Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?
Kárenyhítés minden olyan bűncselekmény esetén nyújtható, amely valamely bűncselekmény objektív tényállási elemeit kimerítő vagy a büntető törvénykönyv 372–376. cikkében meghatározott szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak tényállását kimerítő szándékos cselekmény eredményeként testi vagy lelki sérülést okozott.
Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?
- testi sérülés/vagyoni kár;
- nem vagyoni kár.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
A bűncselekmény tényállását kimerítő és a sértett halálához vezető testi sérülést okozó szándékos cselekmény következtében elhunyt sértett hozzátartozója vagy eltartottja, akinek a sértett halála súlyosan befolyásolja az életszínvonalát (a szeretett személy elvesztése miatti lelki szenvedést okoz), kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be az igazságügyi miniszterhez, amennyiben nem kapott tényleges és megfelelő kártérítést. Hozzátartozók, házastárs, élettárs vagy a sértetthez különösen közel álló személyek kaphatnak kártérítést, feltéve, hogy megtéríthető kárt szenvedtek. Főszabályként a kapcsolat foka nem számít, kizárólag a közvetlen sértettel megosztott érzelmi és anyagi élet vehető figyelembe. A gyakorlatban csak a hozzátartozók, különösen a szűk család tagjai tekinthetők közvetett sértettnek. A szűk család két – házas vagy nem házas – felnőttből áll, gyermekekkel vagy anélkül.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
A bűncselekmény tényállását kimerítő és a sértettnek egy hónapot meghaladó maradandó fogyatékosságot vagy teljes munkaképtelenséget eredményező testi sérülést okozó szándékos cselekmény esetén a sértett hozzátartozója vagy eltartottja, akinek a cselekmény súlyosan befolyásolja az életszínvonalát, kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be az igazságügyi miniszterhez, amennyiben nem kapott tényleges és megfelelő kártérítést.
Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?
Kizárólag olyan személyek jogosultak kárenyhítésre, akik jogszerűen tartózkodnak Luxemburgban, vagy az Európai Unió vagy az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgárai, és akik a bűncselekmény idején jogszerűen tartózkodtak Luxemburgban vagy emberkereskedelem áldozatai. Ellenkező esetben nem nyújtható kárenyhítés.
Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?
Aki jogszerűen tartózkodik Luxemburgban, és a szokásos tartózkodási helye Luxemburgban van, és az Európai Unió másik tagállamában erőszakos szándékos bűncselekmény sértettje, kárenyhítésre jogosult a luxemburgi államtól, ha a másik állam nem biztosít kárenyhítést a számára.
A testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló 1984. március 12-i törvénynek megfelelően a következő feltételeknek kell teljesülnie:
- A sértett jogszerűen tartózkodik Luxemburgban, és a szokásos tartózkodási helye Luxemburgban van, vagy az Európai Unió vagy az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgára. Emellett a bűncselekmény idején a sértett jogszerűen tartózkodik Luxemburgban vagy a büntető törvénykönyv 382-1. cikkében meghatározott bűncselekmény sértettje.
- A sérülést a bűncselekmény tényállását kimerítő szándékos cselekmény okozta.
- Testi sérülésnek kell fennállnia, nem elegendő a vagyoni kár (ami kizárja a kárenyhítést például a lopás alapesete esetén).
- A sérülésnek súlyosan befolyásolnia kell az életszínvonalát, amely lehet jövedelemkiesés vagy -csökkenés, a költségek megnövekedése vagy rendkívüli kiadás, munkaképtelenség, tanulmányok megszakadása, testi vagy lelki sérülés, nem vagyoni kár vagy esztétikai sérülés, testi vagy lelki szenvedés. Ha a büntető törvénykönyv 372-376. cikkében említett bűncselekmény sértettje, akkor nem kell bizonyítania testi vagy lelki sérülést, mivel azt vélelmezik.
- Az állam csak akkor nyújt kártérítést, ha más módon nem kaphat tényleges és megfelelő kártérítést.
Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?
Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljön, nem kell először bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen.
Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?
Nem, a kárenyhítés megítéléséről az igazságügyi miniszter a büntetőeljárás befejeződését megelőzően határozhat.
Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?
Ha a bűncselekmény elkövetőjének személye ismert, és magánfélként kártérítési igényt terjesztett elő vele szemben a büntetőeljárásban, meg kell várnia a követelésről való döntést. Ha az elkövető fizetésképtelen, akkor kárenyhítés iránti kérelmet terjeszthet elő az igazságügyi miniszternél.
Az igazságügyi miniszter elrendelheti a kárenyhítés vagy a kárenyhítési előleg teljes vagy részleges visszatérítését, amelyet később Ön tényleges kártérítésként vagy a sérüléssel okozott károk megtérítéseként kapott.
Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
Ismeretlen elkövető
Ha az elkövető ismeretlen, akkor kárenyhítés iránti kérelmet terjeszthet elő az igazságügyi miniszternél. A kérelmet írásban, francia, német vagy luxemburgi nyelven kell benyújtani, és fel kell tüntetni azon cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét, amelyeknek sértettje volt. A kérelemhez csatolni kell az Ön által elszenvedett cselekményeket és sérüléseket alátámasztó dokumentumokat. Ezenkívül meg kell felelnie a bűncselekmény által okozott testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 1984. március 12-i törvény 1. cikkében foglalt feltételeknek is.
Az elkövetőt nem ítélték el
A kárenyhítés iránti jogosultság érdekében a jogerős ítéletnek meg kell állapítani az elkövető bűnösségét. Az igazságügyi miniszter az áldozatsegítő bizottság (Commission victime) által adott vélemény alapján elrendelheti a kárenyhítés vagy az előleg teljes vagy részleges visszafizetését. A miniszter ugyanígy dönthet, ha előleget kapott, és ezt követően megállapítják, hogy a kárenyhítés nem indokolt.
Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?
A kérelmet a cselekmény időpontjától számított két éven belül kell benyújtani. Ha az elkövetővel szemben büntetőeljárás indul, a határidő meghosszabbodik és a büntetőügyet tárgyaló bíróság jogerős döntésétől számított két év elteltével jár le. Ha a büntetőeljárásban hozott jogerős határozat meghozatalát követően döntenek a polgári jogi kártérítési keresetéről, ez a határidő meghosszabbodik és a kártérítési keresetről hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével jár le. Kiskorú sértett esetén az elévülési idő a nagykorúvá válással kezdődik, ha a cselekmények büntetőjogi szankciókkal büntethetők vagy a büntető törvénykönyv 372., 373., 375., 382-1., 382‑2., 400., 401bis, 402., 403. vagy 405. cikke szerinti büntethető cselekmények.
Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?
A kárenyhítés például a következőkre terjed ki:
a) a bűncselekmény áldozata esetében:
testi (nem pszichés) sérülés:
- a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció);
- a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális eszközök, stb.);
- maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság);
- a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy az ellátások csökkenését stb.);
- a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
- a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi vagy egyéb költségek;
- eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés;
pszichés (lelki) sérülés:
- a sértett fájdalma és szenvedése;
b) a jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:
testi (nem pszichés) sérülés:
- temetési költségek;
- orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, járóbeteg ellátás és kórházi kezelés, rehabilitáció);
- ellátások vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése;
pszichés sérülés:
- a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/a sértett halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció.
A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?
A kárenyhítést átalányként és nem járadék formájában nyújtják. Kellően indokolt esetben azonban az igazságügyi miniszter előleget nyújthat a kérelmezőnek a kérelem elbírálásáig. Ezenkívül, ha a sértett kárenyhítésben részesült, és a sérülés ezt követően súlyosbodik, a sértett további kárenyhítést követelhet az elsődleges kárenyhítés kifizetésétől számított öt éven belül.
A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?
A kárenyhítés elutasítható vagy csökkenthető a sértettnek a cselekmény időpontjában tanúsított magatartása miatt.
Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
A sérülést szenvedett és a testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló 1984. március 12-i törvény 1. cikkében foglalt feltételeknek megfelelő sértett – az anyagi helyzetétől függetlenül – kárenyhítést igényelhet az államtól, feltéve, hogy tényleges és megfelelő kompenzációban vagy kártérítésben nem részesült.
Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
A kárenyhítés elutasítható vagy csökkenthető az Ön és az elkövető között fennálló kapcsolatra tekintettel.
Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?
Az áldozatsegítő bizottság véleményében megállapítja, hogy indokolt-e a kérelem, és javaslatot tesz a kárenyhítés összegére, ami különösen azon alapul, hogy milyen súlyosan érintette a cselekmény a kérelmező életminőségét. Az igazságügyi miniszter ezt követően dönt, hogy megítéli-e kárenyhítést, és meghatározza az összeget.
Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?
Az igazságügyi miniszter által odaítélhető kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a nagyhercegi rendeletben évente meghatározott felső határt. 2017-ben a maximális összeg 63 000 EUR volt.
Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?
Luxemburgban a kérelmezőknek nem kell kitölteni külön formanyomtatványt. Csak egy levelet kell írnia, amelyben feltünteti a cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét, valamint csatolni kell a kérelmet alátámasztó dokumentumokat.
Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?
Az állam csak akkor nyújt kárenyhítést, ha a sértett más módon, például az elkövetőtől, a társadalombiztosítástól vagy a magánbiztosítótól nem kaphat tényleges és megfelelő kártérítést. Az áldozatsegítő bizottság figyelembe veheti a veszteségeiért egyéb forrásokból nyújtott kártérítést.
Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?
Kellően indokolt esetben az igazságügyi miniszter előleget nyújthat a kérelem elbírálásáig.
Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?
Ha a sértett kárenyhítésben részesült, és a sérülés ezt követően súlyosbodik, további kárenyhítés igényelhető. A kérelmet az elsődleges kárenyhítés kifizetésétől számított öt éven belül kell benyújtani.
Ez a további kárenyhítés a korábban nyújtott kárenyhítés összegével együttesen nem haladhatja meg a 63 000 EUR-t.
Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?
A kérelemhez csatolni kell az Ön által elszenvedett cselekményeket és sérüléseket alátámasztó dokumentumokat.
Ezek a dokumentumok különösen az alábbiak:
- a panasz (rendőrségi jegyzőkönyv) másolata vagy a büntetőeljárásban magánfélként benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka;
- a büntetőeljárásban hozott ítélet másolata;
- a polgári jogi kártérítési igényről hozott döntés;
- a sérülés igazolása: orvosi igazolás, amely tartalmazza a sérülések jellegét, a munkaképtelenség időtartamát és adott esetben az utóhatások jellegét és a maradandó fogyatékosságot;
- a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció) igazolása;
- társadalombiztosítási szervezetben való tagság igazolása;
- a társadalombiztosítástól kapott kártérítés összegének igazolása;
- a biztosítási kötvény másolata;
- a biztosítótól kapott kártérítés összegének igazolása;
- a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés igazolása.
Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?
Nem.
Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?
Luxemburg Igazságügyi Minisztérium
13, rue Erasme
L-2934 Luxembourg
Tel.: (+352) 247 84527 / (+352) 247 84517
Fax: (+352) 26 68 48 61 / (+352) 22 52 96
E-mail: info@mj.public.lu
Honlap: http://www.mj.public.lu/
Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?
Luxemburg Igazságügyi Minisztérium
13, rue Erasme
L-2934 Luxembourg
Tel.: (+352) 247 84527 / (+352) 247 84517
Fax: (+352) 26 68 48 61 / (+352) 22 52 96
E-mail: info@mj.public.lu
Honlap: http://www.mj.public.lu/
Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?
Az áldozatsegítő bizottság meghívja a sértettet a meghallgatásra. Ha a sértett részt vesz a meghallgatáson, a bizottság meghallgatja az elszenvedett cselekménnyel és kárral kapcsolatban. Ez a meghallgatás nem nyilvános, és a sértett ügyvédje jelen lehet.
(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?
Az igazságügyi miniszter a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül dönt.
Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?
Ha a sértett nem ért egyet az igazságügyi miniszter döntésével az elvet vagy a megítélt összeget illetően, keresetet nyújthat be az igazságügyi miniszter által képviselt állam ellen. A keresetet a kérelmező választása szerint a luxemburgi vagy a diekirchi kerületi bíróságon (tribunal d’arrondissement) kell előterjeszteni.
Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?
A kérelem benyújtásával kapcsolatos információk a következő helyről szerezhetők be:
Igazságügyi Minisztérium
13, rue Erasme
L-2934 Luxembourg
Tel.: (+352) 247 84527 / (+352) 247 84517
Fax: (+352) 26 68 48 61 / (+352) 22 52 96
E-mail: info@mj.public.lu
Honlap: http://www.mj.public.lu/
Ezenkívül a Központi Szociális Segélyszolgálat (Service central d’assistance sociale) Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálata (Service d’Accueil et d’Information juridique) és Áldozatsegítő Szolgálata (Service d’aide aux victimes) segítséget és tanácsot nyújt a kérelem benyújtásával kapcsolatban.
Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?
Honlap:
http://www.mj.public.lu/services_citoyens/indemnisation/index.html
https://justice.public.lu/fr/aides-informations/assistance-sociale/scas-service-aide-victimes.html
Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?
Bárki, aki igazolni tudja, hogy nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, ingyenes jogi segítségnyújtásban részesülhet a törvényben megállapított feltételek szerint. Ügyvédet rendelhetnek ki, hogy jogi tanácsadást nyújtson Önnek, vagy képviselje Önt a bíróságon, és a költségeket az állam viseli. Bárki konzultálhat a jogi tájékoztatást és tanácsadást vagy mediációt nyújtó szervekkel. A Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálattól ingyenesen kaphat jogi tájékoztatást.
Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?
- Service d’aide aux victimes (Áldozatsegítő Szolgálat), Service central d’assistance sociale (Központi Szociális Segélyszolgálat)
Bâtiment Plaza Liberty, Entrée A
12-18, rue Joseph Junck
L-1839 Luxembourg
Tel.: (+352) 47 58 21-627 / 628
Mobil: (+352) 621 32 65 95
E-mail: scas-sav@justice.etat.lu
- Service d’Accueil et d’Information juridique (Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálat):
Luxemburg,
Cité judiciaire – Bâtiment BC,
L-2080 Luxembourg
Tel.: (+352) 22 18 46
Diekirch,
Justice de Paix,
L-9211 Diekirch
Tel.: (+352) 80 23 15
Esch-sur-Alzette,
Justice de Paix,
L-4239 Esch-sur-Alzette
Tel.: (+352) 54 15 52
