Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Családi tartási kötelezettségek

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

  • Gyermekek kötelezhetők tartást fizetésére szüleik részére.
  • Szülők kötelezhetők tartás fizetésére gyermekeik részére.
  • Az egyik házastárs kötelezhető tartás fizetésére a másik házastárs részére.
  • Unokák vagy dédunokák kötelezhetők tartás fizetésére a nagyszüleik vagy dédszüleik részére.
  • Nagyszülők vagy dédszülők kötelezhetők tartás fizetésére unokáik vagy dédunokáik részére.
  • Egyedülálló szülő kötelezhető tartás fizetésére a másik szülő részére.
  • Bejegyzett élettárs kötelezhető tartás fizetésére a másik bejegyzett élettárs részére.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermek tartásának nincs felső korhatára: mindaddig fizetni kell, amíg a gyermek arra rászorul, kivéve, ha ez valamilyen, a gyermeknek felróható mulasztás következménye. Azonban általában a tanulmányaik és képzésük befejeztével a gyermekektől elvárható, hogy gondoskodjanak magukról. A tartásra vonatkozó német jogszabályok általában előnyben részesítik a kiskorú gyermekeket a nagykorúakkal szemben. A tartásra kötelezettel szembeni kötelezettségek általában szigorúbbak, és a kiskorúak általában előnyt élveznek a nagykorúságukat elért gyermekekkel szemben.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartási kötelezettség elismertetéséhez a jogosult félnek rendesen bírósághoz, az Ifjúságvédelmi Hivatalhoz (Jugendamt) vagy jegyzőhöz kell fordulnia, hogy olyan végrehajtható jogcímet (vollstreckungsfähiger Titel) szerezzen, amelynek alapján egy pénzösszeget behajthatnak.

Ha a követelést vitatják, annak bíróság előtt kell érvényt szerezni. Ugyanakkor a tartási igény kielégítésének kötelezettsége jegyző vagy az Ifjúságvédelmi Hivatal előtt is elismerhető. Az Ifjúságvédelmi Hivatal hatásköre a jegyzőéhez képest szűkebb, az Ifjúságvédelmi Hivatal ugyanis a tartási kötelezettséget csak a gyermek 21 éves koráig veszi nyilvántartásba, vagy a gyermek születésekor az anya vagy apa által benyújtott követelés esetében jár el.

A tartási követelésekkel kapcsolatos jogviták családjogi ügynek minősülnek, és ezekben a családjogi bíróság (Familiengericht) dönt. Az eljárást a családügyi és nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény (Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG) és a polgári eljárásról szóló törvény (Zivilprozessordnung, ZPO) szabályozza.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, BGB) 1629. cikkének (1) bekezdése értelmében a szülők közösen képviselik a gyermeket; egy szülő akkor képviselheti a gyermeket önállóan, ha a szülői felügyeleti jogot önállóan gyakorolja, vagy ha a polgári törvénykönyv 1628. cikke értelmében felhatalmazással rendelkezik arra, hogy önállóan hozzon döntést. Ezért az a főszabály, hogy a szülők a gyermek törvényes képviselőjeként érvényesíthetnek követelést a gyermek nevében. A polgári törvénykönyv 1629. cikke (2) bekezdésének első mondata értelmében azonban az apa és az anya nem jogosultak a gyermek képviseletére abban az esetben, ha a törvénykönyv 1795. cikke összeférhetetlenségre hivatkozva nem tenné lehetővé a gyám részére a gyermek képviseletét. Ez többek között kiterjed a gyermek és a szülő házastársa közötti jogvitákra is. Ebben az esetben úgynevezett „kiegészítő gondviselőt” (Ergänzungspfleger) kell kinevezni, aki eljár a gyermek képviselőjeként, és érvényesíti nevében a követelést. A tartási követelések a főszabállyal szemben kivételt képeznek. A polgári törvénykönyv 1629. cikke (2) bekezdésének második mondata értelmében, ha a szülők egy gyermek felett közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, akkor az a szülő, aki a gyermek gondját viseli, a gyermek tartására vonatkozó követelést támaszthat a másik szülővel szemben. A polgári törvénykönyv 1629. cikkének (3) bekezdése módosítja ezt a rendelkezést azokban az esetekben, ha a gyermek szülői összeházasodtak, de külön élnek, vagy ha közöttük házassági ügyben eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a szülő csak a saját nevében érvényesítheti a másik szülővel szemben a gyermek tartására vonatkozó követelést. Ez azt a célt szolgálja, hogy a gyermek ne váljon féllé a szülők házasságának felbontására irányuló eljárásában.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartási ügyek a helyi bíróságok (Amtsgerichte) szervezetén belül működő családjogi bíróságok (Familiengerichte) hatáskörébe tartoznak. A családügyi és nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény 232. cikke határozza meg, hogy az adott helyen melyik bíróság az illetékes.

Mindaddig, amíg házassági eljárások vannak folyamatban, főszabály szerint az a bíróság rendelkezik területi illetékességgel, amelyik a házasság felbontására irányuló eljárásban első fokon eljár vagy eljárt. Egyébként a területi illetékességet gyakran az alperes szokásos tartózkodási helye alapján határozzák meg. Más a helyzet a kiskorú vagy kiskorúként kezelt gyermekkel szembeni tartási kötelezettségre vonatkozó eljárások esetében. Ilyenkor a gyermek vagy a gyermek nevében történő eljárásra felhatalmazott szülő szokásos tartózkodási helye határozza meg az illetékes bíróságot. Ez a szabály azonban nem alkalmazandó, ha a gyermek vagy a szülő szokásos tartózkodási helye nem Németországban van.

Az a gyermek, aki tartási kérelemmel kíván élni mindkét szülőjével szemben, megteheti ezt annál a bíróságnál, amely csak valamelyik szülőjével szembeni kérelem tekintetében lenne illetékes.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Főszabályként tartási ügyekben ügyvédnek kell képviselnie a feleket a bíróságon. Ideiglenes intézkedés (einstweilige Anordnung) iránti kérelem esetén azonban nem szükséges az ügyvédi képviselet. A gyermeknek sem kell ügyvéddel rendelkeznie, ha részére az Ifjúságvédelmi Hivatal nyújt segítséget és képviseli őt a tartási követelés érvényesítése során.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A bírósági tartási eljárásokban ügyvédi költségeket (díjakat és kiadásokat) számítanak fel. A bírósági illeték (a bírósági alapilleték háromszorosa) a kérelem benyújtásakor válik esedékessé a bíróság felé. Az illeték összegét a követelés értéke (perérték) alapján határozzák meg (Verfahrenswert). Az ügyvédek díjazása szintén a követelés értékétől függ. Tartási ügyben a figyelembe vett érték a követelt tartás összege a kérelem benyújtását követő első tizenkét hónapban, de ez nem haladhatja meg a teljes követelés összegét. A tartás formájában már esedékessé vált összegeket is be kell számítani a kérelem benyújtásakor.

Példa:

Egy tízéves gyermek törvényes képviselője a legalacsonyabb szintű tartást kéri (ez jelenleg havi 364 EUR): a követelés értéke így 4368 EUR. Ebben az esetben az eljárás költségeit fedező bírósági illeték 339 EUR (3 x 113 EUR). Ha egy építész felesége különválás és egészségügyi ellátás címén havi 1900 EUR összegű tartási igénnyel él, akkor a perérték 22 800 EUR-nak felel meg. Az eljárási díj 933 EUR (3 x 311 EUR). Így a költségek eltérőek lehetnek, és nem tehető általános érvényű megállapítás. Adott esetben az üggyel megbízott ügyvéd díját a bírósági költségeken felül kell megfizetni.

Az alábbi táblázat ismerteti az alapdíjak szintjeit egészen 500 000 EUR perértékig:

A követelés max. értéke (EUR)

Díj (EUR)

A követelés max. értéke (EUR)

Díj (EUR)

300

25

40 000

398

600

35

45 000

427

900

45

50 000

456

1200

55

65 000

556

1500

65

80 000

656

2000

73

95 000

756

2500

81

110 000

856

3000

89

125 000

956

3500

97

140 000

1 056

4000

105

155 000

1 156

4500

113

170 000

1 256

5000

121

185 000

1 356

6000

136

200 000

1456

7000

151

230 000

1606

8000

166

260 000

1 756

9000

181

290 000

1906

10 000

196

320 000

2056

13 000

219

350 000

2206

16 000

242

380 000

2356

19 000

265

410 000

2506

22 000

288

440 000

2656

25 000

311

470 000

2806

30 000

340

500 000

2956

35 000

369

A költségeket elsősorban annak a félnek kell viselnie, akit a bíróság határozatában azok megfizetésére kötelez. Főszabályként ez a pervesztes fél.

Azok a kérelmezők, akik személyes vagy anyagi körülményeik folytán nem képesek a bírósági költségek teljes egészében történő megfizetésére, vagy csak részletekben tudnak fizetni, költségmentesség (Verfahrenskostenhilfe) igénylésére jogosultak, amelynek segítségével fedezhetik a bírósági tartási eljárások költségeit. A célzott jogcselekmény vagy védekezés sikerére azonban ésszerű esélynek kell mutatkoznia, és nem tűnhet komolytalannak. A kérelmező jövedelmétől és vagyonától függően a költségmentesség kiterjed a bírósági költségek és a fél saját ügyvédi költségeinek teljes egészében vagy részben történő fedezésére.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartást rendszeresen kell fizetni. A tartásdíj mértékét a tartásra jogosult fél igényeinek és szükségleteinek függvényében határozzák meg, miközben a tartásra kötelezett fél fizetési képességét is figyelembe veszik. A felsőbb járásbíróságok (Oberlandesgerichte) e célból táblázatokat és iránymutatásokat dolgoztak ki, amelyek segítséget nyújtanak a vonatkozó tartásdíjak átalányösszegének meghatározásában. A legismertebb a düsseldorfi táblázat, amelyet a gyermektartás mértékének kiszámításához széles körben használnak.

Ha megváltoznak azok a tényleges körülmények, amelyeken a bíróság végzései alapulnak, e végzések a tartásra jogosult vagy a tartásra kötelezett fél kérelmére módosíthatók. Kiskorú esetében a gyermektartás a Polgári Törvénykönyv 1612a. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban meghatározható indexált formában is, amikor is a tartást a mindenkor hatályos minimális szintű tartás százalékában határozzák meg. A minimális szintű tartást a Polgári Törvénykönyv 1612a. cikke (1) bekezdésének 2. és 3. mondata szabályozza, és ez a gyermek életkorával összhangban, három meghatározott korsáv szerint emelkedik. Ha a bírósági végzés indexált tartásdíj-fizetést ír elő, nem kell módosítani a végzést, ahogy a gyermek idősebb lesz és egy újabb korsávba kerül.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

Főszabályként a tartást havonta előre kell megfizetni a tartásra jogosult félnek, illetve kiskorú esetében a róla gondoskodó szülőnek vagy annak a félnek, aki egyébként jogosult az összeg átvételére.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Az egyik lehetőség a megállapított tartási követelés kényszerítő végrehajtása (Zwangsvollstreckung). A kényszerítő végrehajtás az általános szabályoknak megfelelően történik.

A tartásra kötelezett féllel szemben támasztott kötelezettségnek azonban további súlyt ad, hogy e kötelezettség megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után.

A tartási kötelezettségét megszegő személy három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethető. Ha elkerülhetetlen a szabadságelvonást kimondó ítélet, a bíróság felfüggesztheti az ítéletet és elrendelheti, hogy az elítélt fél teljesítse a tartási kötelezettségét. A bíróság visszavonja a büntetés felfüggesztését, ha az elítélt fél súlyosan vagy tartósan ellenszegül a fenti végzésnek, és így megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jövőben további jogsértést követ el, különös tekintettel a tartási kötelezettségének megsértésére. Ha azonban valaki első alkalommal követ el jogsértést, az ügyészség ideiglenesen eltekinthet a vádemeléstől, a bíróság pedig ideiglenesen megszüntetheti a büntetőeljárást, amennyiben a jogsértő felet ezzel egy időben utasítja, hogy egy adott összeg megfizetésével tegyen eleget tartási kötelezettségének.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A végrehajtó (Gerichtsvollzieher) lefoglalhatja az ingatlan vagyontárgyat biztosítékként (Pfändung) (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 808. cikkének (1) bekezdése). A polgári eljárásról szóló törvénykönyv 811–812. cikkei határozzák meg azokat a korlátozásokat, amelyek mellett ez a fajta biztosíték megengedett. Kivételt képeznek a törvénykönyv 811. cikkében felsorolt esetek. Ez a törvénykönyv 811. cikkének (2) bekezdése szerint nem vonatkozik azokra az árukra, amelyeket a vételár későbbi megfizetése miatt tulajdonjog fenntartása (Eigentumsvorbehalt) mellett vásároltak. A törvénykönyv 811a. és 811b. cikkei lehetővé teszik, hogy a 811. cikk alapján kivételnek minősülő értéktárgyak helyébe olyan, alacsonyabb értékű vagyontárgyakat vonjanak be, amelyek ugyanazt a rendeltetést töltik be.

A kötelezett lakása csak bíró által kibocsátott házkutatási végzés alapján kutatható át a kötelezett hozzájárulása nélkül (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 758a. cikke).

A vagyontárgy biztosítékként való lefoglalásáról a végrehajtási eljárásért felelős bíróság gondoskodik. A jövedelem lefoglalásával kapcsolatos kivételeket a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850. és azt követő cikkei szabályozzák. Azt, hogy a kötelezett jövedelmének mekkora része mentes a végrehajtás alól, nemcsak a kötelezett jövedelmének szintje határozza meg, hanem az is, hány személlyel szemben kötelezhető az érintett személy tartás fizetésére. A számítások megkönnyítésére a törvénykönyv 850c. cikkéhez kapcsolódóan a mellékletben táblázat található a mentességi értékhatárokról. Ezt rendszeresen felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják az értékhatárokat.

Ha a végrehajtás tartási követelés vagy szándékosan elkövetett kötelezettségszegésből (unerlaubte Handlung) eredő követelés alapján történik, akkor a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850d. és 850f. cikkei megengedik, hogy a végrehajtási eljárás tekintetében illetékes bíróság a jogosult kérelmére a biztosítékként történő lefoglalás értékhatárát eltérően határozza meg. A kötelezett a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850f. cikkének (1) bekezdésével összhangban hasonlóképpen kérelmezheti eltérő értékhatár alkalmazását, ha különleges személyes szükségletei ezt indokolják.

A polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850k. cikke alapján a kötelezett bankszámlája mentes lehet a lefoglalás alól. Az ilyen számlát „P-számlának” (P-Konto) nevezik. Ennek az a célja, hogy biztosítható legyen a kötelezett és eltartottainak megfelelő életszínvonala. Alaphelyzetben a P-számla az alapszintű mentesség szintjét meg nem haladó számlaegyenleg erejéig nyújt védelmet automatikusan, amely jelenleg 1028,89 EUR naptári hónaponként. Az alapszintű mentesség összege bizonyos körülmények esetén felemelhető, például a kötelezettre vonatkozó egyéb tartási kötelezettségekre való tekintettel: az első ilyen személy után az alapszintű mentesség mértéke 387,22 EUR-val növekszik, ezt követően pedig az ötödik személyig személyenként 215,73 EUR-val. A családi pótlék és bizonyos társadalombiztosítási juttatások további védelmet élveznek. Az ilyen típusú védelem érdekében a kötelezettnek általában csak annyit kell tennie, hogy igazolja ezt a bank felé. Egyedi esetekben (például ha a kötelezettnek a betegsége folytán különleges szükségletei vannak) a számlaegyenlegnek a lefoglalás alóli mentességben részesülő összegét egyedileg határozza meg a végrehajtási eljárás tekintetében illetékes bíróság (a törvénykönyv 850k. cikkének (4) bekezdése).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Pénzkövetelés tekintetében a tartási végzés rendes végrehajtható jogcímnek (Vollstreckungstitel) minősül, ami azt jelenti, hogy főszabályként a tartásra jogosult félnek be kell tartania a rendes végrehajtási szabályokat, és saját magának kell érvényesítenie a követelést.

Az Ifjúságvédelmi Hivatal azonban segíthet a behajtásban, ha segítséget nyújt egy gyermek számára. A Hivatal akkor segíthet a gyermeknek, ha ezt kérelmezi a gyermek feletti szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő, vagy – ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeletet – a gyermek gondviselő szülője.

Ezt a helyzetet meg kell különböztetni egy másik esettől: előfordulhat, hogy a tartásra jogosult fél részesül bizonyos olyan társadalombiztosítási juttatásokban, amelyek olyan szükségletének kielégítését szolgálják, amelyet egyébként a tartásdíjnak kellene fedeznie. Ha e társadalombiztosítási juttatások kedvezményezettjének egy még nem teljesített tartási követelése áll fenn egy tartásra kötelezett féllel szemben, akkor e tartási követelés főszabályként az illetékes hatósághoz kerül át, amely azt saját nevében érvényesítheti.

Bizonyos esetekben, ha a gyermeket az egyik szülő neveli, és a másik szülő ahhoz nem nyújt pénzbeli tartást, a juttatásokat bizonyos ideig a tartásdíjak előlegezésről szóló törvény (Unterhaltsvorschussgesetz, UVG) alapján fizetik. Ezt követően a tartásdíjat előlegező hivatal (Unterhaltsvorschusskasse) behajtja a rá átruházott tartási követelést.

Emellett ha a tartásra kötelezett fél nem fizet tartásdíjat, és szociális segély (Sozialhilfe) kifizetésére van szükség (feltéve, hogy a szociális segély egyéb jogosultsági követelményeinek eleget tesznek), a tartási követelések átkerülnek a szociális segély kifizetőjéhez (a fent említett tartásdíj-előlegekhez hasonlóan), és így azokat e szerv érvényesítheti. Az álláskeresőknek járó alapellátás (Grundsicherung für Arbeitssuchende) esetében a kötelezettség csak a kifizetőtől a tartásra kötelezett félnek küldött írásbeli értesítéssel ruházódik át.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A 12. kérdésben említett, a tartásdíj előlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetések, valamint a szociális segély és az álláskeresőknek járó alapellátás meghatározott célú, független társadalombiztosítási juttatások, és nem a szoros értelemben vett tartási kifizetések. Ezeket az illetékes közigazgatási szerv közvetlenül a kérelmező részére fizeti ki. Ezek nem függenek attól, hogy a tartási követelés behajtható-e vagy sem. A tartási követelést átvevő közigazgatási szervek a saját nevükben érvényesíthetik a követelést.

A tartásdíj előlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetésekkel, valamint a szociális segéllyel és az álláskeresőknek járó alapellátással szemben az Ifjúságvédelmi Hivatal által a követelés érvényesítésében nyújtott segítség nem eredményez az illetékes közigazgatási szerv részére önálló követelési jogcímet. Ebben az esetben a közigazgatási szerv szerepe arra korlátozódik, hogy segítséget nyújtson a jogosult fél részre a tartási követelés érvényesítésében.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha egy tartásra jogosult fél egy külföldön élő kötelezettel szemben kíván tartási követelést érvényesíteni, akkor a bonni Szövetségi Igazságügyi Hivataltól (Bundesamt für Justiz) kérhet segítséget. A Németországi Szövetségi Köztársaság a Szövetségi Igazságügyi Hivatalt jelölte meg központi hatóságként a határokon átnyúló tartási eljárásokban.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A tartásról szóló európai uniós rendelet 55. cikke vagy az 1956. évi ENSZ-egyezmény 2 cikkének (1) bekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése alapján egy Németországban élő jogosult fél által előterjesztett kérelmeket a bonni Szövetségi Igazságügyi Hivatalon keresztül lehet benyújtani a megkeresett központi hatósághoz.

A központi hatóság elérhetőségei:
Bundesamt für Justiz
53094 Bonn
Németország

E-mail: auslandsunterhalt@bfj.bund.de

Tel.: +49(0)228 99410 40

Fax: +49(0)228 99410 5202

https://www.bundesjustizamt.de/

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A tartásról szóló európai uniós rendelet alapján a központi hatóságra ruházott egyik új feladat az, hogy most már feldolgozhat a tartásra kötelezett felek által benyújtott bizonyos kérelmeket is.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Ezeket a kérelmeket a központi hatóság útján kell benyújtani a lakóhely szerinti országban. Onnan továbbítják őket a Németországi Szövetségi Köztársaság központi hatóságához.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A tartási eljárások illetékeit főszabályként előzetesen kell megfizetni. A tartási rendelet hatálya alá tartozó ügyekben költségmentesség a rendelet 44–47. cikkeivel összhangban biztosítható. Bizonyos körülmények fennállása – különösen költségmentesség megállapítása – esetén az előzetes fizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Németország felhatalmazta központi hatóságát – a Szövetségi Igazságügyi Hivatalt – az 51. cikkben említett intézkedések hatékonyságának biztosításához szükséges hatáskörökkel.

Utolsó frissítés: 01/06/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit