Információk keresése régiónként
A sértett kárenyhítésre jogosult az államtól, ha egy szándékosan elkövetett bűncselekmény valamely személy halálát okozza, a sértett súlyos vagy közepesen súlyos sérülést szenvedett, a sértett szexuális zaklatásnak vagy szexuális bántalmazásnak volt kitéve, a sértett emberkereskedelem áldozata, vagy a sértett HIV, hepatitis B vagy C vírussal fertőződött meg.
A szándékosan elkövetett bűncselekményből származó lelki sérülés, testi szenvedés és vagyoni kár miatt kárenyhítésben részesülhet az államtól.
Ha a sértett a bűncselekmény következtében elhunyt, a büntetőeljárásban sértettként részt vehet az elhunyt hozzátartozója (jegyes, házastárs, szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák, testvérek, valamint az a személy, akivel az érintett közös, azaz nem külön háztartásban együtt élt).
Ha a sértett a bűncselekmény következtében elhunyt, vagy a sértett elhunyt, és nem kért vagy kért, de nem kapott kárenyhítést az államtól, Ön kárenyhítésre jogosult az államtól. Ugyanakkor kérnie kell az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), hogy a büntetőeljárásban ismerje el Önt sértettként.
A sértett hozzátartozója vagy eltartottja nem jogosult kárenyhítésre az államtól, ha a sértett túlélte a bűncselekményt. Ebben az esetben a sértett jogosult kárenyhítésre az államtól.
Kaphat kártérítést, ha nem uniós tagállam állampolgára.
Ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el, kárenyhítést kérhet a bűncselekmény helye szerinti uniós tagállamtól közvetlenül vagy a Jogi Segítségnyújtási Hivatalon Juridiskās palīdzības administrācija) keresztül.
A bűncselekményt be kell jelentenie a rendőrségen.
Az állami kárenyhítés igénybevételéhez büntetőeljárást kell indítani, amelyben az eljáró hatóság (a rendőrség, az ügyészség, a bíróság) döntése alapján elismerték Önt sértettként.
Az állami kárenyhítés igénybevételéhez nem kell megvárnia az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jogerős döntését.
Ahhoz, hogy a Jogi Segítségnyújtási Hivatal döntsön az állami kárenyhítés kifizetéséről vagy elutasításáról, az eljáró hatóságnak (rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak) a következő információkat kell megadnia:
Nem köteles először az elkövetőtől követelni kártérítést. Az államtól kapott kárenyhítés nem zárja ki a sértett azon jogát, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljen a büntetőeljárás bármely szakaszában a sérülés miatti káro megtérítése iránti kérelem benyújtása útján, amíg az ügyet az elsőfokú bíróság tárgyalni nem kezdi, valamint polgári peres eljárásban kereset benyújtásával a bíróságnál, ha úgy gondolja, hogy nem térítették meg a teljes kárát.
Jogosult az államtól kárenyhítésre, ha az elkövető vagy bűntársai ismeretlenek, vagy ha nem állapítják meg a büntetőjogi felelősségüket.
Az állami kárenyhítés iránti kérelmet az eljáró hatóságnak (rendőrségnek) a szükséges információkat tartalmazó tájékoztatásával együtt kell benyújtania.
Az állami kárenyhítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál kell benyújtani a sértettként való elismerésétől vagy az elismerésre jogosító tények tudomására jutásától számított egy éven belül.
Az állami kárenyhítés kiterjed a bűncselekményből származó lelki sérülésre, testi szenvedést vagy vagyoni kárra, anélkül, hogy megkülönböztetnék az állami kárenyhítés tárgyát képező kár típusát. Az állami kárenyhítés összegét a bűncselekmény következményei alapján a sértettek állami kártérítéséről szóló törvény (Likums par valsts kompensāciju cietušajiem) határozza meg.
Az állami kárenyhítést egy összegben utalják át a kérelemben meghatározott számlaszámra.
A bűncselekmény körülményei befolyásolhatják az állami kárenyhítés összegét, például, ha a bűncselekményt erős felindulásban követik el, megsértik az önvédelem szükséges korlátait vagy a fogvatartás feltételeit. Ebben az esetben a bűncselekmény következményeinek megfelelő állami kárenyhítés összegét 50%-kal csökkentik.
Ha a Jogi Segítségnyújtási Hivatal 15 napon belül nem kapja meg a kért információt, elutasíthatja az állami kárenyhítés kifizetését. Ebben az esetben az állami kárenyhítés elutasításáról szóló döntés esetén nincs akadálya annak, hogy többször nyújtson be kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalhoz a kérelemre vonatkozó eljárás szerint.Az anyagi helyzete nem befolyásolhatja a kárenyhítési esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét.
Ha a bűncselekmény által okozott kárért kártérítést kapott az elkövetőtől vagy helyette egy másik személytől, az állami kárenyhítés összegét a már kapott kártérítés összegével csökkentik.
Az áldozatoknak nyújtott állami kárenyhítésről szóló törvény további feltételeket határoz meg, amelyek befolyásolhatják a kárenyhítési esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét. Például:
A bűncselekmény egy sértettjének fizetendő állami kárenyhítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszeresének felel meg. A fizetendő állami kárenyhítés összegét a sértettként történő elismeréskor érvényben lévő havi minimálbér mértékét figyelembe véve számítják ki.
A kárenyhítés mértéke:
Az állami kárenyhítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszerese, minimális összege pedig a maximális összeg 50%-a. A havi minimálbér változásával az állami kárenyhítés összege is változik.
Az állami kárenyhítés iránti kérelem formanyomtatványán nem kell megjelölnie az összeget, mivel az áldozatoknak nyújtott állami kárenyhítésről szóló törvény meghatározza az állami kárenyhítés összegét.
Az egyéb forrásokból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítótól) kapott kompenzáció nem kerül levonásra az állami kárenyhítés összegéből.
Nem kaphat előleget az állami kárenyhítésre.
Ha állami kárenyhítést kapott, és a jogerős határozat megállapítja, hogy bűncselekmény következtében súlyosabb következményeket szenvedett el, akkor megkaphatja a kifizetett és a kifizethető állami kárenyhítés közötti különbséget.
Ha az állami kárenyhítés igénylésekor a büntetőeljárás még nem zárult le jogerősen, az állami kárenyhítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) tájékoztatását, amely az alábbiakat tartalmazza:
Ha az állami kárenyhítés igénylésekor a büntetőeljárás befejeződött, az állami kárenyhítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság jogerős határozatát és a végrehajtási határozatot, ha a jogerős határozatban megállapított kártérítést nem vagy csak részben teljesítették.
Az állami kárenyhítés iránti kérelmek vizsgálata ingyenes.
A Jogi Segítségnyújtási Hivatal dönt az állami kárenyhítés megadásáról vagy elutasításáról.
Az állami kárenyhítés igényléséhez az állami kárenyhítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalhoz kell küldeni az alábbi címre: Pils laukums 4, Rīga, LV-1050.
Nem kell jelen lennie sem az állami kárenyhítés iránti kérelem vizsgálata során, sem az állami kárenyhítés megadásáról vagy elutasításáról szóló döntés meghozatalakor.
A Jogi Segítségnyújtási Hivatal a kárenyhítés iránti kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül dönt az állami kárenyhítés megadásáról vagy elutasításáról, és a határozatot a kárenyhítés iránti kérelemben megadott címre megküldi.
Ha a Jogi Segítségnyújtási Hivatal további információkat kér Öntől vagy az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), az eljárást felfüggesztik, amíg a Hivatal az összes kért információt meg nem kapja.
A Jogi Segítségnyújtási Hivatalnak az állami kárenyhítés megadására vagy elutasítására vonatkozó határozatával szemben a hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál fellebbezést nyújthat be, amelyet a Hivatal továbbít az Igazságügyi Minisztériumnak.
Az állami kárenyhítés iránti kérelem formanyomtaványa és a kitöltési útmutató elérhető:
Minden nap 7 és 22 óra között hívhatja a 116006-os ingyenes segélyvonalat (segélyvonal a bűncselekmények áldozatai részére), amely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
A https://www.cietusajiem.lv/en/ honlapon is tájékozódhat.
Az állami kárenyhítés igényléséhez nincs szüksége jogi segítségre. A Jogi Segítségnyújtási Hivatal biztosítja az állami kárenyhítés igényléséhez szükséges segítséget.
A „Skalbes” szövetség minden nap 7 és 22 óra között ingyenes segélyvonalat működtet a 116006-os számon (segélyvonal a bűncselekmények áldozatai részére), amelyen keresztül érzelmi és pszichológiai támogatást nyújt a bűncselekmények sértettjeinek, tájékoztatást ad a sértettek eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban megillető jogokról, a kártérítés iránti jogról, az állami kárenyhítésről stb.), a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és sértettek számára nyújtható támogató szolgáltatásokról.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.