Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni

Dánia

Tartalomszolgáltató:
Dánia

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Az állam kártérítést fizet az igénylő részére a dán büntető törvénykönyv, illetve a tartózkodásról, a tartózkodási tilalomról és a kiutasításról szóló törvény olyan megsértése esetén, amely személyi sérülést vagy halált eredményezett. Ez az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvényből következik. Az olyan különös jogszabályok, mint a közutakról szóló törvény, a katonai büntető törvénykönyv és a rendeletek megsértése az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény alapján nem képezheti kártérítés nyújtásának alapját. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság függetlenül mérlegeli, hogy az adott esemény az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény hatálya alá tartozik-e. A rendőrség értékelése azonban rendszerint iránymutatást jelent a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság értékelése tekintetében. Nem biztosítanak kártérítést abban az esetben, ha a cselekmény nem büntethető, például jogos védelem, végszükség, illetve a sértett hozzájárulása miatt.

Milyen kárért kaphatok kártérítést?

A törvény hatálya elsősorban a személyi sérülésekre terjed ki, mivel a vagyontárgyakat ért károk megtérítése csak korlátozottan biztosított. A személyi sérülés mind a fizikai sérüléseket, mind a pszichés károsodásokat lefedi.

Főszabály szerint kártérítés csak a bűncselekmény által érintett közvetlen károsult részére fizetendő. Lehetséges azonban, hogy valaki annyira közel áll a cselekményhez, hogy akkor is jogosult kártérítésre az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény alapján, ha valójában nem tekinthető károsultnak. Hozzátartozóként lehetőség van továbbá a temetési költségek, a fő kereső kiesése stb. miatti kártérítésre, lásd lent.

Személyi sérülés esetén kártérítés a következők vonatkozásában biztosítható:

  • Gyógykezelési kiadások
  • Kiesett kereset
  • Fájdalom és szenvedés
  • Maradandó károsodás
  • Keresőképesség elvesztése
  • Sérelemdíj
  • A súlyos bűncselekmény miatti kártérítés
  • Egyéb károk (mint a képzés meghosszabbodása vagy a különleges segítségnyújtás szükségessége)
  • Jogi kiadások

Amennyiben a károsult meghal, a következők vonatkozásában van lehetőség kártérítésre:

  • Temetési költségek
  • A fő kereső kiesése
  • Átmeneti összeg a túlélő házastárs/élettárs számára
  • Túlélők juttatása

Olyan esetekben, amikor vagyontárgyak is károsodtak, kártérítést fizetnek azon ruhákért és személyes holmikért, amelyeket az áldozat a személyi sérülés időpontjában viselt, illetve magánál tartott, valamint kártérítést fizetnek egyes elkövetők, így az elítéltek által a tulajdonban okozott károkért.

A például csalás eredményeként bekövetkezett pénzügyi veszteségért nem jár kártérítés. Ehhez hasonlóan nem fizetnek kártérítést a valamitől való elesés, a működési veszteségek, az elmaradt haszon és hasonlók után.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét veszítette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen. Amint fent kiemelésre került, a károsult halála esetén kártérítés biztosítható.

A temetési költségek megtérítése a temetést fizető személy részére biztosítható, függetlenül attól, hogy hozzátartozó-e.

A fő kereső kiesése esetén kártérítést a házastárs/élettárs, illetve azon túlélő gyermekek számára biztosítanak, akik vonatkozásában az elhunyt volt a fő kereső.

Amennyiben az elhunytnak nincs házastársa/élettársa, különleges körülmények között átmeneti juttatás biztosítható más túlélő személy számára. Ez lehet olyan testvér, akivel az elhunyt évekig együtt, közös háztartásban élt.

Ezenfelül juttatás biztosítható azon túlélő személyek számára, akikhez az elhunyt különösen közel állt. Kiindulásként e juttatást az elhunyt házastársa, élettársa, kiskorúak, illetve szülei részére biztosítják.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A hozzátartozók kórházi látogatási költségeit saját sérült gyermekeik meglátogatása esetén lehet megtéríteni.

Gyermekek és serdülők esetében egészségi állapotuk javulása szempontjából rendkívül fontos lehet, hogy édesanyjuk vagy édesapjuk a kórházban legyen, illetve részt vegyen a rehabilitációban. Ilyen különleges esetekben részben vagy egészben az anya vagy apa jövedelemkiesése is megtéríthető.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen. Az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvényben nem szerepel kártérítéssel kapcsolatos állampolgársági, illetve tartózkodási engedéllyel kapcsolatos követelmény, csak az, hogy a bűncselekménynek Dániában kell megvalósulnia. Amennyiben a törvényben rögzített feltételek egyébként teljesülnek, akkor nem számít, hogy a károsult külföldi dániai lakos, csak turista, vagy pedig rövid ideig dán területen tartózkodó személy-e.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Általában nem. Korlátozottan ugyanakkor van lehetőség arra, hogy valaki kártérítést kérjen a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottságtól abban az esetben is, ha a személyi sérülés külföldön elkövetett bűncselekmény eredményeként történt. A kártérítést csak akkor biztosítják, ha annak nyújtása észszerű. Az elképzelés szerint a kártérítés lehetőségének köre szűk, és azt csak olyan különös esetekben alkalmazzák, amikor különleges körülmények indokolják azt.

Különös esetekben kártérítés fizetésére került sor a Dánián kívül elkövetett bűncselekmények által okozott sérülés után, amennyiben a károsult dániai lakos, dán állampolgár, vagy pedig a bűncselekmény időpontjában Dánia képviseletében tartózkodott külföldön. Kártérítést olyan sérülések után fizetnek, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy dán állampolgárságú vagy dániai lakóhellyel rendelkező személy külföldön dán állampolgárságú vagy dániai lakóhellyel rendelkező személyt támad meg. Mindazonáltal csak abban az esetben, ha a sérülésre zárt dán környezetben következik be, például egy iskolai kirándulással összefüggésben. Ha csak véletlen, hogy az áldozat és az elkövető is kapcsolódik Dániához, akkor nem fizetnek kártérítést.

Kártérítés akkor is nyújtható, ha ilyen cselekményt dániai illetőségű, de üzleti ügyben Dánián kívül tartózkodó károsult sérelmére követnek el. Ez alatt kizárólag rövid távú külföldi munkavégzés értendő olyan körülmények között, amikor nem várható el, hogy a károsult vagy a munkáltató magánbiztosítást kössön a kár fedezése érdekében. A sérülésnek munkaidőben kell történnie.

A külföldi tanulmányok és gyakorlatok nem tekintendők kereső tevékenységnek.

A saját vagy szülei kereső tevékenysége miatt külföldön tartózkodó kiskorú kérelmező kaphat kártérítést. Itt elsősorban a szülők körülményeit veszik figyelembe.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, az államtól kapott kártérítés alapvető feltétele, hogy a bűncselekményt 72 órán belül be kell jelenteni a rendőrségnek.

A bejelentés a rendőrség felhívása az ügy kivizsgálására. Súlyosabb esetekben ritkán van szükség a nyomozásra való kifejezett felhívásra, de az a kevésbé súlyos esetekben rendszerint szükséges. Az, hogy a rendőrség megjelent és esetlegesen beszélt is a károsulttal, tehát nem mindig elegendő ahhoz, hogy a bűncselekmény bejelentettnek minősüljön.

Bizonyos körülmények között el lehet tekinteni a bejelentési határidőtől. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság például szinte mindig elfogadja, ha nem tartották be a 72 órán belüli rendőrségi bejelentésre vonatkozó előírást, ha az elkésett bejelentés ellenére sikeresen letartóztatták az elkövetőt és vádat emeltek ellene.

A törvény szerint a megtorlástól való félelem nem érvényes indok a rendőrségi bejelentés 72 órán belüli megtételének elmulasztására.

A 72 órás határidőt megszüntették az erőszakos közösülés, a vérfertőzés, a gyermekek ellen elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények, illetve a 18 év alatt személy sérelmére elkövetett egyes szexuális bűncselekmények esetében. A törvénymódosítás csak a 72 órás határidőre vonatkozik, és továbbra is feltételnek tekintendő az, hogy a bűncselekményt bejelentsék a rendőrségnek. A határidőt a 2016. április 1. után elkövetett bűncselekmények által okozott sérülésekre kiterjedő hatállyal szüntették meg.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Közigazgatási eljárás

A kártérítés iránti kérelmet azon rendőri körzet rendőrkapitányságán kell benyújtani, ahol a bűncselekményt bejelentették. A kérelmet a rendőrség továbbítja a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felé.

Amennyiben a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság még vizsgálja az ügyet, a rendőrség csak az ügy lezárását követően továbbítja a kérelmet a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felé. Ugyanakkor a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság bizonyos körülmények között foglalkozhat az üggyel azt megelőzően, hogy azt a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság lezárta.

Az utóbbira kizárólag igen ritka esetekben kerül sor, rendszerint csak igen súlyos bűncselekményekkel, általában emberölésekkel kapcsolatban, amennyiben a túlélők érdekében különösen fontos, hogy elbírálják a kártérítési igényt vagy annak egy részét, még abban az esetben is, ha az ügyet a rendőrség vagy a bíróság nem zárta le.

Függetlenül attól, hogy milyen súlyos az ügy, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem foglalkozhat vele mindaddig, amíg az ügyet a rendőrség vagy a bíróság le nem zárta, amennyiben kétséges, hogy történt-e bűncselekmény, hogy fennállnak-e a büntethetőséget kizáró objektív okok, illetve hogy fennállnak-e a kártérítés csökkentésének a károsultnak betudható indokai.

Bírósági eljárás

A kérelmező kártérítés iránti igényét a büntetőeljárás során a bíróság előtt kell előterjeszteni. Ebben az esetben a bíróság dönthet úgy, hogy érdemben megvizsgálja a kérelmet, vagy annak vizsgálatát a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottságra hagyja, illetve polgári útra tereli. Ez attól függhet, hogy az elkövető vitatja-e az igényt vagy nem.

Amennyiben az igényt a büntetőeljárás során a bíróság bírálja el, a kérelmező kérelmét a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság részére is megküldheti.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem biztosít kártérítést abban az esetben, ha a kérelmező kárát az elkövető megtérítette vagy azt biztosítás, illetve más olyan előny fedezi, amely kártalanítás jellegű. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem hozza meg döntését mindaddig, amíg meg nem lehet állapítani, hogy a károkat más forrásból fedezik-e.

Nem feltétel, hogy a károkat először meg próbálják megtéríttetni az elkövetővel, illetve az, hogy az elkövetőt azonosítsák.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el?

Igen. Az állam akkor is biztosíthat kártérítést, ha a büntetőeljárást nem lehet lefolytatni, mivel az elkövető ismeretlen vagy nem található. Ugyanakkor követelmény a többi jogszabályi feltétel teljesülése.

Ezekben az esetekben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság függetlenül értékeli, hogy a személyi sérülést bűncselekmény okozta-e.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem bírálhatja el a bűncselekmény elkövetésétől számított két éven túl előterjesztett kérelmeket, kivéve, ha ennek különleges okai vannak. Amennyiben az ügyben ítéletet hoztak, a határidő a büntető ítélet meghozatalától számítandó. Amennyiben a rendőrség megvizsgálta az ügyet és ezt követően nem került sor büntetőeljárásra, a határidő a nyomozás megszüntetéséről szóló rendőrségi határozat meghozatalától számít.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem bírálhatja el továbbá a kérelmet, ha már elbírált ugyanazon kérelmezőtől származó, ugyanazon bűncselekmény kapcsán benyújtott kártérítési igényeket, amennyiben az új igényt több mint két évvel azt követően nyújtották be, hogy a kérelmező felismerte vagy fel kellett volna ismernie igénye fennállását, kivéve, ha ennek különleges okai vannak.

A rendőrség köteles iránymutatást nyújtani a károsult részére az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény szerinti kártérítéshez való hozzáférést illetően. Amennyiben a rendőrség e kötelezettségének nem tesz eleget, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság rendszerint figyelmen kívül hagyja a kétéves határidőt.

Amennyiben a kérelmező kiskorú volt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában, úgy valószínűbb, hogy a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság figyelmen kívül hagyja a határidőt.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

  1. A bűncselekmény áldozata esetében
    • Vagyoni (nem pszichés) károk:
      • a sérülés egészségügyi költségei (egészségügyi ellátás - járóbeteg- és kórházi kezelés, rehabilitáció). IGEN.
      • a sérülésből eredő további szükségletek vagy költségek (így gondozás, időszakos és állandó kezelés, az oktatás meghosszabbodása, fizikoterápia, a háztartás átalakítása, különleges eszközök stb.). IGEN.
      • maradandó károsodás (pl. rokkantság és egyéb állandó fogyatékosságok) IGEN
      • keresetkiesés az orvosi kezelés időtartama alatt és azt követően (beleértve a kiesett keresetet, a keresőképesség elvesztését vagy a lecsökkent tartásdíjat stb.). IGEN.
      • lehetőség elvesztése NEM
      • a károkozó eseményhez kapcsolódó jogi eljárásokhoz kapcsolódó költségek, például eljárási illetékek, bírósági költségek. IGEN, bizonyos esetekben Különleges esetekben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság úgy dönthet, hogy részben vagy egészben a károsult köteles az ügy bizottság általi kezelése kapcsán nála felmerült kiadások viselésére. A károsult soha nem köteles semmilyen bírósági illeték megfizetésére a büntetőeljárással kapcsolatban, mivel azt a rendőrség indította.
      • Az ellopott vagy kárt szenvedett személyes vagyontárgyak utáni kártérítés IGEN Kártérítést azon ruhákért és személyes holmikért fizetnek, amelyeket az áldozat viselt, illetve magánál tartott a személyi sérülés időpontjában.
    • Pszichés (erkölcsi) kár:
      • az áldozat fájdalma és szenvedése IGEN Azon további elemeket, amelyek után kártérítés kérhető, lásd fent.
  2. Az áldozat jogutódai és hozzátartozói esetében
    • Vagyoni (nem pszichés) károk:
      • temetési költségek IGEN
      • egészségügyi költségek (pl. egy családtag terápiája, járóbeteg- és kórházi kezelése, rehabilitáció) NEM
      • tartásdíj vagy lehetőség elvesztése IGEN/NEM Kártérítést a fő kereső kiesése után fizetnek. A részleteket lásd fent.
    • Pszichés kár:
      • a hozzátartozók vagy jogutódok fájdalma és szenvedése/az áldozat halála estén kártérítés a túlélőknek NEM/IGEN Nem kerül sor kártérítés fizetésére a hozzátartozók és mások fájdalma és szenvedése után. Átmeneti összeg azonban biztosítható. A részletesebb ismertetést lásd fent.

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A bizottság által megítélt kártérítést és térítést körülbelül 14 nappal a bizottság határozatát követően folyósítják. A kifizetést azon rendőri körzet rendőrkapitánysága teljesíti, ahol a bűncselekményt bejelentették.

Az egyedi határozat által jóváhagyott igények után a kifizetés egy ősszegben történik.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A dán jog szerinti általános kártérítési szabályok megfelelően alkalmazandók bűncselekmények esetén a kártérítésre és térítésre, beleértve a károsulti közrehatás, illetve kockázatvállalás esetén a kártérítés mérséklésére vagy kizárására vonatkozó szabályokat is. A kockázatvállalás vonatkozik például a rockerek/bandák közötti konfliktusokkal összefüggésben okozott sérülésekre.

Amennyiben a károsult nem segíti elő megfelelően az ügyben folytatott nyomozást, a kártérítéshez való joga elenyészhet. Ez a helyzet például akkor, ha a károsult nem nyújt felvilágosítást a rendőrség vagy a bíróság részére.

A kártérítés akkor is csökkenthető, illetve kizárható, ha a kérelmező nem tesz eleget szokásos kárenyhítési kötelezettségének. Ez azt jelenti, hogy a más személy jogellenes magatartása miatt sérülést elszenvedő személy köteles a lehető legnagyobb mértékben enyhíteni a sérülés eredményeként bekövetkező kárát.

A kérelmező büntetett előélete nem releváns a kérelem feldolgozása során. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság rendszerint nem szerez be adatokat a bűnügyi nyilvántartásból.

Amennyiben a kérelmező nem teljesíti a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felhívását az igénnyel kapcsolatos iratok benyújtására, ez kihathat a megítélt kártérítésre. A kérelmező feladata igényeinek megfelelő iratokkal való alátámasztása.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kérelem elsőbbséggel bírálható el, ha Önt például a végrehajtási bíróság elé idézték, ha ingatlan-árverezéssel kapcsolatos információ áll rendelkezésre, illetve ha Ön a rendszeres kiadások nem fizetése kapcsán banki felszólító levelet kapott.

A kiesett keresettel kapcsolatos kérelmeket illetően a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság tudatában van annak, hogy a kérelmező jövedelmi forrásai csökkennek, így ezeket az ügyeket kiemelten kezelik.

A fentiektől eltérően nem biztosítanak prioritást az ügynek pusztán a kérelmező pénzügyi helyzete alapján.

A kérelmező pénzügyi helyzete egyébként semmilyen módon nem befolyásolja a kártérítés biztosításának lehetőségét, illetve a kártérítés összegét.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítést nem biztosítják abban az esetben, ha a kérelmező kárát az elkövető megtéríti vagy azt biztosítás, illetve más olyan előny fedezi, amely kártalanítás jellegű.

A kérelmező köteles tőle telhetően a szükséges mértékben elősegíteni az ügy rendőrségi nyomozását. Az információk szándékos eltitkolása, illetve a nyomozás elősegítésének hasonló hiánya rendszerint a kártérítés elmaradását eredményezi.

Az állami kártérítésnek az is feltétele, hogy a kérelmező az elkövető elleni esetleges büntetőeljárás során igényelje a kártérítést, illetve ezzel kapcsolatban a bíróság előtt fenntartással éljen.

A kártérítési jog általános szabályainak megfelelően okozati összefüggésnek kell fennállnia az elkövetett bűncselekmény és a kár között.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítést az egyedi igénynek megfelelően, az igényelt összeg alapján számítják ki. Amennyiben a kérelmező igényét iratokkal megfelelően alátámasztotta, a kártérítést az elszenvedett kárnak megfelelően számítják ki. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság az egyes kártérítési igények vonatkozásában az alkalmazandó szabályoknak megfelelően számítja ki a kárt (például a kiesett keresetet úgy számítják ki, mint a kérelemmel érintett időszak során a várt jövedelem és a tényleges jövedelem közötti különbséget). Ha a károsult csak részben támasztotta alá iratokkal az igényét, a kártérítést csak az iratokkal alátámasztott részre biztosítják. Egyes esetekben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság igényszámítása csak egy becsült összeg. Erre akkor kerül sor, ha a károsult nem tudta maga kiszámítani a kárát.

