Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovén nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Családi tartási kötelezettségek

Szlovénia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás olyan családjogi jogintézmény, amely a családjog egyik alapelvén, a családtagok közötti kölcsönös segítségnyújtás, vagyis a családi szolidaritás alapelvén nyugszik. A tartásdíjakat általában önként fizetik, elsősorban a családtagok közötti személyes kötelékek miatt, de azok bírósági úton is kikényszeríthetők.

Szlovéniában a tartás fogalma a (volt) házastársak, gyermekek és szülők tartását jelenti. Jelentése magában foglalja a tartást és támogatást, valamint a tartási és támogatási kifizetéseket is, amelyeket a bíróság ítél meg a gyermek részére. Így mindazt magában foglalja, amit egy személy a törvény szerint gyermekei vagy házastársa létszükségleteire fordítani köteles. A fogalom azon szülők eltartását is magában foglalja, akik nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy el tudják tartani magukat, ezért gyermekeik kötelesek támogatni őket. A kifejezés vonatkozhat tartás céljából fizetett pénzbeli tartási összegekre is.

A szülők kötelesek gyermekeik eltartására. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 103. cikke)

A nagykorú gyermekek a képességükhöz mérten kötelesek szüleiket eltartani, ha az utóbbiak nem rendelkeznek a saját létfenntartásukhoz szükséges anyagi eszközökkel, és ilyen eszközökre szert tenni sem képesek. Nagykorú gyermek nem köteles eltartani azt a szülőjét, aki indokolatlanul elmulasztotta a gyermekkel szembeni tartási kötelezettségének teljesítését. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 124. cikke)

A házastársak vagy élettársak kötelesek eltartani a házastársuk vagy élettársuk velük élő kiskorú gyermekeit, kivéve, ha ez a szülő vagy a másik szülő képes a gyermek eltartására. A házastárs vagy az élettárs kötelezettsége megszűnik a gyermek anyjával vagy apjával való házasságuk vagy élettársi közösségük megszűnésével, kivéve, ha a házasság vagy az élettársi közösség megszűnésének oka a gyermek anyjának vagy apjának a halála. Ebben az esetben a túlélő házastárs vagy élettárs csak akkor köteles az elhunyt házastársa vagy élettársa gyermekének az eltartására, ha a házasság vagy az élettársi közösség megszűnése idején a gyermekkel együtt éltek. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 127. cikke)

Az a maga létfenntartására képtelen munkanélküli házastárs, aki nem önhibájából került ilyen helyzetbe, tartásra jogosult a házastársától olyan mértékben, amennyiben az képes ennek nyújtására. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 50. cikke)

A tartásban nem részesülő házastárs tartást igényelhet a házasság felbontására irányuló eljárásban vagy egy külön perben, amelyet a házasság felbontásának jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül kell megindítania. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 81a. cikke)

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők a felnőttkor eléréséig kötelesek tartást nyújtani a gyermekeik részére úgy, hogy a lehetőségeiknek és képességeiknek megfelelően biztosítják a gyermek fejlődéséhez szükséges életfeltételeket.

Ha a gyermek rendszeresen látogat egy oktatási intézményt – még akkor is, ha levelező tagozatra jár –, a szülők a nagykorúságát betöltött gyermek részére is kötelesek tartást biztosítani, de csak huszonhat éves koráig.

A szülők csak akkor kötelesek a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő gyermeküket eltartani, ha annak házastársa vagy az élettársa erre nem képes.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A felnőtt gyermek által a szülei részére fizetendő tartás tekintetében a jogosult és a kötelezett fél közjegyző feljegyzés formájában megállapodást köthet egymással. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 130a. cikke)

Ha a szülők megegyeznek a gyermektartásban, javasolhatják, hogy erről a bíróság nemperes eljárásban hozzon határozatot. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a megállapodás nem szolgálja a gyermek érdekét, elutasítja a javaslatot. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 130. cikke)

A tartásban nem részesülő házastárs a másik házastárstól tartást igényelhet a házasság felbontására irányuló eljárásban vagy egy külön perben, amelyet a házasság felbontásáról szóló határozat jogerőssé válásának napjától számított egy éven belül kell megindítania. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 81a. cikke)

Ha nem kötnek a tartásra vonatkozó megállapodást, a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt pert kell indítani. Tartási ügyekben a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel. (A polgári perrendtartás 32. cikke)

A keresetlevélben konkrétan meg kell jelölni az ügy tárgyát képező főkövetelést és a mellékköveteléseket, a felperes kérelmét alátámasztó tényeket, a tényeket igazoló bizonyítékokat, valamint a minden egyéb kereset esetében kötelező tartalmi elemeket (a polgári perrendtartás 180. cikke).

A fenti törvény értelmében a kérelem részét képezi a kereset, a keresetre adott válasz, a jogorvoslati kérelem és az eljáráson kívül benyújtott más nyilatkozatok, javaslatok vagy tájékoztatások. A kérelemnek érthetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell a tárgyalás lebonyolításához szükséges minden elemet. Különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a bíróság megjelölése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakóhelyük, jogi képviselők vagy meghatalmazottjak neve, a jogvita tárgya és a nyilatkozat tartalma. A kérelmezőnek alá kell írnia a kérelmet, kivéve, ha ez a kérelem formája miatt nem lehetséges. A kérelmező eredeti aláírásának minősül a saját kézzel írott aláírása, valamint a minősített tanúsítvánnyal hitelesített biztonságos elektronikus aláírás. Ha a nyilatkozata kérelmet tartalmaz, a kérelemben a félnek meg kell neveznie az általa hivatkozott tényeket, és szükség esetén bizonyítania kell azokat. (A polgári perrendtartás 105. cikke)

A kereset benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni. A bírósági illetéket legkésőbb a bírósági illeték megfizetését elrendelő bírósági végzésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni. (A polgári perrendtartás 105a. cikke)

A kérelmeket írásban kell benyújtani. Írásbeli kérelemnek minősül a kézzel írott vagy nyomtatott és a kérelmező saját kezű aláírásával ellátott irat (fizikai formában megjelenő kérelem), illetve az elektronikus formában készített és a kérelmező minősített tanúsítvánnyal hitelesített biztonságos elektronikus aláírásával ellátott irat. Az írásbeli kérelem benyújtható postai úton, telekommunikációs eszköz segítségével elektronikus úton, közvetlenül az adott szervhez kézbesítve vagy kérelmek benyújtásával hivatásszerűen foglalkozó személy (üzleti szolgáltató) útján. Az elektronikus kérelmeket elektronikus úton nyújtják be az informatikai rendszerbe. Az informatikai rendszer automatikusan visszaigazolja a kérelmezőnek, hogy a kérelme benyújtásra került. A kérelmeket standard és eseti formanyomtatványon is be lehet nyújtani. (A polgári perrendtartás 105b. cikke)

Az ellenérdekű félnek kézbesítendő kérelmeket annyi másolati példányban kell a bírósághoz benyújtani, amennyi a bíróság és az ellenérdekű fél számára szükséges, és olyan formában, amely a bíróság számára lehetővé teszi kézbesítést. Ez vonatkozik a mellékletekre is. Az ellenérdekű félnek kézbesítendő, elektronikusan benyújtott kérelmeket és mellékleteket egy példányban kell benyújtani. Az ellenérdekű fél számára szükséges számú elektronikus és fénymásolatokat a bíróság készíti el. (A polgári perrendtartás 106 cikke) A kérelemhez az okiratok eredeti vagy másolati formában csatolhatók. (A polgári perrendtartás 107. cikke) Jóllehet a jogalap rendelkezésre áll, az iratok bírósági eljárásokban történő elektronikus benyújtásának, kézbesítésének és kezelésének műszaki feltételei még nem adottak.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A tartás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője nyújtja be. A kiskorú gyermekeket szüleik képviselik. Ha a gyermeket nevelőszülők nevelik, a kérelmet a gyermek gyámja nyújtja be.

A bíróságnak lehetővé kell tennie, hogy a 15 évesnél idősebb és a cselekményeik jelentőségét és jogkövetkezményeit megérteni képes gyermekek az eljárási cselekményeiket független eljárási félként maguk végezhessék el. A gyermek törvényes képviselője csak akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a gyermek nem nyilatkozik arról, hogy maga érvényesíti ezt a jogát. A törvényes képviselőjük képviseli a 15 évnél fiatalabb gyermekeket és azokat, akikről a bíróság azt állapítja meg, hogy nem képesek megérteni a cselekményeik jelentőségét és jogkövetkezményeit.

Ha a gyermek és törvényes képviselőjének érdekei eltérőek, a bíróság különleges képviselőt rendel ki a gyermek számára. Ugyanígy jár el a bíróság más esetekben is, ha az eset körülményeire tekintettel úgy rendelkezik, hogy erre a gyermek érdekeinek védelme érdekében szükség van. (A polgári perrendtartás 409. cikke)

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Tartási ügyekben a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel. (A polgári perrendtartás 32. cikke)

Az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye található. Ha a szlovén bíróság joghatóságának alapja az, hogy az alperesnek Szlovéniában ideiglenes lakóhelye van, az a bíróság rendelkezik általános illetékességgel, amelynek területén az alperes ideiglenes lakóhelye található. Ha az állandó lakóhelyén kívül az alperes egy másik településen ideiglenes lakóhellyel is rendelkezik, és a körülményekből arra lehet következtetni, hogy hosszabb ideig ott él, akkor az alperes ideiglenes lakóhelye szerint illetékes bíróság egyben általános illetékességgel is rendelkezik. (A polgári perrendtartás 47. cikke)

Ha a törvényes tartással kapcsolatos jogvitában a felperes a tartást kérő személy, a felperes állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes bíróság rendelkezik általános illetékességgel is. Ha a törvényes tartással kapcsolatos, nemzetközi elemet is tartalmazó jogvitában szlovén bíróság rendelkezik joghatósággal, mert a felperes szlovéniai állandó lakóhellyel rendelkező gyermek, akkor a felperes állandó lakóhelye szerint illetékes bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ha a törvényes tartással kapcsolatos jogvitában a szlovén bíróság azon az alapon rendelkezik joghatósággal, hogy az alperesnek van Szlovéniában olyan vagyontárgya, amelyből fizethető lenne a tartás, akkor a vagyontárgy helye szerint illetékes bíróság rendelkezik hatáskörrel. (A polgári perrendtartás 50. cikke)

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A felek személyesen vagy meghatalmazott útján végezhetnek jogcselekményeket. A járásbíróság előtti eljárásokban csak ügyvéd vagy jogi szakvizsgával rendelkező más személy járhat el meghatalmazottként. (A polgári perrendtartás 86. és 87. cikke)

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, a kereset benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni. A bírósági illetéket legkésőbb a bírósági illeték megfizetését elrendelő bírósági végzésben meghatározott határidőn belül kell megfizetni. (A polgári perrendtartás 105a. cikke)

Ha a kereset kizárólag a törvényes tartásra jogosultsággal vagy a törvényes tartás egyedi összegével kapcsolatos, a bírósági illetéket a követelés értéke alapján kell megállapítani, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy háromhavi tartásdíjat össze kell adni, kivéve, ha a tartást ennél rövidebb időre kérik. (A bírósági illetékekről szóló törvény 23. cikke)

Mindazonáltal ha a tartásdíj megítélését gyermekfelügyelettel kapcsolatos eljárásban kérik, a fizetendő bírósági illeték minden esetben 45 euró (a bírósági illetékekről szóló törvény szerinti illetéktáblázat 1212. rovata).

Igen, az eljárás költségeinek fedezése érdekében adható költségmentesség. A költségmentesség nyújtásáról a járásbíróság elnöke dönt. (A költségmentességről szóló törvény 2. cikke)

A bírósági illeték elengedését, megfizetésének elhalasztását vagy részletekben történő megfizetését külön kell kérelmezni. E kérelmet az ügy érdemében eljáró bírósághoz kell benyújtani (a bírósági illetékekről szóló törvény 12. cikke).

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartást havonta előre megfizetendő összegként állapítják meg, és az a tartási kereset megindításának pillanatától követelhető. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 132c. cikke)

A tartást az azt igénylő személy szükségleteire és a kötelezett anyagi lehetőségeire és keresőképességére tekintettel kell megállapítani. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 129. cikke)

A gyermektartás megállapítása során a bíróságnak a gyermek mindenek felett álló érdekében kell eljárnia, olyan szintet meghatározva, amely megfelelően biztosítja a gyermek kielégítő testi és szellemi fejlődését. A tartásnak fedeznie kell a gyermek létfenntartási költségeit, különös tekintettel a lakhatás, az étkezés, a ruházkodás, a lábbelik, a gondozás és a védelem, az oktatás, az iskoláztatás, a szabadidő, a szórakozás és az egyéb különös szükségletek költségeire. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 129 a. cikke)

A bíróság a jogosult vagy a kötelezett fél kérelmére végrehajtható okirat útján növelheti, csökkentheti vagy megszüntetheti az adott tartási kötelezettséget, amennyiben változnak a jogosult azon szükségletei vagy a kötelezett azon teljesítőképessége, amelyek alapján a tartást meghatározták. (A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 132. cikke)

A végrehajtható okirat útján meghatározott tartást évente egyszer kiigazítják a szlovén fogyasztói árindexszel összhangban. A kiigazításra márciusban kerül sor a fogyasztói árakban a tartás legutóbbi meghatározásának vagy kiigazításának hónapjától bekövetkezett összesített növekedés alapján. A tartás tekintetében alkalmazandó korrekciós tényezőt a családügyi miniszter közzéteszi a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönyében. A szociális ellátóközpont minden egyes kiigazításról és a tartásdíj új összegéről írásban tájékoztatja a jogosultat és a kötelezettet. A szociális biztonsági osztály értesítése a bírósági egyezséggel, a jogerős bírósági határozattal vagy a végrehajtható közjegyzői okirattal együtt végrehajtható okiratot képez (a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 82d. cikke).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

Erről a bíróság határoz. A gyermektartást rendszerint a gyermek törvényes képviselőjének bankszámlájára kell utalni. A felnőttek tartását a saját bankszámlájukra kell utalni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett személy nem teljesíti önként a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségét a végrehajtható okirat (ítélet, bírósági végzés, végrehajtható közjegyzői okirat a tartást megállapító értesítéssel) rendelkezései szerint, a jogosult végrehajtás iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz a polgári jogi követelések végrehajtásáról és védelméről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a kötelezett teljesítésének kikényszerítése érdekében.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Tájékoztatás elérhető az európai igazságügyi portálon: Bírósági határozatok végrehajtására irányuló eljárások

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A szociális jóléti központok kezdeti tájékoztatást nyújtanak a tartásról.

Tartási ügyekben a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Az eljárásban részt vevő felek ingyenes jogi segítségnyújtást kérhetnek ügyvéd általi képviselet és az eljárási költségek megfizetése alóli mentesség formájában.

Ha a kötelezett nem fizeti meg a tartást, a gyermek törvényes képviselője vagy a tartás nagykorú jogosultja végrehajtás iránti kérelmet nyújthat be a hatáskörrel rendelkező helyi bírósághoz. A végrehajtás iránti kérelem benyújtásához a szociális jóléti központok, a helyi bíróságok, a jogi tanácsadók és a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja nyújtanak segítséget.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Ha a kötelezett nem fizeti a tartásdíjat, a kiskorú gyermek jogi képviselője a tartásdíjat kérheti a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjától, de csak a tartásdíj összegét megállapító jogerős és végrehajtható bírósági határozat vagy egyezség alapján, és azzal a feltétellel, hogy a jogi képviselő saját maga sikertelenül kísérelte meg érvényesíteni a tartásdíjat, vagy szabályszerűen kérelmezte a tartásdíj külföldi végrehajtását.

A kompenzációs tartásdíjra az a gyermek jogosult, aki még nem töltötte be a 18. életévét, és:

  • a Szlovén Köztársaság állampolgára, és állandó lakóhelye Szlovéniában van,
  • olyan külföldi állampolgár, aki állandó lakóhellyel rendelkeznek Szlovéniában, amennyiben ezt nemzetközi szerződés írja elő, vagy viszonossági alapon.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen. A tartással kapcsolatos határozatok végrehajtatásához a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja nyújt segítséget, amelyet a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet értelmében kijelölt központi hatóság. A Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapját a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló hágai egyezmény értelmében központi hatóságnak, valamint a tartások külföldön történő behajtásáról szóló (New York-i) ENSZ-egyezmény értelmében áttevő és átvevő intézménynek is kijelölték.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Elérhetősége:

Javni štipendijski, razvojni, invalidski in preživninski sklad Republike Slovenije (a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja)

Dunajska cesta 20

1000 Ljubljana

Telefonszám: +386 1 4720 990

Fax: +386 1 4345 899

E-mail: jpsklad@jps-rs.si

Weboldal: http://www.jpi-sklad.si/

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Nem. A 4/2009/EK rendelet 55. cikke értelmében a tartási kötelezettség végrehajtása iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatóságán keresztül kell benyújtani, amelyet követően a központi hatóság továbbítja a kérelmet Szlovénia központi hatóságához, azaz az a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjához.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A rendelet nem tesz lehetővé közvetlen kapcsolatot a külföldön lakóhellyel rendelkező kérelmező és a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapja, mint központi hatóság között.

A kapcsolattartást a kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatósága kezeli. A kérelmező lakóhelye szerinti tagállam központi hatósága minden segítséget megad a tartásdíj végrehajtása iránti, szabályszerűen kitöltött kérelem Szlovéniában történő benyújtásához, és továbbítja a kérelmet az esetleges mellékletekkel együtt a Szlovén Köztársaság Állami Ösztöndíj-, Fejlesztési, Fogyatékossági és Tartási Alapjához, amely felülvizsgálja a kérelmet, szükség esetén további tájékoztatást vagy helyesbítést kér, és képviseli a kérelmezőt a szlovén bíróságok és egyéb szervek előtti végrehajtási eljárásokban.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

/

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Költségmentesség az eljárás költségeinek fedezése érdekében nyújtható. A díjmentes jogi segítség nyújtásáról a járásbíróság elnöke dönt. (A költségmentességről szóló törvény 2. cikke)

Költségmentesség nyújtható jogi tanácsadáshoz, ügyvédi közreműködés és a törvényben meghatározott más jogi szolgáltatások igénybevételéhez, az összes szlovéniai általános hatáskörű bíróság és különleges bíróság előtti jogi védelem minden formájának igénybevételéhez, a Szlovén Köztársaság Alkotmánybírósága előtti eljáráshoz, valamint a bíróságon kívüli vitarendezésre Szlovéniában feljogosított valamennyi szerv, intézmény és személy előtti eljáráshoz, továbbá a bírósági eljárási költségek megfizetéséhez. (A költségmentességről szóló törvény 7. cikke)

E törvény alapján a kedvezményezettek a következők: 1. a szlovén állampolgárok; 2. Szlovéniában állandó vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok és a Szlovéniában jogszerűen tartózkodó hontalan személyek; 3. más külföldi állampolgárok viszonosság alapján vagy a Szlovéniára kötelező nemzetközi szerződésekben meghatározott feltételek alapján és esetekben; 4. Nem kormányzati szervezetek és egyesületek, amelyek nonprofit alapon a köz érdekében működnek, és amelyeket a vonatkozó jogszabályokkal összhangban a megfelelő nyilvántartásokban nyilvántartásba vettek, a közérdekkel vagy a létrehozataluk céljával összefüggő tevékenységek végzésével kapcsolatos jogvitáikban; 5. más személyek, akik részére a jogszabályok vagy egy Szlovéniára nézve kötelező nemzetközi szerződés biztosítja a költségmentességhez való jogot. (A költségmentességről szóló törvény 10. cikke)

A költségmentességre jogosult személy az eljárás bármely szakaszában igényelheti a költségmentességet. A költségmentességre vonatkozó kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a kérelmező pénzügyi helyzetét, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feltételeket. (A költségmentességről szóló törvény 11. cikke)

A rendelet 46. cikke értelmében ilyen mentesség biztosítandó minden olyan esetben, amelyben a kedvezményezett követelése a rendelet 56. cikkén alapul, és 21 év alatti személyekkel szembeni, szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartásra vonatkozik.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Nem került sor intézkedések elfogadására a 4/2009/EK tanácsi rendelet 51. cikkének végrehajtása céljából.

Utolsó frissítés: 11/03/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.