Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Az elkövetővel szembeni kárigény a büntetőeljárás során előterjeszthető szóban a tárgyalási jegyzőkönyvben vagy kifejezett írásbeli kérelem útján. A sértett, aki a törvény szerint a vádlottól kártérítést követelhet a bűncselekménnyel okozott sérelmekért, szintén jogosult a bíróságot arra kérni, hogy az ítélet meghozatalakor kötelezze a vádlottat kártérítés fizetésére; a sértettnek az ilyen irányú kérelmét legkésőbb a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie. A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a megítélni kért kártérítési összeget. A sértettet a tárgyalás során kioktatják a kártérítési jogosultságáról, valamint az e joga érvényesítésére szolgáló eljárásról.

Ha megalapozottan feltehető, hogy a sértett által a bűncselekménnyel okozott sérelmek miatt előterjesztett kártérítési követelés teljesítése akadályba vagy korlátozásba fog ütközni, a követelés a kár feltehető összegének mértékéig a vádlott vagyonával vagy egyéb vagyoni jogával biztosítható. A bíróság az ügyész vagy a sértett kérelme alapján határoz a lefoglalás felől; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban a sértett kérelme alapján az ügyész határoz; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban az ügyész a követelést a sértett erre irányuló kérelmének hiányában is biztosíthatja, amennyiben a sértett érdekeinek védelme ezt indokolja, különösen, ha fennáll a késedelem kockázata.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Ahhoz, hogy a kártérítési igény a büntetőeljárásban megítélhető legyen, a sértettnek a kérelmet a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Ahhoz, hogy a bíróság a kártérítési igényt a büntetőeljárásban el tudja bírálni, a sértettnek a kérelmét a kellő időben és a megfelelő módon kell benyújtania. A legkésőbb a nyomozás befejeződéséig előterjesztett kártérítési kérelem kellő időben előterjesztett kérelemnek minősül, ami azt jelenti, hogy a kérelmet főszabály szerint a nyomozati akta záró áttekintését megelőzően kell benyújtani. A benyújtott kártérítési kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a sértett által követelt kártérítési összeget. A bíróságot ezt követően a büntetőeljárás során köti a sértett által követelt kártérítési összeg.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A nyomozás során a kártérítési igény megalapozottságát olyan bizonyítékokkal szükséges alátámasztania, amelyekből az elszenvedett kár mértékét is megbízhatóan meg lehet állapítani. Testi sérülés esetén szakértő kirendelésére kerülhet sor, aki a nyomozás során felméri a testi sérülés mértékét.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban érvényesített kártérítési követeléshez nem kapcsolódnak díjak.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha a sértett kártérítési kérelmet terjeszt elő, a kapcsolódó költségek megfizetésére azonban nem rendelkezik elegendő forrással, a képviseletére a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban, a vádemelést követően, az ügyész, a per során pedig az elnöklő bíró ügyvédet jelölhet ki, akár ilyen irányú kérelem hiányában is, ha úgy ítéli meg, hogy az a sértett érdekeinek védelméhez szükséges. A sértettnek igazolnia kell, hogy nem áll rendelkezésére elegendő forrás.

A sértettel való első kapcsolatba kerüléskor a bűnüldöző hatóság köteles őt írásban tájékoztatni a büntetőeljárás során őt megillető jogokról, valamint a sértetteket segítő szervezetekről, beleértve az általuk nyújtott szolgáltatásokat. E szolgáltatások a jogi tanácsadást is magukban foglalják.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Amennyiben a bizonyítékok nem szolgálnak kellő alappal a kártérítési kötelezettség megállapításához, vagy a büntetőeljárás keretein túlmutató további bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy a kártérítési kötelezettség tárgyában dönteni lehessen.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen, a sértett a kártérítési követeléssel összefüggésben jogorvoslatot nyújthat be az ilyen határozattal szemben.

Ha a sértett jogorvoslati kérelmét elutasítják, a sértett ezt követően a kártérítési igényét polgári eljárás keretében közvetlenül az elkövetővel szemben érvényesítheti. Erőszakos bűncselekmények esetében a sértett kérheti, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyújtson kártérítést az elszenvedett testi sérülésre vagy nem vagyoni kárra tekintettel bizonyos szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények esetén.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Abban az esetben, ha az elkövető a bíróság által a büntetőeljárásban elrendelt kötelezettségeit önként nem teljesíti, a sértett az ilyen bírósági határozatot, annak végrehajthatóvá válását követően, végrehajtható okiratként az elkövetővel szemben végrehajtási eljárás keretében felhasználhatja a határozat végrehajtásának kikényszerítése érdekében. Ilyen esetekben a sértett jogi segítségért ügyvédhez fordulhat.