A kártérítést tételes alapon számítják. Néhány ilyen tételt évente egyszer, január 1-jén kiigazítanak. Így többek között a fájdalom és szenvedés után betegszabadságként kivett naponként 200 DKK összeg jár (2018). A maradandó károsodást a keresőképtelenség foka alapján számítják: 8790 DKK összeget fizetnek az egyes fokok után (2018). A sérelemdíjat és a súlyos bűncselekmény miatti kártérítést az áldozatot érintő cselekmény súlya és jellege alapján számítják ki, arra is figyelemmel, hogy milyen bűncselekmény történt.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kártérítésként kifizethető összegnek nincs általános korlátja. Dániában jelenleg nincs olyan minimális összeg, amelyet kártérítésként nyújtani lehetne. Ugyanakkor van maximális összeg egyes olyan tételek vonatkozásában, amelyek után kártérítés fizethető. E vonatkozásban lásd az alábbi listát:

  • Fájdalom és szenvedés: 76 500 DKK (2018)
  • Maradandó károsodás: 879 000 DKK (2018)
  • Keresőképesség elvesztése 9 227 500 DKK (2018)
  • Átmeneti összeg 165 500 DKK (2018)
  • Tulajdont ért kár 132 000 DKK (2018)

A maradandó károsodással kapcsolatos károk kivételes esetben 120 százalékra értékelhetők, aminek megfelelően a maximális összeg 1 054 000 DKK (2018).

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem elvárható, hogy Ön a teljes összeget ki tudja számítani valamennyi igényt illetően. Az elvárás az, hogy egyes olyan tételeken kívül, amelyek tekintetében kártérítés kérhető, Ön jelölje meg azt az összeget, amelynek vonatkozásában kártérítést kér. Ugyanakkor a kártérítésnek nem feltétele, hogy valamennyi igény ki legyen számítva.

A kiesett kereset számítási módját illetően lásd a kérelem formanyomtatványának borítóját. Kérelmezőként vagy potenciális kérelmezőként bármikor kapcsolatba léphet a bizottsággal a kártérítési igényeinek kiszámítását, illetve iratokkal való alátámasztását illetően. Azzal kapcsolatban is kérhet iránymutatást, hogy milyen tényezőket kell kiemelni azon egyes tételeket illetően, amelyek vonatkozásában kártérítés fizethető.

Nem elvárás, hogy a pszichés károsodással kapcsolatos kártérítés kiszámításra kerüljön, mivel a kártérítést a kár mértékével összefüggésben tételesen számítják ki.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kártérítés összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem fizet kártérítést abban az esetben, ha a kérelmező kárát az elkövető megtéríti vagy azt biztosítás, illetve más olyan előny fedezi, amely kártalanítás jellegű. Elvi síkon tehát nem az kérdéses például, hogy a biztosítási kifizetést levonják-e, amikor a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elbírálja az igényt, hanem inkább az, hogy kinek kell megfizetnie a kártérítést. Ha az nyer megállapítást, hogy a biztosító megtagadta a kártérítés megfizetését, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság megvizsgálhatja az ügyet.

Amennyiben a kérelmező magán-balesetbiztosítást kötött és rokkantsági vagy maradandó keresőképtelenségi kompenzációban részesül, ez nem csökkenti vagy zárja ki a maradandó keresőképtelenség miatti kártérítést, illetve a keresőképesség elvesztése miatti kártérítést. A kártérítést akkor sem csökkentik, ha a károsult a kár alapján állami szociális juttatásban részesül (például nyugdíj, bérkiegészítés vagy hasonló).

Amennyiben a károsult egészségbiztosítónál kötött biztosítást, a gyógykezelési költségeket nem térítik meg a költségek biztosítás által fedezett részében. Ezenkívül nem jár kártérítés az állami egészségbiztosítás vagy más állami szolgáltatás révén ingyen elvégezhető kezelés tekintetében.

A munkahelyi balesetek esetében a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság csak a fájdalom és szenvedés, a kiesett kereset, a különbözeti igények miatti kártérítést, illetve sérelemdíjat és súlyos bűncselekmény miatti kártérítést fizethet, mivel az egyéb tételeket, beleértve a gyógykezelési kiadásokat stb., a munkáltató kötelező munkahelyibaleset-biztosítása révén fedezik.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Az alaphelyzet az, hogy kártérítés nem fizethető előre, hanem csak az igény végleges elbírálását követően.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság azt az irányvonalat követi, hogy egyes esetekben a maradandó keresőképtelenség miatti előzetes átalány-kártérítést fizet. Az alaphelyzet az, hogy a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság megvárja, amíg a munkaerőpiaci biztosító (Erhvervssikring) megállapítja a kompenzáció mértékét, ha azonban valószínűnek tűnik, hogy a kérelmező jelentős maradandó egészségkárosodást szenvedett kizárólag a kár következtében, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság előzetes átalány-kártérítést fizethet.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen. Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság határozatát követően az derül ki, hogy az egészségkárosodás romlik és ez további károkat okoz, e károkat a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottságnak kell megvizsgálnia. E vonatkozásban ki kell emelni, hogy kétéves határidő áll rendelkezésre arra, hogy az igényt a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé terjesszék. A kétéves határidőt attól az időponttól számítják, amikor a károsult megtudta vagy meg kellett volna tudnia, hogy a káresemény további károkat okoz.

A jövőbeli gyógykezelési költségek és a káresemény által okozott egyéb jövőbeli károk miatt tőkeösszeg formájában nyújtanak kártérítést. Amennyiben a kérelmező már részesült kártérítésben a jövőbeli gyógykezelési költségek stb. miatt, később nem hivatkozhat ismét az ügyre kizárólag annak érdekében, hogy további kártérítésben részesüljön a jövőbeli gyógykezelési költségek és egyéb károk címén.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

A kérelmező esetében nem követelmény, hogy az alátámasztó iratokat a kérelemmel együtt nyújtsa be. A kérelmet a rendőrségen keresztül terjesztik a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé; a rendőrség megküldi a büntetőügy iratait.

Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság azt állapítja meg, hogy a kérelem az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény hatálya alá tartozik, tovább vizsgálja az előterjesztett igényeket. Ezek vizsgálata során a bizottságnak gyakran van szüksége különböző iratokra, azon igényektől függően, amelyek vonatkozásában a kérelmező kártérítést kért. Az ügy elbírálását felgyorsíthatja, ha a kérelmező a kérelem formanyomtatványával együtt az előterjesztett igényekkel kapcsolatos iratokat is benyújtja. Az is hasznos a kérelmező számára, ha a kérelemmel együtt benyújtja a biztosító részéről a kártérítés elutasítását.

Az iratok például a dán büntető törvénykönyv megsértésével összefüggésben felmerült kiadásokkal kapcsolatos számlákból állhatnak. Ezenfelül a kár mértékének megállapítására gyakran használják az egészségügyi dokumentációt és az orvosi igazolásokat. A kiesett keresetet és a keresőképesség elvesztését illetően a kérelmezőnek be kell nyújtania a kárt megelőző és az azt követő keresetével kapcsolatos iratokat, fizetési ívek, éves bevallások, illetve adott esetben a munkáltató munkabérrel kapcsolatos nyilatkozata formájában. Bizonyos esetekben az önkormányzati iratokat is felhasználják.

Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság úgy véli, hogy az ügy elbírálásához további iratokra van szükség, a bizottság erre felhívja a kérelmező figyelmét és felszólítja az ilyen dokumentumok benyújtására.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem. Az ügy dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság általi vizsgálata ingyenes a kérelmező számára.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

Dániában a bűncselekmények áldozatainak nyújtott kártérítésről az igazságügyi minisztérium által létrehozott bizottság dönt. E hatóság neve dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság.

A dán bíróságok is hozhatnak döntést, akár büntetőügyben, akár polgári ügyben, például ha a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság határozatát bíróság előtt megtámadják.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet annak a rendőrkapitányságnak kell megküldeni, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. A rendőrkapitányság ezt követően az ügyet a büntetőügy irataival együtt a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé terjeszti.

Amennyiben a bizottság már vizsgálja az Ön ügyét, akkor papíralapú kérelmet kell benyújtania a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz a következő címen: Toldboden 2, 2. sal, DK-8800 Viborg, vagy digitálisan a következő címre: erstatningsnaevnet@erstatningsnaevnet.dk.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Közigazgatási eljárás

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság írásban bírálja el a kérelmeket. A határozat meghozatalára írásban kerül sor, azt a kérelmező részére papíralapú vagy digitális formátumban megküldik. A kérelmezőnek ennélfogva nem kell jelen lennie az eljárás során.

Bírósági eljárás

Amennyiben az igényt büntetőeljárás során vagy később a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság ellen benyújtott kereset alapján bíróság bírálja el, a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy részt vegyen a tárgyaláson. Ebben az esetben sem kötelező a kérelmező részvétele, amennyiben ügyvéd képviseli és nem hívták fel arra, hogy a bíróság előtt tegyen vallomást.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az ügy dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság általi elbírálásának időtartama esetről esetre eltérő lehet. Ez többek között – az ügy sajátos körülményeitől függően – annak tudható be, hogy esetlegesen további információkat kell beszerezni olyan szervektől, mint a rendőrség, orvosok vagy egyéb hatóságok; ehhez hasonlóan a maradandó károsodással vagy keresőképtelenséggel járó ügyekben előfordulhat, hogy az ügyet a munkaerőpiaci biztosító elé kell terjeszteni – ez meghosszabbíthatja az elbírálás időtartamát.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz érkező új ügyek több mint 50%-át 50 napon belül elbírálják, az egyszerű ügyekben alkalmazott rendkívül gyors eljárás szerint. Ezek közé tartoznak azok az ügyek, amelyekben mind a bűnösség kérdését, mind pedig a kártérítés összegét illetően jogerős ítélet született.

Amennyiben az ügy nem intézhető el a rendkívül gyors eljárás szerint, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság rendes elbírálási ideje jelenleg 18 hónapig terjed, attól az időponttól számítva, hogy az új kártérítés iránti kérelem beérkezik a bizottsághoz.

Ügyének elbírálását meggyorsíthatja, ha az igényeit alátámasztó bizonyítékot szolgáltat a bizottság részére. Az iratok közé tartozhatnak például a gyógyszervásárlási számlák, a betegség időtartamára vonatkozó orvosi igazolás, illetve a munkáltató nyilatkozata a káresemény eredményeként bekövetkezett jövedelemkiesésről.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság határozatával szemben nem lehet más közigazgatási szervhez fellebbezni. Amennyiben a határozat megváltoztatását kívánja, akkor először a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz kell fordulnia, kifejtve, hogy miért nem ért egyet a határozattal. A bizottság ezt követően megvizsgálja, hogy van-e alapja az üggyel kapcsolatos vizsgálat újbóli megnyitásának. Ennek rendszerint az a feltétele, hogy a kérelmező olyan új és releváns információt szolgáltasson, amely fontos az ügy kimenetele szempontjából.

Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság fenntartja határozatát, Ön a bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti.

Van lehetőség a parlamenti ombudsman megkeresésére is.

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

Az azzal kapcsolatos információk, hogy miként lehet kártérítést kérni, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság honlapján találhatók.

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A bűncselekmények áldozatainak járó kártérítéssel kapcsolatos kérdésekkel a károsultak a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz fordulhatnak, a következő telefonszámon: + 45 33 92 33 34, hétfőtől csütörtökig 10 és 15 óra között, pénteken pedig 10 és 14 óra között.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Igen. A büntetőeljárásban kárt elszenvedő félként bizonyos feltételek között joga van pártfogó ügyvéd kijelöléséhez. A pártfogó ügyvéd feladat az, hogy segítséget nyújtson a kártérítési igények benyújtásához, mind a büntetőeljárás során, mind a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felé.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem jelölhet ki ügyvédet a kérelmező számára. A kijelölést azon bírósági körzet bírósága végzi, amelynek területén a bűncselekményt elkövették.

Ezenkívül Dániában léteznek különböző jogsegély-szervezetek is.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Utolsó frissítés: 04/11/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit