Restrictions on successions – special rules

National information on the special rules that apply to certain immovable property, certain enterprises or other special categories of assets

The European Judicial Network in civil and commercial matters has produced some information sheets on the special rules under national law, imposing restrictions concerning the succession typically involving the following assets:

  • certain types of immovable property (real estate)
  • certain types of businesses,
  • other special categories of assets.

For economic, family and/or social reasons, these rules restrict succession involving such assets.

They apply to a succession, under the country’s national law imposing such restrictions, irrespective of the law on succession.

To consult an information sheet on national law that imposes restrictions on or otherwise affects succession involving certain assets, please click on the appropriate national flag on this page.

Last update: 08/10/2020

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.
The Commission is in the process of updating some of the content on this website in the light of the withdrawal of the United Kingdom from the European Union. If the site contains content that does not yet reflect the withdrawal of the United Kingdom, it is unintentional and will be addressed.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Belgium

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

A polgári törvénykönyv (Code civil) 745quater cikke különös szabályokat állapít meg arra az esetre, ha valamely vagyontárgy tulajdonjoga megoszlik az örökhagyónak csak a tulajdonjogot megszerző leszármazói és a haszonélvezeti jogot szerző túlélő házastársa között.

Főszabály szerint a túlélő házastárs vagy az egyik haszonélvezeti joggal terhelt tulajdonos kérheti a haszonélvezeti jog teljes vagy részleges megváltását, vagyis az egyik fél a másik féltől megveheti a haszonélvezettel terhelt tulajdonjogot vagy a haszonélvezeti jogot.

Bizonyos vagyontárgyak azonban kivételt képeznek e szabály alól:

  • A haszonélvezeti jog megváltását a családjogi bíróság (tribunal de la famille) megtagadhatja, ha ez valamely üzleti tevékenység vagy szakmai tevékenység érdekeinek súlyos sérelmével járna.
  • A túlélő házastárs vagy túlélő bejegyzett élettárs hozzájárulása szükséges, ha az ingatlanban a hagyaték megnyíltakor a család életvitelszerűen lakott és annak bútorait életvitelszerűen használta.

A polgári törvénykönyv 745octies. cikke a bejegyzett élettárs érdekében hasonló védelmet biztosít olyan ingatlan és annak bútorai tekintetében, amely a család közös lakhatását szolgálta.

Ezen túlmenően a polgári törvénykönyv 915bis. cikke a hagyaték egy részére kötelesrészt (vagyis egy fenntartott részt) állapít meg a túlélő házastárs érdekében, valamint kimondja, hogy a kötelesrésznek legalább arra az ingatlanra és annak bútoraira ki kell terjednie, amelyet a család életvitelszerűen használt.

Amennyiben a hagyaték részben vagy teljes egészében egy mezőgazdasági üzemet foglal magában, a közvetlen leszármazói vonalba tartozó örökösök, értékbecslés alapján, átvehetik a mezőgazdasági üzemet képező ingó és ingatlan vagyont (a folyamatos működés elősegítése érdekében a mezőgazdasági üzemek öröklésére vonatkozó szabályokról szóló 1988. augusztus 29-i törvény [loi du 29 août 1988 relative au régime successoral des exploitations agricoles en vue d'en promouvoir la continuité] 1. cikke).

Ha mezőgazdasági üzem sem részben, sem egészben nem képezi a hagyaték részét, a hagyatékban azonban olyan ingatlanok találhatók, amelyek az örökhagyó mezőgazdasági üzemének részét képezték, és a közvetlen leszármazói vonalba tartozó egyik örökös ezeket az ingatlanokat jelenleg a saját mezőgazdasági üzemén belül működteti, ez az örökös szintén átveheti ezeket az ingatlanokat értékbecslés alapján, figyelemmel a polgári törvénykönyvnek a túlélő házastárs és a túlélő bejegyzett élettárs jogait megállapító rendelkezéseire (az 1988. augusztus 29-i törvény 1. cikkének harmadik bekezdése).

Végezetül a kis értékű hagyaték öröklési szabályairól szóló 1900. május 16-i törvény (loi du 16 mai 1900 sur le régime successoral des petits héritages) 4. cikke megállapítja, hogy amennyiben a hagyaték részben vagy egészben olyan ingatlanokból áll, amelyek tekintetében a teljes „kataszteri jövedelem” (névleges bérletidíj-bevétel) nem haladja meg az 1565 EUR-t (a törvény 1. cikke), a polgári törvénykönyv 1446. cikke által a túlélő házastársnak biztosított jogok sérelme nélkül az egyes közvetlen leszármazó örökösök és – amennyiben alkalmazandó – az örökhagyótól nem elvált vagy jogilag nem külön élő túlélő házastárs, értékbecslés alapján, átveheti azt a lakóingatlant, amelyben az örökhagyó, a túlélő házastársa vagy egyik leszármazója a halál bekövetkeztekor lakott, annak bútorait is beleértve, vagy átveheti azt a házat, bútorokat és telket, amelyet a házban lakó személy személyesen a saját céljaira használt, a mezőgazdasági berendezéseket és a földműveléshez használt állatokat, vagy azokat a javakat, nyersanyagokat, szakmai felszerelést és egyéb tartozékokat, amelyeket kereskedelmi, kisipari vagy ipari tevékenységre használtak.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

E rendelkezések kötelezőek, arról azonban a jog kifejezetten nem rendelkezik, hogy a vonatkozó jogszabályokra tekintet nélkül alkalmazhatóak-e.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

E jogok biztosítására számos eljárás létezik:

  • A haszonélvezeti jog megváltására irányuló kérelem elfogadása a családjogi bíróság által: a családjogi bíróság a haszonélvezet megváltását és a korlátozásmentes tulajdonjog megszerzését elutasítja, ha ez valamely üzleti vagy szakmai tevékenység érdekeit súlyosan sértheti, vagy a kérelemnek helyt ad, ha az ügy konkrét körülményeire tekintettel az méltányosnak tűnik (a polgári törvénykönyv 745quater cikkének (2) bekezdése).
  • Mezőgazdasági üzem átvétele: ha az érdekelt fél vagy az egyik hitelezője ilyen irányú kérelmet terjeszt elő, a családjogi bíróság értékbecslést rendel el. A bíróság e célból egy vagy több szakértőt jelölhet ki (1988. augusztus 29-i törvény 4. cikkének első bekezdése – a javasolt sorrend a 3. cikkben található). Ha az átvétel módját vitatják, vagy valamelyik érdekelt fél megtagadja a hozzájárulást vagy nincsen jelen, a családjogi bíróság legalább 15 nappal előre megidézi az érdekelt feleket vagy a jogi képviselőiket. A kitűzött napon az érdekelt felek az őket idéző bíró elnöklete alatt találkoznak. A tanácskozásra akkor is sor kerül, ha arról egy vagy több érdekelt fél hiányzik. Amennyiben alkalmazandó, a tanácskozáson elnöklő bíró közjegyzőt jelöl ki, hogy járjon el a távollévő fél helyett, vegye át a neki járó tulajdonrészeket, illetve igazolja e tulajdonrészek átvételét. A közjegyző díját az a fél fizeti, akinek a képviseletében a közjegyző eljárt. A bíró elbírálja a jogvitát és a feleket az egyezség aláírása érdekében átirányítja az általuk kijelölt közjegyzőhöz vagy a bíróság által kijelölt közjegyzőhöz, ha a felek a közjegyző személyében nem tudtak megállapodni (az 1988. augusztus 29-i törvény 4. cikkének harmadik bekezdése). Az ingatlant megszerző személy az átvételi okirat aláírásától számított 10 évig nem értékesítheti az ingatlant, kivéve valamely olyan fontos okból, amelyet a családjogi bíróság előzetesen megalapozottnak talált (az 1988. augusztus 29-i törvény 6. cikkének első bekezdése).
  • Kis értékű hagyatékok megszerzése: az eljárás nagyrészt egyezik a mezőgazdasági üzem átvételére vonatkozó eljárással (az 1900. május 16-i törvény 4. cikkének harmadik és ötödik bekezdése). Az egyetlen különbség azt az időtartamot érinti, ameddig az átvett vagyontárgy nem értékesíthető, amely az átvételi okirat aláírásától számított öt év, kivéve valamely olyan fontos okból, amelyet a családjogi bíróság előzetesen megalapozottnak talált (az 1900. május 16-i törvény 5. cikke).
Utolsó frissítés: 27/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Csehország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Erre vonatkozóan nem léteznek különös szabályok.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

-

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Az ilyen jellegű megfelelés biztosítására nem léteznek különleges eljárások.

