Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?
A sértett kárenyhítésre jogosult az államtól, ha egy szándékosan elkövetett bűncselekmény valamely személy halálát okozza, a sértett súlyos vagy közepesen súlyos sérülést szenvedett, a sértett szexuális zaklatásnak vagy szexuális bántalmazásnak volt kitéve, a sértett emberkereskedelem áldozata, vagy a sértett HIV, hepatitis B vagy C vírussal fertőződött meg.
Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?
A szándékosan elkövetett bűncselekményből származó lelki sérülés, testi szenvedés és vagyoni kár miatt kárenyhítésben részesülhet az államtól.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
Ha a sértett a bűncselekmény következtében elhunyt, a büntetőeljárásban sértettként részt vehet az elhunyt hozzátartozója (jegyes, házastárs, szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák, testvérek, valamint az a személy, akivel az érintett közös, azaz nem külön háztartásban együtt élt).
Ha a sértett a bűncselekmény következtében elhunyt, vagy a sértett elhunyt, és nem kért vagy kért, de nem kapott kárenyhítést az államtól, Ön kárenyhítésre jogosult az államtól. Ugyanakkor kérnie kell az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), hogy a büntetőeljárásban ismerje el Önt sértettként.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
A sértett hozzátartozója vagy eltartottja nem jogosult kárenyhítésre az államtól, ha a sértett túlélte a bűncselekményt. Ebben az esetben a sértett jogosult kárenyhítésre az államtól.
Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?
Kaphat kártérítést, ha nem uniós tagállam állampolgára.
Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?
Ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el, kárenyhítést kérhet a bűncselekmény helye szerinti uniós tagállamtól közvetlenül vagy a Jogi Segítségnyújtási Hivatalon Juridiskās palīdzības administrācija) keresztül.
Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?
A bűncselekményt be kell jelentenie a rendőrségen.
Az állami kárenyhítés igénybevételéhez büntetőeljárást kell indítani, amelyben az eljáró hatóság (a rendőrség, az ügyészség, a bíróság) döntése alapján elismerték Önt sértettként.
Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?
Az állami kárenyhítés igénybevételéhez nem kell megvárnia az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jogerős döntését.
Ahhoz, hogy a Jogi Segítségnyújtási Hivatal döntsön az állami kárenyhítés kifizetéséről vagy elutasításáról, az eljáró hatóságnak (rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak) a következő információkat kell megadnia:
- a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
- a bűncselekmény körülményei, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntető ügy száma;
- a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
- a büntetőeljárásban a sértett képviselőjeként elismert személy adatai, ha a sértett a jogait képviselőn keresztül gyakorolja;
- a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális bántalmazás, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírus megállapítása);
- a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
- valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban sértettként elismert személyek száma és adatai.
Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?
Nem köteles először az elkövetőtől követelni kártérítést. Az államtól kapott kárenyhítés nem zárja ki a sértett azon jogát, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljen a büntetőeljárás bármely szakaszában a sérülés miatti káro megtérítése iránti kérelem benyújtása útján, amíg az ügyet az elsőfokú bíróság tárgyalni nem kezdi, valamint polgári peres eljárásban kereset benyújtásával a bíróságnál, ha úgy gondolja, hogy nem térítették meg a teljes kárát.
Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
Jogosult az államtól kárenyhítésre, ha az elkövető vagy bűntársai ismeretlenek, vagy ha nem állapítják meg a büntetőjogi felelősségüket.
Az állami kárenyhítés iránti kérelmet az eljáró hatóságnak (rendőrségnek) a szükséges információkat tartalmazó tájékoztatásával együtt kell benyújtania.
Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?
Az állami kárenyhítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál kell benyújtani a sértettként való elismerésétől vagy az elismerésre jogosító tények tudomására jutásától számított egy éven belül.
Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?
