Dologi jogok egymáshoz igazítása

Észtország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

Az észt jogban főszabály szerint az egyetemes jogutódlás elve érvényesül, amely szerint az örökhagyó tulajdona (a hagyaték), amely az örökhagyó valamennyi jogát és kötelezettségét magában foglalja, egy másik személyre (az örökösre) száll át. Több örökös esetén az öröklési törvény 147. szakasza értelmében a hagyaték az örökösök közös tulajdonában van. Az öröklés nem keletkeztet új jogokat. A végrendeletben szereplő utasításokra (hagyományrendelés és a hagyaték felosztására vonatkozó utasítások) kizárólag a kötelmi jog szabályai irányadók.

Bizonyos esetekben az örökhagyó túlélő házastársa szolgalmi jogot kérhet arra a vagyontárgyra, amely a házastársak közös otthona volt (az öröklési törvény 16. szakaszának (3) bekezdése), feltéve, hogy ez a jog kötelmi, és nem dologi jogi igény.

Az örökösnek a hagyatékhoz kapcsolódó tulajdonjogokra vonatkozó jogosultsága korlátozható, ha az örökös olyan ideiglenes örökös, aki helyett utóörököst neveztek (az öröklési törvény 48. szakasza). Ilyen esetekben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül, hogy az örökös ideiglenes örökös (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 491. szakasza).

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

Az ingatlan javak és a hozzájuk kapcsolódó jogok az ingatlan-nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre. A tulajdonjog minden esetben az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés révén száll át a jogutódra. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés már nem helytálló, mert valamely dologi jog átruházása az ingatlan-nyilvántartáson kívül történt, az ingatlan-nyilvántartási hivatal kijavítja a bejegyzést a dologi jog új tulajdonosa által benyújtott bejegyzési kérelem alapján. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a dologi jog jogátruházását tanúsító okiratot (öröklési bizonyítvány) (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény) 651 szakaszának (1) bekezdése). Annak megállapítása érdekében, hogy az örökhagyó volt-e a dologi jog kizárólagos tulajdonosa, vagy a dologi jog közös tulajdon tárgyát képezi, esetenként az öröklési bizonyítványon túl a tulajdonjogot igazoló okiratot is mellékelni kell a bejegyzési kérelemhez. A bejegyzési kérelmet közjegyzői hitelesítéssel, vagy digitális aláírással kell ellátni (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 34. szakaszának (21) bekezdése).

Az ingatlan-nyilvántartási hivatal a dologi jog tulajdonosát vagy a végrendeleti végrehajtót pénzbírság kilátásba helyezése mellett felszólíthatja, hogy nyújtsa be a bejegyzési kérelmet és az ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzéshez és annak kijavításához szükséges okiratokat (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 651. szakaszának (5) bekezdése).

A nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső egyéb vagyontárgyak a nyilvántartásba vételtől függetlenül szintén átszállnak az örökösre. Főszabályként az örökösnek be kell mutatnia az adott nyilvántartás számára az örökölt vagyontárgyhoz vagy joghoz kapcsolódó szükséges információkat és okiratokat. Azonban korlátolt felelősségű társaságban vagy építőközösségben való tulajdoni illetőség vagy tagság öröklése esetén az öröklési bizonyítvány közjegyző általi hitelesítését követően a közjegyzőnek a tulajdoni illetőség vagy tagság örökléséről értesítést kell küldenie a cégnyilvántartás részére.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

Minden dologi jog a törvény erejénél fogva száll át az örökösre, és független annak nyilvántartásba történő bejegyzésétől. Főszabályként a nyilvántartásban található bejegyzések érvényüket vesztik az öröklés megnyílásával, és az örökösnek a bejegyzést módosíttatnia kell.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

A polgári perrendtartás 6291. szakasza alapján a bíróság eljárást kezdeményezhet egy külföldi dologi jog kiigazítása érdekében a jogosult kérelmére. A bíróság szükség esetén meghallgatja a kérelmezőt. A bíróság a dologi jog kiigazítása ügyében hozott határozatában megjelöli, hogy az észt törvények alapján létezik-e olyan dologi jog, amely egyenértékű a kiigazítandó külföldi dologi joggal. Amennyiben létezik egyenértékű dologi jog, a bíróság azt megjelöli a határozatában. Amennyiben a dologi jog kiigazítása ügyében hozott határozat végrehajtása céljából a kérelmezőnek egy nem igazságügyi nyilvántartás kezelőjével, vagy egy harmadik személlyel vagy intézménnyel kell felvennie a kapcsolatot, ezt a tényt is bele kell foglalni a határozatba. A kérelmező a határozat ellen fellebbezéssel élhet.

A polgári perrendtartás 475. szakasza (1) bekezdésének 101) pontja értelmében a dologi jogoknak a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti egymáshoz igazítása kérelemre induló eljárásban történik.

Utolsó frissítés: 18/04/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.