Öröklésekkel kapcsolatos korlátozások – különleges szabályok

1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?

A hatályos anyagi jog alapján nem lehetnek örökösök vagy hagyományosok a következő személyek:

1. az öröklés megnyílásakor még meg nem fogant személyek; és

2. az életképtelenként született személyek.

A jogszabályok szerint vélelmezni kell, hogy minden élve született személy életképes, amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják.

A fentieken túl az alábbi személyek öröklése is kizárt érdemtelenség miatt:

1. bárki, aki szándékosan megölte az örökhagyót, az örökhagyó házastársát vagy gyermekét, vagy kísérletet tett e személyek megölésére, valamint az említett bűncselekmények bármely részese, kivéve, ha a cselekményt olyan körülmények között követik el, amelyek kizárják a büntethetőséget, vagy ha az érintett személy kegyelemben részesült;

2. bárki, aki hamisan vádolta szabadságvesztéssel vagy szigorúbb büntetőjogi szankcióval büntetendő bűncselekmény elkövetésével az örökhagyót, kivéve, ha a hamis vád miatti eljárásra a sértett által benyújtott feljelentés alapján kerülhet sor, és nem terjesztettek elő ilyen feljelentést;

3. bárki, aki erőszakkal vagy megtévesztéssel rábírta az örökhagyót a végrendelete megváltoztatására vagy visszavonására, vagy megakadályozta az örökhagyót a végrendelete megváltoztatásában vagy visszavonásában, vagy megsemmisítette, elrejtette vagy módosította az örökhagyó végrendeletét, vagy szándékosan nem hiteles végrendeletet használt fel.

Az öröklésből érdemtelenség miatt kizárt személy kizárólag akkor örökölhet, ha az örökhagyó kifejezetten érdemesnek nyilvánítja őt közjegyző által hitelesített okiratban vagy végrendeletben.

Ha az örökhagyó az érdemtelenség okának ismeretében végrendelkezik az öröklésre érdemtelen személy javára anélkül, hogy kifejezetten érdemessé nyilvánította volna őt, akkor az öröklésből érdemtelenség miatt kizárt személy kizárólag a végrendelet keretein belül örökölhet.

A hatályos családjogi törvény (Semeen kodeks) 54. cikke értelmében a házasság felbontása után a volt házastársak nem törvényes örökösei többé egymásnak, és a házasság felbontásával elveszítik a haláleset bekövetkezésének esetére vonatkozó korábbi rendelkezésekből származó előnyöket.

Ez a szabály azonban nem alkalmazandó, ha a végrendelkező kifejezetten kijelentette, hogy a házasság felbontása után továbbra is hatályban maradnak a végrendeletbe foglalt rendelkezések.

A tulajdonjogról szóló törvény (Zakon za sobstvenostta) korlátozza a külföldi állam öröklését, oly módon, hogy külföldi állam öröklés útján nem szerezhet tulajdonjogot bulgáriai ingatlanon.

A bolgár jog az ingatlan öröklése vonatkozásában külön törvényekben további két korlátozást ír elő, az adott ingatlan sajátos jellegére való tekintettel.

A mezőgazdasági földterület tulajdonjogáról és hasznosításáról szóló törvény (Zakon za sobstvenostta i polzvaneto na zemedelskite zemi) különös szabályokat állapít meg a mezőgazdasági földterületek öröklésére vonatkozóan.

A törvény 3b. cikke szerint minden olyan külföldinek, aki törvényes öröklés útján szerzi meg mezőgazdasági földterület tulajdonjogát, de nem felel meg a Bolgár Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződésben előírt feltételeknek, illetőleg amennyiben egy, a Bolgár Köztársaság alkotmánya 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint megerősített nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az öröklés megnyílásától számított három éven belül át kell ruháznia a tulajdonjogot egy ilyen tulajdon megszerzésére jogosult személynek.

Az erdőkről szóló törvény (Zakon za gorite) 24. cikkének (1) bekezdése hasonló korlátozást ír elő az erdőterületre vonatkozóan: minden olyan külföldinek, aki törvényes öröklés útján szerzi meg erdő és fás terület tulajdonjogát, de nem felel meg a Bolgár Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződésben előírt feltételeknek, illetőleg amennyiben egy, a Bolgár Köztársaság alkotmánya 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint megerősített nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az öröklés megnyílásától számított három éven belül át kell ruháznia a tulajdonjogot egy ilyen tulajdon megszerzésére jogosult személynek.

2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?

Az általános alapelv szerint, ha a különös jogszabály ellentétes az általános jogszabállyal, akkor a különös jogszabály az irányadó; következésképpen mindig alkalmazni kell a fentiekben ismertetett korlátozó rendelkezéseket, ha az anyagi jogi feltételek fennállnak.

3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?

A mezőgazdasági földterület tulajdonjogáról és hasznosításáról szóló törvény létrehozott egy külön eljárást, amely oly módon biztosítja a törvény 3b. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését, hogy az állam minisztertanácsi rendeletben meghatározott áron megvásárolhatja a mezőgazdasági földterületet, ha a külföldi személy a hivatkozott rendelkezésben meghatározott határidőn belül nem ruházza át a tulajdonjogot.

Hasonlóképpen az erdők vonatkozásában az erdőkről szóló törvény előírja, hogy az állam minisztertanácsi rendeletben által meghatározott áron megvásárolhatja a mezőgazdasági földterületet, ha a törvény 24. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőt nem tartják be.