Családi tartási kötelezettségek

Svédország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A svéd jog a gyermek, házastársak és az elvált házastársak részére ír elő tartási kötelezettséget. A házastársak tartási kötelezettségét szabályozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell.

Gyermekek

A szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik ésszerűen elvárható eltartásáért, a gyermek szükségleteire és a szülők együttes vagyoni teljesítőképességére tekintettel. A gyermek tartásához hozzájárulni nem képes szülő nem felel a tartásért.

Annak a szülőnek, akinek nincs a gyermek felett felügyeleti joga, illetve aki nem él együtt a gyermekkel életvitelszerűen, tartási kötelezettségét tartásdíj fizetése útján kell teljesítenie. A szülői felügyeletet a másik szülővel közösen gyakorló szülő is köteles lehet tartásdíj fizetésére. Ez az eset akkor áll elő, ha a gyermek életvitelszerűen csak az egyik szülővel él, függetlenül attól, hogy ez a szülő egyedülálló, vagy új partnerrel él együtt.

Az a személy, aki életvitelszerűen együtt él egy másik személy gyermekével és annak a felügyeletet gyakorló szülőjével, szintén felelős az adott gyermek eltartásáért, ha a felek összeházasodtak, vagy ha van legalább egy közös gyermekük. A mostohaszülő azonban csak olyan mértékben felelős a gyermek tartásáért, amennyiben a gyermek nem részesül tartásban a mostohaszülővel együtt nem élő másik szülőjétől. A tartásdíjat bírósági végzés vagy megegyezés határozza meg.

A tartásdíjat naptári hónapra, előre kell megfizetni. Azonban a bíróság más fizetési módot is meghatározhat, ha arra különleges okok késztetik.

A felek abban is megegyezhetnek, hogy a jövőbeli tartási fizetésre egy összegben vagy három hónapnál hosszabb időszakokra bontva kerül sor. Az ilyen megállapodás csak írásban és két tanú aláírásával érvényes. Amennyiben a gyermek nem töltötte be tizennyolcadik életévét, a megállapodást a Szociális Jóléti Bizottságnak is jóvá kell hagynia.

A tartásdíj egyösszegű megváltását a Szociális Jóléti Bizottság részére kell megfizetni, ha a gyermek tizennyolc év alatti. A bizottságnak fizetett összeget a gyermek tartási kötelezettségének megfelelő összegű, járadék formájában fizető biztosítás megvásárlására kell fordítani, amennyiben a megállapodás ezt nem zárja ki, illetve a Bizottság nem talál más alkalmas módozatot a gyermek tartására.

Tartási fizetési kötelezettség visszamenőleges megállapítására legfeljebb a keresetindítás időpontját megelőző hároméves időszakra vonatkozóan kerülhet sor, kivéve, ha a tartásra kötelezett ebbe beleegyezik.

A megállapított tartás megfizetésére vonatkozó követelés az esedékesség időpontját követő öt év elteltével nem érvényesíthető (elévül).

Házastársak

A házasság fennállása alatt mindegyik házastárs felelősséggel tartozik mindkettejük eltartásáért. Amennyiben a házastársak egyike nem képes saját maga eltartásáról gondoskodni, a másik házastárs is felel a házastárs személyes szükségletei kielégítéséhez való hozzájárulásért.

A házasság felbontását követően főszabály szerint mindegyik házastárs a saját tartásáért felel. Ha azonban a házastársak egyikének átmenetileg pénzre van szüksége saját eltartásához, a másik házastárstól ésszerű mértékű tartásra jogosult, a házastárs teljesítőképességére és más körülményekre is figyelemmel. Rendkívüli esetben a házastárs hosszabb időn át is részesülhet tartásban.

Ha a házastársak nem tudnak megegyezni a tartás kérdésében, a vitát a bíróság döntheti el.

A házasság felbontását követően a tartásdíjat rendszeresen fizetett részletekben kell teljesíteni. A bíróság azonban elrendelheti a tartás egy összegben való megfizetését is, ha ennek van egyedi indoka, például ha a házastársnak nyugdíjbefizetést kell teljesítenie.

Tartási fizetési kötelezettség visszamenőleges megállapítására legfeljebb a keresetindítás időpontját megelőző hároméves időszakra vonatkozóan kerülhet sor, kivéve, ha a tartásra kötelezett ebbe beleegyezik.

A megállapított tartás megfizetésére vonatkozó követelés az esedékesség időpontját követő három év elteltével nem érvényesíthető (elévül).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tartási kötelezettség általában megszűnik, ha a gyermek betölti a 18. életévét. Ha azonban a gyermek még nem fejezte be középfokú tanulmányait, a tartási kötelezettség mindaddig fennmarad, amíg iskolába jár, de legfeljebb a huszonegyedik születésnapjáig. Iskola alatt ez esetben a kötelező oktatás vagy a felsőbb középfokú iskola, illetve más ezzel összevethető oktatás értendő.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Svédországban nincs olyan különleges kormányzati szerv, amely a tartás megállapításával vagy annak segítésével foglalkozik. A tartás összegét a felek megállapodása vagy a bíróság végzése rögzítheti. Ha a felek nem tudnak megállapodni, a kérelmezőnek a körzeti bírósághoz kell fordulnia és idézésre irányuló kérelmet kell benyújtania.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Kiskorú gyermek nevében a felügyelettel rendelkező szülő követelheti a tartást. Ha különleges gyámot rendeltek ki, ő is eljárhat a gyermek nevében.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az illetékességi szabályokat a szülői törvénykönyv, a házassági törvénykönyv és az igazságügyi eljárási törvénykönyv tartalmazza. A körzeti bíróságtól is kérhető tájékoztatás.

A gyermektartási eljárások tárgyalására azon a helyen kerül sor, ahol az alperes szokásos tartózkodási helye található. Más hatáskörrel rendelkező bíróság hiányában a tárgyalásra a Stockholmi Körzeti Bíróságon kerül sor.

A házastársat megillető tartás fizetésével kapcsolatos kérdésekkel a házasság felbontására vonatkozó tárgyaláson lehet foglalkozni. A házassági ügyeket az a körzeti bíróság tárgyalja, ahol a házastársak valamelyikének szokásos tartózkodási helye található. Ha egyikük sem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel Svédországban, az ügyet a Stockholmi Körzeti Bíróság tárgyalja. Ha a házastárs tartásával kapcsolatos eljárást nem házassági üggyel összefüggésben indították, akkor az igazságügyi eljárásról szóló törvénykönyv 10. fejezetében foglalt általános illetékességi szabályokat kell alkalmazni.

A határon átnyúló ügyekkel kapcsolatos illetékességi szabályokat a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (tartási rendelet) tartalmazza.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Nem. Bárkinek, aki bíróság elé kíván vinni egy ügyet, az illetékes körzeti bíróságtól kell idézés kibocsátását kérnie.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Svédországban maga a bírósági eljárás illetékmentes, a jelenleg 900 SEK összegű eljárási díj kivételével. Ha a kérelmező jogi tanácsadót vagy ügyvédet bíz meg, az költséggel jár. A bizonyítási indítvány – például tanúk beidéztetése – szintén költséggel járhat.

A költségek megbecslése nem lehetséges, mivel azok ügyről ügyre változnak.

Bizonyos feltételek esetén költségmentesség biztosítható. Tartási ügyben a költségmentesség biztosításához különleges indok szükséges. Ilyen indok lehet például, ha az eset körülményei a szokásosnál bonyolultabbak, ezért kiterjedtebb jogi segítségre van szükség.

Ha a bíróság költségmentességet biztosít, a kérelmezőnek kirendelnek egy ügyvédet, akinek a költségeit az állam fizeti, ha a kérelmező nem tudja megfizetni. A költségmentesség vonatkozik a bizonyítással, az ügy vizsgálatával, a tolmácsolással és fordítással, valamint a közvetítő (mediátor) munkájával kapcsolatos költségekre is. Aki költségmentességben részesül, egyben mentesül a bíróságok és a Végrehajtási Szolgálat (Kronofogdemyndigheten) felé fizetendő egyes díjak megfizetése alól is.

Aki nem svéd állampolgár, és nincs vagy nem volt lakóhelye az országban, indokolt esetben költségmentességben részesülhet a Svédországban indítandó keresetek tekintetében. Ha a keresetet egy másik ország bírósága előtt kell megindítani, a költségmentesség csak Svédországban élő személyek részére biztosítható. Az EU minden tagállamának állampolgárai a svéd állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a költségmentesség tekintetében. Bizonyos egyéb országok állampolgárai is ugyanezekkel a jogokkal rendelkeznek, egy külön rendelkezés alapján, amennyiben országuk tekintetében hatályban van a kölcsönös elbánásra vonatkozó egyezmény.