Utolsó frissítés: 25/03/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Németország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Az EU öröklési rendeletének 30. cikke szerinti különleges korlátozások a gazdasági birtokokkal kapcsolatos német öröklési jogban (Anerbenrecht) szerepelnek, amelynek értelmében a mezőgazdasági tulajdonokra bizonyos feltételek esetén különleges öröklési szabályok vonatkoznak.

Ilyen szabályokat tartalmaznak a következő rendeletek: a gazdaságokkal kapcsolatos rendelet (Höfeordnung), amely egy Hamburgban, Alsó-Szászországban, Észak-Rajna–Vesztfáliában és Schleswig-Holsteinban érvényes részleges szövetségi törvény; illetve az egyes németországi tartományok (Länder) gazdasági birtokokkal kapcsolatos öröklési törvényei (tartományokra vonatkozó törvény [Hofgütergesetz] és a gazdasági birtokokkal kapcsolatos öröklési törvény [Anerbengesetz] Baden-Württemberg tartományban, ez utóbbi csak abban az esetben alkalmazható, ha az elhunyt személy 1930. január 1. előtt született; a földbirtokokkal kapcsolatos rendelet [Landgüterordnung] Hessen tartományban; a gazdaságokkal kapcsolatos rendelet [Höfeordnung] Rajna-vidék-Pfalz tartományban; a gazdaságokkal kapcsolatos törvény [Höfegesetz] Bréma tartományban). A többi tartományban (Länder) nincs ilyen szabály. Az EU öröklési rendelete 36. cikke (2) bekezdésének c) pontja meghatározza, hogy melyik gazdasági birtokokkal kapcsolatos öröklési törvény alkalmazandó. Továbbá érvényesek a polgári törvénykönyv egyéni birtokokkal kapcsolatos öröklési szabályai (1515. (2), 2049. és 2312. szakasz), illetve az ingatlanügyetekre vonatkozó törvény (Grundstücksverkehrsgesetz) 13. szakasza, amelynek értelmében egy gazdaságnak csak egy törvényes társörököse lehet.

A gazdaságokkal kapcsolatos rendelet szerint bizonyos mezőgazdasági üzemekre különleges öröklési szabályok vonatkoznak, hogy öröklés esetén a gazdaságokat és az erdészeti tevékenységeket ne osszák fel. A gazdaságokkal kapcsolatos rendelet rendelkezései előírják, hogy csak egy örökös (a gazdaság örököse) kapja meg a tulajdonjogot, ezáltal biztosítva a gazdasági szempontból életképes gazdaságok megőrzését generációról generációra. Ezek a szabályok nem csak az egyéni gazdaságtulajdonosok magánérdekeit szolgálják. A gazdaságok felosztásának megakadályozása és hatékonyságának biztosítása közérdek.

A további társörökösök kártérítést igényelhetnek, bár az igényelhető összeg alacsonyabb, mint más örökösödési viták esetében annak érdekében, hogy óvják a gazdaságokat a túlzott összegű megállapodásoktól és a kártérítési igényektől, amelyek a fennmaradásukat veszélyeztetnék.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

A gazdasági birtokokkal kapcsolatos öröklési törvény szabályozási céljából kifolyólag, amely által biztosítani kívánják, hogy a gazdaságok a következő generációk számára is megmaradjanak, a fent említett különleges szabályokat belföldi mezőgazdasági tulajdonra minden esetben alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy utáni öröklésre milyen jogszabályok vonatkoznak.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

A gazdasági ügyekre vonatkozó eljárási szabályzat (Verfahrensordnung für Höfesachen – HöfeVfO) értelmében a német jog lehetővé teszi a mezőgazdasági bíróság számára (Landwirtschaftsgericht), hogy lefolytasson bizonyos ellenőrzési eljárásokat, például hogy meghatározza, hogy a végrendelkezés vagy a gazdaság átruházási megállapodásai ellentétesek-e a gazdasági birtokok osztatlan öröklésére vonatkozó törvénnyel.

Utolsó frissítés: 25/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Görögország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

A görög jog bizonyos különös szabályokat tartalmaz, amelyek gazdasági, családi vagy szociális megfontolásból korlátozzák a Görögországban található vagyontárgyak öröklését.

Ilyen különös szabályok vonatkoznak az alábbiakra:

A) a szerzetesek hagyatékai (lásd az általános egyházi alapokról és a kolostorok igazgatásáról szóló 3414/1909 törvény 4., 18. és 19. cikkét, amelyek hatályát a görög Polgári Törvénykönyv bevezetéséről szóló törvény 99. cikke, a 4684/1930 törvény 7. cikkének (2) bekezdése és 25. cikke, az 1918/1942 törvény 1. cikke, illetve a 2067/1952 törvény I. cikke tartotta fenn). Ezek a rendelkezések különösen azt írják elő, hogy a törvény erejénél fogva egy szerzetes hagyatéka – az örököseinek járó kötelesrész kiadását követően – arra a kolostorra száll át, ahol a szerzetest eltemették, és amelynek nyilvántartásában szerepel. Azok a hagyományok, adományok és örökségek, amelyek azután szállnak át a szerzetesre, miután belép a rendbe, a kolostor tulajdonát képezik, és a szerzetes csak 50%-os haszonélvezeti jogot élvez a kolostorra szállt vagyon kapcsán, míg azok a vagyontárgyak, amelyeket a szerzetes az esküje letételét követően, egyéb ellenszolgáltatás ellenében szerzett, személyesen rászállnak, és ezekről a szerzetes rendelkezhet, viszont mindez nem érvényes az ellenszolgáltatás nélkül szerzett vagyonra. Amennyiben ezekről a szerzetes nem rendelkezik, a halála után ennek a vagyonnak az 50%-az egyház központi pénzügyi szolgáltatási intézményére száll, 50% pedig a kolostorra. Még több különös szabály vonatkozik az Athosz-hegyen élő szerzetesekre (lásd az Athosz-hegyre vonatkozó Charta 101. cikkét, amelyet a görög Polgári Törvénykönyv bevezetéséről szóló törvény 99. cikke tart hatályban). Ha az említett szerzetes az eskü letételét követően tesz szert valamilyen vagyonra, az a kolostorra száll, függetlenül a szerzetes halálának időpontjától, és a vagyonnal kapcsolatos bármilyen rendelkezés érvénytelen, beleértve magát a végrendeletet is.

B) a görög államnak vagy egy közjogi intézménynek juttatott örökségként, hagyományként vagy adományként, illetve közhasznú célra hátrahagyott vagyon (lásd a közhasznú vagyonokról, nyugvó hagyatékról és egyéb rendelkezésekről szóló 4182/2013 törvényt). A pénzügyminisztérium vagy elfogadja vagy visszautasítja a vagyontárgyak átörökítését, kivéve ha az örökség végrendelet nélkül elhalt személytől szállt az államra, mely esetben az örökség nem utasítható vissza. Továbbá az állam minden esetben köteles elfogadni az ilyen hagyatékot a hagyatéki leltározás kedvezménye szerint, viszont az állam csak a hagyatéki vagyontárgy értékéig köteles megfizetni az örökölt hagyaték utáni adósságot.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Ezek a különös szabályok az öröklésre vonatkoznak, függetlenül az azt szabályozó törvénytől.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Ami a B) pont különös szabályait illeti, a 4182/2013 törvény többek között kimondja, hogy amikor olyan végrendeletet ismernek el hivatalosan az adott országban vagy külföldön, amely valamilyen közhasznú cél, illetve az állam vagy egy közjogi intézmény javára rendelkezik, a végrendelet hivatalos elismerésének vagy benyújtásának helyszíne szerinti bírósági alkalmazott és/vagy konzuli hatóság, illetve az athéni elsőfokú bíróság alkalmazottja, akihez a végrendeletet küldik, a következő hónap tizedikéig köteles másolatot küldeni a hagyatéki eljárásról a pénzügyminisztérium megfelelő igazgatóságának. Ez a törvény azt is kimondja, hogy a közhasznú célra hátrahagyott vagyontárgyakat az örökhagyó vagy a támogató által meghatározott módon kell felhasználni, és tilos megváltoztatni a közhasznú célkitűzést, illetve a hagyaték kezelésének módját és feltételeit, valamint a kezelés módjára vonatkozó előírásokat. Ha kétség merülne fel az örökhagyó vagy támogató szándékával kapcsolatban, vagy ha a végrendeletet ezek miatt megtámadnák, az ügyben az illetékes bíróságnak kell döntenie. Ezzel a törvénnyel létrejött a Közhasznú Hagyatékjegyzék is (Országos Alapítványi Jegyzék), amelyben minden ilyen hagyatékot rögzíteni kell.

Utolsó frissítés: 29/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Spanyolország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

a) Az ingatlan meghatározott családi ágon történő továbbörökítése érdekében a jog előírja, hogy e tulajdont ugyanazon leszármazói ág tagjai számára kell fenntartani (a spanyol polgári törvénykönyv [Código Civil] 811. cikke), és az elhunyt özvegye köteles megőrizni az elhunyt házastárstól örökölt vagyont, amennyiben ismételten házasságot köt, vagy gyermeke születik (a polgári törvénykönyv 968. cikke). A felmenők bármely más felet megelőzve öröklik az ajándékozás útján azon gyermekeiknek vagy leszármazóiknak ajándékozott vagyontárgyat, akik leszármazók nélkül hunytak el (a polgári törvénykönyv 812. cikke).

b) Vizcaya tartományban található ingatlant csak meghatározott rokon örökölhet (a 3/1992. sz. törvény 17. cikke). Ez a jog Vizcaya összes lakosát megilleti (a 3/1992. sz. törvény 23. cikke).

c) A vállalkozások felosztásának megelőzése érdekében, akár gazdasági, akár családi okokból, a végrendelkező rendelkezhet a többi örökös kifizetéséről a saját részüket illetően, beleértve a halasztott fizetést, még akkor is, ha nincs elég készpénz az örökségben (a polgári törvénykönyv 1056. cikkének második bekezdése).

d) Tőkeegyesítő társaság (sociedad de capital) alapszabályában korlátozhatja a részvények átruházhatóságát, a részvénytulajdonos halála esetére is. Amennyiben ilyen korlátozás fennáll, a társaságnak meg kell jelölnie egy személyt, aki az örökösre átszálló részvényeket megvásárolja, vagy a társaság maga kell, hogy megvásárolja a részvényeket (a tőkeegyesítő társaságokról szóló 1/2010. sz. spanyol királyi törvényerejű rendelet [Ley de sociedades de capital] 124. cikke).

e) Gazdasági okokból meghatározásra került a mezőgazdasági ingatlanok legkisebb megengedett területe annak érdekében, hogy megakadályozzák az örökösök közötti felaprózódását ezen ingatlanoknak (a mezőgazdasági üzemek modernizációjáról szóló 15/1995. sz. törvény 23. cikke és az azt követő cikkei).

f) Társadalmi okok miatt az országos hatályú jogszabályok és az autonóm közösségek jogszabályai korlátokat fektettek le a szociális bérlakások bérleti jogának átruházása tekintetében.

g) A mezőgazdasági és városi bérletekre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik a bérlő meghatározott örököseinek jogszerzését engedményezés útján (a mezőgazdasági bérleményekről szóló 49/2003. sz. törvény 24. cikke, a városi bérleményekről szóló 29/1994. sz. törvény 16. és 33. cikke).

h) Az olyan zónákban fekvő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez, amelyek vonatkozásában a külföldiek tulajdonszerzését korlátozták, nemzetbiztonsági vagy állami szuverenitásra visszavezethető okokból honvédelmi hatóság általi engedélyezésre van szükség (a nemzetbiztonsági érdekű zónákról és berendezésekről szóló 8/1975. sz. törvény 4., 16. és 18. cikke, és az 1978. február 10-i 689/1978. sz. királyi rendelet 46. cikke).

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

A b), e), f), g) és h) pontok a Spanyolországban fekvő ingatlanokra vonatkoznak, függetlenül az öröklésre irányadó jogtól; a d) pont abban az esetben alkalmazandó, ha a gazdasági társaságra a spanyol jog az irányadó.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Az átruházást okiratba foglaló közjegyző és a bejegyzésre illetékes nyilvántartás-vezető leellenőrzi, hogy az átruházás megfelel-e a jogszabályoknak. Az ügyben természetesen bírósági végzés is kérhető.

Utolsó frissítés: 26/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Horvátország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

A horvát jogszabályokban nincs olyan különös szabály, amely gazdasági, családi vagy szociális okokból kifolyólag korlátozza az ingatlan vagyontárgyak, bizonyos vállalatok vagy az ezek részeit képező, más különleges tulajdonkategóriába tartozó javak öröklését, vagy befolyásolja ezt.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Lásd az előző választ.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Lásd az előző választ.

Utolsó frissítés: 29/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Ciprus

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Nincsenek ilyen különleges szabályok Cipruson. Léteznek azonban olyan, a törvényes örökösöket védő rendelkezések a jogban, amelyek tiltják az ún. kötelesrész elidegenítését a végrendeletben.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Lásd a fenti választ.

Az ingatlanok tekintetében a végrendeletekről és az öröklésről szóló törvény (Wills and Succession Law) 195. módosított fejezete alkalmazandó.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Nincsenek különleges megfelelőségi eljárások. A megfelelőségi eljárások megegyeznek az összes egyéb esetben alkalmazandó eljárással.

Utolsó frissítés: 29/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Luxemburg

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Igen, léteznek ilyen korlátozások a luxemburgi jogban. A Polgári Törvénykönyv (Code civil) meghatározása szerint ez a kötelesrész intézménye. Viszont érdemes figyelembe venni, hogy ezek az előírások nem jelentenek korlátozást bizonyos típusú tulajdonokra vagy bizonyos vállalkozásokra nézve a kérdés keretén belül, illetve a kérdésben szereplő speciális vagyonkategóriákra nézve. A kötelesrész intézménye korlátozásokat ró a hagyaték törvényes részére, függetlenül az adott részhez tartozó tulajdon természetétől.

A Polgári Törvénykönyv 913. cikke meghatározza azokat az elveket, amelyek szerint a végrendeletben szereplő hagyományok nem haladhatják meg a végrendelkező vagyonának felét, ha az utóbbit egy gyermek éli túl, a vagyon egyharmadát, ha két gyermek éli túl, illetve egynegyedét, ha három vagy több gyermek éli túl. A Polgári Törvénykönyv 916. cikke kimondja, hogy amennyiben nincs leszármazott, a végrendeletben szereplő hagyományok vagy a közjegyzői okiratban rögzített, élők közötti ajándékozások minden vagyontárgyra vonatkoznak.

Bár nem az öröklési jogból származnak, a teljesség kedvéért meg kell említeni a nemzeti emlékhelyek és műemlékek megőrzéséről és védelméről szóló 1983. július 18-i módosított törvény (loi modifiée du 18 juillet 1983 concernant la conservation et la protection des sites et monuments nationaux) korlátozásait. Az ingatlan vagyontárgyakra, amelyek az említett törvény előírásainak megfelelően fel vannak sorolva, bizonyos korlátozások érvényesek, függetlenül attól, hogy vonatkozik-e rájuk jövőbeli vagy nyitott öröklés. Így például az említett törvény 10. cikke első bekezdésének első mondata kimondja, hogy a listán szereplő ingatlan vagyontárgyak nem semmisíthetők meg és nem mozdíthatók, a használatuk nem változtatható meg, és nem hajtható rajtuk végre helyreállítási, javítási vagy módosító munka az illetékes miniszter engedélye nélkül. Továbbá ugyanezen törvény 15. cikkének első bekezdésében az áll, hogy a miniszter különleges engedélye nélkül a felsorolt ingatlan vagyontárgyakhoz új létesítmények nem adhatók.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

A szakértői vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy a hagyaték kötelesrésze a nemzetközi közrend alá tartozik-e, és ezért fenn kell-e tartani, függetlenül az öröklésre vonatkozó törvénytől.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Igen, a kötelesrész intézményével kapcsolatban. Ha az átruházott javak – élők közötti ajándékozások vagy halál esetére szóló hagyományok – túllépik az engedélyezett részt, ezek az öröklés megnyíltakor lecsökkenthetők erre a részre. A Polgári Törvénykönyv 920. és azt követő cikkei meghatározzák az adományok és hagyományok csökkentésére vonatkozó eljárást, amely az ilyen helyzetekben alkalmazható.

