Családi tartási kötelezettségek

Szlovénia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás olyan családjogi jogintézmény, amely a családjog egyik alapelvén, a családtagok közötti kölcsönös segítségnyújtás, vagyis a családi szolidaritás alapelvén nyugszik. A tartásdíjakat általában önként fizetik, elsősorban a családtagok közötti személyes kötelékek miatt, de azok bírósági úton is kikényszeríthetők.

Szlovéniában a tartás a (volt) házastársak, a gyermekek és a szülők tartását jelenti. Jelentése magában foglalja a tartást és támogatást, valamint a tartási és támogatási kifizetéseket is, amelyeket a bíróság konkrét összegben ítél meg. Így mindazt magában foglalja, amit egy személy a jogszabályok alapján gyermekei vagy házastársa megélhetésére fordítani köteles. A fogalom azon szülők eltartását is magában foglalja, akik nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy képesek legyenek eltartani magukat, ezért gyermekeik kötelesek támogatni őket. A kifejezés vonatkozhat a tartásdíjakra, azaz a tartás céljából fizetett pénzösszegekre is.

A szülők kötelesek gyermekeik eltartására (a családjogi törvény [Družinski zakonik] 183. cikke).

A nagykorú gyermekek a lehetőségeikhez mérten kötelesek támogatni a szüleiket, ha a szülők nem rendelkeznek elegendő forrással a megélhetéshez, és nem képesek a szükséges források biztosítására; ez a kötelezettség azonban csak annyi ideig áll fenn, amennyi ideig a szülők támogatták a gyermeket. A nagykorú gyermek nem köteles támogatni azt a szülőjét, aki indokolatlanul elmulasztotta a gyermekkel szembeni tartási kötelezettségének teljesítését (a családjogi törvény 185. cikke).

A házastársak vagy élettársak kötelesek eltartani a házastársuk vagy élettársuk velük élő gyermekeit, kivéve, ha az említett szülő vagy a másik szülő képes a gyermek eltartására.

Ez a kötelezettség megszűnik a gyermek anyjával vagy apjával való házasság vagy élettársi kapcsolat megszűnésével, kivéve, ha a házasság vagy az élettársi kapcsolat megszűnésének oka a gyermek anyjának vagy apjának a halála. Ebben az esetben a túlélő házastárs vagy élettárs csak akkor köteles eltartani az elhunyt házastárs vagy élettárs gyermekét, ha a házasság vagy az élettársi kapcsolat megszűnésekor a gyermekkel együtt élt (a családjogi törvény 187. cikke).

Az az önmaga eltartására képtelen munkanélküli házastárs, aki nem önhibájából került ilyen helyzetbe, tartást követelhet a házastársától, amennyiben az képes annak nyújtására (a családjogi törvény 62. cikke).

Az a tartásban nem részesülő házastárs, aki önmaga eltartására képtelen, munkanélküli, és nem önhibájából került ilyen helyzetbe, a másik házastárstól tartást igényelhet a házasság felbontására irányuló eljárásban vagy egy külön perben, amelyet a házasság felbontásáról szóló határozat jogerőssé válásának napjától számított egy éven belül kell megindítania (a családjogi törvény 100. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők a felnőttkor eléréséig kötelesek támogatni a gyermekeiket azzal, hogy a képességeiknek megfelelően biztosítják a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket.

A szülők annak a gyermeknek a tartására is kötelesek, aki középfokú tanulmányokat folytat azt követően, hogy nagykorúvá vált, feltéve, hogy iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem dolgozik, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, vagyis mindaddig kötelesek a gyermek tartására, amíg be nem fejezi a középiskolai tanulmányait, illetve meg nem szerzi a középfokú oktatásra vonatkozó szabályok alapján elérhető legmagasabb általános vagy szakmai képzettséget. A tartási kötelezettség a gyermek 26. életévének betöltésével szűnik meg.

A szülők a magasabb szintű másodfokú szakképzésben részt vevő gyermek tartására is kötelesek, feltéve, hogy iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem dolgozik, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, vagyis mindaddig kötelesek a gyermek tartására, amíg a magasabb szintű másodfokú szakképzésről szóló jogszabály rendelkezései szerint be nem fejezi a magasabb szintű másodfokú szakképzést.

A szülők a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek tartására is kötelesek, feltéve, hogy iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem dolgozik, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, vagyis mindaddig kötelesek a gyermek tartására, amíg a felsőfokú oktatásról szóló jogszabály rendelkezései szerint be nem fejezi az alapképzést, a mesterképzést vagy az osztatlan képzést. Ha négy évnél hosszabb ideig tart az a szak, amelyre a gyermek jár, a tartási kötelezettség annyi idővel meghosszabbodik, amennyivel a szak meghaladja a négy évet.

A tartási kötelezettség a gyermek 26. életévének betöltésével szűnik meg.

A szülők csak akkor kötelesek a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő gyermeküket eltartani, ha annak házastársa vagy élettársa erre nem képes.

Ha a szülők nem a saját háztartásukban gondoskodnak a gyermek eltartásáról, havi tartásdíjjal kell hozzájárulniuk a gyermek tartásához (a családjogi törvény 183. cikke).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Kiskorú gyermekek esetében a családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a különélő vagy különválni kívánó szülőknek, valamint az együtt élő szülőknek is meg kell egyezniük a közös gyermekeik tartásáról. Ha a szülők nem tudnak megállapodni ebben a kérdésben, a szociális szolgáltatóközpont (center za socialno delo) köteles segítséget nyújtani nekik annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak. Ezenkívül közvetítést is kérelmezhetnek. Ha a szülők nem tudnak megállapodni közös gyermekeik tartása tekintetében, a bíróság dönt a kérdésben (a családjogi törvény 140. cikke).

A gyermektartására vonatkozó határozathozatalra irányuló eljárások az egyik vagy mindkét szülő, a gyermek gyámja, a 15. életévét betöltött gyermek – feltéve, hogy a gyermek képes megérteni cselekedetei jelentőségét és jogkövetkezményeit –, illetve a szociális szolgáltatóközpont kérelmére indulnak. (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény [Zakon o nepravdnem postopku] 102. cikke). Ha a szülők megállapodnak a gyermektartás tekintetében, perbeli egyezség aláírását is javasolhatják. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a megállapodás nem szolgálja a gyermek érdekét, elutasítja a javaslatot.

A családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a tartásra jogosult és a tartásra kötelezett fél végrehajtható közjegyzői okirat formájában megállapodást írhat alá a szülők által a felnőtt gyermeknek fizetendő tartásról (a családjogi törvény 192. cikke). A bírósági határozatok esetében a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a gyermek érdekeinek megvédésére irányuló, a polgári nemperes eljárásokról szóló törvényben foglaltak szerinti eljárás alkalmazandó a felnőtt gyermekek tartásával kapcsolatos eljárásra, mindaddig, amíg a családjogi törvény szerint tartási kötelezettség áll fenn.

A megélhetési forrásokkal nem rendelkező, önhibáján kívül munkanélkülivé vált házastárs a házassági bontóper során, valamint a házasság jogerős megszűnését követő egy éven belül megindított külön eljárásban tartásdíjat kérhet a másik házastárstól (a családjogi törvény 100. cikke).

A házasság megállapodás alapján történő felbontására irányuló kereset vagy kérelem benyújtása előtt a házastársak előzetes tanácsadáson vesznek rész a szociális szolgáltatóközpontban, kivéve, ha nincsenek közös gyermekeik, akik felett szülői felelősséget gyakorolnak; ha az egyik házastárs az elmeállapota miatt cselekvőképtelen; ha az egyik házastárs lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen; vagy ha az egyik vagy mindkét házastárs külföldön él. Ha a házastársak az előzetes tanácsadás alatt megállapítják, hogy a házasság legalább az egyikük szempontjából helyrehozhatatlan, a szociális szolgáltatóközpont tisztségviselője tájékoztatja őket a közvetítői eljárásról és annak céljáról. A házastársak hozzájárulásával a szociális szolgáltatóközpont előzetes tanácsadást biztosíthat, ezt követően pedig közvetítői eljárást alkalmazhat. A házastársak más szolgáltató által megszervezett közvetítői eljárásban is részt vehetnek (a családjogi törvény 200. és 202. cikke).

