Dologi jogok egymáshoz igazítása

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

A német jog szerint az örökhagyó teljes hagyatéka, vagyis minden jog és kötelezettség a halála bekövetkeztekor átszáll az örökösökre. Ha az örökhagyó a hagyatékát számos örökösre hagyja, a hagyaték a polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch – BGB) 2032. szakaszával összhangban az örökösök közös tulajdonába kerül. Új dologi jogok öröklés útján nem keletkeznek. Az örökhagyó által rendelt hagyományok és a hagyaték felosztására vonatkozó utasítások csak a kötelmi jog alapján érvényesülnek.

Az EU öröklési rendeletének hatályba lépését követő tapasztalatok alapján azonban kiderült, hogy különösen a végintézkedésekre vonatkozó korlátozások problémákat tudnak okozni az elő- és utóörökléssel (Vor- und Nacherbfolge) kapcsolatos rendelkezések miatt a német jogban (a polgári törvénykönyv 2100–2146. szakasza) A szóban forgó eljárás szerint az örökhagyó több egymást követő örököst jelöl ki, és adott személy, az utóörökös (Nacherbe) csak azt követően válik örökössé, miután már egy másik személy, az előörökös (Vorerbe) őt megelőzően már örökös volt. Az utóörökös ugyanakkor az örökhagyó halálakor várományt (Anwartschaftsrecht) szerez. A váromány egy jogilag biztosított helyzet, amely olyan esetekben merül fel, ahol a szerzésre több aktus vonatkozik, és az első kedvezményezett már nem akadályozhatja meg egyoldalúan, hogy a vagyont a másik kedvezményezett később megszerezze (Eigentumserwerb). A várományra vonatkozóan a polgári törvénykönyv nem tartalmaz konkrét szabályozást. Ezért, mivel a dologi jogokról kimerítő lista készült (numerus clausus a vagyonjogban), a váromány nem tekinthető ilyen jognak. Ettől függetlenül dologi joghatással járó alanyi jognak minősül.

Az elő- és utóöröklés számos korlátozással és kötelezettséggel jár az előörökösökre nézve, és különösen a rendelkezési jogukat korlátozza. A földterülettel való rendelkezés érvénytelen az egymást követő öröklés esetén, ha az sérti az utóörökös jogait (a polgári törvénykönyv 2113. szakaszának (1) bekezdése). Ugyanez vonatkozik az ajándékkal való rendelkezésre (a polgári törvénykönyv 2113. szakaszának (2) bekezdése). Az örökhagyó ugyanakkor végintézkedésben mentesítheti az előörököst e korlátozások egy része alól. Az utóöröklés szerinti rendelkezési korlátozásokat be kell jegyezni a német ingatlan-nyilvántartásba.

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

A német jog szerint az örökhagyó összes joga a halálával automatikusan átszáll az örökösre vagy közös örökösökre. E célból ezeket a jogokat, de még a bejegyzést igénylő jogokat sem kell bejegyezni a nyilvántartásba. Ami a bejegyzést igénylő jogokat illeti a hagyaték megszerzésével a vonatkozó nyilvántartások (ingatlan-nyilvántartás, cégjegyzék) többé nem lesznek pontosak, és ezért módosítani kell a nyilvántartásokban szereplő adatokat. E célból az öröklést hivatalos vagy hitelesített dokumentumokkal vagy európai öröklési bizonyítvánnyal kell bizonyítani. Bizonyos későbbi ügyletek (például örökölt földterület megterhelése) korrekciót igényelnek az örökös vagy közös örökösök ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése révén.

Az elő- és utóörökléshez kapcsolódó rendelkezési korlátozások és az utóörökös várománya szintén közvetlenül az örökhagyó halálával keletkeznek. Az elő- és utóöröklést ugyanakkor bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba annak érdekében, hogy megakadályozzák a harmadik fél jóhiszemű tehermentes tulajdonszerzését.

Ha az önálló örökösök vagy kedvezményezettek jogszabály vagy végintézkedés alapján konkrét vagyontárgyakra (a kötelmi jog alapján) igénnyel rendelkeznek, e vagyontárgyak tulajdonjogát az örökösökkel kötött szerződés révén át kell rájuk ruházni, és bármely ingatlannal kapcsolatos jogot hivatalos vagy hitelesített dokumentum alapján be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

Az öröklés útján az örökösre vagy közös örökösökre átszállt dologi jogok bejegyzése csupán deklaratív jellegű. A harmadik felek jóhiszeműségének azonban alapját képezi, és ezért bizonyos későbbi ügyletekhez szükség van rá.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

A német jogban ismeretlen dologi jogokat általában hozzáigazítják valamely hasonló német jogintézményhez. Mivel a bejegyzési eljárásnak mindig feltétele a bejegyzéshez szükséges biztos jogalap megléte, az örökösöknek szükségük lehet arra, hogy további átruházási intézkedést hozzanak, amint arra a német jogban a kötelmi jogi igények esetében is szükség van. Az EU öröklési rendeletének 1. cikke (2) bekezdésének l) pontjával összhangban a szóban forgó rendelet a bejegyzési eljárásokat nem befolyásolja.