Utolsó frissítés: 03/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Magyarország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

1) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek

1.1. Általában

A magyar jogban szigorú szabályok vonatkoznak a mező- illetve erdőgazdasági hasznosítás alatt álló földekkel kapcsolatos tulajdonszerzésre. E korlátozások az öröklés útján történő szerzést is érintik, mégpedig mind a magyar állampolgárok, mind a más tagállami állampolgárok, mind pedig az egyéb külföldiek tekintetében. A korlátozó rendelkezéseket az alábbi két törvény tartalmazza:

-          a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fft.), valamint

-          a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 2013. évi CCXII. törvény (Fftvé.)

A szabályozás rendkívül összetett; az öröklés szempontjából releváns főbb rendelkezések az alábbiak szerint foglalhatóak össze.

1.2. A korlátozások tárgyi hatálya alá eső ingatlanok

A törvényi korlátozások a „mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek” megszerzését érintik. Az Fft. 5. § 17. pontja szerint a „mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld” [a továbbiakban: termőföld] fogalma alá tartozik:

-          valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban az alábbi művelési ágak valamelyikében van nyilvántartva: szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület (függetlenül attól, hogy a föld a fekvése szerint belterületnek vagy külterületnek minősül-e); továbbá

-          a művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az alábbi jogi jelleg van feljegyezve: „Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület”.

1.3. Az örökléssel történő tulajdonszerzést érintő korlátozások

A termőföld tulajdonjogának öröklés útján történő megszerzése tekintetében a Fft. eltérően kezeli a törvényes öröklés és a végintézkedésen alapuló öröklés eseteit. A törvényben nevesített korlátozások nem érintik a termőföld tulajdonjogának törvényes öröklés útján történő megszerzését, hanem csak a végintézkedéssel történő tulajdonszerzésre terjednek ki.

Az Fftvé. 8. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonszerzési korlátozások alkalmazása szempontjából törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az az eset is, amikor a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat.

1.3.1. A végintézkedésen alapuló örökléssel történő tulajdonszerzés szabályai

a) hatósági engedély szükségessége

Amennyiben az örökhagyó a termőföld tulajdonjogáról végintézkedés útján rendelkezett, ahhoz, hogy a végrendeleti örökös megszerezze annak tulajdonjogát, hatósági engedély – a mezőgazdasági igazgatási szerv – jóváhagyása szükséges (Fft. 34. §). A jóváhagyás iránti eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy

-          az örökös szerzőképessége fennáll-e, és

-          a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.

b) A termőföldre vonatkozó szerzési korlátozások

A termőföldre vonatkozó szerzőképesség terén az Fft. jogalanyok egyes kategóriáit eltérően kezeli. Etekintetben az alábbi személyi kategóriákat kell megkülönböztetni:

i) jogalanyok, amelyek egyáltalán nem szerezhetnek tulajdont termőföldön

Ide tartozik

- a külföldi természetes személy (e fogalom alatt nem értve a tagállami állampolgárokat);

- külföldi állam (illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve);

- belföldi vagy külföldi jogi személy (eltekintve néhány kivételtől).

Kivétel: A jogi személyekre vonatkozó szerzési tilalom nem vonatkozik a bevett egyház (valamint az ún. belső egyházi jogi személy) végintézkedéssel történő tulajdonszerzésére.

ii) „a földműves” fogalma alá eső személyek

A „földműves” fogalmát az Fft. 5. §-ának 7. pont határozza meg. E fogalom alá azok a – magyar vagy más tagállami állampolgársággal rendelkező – természetes személyek tartoznak, akiket az illetékes hatóság az e célra vezetett hatósági nyilvántartásba bejegyzett. A bejegyzéshez a törvényben meghatározott előfeltételeknek (mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettség; igazolt mező- vagy erdőgazdasági tevékenység és ebből eredő árbevétel stb.) kell eleget tenni.

E személyi kör esetében a tulajdonban tartható termőföld mértékének felső határa – az ún. földszerzési maximum – 300 hektár; ebbe be kell számítani a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő termőföld területnagyságát is (Fft. 16. § (1) bekezdés).

iii) „földművesnek” nem minősülő olyan természetes személyek, akik magyar vagy tagállami állampolgársággal rendelkeznek

E személyi kör akkor szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha a birtokában álló termőföld területnagysága – a megszerezni kívánt termőföld területnagyságával együttesen – nem haladja meg az 1 hektárt. (Fft. 10. § (2) bekezdés).

Kivétel: Az előbb említett korlátozás nem irányadó a közeli hozzátartozók egymás közötti viszonylatában történő szerzés esetén. Erre az esetre is vonatkozik azonban a 300 hektárra korlátozódó földszerzési maximum (Fft. 10. § (3) bekezdés, 16. § (1) bekezdés).

A „tagállami állampolgár” fogalma alá tartoznak a fenti rendelkezések alkalmazásában az alábbi személyek (Fft. 5. § 24. pont):

-          az Európai Unió valamely (Magyarországon kívüli) tagállamának állampolgára,

-          az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá

-          valamely egyéb állam állampolgára, aki nemzetközi szerződés alapján a fenti személyekkel egy tekintet alá esik.

1.3.2. Törvényes örökléssel történő tulajdonszerzés

A fentiekben (1.3.1. pont) vázolt korlátozások nem terjednek ki a termőföldnek törvényes öröklés útján történő megszerzésére. Törvényes örökléssel így olyan személy is megszerezheti a belföldi termőföld tulajdonjogát, akire nézve a végrendeleti örökléssel történő szerzés (vagy élők közötti szerzés) tekintetében tilalom áll fenn (pl. nem tagállami állampolgár).

2) lőfegyver, lőszer

2.1. Általában

A magyar jog szerint lőfegyver és lőszer kizárólag a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A lőfegyverek tartására vonatkozó rendelkezéseket az alábbi jogforrások tartalmazzák:

-          a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.),

-          a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (Fkr.),

-          a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

-          a lőfegyverek hatósági tárolásának, értékesítésének, elidegenítésének, hatástalanításának, érték nélküli leadásának, megsemmisítésének szabályairól szóló 2/2016. (I. 7.) ORFK utasítás

2.2. A korlátozások tárgyi hatálya alá eső vagyontárgy

A jogszabályi korlátozások a „lőfegyverek és lőszerek” megszerzését érintik. Az Ftv. 2.§ 16. és 22. pontja szerint

-          lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;

-          lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz

2.3. A lőfegyverek öröklésére kiható korlátozások

A 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 14. § (1) és (2) bekezdése értelmében az engedélyes halála esetén – az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően kérheti a lőfegyver, lőszer

-          lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését,

-          megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését,

-          annak hatástalanítását, megsemmisítését, vagy

-          érték nélküli leadását.

Ha az örökös nem élt a fentiekben meghatározott lehetőséggel, a rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert megsemmisítheti, vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. A fegyver, lőszer értékesítéséből származó összeget – a felmerült költségek levonása után – a tulajdonos részére ki kell fizetni.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Igen. (A fent említett vagyontárgyak mindegyike tekintetében.)

A mező- illetve erdőgazdasági hasznosítású földek (termőföldek) tekintetében maga a törvény (Fft.) preambuluma nevesít olyan gazdasági, családpolitikai illetve társadalmi megfontolásokat (így pl. a kis települések népességmegtartó ereje, az ottani helyi népesség korösszetétele javítása, a vidéki foglalkoztatás javítása, a mezőgazdasági kisgazdaságok stabil működésének biztosítása stb.), amelyek alapján egyértelműen megállapítható az a jogalkotói cél, hogy az Fft.-ben lefektetett korlátozásokat minden esteben alkalmazni kell, arra való tekintet nélkül, hogy az öröklésre irányadó jog (lex successionis) melyik állam joga.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

1) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek

Igen.

Amennyiben a hagyatéki eljárás során az azt lefolytató közjegyző észleli, hogy a hagyatékhoz mező- illetve erdőgazdasági hasznosítású föld (termőföld) is tartozik, és arról az örökhagyó végintézkedéssel rendelkezett, a végintézkedést megküldi a termőföld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szervhez. Utóbbi szerv hatáskörébe tartozik a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatósági jóváhagyás megadása (Fft. 34. §). A közjegyző ilyen esteben a hagyatéki eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv döntéséig felfüggeszti (hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII tv. 71. § (2) bekezdés d) pont).

