Family maintenance

If you wish to claim maintenance, for example by asking for a monthly payment for child support from a parent not living with the child, EU law allows you to use the courts of your home State in order to determine the obligation of the debtor to pay maintenance and set the amount of alimony. Such a judgment will be easily recognised in the other Member States of the European Union.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Rules from June 2011

As of 18 June 2011, new rules on maintenance matters apply. They still ensure judicial protection of the maintenance creditor by allowing him/her to sue the debtor before the courts of his/her home State. In addition, in most cases, the 2007 Hague Protocol determines the law applicable to maintenance obligations and any judgment on maintenance issued by the courts of the Member States circulates freely in the European Union and may be enforced in all the Member States without additional formalities. Finally, maintenance creditors and debtors benefit from administrative assistance offered by the Member States.

The rules apply in all 27 EU Member States, including Denmark, on the basis of Agreement of 19 October 2005 between the European Community and the Kingdom of Denmark on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters. However, Denmark does not apply some rules, in particular, the rules on applicable law and on cooperation between central authorities.

As of 1 January 2021, the United Kingdom is no longer an EU Member State. However, in the field of civil justice, pending procedures and proceedings initiated before the end of the transition period will continue under EU law. Until the end of 2024, the United Kingdom can continue to be selected in online (dynamic) forms for the purpose of these proceedings and procedures.

The Regulation also provides that administrative authorities may be considered as courts for the purpose of maintenance procedures. A list of those authorities can be found here PDF (68 Kb) en.

The European e-Justice Portal provides you with information concerning the application of the Regulation and a user-friendly tool for filling in the forms.The European Judicial Network in civil and commercial matters has developed a Guidance on the use of the Annexes under the Maintenance Regulation that is available in 23 language.

When maintenance is due from or to the benefit of a person living in a non-EU State, the Convention on the international recovery of child support and other forms of family maintenance and the Protocol on the law applicable to maintenance obligations may help you in recovering your maintenance in non-EU States which are contracting parties to these international instruments. The Convention has entered into force for the EU towards third States party to that Convention since 1 August 2014.

Non-compulsory standard form on the statement of maintenance arrears

In order to facilitate the practical implementation of the Maintenance Regulation, and the effective exercise of citizens’ rights throughout the EU, the European Judicial Network in civil and commercial matters developed a non-compulsory standard form on the statement of maintenance arrears.

This non-compulsory form aims at facilitating the recovery of maintenance arrears and is available in 23 languages. The form comes with a practical guide on completing it attached. The form is available in the following formats: PDF PDF (1093 KB) en, and XLS Excel (244 KB) en.

Non-compulsory standard form on amicable solutions

To facilitate the implementation of the Maintenance Regulation, and the effective cross-border recovery of maintenance, the EJN-civil developed a (non-compulsory) standard form on amicable solutions.

Amicable settlement of the dispute will avoid the intervention of a court and/or an enforcement procedure. It can help prevent lengthy and complex proceedings. This form will help the Central Authorities to facilitate amicable agreements between the parties, and overcome the language barriers, with a view to obtaining voluntary payment of maintenance. The form is available in 23 languages. The form is available in the following format: PDF PDF (102 Kb) en

Last update: 22/11/2023

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Családi tartási kötelezettségek - Belgium

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartási kötelezettség valamely személy arra vonatkozó törvényi kötelezettsége, hogy a vele meghatározott családi kapcsolatban álló, arra rászoruló személy számára biztosítsa a létfenntartáshoz szükséges támogatást. A tartás az élelmezés mellett minden szükségletre kiterjed, ideértve a gondozást, a ruházatot, a lakhatást és az orvosi ellátást is.

A tartási kötelezettség családi köteléken vagy házastársi kapcsolaton alapul, vagy, ha ez a kapcsolat megszakadt, egy pótlólagos kötelezettségen. Bizonyos vérrokonok, a házasság révén rokoni kapcsolatba kerülők, házastársak és élettársak között áll fenn. Alapját egyfajta szolidaritási kötelezettség képezi, amely egyes esetekben erősebb lehet.

  • A szülők gyermekeik felé

Az ilyen kötelezettségnek két típusa van:

  • egy tágabb értelemben vett tartási kötelezettség, amelynek értelmében az apa és az anya kötelesek lehetőségeik szerint gondoskodni a gyermek lakhatásáról, ellátásáról, egészségéről, felügyeletéről, oktatásáról és képzéséről, továbbá fejlődéséről. Amennyiben a gyermek oktatása és képzése még nem zárult le, a kötelezettség fennáll az után is, hogy a gyermek nagykorúvá válik. E kötelezettség a szülő forrásaitól és a gyermek szükségleteitől független. Tágabban értelmezendő abban a tekintetben, hogy a gyermek létfenntartásán túl kiterjed az oktatására és képzésére stb. is (a polgári törvénykönyv 203. cikke);
  • az anyaságon vagy apaságon alapuló tartási kötelezettség, amely a gyermek szükségletein alapul, és független a gyermek életkorától vagy a szülő forrásaitól (a polgári törvénykönyv 205., 207., 208. és 353-14. cikke).
  • A gyermekek szüleik felé

A szülőknek a gyermekek felé fennálló tartási kötelezettsége fordítva is fennáll (a polgári törvénykönyv 205., 207. és 353-14. cikke). A gyermekek tehát kötelesek szüleik tartására, ha azoknak erre szükségük van.

  • A házastársak egymás között

A házastársak közötti tartási kötelezettség a polgári törvénykönyvben előírt segítségnyújtási, támogatási illetve a háztartás költségeihez való hozzájárulási kötelezettségen alapul (a polgári törvénykönyv 213. és 221. cikke). E kötelezettségek a házastársakat szintén terhelő együttélési kötelezettségből fakadnak, és kölcsönösek. Teljesítésük elmaradása esetén kikényszerítésük érdekében tartási kereset vagy a tartásdíj behajtása iránti kereset formájában lehet eljárást indítani (a polgári törvénykönyv 213., 221., és 223. cikke) – lásd a 10. kérdést.

  • Az elvált házastárs a korábbi házastársa felé

Meg kell különböztetni a házasság felbontásának két típusát: a házasság felbontását annak helyrehozhatatlan megromlása miatt, és a házasság közös megegyezéssel történő felbontását:

  • A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti felbontása esetén: amennyiben a felek nem állapodtak meg tartás nyújtásáról (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (1) bekezdése), a bíróság a házasságot felbontó határozatban, vagy a szükséget szenvedő házastárs kérelmére egy későbbi határozatban elrendelheti, hogy a másik házastárs fizessen tartásdíjat (a polgári törvénykönyv 301. cikke (2) bekezdésének első albekezdése).

A bíróság elutasíthatja a házasság felbontása után benyújtott tartás iránti keresetet, ha az alperes bizonyítja, hogy a felperes súlyosan felróható magatartása vezetett az együttélés ellehetetlenüléséhez (a polgári törvénykönyv 301. cikke (2) bekezdésének második albekezdése).

A tartásdíj összege semmi esetre sem haladhatja meg a fizetésre kötelezett házastárs jövedelmének egyharmadát (a polgári törvénykönyv 301. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése).

  • Közös megegyezésen alapuló válás esetén: a házastársak nem kötelesek kikötni, hogy az egyik házastársnak tartásdíj jár a házasság felbontására irányuló eljárás alatt és/vagy azt követően. Amennyiben mégis így döntenek, a tartásdíj összegét, valamint megfizetésének és végrehajtásának feltételeit szabadon határozzák meg, csakúgy, mint annak kiigazítását vagy módosításának okait (az eljárásjogi törvénykönyv 1288. cikke első bekezdésének 4. pontja). A felek eltérő megállapodásának hiányában a bíróság valamelyik fél kérelmére a bontóhatározatot követően növelheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a kölcsönösen elfogadott tartásdíjat (az eljárásjogi törvénykönyv 1288. cikkének harmadik bekezdése), ha az összeg a felek szándékához nem kapcsolódó új körülmények fényében már nem megfelelő. A tartásdíj nem indexálható, hacsak erről nem rendelkeztek kifejezetten.
  • Egyéb esetek, milyen körülmények között?

A tartási kötelezettség fennáll az elsőfokú (lemenő és felmenő) rokonok között (szülők/gyermekek, gyermekek/szülők, illetve unokák/nagyszülők között és fordítva is – a polgári törvénykönyv 205. és 207. cikke).

A házasság révén rokonságba kerülők esetében két eset lehetséges:

  • a túlélő házastársnak bizonyos korlátok között tartási kötelezettsége van az elhunyt házastárs olyan gyermekei felé, akiknek nem ő az édesapja vagy édesanyja (a polgári törvénykönyv 203. cikkének (3) bekezdése),
  • a vőnek és a menynek tartási kötelezettsége van az após és az anyós felé, és fordítva. A kötelezettség megszűnik, ha az anyós/após újra házasságot köt, vagy ha a házastárs (akinek a révén a rokoni kapcsolat a házasság által létrejött) és a házasságból származó gyermekek elhunytak (a polgári törvénykönyv 206. és 207. cikke).

Bizonyos körülmények között az elhunyt házastárs hagyatékából tartásdíjat kell fizetni az elhunyt túlélő házastársa vagy felmenői számára (a polgári törvénykönyv 205a. cikke).

Azok a gyermekek, akik esetében az apai ágon való leszármazást nem állapították meg, tartásdíjat követelhetnek felnevelésükre, oktatásukra és képzésükre attól a férfitól, aki a törvény szerinti fogantatási idő alatt kapcsolatban élt az édesanyával (a polgári törvénykönyv 336. cikke).

Amennyiben az élettársak kapcsolata súlyosan megromlik, bármelyik fél kérheti a bíróságtól tartásdíj megállapítását az ilyenkor meghozandó ideiglenes intézkedések keretében. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor az élettársi közösség megszűnik, ekkor is elrendelhető a tartás ideiglenes intézkedések keretében (a polgári törvénykönyv 1479. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tartási kötelezettség főszabály szerint a gyermek nagykorúvá válásával és teljes cselekvőképességének megszerzésével megszűnik. A tartási kötelezettség fennmaradhat ugyanakkor, ha a gyermek oktatása és képzése még nem zárult le (a polgári törvénykönyv 203. és 336. cikke).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kötelezett teljesítheti önként a jogosult követeléseit. Ennek hiányában, illetve vita, nézeteltérés vagy a tartásdíjfizetés elmaradása esetén eljárást kell indítani.

A házasság helyrehozhatatlan megromlás miatti felbontása esetén a házasságot felbontó bíróságon járulékos jelleggel, magában a keresetlevélben vagy külön beadványban tartásdíj követelhető a házasság felbontását követő időszakra (az eljárásjogi törvénykönyv 1254. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdése és (5) bekezdése).

A házasság felbontására irányuló eljáráson kívül a békebíró vizsgálja meg a tartás iránti kérelmeket és határoz azok tárgyában (az eljárásjogi törvénykönyv 591. cikkének (7) bekezdése), kivéve az apaság megállapítására nem irányuló tartásdíj iránti követelést. Lásd az 5. kérdést.

2014. szeptember 1-jei hatállyal a társadalmi integrációs juttatáshoz kapcsolódó tartási kötelezettségen kívül valamennyi tartási kötelezettséggel kapcsolatos kereset a családjogi bíróság hatáskörébe került át (az eljárásjogi törvénykönyv 572a. cikkének (7) bekezdése), ideértve az apaság megállapítására nem irányuló tartási eljárásokat is.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A keresetet személyesen a tartás jogosultjának kell benyújtania (lásd különösen a polgári törvénykönyv 337. cikkét). A keresetet a jogosult személyesen vagy ügyvéden keresztül terjeszti a bíróság elé (lásd különösen az eljárásjogi törvénykönyv 1253ter., 1254. és 1320. cikkét).

Amennyiben e személy nem cselekvőképes, képviselője (apa, anya, gyám, törvényes képviselő) jár el a nevében.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartással kapcsolatos jogvitákban – bizonyos kivételekkel – a békebíró rendelkezik általános hatáskörrel (az eljárásjogi törvénykönyv 591. cikkének (7) bekezdése). Ilyen körülmények között a keresetet a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani, kivéve a tartásdíj csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló kereseteket (az eljárásjogi törvénykönyv 626. cikke).

Az elsőfokú bíróság elnöke (a polgári törvénykönyv 338. cikke) rendelkezik hatáskörrel a gyermek által olyan személy ellen indított eljárásban, aki a fogantatás törvény szerinti időszakában kapcsolatban élt a gyermek anyjával (a polgári törvénykönyv 336. cikke).

A sürgős vagy ideiglenes intézkedéseket kivéve a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogviták a fiatalkorúak bíróságának hatáskörébe tartoznak (a polgári törvénykönyv 387a. cikke); az illetékességet a szülők, a gyám vagy a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személy lakóhelye határozza meg (a fiatalkorúak védelméről, a jogsértést elkövető kiskorúak gondozásáról és a jogsértéssel okozott kárról szóló 1965. április 8-i törvény 44. cikke).

A házastársak közötti, a házasság felbontására irányuló eljárást megelőző vita esetén a keresetet a békebíróhoz kell benyújtani (az eljárásjogi törvénykönyv 594. cikkének (19) bekezdése), akinek illetékességét az utolsó közös házastársi lakóhely határozza meg (az eljárásjogi törvénykönyv 628. cikkének (2) bekezdése).

A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatt indított bontóper a házasság felbontásáig a családjogi bíróság elnökének hatáskörébe tartozik (az eljárásjogi törvénykönyv 1280. cikke). A felek közötti tartási megállapodást azonban az ügy érdemében eljáró bíróság tárgyalja (az eljárásjogi törvénykönyv 1256. cikkének első bekezdése).

A jogerős bontóhatározatot követően az ügyben a békebíró és a családjogi bíróság rendelkezik hatáskörrel. A családjogi bíróság elnöke a sürgős esetekben hozandó ideiglenes rendelkezések tekintetében megtartja hatáskörét (az eljárásjogi törvénykönyv 584. cikke).

2014. szeptember 1-jétől a társadalmi integrációs juttatáshoz kapcsolódó tartási kötelezettségen kívül valamennyi tartási kötelezettséggel kapcsolatos kereset a családjogi bíróság hatáskörébe került át (az eljárásjogi törvénykönyv 572a. cikkének (7) bekezdése).

2014. szeptember 1-jétől főszabály szerint az adott követeléssel már foglalkozó bírósághoz kell benyújtani a (volt) házastársak vagy élettársak közötti követeléseket, valamint a közös gyermekekre, illetve azon gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségekkel kapcsolatos követeléseket, akiknek a leszármazását csak az egyik szülő tekintetében állapították meg (lásd az eljárásjogi törvénykönyv 629a. cikkének (1) bekezdését). Ebből következően a kiskorú felé fennálló tartási kötelezettséggel kapcsolatos követelések esetében a kiskorú lakóhelye (ennek hiányában a szokásos tartózkodási helye) szerinti bíróság az illetékes. Ha a feleknek több gyermekük van, valamennyi követelés tekintetében az első megkeresett bíróság illetékes (az eljárásjogi törvénykönyv 629a. cikkének (2) bekezdése). Ha a tartási kötelezettség jogosultja más személy, az ügyet az alperes lakóhelye vagy a házastársak utolsó közös (házastársi) lakásának helye szerint illetékes bíróság elé kell terjeszteni (az eljárásjogi törvénykönyv 629a. cikkének (4) bekezdése).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Lásd a 4. kérdést. A megindított eljárástól függően a kérelmet végrehajtói idézés vagy keresetlevél útján kell előadni. Ügyvéd közreműködése nem kötelező.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az eljárásért fizetni kell. A teljes költséget nem lehet meghatározni; az függ az eljárástól, a bírósági költségektől és az esetleges ügyvédi költségektől. A rendes jogszabályok irányadók az eljárási költségek alóli mentességre (lásd Költségmentesség – Belgium).

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

  • A segítségnyújtás formája:

A segítségnyújtás formája a tartásdíj. Egyes esetekben a tartásdíj tőkésíthető (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (8) bekezdése). Rendkívüli esetben természetben is teljesíthető (a polgári törvénykönyv 210. cikke).

  • Az összeg megállapítása és az indexálás:

Az összeget nem sávosan számítják ki. A tartásdíjat a jogosult szükségleteivel és a fizetésre kötelezett személy anyagi körülményeivel arányosan állapítják meg (a polgári törvénykönyv 208. és 209. cikke).

Az anya és az apa kötelezettségét (a polgári törvénykönyv 203. cikke) anyagi lehetőségeikhez mérten határozzák meg, és annak fedeznie kell a gyermek lakhatását, ellátását, valamint egészségének, felügyeletének, oktatásának és képzésének, továbbá fejlődésének biztosítását (amíg oktatása és képzése véget nem ér). A tartásdíj a felügyeletet ellátó szülő részére fizetett havi átalányösszeg.

Az apa és az anya saját nevükben eljárva kérhetik a másiktól, hogy járuljon hozzá a lakhatási, ellátási stb. költségekhez (a polgári törvénykönyv 203a. cikkének (2) bekezdése).

A fogantatás idején az anyával élt személy által fizetendő tartásdíj összegét a gyermek szükségletei, valamint a kötelezett anyagi eszközei, lehetőségei és szociális körülményei alapján kell kiszámítani (a polgári törvénykönyv 336., 339. és 203a. cikke).

A törvény kifejezett felhatalmazása értelmében a házasság felbontására irányuló eljárásban részt vevő házastársak bármikor megállapodhatnak arról, hogy jár-e tartásdíj, továbbá annak összegéről, illetve a megállapodás szerinti összeg felülvizsgálatának módjáról (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (1) bekezdése valamint az eljárásjogi törvény 1256. cikkének első bekezdése és 1288. cikkének (4) bekezdése). Az ügyben eljáró bíróság ugyanakkor megtagadhatja e megállapodás jóváhagyását, ha az nyilvánvalóan ellentétes a gyermekek érdekeivel (az eljárásjogi törvény 1256. cikkének második bekezdése és 1290. cikkének második és ötödik bekezdése).

Perbeli egyezség esetén a tartás konkrét összegéről határozó bíróságnak számítási kritériumokat és korlátokat kell figyelembe vennie. A tartásnak főszabály szerint legalább a jogosult „szükségleteit” fedeznie kell (a polgári törvénykönyv 301. cikke (3) bekezdésének első albekezdése).

A tartásdíj összege semmi esetre sem haladhatja meg a kötelezett házastárs jövedelmének harmadát (a polgári törvénykönyv 301. cikke (3) bekezdése második mondatának vége). A tartásdíj-fizetési kötelezettség időtartama a házasság fennállásának időtartamával megegyező időszakra korlátozódik. A bíróság kivételes körülmények között meghosszabbíthatja a tartásdíjfizetés időtartamát (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (4) bekezdése).

Az indexálás automatikus, ha a házasság felbontására annak helyrehozhatatlan megromlása miatt kerül sor, illetve a szülő által a gyermek ellátásához való hozzájárulás esetén. Főszabályként a referenciaindex a fogyasztói árindex, de a törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a megélhetési költségek függvényében eltérő kiigazítási rendszert alkalmazzon (a polgári törvénykönyv 301. cikke (6) bekezdésének első albekezdése és 203c. cikkének (1) bekezdése), és a felek ettől megegyezés alapján eltérhetnek (a polgári törvénykönyv 203c. cikkének (1) bekezdése).

A törvény lehetővé teszi a tartásdíj növelését, csökkentését vagy megszüntetését a felek valamelyikének kérelmére, a polgári törvénykönyv 301. cikke (7) bekezdésének első albekezdésében és az eljárásjogi törvénykönyv 1293. cikkének első bekezdésében kifejtett általános okokból.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat havonta, a jogosult vagy képviselője számára kell megfizetni. Egyes esetekben tőkésítésre is sor kerülhet (lásd a 8. kérdést).

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A végrehajtható okirattal rendelkező jogosult kérheti követelése végrehajtását. Bizonyos feltételek mellett a tartásra kötelezett ingó vagy ingatlan vagyona végrehajtás alá vonható, ha e személy nem tartja be a tartást megállapító határozat rendelkezéseit (az eljárásjogi törvénykönyv 1494. cikke). Akár letiltás is elrendelhető harmadik személy, például a kötelezett munkáltatója felé (az eljárásjogi törvénykönyv 1539. cikke). Emellett bizonyos körülmények között az a tartásra jogosult, aki még nem rendelkezik végrehajtható okirattal, hatósági zár alá vétel elrendelését kérheti annak érdekében, hogy biztosítsa a jövőben neki járó tartásdíj fedezetét (az eljárásjogi törvénykönyv 1413. cikke).

Egyszerűsített végrehajtási mechanizmus bevezetésére is sor került, ez a tartásdíj kiutalása, amelynek keretében a jogosult felhatalmazást kap, hogy bizonyos korlátokon belül közvetlenül átvegye a kötelezett jövedelmét vagy a kötelezett számára harmadik személy által fizetendő összeget. A kiutalás a házastársak vagy volt házastársak közötti törvényi tartási kötelezettségre (a polgári törvénykönyv 220. cikkének (3) bekezdése, 221. és 223. cikke, továbbá 301. cikkének (11) bekezdése, valamint az eljárásjogi törvénykönyv 1280. cikke), a gyermekek ellátásával, oktatásával és képzésével kapcsolatos kötelezettségre – ideértve az anya és az apa közötti, a polgári törvénykönyv 203a. cikkében előírt eljárást –, valamint a felmenők és leszármazottak közötti törvényi tartási kötelezettségre (a polgári törvénykönyv 203b. cikke) alkalmazandó.

Végül a büntető törvénykönyv is tartalmaz rendelkezést a család elhagyásáról (a büntető törvénykönyv 391a. cikke), amelynek értelmében eljárás indítható azon személy ellen, akivel szemben a bíróság tartásdíj megfizetését rendelte el, és aki ezt több mint két hónapig szándékosan nem teljesíti.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A polgári törvénykönyv 2277. cikke értelmében a tartásdíjhátralék öt év után elévül.

A bíróság által megítélt tartásdíjra tízéves elévülési idő vonatkozik (a polgári törvénykönyv 2262a. cikke).

Az elévülés a házastársak között a házasság fennállása idején nyugszik (2253. cikk), és félbeszakad a bírósági idézés kézbesítésével, fizetési meghagyás kibocsátásával vagy zárolás elrendelésével (2244. és 2248. cikk), a beadványok jogosult általi benyújtásával és a kötelezett általi fizetéssel.

A jelzálogról szóló, 1851. december 16-i törvény 7. és 8. cikke szerint a kötelezett főszabály szerint teljes vagyonával felel kötelezettségének teljesítéséért.

Az eljárásjogi törvénykönyv 1408. cikke értelmében ugyanakkor egyes személyes ingóságok, amelyekre a kötelezettnek és családjának a mindennapi életvitelhez, munkavégzéséhez, illetve a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő eltartott gyermekei képzésének, tanulmányainak folytatásához szükség van, kivonhatók a jogosultak követelései alól.

Az eljárásjogi törvénykönyv 1409. cikkének (1) bekezdése szerint a foglalkoztatásból és egyéb tevékenységekből származó jövedelem részben mentes a tartásdíj-kiutalás és a letiltás alól.

Az eljárásjogi törvénykönyv 1412. cikke mindazonáltal úgy rendelkezik, hogy 1) a letiltás alóli mentesség szabályait nem lehet a tartásra jogosulttal szemben érvényesíteni, és 2) e jogosult abszolút elsőbbséget élvez a kötelezett más hitelezőivel szemben. Ha ugyanakkor olyan személlyel szemben kérnek tartásdíj-kiutalást, akinek a tartozásaira már elrendeltek kiutalást vagy letiltást, a bíróság áttekintheti a kötelezett általános helyzetét és hitelezőinek szükségleteit (különös tekintettel a tartásra), és a kiutalandó vagy letiltandó összegeket egyenlő mértékben megoszthatja e hitelezők között (az eljárásjogi törvénykönyv 1390a. cikkének ötödik bekezdése).

A fizetésképtelen kötelezett kollektív adósságrendezésre jogosult (az eljárásjogi törvénykönyv 1675/2. és azt követő cikkei). Ennek keretében a bíróság adott esetben elengedheti a tartozást (ideértve a tartásdíj hátralékait), a tartási kötelezettséget azonban nem.

Letiltást el lehet rendelni a jövőben esedékessé váló tartásdíj megfizetésének előzetes biztosítására is (az eljárásjogi törvénykönyv 1494. cikkének második bekezdése).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha a tartásra jogosultak a fenti jogorvoslatok ellenére sem tudják behajtani a tartozást, a (Szövetségi Pénzügyminisztériumon belül működő) tartásdíj-fizetési szolgálathoz (Service des créances alimentaires) fordulhatnak, amelynek feladata, hogy egy vagy több konkrét tartásdíj-részletre előleget adjon, és ezt az előleget, illetve a tartási követelések egyenlegét vagy hátralékait behajtsa vagy beszedje a kötelezettől.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartásdíj-fizetési szolgálat eljárhat a kötelezettek helyett, és a nevükben megfizetheti a tartásdíjat vagy annak egy részét. A tartásdíj-fizetési szolgálat egyidejűleg előírja a kötelezett számára a tartásdíj és a hátralékok megfizetését. Ha a kötelezett nem fizeti meg önként a tartásdíjat a szolgálat számára, az behajtja az összeget. Ez utóbbi esetben ennek eredményessége természetesen nem garantálható; az a kötelezett pénzügyi helyzetétől függ.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló, 1956. június 20-i New York-i egyezmény, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény értelmében kijelölt központi hatóság:

a Szövetségi Igazságügyi Szolgálat (Service public fédéral Justice)

Polgári Ügyekben Folytatott Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Osztály

(Service de coopération judiciaire internationale en matière civile)

Boulevard de Waterloo, 115

1000 Brussels

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A jogosult vagy jogi tanácsadója postai úton, telefonon (+32 (0)2 542 65 11), faxon (+32 (0)2 542 70 06) vagy e-mailben A link új ablakot nyit megaliments@just.fgov.be vagy A link új ablakot nyit megalimentatie@just.fgov.be) fordulhat a hivatalhoz.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A Belgiumtól eltérő országban lakóhellyel rendelkező jogosultaknak azzal a központi hatósággal kell kapcsolatba lépniük, amely országukban a fenti egyezmények vagy a rendelet végrehajtásáért felelős. Nem vehetik fel közvetlenül a kapcsolatot a belga szervekkel vagy hatóságokkal.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Nem (lásd fent).

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Ha követelést nyújtanak be a központi hatósághoz, az – miután meggyőződött a kötelezett és/vagy vagyona belgiumi hollétéről – adott esetben átteszi az ügyet az illetékességgel rendelkező jogi segítségnyújtási hivatalhoz. Ha gyermektartás ügyében a központi hatóságon keresztül nyújtanak be kérelmet, a költségmentességet a kedvezményezett vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül megállapítják. A költségmentesség kiterjed az ügyvédi díjakra és az eljárási költségekre.

Egyéb esetekben a költségmentességet igénylő felperesnek a 2002/8/EK irányelvvel összhangban a központi hatóságot kell megkeresnie.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A központi hatóság elsődleges feladata, hogy tájékoztatást nyújtson a rendelet érvényesüléséről mind saját országának rendszere, mind a megkeresett állam tekintetében. A központi hatóság rendelkezik az ahhoz szükséges erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik számára a kötelezett vagy a jogosult tartózkodási helyének közvetett vagy közvetlen megállapítását, továbbá a kötelezett vagy az adós jövedelmével és/vagy vagyonával kapcsolatos információk összegyűjtését.

A hatóság a bírósági eljáráson kívül törekszik a békés vitarendezésre a felek észrevételeinek cseréje során, és különösen a megkeresett fél tekintetében az igazságügyi hatóságok általi meghallgatás folyamán. Szükség esetén a központi hatóság nyomon követi a helyzet későbbi alakulását, hogy biztosítsa a tartási határozatok folyamatos végrehajtását.

A központi hatóság segítséget nyújthat az okirati bizonyítékok beszerzésében, illetve a dokumentumok továbbításában és kézbesítésében azáltal, hogy információt szolgáltat az alkalmazandó hazai jog rendelkezéseiről és a hatályos nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának szabályairól.

A függőben lévő tartási követelés kikényszerítésének biztosítására ideiglenes intézkedéseket lehet hozni a felperes belga bíróságok előtti képviselőire a központi hatóság által ruházott hatáskörben.

A központi hatóság szükség esetén tájékoztatást nyújthat a megkereső félnek arról, hogy milyen eljárást kell követni valamely gyermek feltételezett apjával szemben az apaság megállapítása érdekében.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 17/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Bulgária

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartási kötelezettség az egyik családtag arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a másik családtag részére biztosítsa a létfenntartását. Ez törvényi kötelezettség, azaz nem a felek közötti megállapodás alapján, hanem a jog erejénél fogva, bizonyos feltételekkel, általánosan alkalmazandó. Ez személyes kötelezettség, és a jogosult személy halálával megszűnik.

Egy személy csak akkor jogosult tartásra, ha nem munkaképes, és nem rendelkezik eszközökkel a saját fenntartására.

A tartásra jogosult személy a következő személyektől és a következő sorrendben kérheti a tartást: házastárs vagy korábbi házastárs; gyermekek; szülők; unokák és dédunokák; testvérek; nagyszülők és felmenő rokonok. Ha a sorban első személy nem képes a tartás nyújtására, a sorban következő személynek kell fizetnie a tartást.

Ha egy személynek több jogosultat kell eltartania, a tartás a következő sorrendben fizetendő (a sorrendben később következők kizárásával): gyermekek, házastárs vagy volt házastárs, szülők, unokák és dédunokák, testvérek, nagyszülők és felmenő rokonok.

A házasság felbontása esetén csak a válásban nem hibás házasfél jogosult tartásra.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők attól függetlenül kötelesek tartást fizetni a 18. életévét be nem töltött kiskorú gyermekek részére, hogy azok képesek-e dolgozni, vagy rendelkeznek-e az önfenntartásukhoz szükséges forrásokkal. A fenti életkornál idősebb gyermekek esetében a szülők akkor kötelesek tartást fizetni, ha a gyermek nem képes eltartani magát a saját jövedelméből vagy a saját vagyonából, és amennyiben rendszeres középiskolai (20 éves koráig), illetve főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat (25 éves koráig) folytat, de csak akkor, ha a tartás fizetése nem okoz a szülőknek különösebb nehézséget.

Felnőttnek csak akkor jár tartás, ha munkaképtelen, és nem képes saját magáról gondoskodni.

A volt házastárs részére tartás csak a házasság felbontásától számított legfeljebb három évig jár, hacsak a felek nem egyeztek meg ennél hosszabb időszakban, és megszűnik, ha a tartásban részesülő volt házastárs új házasságot köt. A bíróság meghosszabbíthatja ezt az időtartamot, ha a tartásra jogosult különleges nehézségekkel küzd, és a tartásdíj fizetője különös nehézség nélkül ki tudja fizetni a tartásdíjat.

Minden személy követelhet tartást nemcsak azonnali hatállyal, hanem visszamenőleges hatállyal is, a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb egy évig.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartási követeléseket bíróság előtt kell érvényesíteni, függetlenül azok természetétől, a tartás összegétől, a tartást kérő személyétől és annak a félnek a személyétől, akitől a tartást kérik. A kerületi bíróság (rayonen sad) az illetékes. A területi illetékességgel rendelkező bíróságot a felperes vagy az alperes lakóhelye határozza meg; a kérelmező döntheti el, melyiket választja. Az eljárás a polgári perrendtartás szerinti kérelem alapján zajlik. Az önálló tartási kérelmet gyorsított eljárás keretében, azaz rövidebb időn belül vizsgálják meg.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A kiskorú gyermek tartási követelését a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy a gyám nyújtja be.

A 14 és 18 év közötti kiskorú gyermek tartási követelését maga a gyermek nyújtja be, a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy a gyám tudtával és egyetértésével.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A nemzetközi joghatósággal rendelkező bíróságot a nemzetközi magánjogi kódexben (KMChP), kétoldalú nemzetközi szerződésekben vagy, amennyiben alkalmazandó, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendeletben megállapított szabályok alapján kell meghatározni.

A nemzetközi magánjogi kódex értelmében, amennyiben a tartás iránti kérelmet házassági ügyben, azaz a házasság felbontása iránti kérelem részeként nyújtják be, Bulgária bíróságai rendelkeznek joghatósággal a tartás iránti kérelmek és a házassági kérelmek tekintetében, amennyiben az egyik házastárs bolgár állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye Bulgáriában van. A volt házastárs tartásával kapcsolatos ügyekben a házasság felbontására irányuló kérelem tekintetében illetékes bíróság jár el. A tartási ügyekben Bulgária bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amennyiben az alperes szokásos tartózkodási helye Bulgáriában van, amennyiben a felperes bolgár állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye Bulgáriában van.

A fenti esetekben az alábbi 18., 19. és 20. kérdéseknél meghatározottak szerint a bolgár jogot kell alkalmazni.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy bolgár bíróság rendelkezik joghatósággal, a járásbíróság rendelkezik hatáskörrel az ügyben. A területi illetékességgel rendelkező bíróságot a felperes vagy az alperes lakóhelye határozza meg; a kérelmező döntheti el, melyiket választja.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A tartási követeléseket bíróság előtt kell érvényesíteni, függetlenül azok természetétől, a tartás összegétől, a tartást kérő személyétől és annak a félnek a személyétől, akitől a tartást kérik. Ügyvédi képviselet nem kötelező.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Tartási ügyekben a kérelmezők mentesek az állami illetékfizetési kötelezettség alól. A tartási követelés megítélése esetén a bíróság elrendeli, hogy az alperes fizesse meg az állami illetékeket és az eljárás során a kérelmező részéről felmerült költségeket.

Illetéket csak azokban az esetekben kell fizetni, amikor a tartásra kötelezett személy a felperes, és a tartásdíj összegének csökkentését kéri.

Tartási ügyekben nem kötelező a jogi képviselet.

Az ügyben érintett felek a rendes szabályok szerint folyamodhatnak költségmentességért. Ezeket a szabályokat a költségmentességről szóló törvény (Zakon za Pravnata Pomosht) tartalmazza.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíj összegét a tartásra jogosult személy szükségleteire és a fizetésre kötelezett személy lehetőségeire való tekintettel állapítják meg. A szülő által a kiskorú gyermek részére fizetendő tartásdíj legkisebb összege a Miniszterek Tanácsa által rögzített minimálbér negyedének felel meg (2019-ben a kiskorú gyermek részére fizetendő tartásdíj minimális összege 140 BGN). A tartásdíj összegét a gyermek szükségletei és a szülő lehetőségei alapján a bíróság határozza meg.

A szülő kérelmére a bíróság a gyermek kizárólagos szükségleteit fedező tartásdíj-kiegészítést állapíthat meg olyan összeg erejéig, amelyet a szülő különös nehézség nélkül ki tud fizetni. A fél kérésére a tartásról szóló végzés a körülmények változása esetén módosítható vagy visszavonható. Minden módosításnak a bíróságon keresztül kell történnie.

A tartásdíj havonta fizetendő. A késedelmes fizetés után a jogszabályban meghatározott mértékű kamat fizetendő.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást személyesen az arra jogosult személynek kell fizetni. 14 és 18 éves kor közötti kiskorúak esetében a tartásdíj személyesen nekik fizetendő, de a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő tudtával és beleegyezésével.

A 14 évesnél fiatalabb kiskorú gyermek részére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy a gyám útján kell megfizetni a tartást.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A tartásdíj havonta fizetendő. A késedelmes fizetés után a jogszabályban meghatározott mértékű kamat fizetendő.

A hatályba lépett bírósági határozatok végrehajtása a polgári eljárásról szóló törvénykönyvben (Grazhdanski Protsesualen Kodeks) meghatározott feltételek és eljárások szerint történik.

A tartásdíj megfizetésének elmulasztása a büntető törvénykönyv (Nakazatelen kodeks) 183. cikkében meghatározott esetekben bűncselekménynek minősül.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A végrehajtást a tartásra jogosult választása szerinti állami vagy magánvégrehajtó végzi.

Az állami végrehajtók a körzeti bíróság (rayonen sad) végrehajtási szolgálatán belül dolgoznak, és működési területük megegyezik a bíróság földrajzi illetékességi területével.

A magánvégrehajtók az adott járásbíróság földrajzi illetékességi területén működnek.

A családjogi törvénykönyv 149. cikke szerint a leghosszabb időszak, amelynek vonatkozásában visszamenőlegesen tartás igényelhető, a kérelem benyújtását megelőző egy év. Ha a tartási kötelezettség fennállását és összegét bírósági határozat megállapította, ez a kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az az elévülésre vonatkozó általános szabályok szerint meg nem szűnik: A kötelmekről és szerződésekről szóló törvény (Zakon za zadalzheniyata i dogovorite) 110–120. cikke.

Lásd az ítéletek végrehajtásáról szóló részt.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A gyermekvédelmi törvény (Zakon za Zakrila na Deteto) számos védelmi intézkedést tartalmaz, többek között azt, hogy a gyermekeket és szüleiket folyamatosan tájékoztatni kell a jogaikról és kötelezettségeikről, és biztosítani kell részükre az állam által nyújtott költségmentességet. A gyermekvédelmi törvény 15. cikke értelmében a gyermekek a jogaikat és érdekeiket érintő minden eljárásban költségmentességre és jogorvoslatra jogosultak. A jogi segítségnyújtást a Nemzeti Költségmentességi Hivatal biztosítja.

A kamarai törvény (Zakon za Advokaturata) kifejezetten úgy rendelkezik, hogy egy bolgár vagy uniós ügyvéd ingyenes jogi segítséget és támogatást nyújthat a tartásra jogosult személyek részére. Ilyen esetben, ha az ellenérdekű felet az eljárási költségek viselésére kötelezik, az ügyvéd kérheti a bíróság által megállapított ügyvédi díj megfizetését.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Ha a végrehajtási eljárás során megállapítást nyer, hogy a tartásra kötelezett személy nem rendelkezik jövedelemmel és nincs vagyona, a megítélt tartásdíjat e személy nevében az állam fizeti meg a Miniszterek Tanácsa által kiadott rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint. Ilyen esetben az állam a bírósági határozatban megállapított tartásdíjat a Bolgár Köztársaság állami költségvetéséről szóló törvény (Zakon za darzhavniya byudzhet na Republika Balgaria) által évente megállapított felső határig vállalja át.

A szociális segítségnyújtási eljárásban az állam gondoskodik azokról a nélkülöző emberekről, akik részére törvény alapján senki sem köteles tartást nyújtani, vagy erre senki sem képes.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott eljárás szerint. A Bolgár Köztársaság számos kölcsönös jogi segítségnyújtási szerződésnek részese különböző országokkal, amelyek között vannak nem uniós tagállamok is. E szerződések végrehajtásában az Igazságügyi Minisztérium jár el központi hatóságként, és ebben a minőségében segítséget nyújt a lakosság részéről érkező kérelmek alapján.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az Igazságügyi Minisztérium a központi hatóság; elérhetősége a következő:

Ministry of Justice
Ul. Slavyanska 1

1040 Sofia
Bulgaria
Telephone: (+359 2) 92 37 555
Fax: (+359 2) 987 0098 
Kontaktszemély:

A link új ablakot nyit megЕ_Gyurova@justice.government.bg

A link új ablakot nyit megM_Parvanova@justice.government.bg

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Igen, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott eljárás szerint. Ha a kérelmező olyan országban él, amellyel a Bolgár Köztársaság kölcsönös jogi segítségnyújtási szerződést kötött, a kérelmező kérheti az adott szerződés alapján központi hatóságként eljáró Igazságügyi Minisztérium segítségét.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendeletben, vagy a vonatkozó kölcsönös jogi segítségnyújtási szerződésben meghatározott eljárás szerint.

Lásd fent a központi hatóságként eljáró Igazságügyi Minisztérium elérhetőségét.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, a Bolgár Köztársaságot kötelezi a 2007. évi hágai jegyzőkönyv.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Lásd a fenti kérdésre adott választ.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az alkalmazandó szabályokat a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet és a (2011. június 18. óta hatályos) polgári eljárásról szóló törvénykönyv 627a.–627c. cikkei tartalmazzák.

Amikor a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamban hoznak határozatot, a határozatnak a 4/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikkében említett okiratok alapján történő végrehajtására vonatkozó kérelmet a kötelezett állandó lakóhelye vagy a kötelezettség teljesítésének helye szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A járásbíróság dönt a végrehajtás elutasításáról vagy felfüggesztéséről a 4/2009/EK tanácsi rendelet 41. cikke értelmében.

A 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó uniós tagállamban hozott határozat vagy más aktus végrehajtására vonatkozó kérelmet a kötelezett állandó lakóhelye vagy a kötelezettség teljesítésének helye szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. Nem nyújtják be a kérelemnek a kötelezett részére kézbesítendő példányát. A bíróság a kérelmet zárt ülésen vizsgálja. A kérelemnek helyt adó végzésben a bíróság meghatározza a 4/2009/EK tanácsi rendelet 32. cikkének (5) bekezdése szerinti fellebbezés megtételére rendelkezésre álló határidőt. Nem rendelhető el a kérelemnek helyt adó végzés ideiglenes végrehajtása. A kérelemnek helyt adó végzésben a bíróság a kért ideiglenes és biztosítási intézkedésekről is dönt. A végzés perben hozott döntésnek minősül. A végzés ellen ténykérdésekben és jogkérdésekben a Szófiai Fellebbviteli Bírósághoz (Sofiyski apelativen sad) lehet fellebbezni, a 4/2009/EK tanácsi rendelet 32. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárás szerint. A Szófiai Fellebbviteli Bíróság döntése ellen csak jogkérdésekben lehet fellebbezéssel élni a Legfelsőbb Semmítőszékhez.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Változtatások történtek a nemzetközi jogi gyermekvédelmi és országok közötti örökbefogadási ügyek igazgatósága személyzetének mérete és összetétele tekintetében, amelynek feladatai közé tartozik az Igazságügyi Minisztériumra mint a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti központi hatóságra ruházott feladatok ellátása. Az Igazgatóságra ruházták a polgári nyilvántartások és igazgatási szolgáltatások főigazgatóságával (GRAO), a Területfejlesztési és Közmunkaügyi Minisztériummal, a Nemzeti Adóhivatallal és a Nemzeti Költségmentességi Hivatallal történő kapcsolattartás hatáskörét az uniós tagállamokból érkező, a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási kötelezettségekre vonatkozó kérelmek feldolgozása keretében.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 17/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Csehország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?


A „tartás” fogalma azt az összeget jelenti, amelyet egy személy egy másik személy részére, a másik személy valamennyi jogos igényének kielégítése érdekében biztosít. A tartási kötelezettségek keletkezésének és időtartamának a Polgári Törvénykönyv szerinti fontos előfeltétele a családi vagy hasonló kapcsolat, házastársi kapcsolat, korábbi házastársi kapcsolat vagy egyenes ági rokonság, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat vagy azonos nemű, korábbi bejegyzett élettársak közötti kapcsolat fennállása.


A Polgári Törvénykönyv a következőképpen határozza meg azokat a személyeket, akik számára tartás fizetendő, és akik tartásra jogosultak:


•    házastársi tartási kötelezettség a házasságkötéskor keletkezik és a házasság megszűnésekor ér véget. A házastársakat olyan mértékben terheli tartási kötelezettség, amely a férfi és a nő házasságon belüli egyenjogúságából fakadó anyagi és kulturális színvonalat egyaránt biztosítja. A házastársak közötti tartási kötelezettség elsőbbséget élvez a szülők és a gyermekek közötti tartási kötelezettséggel szemben.
•    elvált házastársak közötti tartásdíj-fizetési kötelezettség: akkor keletkezik, ha az elvált házastársak egyike nem képes önmaga eltartására, és ennek eredete a házassággal függ össze, és a tartásdíj – különösen az elvált házastársnak a váláskori vagy az elvált házastársak közös gyermekéről való gondoskodás megszűnésekori életkorára vagy egészségi állapotára tekintettel – jogosan kérhető a volt házastárstól. A tartásdíj-fizetési kötelezettség a támogatott házastárs házasságkötésekor, illetve az elvált házastársak számára megállapított tartásdíj-fizetési időszak (legfeljebb három év) lejártakor szűnik meg.
•    szülők és gyermekek közötti tartási kötelezettség: a gyermek születésekor keletkezik, és akkor ér véget, amikor a gyermek képes eltartani magát, vagy amikor a tartási kötelezettség másra száll át (például házasságkötés vagy apaság tagadása révén). A tartás összegének meghatározása annak biztosítását célozza, hogy a gyermek életszínvonala lényegében megegyezzen a szülei életszínvonalával. A gyermek emellett – az anyagi eszközeitől függően – köteles méltányos tartást biztosítani a szülei számára, és a szülők életszínvonalának nem kell megegyeznie a gyermek életszínvonalával.
•    felmenő és lemenő ági rokonok közötti tartási kötelezettség: a felmenők és a leszármazók között keletkezik. A szülőknek a gyermekeikkel szembeni tartási kötelezettsége eleve kizárja a nagyszülők, valamint a gyermekek más felmenő ági rokonainak a tartási kötelezettségét. A távolabbi rokonokat akkor terheli tartási kötelezettség, ha ezt közelebbi hozzátartozók nem tudják teljesíteni.
•    a tartás és más költségek fedezése érdekében egyedülálló anya részére fizetett támogatás: akkor merül fel, ha a gyermek édesanyja nem kötött házasságot a gyermek édesapjával. Ebben az esetben az apa a gyermek születését követő két évig köteles tartást fizetni, továbbá a terhességgel és a gyermekszüléssel összefüggő költségekhez ésszerű mértékben köteles hozzájárulni.


A tartási kötelezettséget a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény is szabályozza. A törvény a következőkről rendelkezik:


•    élettársak közötti kölcsönös tartási kötelezettség. A tartási kötelezettség hatályának megállapítása annak biztosítását célozza, hogy a két élettárs anyagi és kulturális színvonala alapvetően megegyezzen.
•    élettársi kapcsolat felbomlása utáni tartási kötelezettség: az önmaga eltartására nem képes volt élettárs kérheti a volt élettársától, hogy képességeitől és anyagi helyzetétől függően ésszerű összegű támogatást fizessen. Ha az élettársi kapcsolat megszűnése súlyos kárt okoz annak a volt élettársnak, aki nem járult hozzá az élettársi kapcsolat tartós felbomlásához, úgy ez a volt élettárs három évig ugyanakkora összegű tartásban részesülhet, mint amekkora összegű tartási kötelezettség abban az esetben merült volna fel, ha az élettársi kapcsolat nem szűnt volna meg.


Az egyik személy másik személlyel szembeni tartási kötelezettségéről jogszabályok rendelkeznek; az előzetesen nem ruházható át, nem helyettesíthető, és arról lemondani sem lehet előzetesen.


A tartási kötelezettség megítélésének egyik előfeltétele a közerkölcsnek való megfelelés, ami a tartási kötelezettség teljesítésének minden esetében alkalmazandó.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?


Tartás akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett reálisan nem képes önmaga eltartására. A hagyományos értelmezés szerint az a személy képes önmaga eltartására, aki valamennyi (anyagi, kulturális stb.) igényét ki tudja elégíteni. Ha egy gyermek nem képes önmagát eltartani és a tartást fizető személy támogatására hagyatkozik, a tartási kötelezettség akkor sem szűnik meg, ha a gyermek eléri a nagykorúságot (például ha továbbtanul), és kivételes esetekben a tartási kötelezettség a gyermek és a szülők egész életében fennállhat (például ha a gyermek teljesen fogyatékos, és soha nem lesz képes eltartani önmagát). Ezzel szemben a tartási kötelezettség még a gyermek nagykorúsága előtt is elévülhet, ha korábban képessé válik önmaga eltartására. Ezért nincs meghatározott felső korhatár.


A nagykorúság elérése eljárási szempontból fontos (például a bíróságok még kereset nélkül is határozhatnak kiskorú gyermek után fizetendő tartásról, nagykorú gyermek esetében azonban csak kereset alapján ítélhetnek meg tartást).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?


Tartásról a bíróság csak kereset alapján határozhat, kiskorú gyermek után fizetendő tartásról ugyanakkor kereset nélkül is.


Az általános adatokon túlmenően a keresetnek tartalmaznia kell a felek keresztnevét, vezetéknevét és lakcímét, a kritikus fontosságú tényállás leírását, valamint a felperes által benyújtott bizonyítékok megjelölését, amelyekből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a felperes milyen igénnyel lép fel.


A keresetet a helyileg illetékes bírósághoz kell benyújtani. Lásd még az 5. kérdést.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?


A gyermek feletti felügyeleti joggal rendelkező szülő jogosult arra, hogy a gyermek nevében tartást igényeljen a másik szülőtől. Emellett a gyermek nevében gyámként vagy gondviselőként is eljárhat. A teljes cselekvőképességet elért gyermeknek a saját nevében kell tartást igényelnie.


Hozzátartozó nevében kizárólag olyan esetekben nyújtható be kérelem, ha az érintett személy nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, és a bíróság a személy hozzátartozói közül jelöl ki gyámot.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?


A tartási kötelezettségekkel kapcsolatos ügyekben indított eljárásokban a nemzetközi joghatóság értékelése a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tartási kötelezettségekről szóló rendelet) alapján történik: A link új ablakot nyit meghttps://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1409302593149&uri=CELEX:02009R0004-20130701. Ez a rendelet nem érinti azoknak a nemzetközi szerződéseknek az alkalmazását, amelyeknek a Cseh Köztársaság részes fele, és amelyekre a tartási kötelezettségekről szóló rendelet irányadó. Ezek a szerződések azonban csak a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokra alkalmazandóak (ez különösen a jogi segítségnyújtásról szóló, harmadik országokkal kötött szerződéseket, illetve Norvégia, Svájc és Izland vonatkozásában a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-i luganói nemzetközi egyezményt érinti); az uniós tagállamok egymás közötti kapcsolatai során a tartási kötelezettségekről szóló rendelet elsőbbséget élvez a nemzetközi szerződésekkel szemben.


A Cseh Köztársaságban a tartási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban első fokon a kerületi bíróságok határoznak.


A joghatóságot elsősorban a tartási kötelezettségekről szóló rendelet határozza meg, amely elsőbbséget élvez a cseh jogszabályokkal szemben. A tartási kötelezettségekről szóló rendelet 3. cikke szerint a felperes (sértett) a választása szerint a következő bíróságokhoz nyújthat be keresetet:


a) ahhoz a bírósághoz, amelynek illetékességi területén az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy


b) ahhoz a bírósághoz, amelynek illetékességi területén a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.


Egyéb esetben a tartási kötelezettségekről szóló rendelet 3. cikkének c) és d) pontja alapján a Cseh Köztársaságban annál a bíróságnál indítható eljárás, amely az apaság megállapítása tekintetében joghatósággal rendelkezik, vagy amely a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, kivéve, ha ez a joghatóság kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul.


A tartási kötelezettségekről szóló rendelet 5. cikke szerint a joghatóság az alperes bíróság előtti megjelenése alapján is megállapítható, amennyiben az alperes a következő első jogcselekményként később nem kifogásolja a bíróság joghatóságát.


Azok a cseh jogszabályi előírások, amelyek kizárólag olyan esetekben alkalmazandóak, amelyekben a joghatóság megállapítása nem a tartási kötelezettségekről szóló rendelet alapján történik (például olyan esetben, ha a cseh bíróság nemzetközi joghatósága a tartási kötelezettségekről szóló rendelet 6. és 7. cikkén [szubszidiárius joghatóság, forum necessitatis] vagy harmadik országgal kötött nemzetközi szerződésen alapul), a következők: a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos eljárások esetében – a szülők közötti megállapodás, a bíróság határozata vagy más döntő tényállás alapján – a kiskorú gyermek illetékes törvényszéke rendelkezik joghatósággal, azaz az a bíróság, amelynek illetékességi területén a kiskorú gyermek tartózkodási hellyel rendelkezik. Egyéb esetekben az illetékes bíróság az alperes illetékes törvényszéke. Természetes személy illetékes törvényszéke az a kerületi bíróság, amelynek illetékességi területén az illető személy tartózkodási hellyel rendelkezik, tartózkodási hely hiányában pedig az a bíróság, amelynek illetékességi területén tartózkodik. Tartózkodási hely alatt az a hely értendő, ahol a személy állandó tartózkodás céljával tartózkodik (több ilyen hely létezése is lehetséges, mely esetben a törvényszék mindezen helyek szerint illetékes bíróság). Ha az alperes a Cseh Köztársaság állampolgára, és nincs illetékes törvényszéke, vagy az nem a Cseh Köztársaságban található, az illetékes bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén az utolsó ismert tartózkodási hellyel rendelkezett a Cseh Köztársaságban. Olyan személlyel szemben, akinek nincs másik illetékes bírósága a Cseh Köztársaságban, annál a bíróságnál érvényesíthető tulajdonjog, amelynek illetékességi területén az illető vagyontárgyakkal rendelkezik.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?


A jogszabályok nem írják elő a keresetet benyújtó személy képviseletét. A keresetet benyújtó személy azonban dönthet úgy, hogy az általa választott képviselő, például ügyvéd részére adott meghatalmazás alapján képviselteti magát a bíróság előtt.


Azt a természetes személyt, aki egyedül nem jelenhet meg bíróság előtt, jogi képviselőnek vagy gyámnak kell képviselnie. Kiskorú gyermek esetében a jogi képviselők a gyermek szülei.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?


A szülők és a gyermekek közötti kölcsönös tartási kötelezettségekkel kapcsolatos ügyekben indított eljárások teljes mértékben mentesek a bírósági illetékek alól. A tartás megállapítására, többek között az összegének emelésére irányuló egyéb eljárások során a keresetet benyújtó személy mentesül a bírósági illetékek alól. Ez a mentesség a bírósági eljárásokra, illetve a végrehajtási eljárásokra is vonatkozik.
Egyéb megállapodás hiányában, amennyiben a keresetet benyújtó személyt ügyvéd képviseli, e személy az ügyvédi díjszabásnak megfelelő díjazást köteles fizetni (a díjszabás angolul letölthető a Cseh Ügyvédi Kamara honlapjáról:  A link új ablakot nyit meghttp://www.cak.cz/scripts/detail.php?id=2239). A keresetet benyújtó személy szociális és pénzügyi helyzete által indokolt esetben – és amennyiben az ügy nem minősül önkényes, illetve nyilvánvalóan sikertelen kérelemnek vagy jogok akadályozásának – a bíróság díjmentesen vagy alacsony díj ellenében képviselőt jelölhet ki, amennyiben az a keresetet benyújtó személy érdekeinek védelme érdekében feltétlenül szükséges; bizonyos feltételek mellett a bíróság ügyvédet jelöl ki képviselőként.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?


A tartás többnyire készpénzben, rendszeresen ismétlődő havi részletekben, mindig egy hónappal előre fizetendő (kivéve, ha a bíróság másként határoz, vagy ha a jogosult eltérő feltételekről állapodik meg a kötelezett szülővel), bár az más formában is biztosítható, például lakhatás biztosításával, természetbeni fizetéssel stb.


A gyermekkel szembeni tartási kötelezettség – amellett, hogy feltételeket hárít a kötelezett szülőre – vagyoni viszonyokat is meghatároz, továbbá meghatározza a gyermek azon ésszerű szükségleteit, amelyek elsősorban az életkorától és egészségi állapotától függnek. A tartási kötelezettség ezenkívül figyelembe veszi a gyermek jövőbeli szakmai pályafutásra való felkészülésének módját, iskolán kívüli elfoglaltságait, hobbijait stb. A mögöttes elv azonban az, hogy a gyermek életszínvonalának meg kell egyeznie a szülők életszínvonalával. Ha a kötelezett személy pénzügyi helyzete lehetővé teszi, a megtakarítás elhelyezése is a gyermek ésszerű szükségletének tekinthető. A tartási kötelezettségek hatályának meghatározásakor azt is figyelembe veszik, hogy melyik szülő és milyen mértékben gondoskodik a gyermekről.


A házastársak közötti tartás megítélt összege akkora, hogy a férfi és a nő házasságon belüli egyenjogúságából fakadóan mindkét fél számára azonos anyagi és kulturális színvonalat biztosít.


Az elvált házastársak közötti tartást akkor ítél meg a bíróság, ha az elvált házastárs nem képes önmaga eltartására, és ez a házasságból fakad vagy a házassággal függ össze, és – különösen az elvált házastársnak a váláskori vagy az elvált házastársak közös gyermekéről való gondoskodás megszűnésekori életkorára vagy egészségi állapotára tekintettel – jogosan kérhető a volt házastárstól. A tartás megítélt összege ésszerű összeg. Az összeg meghatározása során figyelembe veszik a házasság válás előtti időtartamát, valamint a jogszabályokban előírt egyéb követelményeket.


A bíróság várandós anya számára a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos költségek térítésének fedezése érdekében ítél meg ésszerű összegű tartást.
A bíróság bejegyzett élettársi közösség esetében kereset alapján, a közös háztartásról való gondoskodásra vonatkozó követelmények figyelembevételével ítél meg tartást. A tartás összegét annak biztosítása érdekében határozza meg, hogy a két élettárs anyagi és kulturális színvonala alapvetően megegyezzen.


Azonos neműek élettársi kapcsolatának felbomlásakor keletkező tartási kötelezettség az önmaga eltartására nem képes korábbi élettárs által benyújtott kereset alapján határozható meg. Ez a személy kérheti a volt élettársától, hogy a képességeitől, lehetőségeitől és vagyonától függően ésszerű tartást biztosítson. Amennyiben nem tudnak megállapodni, a bíróság az egyikük által benyújtott kereset alapján állapítja meg a tartást. Ha az élettársi kapcsolat megszűnése súlyos kárt okoz annak a volt élettársnak, aki nem járult hozzá az élettársi kapcsolat tartós felbomlásához, a bíróság a másik volt élettárs által az élettársi kapcsolat felbomlásától számított legfeljebb három évig fizetendő tartást ítélhet meg, amelynek összege megegyezik annak a tartási kötelezettségnek az összegével, amely abban az esetben merült volna fel, ha az élettársi kapcsolat nem bomlik fel.


A cseh jogszabályok nem ismerik el a táblázatok, százalékos arányok stb. segítségével megállapított, úgynevezett objektivizált tartást, és kötelezően fizetendő minimális vagy maximális tartásról sem rendelkeznek. A bíróság a határozathozatalkor minden egyes ügy egyediségét figyelembe veszi, például az egynél több tartási kötelezettség lehetőségét, a fogyatékos gyermek után fizetendő magasabb költségeket stb. Az Igazságügyi Minisztérium csak az ajánlott összegeket tartalmazó táblázatot teszi közzé: A link új ablakot nyit meghttp://portal.justice.cz/Justice2/MS/ms.aspx?o=23&j=33&k=6223&d=315516.


A tartási tárgyú bírósági határozatok kiadása figyelembe veszi a helyzet változását. Ezért ezek a határozatok a jogosult vagy a kötelezett helyzetének jelentős változása esetén módosíthatók.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?


A tartás rendszeresen ismétlődő havi részletekben, mindig egy hónappal előre fizetendő, kivéve, ha a bíróság másként határoz, vagy ha a tartásra kötelezett személy másként állapodik meg a jogosulttal. Igen kivételes esetekben (például ha a kötelezett szülő csak időszakosan kap jövedelmet, nagy kockázattal járó üzleti tevékenységet folytat stb.) a bíróság elrendelheti a jövőbeli tartást fedező összeg (letét) elhelyezését. A bíróság ezt követően további intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a gyermek részére a havonta fizetendő tartással egyenértékű, különálló összegeket fizessenek ebből az összegből. A tartás a jogosultnak vagy a jogosultról gondoskodó személynek fizetendő.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?


A cseh jogszabályok szerint bírósági végrehajtás iránti kereset nyújtható be az illetékes bírósághoz, vagy végrehajtási eljárásra vonatkozó indítvány terjeszthető a bírósági végrehajtó elé. A bírósági vagy a végrehajtási eljárást (többek között a keresetlevélben feltüntetendő adatokat) általában „A bírósági határozatok végrehajtására szolgáló eljárások” című tájékoztató dokumentum határozza meg. A tartás behajtására vonatkozó néhány konkrét részlet az alábbiakban található.


Bírósági érvényesítés


A kiskorú gyermek illetékes törvényszéke (a fogalommeghatározást lásd az 5. kérdésre adott válaszban) illetékességgel rendelkezik a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos határozat elfogadása és végrehajtása terén. A kötelezett illetékes törvényszéke (a fogalommeghatározást lásd az 5. kérdésre adott válaszban) az egyéb típusú tartási kötelezettségekkel, többek között a nagykorú gyermekek tartásával kapcsolatos határozathozatal terén rendelkezik illetékességgel.


A kiskorú gyermeket megillető tartás érvényesítése esetén a felek egyike által benyújtott kereset alapján a bíróság segítséget nyújt a kötelezett tartózkodási helyének meghatározásában. A bíróság a határozat végrehajtásának elrendelése előtt további segítséget nyújthat a jogosultnak is, például oly módon, hogy felkéri a kötelezettet arra, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy kap-e, illetve honnan kap bért vagy bármilyen rendszeres jövedelmet, vagy arról, hogy melyik banknál vagy pénzforgalmi intézménynél rendelkezik számlával, valamint a számlaszámáról, vagy pedig oly módon, hogy vagyonnyilatkozat-tételre kéri a kötelezettet. A bíróság a kiskorú gyermek tartásától eltérő típusú tartási kötelezettség esetén is nyújthat ilyen segítséget.


Végrehajtási eljárás


A végrehajtási eljárás indítása iránti kérelem bármely cseh bírósági végrehajtóhoz benyújtható. A bírósági végrehajtók jegyzéke elérhető a Cseh Köztársaság Végrehajtói Kamarájának honlapján: A link új ablakot nyit meghttp://www.ekcr.cz/seznam-exekutoru. A kiskorú gyermek után fizetendő tartásdíj végrehajtásakor a bírósági végrehajtónak nincs joga azt kérni, hogy a jogosult ésszerű előleget fizessen a végrehajtás költségeiért. A kiskorú gyermek után fizetendő tartásdíj végrehajtásával kapcsolatos esetekben az egyik lehetséges végrehajtási módszer a kötelezett vezetői engedélyének felfüggesztése.


A tartási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a tartás végrehajtásának fent említett módszerein túl a kötelező tartás fizetésének elmulasztásával elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén bűnvádi eljárás is indítható. A kötelező tartás fizetésének elmulasztásával elkövetett bűncselekmény esetén a Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy bűncselekményt az a személy követ el, aki – akár szándékosan, akár gondatlanságból – négy hónapnál hosszabb ideig elmulasztja egy másik személy tartásával vagy a róla való gondoskodással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségének teljesítését. Ilyen esetben bármely rendőrségen indítható bűnvádi eljárás.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre


A bírósági érvényesítésre vagy a végrehajtásra vonatkozó általános információk (beleértve a bírósági eljárás vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra, valamint a rendelkezésre álló korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat is) megtalálhatók „A bírósági határozatok érvényesítésére szolgáló eljárások” című tájékoztató dokumentumban.


A polgári perrendtartás kimondja, hogy amennyiben a jogokat az elévülési időn belül nem érvényesítik, azok elévülnek, és a kötelezett nem lesz köteles kifizetést teljesíteni. Ha azonban a kötelezett az elévülési idő lejárta után teljesített kifizetést, nem kérheti a kifizetett pénzeszközök visszatérítését. A tartáshoz való jog nem évül el, de az ismétlődő teljesítéshez való jog elévülhet. Az elévülési idő általában három év. Ha azonban a jogokat valamely hatóság (például bíróság) határozata ismerte el, az elévülés a teljesítést elrendelő határozat időpontjától számított tíz év elteltével érvényesül. A tartáshoz való jog adott időtartam elteltével nem évül el.


Tartás csak a bírósági eljárás kezdő időpontjától ítélhető meg. Gyermektartás azonban ezen időpont előtt is megítélhető, legfeljebb három év időtartamra. Egyedülálló anya tartása, valamint a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos költségek megtérítése visszamenőlegesen is megítélhető, de a szülés időpontjától számított legfeljebb két éven belül.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?


A kiterjesztett hatáskörrel rendelkező önkormányzatok polgármesteri hivatalának a gyermekek szociális és jogi védelméért felelős egységei kötelesek segítséget nyújtani a tartás és annak végrehajtása iránti, kiskorú gyermek nevében intézett kérelmek benyújtásában, többek között a keresetek bíróságoknak történő benyújtásában.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?


A jogszabályok nem ismernek el ilyen lehetőséget.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?


A jogosult a brnói székhelyű Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatalához (A link új ablakot nyit meghttp://www.umpod.cz/) nyújthat be tartásdíj-behajtásban való segítségnyújtás iránti kérelmet.

 

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?


A kérelmező az alábbi elérhetőségeken veheti fel a kapcsolatot a szervezettel:


Úřad pro mezinárodněprávní ochranu dětí (Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatala)
Šilingrovo náměstí 3/4
602 00 Brno
Cseh Köztársaság


Tel.: +420 542 215 522


Fax: +420 542 212 836
E-mail: A link új ablakot nyit megpodatelna@umpod.cz


A hivatallal való első kapcsolatfelvételkor a kérelmezőnek meg kell adnia a teljes nevét és az elérhetőségét (a telefonszámát vagy az e-mail címét), valamint annak a gyermeknek a nevét és születési idejét, akire a kérdés vagy a kérelem vonatkozik.


Ha a kérelmező a tartás külföldről történő behajtásában kéri a hivatal segítségét, először egy nem hivatalos, írásbeli kérelmet, valamint a hivatal honlapjáról cseh nyelven letölthető, kitöltött kérdőívet kell benyújtania a hivatalhoz: A link új ablakot nyit meghttp://www.umpod.cz/vyzivne/postup-pri-vymahani-vyzivneho/. A kérelemnek tartalmaznia kell a gyermekre és a kötelezett személyre vonatkozó alapvető információkat, valamint azokat az alapvető tényeket, amelyek indokolják, hogy a kérelmező miért kérelmezi a tartás behajtását. A kérelemhez csatolni kell minden dokumentum, különösen a bírósági határozatok másolatát. A hivatal ezt követően értékeli, hogy az adott ügyben behajtható-e a tartás, és szükség esetén részletes utasításokat küld az ügyben való további eljárás módjára vonatkozóan.


Előfordulhat, hogy a hivatal további dokumentumokat kér. Általában a tartási kötelezettséget elrendelő ítéletet kell benyújtani, valamint az ítéletnek a tartás behajtásának helye szerinti állam nyelvén készült, közjegyző által hitelesített fordítását, beleértve az ítélet jogerősségére vonatkozó végzést és a végrehajtási végzést is. Olyan esetekben, ha a tartást európai uniós tagállamból kell behajtani, a bíróság a tartási kötelezettségekről szóló rendelet 56. cikkének megfelelően kivonatot készít a határozatról. Általában a külföldi kormányzati hatóság meghatalmazása, 15 év feletti jogosult esetén a jogosult iskolalátogatási igazolása, vagy a megélhetési igazolás is szükséges. A kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes helyi bíróságnak (szokásos körülmények között az ügyben első fokon határozatot hozó bíróságnak) is segítséget kell nyújtania a kérelmezőnek a dokumentumok lefordíttatásában. A bíróság vagy átadja a kitöltött dokumentumokat a kérelmezőnek, vagy azokat közvetlenül a hivatalnak küldi el. A hivatal megvizsgálja a beérkezett dokumentumokat, és minden követelmény teljesülése esetén javaslatot terjeszt a külföldi bíróság elé, vagy az ügyet további eljárás céljából az illetékes külföldi hatósághoz vagy szervezethez utalja. A hivatal rendszeres időközönként tájékoztatja a kérelmezőt az általa hozott intézkedésekről, valamint az eljárás előrehaladásáról és kimeneteléről.


A tartás – akár jogi úton, akár a kötelezett személy által a külföldi élettárs számlájára teljesített önkéntes kifizetések útján történő – behajtása esetén ezek a kifizetések (adminisztratív, számviteli elszámolási és mennyiségi okokból) általában havonta egyszer, csoportos átutalási megbízással érkeznek be a hivatal számlájára. A hivatal gazdasági osztálya – a jogosult kérésére – egy hónapon belül továbbítja a kifizetéseket a jogosultnak. Abban az esetben, ha a külföldön élő jogosult a kötelezett személytől közvetlen kifizetéseket kap, haladéktalanul tájékoztatnia kell a hivatalt ezekről a kifizetésekről. Ezenkívül haladéktalanul tájékoztatnia kell a hivatalt az eljárást esetlegesen befolyásoló bármely változásról (lakcímváltozás, a gyermekről való gondoskodás változása, a gyermek tanulmányainak befejezése stb.).

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?


A tartást igénylő, külföldön élő kérelmezőnek fel kell vennie a kapcsolatot az adott ország illetékes hatóságával, amely felveszi a kapcsolatot a Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatalával (a hivatal elérhetőségeit lásd fent).

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?


A Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatala másik országból érkezett kérelem átvételekor a következőképpen intézkedik:


1.    megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e az uniós rendeletek és a nemzetközi megállapodások követelményeinek, vagy további dokumentumokat kér be.
2.    írásbeli kérelmet küld a Cseh Köztársaságban élő kötelezett személynek, és felhívja a tartásdíjtartozás és a rendszeres tartásdíjösszegek önkéntes kifizetésére.
3.    Ha a kötelezett személy nem válaszol, a hivatal felméri a pénzügyi helyzetét, és a végzés elismerésére és végrehajtására irányuló indítványt terjeszt a Cseh Köztársaság illetékes bírósága elé. Az eljárás során a hivatal képviseli a kérelmezőt (a külföldön élő jogosultat), és minden szükséges intézkedést megtesz a tartásdíjak megszerzése és a behajtott összegek külföldre történő biztonságos átutalása érdekében. A hivatal és az átutalást teljesítő külföldi hatóság tájékoztatja egymást a meghozott intézkedésekről, valamint a tartási határozat végrehajtásának előrehaladásáról és kimeneteléről.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?


Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?


A szülők és a gyermekek közötti kölcsönös tartási kötelezettségekkel kapcsolatos ügyekben indított eljárások teljes mértékben mentesek a bírósági illetékek alól. A tartás megállapítására, többek között az összegének emelésére irányuló egyéb eljárások során a keresetet benyújtó személy mentesül a bírósági illetékek alól. Ez a mentesség a bírósági végrehajtási eljárásokra, illetve a végrehajtási eljárásokra is vonatkozik. Nem követelmény, hogy a keresetet benyújtó személyt ügyvéd képviselje a tartási kötelezettséggel kapcsolatos eljárások során. A Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatala díjmentesen nyújtja szolgáltatásait. A hivatal ellátja a keresetet benyújtó személy (a külföldön élő jogosult) képviseletét a bírósági eljárások során, minden szükséges intézkedést megtesz a tartásdíjnak az illető nevében történő biztonságos kifizetése érdekében, és gondoskodik a külföldön behajtott összegek átutalásáról.


A keresetet benyújtó személy szociális és pénzügyi helyzete által indokolt esetben, és amennyiben az ügy nem minősül önkényes, illetve nyilvánvalóan sikertelen kérelemnek vagy jogok akadályozásának, a bíróság mentesítheti az érintett felet a bírósági illetékek egy részének vagy egészének megfizetése alól. Ha a képviselőt olyan félhez jelölték ki, aki mentesült a bírósági illetékek megfizetése alól, ez a mentesség – az eredeti hatálya keretében – a képviselő készpénzkiadásaira és a képviselet költségére is alkalmazandó. A bírósági illetékek megfizetése alól mentesített fél nem kötelezhető arra, hogy letétet helyezzen el a bizonyítási költségekre, illetve arra sem, hogy megtérítse az államnak a felmerült költségeket (például a tanúk, a szakértő tanúk, a tolmácsolás stb. költségeit). Az államnak kell viselnie az azzal kapcsolatban felmerült költségeket, ha a bíróság előtt megjelenő fél az anyanyelvén beszél, vagy siketeknek, illetve siketvakoknak szánt kommunikációs rendszereket használ. Ilyen költségekért nem kérhető kompenzáció.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?


A gyermekek szociális és jogi védelméről szóló, módosított 359/1999 sz. törvény szerint a más országokat érintő szociális védelem és jogvédelem biztosításakor Cseh Köztársaság központi szerve, a Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatala a az alábbi feladatokat látja el:


•    § a tartási kötelezettségekről szóló rendeletnek megfelelően ellátja a központi kormányzati szerv feladatait;
•    § ellátja a gyermek gyámjának szerepét;
•    § a Cseh Köztársaságban élő szülők vagy a szociális és jogi védelmi hatóságok kérésére a megfelelő szervektől és más jogi személyektől és magánszemélyektől jelentést kér azoknak a gyermekeknek a helyzetéről, akik a Cseh Köztársaság állampolgárai, de nem annak területén rendelkeznek állandó tartózkodási hellyel;
•    § közvetítőként jár el a személyes iratok és más okiratok külföldre történő kézbesítésekor és külföldi okiratok kézbesítésekor;
•    § együttműködik a külföldi kormányzati hatóságokkal és a hatósághoz hasonló külföldi szervezetekkel, ha azok megfelelő felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy országukban szociális és jogi védelmet lássanak el, továbbá szükség esetén együttműködik más hatóságokkal, létesítményekkel és jogi személyekkel;
•    § segítséget nyújt a gyermek szüleinek felkutatásában, ha a szülő(k), a családtagok és a tartási kötelezettséggel rendelkező személyek külföldön élnek, a tartás megállapítása érdekében megvizsgálja az anyagi és a pénzügyi helyzetüket, közvetít a tartási kötelezettségek végrehajtását és a gyermeknevelést célzó indítványok benyújtásában, valamint az apaság megállapításában;
•    § gondoskodik a szociális védelem és a jogvédelem nemzetközi szerződések szerinti, valamint a közvetlenül alkalmazandó uniós rendeletek szerinti gyakorlásához szükséges okiratok fordításáról.


A hivatal hatásköreinek gyakorlása céljából a megfelelő szervek, valamint más magánszemélyek és jogi személyek kötelesek a szükséges mértékben segítséget nyújtani a hivatalnak; a végrehajtási rendeleteknek a harmadik felek általi kötelező segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Szükséges mértékű, kötelező segítségnyújtást például a bíróságok, a Cseh Köztársaság rendőrsége, a bankok, a társadalombiztosítási intézmények, a munkaügyi hivatalok, a postai szolgáltatók, a biztosítótársaságok, a belügyminisztérium látnak el a belföldi illetőségű és a külföldi illetőségű személyekre vonatkozó nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás stb. tekintetében.


 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 17/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Németország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Tartásdíj fizetésére a következő személyek kötelesek:

  • gyermekek kötelezhetők tartás fizetésére szüleik részére
  • szülők kötelezhetők tartás fizetésére gyermekeik részére
  • egy házastárs kötelezhető tartás fizetésére a másik házastárs részére
  • unokák vagy dédunokák kötelezhetők tartás fizetésére a nagyszüleik vagy dédszüleik részére
  • nagyszülők vagy dédszülők kötelezhetők tartás fizetésére unokáik vagy dédunokáik részére
  • egyedülálló szülő kötelezhető tartás fizetésére a másik szülő részére, akinek a gondozásában van a gyermek
  • bejegyzett élettárs kötelezhető tartás fizetésére a másik bejegyzett élettárs részére.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermek tartásának nincs felső korhatára: mindaddig fizetni kell, amíg a gyermek arra rászorul, kivéve, ha ennek oka a gyermeknek felróható. Azonban általában a tanulmányaik és képzésük befejeztével a gyermekektől elvárható, hogy gondoskodjanak magukról. A tartásra vonatkozó német jogszabályok általában előnyben részesítik a kiskorú gyermeket azon nagykorú gyermekkel szemben, aki már befejezte az általános tanulmányait. A tartásra kötelezettel szemben támasztott kötelezettségek általában szigorúbbak, és a kiskorúak általában előnyt élveznek a nagykorúságukat elért gyermekekkel szemben.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartási kötelezettség elismertetéséhez a jogosult félnek általában bírósághoz, az Ifjúságvédelmi Hivatalhoz (Jugendamt) vagy közjegyzőhöz kell fordulnia, hogy olyan végrehajtható jogcímet (vollstreckungsfähiger Titel) szerezzen, amelynek alapján egy pénzösszeg behajtható.

Amennyiben a követelést vitatják, az ügyet bíróság előtt kell megtárgyalni. Ugyanakkor a tartási igény kielégítésének kötelezettsége jegyző vagy az Ifjúságvédelmi Hivatal előtt is elismerhető. Az Ifjúságvédelmi Hivatal hatásköre a jegyzőéhez képest szűkebb, az Ifjúságvédelmi Hivatal ugyanis a tartási kötelezettséget csak a gyermek 21 éves koráig veszi nyilvántartásba, vagy a gyermek születésekor az anya vagy apa által benyújtott követelés esetében jár el.

A tartási követelésekkel kapcsolatos jogviták családjogi ügynek minősülnek, és ezekben a családjogi bíróság (Familiengericht) dönt. Az eljárást a családügyi és nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény (Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG) és a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zivilprozessordnung, ZPO) szabályozza.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, BGB) 1629. cikkének (1) bekezdése értelmében a szülők közösen képviselik a gyermeket; egy szülő akkor képviselheti a gyermeket önállóan, ha a szülői felügyeleti jogot önállóan gyakorolja, vagy ha a polgári törvénykönyv 1628. cikke értelmében felhatalmazással rendelkezik arra, hogy önállóan hozzon döntést. Ezért az a főszabály, hogy a szülők a gyermek törvényes képviselőjeként érvényesíthetnek követelést a gyermek nevében. A polgári törvénykönyv 1629. cikke (2) bekezdésének első mondata értelmében azonban az apa és az anya nem jogosultak a gyermek képviseletére abban az esetben, ha a törvénykönyv 1795. cikke összeférhetetlenségre hivatkozva nem tenné lehetővé a gyám részére a gyermek képviseletét. Ez többek között kiterjed a gyermek és a szülő házastársa közötti jogvitákra is. Ebben az esetben úgynevezett „kiegészítő gondviselőt” (Ergänzungspfleger) kell kinevezni, aki eljár a gyermek képviselőjeként, és érvényesíti nevében a követelést. A tartási követelések a főszabállyal szemben kivételt képeznek. A polgári törvénykönyv 1629. cikke (2) bekezdésének második mondata értelmében, ha a szülők egy gyermek felett közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, akkor az a szülő, aki a gyermek gondját viseli, a gyermek tartására vonatkozó követelést támaszthat a másik szülővel szemben. A polgári törvénykönyv 1629. cikkének (3) bekezdése módosítja ezt a rendelkezést azokban az esetekben, ha a gyermek szülei házasok vagy bejegyzett élettársak ugyan, de külön élnek, vagy ha közöttük házasság felbontására vagy különválásra vonatkozó eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a szülő csak a saját nevében érvényesítheti a másik szülővel szemben a gyermek tartására vonatkozó követelést. Ez azt a célt szolgálja, hogy a gyermek ne váljon féllé a szülők házasságának felbontására vagy különválására irányuló eljárásban.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartási ügyek a helyi bíróságok (Amtsgerichte) szervezetén belül működő családjogi bíróságok (Familiengerichte) hatáskörébe tartoznak. A családügyi és nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény 232. cikke határozza meg, hogy az adott helyen melyik bíróság az illetékes.

Mindaddig, amíg házassági eljárások vannak folyamatban, főszabály szerint az a bíróság rendelkezik területi illetékességgel, amelyik a házasság felbontására irányuló eljárásban első fokon eljár vagy eljárt. Egyébként a területi illetékességet gyakran az alperes szokásos tartózkodási helye alapján határozzák meg. Más a helyzet a kiskorú vagy kiskorúként kezelt gyermekkel szembeni tartási kötelezettségre vonatkozó eljárások esetében. Ilyenkor a gyermek vagy a gyermek nevében történő eljárásra felhatalmazott szülő szokásos tartózkodási helye határozza meg az illetékes bíróságot. Ez a szabály azonban nem alkalmazandó, ha a gyermek vagy a szülő szokásos tartózkodási helye nem Németországban van.

Az a gyermek, aki tartási kérelemmel kíván élni mindkét szülőjével szemben, megteheti ezt annál a bíróságnál, amely csak valamelyik szülőjével szembeni kérelem tekintetében lenne illetékes.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Főszabályként tartási ügyekben ügyvédnek kell képviselnie a feleket a bíróságon. Ideiglenes intézkedés (einstweilige Anordnung) iránti kérelem esetén azonban nem szükséges az ügyvédi képviselet. A gyermeknek sem kell ügyvéddel rendelkeznie, ha részére az Ifjúságvédelmi Hivatal nyújt segítséget és képviseli őt a tartási követelés érvényesítése során.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A bírósági tartási eljárásokban az eljárási költségek díjakat vagy kiadásokat jelentenek. E költségek összege a követelés összegétől, az eljárás menetétől és az ügy konkrét körülményeitől függ.

A költségeket elsősorban annak a félnek kell viselnie, akit a bíróság határozatában azok megfizetésére kötelez. Főszabályként ez a pervesztes fél.

Azok a kérelmezők, akik személyes vagy anyagi körülményeik folytán nem képesek a bírósági költségek teljes egészében történő megfizetésére, vagy csak részletekben tudnak fizetni, költségmentesség (Verfahrenskostenhilfe) igénylésére jogosultak, amelynek segítségével fedezhetik a bírósági tartási eljárások költségeit. A célzott jogcselekmény vagy védekezés sikerére azonban észszerű esélynek kell mutatkoznia, és nem tűnhet komolytalannak. A kérelmező jövedelmétől és vagyonától függően a költségmentesség kiterjed a bírósági költségek és a fél saját ügyvédi költségeinek teljes egészében vagy részben történő fedezésére, de nem terjed ki pervesztesség esetén az ellenérdekű fél ügyvédi költségeire.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartást rendszeresen kell fizetni. A tartásdíj mértékét a tartásra jogosult fél igényeinek és szükségleteinek függvényében határozzák meg, miközben a tartásra kötelezett fél fizetési képességét is figyelembe veszik. A felsőbb járásbíróságok (Oberlandesgerichte) e célból táblázatokat és iránymutatásokat dolgoztak ki, amelyek segítséget nyújtanak a vonatkozó tartásdíjak átalányösszegének meghatározásában. A düsseldorfi táblázatot rendszeresen alkalmazzák a gyermektartásdíj összegének kiszámításához.

Ha megváltoznak azok a tényleges körülmények, amelyeken a bíróság végzései alapulnak, e végzések a tartásra jogosult vagy a tartásra kötelezett fél kérelmére módosíthatók. Kiskorú esetében a gyermektartás a polgári törvénykönyv 1612a. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban meghatározható indexált formában is, amikor is a tartást a mindenkor hatályos minimális szintű tartás százalékában határozzák meg. A minimális szintű tartást a polgári törvénykönyv 1612a. cikke (1) bekezdésének 2. és 3. mondata szabályozza, és ez a gyermek életkorával összhangban, három meghatározott korsáv szerint emelkedik. Ha a bírósági végzés indexált tartásdíjfizetést ír elő, nem kell módosítani a végzést, ahogy a gyermek idősebb lesz és egy újabb korsávba kerül.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

Főszabályként a tartást havonta előre kell megfizetni a tartásra jogosult félnek, illetve kiskorú esetében a róla gondoskodó szülőnek vagy annak a félnek, aki egyébként jogosult az összeg átvételére.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A megállapított tartási követelések végrehajtás (Zwangsvollstreckung) útján kikényszeríthetők. A kényszervégrehajtás alkalmazása az általános szabályoknak megfelelően történik.

A tartásra kötelezett féllel szemben támasztott kötelezettségnek azonban további súlyt ad, hogy e kötelezettség megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után.

A tartási kötelezettségét megszegő személy három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethető. Ha elkerülhetetlen a szabadságelvonást kimondó ítélet, a bíróság felfüggesztheti az ítéletet és elrendelheti, hogy az elítélt fél teljesítse a tartási kötelezettségét. A bíróság visszavonja a büntetés felfüggesztését, ha az elítélt fél súlyosan vagy tartósan ellenszegül a fenti végzésnek, és így megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jövőben további jogsértést követ el, különös tekintettel a tartási kötelezettségének megsértésére. Ha azonban valaki első alkalommal követ el jogsértést, az ügyészség ideiglenesen eltekinthet a vádemeléstől, a bíróság pedig ideiglenesen megszüntetheti a büntetőeljárást, amennyiben a jogsértő felet ezzel egy időben utasítja, hogy egy adott összeg megfizetésével tegyen eleget tartási kötelezettségének.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A végrehajtó (Gerichtsvollzieher) az ingó javakra letiltást (Pfändung) rendelhet el (a polgári perrendtartás 808. cikkének (1) bekezdése). A polgári perrendtartás 811–812. cikkei határozzák meg azokat a korlátozásokat, amelyek mellett ez a fajta letiltás megengedett. Kivételt képeznek a törvény 811. cikkében felsorolt esetek. Ez a törvény 811.cikkének (2) bekezdése szerint nem vonatkozik azokra az árukra, amelyeket a vételár későbbi megfizetése miatt tulajdonjog fenntartása (Eigentumsvorbehalt) mellett vásároltak. A törvény 811a. és 811b. cikkei lehetővé teszik, hogy a 811. cikk alapján kivételnek minősülő értéktárgyak helyébe olyan, alacsonyabb értékű vagyontárgyakat vonjanak be, amelyek ugyanazt a rendeltetést töltik be.

A kötelezett lakása csak bíró által kibocsátott házkutatási végzés alapján kutatható át a kötelezett hozzájárulása nélkül (a polgári perrendtartás 758a. cikke).A követelések letiltásáról a végrehajtási eljárásért felelős bíróság gondoskodik.

A jövedelem letiltásával kapcsolatos kivételeket a polgári perrendtartás 850. és azt követő cikkei szabályozzák. Azt, hogy a kötelezett jövedelmének mekkora része mentes a végrehajtás alól, nemcsak a kötelezett jövedelmének szintje határozza meg, hanem az is, hány személlyel szemben kötelezhető az érintett személy tartás fizetésére. A számítások megkönnyítésére a törvény 850c. cikkéhez kapcsolódóan a mellékletben táblázat található a mentességi értékhatárokról. Ezt rendszeresen felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják az értékhatárokat.

Ha a végrehajtás tartási követelés vagy szándékosan elkövetett kötelezettségszegésből (unerlaubte Handlung) eredő követelés alapján történik, akkor a polgári perrendtartás 850d. és 850f. cikkei megengedik, hogy a végrehajtási eljárás tekintetében illetékes bíróság a jogosult kérelmére a biztosítékként történő letiltás értékhatárát eltérően határozza meg. A kötelezett a polgári perrendtartás 850f. cikkének (1) bekezdésével összhangban hasonlóképpen kérelmezheti eltérő értékhatár alkalmazását, ha különleges személyes szükségletei ezt indokolják.

A polgári perrendtartás 850k. cikke alapján a kötelezett bankszámlája mentes lehet a letiltás alól. Az ilyen, letiltás alól mentesülő számlát „P-számlának” (Pfändungsschutzkonto, vagy P-Konto) nevezik. Ennek az a célja, hogy biztosítható legyen a kötelezett és eltartottainak megfelelő életszínvonala. Alaphelyzetben a P-számla az alapszintű mentesség szintjét meg nem haladó számlaegyenleg erejéig nyújt védelmet automatikusan, amely jelenleg 1 178,95 EUR naptári hónaponként. Az alapszintű mentesség összege bizonyos körülmények esetén felemelhető, például a kötelezettre vonatkozó egyéb tartási kötelezettségekre való tekintettel. Lásd a letiltás alól mentes összegekre vonatkozó részletes tájékoztatást itt:

A link új ablakot nyit meghttp://www.bmjv.de/DE/Themen/FinanzenUndAnlegerschutz/ZwangsvollstreckungPfaendungsschutz/Pfaendungsschutzkonto.html. A családi pótlék és bizonyos társadalombiztosítási juttatások további védelmet élveznek. Az ilyen típusú védelem érdekében a kötelezettnek általában csak annyit kell tennie, hogy igazolja ezt a bank felé. Egyedi esetekben, ha a kötelezettnek a betegsége folytán különleges szükségletei vannak, a számlaegyenlegnek a letiltás alóli mentességben részesülő összegét egyedileg határozza meg a végrehajtási eljárás tekintetében illetékes bíróság.

A tartási követelésekre a három éves, normál elévülési idő vonatkozik (a polgári törvénykönyv 195. cikke), amely annak az évnek a végén kezdődik, amelyben a követelés felmerült, és a jogosult arról tudomást szerzett (a polgári törvénykönyv 199. cikkének (1) bekezdése). Külön 30 éves elévülési idő csak a megállapított tartási követelések hátralékaira vonatkozik (a polgári törvénykönyv 197. cikke (1) bekezdésének 3. pontja): az elévülési idő a bíróság jogerős határozatának meghozatala vagy a végrehajtható jogcím megállapításának napján, vagy a jegyzőkönyvben foglaltak szerint kezdődik (a polgári törvénykönyv 201. cikkének (1) bekezdése).

A tartási követelések elévülési ideje felfüggeszthető. A felfüggesztés azt jelenti, hogy az elévülési időbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama (a polgári törvénykönyv 209. cikke). Ez az eset áll fenn a gyermektartás esetén a gyermek 21. életévének betöltéséig (a polgári törvénykönyv 207. cikke (1) bekezdése 2. mondatának 2a) pontja).

Ha egy végrehajtási igazságszolgáltatási aktusra vagy erre irányuló kérelemre kerül sor, a rendes három éves elévülési idő újrakezdődik (a polgári törvénykönyv 212. cikke (1) bekezdésének 2. pontja). Ez megakadályozza a megállapított jövőbeli tartási követelések elévülését.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Pénzkövetelés tekintetében a tartási végzés rendes végrehajtható jogcímnek (Vollstreckungstitel) minősül, ami azt jelenti, hogy főszabályként a tartásra jogosult félnek be kell tartania a rendes végrehajtási szabályokat, és saját magának kell érvényesítenie a követelést.

Az Ifjúságvédelmi Hivatal azonban segíthet a behajtásban, ha a polgári törvénykönyv 1712. cikke szerint egy gyermek gyámjának szerepét tölti be. A Hivatal akkor segíthet a gyermeknek, ha ezt kérelmezi a gyermek feletti szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő, vagy – ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeletet – a gyermek gondviselő szülője.

Ezt a helyzetet meg kell különböztetni egy másik esettől: előfordulhat, hogy a tartásra jogosult fél részesül bizonyos olyan társadalombiztosítási juttatásokban, amelyek olyan szükségletének kielégítését szolgálják, amelyet egyébként a tartásdíjnak kellene fedeznie. Ha e társadalombiztosítási juttatások kedvezményezettjének egy még nem teljesített tartási követelése áll fenn egy tartásra kötelezett féllel szemben, akkor e tartási követelés főszabályként az illetékes hatósághoz kerül át, amely azt saját nevében érvényesítheti.

Bizonyos esetekben, ha a gyermeket az egyik szülő neveli, és a másik szülő ahhoz nem nyújt pénzbeli tartást, a juttatásokat bizonyos ideig a tartásdíjak előlegezésről szóló törvény (Unterhaltsvorschussgesetz, UVG) alapján fizetik. Ezt követően a tartásdíjat előlegező hivatal (Unterhaltsvorschusskasse) behajtja a rá átruházott tartási követelést.

Emellett, ha a tartásra kötelezett fél nem fizet tartásdíjat, és szociális segély (Sozialhilfe) kifizetésére van szükség (feltéve, hogy a szociális segély egyéb jogosultsági követelményeinek eleget tesznek), a tartási követelések átkerülnek a szociális segély kifizetőjéhez (a fent említett tartásdíj-előlegekhez hasonlóan), és így azokat e szerv érvényesítheti. Az álláskeresőknek járó alapellátás (Grundsicherung für Arbeitssuchende) esetében a kötelezettség csak a kifizetőtől a tartásra kötelezett félnek küldött írásbeli értesítéssel ruházódik át.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A 12. kérdésben említett, a tartásdíj előlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetések, valamint a szociális segély és az álláskeresőknek járó alapellátás meghatározott célú, független társadalombiztosítási juttatások, és nem a szoros értelemben vett tartási kifizetések. Ezeket az illetékes közigazgatási szerv közvetlenül a kérelmező részére fizeti ki. Ezek nem függenek attól, hogy a tartási követelés behajtható-e vagy sem. A tartási követelést átvevő közigazgatási szervek a saját nevükben érvényesíthetik a követelést.

A tartásdíj előlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetésekkel, valamint a szociális segéllyel és az álláskeresőknek járó alapellátással szemben az Ifjúságvédelmi Hivatal által a követelés érvényesítésében nyújtott segítség nem eredményez az illetékes közigazgatási szerv részére önálló követelési jogcímet. Ebben az esetben a közigazgatási szerv szerepe arra korlátozódik, hogy segítséget nyújtson a jogosult fél részre a tartási követelés érvényesítésében.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha egy tartásra jogosult fél egy külföldön élő kötelezettel szemben kíván tartási követelést érvényesíteni, akkor a bonni Szövetségi Igazságügyi Hivataltól (Bundesamt für Justiz) kérhet segítséget. A Németországi Szövetségi Köztársaság a Szövetségi Igazságügyi Hivatalt jelölte meg központi hatóságként a határokon átnyúló tartási eljárásokban.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A tartásról szóló európai uniós rendelet 55. cikke, a tartási kötelezettségekről szóló 2007. évi hágai egyezmény 9. cikke vagy az 1956. évi ENSZ-egyezmény 2. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján egy Németországban élő jogosult fél által előterjesztett kérelmeket a bonni Szövetségi Igazságügyi Hivatalon keresztül lehet benyújtani a megkeresett központi hatósághoz. További információkért lásd: A link új ablakot nyit meghttps://www.bundesjustizamt.de/DE/Themen/Buergerdienste/AU/AU_node.html

A központi hatóság elérhetőségei:

Bundesamt für Justiz

Referat II 4
53094 Bonn
Németország

E-mail-cím:  A link új ablakot nyit megauslandsunterhalt@bfj.bund.de

Telefon: +49(0)228 99410 6434

Fax: +49(0)228 99410 5202

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A tartásról szóló európai uniós rendelet 55. cikke, a tartási kötelezettségekről szóló 2007. évi hágai egyezmény 9. cikke vagy az 1956. évi ENSZ-egyezmény 2. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a jogosult felek, akik külföldön rendelkeznek tartózkodási hellyel, a tartózkodási helyük szerinti állam központi hatóságához nyújthatják be kérelmüket.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Ezeket a kérelmeket a központi hatóság útján kell benyújtani a lakóhely szerinti országban. Onnan továbbítják őket a Németországi Szövetségi Köztársaság központi hatóságához (lásd 14.2. fejezet).

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A tartási eljárások illetékeit főszabályként előzetesen kell megfizetni. A tartási rendelet hatálya alá tartozó ügyekben költségmentesség a rendelet 44–47. cikkeivel összhangban biztosítható. Bizonyos körülmények fennállása – különösen költségmentesség megállapítása – esetén az előzetes fizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Németország felhatalmazta központi hatóságát – a Szövetségi Igazságügyi Hivatalt (Bundesamt für Justiz) – az 51. cikkben említett intézkedések hatékonyságának biztosításához szükséges hatáskörökkel.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 29/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családi tartási kötelezettségek - Észtország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Az észt alkotmány (põhiseadus) értelmében a tartási kötelezettség a család arra vonatkozó kötelessége, hogy gondoskodjon azokról a családtagokról, akik segítségre szorulnak.

A tartásdíj olyan összeg, amelyet a tartás céljára kell fizetni, általában rendszeres pénzbeli juttatás formájában. A jogosult személy kérelmére bizonyos esetekben a bíróság elrendelheti a tartás egy összegben való megfizetését. A kiskorú gyermek részre tartásdíj fizetésére kötelezett személy indokolt esetben kérheti, hogy engedélyezzék számára a tartási kötelezettség nem pénzben történő teljesítését.

A segítségre szoruló személy részére járó tartási kötelezettség megfizetése általában az adott személy elsőfokú felmenőit és leszármazóit terheli – más szavakkal a felnőtt gyermek és a szülő kölcsönösen kötelesek gondoskodni egymásról. Egy személy felmenőinek másodfokú felmenői tartási kötelezettséggel tartoznak kiskorú leszármazottaikkal szemben. A házastársak is kötelesek kölcsönösen eltartani a családjukat a munkájuk és a vagyonuk révén, beleértve a közös háztartás költségeinek fedezésére irányuló tevékenységeket, valamint a házastárs és a gyermekeik szokásos és rendkívüli szükségleteinek kielégítését. A segítségre szoruló személy részére történő tartásdíj-fizetési kötelezettség kiterjedhet az elvált házastársra vagy arra a személyre is, akivel az adott személy nem kötött házasságot, de akivel közös gyermeke van.

A kiskorú gyermek szülője tartásdíj formájában fizeti a tartást, különösen akkor, ha a szülő nem él együtt a gyermekkel, vagy nem vesz részt a gyermek nevelésében. A segítségre szoruló személy elvált házastársa elsősorban akkor köteles tartást nyújtani, ha a házasság felbontása után a gyermekről való gondoskodás kötelezettsége miatt az adott személy nem képes magát fenntartani, illetve ha a kora vagy az egészségi állapota miatt szorul segítségre. Az a személy, akinek a segítségre szoruló személlyel közös gyermeke van, köteles a gyermek születése előtt 8. héttől a születését követő 12. hétig tartást nyújtani, ezt követően pedig akkor, ha az adott személynek a gyermek nevelése, a terhesség vagy a szülés következtében olyan egészségügyi problémája van, ami miatt segítségre szorul.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A nagykorúság korhatára a 18. év, a 18 évesnél fiatalabb személy kiskorú. A kiskorú gyermek jogosult tartásdíjra; gyermek tartásáért – egyenlő részben – elsősorban a gyermek szülei felelősek. Az a 18. életévét betöltött gyermek, aki alapfokú, felső középfokú vagy szakképző oktatási intézményben folytatja alap- vagy középfokú tanulmányait vagy felsőfokú tanulmányokat folytat, szintén jogosult tartásra, de csak a 21. életéve betöltéséig. A kiskorúak tartásdíjának számítási alapja eltér a nagykorú gyermekekétől. A nagykorú gyermekek tartásdíjának kiszámításakor a tartásdíj mértékét a jogosult személy szükségletei és szokásos életmódja alapján határozzák meg, de feltételezik, hogy a felnőttek képesek arra, hogy a tartásuk legalább egy részét maguk keressék meg. A tartásra csak akkor válik jogosulttá, ha a nagykorúságot elérve nem rendelkezik a saját maga eltartásához szükséges eszközökkel, és tanulmányai vagy más alapos ok miatt nem várható el tőle, hogy szükségletei kielégítéséhez szükséges jövedelmet szerezzen.

A nagykorú gyermeknek magának kell önállóan újra a bírósághoz fordulnia, ha azt szeretné, hogy a tartásdíjat a nagykorúság elérését követően továbbra is kapja, és amennyiben a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség korábbi bírósági ítélet alapján szűnt meg.

A maguk eltartására képtelen más felmenők vagy leszármazók szintén jogosultak a tartásra, ha megállapítható a rászorultságuk.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kiskorú gyermek szülőjétől követelhető a tartási kötelezettség teljesítése. Ha a szülő önként nem fizeti a tartást, a bíróságnál kérelmezhető a tartásdíj megfizetésére való kötelezés. Tartás kérelmezésekor vagy a gyermek részére járó tartásdíjra (maksekäsu kiirmenetluse avaldus lapse elatisnõudes) vonatkozó gyorsított eljárásos fizetési meghagyás indítványozható, vagy tartásdíj-kereset (elatishagi) formájában kereset (hagiavaldus) indítható a bíróságnál. Kiskorú gyermek részére történő tartásdíj követelése esetén nem kell állami illetéket fizetni.

A fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárás egyszerűsített eljárás, amelyben a tartásdíj fizetése csak kiskorú gyermek részére rendelhető el, ha a fizetésre kötelezett szülő neve megtalálható a gyermek születési anyakönyvi kivonatán, a tartásdíj havi összege nem haladja meg a minimális tartásdíj másfélszeresét (lásd a 8. kérdést), és a másik szülő nem emel kifogást a tartásdíj megfizetése ellen. Ha a fizetési meghagyás benyújtásának feltételei nem állnak fenn, a gyermek lakóhelye szerint illetékes megyei bíróságnál (maakohus) kell a tartásdíjra vonatkozó keresetet megtenni.

A kiskorú gyermek után járó tartásdíj iránti kérelemre vonatkozó fizetési meghagyással kapcsolatos gyorsított eljárásról A link új ablakot nyit megitt érhető el részletesebb információ. A gyermektartás megfizetésére vonatkozó igénybejelentési nyomtatvány A link új ablakot nyit megitt tölthető le.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A kiskorú gyermekek tartásra jogosultak. Ha a kiskorú korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik, a gyermek törvényes képviselője – a felügyeleti jogot gyakorló szülő – nyújtja be a gyermek nevében a bírósághoz az igénybejelentést. Ha a gyermeknek kirendelt gyámja van, a keresetet a gyermek törvényes képviselőjeként eljárva a gyermek gyámja nyújtja be.

A cselekvőképes felnőtt önállóan nyújtja be a tartásra irányuló keresetét.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Ha a bíróságtól azt kérelmezik, hogy egy szülőt a kiskorú gyermekével szembeni tartási kötelezettségének teljesítésére kötelezzen, akkor ez tartási ügynek minősül. Tartási ügyben a kérelmet a gyermek lakóhelye szerint illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek nem Észtországban él, a keresetet az alperes lakóhelye szerint kell benyújtani. Ha az alperes nem Észtországban él, a keresetet a felperes lakóhelye szerint kell benyújtani.

Tartás a fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárásban is kérhető (lásd a 3. kérdésre adott választ).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A gyermektartás bíróságon történő érvényesítéséhez keresetet kell indítani, amihez nem feltétlenül szükséges jogi szakember segítségét vagy közvetítő szolgáltatásait igénybe venni. A bíróság a kereset benyújtásának napjától kezdve ítéli meg a tartás fizetését, de a kereset alapján a tartás visszamenőleges megfizetését is elrendelheti a kereset benyújtásának napját megelőző legfeljebb egy évre.

A gyermektartás megfizetésére vonatkozó igénybejelentési nyomtatvány A link új ablakot nyit megitt tölthető le.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A kiskorú gyermek részére fizetendő gyermektartás érvényesítését vagy a gyermektartási igény tekintetében beadott fizetési meghagyás gyorsított eljárásban történő kérelmezésének felülvizsgálatát célzó keresetet nem terheli állami illeték.

Az eljárási költségek fedezésére állami költségmentesség vagy eljárási költségmentesség kérhető.

Állami költségmentesség esetén a személy részére az Észt Ügyvédi Kamara (Eesti Advokatuur) rendel ki ügyvédet. Az ügyvéd feladata, hogy az adott személyt az eljárásban képviselje, és részére tanácsot adjon. Állami költségmentesség azon személyek részére jár, akik anyagi helyzetük következtében nem tudják megfizetni a jogi szakértő szolgáltatásait akkor, amikor jogi segítségre lenne szükségük, vagy erre csak részben, illetve több részletben fizetve lennének képesek, illetve akiknek olyan az anyagi helyzete, hogy a jogi szolgáltatások kifizetése után a megélhetésük veszélybe kerülne. Az állami költségmentesség odaítélése nem mentesíti a személyt az egyéb eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól.

Az állami költségmentességre vonatkozóan A link új ablakot nyit megitt érhetők el részletesebb információk.

Azok a személyek, akik anyagi helyzetük következtében nem tudják megfizetni az eljárási költségeket, vagy erre csak részben, illetve több részletben fizetve lennének képesek, állami eljárási költségmentességet kérhetnek. Ennek az is feltétele, hogy az eljárásban való tervezett részvétel kapcsán megalapozottan feltételezhető legyen, hogy az sikeres lesz.

A természetes személyek eljárási költségmentességének kérelmezésére szolgáló nyomtatvány, valamint a kérelmező és családtagjai személyi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatlap A link új ablakot nyit megitt érhető el.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság hozhat olyan döntést, hogy valamely kiskorú gyermek részére tartásdíjként egy rögzített vagy változó összeget kell fizetni, és határozatában megállapíthatja a tartás kiszámításának alapját. A bíróságok rendszerint a tartás havonta történő fizetését rendelik el.

A tartásdíj minimális összege 2021 végéig a minimálbértől függött. Az egy gyermek után járó havi tartásdíj összege nem lehetett kevesebb a kormány által meghatározott havi minimálbér felénél (ennek megfelelően a tartásdíj minimális összege 2018-ban gyermekenként 250 euró volt, 2019-ben 270 euró, 2020-ban és 2021-ben pedig 292 euró).

2022. január 1-jétől a tartásdíj minimális összege már nem függ az aktuális minimálbértől. A tartásdíj összegét a bíróság határozza meg a gyermek szükségletei, a szülők pénzügyi lehetőségei, a szülőknek és a gyermeknek járó juttatások, valamint a családban élő kiskorú gyermekek száma alapján. Az alapul vett összeg a gyermek havi átlagos tartási költségének a fele (a tartásdíj alapösszege 209,20 euró, amelyet minden év április 1-jén a fogyasztói árindex előző évi változása alapján kiigazítanak).

A tartásdíj összegét a következő körülmények figyelembevételével állapítják meg: A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő jövedelme. Az alapösszeghez főszabály szerint hozzá kell adni az előző naptári évre vonatkozó észtországi bruttó havi átlagbér 3%-át. A kiegészítő összeget minden év április 1-jén újraszámítják.

A családban élő eltartott gyermekek száma. Figyelembe véve, hogy több gyermek egyidejű nevelése némi költségmegtakarítással járhat (bútorok, ruhák, játékok stb. újrafelhasználása), a második gyermektől kezdve a tartásdíj összege 15%-kal alacsonyabb, mint az első gyermek esetében. Az ikrek és a három évnél nagyobb korkülönbséggel született gyermekek esetében nem kell csökkenteni a tartásdíj összegét.

Családi pótlékok. A tartás összegének meghatározásakor gyermekek után járó ellátást és, a családjogi törvény (perekonnaseadus) 2023. február 1-jén hatályba lépett változata szerint, a többgyermekes családokat megillető családi támogatás felét veszik figyelembe. Ha ezeket a juttatásokat a tartást igénylő személy kapja, a juttatás felét minden gyermek esetében le kell vonni a tartásdíj összegéből. Ha azonban a tartásdíjat fizető személy kapja az ellátásokat, azok összegét hozzá kell adni a tartásdíjhoz. A tartási végzés kiadásakor a többgyermekes családokat megillető családi támogatást is a módosításnak megfelelően számítják ki, még akkor is, ha azt nem kizárólag ugyanazon házastársak közös gyermekei után fizetik. Ezért egy olyan vegyes család esetében, amelyben két gyermek született egy korábbi kapcsolatból, és az egyik szülőnek az új kapcsolatból több gyermeke született, aminek következtében a család jogosulttá válik a többgyermekes családok támogatására, a tartásdíj kiszámításakor a támogatás felét veszik figyelembe. Ezt egyenlő arányban osztják el a tartást igénylő és a tartást fizető szülő között, majd tovább osztják a családban lévő azon gyermekek teljes számával, amely után a család a többgyermekes családok támogatására jogosult.

A gyermek feletti közös felügyelet Ha a gyermek egy év alatt átlagosan havonta legalább hét huszonnégy órás időszakot a tartást fizető szülőnél tölt, a kötelezett szülőnél töltött idővel arányosan csökken a tartásdíj összege. Ezért ha a gyermek mindkét szülőnél ugyanannyi időt tölt, csak a gyermek nagyobb szükségleteire, a szülők jövedelme közötti jelentős eltérésre vagy arra hivatkozva követelhető tartásdíj, hogy a gyermekkel kapcsolatos költségek egyenlőtlen mértékben oszlanak meg a szülők között.

A link új ablakot nyit megEzen az oldalon részletesebb információ és egy tartásdíjszámító is elérhető.

A 2022. január 1. előtt hozott bírósági határozatokban megállapított összegek nem csökkennek automatikusan. Ha bírósági határozat alapján a szülő a kiskorú gyermek után a jelenlegi minimumösszegnek vagy a havi minimálbér felének megfelelő tartásdíjat köteles fizetni, akkor ez az összeg a 2021. évi szinten (azaz havi 292 euró összegben) „befagyasztásra” kerül, és ennek következtében a tartásdíj összege már nem emelkedik a minimálbér további emelkedése esetén.

Ha a 2023. február 1-jét megelőzően hozott bírósági határozat alapján a szülő a kiskorú gyermek után változó összegű tartásdíjat köteles fizetni, és a tartásdíj összege a többgyermekes családok után járó támogatás összegének ingadozásától függ, a bírósági határozat alapján megállapított tartásdíj összegét a családjogi törvény 2023. február 1-jén hatályos változata 101. cikkének (5) bekezdése alapján kell kiszámítani.

A bíróság megemelheti, valamint alapos ok fennállása esetén le is csökkentheti a tartásdíj minimális összegét. A törvényben meghatározott képlet alapján kiszámított minimális tartásdíj a következők alapján növelhető:

  • a gyermek tényleges szükségletei;
  • a szülők jövedelme;
  • a gyermekkel kapcsolatos költségeknek a szülők közötti tényleges megoszlása.

Ha a kötelezett szülő jövedelme magasabb az átlagnál, a tartásdíj alapösszege a bruttó havi átlagbér helyett például a kötelezett szülő tényleges jövedelmének a 3%-ával is megnövelhető. A tartásdíjat csak indokolt esetben lehet csökkenteni. Ilyen indok lehet például ha a szülő keresőképtelen, vagy ha a szülőnek másik gyermeke is van, aki a minimális tartásdíj megállapítása esetén pénzügyi helyzetét tekintve kevésbé lenne biztonságban, mint a tartásdíjban részesülő gyermek.

Ha a tartásdíj összegét módosítják, az általában csak a határozat meghozatalától kezdve hatályos, azaz a hátralékos tartásdíjra nem vonatkozik a módosítás.

A kötelezett személy indokolt esetben kérheti, hogy engedélyezzék számára a tartás más módon történő nyújtását. A szülők kölcsönös megállapodással részletesen megegyezhetnek abban, hogyan kell teljesíteni a gyermektartási kötelezettséget, és meghatározhatják, hogyan és milyen időközönként kell a tartást nyújtani.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartás összegét általában pénzjuttatás formájában kell fizetni. A kiskorú gyermek részére tartási kötelezettséget teljesítő személy indokolt esetben kérheti, hogy a tartást valamilyen más módon teljesíthesse. A kiskorú gyermek szülője tartásdíj formájában fizeti a tartást, különösen akkor, ha a szülő nem él együtt a gyermekkel, vagy nem vesz részt a gyermek nevelésében. A tartást minden naptári hónapra előre kell fizetni. Bár a tartásnak a gyermek a kedvezményezettje, azt általában a másik szülő részére kell kifizetni. A tartást akkor lehet közvetlenül a gyermeknek fizetni, ha a szülők ebben egyeztek meg, vagy ha van ilyen értelmű bírósági határozat.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha egy tartást elrendelő bírósági ítélet hatályba lépett, vagy azonnali végrehajtás hatálya alatt áll, de a másik szülő nem teljesíti a kötelezettségét, a végrehajtóhoz kell fordulni. Ha a kötelezett nem teljesíti a szükséges időben az ítéletben meghatározott fizetést, a végrehajtó a kereset biztosítását szolgáló intézkedéseket tevő személy kérelmére rendelkezik a kötelezett vagyonának lefoglalásáról. A kötelezett vagyonának lefoglalásához az szükséges, hogy a végrehajtóhoz benyújtsák a bírósági ítéletet és a végrehajtási kérelmet. A végrehajtás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kötelezettre, és ha lehetséges, a vagyonára vonatkozó információkat (lakcím, elérhetőség, a vagyonra vonatkozó ismert adatok). Ha a kérelmező azt szeretné, hogy a végrehajtó a tartozás behajtása érdekében a törvényben meghatározott minden lehetőséggel éljen, akkor a végrehajtási kérelemben jelezni kell, hogy a kérelmező fizetési követelést nyújt be a kötelezett bejegyzett ingatlan vagyontárgyaira, ingóságaira és követeléseire. A végrehajtási eljárások során a gyermektartás elsőbbséget élvez más követelésekkel szemben, a tartási követelés kielégítése érdekében pedig lehetőség van nagyobb összegű vagyontárgyak lefoglalására, valamint bírósági határozattal határozatlan időre felfüggeszthetők az alábbi jogok illetve az alábbi engedélyek érvényessége: vadászati jogok, gépjármű-vezetési jog, fegyvertartási és fegyvervásárlási engedélyek, kedvtelési célú vízi járművek és személyszállító vízi járművek vezetéséhez való jog, horgászengedélyek.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Bárki mentesül a tartási kötelezettség alól annyiban, amennyiben nem képes – figyelemmel egyéb kötelezettségeire és vagyoni helyzetére – a másik személy részére tartást biztosítani anélkül, hogy a saját szokásos fenntartását ne veszélyeztetné. A fentiek ellenére azonban a szülők a saját kiskorú gyermekeikkel szemben nem mentesülnek a tartási kötelezettség alól. A bíróság is mentesítheti a kötelezett személyt (adóst) a tartási kötelezettség alól, korlátozhatja a kötelezettség teljesítésének időtartamát, vagy csökkentheti a tartás összegét, ha a súlyosan méltánytalan lenne a kötelezettség teljesítését követelni, például ha a tartásra jogosult személy a saját felelőtlen magatartása következtében került olyan helyzetbe, hogy segítségre szorul.

A tartás elmulasztásából és kötelezettség nem teljesítéséből eredő kár megtérítése visszamenőlegesen legfeljebb a tartási követelés bírósághoz történő benyújtásától számított egy évre kérhető. A tartásdíj mint tartási kötelezettség elévülési ideje minden egyes kötelezettség tekintetében tíz év. Az elévülési idő azon naptári év végén kezdődik, amelyben a kötelezettségre vonatkozó követelés behajthatóvá vált. A tartási kötelezettség személyhez fűződő kötelezettség, amely a jogosult vagy a kötelezett halálával megszűnik; az előlegek és a beszámított összegek tekintetében kivételeket kell alkalmazni.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A határokon átnyúló tartási jogviták esetében a központi hatóság, azaz az Igazságügyi Minisztérium (Justiitsministeerium) Bűnügyi Politikai Osztályának (kriminaalpolitikai osakond) Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztálya (rahvusvahelise justiitskoostöö talitus) nyújthat segítséget.

A tartási követelésnek a bírósághoz történő benyújtásakor A link új ablakot nyit megállami költségmentesség kérelmezhető. Nincsenek olyan külön szervezetek vagy hatóságok, amelyek az országon belüli tartási követelések esetében segítséget nyújtanak.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

2017. január 1-jétől a gyermekét egyedül nevelő szülő a bírósági eljárás és a végrehajtási eljárás időtartamára állami tartásdíjat kérhet a Társadalombiztosítási Hivataltól (Sotsiaalkindlustusamet). A tartásdíj átmeneti állami segély az olyan szülő részére, aki egyedül neveli a gyermekét és gondoskodik róla. Az állam fizeti meg a tartásdíjat ahelyett a szülő helyett, aki nem fizeti a tartást, és a nem fizető szülőtől egy későbbi időpontban behajtja az összeget. Az állami tartásdíj juttatásának feltétele, hogy az adott személynek fizetési meghagyásra irányuló gyorsított eljárásban vagy perbeli keresetben kell kérelmeznie a bíróságtól a tartásdíj fizetését.

A tartásdíj garantált összege gyermekenként legfeljebb havi 100 euró.

A juttatás kérelmezésével kapcsolatban A link új ablakot nyit megitt érhető el további információ.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha valaki a 4/2009/EK tanácsi rendelet által érintett esetben kíván tartáshoz jutni, segítség kérhet az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától.

Egy másik országban történő tartási kérelem benyújtásához a tartási ügy kezdeményezésére irányuló kérelmet kell benyújtani az Észt Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályához és a másik ország illetékes hatóságához. Ehhez mellékelni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának vagy az apaságot megállapító bírósági ítéletnek a másolatát. Ha az apaságot nem állapították meg, ezt fel kell tüntetni a másik országba küldött kérelmen.

A kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány itt érhető el.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az Észt Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztálya a +372 6 208 183 és a +372 7153443 telefonszámon, valamint a következő e-mail-címeken érhető el: A link új ablakot nyit megcentral.authority@just.ee és A link új ablakot nyit megkeskasutus@just.ee.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Egy másik országban élő kérelmezőtől származó igény legjobb elbírálására akkor kerül sor, ha felveszi a kapcsolatot a lakóhelye szerinti megfelelő hatósággal, amely viszont felveszi a kapcsolatot az Észt Igazságügyi Minisztériumon belül működő központi szervvel.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 14.1. kérdésre adott választ.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

A 2007. évi hágai jegyzőkönyvet megerősítette az Európai Unió, amelynek Észtország 2004. május 1. óta tagja.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Lásd a 16. kérdésre adott választ.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az Európai Unión belüli, határon átnyúló tartási kérelmekre vonatkozó ügyekben állami költségmentesség és állami eljárási költségmentesség áll rendelkezésre a rendelet alapján. Ezzel biztosítható, hogy az érintett személyt képviselje az eljárásban egy megfelelő jogi szakértelemmel rendelkező szakember, és az érintett személy az eljárási költségek fedezése révén igénybe vehesse az igazságszolgáltatást. Az állami költségmentességre és az állami eljárási költségmentességre vonatkozó szabályok szerint a nemzeti jogot akkor lehet alkalmazni, ha a 4/2009/EK tanácsi rendelet másként nem rendeli.

Főszabályként a más uniós tagállamokban élő személyekre ugyanazok a biztosítékok vonatkoznak, mint az Észtországban élő személyekre. Határon átnyúló tartási ügyekben a költségmentesség és jogi tanácsadás, valamint az állami költségmentesség és az állami eljárási költségmentesség – összhangban a 4/2009/EK tanácsi rendelettel, valamint a rendelet hatálya alatt nem álló részek tekintetében a nemzeti jog alapján – a központi hatóságtól, vagyis az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától kérelmezhető.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A határokon átnyúló igazságügyi együttműködés céljából létrehozott központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztálya. Ezért a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény érvényesítéséhez segítséget lehet kérni az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától, amely eljár a nemzetközi költségmentességre irányuló kérelmek ügyében.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 19/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Írország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A házastársi tartást elrendelő határozat alapján az érintett házastársak egyikének időszakos kifizetéseket vagy átalánykifizetéseket kell teljesítenie a másik házastárs részére e házastárs támogatása céljából, és – adott esetben – a határozatban foglaltak szerint e személy részére kell teljesítenie a család esetlegesen eltartott tagjainak javára szóló időszakos kifizetéseket.

Az eltartott gyermek tartását elrendelő határozat alapján az érintett szülők egyike a másik szülőnek vagy a gyermek gondozását és felügyeletét ellátó más személynek a gyermektartást elrendelő határozatban meghatározott időszakos kifizetéseket vagy átalánykifizetéseket teljesít.

Tartási kötelezettség alapján valamely személynek anyagi támogatást kell nyújtani és – e kötelezettség bíróság általi kikényszerítése esetén – teljesíteni kell a tartási kötelezettségre vonatkozó bírósági végzésben foglalt kötelezettségeket.

Tartást a személyek alábbi kategóriáinak kell fizetnie:

  • Szülők a gyermekeik vonatkozásában: Igen
  • Gyermekek a szüleik részére: Általában nem
  • Az elvált házastárs a másik házastárs részére: Igen

Egyéb:

  • A bejegyzett élettársi jogviszonyról, valamint az élettársak egyes jogairól és kötelezettségeiről szóló 2010. évi törvény (Civil Partnership and Certain Rights and Obligations of Cohabitants Act 2010) értelmében vett élettársak és bejegyzett élettársak
  • Egyedülálló szülő a gyermeke gondozója részére

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tizennyolcadik életévét még be nem töltött eltartott gyermek, a huszonharmadik életévét még be nem töltött, nappali tagozatos tanulmányokat folytató eltartott gyermek vagy – életkorától függetlenül – a fogyatékossága miatt eltartott gyermek.

A szülők kötelesek a gyermekeiket anyagilag támogatni oly módon, hogy a gyermekeik mindennapi és alkalmi pénzügyi szükségleteit fedezzék.

A gyermekek általában nem kötelesek szülőtartás fizetésére, azt a ritka és rendkívüli esetet kivéve, amikor is a házasság felbontásával a vagyonkezelés tárgyát képező tulajdonosi jogosultságok megváltoznak, és a gyermekekre szállnak át.

Az elvált házastárs a másik házastárs tartására akkor kötelezhető, ha a kérelmező házastárs bizonyítja, hogy a másik házastárs a körülményekre tekintettel megfelelő tartásról nem gondoskodott.

A Civil Partnership and Certain Rights and Obligations of Cohabitants Act 2010 (a bejegyzett élettársi viszonyról, valamint az élettársak egyes jogairól és kötelezettségeiről szóló 2010. évi törvény) értelmében vett bejegyzett élettárs vagy élettárs a másik bejegyzett élettárs vagy élettárs javára fizetendő tartásra akkor kötelezhető, ha a kérelmező bejegyzett élettárs vagy élettárs bizonyítja, hogy a másik bejegyzett élettárs vagy élettárs a körülményekre tekintettel megfelelő tartásról nem gondoskodott.

A házasságban élő vagy egyedülálló szülők a bíróságtól kérhetik, hogy a másik házastársat a közös gyermekük tartására kötelezze. A törvényes gyám, az egészségügyi bizottság vagy az eltartott gyermekkel kapcsolatos jogállással rendelkező bármely személy is jogosult erre.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Rendszerint az eltartott polgári keresetet indít a bíróság előtt a másik személy ellen. A gyermektartással kapcsolatos keresetet rendszerint a szülő vagy a gyermek gondozását és felügyeletét ellátó más személy terjeszti elő.

A tartási keresetekre vonatkozó eljárási információ fő szabály szerint a A link új ablakot nyit megbírósági szolgálat weboldalának családjogi részén található.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A tartási ügyekben rendszerint a gyermeket/gyermekeket gondozó szülő a felperes. Felperes lehet a volt házastárs és saját jogon a gyermek is. A felek tartási ügyben való perképességéhez vagy kereshetőségi jogához az ügyben való kellő szintű érdekeltség szükséges. Rokon vagy közelálló személy esetében a felperesnek a rokon vagy közeli barát ügyeinek vitelére – például meghatalmazás alapján – bizonyos jogkörökkel kell rendelkeznie. A kiskorú gyermek képviseletében a szülők vagy a törvényes gyámok folyamodhatnak tartásért.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A District Court (Kerületi Bíróság) rendelkezik hatáskörrel a heti 150 eurót meg nem haladó, bármelyik szülő által fizetendő gyermektartás elrendelésére, valamint a heti 500 eurót meg nem haladó, házastársnak/bejegyzett élettársnak járó tartás elrendelésére. Az ennél magasabb összegek esetén a keresetet a Circuit Court (Körzeti Bíróság) vagy a High Court (Felsőbíróság) elé kell terjeszteni. Amennyiben a Circuit Court vagy a High Court előtt a házasság bontóper már folyamatban van, a tartási keresetet összegtől függetlenül a házassági bontóper bíróságához kell benyújtani.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Nem. Ha a felperes nem kíván jogi képviselőt megbízni, a keresetet személyesen terjesztheti elő. A családjogi perben a vagyoni helyzetük alapján arra rászoruló peres felek költségmentességet igényelhetnek.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Írországban valamennyi családjogi eljárás mentes a bírósági illeték megfizetése alól. A jogi tanácsadás és képviselet költsége eltérő lehet; ugyanakkor vagyoni helyzettől függően költségmentesség igényelhető.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A District Court (Kerületi Bíróság) rendelkezik hatáskörrel a heti 150 eurót meg nem haladó, bármelyik szülő által fizetendő gyermektartás elrendelésére, valamint a heti 500 eurót meg nem haladó, házastársnak/bejegyzett élettársnak járó tartás elrendelésére. Az ennél magasabb összegek esetén a keresetet a Circuit Court (Körzeti Bíróság) vagy a High Court (Felsőbíróság) elé kell terjeszteni.

A bíróság a tartás meghatározása során összeveti a tartásra jogosult (a tartásra jogosult személy) indokolt szükségleteit a tartásra kötelezett (a tartás fizetésére utasított személy) fizetőképességével. A megváltozott anyagi körülményeikre tekintettel a felek kérhetik a bíróságot, hogy vizsgálja felül a tartással kapcsolatos határozatot.

A tartással kapcsolatos határozat az abban meghatározott időpontban lép hatályba, amely időpont a határozat meghozatalának napját megelőző vagy azt követő időpont is lehet, azonban a keresetindítás időpontját nem előzheti meg.

A Circuit Court vagy a High Court előtt folyó házassági bontóperekben és bírósági eljárásokban a tartás legfeljebb a korábbi kereset napjára lehet visszamenőleges.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást rendszerint közvetlenül a tartásra jogosult részére kell megfizetni. A jogosultak azonban kérhetik a tartás bírósági hivatalon keresztül történő megfizetését. Amennyiben azt a bíróság szükségesnek tartja, a tartásra kötelezett munkabérére vagy fizetésére letiltást rendelhet el, amelynek keretében a tartásra kötelezett munkáltatóját arra utasíthatja, hogy a tartásra jogosultnak történő kifizetés céljából a munkabérből vagy fizetésből levonásokat teljesítsen.

A tartást a tartásra jogosultnak vagy annak kell megfizetni, aki a tartást a tartásra jogosult érdekében kezeli, mint a szülő vagy a törvényes gyám.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Amennyiben a tartásra kötelezett nem fizet, a tartásra jogosult – a kért jogorvoslattól függően – a tartásról szóló határozatot meghozó bíróság vagy a District Court (Kerületi Bíróság) előtt eljárást kezdeményezhet.

A bíróság a fenti 1. pontban kifejtetteknek megfelelően letiltást rendelhet el a tartásra kötelezett keresetére.

Ennek eredménytelensége esetén a bíróság utasíthatja a tartásra kötelezettet, hogy az esedékes összeget fizesse meg a tartásra jogosultnak. Amennyiben a tartásra kötelezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság elrendelheti, hogy más személy által a tartás megfizetését elmulasztó kötelezettnek fizetendő összegeket a tartásra jogosult részére kell teljesíteni. A hátralékos összegek megfizetése érdekében a bíróság elrendelheti a kötelezett tulajdonát képező javak értékesítését is.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A más tagállamokban meghozott határozatok végrehajtása a District Courttól (Kerületi Bíróság) kérhető. A District Court a tartási határozatok teljesítésének elmulasztásával kapcsolatban rendelkezik jogkörrel (az 1976. évi törvény 9A. és 9B. cikke), azonban ez kizárólag ténylegesen a District Court által meghozott határozatokra terjed ki. A District Court a más bíróság által hozott határozat teljesítésének elmulasztása miatti kötelezésre nem rendelkezik jogkörrel. A District Court ténylegesen kizárólag (adott esetben) a keresetre vonatkozó letiltást elrendelő határozatot, zár alá vételi vagy (ritka esetben) foglalási határozatot hozhat.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A tartásra jogosultnak kell a tartás behajtásában a bíróság segítségét kérnie. Habár más jogorvoslati eszközök is rendelkezésre állnak, így például a közvetítői eljárás, a tartás megfizetése elmulasztásának orvoslására a bíróságok rendelkeznek megfelelő és jogszabályon alapuló hatáskörrel.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A kötelezett kizárólag az általa közvetlenül megfizetendő vagy a fizetéséből a kifizetőnél levonásra kerülő tartásért felel.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Az általában tartási rendeletként emlegetett 4/2009 rendelet a családi kapcsolatokból eredő, határokon átnyúló tartási kérelmekre vonatkozik. A rendelet az egész Európai Unióra vonatkozó közös szabályokat állapít meg és célja, hogy biztosítsa a tartási követelések behajtását azokban az esetekben is, amelyekben a kötelezett vagy a jogosult másik uniós országban tartózkodik.

A tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló ENSZ-egyezményt (New York-i Egyezmény) Írországban a Maintenance Act 1994 (a tartásról szóló 1994. évi törvény) 1995 novemberében léptette hatályba. Az említett egyezmény célja, hogy elősegítse a szerződő államokban az egyik államban élő személy másik államban élő személlyel szemben fennálló tartási követelésének behajtását.

Mindkét dokumentum központi hatóságok hálózatát hozza létre az egyes szerződő államokban, és a felperesek/jogosultak/kérelmezők kérelmeiket a központi hatósághoz nyújthatják be, amely azokat a hatáskörrel rendelkező bíróságnak továbbítja és bizonyos esetekben jogi segítségnyújtásról gondoskodik. A tartásdíjak külföldről történő behajtásáért felelős ír központi hatóság elérhetőségei az alábbiak:

Department of Justice

51 St Stephen’s Green,

Dublin 2.

Telefonszám: +353 (1) 602 8202

E-mail: A link új ablakot nyit megmainrecov@justice.ie

Nem áll rendelkezésre faxszám

A kérelmező a District Court (Kerületi Bíróság) határozataival kapcsolatban a bírósági titkártól kérhet segítséget. A kérelmezők ingyenes jogi képviseletet is kérelmezhetnek. Előfordulhat, hogy a kérelmezők költségmentességre jogosultak; e tekintetben a helyi jogi központtal kell felvenniük a kapcsolatot. Végül a kérelmező a jogi tanácsadó központok hálózatát országszerte üzemeltető, független és önkéntes szervezettől, a FLAC-tól (Ingyenes Jogi Tanácsadó Központ) is kérhet segítséget. Ezek a központok bizalmasan kezelik az ügyet, és ingyenes a szolgáltatásuk.

Az olyan határokon átnyúló ügyekben, amelyekben a tartásra kötelezett másik országban él, a kérelmező a Department of Justice and Equality (Igazságügyért és Egyenjogúságért Felelős Minisztérium) keretében működő Central Authority for Maintenance Recovery-n (Tartásdíjak Behajtásáért Felelős Központi Hatóság) keresztül nyújthat be kérelmet.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A hatáskörrel rendelkező bírósági hivatallal vagy az adott szervezettel telefonon, levélben, e-mailben vagy személyesen vehető fel a kapcsolat. A kérelmezőknek további és helyspecifikus tájékoztatásért javasolt ellátogatniuk az egyes szervezetek weboldalaira.

A bírósági hivatalok elérhetőségei a A link új ablakot nyit megCourt Service (Bírósági Szolgálat) holnapján találhatók meg.

Kérjük, nézze meg a 14.1. sz. kérdést, a tartásdíjak külföldről történő behajtásáért felelős ír központi hatóság elérhetőségeiért pedig látogasson el a A link új ablakot nyit megDepartment of Justice and Equality (Igazságügyért és Egyenjogúságért Felelős Minisztérium) weboldalára.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Lásd a 14.1. pontot.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 14.2. pontot.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A felperesnek/kérelmezőnek az eljárás bíróság előtti megindításáért nem kell illetéket fizetnie. A felperesek ezekben az ügyekben költségmentességre jogosultak: a keresetet az Irish Central Authority-hoz (Ír Központi Hatóság) érkezését követően – szükség esetén – tájékoztatás céljából a A link új ablakot nyit megLegal Aid Board (Költségmentességi Bizottság) részére továbbítják.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az 51. cikk foglalkozik azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a központi hatóság a tartási rendelet alapján előterjesztett kérelmekkel kapcsolatban tehet. A végrehajthatóság megállapítását az Irish Central Authority (Ír Központi Hatóság) jelenleg az Office of the Master of the High Courttól (Felsőbíróság Elnöki Irodája) kéri. Az Irish Central Authority (Ír Központi Hatóság) a végrehajtás iránti kérelmeket közvetlenül a District Court-nak (Kerületi Bíróság) továbbítja. Az eljárás kezdeményezésével összefüggésben a központi hatóság a A link új ablakot nyit megLegal Aid Board (Költségmentességi Bizottság) révén gondoskodik a felperes képviseletéről.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 15/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Görögország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A „tartás” kifejezés a közvetlen emberi szükségletekre, főként az élelemre utal. Valójában azonban a tartás fogalma magában foglal minden életszükségletet, így vonatkozhat akár egy személy létfenntartására, oktatására, és kulturális vagy szabadidős tevékenységeire.

A tartási kötelezettségek olyan juttatások – főszabályként pénzben történő – fizetését jelentik, amelyek fedezik a kedvezményezett életszükségleteit.

Az alábbi személyek kötelesek tartást biztosítani, a rokonsági fok sorrendjében:

a) a házastárs, akkor is, ha a házasságot már felbontották (ha a bontás után tartási kötelezettség áll fenn);

b) a lemenők a felmenők részére az öröklési sorrendben;

b) felmenők (szülők, illetve szülők hiányában vagy cselekvőképtelenségük esetén nagyszülők) a nem házas (vér szerinti vagy örökbefogadott) gyermekeik részére, főszabályként a gyermekek kiskorúsága idejére;

b) testvérek egymás részére, és

a tartás különleges esetei az alábbiak:

c) különélés esetén és a házasság felbontása vagy érvénytelenítése után, valamint

d) egyedülálló anya részére fizetett tartásdíj a házasságon kívül született gyermek után, annak elismerése előtt.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Főszabályként a gyermek a felmenőitől (szülők vagy nagyszülők) a felnőttkor eléréséig, azaz 18. életévének betöltéséig jogosult tartásra.

A gyermekek felnőtt korukban is jogosultak a tartásra addig, amíg tanulnak, illetve felsőoktatásban vagy szakképzésben vesznek részt, és amíg a tanulmányaik miatt nem tudnak dolgozni és nincs olyan személyes vagyonuk, amiből fedezni tudnák a megélhetési szükségleteiket.

Egy személy csak akkor jogosult tartásra, ha képtelen magát fenntartani a saját vagyonából vagy a korának, egészségi állapotának és általános életkörülményeinek megfelelő munkavégzésből, figyelembe véve többek között az esetleges oktatási szükségleteit is; a kiskorúak (még ha rendelkeznek is saját vagyonnal) tartásra jogosultak a szüleiktől, ha a saját vagyonukból származó jövedelmük nem fedezi szükségleteiket. Senki nem köteles azonban tartást nyújtani, ha – figyelemmel egyéb kötelezettségeire – nincs olyan helyzetben, hogy ezt a saját létfenntartásának veszélyeztetése nélkül megtehetné; ez a szabály azonban csak akkor vonatkozik a kiskorúnak a szülő általi tartására, ha a kiskorú más személytől is jogosult tartásra, vagy képes eltartani magát a saját vagyonából.

Korábbi házastársak esetében:

Az a volt házastárs, aki nem tudja magát a jövedelméből vagy a vagyonából eltartani, tartást kérhet a másik házastárstól: (1) ha a válás kimondásakor olyan életkorban vagy egészségi állapotban van, amely nem teszi lehetővé, hogy az eltartását biztosító jövedelemszerző tevékenységet kezdjen vagy tovább folytasson, (2) ha a tartást kérő fél kiskorú gyermekről gondoskodik, és ez akadályozza a megfelelő jövedelemszerző tevékenység végzésében, (3) ha nem talál megfelelő rendszeres munkát, vagy ehhez szakképzésre van szüksége, mindkét esetben a házasság felbontásának kimondásától számított legfeljebb három éves időszakra, és (4) minden egyéb esetben, ahol a házasság felbontásakor méltányosságból tartásdíjat kell megállapítani.

A tartási kötelezettség azonban elutasítható vagy korlátozható, ha erre alapos ok van, különösen, ha a házasság rövid ideig állt fenn, ha a házasság a tartást kérő fél hibájából bomlott fel vagy ha a tartást kérő fél önszántából vált vagyontalanná.

A korábbi házasfelek mindegyike köteles a másik felet pontos információkkal ellátni a vagyona és a jövedelme tekintetében, amennyiben az figyelembe vehető a tartás összegének megállapítása során. Az illetékes ügyész útján továbbított kérelemre bármely munkaadó, közigazgatási részleg vagy adóbeszedő köteles a házasfeleknek megadni a másik házastárs vagyonára – és különösen jövedelmére – vonatkozó, birtokában lévő információkat.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartásra jogosult személynek főszabályként bírósághoz kell fordulnia, hogy a kötelezett személytől tartást kérjen.

Ha alkalmazható a tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről szóló New York-i egyezmény (4421/1964. sz. törvényerejű rendelet), akkor az egyezmény részes államában lakó jogosult személy tartási igényének továbbításáért felelős képviselet felkéri az egyezmény azon részes államának az ilyen igény fogadásáért felelős képviseletét, ahol az adós lakik – Görögországban az Igazságügyi Minisztériumot –, hogy tegye meg a jogosult személyt megillető tartás érvényesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. A gyakorlatban az Igazságügyi Minisztérium megbíz egy ügyvédet – aki jogosult a görög bíróságokon minden vonatkozó jogorvoslatot igénybe venni – azzal, hogy gondoskodjon a jogosultság elismeréséről vagy a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásáról a külföldi kedvezményezett javára.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Olyan kiskorú gyermek tekintetében, aki (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 63. cikke alapján) nem képes a bíróság előtt saját maga tartási keresetet indítani a kötelezett személy ellen, az ilyen keresetet megindíthatja a szülői felügyeleti joggal felruházott természetes személy (a szülő vagy más személy) vagy jogi személy (például intézmény).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A jogosult személy által a kötelezett ellen indított tartási kereset esetében az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 17. cikkének (2) bekezdése és 681B cikke).

A területi illetékességgel rendelkező bíróság a tartásra jogosult fél vagy a tartásra kötelezett alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 39A cikke), ha pedig a kérelem házassági jogvitához vagy szülők és gyermekeik közötti jogvitához kapcsolódik, akkor a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság.

Sürgősség vagy közvetlen veszély esetén a tartásra jogosult személy kérheti a területi illetékességgel rendelkező, egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróságtól, hogy ideiglenes intézkedésként állapítson meg számára átmeneti jellegű tartást, amíg a rendes eljárásban hozott jogerős ítélettel meg nem állapítják a jogosultságát.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A tartási kereset benyújtásához ügyvédet kell meghatalmazni.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Tartásra vonatkozó kereset esetén az alperesnek letétbe kell helyeznie a felperes perköltségét, de legfeljebb 300 eurót (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 173. cikkének (4) bekezdése). Ha a tartásra vonatkozó kereset felperese nem fizeti meg az ügy tárgyalása előtt esedékes költségeket és azt nem igazolja a bíróság hivatala felé, az a felperes távollétének minősül, ami azzal jár, hogy marasztaló ítélet születik ellene (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 175. cikke).

Az alperes a 3226/2004. sz. törvény alapján alacsony jövedelem esetén költségmentességet kérhet; az alacsony jövedelmet alátámasztó bizonyítékokat az egyesbíróként eljáró elsőfokú bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmében kell megjelölnie.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíj megállapításánál a bíróság figyelembe veszi a tartásra jogosult megfelelő eltartásához és iskoláztatásához szükséges feltételeket, valamint a tartásra kötelezett anyagi lehetőségeit, és a tartásdíjat két évre állapítja meg. Két év elteltével mindkét fél, azaz a jogosult és a kötelezett személy is kérheti új tartás megállapítását, és a bíróság által figyelembe vett körülmények megváltozása esetén bármelyik fél kérheti az ítélet felülvizsgálatát és a tartás mértékének módosítását.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

Főszabályként a tartást havonta előre kell fizetni a jogosult személy részére.

A tartás összege nem fizethető meg egyösszegű átalány formájában, kivéve a házasság felbontása utáni tartás esetét (a polgári törvénykönyv 1443(b) cikke).

Ha a jogosult személy kiskorú, vagy bírósági gondnokság alatt áll, akkor tartásdíját a szülőjének, képviselőjének, vagy adott esetben a bíróság által kijelölt gondnokának kell megfizetni, aki nyilvánvalóan köteles megtenni a jogosult személyt megillető cselekményeket.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett megtagadja a tartásdíj fizetését, a jogosult személynek meg kell kísérelnie az igénye érvényesítését a kötelezett vagyona terhére, ha az rendelkezik vagyonnal.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

  • A tartásra való jogosultság megszűnik, ha már nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek alapján a tartást megállapították, illetve ha a jogosult vagy a kötelezett személy meghal; a jogosultnak a kötelezett személlyel szembeni igényére öt éves elévülés vonatkozik, ami az igény benyújtásának időpontjában veszi kezdetét.
  • Ötéves elévülés vonatkozik azon személynek (pl. intézménynek) az eredetileg kötelezett személlyel szembeni igényére is, aki/amely tartásdíjat fizetett egy jogosult részére (a polgári törvénykönyv 250. cikkének (17) bekezdése).
  • Egy egyedülálló anya korlátozott ideig (a szülést megelőző két hónapra és a szülést követő négy hónapra, vagy [kivételes esetben] legfeljebb egy évre) a gyermekszüléssel kapcsolatos költségeket és tartásdíjat követelhet a gyermek apjától, ha az apaságot bírósági végzéssel állapították meg, és az anya szegénységben él. Az egyedülálló anya követelése az apa örököseivel szemben is érvényesíthető, mely követelés a szülést követő három év elteltével évül el.
  • A tartási követelés teljesítéséért felelős személy nettó jövedelmének fele foglalható le, és ez kiterjed a banki betétekre is (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 982. cikke (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Csak az olyan külföldi kedvezményezettek esetén, akik az Igazságügyi Minisztériumhoz fordulhatnak segítségért a vonatkozó jogaik gyakorlásához (lásd a fenti 3. kérdést).

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Görögországban nem.

Kivéve, ha egy intézmény, illetve egy közjogi vagy magánjogi személy gondoskodik a kiskorú gyermekről; ebben az esetben általában ezt a személyt terheli a tartási kötelezettség, és ezért hivatalból (a polgári törvénykönyv 1490. cikke) jogosult a tartásra jogosult személy jogainak érvényesítésére. A tartási követelésnek a tartásra jogosult kiskorú részére történő előzetes megfizetése semmilyen körülmények között nem követelhető, még a követelés bíróság általi elismerése esetén sem.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A fenti rendelet 51. és 56. cikkének értelmében a tartást kérő személy tagállamának központi hatósága: a) együttműködik a kötelezett személy tagállamának központi hatóságával a vonatkozó kérelmek továbbításában és fogadásában; b) e kérelmek tekintetében eljárásokat kezdeményez vagy elősegíti ezek kezdeményezését. Az ilyen kérelmek esetében a központi hatóságok megtesznek minden megfelelő lépést az alábbiak érdekében: a) költségmentességet nyújtsanak vagy azt elősegítsék, ha a körülmények ezt szükségessé teszik; b) elősegítsék a jogosult vagy a kötelezett személyének azonosítását, különösen a rendelet 61., 62., és 63. cikkének alkalmazásával; c) elősegítsék a kötelezett vagy a jogosult személy jövedelmére, és szükség esetén a pénzügyi helyzetére vonatkozó információkhoz való hozzáférést, beleértve a vagyonának megállapítását is, különösen a 61., 62. és 63. cikk szerint; d) ösztönözzék a tartásdíj önkéntes megfizetését célzó békés megegyezést, adott esetben közvetítés (mediáció), békéltetés vagy hasonló eljárások alkalmazásával; e) elősegítsék a tartási kötelezettségekre vonatkozó további határozatok végrehajtását, beleértve a késedelmi kamatokat is; f) elősegítsék a tartási kifizetések behajtását és gyors átutalását; g) az 1206/2001/EK rendelet sérelme nélkül elősegítsék az iratokhoz és más bizonyítékokhoz történő hozzáférést; h) a tartás behajtása érdekében segítséget nyújtsanak szükség esetén a származás megállapításában; i) kezdeményezzék vagy segítsék elő olyan, területi természetű ideiglenes intézkedésekre vonatkozó eljárások indítását, amelyek célja a folyamatban lévő tartási kérelem eredményének biztosítása; j) elősegítsék az 1393/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó iratok közlését vagy kézbesítését.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Felveheti a kapcsolatot az Igazságügyi Minisztérium Központi Szolgálatával (Görögország, Athén, Mesogeion Ave. 96., PC 11527, tel: +30.210.7767322 civilunit@justice.gov.gr).

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

A Görög Köztársaságra nézve kötelező a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv szerint a tartási kötelezettségekre irányadó jog a tartásra jogosult személy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga, vagyis ha a tartásra jogosult személy Görögországban lakik, akkor a görög jogot kell alkalmazni.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A 4/2009/EK tanácsi rendelet V. fejezete biztosítja a költségmentességhez való jogot, beleértve a bírósági eljárás megkezdését megelőző jogvita lezárására irányuló jogi tanácsadást, jogi segítségnyújtást az ügy hatóság vagy bíróság elé viteléhez és bíróság előtti képviseletet, mentességet az eljárási költségek és azon személyek díjainak megfizetése alól, akiket az eljárás folyamán cselekmények megtételével bíztak meg, illetve segítségnyújtást ezek megfizetéséhez. Abban a tagállamban, ahol a költségmentességben részesülő pervesztes fél köteles az ellenfél költségeinek megtérítésére, ez kiterjed az ellenfél felmerült költségeire, ha ezeket a költségeket fedezték volna akkor, ha a kedvezményezett a megkeresett bíróság tagállamában rendelkezett volna szokásos tartózkodási hellyel, továbbá kiterjed a bíróság vagy az illetékes hatóság által kért és a költségmentességben részesülő fél által benyújtott, az ügy elbírálásához szükséges iratok fordítására és a tolmácsolásra, a költségmentességben részesülő fél utazási költségeire, ha az érintett tagállam joga vagy bírósága előírja a kedvezményezett fél ügyének előadásában érintett személyek fizikai jelenlétét, és a bíróság úgy határoz, hogy az érintett személyek más úton nem hallgathatók meg a bíróság számára kielégítő módon.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A központi hatóság többek között rendszeres kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy: a) elősegítse a tartásra kötelezett vagy a kedvezményezett azonosítását; b) beszerezze a tartásra kötelezett vagy a kedvezményezett jövedelmére, és szükség esetén a pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, beleértve a vagyona fellelhetőségének megállapítását is, és c) ösztönözze a tartásdíj önkéntes megfizetését.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 16/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Spanyolország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás magába foglal mindent, ami az étkezés, lakhatás, ruházkodás és egészségügyi ellátás szempontjából szükséges.

A tartás körébe tartozik emellett a tartás kedvezményezettjének oktatása és képzése a kiskorúsága ideje alatt, illetve azt követően is, ha rajta kívül álló okok miatt továbbra is tanulmányokat folytat. A házasság megszűnése esetén a különválásra és a házasság felbontására irányuló eljárásban az a személy, akinek otthonában a pénzügyileg nem független gyermek él, a gyermek után tartásdíjat is követelhet.

A terhesség és a szülés költségei a tartás körébe tartoznak, kivéve, ha azokat más módon fedezik.

Kölcsönösen teljes körű tartásra kötelezettek:

1. – a házastársak egymás között;

2. – a felmenők és a leszármazók.

A testvérek csak akkor részesülhetnek megélhetési támogatásban, ha az arra való rászorultság nem a kedvezményezettnek felróható okból következett be, ideértve szükség esetén az oktatáshoz szükséges támogatást is.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermekek a nagykorúság eléréséig, azaz Spanyolországban a 18. életévük betöltéséig jogosultak tartásra, kivéve ha a kiskorú elegendő saját jövedelemmel rendelkezik. A nagykorúság után a kötelezettség továbbra is fennáll a gyermekek felé, amennyiben anyagilag nem önállóak, nem fejezték be a tanulmányaikat, vagy rajtuk kívül álló okok miatt munkanélküliek. Kiskorúak esetén a Polgári Törvénykönyvnek (Código Civil) a házasság érvénytelenítése, a különválás és a házasság felbontása együttes hatásaira vonatkozó cikkeit (a 90. és azt követő cikkeket) is figyelembe kell venni.

A gyermek kiskorúsága alatt a tartás fizetése elsőbbséget élvező és feltétlen kötelezettség.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kérelmet a bíróságon kell benyújtani, azok tárgyalására az elsőfokú bíróságok (Juzgados de Primera Instancia) rendelkeznek hatáskörrel.

Melyek az eljárás fő elemei?

A kérelmeket szóbeli meghallgatáson (juicio verbal) bírálják el. Amennyiben a tartást a különválás, a házasság felbontása, vagy az életközösség megszakítása esetén a szülő-gyerek kapcsolatot szabályozó intézkedések mellett, kiegészítő intézkedésként kérik, a követelést ezekkel az eljárásokkal együttesen, különös feltételekkel lefolytatott szóbeli meghallgatáson bírálják el.

Spanyolországban a szükségállapot kihirdetésekor (a Covid19 által okozott egészségügyi válság kezeléséről szóló 2020. március 14-i 463/20. sz. királyi rendelettel), és különösen a Covid19 összefüggésében az igazságügyi rendszerben bevezetett eljárási és szervezeti intézkedésekről szóló 2020. április 18-i 16/20. sz. királyi rendelettel különleges gyorsított eljárásokat vezettek be a családjogi ügyek kezelésére a szükségállapot alatt (lásd a 3., 4. és 5. cikket). Ez a különleges eljárás azokban az esetekben irányadó, amikor a háztartási kiadások, házastársak közötti pénzügyi ellátások és gyermek eltartására vonatkozóan megállapított kötelezettségek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2000. január 7-i 1/2000. sz. törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) 774. cikke alapján hozott állandó jellegű intézkedések felülvizsgálatát kell kérni, amennyiben a felülvizsgálatra azért van szükség, mert a házastársak és szülők gazdasági helyzete lényegesen megváltozott a Covid19 által okozott egészségügyi válság miatt. Az eljárás a tartásdíjfizetési kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára irányuló kérelmekkel kapcsolatos vitákra is vonatkozik, amennyiben a kérelem benyújtásának alapja az, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezett családtag gazdasági helyzete lényegesen megváltozott a Covid19 által okozott egészségügyi válság miatt.

Külön rendelkezések hiányában a cikkben nem tárgyalt kérdésekben a polgári perrendtartásról szóló 2000. január 7-i 1/2000. sz. törvény rendelkezései irányadók a szóbeli meghallgatásra vonatkozóan.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Az igényt az érintett személynek személyesen kell benyújtania, kivéve, ha kiskorú, amikor is a kérelmet a kiskorú törvényes gondviselőjének kell benyújtania az ügyészséghez (el Fiscal) vagy a gyermekvédelmi hatósághoz. A kérelem azonban képviselő útján is benyújtható, amennyiben a képviselő rendelkezik közjegyző, bírósági titkár vagy külföldön található spanyol diplomáciai képviselet előtt készített meghatalmazással.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Főszabályként a tartásra kötelezett lakóhelye szerinti bíróság az illetékes. Egynél több egyetemleges kötelezett esetén (anya és apa) bármelyikük lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel. Ha a kötelezettnek nincs Spanyolországban lakóhelye, az utolsó spanyolországi lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel. Minden egyéb esetben a tartásra jogosult lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmező köteles ügyvédet (abogado) fogadni és a kérelmezőt törvényes vagy jogi képviselője (procurador) képviseli.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Spanyolországban az ügyvédi, jogi képviselői és esetleges szakértői díjak kivételével nem merülnek fel díjak azon perek esetében, amelyeknek kizárólagos célja a tartásdíj érvényesítése.

Az ügyvéd és a törvényes képviselő által felszámított díjak alapja a követelés összege. Az eljárási költségekhez való anyagi hozzájárulás akkor lehetséges, ha a kérelmező vagy a tartásra kötelezett nem rendelkezik anyagi eszközökkel és jogosult lehet az ingyenes jogi segítségnyújtásra, az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló, 1996. január 10-i 1/1996. sz. törvény 3. cikkében meghatározott összeghatárok szerint. A jogi segítségnyújtás keretében hivatalból kinevezett ügyvéd és jogi képviselő áll rendelkezésére a jogi igény érvényesítéséhez, továbbá minden perköltség, például a szakértői díjak és a hirdetmények költségei is az államot terhelik.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A legtöbbször rendszeres fizetési kötelezettséget állapítanak meg, amelyet a törvény szerint havonta előre kell fizetni. Egyösszegű átalány formájában fizetendő összeg megítélésére csak rendkívüli esetekben kerül sor: kizárólag tartásdíj-hátralék rendezése esetén, továbbá ha az adós nem rendelkezik meghatározott vagyonnal és ez a legjobb módszer a jövőbeli kifizetések biztosítására, valamint a felek közös megállapodása esetén. A tartásdíj összegét a bíróság számítja ki egy absztrakt jogi szabály alapján, amely három vonatkozásban veszi figyelembe az arányosságot: a tartásdíj kedvezményezettjének szükségletei; a tartásdíjfizetésre kötelezett pénzügyi lehetőségei; valamint a tartásdíjhoz való hozzájárulásra a főkötelezettel azonos sorban kötelezett egyéb személyek (társkötelezettek) pénzügyi lehetőségei. A tartás összegét megállapító bírósági végzésben meg kell jelölni a jövőbeli tartásdíjemelés alapjait. A tartásdíjemelés automatikusan lép érvénybe az idő múlásával, és a fizetésre kötelezett kötelessége a módosított összeg megfizetése. Amennyiben a tartásra kötelezett nem hajtja végre a tartásdíjemelést, azt a tartás kedvezményezettjének kérelmére a bíróság végzi el. A tartásdíj összege módosulhat (ismét csak az érdekelt kérelmére), amennyiben a megállapításának alapját képező körülmények lényegesen megváltoznak: emelni kell az összeget, ha a tartásra kötelezett anyagi helyzete javul, illetve ha a kedvezményezett helyzete romlik és nagyobb támogatást igényel (például betegsége súlyosbodik); csökkenteni kell az összeget, ha a tartásra kötelezett anyagi helyzete romlik, illetve ha a kedvezményezett életkörülményei javulnak. Végezetül, a tartási kötelezettség megszűnhet, amennyiben a kötelezettség megállapításának alapjául szolgáló ok megszűnik.

Az Igazságszolgáltatási Főtanács (Consejo General del Poder Judicial, CGPJ) a tartásdíj kiszámításának érdekében táblázatokat készít. Ezeket utoljára 2019 májusában frissítették. A táblázatok csak iránymutató jellegűek, a szülők bevételeinek és a gyermekek számának figyelembevételével a gyermek szükségletein alapulnak. A lakhatás és az oktatás költségeit azonban nem tartalmazzák, ennek megfelelően a végleges tartásdíjat eseti jelleggel, ezekre tekintettel kell megállapítani. A táblázatok itt megtekinthetők:

A link új ablakot nyit meghttp://www.poderjudicial.es/cgpj/es/Servicios/Utilidades/Calculo-de-pensiones-alimenticias/

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A kifizetés szokásosan készpénzben történik. Mindazonáltal létezik két kivétel: az adós a kötelezettség teljesítéseként vállalhatja, hogy saját otthonában biztosítja a kedvezményezett lakhatását és ellátását, azonban ezt a lehetőséget a joggyakorlat jelentősen korlátozza, amennyiben nincs biztosíték a felek közötti jó kapcsolatra; a tárgyak vagy jogok átruházása révén történő teljesítés kivételesnek számít, és kizárólag tartásdíjhátralékok rendezésére szolgálhat, amennyiben a javak eltűnésének kockázata áll fenn, illetve ha a tartásra kötelezettnek nincs vagyona. A tartásdíj közvetlenül a kedvezményezettnek kerül megfizetésre. A leggyakoribb mód a banki átutalás. Amennyiben a tartás kedvezményezettje kiskorú vagy cselekvőképtelen, akkor a törvényes képviselője részére kell a fizetést teljesíteni.

A házasság megszüntetésére vagy a szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó eljárásokban a bíróság engedélyezheti, hogy egyes kiskorú gyermekkel kapcsolatos költségek (pl. oktatás, egészségbiztosítás) tekintetében a tartásdíjat közvetlenül a kedvezményezett részére fizessék meg.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ilyen esetben a tartásra jogosult kérelmezheti annak a határozatnak a végrehajtását, amely kimondta, hogy fennáll a tartásdíjra vonatkozó jog. Spanyolországban az alábbi végrehajtási módok alkalmazhatók: munkabérből történő letiltás (a bíróság által meghatározott létminimum kivételével); adó-visszatérítés visszatartása; bankszámlák zárolása; társadalombiztosítási juttatások visszatartása; vagyon zár alá vétele és nyilvános árverésen való értékesítése; a tartásdíj megfizetésének elmulasztása meghatározott esetekben bűncselekménynek minősülhet, és az elkövetőt szabadságvesztésre ítélhetik.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Tartásdíjra vonatkozó tartozás esetében – más tartozásoktól eltérően – az adós számlái és vagyontárgyai mennyiségi korlátok nélkül zárolhatók. Az alábbi kötelezettségek teljesítésére irányuló eljárások öt év elteltével nem indíthatók.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A kiskorúak vagy cselekvőképtelenek részére fizetendő tartásdíjra vonatkozó igények esetében az ügyészség felajánlhatja a képviselet ellátását.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A 2006. december 28-i 42/2006. sz. törvény által létrehozott, és a 2007. december 7-i 1618/2017. sz. királyi rendelettel szabályozott „Tartásdíj Garancia Alap” jogi személyiséggel nem rendelkező alap, amelynek célja előlegnek minősülő összeg megfizetésével annak biztosítása, hogy a kiskorú gyermekek megkaphassák a számukra a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy a különválásra, a házasság felbontására, a házasság érvénytelenségének megállapítására, apaság megállapítására vagy tartásra irányuló eljárásban hozott határozatban elismert, meg nem fizetett tartásdíjat.

Az Alapból történő kifizetés feltétele, hogy a tartást elismerő határozat valamely spanyol bíróságtól származzon.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen, az Európai Unió szabályai és a tartásdíj fizetésre vonatkozó, Spanyolország által megerősített nemzetközi megállapodások alapján a tartásra jogosult kérheti az Igazságügyi Minisztériumon belül működő spanyol központi hatóság segítségét.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az Igazságügyi Minisztériumon belül működő Nemzetközi Jogi Együttműködési Főosztálynál (Subdirección General de Cooperación Jurídica Internacional), melynek elérhetősége: Calle San Bernardo No 62, 28071 Madrid. Telefon: 00 34 91 3902228/2295/4437 Fax: 00 34 91 3904457

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Egy másik tagállamban honos kedvezményezett felveheti a kapcsolatot az adott állam központi hatóságával, bizonyítva azt, hogy tartásdíjra vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, és kérheti azt, hogy a központi hatóság vegye fel a kapcsolatot a spanyol központi hatósággal, az utóbbi pedig kezdeményezzen Spanyolországban végrehajtási eljárást. Erre az Európai Unió szabályai és a tartásdíj fizetésre vonatkozó, Spanyolország által elfogadott nemzetközi megállapodások alapján kerül sor.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Az adott állam hatóságai által meghatározott feltételek alapján.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, az Európai Unió (és így Spanyolország) 2010. április 8-án elfogadta a jegyzőkönyvet.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerint azok a felek, akik a szóban forgó rendelet hatálya alá tartozó vitában érintettek, ténylegesen élhetnek egy másik tagállamban az igazságszolgáltatáshoz való joggal, az adott fejezetben meghatározott feltételek szerint, beleértve a végrehajtást és a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásokat is. Ezenkívül a megkeresett tagállam ingyenes jogi segítségnyújtást biztosít az 56. cikk hatálya alá tartozó minden kérelmezőnek, amennyiben szülő-gyermek kapcsolat alapján a tartási kötelezettség kedvezményezettje 21 évesnél fiatalabb személy.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló, 1996. január 10-i 1/1996. sz. törvény kiegészült az „Ingyenes jogi segítségnyújtás a határokon átnyúló európai uniós jogvitákban” című VIII. fejezettel, amely ezt a jogot természetes személyek tekintetében szabályozza, függetlenül attól, hogy azok az Európai Unió polgárai vagy olyan harmadik országok állampolgárai, akik jogszerűen élnek valamely tagállam területén.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 16/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Franciaország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A francia jogban a tartási kötelezettség azt a törvényben előírt kötelezettséget jelenti, amelynek értelmében a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező személy köteles fedezni annak a másik személynek a szükségleteit, akihez családi vagy házassági kapcsolat fűzi. Ebből következően különböző személyek részesülhetnek tartásban, beleértve a következőket:

  • a házastárs a házastársától (a polgári törvénykönyv (code civil) 212. és 214. cikke),
  • a gyermek a szüleitől (a polgári törvénykönyv 203., 371-2. és 373-2-2. cikke),
  • az apa, anya és egyéb felmenő a gyermekétől (a polgári törvénykönyv 205. cikke),
  • az após és az anyós a vejétől és a menyétől (a polgári törvénykönyv 206. cikke),
  • a tartásra szoruló túlélő házastárs (a polgári törvénykönyv 767. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermekkel szembeni tartási kötelezettség tekintetében nincsen jogilag meghatározott korhatár: a szülőnek a gyermek szükségleteinek fedezésére és taníttatására vonatkozó kötelezettsége nem szűnik meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával (a polgári törvénykönyv 371-2. cikke). Két időszakot kell megkülönböztetni egymástól:

  • amíg a gyermek kiskorú, illetve nagykorúsága esetén amíg anyagilag függetlenné nem válik, a szülők kötelesek gondoskodni a gyermekük szükségleteinek fedezéséről és taníttatásáról, ezáltal biztosítva számára a fejlődéséhez és a tanulmányai folytatásához szükséges feltételeket;
  • a szükségletek fedezésére és taníttatásra vonatkozó kötelezettség megszűnését követően a tartási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok irányadók, amelyek megkövetelik a kérelmezőtől a rászorultsága igazolását (a polgári törvénykönyv 205. és 207. cikke).

A gyermek nagykorúvá válását követően a hozzájárulás egy összegben vagy részletekben közvetlenül a gyermek számára is fizethető.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Amennyiben a tartásdíjat nem fizetik meg önként, a tartásra jogosult személynek, a képviselőjének vagy elsődleges gondviselőjének eljárást kell indítania a fizetendő összeg meghatározása, valamint a kötelezett arra történő kötelezése iránt, hogy megfizesse ezt az összeget.

A tartási követelés lehet önálló tárgya a keresetnek, de érvényesíthető a házasság felbontására irányuló eljárás vagy a szülői felügyelet gyakorlásának megállapítására irányuló eljárás keretében is.

A nagykorú személyek közötti tartási követelések esetében a tartást követelő személynek igazolnia kell a rászorultságát, valamint hogy magát nem képes eltartani. A bíróság azonban teljesen vagy részben mentesítheti a kötelezettet a tartási kötelezettséggel összefüggő tartozás megfizetése alól, amennyiben a tartásra jogosult súlyosan elhanyagolta a kötelezettel szemben fennálló kötelezettségeit (a polgári törvénykönyv 207. cikke).

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A francia jog alapján nem a kiskorú gyermekek minősülnek a tartás követelésére jogosult személyeknek: csak a gyermekről gondoskodó szülő/hozzátartozó vagy harmadik fél tekinthető ilyen személynek, és léphet fel a másik szülő vagy a szülőkkel szemben a gyermek taníttatásához és a szükségletei fedezéséhez való hozzájárulás megállapítása iránt.

A szociális ellátó szolgálatok eljárhatnak a tartásra jogosult nevében, ha a polgári törvénykönyv 205. cikke alapján e személy önállóan nem képes eljárni (a szociális ellátásról és a családokról szóló törvény [code de l’action sociale et des familles] L132-7. cikke).

A kórházak és közegészségügyi intézmények/gondozást nyújtó közintézmények közvetlenül eljárást kezdeményezhetnek azokkal szemben, akik a kórházba/intézménybe felvett valamely személlyel szemben tartásra kötelezettek (a közegészségügyről szóló törvény [code de la santé publique] L6145-11. cikke).

A gondnokság alatt álló személyt a gondnokának kell képviselnie (a polgári törvénykönyv 475. cikke).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A keresetet családjogi bíró (juge aux affaires familiales) előtt kell megindítani az általános hatáskörű elsőfokú bíróságon (tribunal de grande instance) (a bíróságok szervezetéről szóló törvény [code de l’organisation judiciaire] L. 213-3. cikke szerint).

A polgári perrendtartásról szóló törvény (code de procédure civile) 1070. cikke a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet irányadó rendelkezéseire figyelemmel megállapítja, hogy az alábbi családjogi bíróság rendelkezik joghatósággal:

  • a család lakóhelye szerinti bíróság;
  • különélő szülők esetében a szülői felügyelet közös gyakorlása esetén annak a szülőnek a lakóhelye szerinti bíróság, akivel a kiskorú gyermek szokásosan együtt él, vagy pedig a kizárólagos szülői felügyelettel rendelkező szülő lakóhelye szerinti bíróság; más esetekben annak a személynek a lakóhelye szerinti bíróság, akivel szemben az eljárást megindították.

Közös kérelem esetén az egyik fél lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal a felek választásának megfelelően.

Amennyiben azonban a jogvita kizárólag tartással, a gyermek szükségleteinek fedezéséhez és taníttatásához való hozzájárulással, a házasság költségeihez való hozzájárulással vagy kompenzáló támogatással kapcsolatos, a tartásra jogosult lakóhelye vagy a gyermek(ek) elsődleges gondviselőjének lakóhelye szerinti bíróság is rendelkezhet joghatósággal, abban az esetben is, ha a gyermek(ek) már nagykorú(ak).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Az eljárás szóbeli és nem igényel képviseletet: a kérelmezők személyesen megjelenhetnek a bíró előtt a szükséges bizonyítékokkal.

Az eljárás megindítható idézéssel (bírósági végrehajtó útján) vagy egyszerűen a bíróságnak címzett kérelemmel is.

Amennyiben a tartást a házasság felbontására irányuló bírósági eljárás során követelik, a kérelmező képviseletében eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvédnek (avocat) kell eljárnia.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az elsőfokú eljárás nem jár jogi költségekkel. A fellebbezés illetéke 225 euró.

A kérelmezők meghatározott pénzügyi helyzetük esetén költségmentességben részesülhetnek.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermek szükségleteinek fedezéséhez és a taníttatásához való hozzájárulás az alábbi formákat öltheti:

  • havi rendszerességgel teljesített kifizetés a jogosult szülő részére (ez a leggyakoribb);
  • a gyermekkel kapcsolatban felmerülő költségek közvetlen finanszírozása;
  • a kötelezett tulajdonában lévő ingatlan használatának és lakhatási jogának átengedése, vagyontárgyon fennálló haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése, vagy jövedelemtermelő vagyontárgy juttatása a jogosult részére.

A hozzájárulás mértékét mindkét szülő önálló jövedelmi viszonyainak és vagyoni helyzetének, valamint a gyermek szükségleteinek figyelembevételével számítják ki. 2010-et követően az Igazságügyi Minisztérium (Ministère de la justice) mindössze javaslatként közzétett egy referenciatáblázatot, amelyet a kötelezett és a jogosult jövedelmi viszonyai, a felügyeletük alatt álló gyermekek száma, valamint a láthatási jogok terjedelme és a lakhatás szempontjai alapján állítottak össze. A bíró rendszeres időközönként indexálja a hozzájárulást (a háztartások általános fogyasztói árindexe alapján).

A tartásdíjak egyéb formái:

A házastárs házasság költségeihez való hozzájárulása összegének meghatározása során a bíró köteles figyelembe venni az érintett személy részéről felmerült valamennyi költséget, a hasznos vagy szükséges kiadásoknak megfelelő mértékben. A hozzájárulás történhet pénzfizetéssel, hitelért való felelősségvállalással, vagy akár a családi otthon birtokának átengedésével.

Amennyiben a házasság felbontására irányuló eljárásban támogatási kötelezettség alapján ítélnek meg tartásdíjat, valamely hitel egészének vagy havi törlesztő részletei egy részének átvállalásáról is születhet döntés; a bíróságok azonban előnyben részesítik a havonta teljesített kifizetéseket. A tartásdíjat annak az életszínvonalnak az alapulvételével kell meghatározni, amelyet a jogosult házastárs a másik házastárs jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére figyelemmel magának követelhet.

A felmenők, valamint az anyós és após részére a tartásdíjat kizárólag a jogosult rászorultságával és a kötelezett vagyoni helyzetével arányosan állapítják meg. A bíró az ügy körülményeitől függően, törvény felhatalmazása alapján, akár saját kezdeményezésére is módosító záradékkal láthatja el az ilyen tartásdíjat megállapító határozatot (a polgári törvénykönyv 208. cikke).

A tartással összefüggésben a tartásdíj felülvizsgálatára bármikor sor kerülhet, feltéve, hogy a kérelmező bizonyítja olyan új körülmény fennállását, amely kihatással van a jogosult és/vagy a hitelező jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére és/vagy a gyermek/jogosult indokolt szükségleteire.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A polgári törvénykönyv egyik fizetési módot sem részesíti előnyben. A felek megállapodásban is rögzíthetik a fizetés módját. Ilyen megállapodás hiányában a bíró a határozatban dönt a fizetési módokról.

A tartásdíjat közvetlenül a jogosult részére vagy a jogosult nevében keresetet indító szociális ellátást nyújtó szolgálat, kórház, gondozást nyújtó közintézmény vagy közegészségügyi intézmény részére kell fizetni.

Megjegyzésre érdemes, hogy a gyermek szükségleteinek fedezéséhez való hozzájárulás esetében lehetőség van arra, hogy a tartásdíj helyébe részben vagy egészben egy olyan akkreditált szerv részére kifizetett pénzösszeg lépjen, amely a gyermek részére ennek fejében indexálással növelt jövedelmet biztosít (a polgári törvénykönyv 373-2-3. cikke). A bíróság úgy is határozhat, hogy közvetlenül a nagykorú gyermek részére kell fizetni a tartásdíjat.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Amennyiben a jogosult végrehajtható okirattal rendelkezik, a bírósági végrehajtót közvetlenül arra utasíthatja, hogy a kötelezett vagyontárgyaira foganatosítson végrehajtási intézkedéseket (vagyontárgy lefoglalása vagy munkabér letiltása kivételével, amelyhez előzetes bírósági határozat szükséges). A bírósági végrehajtók széleskörű nyomozati hatáskörrel rendelkeznek annak érdekében, hogy a hatóságokkal való együttműködésen keresztül hozzáférjenek a kötelezett vagy a kötelezett vagyontárgyainak felkutatásához szükséges információkhoz.

A tartásra jogosult személy elsősorban az alábbi végrehajtási eljárásokat veheti igénybe:

  • fizetési meghagyásos eljárás (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény [code des procédures civiles d’exécution] L 213-1., R 213-1. és azt követő cikkei): ez lehetővé teszi az utolsó hat hónap tekintetében fennálló tartásdíj-hátralékok, valamint az esedékes tartásdíj behajtását. A bírósági végrehajtó értesíti a harmadik felet (munkáltatót, bankot vagy bármely olyan harmadik fél adóst, aki a tartásra kötelezettel szemben kötelezett) az arra vonatkozó kötelezettségéről, hogy a tartásdíjat közvetlenül a bírósági végrehajtó részére fizessék meg;
  • munkabér letiltása (a munka törvénykönyvéről szóló törvény [code du travail] L 3252-1., R 3252-1. és azt követő cikkei): a letiltást a kerületi bíróság bírójának (juge d’instance) kell engedélyeznie;
  • lefoglalás (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 211-1., L 162-1., R 211-1., R 162-1. és azt követő cikkei), amely lehetővé teszi a kötelezett követeléseinek lefoglalását (leggyakrabban egy bankszámla lefoglalását);
  • lefoglalás értékesítés iránt (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 221-1., R 221-1. és azt követő cikkei): ingóságok lefoglalása (televízió, gépjármű stb.);
  • ingatlan lefoglalása (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 311-1., R 311-1. és azt követő cikkei): ez a kötelezett tulajdonában lévő ingatlant érinti. Az ingatlan értékesítését a végrehajtást foganatosító bíró (juge de l’exécution) engedélyezi.

A bírósági végrehajtó költségeit kizárólag a tartásra kötelezett viseli.

Büntetőeljárás során a kötelezettet el lehet ítélni a család elhagyása miatt. Ez a vétség két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel és 15 000 euró összegű bírság kiszabásával büntethető (a büntető törvénykönyv [code penal] 227-3. cikke).

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartással kapcsolatos ügyekben az elévülési idő az egyes fizetendő összegek esedékességétől számított öt év (a polgári törvénykönyv 2224. cikke).

A fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható a hat hónapnál régebbi hátralékok behajtása iránt. Ez azonban nem zárja ki más végrehajtási módok igénybevételét a korábbi hátralékok behajtása érdekében.

A végrehajtási eljárást a tartozás behajtásához szükségesnek mutatkozó szintre kell korlátozni, az intézkedések kiválasztása pedig nem lehet visszaélésszerű.

Egyes vagyontárgyak törvény alapján nem foglalhatóak le: tartásdíjak, a kötelezett mindennapi életéhez és munkájához szükséges ingóságok, fogyatékos személyek nélkülözhetetlen eszközei, egyes támogatások és családi pótlékok. Bankszámlán lévő összegből csak az egy személyre számított minimálbért (munkanélküli segélyt [le revenu de solidarité active]) meghaladó összegek tilthatók le. Munkabér letiltása esetén a letiltandó összeget a munkabérnek és a kötelezett által eltartott személyeknek a figyelembevételével kell meghatározni.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között gyakorolhatják a tartásra jogosult jogait. Ebben az esetben az utóbbi nevében és javára polgári végrehajtási eljárást indíthatnak. Ezen felül, amennyiben a magánvégrehajtási eljárás nem vezet eredményre, lehetőség van az ügyészséghez (procureur de la République) fordulni a követelésnek az állami könyvvizsgálón (comptable public) keresztül, állami behajtási eljárás történő kielégítése érdekében.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között családtámogatási ellátást folyósíthatnak a tartásra jogosultnak a neki járó tartásdíj előlegeként.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye másik országban található, a jogosult azonban Franciaországban van, a jogosult felveheti a kapcsolatot a Külügyi és Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium (Ministère des Affaires Étrangères et du Développement International) tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalával (Bureau de Recouvrement des Créances Alimentaires [RCA]). A hivatal a követelés behajtása érdekében értesíti a kötelezett tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságát.

A jogosult a családtámogatási alaphoz (Caisse d’Allocations Familiales [CAF]) is fordulhat, amely pénzügyi támogatást tud nyújtani a kötelezett nemfizetése esetén, akkor is, ha a kötelezett külföldön tartózkodik.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:

Ministère de l'Europe et des affaires étrangères

Bureau de recouvrement des créances alimentaires

27, rue de la Convention

CS 91533

75732 Paris Cedex 15

Telefonszám: + 33 (0) 1 43 17 90 01

Fax: +33 (0)1 43 17 81 97

E-mail: A link új ablakot nyit megobligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye Franciaországban található, a jogosult pedig külföldön van, a jogosultnak a tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságával kell felvennie a kapcsolatot. A követeléssel fellépő központi hatóság ezt követően értesíti a francia központi hatóságot (a Külügyminisztérium tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala), amely megteszi a szükséges lépéseket a követelés behajtása érdekében.

A jogosult végrehajtást elrendelő határozat birtokában közvetlenül utasíthatja a bírósági végrehajtót a követelés behajtására (anélkül, hogy e célból a központi hatóságokhoz kellene fordulnia). Ebben az esetben nem részesülhetnek a központi hatóságok által nyújtott segítségben.

Megjegyzést érdemel, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító bírósági határozat hiányában valamely tagállam követeléssel fellépő központi hatósága megkereséssel fordulhat a tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalhoz, annak érdekében, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító francia bírósági határozat szülessen (a 4/2009/EK rendelet tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala VII. melléklete).

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:

Ministère de l'Europe et des affaires étrangères

Bureau de recouvrement des créances alimentaires

27, rue de la Convention

CS 91533

75732 Paris Cedex 15

Telefonszám: + 33 (0) 1 43 17 90 01

Fax: +33 (0) 1 43 17 81 97

E-mail: A link új ablakot nyit megobligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr

Amennyiben a jogosult úgy dönt, hogy közvetlenül bírósági végrehajtóhoz kíván fordulni, hozzáértő szakemberekre vonatkozó adatokat találhat a „Bírósági végrehajtó keresése” (Trouver un huissier) cím alatt, vagy a Bírósági Végrehajtók Nemzeti Kamarájának (Chambre nationale des huissiers de justice) weboldalán.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem alkalmazható.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A költségmentesség lehet teljes vagy részleges. Megítélése:

  • automatikusan történik a huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek esetében a 4/2009/EK rendelet 46. cikke szerint;
  • egyéb esetekben, ha a kérelmező megfelel a törvényben meghatározott anyagi feltételeknek (a költségmentességről szóló, 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény és az 1991. december 19-i 91-1266. sz. rendelet).

Franciaországban a költségmentesség magában foglalja a jogi segítségnyújtásról hozott határozat által kijelölt ügyvéd díját a bírósági eljárás tekintetében, valamint az ugyanezen határozat által kijelölt bírósági végrehajtó díját a követelés behajtása iránti eljárás tekintetében.

A tartási kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett költségmentesség iránti kérelmekre a határon átnyúló vonatkozású egyéb jogvitákra is irányadó eljárási szabályok vonatkoznak a 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban.

A jogosultnak a költségmentesség iránti kérelmet francia nyelven kell benyújtania az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az áldozatokat segítő szolgálathoz (Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes [SADJAV]), amely az alábbi címen érhető el:

Ministère de la Justice (igazságügyi miniszter)

Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes

Bureau de l’aide juridictionnelle

13, Place Vendôme

75042 PARIS cedex 01

Telefonszám: 01 44 77 71 86

Fax: 01 44 77 70 50

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatal igazolja a külföldi központi hatóság által benyújtott kérelem és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok kézhezvételét. Ellenőrzi, hogy az akta teljes-e, valamint megvizsgálja az iratok, különösen a jogi iratok helyességét és használhatóságát. A végrehajtással összefüggésben esetlegesen felmerülő problémák megelőzése érdekében a hivatal a küldő hatóságtól pontosítást és/vagy egyéb kivonatokat vagy kivonatok fordítását kérheti. A hivatal az 56. cikk szerinti kérelmekkel kapcsolatos eljárások megindítása céljából e kérelmeket megküldi az illetékes igazságügyi hatóságoknak.

A hivatal segít felkutatni a kötelezettet, és intézkedik az ezt elősegítő információk beszerzése iránt, melynek érdekében az ügyet a 4/2009/EK rendelet 61., 62. és 63. cikkével összhangban az ügyészség és a Költségvetési Főigazgatóság (Direction Générale des Finances Publiques) elé terjeszti.

A központi hatóság a peren kívüli megegyezést is ösztönzi, ennek érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a kötelezettel és a jogosult tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül megküldi a kötelezett számára az önkéntes fizetésre vonatkozó javaslatait.

Amennyiben a követelés peren kívüli megegyezés útján történő kielégítése nem jár sikerrel, a követelés behajtása iránt még van lehetőség bírósági eljárást indítani, feltéve, hogy a külföldi határozat Franciaországban végrehajtható. A hivatal a végrehajtási eljárások megfelelő alakulásának biztosítása érdekében kapcsolatot tart a követelés behajtásával megbízott bírósági végrehajtókkal.

A hivatal rendszeresen kezdeményezi, hogy kerüljön sor banki átutalásra.

A hivatal tájékoztatja a jogosultat a származás megállapítása iránti eljárás lefolytatására illetékes hatóságról, amennyiben a tartásdíj behajtásához a származás megállapítására van szükség.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 16/08/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családi tartási kötelezettségek - Horvátország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás a szülők és a gyermekek, a házastársak és az élettársak, az egyenes ági rokonok, valamint – a családjogi törvény (Obiteljski zakon) által meghatározott esetekben – a mostohagyermek és a mostohaszülők kötelezettsége és joga. E személyek saját képességüknek és az eltartott személy szükségleteinek megfelelően járulnak hozzá kölcsönös tartásukhoz az említett törvénnyel összhangban.

Elsősorban a szülők kötelessége kiskorú gyermekük eltartása. A munkaképes szülők nem mulaszthatják el gyermekük gondozására vonatkozó kötelességüket. Ha egy szülő nem tartja el kiskorú gyermekét, az e szülő ágán lévő nagyszülőknek kell eltartaniuk a gyermeket. A mostohaszülőnek akkor kell eltartania a kiskorú mostohagyermeket, ha a mostohagyermeket nem tartja el a szülője.

A szülőknek – külön jogszabályoknak megfelelően – legfeljebb 26 éves koráig el kell tartaniuk a középiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató vagy szakképzésben részesülő, illetve alsó- vagy középfokú felnőttoktatásban részt vevő, a kötelezettségeinek rendszeresen és megfelelően eleget tevő nagykorú gyermeküket.

A szülőknek el kell tartaniuk azt a nagykorú gyermeküket, aki befejezte tanulmányait, de a tanulmányok befejezését követően egy évig nem talál munkát, feltéve, hogy a gyermek nem töltötte még be a 26. életévét. A nagykorú gyermek eltartásának kötelezettsége a tanulmányok befejezésétől számított egy év letelte előtt megszűnik abban az időpontban, amikor a gyermek betölti a 26. életévét.

A szülőknek mindaddig el kell tartaniuk a súlyos és tartós betegség vagy fogyatékosság miatt munkaképtelen nagykorú gyermeküket, amíg ez a munkaképtelenség fennáll.

A nagykorú gyermeknek el kell tartania a munkaképtelen és a megélhetéshez elegendő anyagi eszközzel nem rendelkező, vagy a saját vagyoni eszközeiből ezeket az anyagi eszközöket előteremteni nem képes szülőt. A nagykorú mostohagyermeknek el kell tartania a munkaképtelen és a megélhetéshez elegendő anyagi eszközzel nem rendelkező, vagy a saját vagyoni eszközeiből ezeket az anyagi eszközöket előteremteni nem képes, és a mostohagyermeket hosszú ideig eltartó vagy róla hosszú ideig gondoskodó mostohaszülőjét. A nagykorú unokának el kell tartania a munkaképtelen és a megélhetéshez elegendő anyagi eszközzel nem rendelkező, vagy a saját vagyoni eszközeiből ezeket az anyagi eszközöket előteremteni nem képes, és az unokát hosszú ideig eltartó vagy róla hosszú ideig gondoskodó nagyszülőjét.

Az a házastárs, aki munkaképtelensége vagy munkanélkülisége miatt nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel a megélhetéshez, vagy a vagyoni eszközeiből nem képes előteremteni ezeket az anyagi eszközöket, jogosult a másik házastárs általi tartásra, ha ez utóbbi házastárs elegendő anyagi eszközzel és lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy ilyen tartást nyújtson. A házastársak tartására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók az élettársak tartására is az élettársi közösség fennállásának ideje alatt.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Elsősorban a szülők kötelessége kiskorú gyermekük eltartása. Ha egy szülő nem tartja el kiskorú gyermekét, az e szülő ágán lévő nagyszülőknek kell eltartaniuk a gyermeket. A mostohaszülőnek akkor kell eltartania a kiskorú mostohagyermeket, ha a mostohagyermeket nem tartja el a szülője.

A szülőknek – külön jogszabályoknak megfelelően – legfeljebb 26 éves koráig el kell tartaniuk a középiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató vagy szakképzésben részesülő, illetve alsó- vagy középfokú felnőttoktatásban részt vevő, a kötelezettségeinek rendszeresen és megfelelően eleget tevő nagykorú gyermeküket.

A szülőknek el kell tartaniuk azt a nagykorú gyermeküket, aki befejezte tanulmányait, de a tanulmányok befejezését követően egy évig nem talál munkát, feltéve, hogy a gyermek nem töltötte még be a 26. életévét. A nagykorú gyermek tartásának kötelezettsége a tanulmányok befejezésétől számított egy év letelte előtt megszűnik abban az időpontban, amikor a gyermek betölti a 26. életévét.

A szülőknek mindaddig el kell tartaniuk a súlyos és tartós betegség vagy fogyatékosság miatt munkaképtelen nagykorú gyermeküket, amíg ez a munkaképtelenség fennáll.

Nagykorú a 18. életévét betöltött személy.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Szociális ellátóközponthoz és bírósághoz kell fordulni.

A tartás kötelező tanácsadási eljárásban szabályozható. A kötelező tanácsadásra a házasság felbontására irányuló eljárás megindítása előtt kerül sor, ha van közös kiskorú gyermek, valamint a szülői felügyeleti joggal és a gyermekhez fűződő személyes kapcsolatokkal összefüggő más bírósági eljárások megindítása előtt. A családjogi törvénynek a házasság felbontására irányuló eljárás megindítása előtt azon esetben kötelező tanácsadásra vonatkozó rendelkezései, ha van közös kiskorú gyermek, a szülői felügyeleti joggal és a gyermekhez fűződő személyes kapcsolatokkal összefüggő eljárások megindítását megelőző kötelező tanácsadásra is alkalmazandók, ha a gyermek szülei különválnak. A kötelező tanácsadás az egyik fél által valamelyik szociális ellátóközponthoz benyújtott kérelem nyomán indul. Ha a szülők nem egyeztek meg a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervben, a szociális ellátóközpont tanáccsal látja el őket annak érdekében, hogy családjogi közvetítői eljárás keretében próbáljanak meg egyezségre jutni a családjogi törvény rendelkezéseivel összhangban.

A tartás családjogi közvetítői eljárás útján rendezhető, amelyben a felek családjogi közvetítők segítségével tesznek kísérletet a családi viták megegyezés útján történő rendezésére. A családtagok önként vesznek részt a családjogi közvetítői eljárásban, és csak a családjogi közvetítői eljárás első találkozóján kell részt venni a házasság felbontására irányuló eljárás megindítása előtt. A családjogi közvetítői eljárás elsődleges célja a közös szülői felügyelettel és a gyermeket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal. A közös szülői felügyeletre vonatkozó terv vagy a családjogi közvetítői eljárás során létrejött egyéb egyezségek akkor válnak végrehajthatóvá, ha a bíróság a felek kérelmére jóváhagyja azokat nemperes eljárásban. A családjogi közvetítői eljárás a bírósági eljárástól függetlenül, a bírósági eljárás megindítását megelőzően, annak ideje alatt vagy annak befejezését követően is lefolytatható.

A gyermektől külön élő szülő által fizetendő tartás összege a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervben is meghatározható, amelyet a szülők maguk is elkészíthetnek a kötelező tanácsadás, valamint a családjogi közvetítői eljárás során. Ha a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervet nemperes eljárásban jóváhagyás céljából benyújtják a bírósághoz, az végrehajthatóvá válik a családjogi törvénnyel összhangban.

A gyermek tartási követelést nyújthat be tartás megállapítására irányuló egyszerűsített nemperes eljárásban. Ezen eljárásban a gyermek és a tőle külön élő szülő vesznek részt félként. A gyermeket az a szülő képviseli a tartási eljárásban, akivel a gyermek él. A tartási ügyekkel kapcsolatos egyszerűsített eljárásban az általános illetékességgel rendelkező bíróság mellett a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság is joghatósággal rendelkezhet.

Tartási követelésekre vonatkozó bírósági határozatok meghozatalára házassági jogvitákban, az anyaság vagy apaság megállapítására irányuló ügyekben, valamint a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben kerülhet sor a családjogi törvénnyel összhangban.

A házasság felbontása esetén a házastársak a tartás összegét, a tartási kötelezettség teljesítésének módját és a tartási kötelezettség időtartamát meghatározó tartási megállapodást köthetnek. A házastársak írásban is megköthetik a tartási megállapodást, és azt a bíróság elé terjeszthetik nemperes eljárásban történő jóváhagyásra, miáltal a megállapodás végrehajthatóvá válik.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A gyermektartásdíj megállapítására irányuló eljárásban a gyermek és a gyermeket a családjogi törvény alapján tartani köteles személy vesznek részt félként. A gyermeket az a szülő képviseli, akivel a gyermek él. A gyermekkel élő szülő beleegyezése esetén a szociális ellátóközpont képviseli a gyermeket a tartási eljárásban. A szociális ellátóközpont mellett a gyermekkel élő szülő is jogosult eljárási cselekményeket végezni. A szociális ellátóközpont és a gyermekkel élő szülő cselekményei közötti ellentmondás esetén a bíróság az összes körülményt és különösen a gyermek jólétét figyelembe véve állapítja meg, hogy a szociális ellátóközpont vagy a gyermek szülőjének cselekményét vegye-e figyelembe.

A szociális ellátóközpont köteles eljárni a gyermek nevében és tartási vagy tartásdíjemelés iránti eljárást indítani és folytatni, ha a gyermekkel élő szülő e jog gyermek általi megszerzését követően több mint három hónapig indokolatlanul nem gyakorolta ezt a jogot. A szociális ellátóközpont képviseli a gyermeket a tartási eljárásban, ha a gyermekről másik természetes vagy jogi személy gondoskodik. Ilyen esetekben a gyermek szülei nem jogosultak a szociális ellátóközpont mellett eljárási cselekményeket végezni a gyermek nevében, és a gyermek képviseletére való jogosultságuk megszűnik, amikor a szociális ellátóközpont a gyermek nevében keresetet indít.

A polgári eljárásjogi törvény (Zakon o parničnom postupku) rendelkezései alapján a feleket csak ügyvéd képviselheti meghatalmazottként, amennyiben a jogszabályok másként nem rendelkeznek. A feleket meghatalmazottként eljáró egyenes ági rokon, testvér vagy házastárs is képviselheti, ha azok teljes cselekvőképességgel rendelkeznek, és nem jogellenesen végeznek jogi tevékenységet.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Olyan jogszabályból eredő tartási kötelezettséggel kapcsolatos jogviták esetében, amelyekben a felperes ilyen tartást követelő személy, – az általános illetékességgel rendelkező bíróság mellett – az a bíróság is joghatósággal rendelkezik, amelynek területén a felperes lakóhelye vagy tartózkodási helye található. Ha egy horvátországi bíróság azért rendelkezik joghatósággal egy jogszabályból eredő tartási kötelezettséggel kapcsolatos, nemzetközi vonatkozású jogvitában, mert a felperes lakóhelye Horvátországban található, az a bíróság illetékes, amelynek területén a felperes lakóhelye található. Ha egy horvátországi bíróság azért rendelkezik joghatósággal, mert az alperes olyan vagyontárggyal rendelkezik Horvátországban, amelyből behajtható a tartásdíj, az a bíróság illetékes, amelynek területén e vagyontárgy található.

A közös szülői felügyeletre vonatkozó terv jóváhagyására a gyermekkel kapcsolatos ügyben általános illetékességgel rendelkező bíróság rendelkezik joghatósággal.

A gyermektartási megállapodás jóváhagyására a gyermekkel kapcsolatos ügyben általános illetékességgel rendelkező bíróság rendelkezik joghatósággal.

A házastársi tartási megállapodás jóváhagyására az a bíróság rendelkezik joghatósággal, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye található. Ha a házastársaknak nincs közös lakóhelyük, az a bíróság rendelkezik joghatósággal, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Ha egy horvátországi bíróság azért rendelkezik joghatósággal egy házastársi tartási megállapodás jóváhagyására, mert a házastársak utolsó közös lakóhelye Horvátországban volt, az a bíróság rendelkezik joghatósággal, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

Az egyszerűsített tartási eljárásban történő határozathozatalra az általános illetékességgel rendelkező bíróság mellett a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság is joghatósággal rendelkezik.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A polgári eljárásjogi törvény 89a. cikke szerint a felek az eljárás során személyesen vagy ügyvéd útján végezhetnek cselekményeket, a bíróság azonban felkérheti az ügyvéd által képviselt feleket arra, hogy – a peres ügy során megállapítandó tényállással kapcsolatos nyilatkozattétel érdekében – személyesen jelenjenek meg a bíróság előtt. Amennyiben a jogszabályok másként nem rendelkeznek, a feleket csak ügyvéd képviselheti meghatalmazottként. A 89a. cikk (3) bekezdése szerint a feleket meghatalmazottként eljáró egyenes ági rokon, testvér vagy házastárs is képviselheti, ha azok teljes cselekvőképességgel rendelkeznek, és nem jogellenesen végeznek jogi tevékenységet.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A bírósági illetékekről szóló törvény (Zakon o sudskim pristojbama) 1. cikke szerint a bíróságon folytatott minden eljárás esetén fizetendő bírósági illeték. Az illeték összegét a bíróságiilleték-táblázat határozza meg.

A bírósági illetékekről szóló törvény 16. cikke kimondja, hogy a gyermekek a tartási eljárás, illetve az e jogból eredő követelésekkel kapcsolatos eljárások részes feleiként mentesülnek a bírósági illetékek alól.

A polgári eljárásjogi törvény 172. cikke szerint a bírósági költségek megfizetése alóli mentességhez és a szakszerű jogi segítségnyújtáshoz való jog gyakorlásának módját és feltételeit a költségmentességet szabályozó külön jogi aktus határozza meg. A 176. cikk szerint amennyiben a felek a költségmentességre vonatkozó különleges szabályozás alapján gyakorolták a bírósági költségek alóli mentességhez való jogot, és amennyiben az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy képesek megfizetni a bírósági költségeket vagy illetékeket, a bíróság haladéktalanul értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot.

A költségmentességről szóló törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) meghatározza az ingyenes jogi segítségnyújtás célját, kedvezményezettjeit, típusait, a jogi segítséget nyújtó szervezeteket, a jogi segítség biztosításának feltételeit és eljárási rendjét, a határokon átnyúló jogi segítségnyújtást, a jogi segítségnyújtás finanszírozását, valamint a törvény végrehajtásának felügyeletét. A költségmentességről szóló törvény nem alkalmazandó, ha a költségmentesség biztosítására különleges szabályozásnak megfelelően kerül sor.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartást mindig konkrét pénzösszegként kell megállapítani.

A gyermekkel élő szülő mindennapi gondozással, a gyermektől külön élő szülő pedig a gyermek anyagi szükségleteinek pénzügyi támogatás formájában történő kielégítésével tesz eleget a gyermektartási kötelezettség rá eső részének.

A gyermeknek a bíróság által a peres ügy során meghatározott teljes anyagi szükséglete a lakhatási, étkezési, ruházkodási, tisztálkodási, létfenntartási, oktatási, egészségügyi és a gyermekkel kapcsolatos más hasonló költségeken alapul. A gyermek teljes anyagi szükségletét a tartás fizetésére köteles szülő életszínvonalának megfelelően kell meghatározni.

A gyermek anyagi szükségletei megnövekedhetnek, ha egészségi állapota miatt folyamatosan fokozott gondozásra szorul, amit figyelembe kell venni a tartás összegének polgári eljárásban történő meghatározásakor.

A tartásra kötelezett szülőnek a bíróság által a polgári eljárásban megállapított teljes teherviselő képessége a tartás fizetésére köteles szülőnek a tartás összegének meghatározásakor fennálló jövedelmén és pénzügyi helyzetén alapul.

A szociális jólétért felelős miniszter évente egyszer és legkésőbb a folyó év áprilisának 1. napjáig meghatározza a teljes anyagi szükségletnek a Horvát Köztársaságban egy kiskorú gyermek havi tartásához szükséges minimális összegét jelentő, a gyermektől külön élő szülő által fizetendő minimális pénzösszeget.

A minimális összeg meghatározása a Horvát Köztársaságban az előző évben jogi személyek által foglalkoztatott személyek egy főre vetített havi nettó átlagbérének százalékos arányaként történik, mégpedig a következőképpen:

  1. 6 éves korig az átlagbér 17 %-a,
  2. 7–12 éves korú gyermek esetén az átlagbér 20 %-a, és
  3. 13–18 éves korú gyermek esetén az átlagbér 22 %-a.

A gyermektartási szükségletet illetően kivételesen alacsonyabb összeg is megállapítható, amely azonban nem lehet kevesebb a jogszabályi minimum felénél:

  1. ha a tartásra kötelezett személynek két vagy több gyermeket kell eltartania, vagy
  2. ha a gyermek saját jövedelmével járul hozzá tartásához.

A szociális jólétért felelős miniszter évente egyszer és legkésőbb a folyó év áprilisának 1. napjáig elkészíti a kiskorú gyermekek életkoruknak megfelelő átlagos szükségleteit, a tartás fizetésére köteles szülők fizetési osztályonként meghatározott jövedelmét és a horvát köztársaságbeli megélhetés átlagos költségeit tartalmazó jegyzéket.

A tartásra jogosult személy és a tartásra kötelezett személy keresetet nyújthat be a bírósághoz a tartás összegének növelése vagy csökkentése érdekében, a tartás megszüntetésére, illetve egy korábbi végrehajtható jogcím útján megállapított tartási mód módosítására vonatkozó határozathozatal érdekében, ha a körülmények megváltoztak.

A tartási követeléseket nem indexálják a Horvát Köztársaságban.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást a bírósági határozatban meghatározott módon és személy részére kell fizetni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett személy nem fizeti önként a tartást, végrehajtási eljárás megindítására és lefolytatására kerül sor.

A gyermektartási követelés beszedésének a bérből és más rendszeres jövedelemből, valamint a számlán lévő pénzeszközökből történő letiltással való végrehajtását az egyéb követelések végrehajtása előtt kell foganatosítani, azok felmerülésének időpontjától függetlenül.

A tartásra kötelezett személy a bírósági tárgyaláson jegyzőkönyvbe vagy arról szóló különleges közjegyzői okiratba vetetheti hozzájárulását, hogy bére, nyugdíja vagy hasonló pénzbeli jövedelme egészben vagy részben zár alá vehető a tartásra jogosult személy által támasztott követelés beszedése érdekében, és hogy a kifizetéseket közvetlenül a tartásra jogosult személy részére kell teljesíteni az említett okiratban foglaltaknak megfelelően. Az ilyen okiratot egy példányban kell kiállítani, és az egy jogerős végrehajtási lap joghatásával bír.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Az a kiskorú gyermekétől külön élő szülő, aki a kiskorú gyermeke után nem fizet tartást, a tartáshoz való jog megállapításának napjától a keresetindítás napjáig számított kompenzációt köteles fizetni a gyermeknek a visszatartott tartásért. A gyermeknek a gyermektartás fizetését elmulasztó szülővel szembeni követelése a kötelezettség keletkezésének napjától számított öt év alatt évül el.

A kötelmi jogról szóló törvény (Zakon o obveznim odnosima) 226. cikke szerint az évente vagy rövidebb időközönként esedékes időközi kifizetések iránti követelések elévülési ideje az egyes kifizetések esedékességének időpontjától számított három év, függetlenül attól, hogy azok járulékos követelések-e (mint például a kamatok), vagy olyan követelések, amelyeknél maga a jog megszűnt (mint például a tartási követelések).

A kötelmi jogról szóló törvény 233. cikke szerint a jogerős bírósági határozatban, másik hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság határozatában, perbeli egyezségben, másik hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál létrejött egyezségben vagy közjegyzői okiratban megállapított követelések elévülési ideje tíz év, beleértve azokat a követeléseket is, amelyek vonatkozásában a jogszabályok rövidebb elévülési időről rendelkeznek.

A kötelmi jogról szóló törvény 235. cikke szerint az elévülési idő nem kezdődik meg a szülők és gyermekek közötti viszonyban a szülői jogok megszűnéséig.

A végrehajtásról szóló törvény (Ovršni zakon) 172. cikke szerint az alábbi vagyon nem vonható végrehajtás alá: jogszabályból eredő tartásként szerzett jövedelem, egészségkárosodásért, csökkent vagy elvesztett munkaképességért fizetett kompenzáció; a tartásra jogosult személy halála miatt kiesett tartásért fizetett kompenzáció; a fogyatékossági biztosítással kapcsolatos jogszabályoknak megfelelően a testi fogyatékosságért fizetett juttatásokból származó jövedelem; szociális juttatásokból származó jövedelem; ideiglenes álláskeresési járadékból származó jövedelem; eltartott gyermek után fizetett juttatásból származó jövedelem, amennyiben különleges szabályozás másként nem rendelkezik; ösztöndíjból vagy más hallgatói támogatásból származó jövedelem; elítéltek számára az általuk végzett munkáért fizetett díjazás a jogszabályból eredő tartással kapcsolatos követelések és az elítélt által elkövetett bűncselekmény által okozott kár megtérítésével kapcsolatos követelések kivételével; díjakból és jutalmakból származó jövedelem; anyasági vagy szülői támogatási célú kifizetések, amennyiben külön jogi aktus másként nem rendelkezik; külön jogszabályok értelmében a végrehajtás alól mentesülő egyéb jövedelem.

A végrehajtásról szóló törvény 173. cikke a következőképpen korlátozza a végrehajtást:

(1) A végrehajtásra kötelezett személy bérének végrehajtás alá vonása esetén a Horvát Köztársaságban érvényes nettó átlagbér kétharmadának megfelelő összeg mentesül a végrehajtás alól. A jogszabályból eredő tartási követelés, illetve az egészségkárosodás, csökkent vagy elvesztett munkaképesség okozta kár megtérítésével és a tartást fizető személy halála miatt kiesett tartás kompenzálásával kapcsolatos követelés behajtása érdekében foganatosított végrehajtás esetén megállapított összeg a Horvátországban érvényes nettó átlagbér fele, kivéve a gyermektartásként esedékes pénzeszközök behajtása érdekében foganatosított végrehajtás esetét. Ilyen esetekben a végrehajtás alól mentesülő összeg a (Horvátországban az előző évben jogi személyek által foglalkoztatott személyek) nettó átlagbér(ének) egynegyede.

Ha a végrehajtásra kötelezett személy a Horvátországban érvényes nettó átlagbérnél alacsonyabb bért kap, a bér kétharmada mentesül a végrehajtás alól. A jogszabályból eredő tartási követelés, illetve egészségkárosodás, csökkent vagy elvesztett munkaképesség okozta kár megtérítésével és a tartást fizető személy halála miatt kiesett tartás kompenzálásával kapcsolatos követelés behajtása érdekében foganatosított végrehajtás esetén megállapított összeg a végrehajtásra kötelezett személy nettó bérének a fele.

(3) Az e cikk (1) bekezdése szerinti „nettó átlagbér” kifejezés a Horvátországban jogi személyek által foglalkoztatott személyek részére a folyó év januárja és augusztusa közötti időszakban havi nettó bérként kifizetett, egy főre vetített, a horvát statisztikai hivatal (Državni zavod za statistiku) által meghatározott és a Horvát Köztársaság hivatalos közlönyében (Narodne novine, NN) legkésőbb a folyó év december 31-ig közzétett átlagos összeg. Az ily módon meghatározott összeg a következő évben alkalmazandó.

(4) E cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései akkor is alkalmazandóak a végrehajtásra, ha a bér helyett fizetett kompenzációra, a csökkentett munkaidőért fizetett kompenzációra, a csökkentett bérért fizetett kompenzációra, a nyugdíjra, a hivatásos katonák illetményére és a katonai szolgálatot teljesítő, tartalékos állományban lévő személyek illetményére, valamint a polgári és a hivatásos állománynak rendszeres időközönként fizetett bármely egyéb pénzbeli jövedelemre – az e cikk (5) és (6) bekezdésében említett jövedelem kivételével – letiltást foganatosítanak.

(5) A fogyatékos személyek testi fogyatékosság miatt fizetett pénzbeli juttatásként vagy ápolási segélyként szerzett jövedelmére csak akkor foganatosítható letiltás, ha az jogszabályból eredő tartási követelés, illetve egészségkárosodás, csökkent vagy elveszett munkaképesség okozta kár megtérítésével és a tartást fizető személy halála miatt kiesett tartás kompenzálásával kapcsolatos követelés behajtására irányul, mely esetben a megállapított összeg a szóban forgó jövedelem fele.

(6) A tartási szerződés és életjáradék-szerződés keretében szerzett jövedelemre, valamint az életbiztosítási szerződés keretében szerzett jövedelemre letiltás csak a jövedelem azon hányadára foganatosítható, amely meghaladja a tartásra szánt támogatás összegének kiszámításához használt tőkeösszeget.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A szociális ellátóközpontoknak nyilvántartást kell vezetniük a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos összes határozatról és perbeli egyezségről.

Ha egy szociális ellátóközpont gyermektartásra vonatkozó jogerős bírósági határozatot vagy perbeli egyezséget kap kézhez, írásban tájékoztatja a gyermekkel élő szülőt és a tartás fizetésére köteles szülőt vagy a családjogi törvény 288. cikkében hivatkozott, a bírósági határozat vagy a perbeli egyezség alapján tartás fizetésére köteles más személyt a jogairól és kötelezettségeiről.

E tájékoztatóban a szociális ellátóközpont az alábbiakról tájékoztatja a gyermekkel élő szülőt:

  1. figyelmezteti a szülőt, hogy tájékoztatnia kell a szociális ellátóközpontot, ha a tartásra kötelezett személy nem teljesíti kötelezettségét rendszeresen és teljes mértékben; és
  2. meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a gyermek átmeneti tartásra jogosult az átmeneti tartásra irányadó különös rendelkezésekkel összhangban.

A tájékoztatóban a szociális ellátóközpont felhívja a tartás fizetésére köteles szülő vagy a családjogi törvény 288. cikkében hivatkozott, a bírósági határozat vagy a perbeli egyezség alapján tartás fizetésére köteles más személy figyelmét az alábbiakra:

  1. büntetőfeljelentést tesz azon tartásra kötelezett személy ellen, aki nem teljesíti tartási kötelezettségét az azon naptól számított tizenöt napon belül, amelyen tudomást szerez arról, hogy a tartási kötelezettség nem teljesül rendszeresen és teljes mértékben, és
  2. a Horvát Köztársaság jogosult behajtani az átmeneti tartásra irányadó különös szabályozással összhangban megfizetett átmeneti tartás összegét.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Ha egy szociális ellátóközpont gyermektartásra vonatkozó jogerős bíróság határozatot vagy perbeli egyezséget kap kézhez, tájékoztatja a gyermekkel élő szülőt azokról a feltételekről, amelyek mellett a gyermek átmeneti tartásra jogosult az átmeneti tartásra irányadó különös szabályozással összhangban. Az átmeneti tartásról szóló törvényben (Zakon o privremenom uzdržavanju) NN 92/14. sz.) rögzített feltételek szerint a horvát állampolgársággal és horvátországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult átmeneti tartásra. Az említett törvény értelmében a gyermek a 18. életévét még be nem töltött és végrehajtható okirat alapján egy szülő által eltartandó személy.

A gyermek akkor jogosult átmeneti tartásra, ha a gyermektől külön élő szülő egészben vagy részben elmulasztja teljesíteni tartási kötelezettségét, és ha valószínűnek tűnik, hogy az e szülő ágán lévő nagyszülők nem járulnak hozzá a gyermektartáshoz legalább a törvényben az átmeneti tartás összegeként meghatározott összeggel.

Az átmeneti tartáshoz való jog mindaddig fennáll, amíg a tartásra kötelezett személy nem folytatja a tartás kifizetését legalább a törvényben az átmeneti tartás összegeként meghatározott összegben.

A gyermek összesen legfeljebb három évig jogosult átmeneti tartásra.

Az átmeneti tartás a jogszabályban rögzített minimális tartás 50 %-a. Az átmeneti tartás nem haladhatja meg a végrehajtható okirat által meghatározott tartási összeget.

Az átmeneti tartás összegének kifizetésével a Horvát Köztársaság a gyermek jogi helyzetébe lép, és a kifizetett átmeneti tartás összegének erejéig – minden más járulékos joggal együtt – átszállnak rá a tartás követelésével kapcsolatos jogok. A követelés behajtására irányuló – az említett törvény 25. cikkében hivatkozott – eljárásban a Horvát Köztársaságot az illetékes ügyészség képviseli.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen. A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény értelmében a 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáért felelős központi hatóság a szociális jólétért felelős minisztérium.

A 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján felelős szervek a bíróságok és a szociális ellátóközpontok e szervek hatáskörével és illetékességével összhangban.

Ha a tartást beszedni kívánó fél Horvátországban tartózkodik, a kötelezett pedig másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, a fél a Horvát Köztársaság központi hatóságaként kijelölt demográfiai, családügyi, ifjúsági és szociálpolitikai minisztériumtól (Ministarstvo za demografiju, obitelj, mlade i socijalnu politiku) kérhet segítséget.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A központi hatósághoz és a 4/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben való eljárásra hatáskörrel rendelkező szervekhez fordulhatnak.

A központi hatóság elérhetősége:

Demográfiai, Családügyi, Ifjúsági és Szociálpolitikai Minisztérium (Ministarstvo za demografiju, obitelj, mlade i socijalnu politiku)

Trg Nevenke Topalušić 1

10000 Zagreb

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.mspm.hr/

E-mail: A link új ablakot nyit megministarstvo@mdomsp.hr

Tel.: +385 1 555 7111

Fax: + 385 1 555 7222

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A 4/2009/EK tanácsi rendelet 55. cikke szerint abban az esetben, ha a kötelezett a Horvát Köztársaság területén tartózkodik, a kérelmet a Horvát Köztársaság központi hatóságának kell megküldeni a kérelmező tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül, a 4/2009/EK tanácsi rendelet 55. cikkének megfelelően.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A kérelmező tartózkodási helye szerinti állam központi hatósága továbbítja a kérelmet a demográfiai, családügyi, ifjúsági és szociálpolitikai minisztériumnak, amely a Horvát Köztársaságnak a 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáért felelős központi hatósága.

A központi hatóság elérhetősége:

Demográfiai, Családügyi, Ifjúsági és Szociálpolitikai Minisztérium (Ministarstvo za demografiju, obitelj, mlade i socijalnu politiku)

Trg Nevenke Topalušić 1

1000 Zagreb

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://mdomsp.gov.hr/

E-mail: A link új ablakot nyit megministarstvo@mdomsp.hr

Tel.: +385 1 555 7111

Fax: +385 1 555 7222

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem alkalmazandó.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A kérelmező felveszi a kapcsolatot a tagállam központi hatóságával, és költségmentességet kap a 4/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó területen a 44–47. cikkel összhangban és – szükség esetén – a költségmentességről szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása mellett.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Sor került a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény elfogadására (NN 127/2013. sz.), és a demográfiai, családügyi, ifjúsági és szociálpolitikai minisztérium lett kijelölve a 4/2009 tanácsi rendelet végrehajtásáért felelős központi hatóságként.

További információkért lásd:

1. családjogi törvény (Obiteljski zakon), NN 103/15. sz.

2. a végrehajtásról szóló törvény (Ovršni zakon), NN 112/12., 25/13., 93/14. sz.

3. a kollíziós jogról szóló törvény (Zakon o rješavanju sukoba zakona s propisima drugih zemalja u određenim odnosima) NN 53/91., 88/01. sz.

4. a költségmentességről szóló törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći), NN 143/2013. sz.

5. A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendeletet végrehajtó törvény (Zakon o provedbi Uredbe Vijeća (EZ) br. 4/2009 u području nadležnosti, mjerodavnog prava, priznanja i izvršenja odluka te suradnji u stvarima koje se odnose na obveze uzdržavanja), NN 127/2013. sz.

6. a polgári eljárásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku), NN 53/91., 91/92., 58/93., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 84/08., 123/08., 57/11., 148/11., 25/13., 89/14. sz.

7. az átmeneti tartásról szóló törvény (Zakon o privremenom uzdržavanju), NN 92/14. sz.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 16/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Olaszország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Az olasz jogrendszerben különböző néven, feltételekkel és összegekkel léteznek családon belüli támogatási formák a kötelezett és a jogosult közötti kapcsolattól függően. Általánosságban a „tartásdíj” alatt az arra jogosult személy nehézségei miatt indokolt kötelezettséget kell érteni.

A) Az obbligazione alimentare a saját magát eltartani nem képes személy részére nyújtandó anyagi szolgáltatás. A törvény által megjelölt személyeknek a családon belüli szolidaritásból eredő kötelezettségük részeként kell azt megfizetniük.

E tartásdíj szabályait a polgári törvénykönyv 433. és azt követő cikkei tartalmazzák. Akkor kell azt megfizetni, ha:

  1. a) különös jogviszony áll fenn a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy és a jogosult között;
  2. b) a saját megélhetését biztosítani nem képes jogosult rászorult helyzetben van.

Az a) pontot illetően a tartásra kötelezettek sorrendben a következők:

  1. házastárs;
  2. gyermekek, beleértve az örökbefogadott gyermekeket is, azok hiányában a leszármazó ágon a közvetlen hozzátartozók;
  3. szülők vagy azok hiányában a felmenő ágon a közvetlen hozzátartozók; az örökbe fogadó szülők;
  4. vők vagy menyek;
  5. apósok vagy anyósok;
  6. testvérek vagy féltestvérek, ahol az előbbiek megelőzik az utóbbiakat.

A fenti rangsor alapján legközelebbi rokon kötelezhető a tartásdíj megfizetésére;

ha egynél több személy van ugyanazon a szinten, a felelősség a pénzügyi helyzetük alapján megoszlik közöttük.

A b) pontot illetően, a fizetendő összegnek a tartásdíjat igénylő személy szükségleteivel és a kötelezett személy pénzügyi helyzetével arányosnak kell lennie. Mindazonáltal e tartásdíj nem haladhatja meg a nehéz pénzügyi helyzetben lévő személy alapvető életszükségleteinek kielégítéséhez szükséges összeget, figyelembe véve szociális helyzetét is.

B) Az „assegno di mantenimento” a házastársak különválása esetén az egyik házastárs által a másik házastárs részére nyújtott pénzügyi támogatást jelenti, amelynek célja annak biztosítása, hogy bárki is részesüljön abban, fenn tudja tartani a házasság fennállása alatt élvezett életszínvonalát. Az „assegno di mantenimento” intézményének nem feltétele, hogy a jogosult rászorult helyzetben legyen, és akkor is igényelhető, ha a jogosult dolgozik. Le lehet arról mondani, és egyösszegű kifizetéssel is helyettesíthető.

Mivel e tartásdíj célja annak biztosítása, hogy a házastárs a különválást megelőzően élvezett életszínvonalhoz hasonló életszínvonalat tarthasson fenn, ez általában magasabb összeg, mint az „assegno alimentare”. Mindazonáltal „assegno di mantenimento” nem jár a különválásért felelősnek ítélt házastárs részére.

Válás esetén a bíróság dönthet az „assegno divorzilének” azon házastárs részére történő odaítéléséről, akinek nincs elegendő anyagi forrása, vagy aki objektív okokból nem tudja megszerezni azt, figyelembe véve mindkét házastárs keresetét, a döntés mögött meghúzódó okokat, valamint az egyes házastársaknak a család menedzseléséhez és a vagyona kezeléséhez nyújtott személyes és pénzügyi hozzájárulását, ezeket a tényezőket a házasság fennállásának időtartama alapján kell értékelni. Az assegno divorziléhoz való jog megszűnik, ha a jogosult újabb házasságot köt, vagy új családot alapít. Mindazonáltal a semmítőszék (Suprema Corte di Cassazione) egyesített tanácsainak 2018. július 11-i 18287. sz. ítélete kizárta annak lehetőségét, hogy az assegno divorzile jellegét tekintve kizárólag tartáson alapulna, mivel megállapította, hogy a tartásdíj e formája nemcsak támogató funkciót, hanem ugyanolyan mértékben kompenzáló/kiegyenlítő funkciót is betölt. Következésképpen a tartásdíj megítéléséhez összetett kritériumot kell alkalmazni, amely - a vonatkozó pénzügyi/vagyoni helyzetek összehasonlító elemzésének fényében - különös jelentőséget tulajdonít a kérelmező volt házastárs közös és külön vagyon létrehozásához való hozzájárulásának, összefüggésben a házasság időtartamával, a lehetséges jövőbeli keresetekkel és a jogosult életkorával.

Az assegno di divorziót fizetheti az egyik házastárs a másik házastárs részére és az egyik élettárs a másik élettárs részére: az utóbbi esetben szükséges, hogy a felek élettársi jogviszonyt létesítsenek (2016. évi 76. sz. törvény), amely az azonos nemű személyek családalapítását szabályozza.

C) Az „assegno di mantenimento” fogalom a szülők által a különválás, a házasság felbontása vagy az együttélés megszüntetése esetén a gyermekeik részére nyújtandó pénzügyi támogatásra is utal (a polgári törvénykönyv 337-ter. cikke). A gyermekeket (akár házasságon belül vagy házasságon kívül születtek) megilleti az a jog, hogy őket szüleik anyagi lehetőségeikhez képest és a munkahelyi vagy otthoni munkavégzésre való képességükkel összhangban eltartsák. Ha a két szülő különválik, felbontja a házasságát, vagy megszünteti együttélését, a bíróság megállapítja, hogy rendszeres tartásdíjat kell fizetni, és annak összegét a gyermek szükségleteivel, a gyermek által a mindkét szülővel való együttélés során élvezett életszínvonallal, az egyes szülőkkel közösen eltöltött idővel, mindkét szülő pénzügyi forrásaival, valamint az egyes szülők által ellátott háztartási és gondozási feladatok pénzügyi ellenértékével összhangban állapítja meg.

D) A 2016. május 20-i 76. sz. törvény (az azonos nemű személyek közötti élettársi jogviszonyról és az együttélésről szóló rendelet) 1. cikkének (65) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a két élettárs együttélése megszűnik, a bíróság megállapítja az egyik élettárs jogosultságát arra, hogy a másik élettárstól tartásdíjat kapjon, ha nehéz anyagi helyzetben van, és nem képes biztosítani saját megélhetését. Ezekben az esetekben a bíróság a tartásdíjat az élettársak együttélésének időtartamával arányos időtartamra és a polgári törvénykönyv 438. cikkének (2) bekezdésével összhangban ítéli meg. A tartásdíj fizetésére kötelezett személyeknek a polgári törvénykönyv 433. cikkében meghatározott sorrendjének megállapítása szempontjából az együttélő élettárs tartásdíj fizetési kötelezettsége megelőzi a testvérek ilyen irányú kötelezettségét.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A nagykorúvá válásig a gyermekeket megilleti az a jog, hogy szüleik eltartsák őket (lásd a fenti pontot). Ha a gyermek nagykorúvá vált, de pénzügyileg még nem önálló, a bíróság elrendelheti, hogy az egyik vagy mindkét szülő rendszeres tartásdíjat fizessen - általában közvetlenül - a gyermek részére. Ha gyermek nagykorúvá és pénzügyileg függetlenné vált, de ismét pénzügyi nehézségekkel szembesül, a szülőknek nem kell újra tartásdíjat fizetniük, hanem ehelyett csak az „assegno alimentare” biztosításáért felelnek (lásd az 1. pont A) alpontját). Ha a nagykorúvá vált gyermek súlyosan fogyatékos, akkor a kiskorú gyermekekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Az „alimenti” igényléséhez az érintett személynek keresetet kell benyújtania a lakóhelye szerinti bírósághoz, és mellékelnie kell az igényét igazoló okirati bizonyítékokat.

Az eljárás megindítását követően lehetőség van arra, hogy a jogosult a bíróságtól ideiglenes tartásdíjat igényeljen a jogerős határozat meghozataláig.

A gyermekeknek vagy a házastársnak járó tartásdíj kérelmezhető külön eljárásban vagy a különváló, házasságot felbontó vagy együttélést megszüntető két fél részvételével folyó eljárás részeként is. A tartásdíjról a bíróság a bírósági eljárás során tartott első tárgyaláson is határozhat.

Ezenkívül a gyermekeknek, a házastársnak vagy az élettársnak járó tartásdíj megítélése az ügyvédek jelenlétében folytatott tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás tárgyát alkotó kérdések egyikét is képezheti (a A link új ablakot nyit meg132/2014. sz. törvényerejű rendelet 6. cikke): e megállapodásban a felek vállalják, hogy jóhiszeműen és tisztességesen együttműködnek egymással annak érdekében, hogy peren kívül rendezzék a különválással és a gyermekfelügyeleti joggal kapcsolatban közöttük fennálló vitát. Az ügyvédek jelenlétében folytatott tárgyalásokat követően elért megállapodást tíz napon belül meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyésznek, aki, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodás megfelel a gyermekek legfőbb érdekének, jóváhagyja azt. A jóváhagyott megállapodás egyenértékű a különválásra vagy a házasság felbontására vonatkozó végzéssel.

Az igazságügyi minisztérium a 2018. május 22-én kelt körlevélben a következőket ismerte el. Ha a megállapodást anyakönyvvezető előtt kötik, akkor annak hivatala kiadja a 2003. évi 2201. sz. rendelet 39. cikkében foglalt igazolást. Ezzel szemben az ügyvédek jelenlétében folytatott tárgyalások eredményeként megkötött megállapodások tekintetében meg kell állapítani, hogy a fent hivatkozott 39. cikkben foglalt igazolást a megállapodást jóváhagyó vagy a jóváhagyást kiállító ügyésznek kell kiadnia, mivel az ügyvéd nem minősül „hatóságnak” a 2003. évi 2201. sz. rendelet alkalmazásában, és figyelembe véve azt a tényt is, hogy a megállapodás csak az ügyész által kiadott jogerős végzéssel lehet érvényes és hatályos, valamint így külföldön elismerhető és végrehajtható. Ennek eredményeként abban az esetben, ha az ügyész nem hagyta jóvá a megállapodást, és a jóváhagyás iránti kérelmet a bírói tanács elnöke elé utalták (a törvényerejű rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján), a szóban forgó igazolás kiadása az eljáró bírói testület feladata.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Ha az érintett személy nem tud megjelenni a bíróságon (ha még nem töltötte be az ehhez szükséges életkort vagy cselekvőképességgel nem rendelkező felnőtt), a tartásdíj iránti keresetet a törvényes képviselőjének (kiskorúak esetében a szülőknek, felnőttek esetében a gondnoknak) kell benyújtania, aki a polgári törvénykönyv 404. és azt követő cikkeivel összhangban kijelölt gyám is lehet.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A 4/2009/EK rendelettel összhangban a tagállamokban tartási kötelezettség tárgyában joghatósággal rendelkezik:

  1. az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
  2. az a bíróság, amelynek illetékességi területén a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
  3. az a bíróság, amely saját joga alapján a személyi állapottal kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, amennyiben a tartási kötelezettség megállapítására irányuló kérelem az ügyben járulékos jellegű, kivéve ha ez a joghatóság kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul, vagy
  4. az a bíróság, amely saját joga alapján a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, amennyiben a tartási kötelezettség megállapítására irányuló kérelem az ügyben járulékos jellegű, kivéve ha ez a joghatóság kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A tartásdíjjal kapcsolatos eljárást megindító iratot ügyvéd útján kell benyújtani, aki képviseli a felet a bíróságon.

Nincs szükség ügyvédi közreműködésre, ha a tartásdíjra vonatkozó döntést a közös megegyezéssel házasságot felbontó két házastárs között létrejött megállapodás tartalmazza. Ebben az esetben a megállapodást a bíróság elé kell terjeszteni, amely ellenőrzi és jóváhagyja azt (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 711. cikke).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A polgári bírósághoz keresetet benyújtó személynek egységes nyilvántartásba vételi illetéket (contributo unificato di iscrizione a ruolo) kell fizetnie. Az illeték összege az ügy típusától és értékétől függ.

A bíróság által hozott végzésekre ugyancsak vonatkozik egy bejegyzési illeték.

Egyik illetéket sem kell ugyanakkor megfizetni a gyermektartásdíjjal kapcsolatos ügyekben.

A feleknek a bíróságon őket képviselő ügyvédekkel kapcsolatos eljárási költséget is meg kell fizetniük. Nem lehet előre jelezni a várható eljárási költségeket, mivel azok a jogvita összetettségének szintjétől függően változnak.

Az elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyek ügyvéd kirendelését kérhetik, aki térítésmentesen segíti őket, és akinek költségeit az állam viseli (költségmentesség).

Ahhoz, hogy a kérelmező költségmentességre legyen jogosult a kérelem előkészítésének időpontjában, a legutóbbi bevallásában szereplő éves adóköteles jövedelme nem haladhatja meg a 11 493,82 EUR összeget (az olasz hivatalos lap [Gazzetta Ufficiale] 2018. február 28-i 49. számában közzétett 2018. január 16-i miniszteri rendelet). Ezt a küszöböt időszakonként aktualizálják. Ha az érintett személy házastársával, élettársával vagy más családtagjaival él együtt, akkor az összes családtag – beleértve a kérelmezőt is – jövedelmének összeadásával kell kiszámítani az éves jövedelmet.

Ha az érintett személy házastársával vagy más családtagjaival él együtt, akkor az összes családtag – beleértve a kérelmezőt is – jövedelmének összeadásával kell kiszámítani az éves jövedelmet. Ebben az esetben a kérelmezővel együtt élő minden családtag után 1032,91 EUR-val növelni kell a költségmentességre jogosító jövedelemhatárt.

A költségmentesség iránti kérelmet az ügyben eljáró bíróság illetékességi területén működő ügyvédi kamarához (Consiglio dell’Ordine degli Avvocati) kell benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell a követelés indokait és jogalapját, valamint az okirati bizonyítékokat. Az ügyvédi kamara nem engedélyezi a költségmentességet, ha a bírósághoz benyújtott követelések nyilvánvalóan megalapozatlanok.

Ha az ügyvédi kamara helyt ad a kérelemnek, az érintett személy a költségmentesség esetén igénybe vehető ügyvédek jegyzékéből választhat ügyvédet.

Egyes ügyvédi kamarák maguk választják ki a felet az ügyben képviselő ügyvédet.

A költségmentesség iránti kérelem az eljárás bármely szakaszában és fokán benyújtható, és az az azt követő valamennyi eljárási fokra érvényes.

A fent megjelölt jövedelemhatár túllépésének tilalma az eljárás teljes időtartamára érvényes.

Ha a költségmentesség iránti kérelmet elutasítják, az érintett személy ismét benyújthatja azt az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A fizetendő tartásdíj összegét megállapító és az annak megfizetését elrendelő bírósági végzés végrehajtható határozat, tehát végrehajtható okiratnak minősül.

A tartásdíjra való jogosultságot megállapító bírósági végzés azt a kötelezettséget írja elő az érintett személy részére, hogy a jogosultnak fizesse meg az alapvető életszükségletek (élelem, szállás és ruházkodási költségek, valamint a méltóságteljes élet megőrzéséhez szükséges minimális áruk és szolgáltatások díja) kielégítéséhez szükséges összeget. A fizetendő tartásdíj összegének megállapításakor a bíróságnak figyelembe kell vennie a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy pénzügyi helyzetét is.

A különvált házastársnak fizetendő tartásdíj összegének megállapításáról szóló bírósági végzésnek figyelembe kell vennie a felek által a házasság fennállása során élvezett életminőséget is.

A kiskorú, illetve a nagykorúvá vált, de pénzügyileg még nem független gyermekek részére fizetendő tartásdíj összegét meghatározó bírósági végzésnek figyelembe kell vennie a gyermekek iskoláztatásával összefüggő költségeket.

A tartásdíj összegét az ISTAT mutatókkal, illetve a felek megállapodása szerinti vagy a bírósági végzésben megállapított egyéb paraméterekkel összhangban automatikusan kiigazítják.

A fizetendő tartásdíj összege később módosítható, ha a jogosult vagy a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy ilyen kérelmet terjeszt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé, amely általában az eredeti végzést hozó bíróság.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A fizetésre vonatkozó szabályokat a bíróság állapítja meg.

Különválás esetén a bíróság elrendelheti, hogy a tartásra kötelezett felé rendszeresen fizetésre kötelezett harmadik személyek (például a munkáltatójuk) a pénz egy részét közvetlenül a különvált házastárs részére fizessék meg.

A tartásdíjat az arra jogosult személynek kell megfizetni.

A még kiskorú gyermekek részére fizetendő tartásdíjat a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló házastárs részére kell megfizetni.

A bíróság által a nagykorúvá vált, de pénzügyileg még nem független gyermekek részére megítélt tartásdíjat közvetlenül e gyermekeknek kell megfizetni, kivéve, ha a bíróság másként határoz.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy önként nem fizeti meg a tartásdíjat, a jogosult a pénzügyi kötelezettségek végrehajtásának szokásos eszközeit veheti igénybe.

Lehetőség van a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 614-bis. cikkének alkalmazására is, amely az adott cselekmény elvégzésére vonatkozó kötelezettség önkéntes teljesítésére ösztönöz: a bíróság végzésében a fél kérelmére (és ha egy ilyen intézkedés nem nyilvánvalóan tisztességtelen) minden további jogsértés vagy mulasztás vagy a végzés végrehajtása során tanúsított minden egyes késedelmes teljesítés után megállapíthat egy, a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy által megfizetendő összeget. A végzés végrehajtható okiratnak minősül a jogsértés vagy mulasztás után járó összegek megfizetése tekintetében.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartásdíjra való jogosultság önmagában nem évül el. Az esedékessé vált, de meg nem fizetett egyes részletek elévülési ideje öt év (a polgári törvénykönyv 2948. cikkének (2) bekezdése). Ezenkívül az elévülési idő nyugszik a házastársak, valamint a szülői felelősséget viselő személy és a tartásra jogosultak között.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Lásd a következő pontot.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Nemrégiben felállítottak egy tartásdíj megfizetésére szolgáló állami alapot a pénzügyi nehézségekkel küzdő, a saját megélhetésüket biztosítani nem képes házastársak és a velük együtt élő kiskorú gyermekek, valamint a súlyos fogyatékossággal élő felnőtt gyermekek részére, ha a másik házastárs elmulasztja teljesíteni tartásdíj fizetési kötelezettségét.

A tartásdíjnak (az igazságügyi minisztérium [Ministero della Giustizia] által történő) megfizetése érdekében az érintett félnek kérelmet kell benyújtania a lakóhelye szerinti bírósághoz.

Az igazságügyi minisztérium előre teljesíti a kifizetéseket. Az igazságügyi minisztérium ezután intézkedik ezen összegnek a mulasztó házastárstól történő behajtása iránt.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Az a személy, aki egy másik tagállamban élő személlyel szemben jogosult tartásdíjra, segítséget kérhet Olaszország központi hatóságától. E személynek a tartásra való jogosultságát elismerő határozat elismerése vagy végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelmet kell benyújtania a 4/2009/EK rendelet VII. fejezetében létrehozott együttműködési rendszer keretében a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságán keresztül.

A 4/2009/EK rendelet 49. cikke alapján Olaszország az igazságügyi minisztérium - fiatalkorúak és közösségek igazságügyi osztályát (Ministero della Giustizia - Dipartimento per la Giustizia Minorile e di Comunità) jelölte ki központi hatóságként a határon átnyúló jogvitákban a tartásdíjnak az európai igazságügyi térségben történő behajtására.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Olaszország központi hatóságának elérhetőségei a következők:

Ministero della Giustizia, Dipartimento per la Giustizia Minorile e di Comunità

Via Damiano Chiesa 24

00136 ROME

Tel. (+39) 06 68188 326-331-535

Fax (+39) 06 06.68808 323

E-mail: A link új ablakot nyit megacitalia0409.dgmc@giustizia.it

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Ha a jogosult egy másik tagállamban él, és Olaszországban kívánja érvényesíteni a tartásdíjra való jogosultságát elismerő határozatot, segítséget kérhet a lakóhelye szerinti tagállam központi hatóságától, és e hatóságon keresztül kérelmet nyújthat be az 56. cikkel összhangban a 4/2009/EK rendelet VII. fejezetében létrehozott együttműködési rendszert felhasználva.

Egy másik tagállamban élő jogosult nem kérhet közvetlenül segítséget az olasz központi hatóságtól.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd az előző pontot.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Ami a határokon átnyúló ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést illeti, a 4/2009/EK rendelet V. fejezetében előírt rendszert kell közvetlenül alkalmazni.

Ennélfogva a határozatok elismerésével vagy elismerésével és végrehajthatóságának megállapításával, valamint a tagállamban hozott vagy már elismert határozat végrehajtásával kapcsolatos ügyekben, ha a kérelmező 21 évnél fiatalabb személy, a költségmentességet a jövedelemtől és a kérelem megalapozottságától függetlenül automatikusan engedélyezik részére, amint azt a költségmentességben részesülést szabályozó, Olaszországban hatályos általános szabályok előírják.

A 21 éves vagy annál idősebb gyermekeknek járó tartásdíjjal kapcsolatos vagy a nem a leszármazással összefüggő kérelmek (így a házastárs vagy a jogosulttal rokoni, illetve egyéb kapcsolatban álló más személy által benyújtott kérelmek) esetén akkor engedélyezik a költségmentességet, ha az olasz joggal összhangban teljesülnek a jövedelemre vonatkozó általános feltételek, és a kérelem megalapozott (lásd a 7. pontot).

Az olasz központi hatóság a 4/2009/EK rendelet VII. fejezetében létrehozott együttműködési rendszert felhasználva megküldi a költségmentesség iránti kérelmet az illetékes ügyvédi kamarának.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az olasz központi hatóság a következő eljárásokat alkalmazza a VII. fejezet alapján megküldött együttműködési kérelmek kezelésére:

  • a békés rendezést ösztönzi azáltal, hogy felhívja a kötelezetteket a tartási kötelezettség önkéntes teljesítésére;
  • felkéri a kötelezetteket, hogy lépjenek kapcsolatba a központi hatósággal az ügy rendezésére vonatkozó eljárással kapcsolatos megegyezés érdekében;
  • a kötelezett tartózkodási helyének meghatározása az olasz önkormányzatok nemzeti nyilvántartásának (Indice nazionale dei comuni italiani) és a büntetésvégrehajtási intézetek hivatalának (Amministrazione penitenziaria) adatbázisaihoz való hozzáférés vagy a helyi népesség-nyilvántartó hivatalokkal való kapcsolatfelvétel útján;
  • a kötelezett jövedelmével és vagyontárgyaival kapcsolatos információk gyűjtése az adórendőrség (polizia tributaria) segítségével;
  • az igazságügyi hatóságokkal együttműködve elősegíti az okirati bizonyítékok beszerzését a rendelet 51. cikke (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak szerint;
  • elősegíti a költségmentesség nyújtását a fenti 7. és 18. pontban foglaltaknak megfelelően.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 22/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Ciprus

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A szülőknek a kiskorú gyermekeikkel szemben fennálló – anyagi lehetőségeiktől függő – közös tartási kötelezettségére terjed ki, függetlenül attól, hogy a szülők együtt vannak-e, vagy különváltak. A tartási kötelezettség kiterjed a volt házastársra is, ha nincs olyan helyzetben, hogy a saját pénzügyi forrásaiból fenntartsa magát.

Tartásdíj fizetésére kötelezettek a szülők a gyermekeikkel szemben és/vagy a volt házastársak egymással szemben valamint a felnőtt gyermekek a szüleikkel szemben, ha azok nem tudják fenntartani magukat a vagyonukból vagy a jövedelmükből.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tartási kötelezettség megszűnik, ha a gyermek nagykorúvá válik, vagyis eléri a 18. életévét, kivéve, ha a gyermek a nagykorúság elérése után nem képes fenntartani magát. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a gyermek testi vagy mentális betegségben szenved, illetve a felsőoktatási vagy szakiskolai tanulmányai miatt nem tud dolgozni, vagy ha a férfi gyermek katonai szolgálatot teljesít.

A ciprusi jog szerint, különös tekintettel a szülők és gyermekeik közötti kapcsolatról szóló 216/90. sz. törvény 34. cikkére,

a felnőtt gyermekeknek is van tartási kötelezettségük a szüleikkel szemben.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Bírósághoz kell fordulni, konkrétan a lakóhelye szerinti prefektúra családjogi bíróságához.

Az eljárás a tartás behajtására irányuló első kérelemmel indul, amelyhez csatolni kell a kérelmezőnek bírósági nyilvántartásba vett, eskü alatt tett nyilatkozatát. A kérelmet kézbesítik az alperesnek (a tartásra kötelezett), aki jogosult a meghallgatását kérni és kifogással élni. Ha a két fél egyetért, a tartási határozatot közös megegyezéssel bocsátják ki. Egyéb esetben a kérelmet tárgyaláson bírálja el a bíróság, és a két fél által előadottak alapján hoz döntést.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Ha a jogosult kiskorú (azaz a 18. életévét be nem töltött gyermek), a kérelmet a jogosult gondviselője (például az édesanyja) terjeszti elő a jogosult nevében és javára.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A családjogi bíróságokról szóló 23/90. sz. (módosított) törvény 12. cikke alapján, ha a jogosult kiskorú, akkor az a bíróság jár el, amely a jogosult vagy a kötelezett lakóhelye szerint illetékes (12. cikk (1) bekezdés b) pont). Minden egyéb esetben (azaz ha a jogosult felnőtt), akkor az a bíróság jár el, amely a kérelmező (jogosult) vagy a kötelezett lakóhelye vagy üzleti székhelye szerint illetékes (12. cikk (1) bekezdés a) pont).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmező személyesen vagy ügyvéd útján is megkeresheti a bíróságot.

Az eljárással kapcsolatban lásd a fenti 3. kérdést.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az eljárás költségköteles, amely magában foglalja az ügyvédi díjat (ha a kérelmezőt ügyvéd képviseli) és a felmerülő bírósági költségeket. Az összegeket a Ciprusi Legfelsőbb Bíróság által időszakonként közzétett rendeletek tartalmazzák. A pontos összeg az eljárás hosszától és/vagy összetettségétől függ. Ha a kérelmező nem rendelkezik a kellő pénzügyi eszközökkel, a módosított 165(I)/2002. sz. törvény értelmében költségmentességért folyamodhat.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság által megítélt tartás a típusa szerint lehet a szülőtől a gyermeknek járó, a gyermektől a szülőnek járó és a volt házastárstól a volt házastársnak járó tartás. A tartás összegének kiszámítása során figyelembe veszik a jogosult szükségleteit és a kötelezett pénzügyi lehetőségeit. A tartás kiterjed mindenre, ami a jogosult létfenntartásához és jólétéhez szükséges, továbbá adott esetben az iskoláztatásának a költségeire (a 216/90. sz. törvény 37. cikke).

A tartási határozatot a bíróság a jogosult (vagy képviselője) kérelmére felülvizsgálhatja, ha a jogosult megélhetési költségei vagy családi körülményei megváltoznak, vagy ha a tartásra kötelezett életkörülményei módosulnak (a 216/90. sz. törvény 38. cikkének (1) bekezdése).

A körülmények vagy a költségek változásától eltekintve a törvény (a 216/90. sz. törvény 38. cikkének (2) bekezdése) rendelkezik a tartás huszonnégy (24) havonta történő tíz százalékos (10%) automatikus emeléséről, ha a bíróság ettől eltérően nem határoz.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást banki átutalás, csekk vagy készpénz útján havonta kell fizetni a jogosult, a jogosult gondviselője vagy a jogosult ügyvédje részére.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a határozatban megjelölt kötelezett nem hajlandó fizetni, a tartásdíjat a pénzbüntetések behajtásához hasonló módon hajtják be. Az eljárás az őrizetbe vételre vonatkozó bírói végzés kibocsátására is kiterjed (a 216/90. sz. törvény 40. cikke).

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A 232/91. sz. törvény 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kötelezett mentesül a tartási határozat alapján esedékes összeg megfizetése alól, ha eltelik egy két évet meghaladó időszak.

A fenti határidő kiszámítása során nem vehető figyelembe az az időtartam, amelyet a tartásra kötelezett a Ciprusi Köztársaság területén kívül tölt.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Nemzeti szinten nincs ilyen hatóság vagy szervezet.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Lásd a fenti kérdésre adott választ.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen, ebben az esetben a kérelmező/jogosult segítséget kérhet a köztársaság központi hatóságától, vagyis az igazságügyi és közrendvédelmi minisztériumtól.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az érintett személy vagy az ügyvédje telefonon, írásban (levélben, telefax, vagy e-mail útján) vagy személyesen veheti fel a kapcsolatot a központi hatósággal.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Ha a kérelmező/jogosult egy másik országban, a kötelezett pedig Cipruson tartózkodik, a kérelmező segítséget kérhet a központi hatóságként működő igazságügyi és közrendvédelmi minisztériumtól a tartózkodás helye szerinti ország illetékes központi hatósága útján. (Közvetlen kapcsolatfelvételre nincs lehetőség.)

A másik lehetőség az, hogy az ügyvédje útján közvetlenül a bírósághoz fordul.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Egyedi esetben a ciprusi központi hatóság megkereshető telefonon vagy írásban (levél, telefax vagy e-mail útján), és segítséget nyújt az írásbeli tartási kérelemnek az illetékes nemzeti bírósághoz történő eljuttatásában.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, a Ciprusi Köztársaságot kötelezi a 2007. évi hágai jegyzőkönyv.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az új tartási rendelet (4/2009/EK tanácsi rendelet) végrehajtása révén a kérelmeket jelenleg közvetlenül a köztársaság illetékes bíróságához továbbítják a köztársaság központi hatósága útján.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést elősegíti a költségmentesség biztosítása, amiről mind nemzeti jogszabály – vagyis a 165(I)/2002. sz. törvény –, mind a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban a költségmentesség biztosításáról szóló vonatkozó uniós irányelv rendelkezik.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az 51. cikk megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a központi hatóság szorosan együttműködik az állam egyéb illetékes hatóságaival, többek között annak érdekében, hogy beszerezze a kért információkat, mint például a kötelezett lakcíme és vállalkozásának székhelye, bevételei stb., felkutassa a kötelezettet, és lehetővé tegye a bírósági iratok kötelezett részére történő kézbesítését azáltal, hogy beszerzi és továbbítja a bírósági hatóságok részére az érvényes kézbesítési címet.

Mivel a fent hivatkozott költségmentességi rendelkezések itt is érvényesek, valamint a kérelmeknek a 4/2009/EK rendelet szerinti továbbítását a központi hatóság végzi el a kérelmező helyett, így nem merül fel a költségmentesség kérdése.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 11/03/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Lettország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A lett nemzeti jogszabályok nem adnak átfogó meghatározást a tartásra vonatkozóan; létezik azonban egy általános közfelfogás a másik személynek nyújtott tartás bizonyos kérdéseit illetően. A gyermek tartása például azokat a kiadásokat jelenti, amelyeket anyagi helyzetétől függetlenül minden egyes szülő köteles a gyermeke számára biztosítani. A gyermektartás minimális összegét a kormány (Ministru kabinets, „minisztertanács”) határozza meg. A gyermektartás fogalmának meghatározását a tartási garanciaalapról szóló törvény tartalmazza.

A tartási kötelezettségekkel kapcsolatos számos kérdésben – amelyekre különböző nevekkel utalnak, így például „tartás” (uzturlīdzekļi) vagy „a korábbi életszínvonal biztosításának forrásai” (līdzekļi iepriekšējā labklājības līmeņa nodrošināšanai) – a közös értelmezést a bírósági ítéleteken alapuló joggyakorlat alakította ki. Általánosan elfogadott például az, hogy a házasfelek között a tartás egy olyan hosszú távú pénzügyi segítséget jelent, amelyet az egyik házasfél nyújt a másiknak, akinek az anyagi helyzete megromlott.

A tartásra kötelezett személyek:

A szülők kötelezettsége gyermekeik irányában

A gyermek szülei mindaddig kötelesek tartást nyújtani a gyermek számára, amíg az nem tudja eltartani önmagát. Ebből következően a gyermek eltartásának kötelezettsége nem szűnik meg a gyermek nagykorúvá válásával. A bíróság azonban megvizsgálhatja azt a kérdést, hogy teljesíteni kell-e a tartásra vonatkozó igényt, ha a gyermek betöltötte a nagykorúságát, és megszakította az iskolai vagy szakképzési tanulmányait, és képes lenne a saját munkájával eltartani önmagát, de ezt nem teszi meg. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a szülőknek a gyermekeik tartására vonatkozó kötelezettsége arányban kell, hogy álljon a szülő anyagi körülményeivel. Mindazonáltal minden szülő köteles a kormány által meghatározott minimális szintű tartást a saját pénzügyi helyzetétől függetlenül biztosítani. A gyermek támogatásának kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy a gyermek mindkét vagy csak az egyik szülővel él-e együtt, vagy esetleg külön lakik.

A gyermek tartása magában foglalja az élelmezés, a ruházkodás, a lakhatás, az egészségügyi szükségletek, a személyi ellátás, az iskoláztatás és a nevelés biztosítását (mind a szellemi, mind a testi fejlődés biztosítása, figyelemmel a gyermek személyiségére, képességeire és érdeklődésére, valamint a gyermek felkészítése arra, hogy a társadalom számára hasznos tevékenységet végezzen).

A gyermekeknek tartási kötelezettségük van szüleik irányában

A gyermekek azon kötelezettsége, hogy tartást nyújtsanak szüleik részére, egyenlő mértékben terheli valamennyi gyermeket. Ha a gyermekek pénzügyi helyzete eltérő, a bíróságnak lehetősége van az egyes gyermekek kötelezettségeit pénzügyi helyzetükkel arányosan megállapítani.

Az egyik házasfél kötelezettsége a másik irányában

Ha a házasságot érvénytelenítik, és a házasságkötés idején csak a korábbi házasfelek egyike volt tudatában annak, hogy a házasság érvényteleníthető, az a házasfél, aki erről nem tudott, kérheti a másik házasféltől, hogy pénzügyi helyzetével arányosan nyújtson számára anyagi támogatást, hogy biztosítsa a kérelmező korábbi életszínvonalát. Hasonlóképpen a házasság felbontásakor vagy azt követően az egyik korábbi házasfél kérheti a másik korábbi házasféltől, hogy pénzügyi helyzetével arányosan nyújtson számára anyagi támogatást, hogy biztosítsa a kérelmező korábbi életszínvonalát.

Nem áll fenn a korábbi házasfél részére nyújtandó anyagi támogatás kötelezettsége a korábbi életszínvonal biztosítása céljából, ha:

  1. a házasság felbontása vagy érvénytelenítése óta eltelt idő eléri a korábbi házasság fennállásának vagy az érvénytelenített házasság alatti együttélésnek az időtartamát;
  2. a korábbi házasfél újra megházasodott;
  3. a korábbi házasfél jövedelme fedezi az adott fél tartását;
  4. a korábbi házasfél a saját munkájára figyelemmel lemond a tartásról;
  5. a tartásra kötelezett korábbi házasfél nem rendelkezik elegendő megélhetési forrással, vagy munkaképtelenné vált;
  6. a korábbi házasfél bűncselekményt követett el a másik korábbi házasfél ellen, vagy a másik házasfél felmenő vagy lemenő ági hozzátartozójának életét, egészségét, személyi szabadságát, vagyonát vagy becsületét érintő bűncselekményt követett el;
  7. a volt házastárs segítség nélkül hagyta a volt házastársát annak ellenére, hogy lehetősége lett volna segíteni rajta;
  8. a korábbi házasfél szándékosan hamisan vádolta bűncselekmény elkövetésével a 6. pontban említett bármely személyt;
  9. a korábbi házasfél erkölcstelen vagy tékozló életvitelt folytatott;
  10. bármelyik házasfél meghalt vagy feltételezhetően életét vesztette;
  11. erre más lényeges ok ad alapot.

A nagyszülők kötelezettsége az unokáik irányában

Szülők hiányában, vagy ha ők nem képesek a gyermek eltartására, ez a kötelezettség a nagyszülőket terheli egyenlő mértékben. Ha a nagyszülők pénzügyi helyzete eltérő, a bíróságnak lehetősége van az egyes nagyszülők kötelezettségeit pénzügyi helyzetükkel arányosan megállapítani.

Az unokák kötelezettsége a nagyszüleik irányában

Hasonlóképpen: szükség esetén valamennyi unoka egyformán köteles eltartani a nagyszüleit. Ha az unokák pénzügyi helyzete eltérő, a bíróságnak lehetősége van a nagyszüleik tartására irányuló kötelezettségüket pénzügyi helyzetükkel arányosan megállapítani.

Tartási szerződés alapján fennálló tartási kötelezettség

A felek megegyezhetnek abban, hogy tartási szerződés alapján nyújtanak tartást. Tartási szerződés alapján az egyik fél valamilyen – pénzben vagy természetben nyújtott – anyagi előnyben részesíti a másik felet, viszonzásképpen pedig a másik fél vállalja, hogy a szerződés tartamára vonatkozó eltérő megállapodás hiányában élethosszig eltartja az előbbi felet. Eltérő megállapodás hiányában a tartás magában foglalja az étkezést, a lakhatást, a ruházkodást és a gondozást; ha a tartás kedvezményezettje kiskorú, a tartás kiterjed a nevelésre és az alapfokú iskoláztatásra is.

Személyi sérülésből eredő tartási kötelezettség

Ha egy olyan személy, aki köteles tartást nyújtani egy másik személy részére, az őt ért sérülés következtében hal meg, a tartási kötelezettség átszáll arra a személyre, aki a halált eredményező sérülést okozta. Az ilyen kártalanítás összegéről a bíróság dönt, figyelemmel az elhalálozott személy életkorára, arra, hogy a halála előtt képes volt-e önmagát eltartani, végül pedig arra is, milyen szükségletei vannak annak a személynek, akinek a részére a tartást nyújtani kell. Nem áll fenn követelés, ha az a személy, akinek részére a tartást nyújtani kellene, rendelkezik a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermek szülei mindaddig kötelesek tartást nyújtani a gyermek számára, amíg az nem tudja eltartani önmagát. Ebből következően a gyermek eltartásának kötelezettsége nem szűnik meg a gyermek nagykorúvá válásával. A bíróság azonban megvizsgálhatja azt a kérdést, hogy teljesíteni kell-e a tartásra vonatkozó igényt, ha a gyermek betöltötte a nagykorúságát, és megszakította az iskolai vagy szakképzési tanulmányait, és képes lenne a saját munkájával eltartani önmagát, de ezt nem teszi meg.

A lett jogszabályok nem határozzák meg, melyek azok a források, amelyek biztosítják a másik házasfél korábbi életszínvonalát. Azt sem határozza meg, mit takar a szülők és nagyszülők felé fennálló kötelezettség.

A lett törvények meghatározzák viszont a gyermektartást, amely szerint a gyermek részére biztosítani kell az élelmezést, a ruházkodást, a lakhatást, az egészségügyi szükségleteket, a személyi ellátást, az iskoláztatást és a nevelést (mind a szellemi, mind a testi fejlődés biztosítását, figyelemmel a gyermek személyiségére, képességeire és érdeklődésére, valamint felkészítését arra, hogy a társadalom számára hasznos tevékenységet végezzen). A tartás mértékének meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek megfelelő életkörülményekhez való jogát és tényleges szükségleteit.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kérelmezőnek bármilyen formában nyújtandó tartás teljesítése iránt bírósághoz kell fordulnia a polgári eljárásjog szabályai szerint. A kérelmezőnek kérelmet és más szükséges iratokat kell benyújtania a bírósághoz.

Lehetőség van arra, hogy a gyermek szülei közjegyzői okiratba (notariāls akts) foglalt megállapodást kössenek a havi tartásdíj tárgyában. Az ilyen megállapodás polgári jogi ügyletnek minősül, amely azzal a jogi következménnyel jár, hogy a jogszerűen megkötött megállapodás rendelkezéseit mindkét fél köteles tiszteletben tartani és betartani. Ha a gyermek valamelyik szülője nem tartja be a rögzített vagy időszakosan fizetendő tartásdíjra vonatkozó megállapodást, a megállapodás végrehajtás céljából benyújtható a bírósági végrehajtóhoz (tiesu izpildītājs).

Lettország létrehozott egy tartási garanciaalapot (Uzturlīdzekļu garantiju fonds) azzal a céllal, hogy kiskorú gyermekek részére tartást biztosítson a kormány központi költségvetésének terhére. Az eszközök felett a tartási garanciaalapot kezelő hivatal (Uzturlīdzekļu garantiju fonda administrācija) rendelkezik. Az alapkezelő közvetlenül az igazságügyi minisztérium irányítása alá tartozik.

Akkor kérhető tartás a tartási garanciaalapból, ha először bírósági eljárás útján megpróbálták a tartás behajtását: ha a követelés nem hajtható végre, a jogosult ezt követően az alapkezelőhöz fordulhat.

Az alapkezelő csak akkor előlegezi meg a tartásdíjat, ha a tartás behajtását a vonatkozó polgári eljárásjogi szabályok szerint elrendelő bírósági határozat végrehajtását lehetetlennek nyilvánították, vagy ha a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a kormány által előírt minimális összegű tartást.

Az alapkezelő köteles a tartozást az adóssal szemben bármely további bírósági határozat nélkül érvényesíteni annak a tartásdíjösszegnek az erejéig, amelyet az alap kifizetett.

A tartásdíjnak a tartási garanciaalaptól történő igénylésére vonatkozó eljárás a következő:

A kérelmező – a gyermektartás jogosultja – közvetlenül az alapkezelőhöz fordulhat a kérelem és a következő iratok benyújtásával:

  • a tartást elrendelő bírósági határozat egy példánya;
  • a végrehajtó által kiállított igazolás arról, hogy a tartást elrendelő bírósági határozat végrehajtása lehetetlennek bizonyult, vagy hogy a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a kormány által előírt minimális összegű tartást; ezt az igazolást a kiállítását követő egy hónapon belül be kell nyújtani az alapkezelőhöz;
  • ha a tartást meghatalmazott képviselő útján igénylik, csatolni kell a meghatalmazást igazoló okiratot.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Igen, meghatalmazott képviselő indíthat keresetet rokona vagy közeli hozzátartozója nevében. Kiskorú gyermek esetében a keresetet a törvényes képviselője, azaz a szülője vagy gyámja indíthatja meg.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az illetékességre vonatkozó szabályok szerint a kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) illetékes valamennyi tartás behajtására.

Lettországban a bíróságok joghatósága a következőkön alapul:

  • a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet (tartásról szóló rendelet);
  • a Lett Köztársaságra nézve kötelező kétoldalú és többoldalú megállapodások;
  • a polgári eljárásról szóló törvény, ha a tartásról szóló rendelet rendelkezéseit vagy a Lett Köztársaságra nézve kötelező kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi szerződések rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

A polgári eljárásról szóló törvény szerint a következő lett bíróságok rendelkeznek a tartási követelések tekintetében illetékességgel:

  • kereset indítható az alperes lakóhelye szerinti bíróságon;
  • ha az alperes állandó lakóhelye nem ismert, vagy az alperes nem rendelkezik állandó lakóhellyel Lettországban, vele szemben az ingatlanának helye vagy az alperes utolsó ismert lakóhelye szerinti bíróságon indítható kereset;
  • a gyermeket vagy szülőt megillető tartásdíj behajtásával kapcsolatos kereset a felperes lakóhelye szerinti bíróságon is benyújtható;
  • a személyi sérülésből eredő tartási kötelezettségre vonatkozó kereset benyújtható a felperes lakóhelyén vagy a sérülés okozásának helyén is.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A keresetindításhoz és a követelés bírósághoz történő benyújtásához a kérelmező nem köteles ügyvéd vagy más közvetítő szolgáltatását igénybe venni. A kérelmező ezenfelül nem köteles semmiféle peren kívüli egyeztetést lefolytatni a kereset bírósági vizsgálata előtt.

A tárgyalás előkészítése során azonban a bíró köteles a felek kibékítésére törekedni. Ezért a feleket arra ösztönzik, hogy az ügy bírósági vizsgálata előtt próbáljanak kölcsönös megállapodásra jutni.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a felek a követelés bíróságra vitele nélkül is megállapodhatnak tartási kérdésekről.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A polgári eljárásról szóló törvény 43. cikkének (1) bekezdése értelmében a következő személyek mentesülnek az állam felé fizetendő bírósági költségek (állami illeték (valsts nodeva), kezelési költség (kancelejas nodeva) és eljárási költségek (ar lietas izskatīšanu saistītie izdevumi) megfizetése alól:

a felperes gyermek- vagy szülőtartás behajtására vonatkozó követelés esetén, valamint a származás megállapítására irányuló perben, ha a kérelmet gyermektartásdíj behajtására irányuló keresettel együtt érvényesítik;

a kérelmező – gyermek- vagy szülői tartásdíj megfizetésére kötelező külföldi határozat elismerésével, vagy elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyekben;

a felperes személyi sérülésből eredő követelés tekintetében, ha a sérülés csonkítással, más egészségkárosodással vagy halállal jár;

az alperes – bíróság által gyermek vagy szülő részére megítélt tartásdíj, valamint azon tartásdíj csökkentésével kapcsolatos ügyekben, amelyet a bíróság testi fogyatékosságot, egyéb egészségkárosodást vagy halált okozó személyi sérülésekből eredő kereset alapján ítélt meg;

A polgári perrendtartásról szóló lett törvény 34. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a keresetlevél (prasības pieteikums) tartalmazhat eredeti követelést vagy viszontkeresetet, egy harmadik személy által már megindított ügyhöz csatlakozó kérelmet a vita tárgyára vonatkozó önálló kérelemmel együtt, különleges ítélkezési eljárásban benyújtott kérelmet vagy a vonatkozó jogszabályok által meghatározott, a bírósághoz benyújtott egyéb kérelmet; A keresetlevél benyújtását állami illetékfizetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

2 134 EUR-ig: a perérték 15%-a, de legalább 70 EUR;

2 135 EUR-tól 7114 EUR-ig: 320 EUR, valamint a 2 134 EUR feletti perérték 4%-a;

7 115 EUR-tól 28 457 EUR-ig: 520 EUR, valamint a 7 114 EUR feletti perérték 3,2%-a;

28 458 EUR-tól 142 287 EUR-ig: 1 200 EUR, valamint a 28 457 EUR feletti perérték 1,6%-a;

142 288 EUR-tól 711 435 EUR-ig: 3 025 EUR, valamint a 142 287 EUR feletti perérték 1%-a;

711 435 EUR felett: 8 715,04 EUR, valamint a 711 435 EUR feletti perérték 0,6%-a.

Tartás behajtására irányuló ügyekben az egy évre fizetendő teljes összeget kell a perértéknek tekinteni.

Lettországban a tartásról szóló rendelet alapján költségmentességre jogosult külföldi igényjogosultak vagy kérelmezők részére a rendelettel összhangban létesített központi hatóság, a tartási garanciaalapot kezelő hivatal biztosít költségmentességet. A tartási garanciaalapot kezelő hivatal biztosít költségmentességet és képviseletet a lett bíróságok és a végrehajtási szervek előtt a tartás belföldi jogosultjai és a rendelet alapján költségmentességben részesítendő külföldi jogosultak számára.

A tartásról szóló rendeletben nem szabályozott esetekben a lett állam biztosít költségmentességet azon személyek részére, akiket különleges helyzetük, illetve vagyonuk vagy jövedelmük szintje akadályoz abban, hogy jogaik védelméről gondoskodhassanak. A költségmentesség nyújtása az állami költségmentességről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően történik.

A költségmentesség az eljáráshoz szükséges iratok elkészítésével, az eljárás során nyújtott jogi tanácsadással és a bíróság előtti képviselettel kapcsolatos költségekre vonatkozik. Határon átnyúló vitákban a fentiekben említett költségmentességen túl az érintett személy tolmács szolgáltatásainak igénybevételére, bizonyos bírósági és bíróságon kívüli iratok, vagy a kérelmező által benyújtott és az ügy elbírálásához szükséges iratok lefordítására, továbbá egyes esetekben a bírósági tárgyalásokra történő utazás költségeinek megtérítésére is jogosult. Az állam nem fedezi a bírósági költségeket. A bírósági költségek közé tartoznak az állami illetékek, a kezelési költségek és az eljárási költségek, így a tanúk és szakértők részére fizetendő összegek, a tanúk meghallgatásának költségei, a felperes kérelmének és az idézés példányainak kézbesítési költségei stb. A bíróság azonban az adott személy anyagi körülményeinek vizsgálatát követően részben vagy egészben mentesítheti őt a bírósági költségeknek az állam részére történő megfizetése alól, vagy részletfizetést engedélyezhet.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

Amikor a bíróság tartást állapít meg egy gyermek számára, elrendelheti a tartásfizetést rögzített összeg, vagy például élelmiszer, ruházat, lakhatás stb. juttatása formájában, illetve e módok együttes alkalmazásával.

A tartás pontos összegének megállapítása és megítélése során a bíróság először a felek pénzügyi helyzetét, valamint élet- és családi körülményeit veszi figyelembe, megfelelően tekintetbe véve a felek által benyújtott bizonyítékokat.

A tartás behajtására irányuló kereset elbírálása során a bíróság értékeli az eset összes körülményét, valamint a benyújtott bizonyítékokat, és meghatározza a tartásdíj összegét. A kormány rendelkezéseivel összhangban minden szülő minden gyermek részére a gyermek születésétől kezdve a 7. életévének betöltéséig minden hónapban köteles legalább olyan összegű tartást nyújtani, amely megfelel a kormány által meghatározott havi minimálbér 25%-ának; a gyermek 7 éves és 18 éves kora között ez az összeg a kormány által meghatározott havi minimálbér 30%-a.

A tartás megállapítását követően az összegre és a fizetési gyakoriságra vonatkozó bármely módosításhoz és a fizetés alóli bármely mentesítéshez az érintett fél új kérelme szükséges. A bíróság ezt követően új eljárásban felülvizsgálja a tartásdíj összegét, figyelemmel az érintett felek anyagi helyzetének és családi körülményeinek változására, és növeli vagy csökkenti a tartásdíj összegét.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásra kötelezett köteles a tartást a kedvezményezett részére megfizetni. Ha kiskorú gyermek nevében az egyik szülője vagy a gyámja terjeszt elő igényt, akkor a gyermek helyett a képviselője részére kell kifizetni a tartást. A tartást általában meghatározott összegek formájában, rendszeres időszakonként kell kifizetni, például a fizetésből történő levonás formájában; a tartás ritkábban más formában is teljesíthető.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a kötelezett önként nem fizeti meg a tartást, annak a személynek, akinek a javára a tartást megítélték, végrehajtási végzést (izpildu raksts) kell kérnie attól a bíróságtól, amely az ügyben döntött. Ezt a végrehajtási végzést vagy az Európai Unió egy másik tagállamában hozott végrehajtási végzést végrehajtás céljából a végrehajtóhoz (tiesu izpildītājs) kell benyújtani; erre a bírósági határozat vagy bírói végzés jogerőre emelkedésének időpontjától számított 10 éven belül van lehetőség, kivéve, ha más elévülési időt kell alkalmazni. (Ha rendszeresen teljesítendő fizetéseket hajtanak be egy bírósági ítélet eredményeként, a végrehajtási végzés a megítélt rendszeres kifizetések teljes időtartama alatt hatályban marad, és az elévülési idő az egyes kifizetések teljesítési határidejének utolsó napjától kezdődik.) A végrehajtó a kötelező végrehajtást az azt kérelmező fél írásbeli kérelme alapján indítja el. A végrehajtó köteles elfogadni a végrehajtási végzést, ha akár a kötelezett lakóhelye, akár a kötelezett vagyontárgyának helye vagy munkahelye a végrehajtó illetékességi területén található (iecirknis). A végrehajtó azokat az egyéb végrehajtási végzéseket is elfogadhatja, amelyeket az eljárási területén működő járásbíróság (apgabaltiesa) illetékességi területén kell végrehajtani.

A kötelező végrehajtási intézkedések közé tartoznak az alábbiak: az adós ingó vagyontárgyaira vezetett végrehajtás (beleérte az olyan vagyontárgyakat is, amelyek más személy birtokában vannak), továbbá az adós immateriális javaira vezetett végrehajtás a vagyontárgyak értékesítése útján; az adósnak más személlyel szemben fennálló követelésére vezetett végrehajtás (munkabér, ezzel azonos megítélés alá eső más kifizetések, az adós más jövedelme, hitelintézeteknél elhelyezett betétek); az adós ingatlanára vezetett végrehajtás annak értékesítése útján; vagy az ítéletben meghatározott egyéb intézkedések.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A polgári eljárásjogról szóló törvény 570. cikke szerint nem vezethető végrehajtás az adós vagyontárgyaira, ha az adós dolgozik, illetve nyugellátásban vagy ösztöndíjban részesül, és a behajtandó összeg nem haladja meg azt az összeget, amelyet a törvény szerint a havi jövedelemből végre lehet hajtani. A polgári eljárásjogról szóló törvény meghatározza azokat a vagyontárgy-kategóriákat, amelyekre nem vezethető végrehajtás, így például egyes lakberendezési tárgyak, háztartási berendezések, illetve az adós és eltartott családtagjainak szükséges ruházati cikkei. A polgári eljárásjogról szóló törvény 594. cikke szerint mindaddig, amíg ki nem elégítik a behajtandó követelést, a végrehajtási okiratok szerinti levonásokat kell teljesíteni az adósnak kifizetett munkabérből és más, azzal azonos megítélés alá eső kifizetésekből, figyelemmel a következő szabályokra:

  • Kiskorú gyermek élelmezése érdekében vagy a tartási garanciaalapot kezelő hivatal javára történő tartásdíjbehajtási ügyekben a végrehajtás alól mentes az adós munkabéréből vagy azzal azonos megítélés alá eső kifizetéseiből a havi minimálbér 50%-ával megegyező összeg, továbbá minden eltartott kiskorú gyermek után az állami társadalombiztosítási juttatás összegével megegyező forrás.
  • Egyéb tartásdíjbehajtási ügyekben az adós munkabéréből vagy az azzal azonos megítélés alá eső kifizetéseiből történő levonás legfeljebb 50%-os mértékű lehet, de a havi minimálbérnek megfelelő összeg mentességet élvez, továbbá mentes a végrehajtás alól minden eltartott kiskorú gyermek után az állami társadalombiztosítási juttatás összegével megegyező forrás.

A polgári eljárásjogról szóló törvény 632. cikke szerint egyes különleges helyzetektől eltekintve az ítéletben megjelölt jogosult vagy adós indokolt panasszal élhet, kifogásolva az ítéletet végrehajtásával megbízott végrehajtó cselekményeit, vagy azt, hogy a végrehajtó elutasította az ilyen cselekmények elvégzését; a panaszt a végrehajtó irodájának helye szerinti kerületi vagy városi bírósághoz kell benyújtani a kifogásolt cselekmény időpontját követő 10 napon belül, vagy ha a panaszos nem kapott értesítést az elvégzendő cselekmények helyéről és időpontjáról, a panaszos általi tudomásszerzés időpontjától számított 10 napon belül. A polgári eljárásjogról szóló törvény 634. cikke értelmében ha egy már végrehajtott ítéletet később hatályon kívül helyeznek, és az ügy újratárgyalásának eredményeképpen született ítélet elutasítja a keresetet, illetve a bíróság eljárásának megszüntetését vagy a kérdés tárgyalásának elutasítását kimondó határozat születik, vissza kell vonni az ítélet végrehajtását, és az alperes részére vissza kell adni mindent, amit az alperestől a később hatályon kívül helyezett ítélet alapján a felperes részére behajtottak.

A polgári eljárásjogról szóló törvény 546. cikke értelmében a végrehajtási okiratokat a bírósági vagy bírói végzés jogerőre emelkedésének időpontjától számított 10 éven belül lehet kötelező végrehajtás céljából benyújtani, kivéve, ha más elévülési időt kell alkalmazni. Ha rendszeres kifizetéseket hajtanak be egy bírósági ítélet eredményeként, a végrehajtási okirat a megítélt rendszeres kifizetések teljes időtartama alatt hatályban marad, és az elévülési idő az egyes kifizetések teljesítési határidejének utolsó napjától kezdődik.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Kiskorú tartására vonatkozó kérelem akkor nyújtható be a tartási garanciaalapot kezelő hivatalhoz, ha a tartást elrendelő bírósági határozatnak a vonatkozó polgári eljárásjogi rendelkezésekkel összhangban történő végrehajtását lehetetlennek nyilvánították, vagy ha a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a minimális összegű tartást.

A tartásról szóló rendelet értelmében a tartási garanciaalapot kezelő hivataltól kérhető valamely tartás olyan kötelezettől történő behajtása, aki már nem tartózkodik Lettországban. Lettországban a rendelet tekintetében a tartási garanciaalapot kezelő hivatal látja el a központi hatóság szerepét.

A tartásról szóló rendelet értelmében a tartásra jogosult személy kérelemmel fordulhat a tartási garanciaalapot kezelő hivatalhoz, és az Európai Unió másik tagállamába címzett kérelmet nyújthat be annak érdekében, hogy:

  1. hozzanak határozatot a tartásnak az alperes tartózkodási helye szerinti országban történő behajtásáról;
  2. módosítsák (növeljék vagy csökkentsék) a tartásdíj összegét;
  3. hozzanak határozatot a tartásnak az alperes tartózkodási helye szerinti országban történő behajtásáról és a gyermek származásának megállapításáról;
  4. hozzanak határozatot a tartás behajtását elrendelő lett bíróság határozatának elismeréséről, ezt nyilváníttassák végrehajthatónak, vagy hajtassák végre.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartási garanciaalapot kezelő hivatal eljárhat egy gyermektartásra kötelezett helyében, ha a tartás behajtását a vonatkozó polgári eljárásjogi szabályok szerint elrendelő bírósági határozat végrehajtását lehetetlennek nyilvánították, vagy ha a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a kormány által előírt minimális összegű tartást. Ha a tartási garanciaalapot kezelő hivatal fizeti a tartást, jogosult lesz eljárni a kifizetett összegek törvényes kamatokkal együtt történő behajtása érdekében (lásd a fenti 3. pontot).

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha a kérelmező és a gyermek állandó tartózkodási helye Lettországban van, de a tartásra kötelezett más országban lakik, a kérelmező a tartási garanciaalapot kezelő hivatalhoz fordulhat, ha a tartást elrendelő bírósági határozatnak a vonatkozó polgári eljárásjogi rendelkezésekkel összhangban történő végrehajtását lehetetlennek nyilvánították, vagy ha a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a minimális összegű tartást.

Ha az adós egy másik országban lakik, és nincs Lettországban végrehajtás alá vonható vagyontárgya, a kérelmezőnek előbb az adott külföldi országban kell benyújtania a bírósági határozatot elismerés és végrehajtás céljából, majd ezt követően fordulhat a tartási garanciaalapot kezelő hivatalhoz. Ha a határozatnak az adott külföldi országban történő végrehajtása lehetetlennek bizonyul, a kérelmező a tartási garanciaalapot kezelő hivatalhoz fordulhat azzal a kérelemmel, hogy az lépjen a kötelezett helyébe a végrehajtható tartás tekintetében.

A tartásról szóló rendelet tekintetében a tartási garanciaalapot kezelő hivatal látja el a központi hatóság szerepét (lásd a 3. és a 13. pontot), és a rendelet alapján az alapkezelőhöz lehet fordulni segítségért.

Ha egy lett bíróság határozatot hoz a tartás végrehajtásáról, és egy Lettországban lakó személy ezt a határozatot szeretné elismertetni és/vagy végrehajtatni az Európai Unió egy másik tagállamában, vagy bírósági határozatot szeretne egy, az Európai Unió másik tagállamában lakó kötelezett ellen, akkor a tartási garanciaalapot kezelő hivatal a tartásról szóló rendelet alapján segítséget tud nyújtani az adott személynek, amelynek keretében a lett bíróság határozatát az adott külföldi országba továbbítja elismerés és/vagy végrehajtás, illetve a kérelem elbírálása céljából.

A tartási garanciaalapot kezelő hivatal a kötelezett helyett eljárva kifizetheti a kiskorú gyermek részére járó tartásdíjat, és tájékoztatást nyújthat a tartással kapcsolatos kérdésekben.

(lásd a 3. és a 13. pontot).

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Tartási garanciaalapot kezelő hivatal (Uzturlīdzekļu garantiju fonda administrācija)

Cím: Pulkveža Brieža iela 15, Riga,

LV-1010, Lettország

Telefonszám: +371 67830626

Fax: +371 67830636

E-mail: A link új ablakot nyit megpasts@ugf.gov.lv

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Ha a tartásra jogosult egy másik uniós tagállamban, a tartásra kötelezett pedig Lettországban él, a jogosult a tartásról szóló rendelet alapján kérelemmel fordulhat annak az országnak a központi hatóságához, ahol a kötelezett él. A kérelemben kérhető egy olyan határozat meghozatala, amely elrendeli a tartás Lettországban – a kötelezett tartózkodási helyén – történő behajtását; vagy a származás megállapításával egyidejűleg elrendeli a tartás behajtását Lettországban; vagy Lettországban végrehajthatóvá nyilvánít egy behajtást elrendelő külföldi határozatot vagy a külföldi határozatot végrehajtó határozatot. A rendelet alapján a külföldi ország központi hatósága elvégzi a szükséges formaságokat, és továbbítja a jogosult kérelmét a rendelettel összhangban létrehozott lett központi hatósághoz. A lett központi hatóság – a tartási garanciaalapot kezelő hivatal – segítséget nyújt a külföldi igénylő számára abban, hogy egy külföldi bírósági határozatot Lettországban történő végrehajtás, vagy elismerés és végrehajtás céljából benyújtson, vagy kérelmet nyújtson be a kötelezett tartózkodási helye szerinti lett bírósághoz a tartás behajtása érdekében, vagy a tartás behajtását a származás megállapításával egyidejűleg kérelmezze Lettországban.

Ha a tartás behajtását a vonatkozó polgári eljárásjogi szabályok szerint elrendelő bírósági határozat végrehajtását lehetetlennek nyilvánították, vagy ha a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a kormány által előírt minimális összegű tartást, akkor az a személy, aki a gyermekével együtt állandó lakóhellyel rendelkezik Lettországban, és ezt mindkettőjük tekintetében nyilatkozattal igazolták, tartás fizetésére vonatkozó kérelemmel fordulhat a tartási garanciaalapot kezelő hivatalhoz.

A tartásról szóló rendelet alapján minden személynek a lakóhelye szerinti ország központi hatóságához kell fordulnia. Egy Lettországban lakóhellyel rendelkező személy a tartási garanciaalapot kezelő hivataltól kérelmezheti, hogy:

  1. hozzanak határozatot a tartásnak az alperes tartózkodási helye szerinti másik európai uniós tagállamban történő behajtásáról;
  2. hozzanak határozatot a tartásnak az alperes tartózkodási helye szerinti másik európai uniós tagállamban a származás megállapításával egyidejűleg történő behajtásáról;
  3. amennyiben a tartás behajtását előíró határozatot már meghozták, ezt a határozatot ismerjék el, nyilvánítsák végrehajthatóvá és hajtsák végre az alperes tartózkodási helye szerinti másik európai uniós tagállamban.

Ha a tartás behajtását a vonatkozó polgári eljárásjogi szabályok szerint elrendelő bírósági határozat végrehajtását lehetetlennek nyilvánították, vagy ha a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a kormány által előírt minimális összegű tartást, akkor az a személy, aki a gyermekével együtt állandó lakóhellyel rendelkezik Lettországban, és ezt mindkettőjük tekintetében nyilatkozattal igazolták, tartás fizetésére vonatkozó kérelemmel fordulhat a tartási garanciaalapot kezelő hivatalhoz.

Tartási garanciaalapot kezelő hivatal (Uzturlīdzekļu garantiju fonda administrācija)

Cím: Pulkveža Brieža iela 15, Riga,

LV-1010, Lettország

Telefonszám: +371 67830626

Fax: +371 67830636

E-mail: A link új ablakot nyit megpasts@ugf.gov.lv

Lettországban a tartásról szóló rendelet tekintetében a tartási garanciaalapot kezelő hivatal látja el a központi hatóság szerepét.

A tartási garanciaalapot kezelő hivatal a kötelezett helyett megelőlegezi a tartásdíjat a jogosultnak, ha a tartás behajtását a vonatkozó polgári eljárásjogi szabályok szerint elrendelő bírósági határozat végrehajtását lehetetlennek nyilvánították, vagy ha a kötelezett betartja ugyan a behajtást elrendelő bírósági végzést, de nem fizeti meg legalább a minimális összegű tartást.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Lettországra nézve kötelező a 2007. évi hágai jegyzőkönyv.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Lettországra nézve kötelező a 2007. évi hágai jegyzőkönyv.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A polgári eljárásjogról szóló törvény 43. cikke szerint az alábbi személyek mentesülnek az állam felé fizetendő bírósági költségek megfizetése alól:

  • a felperes gyermek- vagy szülőtartás behajtására vonatkozó követelés esetén, valamint a származás megállapítására irányuló perben, ha a kérelmet gyermektartásdíj behajtására irányuló keresettel együtt érvényesítik;
  • a kérelmező – gyermek- vagy szülői tartásdíj megfizetésére kötelező külföldi határozat elismerésével, vagy elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyekben;
  • az alperes a bíróság által megállapított gyermek- vagy szülőtartási kifizetés csökkentésével kapcsolatos ügyben.

Amennyiben egy korábbi házasfél a korábbi életszínvonal biztosítását szolgáló források behajtására vonatkozó kérelmet, illetve egy kérelmező a tartásnak egy korábbi házasféltől vagy más személytől történő behajtását előíró külföldi bírósági határozat elismerésére, illetve elismerésére és végrehajtására irányuló kérelmet terjeszt elő, a 43. cikk negyedik része értelmében a bíróság vagy a bíró az adott személy anyagi helyzetére figyelemmel részben vagy egészben mentesítheti a kérelmezőt az állam felé fizetendő bírósági költségek megfizetése alól, illetve e fizetési kötelezettség tekintetében halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.

Lettországban a tartásról szóló rendelet alapján költségmentességre jogosult külföldi igényjogosultak vagy kérelmezők részére a rendelettel összhangban létesített központi hatóság, a tartási garanciaalapot kezelő hivatal biztosít költségmentességet. A tartási garanciaalapot kezelő hivatal biztosít költségmentességet és képviseletet a lett bíróságok és a végrehajtási szervek előtt a tartás belföldi jogosultjai és a rendelet alapján költségmentességben részesítendő külföldi jogosultak számára.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Lettországban számos nemzeti törvényt és rendeletet módosítottak annak érdekében, hogy a tartásról szóló rendelettel összhangban létrehozott központi hatóság képes legyen ellátni az 51. cikkben meghatározott feladatait. A módosított lett törvények és rendeletek biztosítják, hogy a határon átnyúló ügyeknek a rendelet szerint költségmentességben részesítendő jogosultjai vagy kérelmezői költségmentességben részesülhessenek, beleértve az adott személynek a bíróságok és a végrehajtó szervek előtti képviseletét is. Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hol lakik Lettországban a kötelezett vagy a jogosult, vagy hogy információt szerezhessenek a kötelezett vagy a jogosult jövedelméről és a Lettországban található vagyontárgyaik fellelhetőségéről, a lett központi hatóság, azaz a tartási garanciaalapot kezelő hivatal közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az ilyen információkat tartalmazó különböző lettországi adatbázisokhoz. A vonatkozó nyilvántartásokban a központi hatóság számára közvetlenül hozzáférhető információk lehetővé teszik a hatóság számára, hogy okiratokat és bizonyítékokat gyűjtsön be. Az alapkezelő jogosult Lettországban az érintett igénylők vagy kérelmezők nevében bírósághoz fordulni eljárás indítása vagy ennek elősegítése, illetve a szükséges ideiglenes intézkedések biztosítása vagy bizonyítékok beszerzése céljából. Az alapkezelő az igénylő nevében a gyermek származásának megállapítására irányuló keresetet is indíthat közvetlenül a bíróság előtt, ha e keresettel egy időben tartási keresetet is indít.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 27/04/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Litvánia

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A szülők arra irányuló kötelezettsége, hogy gondoskodjanak gyermekeikről

A szülők kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekeikről. A szülők kölcsönös megállapodása határozza meg a gyermekek tartásának módját és formáját. A tartás összegének a kiskorú szükségleteihez és a szüleik pénzügyi helyzetéhez kell igazodnia; biztosítania kell a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Mindkét szülő a saját pénzügyi helyzetével összhangban támogatja kiskorú gyermekét (a polgári törvénykönyv [Civilinis kodeksas] 3.192. cikke). A törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén a szülőknek gondoskodniuk kell nagykorú gyermekükről (24. életévük betöltéséig), amennyiben képesek arra (a polgári törvénykönyv 3.192. cikkének (1) bekezdése).

A nagykorú gyermekek arra irányuló kötelezettsége, hogy gondoskodjanak szüleikről

A nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni szüleikről, ha azok elvesztették keresőképességüket, és támogatásra szorulnak. A (bíróság által megítélt) tartást havonta fix összegben kell megfizetni (a polgári törvénykönyv 3.205. cikke).

A házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége

A különválásra vonatkozó végzésében a bíróság elrendelheti, hogy a vétkes fél fizessen tartást a rászoruló másik házastárs részére, ha a házastársak nem döntöttek közös megegyezéssel a tartásról. A tartás egy összegben, havi kötelezettségként vagy vagyonátruházás formájában is megítélhető (a polgári törvénykönyv 3.78. cikke). Házasság érvénytelenítése esetén a nem vétkes rászoruló házastárs legfeljebb három évig jogosult a vétkes házastárstól tartást igényelni (a polgári törvénykönyv 3.47. cikke).

A korábbi házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége

A házasság felbontását elrendelő végzésében a bíróság tartást ítél meg a rászoruló házastárs részére, ha a házastársak nem rendezték a tartás kérdését a házasság felbontásának joghatásaira vonatkozó megállapodásban. A házastárs nem jogosult tartásra, ha vagyontárgyai vagy bevétele teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy eltartsa saját magát. Akkor tekinthető szükségesnek a tartás, ha a házastárs neveli a házasságból származó kiskorú gyermeket, illetve kora vagy egészségi állapota miatt nem tud munkát vállalni. A házasság felbontásáért felelős házastárs nem jogosult tartásra. A tartást megállapító végzés meghozatalakor és a tartás összegének megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a házasság időtartamát, a tartásra való rászorultságot, a korábbi házastársak vagyonát, az egészségi állapotukat, korukat, keresőképességüket, annak valószínűségét, hogy a munkanélküli házastárs keresőtevékenységet találjon, valamint más fontos tényezőket. A tartás egy összegben, havi kötelezettségként vagy vagyonátruházás formájában is megítélhető (a polgári törvénykönyv 3.72. cikke).

Más családtagok kölcsönös tartási kötelezettsége

Amennyiben lehetséges, a nagykorú testvér köteles gondoskodni azon rászoruló kiskorú testvéréről, akinek nincsenek szülei, vagy nem kaphat tartást tőlük (a polgári törvénykönyv 3.236. cikke). Az arra képes nagykorú unokák kötelesek tartást fizetni a nagyszüleik részére, ha azok nem tudnak dolgozni, és rászorulnak. Az arra képes nagyszülők kötelesek tartást fizetni kiskorú unokáik részére, ha azoknak nincsenek szülei, vagy nem kaphatnak tartást tőlük (a polgári törvénykönyv 3.237. cikke)

Tartási szerződés és életjáradéki szerződés

A tartási szerződés alapján az egyik fél, a tartást fizető (adós) ingyen vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében a tartási szerződésben meghatározott összeg rendszeres megfizetését vállalja a másik fél, a tartás kedvezményezettje részére, vagy vállalja a kedvezményezett más módon történő tartását. A tartás fizetésének kötelezettségét nemcsak a szerződés, hanem akár törvény, bírósági ítélet vagy végrendelet is előírhatja (a polgári törvénykönyv 6.439. cikke). Az életjáradéki szerződés alapján a járadékszolgáltatásra jogosult természetes személy átruházza a tulajdonában lévő házat, lakást, földterületet vagy más ingatlan vagyont a járadékadásra kötelezett személy részére, miközben az utóbbi köteles a járadékszolgáltatásra jogosult és/vagy az általa megnevezett más személy(ek) egész életen át történő tartására (a polgári törvénykönyv 6.460. és 6.461. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekeikről. A szülők kölcsönös megállapodása határozza meg a gyermekek tartásának módját és formáját. A tartás összegének a kiskorú szükségleteihez és a szüleik pénzügyi helyzetéhez kell igazodnia; biztosítania kell a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket (a polgári törvénykönyv 3.192. cikke). Ennélfogva főszabályként a szülők minden esetben a gyermekeik felnőtté válásáig (18. életév betöltése) kötelesek gondoskodni gyermekeikről.

A szülők azon kötelezettsége, hogy gyermekeikről azok 24. életévének betöltéséig gondoskodjanak, számos körülménytől függ. Az arra képes szülők a gyermekük 24. életévének betöltéséig gondoskodnak azon gyermekeikről, akik középfokú oktatásban vagy formális szakképzésben vesznek részt az alapképzettség megszerzése érdekében, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatára járnak, ha pénzügyi támogatásra van szükségük, figyelemmel a nagykorú gyermekek pénzügyi helyzetére, jövedelmére, saját jövedelemszerzési lehetőségeikre és egyéb fontos tényezőkre. A szülők nem kötelesek a nagykorú gyermekeikről gondoskodni, ha azok felsőoktatási továbbképzésen vagy szakmai továbbképzésen vesznek részt (a polgári törvénykönyv 3.192. cikkének (1) bekezdése). A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásának formájára és összegére vonatkozó követelmények nem különböznek egymástól, és a konkrét körülményektől függnek.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Ha nem fizetnek a gyermek részére a tartást, bírósági eljárásban kell azt megítélni. Ha a szülő(k) elmulasztja(ák) a kiskorúak tartására vonatkozó kötelezettségé(üke)t, a bíróság a szülő vagy a gyermek gyámja (gondnoka) vagy a gyermekek jogainak védelméért felelős állami intézmény által indított eljárásban tartást megállapító végzést hoz. Tartást megállapító végzést hozhat a bíróság abban az esetben is, ha a házasság felbontása és a különválás esetén nem állapodtak meg a kiskorú gyermekek tartásáról (a polgári törvénykönyv 3.194. cikke). Ha a nagykorú gyermek szülője vagy szülei elmulasztják teljesíteni a gyermek tartására irányuló kötelezettségüket, a gyermek keresetet indíthat a tartás iránt (a polgári törvénykönyv 3.192. cikkének (1) bekezdése), A házastársak, korábbi házastársak és más családtagok részére is megítélhető tartás a bírósági eljárásban.

A tartással kapcsolatos ügyeket a kerületi bíróságok bírálják el Litvániában. A kérelmet az alperes lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakóhelye ismeretlen, az alperes vagyontárgyainak helye vagy az utolsó ismert lakóhelye az irányadó. A Litván Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező alperessel szemben érvényesítendő kereset az alperes vagyontárgyainak helye szerinti vagy a Litván Köztársaság területén található, utolsó ismert lakóhelye szerinti bírósághoz is benyújtható. A tartással kapcsolatos kereset a felperes lakóhelye szerinti bíróságon is benyújtható (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 26., 29. és 30. cikke).

Az állam gondoskodik azon kiskorúak tartásáról, akik több mint egy hónapja nem kapták meg a tartást a gondoskodás nyújtására egyébként képes szüleiktől vagy nagykorú közeli hozzátartozóiktól (a polgári törvénykönyv 3.204. cikke), A tartásdíjat a szociális biztonságért és munkaügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó állami társadalombiztosítási alap igazgatótanácsa osztja és fizeti ki. A tartás kérelmezésekor a kérelmezőnek (az a szülő, akinél a bíróság elhelyezte a gyermeket, vagy a gyám/gondnok) a következő dokumentumokat kell benyújtania: a tartás iránti kérelem, a gyermektartásra vonatkozó bírósági határozat vagy bíróság által hitelesített megállapodás, vagy azok hitelesített másolata, átirata vagy kivonata – az igényelt gyermektartás megállapított összegével – és az alábbiakat alátámasztó iratok: a gyermek litván állampolgár, hontalan vagy Litvániában állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár; a gyermek több mint egy hónapja nem kapott tartásdíjat, vagy annak csak egy részét kapta meg; a kérelmező litván állampolgár, hontalan vagy Litvániában állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár (ha az intézmény nem tudja megszerezni az említett iratokat vagy adatokat az államtól, az intézményi nyilvántartásból vagy az állami információs rendszerből). A tartásdíjnak a megállapított eljárással összhangban történő megfizetésével a szociális biztonságért és munkaügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó állami társadalombiztosítási alap igazgatótanácsa a megfizetés időpontjától kezdve jogosult az adóstól követelni a megfizetett összeget és a késedelmes napok után járó kamatot. A megfizetett tartásdíj visszatérítésére és/vagy a kamatok megfizetésére vonatkozó határozat végrehajtható okiratnak minősül.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Igen. A kiskorú nevében a kérelmet törvényes képviselője (szülő, örökbefogadó szülő, gyám, gondnok) nyújthatja be. A kérelmet olyan természetes személy is benyújthatja, aki jogosult arra, hogy természetes személyt a bíróságon képviseljen (ügyvéd, ügyvédjelölt stb.). A természetes személyeket a bíróságon felhatalmazás alapján jogi egyetemi végzettséggel rendelkező személyek is képviselhetik, feltéve, hogy közeli hozzátartozójukat vagy házastársukat (élettársukat) képviselik. A közeli hozzátartozók körébe tartoznak második fokig az egyenesági rokonok (szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák) és második fokig az oldalági rokonok (testvérek) (a polgári törvénykönyv 3.135 cikke).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartással kapcsolatos ügyeket a kerületi bíróságok bírálják el Litvániában. A kérelmet az alperes lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakóhelye ismeretlen, az alperes vagyontárgyainak helye vagy az utolsó ismert lakóhelye az irányadó. A Litván Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező alperessel szemben érvényesítendő keresetet az alperes vagyontárgyainak helye szerinti vagy a Litván Köztársaság területén található, utolsó ismert lakóhelye szerinti bírósághoz is be lehet nyújtani. A tartással kapcsolatos kereset a felperes lakóhelye szerinti bíróságon is benyújtható (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 26., 29. és 30. cikke).

A kereset benyújtásához nem szükséges ügyvéd vagy más közvetítő igénybevétele. Lásd 3. és 4. kérdést is.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kereset benyújtásához nem szükséges ügyvéd vagy más közvetítő igénybevétele. Lásd 3. és 4. kérdést is.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A perköltségek magukban foglalják az illetéket és az ügy elbírálásához kapcsolódó költségeket (a polgári perrendtartásról szóló törvény 79. cikke). A keresetindítás illetékének összegét a polgári perrendtartásról szóló törvény 80. cikke szabályozza. Vagyonjogi jogvita esetén az illeték összegét a követelés értéke alapján kell kiszámítani: 30 000 EUR-ig terjedő követelések esetén – 3%, de legalább 20 EUR; 30 000 EUR-tól 100 000 EUR összegig terjedő követelések esetén – 900 EUR és a 30 000 EUR összeget meghaladó követelésrész 2%-a, 100 000 EUR feletti követelések esetén – 2 300 EUR és a 100 000 EUR összeget meghaladó követelésrész 1%-a. Az illeték teljes összege vagyonjogi jogvita esetén nem haladhatja meg a 15 000 EUR összeget (a polgári perrendtartásról szóló törvény 80. cikke).

A rendszeresen fizetendő tartásdíj iránti kereset esetén a követelés összegét a kifizetések egyévi teljes összege alapján kell megállapítani (a polgári perrendtartásról szóló törvény 85. cikke). A tartásdíj iránti kereset esetén a kérelmező mentesül az illeték megfizetése alól (a polgári perrendtartásról szóló törvény 83. cikke).

Amennyiben valamely személy pénzügyi eszközei nem elegendőek, az állam által fedezett költségmentességet kérhet az állam által biztosított költségmentességről szóló törvényben előírt eljárás szerint. Az államilag biztosított, másodlagos költségmentesség kiterjed a polgári jogi eljárás során felmerült perköltségek visszatérítésére is.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A szülők és gyermekek kölcsönös tartási kötelezettsége

A bíróság tartást megállapító végzést hozhat, amelyben kötelezi a gyermekeik tartását elmulasztó egyik vagy mindkét szülőt, hogy az alábbi módok egyike szerint gondoskodjon gyermekeiről: 1) havi fizetés; 2) egyszeri összeg; 3) vagyonátruházás a gyermek részére. Az ügy kimenetelétől függően a bíróság ideiglenes tartásdíj fizetését is előírhatja. A tartás összegének a kiskorú szükségleteihez és a szüleik pénzügyi helyzetéhez kell igazodnia; biztosítania kell a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Mindkét szülő a saját pénzügyi helyzetével összhangban támogatja kiskorú gyermekét (a polgári törvénykönyv 3.192. és 3.196. cikke).

A gyermek, a gyermek szülője, a gyermekek jogainak védelméért felelős állami intézmény vagy az ügyész által indított kereset alapján a bíróság csökkentheti vagy emelheti a tartás összegét, ha a tartást megállapító végzés meghozatalát követően a felek pénzügyi helyzetében jelentős változás következett be. A tartás összegének emelése akkor rendelhető el, ha további költségek merültek fel a gyermek gondozásával kapcsolatban (betegség, sérülés, ápolás vagy teljes körű gondozás). Ha szükséges, a bíróság végzésben elrendelheti a gyermek kezelésével kapcsolatos jövőbeni költségek fedezését. A fentiekben hivatkozott személyek kérelmére a bíróság megváltoztathatja a korábban megállapított tartás formáját (a polgári törvénykönyv 3.201. cikke).

A nagykorú gyermek havi fix összegben fizet (bírósági határozat alapján) tartást szülei részére. A tartás összegét a bíróság állapítja meg a gyermekek és a szülők pénzügyi helyzetére tekintettel, valamint az eset más fontos körülményeit figyelembe véve. A tartás összegének megállapításakor a bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy a kötelezettség a szülő valamennyi nagykorú gyermekére vonatkozik, függetlenül attól, hogy a tartás iránti keresetet valamennyi gyermekkel vagy csak egyikkel szemben indították-e (a polgári törvénykönyv 3.205. cikke).

Ha a tartást rendszeres fizetések formájában ítélik meg, a tartás összegét évente korrigálni kell az inflációs rátával a kormány által meghatározott eljárás szerint (a polgári törvénykönyv 3.208. cikke).

A házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége

A tartást megállapító végzés meghozatalakor és a tartás összegének megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a házasság időtartamát, a tartásra való rászorultságot, a korábbi házastársak vagyonát, az egészségi állapotukat, korukat, keresőképességüket, annak valószínűségét, hogy a munkanélküli házastárs keresőtevékenységet találjon, valamint más fontos tényezőket. A tartás egy összegben, havi kötelezettségként vagy vagyonátruházás formájában is megítélhető. Rendszeres fizetés megítélésekor a körülmények lényeges változása esetén bármelyik házastárs kérheti a fizetendő összeg csökkentését, emelését vagy a fizetés megszüntetését. A tartás összegét évente korrigálni kell a kormány által meghatározott eljárás szerint (a polgári törvénykönyv 3.78. cikke).

A korábbi házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége

A tartást megállapító végzés meghozatalakor és a tartás összegének megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a házasság időtartamát, a tartásra való rászorultságot, a korábbi házastársak vagyonát, az egészségi állapotukat, korukat, keresőképességüket, annak valószínűségét, hogy a munkanélküli házastárs keresőtevékenységet találjon, valamint más fontos tényezőket. A tartás csökkenthető, ideiglenessé tehető vagy elutasítható, ha legalább az alábbi körülmények egyike fennáll:

1) a házasság kevesebb, mint egy évig tartott; 2) a tartásra jogosult házastárs a másik házastárssal vagy annak közeli hozzátartozóival szemben bűncselekményt követett el; 3) a tartásra jogosult házastárs bizonytalan pénzügyi helyzetét saját felróható magatartásával idézte elő; 4) a tartást igénylő házastárs nem járult hozzá a közös vagyonukhoz, vagy a házasság ideje alatt szándékosan cselekedett a másik házastárs vagy a család érdekeivel ellentétesen. A tartás egy összegben, havi kötelezettségként vagy vagyonátruházás formájában is megítélhető.

Rendszeres fizetés megítélésekor a körülmények lényeges változása esetén bármelyik házastárs kérheti a fizetendő összeg csökkentését, emelését vagy a fizetés megszüntetését. A rendszeres fizetéseket a jogosult élete végéig teljesítik, és azokat az inflációnak megfelelően a kormány által megállapított eljárás szerint évente korrigálják. Ha a tartásra jogosult korábbi házastárs meghal vagy újraházasodik, a tartás megszűnik (a polgári törvénykönyv 3.72. cikke)

Más családtagok kölcsönös tartási kötelezettsége

Amennyiben lehetséges, a nagykorú testvér köteles gondoskodni azon rászoruló kiskorú testvéréről, akinek nincsenek szülei, vagy nem kaphat tartást tőlük (a polgári törvénykönyv 3.236. cikke). Az arra képes nagykorú unokák kötelesek tartást fizetni a nagyszüleik részére, ha azok nem tudnak dolgozni, vagy rászorulnak. Az arra képes nagyszülők kötelesek tartást fizetni kiskorú unokáik részére, ha azoknak nincsenek szülei, vagy nem kaphatnak tartást tőlük (a polgári törvénykönyv 3.237. cikke) A polgári törvénykönyvnek a gyermekek és szülők kölcsönös tartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartás fizetésére kötelezett köteles a tartásra jogosult részére tartást fizetni. Amikor a kérelmet a kiskorú gyermek nevében a szülő nyújtja be, a tartást a szülő és nem a gyermek részére kell megfizetni. Ha a gyermeket gyámság/gondnokság alá helyezik, a tartást a gyám/gondnok részére kell megfizetni, aki kizárólagosan a gyermek érdekében használhatja azt fel.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A bírósági ítélet végrehajtása iránti kérelmet a végrehajtó részére kell címezni. A végrehajtási intézkedés alapja a benyújtott végrehajtható okirat. A végrehajtható okiratok közé tartozik többek között a bírósági határozat vagy végzés alapján kiadott végrehajtási lap. Amint a végrehajtható határozat jogerőre emelkedik, az elsőfokú bíróság írásbeli kérelem alapján kiadja a jogosult részére a végrehajtási lapot.

A gyermek tartására irányuló kötelezettség elmulasztása a büntetőjog alapján büntetendő: A büntető törvénykönyv 164. cikke előírja, hogy az a személy, aki elmulasztja a gyermek tartására, a gyermek tartásdíjának megfizetésére vagy a gyermek egyéb szükséges pénzügyi támogatására vonatkozó, bíróság által megállapított kötelezettséget, közérdekű munkával, szabadságot korlátozó intézkedéssel, házi őrizettel vagy legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Más jellegű bírósági határozat be nem tartása is járhat büntetőjogi felelősségre vonással: a büntető törvénykönyv 245. cikke alapján az a személy, aki nem teljesíti a nem büntető jellegű bírósági határozatot, vétséget követ el, amely közérdekű munkával, pénzbírsággal, szabadságot korlátozó intézkedéssel vagy házi őrizettel büntetendő.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Természetes személyektől való behajtás esetén a behajtást nem lehet a háztartással, munkavégzéssel vagy képzéssel összefüggő eszközökre vagy egyéb olyan vagyontárgyakra vezetni, amelyek az adós vagy családja megélhetéséhez vagy munkavégzéséhez vagy képzéséhez szükségesek. A fenti vagyontárgyak listáját a határozatok végrehajtásának kézikönyve tartalmazza. Ezenkívül nem vezethető behajtás a kormány által megállapított havi minimálbér összegéig terjedő pénzösszegre, illetve a gyermekek és a fogyatékkal élő személyek számára szükséges tárgyakra (a polgári perrendtartásról szóló törvény 668. cikke).

Az adós bérének vagy azzal egyenértékű fizetésének és juttatásának a kormány által megállapított havi minimálbér összegéig terjedő részéből végrehajtható okirat alapján hajtható végre levonás a behajtandó összeg teljes körű fedezéséig; a rendszeres fizetéssel vagy a családfenntartó által elszenvedett testi sértés, egészségkárosodás vagy halál révén okozott kár megtérítéseként teljesített tartás végrehajtásakor a levonás mértéke 30%, kivéve, ha a végrehajtható okirat másként rendelkezik, vagy a törvények vagy a bíróság másként írják elő. A bérnek, valamint az azzal egyenértékű kifizetéseknek és juttatásoknak a kormány által megállapított havi minimálbért meghaladó részéből történő levonás mértéke 50%, kivéve, ha a törvények vagy a bíróság másként írják elő (a polgári perrendtartásról szóló törvény 736. cikke). A polgári perrendtartásról szóló törvény 739. cikke emellett meghatározza azokat a pénzösszegeket is, amelyek nem képezhetik a behajtás tárgyát (például anyasági és apasági ellátások, gyermekgondozási ellátások stb.).

Pénznek az adós vagyontárgyaiból történő behajtása nem megengedett, ha az adós azt igazoló bizonyítékot nyújtott be a végrehajtó részére, hogy a behajtandó összeg és a végrehajtási költségek hat hónapon belül, vagy ha a behajtás tárgyát az adós lakóhelyeként szolgáló egyetlen otthona képezi, a polgári perrendtartás 736. cikkében meghatározott összegeknek az adós béréből, nyugdíjából, hallgatói ösztöndíjából vagy egyéb jövedelméből való levonásával 18 hónap alatt behajthatók.

A bírósági határozatokon alapuló végrehajtható okirat a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül nyújtható be végrehajtás céljából. Ha a bírósági határozat rendszeres fizetések behajtását írja elő, a végrehajtható okiratok a behajtás teljes időtartama alatt érvényesek, a határidő azon a napon kezdődik, amikor az egyes kifizetések teljesítésének határideje lejár (a polgári perrendtartásról szóló törvény 605. cikke).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Az állam gondoskodik azokról a kiskorú gyermekekről, akik több mint egy hónapja nem kapnak tartást az arra képes szüleiktől vagy nagykorú közeli hozzátartozóiktól (a polgári törvénykönyv 3.204. cikke). A tartásdíjat a szociális biztonságért és munkaügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó állami társadalombiztosítási alap igazgatótanácsa osztja és fizeti ki. A tartás kérelmezésekor a kérelmezőnek (az a szülő, akinél a bíróság elhelyezte a gyermeket, vagy a gyám/gondnok) a következő dokumentumokat kell benyújtania: a tartás iránti kérelem, a gyermektartásra vonatkozó bírósági határozat vagy bíróság által hitelesített megállapodás, vagy azok hitelesített másolata, átirata vagy kivonata – az igényelt gyermektartás megállapított összegével – és az alábbiakat alátámasztó iratok: a gyermek litván állampolgár, hontalan vagy Litvániában állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár; a gyermek több mint egy hónapja nem kapott tartásdíjat, vagy annak csak egy részét kapta meg; a kérelmező litván állampolgár, hontalan vagy Litvániában állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár (ha az intézmény nem tudja megszerezni az említett iratokat vagy adatokat az államtól, az intézményi nyilvántartásból vagy az állami információs rendszerből). A tartásdíjnak a megállapított eljárással összhangban történő megfizetésével a szociális biztonságért és munkaügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó állami társadalombiztosítási alap igazgatótanácsa a megfizetés időpontjától kezdve jogosult az adóstól követelni a megfizetett összeget és a késedelmes napok után járó kamatot. A megfizetett tartásdíj visszatérítésére és/vagy a kamatok megfizetésére vonatkozó határozat végrehajtható okiratnak minősül.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Lásd a 12. kérdést.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az állam által biztosított költségmentességért felelős szolgálat a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: tartási rendelet) meghatározott feladatok elvégzésére jogosult központi hatóság.

Amennyiben a kérelmek 21 év alatti személyek tartására irányuló, szülők és gyermekek közötti kapcsolatokból eredő kötelezettségekre vonatkoznak, a tartási rendelet 51. cikkében említett központi hatóság feladatait a szociális biztonságért és munkaügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó állami társadalombiztosítási alap igazgatósága látja el.

Az állam által biztosított költségmentesség szolgálatának elérhetőségei:

Cím: Odminių g. 3, 01122 Vilnius, tel. +370 700 00 211, fax +370 700 35 006, e-mail: A link új ablakot nyit megteisinepagalba@vgtpt.lt

A szociális biztonságért és munkaügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó állami társadalombiztosítási alap igazgatótanácsának elérhetőségei:

Állami társadalombiztosítási alap, igazgatóság, mažeikiai egység, cím: Vasario 16-osios g. 4, LT-89225 Mažeikiai, tel. +370 (443) 26659, fax +370 (443) 27341, e-mail: A link új ablakot nyit megmazeikiai@sodra.lt

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 14. kérdést.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

A 2007. évi hágai jegyzőkönyv alkalmazandó Litvániában.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A tartási rendelet alkalmazásakor a költségmentességet a tartási rendelet 44–47. cikkével, a polgári jogi eljárásokat szabályozó uniós és nemzetközi jog végrehajtásáról szóló törvény 31–5. cikkével, valamint az állam által biztosított költségmentességről szóló törvénnyel összhangban nyújtják. Az állam által biztosított költségmentesség iránti kérelmeket közvetlenül az állam által biztosított költségmentesség nyújtásáért felelős illetékes hatóságok részére továbbítják (az állam által biztosított költségmentességért felelős szolgálat és annak helyi egységei).

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A tartási rendelet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében módosították a polgári jogi eljárásokat szabályozó uniós és nemzetközi jog végrehajtásáról szóló litván törvényt. Ezek határozzák meg a tartási rendelet alapján a központi hatóság feladatainak ellátására jogosult intézményeket, és a költségmentesség nyújtására irányuló eljárást, valamint felhatalmazzák a központi hatóság feladatait ellátó intézményeket, hogy állami és önkormányzati intézményektől, egyéb szervektől, bankoktól és más hitel- és pénzintézetektől, valamint az állami nyilvántartásokból és más információs rendszerekből díjmentesen beszerezzék a tartási rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges adatokat.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 16/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Luxemburg

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartási kötelezettséget törvény írja elő azok számára, akik rendelkeznek olyan anyagi forrásokkal, amelyekkel támogatni tudnak egy másik személyt, akivel rokoni vagy házassági kapcsolatban állnak. Következésképpen több személy is igényelhet tartást, például:

  • az egyik házastárs a másik házastárstól vagy a volt házastárstól (a Polgári Törvénykönyv [Code civil] 212., 214. és 246. cikke), az egyik élettárs a másik élettárstól, ha a bizonyos élettársi kapcsolatok jogkövetkezményeiről szóló 2004. július 9-i módosított törvény (loi modifiée du 9 juillet 2004 relative aux effets légaux de certains partenariats) hatálya alá tartozó élettársi kapcsolatot tartanak fenn, vagy bizonyos feltételek esetén a volt élettárstól;
  • gyermekek a szüleiktől (a Polgári Törvénykönyv 203., 372-2., 376-2., 376-3. és 376-4. cikke);
  • szülők és más felmenők a gyermekeiktől (a Polgári Törvénykönyv 205. cikke);
  • szülő a gyermeke házastársától (a Polgári Törvénykönyv 206. cikke).

Az a szabály, amely szerint „a tartásnak nem a múltbeli igények kielégítése a célja”, azt jelenti, hogy a tartás célja a jelenbeli és a jövőbeli szükségletek kielégítése, nem pedig a múltban felmerült kiadások megtérítése. Ez a szabály jogilag egyszerű vélelemnek minősül; másképpen fogalmazva, a szabályt nem kell figyelembe venni, ha a jogosult bizonyítja, hogy vagy kölcsönt kellett felvennie önmaga eltartása érdekében, vagy nem maradt inaktív, vagy nem volt cselekvőképes.

A tartási követelés nem számítható be, kivéve, ha az a követelés, amellyel szemben be akarják számítani, szintén tartási követelés.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülői felügyelet közös gyakorlása esetén a szülők, függetlenül attól, hogy házasok vagy nem házasok, különváltak vagy elváltak, anyagi forrásaikkal és a másik szülő anyagi forrásaival, valamint a gyermek szükségleteivel arányos módon kötelesek hozzájárulni a gyermek eltartásához és oktatásához. A házasság felbontása vagy különválás esetén, függetlenül attól, hogy közösen gyakorolják-e a szülői felügyeletet, a szülőknek továbbra is együttesen kell hozzájárulniuk a gyermek eltartásának és oktatásának költségeihez, kivéve, ha a bíróság másként dönt. Ez a hozzájárulás tartásdíj formájában történik, és nem szűnik meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával. A tartásdíj fizethető közvetlenül a nagykorú gyermeknek, és a gyermek szükségleteinek és a szülők megváltozott anyagi forrásainak és kiadásainak megfelelően módosítható.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kerületi bíróság (tribunaux d’arrondissement) keretében működő családjogi bíróság (juge aux affaires familiales) jár el a tartásdíjjal, a szülői felügyelet gyakorlásával, valamint a házasság felbontásával és a különválással kapcsolatos ügyekben.

A tartást kérelmezőnek a családjogi bírósághoz kell benyújtani a követelést. Ha a tartási követelés házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljáráshoz kapcsolódik, a házasság felbontására vagy különválásra irányuló kérelem tárgyában döntő családjogi bíróság határoz a tartási követelésről is.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Gyámság (tutelle) vagy gondnokság (curatelle) esetén a gyám (tuteur) vagy a gondnok (curateur) nyújthatja be a kérelmet a szülő vagy a kiskorú gyermek nevében.

A kiskorú gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló szülő (szülők) nyújthatja (nyújthatják) be a kérelmet a gyermek nevében.

A kiskorú gyermek nem rendelkezik jogképességgel és arra vonatkozó cselekvőképességgel, hogy saját maga terjesszen elő kérelmet, kivéve, ha az új polgári perrendtartás (Nouveau Code de procédure civile) 1007-50. cikkének megfelelően ítélőképességgel rendelkezik. Ebben az összefüggésben az ítélőképességgel rendelkező kiskorú a kerületi bírósághoz benyújtott kérelemben kérheti a családjogi bíróságtól a szülői felügyelet gyakorlásának, a láthatósági jog gyakorlásának vagy a gyermekelhelyezés módosítását. Ebben az esetben a bíróság 15 napon belül ügyvédet rendel ki a kiskorú képviseletére.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az alábbi kerületi bíróság illetékes:

  1. a család lakóhelye szerint bíróság;
  2. ha a szülők külön élnek, a szülői felügyelet közös gyakorlása esetén azon szülő tartózkodási helye szerinti bíróság, akinél a kiskorú szokásos tartózkodási helye található, vagy azon szülő tartózkodási helye szerinti bíróság, aki a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorolja;
  3. egyéb esetekben a nem az eljárást indító személy tartózkodási helye szerinti bíróság.

Közös kérelmek esetén a felek választják ki a valamelyik fél lakóhelye szerinti bíróságot.

Ha azonban a jogvita tárgya csak a házastárs tartása, a gyermek eltartásához és oktatásához való hozzájárulás, a házasság költségeihez való hozzájárulás, vagy sürgős és ideiglenes intézkedés a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése esetén, a házastárs vagy a volt élettárs vagy a gyermek – adott esetben nagykorú gyermek – neveléséért elsősorban felelős szülő tartózkodási helye szerinti bíróság jár el.

Az illetékességet a kérelem benyújtásának napján vagy házasság felbontása esetén az első beadvány benyújtásának napján érvényes tartózkodási hely határozza meg.

Ha a házasság felbontása iránti eljárásban követelik a tartásdíjat, akkor a házasság felbontása iránti kérelmet elbíráló bíróság illetékes.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmező a családjogi bírósághoz fordulhat a kérelemnek a kerületi bírósághoz való benyújtása útján. A kérelmet a kerületi bíróság hivatalához kell benyújtani, amely kézbesíti az ellenérdekű félnek. Nem kell ügyvédnek képviselni a feleket, kivéve, ha a házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban vagy különválás iránti eljárásban követelik a tartásdíjat. Ilyen esetekben szükséges az ügyvédi képviselet.

A kérelmező minden esetben köteles benyújtani a bíróságnak a szükségleteit alátámasztó valamennyi iratot. Ilyen irat lehet például a bérjegyzék, az adómentességi igazolás, a munkanélküliség vagy tartós betegállomány igazolása, a bérleti díj, kölcsön, az eltartott gyermekek, tartási és oktatási költségek stb. igazolása.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Jogi eljárás során felmerülő költségek között említhető a bírósági költség és az eljárási költség, amelynek (részben vagy egészben történő) megfizetésére a pervesztes fél kötelezhető. Előfordulhat, hogy ügyvédi költséget is kell fizetni.

Költségmentességben részesülhetnek azok a személyek, akiknek a jövedelme a luxemburgi jog szerint nem kielégítő. A költségmentesség igényléséhez ki kell tölteni egy kérdőívet, amely a központi szociális segélyszolgálatnál (service central d'assistance sociale) elérhető, és be kell nyújtania az illetékes ügyvédi kamara elnökéhez (Bâtonnier de l'Ordre des avocats).

Ha az ügyvédi kamara elnöke engedélyezi a költségmentességet, a költségmentesség fedezi a bíróság mindazon eljárása, ügymenete és cselekményei során felmerülő valamennyi költséget, amellyel kapcsolatban engedélyezik. Így például kiterjed az eljárási és bejegyzési illetékre, az ügyintézési és ügyvédi díjakra, a bírósági végrehajtó költségére és díjára, a közjegyzői költségekre és díjakra, a technikai személyzet költségére és díjára, a tanúknak fizetett költségtérítésre, a tolmácsok és fordítók díjára, a certificats de coutume (igazolás vagy nyilatkozat az alkalmazandó jogról) díjára, utazási költségekre, a nyilvántartásba vétel, a jelzálog és egyéb biztosíték alaki követelményeinek költségére és díjára, valamint szükség esetén a sajtóban történő közzététel díjára.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

  • A tartás formái

A házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárás során és annak kimondása után a tartásra leggyakrabban havonta fizetendő tartásdíj formájában kerül sor. A tartásra sor kerülhet azonban egyösszegű – pénzbeni vagy természetbeni – juttatás formájában is.

A gyermek eltartásához és oktatásához való hozzájárulás tekintetében a tartás teljesítése történhet havi tartásdíj fizetése formájában vagy – részben vagy egészben – a gyermek vonatkozásában felmerült költségek közvetlen megfizetésével. Végül pedig a tartás teljesíthető a használati jog és a lakhatás biztosításával is.

Ha a tartásra kötelezett bizonyítja, hogy nem képes megfizetni a tartást, a bíróság kötelezheti, hogy a saját otthonába fogadja be, ott tartsa el és élelmezze azt a személyt, akinek a részére a tartást fizetnie kellene.

  • A tartás kiszámítása

Nincs előre meghatározott tartási díjszabás. A tartás összegét a kötelezett anyagi eszközei és a jogosult szükségletei alapján számítják ki.

  • Indexálás

A tartás összegének a megélhetési költségekhez való igazítása érdekében a bíróság – akár hivatalból is – dönthet a tartásnak egy jogszabály által előírt változón alapuló indexhez kötéséről.

  • Felülvizsgálat

A körülmények megváltozása esetén a tartás összege növelhető vagy csökkenthető, vagy a tartás meg is szüntethető. Ez a szabály nem alkalmazható a házasság felbontása során megállapított egyösszegű juttatás esetén. Ha a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt a tartás megszüntetéséről vagy csökkentéséről.

A bíróság módosíthatja a tartásnak a felek megállapodásával meghatározott összegét. A bíróságot nem csak akkor illeti meg ez a jog, ha a jogosult vagy a kötelezett körülményei megváltoznak, hanem bármiféle változás hiányában akkor is, ha a bíróság úgy ítéli, meg, hogy az összeg túl alacsony vagy túl magas.

A házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban a házastársnak megítélt tartás – rendkívüli körülmények kivételével – nem fizethető a házasság időtartamánál hosszabb ideig.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárás során és annak kimondása után a kedvezményezett házastárs részére kell fizetni a tartást.

A gyermek eltartásához és oktatásához való hozzájárulást az egyik szülő fizeti a másik szülőnek vagy a gyermek felügyeletével megbízott személynek. A gyermek nagykorúvá válását követően a bíróság dönthet úgy vagy a szülők megállapodhatnak abban, hogy részben vagy egészben a gyermek részére fizetik ezt a hozzájárulást.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A jogosultnak számos eszköz áll rendelkezésére, hogy kikényszerítse a nem teljesítő kötelezettől a tartás megfizetését.

Polgári jog:

A jogosultnak számos lehetősége van:

  • Házasság felbontása esetén a jogosult – a kérelemnek a kerületi bírósághoz való benyújtásával – kérelmezheti a családjogi bíróságtól annak engedélyezését, hogy a volt házastársát kizárva és harmadik felek jogainak sérelme nélkül – a bíróság által meghatározott arányban és feltételekkel – megkaphassa a volt házastárs jövedelmét, beleértve az öregségi nyugdíjat és az életjáradékot is, vagy bármely egyéb, harmadik fél által fizetendő összeget. A körülmények megváltozása esetén módosítható ez a döntés.
  • A jogosult kérhet rendes végrehajtási intézkedést, azaz bírósági határozat vagy végrehajtható okirat alapján harmadik féltől letiltást (például bankszámláról), ingóság (gépjármű, ékszer stb.) vagy ingatlan (ház, telek stb.) lefoglalását.

Büntetőjog:

A jogosult büntetőjogi feljelentést tehet a következő bűncselekmények miatt:

  • A család elhanyagolása egy hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel és 251 EUR-tól 2 500 EUR-ig terjedő pénzbüntetéssel, vagy ezek valamelyikével büntetendő (a Büntető Törvénykönyv [Code pénal] 391a. cikke). A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a kötelezett a jogosulttal szemben törvény alapján fennálló tartási kötelezettségét teljes egészében vagy részben nem teljesíti, akár úgy, hogy elutasítja ennek teljesítését, ha arra egyébként képes lenne, vagy úgy, hogy a saját hibájából nem képes annak teljesítésére.

Ez vonatkozik a szülőknek a gyermekeikkel szemben, a házastársak között, valamint az örökbefogadó szülőknek az örökbefogadott gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettségére.

A büntetőeljárást megelőzi a kötelezett jegyzőkönyvben rögzített kihallgatása a Luxemburgi Nagyhercegség rendőrtisztje által. Ha a kötelezettnek nincs ismert tartózkodási helye, a kihallgatás nem szükséges.

  • A csalárd fizetésképtelenség egy hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel és 500 EUR-tól 12 500 EUR-ig terjedő pénzbüntetéssel, vagy ezek valamelyikével büntetendő (a Büntető Törvénykönyv 391b. cikke). A bűncselekmény azzal valósul meg, ha még a bírósági döntés előtt a kötelezett előidézte vagy súlyosbította a saját fizetésképtelenségét, akár úgy, hogy megnövelte kötelezettségeit, vagy csökkentette vagyonát, illetve elrejtette a vagyontárgyainak egy részét annak érdekében, hogy elkerülje egy polgári bíróság által tartási ügyben kibocsátott végzés végrehajtását.

A Büntető Törvénykönyv 391b. cikkének alkalmazásában egyenértékűnek minősülnek a házassággal kapcsolatos költségek tekintetében juttatást, támogatást és hozzájárulást előíró bírósági határozatok és bíróság által jóváhagyott megállapodások, valamint a tartással kapcsolatban a házasság felbontása előtt közös megegyezéssel elfogadott megállapodások.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Az örökjáradék, életjáradék és tartás behajtására vonatkozó keresetek öt év után évülnek el.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A jogosult kérelmére a Nemzeti Szolidaritási Alap (Fonds national de solidarité) behajthatja a házastársnak, felmenőnek vagy lemenőnek járó bármely tartást. A behajtandó összeg tekintetében az Alapra szállnak át a jogosultat megillető, a tartási követelés behajtására vonatkozó eljárások és biztosítékok. Miután a kötelezettet tájékoztatták a behajtandó összegről, tartozását a Nemzeti Szolidaritási Alap elnökéhez kell teljesítenie.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A Nemzeti Szolidaritási Alap bizonyos feltételek esetén kifizeti a kötelezett helyett a tartást. A jogosultnak vagy törvényes képviselőjének a Nemzeti Szolidaritási Alap elnökéhez kell benyújtani a fizetési kérelmet.

Az elnök vagy meghatalmazottja elfogadja a kérelmet, ha a jogosult igazolja az alábbiakat:

  1. a hivatalos lakóhelye az országban van, és ő vagy a törvényes képviselője már öt éve ott él;
  2. a tartást a Luxemburgi Nagyhercegségben végrehajtható bírósági határozattal állapították meg;
  3. a tartás hatékonyan végrehajtott magánjogi végrehajtási intézkedés keretében nem volt behajtható részben vagy egészben;
  4. nehéz anyagi helyzetben van.

A c) pontban foglalt feltétel nem teljesülése esetén is elfogadják a kérelmet, ha a végrehajtási intézkedések várhatóan nem vezetnek eredményre, vagy ha a kötelezett külföldön él. Jogvita esetén a jogosult lakóhelye szerinti békebíróság (juge de paix) jár el, amelyhez az elnök döntéséről való értesítést követő negyven napon belül lehet fordulni.

A jogosult automatikusan költségmentességben részesül. A kérelem elfogadásától az Alap általi kifizetések megszűnéséig a jogosult nem léphet fel a kötelezettel szemben a tartás behajtása iránt.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Az 1956. június 20-i New York-i egyezmény és a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet értelmében egy Luxemburgban lakó kérelmező a főállamügyészhez (Procureur Général d'Etat) fordulhat kérelemmel a tartás érvényesítése érdekében, ha a kötelezett külföldön él.

A központi hatóságként eljáró főállamügyész továbbítja a kérelmet és a csatolt okiratokat annak az országnak a központi hatóságához, ahol a kötelezett lakik, hogy az ottani központi hatóság segítséget nyújtson a kérelmező részére a neki járó tartás érvényesítésében.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A tartásra jogosult személy a 4/2009/EK rendeletben meghatározott különböző nyomtatványok használatával benyújtja a kérelmet a továbbító hatósághoz, vagyis a főállamügyészhez.

Procureur Général d'Etat

Cité Judiciaire
Bâtiment CR
L-2080 Luxembourg

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A nem Luxemburgban lakó kérelmezőnek közvetlenül a lakóhelye szerinti állam központi hatósághoz kell fordulnia. A kérelmező nem fordulhat közvetlenül valamely luxemburgi szervezethez vagy hatósághoz.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Tárgytalan.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az uniós rendelet szerinti kérelmek esetén a 21 évesnél fiatalabb, tartásra jogosult személyek teljes költségmentességben részesülnek a nemzeti jog rendelkezéseitől függetlenül.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Annak érdekében, hogy a központi hatóság segítséget nyújthasson a tartási rendelet 51. cikke alapján, Luxemburg 2011. augusztus 3-án elfogadta az említett rendelet végrehajtásáról szóló törvényt, valamint az említett 2011. augusztus 3-i törvény 2. és 3. cikkét végrehajtó nagyhercegi rendeletet (Hivatalos Lap [Mémorial] A, 175. sz., 2011. augusztus 12.).

Ezek a jogszabályok biztosítják a főállamügyész közvetlen hozzáférési jogát bizonyos adatbázisokhoz.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit megLegilux

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 16/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Magyarország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A rokontartási kötelezettség elsősorban az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben:

- a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben van tartási kötelezettsége;

- ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul;

- ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani (Ptk. 4:196. § (1) ‒ (4) bek.).

Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni (Ptk. 4:197. §).

A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba (Ptk. 4:198. § (1) bek.).

A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott (Ptk. 4:199. § (1) bek.).

A nevelt gyermek azt a személyt köteles eltartani, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (nevelőszülő) (Ptk. 4:199. § (2) bek.).

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani (Ptk. 4:29. § (1) bek.).

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született (Ptk. 4:86. § (1) bek.).

A „tartás” módja kétféle lehet: természetben, vagy pénz (tartásdíj) formájában.

A „tartási kötelezettség” a kiskorú gyermek tartása esetén azt jelenti, hogy a gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

A gyermekkel egy háztartásban élő, a gyermeket gondozó szülő természetben, a külön élő (vagy az egy háztartásban élő, de a tartásáról nem gondoskodó) szülő pedig elsősorban tartásdíj fizetése útján biztosítja a gyermek szükségleteit.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Minden kiskorú (18 év alatti) gyermek a törvény által felállított rászorultsági vélelem alapján tartásra jogosult. Tartásra jogosult továbbá a gyermek a 20. életévének betöltéséig, amennyiben középiskolai tanulmányokat folytat.

A továbbtanuló nagykorú (18. életévét betöltött), munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell (Ptk. 4:220. § (1) bek.).

Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése.

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető (Ptk. 4:220. § (5) bek.).

Azonban, a szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen, a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget, vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot (Ptk. 4:220. § (3) ‒ (4). bek.).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett (gyermektartásdíj tekintetében a szülők) megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében ‒ egyetértésével ‒ a járási hivatal is indíthat pert. Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.

A gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál, amennyiben legalább 6 hónapra visszamenőleg behajthatatlan volt a tartásdíj.

A kérelemben nyilatkozni kell, hogy nem állnak-e fenn a tartásdíj megelőlegezését kizáró okok, és meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

A kérelemhez csatolni kell a megfelelő jövedelemigazolásokat, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot, adott esetben a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot, a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti ‒ a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi ‒ behajthatatlanságáról.

A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel, a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.

A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett. Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre.

A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Igen, a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál.

Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében ‒ egyetértésével ‒ a járási hivatal is indíthat pert.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az általános illetékességi szabályok alapján az a bíróság, amelynek területén az alperes (tartásra kötelezett) lakik, illetékes.

Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg.

Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett (Pp. 29. §).

A tartásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható (Pp. 34. § (1) bek.).

Az illetékes bíróságok A link új ablakot nyit megitt kereshetők.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmezőnek nem kell közvetítőn keresztül fordulnia a bírósághoz. A kérelmező közvetlenül (kötelező képviselet nélkül) fordulhat a bírósághoz. (ld. 3., 4., 5. kérdés).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A feleket ‒ ha törvény, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít ‒ jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is.

Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében

a) az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) az állam előlegezi, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni;

b) a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga.

A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti.

Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak megfizetni.

Az illeték mértéke a peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. Tartási követelés iránti perben az illeték alapjaként a még teljesítendő, de legfeljebb egy évi tartásdíj összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben a fél nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel az eljárás költségeinek fedezésére, úgy költségmentességi kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál.

Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett ‒ kérelmére ‒ részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg.

Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig ‒ a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül ‒ nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni ‒ jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül ‒ azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.

A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:

a) illetékmentesség;

b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és ‒ ha e törvény másként nem rendelkezik ‒ megfizetése alól;

c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;

d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit (a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások);

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más ‒ saját, mostoha vagy nevelt ‒ gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat (Ptk. 4:218. § (2) bek.).

A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével ‒ külön intézkedés nélkül ‒ módosul (Ptk. 4:207. §). A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni (Ptk. 4:218. § (4) bek.).

Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíj fizetésére kötelezett a tartásdíj jogosultjának fizeti a tartásdíjat, időszakonként (pl. havonta) előre.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a kötelezett nem fizeti önként a tartásdíjat, a jogosult a bíróság előtt érvényesítheti követelését, a bíróság pedig végrehajtást rendelhet el. Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni (Ptk. 4:208. § (3) bek.).

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében - egyetértésével - a járási hivatal is indíthat pert (Ptk. 4:208. § (1) bek.).

Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat (Ptk. 4:208. § (2) bek.).

A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte – a jogosult kérelmére – a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

Amennyiben közvetlen bírósági felhívás kibocsátásra nem került sor, hanem a későbbiek során terjesztenek elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a bíróság ítélete vagy a bíróságnak a felek egyezségét jóváhagyó határozata alapján, a bíróság közvetlen bírósági letiltó végzéssel rendeli el a tartásdíj végrehajtását, feltéve, hogy a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet. A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni tartásdíj fejében.

Ha a kötelezettnek nincs rendszeres jövedelme vagy a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget nem fedezi, a bíróság végrehajtási lap kiállításával rendeli el a végrehajtást. Ebben az esetben a végrehajtás nemcsak a munkabérre vonatkozik, hanem a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározottak szerint az egyéb vagyontárgyakra is.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Kérjük, látogassa meg a határozatok végrehajtására voantkozó adatlapot.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ld. a 10. kérdésre adott választ.

Ha legalább 6 hónapra visszamenőleg behajthatatlan volt a tartásdíj, a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál.

A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre.

A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal.

A tartásdíj fizetésének elmulasztása büntetőjogi szankciót von maga után: aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Igen (ld. 3. kérdés).

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A magyar Igazságügyi Minisztérium nyújt segítséget a magyarországi lakos kérelmező kérelmére nemzetközi tartási ügyekben a 4/2009/EK rendelet, illetve nemzetközi szerződések alapján, folyamatosan együttműködve az érintett másik állam tartási központi hatóságával. A kérelmező kérheti a magyar bíróság által hozott, tartásdíj-fizetést elrendelő határozat külföldi végrehajtását, de – ilyen határozat hiányában – a tartásdíj-fizetési kötelezettség külföldi megállapítását, a tartásdíj külföldi felemelését is. A formális kérelmet nem az Igazságügyi Minisztérium veszi fel, hanem a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerinti járásbíróság, illetve az a járásbíróság, amely a végrehajtani kért elsőfokú magyar tartási határozatot hozta. A kérelem előterjesztéséhez és a külföldi eljáráshoz nincs szükség ügyvédre, a jogi képviselő nélküli félnek a bíróság segít a kérelem előterjesztésében. A kérelmet és a szükséges mellékleteket a bíróság továbbítja az Igazságügyi Minisztériumhoz. A lefordított kérelmet az Igazságügyi Minisztérium küldi meg az érintett másik állam tartási központi hatóságához, amely gondoskodik a kötelezett elleni eljárás megindításáról. A külföldről kapott tájékoztatások alapján az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan tájékoztatja a kérelmezőt az ügy fejleményeiről.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Igazságügyi Minisztérium, Nemzetközi Magánjogi Főosztály

Cím: 1051 Budapest, Nádor utca 22.

Postai cím: 1357 Budapest, Pf.: 2.

Telefonszám: +36 1 795-5397, +36 1 795-3188

Fax: +36 (1) 550-3946;

E-mail: A link új ablakot nyit megnmfo@im.gov.hu

Web: A link új ablakot nyit meghttp://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/nemzetkozi-gyermekelviteli-es-tartasdijjal-kapcsolatos-ugyek

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Nem, a kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti állam tartási központi hatóságán keresztül kell előterjeszteni.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A tagállamok központi hatóságai itt kereshetők.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

-

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az Igazságügyi Minisztérium a beérkező kérelmekkel kapcsolatban megkeresi az illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatot, a külföldön élő kérelmező részére pártfogó ügyvéd kijelölése érdekében. A 4/2009/EK rendelet 46. cikke szerinti esetben teljes költségmentesség biztosított, a pártfogó ügyvéd költségeit is az állam viseli. A 47. cikk szerinti esetekben a magyar jog szerint a tartási ügyekben a feleket ún. „tárgyi költségfeljegyzési jog” illeti meg. Eszerint a költségeket (pl. illeték, pártfogó ügyvéd díja) az állam előlegezi, függetlenül a fél vagyoni-jövedelmi viszonyaitól, de pervesztesség esetén a felet a bíróság kötelezheti a költségek megtérítésére. Ha a kérelmező igazolja, hogy vagyoni-jövedelmi viszonyaira tekintettel a magyar jogszabályok szerint teljes személyes költségmentességre jogosult, még pervesztesség esetén sem kell a költségeket megtérítenie.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A A link új ablakot nyit meg2011. évi LXVII. törvény szabályozza a tartási rendelet magyarországi alkalmazását.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 15/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Málta

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Máltán a „tartás” kifejezés a jogosultnak a kötelezettől járó olyan összeget jelent, amely családi kapcsolatból eredő tartási kötelezettséghez kapcsolódik. Ha egy kapcsolatot házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat formájában hivatalossá tesznek, a kapcsolatban részes egyik fél köteles eltartani a másikat.

A „tartási kötelezettség” kifejezés egy olyan tartási összeg megfizetésének kötelezettségre utal, amely tartást meghatározott körülmények között a kötelezett nyújt a jogosult részére. A tartási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy rögzítették-e a tartás terjedelmét, és attól függetlenül is, hogy fizetik-e a tartást.

A polgári törvénykönyv 3B. cikke előírja, hogy a házastársak és a korábbi házastársak kötelesek eltartani egymást, továbbá hogy a szülők kötelesek eltartani gyermekeiket. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 4. cikke szerint az élettársi kapcsolatban élő felek ugyanazokat a jogokat élvezik és kötelezettségeket viselik, mint a házasságban élők, és ugyanúgy kötelesek egymás eltartására még a kapcsolatuk befejezését követően is, kivéve, ha jogszerű oka van a tartás nem fizetésének. A gyermekek kivételes körülmények között a polgári törvénykönyv 8. cikke alapján kötelesek a rászoruló szülőjüket vagy más felmenőjüket eltartani.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Főszabályként a gyermek tizenhat éves koráig jogosult a tartásra. A polgári törvénykönyv 3B. cikkének (2) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a szülők akkor is kötelesek megfelelő tartást nyújtani a gyermekük részére, ha az még diák, és nappali tagozatos oktatásban vagy képzésben vesz részt, és még nem töltötte be a huszonharmadik életévét. Ugyanez a cikk arról is rendelkezik, hogy a szülő köteles eltartani a gyermekét, ha az az esélyegyenlőségről (fogyatékossággal élő személyekről) szóló törvény meghatározása szerint testi vagy értelmi fogyatékos.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A fizetendő tartás összegét és a kifizetések gyakoriságát megállapító határozat érdekében polgári bírósághoz (annak családjogi kollégiumához) kell kérelemmel fordulni.

Ilyen esetben az eljárás azzal indul, hogy a bíróság közvetítőt jelöl ki, aki meghívja a feleket (vagy képviselőiket) egy találkozóra a bíróságon. A találkozó során a közvetítő segít a feleknek a vita békés rendezésében. Ha a felek megegyeznek a tartási megállapodás szövegében, a közvetítő elküldi a megállapodástervezetet a családjogi bíróság elnöki tisztét ellátó bírónak. A bíróság felülvizsgálja a megállapodást, és ha úgy véli, hogy a felek egyikének – így a tartásra jogosult félnek – sem sérül az érdeke a megállapodás megkötésével, a bíróság jóváhagyja a megállapodástervezetet, és a felek ezt követően közjegyző előtt aláírhatják azt.

Ha a felek a közvetítési eljárás alatt nem tudnak megegyezni egy megállapodástervezetben, a közvetítő visszautalja az ügyet a családjogi bíróság elnöki tisztét ellátó bírónak a bírósági eljárás megindítása érdekében. Ilyen esetben a családjogi bíróság a tárgyaláson meghallgatja a felek ügyvédei által tett beadványokat, és ítéletet hoz az ügyben.

A közvetítő előtti eljárás nem jár költséggel, és a felek nem kötelesek ügyvédet igénybe venni, bár ilyen megállapodások megkötése előtt mindig tanácsos jogi segítséget kérni. Másrészről a bírósági eljárásban kötelező az ügyvédi részvétel, és abban jogi költségek merülnek fel, hacsak a felek nem jogosultak költségmentességre.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A jogosult, annak képviselője vagy a gyermek gyámja terjeszthet elő kérelmet. A gyermektartást a gyermek gondozásáért és felügyeletéért felelős személy kérheti.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A 2003. évi 396. sz. jogi nyilatkozat (A link új ablakot nyit meg12.19. sz. másodlagos jogszabály) szerint családjogi ügyekben a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) rendelkezik hatáskörrel. Így a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) dönthet a fizetendő tartás összegéről (ha a közvetítő előtt nem született megállapodás).

Ha a kötelezett nem fizeti a tartást, a jogosult panasszal élhet a rendőrségnél, amely ennek alapján büntetőeljárást indít a kötelezett ellen. Az eljárás a törvényszék (büntető ügyszak) előtt folyik.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A külföldről, a 4/2009/EK rendelet alkalmazásával érkező, tartásra irányuló kereset megindítása érdekében fel kell venni a kapcsolatot a máltai központi hatósággal, amely ezek után kezdeményezi az eljárást a közvetítő és szükség esetén a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) előtt.

A máltai központi hatóság ezenkívül segíti a jogosultat a vonatkozó panasznak a rendőrséghez történő beadásában, hogy szükség esetén megindulhasson a büntetőeljárás.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A 4/2009/EK rendelet értelmében a gyermektartásra vonatkozó eljárásokat a központi hatóság költségmentesen folytatja le.

A házastárs támogatására vonatkozó tartás tekintetében a központi hatóság segíti a házastársat az ingyenes eljárásokban, így a családjogi bíróság előtti közvetítési eljárásokban. Ha a közvetítés nem jár sikerrel, a jogosultnak ügyvédhez kell fordulnia, aki a máltai bíróságok előtt segíti a kérelmezőt. A bírósági és ügyvédi díjakat A link új ablakot nyit mega polgári eljárásról és annak szervezetéről szóló törvénykönyv (a máltai jog 12. fejezete) A. melléklete tartalmazza. Ha egy házastársi tartást kérelmező személy a máltai jog szerint költségmentességre jogosult, a központi hatóság ennek megfelelően segíti az adott személyt.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A megítélhető tartás összegének kiszámítása bíróságonként változik, mivel ezt több szempont befolyásolja. Függetlenül attól, hogy nem létezik a tartás kiszámítására szolgáló képlet, a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) a következő tényezőket veszi figyelembe:

i. a kötelezettnek és a jogosultnak és/vagy gyermekeinek az életszínvonala;

ii. a gyermeknek szüksége van-e további pénzbeli támogatásra valamilyen fogyatékosság vagy más szükséglet következtében; és

iii. a kötelezett gyakorolja-e a gyermekek láthatásához való jogát.

A bíróság határozata felülvizsgálható, de a fizetendő tartásra vonatkozó határozat módosítása nem könnyű, különösen ha a körülmények változatlanok. Ha a körülményekben változás áll be (például egy kiskorúnak a tartós betegsége miatt magasabb tartásdíjra van szüksége, vagy jelentősen változik a kötelezett jövedelme), a bíróság módosíthatja a tartás feltételeit.

A családjogi bíróság rendszerint azt írja elő, hogy a tartás összege évente az országos inflációs ráta mértékének megfelelően emelkedjen. Hasonlóképpen a közvetítési eljárás során létrejött tartási megállapodásban is szoktak rendelkezni olyan kikötésről, amely a tartás inflációkövető emelkedését írja elő.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást a kötelezett megfizetheti közvetlenül a jogosult részére készpénzben, csekken vagy banki átutalással. A bíróság határozhat úgy, hogy a tartásra esedékes összeget le kell vonni a kötelezett jövedelméből, és a levont összeget közvetlenül a jogosultnak kell elküldeni. Az utóbbira általában akkor kerül sor, ha a kötelezett ismételten elmulasztja a tartás megfizetését.

Ha a máltai központi hatóságtól azt kérik, hogy a jogosult nevében eljárást kezdeményezzen, az említett hatóság lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kötelezettet a jogosult részére közvetlenül történő fizetésre ösztönözze. Ha a kötelezett megtagadja a fizetést, az ügyet a bíróság el viszik.

Ilyen esetben a máltai központi hatóság kéri a bíróságtól a szükséges ideiglenes intézkedés kibocsátását a kötelezett bankszámlájának inkasszálása és a pénznek a jogosult részére történő elküldése érdekében.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A központi hatóság a máltai jog szerint rendelkezésre álló minden jogi eszközt igénybe vesz. Első lépésként a máltai központi hatóság levélben tájékoztatja az adott személyt arról, hogy bírósági eljárás indul ellene. Ha a levélnek nincs hatása, a máltai központi hatóság egy eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatot kér a jogosulttól, és az ügyet továbbítja a máltai rendőrséghez, hogy ők járjanak el a kötelezettel szemben a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően.

Szükség esetén a máltai központi hatóság támogatja a jogosultat abban, hogy ügyvédi segítséget kaphasson – akár a költségmentességi részlegtől, akár a központi hatóságtól – az elmaradások megfizetése céljából a kötelezett ellen indítandó polgári eljárás érdekében. Ilyen esetekben, ha a kötelezettnek van jövedelme, kérelmezhető a bíróságtól a jövedelem egy részének lefoglalása és közvetlenül a jogosult részére történő átutalása. Ha a kötelezettnek nincs jövedelme, de vannak értékes vagyontárgyai, a bíróság elárvereztetheti a vagyontárgyakat, és továbbíthatja a pénzt a központi hatósághoz, amely aztán azt a jogosultnak utalja tovább.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartás fizetésének elmulasztása utáni büntetőeljárás megindítására hat (6) hónapos elévülési idő vonatkozik. A büntetőeljárás nem indul meg, ha a jogosult a tartás esedékessé válásától számított 6 hónapon belül nem fordul panasszal a rendőrséghez.

A Polgári Törvénykönyv 2156. cikke kimondja, hogy a tartás megfizetésére vonatkozó keresetindítás elévülési ideje öt év.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A máltai központi hatóság segíti

a) a Máltán kívül élő jogosultakat, ha egy máltai kötelezett ellen kell keresetet indítaniuk, nevezetesen felkutatja a kötelezettet, és segíti az eljárás megindítását ellene (az ilyen megkeresések a „bejövő ügyek”);

b) a Máltán élő jogosultakat, ha egy Máltán kívül élő kötelezett ellen akarnak eljárást indítani; ennek keretében elküldi a másik központi hatóságnak a kérelmet, hogy az felkutathassa és perelhesse a kötelezettet.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Nem, erre nincs lehetőség.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha a jogosult Máltán, a kötelezett pedig egy másik tagállamban él, az ilyen jogosult kérelmezheti a máltai központi hatóságtól, hogy működjön együtt a másik tagállam központi hatóságával a kötelezett felkutatása és arra vonatkozó tájékoztatása érdekében, hogy tartásfizetési kötelezettsége áll fenn.

Ha a fizetendő tartás összegére vonatkozóan nem született határozat, a máltai központi hatóság felveszi a kapcsolatot a másik tagállam központi hatóságával, és segítségét kéri abban, hogy az adott tagállam bíróságai vagy közigazgatási szervei határozatot hozzanak a kötelezettel szemben érvényesítendő tartás összegéről.

Ezt követően a máltai központi hatóság együttműködik a külföldi központi hatósággal annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogyan lehet a leghatékonyabban biztosítani a határozat végrehajtását; ha a kötelezett önként együttműködik, erre nem kerül sor.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A máltai központi hatóság elérhetősége megtalálható az EU Igazságügyi Atlaszának honlapján.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A tartással kapcsolatos, határon átnyúló ügyekben a máltai központi hatóság segítséget nyújt a külföldi jogosultnak a tartási igénye érvényre juttatásában. Ilyen esetekben a máltai központi hatóság az adott ügy körülményeinek megfelelően képviseli a jogosultat minden közigazgatási hatóság vagy a bíróságok előtt. A máltai központi hatóság kérheti a szükséges nyomtatványok kitöltését, és meghatalmazást is kérhet a jogosulttól mielőtt bármilyen jogi eljárást kezdeményez.

Ha a jogosult a kötelezettől házastársi támogatás formájában kíván tartást érvényesíteni, csak akkor illeti meg költségmentesség a bíróság előtt, ha a jogosult megfelel a költségmentességre vonatkozó ugyanazon feltételeknek, amelyek a Máltán élő személyekre érvényesek.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A máltai központi hatóság elérhetősége megtalálható az EU Igazságügyi Atlaszában. A központi hatóság ellátja a 21. kérdés i)-j) pontjaiban részletesen leírt feladatokat, nevezetesen felkutatja a kötelezettet, meggyőződik arról, hogy hoztak-e a kötelezettel szembeni végrehajtható határozatot (ha nem, segítséget nyújt a jogosultnak egy végrehajtható határozat megszerzésében), és segíti a jogosultat az ilyen határozat végrehajtásában.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, Máltát kötelezi a 2007. évi hágai jegyzőkönyv.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A központi hatóság ingyenes útmutatást kínál azon személyek részére, akik határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósághoz fordulnak. Ha egy külföldön élő személy fordul kéréssel a máltai központi hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az adott személy jogi követelésének jellegéhez igazodó, személyre szabott segítséget kapjon. Ha a kérés saját részre igényelt tartásra vonatkozik, a máltai központi hatóság tanácsadással és általános útmutatással segíti a kérelmezőt.

Ha a tartási igény gyermektartásra vonatkozik, a máltai központi hatóság biztosítja, hogy a kötelezett elleni jogi eljárás költségmentesen történjen.

Ha a máltai központi hatóságtól egy Máltán élő jogosult kéri a tartás külföldön élő kötelezettel szembeni érvényesítésében való segítségét, a máltai központi hatóság segítséget nyújt az adott személynek abban, hogy bírósághoz forduljon az ügyével, kapcsolatot tart a külföldi központi hatósággal, tájékoztatja a jogosultat az ügy eredményéről, és megvitatja vele az őt megillető tartás behajtásának lehetőségeit.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Minden ügynek van előadó tisztviselője annak érdekében, hogy a máltai központi hatóság továbbítsa és fogadja a kérelmeket, kapcsolatot tartson a kötelezettel és a jogosulttal, és figyelembe vegye azok kéréseit, továbbá tájékoztassa a külföldi központi hatóságot az egyes ügyek fejleményeiről. Az előadót a családjogi és közigazgatási eljárásban sok éves tapasztalattal rendelkező ügyvédek segítik.

Kimenő ügyekben az előadó közvetlenül a Máltán élő kapcsolattartó személlyel és a külföldi központi hatósággal áll kapcsolatban. A kommunikáció általában e-mail és/vagy postai küldemények útján zajlik. Egyes esetekben azonban telefonhívásra is sor kerülhet a külföldi központi hatósággal vagy a máltai központi hatóság szolgáltatását igénybe vevő személlyel. Bejövő ügyekben a máltai központi hatóság arra törekszik, hogy az ügyfelet bevonja a központi hatóságok közötti minden kommunikációba.

Az alábbi körülmények fennállása esetén a következő lépésekre kerül sor:

a) ha a körülmények költségmentesség nyújtását vagy annak elősegítését teszik szükségessé: szükség esetén a központi hatóság megbízhat egy ügyvédet, hogy képviselje az ügyfelet, vagy úgy rendelkezhet, hogy az ügyfelet jogsegély keretében segítsék ügyvédek vagy más jogi képviselők az adott ügy körülményeinek megfelelően;

b) a kötelezett vagy a jogosult felkutatásában való segítségnyújtás, különösen a rendelet 61., 62. és 63. cikkei szerint: ilyen esetekben a központi hatóság először a nyilvános lakcím- és egyéb nyilvántartásokban folytat le előzetes keresést az adott személy adataira. Ha a máltai központi hatóság további információkhoz jut, akkor ezek alapján végez kutatásokat, és felveszi a kapcsolatot más kormányzati szervekkel is, hogy adatokat szerezzen be a kötelezett vagyonával kapcsolatban;

c) a kötelezett vagy a jogosult jövedelmére és szükség esetén további anyagi helyzetére vonatkozó információk beszerzése, beleértve a vagyontárgyak fellelhetőségét is, különösen a rendelet 61., 62. és 63. cikkei alapján: a központi hatóság felveszi a kapcsolatot az országos foglalkoztatási hivatallal és megállapítja, hogy az adott személy jelenleg foglalkoztatott-e vagy sem. Ha bírósági eljárás indul a kötelezett ellen, a központi hatóság azt javasolja, hogy a jogosultat képviselő ügyvéd idézzen be egyéb kormányzati szerveket is, például az adóhivatalt, a közlekedési hatóságot, a helyi bankokat vagy más szóba jöhető szervezeteket, hogy azok bizonyítékkal szolgáljanak a kötelezett jövedelméről és vagyonáról;

d) békés megegyezés szorgalmazása a tartás önkéntes megfizetésének elérése érdekében, adott esetben közvetítés, egyeztetés vagy más hasonló eljárás útján: a jogi eljárások bármilyen formájának kezdeményezése előtt a máltai központi hatóság kapcsolatba lép az adóssal, és ösztönzi a békés megegyezést, és megindokolja, hogy miért mindig ez a legjobb érdeke. Ha a közvetítés esélye magas, a máltai központi hatóság az ügyet hivatásos közvetítők elé terjeszti, ha azonban a felek nem tervezik a jogvita békés úton történő rendezését, bírósági eljárás indul;

e) a tartási határozatok és a késedelmes összegek folyamatban lévő végrehajtásának előmozdítására: a máltai központi hatóság eljárást kezdeményezhet vagy bírósági eljárás indítását javasolhatja a szóban forgó kötelezett ellen, aminek alapján a bíróság lefoglalhatja a kötelezett bármely vagyontárgyát, vagy elrendelheti a munkabére egy részének letiltását;

f) a tartási kifizetések behajtásának és mielőbbi továbbításának előmozdítására: a máltai központi hatóság bírósági eljárást indít, és a kötelezett által a jogosultnak történő közvetlen kifizetés elrendelését kéri a bíróságtól. Ha a kötelezett nem teljesíti a fizetést, a máltai központi hatóság gyermektartás esetében ideiglenes intézkedés kibocsátását kéri a bíróságtól a kötelezett vagyonának lefoglalása és az abból befolyó bevételnek a jogosult részére történő továbbítása érdekében. Házastársi tartás esetében a máltai központi hatóság segít a kérelmezőnek abban, hogy az igényét saját ügyvédjén vagy a jogi segítségnyújtási rendszeren keresztül érvényesíthesse;

g) okirati vagy egyéb bizonyíték beszerzésének elősegítése a 1206/2001/EK rendelet sérelme nélkül: ha a szükséges okiratok vagy az információ már köztudomásúak, a máltai központi hatóság összegyűjti az információt, és eljuttatja a jogosulthoz. Ha az információ nem köztudomású, a központi hatóság egyedi kérelemmel fordul az adott információ felett rendelkező hatósághoz vagy szervezethez. Ha az ilyen információ nem elérhető a központi hatóság számára, a hatóság az adott ügy körülményeire figyelemmel kérheti a bíróságtól az információ rendelkezésre bocsátásának elrendelését;

h) segítségnyújtás a leszármazás megállapításában, ha az a tartás behajtása érdekében szükséges: a máltai központi hatóság a leszármazás megállapítására vonatkozó jogi eljárás során végig útmutatást nyújt a kérelmező részére, és tájékoztatja a kérelmezőt arról, milyen magánszolgáltatások igénybe vételére van szükség az ilyen eljáráshoz, különös tekintettel adott esetben a DNS-vizsgálatokra.

Szükség esetén a központi hatóság segítséget nyújt a külföldi személy számára olyan képviselő megbízásában, aki eljárhat a nevében Máltán a vonatkozó közokirat ügyében. A másik lehetőség, hogy a leszármazás kérdésében bíróságnak kell döntenie, ezért a máltai központi hatóság csak arról gondoskodik, hogy az ügy a bíróság elé kerüljön, hogy az dönthessen az ügyben;

i) folyamatban lévő tartási kérelem végeredményének biztosítását szolgáló, területi természetű, valamely szükséges ideiglenes intézkedés elrendelését célzó eljárás indítása vagy annak elősegítése: ha a máltai központi hatóságban felmerül a gyanú, hogy a kötelezett a saját gazdasági helyzetének rontását célzó lépéseket tesz, a máltai központi hatóság gondoskodik a szükséges ideiglenes bírósági intézkedések kérelmezéséről annak megakadályozása érdekében, hogy a kötelezett a jogosult érdekeinek sérelmével eltüntesse a vagyonát;

j) okiratok kézbesítésének elősegítése az 1393/2007/EK rendelet sérelme nélkül: ha a kötelezettre vonatkozó további információra van szükség, és az ilyen információt Máltán bármely magánszemély jogszerűen beszerezheti és továbbíthatja, a máltai központi hatóság ezek beszerzésére utasítja munkatársait. Az ilyen információ beszerezhető a közszférából vagy magánjogi személyektől.

Szükség esetén a máltai központi hatóság egyes okiratok megfelelő kézbesítésének biztosítása érdekében együttműködik az 1393/2007/EK rendelet alapján kijelölt küldő és fogadó szervekkel.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 16/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családi tartási kötelezettségek - Hollandia

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás a tartásra jogosult megélhetési költségeihez való hozzájárulás kötelezettsége. A tartás fizetésének kötelezettsége vérrokonságból és házassági rokoni viszonyból, illetve (korábbi) házassági kötelékből ered.

Kiknek kell más személyek részére tartásdíjat fizetniük:

– szülőknek a gyermekeik részére

– gyermekeknek a szüleik részére

– elvált házastársnak a másik házastárs részére (korábbi bejegyzett élettársaknak)

A házastársak között a házasság során fennálló tartási kötelezettség a házasság felbomlását követően is fennmarad. A bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ítéletben vagy későbbi ítéletben tartásdíjat ítélhet meg az egyik korábbi házastárstól azon házastárs részére, aki nem rendelkezik saját megélhetési költségeinek fedezésére elegendő anyagi eszközzel (és észszerűen nem várható el, hogy képes lesz azt megszerezni), az utóbbi kérésére. Ilyen tartásdíj megállapításakor a bíró figyelembe veszi az egyik korábbi házastárs szükségleteit és a másik korábbi házastárs eszközeit (pénzügyi erőforrásait). Nem pénzügyi tényezők is szerepet játszhatnak, például a házasság vagy az együttélés időtartama. Ha a bíróság a tartási kötelezettségre nem ír elő időbeli korlátozást, az 12 év leteltével automatikusan megszűnik. Ezen időszakot a bíróság a tartást igénylő korábbi házastárs kérésére meghosszabbíthatja, amennyiben ez utóbbi pénzügyi nehézségekkel kerül szembe. Rövid (legfeljebb 5 évig tartó), gyermektelen házasságot követően a tartási kötelezettség időtartama elvileg nem hosszabb magánál a házasságnál.

A fentiek a korábbi bejegyzett élettársak közötti tartásra is vonatkoznak.

A korábbi házastársak egymás tartását illetően bíróságon kívül is megegyezhetnek. Erről a házasság felbontására irányuló eljárásban kötött egyezség rendelkezik. A gyakorlatban az ilyen egyezséget a bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ítéletben megerősíti. Az ilyen megerősítés a tartásra jogosultnak nagyobb jogbiztonságot nyújt.

A tartási kötelezettség egyéb kategóriái:

Házastársak/bejegyzett élettársak

A házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak, kivételes körülmények kivételével, egyaránt hozzá kell járulniuk a háztartási kiadásokhoz. Ilyen tekintetben házassági vagy élettársi szerződésben eltérően is megállapodhatnak.

Biológiai apa / partner az anya életében

A gyermek biológiai apja köteles (akár el nem ismert) gyermekének tartást biztosítani, amennyiben a gyermek nem áll törvényes rokoni kapcsolatban ezzel a személlyel vagy más férfival (vagyis ha nincs törvényes apja). Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az anya életében arra a partnerre, aki beleegyezett olyan aktusba, mely a gyermek fogantatását eredményezhette.

Közös felügyelet

A szülővel együtt a gyermek felett felügyeletet gyakorló nem szülőt a gyermek felé tartási kötelezettség terheli (a BW 1:253w. cikke). A tartási kötelezettség a gyermek huszonegyedik születésnapjáig fennáll, amikor a gyermek nagykorúvá válásával a közös felügyelet megszűnik.

Milyen esetekben?

A tartás fizetésére vonatkozó kötelezettség általában csak akkor áll fenn, ha a tartásra jogosultnak erre szüksége van. Egy személyről akkor ítélik meg úgy, hogy erre szüksége van, ha saját létfenntartásához nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, és ennek megszerzése tőle észszerűen nem várható el.

Kivétel

E szabály alól kivétel a szülők és biológiai apák kiskorú gyermekekkel és fiatal felnőtt (legfeljebb 21 éves) gyermekekkel szemben fennálló tartási kötelezettségének esete. Ilyen esetekben a tartási kötelezettség akkor is fennáll, ha a jogosultnak arra nincs szüksége.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A 18 év alatti (kiskorú) gyermekek esetében a szülőknek a gondviselés és a neveltetés költségeit meg kell fizetniük. Ez vonatkozik a megélhetési költségre és a gyermek felnevelése során például az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódóan felmerülő egyéb költségekre. A szülők kötelesek a gondviselési és neveltetési költségeket lehetőségeikhez mérten biztosítani. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a gyermek rendelkezik saját anyagi forrásokkal és/vagy jövedelemmel.

18, 19 és 20 éves gyermekek („fiatal felnőttek”) esetében a szülők a megélhetési és oktatási költségek megfizetéséért felelősek. A megélhetési és oktatási költségek ugyanúgy értelmezendők, mint a gyermekkorban a gondviselési és neveltetési költségek. Ez a tartási kötelezettség független a tartásra jogosultak igényeitől.

A kibővített tartási kötelezettség akkor is fennáll ilyen gyermekek esetén, ha munkaviszonyból vagy tőkéből saját jövedelemmel rendelkeznek, vagy ha házasok. A gyermek saját jövedelme azonban meghatározza a tartásdíj iránti igényeik mértékét.

21 éves és idősebb gyermekek esetében a szülők csak akkor kötelezettek tartásra, ha a gyermeknek erre szüksége van, és nem képes gondoskodni magáról. Például ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatékkal él.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartásra kötelezett által fizetendő összeget vagy maguk a felek állapítják meg és rögzítik megállapodásban, vagy bíróság ítéli meg azt.

Házasság felbontására irányuló eljárásban a bíróságot gyakran kérik fel a korábbi házastárs vagy a gyermek tartásáról való döntésre is.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Nem: a keresetet a tartásra jogosult ügyvédjének kell benyújtania. A tartásra jogosultak nem nyújthatnak be ügyvéd nélkül keresetet. A kiskorú gyermeket törvényes képviselője (általában szülő) képviseli.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Itt meg kell különböztetni a nemzetközi joghatóságot (van-e a holland bíróságnak joghatósága?) és a belső joghatóságot (melyik holland bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel?).

Nemzetközi joghatóság az Európai Unión belül

A holland bíróság nemzetközi joghatóságára európai uniós kontextusban az úgynevezett „A link új ablakot nyit megBrüsszel I” rendelet alkalmazandó. Ez a rendelet a tartási követelésekre vonatkozóan rendelkezik a bíróságok joghatóságáról.

A rendelet 2. cikke szerint a Hollandiában lakóhellyel rendelkező tartásra kötelezett (alperes) elvileg a tartásra jogosult (felperes) holland bírósága elé idézhető.

A „Brüsszel I” rendelet a tartási kötelezettségre vonatkozóan alternatív szabályt is tartalmaz. Az 5. cikk 2. pontja előírja, hogy egy tagállam területén lakóhellyel rendelkező alperes beidézhető másik tagállamban is:

  • a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság elé,
  • vagy ha ez további követelmény személyek családjogi állapotára vonatkozó keresetnél, vagyis a házasság felbontására irányuló eljárással foglalkozó bíróság bírója vagy például házassági rokoni viszonyról döntő bíró esetén, az erre joghatósággal rendelkező bíróság elé, kivéve, ha az említett joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul.

Az első pont alapján a Hollandiában lakó tartásra jogosult például holland bíróság elé idézhet egy Franciaországban lakó tartásra kötelezettet, és ennek nemzetközi joghatósága van az 5. cikk 2. pontja szerint. A felperes lakóhelye szerinti bíróságnak van joghatósága.

Emellett az Európai Unión belüli tartási kötelezettségeket illetően 2011. június 18. óta hatályos a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet.

A tartásról szóló rendelet joghatósági szabályai nagy mértékben megegyeznek a „Brüsszel I” rendelet joghatósági szabályaival. Főszabály szerint az alperes vagy a tartásra jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal a tartással kapcsolatos ügyekben. A „Brüsszel I” rendelettel szemben a tartásról szóló rendelet alkalmazásának nem feltétele, hogy az alperes szokásos tartózkodási helye valamelyik tagállam területén legyen.

Nemzetközi joghatóság az Európai Unión kívül

Holland bíróság nem európai uniós kontextusban vizsgált nemzetközi joghatóságára a következő alkalmazandó. Ha az alperes (akár a jogosult, akár a kötelezett) az Európai Unión kívül él, a fent említett „Brüsszel I” rendelet nem alkalmazandó, és a holland bíróság joghatósága a polgári perrendtartásból (Wetboek van Burgerlijke rechtsvordering) származtatható. A házasság felbontására irányuló eljárással foglalkozó holland bíróság ebben az esetben jogosult a házasság felbontására irányuló eljárással kapcsolatos átmeneti rendelkezések vagy például a tartásdíjjal vagy a családi otthon közös használatával kapcsolatos kiegészítő rendelkezések meghozatalára. A holland bíróság tehát joghatósággal rendelkezik külön tartásdíjra vonatkozó keresettel kapcsolatosan, ha vagy a felperes vagy a keresetben megjelölt egy vagy több érdekelt fél Hollandiában él, vagy ha az ügy egyéb okokból megfelelő mértékben köthető Hollandia jogi szférájához, ha a holland bíróságot választják mint joghatósággal rendelkező bíróságot, vagy ha az érdekelt fél a bírósági eljárás során megjelenik, és nem kifogásolja a joghatóság hiányát.

Belső joghatóság

Holland bíróság nemzeti hatáskörére vonatkozóan a bíróságok (elsőfokú bíróság, fellebbviteli bíróság, Hollandia Legfelsőbb Bírósága) közül az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel tartási ügyekben. Az elsőfokú bíróság illetékességét a polgári perrendtartás határozza meg. Az illetékes bíróság vagy a(z egyik) felperes lakóhelye, vagy a keresetben megjelölt egyik érdekelt fél lakóhelye szerinti elsőfokú bíróság, vagy az egyik fél lakóhelyének hiányában a valamelyik fél tényleges lakóhelye szerinti bíróság.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A tartásdíj megállapítására, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmet ügyvédnek kell benyújtania. Az ügyvéd a tárgyalás során képviseli a felperest. Az ügyvédek nevei és címei megtalálhatók a A link új ablakot nyit megnemzeti ügyvédi kamara weboldalán.

A A link új ablakot nyit megcsaládjogi ügyvédek és házasság felbontására irányuló eljárásban közvetítők kamarájának tagjai többek között házasság felbontására irányuló eljárásokra és tartásra szakosodtak. Ezek emellett házasság felbontására irányuló eljárásban való közvetítésre és ezzel járó ügyekre is szakosodnak.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az igazságszolgáltatás során felmerülő költségekhez való hozzájárulást meg kell fizetni a bírósági eljárás tekintetében. Ez a bíróság hivatali díja. Emellett ügyvédi és végrehajtói díjak is felmerülnek.

Ha a felperes nem tudja (teljes mértékben) megfizetni az ügyvédi költséget, bizonyos feltételek mellett költségmentességet kaphat. Ez a „költségmentesség esete”. A kormány részben megfizeti a költségeket, a felperes pedig „személyes hozzájárulást” fizet. A „személyes hozzájárulás” mértéke a felperes jövedelmétől és pénzügyi lehetőségeitől függ. A A link új ablakot nyit megköltségmentességi tanács ítéli meg a költségmentességet. A felperesnek kérelmet kell benyújtania a tanács felé azon a (fellebbviteli bíróság szerinti) illetékességi területen, ahol az ügyvéd irodája található. A gyakorlatban a kérelmet gyakran az ügyvéd nyújtja be, ha a költségmentességre irányuló kérelmet megelőzően már megkeresték.

Emellett (a lakóhely önkormányzati hatóságától beszerezhető) „jövedelem- és vagyonnyilatkozatot” kell benyújtani. Ezt a nyilatkozatot a kérelemmel együtt meg kell küldeni a költségmentességi tanácsnak, mely kivizsgálja, hogy a felperes jogosult-e költségmentességre. Ha igen, kiadják a költségmentességre való jogosultság igazolását. Ilyen esetekben a bírósági hivatali díjat is csökkentik.

A költségmentességre való jogosultság határon átnyúló jogvitákban is fennáll, vagyis akkor, ha a felperes Hollandián kívül lakik. Ezt A link új ablakot nyit mega határon átnyúló költségmentességről szóló európai irányelv írja elő. A költségmentesség a költségmentességről szóló törvény (Wet op de rechtsbijstand) 23A–23K. cikkére hivatkozva kérelmezhető a hágai költségmentességi tanácsnál az említett irányelvhez csatolt formanyomtatványon, mely minden tagállamban egyforma.

Adott esetben a A link új ablakot nyit megköltségmentességi tanács az ügyvédválasztásban is segítséget nyújt. A tanács címe a 14.2. kérdésre adott válaszban található.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

Határozatában a bíróság figyelembe veszi a tartásdíjat kérő vagy kapó személy szükségleteit, illetve a tartásdíjra kötelezett vagy azt megfizető személy lehetőségeit (pénzügyi erőforrásait). A szükségletek és a lehetőségek viszonylagosak. A bíróság bizonyos mértékig szabadon határozhat az adott eset körülményeitől függően. A bíróságok iránymutatásokat (úgynevezett Trema-normákat) alakítottak ki, amelyek azonban nem kötelezők a bíróságokra.

A bíróság döntésénél az alábbi bevételek és kiadások fontosak:

  • munkaviszonyból származó jövedelem
  • kiegészítő munkaviszonyból származó jövedelem
  • ösztöndíjak
  • járadékok
  • nyugdíj
  • (al)bérletből származó jövedelem
  • kamatok és más tőkejövedelmek
  • a közös háztartásban élőktől a háztartás fenntartásához való hozzájárulások
  • a jövedelem növelésére meglevő lehetőségek (keresőképesség)
  • vagyonnyilatkozatok
  • bérleti díjak
  • jelzálog-visszafizetések és kamatok, továbbá rögzített díjak. A jelzálog még ki nem fizetett részét is fel kell tüntetni.
  • biztosítási kötvények
  • szükséges rendszeres utazási költségek
  • pénzügyi kötelezettségek mások felé
  • a tartásra jogosult és/vagy családtagjai speciális orvosi ellátásának költségei
  • a jövedelemtermeléssel összefüggő kiadások
  • adósságokról szóló nyilatkozatok

Hivatalos indexálás

Az igazságügyi miniszter minden évben megállapítja a bíróság által megítélt vagy megállapodásban rögzített tartásdíj törvényes emelésének mértékét. Az emelés mértékének kiszámításakor a miniszter figyelembe veszi az üzleti világban és a kormányzaton belül, továbbá más ágazatokban a bérek alakulását. Ezt a mértéket közzéteszik a Staatscourantban [a holland hivatalos közlönyben].

A tartásdíj automatikus kiigazítása alól számos kivétel van. A felek és a bíróság is figyelmen kívül hagyhatják a hivatalos indexálást, vagy egyéb indexálási módszert állapíthatnak meg.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A korábbi házastársak tartását közvetlenül a tartásra jogosultnak fizetik meg. A bíróság által kiskorú gyermekek tekintetében megállapított tartásdíjat közvetlenül a gyermeket gondozó szülőnek (vagy gondviselőnek) fizetik meg.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartási kötelezettséget bírósági ítélettel állapítják meg, és a tartásra kötelezett elmulasztja a gyermek és/vagy a partner tartásdíjának megfizetését, a teljesítés a rotterdami A link új ablakot nyit megtartásdíjfizetés beszedésével foglalkozó nemzeti iroda (LBIO) útján kényszeríthető ki. A teljesítés végrehajtó útján is kikényszeríthető. Bírósági ítélet hiányában az eset bíróság elé kerül. Ilyenkor ügyvédet kell bevonni.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Járadékok vagy munkabérek zár alá vétele esetén figyelembe kell venni a zár alá vétel alól mentes küszöböt. A havonta fizetendő tartásdíj elévülési ideje 5 év. A fizetési hátralékot rögzítő ítélet esetén, vagyis ha tulajdonképpen egy fix összeg megállapítására került sor, az elévülési idő húsz év. A követelés elévülésének megakadályozása érdekében az elévülési időt meg kell szakítani.

Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A gyermek és/vagy a partner tartásdíjának megfizetésével való késedelembe esés esetén e hatóság a A link új ablakot nyit megtartásdíjfizetés beszedésével foglalkozó nemzeti iroda (LBIO).
Az LBIO-t erre fel kell hatalmaznia a tartásra jogosultnak. A LBIO szükség esetén végrehajtás útján járhat el a beszedés ügyében. Az LBIO például zár alá veheti a tartásra kötelezett bérét, járadékait vagy ingó, illetve ingatlan javait.

A tartásra jogosult ingyenesen veheti igénybe az LBIO szolgáltatásait, ha mindkét fél Hollandiában rendelkezik lakóhellyel. Beszedési kérelem kézhezvétele esetén rövid közvetítés és/vagy tájékoztatás útján először a költségekkel járó beszedés elkerülésére tesznek kísérletet. Ez az esetek csaknem háromnegyedében sikerrel végződik. Mindazonáltal ha az LBIO-ra hárul a beszedés feladata, a tartásra kötelezett fizeti meg a behajtási költségeket az LBIO részére. Az LBIO a beszedésért külön díjat számol fel. Ez a külön díj a havonta esedékes összeg és a hátralékos tartásdíj 15%-a. A végrehajtás teljes költségét szintén beszedik a tartásra kötelezettől.

12 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Annak ellenére, hogy az LBIO állami intézmény, nem előlegezi meg a tartásdíjat. Az állam gyermektartás vagy költségmentesség esetében teheti meg ezt.

13 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Az LBIO-nak a tartás nemzetközi beszedése területén is vannak feladatai. Ezek a feladatok rendeletekből és olyan egyezményekből származnak, amelyeknek Hollandia részes fele.

Hollandia részes fele az ENSZ tartásdíj külföldi beszedéséről szóló egyezményének (New York, 1956. június 20.). Ez kölcsönös jogsegélyről szóló egyezmény, amelynek célja nemzetközi ügyekben a tartásdíjhoz való hozzáférés megkönnyítése. Ebből a célból az egyezmény küldő és fogadó intézmények rendszerét alakította ki, amelyek a tartásra jogosultnak segítenek a tartási követelések végrehajtásában. Az LBIO Hollandia küldő és fogadó intézménye.

Hollandiában lakó személyek, akik tartásdíj külföldön (vagyis a New York-i egyezmény részes országában) lakóhellyel rendelkező tartásra kötelezettől való beszedésével kapcsolatosan problémával szembesülnek, hivatkozhatnak a New York-i egyezményre. Ez az egyezmény a gyermektartásra és a partnertartásra egyaránt vonatkozik.

2014. augusztus 1. óta a gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i egyezmény hatályos az Európai Unió (Dánia kivételével) és a többi szerződő állam között. Az uniós tagállamok mellett Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Norvégiában és Ukrajnában is hatályban van az egyezmény. Az uniós tagállamok közötti viszonyban a tartásról szóló rendelet (4/2009/EK rendelet) élvez elsőbbséget.

A tartásról szóló hágai egyezmény a 21 év alatti gyermekekre alkalmazandó. Annak hatálya más családtagokra is kiterjeszthető, ha mindkét érintett szerződő állam ilyen értelmű nyilatkozatot fogad el.

Az LBIO szolgáltatásainak igénybevételéhez a „A link új ablakot nyit megtartásdíj nemzetközi beszedése” formanyomtatványt kell benyújtani. Ez a formanyomtatvány letölthető az A link új ablakot nyit megLBIO weboldaláról.

Az LBIO és a külföldi intézmények által a New York-i egyezménnyel és az Egyesült Államokkal kötött szerződéssel összefüggésben végzett tevékenységek főszabály szerint díjmentesek. Költségek a külföldi bírósági eljárással vagy a tartásdíj behajtásával összefüggésben merülhetnek fel.

14.1 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Gyermek- és partnertartás esetében:

Landelijk Bureau Inning Onderhoudsbijdragen (A link új ablakot nyit megLBIO)

Postbus 8901
3009 AX Rotterdam

Költségmentesség esetében:

A link új ablakot nyit megRaad voor Rechtsbijstand,

Postbus 450,

2501 CL Den Haag

Telefon: +31703701414

Határon átnyúló költségmentesség esetében:

Raad voor Rechtsbijstand

Regiokantoor Den Haag

felelős: Jan Ouwehand

Laan van Meerdervoort 51B

2517 AE Den Haag

Telefon: 0031(0)88 787 1320

e-mail: A link új ablakot nyit megj.ouwehand@rvr.org

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Az LBIO szintén beszedi a tartást a külföldön lakóhellyel rendelkező tartásra jogosult kérésére a Hollandiában lakó tartásra kötelezettől. Ha a más tagállamban lakó tartásra jogosult tartást követel Hollandiában lakó tartásra kötelezettől, az egyezmény rendszerére hivatkozhat. Saját országának küldő intézményéhez kell kérelmet benyújtania, amely aztán felveszi a kapcsolatot Hollandia fogadó intézményével (az LBIO-val). A fogadó intézmény ezután megteszi a szükséges intézkedéseket a tartás beszedésére.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Az elérhetőséggel kapcsolatban lásd a 14.2. kérdésre adott választ.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem alkalmazandó.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az igazságszolgáltatás során felmerülő költségekhez való hozzájárulást meg kell fizetni a bírósági eljárás tekintetében. Ez a bíróság hivatali díja. Emellett ügyvédi és végrehajtói díjak is felmerülnek. Ha a felperes nem tudja (teljes mértékben) megfizetni az ügyvédi költséget, bizonyos feltételek mellett költségmentességet kaphat. Ez a „költségmentesség esete”. A kormány részben megfizeti a költségeket, a felperes pedig „személyes hozzájárulást” fizet. A „személyes hozzájárulás” mértéke a felperes jövedelmétől és pénzügyi lehetőségeitől függ.

A költségmentességi tanács ítéli meg a költségmentességet. A felperesnek kérelmet kell benyújtania a tanács felé azon a (fellebbviteli bíróság szerinti) illetékességi területen, ahol az ügyvéd irodája található. A gyakorlatban a kérelmet gyakran az ügyvéd nyújtja be, ha a költségmentességre irányuló kérelmet megelőzően már megkeresték. Emellett (a lakóhely önkormányzati hatóságától beszerezhető) „jövedelem- és vagyonnyilatkozatot” kell benyújtani. Ezt a nyilatkozatot a kérelemmel együtt meg kell küldeni a költségmentességi tanácsnak, mely kivizsgálja, hogy a felperes jogosult-e költségmentességre. Ha igen, kiadják a költségmentességre való jogosultság igazolását. Ilyen esetekben a bírósági hivatali díjat is csökkentik. A költségmentességre való jogosultság határon átnyúló jogvitákban is fennáll, vagyis akkor, ha a felperes Hollandián kívül lakik. Ezt a határon átnyúló költségmentességről szóló európai irányelv írja elő. A költségmentesség a költségmentességről szóló törvény 23A–23K. cikkére hivatkozva kérelmezhető a hágai költségmentességi tanácsnál az említett irányelvhez csatolt formanyomtatványon, mely minden tagállamban egyforma. Adott esetben a költségmentességi tanács az ügyvédválasztásban is segítséget nyújt.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Nem került sor módosításokra a rendelet 51. cikke alapján.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 22/11/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Ausztria

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartásdíj rendeltetése az összes indokolt, azaz szükséges és szokásos anyagi szükséglet fedezése, figyelemmel az egyéni körülményeket. Különösen az étkezés, a ruházkodás, a lakhatás (beleértve a fűtést és a villamos energiát), az egészségügyi ellátás és a higiénia, a további társadalombiztosítási járulékok, a szabadidős és rekreációs tevékenységek, a kultúra és a sport, a kommunikáció és a tömegkommunikáció (telefon, rádió, televízió, internet), valamint az oktatás és a képzés fedezésére szolgál. A tartás nem terjed ki a vagyon felhalmozását célzó vagy magánnyugdíj-pénztári hozzájárulások fedezésére.

A tartási kötelezettség a megfelelő tartás megfizetésének kötelezettségét jelenti. A fizetendő tartás összege függ a tartásra jogosult személy egyedi igényeitől, valamint a tartás fizetésére kötelezett személy fizetési képességétől.

Tartást kötelesek fizetni

  • a szülők gyermekeikkel és unokáikkal szemben,
  • a gyermekek szüleikkel és nagyszüleikkel szemben,
  • a házastársak és bejegyzett élettársak egymással szemben.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Nincs felső korhatár. A gyermekek addig jogosultak a tartásra, amíg nem tudják fenntartani önmagukat.

A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásra való joga közötti fő különbség annak jogi érvényesítésében rejlik.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartási követeléseket bírósági eljárás során kell érvényesíteni.

A házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak követeléseiket polgári peres eljárásban kell érvényesíteniük. A bíróság – a gyakorlatban a bíró – a bizonyítás felvételét követően hozott ítélettel hoz döntést az ügyben. Ezenfelül a tartásra vagy a házasság felbontására / különválásra irányuló eljárás kapcsán a házastársak és bejegyzett élettársak a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést is kérhetnek. Ilyen esetekben a bíróság meghallgatást követően hoz döntést.

A gyermektartást nemperes eljárásban kell igényelni. Ez vonatkozni fog a nagykorú gyermekekre is. A bizonyításfelvételi eljárást követően a határozatot a gyámügyi bíróság [Pflegschaftsgericht] – a gyakorlatban a Rechtspfleger (az osztrák igazságszolgáltatási szervezetben dolgozó magasabb beosztású, ítélethozatali hatáskörrel rendelkező tisztségviselő) – hozza meg. Ezenfelül a tartásra vonatkozó eljárás kapcsán a gyermek a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést is kérhet. Ilyen esetekben a bíróság meghallgatást követően hoz döntést. Kiskorúak a tartási eljárástól függetlenül is kérhetik a tartásfizetés ideiglenes elrendelését.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A kiskorú részére fizetendő tartás megállapítására vagy végrehajtására vonatkozó kérelmet a törvényes képviselő, azaz a felügyeleti joggal rendelkező személy terjesztheti elő. E személy beleegyezésével a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat (Kinder- und Jugendhilfeträger) is eljárhat a gyermek képviselőjeként.

Minden más esetben a kérelmezőt csak olyan személy képviselheti, aki meghatalmazással vagy különleges törvényi képviseleti joggal rendelkezik (Erwachsenenvertreter).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Tartási ügyekben a hatásköri szabályokat törvény határozza meg.

A bírósági joghatóságról szóló törvény (JN – Jurisdiktionsnorm) 114. szakasza alapján a gyámügyi bíróság [Pflegschaftsgericht] is hatáskörrel rendelkezik a kiskorúak törvényes tartási követeléseinek ügyében. Más felmenő vagy lemenő ági hozzátartozók törvényes tartási követeléseinek ügyében a jogosult jogvitái tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

Ez attól függ, hol található az adott személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

A bírósági joghatóságról szóló törvény [JN] 76a. szakasza alapján házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyeiben az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amelyiknél a házasság felbontására vagy a különválásra irányuló eljárás folyamatban van. Ha nincs ilyen eljárás folyamatban, az alperes tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el (a JN 65–71. szakasza).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Gyermektartás: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 EUR-nál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a nemperes eljárásokról szóló osztrák törvény (Außerstreitgesetz, AußStrG) 101. szakaszának (1) bekezdése). A fellebbviteli eljárásokban kötelező a jogi képviselet (abszolút jogi képviseleti követelmény).

Házastársak vagy bejegyzett élettársak tartása: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 EUR-nál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a polgári eljárásról szóló osztrák törvény (Zivilprozessordnung, ZPO) 29. szakaszának (1) bekezdése). A fellebbviteli eljárásokban kötelező a jogi képviselet (abszolút jogi képviseleti követelmény).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartási követelés bírósági érvényesítésének illetéke a megítélt tartás értékétől függ. Ezért a múltban már megítélt tartási követelések értékelési alapja a megítélt összeg. Ha az ügy jövőbeli tartásra vonatkozik, az értékelés alapjául szolgáló összeg az egy évi tartás összege. Ha a jogosultságot egy évnél rövidebb időtartamra ítélik meg, akkor az értékelés alapja gyermektartási eljárásokban a teljes megítélt összeg (a bírósági illetékekről szóló törvény [Gerichtsgebührengesetz – GGG] 7. illetéktételéhez fűzött 1. megjegyzés; házastársak vagy bejegyzett élettársak tartására vonatkozó eljárásokban a GGG 15. szakaszának (5) bekezdése).

Az illeték tényleges összege tekintetében különbséget kell tenni a nemperes eljárásban lefolytatott gyermektartási ügyek és a házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyei között. Gyermektartással kapcsolatos eljárásokban a kiskorú (18 év alatti) kérelmezők mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

Gyermektartással kapcsolatos eljárásokban a kiskorú (18 év alatti) kérelmezők mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

Nagykorú kérelmezők esetén a tartási követeléssel kapcsolatos határozatok és egyezségek esetében az illetékátalány a megítélt tartás értékének 0,5%-a (a GGG 7. sz. illetéktétele). Az illetéket a tartásra kötelezettnek kell megfizetnie (azaz annak a személynek, aki köteles tartásdíjat fizetni). Ha egy új kérelem folytán a jogerős ítélettel vagy egyezséggel egyszer már meghatározott tartás összegét felemelik, akkor a korábban fizetendő tartás és az újonnan megítélt összeg közötti különbség az értékelés alapja.

Például: a jövőbeli havi tartás megítélt összege 250 EUR.

Az illetékátalány 15 EUR (250 EUR x 12 x 0,05).

Ha tartásra kötelezett nagykorú személy a tartás összegének csökkentését kéri, (rögzített) 15,00 euró összegű illetékátalányt kell fizetnie. Ezt az illetéket nem kell megfizetni, ha a kérelmező teljes egészében sikerrel jár a fizetendő tartás összegének csökkentése tárgyában (a GGG 7. illetéktételéhez fűzött 3. megjegyzés). Házastárs vagy bejegyzett élettárs tartására vonatkozó eljárás esetében a GGG 1. sz. illetéktételét kell alkalmazni.

Házastárs vagy bejegyzett élettárs tartására vonatkozó eljárás esetében a GGG 1. sz. illetéktételét kell alkalmazni. Az illetékátalányt csak a bírósági kereset alapján vetik ki – mint az eljárást indító kérelemre –, és a fizetendő összeget az értékelés alapjától függő mozgó skála szerint állapítják meg. Ennek szemléltetésére az alábbiakban látható a GGG 1. sz. illetéktétel szerint fizetendő illetékek (2023. május 4-én hatályos) összege:

A pertárgy értéke – a fizetendő illeték

Legfeljebb 150 euró – 25 euró

150 euró felett, de legfeljebb 300 euró – 48 euró

300 euró felett, de legfeljebb 700 euró – 68 euró

700 euró felett, de legfeljebb 2000 euró – 114 euró

2000 euró felett, de legfeljebb 3500 euró – 182 euró

3500 euró felett, de legfeljebb 7000 euró – 335 euró

7000 euró felett, de legfeljebb 35 000 euró – 792 euró

35 000 euró felett, de legfeljebb 70 000 euró – 1556 euró

Polgári eljárásban a polgári perrendtartás (ZPO) 63–73. szakaszai szerinti kérelemre költségmentességet kell biztosítani, ha a fél a megélhetéséhez szükséges források veszélyeztetése nélkül nem képes megfizetni az eljárás lefolytatásának a költségeit. Az AußStrG 7. szakaszának (1) bekezdése szerint ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni nemperes eljárásokban (így a gyermektartásra vonatkozó eljárásokban is).

A szükséges tartás meghatározása – elvont értelemben – a munkaviszonyból származó statisztikai átlagjövedelem és a létminimum szintje közötti összeget takar. Ez az összeg akkor minősül veszélyeztetettnek, ha a tartásra jogosult fél és családja még szerény létfenntartást sem tudna biztosítani, figyelemmel a felhasználható vagyontárgyaikra vagy arra a lehetőségre, hogy egy hosszabb időn át tartó bírósági eljárás során megtakarítást halmozzanak fel. Részleges költségmentesség is biztosítható.

Költségmentesség csak akkor nyújtható, ha a végigvinni kívánt kereset vagy ellenkérelem nem tűnik nyilvánvalóan önkényesnek vagy hiábavalónak. Ebben a tekintetben a fél állampolgárságának nincs jelentősége.

A költségmentesség kiterjed különösen a bírósági illetékek és a tanúknak, szakértőknek és tolmácsoknak fizetendő díjak, illetve a felek személyes megjelenési kötelezettsége esetén részükre fizetendő utazási költségek megfizetése alóli ideiglenes mentességre. Ha a jogszabályok kötelező ügyvédi képviseletet írnak elő (például a fellebbezési eljárásban), vagy ha az az ügy sajátos jellemzői miatt szükséges, átmeneti jelleggel térítésmentesen osztrák ügyvédet kell kijelölni a fél számára. Az ügyvéd feladatai közé tartozik a pert megelőző tanácsadás is egy bíróságon kívüli megállapodás tekintetében.

A ZPO 71. szakasza úgy rendelkezik, hogy a költségmentességben részesülő felet kötelezni kell arra, hogy részben vagy egészben fizesse vissza azokat az összegeket, amelyek megfizetése alól ideiglenesen mentesült, és amelyeket még nem fizetett vissza, továbbá arra, hogy fizesse ki a kirendelt ügyvéd díjtáblázat szerinti munkadíját, amennyiben és amint erre a megélhetése veszélyeztetése nélkül képes. Ha az eljárás befejezése óta eltelt három év, a fenti összegek visszafizetése többé nem kikényszeríthető. A bíróság előírhatja a fél számára, hogy – a bíróság által meghatározott megfelelő határidőn belül – készítsen új, az indokolt okirati bizonyítékokat is tartalmazó vagyonbevallást annak igazolására, hogy a visszafizetés feltételei fennállnak.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság a tartást pénzbeli juttatásként határozza meg. Az a szülő, aki a háztartást vezeti, ahol a gyermekről gondoskodik, ezzel járul hozzá a gyermek tartásához. A másik szülő köteles anyagilag hozzájárulni.

A gyermek után fizetendő tartás összege a szülők hozzájárulási képességétől és a gyermek szükségleteitől függ, és eseti alapon kerül megállapításra. Az ítélkezési gyakorlatban iránymutatásként kidolgozott százalékos módszer alapján a tartásra kötelezett személy a havi (nettó) jövedelmének egy bizonyos százalékát köteles kifizetni:

  • 6 éves kor alatti gyermek esetében a 16%-át;
  • 6 és 10 éves kor közötti gyermek esetében a 18%-át;
  • 10 és 15 éves kor közötti gyermek esetében a 20%-át; és
  • 15 évesnél idősebb gyermek esetében a 22%-át.

Ha a személy több gyermek után fizet tartást, akkor ezt a százalékos értékek megfelelő csökkentésével figyelembe veszik. Egynél több érintett gyermek esetén a fizetendő összeg százalékpontja 1%-kal csökken minden további 10 év alatti gyermek esetében, 2%-kal minden további 10 évesnél idősebb gyermek esetében, valamint a házastárs saját jövedelmétől függően 0–3%-kal a tartásra jogosult házastárs esetében.

A joggyakorlat alapján a tartási követeléseknek van egy felső határa (az úgynevezett Luxusgrenze [luxushatár]), amely a szintén a joggyakorlatban kialakított alapvető szükségletek (Regelbedarf) átlagos összegének kétszerese-háromszorosa. Ez az összeg évente kiigazításra kerül; 2023. január 1-jétől a havi összege gyermekenként:

Alapvető szükségletek összege

Daninger (ld. ÖA 1972, 17) szerint, a Bécsi Polgári Jogi Bíróság számítása

(EUR)

Életkor

0 éves kortól

3 éves kortól

6 éves kortól

10 éves kortól

15 éves kortól

19 éves kortól
2022-től: 20 éves kortól

2023. január 1. – 2023. december 31.

320

320

410

500

630

720

2022. január 1. – 2022. december 31.

290

290

370

450

570

650

2021. július 1. – 2021. december 31.

219

282

362

414

488

611

2020. július 1. – 2021. június 30.

213

274

352

402

474

594

2019. július 1. – 2020. június 30.

212

272

350

399

471

590

2018. július 1. – 2019. június 30.

208

267

344

392

463

580

2017. július 1. – 2018. június 30.

204

262

337

385

454

569

2016. július 1. – 2017. június 30.

200

257

331

378

446

558

2015. július 1. – 2016. június 30.

199

255

329

376

443

555

2014. július 1. – 2015. június 30.

197

253

326

372

439

550

2013. július 1. – 2014. június 30.

194

249

320

366

431

540

2012. július 1. – 2013. június 30.

190

243

313

358

421

528

2011. július 1. – 2012. június 30.

186

238

306

351

412

517

2010. július 1. – 2011. június 30.

180

230

296

340

399

501

2009. július 1. – 2010. június 30.

177

226

291

334

392

492

2008. július 1. – 2009. június 30.

176

225

290

333

391

491

2007. július 1. – 2008. június 30.

171

217

281

322

378

475

2006. július 1. – 2007. június 30.

167

213

275

315

370

465

2005. július 1. – 2006. június 30.

164

209

270

309

363

457

2004. július 1. – 2005. június 30.

160

204

264

302

355

447

2003. július 1. – 2004. június 30.

157

200

258

296

348

438

Az 1972–2022 közötti időszakra vonatkozó összegeket az alábbi táblázat tartalmazza: A link új ablakot nyit megRegelbedarf 1972-2002

A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot továbbra is fenntartó házastársak és bejegyzett élettársak tartásának összege szintén függ egyrészt a tartásra kötelezett fizetési képességétől, másrészt a jogosult személy szükségleteitől, és a tartást itt is eseti alapon kell meghatározni. A joggyakorlatban iránymutatásként kifejlesztett százalékos módszer alapján az alacsonyabb jövedelmű fél tartási követelését úgy lehet kiszámolni, hogy a család jövedelmének (mindkét házastárs/élettárs nettó jövedelme) 40%-ából le kell vonni a kérelmező saját jövedelmét. Ha valamely fél nem rendelkezik saját jövedelemmel, és csak a háztartást látja el, akkor a jövedelemmel rendelkező fél nettó keresetének egyharmadára (33%) jogosult. Az egyéb gondozási kötelezettségeket is figyelembe kell venni (a százalékos összegek csökkentésével).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást az adott hónap elején előre kell megfizetni (a polgári törvénykönyv [Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch – ABGB] 1418. szakasza; a házasságról szóló törvény [Ehegesetz] 70. szakasza; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény [Eingetragene Partnerschaft-Gesetz – EPG] 22. szakaszának (1) bekezdése). A fizetést a jogosult személy vagy a képviselője (szülő, különleges jogi képviselő [Erwachsenenvertreter]) részére kell teljesíteni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Miután az eredeti eljárásban meghatározták a tartás összegét, az általános szabályok szerint folytatható le végrehajtás (a határozat érvényre juttatása) a kötelezett ellen.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A kötelezett (a végrehajtási eljárásban: a végrehajtás alá vont személy) meg kell, hogy tartsa a létminimum szintjének megfelelő minimális összeget (nem lefoglalható összeg). A létminimum szintjét évente határozzák meg, és több tényezőtől függ. Az osztrák végrehajtási törvény (Exekutionsordnung, EO) 291b. szakasza szerint törvényes tartási követelésen alapuló végrehajtás esetén a kötelezett csak a létminimum 75%-ának megfelelő összeget tarthatja meg. Az így csökkentett létminimum és a rendes létminimum közötti különbségből először az aktuális törvényes tartási követeléseket kell kielégíteni, tekintet nélkül az e követelésekre létesített biztosítékok elsőbbségi sorrendjére és az aktuális havi tartási fizetéssel arányosnak kell lennie a fizetéseknek. E tekintetben a tartásra jogosultak előnyt élveznek más jogosultakkal szemben.

Minden végrehajtható ítélettel megállapított (esedékessé vált) követelésnek (Judikatschulden) 30 év az elévülési ideje, így azokat ezen a határidőn belül lehet törvényesen végrehajtani.

A tartási követelések végrehajtására nem vonatkozik különleges elévülési határidő.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha a kiskorú másik törvényes képviselője írásban beleegyezett, a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat eljárhat a gyermek képviselőjeként a kiskorú tartási követelésének megállapítása vagy végrehajtása során.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartás előzetes megfizetésének az a rendeltetése, hogy biztosítsa a gyermek hozzájutását a tartás összegéhez akkor is, ha az egyik szülő nem fizet rendszeresen, vagy teljes egészében elmulasztja a fizetési kötelezettségét. A tartási előleget az állam kérelemre folyósítja. A kérelmet a gyermek nevében kell a gyermek képviseletére felhatalmazott szülőnek benyújtania a bírósághoz.

Azok a kiskorúak jogosultak tartásra:

  • akiknek szokásos tartózkodási helye Ausztriában van;
  • akik osztrák állampolgársággal vagy egy másik EU/EGT-tagállam állampolgárságával rendelkeznek, vagy hontalanok; és
  • nem élnek a tartásra kötelezettel azonos háztartásban.

A tartási előleget annak a hónapnak a kezdetétől nyújtják legfeljebb öt évig, amikor a kérelmet benyújtották; a kifizetéseket a tartományi felsőbíróság előzetesen folyósítja a tartásra jogosult személy részére, minden hónap első napján.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Ha a tartásra kötelezett külföldön él, és nincs végrehajtható vagyona Ausztriában, a végrehajtásra külföldön kerül sor. Ezt a központi hatóságon [Zentrale Behörde] keresztül lehet kérelmezni (a 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény [Auslandsunterhaltsgesetz 2014] 8. szakasza).

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat (körzeti hatóságok vagy bírák) és a körzeti bíróságok támogatják a tartásra jogosultakat az igényeik érvényesítésében vagy végrehajtásában. A központi hatóság továbbítja a kérelmeket a külföldi országba.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A hatóságok és bíróságok nyitvatartási idejében; a központi hatóság telefonon és e-mailben is ad tanácsot.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

Amint a jogosult kérelme megérkezik az illetékes bírósághoz, ugyanolyan általános elbánásban részesül, mint az, aki Ausztriában él.

A kérelmeket a központi hatóság továbbítja a bírósághoz. Adott esetben a bíróság költségmentességet ítél meg és intézkedik, hogy az Osztrák Ügyvédi Kamara rendeljen ki ügyvédet jogi segítségnyújtásra. A külföldi jogosult osztrák jogot ismerő képviselőjeként eljárva, ennek a kirendelt ügyvédnek lesz a feladata minden további kérelem benyújtása, a megkapott tartási fizetések átutalása és az e tevékenységeiről való beszámolás (a 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény [Auslandsunterhaltsgesetz] 9. szakasza).

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Mivel a két központi hatóság együttműködésének elvét kell alkalmazni, e támogatás nyújtása elsősorban a lakóhely szerinti tagállam hatóságainak a feladata.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Tárgytalan.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

2014. augusztus 1-jéig csak az e fejezet szerinti rendelkezéseket kellett alkalmazni; azóta az igazságszolgáltatáshoz való jogot a határon átnyúló ügyekben is a külföldi tartásról szóló 2014. évi törvény 10. és azt követő szakaszai szabályozzák (Szövetségi Közlöny (BGBl.), I 34/2014).

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény egyszerűsített hivatali eljárásokat alakított ki, lehetővé téve, hogy a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium I.10. osztálya változatlan létszámmal is fel tudja dolgozni a megnövekedett ügymennyiséget.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 25/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családi tartási kötelezettségek - Lengyelország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 128. cikke szerint a „tartási kötelezettség” az egyenes ági rokonok és testvérek azon kötelezettsége, hogy a megélhetéshez szükséges eszközöket (például ruházatot, élelmiszert, lakhatást, fűtőanyagot és gyógyszert), valamint szükség esetén a gyermek felneveléséhez szükséges eszközöket biztosítsák (ideértve a gyermek testi és szellemi fejlődéséről, valamint az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáféréséről történő gondoskodást).

A „tartás” készpénzbeli vagy természetbeni juttatás. Gyermekek esetében a tartás – adott tartási kötelezettségnek megfelelően – a felnevelésükhöz és a közös háztartásban végzett munkához nyújtott személyes közreműködésre is kiterjed.

A „tartási követelés” egy személy azon joga, hogy egy másik személytől a jogosulttal szemben fennálló tartási kötelezettségének teljesítését követelje.

A tartási kötelezettség általában különféle családi kapcsolatokból fakad.
A lengyel jog a családi kapcsolat típusa szerint a tartási kötelezettségek következő típusait határozza meg:

  1. rokonok közötti tartási kötelezettség, beleértve az ilyen kötelezettség konkrét formáját, amely a szülők gyermekkel szembeni kötelezettsége: rokonok viszonylatában csak a pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek jogosultak tartásra. A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni azon gyermekeik számára, akik még nem képesek magukról gondoskodni, kivéve, ha a gyermek vagyonából származó jövedelem elegendő a gyermek eltartásához és felneveléséhez. A 18 év feletti gyermekek már nem jogosultak tartásra, kivéve, ha tovább kívánnak tanulni, és az addigi teljesítményük indokolja ezt a döntést, vagy ha a tartási kötelezettséget a gyermekek egészségi állapota vagy személyes helyzete indokolja. A szülők továbbá nem kötelesek tartásdíjat fizetni olyan 18 év feletti gyermekük után, aki – bár képes a munkavállalásra – továbbtanul, majd tanulmányait elhanyagolja, azokkal nem halad megfelelően, nem szerzi meg osztályzatait és nem teszi le vizsgáit az előírt határidőn belül, és ezen okokból kifolyólag az oktatási programjában meghatározott időn belül nem fejezi be tanulmányait.
    Ha az elsődlegesen fizetésre kötelezett személytől (szülőtől) a tartás behajtása lehetetlen vagy rendkívüli nehézségbe ütközik, a másodlagosan kötelezett személyekkel (pl. a gyermek nagyszüleivel, akik a távollévő adós szülei) szemben is lehet követelést érvényesíteni. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az arra kötelezett személy részéről a tartásdíj egyszerű meg nem fizetése nem elegendő ahhoz, hogy a nagyszülőktől lehessen a tartásdíjat követelni; azt, hogy a nagyszülőktől tartást követelhessen, a tartásra jogosult nehéz életkörülményei indokolhatják, és a nagyszülőknek pénzügyileg képesnek kell lenniük a tartásdíj megfizetésére. A nagyszülőket általában az elsődlegesen tartásra kötelezett személyre kiszabott összegnél alacsonyabb összegű tartásdíj fizetésére kötelezik.
  2. örökbefogadásból fakadó kötelezettség: ha az örökbefogadás joghatása kizárólag az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti kapcsolat létesítése, az örökbefogadónak az örökbefogadottal szembeni tartási kötelezettsége elsőbbséget élvez az örökbefogadott felmenő ági rokonainak és testvéreinek tartási kötelezettségével szemben, míg az örökbefogadottnak a felmenő ági rokonaival és testvéreivel szembeni tartási kötelezettsége rangsorban az utolsó. Egyéb esetben az örökbefogadottra az 1. pontban megállapított szabályokat kell alkalmazni.
  3. házassági rokonságból (mostohaanya, mostohaapa, mostohagyermekek) fakadó kötelezettség: kizárólag pénzügyi nehézséggel küzdő személyek jogosultak tartásra, amennyiben az adott helyzetben a tartási kötelezettség elrendelése összhangban áll a szociális érzékenység szabályaival. A lengyel jog és ítélkezési gyakorlat szerint „pénzügyi nehézség” az, ha az adott személy a saját erőforrásaiból és a saját erőfeszítéseivel nem képes kielégíteni a saját észszerű igényeit.
  4. házastársak között a házasság tartama alatt fennálló kötelezettség: a családtagok valamennyi családtag számára követelhetik az „azonos életszínvonalhoz” való jogot. A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 27. cikke szerint mindkét házastárs köteles arra, hogy a képességeinek, a keresőképességének és a pénzügyi lehetőségeinek megfelelően segítsen ellátni a család szükségleteit, amelyet a kapcsolatuk során alapítottak. E kötelezettség a gyermekek felnevelésére és a közös háztartás ellátására irányuló személyes erőfeszítések révén is – részben vagy egészben – teljesítettnek tekinthető.
  5. házastársak között a házasság megszűnését követően fennálló kötelezettség: amennyiben megállapítást nyert, hogy a házasság megromlásáért kizárólag az egyik házastárs felelős, és a házasság felbontása a másik házastárs pénzügyi helyzetének jelentős romlásával jár, az utóbbi kérelmezheti, hogy észszerű igényeiről akkor is gondoskodjanak, ha nincsenek pénzügyi nehézségei. Egyéb esetekben a pénzügyi nehézséggel küzdő házastárs – észszerű igényeivel arányosan – a volt házastársa keresőképességétől és pénzügyi lehetőségeitől függően tartást követelhet a volt házastársától. A házastárssal szembeni tartási kötelezettség megszűnik, ha a szóban forgó házastárs újabb házasságot köt. Amennyiben azonban az az elvált házastárs, akiről megállapítást nyert, hogy nem felelős a házasság megromlásáért, köteles tartásdíjat fizetni, a tartási kötelezettség a házasságot felbontó végzés keltét követő öt év múlva szintén megszűnik, kivéve, ha a bíróság ezt az ötéves időtartamot – a tartásra jogosult személy kérelmére – rendkívüli körülmények miatt meghosszabbítja.
  6. házasságon kívül született gyermek apjának a gyermek anyjával szemben fennálló kötelezettsége: az az apa, aki nem az anya férje, körülményeinek megfelelően köteles hozzájárulni a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatos költségekhez, köteles továbbá a szüléskor az anya háromhavi eltartásának költségét megfizetni. Megalapozott okok esetén az anya kérelmezheti, hogy az apa három hónapnál hosszabb ideig járuljon hozzá az eltartási költségeihez.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni az önmagukról gondoskodni még nem képes gyermekeik számára. Mivel a gyermekek 18 éves korukig tankötelesek, általában a nagykorúság eléréséig vagy tanulmányaik befejezéséig jogosultak tartásra. Ha a tartásra jogosult személy nem képes magát eltartani (például betegség vagy fogyatékosság miatt), a tartás korlátlan időre megítélhető.

Megjegyzendő, hogy a tartási kötelezettség nem évül el automatikusan a jogosult 18. életévének betöltését követően, és a kötelezettség lejárata nem függ a jogosult vagy a tartásra kötelezett szülő döntésétől. A tartási kötelezettség elévülésének megállapításához bírósági határozat szükséges annak megítéléséhez, hogy a nagykorú gyermek képes-e magát eltartani stb. A tartási kötelezettség megszüntetése iránti kérelmet a hitelező tartózkodási helye szerint illetékes körzeti bírósághoz kell benyújtani. Ez a bíróság által elrendelt tartásra, és nem az úgynevezett önkéntes tartásra vonatkozik, amelyre a felek magánmegállapodása az irányadó.

Az állami tartási alapból olyan személyek számára folyósítanak juttatásokat, akik arra 18 éves korukig jogosultak. Ezek a személyek 25 éves korukig jogosultak a juttatásokra, ha folytatják iskolai tanulmányaikat vagy felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, és a juttatásokra határozatlan ideig jogosultak, ha igazoltan súlyos fogyatékossággal élnek. A tartási alapból folyósított juttatások feltétele, hogy a család egy főre eső jövedelme ne haladja meg a havi 900 PLN-t. Ha ezt az összeget a „złotówka za złotówkę” (1 zloty 1 zlotyért) elv alapján lépi túl, a tartásra jogosult személy nem veszíti el a tartásdíjra való jogosultságát. A tartásra jogosult személy a tartási alapból a jogosultat megillető támogatás összege és a család (egy főre jutó) jövedelme különbségének megfelelő összeget kap. Ha az így számított juttatás összege 100 PLN-nél alacsonyabb, nem jár támogatás.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A következő tartási helyzetek merülhetnek fel:

1. A tartás fizetésére kötelezett személy önként eleget tesz a tartási kötelezettségnek.

2. A felek bíróságon kívüli egyezségre jutnak a tartási kötelezettségről.

3. Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy nem tesz eleget a kötelezettségének, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 32. cikke) vagy az alperes tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 27. cikkének (1) bekezdése) illetékes körzeti bíróságnál (sąd rejonowy), illetve házasság felbontására vagy különválásra vonatkozó eljárás során a megyei bíróságon (sąd okręgowy) kell tartás megállapítását kérni.

Minden ilyen kereset mentes a bírósági illeték alól. Meg kell azonban felelnie az eljárási iratokra vonatkozó követelményeknek, azaz tartalmaznia kell annak a bíróságnak a nevét, amelyhez azt benyújtják; a felek családi nevét és utónevét, PESEL (nemzeti személyi azonosító) számát, törvényes képviselőiket és meghatalmazottjaikat; az eljárási irat típusát; a kérelem egyértelmű ismertetését; a követelés értékét; a kérelmet indokoló tények, valamint szükség esetén a bíróság joghatóságát is indokoló tények leírását; a fél, a törvényes képviselője vagy meghatalmazottja aláírását (a meghatalmazást mellékelni kell); a mellékletek felsorolását; a felek, a törvényes képviselőik és meghatalmazottjaik tartózkodási helyét vagy székhelyét; valamint a követelés leírását. A további eljárási iratoknak tartalmazniuk kell az ügy hivatkozási számát. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is, amely igazolja, hogy az a személy, akitől a tartást követelik, a gyermek szülője; a tartás iránti kérelmet az apaság megállapítása iránti keresettel együtt is be lehet nyújtani.

4. Lehetséges továbbá közjegyző előtt egyezséget kötni, amely esetben a megyei bíróság csak az egyezség végrehajtásáról szóló végzést állítja ki. Az egyezségről szóló megállapodás közjegyző előtti aláírása a végrehajtásról szóló végzés kiállítására irányuló kérelemhez hasonlóan díjköteles.

5. bíróságon is lehet egyezségre jutni, amely esetben az alperes mentesülhet a bírósági díj fizetése alól, vagy kötelezhető a díj felének megfizetésére is.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A következő személyek nyújthatnak be tartási keresetet az arra jogosult személy nevében:

  • képviselő (ügyvéden és jogi tanácsadón kívül az alábbi személyek járhatnak el képviselőként: a szülők, a házastárs, a testvérek, a felmenő ági rokonok vagy a tartásra jogosult személlyel örökbefogadás révén kapcsolatban lévő személyek, valamint a tartásra jogosult személy vagyonát kezelő személy);
  • a szociális segítségnyújtásért felelős helyi önkormányzati hatóság képviselője (a szociális segítségnyújtásról szóló, 2004. március 12-i törvény szerint (Dziennik Ustaw [Hivatalos Közlöny], 2004. évf., 64. szám, 593. tétel), ilyen képviselők: az önkormányzati szociális ellátóközpontok vagy kerületi családsegítő központok vezetői);
  • a polgári perrendtartás 61. cikke (1) bekezdésének 1. pontja rögzíti, hogy a nem kormányzati szervezetek a törvényben előírt feladatkörük keretében az érintett természetes személy írásbeli hozzájárulásával tartás megállapítása iránti eljárást kezdeményezhetnek;
  • az ügyész, ha ez a jogállamiság és a közérdek szempontjából szükséges.

A tartásra jogosult kiskorú nevében törvényes képviselő jár el. Ha azonban a kiskorú eléri a nagykorúságot, önállóan jár el.

A tartásra jogosult nevében élettársa vagy ismerőse nem járhat el, kivéve, ha a fent felsorolt személyek valamelyike.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A polgári perrendtartásnak megfelelően a tartással kapcsolatos ügyekben a körzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A területi illetékességet a tartásra jogosult személy tartózkodási helye vagy az alperes tartózkodási helye határozza meg. A meghatározott települések tekintetében illetékes bíróságokat a fellebbviteli bíróságok, a megyei bíróságok és a körzeti bíróságok székhelyének, joghatóságának, valamint hatáskörének és illetékességének meghatározásáról szóló, 2018. december 28-i igazságügyi miniszteri rendelet (Hivatalos Közlöny 2018. évf., 2548. tétel) határozza meg.

Lengyelországban a megyei bíróságoknak van hatásköre az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok elismerésével kapcsolatos ügyekben (a polgári perrendtartás 1151.(1) cikkének (1) bekezdése), ha a határozatot azt megelőzően adták ki, hogy a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv (HL L 331., 2009.12.16., 17. o.) kötelezővé vált a határozat kiadása szerinti államra nézve, azaz 2011. június 18. előtt.

A módosított polgári perrendtartás 1153. cikkének (14) bekezdésével összhangban Lengyelországban a következő végrehajtható okiratok léteznek:

  1. az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartozó, az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok, az említett államokban létrejött egyezségek, és ezen államok által kibocsátott közokiratok, amennyiben azok végrehajthatók;
  2. az európai végrehajtható okiratként hitelesített, az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok, az említett államokban létrejött egyezségek, és ezen államok által kibocsátott közokiratok;
  3. az uniós tagállamok bíróságai által hozott európai fizetési meghagyások, amelyeket az érintett tagállamokban az 1896/2006 rendelet szerint nyilvánították végrehajthatónak;
  4. az uniós tagállamok bíróságai által a kis értékű követelések európai eljárásában hozott és az érintett államban a 861/2007/EK rendelet szerint tanúsítvánnyal ellátott határozatok;
  5. a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyvben (HL L 331., 2009.12.16., 17. o.) részes uniós tagállamokban a tartással kapcsolatos ügyekben hozott határozatok, valamint az érintett államból származó tartással kapcsolatos ügyre vonatkozó, a 4/2009 rendelet hatálya alá tartozó egyezségek és közokiratok;
  6. az uniós tagállamokban a 606/2013 rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedéseket tartalmazó ítéletek, amennyiben végrehajthatók.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Tartással kapcsolatos ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező. A felek saját nevükben vagy hivatásos képviselők útján járhatnak el.

A tartásra jogosult fél nevében történő eljárás céljából hivatalból kirendelhető ügyvéddel kapcsolatos részletes információkért lásd a 7. és a 20. pontot.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartásdíj csökkentésével kapcsolatos ügyekben a tartás megállapítását kérő fél és az alperes mentesül a bírósági költségek alól (a polgári ügyekben alkalmazandó bírósági költségekről szóló, 2005. július 28-i törvény [Hivatalos Közlöny, 2005. évf., 167. szám, 1398. tétel, módosításokkal együtt] 96. cikkének (1) és (2) bekezdése). Ezek a személyek teljes körű mentességet élveznek, ami azt jelenti, hogy semmilyen bírósági költség, fellebbezési költség vagy végrehajtási költség nem terheli őket.

A tartásdíj fizetésére kötelezett személy kérelmezheti a bírósági költségek alóli mentességet, ha a megítélt összeg módosítását kéri. Ilyen esetekben vagyon- és jövedelemnyilatkozatot kell benyújtani, a bíróság az ügy vizsgálata után dönt.

Ezen túlmenően a bírósági költségek alól mentesülő fél hivatalból kirendelt ügyvéd formájában biztosított költségmentességért folyamodhat. Ha az ügyvéd kirendelése iránti kérelemnek helyt adnak, az ügyvéd díját az általa képviselt fél ellenérdekű fele fizeti. Ha ez utóbbi személy pervesztes lesz, az ügyvédi díjat az államkincstár viseli.

A tagállamok állampolgárainak ezzel kapcsolatos jogait az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról, és a polgári eljárás megindítását megelőzően a jogvita egyezség útján történő rendezésével összefüggésben a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2005. évf., 10. szám, 67. tétel) szabályozza.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíj összege a fizetésre kötelezett személy keresetétől és pénzügyi lehetőségeitől, valamint a tartásra jogosult személy észszerű igényeitől függ. Az észszerű igények a tartásra jogosult személy létfenntartásához szükséges valamennyi tényezőt – anyagi és nem anyagi igényeket (kulturális és szellemi igényeket) egyaránt – magukban foglalnak. A kiskorú gyermekek igényei felnevelésük költségeit is tartalmazzák. A tartásdíj fizetésére kötelezett személyek keresetének és pénzügyi lehetőségeinek értékelése során nem a mindenkori jövedelmüket veszik figyelembe, hanem azt az összeget, amelyet keresőképességük teljes körű kihasználása mellett kereshetnének. Ez azt jelenti, hogy még a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli személy számára is elrendelhető tartásdíj fizetése, és a kifizetésekre végrehajtás vezethető.

A körülmények megváltozása esetén kérhető a bírósági határozat vagy a tartásdíjról szóló megállapodás módosítása. A módosítást a tartási jogviszony bármelyik fele kérheti. A ténybeli körülményektől függően a felek kérhetik a tartási kötelezettség megszüntetését, illetve a tartásdíj összegének növelését vagy csökkentését. A juttatás összege a tartásra jogosult személy észszerű igényeinek vagy a tartásdíj fizetésére kötelezett személy keresőképességének növekedése vagy csökkenése esetén módosítható.

Lengyelországban nem rögzített a tartásdíj összege, és azt nem a tartásdíjfizetésre kötelezett személy keresetének rögzített százalékaként számítják ki. 2014-ben a minimálbér összege bruttó 1680 PLN (hozzávetőleg 400 EUR) volt. 2013-ban az átlagos jövedelem havonta bruttó 3650 PLN (hozzávetőleg 900 EUR) volt. 2015-ben a minimálbér bruttó 1750 PLN, 2016-ban bruttó 1850 PLN, 2019-ben bruttó 2250 PLN, 2020-ban pedig bruttó 2600 PLN volt; 2021-ben bruttó 2800 PLN, 2022-ben bruttó 3010 PLN, 2023 januárja és júniusa között bruttó 3490 PLN, 2023 júliusától pedig bruttó 3600 PLN.
A gyakorlatban az esetek többségében a bíróságok által megítélt tartásdíj összege egy gyermek után havi 300 PLN és 1000 PLN között változik. A tartásdíj összegére nem alkalmaznak automatikus indexálást a gyermek életkora vagy az infláció mértéke alapján.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A végrehajtható okiratban kötelezettként megnevezett személy köteles tartásdíjat fizetni. Főszabályként a Lengyelországban megítélt tartásdíj lengyel złotyban, havonta fizetendő a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének (készpénzben vagy banki átutalással), rendszerint a hónap 10. napjáig. Késedelmes fizetés esetén az ítéletek a törvényes kamatot írják elő a hátralévő összegre (2022. szeptember 8. óta a kamat évi 12,25 %-ra emelkedett) (a polgári törvénykönyv 481. cikkének (2) bekezdése).

Így a tartási kötelezettség általában kizárólag a tartásdíj fizetésére kötelezett személyt terheli. Ha ez a személy önként nem fizet, a tartásra jogosult személy a végrehajtási eljárás kezdeményezése érdekében az illetékes végrehajtó hatósághoz (rendszerint bírósági végrehajtóhoz) fordulhat. Végrehajtás a tartásdíj összegét megállapító határozatot kibocsátó elsőfokú bíróság kérelmére hivatalból is kezdeményezhető. A tartásra jogosult személy a végrehajtható okiratot benyújthatja továbbá a kötelezett munkahelyéhez vagy a kötelezett nyugdíját kifizető intézményhez, és kérheti, hogy az esedékes tartásdíjat vonják le a kötelezettnek kifizetett összegekből. Ez a kérelem a kifizető félre nézve kötelező erejű.

A gyermek nagykorúvá válását követően önálló hitelezővé válik, és tartásdíjat neki kell kifizetni, kivéve, ha felnőtt hitelezőként elfogadja a korábbi fizetési módot (pl. meghatalmazás adásával, ill. ennek a végrehajtó szervhez benyújtásával). Nincs szükség a tartási határozat módosítására, vagy annak jelzésére, hogy a tartást nagykorúnak kell fizetni.

Ha a tartásra kötelezett ellen végrehajtást kérnek, bármely bírósági végrehajtóhoz lehet fordulni. A polgári perrendtartás 921. cikke értelmében az ingatlanvagyonra vezetett végrehajtást az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság végrehajtója foganatosítja. Ha az ingatlan több bíróság illetékességi területén fekszik, a hitelező ezek közül választ. Az egy hitelező kérelmére indult eljárás azonban összevonható más hitelezők kérelmére indult eljárással. Ennek érdekében a végrehajtást megindító végrehajtó értesíti a végrehajtásért esetlegesen felelős végrehajtót a végrehajtás megkezdéséről és későbbi befejezéséről.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartás fizetésére kötelezett személy önként nem teljesíti kötelezettségét, a teljesítésre kényszeríthető (lásd a 9. pontot).

Ezenkívül a büntető törvénykönyv 209. cikkére figyelemmel (Hivatalos Közlöny, 1997. évf., 88. szám, 553. tétel) bármely személy, aki a bírósági határozat, bíróság vagy egyéb hatóság előtti egyezség vagy egyéb megállapodás által megállapított tartási kötelezettségnek nem tesz eleget, bírsággal, szabadságvesztéssel nem járó intézkedéssel vagy akár egy év szabadságvesztéssel sújtandó, ha a teljes hátralékos összeg legalább három havi rendszeres tartásdíjnak felel meg, vagy nem rendszeres tartásdíjfizetés esetén a késedelem meghaladja a három hónapot. Ha az elkövető miatt a jogosult személy nem tudja kielégíteni az alapvető létszükségleteit, az elkövető bírsággal, közmunkával vagy legfeljebb két év szabadságvesztéssel sújtandó.

A bűncselekmény tárgyában a sértett, jóléti intézmény vagy a tartásra kötelezettel szemben eljáró szerv kérelmére indul büntetőeljárás. Amennyiben a sértettnek a tartásdíj-fizetési kötelezettség végrehajtásának elmaradása esetén fizetendő, megfelelő családi ellátást vagy juttatást ítéltek meg, a büntetőeljárást hivatalból megindítják.

A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Hivatalos Közlöny 2007. évf., 192. szám, 1378. tétel) 5. cikke (3b) bekezdésének 2. pontjában arról rendelkezik, hogy az illetékes hatóság kérelmezheti a kötelezett gépjárművezetői engedélyének felfüggesztését.

A végrehajtás sikertelensége esetén a bírósági végrehajtó kérelmezheti, hogy a kötelezett bekerüljön a fizetésképtelen adósok nyilvántartásába.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A polgári perrendtartás 1083. cikke (2) bekezdésének megfelelően a fennmaradó tartásdíjak teljes egészében fedezhetők bankszámláról történő letiltással.

A polgári perrendtartás 833. cikke (1) bekezdésének megfelelően a foglalkoztatásért járó javadalmazásra a munka törvénykönyvében meghatározott mértékben foganatosítható végrehajtás. Általában a fizetés 60%-a tiltható le. Az államkincstár által különleges célra – különösen vissza nem térítendő támogatás és támogatás céljára – megítélt összegeknek legfeljebb háromötöde szintén letiltható (a polgári perrendtartás 831. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Ezenfelül a polgári perrendtartás 829. cikke alapján a következőkre nem foganatosítható végrehajtás:

  1. a kötelezett és az eltartott családtagok számára feltétlenül szükséges háztartási cikkek, ágynemű, alsóruházat és mindennapi ruházat, valamint szolgálat vagy szakmai tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges ruházat;
  2. az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag;
  3. az adós és eltartottjai megélhetéséhez szükséges egy tehén, két kecske vagy három juh, a következő betakarításig elegendő takarmánnyal és alommal;
  4. az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges, személyesen az adós által használt eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével;
  5. szezonális, állandó munkaviszonyt vállaló adósok esetében a munkabér következő esedékességi időpontig tartó időszakra jutó, végrehajtás alól mentes részének megfelelő pénzösszeg; rendszeres fizetéssel nem rendelkező adósok esetén pedig az adós és az eltartott családtagok megélhetéséhez kettő hetes időszakra feltétlenül szükséges pénzösszeg;
  6. oktatási célokból szükséges tárgyak, személyes iratok, vallási dekorációk és vallásgyakorláshoz használt cikkek, valamint mindennapi használati tárgyak, amelyek az eredeti értéküknél csak jóval alacsonyabb áron adhatók el, azonban az adós számára nagy használati értékkel bírnak;
  7. a 2001. szeptember 6-i gyógyszertörvény (Hivatalos Közlöny, 2019. évf., 499. tétel, módosításokkal együtt) értelmében vett gyógyszerek, amelyek az egészségügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében három hónap időtartamra feltétlenül szükségesek az egészségügyi intézmény működéséhez, valamint az egészségügyi intézmény működéséhez a 2010. május 20-i, a gyógyszerekről szóló törvény (Hivatalos Közlöny, 107. szám, 679. tétel és Hivatalos Közlöny, 2011. évf., 102. szám, 586. tétel és 113. szám, 637. tétel) értelmében feltétlenül szükséges gyógyszerek;
  8. az adós vagy családtagjainak fogyatékossága miatt szükséges eszközök és berendezések.

A polgári perrendtartás 833. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tartásdíjak, a tartás fizetése végrehajtásának elmaradása esetén fizetendő kártérítés, a családi ellátás, a családi, ápolási vagy szülési juttatás, a mindkét szülőt elvesztett árváknak járó árvasági ellátás, a gondozói ellátás, a segély, az integrációs juttatás, a nevelési juttatás vagy a várandós nők és családjuk „Za życiem” („életért”) támogatási programról szóló, 2016. november 4-i törvény 10. cikkében említett egyszeri juttatása (Hivatalos Közlöny, 2019. évf., 473. tétel) szintén mentes a végrehajtás alól.

Az igazságügyért felelős miniszter a mezőgazdaságért felelős miniszterrel és a pénzügyekért felelős miniszterrel konzultálva miniszteri rendelet útján meghatározza, hogy a mezőgazdasági termelő tulajdonát képező mely tárgyak nem vonhatók végrehajtás alá. (A polgári perrendtartás 830. cikke).

Ezen túlmenően a polgári perrendtartás 831. cikke arról rendelkezik, hogy különösen a szociális ellátásokról szóló, 2004. március 12-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2013. évf., 182. tétel, módosításokkal együtt) szerinti szociális ellátások, valamint az állami költségvetésből vagy a Nemzeti Egészségügyi Alapból (Narodowy Fundusz Zdrowia) a kötelezett számára a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátásokról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2008. évf., 164. szám, 1027. tétel, módosításokkal együtt) szerinti egészségügyi ellátás céljából fizetendő összegek az ilyen ellátások kifizetése előtt, az összeg 75%-a erejéig nem vonhatók végrehajtás alá, kivéve, ha ezek a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátásokról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény 5. cikke (41) bekezdésének a) és b) pontjában hivatkozott, a kötelezett munkavállalóit vagy szolgáltatóit megillető kifizetések.

A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 137. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tartási követelések elévülési ideje három év. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az elévülési idő olyan követelésekre vonatkozik, amelyeket nem érvényesítettek.

A polgári törvénykönyv 121. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a gyermek szülővel szembeni igénye esetén az elévülés a szülői felügyelet fennállása alatt nem kezdődik meg. Az elévülés a gyermek igényei tekintetében nyugszik.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ahogyan az a 4. pontban szerepel, tartás iránti keresetet a jogosult személy nevében többek között a szociális ellátóközpontok vezetői, bizonyos szociális szervezetek, a szociális ellátásért felelős helyi önkormányzati hatóságok képviselői, valamint egyes esetekben ügyészek nyújthatnak be. Ezek a jogalanyok a már folyamatban lévő, tartás iránti eljárásban történő részvétellel is támogathatják a felperest. Szerepük ekkor a tartásra jogosult személy bírósági eljárás alatti támogatása.

A nemzetközi jog szerint központi hatóságként működő megyei bíróságok segítik a jogosultakat a tartási igények külföldön történő érvényesítésében. Nemzetközi költségmentesség (például perköltség-mentesség vagy jogi képviselő kirendelése) az illetékes megyei bíróságon keresztül is igényelhető. Mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy a fogadó állam szabályaitól függ az, hogy az említett költségmentesség ingyenességet vagy részleges díjfizetési kötelezettséget jelent.

A külföldön tartózkodó személyek, akik tartási követelést kívánnak érvényesíteni Lengyelországban tartózkodó személyen, segítséget kaphatnak a központi illetékes hatóságoktól (ezek listája az alábbi címen érhető el: A link új ablakot nyit meghttps://www.gov.pl/web/stopuprowadzeniomdzieci/lista-organow-centralnych), a lengyelországi központi hatóságok feladatmegosztásuknak megfelelően továbbítják az iratokat további intézkedés céljából az Igazságügyi Minisztériumnak (a Családi és Kisebbségi Ügyek Minisztériumának nemzetközi családjogi eljárásokkal foglalkozó osztálya).

A kérelmet közvetlenül az illetékes járásbírósághoz vagy végrehajtó hatósághoz is be lehet nyújtani.

Az ingyenes jogsegély megszerzésének módjára vonatkozó tájékoztatás szintén elérhető a A link új ablakot nyit meghttps://np.ms.gov.pl/ weboldalon.

Kiemelendő azonban, hogy a lengyel központi hatóságok – sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a körzeti bíróságok – nem látják el a felek képviseletét, és nem tudnak a hivatásos képviselők helyett jogi tanácsot adni.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2009. évf., 1. szám, 7. tétel, módosításokkal együtt) megállapítja a tartásra jogosult személyek részére a sikertelen végrehajtás esetén biztosított állami segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat.

A tartási alapból csak akkor szerezhető juttatás, ha az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a havi 800 PLN-t és 2020. július 1-jétől a havi 900 PLN-t.
2020. július 1-jétől az „1 zloty 1 zlotyért” szabály szintén alkalmazandó – ha az egy főre jutó családi jövedelem meghaladja a fenti 900 PLN-t, a támogatás csökken, és olyan összegben fizetendő, amely a jogosult személy számára esedékes, a tartási alapból származó juttatás és az egy főre jutó családi jövedelmet megnövelő összeg különbözetének felel meg (9. cikk (2a) bekezdése). Mindazonáltal ha az ilyen módon kiszámított juttatás összege kevesebb, mint 100 PLN, elutasító határozat kerül kiállításra, és a juttatás kifizetése nem történik meg (9. cikk (2b) bekezdés).

A kérelmeket a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzati vagy városi hivatalhoz kell benyújtani. A juttatás alapból történő kifizetésével az önkormányzat valamely szervezeti egységét, például a szociális jólléti központot is meg lehet bízni.

Ha azonban a tartásdíjelőlegre jogosult személy bentlakást biztosító intézményben (például szociális ellátóközpontban, nevelőintézetben, fiatalkorúak javítóintézetében vagy fiatalkorúak börtönében) él vagy nevelőszülőknél helyezték el, házasságot kötött vagy gyermeke van és családtámogatásra jogosult, számára előleg nem ítélhető meg.

A törvény kizárólag akkor alkalmazandó, ha a tartásra jogosult személy Lengyelországban rendelkezik tartózkodási hellyel abban az időszakban, amelynek során juttatást ítélnek meg. További információért lásd a A link új ablakot nyit meghttps://www.gov.pl/web/rodzina/wiadczenia-z-funduszu-alimentacyjnego weboldalt.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye külföldön, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye pedig Lengyelországban található, a jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei bíróság központi hatóságként eljárva segít a jogosultnak a tartás iránti kérelem benyújtásában. A segítségnyújtás abból áll, hogy a bíróság az előírt okiratok kitöltéséhez szükséges valamennyi információt és segítséget a jogosult rendelkezésére bocsátja, valamint a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtása előtt ellenőrzi, hogy a kérelem alaki szempontból helyes-e.

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen (a Lengyelországban a 4/2009/EK rendelet 49. cikke értelmében kijelölt központi hatóság).

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott kérelem A. részét a megyei bíróság tölti ki.

A központi hatóságként eljáró megyei bíróságok jegyzéke (2022. májusi állapot)

Bíróság

Cím

Telefonszám: (+48)

Fax: (+48)

E-mail-cím

Białystok Megyei Bíróság

ul. Marii Skłodowskiej-Curie 1

15-950 Białystok

85 745 92 20

85 7421517

A link új ablakot nyit megoz@bialystok.so.gov.pl

Bielsko-Biała Megyei Bíróság

ul. Cieszyńska 10

43-300 Bielsko-Biała

33 499 04 88

33 4990488

A link új ablakot nyit megpatrycja.pater-osuch@bielsko-biala.so.gov.pl

Bydgoszcz Megyei Bíróság

ul. Wały Jagiellońskie 2

85-128 Bydgoszcz

52 325 31 55

52 3253255

A link új ablakot nyit megoz@bydgoszcz.so.gov.pl

Częstochowa Megyei Bíróság

ul. Dąbrowskiego 23/35

42-200 Częstochowa

34 368 44 25

34 3684420

A link új ablakot nyit megprezes@czestochowa.so.gov.pl

A link új ablakot nyit meganna.bocianowska@czestochowa.so.gov.pl

Elbląg Megyei Bíróság

pl. Konstytucji 1

82-300 Elbląg

55 611 24 09

55 611 24 08

55 6112215

A link új ablakot nyit megoddzial.administracyjny@elblag.so.gov.pl

Gdańsk Megyei Bíróság

ul. Nowe Ogrody 30/34

80-803 Gdańsk

58 321 31 19

[tartás]

58 321 31 41 [a Közigazgatási Hivatal vezetője]

58 3213234

A link új ablakot nyit megsection.oz@gdansk.so.gov.pl

Gliwice Megyei Bíróság

ul. Kościuszki 15

44-100 Gliwice

32 338 00 52

32 3380204

A link új ablakot nyit megoz@gliwice.so.gov.pl

Gorzów Wielkopolski Megyei Bíróság

ul. Mieszka I 33

66-400 Gorzów Wielkopolski

95 725 67 18

95 725 67 02

95 7202807

95 7256790

A link új ablakot nyit megmarta.samolak@gorzow-wlkp.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megsekretariat@gorzow-wlkp.so.gov.pl

Jelenia Góra Megyei Bíróság

al. Wojska Polskiego 56

58-500 Jelenia Góra

75 641 51 13

75 7525113

A link új ablakot nyit megoz@jelenia-gora.so.gov.pl

A link új ablakot nyit mego.administracyjny@jelenia-gora.so.gov.pl

Kalisz Megyei Bíróság

al. Wolności 13

62-800 Kalisz

62 765 77 64

62 7574936

A link új ablakot nyit megadministracja@kalisz.so.gov.pl

Katowice Megyei Bíróság

ul. Francuska 38

40-028 Katowice

32 607 01 83

32 783 68 06

32 6070184

A link új ablakot nyit megobrot_zagraniczny@katowice.so.gov.pl

Kielce Megyei Bíróság

ul. Seminaryjska 12 a

25-372 Kielce

41 340 23 20

41 340 23 82

41 340 24 92

41 3402320

A link új ablakot nyit megoz@kielce.so.gov.pl

Konin Megyei Bíróság

ul. Energetyka 5

62-510 Konin

63 246 45 57

63 2426569

A link új ablakot nyit megoz@konin.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megadministracja@konin.so.gov.pl

Koszalin Megyei Bíróság

ul. Waryńskiego 7

75-541 Koszalin

94 342 87 50

94 3428897

A link új ablakot nyit megadministracja@koszalin.so.gov.pl

Kraków Megyei Bíróság

ul. Przy Rondzie 7

31-547 Kraków

12 619 52 41

12 619 52 62

12 619 52 04

12 6195665

A link új ablakot nyit megoz@krakow.so.gov.pl

Krosno Megyei Bíróság

ul. Sienkiewicza 12

38-400 Krosno

13 437 36 71

13 437 36 73

13 4320570

A link új ablakot nyit megobrot.zagr@krosno.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megadministracja@krosno.so.gov.pl

Legnica Megyei Bíróság

ul. Złotoryjska 40

59-220 Legnica

76 754 50 36

76 7545107

76 7545012

A link új ablakot nyit megoz@legnica.so.gov.pl

Lublin Megyei Bíróság

ul. Krakowskie Przedmieście 43

20-076 Lublin

81 46010 04

81 4601013

A link új ablakot nyit megmalgorzata.stec-szewczyk@lublin.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megobrotzagraniczny@lublin.so.gov.pl

Łomża Megyei Bíróság

ul. Dworna 16

18-400 Łomża

86 216 62 81

86 215 42 54

86 2166753

A link új ablakot nyit megsekretariat@lomza.so.gov.pl

Łódź Megyei Bíróság

XI Wydział Wizytacyjny (11. osztály – Ellenőrzés)

Plac Dąbrowskiego 5

90-921 Łódź (pokój [szoba] 118)

42 677 87 99

42 2126082

A link új ablakot nyit megoz@lodz.so.gov.pl

Nowy Sącz Megyei Bíróság

ul. Pijarska 3

33-300 Nowy Sącz

18 448 21 45

18 4482185

A link új ablakot nyit megalimenty@nowysacz.so.gov.pl

lsztyn Megyei Bíróság

ul. Dąbrowszczaków 44A 10-543 Olsztyn

89 521 60 49

89 6123838

A link új ablakot nyit megoz@olsztyn.so.gov.pl

Opole Megyei Bíróság

pl. Daszyńskiego 1

45-064 Opole

77 541 81 34

77 5418109

A link új ablakot nyit megobrot.zagr@opole.so.gov.pl

Ostrołęka Megyei Bíróság

ul. Gomulickiego 5

07-410 Ostrołęka

29 765 01 30

29 7650181

A link új ablakot nyit megsekretariat@ostroleka.so.gov.pl

Piotrków Trybunalski Megyei Bíróság

ul. Słowackiego 5

97-300 Piotrków Trybunalski

44 649 41 59

44 649 41 21

44 6478919

A link új ablakot nyit megoz@piotrkow-tryb.so.gov.pl

Płock Megyei Bíróság

pl. Narutowicza 4

09-404 Płock

24 269 73 20

24 269 73 64

24 2625253

A link új ablakot nyit megoz@plock.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megurszula.wyrwas@plock.so.gov.pl

Poznań Megyei Bíróság

ul. Stanisława Hejmowskiego 2

61-736 Poznań

61 628 37 30

61 628 37 31

61 628 37 34

61 6283739

A link új ablakot nyit megopzagr@poznan.so.gov.pl

Przemyśl Megyei Bíróság

ul. Konarskiego 6

37 - 700 Przemyśl

16 676 13 36

16 6761353

A link új ablakot nyit megm.telega@przemysl.so.gov.pl

Radom Megyei Bíróság

ul. Marszałka

J. Piłsudskiego 10

26-600 Radom

48 677 67 80

48 677 67 88

48 3680287

A link új ablakot nyit megwizytacje@radom.so.gov.pl

Rybnik Megyei Bíróság

ul. Józefa Piłsudskiego 33

44-200 Rybnik

32 784 05 78

32 7840402

A link új ablakot nyit megoz@rybnik.so.gov.pl

Rzeszów Megyei Bíróság

Plac Śreniawitów 3

35-959 Rzeszów

17 875 63 94

17 8627265

A link új ablakot nyit megelzbieta.czudec@rzeszow.so.gov.pl

Siedlce Megyei Bíróság

ul. Sądowa 2

08-110 Siedlce

25 640 78 46

25 6407812

A link új ablakot nyit megpoczta@siedlce.so.gov.pl

Sieradz Megyei Bíróság

al. Zwycięstwa 1

98-200 Sieradz

43 826 66 50

43 826 66 07

43 8271014

A link új ablakot nyit megsekretariat@sieradz.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megadministracja@sieradz.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megmarta.kazmierczak@sieradz.so.gov.pl

Słupsk Megyei Bíróság

ul. Zamenhofa 7

76-200 Słupsk

59 846 95 43

59 846 95 13

59 8469424

59 8469429

A link új ablakot nyit megagnieszka.kozlowska@slupsk.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megreferat.wiz@slupsk.so.gov.pl

Suwałki Megyei Bíróság

ul. Waryńskiego 45

16-400 Suwałki

87 563 12 13

87 563 13 00

87 5631303

A link új ablakot nyit megsekretariat@suwalki.so.gov.pl

A link új ablakot nyit meganna.klekotko@suwalki.so.gov.pl

Szczecin Megyei Bíróság

ul. Małopolska 17

70-227 Szczecin

91 483 01 70

91 483 01 47

91 4830170

A link új ablakot nyit megobrot.zagraniczny@szczecin.so.gov.pl

Świdnica Megyei Bíróság

pl. Grunwaldzki 14

58-100 Świdnica

74 851 82 87

74 8518270

A link új ablakot nyit megdorota.molag@swidnica.so.gov.pl

A link új ablakot nyit meganeta.zajaczkowska@swidnica.so.gov.pl

Tarnobrzeg Megyei Bíróság

ul. Sienkiewicza 27

39-400 Tarnobrzeg

15 688 25 00

15 6882678

15 8229756

A link új ablakot nyit megoz@tarnobrzeg.so.gov.pl

A link új ablakot nyit meghalina.rojek@tarnobrzeg.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megmagdalena.kochowska-lezon@tarnobrzeg.so.gov.pl

Tarnów Megyei Bíróság

ul. J. Dąbrowskiego 27

33-100 Tarnów

14 688 74 09

14 6887417

A link új ablakot nyit megsad_okregowy@tarnow.so.gov.pl

Toruń Megyei Bíróság

ul. Piekary 51

87-100 Toruń

56 610 56 09

56 6555706

A link új ablakot nyit megoz@torun.so.gov.pl

Varsó Megyei Bíróság

al. „Solidarności” 127

00-898 Warszawa

22 440 11 54 [tartás]

22 654 44 43

22 6544411

A link új ablakot nyit megpaulina.luscinska-dziurda@warszawa.so.gov.pl

A link új ablakot nyit mega.kowalczyk@warszawa.so.gov.pl

Varsó–Prága Megyei Bíróság

ul. Poligonowa 3

04-051 Warszawa

22 417 73 93


A link új ablakot nyit megoz@warszawapraga.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megdariusz.olowski@warszawapraga.so.gov.pl

Włocławek Megyei Bíróság

ul. Wojska Polskiego 22

87-800 Włocławek

54 412 03 65

54 4118575

A link új ablakot nyit megoz@wloclawek.so.gov.pl

Wrocław Megyei Bíróság

ul. Sądowa 1

50-046 Wrocław

71 370 43 91

71 7482964

A link új ablakot nyit megoz@wroclaw.so.gov.pl

Zamość Megyei Bíróság

ul. Wyszyńskiego 11

22-400 Zamość

84 631 69 27

84 631 69 28

84 6316993

A link új ablakot nyit meganeta.juszczak@zamosc.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megprezes@zamosc.so.gov.pl

Zielona Góra Megyei Bíróság

pl. Słowiański 1

65-069 Zielona Góra

68 322 02 21

68 4567769

A link új ablakot nyit megoz@zielona-gora.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megzaneta.pejs@zielona-gora.so.gov.pl

A link új ablakot nyit megkatarzyna.andrzejuk@zielona-gora.so.gov.pl

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 55. cikke nem írja elő, hogy a kérelmet a kérelmező tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül kell benyújtani. A rendelet IV. és VI. fejezetében, valamint a polgári perrendtartásban meghatározott formai követelményeknek megfelelő kérelmeket közvetlenül az illetékes lengyel bírósághoz lehet benyújtani.

A küldő hatóságokra vonatkozó adatok az alábbi linken érhetők el:

A link új ablakot nyit meghttps://www.gov.pl/web/stopuprowadzeniomdzieci/lista-organow-centralnych

A rendelethez mellékelt nyilatkozatokban meghatározott külföldi áttevő hatóságok ellátják a tartásra jogosult személyt minden szükséges információval, segítik őt a szükséges dokumentumok kitöltésében, ellenőrzik kérelmének alaki helyességét, és külföldre továbbítják azt.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Amennyiben a bíróság tartást ítél meg, és az ügy a 4/2009/EK rendelet hatálya alá tartozik, a külföldi tartózkodási hellyel rendelkező hitelező igénybe veheti az e rendeletben előírt eljárást, és a tartózkodási helye szerinti ország illetékes áttevő hatóságához fordulhat, vagy külföldön hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelmet nyújthat be az illetékes bírósághoz (lásd az 5. pontot). A végrehajtás iránti kérelem bármely bírósági végrehajtó hivatalához benyújtható.

Amennyiben Lengyelország és a hitelező tartózkodási helye szerinti ország tartással kapcsolatos ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyezmény vagy kétoldalú megállapodás részese, segítségnyújtást a megállapodásban meghatározott mértékben biztosítanak. A kétoldalú megállapodások rendszerint azt írják elő, hogy a kereseteket közvetlenül a lengyel bíróságon vagy a határozatot kibocsátó ország valamely bíróságán keresztül kell benyújtani. Utóbbi esetben a kereseteket a központi hatóságokon, jellemzően az Igazságügyi Minisztériumon vagy a New York-i Egyezmény hatálya alá tartozó hatóságokon keresztül kell továbbítani:

A link új ablakot nyit meghttp://treaties.un.org/doc/Publication/MTDSG/Volume%20II/Chapter%20XX/XX-1.en.pdf

A bíróságokra vonatkozó további információk elérhetők itt:

A link új ablakot nyit meghttps://www.gov.pl/web/sprawiedliwosc/znajdz-wybrany-sad-powszechny

a bírósági végrehajtókra vonatkozó információk elérhetők a A link új ablakot nyit meghttp://komornik.pl/ weboldalon.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, 2011. június 18. óta.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem releváns.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A Lengyelországban alkalmazandó szabályok az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2005. évf., 10. szám, 67. tétel, módosításokkal együtt), valamint a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv (HL L 26/41., 2003.1.31., 90. o.), amelyek kiegészítik a polgári perrendtartás és a polgári ügyekben fizetendő bírósági költségekről szóló törvény rendelkezéseit. Annak a félnek, aki a segítség konkrét formájának biztosítását kéri (pl. ügyvéd kirendelése, iratok fordítása, utazási költségek megtérítése), egyértelműen közölnie kell ezt a bírósággal a kérelem uniós formanyomtatványában.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

2011. április 28-án a lengyel jogalkotó elfogadta a polgári perrendtartást és más törvényeket módosító törvényt (a polgári perrendtartás, az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról és a polgári eljárás megindítását megelőzően a jogvita egyezség útján történő rendezésével összefüggésben a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló törvény, és a tartásra jogosult személyek jogi segítségnyújtáshoz való jogáról szóló törvény módosításáról szóló 2011. április 28-i törvény – Hivatalos Közlöny, 2011. évf., 129. szám, 735. tétel), amely alapján a lengyel központi hatóság a kötelezettre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot tartással kapcsolatos megkeresés lefolytatására utasíthatja.

Ha az alperes vagy valamely fél tartózkodási helye ismeretlen, az Igazságügyi Minisztérium megkeresést intéz a központi és helyi nyilvántartások felé (beleértve a PESEL.SAD-adatbázis használatának lehetőségét) annak érdekében, hogy meghatározza az illetékes bíróságot vagy bírósági végrehajtót, vagy megválaszolja a konkrét intézkedésekre irányuló kérelmet. Jelenleg nincs tervben a központi hatóság törvényi felhatalmazásának, finanszírozásának és személyi állományának módosítása annak érdekében, hogy az 51. cikkben ismertetett feladatok teljesítése biztosított legyen.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 29/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Portugália

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A „tartás” fogalma az adott személy létfenntartásához, lakhatásához és ruházkodáshoz szükséges valamennyi alapvető dolgot magában foglalja. Kiskorú gyermek esetén a tartás az oktatást és a nevelést is magában foglalja.

Jogszabály alapján tartásra kötelezettek a következő személyek az alábbi sorrendben:

  • házastárs vagy volt házastárs;
  • leszármazók;
  • felmenők;
  • testvérek;
  • a szülők testvérei az eltartott nagykorúságáig;
  • mostohaszülők olyan kiskorú mostohagyermekeik vonatkozásában, akik a házastárs halálának időpontjában a felügyeletük alatt álltak.

A fenti esetekben a tartási kötelezettséget jogszabály írja elő, tartási kötelezettség azonban keletkezhet hagyományként (végrendeletben rendelt, tartásra vonatkozó hagyomány) vagy szerződés alapján is.

Általánosságban elmondható, hogy a tartási kötelezettségekre vonatkozó anyagi szabályokat a A link új ablakot nyit megportugál polgári törvénykönyv 2003–2023. cikke határozza meg.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A kiskorú nagykorúságának eléréséig részesülhet tartásban. A nagykorúság a 18. életév betöltését jelenti. A kiskorú gyermek a 16. és 18. életév között házasságkötéssel nagykorúsítható.

A kiskorúak és a nagykorúak tartására különböző anyagi jogi szabályok vonatkoznak: a felnőttek tartása csak a megélhetést, a lakhatást és a ruházkodás költségeket, míg a gyermekek tartása ezen költségek mellett az oktatás és nevelés költségeit is fedezi.

Amennyiben a kiskorú a nagykorúvá válását vagy nagykorúsítását követően a tanulmányai folytatása mellett dönt, tartásdíj megállapítása iránti eljárást indíthat a szüleivel szemben. Ebben az esetben a tartás a létfenntartás, lakhatás és ruházkodás mellett az oktatás és képzés költségeire is kiterjed. A tartásdíjfizetés időtartamát egyezség vagy határozat állapítja meg. Az ilyen határozat megállapítja az oktatás vagy képzés észszerű időtartamát.

A fentebb ismertetett kivételes esetben, vagyis amikor a nagykorú gyermek folytatja tanulmányait, a nagykorúak tartása az oktatás és képzés költségeire is kiterjed. A jogszabályok különösen úgy rendelkeznek, hogy a nagykorú gyermek részére igényelt tartásdíj esetében e gyermek a 25. életéve eléréséig továbbra is olyan összegű tartásdíjra jogosult, mint amit a kiskorúsága idején számára megállapítottak. Ebben az esetben az alperes szülőnek kell bizonyítania, hogy a gyermek kiskorúsága idején megállapított tartásdíj többé nem szükséges, vagy annak összege a gyermek nagykorúságára tekintettel eltúlzott.

Konkrétan, a kiskorú, felnőtt vagy nagykorúsított kiskorú gyermek tartásának anyagi jogi szabályait a A link új ablakot nyit megportugál polgári törvénykönyv 1878–1880. és 1905. cikke határozza meg

Bizonyos esetekben a kiskorúak és a nagykorúak tartásdíjának megállapítására és érvényesítésére vonatkozó polgári eljárásjogi szabályok is eltérnek.

Az alkalmazandó eljárási szabályok közötti különbségeket a 3. és 10. kérdésre adott válaszok tartalmazzák.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Erre a kérdésre többféle válasz adható az alábbi esetektől függően.

A gyermek- és házastársi tartás megállapítása már létrejött egyezség esetén

A tartásra kötelezett és a tartásra jogosult megállapodhat a tartás mértékéről. Gyermek- és házastársi tartásdíj esetén a felek az alábbi feltételektől függően a bíróságtól vagy az anyakönyvvezetőtől (Conservador do Registo Civil) kérhetik az egyezség jóváhagyását.

A házasság nem megegyezésen alapuló bontása esetén is megállapodásra lehet jutni a kiskorú gyermekek tartásával kapcsolatosan. Ebben az esetben a kiskorú gyermekek tartására vonatkozó megállapodás jóváhagyását a bíróságtól kell kérni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályozására irányuló eljárás keretében. A következő alcím alatti rész ismerteti az eljárás főbb elemeit.

A házasság megegyezésen alapuló bontása esetén az anyakönyvvezetőtől kell kérni a házastárs és/vagy kiskorú gyermekek tartására vonatkozó egyezség jóváhagyását. Ez az eljárás az anyakönyvvezető kizárólagos hatáskörébe tartozik, és az bármely anyakönyvi hivatal előtt megindítható. Gyermektartásdíjra vonatkozó egyezség esetén az eljáró anyakönyvi hivatal területén illetékes bíróság mellett működő ügyésznek előzetes véleményt kell adnia. Az egyezség jóváhagyása esetén a házasság felbontásra kerül. Ha az egyezséget nem hagyják jóvá, a házasság megegyezésen alapuló bontására irányuló eljárás a bíróság előtt folytatódik. Ebben az esetben a bíróság hatáskörébe tartozik a házastársi vagy gyermektartásdíjra vonatkozó egyezség vizsgálata és jóváhagyása.

A fenti szabályok irányadók a különválás, valamint a házasság érvénytelenségének megállapítása esetén is.

Egyezség létrejötte esetén, még ha nem is a házasság felbontásáról vagy különválásról van szó, a szülőknek a szülői felügyelet szabályozásáról szóló egyezséget vagy annak bármely módosítását a fentiekhez hasonló módon jóváhagyás céljából be kell nyújtaniuk az anyakönyvi hivatalnak.

Tartás meghatározása egyezség hiányában

Kiskorú gyermekek szülők általi tartása

A házasság nem megegyezésen alapuló bontása esetében a gyermektartás megállapítását a bíróság előtt a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozására folyamatban lévő gyámügyi eljárásban kell kérni. A szülők kérhetik később a szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó egyezség jóváhagyását. Egyezség hiányában vagy az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén az ügyész kéri a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályozását. Az eljárást bíróságon folytatják le. A szülőket meghallgatásra idézik, amelyre a kiskorú gyermek és egyéb hozzátartozók szintén idézhetők. Amennyiben a meghallgatáson nem sikerül egyezséget kötni, a bíró ideiglenes jelleggel meghatározza a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályait, és a feleket közvetítőhöz vagy szakértői meghallgatásra utalja. Ha továbbra sem sikerül egyezséget kötni, a szülőket felhívják eljárási irataik és bizonyítékaik előterjesztésére. Ezt követi a bizonyításfelvétel, a tárgyalás, majd az ítélethozatal.

A fenti szabályok irányadók a különválás, valamint a házasság érvénytelenségének megállapítása esetén is.

Szülők vagy gyermektartásdíj-fizetésre kötelezett más személyek általi tartás

Gyermektartás olyan gyermektartás megállapítására irányuló gyámügyi eljárásban is meghatározásra kerülhet, amikor az eljárást a gyermektartás fizetésére kötelezett más személyekkel szemben, kifejezetten e célból kell megindítani. Ez az eljárás a korábban megállapított tartás módosítására is irányulhat. Az eljárást bíróságon folytatják le. Az eljárás kérelem alapján indul, amelyhez az alábbiakat kell mellékelni: tanúsítványok a gyermek és az alperes közötti rokoni kapcsolat fokáról; adott esetben a tartást korábban megállapító ítélet hiteles másolata; és a tanúk listája. Az alperest idézik. Ezt követően meghallgatást tartanak, amelyen arra törekednek, hogy a felek egyezségre jussanak. Egyezség hiányában az eljárás a védekezés előterjesztésével, a tanúmeghallgatással, a tárgyalással, majd az ítélethozatallal folytatódik.

Nagykorú és nagykorúsított kiskorú gyermek tartása

A nagykorú és a nagykorúsított kiskorú gyermek tartásának megállapítására irányuló eljárás bármely anyakönyvi hivatalnál kezdeményezhető a ténybeli és jogi alapokat megjelölő kérelem benyújtásával. A kérelemhez okirati bizonyítékokat kell mellékelni, valamint meg kell jelölni minden további bizonyítékot. Az alperest idézik. Ha az alperes nem emel kifogást, az anyakönyvvezető a kérelemnek helyt ad, és határozatot hoz a tartás megállapításáról. Amennyiben az alperes kifogást emel, az anyakönyvvezető megkísérli a felek közötti békéltetést. Ha a házastársak békülése lehetetlennek bizonyul, az anyakönyvvezető az ügyet a hatáskörrel rendelkező bíróság részére továbbítja tárgyalás tartása céljából.

Amennyiben már folyik olyan bírósági eljárás, amelyben gyermektartás megállapításra került, az időközben nagykorúvá vált vagy nagykorúsított kiskorú részére járó tartás megállapítása iránti keresetet egyesítik a korábbi ügyhöz, és az eljárást nem az anyakönyvi hivatal, hanem ez a bíróság folytatja le.

Házastársak és volt házastársak tartása

Amennyiben nem jött létre egyezség a felek között, a házastársak és a volt házastársak közötti tartás megállapítására irányuló eljárást bíróság előtt kell megindítani. Az eljárás megállapítási pernek minősül, amely megegyezik a nagykorúak részére járó tartás megállapítására irányuló, az alábbiakban ismertetett eljárással.

Nagykorúak tartása

Eltekintve a fent említett esetektől, a nagykorúak részére járó tartásdíj megállapítására irányuló eljárást bíróság előtt kell megindítani (pl. a gyermek szülőjének tartásdíj megállapítása iránti kérelme). Az eljárás megállapítási per. Az eljárás a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával indul.

Ebben a kérelemben a felperesnek meg kell jelölnie az eljáró bíróságot, azonosítania kell a feleket, meg kell adni nevüket, tartózkodási helyüket vagy székhelyüket, és amennyiben lehetséges, foglalkozásukat és munkahelyüket, meg kell jelölnie továbbá az eljárás fajtáját, elő kell adnia a kérelem alapjául szolgáló tényeket és jogi érveket, elő kell terjesztenie kérelmét, és meg kell jelölnie a kérelemmel érintett összeget. A kérelem végén meg kell jelölni a tanúkat, valamint a további bizonyítási indítványokat. Az alapkérelemhez csatolni kell az eljárásindítási illeték előzetes befizetését igazoló dokumentumokat és ügyvédi képviselet esetében a meghatalmazást. Ehelyett csatolható a költségmentesség megítélését igazoló dokumentum is.

Amennyiben ügyvédet hatalmaztak meg, az alapkérelem elektronikusan kerül benyújtásra a A link új ablakot nyit megCitius (mj.pt) honlapon elérhető formanyomtatványon, az ott meghatározott eljárásoknak és iránymutatásoknak megfelelően. A jogi képviselővel nem rendelkező felek az alábbi módokon nyújthatják be keresetüket a bíróság hivatalához: személyesen, ajánlott levélben vagy faxon.

Az alperest idézik. Ha az ügyben nem születik egyezség, a következő kötelező szakaszok a védekezés előterjesztése, a vitás kérdések végzésben való rögzítése (saneamento), a bizonyítékok ismertetése, a tárgyalás és az ítélethozatal.

A fent említett esetektől függően a tartás megállapítására irányadó eljárási szabályok:

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Gyermektartás esetén a kérelem benyújtására jogosult a gyermek törvényes képviselője, az ügyész, a gyermek felügyeletét ellátó személy, valamint a kiskorú gyermek ellátását biztosító oktatási vagy nevelési intézmény igazgatója. Az ügyészt a gyermektartás megállapításának szükségességéről bárki értesítheti (a 2015. szeptember 8-i A link új ablakot nyit meg141/2015. sz. törvényerejű rendelet 45. cikke).

A cselekvőképtelen nagykorú tartása esetén a törvényes képviselője indíthat eljárást (a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 16. cikke).

Nem cselekvőképtelen nagykorú és nagykorúsított kiskorú esetén az eljárást magának a nagykorúnak vagy nagykorúsított kiskorúnak, az általuk meghatalmazott jogi képviselőnek vagy az eljárás megindítására általuk meghatalmazott ügyvédnek kell megindítania.

A jogszabályok azonban a nagykorú gyermekekre tekintettel az alábbi különös rendelkezéseket tartalmazzák: az a szülő, aki elsődlegesen vállalja, hogy fedezi a magát eltartani képtelen nagykorú vagy nagykorúsított kiskorú kiadásait, kérheti, hogy a másik szülő járuljon hozzá az említett nagykorú gyermek eltartásához vagy oktatási költségeihez. E hozzájárulás részben vagy egészben a nagykorú vagy nagykorúsított kiskorú részére is fizethető, ha a bíró így látja jónak vagy a szülők ebben megegyeznek (a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 989. cikke).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Gyermektartás

A kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma (Tribunal de Comarca, Juízo de Família e Menores) jár el a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályozása és a gyermektartásdíj megállapítása iránti védelmi eljárásokkal kapcsolatos ügyekben. Családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégium hiányában főszabály szerint a kerületi bíróság (Tribunal de Comarca) helyi kollégiuma (Juízo Local) vagy általános hatáskörű kollégiuma (Juízo de Competência Genérica) jár el.

Annak megállapítására, hogy a fenti bíróságok közül melyik illetékes, az alábbi szabályok irányadók. Főszabályként az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek az eljárás megindításakor lakik.

Ha a gyermek tartózkodási helye ismeretlen, a szülői felügyeletet gyakorlók tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes.

Ha a szülői felügyeletet gyakorlók lakóhelye eltérő helyen van, annak a személynek a tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes, aki a gyermek feletti felügyeletet gyakorolja, közös felügyelet esetén pedig a gyermekkel közös háztartásban élő személy lakóhelye szerinti bíróság.

Ha az eljárás ugyanazon szülők kettő vagy több, különböző bíróságok illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermekét érinti, az a bíróság illetékes, amelynek területén e gyermekek közül a legtöbbnek a tartózkodási helye van. Azonos illetékességi okok esetén az a bíróság illetékes, amelynél a tartásdíj megállapítása iránti keresetet első fokon benyújtották.

Ha az eljárás megindításakor a gyermek nem Portugáliában él, a felperes vagy az alperes tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes; ha ők is külföldön élnek, és a portugál bíróság rendelkezik nemzetközi joghatósággal, a lisszaboni kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma (Tribunal da Comarca de Lisboa, Juízo de Família e Menores) jár el, mivel ez a bíróság illetékes Lisszabon területén.

Nagykorú gyermek tartása

Valamennyi anyakönyvi hivatal hatáskörrel rendelkezik a nagykorú gyermek tartása iránti eljárásra. Ez alól az egyetlen kivételt az jelenti, ha már folyamatban van egy bírósági eljárás, amelyben a gyermektartásdíj megállapításra került. Ebben az esetben az időközben nagykorúvá vált vagy nagykorúsított kiskorú részére járó tartásdíj megállapítása iránti keresetet egyesítik a folyamatban levő ügyhöz, és ez a bíróság folytatja le az eljárást.

Házastárs és volt házastárs tartása

Házastársak és volt házastársak részére járó tartás megállapítása esetén annak a kerületi bíróságnak a családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma jár el, amelynek területén az alperes lakik. Ahol nincsen családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégium, fő szabály szerint a kerületi bíróság helyi kollégiuma vagy általános hatáskörű kollégiuma jár el.

Nagykorúak tartása

A fent említett eseteken túl a nagykorúak részére járó tartás megállapítására irányuló eljárást a kerületi bíróság előtt kell megindítani: központi polgári kollégiuma jár el (ha a pertárgy értéke meghaladja az 50 000,00 EUR-t); helyi kollégiuma vagy általános hatáskörű kollégiuma jár el, amennyiben van ilyen (ha a pertárgy értéke nem haladja meg az 50 000,00 eurót). Területi szempontból az alperes tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes.

Tartásdíj végrehajtása

Az alábbi bíróságok járnak el a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban késedelmes fizetés esetén.

Ha a kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma (Tribunal de Comarca, Juízo de Família e Menores) folytatta le az eljárást, amelyben a tartásdíjat megállapították, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást is ez a kollégium folytatja le az adott ügy keretében, amelyhez a végrehajtás iránti kérelmet egyesíteni kell.

Ha a kerületi bíróság központi polgári kollégiuma (Tribunal de Comarca, Juízo Central Cível) folytatta le az eljárást, amelyben a tartásdíjat megállapították, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást a végrehajtási kollégium (Secção de Execução) folytatja le, ha a pertárgy értéke miatt az említett központi polgári kollégiumnak nincs arra hatásköre.

Ahol nincsen végrehajtási kollégium, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban azon bíróság központi polgári kollégiuma jár el, amely a megállapítási keresetet elbírálta, és ebben az esetben a végrehajtás azon eljárás részeként kerül lefolytatásra.

Ha a tartásdíjat a kerületi bíróság helyi polgári kollégiuma vagy általános hatáskörű kollégiuma előtt folyt eljárásban állapították meg, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás ezen eljárás keretében kerül lefolytatásra, amennyiben nem rendelkeznek végrehajtási tanáccsal. Ha működik végrehajtási kollégium (amelynek az illetékessége kiterjed arra a területre, ahol a megállapítási keresetet elbíráló általános hatáskörű kollégium vagy a helyi polgári kollégium található), akkor ez a kollégium jár el a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban.

A bírósági ítélet végrehajtása iránti kérelmet abban a megállapítási eljárásban kell benyújtani, amelyben a szóban forgó ítéletet meghozták, akkor is, ha a végrehajtási eljárást nem a végrehajtható ítéletet hozó bíróság folytatja le. Ebben az esetben, ha a végrehajtási kollégium rendelkezik hatáskörrel, az ítéletet meghozó bíróság haladéktalanul megküldi a végrehajtási kollégiumnak az ítélet egy példányát, a végrehajtási kérelmet és annak mellékleteit.

A fenti szabály irányadó arra az esetre, amikor végrehajtási kollégium hiányában a helyi polgári kollégium vagy az általános hatáskörű kollégium rendelkezik hatáskörrel a végrehajtási eljárás lefolytatására.

Ha a tartásdíjat nem bíróság, hanem anyakönyvi hivatal állapította meg, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás illetékességi szabályai a következők:

  • a végrehajtási eljárást azon bíróság előtt kell megindítani, amelynek területén a tartásra kötelezett lakik; a Lisszabon vagy Porto területén lakó tartásra jogosult azonban választhatja a kötelezettség teljesítési helye szerinti bíróságot, ha a tartásra kötelezett is ugyanabban a városban él;
  • amennyiben a végrehajtási eljárást a tartásra kötelezett lakóhelye szerinti bíróságon kell megindítani, aki viszont nem Portugáliában lakik, de van ott vagyona, akkor a vagyon fekvése szerinti bíróság illetékes.

Az anyakönyvvezető tartásdíjat megállapító határozata alapján induló végrehajtási eljárásra a következő hatásköri szabályok vonatkoznak:

A kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma rendelkezik hatáskörrel arra, hogy előkészítse és elbírálja a házastársak és volt házastársak közötti, a gyermekek, a nagykorúak és a nagykorúsított kiskorúak részére járó tartásdíj végrehajtása iránti eljárásokat. Mivel ebben az esetben a megállapítási kérelmet nem a családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégium, hanem az anyakönyvi hivatal bírálta el, a bíróságok megállapíthatják, hogy a kerületi bíróság végrehajtási kollégiuma rendelkezik hatáskörrel.

Végrehajtási kollégium hiányában a helyi polgári kollégium vagy az általános hatáskörű kollégium rendelkezik hatáskörrel a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás lefolytatására.

Megjegyzés:
A fenti hatásköri és illetékességi szabályok a nemzeti bíróságok értelmezése következtében eltérően alakulhatnak.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Fő szabály szerint, a jogorvoslati eljárás kivételével nem szükséges ügyvédet meghatalmazni a gyermektartás megállapítása iránti eljárásban. A nagykorú vagy nagykorúsított kérelmező (pl. a gyermek gyámja) személyesen eljárhat az elsőfokú bíróság előtt folyó eljárásban. A gyermeknek ugyanakkor ügyvédet kell kirendelni, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülei, a jogi képviselő vagy a szülői felügyeletet ténylegesen gyakorló személy között, illetve ha a kellő érettséggel rendelkező gyermek azt a bíróságtól kéri.

Egyéb tartásdíjjal kapcsolatos eljárásokban az alábbi szabályok alkalmazandók.

Kötelező az ügyvédi képviselet: olyan kérdésekben, amelyeknél értékhatártól függ a hatáskörrel rendelkező bíróság és ahol rendes fellebbezésnek helye van; azokban az ügyekben, amelyekben a fellebbezés értékhatártól függetlenül minden esetben megengedett; fellebbezési ügyekben és a magasabb szintű bíróságok előtt megindított ügyekben.

Jelenleg, 2022-ben, rendes jogorvoslat csak akkor nyújtható be, ha a pertárgy értéke meghaladja az azon bíróság esetében irányadó értékhatárt, amellyel szemben a jogorvoslatot benyújtották, és a megtámadott határozat a fellebbezőre nézve olyan összegben kedvezőtlen, amely a bíróság esetében irányadó értékhatár felét meghaladja. A pervesztes felet ért kár értékére vonatkozó kétség esetén csak a pertárgy értékét veszik figyelembe. E jogelv alól számos kivétel létezik, amelyet maga a jogelv és más jogszabályi rendelkezések tartalmaznak. 2022-ben, a jelen tájékoztató felülvizsgálatakor polgári ügyekben a következő az értékhatár: fellebbviteli bíróság (Tribunal da Relação) – 30 000,00 EUR; elsőfokú bíróság (Tribunal de Primeira Instância) – 5000,00 EUR.

Még azokban az esetekben is, amikor kötelező a jogi képviselet vagy ügyvédjelölt, jogi tanácsadó általi képviselet, a felek tehetnek olyan kérdésekben kérelmeket, amelyekben jogkérdés nem merül fel.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A kérdésre adandó válasz attól függ, hogy a tartás megállapítása iránti eljárásra bíróság vagy anyakönyvi hivatal előtt kerül-e sor, továbbá hogy a felek részesülnek-e költségmentességben. A bíróságon meg kell fizetni a felmerült költségeket. A bíróságon meg kell fizetni a felmerült költségeket. Az anyakönyvi hivatalnál díj fizetendő.

A költségek megfizetéséről az eljárási költségekről szóló rendelet rendelkezik

A költségek megfizetéséről az A link új ablakot nyit megeljárási költségekről szóló rendelet rendelkezik.

A költségek magukban foglalják a bírósági illetéket, a díjakat és a fél költségeit – a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 529. cikke

Mentességek

Az A link új ablakot nyit megeljárási költségekről szóló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének i) és l) pontja szerint

A kiskorú a bírósági eljárásban mentesül a költségek megfizetése alól, ha ügyész vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd képviseli, továbbá az anyakönyvi hivatal előtti eljárásban sem kell illetéket fizetnie.

A kiskorúak és törvényes képviselőik mentesülnek továbbá a költségek megfizetése alól a fiatalkorúak bírósága által hozott, a tartásdíjat megállapító, megváltoztató vagy megszüntető határozat elleni jogorvoslati eljárásban. A fiatalkorúak bírósága előtti, a tartásdíj megállapítására alkalmas eljárások jellemzően a gyermektartás megállapítására irányuló eljárás és a szülői felügyelet szabályozására irányuló eljárás. Ezek peren kívüli különleges eljárások.

Az A link új ablakot nyit megeljárási költségekről szóló rendelet 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint:

A fiatalkorúak bírósága előtti eljárásokban részt vevő felek mentességet élveznek az eljárási illeték előzetes megfizetése alól, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyek tartásdíj megállapítására irányulnak. Ezekben az ügyekben az eljárási illeték eljárás megindulásakor történő megfizetése helyett a félnek az alapeljárásban történt ítélethozataltól számított tíz napon belül kell az illetéket megfizetnie. Ez érvényes abban az esetben is, ha az ítélet még nem emelkedett jogerőre.

A fenti eseteket kivéve a költségfizetési kötelezettség általános. Ez alól csak azok az eljárások képeznek kivételt, amelyekben a fél költségmentességben részesül, és/vagy a szóban forgó eljárásra az alábbiakban meghatározottak szerint a 2009. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet V. fejezetében foglaltak alkalmazandók.

Költségek beszedése

A fentiekben kifejtett kivételektől eltekintve a tartásdíj megállapítására irányuló eljárások megindításához eljárásindítási illetéket kell fizetni. Az eljárásindítási illeték a végleges költségekre vonatkozó előlegnek felel meg.

A költségek tartalmazzák az eljárási illetéket, díjakat, valamint a fél költségeit.

Eljárási illetékek

Az eljárási illeték összegének meghatározásához elengedhetetlen a pertárgy értékének ismerete, mivel az eljárási illetéket ez alapján kell megállapítani, az eljárási illetékekről szóló rendelet mellékletét képező táblázatoknak megfelelően.

A pertárgy értékét a fent említett táblázatok alkalmazása szempontjából A link új ablakot nyit megPolgári perrendtartás törvény 296–310. cikke szerint kell meghatározni.

Például:

  • a végleges tartásdíj megállapítására irányuló eljárásokban a pertárgy értéke a keresetben igényelt éves tartásdíj ötszöröse, vagyis ezen eljárásokban a pertárgy értéke az igényelt havi tartásdíj hatvanszorosa;
  • az ideiglenes tartásdíj biztosítási intézkedéssel történő megállapítására irányuló eljárások esetén a pertárgy értéke az igényelt havi tartásdíj tizenkétszerese;
  • a házasság felbontása iránti eljárásban és a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozására irányuló eljárásban, amelyben a tartásdíj megállapítása mellett más immateriális javakkal kapcsolatos kérdések is szerepet kapnak, a pertárgy értéke legalább a fellebbviteli bíróság esetében irányadó értékhatár plusz egy cent (2022-ben: 30 000,01 EUR – a A link új ablakot nyit meg62/2013. sz. törvény 44. cikke).

Eljárási költségek

A díjakra a következő szabályok vonatkoznak (a polgári perrendtartás 532. cikke, amely elérhető az alábbi helyen: A link új ablakot nyit meg2013. június 26-i 41/2013. sz. törvény

A bizonyítással kapcsolatos kiadások és költségek esetében (szakértői díjak, tanulmányok stb.) a szabály az, hogy minden fél fizeti a saját érdekkörében felmerült költségeket és díjakat.

Ha egy adott bizonyítási cselekmény nyilvánvalóan szükségtelennek vagy az eljárás elhúzását célzónak bizonyul, az azt indítványozó fél viseli a kapcsolódó költségeket függetlenül a pernyertességtől vagy a költségekről való döntéstől.

Abban az esetben, ha valamennyi fél érdekelt egy adott bizonyítás lefolytatásában vagy költség felmerülésében, és abból azonos előnyük származik, vagy ha nem lehet meghatározni az érdekelt felet, a felek egyenlően viselik a felmerülő díjakat.

A felek költségei

A felek költségeit illetően a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 533. cikke a következőképpen rendelkezik: a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél viseli a pervesztessége arányához igazodó díjszabás szerint.

A felek költségei közé tartoznak az előzetesen megfizetett eljárási illetékek, a félnél ténylegesen felmerült költségek, a végrehajtói díjak és költségek, valamint a jogi képviselő díja és költségei.

Költségjegyzék

A fent említett esetek kivételével, amelyek tekintetében a felek mentességet élveznek az eljárási illetékek előzetes megfizetése alól, a bírósági tisztviselő általában csak akkor készíti el az ítéletnek megfelelő költségjegyzéket, ha az ítélet már jogerőre emelkedett és azzal szemben nem lehet jogorvoslatot benyújtani. A feleket értesítik a költségjegyzékről.

Amennyiben a költségjegyzék tekintetében nem nyújtanak be fellebbezést vagy panaszt vagy ezeket elbírálták, a pervesztes fél fizetési kötelezettsége és/vagy a megelőlegezett költségek tekintetében a pernyertes fél megtérítési igénye beáll.

A pervesztes fél a költségeket közvetlenül a jogosult fél részére fizeti meg. Ha a vesztes fél költségmentességet kapott, a szóban forgó összegeket az állam fizeti ki az azokat megelőlegező félnek – az A link új ablakot nyit megeljárási költségekről szóló rendelet 26. cikke.

Költségmentesség a bíróság előtti eljárásokban

Amennyiben a felperes nem rendelkezik az eljárás megindításhoz szükséges anyagi eszközökkel, költségmentességet kaphat. A nemzeti jogszabályok értelmében költségmentességben csak természetes személyek vagy nonprofit jogi személyek részesülhetnek.

A költségmentesség rendszerét a A link új ablakot nyit meg34/2004. sz. törvény rögzíti.

A magánszemélyek különféle módokon részesülhetnek költségmentességben, amely lehet: jogi tanácsadás, mentesség a bírósági díjak és illetékek alól, a bírósági díjak és illetékek részletekben történő megfizetése, a jogi képviselő kirendelése és díjának megfizetése, a jogi képviselő kirendelése és díjának részletekben történő megfizetése, valamint bírósági végrehajtó kijelölése.

A költségmentesség portugál rendszere és annak szabályai minden bíróságra és eljárásra alkalmazandók.

A költségmentesség iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet személyesen vagy postai úton kell megküldeni a Társadalombiztosítási Intézet (Instituto da Segurança Social IP) bármely nyilvános szolgálatához. A formanyomtatvány és a kitöltési útmutatója elérhető az Intézetnél. Az általános ügyintézési idő 30 nap. Mind a gyakorlati információk, mind az űrlapok elérhetők a következő címen: A link új ablakot nyit megProteção Jurídica - seg-social.pt

A kereset benyújtásakor a felperesnek a keresetlevélhez csatolnia kell az eljárási illeték előzetes megfizetését vagy az illeték előzetes megfizetése alóli mentességet biztosító költségmentesség megadását igazoló iratot. Az eljárási illeték részletekben történő megfizetése formájában biztosított költségmentesség esetén ezt, valamint az esedékes összeg megfizetését igazoló iratot kell csatolni – A link új ablakot nyit mega bírósági költségekről szóló rendelet 14. és 15. cikke.

Illetékek az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban

A kiskorú gyermek az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban illetékmentességben részesül, ha ügyész vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd képviseli.

Az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban fizetendő illetéket az anyakönyvi hivatalokra és közjegyzőkre vonatkozó díjakról szóló rendelet szabályozza.

Például 2022-ben az anyakönyvi hivatalok illetékességi körébe tartozó ügyekben felszámított illetékek, amelyeket az A link új ablakot nyit meganyakönyvi hivatalok és a közjegyzők díjszabási rendeletének 18. cikke tartalmaz, a következőképen alakulnak:

  • a házasság közös megegyezésen alapuló felbontása vagy közös megegyezésen alapuló különválás (vagyonmegosztás nélkül), ideértve a házastársak közötti vagy a kiskorú gyermeknek járó tartásdíjra vonatkozó egyezséget jóváhagyó határozatokat is – 280 EUR;
  • a nagykorú vagy nagykorúsított kiskorúak tartásdíjának megállapítására irányuló eljárás – 120 EUR;
  • a tartásdíjra vonatkozó egyezség módosítására irányuló eljárás – 100 EUR.

Ezek az összegek a 2022-es állapotot tükrözik, amikor a jelen tájékoztató frissítésre került, ezért azokat felül kell vizsgálni. Emiatt a hatályos nemzeti jogról minden esetben szükséges tájékozódni.

Költségmentesség az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban

Az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban a költségmentességnek csak két formája lehetséges: ügyvéd kirendelése és díjának megfizetése; ügyvéd kirendelése és díjának részletekben történő megfizetése.

Az anyakönyvi hivatal előtt bizonyos eljárási cselekmények díjmentesek olyan magánszemélyek számára, akik bizonyítani tudják, hogy nehéz anyagi helyzetben vannak.

Az anyagi nehézség az alábbi módokon igazolható: az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított okirattal; azon szociális ellátást nyújtó állami intézmény által kiállított nyilatkozattal, amelybe a magánszemélyt felvették.

Ebben az esetben az alábbi eljárási cselekmények díjmentesek: az anyakönyvi vagy állampolgársággal kapcsolatos eljárási cselekmények; eljárások és az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok; a kiadásukhoz szükséges okiratok és ahhoz kapcsolódó eljárások; a bármely okból szükséges tanúsítványok.

Az anyakönyvi hivatal előtti, tartásdíj megállapítására irányuló eljárásokban ugyanezek a szabályok irányadók.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

Eltérő megállapodás vagy jogszabályi rendelkezés vagy rendkívüli intézkedések indokoltsága hiányában a tartásdíjat főszabály szerint havi pénzösszegben állapítják. Ha például a tartásra kötelezett igazolja, hogy a tartásdíjat nem képes járadék formájában fizetni, hanem azt csak a lakóingatlana és cége formájában tudja biztosítani, kivételes jelleggel ez utóbbi is elrendelhető.

A tartás számítása

A tartási kötelezettséget és a tartásdíj kiszámítását a A link új ablakot nyit megportugál polgári törvénykönyv 1871–1880., 1905., 2003–2023. cikke szabályozza.

A tartásdíj arányos a tartásra kötelezett eszközeivel és a tartásra jogosult szükségleteivel. A tartásdíj meghatározásakor a tartásra jogosult saját létfenntartási lehetőségeit is megvizsgálják.

A tartásra jogosult szükségletei attól függnek, hogy gyermekről, tanulmányokat folytató nagykorú gyermekről vagy nagykorú személyről van-e szó. Ezek az 1. kérdésre adott válaszban már említésre kerültek.

A tartásra kötelezett vizsgálandó pénzügyi eszközeit illetően fontos megjegyezni, hogy más szempontokat vesznek figyelembe attól függően, hogy gyermeknek vagy volt házastársnak járó tartásról van-e szó.

Gyermektartás megállapítása

A gyermek eltartása a szülők alapvető kötelezettsége. Ennek alapjául közvetlenül a Portugál Köztársaság Alkotmánya 36. cikkének (5) bekezdése szolgál.

A gyermektartásnak arányban kell állnia a tartásra kötelezett pénzügyi eszközeivel.

A portugál legfelsőbb bíróság (Supremo Tribunal de Justiça) ítélkezési gyakorlata alapján a gyermektartás megállapításakor a bíróságnak nem csak a tartásra kötelezett aktuális jövedelmének összegét kell figyelembe vennie, hanem átfogó és általános módon a szociális helyzetét, keresőképességét, az olyan foglalkozásra való aktív törekvésre vonatkozó kötelességét, amely ezen kötelezettsége teljesítését lehetővé teszi, valamint a tulajdonában álló összes vagyont is.

Volt házastársak részére megállapított tartásdíj

A volt házastárs tartásának megállapításakor a bíróságnak figyelembe kell venni a házasság időtartamát, a család kiadásaihoz való hozzájárulást, a házastársak életkorát és egészségi állapotát, szakképesítésüket és munkavállalási lehetőségeiket, a közös gyermekek felneveléséhez várhatóan szükséges időt, keresetüket és jövedelmüket, újbóli házasságkötésüket vagy élettársi kapcsolatukat, továbbá általában valamennyi, a tartásra jogosult házastárs szükségleteit és a tartásra kötelezett házastárs lehetőségeit befolyásoló tényezőt.

A portugál ítélkezési gyakorlat alapján a tartásra jogosult házastárs többnyire nem követelheti, hogy számára a házasság fennállása alatti életszínvonalat biztosítsák.

A tartásra jogosultság kezdő időpontja

A bíróság által megállapított tartásdíj a kereset benyújtásának időpontjától esedékes. A felek által kötött és a bíróság vagy anyakönyvvezető által jóváhagyott egyezségben megállapított tartásdíj a tartásra kötelezett késedelembe esésétől jár. A tartásra kötelezett késedelembe esik a fizetésre megállapított határidő lejártát követően vagy ennek hiányában a tartásdíj követelésekor. A fent említett esetek sérelme nélkül, a portugál jogszabályok nem teszik lehetővé a tartásdíj visszamenőleges megállapítását.

A megállapított tartásdíj módosítása

Ha a tartásdíj megállapítását követően a körülmények megváltoznak, a tartásdíj módosítható vagy megszüntethető.

Ha nincs folyamatban a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás, a tartásdíj módosítása vagy megszüntetése iránti kérelem a marasztalási kereset mellett benyújtható. Ha folyamatban van a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás, a tartásdíj módosítása vagy megszüntetése iránti kérelmet egyesítik a végrehajtási eljáráshoz.

A tartásra kötelezett kérheti a tartásdíj csökkentését vagy megszüntetését, ha például pénzügyi eszközei csökkennek, a tartásra jogosult eszközei növekednek, a tartásra jogosult nagykorúvá válik, vagy a tartásra jogosult képessé válik arra, hogy hozzájáruljon a létfenntartása költségeihez.

A tartásra jogosult kérheti a tartásdíj emelését, ha például pénzügyi helyzete romlik, családi körülményei megváltoznak, a szükségletei megnövekednek, vagy a megélhetési költségek emelkednek, és ezt az emelést a tartásra kötelezett képes támogatni, valamint kell is támogatnia (mivel például a keresete szintén emelkedett).

Automatikus kiigazítás

Az emelkedő megélhetési költségeknek való megfelelés céljából a tartásdíjat megállapító határozat rendelkezhet a megítélt összeg rendszeres (általában évente történő) automatikus kiigazításáról.

A kiigazítás alapulhat a Nemzeti Statisztikai Intézet (Instituto Nacional de Estatística) által az infláció mértékének évente közzétett emelkedésén vagy a bíróság által meghatározott bizonyos kamatláb emelkedésén. A kiigazítás azonban történhet a határozatban megállapított bizonyos összeggel történő éves emeléssel is.

A bíróság mérlegelési jogkörében eljárva meghatározza az automatikus kiigazítást, és kiválasztja annak megfelelő módját. Az automatikus kiigazítás meghatározható a felek által kötött és jóváhagyott egyezségben is.

Ideiglenes tartásdíj

A végleges tartásdíj mellett ideiglenes tartásdíj is megállapítható.

Ha a végleges tartásdíj még nem került megállapításra, a bíróság a tartásra jogosult kérelmére vagy – ha a tartásra jogosult kiskorú gyermek – hivatalból, mérlegelési jogkörében eljárva ideiglenes tartásdíjat állapíthat meg. Az ideiglenes tartásdíj soha nem téríthető vissza. Az ideiglenes tartásdíj a végleges tartásdíj megállapítására irányuló folyamatban lévő alapeljárás alatt fizetendő. A végleges tartásdíj a megállapítását követően fizetendő.

Ha a házasság nem közös megegyezésen alapuló felbontása iránti per folyamatban van, a bíróság az eljárás időtartamára ideiglenes tartásdíjat ítélhet meg az egyik házastárs vagy a gyermekek részére. Ha a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítása iránti per folyamatban van, a bíróság ideiglenes tartásdíjat ítélhet meg a kiskorú gyermekek részére. A fenti esetekben az ideiglenes tartásdíj eljárás folyamán tartott tárgyaláson is megállapítható.

Ugyanakkor ideiglenes tartásdíj a biztosítási intézkedés iránti eljárásban is megállapítható, amelyet egyesítenek a végleges tartásdíj megállapítására irányuló eljáráshoz.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat a bíróság határozatában vagy a felek bíróság által jóváhagyott egyezségében megjelölt feltételek mellett, az abban meghatározott személynek fizetik.

Ha a jogosult cselekvőképes nagykorú vagy nagykorúsított kiskorú, főszabályként a tartásdíjat közvetlenül neki fizetik.

Cselekvőképtelen nagykorú esetén a tartásdíjat annak a személynek fizetik, aki jogszabálynál fogva köteles a cselekvőképtelen nagykorú pénzügyi jogainak gyakorlására (gyám, gondnok vagy igazságügyi vagyonkezelő); így akár intézmény is kaphatja a tartásdíjat.

Ha a jogosult kiskorú gyermek, a tartásdíjat a felügyeleti jogot gyakorló személynek fizetik, aki lehet az egyik szülő vagy adott esetben más családtag, harmadik fél (nevelőszülő) vagy a kiskorú gondozását ellátó intézmény igazgatója.

A jogszabály nem ír elő meghatározott fizetési módszereket, így a felek megállapodhatnak a fizetés módjáról. Megállapodás hiányában a bíróság határozza meg azt a fizetési módot, amely a tartásra kötelezett, illetve a tartásra jogosult számára egyaránt a legpraktikusabb és a legkevésbé költséges.

A havi tartásdíjat általában az esedékesség szerinti hónap elején kell készpénzben megfizetni a jogosult részére.

A fizetés módját és helyét a tartásdíjat megállapító egyezség vagy határozat tartalmazza. Ha ezeket nem határozták meg, e tekintetben a portugál polgári törvénykönyv általános szabályait kell alkalmazni. E szabályok értelmében főszabályként, eltérő rendelkezés hiányában:

  • a készpénzben fizetendő tartásdíjat azon a helyen kell megfizetni, ahol a fizetés esedékességekor a jogosult lakóhelye található;
  • mivel a fizetés a Gergely-naptár szerinti hónapok szerint történik, a jogosult a szóban forgó hónap első napjától kezdve bármikor követelheti az összeget.

A leggyakoribb fizetési módok a banki átutalás, a bankban nyitott folyószámlára történő befizetés, a postautalvány vagy csekk feladása, vagy a készpénz személyes átadása.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett késedelembe esik, a tartásra jogosult polgári jogi és büntetőjogi eszközökhöz folyamodhat.

Polgári jogi végrehajtási intézkedések

Végrehajtást megelőző meghallgatás

A gyermektartásdíjnak a tartásdíj végrehajtása iránti eljárásában vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítására irányuló eljárásban történő meghatározása esetén a tartásra jogosult végrehajtást megelőző meghallgatást kérhet.

A gyermektartás kedvezményezettje végrehajtást megelőző meghallgatást kezdeményezhet a A link új ablakot nyit megszülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok (Regime Geral do Processo Tutelar Cível) 48. cikke szerint, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek: a tartásdíj fizetésének elmaradása vagy késedelmes fizetése; a tartásra kötelezett foglalkoztatásból, nyugdíjkifizetésből, támogatásból, jutalékból, díjazásból, jutalomból, hozzájárulásból származó rendszeres jövedelemmel vagy más hasonló jövedelemmel rendelkezik.

A kérelmet egyesítik a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályozására vagy a tartásdíj megállapítására irányuló bírósági eljárással. A tartásra kötelezettet felhívják a tartásdíjnak az esedékességtől számított tíz napon belül történő megfizetésére. Ha a tartásra kötelezett nem nyújtja be a teljesítést igazoló okirati bizonyítékot, a tartásdíjat havonta levonják a munkabéréből, keresetéből, nyugdíjából, támogatásból vagy a részére folyósított egyéb jövedelméből. Ennek érdekében a kifizetésért felelős szerveket felhívják a havi levonás feldolgozására, és annak közvetlenül a tartásra jogosult által meghatározott bankszámlára történő kifizetésére. A levont összegek az esedékessé váló tartásdíj fedezésére is szolgálnak.

A felhívásukat követően a fenti jövedelmek kezeléséért vagy kifizetéséért felelős személyek vagy szervek a tartásdíjként levont összeg kijelölt letétkezelőjének minősülnek. Ha tehát nem vonják le a meghatározott összeget, a folyamatban lévő eljárásban végrehajtás érvényesíthető velük szemben.

Nem vonható le összeg a tartásra kötelezett teljesítésre való felhívását megelőzően keletkezett tartozás kiegyenlítésére. A levonás azonban kiterjed a később esedékessé váló tartásdíjra. A meghallgatáson történő felhívást megelőzően keletkezett tartozás megfizetése érdekében a tartásra jogosultnak végrehajtási eljárást kell kezdeményeznie. Így a kiskorú gyermekeket illető tartásdíj esetén a jogosult párhuzamosan kérhet végrehajtást megelőző meghallgatást (az esedékessé váló tartásdíj tekintetében), és kezdeményezhet tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást (a már lejárt tartozás tekintetében).

Nem kötelező végrehajtást megelőző meghallgatást tartani a végrehajtás kezdeményezése előtt. Ez csupán alternatívát kínál a végrehajtás helyett. A felszólalás nem megengedett, másfelől azonban a tartásra jogosultnak kevesebb lehetőség áll rendelkezésére, mint a végrehajtás során, mivel a tartásra jogosult csak a keresetből, munkabérből, nyugdíjból, támogatásokból vagy egyéb rendszeres jövedelemből történő letiltást kérhet (nem kérheti a vagyon, betétek vagy hitelezői követelések lefoglalását).

Kiskorúkat illető tartásdíj esetén a tartásra jogosult megteheti, hogy csak a polgári perrendtartás szerinti, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást kezdeményezi. Így egyetlen keresetben kérheti a lejárt és az esedékessé váló tartozások teljesítését. A végrehajtási eljárás során a tartásra jogosult személy a végrehajtási eszközök szélesebb körét veheti igénybe, például a lefoglalást vagy a jövedelem letiltását. Az alábbiakban ismertetjük ezt az eljárást.

Nemteljesítési meghallgatás

A szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítására irányuló eljárásban megállapított gyermektartásdíj esetén a jogszabályok a A link új ablakot nyit megszülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok (Regime Geral do Processo Tutelar) 41. cikke szerinti nemteljesítési meghallgatást is lehetővé teszik a tartásra jogosult számára.

A meghallgatáson a jogosult kérheti a bíróságtól a teljesítés kikényszerítése érdekében szükséges lépések elrendelését, valamint bírság kiszabását a mulasztó félre. A kérelmet egyesítik az eljárással, a bíróság pedig meghallgatásra idézi a szülőket, vagy felhívja az alperest, hogy – az általa megfelelőnek tartott módon – öt napon belül adja elő az érveit.

A szülők megállapodhatnak az addigi rendszer módosításáról. Egyezség hiányában a bíró ideiglenes jelleggel határoz a kérelem tárgyában, és a feleket közvetítői eljárásra küldi vagy szakértőhöz speciális meghallgatásra. Ha továbbra sem sikerül egyezséget kötni, a szülőket felhívják eljárási irataik és bizonyítási indítványaik előterjesztésére. Ezt követi a bizonyításfelvétel, a tárgyalás, majd az ítélethozatal.

Tartás végrehajtására irányuló különleges eljárás

Bármely olyan esetben, amikor késik a tartásdíj fizetése, a tartásra jogosult a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 933–937. cikkével összhangban kezdeményezheti a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást. E szabály attól függetlenül irányadó, hogy a tartás gyermeknek vagy nagykorú személynek jár, illetve hogy a tartás végleges vagy ideiglenes.

A tartási kötelezettség különös végrehajtása során a kérelmező a következőket kérheti: a másik fél által megszerzett összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélése; vagy a tartásra kötelezett jövedelmének letiltása.

Az összeg megítélése vagy a letiltás a lefoglalástól függetlenül történik, és célja a már esedékes vagy jövőben esedékessé váló összegek biztosítása.

Amennyiben a kérelmező összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélését kéri, az ezek kifizetéséért vagy a kifizetések feldolgozásáért felelős szervet fel kell szólítani, hogy a megítélt összeget közvetlenül a kérelmező számára fizesse ki. A megítélt összeget a kérelmező bankszámlájára havonta kell átutalni, a kérelmezőnek a bankszámlaszámát az alapkérelemben meg kell adnia.

Ha a kérelmező a jövedelem letiltását kéri, megjelöli az ezzel érintett vagyontárgyat, és a végrehajtó elrendeli az esedékes és esedékessé váló tartásdíj fedezésére megfelelőnek ítélt vagyonrész zálogjoggal való terhelését. Az alperest e célból meghallgathatják.

Ha a zálogjog alapítását követően a letiltott jövedelem elégtelennek bizonyul, a kérelmező megnevezhet más vagyontárgyat. Ha azonban a jövedelem túl magasnak bizonyul, a kérelmező köteles a többletet annak kézhezvételekor és a megfelelő összegben az alperesnek megtéríteni. Az alperes a zálogjognak a vagyon egy részére történő korlátozását vagy más vagyontárgy megterhelését is kérheti.

A megítélt összegnek vagy a jövedelem zálogjoggal való megterhelésének fedeznie kell a lejárt tartozást, a tartásra jogosult fizetési felszólításától számított késedelmi kamatot, az esedékessé váló tartásdíjat és adott esetben az automatikus kiigazítás összegét.

A tartásra jogosult ezt követően is kérelmezheti a tartásra kötelezett vagyonának lefoglalását. A lefoglalás vonatkozhat ingó javakra, ingatlanra, bankbetétekre, hitelezői jogosultságokra, kereskedelmi létesítményekre vagy gazdasági társasági részesedésekre.

Ha a lefoglalt vagyont a tartásdíjhátralék kifizetése érdekében értékesítik, a fennmaradó összeg csak akkor jár vissza a tartásra kötelezettnek, ha a jövőben esedékessé váló tartás megfizetése a bíró által megfelelőnek ítélt mértékig biztosított, kivéve, ha a kötelezett biztosítékot vagy más megfelelő garanciát nyújt.

A tartásra kötelezettet csak a jövedelem lefoglalását, részbeni odaítélését vagy zálogjoggal való megterhelését követően idézik. A tartásra kötelezett végrehajtással szembeni tiltakozása nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra.

Ha a tartásdíj módosítása vagy megszüntetése iránti kérelmet nyújtanak be a folyamatban lévő tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás alatt, a módosítás vagy megszüntetés iránti kérelmet egyesítik a végrehajtási eljárással.

Európai végrehajtható okirat

Ha a közigazgatási hatóság előtt készült közokiraton, vagy az ilyen hatóság által hitelesített okiraton alapuló tartási megállapodásban foglaltakat nem tartják be, a tartásra jogosult – olyan tagállamban, amelyet nem köt a 2007. évi hágai jegyzőkönyv – hivatkozhat a 2004. április 21-i 805/2004/EK rendeletre, amely létrehozta az európai végrehajtható okiratot (az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontja és a 2008. december 18-i 4/2009 rendelet 68. cikkének (2) bekezdése).

Büntetőjogi végrehajtási intézkedések

A A link új ablakot nyit megbüntető törvénykönyv 250. cikke az ott meghatározottak szerint a tartási kötelezettség megszegését egy hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 240 napi tétel pénzbüntetéssel bünteti.

A büntetőeljárás feljelentés megtételével indul.

Ha a kötelezettséget ezt követően teljesítik, a bíróság részben vagy teljes egészében felfüggesztheti vagy elengedheti a büntetés hátralévő részét.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A vagyontárgyak vagy jogok zár alá vételére vonatkozó szabályokat, valamint a vonatkozó korlátokat és az ellentmondási okokat a A link új ablakot nyit megPolgári perrendtartás 735–783. cikke állapítja meg.

Főszabályként a kötelezett valamennyi, az anyagi jogi szabályok szerint a végrehajtandó tartozásra lefoglalható vagyontárgyára végrehajtás vezethető. Csak a végrehajtandó tartozás és a várható végrehajtási költségek fedezetéhez szükséges vagyon foglalható le.

A jogszabályok továbbá az alábbi korlátokat állapítják meg a lefoglalás mértéke, valamint a tartásdíj-fizetési kötelezettség elévülése tekintetében.

A lefoglalás korlátai

Vannak olyan vagyontárgyak, amelyek semmilyen körülmények között nem foglalhatóak le (foglalás alól teljesen mentes vagyontárgyak), más vagyontárgyakat csak bizonyos körülmények fennállása esetén lehet lefoglalni (foglalás alól feltételesen mentes vagyontárgyak), és vannak olyanok, amelyeket csak részben lehet lefoglalni (részlegesen lefoglalható vagyontárgyak).

Le nem foglalható vagyontárgyak

A lefoglalás alól külön jogszabályban mentesített vagyontárgyak mellett az alábbiak teljesen mentesülnek a lefoglalás alól:

  • forgalomképtelen dolgok vagy jogok;
  • az állam vagy más közjogi személy tulajdonában álló vagyontárgyak;
  • olyan tárgyak, amelyek lefoglalása jóerkölcsbe ütközne, vagy pénzügyi szempontból értelmetlen lenne, mivel piaci értékük jelentéktelen;
  • kifejezetten nyilvános istentisztelet céljára szolgáló tárgyak;
  • síremlékek;
  • a fogyatékossággal élő személyek számára és a beteg személyek kezeléséhez nélkülözhetetlen eszközök és tárgyak.

Lefoglalás alól feltételesen mentes vagyontárgyak

Az alábbi vagyontárgyak csak feltételesen mentesülnek a lefoglalás alól:

  • A dologi biztosítékkal fedezett tartozások végrehajtása kivételével foglalás alól mentesek az állam és más közjogi személyek, építési beruházásra vagy közszolgáltatásra irányuló koncesszióval rendelkező jogalanyok vagyontárgyai, valamint közhasznú jogi személyek kifejezetten valamely közérdekű célra rendelt vagyontárgyai.
  • A tartásra kötelezett munkaeszközei, valamint tevékenysége folytatásához vagy szakképzéséhez nélkülözhetetlen tárgyak is mentesek a foglalás alól, kivéve ha a tartásra kötelezett nyilatkozik arról, hogy azok is lefoglalhatók, ha a végrehajtás a vételáruk vagy a javítási költségük behajtására irányul, vagy ha azokat egy kereskedelmi létesítménybe beépített tartozékként foglalják le.
  • Szintén mentesülnek a lefoglalás alól azok a vagyontárgyak, amelyek annak a félnek a tényleges lakóhelyén található alapvető háztartási cikkek, akivel szemben a végrehajtást kérik, kivéve ha a végrehajtás maguknak a tárgyaknak a kifizetésére, vagy a javítási költségük kifizetésére irányul.

A lefoglalás alól mentes követelés kielégítéséből származó pénzösszegek vagy bankbetétek ugyanolyan feltételek szerint mentesülnek a lefoglalás alól, mint az eredeti követelés.

A tartásdíj-követelések behajtása során figyelembe kell venni a fentiekben említett abszolút és relatív foglalási korlátokat.

Fő szabály szerint, ha valamely vagyontárgy tartásdíj végrehajtása során kerül részlegesen lefoglalásra, a lefoglalható összeg magasabb lehet, mint más követelések végrehajtása esetében, amint az a későbbiekben majd kifejtésre kerül.

Részlegesen lefoglalható vagyontárgyak

Nem lehet lefoglalni a nettó kereset, a munkabér, a nyugdíjként vagy más szociális juttatásként, biztosítás alapján, baleseti kártérítésként, járadékként kifizetett összeg, vagy a hasonló jellegű, a tartásra kötelezett létfenntartását biztosító rendszeresen folyósított juttatás kétharmadát.

A fenti juttatásokból le nem foglalható érték felső határa foglalásonként a nemzeti minimálbér háromszorosának megfelelő összeg, alsó határa pedig, ha a tartásra kötelezettnek nincs más jövedelme, egy havi nemzeti minimálbérnek megfelelő összeg. Ha a fennálló tartozás tartásra vonatkozik, a nem járulékalapú, teljes nyugdíjnak megfelelő összeg mentes a lefoglalás alól.

Pénzeszköz vagy bankszámlaegyenleg lefoglalásakor a nemzeti minimálbérnek megfelelő összeget, tartásdíj követelés esetén a teljes, nem járulékfizetésen alapuló nyugdíjnak megfelelő összeget nem lehet lefoglalni.

A keresetek, munkabérek, rendszeres juttatások, illetve a pénzeszköz vagy bankszámlaegyenleg le nem foglalható mértékét nem lehet összeszámítani.

Ha a lefoglalás fenti szabályait nem tartják be, a tartásra kötelezett kifogást nyújthat be a foglalással szemben.

Elévülési határidők

Az elévülési határidőt tartási igények vonatkozásában a A link új ablakot nyit megportugál polgári törvénykönyv 303., 310., 313., 314., 320. és 323. cikke állapítja meg.

A portugál polgári törvénykönyv értelmében a lejárt tartásdíj-követelés öt év elteltével elévül (a polgári törvénykönyv 310. cikkének f) pontja). A tartásdíj esedékességét követő öt év elteltével tehát úgy tekintik, hogy a tartásdíjra való jog elévült annak nem gyakorlása folytán. Az elévülést félbeszakítja a tartásdíjjal kapcsolatos bírósági eljárásra történő idézés. A tartásra kötelezett a maga részéről az elévülési idő leteltét követően lemondhat az elévülési kifogásról. Mivel ez egy vélelmezett elévülési határidő, kifejezett vagy hallgatólagos elfogadással megdönthető. A bíróság az elévülést hivatalból nem veheti figyelembe; arra hivatkozni kell.

Gyermektartásdíj esetében az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, illetve nem folyik, amíg a gyermek nem rendelkezik képviselővel. Még képviselővel rendelkező gyermek esetén sem telik le az elévülési határidő a gyermek nagykorúvá válását követő egy éven belül.

A portugál polgári eljárásjog nem ír elő olyan elévülési időt, amelyet követően a tartásra jogosult nem indíthat tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást. Ennélfogva az elévült tartásdíj-tartozás is végrehajtási eljárás tárgyát képezheti. Ebben az esetben a bíróság hivatalból nem szerezhet tudomást az elévülésről. A tartásra kötelezettnek kell az elévülésre hivatkoznia, és ennek alapján végrehajtási kifogást nyújthat be.

A lefoglalással szembeni kifogás

A A link új ablakot nyit megPolgári perrendtartás 784. és 785. cikke állapítja meg a következő szabályokat:

A lefoglalás elleni kifogás benyújtására előírt általános határidő onnantól számított tíz nap, hogy a tartásra kötelezettet a lefoglalásról értesítették. A végrehajtási kifogásra előírt általános határidő a határozatnak a tartásra kötelezett részére történő kézbesítésétől számított 20 nap.

A tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban a tartásra kötelezettet csak a jövedelem lefoglalását, megítélését vagy zálogjoggal való terhelését követően idézik. A kötelezettet az idézés kézbesítésével egyidejűleg értesítik a lefoglalás megtörténtéről.

A fiatalkorúak bírósága előtt tartott, végrehajtást megelőző meghallgatás esetén a tartásra kötelezettet még a jövedelem letiltásának elrendelése előtt értesítik, kifogást azonban nem nyújthat be. A kötelezett kizárólag a kifizetést igazoló okirati bizonyítékot nyújthatja be.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Gyermektartásdíj esetében az ügyész jogosult a tartásdíj megállapítására irányuló eljárás megindítására. Bárki értesítheti az ügyészt a gyermektartásdíj megállapításának vagy módosításának szükségességéről. Ennek érdekében az ügyészség minden bíróságon ügyfélszolgálatot tart fenn.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Igen, gyermektartásdíj esetében. Ez a szervezet a Gyermektartásdíj Garanciaalap (Fundo de Garantia de Alimentos Devidos a Menores, a továbbiakban: Alap). Az Alap a Társadalombiztosítási Költségvetési Gazdálkodási Intézet (Instituto de Gestão Financeira da Segurança Social IP) irányítása alatt áll.

A gyermektartási garanciát a A link új ablakot nyit meg164/99 törvény szabályozza.

Az Alap egy meghatározott határértékig gondoskodik a kiskorúaknak járó tartásdíjak kifizetéséről. A kifizetésre az illetékes bíróság határozata alapján kerül sor.

Feltételek

Az Alap által nyújtott garancia érvényesüléséhez az alábbi feltételek teljesítése szükséges:

  • a kiskorú gyermek Portugáliában lakik;
  • a tartásdíjat bírósági ítélet állapította meg (az anyakönyvvezető hatáskörébe tartozó ügyekben hozott, tartásdíjat megállapító határozata a bírósági ítélettel azonos hatályú);
  • a tartásra kötelezett fizetési késedelembe esik;
  • a szülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok 48. cikke szerinti, a végrehajtást megelőző meghallgatást már korábban kérték (a nemzeti jog alapján, amely esetlegesen változhat, ez a feltétel a szülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok 41. cikke szerinti nemteljesítési meghallgatás vagy tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás iránti kérelem benyújtásával is teljesíthető);
  • a gyermek bruttó jövedelme nem haladhatja meg a szociális támogatási index értékét (IAS – Indexante dos Apoios Sociais);
  • a gyermek nem részesülhet a felügyeleti jogot gyakorló személytől az IAS-nál magasabb juttatásban (ez akkor fordul elő, ha a kiskorú háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az IAS-t).

2022-ben, a jelen tájékoztató frissítésekor az IAS mértéke 443,20 euró volt. Az IAS összegét főszabály szerint évente felülvizsgálják; az aktuális összeg kiderítése érdekében a hatályos nemzeti jogról minden esetben szükséges tájékozódni.

Teljesítési korlátok

A fenti feltételek teljesülése esetén az állam biztosítja a tartásdíj havi kifizetését az alábbi mértékig.

A kifizetésre kerülő havi tartásdíj – a kiskorú gyermekek számától függetlenül – tartásra kötelezettenként nem haladhatja meg az 1 IAS-nak megfelelő mértéket.

Ezen értékhatáron belül az Alap által nyújtott kifizetés mértékét a bíróság állapítja meg. Ennek megállapítása során a bíróság figyelembe veszi a háztartás pénzügyi lehetőségeit, a megállapított tartásdíj mértékét és a gyermek sajátos szükségleteit.

Az Alap lejárt tartozást nem teljesít. Az Alap a kifizetés mértékét megállapító bírósági döntés meghozatalát követő hónap első napjától esedékes összegeket fizeti ki.

A kifizetést addig nyújtják, amíg a tartásra kötelezett ténylegesen megkezdi a kötelezettsége teljesítését.

Az Alapból nyújtott kifizetés megszűnik a gyermek tizennyolcadik életévének betöltésével.

Az állam, közjogi, magánjogi vagy közhasznú jogi személy által fenntartott állami vagy nonprofit magán szociális intézményben, nevelőotthonban vagy javítóintézetben elhelyezett gyermek nem jogosult az Alap által nyújtott kifizetésre.

Eljárás

Az Alap által fizetendő összeg meghatározása iránti kérelmet a bírósághoz kell benyújtani a nemteljesítési eljárás során. A kérelmet az ügyész vagy a tartásra jogosult nyújthatja be.

A bíróság elrendeli a gyermek szükségleteinek vizsgálatát, majd a fenti értékhatárok között dönt az Alap általi kifizetés mértékéről.

Sürgős esetekben a bíróság az Alap által kifizetésre kerülő ideiglenes tartásdíjat állapíthat meg a jogerős döntéséig.

A tartásra jogosultnak évente igazolnia kell, hogy még megfelel az Alap általi kifizetés feltételeinek, ellenkező esetben a kifizetést megszüntetik.

A gyermek törvényes képviselője vagy a felügyeleti jogot gyakorló személy köteles tájékoztatni a bíróságot vagy az Alapot a gyermek helyzetével vagy a nemteljesítéssel kapcsolatos változásokról vagy a nemteljesítés megszűnéséről.

Az Alapra az általa teljesített kifizetés mértékéig átszállnak a gyermek jogai a tartásra kötelezettől való visszatérítés követelése céljából.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha a tartásra jogosult Portugáliában lakik, és egy másik uniós tagállamban kívánja érvényesíteni a tartásdíjat, a kérelmet az állami szervnek minősülő Igazságügyi Főigazgatósághoz (Direcção Geral da Administração da Justiça) kell benyújtania. A nemzeti jog értelmében magánszervezet ilyen célból nem járhat el.

Az Igazságügyi Főigazgatóság jár el portugál központi hatóságként a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) alkalmazásában.

Ez a rendelet lehetővé teszi a tartásdíjak határokon átnyúló behajtását. A rendelet az Európai Unió tagállamaiban (tagállam) és az Európai Unión kívüli államokban (harmadik állam) hozott határozatokra is alkalmazandó. Nemcsak a hatálybalépését (2011. június 18.) követően, hanem az ezen időpontot megelőzően hozott határozatokra is alkalmazni kell. A rendelet kiterjed a lejárt és az esedékessé váló tartozásokra, a határozatban foglalt automatikus kiigazításokra és a késedelmi kamatokra is. A rendelet alapján bíróság vagy más illetékes hatóság által megállapított tartásdíj is behajtható.

A tartásdíj másik tagállamban történő behajtása iránti kérelmet a rendelethez mellékelt megfelelő formanyomtatványok kitöltése és benyújtása útján kell előterjeszteni az Igazságügyi Főigazgatósághoz. A jogosultnak bizonyos dokumentumokat és adatokat csatolnia kell a formanyomtatványhoz, így például a következőket: a végleges tartásdíjat megállapító ítélet vagy határozat kivonata, amely tartalmazza azt a záradékot, hogy a határozat vagy ítélet jogerős, és azzal szemben jogorvoslat nem nyújtható be, a rendelet I. mellékletében foglalt formanyomtatványnak megfelelően; az azt igazoló irat, hogy a jogosult költségmentességben vagy ingyenes eljárásban részesült vagy részesülhet; a behajtott követelés kifizetéséhez szükséges banki adatok; a kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonata; nagykorú gyermek esetében iskolalátogatási igazolás; a központi hatóságnak adott meghatalmazás; az esedékes tartozások listája.

A tartásra jogosult által kitöltendő formanyomtatvánnyal vagy formanyomtatványokkal és a csatolandó iratokkal, adatokkal kapcsolatos tájékoztató elérhető az Igazságügyi Főigazgatóságnál. E hatóság elérhetőségét a 14.2. kérdésre adott válasz tartalmazza.

Az Igazságügyi Főigazgatóság előtt indítható eljárásokat a 15.4. kérdésre adott válasz fejti ki.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A portugál központi hatóság elérhetősége a következő:

Igazságügyi igazgatásért felelős főigazgatóság (Direção-Geral da Administração da Justiça)

D. João II, 1.08.01 D/E

1990-097 LISBON – PORTUGAL

Tel.: (+351) 21 790 65 00

E-mail: A link új ablakot nyit megcorreio.dsjcji@dgaj.mj.pt

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.dgaj.mj.pt/

Nyelvek: Portugál, spanyol, francia és angol.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Az Igazságügyi Főigazgatóság a fent említett 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti központi hatósági feladatkörében eljárva biztosítja a szükséges segítségnyújtást a 14.1. kérdésre adott válaszban foglaltak szerint.

Ha a tartásra jogosult másik tagállamban él, és a rendeletben meghatározott valamely eljárás megindítása iránti kérelmet kíván benyújtani, a kérelmet a lakóhelye szerinti tagállam által kijelölt központi hatóságon keresztül kell benyújtania. Ez a központi hatóság továbbítja a kérelmet a portugál központi hatósághoz, amely szükség szerint megküldi azt az illetékes nemzeti bíróságnak.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Ha a kérelmező másik tagállamban él, a lakóhelye szerinti tagállam központi hatóságán keresztül tud kapcsolatba lépni az Igazságügyi Főigazgatósággal.

Az alábbi segítség nyújtható:

A valamely másik tagállamban hozott határozatban megállapított tartásdíj behajtása vonatkozásában a rendelet a szabályok három különböző csoportját fekteti le:

i. a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban (mint például Portugália) hozott határozatokra vonatkozó szabályok;

ii. az olyan tagállamokban hozott határozatokra vonatkozó szabályok, amelyek nem tartoznak a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá;

iii. a valamennyi tagállamban hozott határozatokra vonatkozó szabályok.

Az i. pontban előírt határozatok:

  • azokat az elismerés megtámadásának lehetősége nélkül el kell ismerni a megkeresett tagállamban;
  • élvezik a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás (exequatur eljárás) eltörlésének előnyeit; azonnal végrehajthatóak a megkeresett tagállamban;
  • lehetővé teszik a tartásra jogosult számára, hogy a megkeresett tagállam joga szerinti biztosítási intézkedéseket kezdeményezzen.

Az ii. pontban meghatározott határozatokra a következők vonatkoznak:

  • azokat a megkeresett tagállamban el kell ismerni, kivéve ha bizonyítják, hogy az elismerés megtagadásának a rendeletben foglalt valamely indoka fennáll;
  • ha a határozat az eredeti eljárás szerinti tagállamban végrehajtható, a tartásra jogosult a rendeletben foglalt eljárás szerint kérheti a megkeresett tagállam bíróságától vagy illetékes hatóságától e határozat végrehajthatóságának elismerését;
  • a végrehajthatóság elismerése a határozat egy részére is vonatkozhat.

A iii. pontban meghatározott határozatokra a következők vonatkoznak:

  • előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatók, ha az eredeti eljárás szerinti tagállam kijelenti, hogy a határozattal szemben benyújtott esetleges jogorvoslat nem függeszti fel a határozat végrehajthatóságát.
  • ha a tartásra jogosult a megkeresett tagállamban hivatkozik a határozatra, igazolnia kell a határozat hitelességét a rendeletben foglalt formanyomtatványok kitöltésével és a rendeletben foglalt követelmények teljesítésével;
  • amennyiben szükséges, a tartásra jogosultnak csatolnia kell a határozat fordítását;
  • a határozatokat a megkeresett tagállam joga szerint hajtják végre;
  • a megkeresett tagállamban semmilyen körülmények között nem lehet az ítéletet érdemben felülvizsgálni;
  • a rendelet alkalmazása során felmerülő költségek megtérítése nem élvezhet elsőbbséget a tartási követelések behajtásával szemben.

A rendelet 56. cikke tartalmazza a tartásra jogosultak rendelkezésére álló eljárásokat. Bizonyos esetekben ezek az eljárások nem csak a valamely tagállamban, hanem a harmadik államokban hozott határozatokra is kiterjedhetnek.

A tartásra jogosult különösen az alábbiakat teheti:

  • kérheti valamely tagállamtól, hogy ismerje el és nyilvánítsa végrehajthatóvá a valamely más államban hozott határozatot;
  • tartásdíj megállapítása iránti keresetet nyújthat be a megkeresett tagállamban;
  • e keresetet összevonhatja a leszármazási kapcsolat megállapítása iránti kérelemmel;
  • tartásdíj megállapítása iránti keresetet nyújthat be a megkeresett tagállamban, ha a másik államban hozott határozat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása lehetetlennek bizonyul;
  • kérheti a megkeresett tagállamban hozott határozat módosítását;
  • kérheti a megkeresett tagállamtól eltérő államban hozott határozat módosítását.

Amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik, a fentiekben említett eljárásokra a megkeresett tagállam joga és joghatósági szabályai irányadóak. Ezekben az esetekben a megkeresett tagállam központi hatósága vagy a megkeresett tagállam által kijelölt egyéb állami hatóság, szerv, illetőleg személy segítséget nyújt és képviseletet biztosít a tartásra jogosult számára.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, Portugáliát köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv. Ennek következtében a 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet alábbi szabályai alkalmazandók a Portugáliában hozott, tartásdíjat megállapító határozatokra: a 8., 13. és 17–22. cikk.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Az előző kérdésre adott igenlő válasz miatt az erre a kérdésre adandó válasz okafogyott.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A portugál nemzeti jog – a A link új ablakot nyit meg34/2004. sz. törvény – tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet V. fejezetében foglaltakhoz hasonló költségmentességet biztosítanak.

Az anyagi nehézségeiket igazolni képes alábbi természetes személyek jogosultak költségmentességre:

  • a portugál állampolgárok és az Európai Unió polgárai,
  • valamely uniós tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok és hontalan személyek,
  • valamely uniós tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárok – ha az eredeti eljárás szerinti állam joga ugyanezt a jogot biztosítja a portugál állampolgároknak,
  • az eljárás helye szerinti tagállamtól eltérő uniós tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek (határokon átnyúló jogviták).

A nemzeti jog a következő szempontokat írja elő a természetes személyek nehéz anyagi helyzetének vizsgálatához:

  • azok a kérelmezők, akiknek a háztartásában a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem nem haladja meg a szociális támogatási index háromnegyedét és nem képesek az eljáráshoz kapcsolódó költségek viselésére, továbbá végrehajtó rendelhető ki számukra és ingyenes jogi tanácsadásban is részesülhetnek;
  • azok a kérelmezők, akiknek a háztartásában a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem meghaladja a szociális támogatási index háromnegyedét, de nem haladja meg annak két és félszeresét és képesek a díj előzetes megfizetésével járó jogi tanácsadás költségeinek viselésére, nem tudják azonban azonnal megfizetni az eljárás költségeit, ezért részletfizetés és végrehajtó kirendelése formájában költségmentességben részesülnek;
  • azok a kérelmezők, akiknek a háztartásában a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem meghaladja a szociális támogatási index két és félszeresét, nem minősülnek hátrányos anyagi helyzetben lévőnek;
  • a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem a háztartás teljes nettó jövedelme és a költségmentesség szempontjából releváns levonás közötti különbség (ezen értékek kiszámításának feltételeit jogszabály írja elő);
  • a költségmentességet kérelmezővel közös háztartásban élő személyeket úgy kell tekinteni, mint akik ugyanahhoz a háztartáshoz tartoznak;
  • ha a kérelmező vagy háztartásának bármely tagja bankszámlán elhelyezett pénzeszközökkel vagy valamely szabályozott piacon történő kereskedésre bevezetett értékpapírokkal rendelkezik, amelyek összege meghaladja a szociális támogatási index huszonnégyszeresét, nem minősül nehéz anyagi helyzetben lévőnek, függetlenül a háztartás jövedelmének a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető mértékétől;
  • a kérelmező kivételesen és megfelelően indokolt esetben kérheti, hogy a nehéz anyagi helyzet vizsgálatakor vagy csak a saját, vagy csak a vele közös háztartásban élő egyes személyek jövedelmét, vagyonát és kiadásait vegyék figyelembe;
  • ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő egy vagy több személy között jogvita van, a nehéz anyagi helyzet vizsgálatakor a kérelmező kérésére vagy csak a saját, vagy kizárólag a saját és a vele közös háztartásban élő egyes személyek jövedelmét, vagyonát és kiadásait veszik figyelembe;
  • ha adott esetben a költségmentességről szóló döntés meghozataláért felelős társadalombiztosítási szerv vezetője szerint a fentiekben meghatározott feltételek alkalmazása nyilvánvalóan az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megtagadásához vezetne, indokolt határozattal eltérhet a fenti feltételek alkalmazásától, és eltérő döntést hozhat.

A jogi tanácsadás keretében a fél jogosult ügyvéddel konzultálni a kereset vagy ellenkérelem bírósághoz való benyújtása előtt egy adott jogvitával kapcsolatos technikai információk megszerzése érdekében.

A költségmentességnek az alábbi formái vannak:

  • mentesség a bírósági illetékek és egyéb üggyel kapcsolatos költségek alól;
  • bírósági illetékek és az üggyel kapcsolatos egyéb költségek részletekben történő megfizetése;
  • ügyvéd kirendelése és díjának megfizetése;
  • ügyvéd kirendelése és díjának részletekben történő megfizetése;
  • végrehajtó kirendelése végrehajtási intézkedések (például lefoglalás) lefolytatása érdekében.

A költségmentesség kiterjed a jogvita határokon átnyúló jellegéből adódó költségekre is.

Így egy másik uniós tagállam állampolgára által benyújtott, a portugál bíróságok joghatósága alá tartozó per megindításával kapcsolatos költségmentesség iránti kérelem esetén a költségmentesség magában foglalja azon személyek fordítási, tolmácsolási és utazási költségeit is, akiknek a bíróság előtt meg kell jelenniük, ha kötelező a részvételük, és/vagy a bíróság szerint másként nem hallgathatók meg.

Egy portugál állampolgár által benyújtott, másik uniós tagállam bíróságának joghatósága alá tartozó per megindításával kapcsolatos költségmentesség iránti kérelem esetén a költségmentesség magában foglalja az eljárás másik tagállamban történő megkezdéséig az eljárást megelőző segítségnyújtást, valamint a kérelmek és egyéb dokumentumok fordítási költségeit.

Ha a költségmentességben részesülő személy elveszti a pert, a pernyertes fél által megelőlegezett díjak és költségek visszatérítése valamennyi fent említett kedvezményezett esetén – hátrányos megkülönböztetés nélkül – azonos módon történik.

A nemzeti jog bizonyos szabályai ugyanakkor a rendelet V. fejezetében foglaltaknál szűkebb körben biztosítják a költségmentességet, így azokat ki kell egészíteni a rendelet szabályaival.

A nemzeti jog értelmében a kiskorú gyermek illetékmentességben részesül, ha ügyész vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd képviseli.

A kiskorúak és törvényes képviselőik mentesülnek továbbá a költségek megfizetése alól a fiatalkorúak bírósága által hozott, a tartásdíjat megállapító, megváltoztató vagy megszüntető határozat elleni jogorvoslati eljárásban.

A fiatalkorúak bírósága előtt indult, valamint a személyi állapottal kapcsolatos perekben a felek mentesülnek az eljárási illeték előzetes megfizetése alól. A nemzeti jog szerint a tizennyolcadik életévét betöltött személy minősül nagykorúnak.

A portugál bíróságok előtt indult és a rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban azonban nem követelhető az eljárási illeték előzetes megfizetése. Ez a szabály irányadó minden esetben, függetlenül attól, hogy gyermekkel vagy nagykorúval kapcsolatos az eljárás, milyen típusú az eljárás, illetve hogy a tartásdíj megállapítása iránti kérelemmel egyidejűleg a személyi állapottal kapcsolatos kérelmet is benyújtanak-e (a rendelet 44. cikke).

Amennyiben az ilyen eljárásokban a kérelmező nem jogosult költségmentességre vagy ingyenes eljárásra, az eljárási illetéket az eljárás végén követelhetik. Továbbá a rendelet 56. cikkében előírt eljárás, amely a szülők arra vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos, hogy a huszonegy év alatti gyermeknek tartást biztosítsanak (a rendelet 46. cikke) teljesen ingyenes kell hogy legyen.

A rendelet fenti szabályai közvetlenül alkalmazandók, és – belső szinten – kiterjesztik a nemzeti jog alapján biztosított költségmentesség alkalmazási körét.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet fent említett 51. cikkével összhangban az Igazságügyi Főigazgatóság mint portugál központi hatóság segítséget nyújt a rendeletben meghatározott eljárások során, és ebből a célból megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Az ügyvezető igazgató feladatkörébe különösen a következők tartoznak:

  • e kérelmek továbbítása és fogadása;
  • az eljárás megindítása az illetékes bíróság előtt, vagy a megindítás elősegítése;
  • ha a körülmények megkívánják, költségmentesség nyújtása vagy annak elősegítése;
  • segítségnyújtás az adós felkutatásában;
  • segítségnyújtás a kötelezett jövedelmével és vagyontárgyaival kapcsolatos megfelelő információk beszerzéséhez;
  • a peren kívüli megegyezés ösztönzése a tartásdíj önkéntes megfizetése érdekében, adott esetben közvetítés, békéltetés vagy más hasonló eljárás útján;
  • elősegíti a tartási határozatok folyamatos végrehajtását, ideértve a hátralék végrehajtását is;
  • elősegíti a tartásdíj behajtását és mielőbbi átutalását;
  • az okirati vagy egyéb bizonyítékok beszerzésének elősegítése;
  • segítséget nyújt a származás megállapításához, amennyiben az szükséges a tartási követelések behajtásához;
  • eljárás indítása vagy indításának elősegítése olyan ideiglenes intézkedés meghozatala érdekében, amelynek célja az előterjesztett tartási kérelem eredményének biztosítása;
  • az iratok kézbesítésének elősegítése.

A fenti célok elérése érdekében a portugál állam és különösen az Igazságügyi Főigazgatóság mint központi hatóság a következő intézkedéseket vezette be:

  • növelte a jogi és igazgatási munkatársak számát a rendeletben meghatározott határozatok továbbítása és fogadása érdekében;
  • már rendelkezésre áll családjogi közvetítő;
  • kizárólag a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló információknak szentelt részt alakított ki a honlapján, amelyen megtalálhatók a tartási kötelezettséggel kapcsolatos információk, a rendelet szerinti eljárások megindításához szükséges dokumentumok és formanyomtatványok, valamint a hátralék összegét feltüntető formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos útmutatók;
  • kérelem esetén továbbítja a költségmentesség iránti kérelmet az illetékes hatósághoz annak megítélése céljából;
  • továbbítja a kérelmeket az illetékes nemzeti bíróságokhoz;
  • lefordítja a követelés érvényesítéséhez szükséges iratokat abban az esetben, ha Portugália a megkeresett állam;
  • tájékoztatást és bizonyítékokat kér a nemzeti rendőrségtől, közigazgatási és adóhatóságoktól, a bevándorlási és határellenőrzési hivataltól a tartásra kötelezett tartózkodási helyével és vagyonával kapcsolatban;
  • a békéltetést illetően, ha a tartásra kötelezettet a központi hatóságnál való megjelenésre vagy a központi hatósággal való kapcsolatba lépésre hívják fel, az önkéntes teljesítés ösztönzése érdekében felvilágosítást nyújt a tartásdíj megállapítása, módosítása vagy behajtása iránti kérelemről és bemutatja a lehetséges kimeneteleket, különösen azokat, amelyek mindkét fél számára a legkedvezőbbek.

Figyelmeztetés

A kapcsolattartó pontot, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. A hatályos jogszabályok megismerésére továbbra is szükség van. A jogszabályok módosításra kerülhetnek, és az ítélkezési gyakorlat által adott értelmezésük is változhat.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 15/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Románia

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás jogi kötelezettsége azt a törvényi követelményt jelenti, mely szerint egy adott személy egy másik személy számára köteles biztosítani a megélhetéshez szükséges eszközöket (ideértve a szellemi szükségletek kielégítését is); a kiskorú gyermekekre vonatkozó szülői tartási kötelezettség körében emellett biztosítani kell a gyermekek felneveléséhez, oktatásához és szakképzéséhez szükséges eszközöket.

A tartási kötelezettség házastársak, egyenesági rokonok és testvérek, illetve a jogszabályokban meghatározott egyéb személyek között áll fenn (a román polgári törvénykönyv 516. cikke).

A tartási kötelezettség fennáll a korábbi házastársak között (a polgári törvénykönyv 398. cikke). A tartási kötelezettség nem keverendő össze a házasság felbontása során fizetett kártérítéssel vagy kártalanítással.

Az a házastárs, aki hozzájárult a másik házastárs gyermekének a tartásához, köteles a gyermek részére annak kiskorúsága idejére tartást biztosítani, de csak akkor, ha a gyermek vér szerinti szülei meghaltak, eltűntek vagy nélkülöznek (a polgári törvénykönyv 517. cikkének (1) bekezdése). A gyermek ugyanakkor köteles lehet tartást nyújtani annak a személynek, aki 10 évig ilyen tartást biztosított neki (a polgári törvénykönyv 517. cikkének (2) bekezdése).

Annak a személynek az örökösei, aki köteles volt a kiskorút eltartani, vagy aki jogi kötelezettség nélkül nyújtott ilyen tartást, az örökölt vagyon értékétől függően – a tartásban részesülő személy kiskorúsága idejére – kötelesek folytatni a tartás biztosítását, ha a kiskorú szülei meghaltak, eltűntek vagy nélkülöznek.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők és gyermekeik közötti tartási kötelezettséget a polgári törvénykönyv 499. és 525. cikke szabályozza. A szüleiktől tartást igénylő kiskorúak akkor tekinthetők nélkülözőnek, ha – bár adott esetben rendelkeznek vagyonnal – munkájukkal nem tudják fenntartani magukat. Ha azonban a szülők a saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül nem képesek a tartást biztosítani, a családjogi bíróság beleegyezhet abba, hogy a tartást a gyermek vagyontárgyainak eladásából fedezzék, a legszükségesebb vagyontárgyak kivételével.

Ha a nagykorúságát (18. életévét) betöltött gyermek folytatja a tanulmányait, a szülők a gyermek tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb 26 éves koráig kötelesek a gyermek tartására.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A felperes jogosult a saját vagy az alperes kötelezett állandó lakhelye szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz köteles fordulni. A tartásdíj megállapítására vonatkozó kereset benyújtható akár önállóan, akár pedig a bontóper, az apaság megállapítására irányuló vagy a kiskorú gyermek szülői felügyeletére vonatkozó, illetve a kiskorú állandó lakóhelyét megállapító eljárás során. Az illetékességgel rendelkező bíróság elnökének végzésével a bíróság olyan ideiglenes intézkedéseket rendelhet el, amelyek csak az érdemi eljárásra vonatkozó határozat kibocsátásáig érvényesek. Az első fokú eljárás több szakaszból áll. Az írásbeli szakasz magában foglalja a kereset, az ellenkérelem és a viszontkereset benyújtását; lehetőség van biztosítási intézkedések megtételére, elrendelhető például lefoglalás vagy zárlat; a feleket beidézik és eljuttatják részükre az eljárási dokumentumokat. A szóbeli szakasz a bírósági tárgyalást foglalja magában, amelynek során eljárási kifogások emelhetők, és bizonyítékok nyújthatók be. Ezt a tanácskozási szakasz, majd a bíróság határozatának meghozatala követi.

Ha a házasság felbontása közös megegyezéssel történik (amelyet közjegyző is megállapíthat), a felek megegyezhetnek a váláshoz kapcsolódó minden egyéb kérdésről, beleértve azt is, hogy a szülők hogyan járulnak hozzá a gyermekek felnevelésének, szakképzésének vagy tanulmányainak költségeihez.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A tartásdíjjal kapcsolatos kérdésekben a felek főszabályként eljárhatnak képviselőjük útján. Ha azonban a tartásdíjra vonatkozó kérelmet házasság felbontására irányuló eljárással kapcsolatban nyújtják be, a házas felek a bontókeresetben csak a polgári perrendtartás 920. cikkében meghatározott bizonyos esetekben járhatnak el képviselőjük útján.

Amennyiben külön kérelmet nyújtanak be a tartásdíj megállapítása, illetve annak emelése vagy csökkentése tárgyában feleket a szokásos módon képviselheti ügyvéd vagy más képviselő; ha a képviselő nem ügyvéd, akkor nem mondhat záró perbeszédet a tárgyaláson. A kiskorút a törvényes képviselője (a szülő, vagy kivételesen esetben a szülői felügyeletet gyakorló más személy) képviseli. A nagykorúságát betöltött gyermekre vonatkozó kérelmet az adott gyermek a saját nevében nyújtja be.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az alperes kötelezett vagy a felperes jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság a román igazságügyi atlasz segítségével állapítható meg, amely az Igazságügyi Minisztérium weboldalán, a bírósági portálon érhető el: A link új ablakot nyit meghttps://portal.just.ro/SitePages/acasa.aspx.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Nem, mert a kérelmezőnek nem kötelező ügyvédi képviseletet vagy segítséget igénybe vennie.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartásdíj megállapítása vagy módosítása iránti kérelmek esetében 20 RON illeték fizetendő, a bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 15. cikkének e) pontja értelmében. Az ügyvéd általi képviselet nem kötelező. Ha az érintett félnek nincs elegendő jövedelme, akkor költségmentességet igényelhet, hogy fedezze az ügyvéd díját vagy a tárgyalás egyéb költségeit.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartást a kérelmező szükségleteire és a fizetésre kötelezett személy lehetőségeire való tekintettel ítélik meg. Főszabály szerint a tartást természetben kell nyújtani, úgy, hogy biztosítsa a szükséges megélhetési eszközöket. Az esetek többségében azonban a bíróságok a gyakorlatban a tartásdíjat pénzben állapítják meg: rögzített összegként, vagy a kötelezett havi jövedelmének bizonyos százalékában. (a polgári törvénykönyv 530. cikke). A jogszabály szerint a rögzített összegben megállapított tartásdíj negyedévente az infláció mértékének megfelelően kiigazításra kerül.

Ha a tartásra valamely szülő kötelezett, akkor a tartás mértéke egy gyermek esetében a szülő havi nettó jövedelmének egynegyede, két gyermek esetében egyharmada, három gyermek esetében pedig a fele lehet legfeljebb. A jogszabályok szerint a gyermekek, valamint a más személyek részére fizetendő tartásdíj együttes összege nem haladhatja meg a kötelezett személy havi nettó jövedelmének felét (a polgári törvénykönyv 529. cikke).

Ha a tartást nyújtó személy anyagi forrásait vagy a tartásban részesülő személy szükségleteit illetően bármilyen változás áll be, a családjogi bíróság egy új eljárásban növelheti vagy csökkentheti a tartásdíjat, vagy szükség szerint elrendelheti a tartásdíj kifizetésének megszüntetését (a polgári törvénykönyv 531. cikke).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartási kötelezettséget természetben kell teljesíteni úgy, hogy biztosítsa a szükséges megélhetési eszközöket, és adott esetben fedezze az oktatás, a szakképzés és a tanulmányok költségeit is (a polgári törvénykönyv 530. cikke). Ha a tartási kötelezettséget önként nem teljesíti természetben a kötelezett, akkor a családjogi bíróság elrendeli a tartásdíj pénzben történő megfizetését. A tartásdíj megállapítható rögzített összegként, vagy a tartásra kötelezett személy havi nettó jövedelmének bizonyos százalékában.

A tartásdíjat a felek megegyezése szerinti, vagy ilyen megállapodás hiányában a bíróság határozatával megállapított időpontokban rendszeresen fizetett részletekben kell teljesíteni. A felek megegyezhetnek, vagy alapos indok alapján a bíróság dönthet úgy, hogy a tartásdíjat a tartásra jogosult személy tartási szükségleteit egy hosszabb időszakra vagy a tartási kötelezettség fennállásának teljes időszakára vonatkozóan fedező átalányösszegben kell előre megfizetni, amennyiben a tartásra kötelezett rendelkezik az e kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrásokkal (a polgári törvénykönyv 533. cikke).

A kiskorú részére megállapított tartásdíjat a kiskorú törvényes képviselőjének részére kell megfizetni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Mivel a legtöbb esetben a tartásdíjat pénzben állapítják meg, az érvényesítés leggyakrabban alkalmazott módja a munkabérből (havi jövedelemből) történő letiltás. Az érvényesítés ritkábban a kötelezett ingó vagy ingatlan vagyontárgyainak elárverezése útján történik.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Ami a tartási követelés behajtását illeti, a polgári perrendtartás 728. cikke úgy rendelkezik, hogy a tartásdíj címén fizetendő összegek behajtása legfeljebb a kötelezett rendszeres havi nettó jövedelmének a felére terjedhet ki. Ha ugyanarra az összegre több behajtási eljárás is folyamatban van, akkor a tényleges behajtható összeg – a követelés jellegétől függetlenül – nem haladhatja meg az adós nettó havi jövedelmének felét.

Amennyiben egy jogosult egy időben több olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgy lefoglalására nyújt be kérelmet, amelyeknek az értéke egyértelműen meghaladja a fizetendő tartozás összegét, a végrehajtás helye szerinti bíróság bizonyos vagyontárgyakra korlátozhatja a végrehajtást (a polgári perrendtartás 701. cikke).

A tartozás végrehajtás útján történő behajtása befejeződik például, amennyiben a végrehajtási végzésben megjelölt kötelezettség teljes egészében teljesült és a végrehajtási illetéket is megfizették; továbbá amennyiben a végrehajtás lefoglalható vagyontárgyak hiányában, vagy az ilyen vagyontárgyak értékesítésének lehetetlensége folytán nem végezhető el vagy nem folytatható; vagy amennyiben a végrehajtást törlik (a polgári perrendtartás 702. cikke).

A végrehajtás kérelmezésére vonatkozó jog három évig áll fenn. A végrehajtás útján történő behajtás ellen a végrehajtás helye szerinti bíróságnál lehet fellebbezéssel élni. Az illetékes bíróság mindaddig felfüggesztheti a végrehajtást, amíg a fellebbezés tárgyában döntés nem születik (a polgári perrendtartás 719. és azt követő cikkei).

Amennyiben a végrehajtási végzést vagy magát a végrehajtást törlik, az érintett fél jogosult a végrehajtást megelőző állapot helyreállítására (a polgári perrendtartás 723. és azt követő cikkei).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Nem alkalmazható.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Nem alkalmazható.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A 4/2009/EK tanácsi rendelet, a 2007. évi hágai egyezmény és az 1956. évi New York-i egyezmény szerint a kérelmező a román igazságügyi minisztérium útján nyújthatja be a tartás iránti kérelmét, ha a kötelezett egy olyan uniós tagállamban lakik, amely részese a 2007. évi hágai egyezménynek vagy az 1956. évi New York-i egyezménynek.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Románia Igazságügyi Minisztériuma

Strada Apolodor 17, 5. szektor, Bukarest 050741

Nemzetközi Jogi és Igazságügyi Együttműködési Főosztály (Direcția Drept Internațional și Cooperare Judiciară)

Fax +40372041079 vagy +40372041084, e-mail A link új ablakot nyit megddit@just.ro

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Nem, a kérelmezőnek fel kell vennie a kapcsolatot országának a 4/2009/EK tanácsi rendelet, a 2007. évi hágai egyezmény vagy az 1956. évi New York-i egyezmény szerint kijelölt központi küldő hatóságával.

Ezek után a kötelezett országának központi küldő hatósága felveheti a kapcsolatot Románia központi fogadó hatóságával:

  • Románia Igazságügyi Minisztériumával, a 4/2009/EK tanácsi rendelet és a 2007. évi hágai egyezmény alapján benyújtott kérelmek, vagy
  • a Bukaresti Ügyvédi Kamarával (Baroul București), az 1956. évi New York-i egyezmény alapján benyújtott kérelmek tekintetében.

A kérelmet ezek után a hatáskörrel rendelkező bírósághoz nyújtják be.

Külföldön tartózkodó kötelezett a kérelmét benyújthatja közvetlenül, személyesen vagy ügyvédje útján, az alperes vagy a kötelezett lakóhelye szerint illetékes román bírósághoz.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Külföldön tartózkodó kötelezett kérelmező a kérelmét benyújthatja közvetlenül, személyesen vagy ügyvédje útján, az alperes vagy a kötelezett lakóhelye szerint illetékes román bírósághoz. Az alperes vagy a kötelezett lakóhelye alapján illetékességgel rendelkező román bíróságok elérhetőségei megtalálhatók a bírósági portálon: A link új ablakot nyit meghttps://portal.just.ro/SitePages/acasa.aspx.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, a román polgári törvénykönyv 2612. cikke értelmében a tartási kötelezettségekre vonatkozó jogot az Európai Unió joga szerint, azaz a tartási kötelezettségekre vonatkozó jogról szóló 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv alapján kell megállapítani.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem alkalmazható.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A tartási kötelezettségek terén az Európai Unió Tanácsa egyes rendeleteinek és határozatainak, valamint a nemzetközi magánjog eszközeinek alkalmazásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 36/2012. sz. törvény szerint a tartásra vagy egyedi intézkedésekre vonatkozó kérelem beérkezését követően az Igazságügyi Minisztérium az eljárás lefolytatása céljából továbbítja a kérelmet a személyes adatokat birtokló, hatáskörrel rendelkező hatósághoz vagy szervhez, az illetékes helyi ügyvédi kamarához, a bírósági végrehajtói kamarához, vagy adott esetben az illetékes bírósághoz.

A rendelet 46. cikke szerint a központi hatóságon keresztül benyújtott kérelmek esetében teljes költségmentesség biztosítható azon kérelmező részére, aki a 18. életévét még nem töltötte be vagy aki folytatja a tanulmányait és még nem töltötte be a 21. életévét, továbbá aki kiszolgáltatott személynek minősül.

Az Igazságügyi Minisztérium a külföldről érkezett kérelmeket közvetlenül az illetékes helyi ügyvédi kamarához továbbítja. Az ügyvédi kamara vezetője sürgősséggel, hivatalból kibocsát egy kötelező erejű határozatot, amelyben ügyvédet rendel ki. A kirendelt ügyvéd költségmentességet igényel, amely kiterjed a bírósági végrehajtó díjának megfizetésére is.

Ezt követően a végrehajtási végzés beszerzése után a kirendelt ügyvéd költségmentességet igényel a bíróságtól, amely kiterjed a bírósági végrehajtó díjának megfizetésére is. Az ügyvéd az illetékes helyi bírósági végrehajtóhoz benyújtja a végrehajtási kérelmet, a végrehajtási végzést és az ügyvédi kamara vezetőjének határozatát.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Románia elfogadta a tartási kötelezettségek terén az Európai Unió Tanácsa egyes rendeleteinek és határozatainak, valamint a nemzetközi magánjog eszközeinek alkalmazásához szükséges bizonyos intézkedésekről szóló 36/2012. sz. törvényt.

Központi továbbító hatóságként Románia Igazságügyi Minisztériumát jelölték ki, amely továbbítja a rendelet 53. és 56. cikkeiben megjelölt kérelmeket. Miután a jogosulttól vagy a kötelezettől a szükséges bizonyító okiratok beérkeztek, az Igazságügyi Minisztérium kitölti a kérelem A. részét, és segítséget nyújthat a jogosult vagy a kötelezett számára a kérelem B. részének kitöltésében.

Az Igazságügyi Minisztérium az egyedi intézkedésekre és a tartásra vonatkozó kérelmek fogadására kijelölt megkeresett központi hatóság. Az Igazságügyi Minisztérium a kérelmek beérkezését követően az eljárás lefolytatása céljából elküldi azokat a személyes adatokkal rendelkező, illetékes hatósághoz vagy szervhez, az illetékes helyi ügyvédi kamarához, a bírósági végrehajtói kamarához, vagy adott esetben az illetékes bírósághoz.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 14/08/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Szlovénia

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás olyan családjogi jogintézmény, amely a családjog egyik alapelvén, a családtagok közötti kölcsönös segítségnyújtás, vagyis a családi szolidaritás alapelvén nyugszik. A tartásdíjakat általában önként fizetik, elsősorban a családtagok közötti személyes kötelékek miatt, de azok bírósági úton is kikényszeríthetők.

Szlovéniában a tartás a (volt) házastársak, a gyermekek és a szülők tartását jelenti. Jelentése magában foglalja a tartást és támogatást, valamint a tartási és támogatási kifizetéseket is, amelyeket a bíróság konkrét összegben ítél meg. Így mindazt magában foglalja, amit egy személy a jogszabályok alapján gyermekei vagy házastársa megélhetésére fordítani köteles. A fogalom azon szülők eltartását is magában foglalja, akik nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy képesek legyenek eltartani magukat, ezért gyermekeik kötelesek támogatni őket. A kifejezés vonatkozhat a tartásdíjakra, azaz a tartás céljából fizetett pénzösszegekre is.

A szülők kötelesek gyermekeik eltartására (a családjogi törvény [Družinski zakonik] 183. cikke).

A nagykorú gyermekek a lehetőségeikhez mérten kötelesek támogatni a szüleiket, ha a szülők nem rendelkeznek elegendő forrással a megélhetéshez, és nem képesek a szükséges források biztosítására; ez a kötelezettség azonban csak annyi ideig áll fenn, amennyi ideig a szülők támogatták a gyermeket. A nagykorú gyermek nem köteles támogatni azt a szülőjét, aki indokolatlanul elmulasztotta a gyermekkel szembeni tartási kötelezettségének teljesítését (a családjogi törvény 185. cikke).

A házastársak vagy élettársak kötelesek eltartani a házastársuk vagy élettársuk velük élő gyermekeit, kivéve, ha az említett szülő vagy a másik szülő képes a gyermek eltartására.

Ez a kötelezettség megszűnik a gyermek anyjával vagy apjával való házasság vagy élettársi kapcsolat megszűnésével, kivéve, ha a házasság vagy az élettársi kapcsolat megszűnésének oka a gyermek anyjának vagy apjának a halála. Ebben az esetben a túlélő házastárs vagy élettárs csak akkor köteles eltartani az elhunyt házastárs vagy élettárs gyermekét, ha a házasság vagy az élettársi kapcsolat megszűnésekor a gyermekkel együtt élt (a családjogi törvény 187. cikke).

Az az önmaga eltartására képtelen munkanélküli házastárs, aki nem önhibájából került ilyen helyzetbe, tartást követelhet a házastársától, amennyiben az képes annak nyújtására (a családjogi törvény 62. cikke).

Az a tartásban nem részesülő házastárs, aki önmaga eltartására képtelen, munkanélküli, és nem önhibájából került ilyen helyzetbe, a másik házastárstól tartást igényelhet a házasság felbontására irányuló eljárásban vagy egy külön perben, amelyet a házasság felbontásáról szóló határozat jogerőssé válásának napjától számított egy éven belül kell megindítania (a családjogi törvény 100. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők a felnőttkor eléréséig kötelesek támogatni a gyermekeiket azzal, hogy a képességeiknek megfelelően biztosítják a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket.

A szülők annak a gyermeknek a tartására is kötelesek, aki középfokú tanulmányokat folytat azt követően, hogy nagykorúvá vált, feltéve, hogy iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem dolgozik, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, vagyis mindaddig kötelesek a gyermek tartására, amíg be nem fejezi a középiskolai tanulmányait, illetve meg nem szerzi a középfokú oktatásra vonatkozó szabályok alapján elérhető legmagasabb általános vagy szakmai képzettséget. A tartási kötelezettség a gyermek 26. életévének betöltésével szűnik meg.

A szülők a magasabb szintű másodfokú szakképzésben részt vevő gyermek tartására is kötelesek, feltéve, hogy iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem dolgozik, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, vagyis mindaddig kötelesek a gyermek tartására, amíg a magasabb szintű másodfokú szakképzésről szóló jogszabály rendelkezései szerint be nem fejezi a magasabb szintű másodfokú szakképzést.

A szülők a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek tartására is kötelesek, feltéve, hogy iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem dolgozik, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, vagyis mindaddig kötelesek a gyermek tartására, amíg a felsőfokú oktatásról szóló jogszabály rendelkezései szerint be nem fejezi az alapképzést, a mesterképzést vagy az osztatlan képzést. Ha négy évnél hosszabb ideig tart az a szak, amelyre a gyermek jár, a tartási kötelezettség annyi idővel meghosszabbodik, amennyivel a szak meghaladja a négy évet.

A tartási kötelezettség a gyermek 26. életévének betöltésével szűnik meg.

A szülők csak akkor kötelesek a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő gyermeküket eltartani, ha annak házastársa vagy élettársa erre nem képes.

Ha a szülők nem a saját háztartásukban gondoskodnak a gyermek eltartásáról, havi tartásdíjjal kell hozzájárulniuk a gyermek tartásához (a családjogi törvény 183. cikke).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Kiskorú gyermekek esetében a családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a különélő vagy különválni kívánó szülőknek, valamint az együtt élő szülőknek is meg kell egyezniük a közös gyermekeik tartásáról. Ha a szülők nem tudnak megállapodni ebben a kérdésben, a szociális szolgáltatóközpont (center za socialno delo) köteles segítséget nyújtani nekik annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak. Ezenkívül közvetítést is kérelmezhetnek. Ha a szülők nem tudnak megállapodni közös gyermekeik tartása tekintetében, a bíróság dönt a kérdésben (a családjogi törvény 140. cikke).

A gyermektartására vonatkozó határozathozatalra irányuló eljárások az egyik vagy mindkét szülő, a gyermek gyámja, a 15. életévét betöltött gyermek – feltéve, hogy a gyermek képes megérteni cselekedetei jelentőségét és jogkövetkezményeit –, illetve a szociális szolgáltatóközpont kérelmére indulnak. (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény [Zakon o nepravdnem postopku] 102. cikke). Ha a szülők megállapodnak a gyermektartás tekintetében, perbeli egyezség aláírását is javasolhatják. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a megállapodás nem szolgálja a gyermek érdekét, elutasítja a javaslatot.

A családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a tartásra jogosult és a tartásra kötelezett fél végrehajtható közjegyzői okirat formájában megállapodást írhat alá a szülők által a felnőtt gyermeknek fizetendő tartásról (a családjogi törvény 192. cikke). A bírósági határozatok esetében a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a gyermek érdekeinek megvédésére irányuló, a polgári nemperes eljárásokról szóló törvényben foglaltak szerinti eljárás alkalmazandó a felnőtt gyermekek tartásával kapcsolatos eljárásra, mindaddig, amíg a családjogi törvény szerint tartási kötelezettség áll fenn.

A megélhetési forrásokkal nem rendelkező, önhibáján kívül munkanélkülivé vált házastárs a házassági bontóper során, valamint a házasság jogerős megszűnését követő egy éven belül megindított külön eljárásban tartásdíjat kérhet a másik házastárstól (a családjogi törvény 100. cikke).

A házasság megállapodás alapján történő felbontására irányuló kereset vagy kérelem benyújtása előtt a házastársak előzetes tanácsadáson vesznek rész a szociális szolgáltatóközpontban, kivéve, ha nincsenek közös gyermekeik, akik felett szülői felelősséget gyakorolnak; ha az egyik házastárs az elmeállapota miatt cselekvőképtelen; ha az egyik házastárs lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen; vagy ha az egyik vagy mindkét házastárs külföldön él. Ha a házastársak az előzetes tanácsadás alatt megállapítják, hogy a házasság legalább az egyikük szempontjából helyrehozhatatlan, a szociális szolgáltatóközpont tisztségviselője tájékoztatja őket a közvetítői eljárásról és annak céljáról. A házastársak hozzájárulásával a szociális szolgáltatóközpont előzetes tanácsadást biztosíthat, ezt követően pedig közvetítői eljárást alkalmazhat. A házastársak más szolgáltató által megszervezett közvetítői eljárásban is részt vehetnek (a családjogi törvény 200. és 202. cikke).

A házastársak a házasságkötéskor, a házasság alatt vagy a házasság felbontásakor megkötött végrehajtható közjegyzői okirat formájában válás esetére megállapodhatnak a tartásról. A szóban forgó tartási szerződés – különösen a tartásra való jogosultság megszüntetéséről szóló megállapodás – nem veszélyeztetheti a gyermek érdekeit (a családjogi törvény 101. cikke).

Ha a tartást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének kérelmezésével egyidejűleg igénylik, a kereset polgári nemperes eljárásban benyújtott kérelemnek minősül. Ezekben az esetekben a polgári nemperes eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni a tartásdíj megállapítására – a törvény 217. cikkében foglaltak szerint –, egyéb esetben pedig a tartásdíj a fent említett feltételek teljesülésekor polgári peres eljárásban kérelmezhető (a családjogi törvény 100. cikke).

A házassági jogvitákkal kapcsolatos indítványok tartalmát illetően (amely jogviták magukban foglalják a tartásra vonatkozó döntést is, amennyiben azt a házasság felbontásával vagy érvénytelenítésével egyidejűleg kérelmezik) a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a házassági jogvitával kapcsolatos indítványoknak tartalmazniuk kell egy konkrét kérelmet, amely tekintetében a bíróság határozatát kérik. Ha a családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a kérelmező az eljárás megkezdése előtt köteles előzetes tanácsadáson részt venni, a házasság felbontása iránti kérelemhez csatolni kell a szociális szolgáltatóközpont előzetes tanácsadáson való részvételről szóló igazolását (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 82. cikke).

A polgári peres eljárás esetében a keresetlevélben konkrétan meg kell jelölni az ügy tárgyát képező főkövetelést és a mellékköveteléseket, a felperes kérelmét alátámasztó tényeket, a tényeket igazoló bizonyítékokat, valamint azokat az egyéb adatokat, amelyeket minden kérelemnek tartalmaznia kell (a polgári perrendtartás [Zakon o pravdnem postopku] 180. cikke). A kérelemnek érthetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell a tárgyalás lebonyolításához szükséges minden elemet. Különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a bíróság megjelölése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakóhelye, illetve székhelye, esetleges jogi képviselőik vagy meghatalmazottjaik neve, a jogvita tárgya és a nyilatkozat tartalma. A kérelmezőnek alá kell írnia a kérelmet, kivéve, ha ez a kérelem formája miatt nem lehetséges. A kérelmező eredeti aláírásának tekintendő a kézzel írt vagy az elektronikus aláírása (mely utóbbi egyenértékű a kézzel írt aláírással). Ha a kérelmező nem tud írni, vagy nem tudja aláírni a kérelmet, aláírás helyett ujjlenyomatával látja el a kérelmet. Ha a bíróság kétségbe vonja a kérelem valódiságát, határozatában hiteles aláírással ellátott kérelem benyújtását rendelheti el. E határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. Ha a nyilatkozata kérelmet tartalmaz, a kérelemben a félnek meg kell neveznie az általa hivatkozott tényeket, és szükség esetén bizonyítania kell azokat (a polgári perrendtartás 105. cikke).

A szülők és a gyermekek közötti tartásról, valamint a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor igényelt tartásról a körzeti bíróság (okrožno sodišče) első fokon polgári nemperes eljárásban hoz határozatot, és polgári peres eljárásban dönt a házastársak közötti tartásról a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 10. cikke és a polgári perrendtartás 32. cikke).

A polgári nemperes eljárások és a polgári peres eljárások során a bírósági illetékeket a bírósági illetékekről szóló törvénynek (Zakon o sodnih taksah) megfelelően kell megfizetni.

A kereset benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni. A bírósági illetéket legkésőbb a bírósági illeték megfizetését elrendelő bírósági végzésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni (a polgári perrendtartás 105a. cikke).

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A tartás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője nyújtja be. A kiskorú gyermekeket szüleik képviselik. Ha a gyermeket nevelőszülők nevelik, a kérelmet a gyermek gyámja nyújtja be.

A gyermektartására vonatkozó határozathozatalra irányuló eljárások az egyik vagy mindkét szülő, a gyermek gyámja, a 15. életévét betöltött gyermek – feltéve, hogy a gyermek képes megérteni cselekedetei jelentőségét és jogkövetkezményeit –, illetve a szociális szolgáltatóközpont kérelmére indulnak. A bíróság a gyermektartás megállapítása érdekében hivatalból is eljárást indíthat (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 102. cikke).

A bíróságnak lehetővé kell tennie, hogy a 15 évesnél idősebb és a cselekményeik jelentőségét és jogkövetkezményeit megérteni képes gyermekek az eljárási cselekményeiket független eljárási résztvevőként maguk végezhessék el. A gyermek törvényes képviselője csak addig járhat el az eljárások során, amíg a gyermek ki nem jelenti, hogy ő maga fogja elvégezni az adott cselekményeket. A törvényes képviselőjük képviseli a 15 évnél fiatalabb gyermekeket és azokat, akikről a bíróság azt állapítja meg, hogy nem képesek megérteni a cselekményeik jelentőségét és jogkövetkezményeit. Ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság külön (eseti) gyámot (kolizijski skrbnik) rendel ki a gyermek számára (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 45. cikke).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A szülők és a gyermekek közötti tartásról, valamint a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor igényelt tartásról első fokon a körzeti bíróság polgári nemperes eljárásban hoz határozatot, és polgári peres eljárásban dönt a házastársak közötti tartásról a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 10. cikke és a polgári perrendtartás 32. cikke).

Általános illetékesség a polgári nemperes eljárásokban: Az a bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek a területén található annak a személynek az állandó lakóhelye vagy székhelye, akivel szemben a javaslatot benyújtották. Ha a bíróság hivatalból indít eljárást, az a bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek a területén található annak a személynek az állandó lakóhelye, akivel kapcsolatban az eljárás folyik. Ha az érintett személy nem rendelkezik Szlovéniában állandó lakóhellyel, az illetékességet az ideiglenes lakóhelye alapján kell meghatározni. Ha a fél állandó lakóhelye mellett máshol ideiglenes lakóhellyel is rendelkezik, és a körülmények alapján feltételezhető, hogy hosszabb ideig ott fog élni, a fél ideiglenes lakóhelye szerinti bíróság is illetékességgel rendelkezik (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 11. cikke).

Különös illetékesség a polgári nemperes eljárásokban: a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatok szabályozására (köztük a tartási határozatokra) irányuló eljárásokban az a bíróság is illetékes, amelynek területén a gyermek állandó lakóhelye található. Ha a gyermek állandó lakóhelye mellett máshol ideiglenes lakóhellyel is rendelkezik, és a körülmények alapján feltételezhető, hogy hosszabb ideig ott fog élni, a gyermek ideiglenes lakóhelye szerinti bíróság is illetékes. Ha a törvényes tartással kapcsolatos, nemzetközi elemet is tartalmazó eljárásban szlovén bíróság rendelkezik joghatósággal, mivel a kérelmező szlovéniai állandó lakóhellyel rendelkező gyermek, akkor az a bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a kérelmező állandó lakóhelye található (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 13. cikke).

Általános illetékesség a polgári peres eljárásokban: az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye található. Ha a szlovén bíróság joghatóságának alapja az, hogy az alperesnek Szlovéniában ideiglenes lakóhelye van, az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes ideiglenes lakóhelye található. Ha az alperes állandó lakóhelye mellett máshol ideiglenes lakóhellyel is rendelkezik, és a körülmények alapján feltételezhető, hogy hosszabb ideig ott fog élni, az alperes ideiglenes lakóhelye szerinti bíróság is általános illetékességgel rendelkezik (a polgári perrendtartás 47. cikke).

Különös illetékesség a polgári peres eljárásokban: az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye található. Ha a törvényes tartással kapcsolatos jogvitában a szlovén bíróság joghatóságának alapja az, hogy az alperes olyan vagyonnal rendelkezik Szlovéniában, amelyből a tartás kifizethető lenne, az adott vagyon fekvése szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel (a polgári perrendtartás 50. cikke).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A felek személyesen vagy meghatalmazott útján végezhetnek jogcselekményeket. A körzeti bíróság előtti eljárásokban csak ügyvéd vagy jogi szakvizsgával rendelkező más személy járhat el meghatalmazottként (a polgári perrendtartás 86. és 87. cikke).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, a javaslat vagy kereset benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 39. cikke és a polgári perrendtartás 105a. cikke).

A törvényes tartásra jogosultsággal vagy a törvényes tartás egyedi összegével kapcsolatos jogvitákban a megfizetendő bírósági illetéket a követelés értéke alapján kell megállapítani, amely háromhavi tartásdíj összeadásával számítható ki, kivéve, ha a tartást ennél rövidebb időre kérik (a bírósági illetékekről szóló törvény 23. cikke).

Mindazonáltal ha a tartásdíj megítélését gyermekfelügyelettel kapcsolatos eljárásban kérik, a fizetendő bírósági illeték minden esetben 45 euró (a bírósági illetékekről szóló törvény szerinti illetéktáblázat 1212. rovata).

Igen, az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentesség érhető el. A költségmentességről a körzeti bíróság elnöke dönt (a költségmentességről szóló törvény [Zakon o brezplačni pravni pomoči] 2. cikke).

A bírósági illeték elengedését, megfizetésének elhalasztását vagy részletekben történő megfizetését külön kell kérelmezni, és a kérelmet az alapeljárásban eljáró bírósághoz kell benyújtani (a bírósági illetékekről szóló törvény 12. cikke).

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartást az azt igénylő személy szükségleteire és a kötelezett anyagi lehetőségeire és keresőképességére tekintettel kell megállapítani. A gyermeknek járó tartás kiszámítása során a bíróságnak a gyermek érdekében kell eljárnia és olyan összeget kell meghatároznia, amely alkalmas arra, hogy biztosítsa a gyermek sikeres fizikai és mentális fejlődését. A tartásdíjnak fedeznie kell a gyermek megélhetési költségeit, különösen a lakásával, étkezésével, ruházatával, cipőivel, gondozásával és védelmével, oktatásával, iskoláztatásával, szabadidős tevékenységeivel és kikapcsolódásával kapcsolatos, valamint egyéb sajátos igényeit (a családjogi törvény 189. és 190. cikke).

A tartást havonta előre megfizetendő összegként állapítják meg, és az a tartási kereset vagy javaslat benyújtásának pillanatától követelhető (a családjogi törvény 196. cikke).

A bíróság a jogosult vagy a kötelezett fél kérelmére vagy javaslatára a végrehajtható okirat alapján megállapított tartási igényt megnövelheti, lecsökkentheti vagy megszüntetheti, amennyiben változnak a jogosult szükségletei vagy a kötelezett teljesítőképessége, amelyek alapján a tartást megállapították. Ha a szülők megállapodnak a végrehajtható okirattal megállapított gyermektartásdíj megemelésében vagy lecsökkentésében, perbeli egyezség aláírását kérelmezhetik. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a megállapodás nem szolgálja a gyermek érdekét, elutasítja a javaslatot. A szülők által a felnőtt gyermeküknek vagy a felnőtt gyermek által a szülőknek fizetendő tartás megemeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről a jogosult és a kötelezett fél végrehajtható közjegyzői okirat formájában állapodhat meg (a családjogi törvény 197. cikke).

A végrehajtható okirat útján meghatározott tartást évente egyszer korrigálják a szlovén fogyasztói árindexszel összhangban. A korrekcióra januárban kerül sor, a fogyasztói árakban a tartás legutóbbi meghatározásának vagy kiigazításának hónapjától bekövetkezett összesített növekedés alapján. A tartás tekintetében alkalmazandó korrekciós tényezőt a családügyi miniszter közzéteszi a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönyében (Uradni list Republike Slovenije). A szociális szolgáltatóközpont minden ilyen korrekcióról és a tartás új összegéről is írásban tájékoztatja a jogosultat és a kötelezettet. A szociális szolgáltatóközpont említett értesítése a bírósági egyezséggel, a jogerős bírósági határozattal vagy a végrehajtható közjegyzői okirattal együtt végrehajtható okiratot képez.

Ha a jogosult 18. életévének betöltése után nem vesz részt iskolarendszerű oktatásban a tartásdíj kiigazításának évében, a szociális szolgáltatóközpont nem köteles írásban értesíteni a jogosultat és a kötelezettet a korrekcióról. 18. életévének betöltése után a jogosult a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszerzését követő 30 napon belül köteles benyújtani a szociális szolgáltatóközponthoz a beiratkozásról szóló igazolást, vagy köteles tájékoztatni a központot arról, hogy hol vesz részt iskolarendszerű oktatásban. Ha a kedvezményezett nem az előző mondatnak megfelelően jár el, a szociális szolgáltatóközpont az adott évre vonatkozóan nem korrigálja a tartásdíjat. Miután a gyermek nagykorúvá vált, a kötelezett megkeresheti a szociális szolgáltatóközpontot annak megállapítása érdekében, hogy a gyermek rendelkezik-e tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal. Ha a kedvezményezett nem rendelkezik tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal, a kötelezett nem köteles tartásdíjat fizetni, függetlenül a tanulói vagy hallgatói jogviszony elvesztése előtt a tartásdíj korrekciójáról kiadott bármilyen értesítéstől (a családjogi törvény 198. cikke).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A gyermektartást rendszerint a gyermek törvényes képviselőjének bankszámlájára kell utalni. A felnőttek tartását a saját bankszámlájukra kell utalni. Arról, hogy hogyan és kinek kell megfizetni a tartásdíjat, a bíróság határoz.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett személy nem teljesíti önként a tartás fizetésére vonatkozó kötelezettségét a végrehajtható okirat (ítélet, bírósági végzés, végrehajtható közjegyzői okirat, valamint a tartásdíj módosításáról szóló értesítés) rendelkezései szerint, a jogosult a kötelezett teljesítésének kikényszerítése érdekében végrehajtás iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz a végrehajtásról és a követelések biztosításáról szóló törvény (Zakon o izvršbi in zavarovanju) rendelkezéseivel összhangban.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Az információ elérhető az európai igazságügyi portálon: Bírósági határozatok végrehajtása

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A tartásdíj megszerzésére/rendezésére irányuló eljárásokban elsősorban a szociális szolgáltatóközpontoktól szerezhető be a tartásra vonatkozó információ.

A tartás megállapítására a körzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Az eljárásban részt vevő felek jogi segítségnyújtást kérelmezhetnek, ami az ügyvéd általi képviselet és az eljárási költségek megfizetése alóli mentesség formájában testesülhet meg.

Ha a kötelezett nem fizeti meg a tartást, a kiskorú törvényes képviselője vagy maga a tartás nagykorú jogosultja végrehajtás iránti kérelmet nyújthat be a hatáskörrel rendelkező helyi bírósághoz (okrajno sodišče). A végrehajtás iránti kérelem kitöltésében segítség kérhető a szociális szolgáltatóközpontoktól, a helyi bíróságoktól, az ügyvédektől és a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjától (Javni štipendijski, razvojni, invalidski in preživninski sklad Republike Slovenije).

A szlovén Legfelsőbb Bíróság (Vrhovno sodišče) a Sodnikov informator folyóiratban közzétette a tartási követelés benyújtására szolgáló felülvizsgált formanyomtatványokat, valamint azok kitöltési útmutatóit. Ezek célja, hogy segítséget nyújtsanak a felhasználóknak a végrehajtás iránti kérelmek benyújtásához, és a A link új ablakot nyit megmunkaügyi, családügyi, szociális ügyekkel és esélyegyenlőséggel foglalkozó minisztérium (Ministrstvo za delo, družino, socialne zadeve in enake možnosti) weboldalán érhetők el.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Ha a kötelezett nem fizeti a tartásdíjat, a gyermek törvényes képviselője vagy a tartásdíj felnőttkorú kedvezményezettje tartásdíjat kérhet a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjától, de csak a tartás összegét megállapító jogerős és végrehajtható bírósági határozat vagy egyezség alapján, és csak akkor, ha a törvényes képviselő eredménytelenül kísérelte meg érvényesíteni a tartásdíjat, vagy szabályszerűen kérelmezte a tartásdíj külföldi végrehajtását.

A kompenzációs tartásdíjra az a gyermek jogosult, aki még nem töltötte be a 18. életévét, valamint az a 18 és 26 év közötti személy, aki iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem áll munkaviszonyban, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, továbbá:

  • szlovén állampolgár, és állandó lakóhelye Szlovéniában van;
  • olyan külföldi állampolgár, aki állandó lakóhellyel rendelkezik Szlovéniában, amennyiben ezt nemzetközi szerződés írja elő, vagy viszonossági alapon.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen. A tartással kapcsolatos határozatok végrehajtatásához az Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alap nyújt segítséget, amely a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet értelmében kijelölt központi hatóság. Az Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapot a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló hágai egyezmény értelmében központi hatóságnak, valamint a tartások külföldön történő behajtásáról szóló ENSZ-egyezmény értelmében áttevő és átvevő intézménynek is kijelölték.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Elérhetősége:

A Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja (Javni štipendijski, razvojni, invalidski in preživninski sklad Republike Slovenije)

Dunajska cesta 20

1000 Ljubljana

Tel.: + 386 1 4720 990

Fax: + 386 1 4345 899

E-mail: A link új ablakot nyit megjpsklad@jps-rs.si

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.srips-rs.si/

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Nem. A 4/2009/EK rendelet 55. cikke értelmében a tartási kötelezettség végrehajtása iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatóságán keresztül kell benyújtani, amelyet követően a központi hatóság továbbítja a kérelmet Szlovénia központi hatóságához, azaz a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjához.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A rendelet nem tesz lehetővé közvetlen kapcsolatot a külföldön lakóhellyel rendelkező kérelmező és a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja mint központi hatóság között.

A kommunikációt a kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatósága kezeli. A kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatósága minden segítséget megad a tartásdíj végrehajtása iránti, szabályszerűen kitöltött kérelem Szlovéniában történő benyújtásához, és az esetleges mellékletekkel együtt továbbítja a kérelmet a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjához, amely felülvizsgálja a kérelmet, szükség esetén további tájékoztatást vagy helyesbítést kér, és képviseli a kérelmezőt a szlovén bíróságok és egyéb szervek előtti végrehajtási eljárásokban.

Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

----

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentesség érhető el. A költségmentességről a körzeti bíróság elnöke dönt (a költségmentességről szóló törvény 2. cikke).

Költségmentesség nyújtható jogi tanácsadáshoz, ügyvédi közreműködéshez és a törvényben meghatározott más jogi szolgáltatások igénybevételéhez, az általános és a különös hatáskörű szlovén bíróságok, a szlovén Alkotmánybíróság (Ustavno sodišče), valamint a peren kívüli vitarendezésre Szlovéniában hatáskörrel rendelkező minden szerv, intézmény és személy előtti jogvédelem minden formájához, továbbá a bírósági eljárás költségeinek megfizetése alóli mentességként (a költségmentességről szóló törvény 7. cikke).

E törvény alapján a következő személyek lehetnek kedvezményezettek: 1. a szlovén állampolgárok; 2. a Szlovéniában állandó vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok, valamint azok az állampolgársággal nem rendelkező (hontalan) személyek, akik jogszerűen tartózkodnak Szlovéniában; 3. más külföldi állampolgárok viszonosság alapján vagy a Szlovéniára kötelező nemzetközi szerződésekben meghatározott feltételek alapján és esetekben; 4. nem kormányzati szervezetek és egyesületek, amelyek nonprofit alapon működnek, közérdekű tevékenységet folytatnak, és az alkalmazandó jogszabályok szerint bejegyzésre kerültek a megfelelő nyilvántartásba, a közérdekű tevékenységgel vagy a létrehozásuk céljával kapcsolatos jogvitákkal összefüggésben; 5. más olyan személyek, akiknek a költségmentességre való jogosultságát jogszabály vagy valamely Szlovéniára nézve kötelező nemzetközi egyezmény írja elő (a költségmentességről szóló törvény 10. cikke).

A költségmentességre jogosult személy a költségmentességet az eljárás bármely szakaszában kérelmezheti. A költségmentesség iránti kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni a kérelmező pénzügyi helyzetét és a szóban forgó törvényben meghatározott egyéb feltételeket (a költségmentességről szóló törvény 11. cikke).

A rendelet 46. cikke értelmében ilyen mentesség biztosítandó minden olyan esetben, amelyben a kedvezményezett követelése a rendelet 56. cikkén alapul, és 21 év alatti személyekkel szembeni, szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartásra vonatkozik.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Nem került sor intézkedések elfogadására a 4/2009/EK tanácsi rendelet 51. cikkének végrehajtása céljából.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 30/03/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Szlovákia

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartásdíjak és a tartási kötelezettségek közvetlenül a családról szóló, és egyes más jogszabályokat módosító 36/2005. sz. törvényen (a továbbiakban: családjogi törvény) alapulnak. A Családjogi törvény alapján a tartási kötelezettségek a következő formákat ölthetik:

  1. a szülők tartási kötelezettsége gyermekeik irányában;
  2. a gyermekek tartási kötelezettsége szüleik irányában;
  3. más rokonok között fennálló tartási kötelezettség;
  4. a házastársak között fennálló tartási kötelezettség;
  5. tartásdíj;
  6. egyedülálló anya részére fizetett támogatás a tartási és bizonyos egyéb költségek fedezésére.

A tartás fogalma tágabb értelemben a gazdasági természetű családjogi viszonyokat a családjog vagyoni viszonyokkal foglalkozó területén helyezi el. E tekintetben különösen fontos hangsúlyozni azt, hogy az ilyen vagyoni viszonyok személyes családjogi viszony fennállását feltételezik.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők tartási kötelezettsége gyermekeik irányában olyan jogi kötelezettség, amely mindaddig fennáll, amíg a gyermekek képtelenek saját eltartásukról gondoskodni. Az a tény, hogy egy gyermek teljesítette a tankötelezettségét, nem szükségképpen jelenti azt, hogy megszerezte a saját szükségleteinek biztosítására vonatkozó képességét. Az, hogy a szülőknek van-e további tartási kötelezettségük a gyermekeikkel szemben, függ a gyermek képességeitől, lehetőségeitől és anyagi helyzetétől azon időszak alatt, amíg a gyermek a jövőbeli munkájához szükséges tanulmányait végzi, például nappali tagozatos egyetemi hallgató. A tartási kötelezettség fennállásának időtartama tekintetében a nagykorúságnak nincs jogi vonzata. Esetenként változik az az időpont, amikor egy gyermek jogilag „képessé válik a saját eltartására”, és a bíróságnak minden ilyen esetet egyedileg kell érdemben megvizsgálnia. Az önmaga eltartására való képességet tágan kell értelmezni, akként, hogy az magában foglalja az összes szükséglet vagy megélhetési költség saját erőből történő fedezésének a képességét. E képességnek fenntarthatónak kell lennie. Az eseti jövedelemre nem alapozható annak megállapítása, hogy valaki képes a saját szükségleteinek kielégítésére.

A gyakorlatban a bíróságok figyelembe veszik azt a tényt, hogy a szülő tartási kötelezettsége rugalmas, mivel a vérségi kapcsolatok időben nem korlátozottak, így ez a kötelezettség ismét feléledhet például akkor, ha a gyermek úgy dönt, hogy később folytatja a tanulmányait, vagy ha nem veszik fel rögtön a középiskola befejezése után az egyetemre. Az ítélkezési gyakorlat szerint – figyelemmel a friss diplomások és végzettek foglalkoztatási lehetőségeinek jelenlegi korlátaira – a gyermek további szakképzésének tekinthetők az olyan további tanfolyamok, amelyek később képessé tehetik őket arra, hogy munkahelyet találjanak a korábbi tanulmányaiktól eltérő területen.

A tartási kötelezettség megszűnésének megítélése könnyebbé válik, ha egy gyermek alkalmazottként, vállalkozóként stb. rendszeres jövedelemre kezd el szert tenni. Figyelemmel a munkaerőpiaci helyzetre, a sokkal több képzési formára és oktatási intézményre, a tanultak gyakorlatban történő kamatoztatásához a nyelvtanulás szükségességére, az átképző tanfolyamokra, a továbbképzésre, a külföldi tanulmányokra és a magasabb szintű képzettség szükségességére, egyre nehezebb lesz a bíróságok számára annak a pillanatnak a meghatározása, amikor a gyermek már képes saját maga eltartására. E képzési formák némelyikének (továbbképzések) finanszírozása elvárható lehet, különösen, ha az eltartó szülő jelentős anyagi forrásokkal rendelkezik. Ezzel párhuzamosan figyelembe kell venni a gyermek képességeit és tehetségét a jövőbeli munkájához szükséges, megfelelő képességek elsajátítása terén. Jogos azonban az az elvárás, hogy a gyermek ezeket a képességeket lehetőleg korán alkalmazza, hogy így elkerülhető legyen a szülői tartással való visszaélés, amely egyszerűen a munkakerülésből fakad (és például abban nyilvánul meg, hogy a gyermek szándékosan veszíti el a munkahelyeit).

A 18 éves korhatár eljárási szempontból bír jelentőséggel. A gyermek nagykorúságának elérése előtt a bíróság hivatalból indíthatja meg a tartási pert, e korhatár után viszont csak kérelemre járhat el. A nagykorú gyermek által benyújtott kérelem irányulhat az egyik vagy mindkét szülővel szemben, és abban fel kell tüntetni a kért tartás összegét és azt az időpontot, amikortól annak folyósítását a gyermek kéri. A bíróságnak szigorúan a nagykorú gyermek tartásdíj-kiigazítás iránti kérelmének határain belül kell maradnia, mivel az ilyen ügyek nem minősülnek a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 111. és azt követő szakaszai szerinti gyermekvédelmi eljárásoknak.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Ha a kötelezett és a jogosult nem tud megállapodni, a tartási kötelezettségről a megfelelő hatáskörrel rendelkező járásbíróság dönt. A szülőknek a kiskorú gyermekeikkel szembeni tartási kötelezettségére vonatkozó esetek kivételével a bíróság eljárása a jogosult (a felperes) által a kötelezett (az alperes) ellen előterjesztett kereset alapján indul. A kiskorú gyermek tartására vonatkozó eljárást a bíróság hivatalból (ex officio) kezdeményezheti (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 23. szakasza alapján), mivel ezekben az esetekben a bíróság köteles a kiskorú érdekeit védeni.

A bíróság előtti eljárásban önálló fél lehet bárki, aki saját cselekményei útján képes jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására (azaz perbeli cselekvőképességgel rendelkezik). Azt a természetes személyt, aki saját jogon nem jelenhet meg a bíróság előtt (például kiskorú), a törvényes gondviselőjének kell képviselnie (a polgári perrendtartás 68. szakasza).

A törvényes képviselet mellett a polgári perrendtartás és a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény különbséget tesz a felek meghatalmazáson alapuló eljárási képviselete és a bíróság határozatán alapuló képviselet között.

A kiskorú gyermeket nem képviselheti egyik szülője sem olyan esetekben, amikor a szóban forgó jogcselekmény ellentéthez vezethet a szülők érdekei és a kiskorú gyermek érdeke, vagy az ugyanazon szülő által képviselt több kiskorú gyermek érdekei között. Ilyenkor a bíróság úgynevezett eseti ügygondnokot jelöl ki, hogy képviselje a gyermeket az eljárás vagy egy adott jogcselekmény során.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Lásd a 3. kérdésre adott választ.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A területi illetékességet a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 3. szakasza határozza meg. A hatáskört a polgári perrendtartás 12. szakasza szabályozza. Elsőfokon a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Általában az a bíróság jár el, amelynek illetékességi területén az alperes (vagyis az, aki ellen a kérelem irányul) lakik, tehát az alperes rendes bíróságán alapuló illetékességi szabályt kell alkalmazni. Az alperes ügyében az a rendes bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az illető lakóhellyel rendelkezik, ennek hiányában az, ahol a tartózkodási helye található. A polgári nemperes eljárásokról szóló törvény kifejezetten szabályozza azokat a különleges eseteket, amikor nem ezt a szabályt kell alkalmazni. A tartásra vonatkozó kérelem elbírálására az a bíróság jogosult, amelynek illetékességi területén a kiskorú gyermek a szülők rendelkezése vagy bírósági végzés alapján, illetve más fontos okból lakik (ez a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 112. szakasza (1) bekezdése szerinti kizárólagos illetékesség).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Lásd a 3. és a 4. kérdésre adott választ.

A perbeli cselekvőképességgel rendelkező felperes (jogosult) közvetlenül, azaz képviselő nélkül eljárást indíthat az illetékes bíróságon.

A polgári perrendtartás 127. szakasza rögzíti az eljárást megindító kérelem (keresetlevél) tartalmi elemeit: a bíróság megjelölését, a felperes személyét, az érintett ügyet, a felperes kérelmét és az aláírást.

A keresetlevélnek az általános tartalmi kellékek mellett tartalmaznia kell a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 25. és 26. szakaszában meghatározott bizonyos egyedi információkat is. A tartási keresetben meg kell jelölni a kért tartásdíj összegét és azt az időpontot, amikortól annak megfizetését kérik.

A kérelmeket írásban, papíralapon vagy elektronikus formában lehet benyújtani. A vonatkozó külön jogszabályban meghatározott engedély hiányában benyújtott elektronikus kérelmet emellett papíron vagy a külön jogszabály szerinti engedéllyel elektronikus úton is be kell nyújtani. Tartási ügyekben a kérelmek szóban is előadhatók, és jegyzőkönyvben rögzíthetők.

A keresetet – beleértve annak mellékleteit is – annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnál maradjon egy eredeti példány és minden egyes fél kapjon egy eredeti példányt. Ha egy fél nem a szükséges számban nyújtja be a példányokat és a mellékleteket, akkor a bíróság a fél költségére másolatokat készít.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A bíróság által lefolytatott egyedi cselekményekért és eljárásokért fizetendő illetékekre a Szlovák Nemzeti Tanács bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok példányairól szóló, 71/1992. sz. törvénye vonatkozik. Az illetékek felszámítása a bírósági illetékek jegyzékére való hivatkozással történik. Ez a jogszabály szabályozza a bírósági illetékek megfizetése alóli kivételeket a személyi körülmények vagy az eljárás tárgya alapján.

A tartás kérdésében a következő rendelkezések fontosak:

A bírósági gyermekvédelemmel kapcsolatos eljárások a tárgyi mentesség körébe eső kivételek közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos eljárások szintén mentesek a bírósági illetékek alól.

A személyi körülményekkel kapcsolatos feltételek alapján mentességet élveznek a bírósági illeték megfizetése alól:

  • a felperesek a tartás megállapítására, illetve a tartásdíj növelésére irányuló eljárásokban, a tartásdíjjal kapcsolatos késedelmi kamatok megfizetésére irányuló eljárásokban, valamint a tartást elrendelő külföldi végzés végrehajthatóságának elismerésére vagy végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló eljárásokban;
  • az egyedülálló anyák a tartásdíj, valamint a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos egyes díjak megfizetésére irányuló eljárásokban.

A bírósági illetékek jegyzékének 8. pontja kifejezetten említi a házastársak közötti tartási igényekkel és a tartásdíjjal kapcsolatos eljárások illetékét:

8. pont

a) a házastársak közötti tartással, a tartásdíjjal és a más rokonok közötti tartási igényekkel, továbbá a tartásdíj emelésével kapcsolatos kérelmek esetén

a követelés értékének 2%-a, de legalább 16,50 EUR

b) a házastársak közötti tartás, tartásdíj vagy más rokonok közötti tartás csökkentésével vagy megszüntetésével kapcsolatos kérelmek esetén

a követelés értékének 2%-a, de legalább 16,50 EUR

Amennyiben az illetékek jegyzéke nem határoz meg egy külön díjszabást, és az ügy nem tartozik sem a személyes körülmények sem az eljárás tárgya alapján meghatározott csoportba, akkor a bírósági illetékek jegyzékének 1. pontjában említett illetékeket kell alkalmazni:

1. pont

Külön meghatározott díjszabás hiányában a kereseti illeték

a) a követelés értékének (összegének) vagy a pertárgy értékének

6%-a, de legalább 16,50 EUR és legfeljebb 16 596,50 EUR, kereskedelmi ügyekben legfeljebb 33 193,50 EUR.

A bíróság kérelemre mentesítést adhat a bírósági illeték megfizetése alól, ha azt a fél körülményei indokolják (a polgári perrendtartás 254. szakasza). A felek körülményeire vonatkozó dokumentumokat kell benyújtani annak érdekében, hogy a bíróság dönteni tudjon a kérelemről.

A jogi segítségnyújtás rendszerét, továbbá a rászoruló, jogaik gyakorlása és védelme érdekében jogi szolgáltatásokat igénybe venni nem tudó magánszemélyek részére nyújtott jogi segítség tekintetében a költségmentességi központ eljárásrendjét, valamint a jogi segítség mértékét a rászoruló személyek részére nyújtott jogi segítségről, valamint a jogi hivatásokról szóló 586/2003. sz. törvény és az engedélyköteles tevékenységekről szóló, a 8/2005. sz. törvénnyel módosított 455/1991. sz. törvény (tevékenységekről szóló törvény) módosításáról szóló, módosított 327/2005. sz. törvény szabályozza. A fenti törvény határozza meg továbbá a jogi segítségnyújtás feltételeit, továbbá a jogi segítségnyújtás iránti kérelmekre vonatkozó folyamat során a természetes személyek és az illetékes hatóságok által követendő eljárást, valamint a jogi segítségnyújtás intézményi szervezeti kereteit.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

Szlovákiában a jogszabály nem határozza meg a tartásdíj konkrét összegét.

Családjogi ügyekben a bíróságok kötelesek minden ügyet az adott körülményekre tekintettel, egyedileg megvizsgálni, ezért a törvény nem határozza meg a tartásdíj konkrét összegét. Családjogi ügyekben más területekhez képest sokkal kevésbé tudja egy jogszabály kellően és kifejezetten megjeleníteni az élet sokféleségét.

A családjogi törvény 75. szakaszának (1) bekezdése szerint a tartásdíj összegének megállapítása során a bíróság figyelembe veszi a jogosult indokolt szükségleteit, valamint a kötelezett képességeit, lehetőségeit és pénzügyi helyzetét. A bíróság azokban az esetekben is megvizsgálja a kötelezett képességeit, lehetőségeit és pénzügyi helyzetét, amikor a kötelezett – valódi indok nélkül – kilép a rendes foglalkoztatásból vagy felmondja jól fizető munkaviszonyát, illetve rendszeres jövedelemforrásáról mond le; a bíróság figyelembe veszi továbbá a kötelezett által vállalt bármely észszerűtlen pénzügyi kockázatot is.

Ami a szülő-gyermek tartást illeti: gyermekeik tartásához mindkét szülőnek képességei, lehetőségei és pénzügyi helyzete szerint hozzá kell járulnia. A gyermeknek joga van arra, hogy szülei életszínvonalán éljen. A fizetendő tartásdíj összegének megállapítása során a bíróság figyelembe veszi, hogy melyik szülő milyen mértékben gondoskodik személyesen a gyermekről. Ha a szülők megosztva gyakorolják a kiskorú gyermek feletti felügyeleti jogot, a bíróság a tartásdíj összegének megállapítása során figyelembe veszi az egyes szülőknél eltöltött tartózkodási időt, de úgy is dönthet, hogy nem állapít meg tartásdíjat mindaddig, amíg a gyermeket váltakozó tartózkodási helyen neveli a két szülő.

A tartásdíj legalacsonyabb összegét a családjogi törvény 62. szakaszának (3) bekezdése határozza meg (ez jelenleg 27,13 EUR): Mindkét szülő – tekintet nélkül képességeire, lehetőségeire és pénzügyi helyzetére – köteles teljesíteni a minimális tartási kötelezettséget, ami eltartott kiskorú gyermek vagy a vonatkozó jogszabályban meghatározott eltartott gyermek esetén a létminimum 30%-a.

A családjogi törvény 78. szakasza értelmében a körülmények megváltozása esetén a tartási igényekre vonatkozó megállapodások és bírósági határozatok felülvizsgálhatók. A kiskorú gyermeket megillető tartásdíjtól eltekintve (lásd a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 121. szakaszát) a tartásra vonatkozó határozatok csak kérelemre módosíthatók vagy helyezhetők hatályon kívül. Ha a kiskorú gyermek tartásdíját egy adott múltbeli időszakra nézve visszamenőlegesen eltörlik vagy csökkentik, a korábban kifizetett tartást nem kell visszatéríteni. A körülmények megváltozása esetén mindig figyelembe kell venni a megélhetési költségeket.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást általában a kötelezett fél (adós) fizeti a jogosult (kedvezményezett) részére.

A családjogi törvény 76. szakasza szerint a tartásdíjat rendszeresen, ismétlődő összegekben, havonta előre kell megfizetni. A kölcsönös igények csak megállapodás alapján számíthatók be tartás iránti igényekkel szemben. A kiskorú gyermek tartásdíjára vonatkozó követelés nem lehet beszámítás tárgya. Ha a kötelezett a bíróság által elrendelt tartásdíj megfizetésével késedelembe esik, a jogosult a polgári jog szabályai szerint késedelmi kamatot követelhet a késedelmes összeg tekintetében. A tartás céljára kifizetett összegeket először a főkövetelés fedezésére kell elszámolni, majd pedig – miután a főkövetelés teljes egészében teljesült – a késedelmi kamatokat kell jóváírni.

A kiskorúak tartásdíja tekintetében a bírósági joggyakorlat szerint a felügyeletet nem gyakorló szülő köteles tartásdíjat fizetni annak a szülőnek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről, és ezt minden hónapban egy meghatározott időpontig kell megtennie.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A tartásdíj megfizetésének kikényszerítése végrehajtó útján történik. A végrehajtási eljárás végrehajtás iránti kérelemmel indul. Az eljárást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a bírósági tisztviselőkről és a végrehajtási cselekményekről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló, módosított 233/1995. sz. törvénye (a végrehajtási eljárásról szóló törvény) szabályozza. A tartási kötelezettségeket leggyakrabban a kötelezett munkabérének vagy más jövedelmének lefoglalásával hajtják be. Ha olyan végrehajtási végzést fogadnak el, amely pénzösszeg fizetésének kötelezettségét írja elő, akkor a munkabér vagy más jövedelem lefoglalásán kívül további lehetőségek állnak rendelkezésre a késedelmes tartásdíj behajtására: a tartozás harmadik féltől történő behajtása, ingóság értékesítése, értékpapírok értékesítése, ingatlan vagyontárgy értékesítése, üzletrész értékesítése, gépjárművezetői engedély felfüggesztése. Utóbbi lehetőség különösen fontos a tartásdíj behajtásával kapcsolatosan. A végrehajtó elrendelheti bárki vezetői engedélyének a felfüggesztését, aki nem teljesíti a bíróság tartási végzését. A végrehajtó az illetékes rendőri szervnek is kézbesíti a vezetői engedély felfüggesztéséről szóló végrehajtási végzést. Miután a végrehajtás tárgya teljesítésre kerül, a végrehajtó haladéktalanul kibocsátja a vezetői engedély felfüggesztésének megszüntetéséről szóló végzést.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A Családjogi törvény 77. szakasza szerint a tartási követelések behajtása tekintetében nincs elévülési idő. A tartás azonban csak attól az időponttól ítélhető meg, amikor a bírósági eljárás megkezdődött. A kiskorú gyermeket megillető tartásdíj az eljárás megkezdésének időpontjától számított legfeljebb három évre visszamenőleg is megítélhető, de csak akkor, ha fennállnak a különleges elbánás indokai. A különféle, ismétlődő tartási kifizetésekhez fűződő jogokra elévülési idő vonatkozik.

A polgári törvénykönyv (40/1964. sz. törvény) 101. szakasza az alábbiak szerint határozza meg az elévülési időket:

(1) Ha a jogosultságot bíróság vagy más szerv jogerős határozata állapította meg, a jogosultság attól az időponttól számított tíz év elteltével szűnik meg, amikor azt teljesíteni kellett volna. Ha a kötelezett írásban elismerte a jogosultság indokát és összegét, az az elismerés megadásától számított tíz év elteltével szűnik meg; ha az elismerés teljesítési határidőt is meghatározott, az elévülési idő e határidő lejártával kezdődik.
(2) Ugyanez az elévülési idő irányadó a határozatban vagy a jogosultság elismerésében meghatározott egyedi kifizetésekre; az egyedi kifizetések esetében az elévülési idő a kifizetés esedékessé válásának napján kezdődik. Ha a teljes tartozás egy kifizetés teljesítésének elmulasztása miatt válik esedékessé, a tízéves elévülési idő a meg nem fizetett összeg esedékessé válásának napján kezdődik.
(3) A kamatokra és az ismétlődő kifizetésekre vonatkozó elévülési idő három év; a jogerős ítéletben vagy írásban elismert jogosultságok esetében azonban ez az elévülési idő csak azokra a kamatokra és ismétlődő kifizetésekre alkalmazandó, amelyek az ítélet jogerőre emelkedése után, vagy az elismerést követően váltak esedékessé.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Belföldi ügyekben nincs olyan különleges hatóság, amelynek a tartási követelések behajtásában való „segítségnyújtás” lenne a feladata.

A más országra is kiterjedő ügyekben a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédelmével foglalkozó Központ (Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže) segítséget nyújthat. A Központ segít a tartás behajtásában azokban az esetekben, amikor a gyermek tartásdíjának fizetésére kötelezett személy külföldön, a jogosult pedig Szlovákiában él, vagy fordítva (azaz ha a jogosult él külföldön, és olyan kötelezettől hajtja be a tartásdíjat, akinek a szokásos tartózkodási helye Szlovákiában van).

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A helyettesítő tartásról szóló, valamint a 36/2005. sz. családjogi törvényről szóló és egyes törvényeket módosító törvényt módosító 201/2008. sz. törvény, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának (Ústavný súd) 615/2006. sz. határozata értelmében meghatározza azt a mechanizmust, mely szerint az állam (a munkaügyi, szociális és családügyi hivatal – úrad práce, sociálnych vecí a rodiny) megelőlegezheti a helyettesítő tartást a jogosultak számára. A helyettesítő tartás azokban az esetekben járul hozzá az eltartott gyermek tartásához, amikor a kötelezett nem fizeti meg a bíróság jogerős határozatával elrendelt, vagy a bíróság által jóváhagyott megállapodásban meghatározott összeget.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédelmével foglalkozó Központ – amelyet a szlovák munkaügyi, szociális és családügyi minisztérium hozott létre, és amelyet államilag fenntartott szervezetként közvetlenül irányít – jogi védelmet nyújt a gyermekek és fiatalok számára olyan ügyekben, amelyekben más ország is érintett. A Központ 1993. február 1. óta működik, illetékessége egész Szlovákiára kiterjed.

A szociális segítségnyújtásról szóló 195/1998. sz. módosított törvény alapján 1998. július 1. óta a Központ kormányzati szociális segítségnyújtó hatóságnak minősül.

Elérhetőség/cím:

Špitálska 8, P. O. BOX 57, 814 99 Bratislava,

E-mail: A link új ablakot nyit megcipc@cipc.gov.sk, A link új ablakot nyit meginfo@cipc.gov.sk,

Tel.: +421 2 2046 3208, +421 2 2046 3248,

Fax: + 421 2 2046 3258, 24 órás telefonvonal (csak segélyhívás) +421 915 405 954.

A Szlovák Köztársaságban a Központ a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a tartási kötelezettségekről szóló rendelet), valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. évi hágai egyezmény szerinti központi hatóság.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Külföldről nem lehet közvetlenül a Központhoz kérelemmel fordulni. Ha a tartás megfizetését külföldön élő személy kéri, fel kell vennie a kapcsolatot az adott ország illetékes hatóságaival, akik aztán továbbítják a kérelmet a szlovák Központhoz.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

----

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

A Szlovák Köztársaságra nézve kötelező a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

----

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A határokon átnyúló tartási ügyekben a költségmentesség biztosítása a tartási kötelezettségekről szóló rendelet 44. szakasza (3) bekezdésének alkalmazásától függ. Szlovákiában a központi hatóság a Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédelmével foglalkozó Központ. Szolgáltatásait ingyenesen nyújtja, lehetővé téve a tartási kötelezettségek megállapítására vagy módosítására irányuló rendes eljárásokban részt vevő felek számára, hogy ezeket az eljárásokat jogi képviselő igénybevétele nélkül folytassák le.

Amennyiben az eljárás jogi képviselő nélkül nem folytatható le, ahhoz a 21. életévüket be nem töltött személyek a rendelet 46. cikkének megfelelően térítésmentesen juthatnak hozzá. Ezt a fajta jogi segítséget a rászoruló személyek részére történő jogi segítségnyújtásról szóló, módosított 327/2005. sz. törvény alapján a jogsegélyközpont biztosítja.

Amennyiben a rendelet 46. cikke nem alkalmazandó, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében költségmentességben részesülnek azok a kérelmezők, akik megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek.

Azoknak a kérelmezőknek, akik nem felelnek meg a követelményeknek, a bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásból származó kivonatok illetékéről szóló 71/1992. sz. törvénnyel összhangban be kell fizetniük a bírósági illetékeket. A szülők és gyermekek közötti kölcsönös tartási kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben folyó eljárások mentesek az e törvényben meghatározott bírósági illetékek alól. Tartási kötelezettség megállapítására vagy módosítására irányuló eljárásokban részt vevő kérelmezők szintén személyesen mentesülnek az eljárási illeték megfizetése alól. Ezen kívül az eljárásban részt vevő felek viselik a saját maguk és képviselőik részéről felmerült perköltséget. A megosztott költségeket a felek az ügyben és az eljárásban való részvételük arányában viselik. Nagykorú személy részére megállapított tartásdíj esetén a bíróság a pervesztes félre hárítja a pernyertes félnél az őt megillető jog érvényesítésének vagy védelmének körében felmerült szükséges költségeket.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A tartási kötelezettségekről szóló rendelet 49. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott központi hatóság az 1993. február 1-jén létrehozott Gyermekek és Fiatalkorúak Nemzetközi Jogvédelmével foglalkozó Központ. Mivel a nemzetközi megállapodások (különösen a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló, 1956. június 20-i egyezmény) alapján a tartásdíj behajtása tekintetében a Központ már a tartási kötelezettségekről szóló rendelet életbe lépése előtt is továbbító és fogadó hatóságként működött, nem volt szükség különleges intézkedésekre az említett rendelet 51. cikkében meghatározott központi hatósági feladatok tekintetében. A tartási kötelezettségekről szóló rendelet hatálybalépésekor a Központnak csak néhány kisebb szervezeti változtatást kellett végrehajtania a személyzetet illetően.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 03/01/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Finnország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A (finn) gyermektartási törvény (704/1975) rendelkezik a gyermektartás szabályairól.

E törvény értelmében a gyermeknek joga van a megfelelő tartáshoz. Ebbe beletartozik a gyermek anyagi és pszichológiai szükségleteinek kielégítése a fejlődésének különböző szintjein, valamint az ellátásához és iskoláztatásához szükséges költségeknek, illetve az egyéb kapcsolódó kiadásoknak a fedezése.

A gyermeknek joga van arra, hogy eltartsák őt a szülei, akiknek képességükhöz mérten ez a kötelességük. Ha egy szülő elhanyagolja a gyermekével kapcsolatos tartási kötelezettségét, vagy ha a gyermek nem él együtt állandóan a szülőjével, az adott szülő kötelezhető arra, hogy a gyermek után tartásdíjat fizessen.

A szülőknek nincs joguk arra, hogy tartást kapjanak gyermeküktől.

A (finn) házassági törvény (234/1929) rendelkezik a házastársnak fizetendő tartásról.

A házasságban mindkét házasfélnek a képességeihez mérten szerepet kell vállalnia a háztartás közös költségeinek viselésében és a másik házasfél eltartásában.

Ha az egyik házasfél elhanyagolja tartásfizetési kötelezettségét, vagy ha a házasfelek külön élnek, az egyik fél kötelezhető arra, hogy a másiknak tartást fizessen.

A házasság felbontása után az egyik fél akkor kötelezhető arra, hogy a korábbi házastársának tartást fizessen, ha a felek erről megállapodást kötöttek, és azt a helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya jóváhagyta. Ha felbontják a házasságot, a bíróság is elrendelheti, hogy az egyik fél tartást fizessen az ezt igénylő másik félnek. A finn joggyakorlatban azonban ritkán fordul elő, hogy az egyik felet arra köteleznék, hogy tartást fizessen a korábbi házastársának. A házasság felbontása után a felek általában saját magukat tartják el.

A házasfélnek a korábbi házastárs által nyújtott tartáshoz való joga megszűnik, ha a tartásban részesülő fél újra megházasodik.

A házasfelekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a bejegyzett életközösségben élő párokra is alkalmazni kell.

A feleknek semmilyen más személyes jogviszony tekintetében nincs tartásfizetési kötelezettségük egymással szemben.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermeknek a szülők általi tartásra vonatkozó joga a gyermek 18. életévének betöltésével megszűnik.

A szülők indokolt esetben a gyermek 18 éves kora után is kötelesek viselni a gyermek iskoláztatásának költségeit. Erre azonban a finn joggyakorlatban ritkán kerül sor.

Lásd még az 1. kérdést.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Mind a tartásra jogosult fél, mind a tartás fizetésére kötelezett fél a helyhatósági szociális jóléti bizottsághoz fordulhat, amely segítséget nyújthat a tartásdíjra vonatkozó megállapodás megfogalmazásában. A helyhatósági szociális jóléti bizottság által jóváhagyott megállapodás ugyanúgy közvetlenül végrehajtható, mint egy bírósági ítélet.

A gyermektartásról szóló törvény 8(a) cikke értelmében ha egy gyermeknek vagy egy tartás fizetésére kötelezett félnek nincs lakóhelye Finnországban, a helyhatósági szociális jóléti bizottság akkor hagyhatja jóvá a tartási megállapodást, ha egy finnországi bíróság rendelkezik az ügyben joghatósággal a 4/2009/EK tanácsi rendelet 3. vagy 6. cikke alapján, és ha a felek a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv 7. cikkével összhangban megegyeztek abban, hogy a tartási kötelezettséggel kapcsolatban a finn jog az irányadó.

Ha egy tartási ügy a vita tárgya, a tartásra jogosult fél vagy a tartás fizetésére kötelezett fél keresetet nyújthat be a bírósághoz.

A házasfelek köthetnek informális írásbeli megállapodást a tartásról, és kérhetik a helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztályától annak jóváhagyását. Kérésre a hatóság segít a szülőknek a megállapodás megfogalmazásában.

Két házasfelet érintő tartási ügyben keresettel lehet a bírósághoz fordulni.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

---

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartásra vonatkozó, határon átnyúló ügyekre a 4/2009/EK tanácsi rendelet és annak a joghatóságot szabályozó rendelkezései alkalmazandók.

A tartási kötelezettségre vonatkozó ügyekben a tagállamok tekintetében az alábbi bíróságok rendelkeznek joghatósággal:

  1. az alperes szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság, vagy
  2. a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság, vagy
  3. az a bíróság, amely a saját joga alapján joghatósággal rendelkezik egy személy jogállásának meghatározására, amennyiben a tartási ügy ilyen eljáráshoz kapcsolódik, kivéve, ha az a joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul, vagy
  4. az a bíróság, amely a saját joga alapján joghatósággal rendelkezik a szülői felelősségre vonatkozó döntésre, amennyiben a tartási ügy ilyen eljáráshoz kapcsolódik, kivéve, ha az a joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul.

Ha az ügynek nincs határon átnyúló eleme, akkor a joghatóságra a (finn) bírósági eljárási törvénykönyv (4/1734) előírásai vonatkoznak.

A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 10. fejezetének 1. cikke szerint egy személlyel szembeni követelés megvizsgálásának helye az a kerületi bíróság, amelynek illetékességi területén az adott személy lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkezik. A 10. fejezet 9. cikke alapján a tartásra irányuló kérelmet az a kerületi bíróság is vizsgálhatja, amelynek illetékességi területén a tartást követelő vagy abban részesülő személy lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkezik.

Amennyiben az ügy házasság felbontására vagy életközösség megszüntetésére vonatkozik, akkor abban előterjeszthetők a tartást érintő megállapodással, a gyermekek feletti felügyelettel vagy láthatási jogokkal, illetve a házasság felbontásával vagy az életközösség megszüntetésével kapcsolatos egyéb kérelmek is. Ilyen esetben a házasság felbontásának ügyében eljáró bíróság rendelkezik illetékességgel.

Ha a tartásra vonatkozó követelést a gyermek feletti felügyelettel vagy az apaság megállapításával kapcsolatos eljárással összefüggésben terjesztették elő, a tartásra vonatkozó pert az a bíróság is tárgyalhatja, amely előtt az előbb említett kérdésben eljárás indul.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmező segítség (ügyvéd) igénybevétele nélkül is megindíthatja az eljárást. Mivel azonban egy jogi eljárásban a fél általában szakszerű segítségre szorul, tanácsos ügyvédet fogadni.

Határon átnyúló tartási ügyekben az érintett felek egy központi hatósághoz fordulhatnak.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A bírósági eljárás illetékköteles. Az illetéket a bíróság szabja ki, összege (86–200 EUR) függ a bíróságtól és az ügy elbírálásának munkaigényétől. (A link új ablakot nyit megA körzeti bíróságok illetékei).

A költségmentességről szóló (finn) törvény és a tartással kapcsolatos egyes nemzetközi ügyekben eljáró finnországi központi hatóságról szóló (finn) törvény (1076/2010) határozza meg a kérelmező költségmentességhez való jogára vonatkozó rendelkezéseket. Különleges viszonossági megállapodás alapján valamely külföldön élő kérelmező is jogosult lehet tartási ügyben költségmentességre. Ilyen megállapodások egyrészről Finnország, másrészről az Egyesült Államok bizonyos államai és Kanada egyes tartományai között állnak fenn.

További információk a Finnországban igényelhető költségmentességről itt találhatók: A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/oikeusapu/en/index.html

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartásról szóló törvény (704/1975) rendelkezik a gyermek részére fizetendő tartás szabályairól.

Főszabályként – eltérő megállapodás vagy rendelkezés hiányában – a tartásdíj készpénzben, havonta előre fizetendő. A tartás fizetése kivételesen elrendelhető egy összegben, illetve ingó vagy ingatlan vagyon juttatása formájában is.

Finnországban a gyermek után fizetendő tartás összegét nem egy meghatározott díjszabás alapján állapítják meg. Minden ügyet egyedileg bírálnak el. A törvény 1. cikke alapján a gyermeknek joga van a megfelelő tartásra. Ebbe beletartozik a gyermek anyagi és lelki szükségleteinek kielégítése a fejlődésének különböző szintjein, valamint az ellátásához és iskoláztatásához szükséges költségeknek, illetve az egyéb kapcsolódó kiadásoknak a fedezése. A törvény 2. cikke alapján a szülők képességük szerint kötelesek gyermekeiket eltartani. E képességük vizsgálata során figyelembe kell venni korukat, munkaképességüket, a kereső foglalkozás szerzésére vonatkozó esélyeiket, a rendelkezésükre álló javakat és pénzeszközöket, valamint a tartásra vonatkozó jogi kötelezettséggel kapcsolatos egyéb szempontokat. A szülők tartási kötelezettségének mértékére irányuló vizsgálat során figyelembe kell venni a gyermekek azon képességét és lehetőségeit is, hogy eltartsák saját magukat, valamint azokat a tényezőket is, amelyek következtében a szülőktől nem várható el a gyermektartás költségeinek viselése vagy az érintett költségek minimalizálhatók.

A megélhetési költségek növekedésével összhangban a fizetendő tartásdíj összege időszakonként automatikusan emelkedik. Az automatikus emelésre vonatkozó további rendelkezéseket az egyes tartási kifizetéseknek a megélhetési indexhez való hozzákapcsolásáról szóló (finn) törvény (583/2008) tartalmazza.

A tartásdíj összege és fizetésének módja megállapodás útján vagy bírósági ítélettel megváltoztatható, amennyiben a tartásdíj megállapításának időpontjához képest alapvetően megváltoztak a körülmények, és ezért észszerűnek mutatkozik a változtatás, figyelemmel a gyermek és a tartást fizető szülő helyzetére.

A házassági törvény határozza meg a házastársnak fizetendő tartásra vonatkozó rendelkezéseket. A finn joggyakorlatban azonban ritkán fordul elő, hogy az egyik felet arra köteleznék, hogy tartást fizessen a korábbi házastársának. A házasság felbontása után a felek általában saját magukat tartják el.

A készpénzben történő tartásdíjfizetés elrendelhető határozatlan időre vagy mindaddig, amíg a megállapodásban, határozatban vagy ítéletben meghatározott rögzített időtartam le nem jár. A tartás fizetése azonban elrendelhető egy összegben is, ha ezt a tartás fizetésére kötelezett fél személyes pénzügyi helyzete vagy más tényezők indokolják. A tartás fizetése elrendelhető ingó vagy ingatlan vagyon juttatása formájában is.

Annak érdekében, hogy a megélhetési költségeket tükrözze, a fizetendő tartásdíj időszakonként automatikusan emelkedik. Az automatikus emelésre vonatkozó további rendelkezéseket az egyes tartási kifizetéseknek a megélhetési indexhez való hozzákapcsolásáról szóló (finn) törvény (583/2008) tartalmazza.

A bíróság határozata vagy ítélete, illetve a házasfelek megállapodása akkor módosítható, ha ezt a megváltozott körülmények indokolják. A tartás egy összegben való megfizetéséről szóló határozat, ítélet vagy megállapodás azonban nem módosítható a tartás megfizetését követően. A házasfelek által a tartásról kötött megállapodás akkor módosítható, ha a megállapodás fenntarthatatlannak minősül. A törvény szerint az időszakonként fizetendő tartásra vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a tartásra jogosult fél újabb házasságot köt.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A gyermek után fizetendő tartásdíjat a gyermek gondviselője részére (bankszámlájára) kell teljesíteni.

A házastársnak fizetendő tartásdíjat a házastárs részére (bankszámlájára) kell teljesíteni.

Főszabályként – eltérő megállapodás vagy rendelkezés hiányában – a tartásdíj készpénzben, havonta előre fizetendő. A tartás fizetése kivételesen elrendelhető egy összegben, illetve ingó vagy ingatlan vagyon juttatása formájában is.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A tartásra jogosult fél vagy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a Finn Társadalombiztosítási Intézet (Kela) (lásd a 12. pontot) keresetet indíthat a tartás megfizetésének végrehajtása iránt, ha a tartás megfizetésére kötelezett fél nem fizeti meg a bíróság által elrendelt vagy a megállapodásban vállalt tartást.

A tartásdíjra jogosult fél kérheti a végrehajtótól a tartási megállapodás vagy határozat végrehajtását a (finn) végrehajtási törvény rendelkezései szerint. A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya is adhat tanácsot családjoggal kapcsolatos ügyekben.

Ha egy tartás fizetésére kötelezett házasfél megszegi a helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya által jóváhagyott megállapodásban, illetve egy bírósági határozatban vagy ítéletben foglalt kötelezettségét, a tartásra jogosult fél kérheti a végrehajtótól a tartási megállapodás vagy határozat/ítélet végrehajtását a végrehajtási törvény rendelkezései szerint.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Végrehajtás és az adósvédelem szabályai

Ha az ügyet egy végrehajtási irodához utalják, az adós először az eljárás megindításáról szóló értesítést és egy fizetési emlékeztetőt kap. Főszabály szerint az adósnak lehetőséget kell adni arra, hogy az emlékeztető hatására kifizesse a tartozását.

Ha az adós az emlékeztető hatására sem fizet, vagy nem veszi fel önként a kapcsolatot egy végrehajtási irodával a fizetés ügyében, a végrehajtási iroda nyilvántartásokban végzett kutatással vizsgálatot indít az adós jövedelme és vagyona tárgyában.

Az adós jövedelmének és vagyonának vizsgálata tárgyában indított eljárási cselekményekre és az ezt követő vizsgálatokra szigorú szabályok vonatkoznak.

A legtöbb esetben lefoglalják az adós jövedelmét és a bankszámláján található összegeket. Általában az adós jövedelmének, nyugdíjának, munkanélküliségi vagy anyasági segélyének egyharmada foglalható le. Az üdülési jutalmak, fizetésen kívüli juttatások, megbízási díjak, honoráriumok és egyéb pénzbeli díjazások egyaránt jövedelemnek számítanak. A lefoglalt összeget a nettó jövedelemből számítják ki. A szociális segélyek és az olyan jóléti juttatások, mint a lakhatási támogatás és a családi pótlék ebbe nem számítanak bele. A jövedelem időről időre történő lefoglalása helyett fizetési terv is kidolgozható.

A végrehajtási cselekmények során és a fizetési tervekben mindig figyelembe kell venni az adós vagyonának azon részét, amely törvényi védelem alatt áll, más szóval a létfenntartáshoz számára szükséges összeget. A védett rész mértékét az országos nyugdíjindex alapján vizsgálják felül. A megállapodás szerinti védett mértékek szemléltető példákkal együtt megtalálhatók az alábbi címen: A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/ulosotto/en/index/velallisenaulosotossa/palkanulosmittaus.html

Az adós élhet fellebbezéssel, de az adósság behajtásának folyamata csak akkor szünetel, ha a bíróság ezt külön elrendeli.

Tartással kapcsolatos tartozás elévülése

A gyermektartásról szóló törvény 16(c) cikke szerint az időszakonként fizetett tartást és az elmaradások tekintetében erre vonatkozóan számított késedelmi kamatokat a tartás fizetésére kötelezett féltől a fizetés esedékessé válásának évét követő év kezdetétől számított öt éven belül kell behajtani. Ellenkező esetben a követeléshez fűződő jog elévül. Az egy összegben fizetett tartást és az elmaradások tekintetében erre vonatkozóan számított késedelmi kamatokat ezzel szemben a tartásdíj esedékessé válásának időpontjától számított öt éven belül, de legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül lehet behajtani, amikor a tartásdíj jogosultja nagykorúvá válik.

Hasonlóképpen a Társadalombiztosítási Intézet is azon tartásdíj esedékesé válásának évét követő év kezdetétől számított öt éven belül kell a kötelezett féltől behajtania az általa kifizetett gyermektartási segélyt, amelynek elmulasztására való tekintettel a segélyt kifizették. Ellenkező esetben a követeléshez fűződő jog elévül (a gyermektartási segélyről szóló törvény (580/2008) 22. cikke).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha egy tartás fizetésére kötelezett fél nem fizeti meg a megállapodás szerinti tartást, a jogosult félnek egy végrehajtótól kell kérnie a tartozás behajtását. A végrehajtási iroda útmutatást ad arra nézve, hogyan kell megfogalmazni egy ilyen kérelmet. A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya is adhat tanácsot családjoggal kapcsolatos ügyekben. Lásd a 13. és 14. szakaszokat. A végrehajtási iroda nem számít fel díjat a tartási követelések behajtásáért. Az eljárásra vonatkozó további részletek: A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/ulosotto/en/index.html

Ha a tartásra jogosult fél a tartásdíj megfizetésének elmulasztása miatt a Finn Társadalombiztosítási Intézettől (Kela) kap gyermektartási segélyt, akkor nem indíthat eljárást a tartásdíj behajtására. Ha a Kela fizeti ki gyermektartási juttatást, akkor az általa kifizetett gyermektartási juttatással megegyező összegben jogosulttá válik a tartásdíjra (visszkereseti jog) (a gyermekvédelmi törvény (580/2008) 19. cikke). Ha a megállapodás szerinti tartásdíj összege magasabb, mint a Kela által kifizetett gyermektartási segély, és a tartásdíj fizetésére kötelezett fél nem fizeti a tartást, akkor a Kela kifizeti a gyermektartási segély teljes összegét, és behajtja a teljes ki nem fizetett tartásdíjat a kötelezett féltől. Ha ez eredménnyel jár, a Kela a tartozás behajtása után kifizeti a gyermek felügyeletét gyakorló szülő részére a tartásdíj és a gyermektartási segély összege közötti különbözetet.

Határon átnyúló tartásdíj-behajtási ügyekben az érintett felek az igazságügyi minisztériumhoz, mint központi hatósághoz fordulhatnak.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Ha egy tartás fizetésére kötelezett fél nem fizeti meg a tartási megállapodás vagy határozat alapján fennálló tartozását egy Finnországban lakó gyermek után, a gyermek gyermektartási segélyre lesz jogosult a Finn Társadalombiztosítási Intézettől (Kela). A Kela által fizetett gyermektartási segély mértékére vonatkozó információk az alábbi címen érhetők el: A link új ablakot nyit meghttp://www.kela.fi/elatustuki (az egyes tartási kifizetéseknek a megélhetési indexhez való hozzákapcsolásáról szóló 583/2008. törvény).

Akkor is lehetőség van a gyermektartási segély igénybevételére, ha a tartásra kötelezett házasfél pénzügyi nehézségei miatt a tartási megállapodás vagy határozat formájában meghatározott gyermektartás összege alacsonyabb, mint az aktuálisan kifizethető gyermektartási segély összege. Ilyen esetekben a Kela fizeti meg a tartásdíj és a gyermektartási segély összege közötti különbözetet. Ezenfelül a gyermek megkapja az adóstól a tartási megállapodásban vagy határozatban meghatározott tartásdíjat is. Ha a tartás fizetésére kötelezett fél nem képes a tartásdíj megfizetésére, akkor ez az összeg megállapítható 0 EUR összegben is. Ekkor a Kela fizeti ki a gyermektartási segély teljes összegét.

A gyermektartásról szóló törvény (580/2008) szabályozza a gyermektartási segély igénybevételének követelményeit. A gyermektartási segélyt a gyermek gyámjának vagy törvényes képviselőjének, illetve olyan személynek a kérelmére állapítják meg, aki a szokásjog alapján a gyermek gondviselőjének minősül. Az önálló életvitelt folytató, 15 évesnél idősebb gyermek is benyújthatja a kérelmet. A gyermektartási segély kifizetése nem szünteti meg az érintett fél azon kötelezettségét, hogy a tartásdíjat teljes egészében megfizesse. Ha a Kela úgy dönt, hogy a tartásdíjfizetés elmaradása miatt gyermektartási segélyt fizet, akkor jogosult – és kötelezett – lesz arra, hogy az érintett féltől behajtsa az összes elmaradt tartásdíjfizetést.

A tartásra jogosult házastárs csak a házastársától kaphat tartásdíjat.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Finnországban az igazságügyi minisztérium jár el központi hatóságként a tartás behajtására vonatkozó nemzetközi megállapodások tekintetében (lásd például a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendeletet, valamint a gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. évi hágai egyezményt). A központi hatóság feladatai közé tartozik a tartási kérelmek átvétele, azok továbbítása az illetékes hatóságokhoz és a kérelmekkel kapcsolatos eljárások megindítása.

Ha a tartás fizetésére kötelezett fél olyan országban él, ahol hatályban vannak a tartás behajtására irányuló nemzetközi megállapodások, a kérelmező kérheti az igazságügyi minisztériumtól a tartásnak az adott külföldi országban történő behajtását. Szükség esetén a kérelmezőnek mindenképpen tanácsos kapcsolatba lépnie a jogsegélyirodával vagy egy ügyvéddel (például azzal kapcsolatban, hogyan készítse el a kérelmezési iratokat). A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya is adhat tanácsot családjoggal kapcsolatos ügyekben.

Ha a tartásra jogosult fél a tartásdíjfizetés elmaradása miatt gyermektartási segélyt kap a Kela-tól, akkor a Kela az általa kifizetett gyermektartási segély erejéig jogosulttá válik a tartásdíjra (visszkereseti jog) (a gyermekvédelmi törvény (580/2008) 19. cikke). Ilyen esetben a Kela hajtja be az elmaradt tartási fizetéseket a tartásdíjra jogosult fél nevében, aki ilyenkor nem tehet lépéseket a tartozás behajtására. Ha a megállapodás szerinti tartásdíj összege magasabb, mint a Kela által kifizetett segély, akkor a Kela kifizeti a gyermektartási segély teljes összegét, és behajtja a teljes ki nem fizetett tartásdíjat a tartás fizetésére kötelezett féltől. Ha ez eredménnyel jár, a Kela a tartozás behajtása után kifizeti a gyermek felügyeletét gyakorló szülő részére a tartásdíj és a gyermektartási segély összege közötti különbözetet.

A tartásra jogosult házastárs csak a házastársától kaphat tartásdíjat. A tartásra jogosult házastárs csak a házastársától kaphat tartásdíjat. A tartásra jogosult házastárs felveheti a kapcsolatot egy végrehajtóval annak kiderítése céljából, hogy a külföldön élő házastársának van-e Finnországban a végrehajtási törvény szerint lefoglalható vagyona. Az igazságügyi minisztérium segítsége is kérhető a külföldi tartás behajtásában.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az igazságügyi minisztérium (központi hatóság) elérhetőségei:

Cím: Ministry of Justice
PO BOX 25,
00023 Government

Telefonszám: +358 29516001
Fax: +358 9 1606 7524
E-mail: A link új ablakot nyit megmaintenance.ca@om.fi

Az igazságügyi minisztérium honlapja: A link új ablakot nyit meghttps://oikeusministerio.fi

A Finn Társadalombiztosítási Intézet (Kela) elérhetőségei:
Cím: Kansaneläkelaitos,
Perintäkeskus 
PO BOX 50,
00601 Helsinki

Telefonszám: +358 20 634 4940 (magánszemélyek), +358 20 634 4942 (hatóságok) 
Fax +358 20 635 3330

E-mail-cím: A link új ablakot nyit megmaintenance@kela.fi

A Kela honlapja: A link új ablakot nyit meghttps://www.kela.fi/web/en

A jogsegélyirodák honlapjai: A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/oikeusapu/en/index/yhteystiedot.html

A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztályainak elérhetőségei megtalálhatók a telefonkönyvben, illetve ezekről a finn telefonos tudakozónál lehet érdeklődni. Az érdeklődés során az érdeklődőnek jeleznie kell, hogy melyik helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztályát keresi. Finnországban csaknem 320 helyi önkormányzat (helyhatóság) működik.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Másik országban élő kérelmező számára a legcélszerűbb felvenni a kapcsolatot az adott országban működő illetékes központi hatósággal, amely aztán kapcsolatba lép Finnország igazságügyi minisztériumával. (Lásd a 13., 14. és 15. szakaszokat).

A kérelmező közvetlenül is felveheti a kapcsolatot a finn hatóságokkal.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 15. kérdésre adott válaszokat.

Ha a tartásra jogosult fél (gyermek vagy házastárs) és a fizetésre kötelezett fél különböző országban élnek, az igazságügyi minisztérium bármelyik félnek, valamint a külföldi ország illetékes hatóságainak is segítséget nyújthat az ügyben. A kérelmező (a jogosult gyermek vagy házastárs) kérheti a minisztériumtól, hogy járjon el annak érdekében, hogy egy külföldi országban hozott ítéletet, határozatot vagy jóváhagyott tartási megállapodást Finnországban hajtsanak végre, és hogy a zárolás útján történő végrehajtás révén befolyt tartást a jogosult fél által kért bankszámlára fizessék be. Az igazságügyi minisztérium azonban nem tud az adós helyett tartást fizetni.

Számos hatályos nemzetközi megállapodás értelmében a központi hatóságként eljáró igazságügyi minisztérium feladata például a következőkben történő segítségnyújtás: az adós vagy a jogosult hollétének kiderítése, információszerzés az adós vagy a jogosult jövedelméről, illetve a leszármazás megállapításában történő segítségnyújtás, ha ez a tartás behajtásához szükséges.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

------

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Ha az igazságügyi minisztérium vagy egy általa felhatalmazott személy a különböző hatályos nemzetközi megállapodások keretében központi hatóságként betöltött szerepénél fogva képviseli a kérelmezőt bíróság vagy más hatóság előtt Finnországban, a kérelmező költségmentességben részesül függetlenül attól, hogy a költségmentességre vonatkozó jogszabályok egyébként milyen feltételeket írnak erre elő.

  1. Ez olyan ügyekre vonatkozik, amelyeknek a tárgya: annak megállapítása, hogy egy külföldi államban kibocsátott tartási határozat elismerhető vagy végrehajtható Finnországban;
  2. leszármazás megállapítása;
  3. szülő kötelezése arra, hogy a gyermekének tartást fizessen;
  4. a gyermek részére megállapított tartásdíj módosítása, ha a kérelmező a gyermek vagy annak képviselője.

A 2–4. pontban foglaltak azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a gyermek az eljárás megindításakor 21 évesnél fiatalabb.

Ha az igazságügyi minisztérium vagy egy általa felhatalmazott személy a különböző hatályos nemzetközi megállapodások keretében központi hatóságként betöltött szerepénél fogva képviseli a kérelmezőt a tartási határozat végrehajtása során, a kérelmezőt nem terheli semmiféle végrehajtási költség.

Más esetekben a kérelmező általános költségmentességért folyamodhat. A költségmentesség azt jelenti, hogy a kérelmező (ügyvédi) segítséget vehet igénybe a jogi eset megoldásához, és azt teljes egészében vagy részben az állam finanszírozza. A költségmentesség minden jogi esetre kiterjed. Általánosságban csak a Finnországban tárgyalt ügyekre korlátozódik. A kérelmező lakó- és tartózkodási helyétől függetlenül bármelyik jogsegélyirodában kérelmezhető. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a kérelmező a hozzá legközelebb eső irodához fordul. A kérelmezőnek be kell mutatnia a jövedelmére, a megtérítendő kiadásaira, a vagyonára és az adósságaira vonatkozó igazolásokat. Be kell nyújtani annak az ügynek az ismertetését is, amelyre vonatkozóan a költségmentességet kérelmezik, illetve a kérelmező rendelkezésére álló, jogi eljárási költséget fedező esetleges biztosítás adatait is. További információk: A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/oikeusapu/en/index.html

A finn végrehajtási hatóságok nem számítanak fel díjat a tartásdíj végrehajtásáért.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az igazságügyi minisztérium a rendelet 51. cikke szerinti kijelölt hatóság. Feladatait illetően további nemzeti jogszabályi rendelkezések találhatók a tartással kapcsolatos egyes nemzetközi ügyekben Finnországban illetékes központi hatóságról szóló törvényben (1076/2010).

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 15/02/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Svédország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A svéd jog a gyermekekre, házastársakra és az elvált házastársakra vonatkozóan ír elő tartási kötelezettséget. A házastársak tartási kötelezettségét szabályozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell.

Gyermekek

A szülők észszerű mértékig felelősséggel tartoznak gyermekeik eltartásáért, a gyermek szükségleteire és a szülők együttes vagyoni teljesítőképességére tekintettel. Az a szülő, aki nem képes hozzájárulni gyermeke eltartásához, nem köteles tartásdíjat fizetni.

Az a szülő, aki a gyermek felett nem rendelkezik felügyeleti joggal, illetve aki nem él együtt a gyermekkel életvitelszerűen, tartásdíj fizetése útján köteles teljesíteni a tartási kötelezettségét. A szülői felügyeletet a másik szülővel közösen gyakorló szülő is köteles lehet tartásdíj fizetésére. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha a gyermek csak a másik szülővel él együtt életvitelszerűen, függetlenül attól, hogy a másik szülő egyedülálló-e, vagy együtt él az új élettársával.

Az a személy, aki életvitelszerűen együtt él egy másik személy gyermekével és a gyermek felett felügyeleti jogot gyakorló szülővel, szintén felel az adott gyermek eltartásáért, ha a felek házasok, vagy van legalább egy közös gyermekük. A mostohaszülő azonban csak olyan mértékben felel a gyermek tartásáért, amennyiben a gyermek nem részesül tartásban a mostohaszülővel együtt nem élő másik szülőjétől.

A tartásdíj összegét bírósági határozat vagy a felek megállapodása rögzíti. A megállapodás csak írásban, két tanú aláírásával érvényes.

A felek abban is megállapodhatnak, hogy a jövőben a tartásdíjat egy összegben vagy három hónapnál hosszabb időszakokra kell megfizetni. Ha a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét, a megállapodást az illetékes szociális jóléti bizottságnak (socialnämnden) is jóvá kell hagynia.

Ha a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét, a tartásdíj egyösszegű megváltását a szociális jóléti bizottság részére kell megfizetni. A bizottságnak kifizetett összeget arra kell fordítani, hogy egy biztosítótársaságtól a tartási kötelezettségnek megfelelő életjáradékot vásároljanak a gyermek számára, kivéve, ha a megállapodás ezt kizárja, vagy ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy az összeg más megfelelő módon is felhasználható a gyermek tartására.

A tartást minden naptári hónapra előre kell fizetni. A bíróság azonban más fizetési módot is meghatározhat, ha azt különös okok indokolják.

A tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a tartásra kötelezett személy hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz.

A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő öt év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

Párok

A házasság fennállása alatt a házastársak felelősséggel tartoznak saját maguk, valamint a házastársuk eltartásáért. Ha az egyik házastárs nem tudja magát teljes mértékben eltartani, a másik házastárs köteles hozzájárulni a házastárs személyes szükségleteinek a kielégítéséhez.

A házasság felbontását követően főszabály szerint mindkét házastárs a saját maga eltartásáért felel. Azonban ha az egyik házastársnak átmenetileg pénzre van szüksége saját maga eltartásához, a másik házastárs teljesítőképességét és egyéb körülményeket is figyelembe véve a másik házastárstól észszerű mértékű tartásra jogosult. Kivételes esetben a házastárs hosszabb időn át is tartásban részesülhet.

Ha a házastársak nem tudnak megegyezni a tartás kérdésében, a vita bírósági úton rendezhető.

A házasság felbontását követően a tartásdíjat rendszeres időközönként kifizetett részletekben kell teljesíteni. A bíróság azonban a tartás egy összegben való kifizetését is elrendelheti, ha arra különös okok szolgáltatnak alapot, például ha a házastársnak nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

A tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a tartásra kötelezett személy hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz.

A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő három év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tartási kötelezettség általában akkor szűnik meg, amikor a gyermek betölti a 18. életévét. Ha azonban a gyermek még nem fejezte be a középfokú tanulmányait, a tartási kötelezettség mindaddig fennmarad, amíg iskolába jár, de legfeljebb a huszonegyedik születésnapjáig. Iskola alatt ez esetben a kötelező középfokú oktatás vagy a felsőbb középfokú iskola, illetve más hasonló általános képzés értendő.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Svédországban nincs olyan külön hatóság, amely a tartásdíj megállapításával foglalkozik, vagy abban segítséget nyújt. A tartásdíj összegét bírósági határozat vagy a felek megállapodása rögzítheti. Ha a felek nem tudnak megállapodni, a kérelmezőnek a körzeti bírósághoz (tingsrätt) kell fordulnia, és idézés iránti kérelmet kell benyújtania.

Ha bármilyen kérdése van a nemzetközi tartással kapcsolatban, forduljon a svéd társadalombiztosítóhoz (Försäkringskassan), amely a svéd központi hatóságként jár el.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Kiskorú gyermek nevében a felügyeleti jogot gyakorló szülő követelheti a tartást. Ha különleges gyámot rendeltek ki, ő is eljárhat a gyermek nevében.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A hatásköri és illetékességi szabályok a szülői jogállásról szóló törvénykönyvben (föräldrabalken), a házasságról szóló törvénykönyvben (äktenskapsbalken) és a bírósági eljárásról szóló törvénykönyvben (rättegångsbalken) találhatók. Ezenkívül a körzeti bíróságoktól is kérhető tájékoztatás.

A gyermektartással kapcsolatos eljárásokat az alperes szokásos tartózkodási helye szerinti bíróságon kell lefolytatni. Ha más bíróság nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a stockholmi körzeti bíróság jár el az ügyben.

A házastársat megillető tartásdíjjal kapcsolatos kérdések rendezésére a házassági bontóperben kerülhet sor. A házassági ügyekben az a körzeti bíróság jár el, amelynek területén az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye található. Ha egyik fél sem rendelkezik Svédországban szokásos tartózkodási hellyel, a stockholmi körzeti bíróság jár el az ügyben. Ha a házastárs tartásával kapcsolatos eljárást nem házassági üggyel összefüggésben indították, a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 10. fejezetében foglalt általános hatásköri és illetékességi szabályokat kell alkalmazni.

A határokon átnyúló ügyekkel kapcsolatos joghatósági szabályokat a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a tartásról szóló rendelet) rögzíti.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Nem. Ha egy ügyben bírósághoz kíván fordulni, az illetékes körzeti bíróságtól kell kérelmeznie az idézés kibocsátását.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Svédországban maga a bírósági eljárás illetékmentes, eltekintve az eljárási díjtól, amelynek összege jelenleg 900 svéd korona. Ha a kérelmező jogi tanácsadót vagy ügyvédet bíz meg, az költségekkel jár. A bizonyítási eljárás – például a tanúk meghallgatása – szintén költségekkel járhat.

A költségeket nem lehet megbecsülni, mivel azok az egyes ügyekben eltérőek lehetnek.

Bizonyos feltételek esetén költségmentesség biztosítható. Tartási ügyekben a költségmentesség biztosításához különleges indokra van szükség. Ilyen indok lehet például, ha az eset körülményei a szokásosnál bonyolultabbak, ezért átfogóbb jogi segítségre van szükség.

A költségmentesség megadása azt jelenti, hogy a kérelmező részére ügyvédet rendelnek ki, akinek a munkadíját az állam fizeti, ha annak viselésére a kérelmező nem képes. A költségmentesség magában foglalja a bizonyítással, az ügy vizsgálatával, a tolmácsolással és fordítással, valamint a közvetítő munkájával kapcsolatos költségeket is. Aki költségmentességben részesül, a bíróságoknak és a svéd végrehajtó hatóságnak (Kronofogdemyndigheten) megfizetendő egyes díjak alól is mentesül.

Azoknak a személyeknek, akik nem svéd állampolgárok, és nem rendelkeznek, illetve korábban sem rendelkeztek lakóhellyel az országban, csak különösen indokolt esetben biztosítható költségmentesség a Svédországban megindítandó ügyekben. Ha az ügy kivizsgálására külföldön kerül sor, csak akkor nyújtható költségmentesség, ha az érintett személy svédországi lakos. Az uniós tagállamok állampolgárai a svéd állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a költségmentesség tekintetében. Egyes más országok állampolgárai külön rendelkezés alapján ugyanilyen jogokkal rendelkeznek, feltéve, hogy az adott ország tekintetében viszonossági megállapodás van hatályban.

Az EU-n belüli, határokon átnyúló jogviták esetében a költségmentességre különös rendelkezések vonatkoznak, amelyek többek között biztosítják, hogy költségmentességet lehessen nyújtani a tartásról szóló rendelet hatálya alá tartozó egyes ügyekben, amelyek a szülő által a 21 évesnél fiatalabb gyermek részére fizetett tartásra vonatkoznak.

A költségmentességgel kapcsolatban a költségmentességgel A link új ablakot nyit megfoglalkozó svéd hatóság (Rättshjälpsmyndigheten) nyújt tájékoztatást.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartás összegének meghatározása törvényi szempontokon alapul. A tartásra kötelezett szülő jogosult arra, hogy az adózás utáni jövedelméből bizonyos összeget megtartson saját megélhetésének a biztosítására. Ez magában foglalja a lakhatási költségeket is, melyek észszerű mértékét külön kell kiszámítani. Az egyéb megélhetési költségeket egy indexált átalányösszeg alapján számítják ki. Az érintett szülő a vele együtt élő házastárs tartására is elkülöníthet egy adott összeget, ha erre különös oka van. Végül pedig a tartásra kötelezett szülő az otthonában élő gyermekek tartására is elkülöníthet egy adott összeget. Az, hogy a fennmaradó összegből mennyit kell tartásdíjként kifizetni, többek között a gyermek szükségleteitől és attól függ, hogy a másik szülő milyen mértékben képes viselni a gyermek tartásával kapcsolatos költségeket. Bizonyos mértékig a kapcsolattartás költségei is levonhatók.

A házastársnak fizetendő tartásra vonatkozóan nincsenek törvényben meghatározott feltételek. A fent említett szempontok egy része azonban ebben az esetben is iránymutatásként szolgálhat.

A tartásidíjak indexált összegként kerülnek meghatározásra annak érdekében, hogy megőrizzék az eredeti értéküket. Az index a társadalombiztosítási törvénykönyv (socialförsäkringsbalken) szerinti alapár összegének a változásait tükrözi, kivéve, ha a tartásdíjat megállapító bírósági határozat vagy a felek megállapodása az indexálásra vonatkozóan eltérő rendelkezést tartalmaz. A társadalombiztosító minden évben döntést hoz arról, hogy a tartásdíjon kell-e változtatni, és ha igen, milyen mértékben. Az általában február 1-jén hatályba lépő módosítás az előző év november 1-je előtt megállapított tartásdíjakra vonatkozik.

Ha a felek megállapodnak, új megállapodás aláírásával módosíthatják a rögzített tartásdíjat. Ez akkor is érvényes, ha a tartásdíjat korábban bírósági határozatban állapították meg. A határozatot vagy a megállapodást a bíróság is módosíthatja, ha az a megváltozott körülményekre tekintettel indokolt. Az eljárás megindítását megelőző időszak vonatkozásában – amennyiben a módosítást bármelyik fél vitatja – a módosítás csak a tartásdíj összegének csökkentéséből vagy a még meg nem fizetett tartásdíjak elengedéséből állhat. A bíróság a megváltozott körülményekre tekintettel csak kivételes esetben emeli meg az elvált házastársnak járó tartásdíj összegét.

A bíróság akkor is módosíthatja a tartásról kötött megállapodást, ha az a megkötésének körülményeire és az egyéb általános körülményekre tekintettel észszerűtlen. A már felvett tartásdíj visszafizetése azonban csak különleges okokból rendelhető el.

Ha a rendszeres időközönként fizetett gyermektartás összege – az indexált kiigazításoktól eltekintve – hat éve változatlan, a bíróság a jövőre nézve felülvizsgálhatja a tartásdíjat, anélkül, hogy külön indokokra kellene hivatkoznia.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat a tartásra jogosult személynek kell kifizetni. Ha a tartásra jogosult személy 18 éven aluli gyermek, a tartásdíjat a gyermekkel együtt élő, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő részére kell megfizetni.

Ha a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét, a tartásdíj egyösszegű megváltását a szociális jóléti bizottság részére kell megfizetni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A végrehajtás iránti kérelmek a végrehajtó hatósághoz nyújthatók be. A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a végrehajtható okiratot. A házasságról szóló törvénykönyv vagy a szülői jogállásról szóló törvénykönyv szerinti tartásdíjra vonatkozó, két tanú által aláírt írásbeli kötelezettségvállalás a jogerős ítéletekkel megegyező módon hajtható végre.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Gyermektartás esetében a tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a kötelezett hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz. A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő öt év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

A házastárs tartása esetében a tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a kötelezett hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz. A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő három év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

Ami a végrehajtást illeti, több vagyontárgy is mentesül a zár alá vétel alól, például a ruházati cikkek és a kizárólag a kötelezett személyes használatára szolgáló egyéb dolgok – egy észszerű értékhatárig –, továbbá bizonyos háztartási és a lakás fenntartására szolgáló cikkek. Ha a kötelezettnek családja van, a család által használt tárgyakat és a család szükségleteit is figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy mely dolgok mentesüljenek a zár alá vétel alól.

A kötelezett bérének vagy fizetésének csak az a része zárolható, amely meghaladja a saját és családja megélhetéséhez szükséges összeget. A kötelezett bérének vagy fizetésének nem zárolható része (förbehållsbeloppet) egy átalányösszeg alapján kerül meghatározásra. Az átalányösszeg az összes szokásos megélhetési költséget fedezi, kivéve a lakhatási költségeket, amelyeket külön kell meghatározni, és hozzá kell adni az átalányösszeghez. Az átalányösszeget a végrehajtó hatóság állapítja meg évente.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Svédországban a végrehajtó hatóság nyújt segítséget a tartásdíj behajtásához. Határokon átnyúló ügyekben a tartásra jogosult személy adminisztratív segítséget kérhet a társadalombiztosítótól a végrehajtó hatósághoz benyújtandó behajtási kérelemmel kapcsolatban.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Azon gyermekek esetében, akiknek a szülei külön élnek, a társadalombiztosító a gyermek 7 éves koráig havonta 1673 svéd korona, a gyermek 15 éves koráig havonta 1823 svéd korona, attól a hónaptól kezdve pedig, amelyben a gyermek betölti a 15. életévét, havonta 2223 svéd korona tartási támogatást fizethet annak a szülőnek, aki a gyermekkel együtt él, és aki hivatalosan a gyermekkel együtt van bejegyezve. A tartási támogatásról szóló határozatokat a társadalombiztosítóhoz, azaz a társadalombiztosítási igazgatást ellátó hatósághoz benyújtott kérelem alapján hozzák meg. A tartási támogatás révén a társadalom biztosítja, hogy az a gyermek, akinek a szülei külön élnek, akkor is részesüljön bizonyos mértékű tartásban, ha a tartásra kötelezett szülő nem teljesíti tartási a kötelezettségét. Figyelembe véve a saját jövedelmét és azt, hogy összesen hány gyermek tartásáért felel, a tartás fizetésére kötelezett szülő köteles visszafizetni az államnak a támogatást. A fizetési kötelezettséget közigazgatási eljárás keretében határozzák meg. Ha a tartásdíjat ehelyett közvetlenül a gyermekkel együtt élő szülőnek fizetik ki, a társadalombiztosító által fizetett tartási támogatás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell. Ezt kiegészítő támogatásnak hívják (utfyllnadsbidrag).

Ha a tartásdíj fizetésére köteles szülő külföldön él, vagy Svédországban él, de a fizetése vagy egyéb jövedelme más országból származik, a társadalombiztosító utasíthatja a felügyeleti jogot gyakorló és a gyermekkel élő szülőt, hogy intézkedjen a tartási kötelezettség megállapítása érdekében. Ebben az esetben a társadalombiztosító által tartási támogatás címén kifizetett összeg erejéig a társadalombiztosítóra száll át a gyermek tartásdíjra vonatkozó joga.

A társadalombiztosító a házastársaknak nem nyújt tartási támogatást.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Határon átnyúló ügyekben a kérelmező adminisztratív segítséget kérhet a társadalombiztosítótól. A tartásról szóló uniós rendelet, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a 2007. évi hágai egyezmény) alapján a társadalombiztosító jár el központi hatóságként, a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló, 1956. évi New York-i egyezmény alapján pedig áttevő/átvevő szervként.

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Lásd a 14. kérdésre adott választ.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A társadalombiztosító elérhetőségei a következők:

Svéd Társadalombiztosító ((Försäkringskassan)

PO Box 1164

SE-621 22 Visby

Svédország

Tel.: +46 (771) 17 90 00

Fax: +46 (10) 11 20 411

E-mail: A link új ablakot nyit megcentralmyndigheten@forsakringskassan.se

A társadalombiztosító minden szükséges intézkedést megtesz a tartásdíj behajtásának az elősegítése érdekében. A társadalombiztosító által a tartásról szóló rendelet és a 2007. évi hágai egyezmény szerinti központi hatóságként ellátandó feladatok a rendeletből, illetve az egyezményből erednek. A társadalombiztosítónak többek között segítséget kell nyújtania a tartásra jogosult személyeknek a hatóságon keresztül benyújtható kérelmekkel kapcsolatban, például a tartásról szóló határozat valamely másik országban történő beszerzésére irányuló kérelemmel kapcsolatban. A kérelmezők számára elérhető segítséggel kapcsolatos további tájékoztatásért forduljon a társadalombiztosítóhoz.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

Azoknak a kérelmezőknek, akik a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló, 1956. évi New York-i egyezmény alapján szeretnének tartásdíjat behajtani, saját országuk áttevő szervéhez kell fordulniuk, amely a kérelmet továbbítja a svédországi átvevő szervhez (a társadalombiztosítóhoz).

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kérelmező a tartásról szóló rendelet vagy a 2007. évi hágai egyezmény alapján igénybe kívánja venni a központi hatóságok segítségét: a kérelmezőnek a saját országa központi hatóságához kell fordulnia, amely továbbítja a kérelmet a svéd központi hatósághoz (a társadalombiztosítóhoz).

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Ha a tartásra jogosult személy a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló, 1956. évi New York-i egyezmény, a tartásról szóló rendelet vagy a 2007. évi hágai egyezmény alapján kíván tartásdíjat behajtani, a svéd áttevő szervhez/központi hatósághoz (a társadalombiztosítóhoz) kell kérelmet benyújtania, amely ezt követően továbbítja a kérelmet az érintett személy lakóhelye és/vagy jövedelme szerinti ország átvevő hatóságához.

Ha tartásdíjfizetésre kötelezett személyként szeretne segítséget kapni, például a tartásdíj rögzített összegének a módosításához, forduljon a lakóhelye szerinti központi hatósághoz, amely továbbítja a kérelmet a svéd központi hatósághoz (a társadalombiztosítóhoz).

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 16. kérdésre adott választ.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen. Svédországra nézve kötelező a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv (hágai jegyzőkönyv), amelynek rendelkezései 2011. június 18. óta alkalmazandók az Európai Unióban. A hágai jegyzőkönyv alapján főszabály szerint annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a tartásra jogosult személy szokásos tartózkodási helye található. Elsősorban a gyermek érdekében annak az országnak a joga is alkalmazható, amelyben az eljáró bíróság található, vagy amelynek a gyermek és a tartásra kötelezett személy is az állampolgára, ha a szokásos tartózkodási hely szerinti ország jogának az alkalmazása nem szolgálja a gyermek érdekeit. A felek az alkalmazandó jogról meg is állapodhatnak, azonban például a 18 év alatti gyermekek részére fizetendő tartás esetében csak korlátozott körben alkalmazhatók ilyen megállapodások.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Svédországra nézve kötelező a hágai jegyzőkönyv (lásd a 20. kérdésre adott választ).

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Lásd a költségmentesség általános feltételeiről szóló 7. kérdésre adott választ.

Az Európai Unión belüli, határokon átnyúló jogviták esetében különös rendelkezések vonatkoznak a költségmentességre. Ha teljesülnek a tartásról szóló rendelet költségmentességre vonatkozó feltételei, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben a kérelmezőnek jogi segítségnyújtásra van szüksége, és ez más módon nem elégíthető ki.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Nem került sor külön intézkedések elfogadására.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 28/03/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Anglia és Wales

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A szülő a bíróságon keresztül vagy az állami gyermektartási rendszer (az Angliában és Walesben, valamint Skóciában törvénnyel létrehozott közigazgatási rendszer) igénybevételével fizethet tartásdíjat gyermekei vagy a családban lévő bármely gyerek számára a másik szülőnek vagy a gondviselőnek. Az állami gyermektartási rendszert három szervezet, a A link új ablakot nyit megGyermektartási Szolgálat, a A link új ablakot nyit megGyermektartási Alternatívák Szolgálata és a A link új ablakot nyit megGyermektartási Hivatal alkotja. A gyermektartási rendszer igénybevételéhez az érintett személyek (a szülők/gondviselő és a gyermekek) szokásos tartózkodási helyének az Egyesült Királyságban kell lennie.

A törvényileg szabályozott rendszerhez benyújtott összes kérelmet a Gyermektartási Szolgálat kezeli, a szülők pedig a Gyermektartási Alternatívák Szolgálatán keresztül léphetnek kapcsolatba a Gyermektartási Szolgálattal. A Gyermektartási Hivatal megszűnt, és a meglévő kötelezettséget érintő összes ügy mára már lezárult. A kizárólag tartásdíjhátralékra vonatkozó ügyekben a szülőkkel felveszik a kapcsolatot annak megkérdezése érdekében, hogy továbbra is akarják-e az adósság behajtását, amely esetben ezen adósság a Gyermektartási Szolgálat részére fizethető meg.

A szülők fizethetnek tartást a 18 év alatti gyermekeik részére. Kérelemre a 18 év feletti „gyermek” is kaphat a szülőtől tartásdíjat továbbtanulásra, amennyiben szakmát, foglalkozást vagy hivatást tanul, vagy különleges körülmények állnak fenn (a A link új ablakot nyit meggyermekekről szóló 1989.évi törvény 1. jegyzéke).

A gyermekeitől külön élő szülő is fizethet gyermektartást a Gyermektartási Szolgálaton keresztül. A Gyermektartási Szolgálat – bírósági eljárás helyett – közigazgatási eljárásban határozza meg a tartásdíjat, ha a gyermek 16 év alatti, vagy 20 év alatti és nem felsőfokú nappali oktatásban vesz részt (iskolában vagy azzal egyenértékű oktatási intézményben), illetve 20 év alatti és egyik szülőjével él, e szülő pedig gyermekgondozási támogatást kért számára. A tartásdíjat a kedvezményezett szülőnek fizetik ki. Bármely szülő vagy a gondviselő fordulhat kérelemmel a Gyermektartási Szolgálathoz. A tartásdíj összegét a Gyermektartási Szolgálat számítja ki. A heti befizetéseket a fizetésre kötelezett szülő teljesíti közvetlenül a kedvezményezett szülőnek (közvetlen tartásdíjfizetés), illetve a Gyermektartási Szolgálat díjköteles beszedési és kifizetési szolgáltatásának igénybevételével (lásd lent).

Az elvált házastárs is fizethet tartást a másik házastárs számára. Tartásdíjat bármely házasfél számára lehet fizetni. Előfordulhat, hogy a volt bejegyzett élettársnak is tartásdíjat kell fizetnie a másik volt bejegyzett élettárs vagy a családban élő gyermekek számára.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Lásd a fenti kérdésre adott választ. A gyermekekről szóló 1989. évi törvény 1. jegyzéke nem határoz meg korhatárt.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Ha Angliában és Walesben a szülők különválnak, akkor mielőtt kérelmükkel a Gyermektartási Szolgálathoz fordulnának, a Gyermektartási Alternatívák Szolgálatához kell fordulniuk tanácsért és információkért, amelyek alapján a családjuk számára legmegfelelőbb megállapodásra juthatnak a tartásról. Ez történhet úgynevezett „családi megállapodással”, amelynek esetében egymás között jutnak megegyezésre, vagy a Gyermektartási Szolgálathoz benyújtott kérelemmel. A szülők csak azután fordulhatnak a Gyermektartási Szolgálathoz, hogy egyeztettek a Gyermektartási Alternatívák Szolgálatával.

Ha valamely szülő úgy dönt, hogy nem tudnak családi megállapodást kötni, akkor meg kell fizetni a kérelem Gyermektartási Szolgálathoz való benyújtásának díját. Az aktuális díjról további tájékoztatás a A link új ablakot nyit megkormányzati honlapon található. A díjfizetés mellőzhető, ha a kérelmező nem töltötte be 19. életévét, Észak-Írországban él, vagy családon belüli erőszakról tett bejelentést a Gyermektartási Szolgálat által elismert hatóságnak. A díj megfizetése ellenében a kérelmezőt a következő szolgáltatások illetik meg: a Gyermektartási Szolgálat a fizetésre kötelezett szülő jövedelme alapján kiszámítja a fizetendő tartásdíjat, felkutatja a fizetésre kötelezett szülőt, és felülvizsgálja a tartásdíj összegét. A fizetendő tartásdíj összegének kiszámításához a fizetésre kötelezett szülő bruttó jövedelmének meghatározott százalékát veszik alapul attól függően, mennyi gyermek után kell fizetnie, a tartásdíj összege pedig csökkenhet vagy emelkedhet, ha más tényezőket is figyelembe vesznek, mint például a fizetésre kötelezett szülő további jövedelmét vagy elismerik a közös gondozásra vonatkozó megállapodást. A Gyermektartási Szolgálat nem garantálja, hogy munkája eredményeképpen tartásdíjfizetésre kerül sor.

A tartással kapcsolatos vizsgálat elvégzését követően, és ha a szülők úgy állapodnak meg, hogy a közvetlen tartásdíjfizetési rendszeren keresztül közvetlenül egymásnak fizetnek, akkor csak a kérelmezési díjat kell megfizetni. Azoknak, akik a Gyermektartási Szolgálat a beszedési és kifizetési szolgáltatásán keresztül kívánják fizetni a tartásdíjat, tartásdíj-beszedési díjat kell fizetniük. A fizetésre kötelezett szülő esetében ennek mértéke a szokásos gyermektartásdíjon felül 20 %. A Szolgálat a kedvezményezett szülőtől 4 %-ot von le a számára kifizetett gyermektartásdíjból. A beszedési díjak fizetése családi megállapodással vagy közvetlen tartásdíjfizetéssel elkerülhető.

A fizetésre kötelezett szülőnek akkor is díjat kell fizetnie a Gyermektartási Szolgálat részére, ha a Szolgálat a tartásdíj-fizetési kötelezettségét elmulasztó szülő ellen hozott bírósági határozat alapján végrehajtási intézkedéseket tesz.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Gyermektartással kapcsolatban a fizetésre kötelezett vagy kedvezményezett gondviselő szülő nevében bárki, például egy barát, rokon, jogi tanácsadó (például Angliában és Walesben ügyvéd) kérheti a tartásdíjat. A fizetésre kötelezett vagy kedvezményezett gondviselő szülőnek külön fel kell hatalmaznia a kérelmet beterjesztő személyt erre, kivéve, ha az illető – például általános meghatalmazás révén – már rendelkezik ilyen jogosultsággal. Angliában és Walesben nem lehet a gyermek nevében előterjeszteni a kérelmet, mivel gyermekek saját jogon nem kérhetik a tartásdíj megállapítását.

A tartásdíjak kölcsönös végrehajtására vonatkozó kérelmet Angliában és Walesben kizárólag a gyermek, az elvált házastárs vagy a volt bejegyzett élettárs, illetve olyan egyéb személyek nevében lehet előterjeszteni, akik esetében a tartásdíjak kölcsönös végrehajtására vonatkozó nemzetközi egyezmény vagy szerződés úgy rendelkezik.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az angliai és walesi kérelmezők a kérelmüket a földrajzi elhelyezkedéstől függően három Maintenance Enforcement Centre (tartásdíj végrehajtási központ) előtt nyújthatják be: A link új ablakot nyit megAnglia (kivéve London), A link új ablakot nyit megLondon és A link új ablakot nyit megWales..

A bírósági ügyintézők eligazítják a kérelmezőt, ha a kérelmet más bírósághoz kell benyújtani.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A gyermek részére tartásdíj megállapítására irányuló kérelem a Gyermektartási Szolgálat által lebonyolított adminisztratív eljárás.

A tartási határozatok kölcsönös végrehajtását kérelmezőknek nem szükséges ügyvédet igénybe venniük a bírósági eljáráshoz, ha a tartásdíjat a különféle nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján kívánják behajtani. A más országokból érkezett kérelmeket az azon területen illetékes Maintenance Enforcement Business Centre (tartásdíj végrehajtási központ) részére küldi meg, ahol a tartásra kötelezett lakik.

A bíróságra a gyermekekről szóló 1989.évi törvény 1. jegyzéke alapján kérelmet beterjesztők számára nem kötelező az ügyvédi képviselet.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartásdíjak behajtásához rendszerint nem szükséges jogi képviselet, és az esetek többségében illetéket sem kell fizetni. Amennyiben kötelező a jogi képviselet, ahhoz jogi segítség és költségmentesség vehető igénybe, egyes esetekben azonban ehhez vizsgálhatják az anyagi helyzetet és a rászorultságot; lehetséges, hogy a kérelmezőnek viselnie kell a költségek egy részét.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíj behajtására a bíróság hozhat határozatot a gyermektartásra, a házastársi tartásra, vagy a gyermek-/házastársi tartásra kötelezésről. A bíróság elrendelhet időszakos fizetéseket, egyösszegű átalányfizetést, részletfizetést vagy biztosított időszakos fizetést. A bíróság vagy a Gyermektartási Szolgálat megfelelő esetekben határozhat a tartás visszamenőleges hatályú elrendeléséről. A visszamenőleges hatályról való döntéshozatalkor és az összeg megállapításakor az adott eset minden körülményét számításba veszik. A bíróságtól a tartási határozat megváltoztatása bármikor kérhető.

Bizonyos körülmények között a nyugdíjból is biztosítható a házassági tartás. A felek ugyan bírósági végzés nélkül, szabadon állapodhatnak meg a pénzügyeiket illetően, nyugdíj megosztása vagy nyugdíjpénztárból való utalás esetében azonban a nyugdíj-szolgáltató eljárásához bírósági végzés szükséges.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjra jogosultakat a fenti 1. kérdésre adott válasz sorolja fel.

Az angliai és walesi bírósági rendszer részét képező tartásdíj végrehajtási központ (MPBC) foglalkozik a magánszemélyeknek járó kifizetésekkel. A A link új ablakot nyit megtartási határozatok kölcsönös végrehajtásával foglalkozó osztály (REMO) nem foglalkozik kifizetésekkel.

A Gyermektartási Szolgálat végzi a tartásdíjak kiszámítását, beszedését és kifizetését. Ha a fizetésre kötelezett szülő késik a fizetésekkel vagy nem fizet, a Gyermektartási Szolgálat beavatkozik annak érdekében, hogy a fizetésre sor kerüljön, és hogy a kötelezett mielőbb megfizesse a tartásdíjhátralékot. A Gyermektartási Szolgálat szükség esetén különféle végrehajtási módszereket alkalmazhat.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A tartásdíjak behajtására a bíróság elrendelheti, hogy a fizetést közvetlenül a bíróságra kell teljesíteni; elrendelhet egy adott fizetési módozatot; hozhat a jövedelmet letiltó határozatot; a bíróság az alábbiakban ismertetett határozatokat hozhatja a Gyermektartási Szolgálat kérelmére.

A Gyermektartási Szolgálaton keresztül nyújtott gyermektartás esetében, ha a fizetésre kötelezett szülő nem teljesíti a gyermektartás fizetésére szóló kötelezettségét, a Gyermektartási Szolgálat megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kötelezett mielőbb megfizesse a teljes elmaradt gyermektartást. A Gyermektartási Szolgálat egy sor jogosítvánnyal rendelkezik, amelyeket e célra használhat. Ezek közé tartozik a jövedelemből és a bankszámláról történő közvetlen letiltás és bírósági intézkedések megtétele (végrehajtási intézkedés). Végül a bíróságtól lehet azt is kérni, hogy vegye el a fizetésre kötelezett szülő útlevelét, gépjárművezetői engedélyét, vagy akár azt is, hogy ítélje elzárásra.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartási határozatok végrehajtása esetén nincsenek ilyenek.

A Gyermektartási Szolgálatnak figyelembe kell vennie annak a gyermeknek a jólétét, akit érint a Szolgálat arra vonatkozó határozata, hogy milyen gyorsan kell megfizetni a hátralékot, és mennyit kell fizetni alkalmanként.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A gyermektartási rendszer igénybevételével beszedett gyermektartásdíj tekintetében a Gyermektartási Szolgálat az illetékes szervezet (lásd fent).

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A Gyermektartási Szolgálat által kezelt gyermektartás vonatkozásában a Szolgálat csak azt a pénzt tudja továbbítani, amelyet adott esetben megkap. Nem áll módjában kifizetni – saját nevében vagy a nem a gyermekkel élő szülő helyett – a tartásdíjat vagy annak egy részét.

A link új ablakot nyit megAnglia és Wales központi hatósága (REMO) nem tud felelősséget vállalni a fizetések teljesítéséért.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A tartási határozatok kölcsönös végrehajtása (REMO) egy olyan eljárás, amellyel az Egyesült Királyság nevében az Egyesült Királyság bíróságai által hozott tartási határozatokat más országokban nyilván lehet tartatni, és bíróságok vagy más hatóságok segítségével ki lehet kényszeríteni végrehajtásukat a külföldön élő kötelezettekkel szemben.

Ez egy nemzetközi egyezmények vagy megállapodásokba foglalt rendszerek hatálya alá tartozó kétoldalú szabályozás, ami egyben azt is jelenti, hogy a külföldi magánszemélyek javára külföldön hozott tartási határozatokat az Egyesült Királyság bíróságainál nyilvántartásba lehet vetetni, és ki lehet kényszeríteni végrehajtásukat az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szemben.

A kérelmezés menete:

Az Egyesült Királyságon kívül lakó személytől tartást igénylő egyesült királysági lakosnak fel kell keresnie:

• a lakóhelye szerint illetékes tartásdíj végrehajtási központot, amelyet a következő oldal mutat meg: [hyperlink beillesztése: https:www.gov.uk/child-maintenance-if-one-parent-lives-abroad/ex-partner-lives-abroad]

A bíróság kérheti határozatának a kötelezett lakóhelye szerinti országban történő végrehajtását. Léteznek eljárások, amelyek alapján a kérelmező kérheti másik ország hatóságait, hogy a maguk nevében is hozzanak egy tartási határozatot.

A kérelmezőnek ehhez nem szükséges ügyvédet megbíznia. A tartásdíj végrehajtási központ ügyintézői tájékoztatják a kérelmezőt arról, mely formanyomtatványt kell használnia, és továbbítják a kérelmet a megfelelő hatóságnak, amely Angliában és Walesben a tartási határozatok kölcsönös végrehajtásával foglalkozó osztály.

A tartási határozatok kölcsönös végrehajtásával foglalkozó osztály megküldi a külföldi hatóságnak nyilvántartásba vétel és az ott élő személlyel szembeni végrehajtás céljából.

Az Egyesült Királyságon kívülről érkező kérelmeket a kérelmező lakóhelye szerinti ország külföldi hatóságának a tartási határozatok kölcsönös végrehajtásával foglalkozó osztálynak kell megküldenie. A tartási határozatok kölcsönös végrehajtásával foglalkozó osztály továbbítja a kérelmet az adott ügyben történő eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tartásdíj végrehajtási központnak.

Gyermektartás esetében a Gyermektartási Szolgálat csak akkor végezheti el a tartásdíj kiszámítását, ha mindkét szülő vagy a kedvezményezett szülő és a gyermek szokásos tartózkodási helye az Egyesült Királyságban van, illetve a fizetésre kötelezett szülő az Egyesült Királyságon kívül brit köztisztviselőként, diplomataként, fegyveres erők tagjaként vagy kirendelt egészségügyi dolgozóként teljesít szolgálatot, vagy az Egyesült Királyságon kívül dolgozik olyan munkáltatónak, amely bejegyzett társaságként bérfizetéseit az Egyesült Királyságból bonyolítja. Az Egyesült Királyságban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy külföldről származó, az Egyesült Királyságban adóköteles jövedelme figyelembe vehető a gyermektartásdíj összegének kiszámításához.

Az Európai Unió tartásról szóló 4/2009/EK rendelete értelmében a Gyermektartási Szolgálat más uniós tagállamokhoz is fordulhat a tartásdíjhátralék beszedése érdekében.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az egyes tartásdíj végrehajtási központok elérhetősége a következő:

Nagy-Londonban lakó személyek esetében:

The Maintenance Enforcement Business Centre – London

Central Family Court

First Avenue House

42-49 High Holborn

London

WC1V 6NP

DX 160010 Kingsway 7

E-mail cím: A link új ablakot nyit megMEBC.London@justice.gov.uk

Angliában Nagy-Londonon kívül lakó személyek esetében:

The Maintenance Enforcement Business Centre – Bury St Edmunds

Triton House

St Andrews Street North

Bury St Edmunds

Suffolk

IP33 1TR

E-mail cím: A link új ablakot nyit megMEBC.BSE@justice.gov.uk

Walesben lakó személyek esetében:

The Maintenance Enforcement Business Centre – Wales

Wales Maintenance Business Centre

Port Talbot Justice Centre

Harbourside Way

Port Talbot

SA13 1SB

telefonszám: 01656 673 833

E-mail cím: A link új ablakot nyit megmebc.wales@justice.gov.uk

A REMO osztállyal az alábbi címen lehet felvenni a kapcsolatot:

Reciprocal Enforcement of Maintenance Orders (REMO)

Official Solicitor and Public Trustee

Victory House, 30-34 Kingsway

London

WC2B 6EX

Tel.: 020 3681 2757(az Egyesült Királyságon belül)

+44 20 3681 2757 (külföldről)

E-mail cím: A link új ablakot nyit megremo@offsol.gsi.gov.uk

A link új ablakot nyit megA REMO honlapja

A tartásdíj végrehajtási központok és a tartási határozatok kölcsönös végrehajtásával foglalkozó osztály sem a kérelmezőknek, sem másoknak nem nyújthat jogi tanácsadást. Általános eljárási útmutatás azonban adható. Az Egyesült Királyság és más joghatóságok között fennálló viszonosság pontos jellege függ a másik országgal aláírt egyezménytől vagy megállapodástól, és a tartásdíj végrehajtási központok tudnak tanácsot adni abban, hogyan alkalmazhatók a különféle egyezmények egy adott esetre.

Új kérelmezőknek először a Gyermektartási Alternatívák Szolgálatához kell fordulniuk, mielőtt benyújtják kérelmüket a Gyermektartási Szolgálathoz. A Gyermektartási Alternatívák Szolgálata telefonon az Egyesült Királyságon belülről hívható 0800 0835 130 számon vagy a honlapján keresztül érhető el.

Ha a Gyermektartási Hivatalnál vagy a Gyermektartási Szolgálatnál folyó ügye van, akkor az ügyintéző telefonszáma megtalálható az e szervezetek által küldött leveleken.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti ország kölcsönös végrehajtás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságán vagy bíróságán keresztül lehet előterjeszteni. Másik országból a kérelem benyújtható közvetlenül a REMO-hoz, a bírósághoz vagy a tartásdíj végrehajtási központhoz is.

A Gyermektartási Szolgálat csak akkor rendelkezik hatáskörrel a tartásdíj összegének megállapítása, ha a kérelmező és a gyermek szokásos tartózkodási helye az Egyesült Királyságban máshol (azaz Skóciában vagy Észak-Írországban) van.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A REMO, a tartásdíj végrehajtási központok és a Gyermektartási Szolgálat elérhetőségei fentebb találhatók. A nyújtott segítségről fentebb található ismertető. A korábbi válaszokban szerepel, hogy a Gyermektartási Szolgálat mely esetekben tudja és mely esetekben nem tudja befogadni a kérelmeket.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Az Egyesült Királyságot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, ezért annak rendelkezései Angliában és Walesben nem alkalmazandók.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Anglia és Wales joga vonatkozik minden olyan esetre, amelyről Angliában és Walesben határoznak.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A tartásdíjak behajtásához rendszerint nem szükséges jogi képviselet, és az esetek többségében illetéket sem kell fizetni. Amennyiben kötelező a jogi képviselet, ahhoz jogi segítség és költségmentesség vehető igénybe (V. fejezet), egyes esetekben azonban ehhez vizsgálhatják az anyagi helyzetet és a rászorultságot; lehetséges, hogy a kérelmezőnek viselnie kell a költségek egy részét. A jogi segítségnyújtás keretében értékelés végezhető annak megállapításához, hogy az ügy jellege miatt tanácsos-e teljes költségmentességet kérni.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A A link új ablakot nyit megpolgári jogi joghatóságról és ítéletekről szóló 2011. évi (tartási) rendelet (SI 1484/2011) elősegíti a tartásról szóló 4/2009/EK rendelet alkalmazását. A 3. szakasz és az 1. jegyzék kijelöli az Egyesült Királyság központi hatóságait, és meghatározza a kérelmek továbbításában betöltött szerepkörüket. A 4. szakasz és a 2. jegyzék rendelkezik arról, mely szerveknek kell információt nyújtaniuk a központi hatóságok számára (többek között a kötelezettről), és szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogyan kell megfelelően közölniük ezeket az információkat az érintett központi hatóságoknak.

A tartásról szóló rendelettel összhangban a A link új ablakot nyit megköltségmentességről, a büntetés kiszabásáról és a bűnelkövetők megbüntetéséről szóló 2012. évi törvény 1. jegyzékének 18. pontja rendelkezik a költségmentesség Angliában és Walesben való rendelkezésre állásáról.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 24/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Észak-Írország

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A szülő gyermekei vagy a családban lévő bármely gyerek számára fizethet tartásdíjat a gyermek gondviselőjének. Tartásdíjat emellett bármely házasfél, illetve élettárs fizethet a másik házasfél, illetve élettárs számára.

A szülő a bíróságon keresztül vagy az állami gyermektartási rendszer (az Észak-Írországban törvénnyel létrehozott közigazgatási rendszer) igénybevételével fizethet tartásdíjat gyermekei vagy a családban lévő bármely gyermek után a másik szülőnek vagy a gondviselőnek.

Az állami gyermektartási rendszer két szervezetből áll: a Gyermektartási Szolgálatból, amely a Települések Minisztériumához tartozik, valamint a Gyermektartási Alternatívák Szolgálatából. A gyermektartási rendszer igénybevételéhez az érintett személyek (a szülők/gondviselő és a gyermekek) szokásos tartózkodási helyének az Egyesült Királyságban kell lennie.

A gyermekeitől külön élő szülő is fizethet gyermektartást a Gyermektartási Szolgálaton keresztül. A Gyermektartási Szolgálat – bírósági eljárás helyett – közigazgatási eljárásban határozza meg a tartásdíjat, ha a gyermek 16 év alatti, vagy 20 év alatti és nem felsőfokú nappali oktatásban vesz részt (iskolában vagy azzal egyenértékű oktatási intézményben), illetve 20 év alatti és egyik szülőjével él, e szülő pedig gyermekgondozási támogatást kért számára.

A tartásdíjat a gondviselő szülőnek vagy személynek fizetik ki. Bármely szülő vagy a gondviselő fordulhat kérelemmel a Gyermektartási Szolgálathoz. A tartásdíj összegét a Gyermektartási Szolgálat számítja ki. A heti befizetéseket a nem a gyermekkel élő szülő teljesíti közvetlenül a gondviselő szülőnek vagy személynek (közvetlen tartásdíjfizetés), illetve a Gyermektartási Szolgálat díjköteles beszedési és kifizetési szolgáltatásának igénybevételével (lásd lent).

A házasfél a A link új ablakot nyit megbelföldi eljárásokról szóló 1980. évi (északír) rendelet értelmében kérheti a bíróságtól tartás megállapítását, az A link új ablakot nyit meg1978. évi (északír) házassági rendelet alapján pedig pénzbeli tartást kérhet a válás vagy bírósági különválás iránti eljárás alatt. A bíróság elrendelhet időszakos fizetést akár a kérelmező, akár a gyermek javára. Másik lehetőségként a bíróság elrendelheti átalányösszeg megfizetését is.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Az 1991. évi (északír) gyermektartási rendelet értelmében a gyermektartásban a 16. életévét be nem töltött, illetve a 20 év alatti, nem felső fokú nappali tagozatos (iskolában vagy azzal egyenértékű oktatási intézményben) tanulmányait folytató gyermek részesülhet.

A belföldi eljárásokról szóló 1980. évi (északír) rendelet alapján a bíróság nem fog pénzbeli tartást megállapítani a 18. életévet betöltött gyermek számára. Azonban bizonyos körülmények között a tartás elrendelhető, ha „különleges körülmények” állnak fenn, vagy ha a gyermek oktatási intézményben tanul, vagy valamely szakma, foglalkozás vagy hivatás megszerzésére képzésben vesz részt, függetlenül attól, hogy jelenleg vagy a jövőben fizetett alkalmazásban is áll-e vagy fog-e állni.

Az 1978. évi (északír) házassági rendelet alapján a tartásdíj a gyermek 16. életévének betöltéséig vehető igénybe (vagy nappali tagozatos oktatásban részt vevő gyermek esetében a 18. életév betöltéséig). A bíróság meghosszabbíthatja a tartásdíj fizetését, ha az oktatás időtartama a 18. életév betöltésén túl is tart, vagy egyéb sajátos körülmények indokolják a tartás folytatódását.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Ha Észak-Írországban a szülők különválnak, akkor mielőtt kérelmükkel a Gyermektartási Szolgálathoz fordulnának, a Gyermektartási Alternatívák Szolgálatához kell fordulniuk tanácsért és információkért, amelyek alapján a családjuk számára legmegfelelőbb megállapodásra juthatnak a tartásról. Ez történhet úgynevezett „családi megállapodással”, amelynek esetében egymás között jutnak megegyezésre, vagy a Gyermektartási Szolgálathoz benyújtott kérelemmel. A szülők csak azután fordulhatnak a Gyermektartási Szolgálathoz, hogy egyeztettek a Gyermektartási Alternatívák Szolgálatával.

Ha valamelyik szülő úgy dönt, hogy nem kötnek családi megállapodást, a szülő kérheti a Gyermektartási Szolgálatot, hogy számolja ki a tartásdíj összegét. A fizetendő tartásdíj összegének kiszámításához a fizetésre kötelezett, nem a gyermekkel élő szülő jövedelmének meghatározott százalékát veszik alapul attól függően, mennyi gyermek után kell fizetnie.

Ha a szülő ezt követően azt szeretné, hogy a Gyermektartási Szolgálat szedje be és továbbítsa neki a tartásdíjat, akkor díjat kell fizetnie. Ha a szülők úgy állapodnak meg, hogy közvetlenül egymásnak fizetnek (közvetlen tartásdíjfizetés), akkor nem kell díjat fizetni. Azoknak, akik a Gyermektartási Szolgálat a beszedési és kifizetési szolgáltatásán keresztül kívánják fizetni a tartásdíjat, tartásdíj-beszedési díjat kell fizetniük. A nem a gyermekkel élő szülő esetében ennek mértéke a szokásos gyermektartásdíjon felül 20 %. A Szolgálat a gondviselő szülőtől 4 %-ot von le a számára kifizetett gyermektartásdíjból. A beszedési díjak fizetése családi megállapodással vagy közvetlen tartásdíjfizetéssel elkerülhető.

A nem a gyermekkel élő szülőnek akkor is díjat kell fizetnie a Gyermektartási Szolgálat részére, ha a Szolgálat a tartásdíj-fizetési kötelezettségét elmulasztó, nem a gyermekkel élő szülő ellen hozott bírósági határozat alapján végrehajtási intézkedéseket tesz.

Az észak-írországi központi hatóságon keresztül a bíróságnál kérelmezhető a tartásdíj, ha a kérelmező vagy gyermekei tartási határozat értelmében tartásdíjra jogosultak olyan személytől, aki Észak-Írországban vagy olyan másik országban vagy területen él, ahol tartási kötelezettségek tekintetében fennáll a viszonosság az Egyesült Királysággal; vagy tartásdíj megszerzése érdekében bírósági eljárást kíván kezdeményezni olyan másik országban vagy területen, ahol a tartás tekintetében fennáll a viszonosság az Egyesült Királysággal.

Ha már meghozott tartási határozat végrehajtása iránt kérelmet a 4/2009/EK rendelet alapján nyújt be, kérelmét közvetlenül az észak-írországi Magistrates’ Courthoz is benyújthatja.

Az eljárás fő elemei adott esetben az alábbiak:

  • határozat Észak-Írországban történő nyilvántartásba vétele és végrehajtása;
  • észak-írországi határozat máshol történő nyilvántartásba vétele és végrehajtása;
  • az eljárás megindítása Észak-Írországban (ideértve az ideiglenes határozat kérelmezését);
  • az eljárás megindítása vagy nyilvántartásba vétele Észak-Írországon kívül (ideértve az ideiglenes határozat kérelmezését).

Ha a Gyermektartási Szolgálat már megállapította a tartásdíj mértékét Észak-Írországban, akkor először a Gyermektartási Szolgálathoz kell fordulni annak eldöntése érdekében, hogy az adott joghatóság alatt indíthat-e a Szolgálat végrehajtási eljárást a tartásdíjra jogosult nevében.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A gondviselő szülő vagy személy nevében bárki, például egy barát, rokon, ügyvéd kérheti a tartásdíjat a gyermek számára. Ehhez a gondviselő szülő vagy személy részéről külön meghatalmazás szükséges, kivéve, ha az eljáró személy már rendelkezik ilyennel (például általános meghatalmazással).

Észak-Írországban nem lehet a gyermek nevében előterjeszteni a kérelmet, mivel gyermekek saját jogon nem kérhetik a tartásdíj megállapítását.

A tartásdíjak kölcsönös végrehajtására vonatkozó kérelmet Észak-Írországban olyan egyéb személyek nevében lehet előterjeszteni, akik esetében a tartásdíjak kölcsönös végrehajtására vonatkozó nemzetközi egyezmény úgy rendelkezik.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A keresetindítás illetékességi területe Észak-Írország három közigazgatási bírósági kollégiumának illetékessége szerint alakul. Bármelyik közigazgatási bírósági kollégium előtt lehet keresetet indítani, azonban általában valamelyik fél lakóhelye szerinti kollégium előtt indítják. Észak-Írország központi hatósága segítséget nyújthat a megfelelő kollégium megállapításában.

Az észak-írországi helyi bírósági hivatalok elérhetőségei megtalálhatók az Északír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Észak-Írországban, és azon kívül az Egyesült Királyságban a gyermektartás iránti kérelmet a Gyermektartási Szolgálat közigazgatási eljárás keretében bírálja el.

A tartási határozatok kölcsönös végrehajtását kérelmezőknek nem szükséges ügyvédet igénybe venniük a bírósági eljáráshoz, ha a tartásdíjat a különféle nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján kívánják behajtani. Észak-Írország központi hatósága a más országokból érkezett kérelmeket az azon területen illetékes családjogi bíróságnak küldi meg, ahol a tartásra kötelezett lakik, vagy pedig az ügyben eredetileg eljáró bíróságra.

A bírósági ügyintézők segíthetnek a formanyomtatványok kitöltésében, jogi tanácsot azonban nem nyújthatnak, ezért a kérelmezőnek érdemes a családjogban jártas ügyvéd szolgáltatásait igénybe vennie. Észak-Írország Ügyvédi Kamarája (telefonszáma: +44 28 9023 1614) meg tudja adni azon ügyvédek nevét, akik gyermektartási/tartási ügyekben tanácsot és segítséget tudnak nyújtani.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartás tekintetében viszonosságot kimondó határozat végrehajtására vagy beszerzésére irányuló közigazgatási eljárás Észak-Írországban díjmentesen vehető igénybe.

A kérelmezőnek azonban jogi eljárási költségei keletkezhetnek, ha valamely felet ügyvéd képviseli, és az ügy bíróság elé kerül. A költségek természetesen eltérőek lehetnek, a kérelmező pedig a jogi tanácsadás és segítségnyújtás költségeinek térítése érdekében költségmentességet igényelhet, de ekkor számot kell adnia anyagi viszonyairól, azaz rendelkezésre álló jövedelméről és tőkeviszonyairól. A költségmentességi szabályokat az A link új ablakot nyit meg (északír) igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló 2003. évi rendelet tartalmazza. A szokásos költségek az alábbiak lehetnek:

  • Szokásos illetékek.
  • Vissza nem igényelhető bírósági költségek.
  • Végrehajtási költségek.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíj behajtására a bíróság hozhat határozatot a gyermektartásra, a házastársi tartásra, vagy a gyermek-/házastársi tartásra kötelezésről. A bíróság elrendelhet időszakos fizetéseket, egyösszegű átalányfizetést, részletfizetést vagy biztosított időszakos fizetést. A bíróság megfelelő esetekben határozhat a tartás visszamenőleges hatályú elrendeléséről. A visszamenőleges hatályról való döntéshozatalkor és az összeg megállapításakor az adott eset minden körülményét számításba veszik. A bíróságtól a tartási határozat megváltoztatása bármikor kérhető.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjra jogosultakat a fenti 1. kérdésre adott válasz sorolja fel.

Észak-Írországon és az Egyesült Királyságon belül a Gyermektartási Szolgálat a közvetlen tartásdíjfizetési rendszer és a beszedési és kifizetési szolgáltatás tekintetében számolja ki a tartásdíjat. Az első lehetőség választása esetében a Gyermektartási Szolgálat kiszámolja a fizetendő tartásdíj összegét, és a szülők közvetlenül egymásnak fizetnek. A második lehetőség választása esetében a Gyermektartási Szolgálat szedi be a nem a gyermekkel élő szülőtől a megfelelő összeget. Ha a szülők a beszedési és kifizetési szolgáltatáson keresztül fizetnek vagy kapnak gyermektartást, kötelesek minden alkalommal díjat fizetni.

A belföldi eljárásokról szóló 1980. évi (északír) rendelet alapján a bíróság elrendelheti, hogy a tartásra kötelezett a fizetést közvetlenül a tartásra jogosultnak vagy egy beszedéssel foglalkozó tisztviselőnek (rendszerint a kis értékű ügyekkel foglalkozó hivatalnoknak) fizesse ki.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A beszedési és kifizetési szolgáltatást igénybe vevők esetében a Gyermektartási Szolgálat megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nem a gyermekkel élő szülők megfizessék az esedékes gyermektartást. A Gyermektartási Szolgálat egy sor jogosítvánnyal rendelkezik, amelyeket e célra használhat. Ezek közé tartozik a jövedelemből és a bankszámláról történő közvetlen letiltás és bírósági intézkedések megtétele (végrehajtási intézkedés). Szükség esetén a bíróságtól lehet kivételes esetben azt is kérni, hogy vegye el a nem a gyermekkel élő, tartásdíjat nem fizető szülő gépjárművezetői engedélyét, vagy akár azt is, hogy ítélje elzárásra.

A belföldi eljárásokról szóló 1980. évi (északír) rendelet és az 1978. évi (északír) házassági rendelet alapján a fél bírósághoz fordulhat bármely hátralékos fizetés végrehajtására. A bíróság egy sor jogosítvánnyal rendelkezik, amelyeket e célra használhat, ezek közé tartozik a jövedelemből történő közvetlen letiltás (jövedelemletiltási határozat).

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Az Észak-Írország területén kívül hozott tartási határozat végrehajtása iránt kérelmet az esedékes kifizetések elmulasztásától számított három éven belül vagy az eredeti eljárás helye szerinti állam jogában megjelölt hosszabb elévülési idő letelte előtt kell benyújtani.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A Gyermektartási Szolgálat Észak-Írországban behajthatja az állami beszedési és kifizetési szolgáltatást igénybe vevő szülőknek fizetendő díjat.

A tartásdíj behajtása iránti, 4/2009/EK rendelet szerinti kérelmek közvetlenül az észak-írországi magistrates’ courthoz nyújthatók be, vagy azt e bírósághoz Észak-Írország központi hatósága is továbbíthatja. Valamennyi további, a tartásdíj behajtása iránti, nemzetközi vonatkozású kérelmet Észak-Írország központi hatóságának kell megküldeni.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A Gyermektartási Szolgálat csak az általa kezelt ügyekben kapott pénzeket fizeti ki. Nem áll módjában kifizetni – saját nevében vagy a nem a gyermekkel élő szülő helyett – a tartásdíjat vagy annak egy részét.

Észak-Írország központi hatósága (REMO) nem vállalhat felelősséget a 4/2009/EK rendelet alapján kifizetett tartásdíjakért.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A kérelmező felveheti a kapcsolatot az Északír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat égisze alatt működő, a tartási határozatok kölcsönös végrehajtásával foglalkozó osztállyal, amely Észak-Írországban központi hatóságként jár el különböző, tartással kapcsolatos nemzetközi viszonossági ügyekben.

A helyi bírósági hivatalok segítséget nyújthatnak a kérelem elkészítésében, jogi tanácsot azonban nem adhatnak. A bírósági hivatal adott esetben megküldi a kérelmet az észak-írországi központi hatóságnak, amely ellenőrzés után továbbítja azt a megkeresett tagállam központi hatóságának.

További információ az A link új ablakot nyit megNI Direct honlap REMO oldalain található.

Gyermektartás esetében a Gyermektartási Szolgálat csak akkor végezheti el a tartásdíj kiszámítását, ha a nem a gyermekkel élő szülő az Egyesült Királyság más részében (azaz Angliában, Walesben vagy Skóciában) tartózkodik, vagy az Egyesült Királyságon kívül dolgozik olyan munkáltatónak, amely bérfizetéseit az Egyesült Királyságból bonyolítja.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A REMO központi hatósággal az alábbi levelezési címen lehet a kapcsolatot felvenni:

Department of Justice for Northern Ireland
REMO Unit at Operational Policy Branch
Northern Ireland Courts and Tribunals Service
4th Floor Laganside House
23-27 Oxford Street
Belfast BT1 3LA
Észak-Írország

Tel.: 0300 200 7812 (az Egyesült Királyságon belül)

+44 28 9049 5884 (külföldről)

Email: A link új ablakot nyit megreciprocalenforcement@courtsni.gov.uk

Az észak-írországi helyi bírósági hivatalok elérhetőségei megtalálhatók az Északír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján.

A Gyermektartási Alternatívák Hálózata tartásdíjjal kapcsolatos tanácsadó vonalának hívószámai: 0800 028 7439 (az Egyesült Királyságon belül) vagy +44 800 0287439 (külföldről). (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek a telefonszámok csak hétfőtől péntekig 9:00–17:00 óra között hívhatók)

Általános kérdésekkel a következő telefonszámok hívhatók: 0845 608 0022 (az Egyesült Királyságon belül) vagy 0345 608 0022 (az Egyesült Királyságon belül) és +44 845 608 0022 (külföldről) vagy +44 345 608 0022 (külföldről). A vonalak hétfőtől péntekig 8:00–20:00 óra között és szombaton 9:00–17:00 óra között élnek.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Egy másik országban tartózkodó felperesnek először saját országa kijelölt központi hatóságával kell felvennie a kapcsolatot annak tisztázására, hogy fennáll-e viszonosság az országok között. Amennyiben nincs viszonossági gyakorlat, másik lehetőség az Észak-Írországban történő keresetindítás. Ilyen esetben a kérelmezőnek tanácsos kapcsolatba lépnie Észak-Írország Ügyvédi Kamarájával (telefonszáma: +44 28 9023 1614), amely meg tudja adni azon ügyvédek nevét, akik gyermektartási/tartási ügyekben tanácsot és segítséget tudnak nyújtani.

Ha van viszonossági gyakorlat, akkor a tartásdíj behajtása iránti, a 4/2009/EK rendelet szerinti kérelmek közvetlenül a bírósághoz nyújthatók be, vagy azt e bírósághoz Észak-Írország központi hatósága is továbbíthatja. Más viszonossági megállapodások szerinti kérelmeket a központi hatósághoz kell benyújtani.

Ilyen helyzetben a Gyermektartási Szolgálat csak akkor rendelkezik hatáskörrel a tartásdíj összegének megállapítására, ha a kérelmező és a gyermek szokásos tartózkodási helye az Egyesült Királyságban máshol (azaz Angliában, Walesben vagy Skóciában) van. Ha a kérelmező az Egyesült Királyságon kívül tartózkodik, a Gyermektartási Szolgálatnak nincs hatásköre a tartásdíj összegének kiszámítására.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Amennyiben fennáll a viszonosság, a kérelem Észak-Írországban történő benyújtását követően az észak-írországi központi hatóság végzi a kérelmező, az ügyvédek és a külföldi hatóságok közötti kapcsolattartást.

Az észak-írországi központi hatóság adott esetben gondoskodik a bírósági határozat nyilvántartásba vételéről és a költségmentességre való jogosultság feltételeinek vizsgálata alapján a kérelmező nevében ügyvéd megbízásáról.

A központi hatóság feldolgozza a kérelmet, és ha mindent rendben talált, intézkedés céljából továbbítja azt a megfelelő magistrates’ courtnak (bár – mint az megállapításra került – a 4/2009/EK rendelet szerinti kérelmek közvetlenül a magistrates’ courthoz is benyújthatók). A központi hatóság elérhetőségei a fentiekben megtalálhatók.

A Gyermektartási Szolgálat bizonyos körülmények között esetleg el tudja végzi a tartásdíjak kiszámítását. Lásd a korábbi válaszokat arra, hogy a Gyermektartási Szolgálat mely esetekben nem tudja befogadni a kérelmeket, valamint a vonatkozó kapcsolattartási adatokat.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Az Egyesült Királyságot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, ezért annak rendelkezései Észak-Írországban nem alkalmazandók.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Észak-Írország joga vonatkozik minden olyan esetre, amelyről Észak-Írországban határoznak.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A tartásdíjak behajtásához rendszerint nem szükséges jogi képviselet, és az esetek többségében illetéket sem kell fizetni.

Amennyiben kötelező a jogi képviselet, ahhoz jogi segítség és költségmentesség vehető igénybe (V. fejezet), egyes esetekben azonban ehhez vizsgálhatják az anyagi helyzetet és a rászorultságot; lehetséges, hogy a kérelmezőnek viselnie kell a költségek egy részét. A jogi segítségnyújtás keretében értékelés végezhető annak megállapításához, hogy az ügy jellege miatt tanácsos-e teljes költségmentességet kérni.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A A link új ablakot nyit megpolgári jogi joghatóságról és ítéletekről szóló 2011. évi (tartási) rendelet (SI 1484/2011) elősegíti a 4/2009/EK rendelet alkalmazását. A 3. szakasz és az 1. jegyzék kijelöli az Egyesült Királyság (így Észak-Írország) központi hatóságait. A 4. szakasz és a 2. jegyzék rendelkezik arról, mely szerveknek kell információt nyújtaniuk a központi hatóságok számára (többek között a kötelezettről), és szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogyan kell megfelelően közölniük ezeket az információkat az érintett központi hatóságoknak.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 22/07/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Skócia

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Skóciában jelenleg a tartásdíj megállapítására két rendszer létezik: az A link új ablakot nyit meg1991. évi gyermektartási törvény általánosságban a A link új ablakot nyit meg1985. évi (skót) családjogi törvény helyébe lépett, és kivette a gyermektartást a magánjog területéről, valamint a közszférába tette át a bíróságok illetékességét.

A gyermektartási törvény azonban általában csak akkor irányadó, ha a gondviselő személy, a nem a gyermekkel élő szülő és a gyermek is az Egyesült Királyságban lakik. Amennyiben nem az 1991. évi törvényt kell alkalmazni, az 1985. évi (skót) családjogi törvényben foglalt régebbi rendszer lép működésbe.

Az 1991. évi gyermektartási törvény értelmében csak a „jogosult gyermek” (aki legalább egyik szülőjével nem él együtt) lehet a A link új ablakot nyit megGyermektartási Hivatal tartásdíjat megállapító határozatának kedvezményezettje. A gondviselő szülő (vagy más jogosult személy) tartásdíjat kérhet a gyermek számára a nem a gyermekkel élő szülőtől.

Az 1985. évi (skót) családjogi törvény alapján a tartási kötelezettség az alábbi személyeket terheli:

  • a férjet a házastársa vonatkozásában,
  • a feleséget a házastársa vonatkozásában,
  • az apát vagy anyát a gyermeke vonatkozásában,
  • azon személyt a gyermek vonatkozásában, aki a gyermeket saját családjába fogadta (kivéve, ha a gyermeket helyi vagy más állami hatóság, vagy önkéntes szervezet helyezte el nála).

Előfordulhat, hogy a volt bejegyzett élettársnak is tartásdíjat kell fizetnie a másik volt bejegyzett élettárs számára.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Az 1991. évi gyermektartási törvény alapján a gyermeknek:

  • 16 éves kor alatt kell lennie, vagy
  • 19 éves kor alatt kell lennie, és nappali rendszerű, nem felsőfokú oktatásban kell részt vennie, vagy
  • 18 éves kor alatt kell lennie, és hajlandónak kell lennie munkára vagy fiataloknak szóló képzésre mindaddig, amíg a szülő gyermektartást igényel utána.

Az 1985. évi (skót) családjogi törvény értelmében a gyermek az a személy:

  • aki 18. életévét még nem töltötte be, vagy
  • aki 18 évnél idősebb, de 25 életévet még nem töltötte be, ha „elvárhatóan és megfelelően vesz részt oktatásban valamely oktatási intézményben, vagy szakképzésben valamely foglalkozás, szakma vagy hivatás elsajátítása érdekében”.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Ha mindkét szülő Skóciában vagy az Egyesült Királyság más részén él, a kérelmet a Gyermektartási Hivatalhoz kell benyújtani. Ha az egyik szülő Skócián kívül él, a másik szülő a helyi Sheriff Courthoz nyújthat be tartási határozat meghozatala iránti kérelmet, ehhez azonban jogi tanácsot kell kérnie.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Gyermektartás iránti kérelem a szülő vagy más gyermektartásra kötelezett személy nevében nyújtható be, feltéve, hogy a kérelmező erre engedélyt kapott vagy meghatalmazták. A gyermek saját jogon nem kérelmezheti a tartást, kivéve, ha 12 évnél idősebb és Skóciában él.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Általában véve a gyermek lakóhelye szerinti Sheriff Court rendelkezik illetékességgel. A skót bíróságokkal kapcsolatos információk a A link új ablakot nyit megskót bírósági szolgálat honlapján találhatók meg.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Igen, célszerű családjogi ügyvédtől jogi tanácsot kérni.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Bírósági illetéket és eljárási költségeket kell fizetni, a A link új ablakot nyit megSkóciai Költségmentességi Bizottságtól azonban kérhető költségmentesség.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermek- vagy házastársi tartásról a bíróságok hozhatnak határozatot. A bíróság a fizetendő tartásdíj összegét számos szempont, különösen a fizetésre kötelezett jövedelme alapján határozza meg. A tartási határozat módosítását bármely fél kérheti a bíróságtól. A tartási követelések általában nem vonatkoznak visszamenőlegesen, a kérelem benyújtásának időpontját megelőző időpontra, a Sheriff mérlegelése alapján ez megváltoztatható.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

Gyermektartás esetében a tartásdíjat annak a szülőnek a javára kell fizetni, akivel a gyermek együtt él.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Skóciában több lehetőség is rendelkezésre áll a fizetés kikényszerítésére. Ezek a következők:

  • fizetésből való letiltás,
  • pénzeszközök lefoglalása bankszámláról vagy más forrásokból,
  • ingatlan zárolása.

A végrehajtási intézkedéseket rendszerint független bírósági tisztviselők, a Sheriff Court bírósági végrehajtói végzik el.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A végrehajtási eljárásokat Skóciában az A link új ablakot nyit meg1987. évi (skót) adóstörvény szabályozza. E jogszabály rendelkezik a törvényes végrehajtási eljárásokról, és bizonyos fokú védelmet biztosít a kötelezett számára, például korlátozza a munkáltató által a kötelezett fizetéséből levonható összeget.

Skóciában a tartási kötelezettségből eredő tartozás nem évül el. A fennálló tartozások mindaddig érvényesíthetők, amíg a kötelezett Skóciában tartózkodik, vagy Skóciában lefoglalható vagyontárgyakkal rendelkezik. Ha azonban a tartási kötelezettségre nézve másik ország joga az irányadó, a skót bíróság e jog vonatkozó szabályait alkalmazza.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A A link új ablakot nyit megGyermektartási Hivatal (amennyiben mindkét szülő az Egyesült Királyságban él). A skót központi hatóság (ha az egyik szülő külföldön él). A skót központi hatóság elérhetőségei alább olvashatók.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Nem.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A skót központi hatósághoz kell fordulni.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A skót kormány igazságszolgáltatási igazgatósága
Központi Hatóság és Nemzetközi Jogi Csoport
St Andrew’s House (GW15)
Regent Road
Edinburgh, EH1 3DG
Skócia

Tel.: 00 44 131 244 3570
00 44 131 244 4829
00 44 131 244 2417

Fax: 00 44 131 244 4848

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Az érintett tagállam központi hatóságához kell fordulni. Mindegyik hatósággal közvetlenül fel lehet venni a kapcsolatot.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd fent.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Nem.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

A tartásról szóló rendelet tekintetében az 1985. évi (skót) családjogi törvény alkalmazandó. A vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályokat a módosított A link új ablakot nyit meg1997. évi gyermekgondozási és -tartási szabályzat tartalmazza.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A jogosultaknak a rendelet 56. cikke szerinti kérelmei automatikusan költségmentességet élveznek, kivéve, ha kérelmük nyilvánvalóan megalapozatlan.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

További intézkedéseket tett annak érdekében, hogy az 51. cikk értelmében segítséget lehessen nyújtani. Ennek keretében módosította a vonatkozó jogszabályokat, a bírósági szabályzatot és a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseket.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 05/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Családi tartási kötelezettségek - Gibraltár

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Gibraltár joga alapján a Magistrates’ Court (békebíróság) és a Supreme Court (Legfelsőbb Bíróság) egyaránt jogosult a tartásdíjak megfizetésével kapcsolatos határozatok meghozatalára. A tartásra vonatkozó előírásokat nagyrészt a tartásról szóló törvény tartalmazza. A Supreme Court előtt a gyermek, bejegyzett élettárs, eltartott vagy házastárs tartása iránti kérelmet a válási, bírósági különválási, házasságérvénytelenítési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása iránti eljárás kiegészítéseként lehet előterjeszteni. A Supreme Court és a Magistrates’ Court hatásköre a fizetendő tartásdíjra vonatkozó feltételek módosítása tekintetében a jogerős bontóítélet, vagyis a házasságot felbontó végleges határozat meghozatala után is megmarad. A Magistrates’ Court előtt lehetőség van a feleség, a férj, a gyermek, vagy meghatározott feltételek mellett a szülők részére tartásdíjat megállapító határozat meghozatalára. Ilyen határozatot a Magistrates’ Court elé terjesztett kérelemre lehet hozni. Törvényi rendelkezés értelmében lehetőség van tartási határozat meghozatalára akkor is, ha az élettársak egyike mulasztja el tartás nyújtását a másik élettársnak.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A 16 éves kor alatti gyermek jogosult tartásdíjra. Ezen túlmenően a 16. életévet betöltött, de 21 éves kor alatti nappali tagozatos oktatásban, vagy a szakma, foglalkozás vagy hivatás elsajátítására irányuló, két évnél nem rövidebb időtartamú tanulmányokat folytató gyermekek is jogosultak tartásdíjra.

A betegség, értelmi vagy testi fogyatékosság miatt csökkent keresőképességű és 21. életévét be nem töltött gyermek szintén jogosult tartásdíjra.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Olyan esetekben, amikor a Supreme Court hatásköre nem áll fenn, a kérelmezőnek a Magistrates’ Courthoz kell kérelemmel fordulnia a tartás megállapítása érdekében.

A válási, bírósági különválási, házasságérvénytelenítési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása iránti eljárásból eredő, azt kiegészítő tartási kérelmeket a Supreme Court előtt kell előterjeszteni.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A gyermek nevében tartás iránti kérelmet az a személy nyújthat be, akit határozatban megbíztak a gyermek gondozásával, illetve a gyermek felett szülői felelősséget gyakorol. A tartásról szóló törvény rendelkezései értelmében maga a gyermek is követelhet tartást a felé tartási kötelezettséggel rendelkező személytől.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Ha a tartási igény házasságból vagy bejegyezett élettársi kapcsolatból ered, a Magistrates’ Court illetékes az ügyben. Ha az igény a Supreme Court hatáskörébe tartozó válási, bírósági különválási, házasságérvénytelenítési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása iránti eljárásból ered, a tartási kérdéseket is e bíróságnak kell elbírálnia.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmező személyesen is előterjesztheti igényét, és a bíróságon önállóan is eljárhat, de megbízhat ügyvédet is képviseletével.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A Magistrates’ Court előtt nincs illetékvonzata a kérelem benyújtásának. Ezért ha a kérelmező személyesen jár el, semmiféle költsége nem merül fel.

A Supreme Court előtt a perbeidézés szokásos illetéke 150 GBP. Mind a Magistrates’ Courtnál, mind a Supreme Courtnál rászorultság vizsgálata alapján lehetőség van jogi segítséget igénybe venni. Mindkét bíróság esetében a Supreme Courtnál kell előterjeszteni a jogi segítség iránti kérelmet; az igénylőlapokat a Supreme Court nyilvántartójában lehet beszerezni.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A kérelem tárgyaláskor a Magistrates’ Court határozatot hozhat a gyermek, az apa, a bejegyzett élettárs, a be nem jegyzett élettárs, az anya és/vagy a házastárs részére a tartásdíjnak hetente vagy más, bíróság által az eset összes körülményeire tekintettel ésszerűnek tartott időszakonként történő megfizetéséről.

A tartási határozatok megváltoztatására később is előterjeszthető kérelem. Ezt a kérelmet az ügy eredeti elbírálási helyétől függően a Magistrates’ Court vagy a Supreme Court előtt kell előterjeszteni.

A bíróság megfelelő esetekben határozhat a tartás visszamenőleges hatályú elrendeléséről.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat fizetheti az egyik fél a másik részére, de a fizetést a bíróságra is lehet teljesíteni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Létezik rendelkezés arra, hogy a panaszos kérheti a tartásra kötelezett jövedelmének letiltását, ha az az eredeti tartási határozatban előírt két fizetést már elmulasztott. A Magistrates’ Court jogosult elzárási határozatot is hozni, és ezzel a tartásra kötelezettet elzárással sújtani, ha nem tartotta be a tartási határozat rendelkezéseit. Ilyen esetekben azonban a bíróság lehetőséget ad a kötelezettnek, hogy védelmére előadja indokait az ilyen határozat meghozatalának mellőzése érdekében.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Nincs elévülési idő.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A tartási kérelmekkel rendszerint a gibraltári Magistrates’ Court (32 – 36 Town Range, Gibraltár) foglalkozik. Ha az igény válási, bírósági különválási vagy házasságérvénytelenítési eljárásból ered, a kérelmet a gibraltári Supreme Court (277 Main Street, Gibraltár) előtt kell előterjeszteni.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Erre vonatkozóan nincs a gibraltári jogban rendelkezés. A fizetést jövedelemből való letiltással vagy elzárási határozattal lehet kikényszeríteni.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Erről a Magistrates’ Courtnál (277 Main Street, Gibraltár) vagy a Supreme Courtnál (277 Main Street, Gibraltár) lehet érdeklődni.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet:

Clerk of the Magistrates’ Court,
Magistrates' Court,
32 – 36 Town Range
Gibraltar
Tel.: +350 200 75671
Fax: +350 200 40483

A Supreme Court közreműködésével folyó tartási eljárásokkal kapcsolatban pedig az alábbi elérhetőségeken lehet érdeklődni:

The Registry,
Supreme Court,
277 Main Street,
Gibraltar
Tel.: +350 200 75608
Fax: +350 200 77118

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A gibraltári követelést meghatározó kérelmet az illetékességi követelmények teljesülése esetén közvetlenül a Magistrates’ Courthoz lehet megküldeni. A Supreme Court nyilvántartójában lehet benyújtani a megfelelő kérelmet, ha a tartási igény válási, bírósági különválási vagy házasságérvénytelenítési eljárásból ered.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Gibraltárt nem köti a hágai jegyzőkönyv, ezért annak rendelkezései ott nem alkalmazandók.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

A gibraltári jog irányadó minden olyan ügyben, amelyben Gibraltáron határoznak.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

E rendelet egy sor olyan intézkedésről rendelkezik, amelynek célja, hogy megkönnyítse a tartási követelések határokon átnyúló teljesítését. Ezen igények a rászoruló családtagok támogatása iránti kötelezettségből fakadnak. Vonatkozhatnak például a válás után a gyermeknek vagy a volt házastársnak fizetendő tartásdíjra.

A rendelet az alábbi viszonyokból fakadó tartási kötelezettségekre terjed ki:

  • családi kapcsolat,
  • rokoni kapcsolat,
  • házasság vagy házassági rokonság.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A tartásról szóló rendelet alkalmazásáról a tartásról szóló törvény rendelkezik. A kijelölt központi hatóság: Minister for Justice (igazságügyi miniszter)

Minister for Justice,
Government of Gibraltar
Suite 771 Europort
Gibraltar
Tel.: + 350 200 59267
Fax: + 350 200 59271
E-mail-cím: moj@gibraltar.gov.gi

A költségmentességről és a jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg, milyen vizsgálatokat kell elvégezni a költségmentesség megalapozottságát és a költségmentességre való jogosultság anyagi feltételeinek teljesülését illetően.

 

Ez a webhely az A link új ablakot nyit megEurópa Önökért portál része.

Örömmel vesszük A link új ablakot nyit megvisszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 03/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.