Az Európai Unión belüli, határon átnyúló jogviták esetén alkalmazandó költségmentességre bizonyos különleges rendelkezések vonatkoznak, például költségmentességet kell biztosítani a tartási rendelet hatálya alá tartozó egyes ügyekben, amelyek a szülő által a 21 évesnél fiatalabb gyermek részére fizetett tartásra vonatkoznak.

A költségmentességgel kapcsolatban a Jogsegély Hatóság (Rättshjälpsmyndigheten) (http://www.rattshjalp.se/) tud tájékoztatást adni.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartás összegének meghatározása törvényi szempontokon alapul. A tartásra kötelezett szülő jogosult arra, hogy adózás utáni nettó jövedelméből megtartsa a saját létfenntartásához szükséges összeget. Ebbe beletartozik a lakhatás költsége, amelynek indokoltnak tartható szintjét külön számítják ki. Az egyéb megélhetési költségeket egy indexált normatív összeg alapján számítják ki. Az adott szülő elkülöníthet egy bizonyos összeget azon házastárs részére is, akivel együtt él, ha erre különleges indoka van. Végül pedig a tartásra kötelezett szülő elkülöníthet egy adott összeget az otthon élő gyermekek támogatására is. Egyebek között a gyermek szükségleteitől és a másik szülőnek a gyermeknevelés költségeihez való hozzájárulási képességétől függ, hogy az ezen felüli összeg mekkora hányadát kell tartásdíjként kifizetni. A kapcsolattartás költségeire is le lehet vonni bizonyos összeget.

A házastársnak fizetendő tartásra nézve nincsenek törvényi feltételek. Azonban a fent említett megállapítási szempontok egy része itt is iránymutatásként szolgálhat.

A tartási kifizetések indexhez kötöttek annak érdekében, hogy megőrizzék eredeti értéküket. Az index a társadalombiztosítási törvénykönyv szerinti áralap összegének változásait tükrözi, hacsak a tartásdíjat meghatározó bírósági végzés vagy a felek megállapodása eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A társadalombiztosítási hivatal dönti el minden évben, hogy a tartásdíjon kell-e változtatni, és ha igen, milyen mértékben. Az általában február 1-jén hatályba lépő változtatás a közvetlenül azt megelőző év november 1-jét megelőzően megállapított tartásdíjakra vonatkozik.

Ha a felek megegyeznek, egy új megállapodás aláírásával megváltoztathatják a korábbi tartási összeget, még akkor is, ha a tartásdíjat korábban bírósági végzés határozta meg. A végzést vagy a megállapodást a bíróság is kiigazíthatja, ha a körülmények változása ezt indokolja. Az eljárás megindítását megelőző időszak vonatkozásában – amennyiben a kiigazítást bármelyik fél vitatja – a módosítás csak a tartásdíj összegének csökkentéséből vagy a még meg nem fizetett tartásdíjak elengedéséből állhat. A bíróság a megváltozott körülményekre hivatkozással csak rendkívüli indokok esetén növeli meg az elvált házastársnak nyújtott tartás összegét.

A bíróság módosíthatja is a tartásról kötött megállapodást, amennyiben a megkötése idején fennálló körülményekre és egyéb feltételekre tekintettel a megállapodás ésszerűtlen. Azonban a már felvett tartásdíj visszafizetését csak akkor lehet elrendelni, ha ezt különleges indokok teszik szükségessé.

Ha a rendszeresen fizetett gyermektartás összege az indexhez kötött kiigazításoktól eltekintve hat éven át nem változik, a bíróság bármilyen különleges indokra való hivatkozás nélkül felülvizsgálhatja a jövőbeli tartási összeget.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat az eltartott részére kell megfizetni. Amennyiben az eltartott a tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek, a tartásdíjat a gyermekkel együtt élő, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő részére kell megfizetni.