A jóváhagyás iránti eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy

-          az örökös szerzőképessége fennáll-e, és

-          a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyás tárgyában hozott határozatát közli a közjegyzővel is. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végintézkedésnek ezt a rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni (Fft. 34. § (3) bekezdés). Ebben az esetben a végintézkedés e szóbanforgó rendelkezésének érvénytelenségének jogi formája a semmisség, amit a közjegyzőnek hivatalból kell figyelembe vennie, és a hagyaték érintett része (a szóbanforgó termőföld) tekintetében a végrendeleti örökösre való tulajdonátszállás nem állapítható meg (hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII tv. 71. § (6) bekezdés).

A mezőgazdasági igazgatási szerv feladatait a megyei kormányhivatalok látják el.

2) lőfegyver, lőszer

Igen.

A 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 13.§-a szerint a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála esetén a lőfegyvert, lőszert az azokat birtokoló személy köteles a rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni, és az őrzésről a rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. A bejelentett lőfegyver, lőszer átvételére és tárolására jegyzőkönyv kiállításával a rendőrség intézkedik.

A 2/2016. (I. 7.) ORFK utasítás III. fejezete szerint a rendőrség a lőfegyver, lőszer átvételét követően a lőfegyver, lőszer hatósági tárolásáról

-          írásban tájékoztatja az elhalt engedélyes lakóhelye szerinti önkormányzat hagyatéki leltározásnál eljáró tisztviselőjét (leltárelőadó),

-          egyúttal kéri a lőfegyver és lőszer hagyatéki leltárba történő felvételét,

-          továbbá kéri továbbá annak közlését, hogy a hagyatéki eljárást melyik közjegyző folytatja le.

A rendőrség írásban tájékoztatja a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőt a lőfegyver, lőszer feltalálási helyéről, valamint kéri a hagyatéki eljárás befejezését követően a jogerős hagyatékátadó végzés megküldését.

A közjegyző a fentieknek megfelelően a hagyatéki eljárás befejezését követően megküldi a meghozott hagyatékátadó végzést a rendőrség részére. A rendőrség a hagyatékátadó végzés alapján tájékoztatja az örököst, hogy 180 napon belül kérheti a lőfegyver, lőszer lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését, kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.

Ha az örökös határidőn belül nem élt a fentiekben meghatározott lehetőséggel, a rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert megsemmisítheti, vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. A fegyver, lőszer értékesítéséből származó összeget – a felmerült költségek levonása után - a tulajdonos részére ki kell fizetni (49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 13. és 14. §).

Utolsó frissítés: 07/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Hollandia

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Hollandiában nincsenek az európai öröklési rendelet 30. cikke alá tartozó speciális vagyontárgyak. Azonban nem minden vagyontárgyat lehet szabadon értékesíteni vagy átruházni.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Hollandiában tárgytalan.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Hollandiában tárgytalan.

Utolsó frissítés: 16/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Ausztria

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Korlátozásokat az építési telkekkel kapcsolatos ügyletekről szóló tartományi törvények (Grundverkehrsgesetze) írhatnak elő. Ezek a törvények ültetik át a szövetségi kormány és a tartományok között a szövetségi alkotmányról szóló törvény (Bundesverfassungsgesetz) 15a. cikke értelmében fennálló, az építési telkekkel kapcsolatos ügyleteket szabályozó polgári jogi rendelkezésekre vonatkozó megállapodást (260/1993 sz. Szövetségi Közlöny, amelyet az 1/2017. sz. Szövetségi Közlöny I. módosított, elérhető a következő linken: A link új ablakot nyit meghttps://www.ris.bka.gv.at/GeltendeFassung.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=10001259).

A lakástulajdonról szóló 2002. évi törvény (Wohnungseigentumsgesetz) 14. szakaszának értelmében ha a „tulajdonközösség” (Eigentümerpartnerschaft) valamelyik tagja meghal, különös szabály lép életbe: az elhunyt személy saját tulajdoni hányadán és az ingatlan közös tulajdonban lévő részéből az őt megillető részen fennálló tulajdonjoga a törvény alapján közvetlenül a túlélő tulajdonostársra száll át. Utóbbi viszont lemondhat arról a jogáról, hogy ez a tulajdonjog átszálljon rá (70/2002 sz. Szövetségi Közlöny, amelyet a 87/2015 sz. Szövetségi Közlöny I. módosított, elérhető a következő linken: A link új ablakot nyit meghttp://www.ris.bka.gv.at/).

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

A lakástulajdonról szóló 2002. évi törvény fent említett 14. szakasza szerinti, a közös tulajdonra és a túlélő tulajdonostárs várományi jogára vonatkozó szabályozás az uniós öröklési rendelet 1. cikke (2) bekezdésének g) pontjában felsorolt kivételek körébe tartozik.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

A lakástulajdonról szóló 2002. évi törvény 14. szakaszában szereplő rendelkezéseknek való megfelelés érdekében e szakasz (7) bekezdése kimondja, hogy amennyiben egy ingatlan esetében a hagyatéki eljárást külföldön folytatják le, azokat a feladat- és hatásköröket, amelyekkel főszabály szerint az (osztrák) hagyatéki bíróság (Verlassenschaftsgericht) rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartási ügyekben eljáró illetékes osztrák bíróság (Grundbuchsgericht) látja el.

Utolsó frissítés: 28/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Lengyelország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Nem.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

A nemzetközi magánjogról szóló 2011. február 4-i törvény (Dz. U. 2015., 1792. poz.) 7. cikke értelmében a külföldi jog nem alkalmazandó, ha annak alkalmazása ellentétes lenne a Lengyel Köztársaság jogrendszerének alapelveivel.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Nem.

Utolsó frissítés: 29/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Portugália

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Igen, léteznek olyan szabályok, amelyek korlátozásokat állapítanak meg, vagy kihatnak bizonyos vagyontárgyak öröklésére.

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN

A polgári törvénykönyv (Código Civil) 1476. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 1485. cikke előírja, hogy a haszonélvezeti jog és a használati és lakhatási dologi jog olyan dologi jogok, amelyek a jogosult halálával a törvény erejénél fogva megszűnnek.

A polgári törvénykönyv 2103-A. és 2103-B. cikkei rendelkeznek a hagyományról: a túlélő házastárs elsőbbséget élvez a felosztás során a házastársi közös lakóingatlan lakhatásához, és a berendezési tárgyainak használatához való jog vonatkozásában, a törvényben meghatározott bizonyos feltételek mellett.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYKÖNYVBEN

A gazdasági társaságokról szóló törvénykönyv (Código das Sociedades Comerciais) 184. cikke rendelkezik arról, hogy amennyiben egy közkereseti társaság tagja meghal, a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a társaság többi tagja meg kell hogy egyezzen az örökössel, akit az elhunyttól származó jogok megilletnek, a vonatkozó értékben, kivéve, ha úgy döntenek, hogy megszüntetik a társaságot és erről értesítik az örököst az örökhagyó tag haláláról való tudomásszerzéstől számított kilencven napon belül. A túlélő tagok azonban tovább is működtethetik a társaságot az elhunyt örökösével együtt, amennyiben az örökös ehhez kifejezett hozzájárulását adja.

A gazdasági társaságokról szóló törvény 225. cikke kimondja, hogy egy zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy egy tag halálával az elhunyt részvényei nem szállhatnak át az örököseire, valamint meghatározott feltételekhez is kötheti a részvények átruházását.

Amennyiben egy ilyen rendelkezés miatt a részvény nem kerül az elhunyt tag örököseinek a tulajdonába, a vállalatnak azt vagy amortizálnia kell, vagy felvásárolnia, illetve felvásároltatnia egy taggal vagy harmadik féllel; ha egyik fenti intézkedésre sem kerül sor attól számított 90 napon belül, hogy a társaság bármely igazgatója tudomást szerzett a tag haláláról, úgy kell tekinteni, hogy a részvény tulajdonjoga átszállt.

A gazdasági társaságokról szóló törvény 469. és 475. cikkében foglaltak szerint ugyanezen rendelkezések érvényesek a betéti társaság tagjának halála esetén.

A gazdasági társaságokról szóló törvény 252. cikkének (4) bekezdése alapján egy zártkörűen működő részvénytársaság vezetése nem lehet az örökhagyó halála esetén bekövetkező öröklés tárgya, még részvénnyel összefüggésben sem.

A FEGYVEREKRE ÉS LŐSZEREKRE VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS

A 2006. február 23-i 5/2006. sz. törvénnyel elfogadott, a fegyverekre és lőszerekre vonatkozó jogi szabályozás (Regime Jurídico das Armas e Munições) 37. cikke szerint bármely jogszerűen tartott fegyver halál esetén bekövetkező örökléssel történő megszerzése csak a közbiztonsági rendőrség (Polícia de Segurança Publica) országos igazgatójának engedélyével lehetséges, amit a fenti rendelkezés alapján lehet beszerezni.

A polgári törvénykönyv legfrissebb változata az alábbi címen tekinthető meg portugál nyelven: A link új ablakot nyit meghttp://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=775&tabela=leis&so_miolo=&

A gazdasági társaságokról szóló törvény legfrissebb változata az alábbi címen tekinthető meg portugál nyelven: A link új ablakot nyit meghttp://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=524&tabela=leis&so_miolo=&

A 5/2006. sz. 2006. február 23-i 5/2006. sz. törvénnyel elfogadott, a fegyverekre és lőszerekre vonatkozó jogi szabályozás (Regime Jurídico das Armas e Munições) az alábbi címen tekinthető meg portugál nyelven: A link új ablakot nyit meghttp://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=692&tabela=leis&so_miolo.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

A válasz igen, amennyiben a haszonélvezeti jog, és a használat és lakhatás joga halál miatt megszűnik, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvénykönyv és a fegyverekre és lőszerekre vonatkozó jogi szabályozás fenti rendelkezései alapján.

Ez következik a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének h), k) és l) pontjából is.

A válasz nem, a polgári törvénykönyv 2103-A és 2103-B cikkeiben szabályozott hagyomány esetén.

Mindazonáltal a fenti válasz nem sérti a bíróságok azon jogát, hogy eltérő jogértelmezést kövessenek.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Az öröklés megnyílása esetére a polgári törvénykönyv tartalmaz a hagyaték gondozásának hatáskörét átruházó rendelkezéseket, amelyek biztosítani tudják a fent hivatkozott különleges szabályoknak való megfelelést.

A polgári törvénykönyvben foglalt eljárások és szabályok a következők:

  • Amikor az öröklés még függőben van – más szóval megnyílt, de még nem került elfogadásra, vagy az állam tulajdonába más örökös hiányában –, a jogutódok (2047. cikk) vagy a függő örökség végrendeleti végrehajtója (2048. cikk) gondoskodhatnak a vagyontárgyak kezeléséről, amennyiben az ilyen intézkedések késedelme kárt okozna;
  • Az örökség elfogadását követően az örökség gondozása a hagyatéki gondnok kötelezettsége (2079. és 2087. cikk);
  • A hagyatéki gondnok felkérheti az örökösöket vagy harmadik feleket, hogy adják át a gondozandó vagyontárgyakat, és lefoglalási vagy zár alá vételi cselekményeket is végrehajthat e személyekkel szemben, hogy elősegítse vagy biztosítsa a gondozási kötelme alá tartozó tárgyak birtokának visszaszerzését (2088. cikk).
  • A hagyatéki gondnok behajthatja a hagyatéki tartozásokat, ha a behajtás késedelem miatt veszélybe kerülhet, vagy ha a teljesítés önkéntes (2089. cikk).
  • Továbbá, az örökös hagyatéki pert indíthat az örökösi minőségének elismertetése, és az örökölt vagyontárgyak összességének vagy egy részének visszaszerzése érdekében, azok ellen, akik örökösként vagy egyéb jogcímen, vagy esetleg jogcím nélkül azokat birtokolják (2075. cikk).

FIGYELMEZTETÉS

A jelen tájékoztatóban foglalt információk nem kimerítő jellegűek, és azok a kapcsolattartó pontot, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik. A tájékoztatók, noha rendszeresen frissítésre kerülnek, nem feltétlenül tartalmazzák az összes jogszabálymódosítást, ezért nem helyettesítik a bármely időpontban hatályos normaszöveget.

Utolsó frissítés: 14/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Románia

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Igen.

A román jog különleges rendelkezéseket állapít meg a romániai földterületek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozóan.

A román Alkotmány például úgy rendelkezik, hogy külföldi és hontalan magánszemélyek földtulajdont csak Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozási okmányából, illetve egyéb olyan nemzetközi szerződésekből eredő feltételekkel szerezhetnek, amelyekben Románia részes fél. Az ilyen tulajdonszerzésnek visszterhesen, a törvényben megszabott feltételekkel, vagy törvényes öröklés útján kell történnie. Ilyen személyek nem szerezhetik meg földterület tulajdonjogát végrendeleti öröklés útján.

Különleges szabályok vonatkoznak továbbá bizonyos árukategóriákra. Ezek attól függetlenül érvényesülnek, hogy mi a kedvezményezett állampolgársága, vagy hogy törvényes öröklésről, vagy végrendelet útján történő öröklésről van-e szó. A szerzői jog például a polgári jog szabályai szerint öröklés útján 70 éves időtartamra száll át, függetlenül a mű jogszerű közzétételének időpontjától.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Igen.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

A tilalomra vonatkozóan kifejezett rendelkezések léteznek.

Utolsó frissítés: 27/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Szlovénia

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

A privatizációról szóló törvény (Zakon o denacionalizaciji) külön szabályokat állapít meg a privatizált vagyontárgyak öröklésére vonatkozóan.

Ezeket a szabályokat hagyatéki eljárás során kell alkalmazni, ha a privatizáció tárgyát képező vagyontárgyak nem képezik vita tárgyát, és még nem született határozat. Ebben a helyzetben a bíróság a „jogutód” kérelmére új, különös hagyatéki eljárást folytathat le a privatizált vagyontárgyakra vonatkozóan. A privatizációra vonatkozó határozatot annak a személynek a nevében hozzák meg, aki az államosítás idején a vagyontárgy tulajdonosa volt.

Különös szabályok vonatkoznak a társaság vagyonának öröklésére. E szabályok az elhunyt egyéni vállalkozó által jövedelemszerző tevékenysége során használt vagyontárgyak átruházására vagy a társas vállalkozásokból (tagságból) eredő részesedéseknek/a tőketársaságokból eredő részvényeknek a jogutódra vagy jogutódokra történő átruházására vonatkoznak. Az öröklésről szóló törvény (Zakon o dedovanju) nem tartalmaz erre vonatkozó külön rendelkezést. Az öröklésről szóló törvény értelmében az örökhagyó halálának időpontjában a hagyaték megosztásáig az örököstársak közössége jön létre, ami azt jelenti, hogy az örökösök a társaságot is együttesen irányítják. Ha az örökölt vagyontárgy a társaság, számos helyzet állhat elő: ha a társaság örökösét megnevezték a végrendeletben, de ő nem kívánja folytatni a társaság működtetését, akkor minden örökösnek el kell fogadnia egy másik megoldást. Ha az örökhagyó az örökös meghatározása nélkül írta meg a végrendeletét, vagy nem hagyott végrendeletet, az örökösöknek meg kell állapodniuk az üzlet folytatásáról. Dönthetnek úgy, hogy egyikük sem folytatja az üzleti tevékenységet egyéni vállalkozóként, és ennek eredményeként az üzleti tevékenység megszűnik vagy értékesítésre kerül. Másik megoldásként dönthetnek úgy, hogy az örökösök egyike egyéni vállalkozóként folytatja az üzletet, vagy hogy néhány vagy az összes örökös folytatja azt. Az utóbbi esetben átalakítják a vállalkozást valamely típusú társasággá.

A betéti társaság megszűnik a tag halálával, hacsak a társasági megállapodás másként nem rendelkezik. Az elhunyt személy korlátolt felelősségű társaságban fennálló részesedése örökölhető. Ha több örökös is van, akkor a részesedés az örökösök közösségének közös tulajdonává válik. A hagyatékot együttesen kell kezelniük, amíg meg nem állapítják a részesedésüket. Az öröklés felosztásakor két helyzet állhat fenn: a társasági részesedés az örökösök közös tulajdonában marad, akik megállapodnak, hogy a részesedés egyenlő vagy egyenlőtlen arányban oszlik meg közöttük, vagy megállapodnak a részesedés felosztásában, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Ha a társasági részesedést felosztják, akkor új részesedések jönnek létre a korábbiból.