A házastársak a házasságkötéskor, a házasság alatt vagy a házasság felbontásakor megkötött végrehajtható közjegyzői okirat formájában válás esetére megállapodhatnak a tartásról. A szóban forgó tartási szerződés – különösen a tartásra való jogosultság megszüntetéséről szóló megállapodás – nem veszélyeztetheti a gyermek érdekeit (a családjogi törvény 101. cikke).

Ha a tartást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének kérelmezésével egyidejűleg igénylik, a kereset polgári nemperes eljárásban benyújtott kérelemnek minősül. Ezekben az esetekben a polgári nemperes eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni a tartásdíj megállapítására – a törvény 217. cikkében foglaltak szerint –, egyéb esetben pedig a tartásdíj a fent említett feltételek teljesülésekor polgári peres eljárásban kérelmezhető (a családjogi törvény 100. cikke).

A házassági jogvitákkal kapcsolatos indítványok tartalmát illetően (amely jogviták magukban foglalják a tartásra vonatkozó döntést is, amennyiben azt a házasság felbontásával vagy érvénytelenítésével egyidejűleg kérelmezik) a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a házassági jogvitával kapcsolatos indítványoknak tartalmazniuk kell egy konkrét kérelmet, amely tekintetében a bíróság határozatát kérik. Ha a családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a kérelmező az eljárás megkezdése előtt köteles előzetes tanácsadáson részt venni, a házasság felbontása iránti kérelemhez csatolni kell a szociális szolgáltatóközpont előzetes tanácsadáson való részvételről szóló igazolását (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 82. cikke).

A polgári peres eljárás esetében a keresetlevélben konkrétan meg kell jelölni az ügy tárgyát képező főkövetelést és a mellékköveteléseket, a felperes kérelmét alátámasztó tényeket, a tényeket igazoló bizonyítékokat, valamint azokat az egyéb adatokat, amelyeket minden kérelemnek tartalmaznia kell (a polgári perrendtartás [Zakon o pravdnem postopku] 180. cikke). A kérelemnek érthetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell a tárgyalás lebonyolításához szükséges minden elemet. Különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a bíróság megjelölése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakóhelye, illetve székhelye, esetleges jogi képviselőik vagy meghatalmazottjaik neve, a jogvita tárgya és a nyilatkozat tartalma. A kérelmezőnek alá kell írnia a kérelmet, kivéve, ha ez a kérelem formája miatt nem lehetséges. A kérelmező eredeti aláírásának tekintendő a kézzel írt vagy az elektronikus aláírása (mely utóbbi egyenértékű a kézzel írt aláírással). Ha a kérelmező nem tud írni, vagy nem tudja aláírni a kérelmet, aláírás helyett ujjlenyomatával látja el a kérelmet. Ha a bíróság kétségbe vonja a kérelem valódiságát, határozatában hiteles aláírással ellátott kérelem benyújtását rendelheti el. E határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. Ha a nyilatkozata kérelmet tartalmaz, a kérelemben a félnek meg kell neveznie az általa hivatkozott tényeket, és szükség esetén bizonyítania kell azokat (a polgári perrendtartás 105. cikke).

A szülők és a gyermekek közötti tartásról, valamint a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor igényelt tartásról a körzeti bíróság (okrožno sodišče) első fokon polgári nemperes eljárásban hoz határozatot, és polgári peres eljárásban dönt a házastársak közötti tartásról a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 10. cikke és a polgári perrendtartás 32. cikke).

A polgári nemperes eljárások és a polgári peres eljárások során a bírósági illetékeket a bírósági illetékekről szóló törvénynek (Zakon o sodnih taksah) megfelelően kell megfizetni.

A kereset benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni. A bírósági illetéket legkésőbb a bírósági illeték megfizetését elrendelő bírósági végzésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni (a polgári perrendtartás 105a. cikke).

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A tartás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője nyújtja be. A kiskorú gyermekeket szüleik képviselik. Ha a gyermeket nevelőszülők nevelik, a kérelmet a gyermek gyámja nyújtja be.

A gyermektartására vonatkozó határozathozatalra irányuló eljárások az egyik vagy mindkét szülő, a gyermek gyámja, a 15. életévét betöltött gyermek – feltéve, hogy a gyermek képes megérteni cselekedetei jelentőségét és jogkövetkezményeit –, illetve a szociális szolgáltatóközpont kérelmére indulnak. A bíróság a gyermektartás megállapítása érdekében hivatalból is eljárást indíthat (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 102. cikke).

A bíróságnak lehetővé kell tennie, hogy a 15 évesnél idősebb és a cselekményeik jelentőségét és jogkövetkezményeit megérteni képes gyermekek az eljárási cselekményeiket független eljárási résztvevőként maguk végezhessék el. A gyermek törvényes képviselője csak addig járhat el az eljárások során, amíg a gyermek ki nem jelenti, hogy ő maga fogja elvégezni az adott cselekményeket. A törvényes képviselőjük képviseli a 15 évnél fiatalabb gyermekeket és azokat, akikről a bíróság azt állapítja meg, hogy nem képesek megérteni a cselekményeik jelentőségét és jogkövetkezményeit. Ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság külön (eseti) gyámot (kolizijski skrbnik) rendel ki a gyermek számára (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 45. cikke).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A szülők és a gyermekek közötti tartásról, valamint a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor igényelt tartásról első fokon a körzeti bíróság polgári nemperes eljárásban hoz határozatot, és polgári peres eljárásban dönt a házastársak közötti tartásról a házasság felbontásakor vagy érvénytelenítésekor (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 10. cikke és a polgári perrendtartás 32. cikke).

Általános illetékesség a polgári nemperes eljárásokban: Az a bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek a területén található annak a személynek az állandó lakóhelye vagy székhelye, akivel szemben a javaslatot benyújtották. Ha a bíróság hivatalból indít eljárást, az a bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek a területén található annak a személynek az állandó lakóhelye, akivel kapcsolatban az eljárás folyik. Ha az érintett személy nem rendelkezik Szlovéniában állandó lakóhellyel, az illetékességet az ideiglenes lakóhelye alapján kell meghatározni. Ha a fél állandó lakóhelye mellett máshol ideiglenes lakóhellyel is rendelkezik, és a körülmények alapján feltételezhető, hogy hosszabb ideig ott fog élni, a fél ideiglenes lakóhelye szerinti bíróság is illetékességgel rendelkezik (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 11. cikke).

Különös illetékesség a polgári nemperes eljárásokban: a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatok szabályozására (köztük a tartási határozatokra) irányuló eljárásokban az a bíróság is illetékes, amelynek területén a gyermek állandó lakóhelye található. Ha a gyermek állandó lakóhelye mellett máshol ideiglenes lakóhellyel is rendelkezik, és a körülmények alapján feltételezhető, hogy hosszabb ideig ott fog élni, a gyermek ideiglenes lakóhelye szerinti bíróság is illetékes. Ha a törvényes tartással kapcsolatos, nemzetközi elemet is tartalmazó eljárásban szlovén bíróság rendelkezik joghatósággal, mivel a kérelmező szlovéniai állandó lakóhellyel rendelkező gyermek, akkor az a bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a kérelmező állandó lakóhelye található (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 13. cikke).

Általános illetékesség a polgári peres eljárásokban: az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye található. Ha a szlovén bíróság joghatóságának alapja az, hogy az alperesnek Szlovéniában ideiglenes lakóhelye van, az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes ideiglenes lakóhelye található. Ha az alperes állandó lakóhelye mellett máshol ideiglenes lakóhellyel is rendelkezik, és a körülmények alapján feltételezhető, hogy hosszabb ideig ott fog élni, az alperes ideiglenes lakóhelye szerinti bíróság is általános illetékességgel rendelkezik (a polgári perrendtartás 47. cikke).

Különös illetékesség a polgári peres eljárásokban: az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye található. Ha a törvényes tartással kapcsolatos jogvitában a szlovén bíróság joghatóságának alapja az, hogy az alperes olyan vagyonnal rendelkezik Szlovéniában, amelyből a tartás kifizethető lenne, az adott vagyon fekvése szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel (a polgári perrendtartás 50. cikke).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A felek személyesen vagy meghatalmazott útján végezhetnek jogcselekményeket. A körzeti bíróság előtti eljárásokban csak ügyvéd vagy jogi szakvizsgával rendelkező más személy járhat el meghatalmazottként (a polgári perrendtartás 86. és 87. cikke).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, a javaslat vagy kereset benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni (a polgári nemperes eljárásokról szóló törvény 39. cikke és a polgári perrendtartás 105a. cikke).

A törvényes tartásra jogosultsággal vagy a törvényes tartás egyedi összegével kapcsolatos jogvitákban a megfizetendő bírósági illetéket a követelés értéke alapján kell megállapítani, amely háromhavi tartásdíj összeadásával számítható ki, kivéve, ha a tartást ennél rövidebb időre kérik (a bírósági illetékekről szóló törvény 23. cikke).

Mindazonáltal ha a tartásdíj megítélését gyermekfelügyelettel kapcsolatos eljárásban kérik, a fizetendő bírósági illeték minden esetben 45 euró (a bírósági illetékekről szóló törvény szerinti illetéktáblázat 1212. rovata).

Igen, az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentesség érhető el. A költségmentességről a körzeti bíróság elnöke dönt (a költségmentességről szóló törvény [Zakon o brezplačni pravni pomoči] 2. cikke).

A bírósági illeték elengedését, megfizetésének elhalasztását vagy részletekben történő megfizetését külön kell kérelmezni, és a kérelmet az alapeljárásban eljáró bírósághoz kell benyújtani (a bírósági illetékekről szóló törvény 12. cikke).

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartást az azt igénylő személy szükségleteire és a kötelezett anyagi lehetőségeire és keresőképességére tekintettel kell megállapítani. A gyermeknek járó tartás kiszámítása során a bíróságnak a gyermek érdekében kell eljárnia és olyan összeget kell meghatároznia, amely alkalmas arra, hogy biztosítsa a gyermek sikeres fizikai és mentális fejlődését. A tartásdíjnak fedeznie kell a gyermek megélhetési költségeit, különösen a lakásával, étkezésével, ruházatával, cipőivel, gondozásával és védelmével, oktatásával, iskoláztatásával, szabadidős tevékenységeivel és kikapcsolódásával kapcsolatos, valamint egyéb sajátos igényeit (a családjogi törvény 189. és 190. cikke).

A tartást havonta előre megfizetendő összegként állapítják meg, és az a tartási kereset vagy javaslat benyújtásának pillanatától követelhető (a családjogi törvény 196. cikke).

A bíróság a jogosult vagy a kötelezett fél kérelmére vagy javaslatára a végrehajtható okirat alapján megállapított tartási igényt megnövelheti, lecsökkentheti vagy megszüntetheti, amennyiben változnak a jogosult szükségletei vagy a kötelezett teljesítőképessége, amelyek alapján a tartást megállapították. Ha a szülők megállapodnak a végrehajtható okirattal megállapított gyermektartásdíj megemelésében vagy lecsökkentésében, perbeli egyezség aláírását kérelmezhetik. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a megállapodás nem szolgálja a gyermek érdekét, elutasítja a javaslatot. A szülők által a felnőtt gyermeküknek vagy a felnőtt gyermek által a szülőknek fizetendő tartás megemeléséről, csökkentéséről vagy megszüntetéséről a jogosult és a kötelezett fél végrehajtható közjegyzői okirat formájában állapodhat meg (a családjogi törvény 197. cikke).

A végrehajtható okirat útján meghatározott tartást évente egyszer korrigálják a szlovén fogyasztói árindexszel összhangban. A korrekcióra januárban kerül sor, a fogyasztói árakban a tartás legutóbbi meghatározásának vagy kiigazításának hónapjától bekövetkezett összesített növekedés alapján. A tartás tekintetében alkalmazandó korrekciós tényezőt a családügyi miniszter közzéteszi a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönyében (Uradni list Republike Slovenije). A szociális szolgáltatóközpont minden ilyen korrekcióról és a tartás új összegéről is írásban tájékoztatja a jogosultat és a kötelezettet. A szociális szolgáltatóközpont említett értesítése a bírósági egyezséggel, a jogerős bírósági határozattal vagy a végrehajtható közjegyzői okirattal együtt végrehajtható okiratot képez.

Ha a jogosult 18. életévének betöltése után nem vesz részt iskolarendszerű oktatásban a tartásdíj kiigazításának évében, a szociális szolgáltatóközpont nem köteles írásban értesíteni a jogosultat és a kötelezettet a korrekcióról. 18. életévének betöltése után a jogosult a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszerzését követő 30 napon belül köteles benyújtani a szociális szolgáltatóközponthoz a beiratkozásról szóló igazolást, vagy köteles tájékoztatni a központot arról, hogy hol vesz részt iskolarendszerű oktatásban. Ha a kedvezményezett nem az előző mondatnak megfelelően jár el, a szociális szolgáltatóközpont az adott évre vonatkozóan nem korrigálja a tartásdíjat. Miután a gyermek nagykorúvá vált, a kötelezett megkeresheti a szociális szolgáltatóközpontot annak megállapítása érdekében, hogy a gyermek rendelkezik-e tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal. Ha a kedvezményezett nem rendelkezik tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal, a kötelezett nem köteles tartásdíjat fizetni, függetlenül a tanulói vagy hallgatói jogviszony elvesztése előtt a tartásdíj korrekciójáról kiadott bármilyen értesítéstől (a családjogi törvény 198. cikke).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A gyermektartást rendszerint a gyermek törvényes képviselőjének bankszámlájára kell utalni. A felnőttek tartását a saját bankszámlájukra kell utalni. Arról, hogy hogyan és kinek kell megfizetni a tartásdíjat, a bíróság határoz.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett személy nem teljesíti önként a tartás fizetésére vonatkozó kötelezettségét a végrehajtható okirat (ítélet, bírósági végzés, végrehajtható közjegyzői okirat, valamint a tartásdíj módosításáról szóló értesítés) rendelkezései szerint, a jogosult a kötelezett teljesítésének kikényszerítése érdekében végrehajtás iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz a végrehajtásról és a követelések biztosításáról szóló törvény (Zakon o izvršbi in zavarovanju) rendelkezéseivel összhangban.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Az információ elérhető az európai igazságügyi portálon: Bírósági határozatok végrehajtása

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A tartásdíj megszerzésére/rendezésére irányuló eljárásokban elsősorban a szociális szolgáltatóközpontoktól szerezhető be a tartásra vonatkozó információ.

A tartás megállapítására a körzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Az eljárásban részt vevő felek jogi segítségnyújtást kérelmezhetnek, ami az ügyvéd általi képviselet és az eljárási költségek megfizetése alóli mentesség formájában testesülhet meg.

Ha a kötelezett nem fizeti meg a tartást, a kiskorú törvényes képviselője vagy maga a tartás nagykorú jogosultja végrehajtás iránti kérelmet nyújthat be a hatáskörrel rendelkező helyi bírósághoz (okrajno sodišče). A végrehajtás iránti kérelem kitöltésében segítség kérhető a szociális szolgáltatóközpontoktól, a helyi bíróságoktól, az ügyvédektől és a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjától (Javni štipendijski, razvojni, invalidski in preživninski sklad Republike Slovenije).

A szlovén Legfelsőbb Bíróság (Vrhovno sodišče) a Sodnikov informator folyóiratban közzétette a tartási követelés benyújtására szolgáló felülvizsgált formanyomtatványokat, valamint azok kitöltési útmutatóit. Ezek célja, hogy segítséget nyújtsanak a felhasználóknak a végrehajtás iránti kérelmek benyújtásához, és a munkaügyi, családügyi, szociális ügyekkel és esélyegyenlőséggel foglalkozó minisztérium (Ministrstvo za delo, družino, socialne zadeve in enake možnosti) weboldalán érhetők el.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Ha a kötelezett nem fizeti a tartásdíjat, a gyermek törvényes képviselője vagy a tartásdíj felnőttkorú kedvezményezettje tartásdíjat kérhet a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjától, de csak a tartás összegét megállapító jogerős és végrehajtható bírósági határozat vagy egyezség alapján, és csak akkor, ha a törvényes képviselő eredménytelenül kísérelte meg érvényesíteni a tartásdíjat, vagy szabályszerűen kérelmezte a tartásdíj külföldi végrehajtását.

A kompenzációs tartásdíjra az a gyermek jogosult, aki még nem töltötte be a 18. életévét, valamint az a 18 és 26 év közötti személy, aki iskolarendszerű oktatásban vesz részt, és nem áll munkaviszonyban, illetve nincs munkanélküliként nyilvántartva, továbbá:

  • szlovén állampolgár, és állandó lakóhelye Szlovéniában van;
  • olyan külföldi állampolgár, aki állandó lakóhellyel rendelkezik Szlovéniában, amennyiben ezt nemzetközi szerződés írja elő, vagy viszonossági alapon.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen. A tartással kapcsolatos határozatok végrehajtatásához az Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alap nyújt segítséget, amely a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet értelmében kijelölt központi hatóság. Az Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapot a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló hágai egyezmény értelmében központi hatóságnak, valamint a tartások külföldön történő behajtásáról szóló ENSZ-egyezmény értelmében áttevő és átvevő intézménynek is kijelölték.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Elérhetősége:

A Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja (Javni štipendijski, razvojni, invalidski in preživninski sklad Republike Slovenije)

Dunajska cesta 20

1000 Ljubljana

Tel.: + 386 1 4720 990

Fax: + 386 1 4345 899

E-mail: jpsklad@jps-rs.si

Honlap: https://www.srips-rs.si/

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Nem. A 4/2009/EK rendelet 55. cikke értelmében a tartási kötelezettség végrehajtása iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatóságán keresztül kell benyújtani, amelyet követően a központi hatóság továbbítja a kérelmet Szlovénia központi hatóságához, azaz a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjához.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A rendelet nem tesz lehetővé közvetlen kapcsolatot a külföldön lakóhellyel rendelkező kérelmező és a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja mint központi hatóság között.

A kommunikációt a kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatósága kezeli. A kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatósága minden segítséget megad a tartásdíj végrehajtása iránti, szabályszerűen kitöltött kérelem Szlovéniában történő benyújtásához, és az esetleges mellékletekkel együtt továbbítja a kérelmet a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjához, amely felülvizsgálja a kérelmet, szükség esetén további tájékoztatást vagy helyesbítést kér, és képviseli a kérelmezőt a szlovén bíróságok és egyéb szervek előtti végrehajtási eljárásokban.

Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

----

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az eljárás költségeinek fedezéséhez költségmentesség érhető el. A költségmentességről a körzeti bíróság elnöke dönt (a költségmentességről szóló törvény 2. cikke).

Költségmentesség nyújtható jogi tanácsadáshoz, ügyvédi közreműködéshez és a törvényben meghatározott más jogi szolgáltatások igénybevételéhez, az általános és a különös hatáskörű szlovén bíróságok, a szlovén Alkotmánybíróság (Ustavno sodišče), valamint a peren kívüli vitarendezésre Szlovéniában hatáskörrel rendelkező minden szerv, intézmény és személy előtti jogvédelem minden formájához, továbbá a bírósági eljárás költségeinek megfizetése alóli mentességként (a költségmentességről szóló törvény 7. cikke).

E törvény alapján a következő személyek lehetnek kedvezményezettek: 1. a szlovén állampolgárok; 2. a Szlovéniában állandó vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok, valamint azok az állampolgársággal nem rendelkező (hontalan) személyek, akik jogszerűen tartózkodnak Szlovéniában; 3. más külföldi állampolgárok viszonosság alapján vagy a Szlovéniára kötelező nemzetközi szerződésekben meghatározott feltételek alapján és esetekben; 4. nem kormányzati szervezetek és egyesületek, amelyek nonprofit alapon működnek, közérdekű tevékenységet folytatnak, és az alkalmazandó jogszabályok szerint bejegyzésre kerültek a megfelelő nyilvántartásba, a közérdekű tevékenységgel vagy a létrehozásuk céljával kapcsolatos jogvitákkal összefüggésben; 5. más olyan személyek, akiknek a költségmentességre való jogosultságát jogszabály vagy valamely Szlovéniára nézve kötelező nemzetközi egyezmény írja elő (a költségmentességről szóló törvény 10. cikke).

A költségmentességre jogosult személy a költségmentességet az eljárás bármely szakaszában kérelmezheti. A költségmentesség iránti kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni a kérelmező pénzügyi helyzetét és a szóban forgó törvényben meghatározott egyéb feltételeket (a költségmentességről szóló törvény 11. cikke).

A rendelet 46. cikke értelmében ilyen mentesség biztosítandó minden olyan esetben, amelyben a kedvezményezett követelése a rendelet 56. cikkén alapul, és 21 év alatti személyekkel szembeni, szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartásra vonatkozik.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Nem került sor intézkedések elfogadására a 4/2009/EK tanácsi rendelet 51. cikkének végrehajtása céljából.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 30/03/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.