Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?
Kártérítés erőszakos bűncselekmények sértettjeinek és az ilyen sértettek eltartottjainak fizethető. Erőszakos bűncselekmény a büntetőeljárás keretében büntetendő olyan cselekmény, amelyet közvetlenül egy személy élete vagy egészsége ellen követnek el, és amelynek következtében a sérelmet szenvedett személy életét veszti, egészsége súlyosan károsodik, vagy legalább négy hónapig egészségügyi rendellenességben szenved.
Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?
Akkor jogosult kártérítésre, ha erőszakos bűncselekmény az egészségében súlyos károsodást vagy legalább négy hónapig tartó rendellenességet okozott.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
448 euró összegű kártérítés fizetendő annak a személynek, aki az erőszakos bűncselekmény sértettjének temetési költségeit viseli. Fontos megjegyezni, hogy a temetés költségeit viselő személynek nem kell a sértett hozzátartozójának vagy eltartottjának lennie.
Az erőszakos bűncselekmény miatt életét vesztett sértett eltartottjai jogosultak a bűncselekmények áldozatainak fizetendő állami kártérítésre.
Az eltartottak közé az alábbi személyek tartoznak:
- a sértett 18 éven aluli gyermekei;
- a sértett 18–24 év közötti, nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermekei;
- a sértett csökkent munkaképességű özvegye;
- a sértett nyugdíjkorhatárt elért özvegye;
- a sértett nyugdíjkorhatárt elért szülője;
- a sértett csökkent munkaképességű szülője;
- a sértett várandós és foglalkoztatásban nem álló özvegye;
- a sértett három éven aluli gyermekének foglalkoztatásban nem álló szülője vagy gyámja.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
Akkor jogosult kártérítésre, ha erőszakos bűncselekmény a sértett egészségében súlyos károsodást vagy legalább négy hónapig tartó rendellenességet okozott.
Az alábbi személyek jogosultak kártérítésre:
- a sértett 18 éven aluli gyermekei;
- a sértett 18–24 év közötti, nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermekei;
- a sértett csökkent munkaképességű özvegye;
- a sértett nyugdíjkorhatárt elért özvegye;
- a sértett nyugdíjkorhatárt elért szülője;
- a sértett csökkent munkaképességű szülője;
- a sértett várandós és foglalkoztatásban nem álló özvegye;
- a sértett három éven aluli gyermekének foglalkoztatásban nem álló szülője vagy gyámja.
Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?
Észtországban a kártérítésre való jogosultság nem függ az állampolgárságtól.
Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?
A kártérítést azon ország hatáskörrel rendelkező hatósága fizeti meg, amelyben a bűncselekményt elkövették. A kártérítés megfizetésére az érintett ország jogszabályaival összhangban kerül sor.
Kártérítési igényével a következőkhöz fordulhat:
- az érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságához vagy tartózkodási helyének hatáskörrel rendelkező hatóságához;
- Észtországban a hatáskörrel rendelkező hatóság a Társadalombiztosítási Hatóság, amely a másik ország hatáskörrel rendelkező hatóságához továbbítja az Ön kérelmét az azt igazoló dokumentumokkal együtt.
Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?
Az erőszakos bűncselekményt az elkövetése napjától számított 15 naptári napon belül kell bejelenteni a rendőrségen.
Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?
Kártérítés igényléséhez nem kell megvárnia az eljárás befejeződését; elegendő, ha a rendőrségen bejelentette a bűncselekményt, és a büntetőeljárás megindult. Kártérítést a bűncselekmény elkövetésétől számított három éven belül lehet igényelni.
Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?
Nem kötelező először az elkövetőtől követelnie a kártérítést. A kártérítés megítélése esetén az érvényesítés joga átszáll a Társadalombiztosítási Hatóságra, mi pedig visszkereseti igényérvényesítés keretében érvényesítjük a követelést a károkozó személlyel (a bűncselekmény elkövetőjével) szemben.
Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
Akkor is jogosult kártérítésre, ha a károkozó személy ismeretlen, vagy ha a bírósági eljárás még nem fejeződött be.
Ahhoz, hogy a bűncselekmények sértettjeinek fizetendő állami kártérítésben részesüljön, szükség van a nyomozó szerv által kibocsátott, a büntetőeljárás megindítására vonatkozó igazolásra.
A költségekre vonatkozó számlákat be kell nyújtania, amennyiben a gyógykezelés költségeinek megtérítését kéri, vagy haláleseti juttatást igényel.
Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?
A kártérítés iránti kérelmek a bűncselekmény elkövetésének vagy az arról való tudomásszerzésnek az időpontjától számított három éven belül nyújthatók be.
Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?
A kártérítés az alábbiakra terjed ki:
– vagyoni (nem pszichés) kár:
- a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – járóbeteg- és kórházi kezelés, rehabilitáció)
- a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás)
- maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
- a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (például az elmaradt jövedelmek, a keresőképesség elvesztése vagy a megélhetési források csökkenése)
- károsodott ruhákért és segédeszközökért járó kártérítés (például kártérítés a szemüvegért, új ruhák költségének megtérítése)
– anyagi (nem pszichés) kár:
- temetési költségek
- megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése
– pszichés kár:
- a hozzátartozók vagy kompenzációra/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzációra jogosultak fájdalma és szenvedése
A sértett családtagjai pszichológiai tanácsadásban részesülhetnek. Ahhoz, hogy a pszichológiai segítséggel kapcsolatos kártérítésben részesüljön, kapcsolatba kell lépnie egy sértetteket segítő szolgáltatóval, aki ezután előkészíti az aláírandó kérelmet. Ugyancsak szükség van olyan rendőrségi igazolásra, amely tanúsítja, hogy az eljárás megindult, és hogy Ön sértett vagy egy sértett képviselője. A sértetteket segítő szolgáltató segítséget nyújt Önnek a rendőrségi igazolás megszerzéséhez.
10 munkanapon belül tájékoztatják a pszichológiai segítséggel kapcsolatos kártérítés megítéléséről. Ezt követően lehetősége van pszichológushoz fordulni. A kártérítés összege személyenként a havi minimálbérnek (2017-ben 470 euró) felel meg.
A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?
Az eltartottaknak a kártérítést havi részletekben folyósítják. Az orvosi költségeket a költségekre vonatkozó számlák alapján egyösszegű átalányként térítik meg.
A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?
Nincs helye kártérítésnek, ha:
- a sértett szándékos vagy gondatlan magatartásával maga okozta vagy megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését vagy a kár bekövetkezését;
- a sértett 15 napon belül nem jelenti be a bűncselekményt annak ellenére, hogy arra képes lenne, és a rendőrség nem szerez más módon tudomást a bűncselekményről;
- a sértettet erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt vagy a büntető törvénykönyv 255. cikkének (1) bekezdése vagy 256. cikkének (1) bekezdése alapján elítélték, és büntetett előélete még nem került törlésre a bűnügyi nyilvántartásból a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján;
- kártérítés fizetése más okból méltánytalan vagy alaptalan lenne.
A kártérítés emellett megtagadható, ha a kérelmező megtagadta a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködést a bűncselekmény tényállásának megállapítása, az elkövető azonosítása vagy letartóztatása vagy a kár bizonyítása során.
Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
Az Ön anyagi helyzete nem befolyásolja a kártérítés megítélését vagy kifizetését.
Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
Minden olyan összeget le kell vonni a kártérítési összeg meghatározásának alapjául szolgáló kárból, amelyet az erőszakos bűncselekményből származó kár alapján a sérelmet szenvedett személy kap vagy jogosult kapni a bűncselekménnyel okozott kárért felelős személyen kívüli forrásból, ideértve a sértettnek fizetett munkaképességi juttatást is. A kártérítés összegének meghatározása során a bűncselekménnyel okozott kárért felelős személy által a kérelmezőnek a kártérítés megítélését megelőzően fizetett minden összeget figyelembe kell venni.
Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?
A kártérítési összeg kiszámítása részleges vagy teljes munkaképtelenség esetén
A kártérítés összegét az egy naptári napra eső átlagjövedelem alapján kell kiszámítani. A bűncselekmény elkövetését megelőző hat hónap alatt megkeresett, társadalombiztosítási járulékokkal csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni.
Részleges vagy teljes munkaképtelenségből származó kár kiszámítása
Az egy naptári napra eső átlagjövedelmet meg kell szorozni harminccal, és az érintett személynek megítélt munkaképtelenségi járadékot vagy munkaképességi juttatást le kell vonni a szorzás eredményéből. A kártérítés a kiesett jövedelem 80%-át fedezi. Az átlagjövedelemre vonatkozó adatot az Adó- és Vámhatóságtól szerzik be.
A kártérítési összeg kiszámítása az eltartó halála esetén
1. A sértett egy naptári napra eső átlagjövedelmét meg kell szorozni harminccal, és az érintett személynek megítélt túlélő hozzátartozói nyugdíjat le kell vonni a szorzás eredményéből.
2. Az eltartottak száma alapján meg kell határozni az így kapott összeg bizonyos százalékát:
- 75% egy eltartott esetén
- 85% két eltartott esetén
- 100% három vagy több eltartott esetén
A kiszámított összeg 80%-a kerül megtérítésre.
Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?
Nincsen minimális összeg; a kártérítést addig folyósítják, amíg a jogosultat megilleti a kártérítés, illetve 9590 eurós összeghatárig.
Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?
Nem kell megjelölni az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon.
Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?
Igen.
Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?
Kártérítési előleget nehéz gazdasági helyzetben lévő személyek igényelhetnek, ha jogosultak kártérítésre, de annak megítélése késik.
Legfeljebb 640 euró előleg fizethető megfelelő kérelem alapján.
Ha az előleg meghaladja a később megítélt kártérítés összegét, a túlfizetett összeget vissza kell téríteni.
Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?
Ön jogosult a gyógykezelés költségeire vonatkozó további számlákat benyújtani.
Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?
A nyomozó szerv igazolása
A temetési költségekre vonatkozó számlák
A gyógykezelés költségeire vonatkozó számlák, gyógyszerekre vonatkozó nyugták stb.
A sértett halottvizsgálati bizonyítványa
Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?
Nem.
Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?
A Társadalombiztosítási Hatóság.
Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?
A kérelmek az alábbi módokon nyújthatók be:
- A kérelmeket postai úton a Põllu 1A, 50303, Tartu címre is meg lehet küldeni.
- A kérelmeket a Társadalombiztosítási Hatóság ügyfélszolgálati irodáiban is be lehet nyújtani.
Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?
Nem kell jelen lennie.
(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?
A határozathozatalra az utolsó dokumentum kézhezvételétől számított 30 napon belül kerül sor.
Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?
A határozattal szemben az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtható be kifogás. Alternatív megoldásként a közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvénykönyvben szabályozott eljárás keretében panasz nyújtható be egy közigazgatási bírósághoz.
Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?
A kérelem formanyomtatványai és a kártérítés kérelmezésével kapcsolatos információk a Társadalombiztosítási Hatóság honlapján találhatók meg.
Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?
A sértetteket segítő szolgáltatókkal telefonon is kapcsolatba lehet lépni. Elérhetőségeik megtalálhatók a Társadalombiztosítási Hatóság honlapján.
Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?
Igen.
Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?
A sértetteket segítő szolgáltatók a kártérítés igénylésében is segítséget nyújtanak.
