Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni

Románia

Tartalomszolgáltató:
Románia

Milyen típusú bűncselekmény esetén kérhető kárenyhítés?

Pénzbeli kárenyhítésre jogosultak azok az áldozatok, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete a büntető törvénykönyv 188. és 189. cikke alapján, testi sértés a büntető törvénykönyv 194. cikke alapján, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg a büntető törvénykönyv 218–220. cikke alapján, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem a büntető törvénykönyv 210. és 211. cikke alapján, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény.

Milyen típusú sérülés esetén kérhető kárenyhítés?

Pénzbeli kárenyhítésre jogosultak

  • az áldozatok a következők tekintetében: az áldozatnál felmerülő kórházi és másfajta orvosi költségek; az áldozat vagyonának megsemmisítéséből, elértéktelenedéséből vagy használhatatlanná tételéből vagy az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésével történő kifosztásából származó anyagi károk; azon haszon, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot,
  • a házastárs, a gyermekek és az elhunyt személy által eltartott személyek a következők tekintetében: temetkezési költségek; azon tartás, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot.

Jogosult-e kárenyhítésre a bűncselekmény következtében elhunyt sértett hozzátartozója vagy eltartottja? Mely hozzátartozók vagy eltartottak jogosultak kárenyhítésre?

Kérelem alapján e fejezet szerint az áldozatok következő kategóriái jogosultak kárenyhítésre:

  1. azok a személyek, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete a büntető törvénykönyv 188. és 189. cikke alapján, testi sértés a büntető törvénykönyv 194. cikke alapján, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg a büntető törvénykönyv 218–220. cikke alapján, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem a büntető törvénykönyv 210. és 211. cikke alapján, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény;
  2. a házastárs, a gyermekek és a fent említett bűncselekmények következtében elhunyt személy által eltartott személyek.

Kérhet‑e kárenyhítést a bűncselekményt túlélő áldozat hozzátartozója vagy eltartottja? Mely hozzátartozók vagy eltartottak jogosultak kárenyhítésre ebben az esetben?

Igen, azon áldozat közvetlen családtagjai (örökösei), egészen a másodfokú rokonokig és házastársának másodfokú rokonáig, aki nem halt meg, de súlyos sérülést szenvedett el szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény közvetlen következményeként, pénzügyi támogatást kaphatnak.

Kérelem alapján az áldozatok következő kategóriái jogosultak kárenyhítésre:

  1. azok a személyek, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete a büntető törvénykönyv 188. és 189. cikke alapján, testi sértés a büntető törvénykönyv 194. cikke alapján, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg a büntető törvénykönyv 218–220. cikke alapján, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem a büntető törvénykönyv 210. és 211. cikke alapján, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény;
  2. a házastárs, a gyermekek és a fent említett bűncselekmények következtében elhunyt személy által eltartott személyek.

A fent említett áldozatok akkor jogosultak pénzbeli kárenyhítésre, ha a bűncselekményt Románia területén követték el, és az áldozat:

  1. román állampolgár;
  2. Romániában jogszerűen élő külföldi állampolgár vagy hontalan személy;
  3. valamely uniós tagállamnak a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó állampolgára; vagy
  4. valamely uniós tagállam területén élő és a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgár vagy hontalan személy.

A személyek fenti kategóriáiba nem tartozó áldozatok azon nemzetközi megállapodások alapján jogosultak a pénzbeli kárenyhítésre, amelyeknek Románia részes fele.

Jogosult‑e kárenyhítésre az a személy, aki nem uniós tagállam állampolgára?

Igen. Az áldozatok akkor jogosultak kárenyhítésre, ha a bűncselekményt Románia területén követték el, és az áldozat:

  1. román állampolgár;
  2. Romániában jogszerűen élő külföldi állampolgár vagy hontalan személy;
  3. valamely uniós tagállamnak a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó állampolgára; vagy
  4. a valamely uniós tagállam területén élő és a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgár vagy hontalan személy.

Az a személy, aki ebben az országban él (a szokásos tartózkodási helye ebben az országban található) vagy innen származik (ennek az országnak az állampolgára), kérhet‑e kárenyhítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el? Megteheti-e ezt ahelyett, hogy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti országban igényelne kárenyhítést? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem. Az áldozatok akkor jogosultak kárenyhítésre, ha a bűncselekményt Románia területén követték el.

A kárenyhítés igényléséhez először be kell jelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen. Az áldozat csak abban az esetben jogosult pénzbeli kárenyhítésre, ha a bűncselekmény elkövetésétől számított 60 napon belül feljelentést tett az ügyészségnél vagy a bíróságon, illetve a házastárs, a gyermekek és az elhunyt személy által eltartott személyek esetében azon naptól számított 60 napon belül, amikor az áldozat tudomást szerzett a bűncselekmény elkövetéséről.

Ha az áldozat fizikai vagy szellemi állapota miatt nem tudott feljelentést tenni az ügyészségnél, a 60 napos határidőt ezen állapot megszűnésének napjától kell számítani.

A 18. életévet be nem töltő és azon áldozatok, akikkel szemben tiltó végzést hoztak, nem kötelesek a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban feljelentést tenni az ügyészségen. A kiskorú vagy a tiltó végzés hatálya alatt álló személy törvényes képviselője a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ügyészséghez fordulhat.

Meg kell-e várni a kárenyhítés iránti igény előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését?

Nem. Az áldozatok a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottsághoz (Comisiei pentru acordarea de compensații financiare victimelor infracțiunilor) fordulhatnak annak érdekében, hogy előleget kapjanak a pénzbeli kárenyhítés összegéből, amely az áldozat előleg iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Az előleg a pénzügyi kárenyhítés iránti keresetben vagy külön kérelem keretében kérhető, amely bármikor benyújtható az ügyészséghez vagy a bírósághoz fordulás után, de legkésőbb a kárenyhítési igény benyújtásának napjától számított 30 napon belül. Ha az előleget külön kérelemben kérik, abban a bírósági eljárás szakaszát is meg kell jelölni.

Az előleget akkor fizetik ki, ha az áldozat bizonytalan pénzügyi helyzetben van.

Az áldozatnak a pénzbeli kárenyhítés összegéből igényelhető előleg iránti kérelmét a kereset benyújtásának napjától számított 30 napon belül bírálja el a bűncselekmények áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság két bírája.

A pénzbeli kárenyhítés iránti kereset elutasítása esetén az áldozat köteles visszatéríteni az előleget, kivéve ha a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet csak azzal az indokkal utasították el, hogy az elkövető nem fizetésképtelen, vagy nem tűnt el.

Az az áldozat, aki a pénzbeli kárenyhítésből igényelhető előleget kapott, köteles azt visszatéríteni, ha az előírt határidőn belül nem nyújtotta be a pénzbeli kárenyhítés iránti keresetét.

Először az elkövetőtől kell kárenyhítést követelni, ha ismert a személye?

Igen. Ha az elkövető személye ismert, az áldozat akkor jogosult a pénzbeli kárenyhítésre, ha keresetet nyújt be; az áldozat a büntetőeljárás keretében polgári jogi igényt nyújtott be; az elkövető fizetésképtelen vagy eltűnt; az áldozat a biztosítótársaságtól nem kapott teljes körű térítést az elszenvedett károkért.

Abban az esetben is kérhető kárenyhítés, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy őt nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztani a követelést?

Igen. Ha az elkövető személye ismeretlen, az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti keresetet nyújthat be, ha a biztosítótársaságtól nem kapott teljes körű térítést az elszenvedett károkért.

Van-e határideje a kárenyhítési igény előterjesztésének?

Ha az elkövető személye ismert, az áldozat akkor jogosult a pénzbeli kárenyhítésre, ha a következő követelmények teljesülnek:

  • az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet nyújtott be – adott esetben – attól a naptól számított egy éven belül:
    1. hogy azon ítélet jogerőre emelkedett, amelyben a büntetőbíróság elítélésről vagy felmentésről határozott, és helyt adott a polgári jogi kárigénynek, vagy amelyben felmentésről vagy a büntetőeljárás lezárásáról határozott;
    2. hogy az ügyész elrendelte a büntetőeljárás megszüntetését egyes személyek tekintetében, vagy lezárta a büntetőeljárást;
    3. hogy határozatot hoztak arról, hogy nem indítanak büntetőeljárást,
  • az áldozat a büntetőeljárás keretében polgári jogi igényt nyújtott be,
  • az elkövető fizetésképtelen vagy eltűnt,
  • az áldozat a biztosítótársaságtól nem kapott teljes körű térítést az elszenvedett károkért.

Ha az elkövető személye ismeretlen, az áldozat a bűncselekmény elkövetésétől számított három éven belül pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kárenyhítés?

Pénzbeli kárenyhítésre jogosultak

  • az áldozatok a következők tekintetében: az áldozatnál felmerülő kórházi és másfajta orvosi költségek, az áldozat vagyonának megsemmisítéséből, elértéktelenedéséből vagy használhatatlanná tételéből vagy az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésével történő kifosztásából származó anyagi károk; azon haszon, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot,
  • a házastárs, a gyermekek és az elhunyt személy által eltartott személyek a következők tekintetében: temetkezési költségek; azon tartás, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot.

A kárenyhítést egy összegben vagy havi részletekben folyósítják?

A támogatást egyszeri összegben nyújtják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartás, a saját bűnügyi nyilvántartás vagy az együttműködés kárenyhítési eljárás során történő elmulasztása hogyan befolyásolhatja a kárenyhítési kérelem elbírálásának esélyeit és/vagy a kifizetendő összeget?

Nem nyújtható pénzbeli kárenyhítés, ha:

  • megállapítást nyer, hogy hiányzik a cselekmény, vagy a büntetőtörvény nem rendelkezik arról, vagy a cselekményt az áldozat elleni támadással szembeni jogos önvédelemben követték el,
  • az áldozatot jogerős ítéletben elítélték szervezett bűnözői csoportban való részvétel miatt,
  • az áldozatot jogerős ítéletben elítélték szándékos vagy gondatlan emberölés és előre kitervelt emberölés, súlyos testi sértés, olyan szándékos bűncselekmények miatt, amelyek az áldozat súlyos testi bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szemérem elleni erőszakban nyilvánulnak meg,
  • a bíróság az elkövető érdekében enyhítő körülményként veszi figyelembe, ha az áldozat elleni támadással szembeni jogos önvédelem korlátját túllépték, valamint az erős felindulás enyhítő körülményét.

A pénzügyi helyzet hogyan befolyásolhatja a kárenyhítési kérelem elbírálásának esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét?

A pénzügyi helyzetet nem kell figyelembe venni.

Van-e más olyan szempont, amely befolyásolhatja a kárenyhítési kérelem elbírálásának esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét?

Az elkövető által polgári jogi igény címén megfizetett összeget és az áldozat által a biztosítótársaságtól az elkövetett bűncselekmény által okozott károk ellenében megszerzett térítés összegét levonják az állam által az áldozat részére nyújtott pénzbeli kárenyhítés összegéből.

Hogyan kell kiszámítani a kárenyhítés összegét?

Az áldozat pénzbeli kárenyhítésre jogosult az elkövetett bűncselekmény következtében általa elszenvedett károk következő kategóriái tekintetében:

  1. azon áldozatok esetében, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete, testi sértés, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény:
    1. az áldozatnál felmerülő kórházi és másfajta orvosi költségek,
    2. az áldozat vagyonának megsemmisítéséből, elértéktelenedéséből vagy használhatatlanná tételéből vagy az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésével történő kifosztásából származó anyagi károk;
    3. azon haszon, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot,
  2. azon áldozatok esetében, mint a házastárs, a gyermekek és a fent említett bűncselekmények következtében elhunyt személy által eltartott személyek:
    1. temetkezési költségek;
    2. azon tartás, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot.

A 2. pont a) alpontjában említett anyagi károk esetében nyújtott pénzbeli kárenyhítés az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Az elkövető által polgári jogi igény címén megfizetett összeget és az áldozat által a biztosítótársaságtól az elkövetett bűncselekmény által okozott károk ellenében megszerzett térítés összegét levonják az állam által az áldozat részére nyújtott pénzbeli kárenyhítés összegéből.

A megítélhető kárenyhítésnek van minimális vagy maximális összege?

Az anyagi károk esetében nyújtott pénzbeli kárenyhítés az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Meg kell jelölni az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapható-e valamilyen útmutatás az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen. A pénzbeli kárenyhítés iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  1. az áldozat vezetékneve, keresztneve, állampolgársága, születési helye és ideje, az áldozat lakóhelye vagy tartózkodási helye;
  2. a károkozó bűncselekmény elkövetésének ideje, helye és körülményei;
  3. a 27. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetése következtében elszenvedett károk egyes kategóriái;
  4. adott esetben a megkeresett ügyészség vagy a bíróság megnevezése és a megkeresés időpontja;
  5. adott esetben az ítélet vagy ügyészségi határozat száma és meghozatalának napja a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján;
  6. a házastárs, a gyermekek vagy az elhunyt személy által eltartott személyek e jogállása a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint;
  7. a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok;
  8. az elkövető által kártérítéseként megfizetett összeg, vagy az áldozat által a biztosítótársaságtól a bűncselekmény elkövetésével okozott károk ellenében megszerzett térítés;
  9. a pénzbeli kárenyhítés címén kért összeg.

A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli kárenyhítési kérelemben szereplő adatokra vonatkozó igazoló dokumentumok másolatait, valamint az áldozat birtokában lévő egyéb olyan dokumentumokat, amelyek segítséget nyújtanak a követelés elbírálásához.

Lehetőség van iránymutatás kérésére, amelyet nem a bíróság, hanem a bűncselekmények áldozatainak segítséget nyújtó (a bűncselekmények áldozatainak tájékoztatásával, támogatásával és védelmével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 211/2004. sz. törvény alapján a szociális ellátásért és gyermekgondozásért felelős főigazgatóság keretében létrehozott) szolgálatok adnak a törvény alapján az áldozatok segítségnyújtásra vonatkozó szükségleteinek meghatározására irányuló értékelést követően.

Létrejön egy, a bűncselekmények áldozatait támogató osztály, amelynek feladata a bűncselekmények áldozatainak támogatására és védelmére irányuló szolgáltatások nyújtása az egyes főigazgatóságok szervezetén belül, ahol legalább három szakember dolgozik, azaz: szociális segítő, pszichológus, jogi tanácsadó.

A bűncselekmények áldozatainak tájékoztatására, támogatására és védelmére irányuló folyamat a következő szakaszokból áll:

  1. azonosítás: a bűncselekmény áldozata jogállás megállapítása e törvény alkalmazásában;
  2. áttétel – az áldozat átirányítása a bűncselekmények áldozatait segítő szolgálathoz, valamint a 3^1. cikkben felsorolt, szociális szolgáltatási osztályokhoz és szolgáltatókhoz;
  3. kezdeti tájékoztatás – általános információk nyújtása az áldozatok részére a jogaikra és az általuk igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozóan;
  4. az áldozatok helyzetének a bűncselekmények áldozatait segítő szolgálat, valamint a 3^1. cikkben felsorolt, szociális szolgáltatási osztályok és szolgáltatók által történő értékelése a támogatásra és védelemre irányuló esetleges intézkedések meghatározása érdekében;
  5. a támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatások nyújtása;
  6. a támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatások nyomon követése és értékelése.

A főigazgatóságok ingyenesen nyújtják a támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatásokat a bűncselekmények áldozatai vagy azok családtagjai részére az áldozat vagy annak családtagjainak kérelmére, valamint mind az önkormányzatokhoz, városokhoz és községekhez kapcsolódó állami szociális szolgáltatók, mind a magán szociális szolgáltatók is nyújthatnak ilyen szolgáltatásokat.

A segítségnyújtásra és védelemre irányuló szolgáltatások iránti kérelmet a főigazgatóság részére kell címezni, de az a magán- vagy állami szociális szolgáltatókhoz is benyújtható, ebben az esetben a szolgáltatónak írásban értesítenie kell erről azon főigazgatóságot, amelynek illetékességi területén a vonatkozó szolgáltatás kedvezményezettjének lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

Az áldozatok - a beazonosított igényeik függvényében - átirányíthatók a közeli szociális, oktatási, egészségügyi ellátást vagy egyéb, a törvénynek megfelelően nyújtott általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóhoz.

A bűncselekmények áldozatainak és családtagjaiknak nyújtott, támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatások a következők lehetnek:

  1. az áldozatot megillető jogokról való tájékoztatás;
  2. pszichológiai tanácsadás, a másodlagos és ismételt áldozattá válással, illetve a megfélemlítéssel és bosszúval kapcsolatos kockázatatokkal összefüggő tanácsadás;
  3. tanácsadás a bűncselekmény következtében felmerülő pénzügyi és gyakorlati kérdésekben;
  4. társadalmi beilleszkedést/visszailleszkedést elősegítő szolgáltatások;
  5. érzelmi és szociális támogatás a társadalmi beilleszkedés céljából;
  6. tájékoztatás és tanácsadás az áldozat büntetőeljárásokban betöltött szerepéről, ideértve az eljárásban való részvételre való felkészülést is. Ezek a tájékoztatással és tanácsadással összefüggő szolgáltatások nem tartalmazzák a bűncselekmények áldozatainak tájékoztatásával, támogatásával és védelmével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 211/2004. sz. törvény 14–20. cikke szerinti bűncselekmények áldozatainak járó ingyenes jogi segítségnyújtást, valamint a büntetőperrendtartásról szóló, később módosított és kiegészített 135/2010. sz. törvénykönyv alapján a sértett személynek nyújtott jogi segítséget;
  7. az áldozat más szakosított szolgáltatóhoz, adott esetben: szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási vagy a törvény alapján egyéb általános érdekű szolgáltatást nyújtó szolgáltatóhoz történő irányítása.

Le kell‑e vonni a hatóság vagy szerv által fizetendő kárenyhítés összegéből a veszteségek más forrásokból (például a munkáltatótól vagy magánbiztosításból) való megtérítésének összegét?

Igen. Az elkövető által polgári jogi igény címén megfizetett összeget és az áldozat által a biztosítótársaságtól az elkövetett bűncselekmény által okozott károk ellenében megszerzett térítés összegét levonják az állam által az áldozat részére nyújtott pénzbeli kárenyhítés összegéből.

Kaphatok-e kárenyhítési előleget? Ha igen, milyen feltételekkel?

Az áldozatok a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottsághoz (Comisiei pentru acordarea de compensații financiare victimelor infracțiunilor) fordulhatnak annak érdekében, hogy előleget kapjanak a pénzbeli kárenyhítés összegéből, amely az áldozat előleg iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Az előleg a pénzügyi kárenyhítés iránti keresetben vagy külön kérelem keretében kérhető, amely bármikor benyújtható az ügyészséghez vagy a bírósághoz fordulás után, de legkésőbb a kárenyhítési igény benyújtásának napjától számított 30 napon belül.

Az előleget akkor fizetik ki, ha az áldozat bizonytalan pénzügyi helyzetben van.

A pénzbeli kárenyhítés iránti kereset elutasítása esetén az áldozat köteles visszatéríteni az előleget, kivéve ha a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet csak azzal az indokkal utasították el, hogy az elkövető nem fizetésképtelen, vagy nem tűnt el.

Az az áldozat, aki a pénzbeli kárenyhítésből igényelhető előleget kapott, köteles azt visszatéríteni, ha az előírt határidőn belül nem nyújtotta be a pénzbeli kárenyhítés iránti keresetét.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kérhető kiegészítő vagy további kárenyhítés (például a körülményekben bekövetkezett változás vagy az egészségi állapot romlása, stb. miatt)?

A bűncselekmények áldozatainak tájékoztatásával, támogatásával és védelmével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 211/2004. sz. törvény nem ír elő egyéb korlátozást a 27. cikkének (2) bekezdésében meghatározott korlátozás mellett, amely korlátozás az áldozat előleg iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összeg.

Ha a kárérték megemelkedett, új pénzbeli kárenyhítés iránti igény nyújtható be.

Milyen igazoló dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni?

A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli kárenyhítési kérelemben szereplő adatokra vonatkozó igazoló dokumentumok másolatait, valamint az áldozat birtokában lévő egyéb olyan dokumentumokat, amelyek segítséget nyújtanak a követelés elbírálásához (pl. ítéletek, bizonylatok, számlák vagy fizetést igazoló iratok, orvosi dokumentumok, szakértői jelentések).

A pénzbeli kárenyhítés iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia, vagy adott esetben ahhoz a következő információkat tartalmazó igazoló dokumentumokat kell csatolni:

  1. az áldozat vezetékneve, keresztneve, állampolgársága, születési helye és ideje, az áldozat lakóhelye vagy tartózkodási helye;
  2. a károkozó bűncselekmény elkövetésének ideje, helye és körülményei;
  3. a következő bűncselekmények elkövetése következtében elszenvedett kár egyes kategóriái; szándékos és gondatlan emberölés kísérlete, testi sértés, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény;
  4. adott esetben a megkeresett ügyészség vagy bíróság megnevezése és a megkeresés időpontja;
  5. adott esetben az ítélet vagy ügyészségi határozat száma és meghozatalának napja, amennyiben az elkövető személye ismert, az áldozatnak attól a naptól számított egy éven belül kell benyújtania kérelmét, hogy azon ítélet jogerőre emelkedett, amelyben a büntetőbíróság elítélésről vagy felmentésről határozott, és helyt adott a polgári jogi kárigénynek, vagy amelyben a büntetőeljárás megszüntetéséről határozott; vagy hogy az ügyész elrendelte az ügy lezárását;
  6. a házastárs, a gyermek vagy az elhunyt személy által eltartott személyek e jogállása olyan áldozatok esetében, akik a következő bűncselekmények következtében elhunyt személy házastársa, gyermeke vagy által eltartott személyek: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete, testi sértés, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény:
  7. a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok;
  8. az elkövető által kártérítés címén megfizetett összeg, vagy az áldozat által a biztosítótársaságtól a bűncselekmény elkövetésével okozott károk ellenében megszerzett térítés.

Kapcsolódnak-e igazgatási vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és elbírálásához?

Nem. A pénzbeli kárenyhítés iránti kereset és a pénzbeli kárenyhítésből nyújtott előleg iránti kérelem esetén a kérelmező mentesül az illeték megfizetése alól.

Melyik hatóság bírálja el a kárenyhítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A belföldi ügyekben a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet azon kerületi bíróság részére kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az áldozat lakóhelye található, és a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó, minden egyes kerületben felállított bizottság két bírája bírálja el.

A határokon átnyúló ügyekben a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt román döntéshozó hatóság a bukaresti kerületi bíróság - a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság:

Bulevardul UNIRII, nr. 37, Sector 3, Bukarest, 030823
Telefon: +40 214083600, +40 214083700
Fax: +40 213187731
E-mail:  tribunalul.bucuresti@just.ro

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A belföldi ügyekben a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet azon kerületi bíróság részére kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az áldozat lakóhelye található, és a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó, minden egyes kerületben felállított bizottság két bírája bírálja el.

A határokon átnyúló esetekben, ha a bűncselekményt Románia területén követték el, és az áldozat valamely uniós tagállam állampolgára, aki a bűncselekmény elkövetésének napján jogszerűen tartózkodik Románia területén, vagy valamely uniós tagállam területén élő külföldi vagy hontalan személy, aki a bűncselekmény elkövetésének napján jogszerűen tartózkodik Románia területén, a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt román döntéshozó hatóság a bukaresti kerületi bíróság – a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság:

Bulevardul UNIRII, nr. 37, Sector 3, Bukarest, 030823
Telefon: +40 214083600, +40 214083700
Fax: +40 213187731
E-mail:  tribunalul.bucuresti@just.ro

Szükséges‑e az áldozat jelenléte az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem. A pénzbeli kárenyhítés iránti keresetről és a pénzbeli kárenyhítésből nyújtott előleg iránti kérelemről a bíróság zárt ülésen határoz, amelyről a kérelmezőt értesítik. Az ügyész részvétele kötelező.

A bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó, két bíróból álló bizottság meghallgathat személyeket, dokumentumokat kérhet be, és bármilyen egyéb bizonyítékot megszerezhet, amelyet hasznosnak ítél a követelés elbírálásának szempontjából,

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg az áldozat a hatóságtól megkapja a kárenyhítés iránti kérelem tárgyában hozott határozatot?

Egy vagy két év.

Ha az áldozat nem ért egyet a hatóság határozatával, élhet‑e jogorvoslattal ellene?

A bizottság határozatában a következő döntések egyikét fogadhatja el:

  1. helyt ad a keresetnek, és meghatározza a pénzbeli kárenyhítés vagy – adott esetben – az abból nyújtott előleg összegét;
  2. elutasítja a keresetet, ha a pénzbeli kárenyhítés vagy – adott esetben – az abból nyújtott előleg megítélésének törvény szerinti követelményei nem teljesülnek.

A bíróság kézbesíti az áldozat részére a pénzbeli kárenyhítés vagy – adott esetben – az abból nyújtott előleg iránti igényt elbíráló ítéletet. Az ítélettel szemben az értesítéstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bírósághoz.

Hol találhatók a kárenyhítés iránti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok és egyéb információk?

A határon átnyúló ügyekben a pénzbeli kárenyhítés iránti igényre vonatkozó formanyomtatványt a 2008. május 13‑i 1319/C/13. sz. igazságügyi miniszteri utasításhoz csatolt melléklet  Word (15 Kb) ro tartalmazza.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal?

Később megerősítendő.

Igényelhető-e jogi (ügyvédi) segítség a kérelem előkészítéséhez?

Az áldozat kérelem alapján ingyenes jogi segítséget kaphat.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet azon kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az áldozat lakóhelye található, és azt a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság két bírája bírálja el a benyújtástól számított 15 napon belül.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben szereplő adatokra vonatkozó igazoló dokumentumok másolatait, valamint az áldozat birtokában lévő egyéb olyan dokumentumokat, amelyek segítséget nyújtanak a kérelem elbírálásához.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelemről a bíróság zárt ülésen határoz, amelyről az áldozatot értesítik.

Ha az áldozat nem választott védőügyvédet, az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet elbíráló határozatnak tartalmaznia kell az ügyvédi hivatás megszervezéséről és gyakorlásáról szóló, a később módosításokkal és kiegészítésekkel ismételten kihirdetett 51/1995. sz. törvény és az ügyvédi szakmai szabályzat alapján hivatalból kirendelt védőügyvéd megnevezését.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet elbíráló határozatot kézbesítik az áldozat részére.

Az áldozat az értesítéstől számított 15 napon belül az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálatát kérheti attól a kerületi bíróságtól, amelyhez a bűncselekmények áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság tartozik. Két bíróból álló tanács folytatja le a felülvizsgálatot.

Költségmentességet nyújtanak az áldozatok részére az eljárás során az ingyenes jogi segítség iránti kérelem benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegig. A költségmentességhez szükséges pénzeszközöket az állami költségvetésben az Igazságügyi Minisztérium költségvetésében biztosítják.

A fent említett rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bűncselekmény áldozatai polgári kárigényének helyt adó ítélet végrehajtásához szükséges összegek odaítélésére is.

Emellett az Igazságügyi Minisztérium mint a 2004/80/EK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt román támogató hatóság megadja a kérelmező részére a szükséges információkat a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti államtól igényelhető pénzbeli kárenyhítésre, az igényléshez szükséges formanyomtatványokra, valamint a formanyomtatvány és a szükséges igazoló dokumentumok kitöltésével kapcsolatos információkra és jelzésekre vonatkozóan.

Lásd a 2008. május 13‑i 1319/C. sz. igazságügyi miniszteri utasítást. Ezen utasítás 2. cikkével összhangban az Igazságügyi Minisztérium látja el a támogató hatóság feladatait a nemzetközi joggal és szerződésekkel foglalkozó igazgatóságon keresztül, amely együttműködhet az Igazságügyi Minisztérium más, megfelelő feladatokat ellátó szervezeti egységeivel. Az Igazságügyi Minisztérium mint támogató hatóság feladatai abban az esetben, amikor a kérelmező pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet nyújt be egy másik tagállamban, elsősorban a következők: a kérelmező igényének átvétele és annak visszaigazolása; a kereset vizsgálata és adott esetben a kérelmező tájékoztatása a kereset elutasításának okairól; abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, az igényléshez szükséges formanyomtatványnak a kérelmező részére való megküldése és útmutatás nyújtása a formanyomtatvány kitöltéséhez; a kérelmező felhívása a kérelem kitöltéséhez szükséges információk megadására és/vagy a szükséges dokumentumok benyújtására; annak elősegítése, hogy hivatalos fordító lefordítsa az azon állam döntéshozó hatósága által hozott ítéletet, amelytől a pénzbeli kárenyhítést igénylik, és hogy mihamarabb küldjék el azt a kérelmező részére, stb.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítséget nyújt a kárenyhítés iránti kérelem benyújtásához?

A költségmentesség iránti kérelmet és a bűncselekmény áldozatai polgári kárigényének helyt adó ítélet végrehajtásához szükséges összegek megítélése iránti kérelmet olyan nem kormányzati szervezetek is benyújthatnak, amelyek tevékenysége az áldozatok védelmére irányul, ha azokat az áldozat aláírja, tartalmazzák a törvény által előírt adatokat, és csatolják azokhoz a szükséges igazoló dokumentumokat.

Utolsó frissítés: 15/10/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.