A tartásdíj egyösszegű megváltását a Szociális Jóléti Bizottság részére kell megfizetni, ha a gyermek tizennyolc év alatti.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Bírósági végrehajtás a Végrehajtási Szolgálattól (Kronofogdemyndigheten) kérhető. A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A végrehajtására vonatkozó bírói végzést a kérelemmel együtt kell benyújtani. A tartásdíj vonatkozásában a házassági törvénnyel és a szülői törvénnyel összhangban, írásban, két tanú aláírása mellett vállalt kötelezettségek a jogerős ítéletekkel megegyező módon hajthatók végre.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Gyermektartási fizetési kötelezettség visszamenőleges megállapítására legfeljebb a keresetindítás időpontját megelőző hároméves időszakra kerülhet sor, kivéve, ha a tartásra kötelezett ebbe beleegyezik. A megállapított tartás megfizetésére vonatkozó követelés az esedékesség időpontját követő öt év elteltével nem érvényesíthető (elévül).

A házastársi tartási fizetési kötelezettség visszamenőleges megállapítására legfeljebb a keresetindítás időpontját megelőző hároméves időszakra kerülhet sor, kivéve, ha a tartásra kötelezett ebbe beleegyezik. A megállapított tartás megfizetésére vonatkozó követelés az esedékesség időpontját követő három év elteltével nem érvényesíthető (elévül).

A végrehajtás tekintetében számos kivétel van a lefoglalás alól. Mentesek például a lefoglalás alól a ruházati cikkek és a kizárólag a kötelezett személyes használatát szolgáló egyéb dolgok egy ésszerű értékhatárig, továbbá bizonyos háztartási és lakásfenntartási cikkek. Ha a kötelezettnek családja van, a család által használt és a család szükségleteit fedező dolgokat figyelembe kell venni annak megállapítása során, mi mentes a lefoglalás alól.

A kötelezett fizetésének vagy jövedelmének csak azt a részét lehet lefoglalni, ami meghaladja a saját és a családja fenntartásához szükséges mértéket. A kötelezett fizetésének vagy jövedelmének azt a részét, amelyet nem lehet lefoglalni (ez az úgynevezett „förbehållsbeloppet” vagy „védett rész”), egy megszabott összeghez képest határozzák meg. A megszabott összeg fedezi az összes szokásos megélhetési költséget a lakhatási költségek kivételével, amelyeket külön határoznak meg és adnak hozzá a megszabott összeghez. A megszabott összeget a Végrehajtási Szolgálat határozza meg évente.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Svédországban a Végrehajtási Szolgálat nyújt segítséget a tartás behajtásához. Határon átnyúló ügyekben az eltartott igazgatási segítséget kérhet a Társadalombiztosítási Hivataltól (Försäkringskassa) abban, hogy a behajtás céljából a Végrehajtási Szolgálathoz forduljon.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A Társadalombiztosítási Hivatal (Försäkringskassa) havi 1273 SEK tartási támogatást fizethet annak a gyermeknek, akinek a szülei külön élnek. A pénzt annak a szülőnek fizetik ki, aki a gyermek felett felügyeleti jogot gyakorol, együtt él a gyermekkel, és ugyanarra a lakcímre van hivatalosan bejelentve, mint a gyermek. A gyermektartási támogatásról szóló döntést a Társadalombiztosítási Hivatalhoz mint a társadalombiztosítási igazgatást ellátó szervhez benyújtott kérelmet követően hozzák meg. A tartási támogatás révén a társadalom még akkor is gondoskodik egy meghatározott szintű tartásról azon gyermek részére, akinek a szülei külön élnek, ha a tartásért felelős szülő nem teljesíti a tartási kötelezettségét. A tartási támogatás nyújtható teljes támogatásként, kiegészítő kifizetésként vagy a megosztott felügyeleti jog esetén fizetett támogatásként. A tartásért felelős szülő köteles az összeget visszafizetni az államnak, figyelemmel a saját jövedelmére és arra, hogy összesen hány gyermek után kell tartásdíjat fizetnie. A visszafizetési kötelezettséget igazgatási eljárásban határozzák meg. Ha a tartásdíjat ehelyett közvetlenül a felügyeleti joggal rendelkező szülőnek fizetik ki, a Társadalombiztosítási Hivatal által fizetett tartási támogatás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell (ezt nevezik kiegészítő juttatásnak).

Ha a tartásért felelős szülő külföldön él, vagy Svédországban él, de más országban vagy országból kap fizetést vagy egyéb jövedelmet, a Társadalombiztosítási Hivatal arra utasíthatja a felügyeleti jogot gyakorló és a gyermekkel élő szülőt, hogy tegyen intézkedéseket a tartási kötelezettség megállapíthatósága érdekében. Ilyen esetben a gyermektartási támogatás címén a hivatal által megfizetett összeg erejéig a Társadalombiztosítási Hivatalra száll át a gyermek tartásdíj követelésére vonatkozó joga.

Nincs lehetőség arra, hogy házastárs részesüljön tartási támogatásban a Társadalombiztosítási Hivataltól.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Határon átnyúló ügyekben a kérelmező igazgatási segítséget kérhet a Társadalombiztosítási Hivataltól. A Társadalombiztosítási Hivatal központi hatóságnak minősül az EU tartási rendelete, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a 2007. évi hágai egyezmény) alapján, ezenfelül továbbító/fogadó szerv a tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről szóló, 1956. évi New York-i egyezmény szerint.

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Lásd a 14. kérdésre adott választ.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A Társadalombiztosítási Hivatal elérhetősége:

Försäkringskassan (Social Insurance Agency)

PO Box 1164

SE-621 22 Visby

Sverige

Tel.: +46 (0)771 17 90 00

Fax: +46 (0)11 20 411

E-mail: centralmyndigheten@forsakringskassan.se

A Társadalombiztosítási Hivatal megtesz minden szükséges intézkedést a tartás behajtásának előmozdítása érdekében. A tartási rendelet és a 2007. évi hágai egyezmény szerint központi hatóságként ellátandó feladatai a rendeletből és az egyezményből erednek. Segíti például a tartásra jogosultakat a kérelmeik – például a tartásra vonatkozóan egy másik országban hozandó határozat iránti kérelem – beadásában, amelyek megtehetők a hatóság útján. A kérelmezők rendelkezésére álló segítség fajtáival kapcsolatos további tájékoztatás a Társadalombiztosítási Hivataltól kérhető.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

Azoknak a kérelmezőknek, akik a tartási követelések külföldön történő érvényesítéséről szóló, 1956. évi New York-i egyezmény szerint szeretnének tartást behajtani, saját országuk közvetítő szervéhez kell fordulniuk, amely továbbítja a kérelmet a svédországi fogadó szervhez (Társadalombiztosítási Hivatal).

Ugyanez vonatkozik azokra a kérelmezőkre, akik a tartási rendelet vagy a 2007. évi hágai egyezmény szerinti központi hatóságoktól szeretnének támogatást kapni: a kérelmet saját országuk központi hatóságához kell beadniuk, amely továbbítja azt a svédországi központi hatósághoz (Társadalombiztosítási Hivatal).

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Lásd a 17. kérdésre adott választ. A tartási rendelet és a 2007. évi hágai egyezmény szerinti kérelmek tekintetében a kérelmező közvetlenül a hatáskörrel rendelkező hatósághoz fordulhat.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 16. kérdésre adott választ.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen. Svédországot kötelezi a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv (hágai jegyzőkönyv), amelynek rendelkezései 2011. június 18. óta alkalmazandók az Európai Unióban. A hágai jegyzőkönyv alapján az a főszabály, hogy annak az országnak a jogát kell alkalmazni, ahol az eltartott szokásos tartózkodási helye található. A gyermek érdekét szem előtt tartva különösen alkalmazható annak az országnak a joga vagy a jogszabályai, amelynek mind a gyermek, mind a tartásra kötelezett állampolgárai, ha a szokásos tartózkodási hely szerinti ország jogának az alkalmazása nem szolgálná a gyermek érdekét. A felek meg is egyezhetnek az alkalmazandó jogról, de az ilyen megállapodás alkalmazási köre például a 18 év alatti gyermekek részére történő tartás esetében korlátozott.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Svédországra nézve kötelező a hágai jegyzőkönyv (lásd a 20. kérdésre adott választ).

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Lásd a 7. kérdésre adott választ a költségmentesség általános követelményei tekintetében.

Az Európai Unión belüli, határon átnyúló viták tekintetében bizonyos különleges szabályok vonatkoznak a költségmentességre. Ha teljesülnek a költségmentességnek a tartási rendeletben foglalt feltételei, akkor költségmentességet kell biztosítani, ha a kérelmezőnek jogi képviseletre van szüksége, és ez a szükséglete más módon nem elégíthető ki.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Nincsenek tervbe véve konkrét intézkedések.

Utolsó frissítés: 17/10/2016

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit