

Információk keresése régiónként
A polgári törvénykönyv (Code civil) 745quater cikke különös szabályokat állapít meg arra az esetre, ha valamely vagyontárgy tulajdonjoga megoszlik az örökhagyónak csak a tulajdonjogot megszerző leszármazói és a haszonélvezeti jogot szerző túlélő házastársa között.
Főszabály szerint a túlélő házastárs vagy az egyik haszonélvezeti joggal terhelt tulajdonos kérheti a haszonélvezeti jog teljes vagy részleges megváltását, vagyis az egyik fél a másik féltől megveheti a haszonélvezettel terhelt tulajdonjogot vagy a haszonélvezeti jogot.
Bizonyos vagyontárgyak azonban kivételt képeznek e szabály alól:
A polgári törvénykönyv 745octies. cikke a bejegyzett élettárs érdekében hasonló védelmet biztosít olyan ingatlan és annak bútorai tekintetében, amely a család közös lakhatását szolgálta.
Ezen túlmenően a polgári törvénykönyv 915bis. cikke a hagyaték egy részére kötelesrészt (vagyis egy fenntartott részt) állapít meg a túlélő házastárs érdekében, valamint kimondja, hogy a kötelesrésznek legalább arra az ingatlanra és annak bútoraira ki kell terjednie, amelyet a család életvitelszerűen használt.
Amennyiben a hagyaték részben vagy teljes egészében egy mezőgazdasági üzemet foglal magában, a közvetlen leszármazói vonalba tartozó örökösök, értékbecslés alapján, átvehetik a mezőgazdasági üzemet képező ingó és ingatlan vagyont (a folyamatos működés elősegítése érdekében a mezőgazdasági üzemek öröklésére vonatkozó szabályokról szóló 1988. augusztus 29-i törvény [loi du 29 août 1988 relative au régime successoral des exploitations agricoles en vue d'en promouvoir la continuité] 1. cikke).
Ha mezőgazdasági üzem sem részben, sem egészben nem képezi a hagyaték részét, a hagyatékban azonban olyan ingatlanok találhatók, amelyek az örökhagyó mezőgazdasági üzemének részét képezték, és a közvetlen leszármazói vonalba tartozó egyik örökös ezeket az ingatlanokat jelenleg a saját mezőgazdasági üzemén belül működteti, ez az örökös szintén átveheti ezeket az ingatlanokat értékbecslés alapján, figyelemmel a polgári törvénykönyvnek a túlélő házastárs és a túlélő bejegyzett élettárs jogait megállapító rendelkezéseire (az 1988. augusztus 29-i törvény 1. cikkének harmadik bekezdése).
Végezetül a kis értékű hagyaték öröklési szabályairól szóló 1900. május 16-i törvény (loi du 16 mai 1900 sur le régime successoral des petits héritages) 4. cikke megállapítja, hogy amennyiben a hagyaték részben vagy egészben olyan ingatlanokból áll, amelyek tekintetében a teljes „kataszteri jövedelem” (névleges bérletidíj-bevétel) nem haladja meg az 1565 EUR-t (a törvény 1. cikke), a polgári törvénykönyv 1446. cikke által a túlélő házastársnak biztosított jogok sérelme nélkül az egyes közvetlen leszármazó örökösök és – amennyiben alkalmazandó – az örökhagyótól nem elvált vagy jogilag nem külön élő túlélő házastárs, értékbecslés alapján, átveheti azt a lakóingatlant, amelyben az örökhagyó, a túlélő házastársa vagy egyik leszármazója a halál bekövetkeztekor lakott, annak bútorait is beleértve, vagy átveheti azt a házat, bútorokat és telket, amelyet a házban lakó személy személyesen a saját céljaira használt, a mezőgazdasági berendezéseket és a földműveléshez használt állatokat, vagy azokat a javakat, nyersanyagokat, szakmai felszerelést és egyéb tartozékokat, amelyeket kereskedelmi, kisipari vagy ipari tevékenységre használtak.
E rendelkezések kötelezőek, arról azonban a jog kifejezetten nem rendelkezik, hogy a vonatkozó jogszabályokra tekintet nélkül alkalmazhatóak-e.
E jogok biztosítására számos eljárás létezik:
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.