Családi tartási kötelezettségek

Magyarország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A rokontartási kötelezettség elsősorban az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben:

- a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben van tartási kötelezettsége;

- ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul;

- ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani (Ptk. 4:196. § (1) ‒ (4) bek.).

Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni (Ptk. 4:197. §).

A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba (Ptk. 4:198. § (1) bek.).

A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott (Ptk. 4:199. § (1) bek.).

A nevelt gyermek azt a személyt köteles eltartani, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (nevelőszülő) (Ptk. 4:199. § (2) bek.).

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani (Ptk. 4:29. § (1) bek.).

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született (Ptk. 4:86. § (1) bek.).

A „tartás” módja kétféle lehet: természetben, vagy pénz (tartásdíj) formájában.

A „tartási kötelezettség” a kiskorú gyermek tartása esetén azt jelenti, hogy a gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

A gyermekkel egy háztartásban élő, a gyermeket gondozó szülő természetben, a külön élő (vagy az egy háztartásban élő, de a tartásáról nem gondoskodó) szülő pedig elsősorban tartásdíj fizetése útján biztosítja a gyermek szükségleteit.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Minden kiskorú (18 év alatti) gyermek a törvény által felállított rászorultsági vélelem alapján tartásra jogosult. Tartásra jogosult továbbá a gyermek a 20. életévének betöltéséig, amennyiben középiskolai tanulmányokat folytat.

A továbbtanuló nagykorú (18. életévét betöltött), munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell (Ptk. 4:220. § (1) bek.).

Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése.

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető (Ptk. 4:220. § (5) bek.).

Azonban, a szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen, a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget, vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot (Ptk. 4:220. § (3) ‒ (4). bek.).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett (gyermektartásdíj tekintetében a szülők) megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében ‒ egyetértésével ‒ a járási hivatal is indíthat pert. Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.

A gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál, amennyiben legalább 6 hónapra visszamenőleg behajthatatlan volt a tartásdíj.

A kérelemben nyilatkozni kell, hogy nem állnak-e fenn a tartásdíj megelőlegezését kizáró okok, és meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

A kérelemhez csatolni kell a megfelelő jövedelemigazolásokat, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot, adott esetben a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot, a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti ‒ a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi ‒ behajthatatlanságáról.

A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel, a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.

A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett. Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre.

A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Igen, a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál.

Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében ‒ egyetértésével ‒ a járási hivatal is indíthat pert.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az általános illetékességi szabályok alapján az a bíróság, amelynek területén az alperes (tartásra kötelezett) lakik, illetékes.

Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg.

Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett (Pp. 29. §).

A tartásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható (Pp. 34. § (1) bek.).

Az illetékes bíróságok itt kereshetők.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmezőnek nem kell közvetítőn keresztül fordulnia a bírósághoz. A kérelmező közvetlenül (kötelező képviselet nélkül) fordulhat a bírósághoz. (ld. 3., 4., 5. kérdés).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A feleket ‒ ha törvény, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít ‒ jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is.

Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében

a) az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) az állam előlegezi, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni;

b) a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga.

A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti.

Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak megfizetni.

Az illeték mértéke a peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. Tartási követelés iránti perben az illeték alapjaként a még teljesítendő, de legfeljebb egy évi tartásdíj összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben a fél nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel az eljárás költségeinek fedezésére, úgy költségmentességi kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál.

Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett ‒ kérelmére ‒ részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg.

Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig ‒ a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül ‒ nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni ‒ jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül ‒ azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.

A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:

a) illetékmentesség;

b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és ‒ ha e törvény másként nem rendelkezik ‒ megfizetése alól;

c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;

d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit (a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások);

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más ‒ saját, mostoha vagy nevelt ‒ gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat (Ptk. 4:218. § (2) bek.).

A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével ‒ külön intézkedés nélkül ‒ módosul (Ptk. 4:207. §). A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni (Ptk. 4:218. § (4) bek.).

Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíj fizetésére kötelezett a tartásdíj jogosultjának fizeti a tartásdíjat, időszakonként (pl. havonta) előre.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a kötelezett nem fizeti önként a tartásdíjat, a jogosult a bíróság előtt érvényesítheti követelését, a bíróság pedig végrehajtást rendelhet el. Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni (Ptk. 4:208. § (3) bek.).

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében - egyetértésével - a járási hivatal is indíthat pert (Ptk. 4:208. § (1) bek.).

Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat (Ptk. 4:208. § (2) bek.).

A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte – a jogosult kérelmére – a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

Amennyiben közvetlen bírósági felhívás kibocsátásra nem került sor, hanem a későbbiek során terjesztenek elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a bíróság ítélete vagy a bíróságnak a felek egyezségét jóváhagyó határozata alapján, a bíróság közvetlen bírósági letiltó végzéssel rendeli el a tartásdíj végrehajtását, feltéve, hogy a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet. A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni tartásdíj fejében.

Ha a kötelezettnek nincs rendszeres jövedelme vagy a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget nem fedezi, a bíróság végrehajtási lap kiállításával rendeli el a végrehajtást. Ebben az esetben a végrehajtás nemcsak a munkabérre vonatkozik, hanem a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározottak szerint az egyéb vagyontárgyakra is.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Kérjük, látogassa meg a határozatok végrehajtására voantkozó adatlapot.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ld. a 10. kérdésre adott választ.

Ha legalább 6 hónapra visszamenőleg behajthatatlan volt a tartásdíj, a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál.

A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre.

A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal.

A tartásdíj fizetésének elmulasztása büntetőjogi szankciót von maga után: aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Igen (ld. 3. kérdés).

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A magyar Igazságügyi Minisztérium nyújt segítséget a magyarországi lakos kérelmező kérelmére nemzetközi tartási ügyekben a 4/2009/EK rendelet, illetve nemzetközi szerződések alapján, folyamatosan együttműködve az érintett másik állam tartási központi hatóságával. A kérelmező kérheti a magyar bíróság által hozott, tartásdíj-fizetést elrendelő határozat külföldi végrehajtását, de – ilyen határozat hiányában – a tartásdíj-fizetési kötelezettség külföldi megállapítását, a tartásdíj külföldi felemelését is. A formális kérelmet nem az Igazságügyi Minisztérium veszi fel, hanem a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerinti járásbíróság, illetve az a járásbíróság, amely a végrehajtani kért elsőfokú magyar tartási határozatot hozta. A kérelem előterjesztéséhez és a külföldi eljáráshoz nincs szükség ügyvédre, a jogi képviselő nélküli félnek a bíróság segít a kérelem előterjesztésében. A kérelmet és a szükséges mellékleteket a bíróság továbbítja az Igazságügyi Minisztériumhoz. A lefordított kérelmet az Igazságügyi Minisztérium küldi meg az érintett másik állam tartási központi hatóságához, amely gondoskodik a kötelezett elleni eljárás megindításáról. A külföldről kapott tájékoztatások alapján az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan tájékoztatja a kérelmezőt az ügy fejleményeiről.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Igazságügyi Minisztérium, Nemzetközi Magánjogi Főosztály

Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.

Postai cím: 1357 Budapest, Pf.: 2.

Telefonszám: +36 (1) 795-4846;

Fax: +36 (1) 795-0463;

E-mail: nmfo@im.gov.hu

Web: http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/nemzetkozi-gyermekelviteli-es-tartasdijjal-kapcsolatos-ugyek

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Nem, a kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti állam tartási központi hatóságán keresztül kell előterjeszteni.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A tagállamok központi hatóságai itt kereshetők.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

-

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az Igazságügyi Minisztérium a beérkező kérelmekkel kapcsolatban megkeresi az illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatot, a külföldön élő kérelmező részére pártfogó ügyvéd kijelölése érdekében. A 4/2009/EK rendelet 46. cikke szerinti esetben teljes költségmentesség biztosított, a pártfogó ügyvéd költségeit is az állam viseli. A 47. cikk szerinti esetekben a magyar jog szerint a tartási ügyekben a feleket ún. „tárgyi költségfeljegyzési jog” illeti meg. Eszerint a költségeket (pl. illeték, pártfogó ügyvéd díja) az állam előlegezi, függetlenül a fél vagyoni-jövedelmi viszonyaitól, de pervesztesség esetén a felet a bíróság kötelezheti a költségek megtérítésére. Ha a kérelmező igazolja, hogy vagyoni-jövedelmi viszonyaira tekintettel a magyar jogszabályok szerint teljes személyes költségmentességre jogosult, még pervesztesség esetén sem kell a költségeket megtérítenie.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A 2011. évi LXVII. törvény szabályozza a tartási rendelet magyarországi alkalmazását.

Utolsó frissítés: 05/10/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit