Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Családi tartási kötelezettségek

Lengyelország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 128. cikke szerint a „tartási kötelezettség” az egyenes ági rokonok és testvérek azon kötelezettsége, hogy a megélhetéshez szükséges eszközöket (például ruházatot, élelmiszert, lakhatást, üzemanyagot és gyógyszert), valamint szükség esetén a gyermek felneveléséhez szükséges pénzeszközöket biztosítsanak (ideértve a gyermek testi és szellemi fejlődéséről, valamint az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáféréséről történő gondoskodást).

A „tartás” készpénzbeli vagy természetbeni juttatás. Gyermekek esetében a tartás – adott tartási kötelezettségnek megfelelően – a felnevelésükhöz és a közös háztartásban végzett munkához nyújtott személyes hozzájárulásra is kiterjed.

A tartási igény egy személy azon joga, hogy egy másik személytől a jogosulttal szemben fennálló tartási kötelezettségének teljesítését követelje.

A tartási kötelezettség általában különféle családi kapcsolatokból fakad. A lengyel jog a családi kapcsolat típusa szerint a tartási kötelezettségek következő típusait különbözteti meg:

1. rokonok közötti tartási kötelezettség (a gyermektartás e kötelezettség sajátos formája): rokonok között csak a pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek jogosultak tartásra. A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni azon gyermekeik számára, akik még nem képesek magukról gondoskodni, kivéve, ha a gyermek vagyonából származó jövedelem elegendő a gyermek eltartásához és felneveléséhez. A 18 év feletti gyermekek már nem jogosultak tartásra, kivéve ha tovább szeretnének tanulni, és az addigi eredményeik indokolják ezt a döntést, vagy ha a tartási kötelezettséget a gyermekek egészségi állapota vagy személyes helyzete indokolja. A szülők továbbá nem kötelesek tartásdíjat fizetni olyan 18 év feletti gyermekük után, aki – bár felkészült a munkavállalásra – továbbtanul, majd tanulmányait félbehagyja, azokkal nem halad megfelelően, nem szerzi meg osztályzatait és nem teszi le vizsgáit az előírt határidőn belül, és ezen okokból kifolyólag az oktatási programjában meghatározott időn belül nem fejezi be tanulmányait.

Ha a tartásdíj nem érvényesíthető vagy annak érvényesítése túlzott nehézségekkel jár, akkor a tartásdíj fizetése más rokonok részére is elrendelhető (például a gyermek azon nagyszülei részére, akik egy rejtőzködő kötelezett szülei);

2. örökbefogadásból fakadó kötelezettség: ha az örökbefogadás kizárólag az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti kapcsolatot érinti, az örökbefogadónak az örökbefogadottal szembeni tartási kötelezettsége elsőbbséget élvez az örökbefogadott felmenő ági rokonainak és testvéreinek tartási kötelezettségével szemben, míg az örökbefogadottnak a felmenő ági rokonaival és testvéreivel szembeni tartási kötelezettsége az utolsó a sorban. Egyéb esetben az örökbefogadottra az 1. pontban megállapított szabályokat kell alkalmazni;

3. hozzátartozók (mostohaanya, mostohaapa, mostohagyermekek) között fennálló kötelezettség: kizárólag pénzügyi nehézséggel küzdő személyek jogosultak tartásra, amennyiben az adott helyzetben a tartási kötelezettség elrendelése összhangban van a szociális interakció elveivel. A lengyel jog és ítélkezési gyakorlat szerint a „pénzügyi nehézség” azt jelenti, hogy az adott személy a saját erőforrásaiból és a saját erőfeszítéseivel nem képes ésszerű igényeit kielégíteni;

4. házastársak között a házasság tartama alatt fennálló kötelezettség: a Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 27. cikkének megfelelően a családtagok „egyenlő életszínvonalhoz” való jogot követelhetnek valamennyi családtag számára;

5. házastársak között a házasság megszűnését követően fennálló kötelezettség: amennyiben megállapítást nyert, hogy a házasság megromlásáért kizárólag az egyik házastárs felelős, és amennyiben a házasság felbontása a másik házastárs pénzügyi helyzetének jelentős romlásával jár, az utóbbi kérelmezheti, hogy ésszerű igényeiről akkor is gondoskodjanak, ha nem küzd pénzügyi nehézséggel. Egyéb esetekben a pénzügyi nehézséggel küzdő házastárs – ésszerű igényeivel arányosan – a volt házastársa keresőképességétől és pénzügyi lehetőségeitől függően tartást követelhet a volt házastársától. A házastárssal szembeni tartási kötelezettség megszűnik, ha a szóban forgó házastárs újabb házasságot köt. Amennyiben azonban az az elvált házastárs köteles tartásdíjat fizetni, akiről megállapítást nyert, hogy nem felelős a házasság megromlásáért, a tartási kötelezettség a házasságot felbontó végzés keltét követő öt év múlva szintén megszűnik, kivéve ha a bíróság ezt az öt éves időtartamot – a tartásra jogosult személy kérelmére – rendkívüli körülmények miatt meghosszabbítja.

6. házasságon kívül született gyermek apjának a gyermek anyjával szemben fennálló kötelezettsége: az az apa, aki nem az anya férje, körülményeinek megfelelően köteles hozzájárulni a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatos költségekhez, köteles továbbá a szüléskor az anya három havi eltartásának költségét megfizetni. Megalapozott okok esetén az anya kérelmezheti, hogy az apa három hónapnál hosszabb ideig járuljon hozzá az eltartási költségeihez.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni az önmagukról még gondoskodni nem képes gyermekeik számára. Mivel a gyermekek 18 éves korukig tankötelesek, általában a nagykorúság eléréséig, sőt mesterképzési szakon vagy felsőfokú szakképzés keretében folytatott tanulmányaik befejezéséig jogosultak tartásra.

Az állami tartási alapból olyan személyek számára folyósítanak juttatástoka, akik arra 18 éves korukig jogosultak. Ezek a személyek 25 éves korukig jogosultak a juttatásokra, ha folytatják iskolai tanulmányaikat vagy felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, és határozatlan ideig jogosultak a juttatásokra, ha igazoltan súlyosan fogyatékosak.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Igen, a következő helyzetek merülhetnek fel:

1. a tartásdíj fizetésére kötelezett személy önként eleget tesz a tartási kötelezettségnek,

2. a felek egyezségre jutnak a tartási kötelezettségről,

3. ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy nem tesz eleget a kötelezettségének, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 32. cikke) vagy az alperes tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 27. cikkének (1) bekezdése) illetékes kerületi bíróságnál (sąd rejonowy), illetve házasság felbontására vagy különválásra vonatkozó eljárás során a törvényszéken (sąd okręgowy) kell tartás megállapítását kérni.

A kereset mentes a bírósági illeték alól. Meg kell azonban felelnie a beadványokra vonatkozó követelményeknek, azaz tartalmaznia kell annak a bíróságnak a nevét, amelyhez azt benyújtják; a felek, törvényes képviselőjük és meghatalmazottjuk nevét és keresztnevét; a beadvány típusát; a kérelem egyértelmű ismertetését; a követelés értékét; a kérelmet indokoló tények, valamint szükség esetén a bíróság joghatóságát is indokoló tények leírását; a fél, a törvényes képviselője vagy meghatalmazottja aláírását (a meghatalmazást mellékelni kell); a mellékletek felsorolását; a felek, a törvényes képviselőjük és meghatalmazottjuk tartózkodási helyét vagy székhelyét, valamint a követelés leírását. A további beadványoknak tartalmazniuk kell az ügyiratszámot.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A következő személyek nyújthatnak be tartási keresetet az arra jogosult személy nevében:

– meghatalmazott (ügyvéden és jogi tanácsadón kívül a következő személyek lehetnek meghatalmazottak: a szülők, a házastárs, a testvérek, a felmenő ági rokonok vagy a tartásra jogosult személlyel örökbefogadás révén kapcsolatban lévő személyek, valamint a tartásra jogosult személy vagyonát kezelő személy);

– a szociális segítségnyújtásért felelős helyi önkormányzati hatóság képviselője (a szociális segítségnyújtásról szóló, 2004. március 12-i törvény (Dziennik Ustaw [Törvénytár] 2004., 64. szám, 593. tétel), e képviselők önkormányzati szociális ellátóközpontok vagy kerületi családsegítő központok vezetői);

– családtámogatást nyújtó szociális szervezet képviselője (e szervezetek jegyzéke a 2000. november 10-i igazságügyi miniszteri rendeletben (Dziennik Ustaw 2000., 100. szám, 1080. tétel) található;

– ügyész, ha ez a jogállamiság és a közérdek szempontjából szükséges.

A tartásra jogosult kiskorú nevében törvényes képviselő jár el. A nagykorúság elérését követően azonban a gyermek a saját nevében jár el.

Ha a fent felsorolt személyek egyike a tartásra jogosult személlyel együtt él vagy annak ismerőse, akkor nem járhat el a tartásra jogosult személy nevében.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A polgári perrendtartásnak megfelelően a kerületi bíróságok a tartással kapcsolatos ügyekben tárgyi joghatósággal rendelkeznek. A helyi joghatóságot a tartásra jogosult személy tartózkodási helye vagy az alperes tartózkodási helye határozza meg. A konkrét önkormányzatok felett joghatósággal rendelkező bíróságokat a fellebbviteli bíróságok, a törvényszékek és a kerületi bíróságok székhelyének és joghatóságának meghatározásáról szóló, 2012. október 25-i igazságügyi miniszteri rendelet (Dziennik Ustaw 2012., 1223. tétel) határozza meg.

Lengyelországban a törvényszékek joghatósággal rendelkeznek az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok elismerésével kapcsolatos ügyekben (a polgári perrendtartás 1151.1 cikkének (1) bekezdése), ha a határozatot azt megelőzően adták ki, hogy a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv (HL L 331., 2009.12.16., 17. o.) kötelezővé vált a határozat kiadása szerinti államra nézve.

A külföldön – Horvátországtól, Dániától és az Egyesült Királyságtól eltérő uniós országban – 2011. június 18. után kiadott ítéleteket a polgári perrendtartás 1153.11 cikke értelmében kerületi bíróságnak kell végrehajthatóvá nyilvánítania.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Tartással kapcsolatos ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező. A felek saját nevükben vagy szakmai közvetítők útján járhatnak el.

A tartásra jogosult fél nevében történő eljárás céljából hivatalból kirendelhető ügyvéddel kapcsolatos részletes információkért lásd a 7. és a 20. pontot.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A lengyel jog értelmében a tartásdíj csökkentésével kapcsolatos ügyekben a tartás megállapítását kérelmező fél és az alperes mentesül a bírósági költségek alól (a polgári ügyekben alkalmazandó bírósági költségekről szóló, 2005. július 28-i törvény (Dziennik Ustaw 2005., 167. szám, 1398. tétel, módosításokkal együtt) 96. cikkének (1) és (2) bekezdése). Ezek a személyek teljes körű mentességet élveznek, ami azt jelenti, hogy bírósági költségek, fellebbezési költségek, illetve végrehajtási költségek sem terhelik őket.

Ezen túlmenően a bírósági költségek alól mentesülő fél ügyvéd hivatalból történő kirendelése formájában biztosított költségmentességért folyamodhat. Ha az ügyvéd kirendelése iránti kérelemnek helyt adnak, az adott fél ügyvédi díját az ellenérdekű fél fizeti. Ha ez a személy elveszíti a pert, az ügyvédi díjat az államkincstár viseli.

A tagállamok állampolgárainak ezzel kapcsolatos jogait az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a költségmentességhez való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Dziennik Ustaw 2005., 10. szám, 67. tétel, módosításokkal együtt) szabályozza. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban lásd a költségmentesség témakörénél Lengyelország által megadott információkat.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíj összege a fizetésre kötelezett személy keresetétől és pénzügyi lehetőségeitől, valamint a tartásra jogosult személy ésszerű igényeitől függ. Az ésszerű igények a tartásra jogosult személy létfenntartásához szükséges valamennyi tényezőt – anyagi és nem anyagi igényeket (kulturális és szellemi igényeket) egyaránt – magukban foglalnak. A kiskorú gyermekek igényei felnevelésük költségeit is tartalmazzák. A tartásdíj fizetésére kötelezett személyek keresetének és pénzügyi lehetőségeinek értékelése során nem a mindenkori jövedelmüket veszik figyelembe, hanem azt az összeget, amelyet keresőképességük teljes körű kihasználása mellett kereshetnének. Ez azt jelenti, hogy még a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli személy számára is elrendelhető tartásdíj fizetése, és a kifizetések végrehajtás tárgyát képezik.

A körülmények megváltozása esetén kérhető a bírósági határozat vagy a tartásdíjról szóló megállapodás módosítása. A módosítást a tartási jogviszony bármelyik fele kérheti. A ténybeli körülményektől függően a felek kérhetik a tartási kötelezettség eltörlését, illetve a tartásdíj összegének növelését vagy csökkentését. A juttatás összege a tartásra jogosult személy ésszerű igényeinek vagy a tartásdíj fizetésére kötelezett személy keresőképességének növekedése vagy csökkenése esetén módosítható.

Lengyelországban nem rögzített a tartásdíj összege, és azt nem a tartásdíj-fizetésre kötelezett személy keresetének százalékos arányaként számítják ki. 2014-ben a minimálbér összege bruttó 1 680 PLN (hozzávetőleg 400 EUR) volt. 2013-ban az átlagos jövedelem havonta bruttó 3 650 PLN (hozzávetőleg 900 EUR) volt. A gyakorlatban az esetek többségében a bíróságok által megítélt tartásdíj összege egy gyermek után havi 300 PLN és 1 000 PLN között változik. A tartásdíj összegére nem alkalmaznak automatikus indexálást a gyermek életkorától vagy az infláció mértékétől függően.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A végrehajtható okiratban kötelezettként megnevezett személy köteles tartásdíjat fizetni. A Lengyelországban megítélt tartásdíj általában lengyel zlotyban, havonta fizetendő a kiskorú törvényes képviselőjének (készpénzben vagy banki átutalással), rendszerint a hónap 10. napjáig. Késedelmes fizetés esetén az ítéletek a fennmaradó összegre késedelmi kamatot írnak elő (melynek mértéke 2008 óta évi 13%; lásd a késedelmi kamatról Lengyelország által közölt tájékoztatást).

Így a tartási kötelezettség általában kizárólag a tartásdíj fizetésére kötelezett személyt terheli. Ha ez a személy önként nem fizet, a tartásra jogosult személy a végrehajtási eljárás kezdeményezése érdekében az illetékes végrehajtó hatósághoz (rendszerint bírósági végrehajtóhoz) fordulhat. Végrehajtás a tartásdíj összegét megállapító határozatot kibocsátó elsőfokú bíróság kérelmére hivatalból is kezdeményezhető. A tartásra jogosult személy benyújthatja továbbá a végrehajtható okiratot a kötelezett munkahelyéhez vagy a kötelezett nyugdíját kifizető intézményhez, és kérheti, hogy az esedékes tartásdíjat vonják le a kötelezettnek kifizetett összegekből. Ez a kérelem a kifizető intézményre nézve kötelező erejű.

A kötelezett ingatlanára foganatosított végrehajtás külön kérelmet tesz szükségessé.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásdíjfizetésre kötelezett személy önként nem teljesíti kötelezettségét, akkor kényszeríthető a teljesítésre (lásd a 9. pontot).

Ezen túlmenően a büntető törvénykönyv 209. cikke értelmében a tartásdíj fizetésének elmulasztása pénzbírsággal, szabadságvesztéssel nem járó intézkedésekkel, illetve két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény.

A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Dziennik Ustaw 2009., 1. szám, 7. tétel, módosításokkal együtt) 5. cikke (3) bekezdésének (3) pontja arról rendelkezik, hogy az illetékes hatóság fellebbezhet a kötelezett vezetői engedélyének felfüggesztése ellen.

A végrehajtás sikertelensége esetén a bírósági végrehajtó kérelmezheti, hogy a kötelezett bekerüljön a fizetésképtelen adósok nyilvántartásába.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A polgári perrendtartás 1083. cikke (2) bekezdésének megfelelően a fennmaradó tartásdíjak teljes egészében fedezhetők bankszámláról történő letiltással.

A polgári perrendtartás 833. cikke (1) bekezdésének megfelelően a foglalkoztatásért járó javadalmazásra a Munka Törvénykönyvében meghatározott mértékben foganatosítható végrehajtás. Általában a fizetés 60%-a tiltható le. Az államkincstár által különleges célra – különösen vissza nem térítendő támogatás és támogatás céljára – megítélt összegeknek legfeljebb háromötöde szintén letiltható (a polgári perrendtartás 831. cikkének (1)(2) bekezdése).

A polgári perrendtartás 829. cikkének megfelelően különösen a következőkre nem foganatosítható végrehajtás:

– a kötelezett és az eltartott családtagok számára alapvető háztartási és mindennapi ruházati cikkek, valamint szolgálat vagy szakmai tevékenység ellátásához szükséges ruházat;

– a kötelezett számára kereső foglalkozás végzéséhez szükséges szerszámok és egyéb tárgyak, a gépjárművek kivételével;

– a kötelezett és az eltartott családtagok számára egy hónapig szükséges élelmiszer- és üzemanyagkészlet;

– a kötelezett és családja két hétre elegendő fenntartásához szükséges pénzeszközök;

– tanulmányokhoz szükséges tárgyak, személyes iratok, dekorációk, vallási szertartásokhoz használt tárgyak, amelyek jóval áron alul eladhatók lennének, de a kötelezett számára jelentős használati értékkel bírnak.

Ezen túlmenően a polgári perrendtartás 831. cikke arról rendelkezik, hogy különösen a szociális segítségnyújtásról szóló, 2004. március 12-i törvény (Dziennik Ustaw 2013., 182. tétel, módosításokkal együtt) szerinti szociális juttatások, valamint az állami költségvetésből vagy a Nemzeti Egészségügyi Alapból (Narodowy Fundusz Zdrowia) az állami forrásokból finanszírozott egészségügyi ellátásokról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény (Dziennik Ustaw 2008., 164. szám, 1027. tétel, módosításokkal együtt) szerinti egészségügyi ellátások biztosításáért a kötelezett számára fizetendő összegek az ilyen ellátások nyújtása előtt, az egyes kifizetések 75%-a erejéig nem vonhatók végrehajtás alá.

A Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 137. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tartási követelések elévülési ideje három év.

A Polgári Törvénykönyv 121. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a gyermekek szülőkkel szembeni követelései esetében az elévülési idő a szülői felügyelet teljes időtartama alatt nem kezdődik el, ha pedig elkezdődik, akkor fel kell függeszteni.

Amennyiben a kötelezett kétségbe vonja a nagykorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettség érvényességét, bírósági végrehajtó kérheti a jogosulttól az azt megerősítő igazolás benyújtását, hogy továbbtanul, nem rendelkezik keresettel vagy orvosi kezelés alatt áll, és ennélfogva továbbra is szüksége van a kötelezett pénzügyi támogatására.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ahogyan a 4. pontban szerepel, tartás iránti keresetet a tartásra jogosult személy nevében többek között szociális ellátóközpontok vezetői, bizonyos szociális szervezetek, szociális segítségnyújtásért felelős helyi önkormányzati hatóságok képviselői, valamint egyes esetekben ügyészek nyújthatnak be. Ezek a jogalanyok a már folyamatban lévő, tartásdíj iránti eljárásban történő részvétellel is támogathatják a felperest. Szerepük ekkor a tartásra jogosult személy bírósági eljárás alatti támogatása.

A törvényszékek segítséget nyújtanak a tartásra jogosult személyeknek a tartásdíj külföldön történő behajtására vonatkozó kérelmek benyújtásában.

 

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Dziennik Ustaw 2009., 1. szám, 7. tétel, módosításokkal együtt) megállapítja a tartásra jogosult személyek részére sikertelen végrehajtás esetén biztosított állami segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat.


Tartási alapból csak akkor szerezhető juttatás, ha az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a havi 725 PLN-t (hozzávetőleg 170 EUR-t). A kérelmeket a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzati vagy városi hivatalhoz kell benyújtani.


Ha azonban a tartásdíjelőlegre jogosult személy egész napi ellátást biztosító intézményben (például szociális segítségnyújtási központban, nevelőintézetben, fiatalkorúak javítóintézetében vagy fiatalkorúak börtönében) él vagy nevelőszülőknél van elhelyezve, házasságot kötött vagy gyermeke van és családtámogatásra jogosult, számára előleg nem ítélhető meg.


Ez a törvény kizárólag akkor alkalmazandó, ha a tartásra jogosult személy Lengyelországban rendelkezik tartózkodási hellyel abban az időszakban, amelynek során előleget ítélnek meg.


További információk a http://www.mpips.gov.pl/wsparcie-dla-rodzin-z-dziecmi/fundusz-alimentacyjny/swiadczenia-z-funduszu-alimentacyjnego// internetcímen találhatók.

 

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Ha a kötelezett tartózkodási helye külföldön található és a tartásra jogosult személy Lengyelországban rendelkezik tartózkodási hellyel, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék az előírt dokumentumok kitöltéséhez szükséges tájékoztatással és segítségnyújtással, valamint a kérelem formai helyességének ellenőrzésével segíti az adott személyt a tartásdíj iránti kérelem benyújtásában.

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott kérelem A. részét a törvényszék tölti ki.

Sąd Okręgowy

Adres do korespondencji

Tel ++48

Faks ++48

Poczta elektroniczna

Sąd Okręgowy

w Białymstoku

ul. Marii Skłodowskiej-Curie 1

15-950 Białystok

85 7459220

85 7424640

oz@bialystok.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Bielsku-Białej

ul. Cieszyńska 10

43-300 Bielsko-Biała

33 4990424

33 4990488

33 4990488

bpokusa@bielsko-biala.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Bydgoszczy

ul. Wały Jagiellońskie 2

85-128 Bydgoszcz

52 3253155

52 3253255

oz@bydgoszcz.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Częstochowie

ul. Dąbrowskiego 23/35

42-200 Częstochowa

34 3684425

34 3684427

34 3684708

prezes@czestochowa.so.gov.pl

so.czestochowa@czestochowa.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Elblągu

pl. Konstytucji 1

82-300 Elbląg

55 6112409

55 6112408

55 6112215

oddzial.administracyjny@elblag.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Gdańsku

ul. Nowe Ogrody 30/34

80-803 Gdańsk

58 3213141

58 3213119

58 3213140

58 3213119

 

section.oz@gdansk.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Gliwicach

ul. Kościuszki 15

44-100 Gliwice

32 3380052

32 3380102

oz@gliwice.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Gorzowie Wielkopolskim

ul. Mieszka I 33

66-400 Gorzów Wielkopolski

95 7256718

95 7202807

95 7256790

msamolak@gorzow-wlkp.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Jeleniej Górze

ul. Wojska Polskiego 56

58-500 Jelenia Góra

75 6415113

75 6415113

oz@jelenia-gora.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Kaliszu

al. Wolności 13

62-800 Kalisz

62 7657700

62 7574936

administracja2@kalisz.so.gov.pl

administracja@kalisz.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Katowicach

ul. Francuska 38

40-028 Katowice

32 6070183

32 6070498

32 6070184

32 6070211

 

obrot_zagraniczny@katowice.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Kielcach

ul. Seminaryjska 12 a

25-372 Kielce

41 3402320

41 3402320

41 3402320

41 3402320

oz@kielce.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Koninie

ul. Energetyka 5

62-510 Konin

63 2451443

63 2423022 +172

63 2426569

 

oz@konin.so.gov.pl

administracja@konin.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Koszalinie

ul. Waryńskiego 7

75-541 Koszalin

94 3428750

94 3428897

administracja@koszalin.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Krakowie

ul. Przy Rondzie 7

31-547 Kraków

12 6195697

12 6195241

12 6195648

12 6195648

12 6195373

oz@krakow.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Krośnie

ul. Sienkiewicza 12

38-400 Krosno

13 4373671

13 4373673

Obrot.zagr@krosno.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Legnicy

ul. Złotoryjska 40

59-220 Legnica

76 7225936

76 7225936

76 7225912

oz@legnica.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Lublinie

ul. Krakowskie Przedmieście 43

20-076 Lublin

81 4601004

 

81 4601004

mstec@so.lublin.gov.pl

mzarzeczny@so.lublin.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Łomży

ul. Dworna 16

18-400 Łomża

86 2163807

 

86 2166753

sekretariat@lomza.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Łodzi

pl. Dąbrowskiego 5

90-921 Łódź

42 6778799

42 6778978

oz@lodz.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Nowym Sączu

ul. Pijarska 3

33-300 Nowy Sącz

18 4482145

 

alimenty@nowy-sacz.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy w Olsztynie

Ul. Dąbrowszczaków 44A 10-001 Olsztyn

89 5216049

89 5216160

oz@olsztyn.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Opolu

pl. Daszyńskiego 1

45-064 Opole

77 5418134

 

Obrot.zagr@opole.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Ostrołęce

ul. Gomulickiego 5

07-410 Ostrołęka

29 7650130

 

29 7650181

sekretariat@ostroleka.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Piotrkowie Trybunalskim

ul. Słowackiego 5

97-300 Piotrków Trybunalski

44 6494121

44 6494159

44 6478919

administracja@piotrkow-tryb.so.gov.pl

biblioteka@piotrkow-tryb.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Płocku

pl. Narutowicza 4

09-404 Płock

24 2697220

24 2697220

24 2697364

24 2625253

so.plock.oz@plock.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Poznaniu

al. Marcinkowskiego 32

61-745 Poznań

61 8566205

61 8528751

opzagr@poznan.so.gov.pl

Sąd Okręgowy w Przemyślu

ul. Konarskiego 6

37 - 700 Przemyśl

16 6761336

16 6761353

 

m.telega@przemysl.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Radomiu

ul. Marszałka

J. Piłsudskiego 10

26-600 Radom

48 3680288

 

48 3680287

wizytacje@radom.so.gov.pl

wizytacja@radom.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Rzeszowie

pl. Śreniawitów 3

35-959 Rzeszów

17 8756394

17 8756349

e.czudec@rzeszow.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Siedlcach

ul. Sądowa 2

08-110 Siedlce

25 6407846

 

25 6407812

poczta@siedlce.so.gov.pl

 

 

Sąd Okręgowy

w Sieradzu

al. Zwycięstwa 1

98-200 Sieradz

43 8266650

43 8266607

43 8271287

43 8271014

sekretariat@sieradz.so.gov.pl

administracja@sieradz.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Słupsku

ul. Zamenhofa 7

76-200 Słupsk

59 8469422

59 8469424

 

59 8469424

 

rzecznik.prasowy@slupsk.so.gov.pl

poczta@slupsk.so.gov.pl

administracja@slupsk.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Suwałkach

ul. Waryńskiego 45

16-400 Suwałki

87 5631213

87 5631303

oz@suwalki.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Szczecinie

ul. Kaszubska 42

70-952 Szczecin

91 4830147

91 4830170

91 4830170

 

91 4830170

91 4830170

91 4830170

 

administracyjny@szczecin.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Świdnicy

pl. Grunwaldzki 14

58-100 Świdnica

74 8518 287

 

71 8518270

 

sekretarz@swidnica.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Tarnobrzegu

ul. Sienkiewicza 27

39-400 Tarnobrzeg

15 8234880+425

 

rojek@tarnobrzeg.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Tarnowie

ul. J. Dąbrowskiego 27

33-100 Tarnów

14 6887409

 

sad_okregowy@tarnow.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

w Toruniu

ul. Piekary 51

87-100 Toruń

56 6105609

 

oz@so.torun.pl

Sąd Okręgowy

w Warszawie

al. Solidarności 127

00-951 Warszawa

22 6544443

22 6544411

karcz.19wiz@warszawa.gov.pl

a.kowalczyk@warszawa.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

Warszawa-Praga w Warszawie

al. Solidarności 127

00-951 Warszawa

22 4404040

22 4401066

oz@warszawapraga.so.gov.pl

Sąd Okręgowy

we Włocławku

ul. Wojska Polskiego 22

87-800 Włocławek

54 4120353

54 4118575

oz@wloclawek.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

we Wrocławiu

ul. Sądowa 1

50-950 Wrocław

71 3704391

71 3704391

oz@wroclaw.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Zamościu

ul. Akademicka 1

22-400 Zamość

84 6382970

84 6393 359

84 6382970

84 6393359

prezes@zamosc.so.gov.pl

 

Sąd Okręgowy

w Zielonej Górze

pl. Słowiański 1

65-958 Zielona Góra

68 3220221

68 3220193

oz@zielona-gora.so.gov.pl

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 55. cikke nem írja elő, hogy a kérelmeket a kérelmezők tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül kell benyújtani. A kérelmek közvetlenül is eljuttathatók az illetékes lengyel bírósághoz (így teljesülnek a rendelet IV. és VI. fejezetében, valamint a polgári perrendtartásban megállapított formai követelmények).

Az áttevő intézmények elérhetőségei a következő internetcímen találhatók:

http://www.mpips.gov.pl/wsparcie-dla-rodzin-z-dziecmi/fundusz-alimentacyjny/swiadczenia-z-funduszu-alimentacyjnego/

A rendelethez mellékelt nyilatkozatokban meghatározott külföldi áttevő intézmények ellátják a tartásra jogosult személyt minden szükséges információval, segítik őt a szükséges dokumentumok kitöltésében, ellenőrzik kérelmének formai helyességét, és külföldre továbbítják azt.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, 2011. június 18. óta.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A Lengyelországban alkalmazandó szabályok az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Dziennik Ustaw 2005., 10. szám, 67. tétel, módosításokkal együtt), valamint a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az

igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi rendelet (HL L 26., 2003.1.31., 90. o.) rendelkezései, amelyek kiegészítik a polgári perrendtartás és a polgári ügyekben fizetendő bírósági költségekről szóló törvény rendelkezéseit. A valamely konkrét segítségnyújtási formához (pl. ügyvéd kirendeléséhez, iratok fordításához, utazási költségek térítéséhez) hozzájutni kívánó félnek uniós formanyomtatványon (https://e-justice.europa.eu/content_legal_aid_forms-157-pl.do) vagy lengyel formanyomtatványon (http://ms.gov.pl/pl/dzialalnosc/broszury-i-publikacje/obywatel-w-postepowaniu-cywilnym/) egyértelműen tájékoztatnia kell erről a bíróságot.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

2011. április 28-án fogadták el a polgári perrendtartást és más törvényeket módosító törvényt (Dziennik Ustaw 2011., 129. szám, 735. tétel), amelynek értelmében a lengyel központi hatóság elrendelheti, hogy a kötelezett tekintetében illetékes hatóság tartás megállapításával kapcsolatos vizsgálatot folytasson. Amennyiben a kötelezett vagy a résztvevő holléte nem állapítható meg, az igazságügyi minisztérium átvizsgálja a központi és a helyi nyilvántartásokat annak meghatározása érdekében, hogy melyik bíróság vagy bírósági végrehajtó illetékes, illetve annak érdekében, hogy megválaszolja az egyedi intézkedések iránti kérelmeket. A jogszabályi alapok jelenleg változatlanok, a központi hatóság finanszírozására és személyzetére vonatkozó tervezés az 51. cikkben ismertetett tevékenységek zökkenőmentességének biztosítása érdekében történik.

Utolsó frissítés: 04/10/2016

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit