Dologi jogok egymáshoz igazítása

Románia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

A tulajdonjogon, illetve a tulajdonjogi részesedésen kívül az alábbi dologi jogok szerezhetők meg öröklés útján:

1. Haszonélvezeti jog

2. Használati jog

3. Tartózkodási jog

4. Felülépítményi jog

5. Szolgalmi jog

A román jog nem engedélyezi a törvényes örökösök számára, hogy a jogutódlás kontextusában válasszanak a hagyaték rájuk eső része és a hagyaték haszonélvezeti joga között. Figyelembe véve, hogy a természetes személyeket megillető haszonélvezeti, használati és tartózkodási jogok legtöbb esetben egész életre szólnak, és a jogosult személy halálával szűnnek meg, törvényes öröklés útján nem lehet rájuk szert tenni, csak mortis causa révén, azaz halál esetén. E jogok és más dologi jogok gyakorlásával kapcsolatban a szerző bizonyos korlátozásokat vezethet be.

Ezenkívül ha az elhunyt személy zálogjoggal rendelkezett (jelzálog ingó és ingatlan vagyontárgyakon, zálogkölcsön stb.), ez a jog öröklés útján, a biztosított követeléssel átszáll.

Különleges helyzet áll fenn, ha a túlélő házastárs nem rendelkezik dologi joggal a lakóingatlan használatához. Az ilyen személy az öröklés megnyílása után törvényesen élhet az abban a lakóingatlanban való tartózkodás jogával, amelyben az elhunyt személlyel lakott, ha az adott lakóingatlan a hagyatéki vagyontárgyak részét képezi, bár lehetséges, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén más örökös kérheti, hogy a tartózkodási jogot korlátozzák, vagy hogy az adott személy változtassa meg a tartózkodási helyét. Az ilyen feltételek mellett megszerzett tartózkodási jogot a túlélő házastárs nem használhatja anyagi haszonszerzésre, mivel például nem áll jogában a lakóingatlant kiadni. A tartózkodási jog megosztás esetén leghamarabb egy évvel az öröklés megnyílása után megszűnik. Ez a jog az egyéves időszak vége előtt szűnik meg, amennyiben a túlélő házastárs újra házasságot köt.

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

Az örökléssel történő átszállás főszabály szerint az öröklés megnyíltakor, a jogosult halálával hatályosul teljes mértékben, és ezt nem kell bejegyezni semmilyen nyilvántartásba.

A Polgári Törvénykönyvnek megfelelően a közzétételt az ingatlan-nyilvántartásban (cartea funciară), az ingó zálogjogi elektronikus nyilvántartásban (Arhiva Electronică de Garanții Reale Mobiliare), a cégnyilvántartásban és a törvény által előírt más közzétételi módokon kell elvégezni. Jelenleg a nyilvántartásba vétel általában véve nem keletkeztet jogot, biztosítja viszont a nyilvántartásba vett jogok közzétételét és végrehajthatóságát.

Az ingatlan javakkal kapcsolatos dologi jogok földhivatali nyilvántartásba vétele keletkeztet jogot, de csak az egyes közigazgatási területi egységeken végzett kataszteri munka befejezését, illetve az adott ingatlan javak földnyilvántartásának megnyílását követően, kérelemre vagy hivatalból. Mindazonáltal a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően a dologi jog megszerzéséhez még ilyen esetben sem szükséges a földhivatali nyilvántartásba vétel, amikor a jog öröklésből származik. A földhivatali nyilvántartásba vételre viszont szükség van, mielőtt az örökös élők közötti jogügyletben rendelkezhetne az alábbiak kapcsán: értékesítés, adomány, jelzálog stb.

A dologi jogokat más nyilvántartásban (például az ingó zálogjogi elektronikus nyilvántartásban, biztosított követelés öröklés révén történő átruházásakor) közzététel céljából rögzítik, ha az átruházott jogot is nyilvántartásba vették.

A nyilvántartásba vétel az örökösi jogállást megállapító okirat (öröklési igazolás, bírósági határozat) alapján történik, és adott esetben a hagyatékot alkotó jogokat és vagyontárgyakat is bejegyzik.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

A nyilvántartásba vétel célja a közzététel, illetve a harmadik felekkel szembeni végrehajthatóság biztosítása. Az öröklés útján szerzett ingatlan javakkal kapcsolatos dologi jogok földhivatali nyilvántartásba vételének hatásával kapcsolatban lásd a fenti választ.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

A 206/2016. sz. törvény rendelkezései értelmében a dologi jogok megfeleltetésére irányuló kérelmekkel ugyanezen rendelet 31. cikkének megfelelően a bíróságokhoz kell fordulni.

Utolsó frissítés: 01/08/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.