Az állami kárenyhítés kiterjed a bűncselekményből származó lelki sérülésre, testi szenvedést vagy vagyoni kárra, anélkül, hogy megkülönböztetnék az állami kárenyhítés tárgyát képező kár típusát. Az állami kárenyhítés összegét a bűncselekmény következményei alapján a sértettek állami kártérítéséről szóló törvény (Likums par valsts kompensāciju cietušajiem) határozza meg.
A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?
Az állami kárenyhítést egy összegben utalják át a kérelemben meghatározott számlaszámra.
A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?
A bűncselekmény körülményei befolyásolhatják az állami kárenyhítés összegét, például, ha a bűncselekményt erős felindulásban követik el, megsértik az önvédelem szükséges korlátait vagy a fogvatartás feltételeit. Ebben az esetben a bűncselekmény következményeinek megfelelő állami kárenyhítés összegét 50%-kal csökkentik.
Ha a Jogi Segítségnyújtási Hivatal 15 napon belül nem kapja meg a kért információt, elutasíthatja az állami kárenyhítés kifizetését. Ebben az esetben az állami kárenyhítés elutasításáról szóló döntés esetén nincs akadálya annak, hogy többször nyújtson be kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalhoz a kérelemre vonatkozó eljárás szerint.
Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
Az anyagi helyzete nem befolyásolhatja a kárenyhítési esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét.
Ha a bűncselekmény által okozott kárért kártérítést kapott az elkövetőtől vagy helyette egy másik személytől, az állami kárenyhítés összegét a már kapott kártérítés összegével csökkentik.
Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
Az áldozatoknak nyújtott állami kárenyhítésről szóló törvény további feltételeket határoz meg, amelyek befolyásolhatják a kárenyhítési esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét. Például:
- ha egy bűncselekmény következtében egyidejűleg több következmény áll fenn, az állami kárenyhítést a bűncselekmény legsúlyosabb következményének megfelelően kell kifizetni;
- ha bűncselekmény következtében több személy hunyt el, és több személyt is elismertek sértettként a büntetőeljárás során, a sértettek a sértettek számával arányosan kapnak állami kárenyhítést;
- ha a kárenyhítés kifizetése után az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban egy másik személyt is elismer sértettként, részére a sértettnek vagy a sértetteknek fizetett összeggel egyező állami kárenyhítést kell nyújtani.
Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?
A bűncselekmény egy sértettjének fizetendő állami kárenyhítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszeresének felel meg. A fizetendő állami kárenyhítés összegét a sértettként történő elismeréskor érvényben lévő havi minimálbér mértékét figyelembe véve számítják ki.
A kárenyhítés mértéke:
- halál esetén - 100%;
- ha a sértett súlyos testi sérülést szenvedett, vagy a bűncselekmény minősítése nemi erőszak vagy szexuális erőszak, szexuális zaklatás vagy szexuális bántalmazás, vagy a sértett emberkereskedelem áldozata - 70%;
- ha a sértett közepesen súlyos testi sérülést szenvedett, vagy a sértett – a 2. pontban említett esetek kivételével – szexuális zaklatásnak vagy szexuális bántalmazásnak volt kitéve, vagy a sértett HIV, hepatitis B vagy C vírussal fertőződött meg - 50%.
Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?
Az állami kárenyhítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszerese, minimális összege pedig a maximális összeg 50%-a. A havi minimálbér változásával az állami kárenyhítés összege is változik.
Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?
Az állami kárenyhítés iránti kérelem formanyomtatványán nem kell megjelölnie az összeget, mivel az áldozatoknak nyújtott állami kárenyhítésről szóló törvény meghatározza az állami kárenyhítés összegét.
Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?
Az egyéb forrásokból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítótól) kapott kompenzáció nem kerül levonásra az állami kárenyhítés összegéből.
Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?
Nem kaphat előleget az állami kárenyhítésre.
Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?
Ha állami kárenyhítést kapott, és a jogerős határozat megállapítja, hogy bűncselekmény következtében súlyosabb következményeket szenvedett el, akkor megkaphatja a kifizetett és a kifizethető állami kárenyhítés közötti különbséget.
Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?
Ha az állami kárenyhítés igénylésekor a büntetőeljárás még nem zárult le jogerősen, az állami kárenyhítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) tájékoztatását, amely az alábbiakat tartalmazza:
- a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
- a bűncselekmény körülményei, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntető ügy száma;
- a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
- a büntetőeljárásban a sértett képviselőjének adatai;
- a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális bántalmazás, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírus megállapítása);
- a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
- valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban sértettként elismert személyek száma és adatai.
Ha az állami kárenyhítés igénylésekor a büntetőeljárás befejeződött, az állami kárenyhítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság jogerős határozatát és a végrehajtási határozatot, ha a jogerős határozatban megállapított kártérítést nem vagy csak részben teljesítették.
Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?
Az állami kárenyhítés iránti kérelmek vizsgálata ingyenes.
Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?
A Jogi Segítségnyújtási Hivatal dönt az állami kárenyhítés megadásáról vagy elutasításáról.
Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?
Az állami kárenyhítés igényléséhez az állami kárenyhítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalhoz kell küldeni az alábbi címre: Pils laukums 4, Rīga, LV-1050.
Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?
Nem kell jelen lennie sem az állami kárenyhítés iránti kérelem vizsgálata során, sem az állami kárenyhítés megadásáról vagy elutasításáról szóló döntés meghozatalakor.
(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?
A Jogi Segítségnyújtási Hivatal a kárenyhítés iránti kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül dönt az állami kárenyhítés megadásáról vagy elutasításáról, és a határozatot a kárenyhítés iránti kérelemben megadott címre megküldi.
Ha a Jogi Segítségnyújtási Hivatal további információkat kér Öntől vagy az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), az eljárást felfüggesztik, amíg a Hivatal az összes kért információt meg nem kapja.
Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?
A Jogi Segítségnyújtási Hivatalnak az állami kárenyhítés megadására vagy elutasítására vonatkozó határozatával szemben a hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál fellebbezést nyújthat be, amelyet a Hivatal továbbít az Igazságügyi Minisztériumnak.
Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?
Az állami kárenyhítés iránti kérelem formanyomtaványa és a kitöltési útmutató elérhető:
- a portálon - https://www.latvija.lv/en
- a Jogi Segítségnyújtási Hivatal honlapján - https://www.jpa.gov.lv/par-mums-eng a „Szolgáltatások” weboldalon;
- a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál - Pils laukums 4, Riga (hivatali időben);
- az eljáró hatóságnál (rendőrség, ügyészség, bíróság);
- a 800001801 ingyenes információs vonal hívásával (hivatali időben).
Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?
Minden nap 7 és 22 óra között hívhatja a 116006-os ingyenes segélyvonalat (segélyvonal a bűncselekmények áldozatai részére), amely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
- a bűncselekmények sértettjeinek érzelmi és pszichológiai támogatása;
- tájékoztatás a sértettek eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban megillető jogokról, a kártérítés iránti jogról, az állami kárenyhítésről stb.), a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és a sértettek számára nyújtható támogató szolgáltatásokról.
A https://www.cietusajiem.lv/en/ honlapon is tájékozódhat.
Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?
Az állami kárenyhítés igényléséhez nincs szüksége jogi segítségre. A Jogi Segítségnyújtási Hivatal biztosítja az állami kárenyhítés igényléséhez szükséges segítséget.
Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?
A „Skalbes” szövetség minden nap 7 és 22 óra között ingyenes segélyvonalat működtet a 116006-os számon (segélyvonal a bűncselekmények áldozatai részére), amelyen keresztül érzelmi és pszichológiai támogatást nyújt a bűncselekmények sértettjeinek, tájékoztatást ad a sértettek eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban megillető jogokról, a kártérítés iránti jogról, az állami kárenyhítésről stb.), a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és sértettek számára nyújtható támogató szolgáltatásokról.
