Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A jogszabályok lehetővé teszik, hogy az előre megfontolt szándékkal elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt testi sérülést szenvedett személyek egyszeri pénzügyi kártérítésben részesüljenek; más bűncselekmények miatt nem jár kártérítés. A testi sértésért járó kártérítés különösen a szándékos emberölés és a testi sértés bűncselekményéhez kötődik. A jogszabályok az emberkereskedelem, szexuális visszaélés, szexuális kényszerítés és szexuális erőszak bűncselekményeket külön bűncselekményi kategóriába sorolják, amely után nem vagyoni kártérítést ítélnek meg.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Az erőszakos bűncselekmények sértettjei csak az elszenvedett sérülések mértékének megfelelően részesülnek kártérítésben (fájdalom, valamint csökkent társadalmi boldogulás után járó kártérítés). Az emberkereskedelem, szexuális erőszak, szexuális visszaélés és szexuális kényszerítés bűncselekmények után a jog nem vagyoni kártérítést biztosít.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ha valaki erőszakos bűncselekmény következtében életét veszti, a jog lehetővé teszi a kártérítés igénylését e személy hozzátartozóinak is, nevezetesen az elhunyt személy túlélő házastársénak és túlélő gyermekeinek, gyermekek hiányában az elhunyt személy túlélő szüleinek, szülők hiányában pedig azon személynek, aki felé az elhunytnak tartási kötelezettsége volt.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Nem, ilyen esetekben a jogszabályok nem biztosítanak kártérítést a bűncselekmény sértettjének hozzátartozói számára.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Kártérítést igényelhet az erőszakos bűncselekmény azon sértettje, aki a Szlovák Köztársaság vagy más tagállam állampolgára, vagy a Szlovák Köztársaságban vagy más tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező hontalan személy, vagy külföldi állampolgár a jogszabályokban előírt módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződésben foglalt feltételek szerint és az abban meghatározott mértékben, feltéve, hogy a sérülés a Szlovák Köztársaságban következett be. Kártérítést igényelhet az erőszakos bűncselekmény azon sértettje, aki a Szlovák Köztársaságban menekült jogállással rendelkezik, kiegészítő védelemben, ideiglenes menedékben részesül, tartózkodási engedéllyel vagy kivételes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy a sérülés a Szlovák Köztársaságban következett be.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, a szlovák jog ilyen eljárást nem tesz lehetővé. Kártérítés csak abban az esetben igényelhető, ha a sérülés a Szlovák Köztársaság területén következett be.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Kártérítés csak akkor igényelhető, ha a nyomozás eredménye arra utal, hogy bűncselekményt követtek el, és a sérülés e bűncselekmény következménye. Kártérítés csak abban az esetben nyújtható, ha először büntetőeljárásra került sor, annak azonban nincsen jelentősége, hogy a büntetőeljárás a sértett bejelentése alapján vagy másként indult-e.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Igen, a kártérítési igény benyújtásának feltétele, hogy álljon rendelkezésre büntetőeljárásban hozott olyan jogerős ítélet vagy büntetővégzés, amelyben az elkövetőt bűnösnek találták a sértettnek sérülést okozó bűncselekmény elkövetésében, vagy olyan ítélet, amelyben azt állapították meg, hogy az elkövetőt kóros elmeállapota vagy fiatalkora miatt nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, valamint hogy a sértett más módon nem lett kártalanítva a sérülésért. Ha a büntetőeljárást a 301/2005. sz. törvény (Büntető Törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései szerint felfüggesztik vagy megszüntetik (vagy elhalasztják), a sértett kártérítést igényelhet az illetékes hatóság valamely fent részletezett tényeket megállapító határozata alapján. Ilyen esetben azonban szükséges, hogy a bűnüldöző szervek által folytatott nyomozás vagy összevont nyomozás eredményeképpen ne merüljenek fel alapos kétségek azzal kapcsolatban, hogy a sértettnek sérülést okozó bűncselekmény egyáltalán megvalósult-e.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

E törvény értelmében a kártérítéshez való jog feltétele, hogy az erőszakos bűncselekmény sértettjének először büntetőeljárásban a sérülésből eredő kártérítési keresetet kell benyújtania. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha a sérülést emberkereskedelem, szexuális erőszak, szexuális támadás vagy szexuális visszaélés bűncselekménye okozta.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ha nem ismert a sértett testi sérülését okozó bűncselekmény elkövetőjének személyazonossága, vagy az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, vagy büntetőjogi felelősségre vonásának jogszerű akadálya van és a sértett más módon nem részesült kártalanításban az elszenvedett sérülésért, a sértett csak abban az esetben igényelhet kártérítést, ha a bűnüldöző hatóságok által folytatott nyomozás vagy összevont nyomozás eredményeképpen nem merül fel megalapozott gyanú azzal kapcsolatban, hogy a sértettnek sérülést okozó bűncselekmény egyáltalán megvalósult-e. A kárigényt alá kell támasztani azon bűnüldöző hatóság vagy bíróság jogerős határozatával, amely utoljára vizsgálta az ügyet, a fent részletezett tények bizonyítása érdekében.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítési igényt a bűncselekmény elkövetőjének bűnösségét megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül kell benyújtani. Ha az elkövető személyazonossága nem ismert, vagy büntetőjogi felelősségre vonása jogszerű akadályba ütközik, az igényt a bűnüldöző hatóság vagy az ügyben utoljára eljáró bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül kell előterjeszteni.

Amennyiben a büntetőeljárás során a bíróság az erőszakos bűncselekmény sértettjét és annak sérülésre alapozott kártérítési keresetét polgári peres eljárásra vagy valamely más testület előtt lefolytatandó eljárásra utalja, a kereset benyújtására egy év áll rendelkezésre attól a naptól számítva, amikor a sértett polgári peres vagy más eljáráshoz való jogát kimondó határozat jogerőre emelkedik. Ezen időszak elteltével e törvény értelmében a kártérítéshez való jog lejár.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés kiterjed például a következőkre:

Kártérítést kizárólag az elszenvedett testi sérülés tekintetében fizetnek (fájdalom és csökkent társadalmi boldogulás után járó kártérítés), a jogszabályban meghatározott esetekben pedig a nem vagyoni kár tekintetében. A kártérítés más veszteségekre vagy kiadásokra nem terjed ki.

a) a bűncselekmény áldozata esetében:

– Testi (nem pszichés) sérülés:

  • orvosi ellátás (orvosi kezelés: járóbeteg és kórházi kezelés, lábadozás) költségei;
  • a sérülésből eredő egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó vizsgálati idő, fizioterápia, az otthoni környezet átalakítása, speciális segédeszközök stb.);
  • a sérülés maradandó következményei (például fogyaték vagy más maradandó hátrány);
    • az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a csökkent munkaképességet stb.);
    • a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
    • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi díjak vagy a bírósági eljárás költségei;
    • ellopott vagy megrongált személyes tulajdon után járó kártérítés;
    • egyéb.

– nem alkalmazandó

– Pszichés (nem vagyoni) sérülés:

  • az áldozat fájdalma és szenvedése az emberkereskedelem, szexuális erőszak, szexuális visszaélés és szexuális kényszerítés bűncselekmények által okozott sérülésért járó nem vagyoni kártérítés

b) a jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Testi (nem pszichés) sérülés:

  • temetési költségek;
  • orvosi ellátás költségei (pl. családtag terápiája, járóbeteg és kórházi kezelés, lábadozás);
  • munkaképesség vagy munkalehetőségek elvesztése.

– nem alkalmazandó

– Pszichés sérülés:

  • hozzátartozók és jogosultak fájdalma és szenvedése/az életét vesztett áldozat túlélőinek fizetett kártérítés – az erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt áldozat túlélőinek fizetett kártérítés maximuma a törvény értelmében a bűncselekmény elkövetésekor irányadó minimálbér ötvenszerese. E követelés valamennyi jogosult túlélő között arányosan kerül szétosztásra.

A kártérítést egy összegben vagy havi részletekben folyósítják?

A kártérítést egy összegben folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet, illetve a részemre fizetett összeget?

A büntetett előéletnek nincs hatása a Szlovák Köztársaság által folyósított kártérítésre. A határozathozatalra illetékes hatóság csökkentheti a kártérítés összegét, ha a sértett maga is felelős a sérülés elszenvedéséért, vagy nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy közvetlenül a sérülést okozó bűncselekmény elkövetőjétől részesüljön kártérítésben.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A sértett anyagi helyzete nincs hatással a kártérítés tárgyában hozott döntésre.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítés összegét befolyásolhatja, hogy a sértett milyen mértékben vétkes a sérülés tekintetében, illetve ha nem élt azon jogával, hogy közvetlenül a bűncselekmény elkövetőjétől részesüljön kártérítésben.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Amennyiben a sérülést bírósági ítélet állapította meg, a kártérítés összegét az ítéletben részletezett kár mértékének megfelelően számítják ki; a sérülés más eseteiben a fájdalom és a csökkent társadalmi boldogulás után járó kártérítésre vonatkozó különös jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az emberkereskedelem, szexuális erőszak, szexuális kényszerítés vagy szexuális visszaélés bűncselekményekre tekintettel járó nem vagyoni kártérítés összege (a sérelem bekövetkeztekor irányadó) minimálbér tízszerese, és amennyiben a bűncselekmény a sértett halálát okozta, a hozzátartozóknak járó nem vagyoni kártérítés a (sérelem bekövetkeztekor irányadó) minimálbér ötvenszerese.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A jogszabályok nem írnak elő minimális kártérítési összeget. A kártérítés maximális összegét a bűncselekmény elkövetésekor érvényes minimálbér összegének ötvenszeresében határozták meg (megjegyzés: ez jelenleg 29 000 EUR).

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Ha a testi sértésért járó kártérítést jogerős bírósági ítélet vagy büntetővégzés állapította meg büntetőeljárás során, a sérülésért járó kártérítés összegét a sérülés ítéletben vagy büntetővégzésben megjelölt mértékének megfelelően számítják ki és ítélik meg. Ha a sértettet és az általa büntetőeljárásban benyújtott kártérítési igényt polgári peres eljárásra utalják, a sérülésért járó kártérítés összegét a sérülés polgári bírósági határozatban részletezett mértékének megfelelően számítják ki és ítélik meg. . Egyébként a konkrét kártérítési összeg meghatározásához szükséges adatokat tartalmazó orvosi véleményt is be kell csatolni az összeg kiszámítása érdekében. A kártérítési összeg meghatározására vonatkozó szabályokat a személyi sérülés értékelését általános jelleggel megállapító jogszabályok tartalmazzák, amelyek nem csak az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek nyújtott kártérítés céljából alkalmazhatók.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, kártérítést kizárólag azzal a feltétellel fizetnek, hogy a sérelmet más módon nem kompenzálták (például magánbiztosítás révén vagy közvetlenül az erőszakos bűncselekmény elkövetőjének részéről).

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kártérítési összegre nem vehető igénybe előleg.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Erre van lehetőség; a sértett többször is igényelhet kártérítést (például ha a helyzetében változás áll be vagy egészsége romlik), azonban a kérelmet ugyanúgy az alapidőszakon belül kell benyújtani (azaz az elkövető bűnösségét megállapító büntetőítélet jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül, vagy – ha az elkövető személyazonossága nem ismert vagy büntetőjogi felelősségre vonása jogszerű akadályba ütközik – a bűnüldöző hatóság vagy az ügyben utoljára eljáró bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül). A teljes kártérítési összeg azonban ugyanabban az ügyben nem haladhatja meg a minimálbér ötvenszeresét.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

  • az ügyben utoljára eljárt bűnüldöző hatóság által hozott jogerős ítéletet vagy határozatot; ha a sértett nem tudja bemutatni a határozatot, meg kell jelölnie a bűncselekményt legutoljára vizsgáló bűnüldöző hatóságot vagy bíróságot, amely információval szolgált a sértettnek sérülést okozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyről, feltéve, hogy e személy a sértett előtt ismert;
  • tájékoztatás azon lépésekről, amelyeket a sértett annak érdekében tett, hogy a testi sérülést okozó bűncselekmény elkövetőjétől kártérítésben részesüljön (kivéve ha a bűncselekmény halált okozott vagy a testi sérülést emberkereskedelem, szexuális erőszak, szexuális támadás vagy szexuális visszaélés bűncselekmény okozta);
  • a családi viszonyokat és a jogosult személyek csoportját bizonyító dokumentum, ha a bűncselekmény a sértett halálát okozta.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

A kártérítési eljárás nem díjköteles.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma dönt a kártérítési igények felől.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet az alábbi címre kell küldeni: Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky [A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma], Račianska ul. 71, 813 11 Bratislava

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

A sértett jelenléte nem kötelező.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a kártérítési igényt 6 hónapon belül köteles elbírálni.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

Ha a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztériuma nem fogadja el a kártérítési igényt vagy annak csak részben ad helyt, az erőszakos bűncselekmény sértettje jogosult alanyi jogainak védelmét kérni a 162/2015. sz. törvény (a közigazgatási bírósági eljárásokról szóló törvénykönyv) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően benyújtott közigazgatási panasz útján. Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának weboldalán

A büntetőeljárás során a sértettek tájékoztatást kapnak a nyomozó hatóságoktól a Szlovák Köztársaság által nyújtott kártérítés igénylésének lehetőségeiről és feltételeiről.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésre vonatkozó információkat az Igazságügyi Minisztérium weboldalán teszik közzé. Kattintson ide a linkhez. A büntetőeljárásban meghallgatott sértett továbbá tájékoztatást kap a sértetteknek segítséget és támogatást nyújtó szervezetekről (beleértve elérhetőségeiket).

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Kifejezetten a kártérítési igény előterjesztéséhez nem áll rendelkezésre jogi segítség. A jogi segítségnyújtó központtól azonban lehetőség van az állam által biztosított általános jogi segítséget igénybe venni. Továbbá az Igazságügyi Minisztérium maga is szolgál alapvető iránymutatással a kártérítés igényléséhez.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Igen, léteznek az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek segítséget és támogatást nyújtó szervezetek, ezek azonban jelenleg az államtól függetlenül működnek.

Utolsó frissítés: 31/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit