Bírósági árverések – Fogalommeghatározás

Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény

Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés

Fogalommeghatározás

A bírósági árverést általában lefoglalás előzi meg: az az aktus, amelynek során a hitelező vagy az illetékes hatóság azonosítja és biztosítja a követelés kielégítésére alkalmas vagyonelemeket. Ingó és ingatlan tulajdont, valamint az adós harmadik féllel szemben fennálló követeléseit, is le lehet foglalni. A követelések esetében azonban a végrehajtási eljárás nem az értékesítéssel zárul le, hanem az adós követelésének a hitelezőre történő átruházásával.

Különböző típusú bírósági árverések léteznek azokban az uniós országokban, amelyek nemzeti joga rendelkezik a vonatkozó jogi keretről. Az Európai Unió egyes országaiban a bírósági árverést online is meg lehet tartani, ezáltal elkerülve azt, hogy a résztvevőknek személyesen kelljen megjelennie a bíró, a bíróság vagy más köz- vagy magánjogi jogalany előtt.

A bírósági árverést – amelyet általában bíró vezet, aki az eladási művelettel harmadik felet bízhat meg (független szakembert vagy e feladat elvégzésére külön engedéllyel rendelkező társaságot), ám végezheti egész más jogalany is (pl. bírósági végrehajtó vagy egyéb végrehajtó hatóság) – szokásosan megfelelő hirdetés előzi meg.

Rövidesen megkezdjük a tagállami információk feltöltését. Ha a jobb oldali sávban valamelyik ország színe szürke, az azt jelenti, hogy az információk még nem érhetők el.

Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény

1. Alapár – az adós lefoglalt dolgainak (ingatlan vagy személyes vagyontárgyak) értéke, amelyekre a hitelező vagy az illetékes hatóság végrehajtást vezet.
2. A lefoglalt vagyontárgyak értékét felbecsülő szakértők – a vagyontárgyak értékének becslése általában (az érintett piacon jártas) szakértő közreműködésével történik. A szakértőnek nyilatkoznia kell a vagyontárgy rendes piaci értékéről, figyelembe véve az általános piaci helyzetet és a vagyonelem állapotát.
3. Az adásvételért felelős személy vagy társaság – a vagyontárgy megvásárlása iránt érdeklődők tájékoztatásáért, az árverés meghirdetéséért, az árverés során a licitálás vezetéséért felelős személy vagy társaság.
4. Az eladó vagyontárgy előzetes megtekintésének lehetősége – lehetőség a potenciális vevők számára, hogy lássák a szóban forgó vagyontárgyat és annak állapotát (bizonyos esetekben fényképen, más alkalommal személyesen).
5. Árverési hirdetmény – lefoglalt vagyontárgy bírósági árverésen történő értékesítéséhez a bíró, megbízottja vagy az illetékes hatóság köteles meghirdetni az árverést (a vagyontárgyat hogyan és mikor fogják értékesíteni). A bírósági árveréseket rendszerint meghirdetik az interneten, de gyakran újságokban is.
6. Átruházás – Az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának átruházása az adósról a vásárlóra.
7. Ellenajánlat – bírósági árverés során a kikiáltási cikkre vállalat/személy által tett magasabb ajánlat, amelynek célja a tulajdonszerzés biztosítása.
8. Lefoglalt vagyontárgy – az adós vagyona (ingatlan vagy személyes vagyontárgyak), amelyeket a hitelező vagy az illetékes hatóság lefoglalt arra az esetre, ha az adós nem fizeti meg önként a tartozását. Vagyontárgy lefoglalásához a hitelezőnek vagy az illetékes hatóságnak lefoglalási végzést kell küldenie az adósnak. Ez egy olyan okirat, amelyben a hitelező vagy az illetékes hatóság nevesíti a tartozás rendezésére alkalmas vagyontárgyat.
9. Letétbe helyezés – bírósági árverésen való részvételhez letétet kell fizetni az árverés kezdete előtt. A letét az árverés végén visszajár azoknak, akik nem vásárolják meg az eladó vagyontárgyat.
10. Más személlyel/vállalattal versengő ajánlat – kompetitív licitálás egy vagyontárgyra bírósági árverésen.
11. Odaítélés – az eladó vagyonelemet annak a személynek ítélik oda, aki a legmagasabb árat ajánlotta fel a bírósági árverés végén.

Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés

1. Ausztria (Németországgal együttműködésben)
2. Észtország
3. Finnország
4. Hollandia (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik).
5. Horvátország
6. Lettország (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik)
7. Magyarország
8. Németország (Ausztriával együttműködésben)
9. Olaszország
10. Portugália
11. Spanyolország