A részvénytársaság részvényei örökölhetők. Ha több örökös is van, akkor a részesedés az örökösök közösségének közös tulajdonává válik. Az örökösök az örökösök közösségén belül kezelik a részesedéseket/részvényeket, és rendelkeznek azokról.

A mezőgazdasági üzemek öröklésére különös szabályok vonatkoznak, amelyeket a mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvény (Zakon o dedovanju kmetijskih gospodarstev) határoz meg.

E szabályok átfogó elve az, hogy megakadályozzák a gazdaságok öröklés esetén való felosztását. A törvény további rendelkezései ebből az elvből származnak. Általában csak egy örökös szerezheti meg a mezőgazdasági üzem tulajdonjogát, de további feltételeknek is teljesülniük kell. Ha az örökhagyó védett gazdaság kizárólagos tulajdonosa, akkor a gazdaságot az az örökös örökli, aki a mezőgazdasági üzemben kíván dolgozni, és akit minden örökös egyhangúlag kiválasztott. Ha az örökösök nem tudnak megállapodásra jutni, akkor az az örökös, aki kinyilvánította azon szándékát, hogy a mezőgazdasági üzemben kíván dolgozni, például mezőgazdasági képzés elvégzésével vagy ezen a területen történő képzéssel, elsőbbséget élvez az összes többi örökössel szemben. Ugyanezen feltételek mellett az elhunyt házastársa elsőbbséget élvez az örökhagyó leszármazottaival szemben. Ha a védett gazdaság az örökhagyó és túlélő házastársa közös tulajdonát képezi, vagy egyikük külön tulajdona, vagy ha a házastársak a mezőgazdasági ingatlan társtulajdonosai, akkor a mezőgazdasági üzem örököse az örökhagyó túlélő házastársa. Ha a védett gazdaság az egyik szülő és annak leszármazottja, vagy az örökbefogadó és annak örökbefogadott gyermeke tulajdonát képezi, akkor az örökös a leszármazott vagy az örökbefogadott. A gazdaságot nem öröklő személyeknek a törvényben előírt részesedését kötelesrésznek kell tekinteni. Ezenkívül a védett gazdaság örökösének olyan körülmények között kell tudnia átvenni a gazdaságot, amelyek nem rónak rá túlzott terhet.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

A védett gazdaság öröklése olyan esetet jelent, ahol azon ország törvénye, amelyben bizonyos típusú vagyontárgyak találhatóak, olyan különös szabályokat tartalmaz, amelyek az ilyen vagyontárgyak öröklésére vonatkozó vagy azt érintő korlátozásokat vezetnek be. Ennélfogva azokban az esetekben, amikor a Szlovéniában található védett gazdaság a hagyaték részét képezi, a szlovén nemzeti jogot kell alkalmazni az öröklésre alkalmazandó jogtól függetlenül (a mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvény).

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

A mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem szerepelnek az öröklésről szóló törvényben, vagy eltérnek azoktól. A mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvénynek a védett gazdaságok öröklésének kérdéseivel foglalkozó részletesebb rendelkezései hiányában az öröklésre vonatkozó általános szabályokat, azaz az öröklésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Utolsó frissítés: 08/01/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Szlovákia

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Igen, vannak olyan különleges vagyonkategóriák, amelyekre az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikke szerint külön szabályozás vonatkozik. Szlovákia tájékoztatta a Bizottság ezekről a vagyonkategóriákról, valamint az értesítés időpontjában hatályos szabályozásról. E dokumentum a jelenleg hatályos szabályokat állapítja meg.

A különös szabályozás rendelkezései az öröklés tárgyát képező vagyontárgyak kategóriái szerint tagozódnak.

A – mezőgazdasági és az erdészeti terület:

a földtulajdon rendezéséhez kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló 180/1995. sz. törvény 23. cikke a módosítás szerinti változatban

(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közös tulajdon rendezésére vonatkozó jogi aktus, illetve bírósági határozat vagy öröklési ügyekben hozott bírósági határozat alapján a 21. cikk (1) bekezdésében felsorolt meglévő földterület felosztásával a mezőgazdasági parcella nem lehet kisebb 2000 m2-nél, az erdőterülettel borított telek pedig nem lehet kisebb 5 000 m2-nél.

(2) Ha az örökösök a 21. cikk (1) bekezdésében felsorolt földterület öröklését nem az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint rendezik , vagy ha e feltételek eredményeképpen a bíróság nem tudja jóváhagyni az egyes örökösök vagyonrészét, a bíróság megállapítja, hogy a földterületet annak kezelésére legjobb helyzetben lévő örökösöknek ítéli oda. A bíróság előírja, hogy ezen örökös köteles a többi örökössel elszámolni.

(4) Az örökösöknek írásban kell megtenniük a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot, amelyet nem vonhatnak vissza.

(6) A örökösöknek az örökség (2) és (3) bekezdés szerinti rendezéséből eredő követelései tekintetében az elévülési idő tíz év. E követelések biztosítása érdekében az adós jogának nyilvántartásba vételekor a hitelező javára jelzálogjogot jegyeznek be e földterületen; magasabb ranghelyű jelzálogjogot megillető jogszabályi elsőbbség nem alkalmazható. A hitelezőt elővásárlási jog illeti meg a jelzálogjoggal terhelt földterület tekintetében.

(7) Ha a bíróság a tulajdonostársak közötti egyezségről határoz, a (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételek vonatkoznak az ő egyezségükre is.

B – közbirtokosság:

A közbirtokosságokról szóló 97/2013. sz., módosított törvény 8. cikke

(1) Közös ingatlan alatt a jelen törvény egyetlen olyan ingatlant ért, amely több telekből/földterületből állhat. A közös ingatlan a (2) bekezdésben meghatározott esetektől eltekintve nem osztható fel (megjegyzés: a bekezdés nem vonatkozik az öröklésre, tehát kivétel nem alkalmazható). A közös ingatlan társtulajdonosi viszonyai a közös tulajdon megszüntetésére és rendezésére vonatkozó (polgári törvénykönyvben foglalt) általános rendelkezések alapján nem szüntethetők meg és rendezhetők.

C – lakásbérlet és lakásszövetkezeti tagság átszállása:

A polgári törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. törvény (Občiansky zákonník) 706. és 707. cikke

A lakásbérleti jog átszállása nem képezi öröklés tárgyát, a közjegyző kérelemre csak az érintett örökösöket erősíti meg a polgári törvénykönyv 706. cikkének alkalmazása céljából. Ugyanakkor a tagsági részesedés vagyoni érték, és ezért az örökösök jogosultsága alapján öröklés tárgyát képezi.

A polgári törvénykönyv 706. cikke

(1) Ha a bérlő elhalálozik, és nem a házastársak közös bérletében lévő lakásról van szó, az elhunyt azon gyermekei, unokái, szülei, testvérei, veje és menye válnak bérlőkké (társbérlőkké), akik a halála napján vele közös háztartásban éltek és nincs saját lakásuk. Bérlőkké (társbérlőkké) válnak azok is, akik az elhunyt bérlő közös háztartásáról gondoskodtak vagy eltartottként rá voltak utalva, ha a halála előtt legalább három évig közös háztartásban éltek vele és nincs saját lakásuk.

(2) […]

(3) Ha szövetkezeti lakás bérlője halálozik el és nem házastársak közös bérletében lévő lakásról van szó, a bérlő halálával a szövetkezeti tagsága és a lakásbérlete arra az örökösére száll, aki a tagsági részesedést örökli.

A polgári törvénykönyv 707. cikke

(1) Ha a házastársak közül, akik a lakás közös bérlői voltak, az egyik elhalálozik, az egyetlen bérlővé a túlélő házastárs válik.

(2) Ha szövetkezeti lakásról van szó, az egyik házastárs halálával megszűnik a házastársak közös lakásbérlete. Ha a szövetkezeti lakáshoz való jogot a házasság fennállása alatt szerezték meg, a szövetkezet tagja a túlélő házastárs marad és őt illeti meg a tagsági részesedés; ezt a bíróság a hagyatéki eljárás során figyelembe veszi. Ha az a házastárs hunyt el, aki a szövetkezeti lakáshoz való jogot a házasság megkötése előtt szerezte meg, a halálával szövetkezeti tagsága és a szövetkezeti lakás bérlete arra az örökösre száll, aki a tagsági részesedést örökli. Ha több bérlet tárgyairól van szó, az örökhagyó tagsága több örökösre is átszállhat.

(3) Ha a társbérlők közül az egyik elhalálozik, az ő joga a többi társbérlőre száll át.

D – üzletrész korlátolt felelősségű társaságban:

A módosított 513/1991. sz. törvény 116-117. cikke – ha az elhunyt 1992. január 1-jét követően halt meg

A kereskedelmi törvénykönyv (Obchodný zákonník) 116. cikke:

(1) […]

(2) Az üzletrész örökölhető. Nem egyszemélyes társaság esetében a társasági szerződés kizárhatja az üzletrész öröklésének lehetőségét. Ha nem egyedüli tagról van szó, az örökös a tagsága megszüntetését kérheti, amennyiben méltányosan nem várható el tőle, hogy a társaság tagjává váljon […]

A kereskedelmi törvénykönyv 117. cikke:

(1) Az üzletrész felosztása csak a tag örökösére vagy jogutódjára való ászállás esetén lehetséges. Az üzletrész felosztása a közgyűlés jóváhagyását igényli.

A társasági szerződés kizárhatja az üzletrész felosztásának lehetőségét.

Az üzletrész felosztását követően a tag törzsbetétjének el kell érnie a 109. cikk (1) bekezdésében foglalt értéket (a tag törzsbetéte értékének el kell érnie a 750 eurót).

E – az elhunyt munkabére:

A munka törvénykönyvéről (Zákonník práce) szóló 311/2001. sz. módosított törvény 35. cikke

Ha arról külön jogszabály másképp nem rendelkezik, a munkavállaló halálával pénzügyi követelései nem szűnnek meg. A munkavállaló munkaviszonyból eredő bérigényei havi átlagkeresete négyszeres összegéig közvetlenül házastársára, gyermekeire és szüleire szállnak át, amennyiben halála idején közös háztartásban élt velük. Ha ilyen személyek nem fellelhetők, a bérigények öröklés tárgyává válnak.

F – nyugdíjak:

(1) A kiegészítő nyugdíjrendszerről szóló 650/2004. sz. módosított törvény 21. cikke

Az ideiglenes kiegészítő öregségi nyugdíjban vagy ideiglenes kiegészítő nyugdíjjárulékban részesülő pénztártag személyi számlájának aktuális értéke öröklés tárgyát képezi, ha a nyugdíjbiztosítási szerződésben az ideiglenes kiegészítő öregségi nyugdíjban vagy ideiglenes kiegészítő nyugdíjjárulékban részesülő elhunyt pénztártag nem jelölt ki örökösének más olyan természetes vagy jogi személyt, akinek a részére a személyi számla aktuális értékét ki kellene fizetni.

(2) Az öregségi nyugdíjrendszerről szóló 43/2004. sz. módosított törvény 40–40a. cikke

40. cikk

(1) Az öregségi nyugdíjrendszerben biztosított személy halálakor a biztosított által a nyugdíjbiztosítási szerződésben kijelölt örökös jogosult az elhunyt egyéni nyugdíj‐biztosítási számlájának azon a napon fennálló aktuális értékének megfelelő összegre, amelyen a nyugdíjbiztosító társaság tudomást szerzett a biztosított haláláról, amely összegből le kell vonni a társadalombiztosító (Sociálna poisťovňa) által kért és az elhunyt részére jogalap nélkül kiutalt kötelező hozzájárulásokat, valamint a nyugdíjbiztosító társaság ezen összeg készpénzben történő kifizetése vagy az eurózónán kívüli országba történő utalása során felmerült méltányos költségeit, továbbá ezen összeghez hozzáadódnak a társadalombiztosító által még utalandó hozzájárulások. Ha a biztosított a nyugdíjbiztosítási szerződésben nem jelölt ki örököst, vagy ha nincs örökös, e vagyontárgyak öröklés tárgyát képezik.

(2) Az örökös nem jogosult az (1) bekezdés szerinti összegre, ha a bíróság jogerős határozatban megállapította, hogy e személy szándékosan okozta a biztosított halálát.

40a. cikk

(1) Az életjáradékban részesülő személy halálakor az e személy által a nyugdíjbiztosítási szerződésben kijelölt örökös jogosult a 32. cikk (2) bekezdése szerinti összegre vagy a 46g. cikk (5) bekezdése szerinti átalányjuttatásra a biztosító biztosított haláláról való tudomásszerzésének napjáig. Ha az életjáradékban részesülő személy a nyugdíjbiztosítási szerződésben nem jelölt ki örököst, vagy ha nincs örökös, az első mondatban meghatározott összeg öröklés tárgyát képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett örökös nem jogosult az 32. cikk (2) bekezdése szerinti összegre vagy a 46g. cikk (5) bekezdése szerinti átalányjuttatásra, ha a bíróság jogerős határozatban megállapította, hogy e személy szándékosan okozta az életjáradékban részesülő személy halálát.

A társadalombiztosításról szóló 461/2003. sz. módosított törvény 118. cikke

(1) Ha az ellátásra való jogosultság és az ellátás kifizetésére való jogosultság feltételeit teljesítő természetes személy az ellátásra való jogosultság kérelmezését követően elhunyt, az e személyt a halála napján megillető összegre vonatkozó jogosultság öröklés útján átszáll a házastársra, a gyermekekre és a szülőkre.

(2) Ha az egészségbiztosítási ellátásokra, baleseti járadékra, rehabilitációs támogatásra, képzési támogatásra, biztosítási garanciaalapból fizetett juttatásra vagy munkanélküli segélyre való jogosultság feltételeit teljesítő természetes személy ezen ellátásokra való jogosultság kérelmezését megelőzően hunyt el, az őt a halála napján megillető ellátásokra való jogosultság öröklés útján átszáll a házastársra, a gyermekekre és a szülőkre.

(3) Ha az ellátást az ellátásra való jogosultság és annak kifizetésére vonatkozó jogosultság feltételeit teljesítő természetes személy halála előtt megítélték, az e személy halála napjáig ki nem fizetett esedékes összegeket az (1) bekezdésben (első mondat) felsorolt természetes személyek részére kell kifizetni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben felsorolt természetes személyekre átszálló jogosultságok nem képezik öröklés tárgyát; azok abban az esetben válnak öröklés tárgyává, ha nincsenek ilyen természetes személyek.

(5) Ha nincsenek az (1)–(4) bekezdés alapján ellátásokra jogosulttá váló természetes személyek, e juttatások azon finanszírozó alap egyéb bevételét képezik, amelyből azokat ki kellett volna fizetni.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Igen. Vagy az elhunyt jogosult meghatározni azokat a személyeket, akik a vagyontárgyakat halálát követően a törvényes örökösök helyett megszerzik (például kiegészítő nyugdíjbiztosítási szerződés), vagy ez a vagyontárgyak meghatározott kategóriájára vonatkozik, amely esetében a törvény állapítja meg, hogy hogyan kell arról az elhunyt halálát követően rendelkezni (például a földtulajdon rendezésére, a társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó rendelkezések).

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Ingatlan esetében, ha a hagyatéki eljárás nem veszi figyelembe az első kérdésben meghatározott szabályokat, az ingatlannyilvántartásért felelős hatóság nem jegyzi be az ingatlannyilvántartásba az újonnan megszerzett tulajdonjogot.

A Szlovákiában lefolytatott hagyatéki eljárás során az első kérdésben meghatározott szabályokat a bíróság iránymutatásai alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző alkalmazza. Ezen eljárás eredménye a hagyatéki végzés, és az a fél, aki szerint e végzés a hatályban lévő különös szabályozásba ütközik, jogorvoslattal élhet a döntéssel szemben.

28/06/2019

Utolsó frissítés: 29/06/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok - Svédország

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

Svédországban néhány hitbizomány (fideikommiss) maradt már csak fenn. A hitbizomány-rendelés olyan végrendeleti intézkedés, amellyel egy meghatározott ingatlant, amelyet nem lehet elidegeníteni, átruháznak egy vagy több család tagjaira, meghatározott sorrend szerint. A hitbizomány felszámolásáról szóló törvény (A link új ablakot nyit meglagen (1963:583) om avveckling av fideikommiss) szerint a hitbizományt különleges szabályok alapján lehet felszámolni.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Tárgytalan.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

Tárgytalan.

Utolsó frissítés: 28/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.