Információk keresése régiónként
Az elkövetővel szembeni kárigény a büntetőeljárás során előterjeszthető szóban a tárgyalási jegyzőkönyvben vagy kifejezett írásbeli kérelem útján. A sértett, aki a törvény szerint a vádlottól kártérítést követelhet a bűncselekménnyel okozott sérelmekért, szintén jogosult a bíróságot arra kérni, hogy az ítélet meghozatalakor kötelezze a vádlottat kártérítés fizetésére; a sértettnek az ilyen irányú kérelmét legkésőbb a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie. A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a megítélni kért kártérítési összeget. A sértettet a tárgyalás során kioktatják a kártérítési jogosultságáról, valamint az e joga érvényesítésére szolgáló eljárásról.
Ha megalapozottan feltehető, hogy a sértett által a bűncselekménnyel okozott sérelmek miatt előterjesztett kártérítési követelés teljesítése akadályba vagy korlátozásba fog ütközni, a követelés a kár feltehető összegének mértékéig a vádlott vagyonával vagy egyéb vagyoni jogával biztosítható. A bíróság az ügyész vagy a sértett kérelme alapján határoz a lefoglalás felől; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban a sértett kérelme alapján az ügyész határoz; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban az ügyész a követelést a sértett erre irányuló kérelmének hiányában is biztosíthatja, amennyiben a sértett érdekeinek védelme ezt indokolja, különösen, ha fennáll a késedelem kockázata.
Ahhoz, hogy a kártérítési igény a büntetőeljárásban megítélhető legyen, a sértettnek a kérelmet a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie.
Ahhoz, hogy a bíróság a kártérítési igényt a büntetőeljárásban el tudja bírálni, a sértettnek a kérelmét a kellő időben és a megfelelő módon kell benyújtania. A legkésőbb a nyomozás befejeződéséig előterjesztett kártérítési kérelem kellő időben előterjesztett kérelemnek minősül, ami azt jelenti, hogy a kérelmet főszabály szerint a nyomozati akta záró áttekintését megelőzően kell benyújtani. A benyújtott kártérítési kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a sértett által követelt kártérítési összeget. A bíróságot ezt követően a büntetőeljárás során köti a sértett által követelt kártérítési összeg.
Nem.
A nyomozás során a kártérítési igény megalapozottságát olyan bizonyítékokkal szükséges alátámasztania, amelyekből az elszenvedett kár mértékét is megbízhatóan meg lehet állapítani. Testi sérülés esetén szakértő kirendelésére kerülhet sor, aki a nyomozás során felméri a testi sérülés mértékét.
A büntetőeljárásban érvényesített kártérítési követeléshez nem kapcsolódnak díjak.
Ha a sértett kártérítési kérelmet terjeszt elő, a kapcsolódó költségek megfizetésére azonban nem rendelkezik elegendő forrással, a képviseletére a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban, a vádemelést követően, az ügyész, a per során pedig az elnöklő bíró ügyvédet jelölhet ki, akár ilyen irányú kérelem hiányában is, ha úgy ítéli meg, hogy az a sértett érdekeinek védelméhez szükséges. A sértettnek igazolnia kell, hogy nem áll rendelkezésére elegendő forrás.
A sértettel való első kapcsolatba kerüléskor a bűnüldöző hatóság köteles őt írásban tájékoztatni a büntetőeljárás során őt megillető jogokról, valamint a sértetteket segítő szervezetekről, beleértve az általuk nyújtott szolgáltatásokat. E szolgáltatások a jogi tanácsadást is magukban foglalják.
Amennyiben a bizonyítékok nem szolgálnak kellő alappal a kártérítési kötelezettség megállapításához, vagy a büntetőeljárás keretein túlmutató további bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy a kártérítési kötelezettség tárgyában dönteni lehessen.
Igen, a sértett a kártérítési követeléssel összefüggésben jogorvoslatot nyújthat be az ilyen határozattal szemben.
Ha a sértett jogorvoslati kérelmét elutasítják, a sértett ezt követően a kártérítési igényét polgári eljárás keretében közvetlenül az elkövetővel szemben érvényesítheti. Erőszakos bűncselekmények esetében a sértett kérheti, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyújtson kártérítést az elszenvedett testi sérülésre vagy nem vagyoni kárra tekintettel bizonyos szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények esetén.
Abban az esetben, ha az elkövető a bíróság által a büntetőeljárásban elrendelt kötelezettségeit önként nem teljesíti, a sértett az ilyen bírósági határozatot, annak végrehajthatóvá válását követően, végrehajtható okiratként az elkövetővel szemben végrehajtási eljárás keretében felhasználhatja a határozat végrehajtásának kikényszerítése érdekében. Ilyen esetekben a sértett jogi segítségért ügyvédhez fordulhat.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.