1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?
Tartásdíj fizetésére a következő személyek kötelesek:
- Gyermekek kötelezhetők tartás fizetésére szüleik részére
- Szülők kötelezhetők tartás fizetésére gyermekeik részére
- Az egyik házastárs kötelezhető tartás fizetésére a másik házastárs részére
- Unokák vagy dédunokák kötelezhetők tartás fizetésére a nagyszüleik vagy dédszüleik részére
- Nagyszülők vagy dédszülők kötelezhetők tartás fizetésére unokáik vagy dédunokáik részére
- Egyedülálló szülő kötelezhető tartás fizetésére a másik szülő részére, akinek a gondozásában van a gyermek
- Bejegyzett élettárs kötelezhető tartás fizetésére a másik bejegyzett élettárs részére
2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?
A gyermek tartásának nincs felső korhatára: mindaddig fizetni kell, amíg a gyermek arra rászorul, kivéve, ha ez valamilyen, a gyermeknek felróható mulasztás következménye. Azonban általában a tanulmányaik és képzésük befejeztével a gyermekektől elvárható, hogy gondoskodjanak magukról. A tartásra vonatkozó német jogszabályok általában előnyben részesítik a kiskorú gyermeket azon nagykorú gyermekkel szemben, aki már befejezte az általános tanulmányait. A tartásra kötelezettel szemben támasztott kötelezettségek általában szigorúbbak, és a kiskorúak általában előnyt élveznek a nagykorúságukat elért gyermekekkel szemben.
3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?
A tartási kötelezettség elismertetéséhez a jogosult félnek általában bírósághoz, az Ifjúságvédelmi Hivatalhoz (Jugendamt) vagy közjegyzőhöz kell fordulnia, hogy olyan végrehajtható jogcímet (vollstreckungsfähiger Titel) szerezzen, amelynek alapján egy pénzösszeget behajthatnak.
Amennyiben a követelést vitatják, az ügyet bíróság előtt kell megtárgyalni. Ugyanakkor a tartási igény kielégítésének kötelezettsége közjegyző vagy az Ifjúságvédelmi Hivatal előtt is elismerhető. Az Ifjúságvédelmi Hivatal hatásköre a jegyzőéhez képest szűkebb, az Ifjúságvédelmi Hivatal ugyanis a tartási kötelezettséget csak a gyermek 21 éves koráig veszi nyilvántartásba, vagy a gyermek születésekor az anya vagy apa által benyújtott követelés esetében jár el.
A tartási követelésekkel kapcsolatos jogviták családjogi ügynek minősülnek, és ezekben a családjogi bíróság (Familiengericht) dönt. Az eljárást a családügyi és nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény (Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG) és a polgári eljárásról szóló törvény (Zivilprozessordnung, ZPO) szabályozza.
4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?
A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, BGB) 1629. cikkének (1) bekezdése értelmében a szülők közösen képviselik a gyermeket; egy szülő akkor képviselheti a gyermeket önállóan, ha a szülői felügyeleti jogot önállóan gyakorolja, vagy ha a polgári törvénykönyv 1628. cikke értelmében felhatalmazással rendelkezik arra, hogy önállóan hozzon döntést. Ezért az a főszabály, hogy a szülők a gyermek törvényes képviselőjeként érvényesíthetnek követelést a gyermek nevében. A polgári törvénykönyv 1629. cikke (2) bekezdésének első mondata értelmében azonban az apa és az anya nem jogosultak a gyermek képviseletére abban az esetben, ha a törvénykönyv 1795. cikke összeférhetetlenségre hivatkozva nem tenné lehetővé a gyám részére a gyermek képviseletét. Ez többek között kiterjed a gyermek és a szülő házastársa közötti jogvitákra is. Ebben az esetben úgynevezett „kiegészítő gondviselőt” (Ergänzungspfleger) kell kinevezni, aki eljár a gyermek képviselőjeként, és érvényesíti nevében a követelést. A tartási követelések a főszabállyal szemben kivételt képeznek. A polgári törvénykönyv 1629. cikke (2) bekezdésének második mondata értelmében, ha a szülők egy gyermek felett közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, akkor az a szülő, aki a gyermek gondját viseli, a gyermek tartására vonatkozó követelést támaszthat a másik szülővel szemben. A polgári törvénykönyv 1629. cikkének (3) bekezdése módosítja ezt a rendelkezést azokban az esetekben, ha a gyermek szülei összeházasodtak, de külön élnek, vagy ha közöttük házassági ügyben eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a szülő csak a saját nevében érvényesítheti a másik szülővel szemben a gyermek tartására vonatkozó követelést. Ez azt a célt szolgálja, hogy a gyermek ne váljon féllé a szülők házasságának felbontására irányuló eljárásában.
5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?
A tartási ügyek a helyi bíróságok (Amtsgerichte) szervezetén belül működő családjogi bíróságok (Familiengerichte) hatáskörébe tartoznak. A családügyi és nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény 232. cikke határozza meg, hogy az adott helyen melyik bíróság az illetékes.
Mindaddig, amíg házassági eljárások vannak folyamatban, főszabály szerint az a bíróság rendelkezik területi illetékességgel, amelyik a házasság felbontására irányuló eljárásban első fokon eljár vagy eljárt. Egyébként a területi illetékességet gyakran az alperes szokásos tartózkodási helye alapján határozzák meg. Más a helyzet a kiskorú vagy kiskorúként kezelt gyermekkel szembeni tartási kötelezettségre vonatkozó eljárások esetében. Ilyenkor a gyermek vagy a gyermek nevében történő eljárásra felhatalmazott szülő szokásos tartózkodási helye határozza meg az illetékes bíróságot. Ez a szabály azonban nem alkalmazandó, ha a gyermek vagy a szülő szokásos tartózkodási helye nem Németországban van.
Az a gyermek, aki tartási kérelemmel kíván élni mindkét szülőjével szemben, megteheti ezt annál a bíróságnál, amely csak valamelyik szülőjével szembeni kérelem tekintetében lenne illetékes.
6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?
Főszabályként tartási ügyekben ügyvédnek kell képviselnie a feleket a bíróságon. Ideiglenes intézkedés (einstweilige Anordnung) iránti kérelem esetén azonban nem szükséges az ügyvédi képviselet. A gyermeknek sem kell ügyvéddel rendelkeznie, ha részére az Ifjúságvédelmi Hivatal nyújt segítséget és képviseli őt a tartási követelés érvényesítése során.
7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
A bírósági tartási eljárásokban az eljárási költségek díjakat vagy kiadásokat jelentenek. E költségek összege a követelés összegétől, az eljárás menetétől és az ügy egyedi körülményeitől függ.
A költségeket elsősorban annak a félnek kell viselnie, akit a bíróság határozatában azok megfizetésére kötelez. Főszabályként ez a pervesztes fél.
Azok a kérelmezők, akik személyes vagy anyagi körülményeik folytán nem képesek a bírósági költségek teljes egészében történő megfizetésére, vagy csak részletekben tudnak fizetni, költségmentesség (Verfahrenskostenhilfe) igénylésére jogosultak, amelynek segítségével fedezhetik a bírósági tartási eljárások költségeit. A célzott jogcselekmény vagy védekezés sikerére azonban észszerű esélynek kell mutatkoznia, és nem tűnhet komolytalannak. A kérelmező jövedelmétől és vagyonától függően a költségmentesség kiterjed a bírósági költségek és a fél saját ügyvédi költségeinek teljes egészében vagy részben történő fedezésére, de nem terjed ki pervesztesség esetén az ellenérdekű fél ügyvédi költségeire.
8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?
A tartást rendszeresen kell fizetni. A tartásdíj mértékét a tartásra jogosult fél igényeinek és szükségleteinek függvényében határozzák meg, miközben a tartásra kötelezett fél fizetési képességét is figyelembe veszik. A felsőbb járásbíróságok (Oberlandesgerichte) e célból táblázatokat és iránymutatásokat dolgoztak ki, amelyek segítséget nyújtanak a vonatkozó tartásdíjak átalányösszegének meghatározásában. A düsseldorfi táblázatot rendszeresen alkalmazzák a gyermektartásdíj összegének kiszámításához.
Ha megváltoznak azok a tényleges körülmények, amelyeken a bíróság végzései alapulnak, e végzések a tartásra jogosult vagy a tartásra kötelezett fél kérelmére módosíthatók. Kiskorú esetében a gyermektartás a Polgári Törvénykönyv 1612a. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban meghatározható indexált formában is, amikor is a tartást a mindenkor hatályos minimális szintű tartás százalékában határozzák meg. A minimális szintű tartást a Polgári Törvénykönyv 1612a. cikke (1) bekezdésének 2. és 3. mondata szabályozza, és ez a gyermek életkorával összhangban, három meghatározott korsáv szerint emelkedik. Ha a bírósági végzés indexált tartásdíj-fizetést ír elő, nem kell módosítani a végzést, ahogy a gyermek idősebb lesz és egy újabb korsávba kerül.
9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?
Főszabályként a tartást havonta előre kell megfizetni a tartásra jogosult félnek, illetve kiskorú esetében a róla gondoskodó szülőnek vagy annak a félnek, aki egyébként jogosult az összeg átvételére.
10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?
A megállapított tartási követelések végrehajtás (Zwangsvollstreckung) útján kikényszeríthetők. A kényszervégrehajtás az általános szabályoknak megfelelően történik.
A tartásra kötelezett féllel szemben támasztott kötelezettségnek azonban további súlyt ad, hogy e kötelezettség megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után.
A tartási kötelezettségét megszegő személy három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethető. Ha elkerülhetetlen a szabadságelvonást kimondó ítélet, a bíróság felfüggesztheti az ítéletet és elrendelheti, hogy az elítélt fél teljesítse a tartási kötelezettségét. A bíróság visszavonja a büntetés felfüggesztését, ha az elítélt fél súlyosan vagy tartósan ellenszegül a fenti végzésnek, és így megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jövőben további jogsértést követ el, különös tekintettel a tartási kötelezettségének megsértésére. Ha azonban valaki első alkalommal követ el jogsértést, az ügyészség ideiglenesen eltekinthet a vádemeléstől, a bíróság pedig ideiglenesen megszüntetheti a büntetőeljárást, amennyiben a jogsértő felet ezzel egy időben utasítja, hogy egy adott összeg megfizetésével tegyen eleget tartási kötelezettségének.
11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre
A végrehajtó (Gerichtsvollzieher) lefoglalhatja az ingó javakat biztosítékként (Pfändung) (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 808. cikkének (1) bekezdése). A polgári eljárásról szóló törvénykönyv 811–812. cikkei határozzák meg azokat a korlátozásokat, amelyek mellett ez a fajta biztosíték megengedett. Kivételt képeznek a törvénykönyv 811. cikkében felsorolt esetek. Ez a törvénykönyv 811. cikkének (2) bekezdése szerint nem vonatkozik azokra az árukra, amelyeket a vételár későbbi megfizetése miatt tulajdonjog fenntartása (Eigentumsvorbehalt) mellett vásároltak. A törvénykönyv 811a. és 811b. cikkei lehetővé teszik, hogy a 811. cikk alapján kivételnek minősülő értéktárgyak helyébe olyan, alacsonyabb értékű vagyontárgyakat vonjanak be, amelyek ugyanazt a rendeltetést töltik be.
A kötelezett lakása csak bíró által kibocsátott házkutatási végzés alapján kutatható át a kötelezett hozzájárulása nélkül (a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 758a. cikke).
A vagyontárgy biztosítékként való lefoglalásáról a végrehajtási eljárásért felelős bíróság gondoskodik. A jövedelem lefoglalásával kapcsolatos kivételeket a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850. és azt követő cikkei szabályozzák. Azt, hogy a kötelezett jövedelmének mekkora része mentes a végrehajtás alól, nemcsak a kötelezett jövedelmének szintje határozza meg, hanem az is, hány személlyel szemben kötelezhető az érintett személy tartás fizetésére. A számítások megkönnyítésére a törvénykönyv 850c. cikkéhez kapcsolódóan a mellékletben táblázat található a mentességi értékhatárokról. Ezt rendszeresen felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják az értékhatárokat.
Ha a végrehajtás tartási követelés vagy szándékosan elkövetett kötelezettségszegésből (unerlaubte Handlung) eredő követelés alapján történik, akkor a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850d. és 850f. cikkei megengedik, hogy a végrehajtási eljárás tekintetében illetékes bíróság a jogosult kérelmére a biztosítékként történő lefoglalás értékhatárát eltérően határozza meg. A kötelezett a polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850f. cikkének (1) bekezdésével összhangban hasonlóképpen kérelmezheti eltérő értékhatár alkalmazását, ha különleges személyes szükségletei ezt indokolják.
A polgári eljárásról szóló törvénykönyv 850k. cikke alapján a kötelezett bankszámlája mentes lehet a lefoglalás alól. Az ilyen, lefoglalás alól mentes számlát „P-számlának” (Pfändungsschutzkonto, vagy P-Konto) nevezik. Ennek az a célja, hogy biztosítható legyen a kötelezett és eltartottjainak megfelelő életszínvonala. Alaphelyzetben a P-számla az alapszintű mentesség szintjét meg nem haladó számlaegyenleg erejéig nyújt védelmet automatikusan, amely jelenleg 1 133,80 EUR naptári hónaponként. Az alapszintű mentesség összege bizonyos körülmények esetén felemelhető, például a kötelezettre vonatkozó egyéb tartási kötelezettségekre való tekintettel. Lásd a lefoglalás alól mentes összegekre vonatkozó részletes tájékoztatást itt: http://www.bmjv.de/DE/Themen/FinanzenUndAnlegerschutz/ZwangsvollstreckungPfaendungsschutz/Pfaendungsschutzkonto.html. A családi pótlék és bizonyos társadalombiztosítási juttatások további védelmet élveznek. Az ilyen típusú védelem érdekében a kötelezettnek általában csak annyit kell tennie, hogy igazolja ezt a bank felé. Egyedi esetekben ha a kötelezettnek a betegsége folytán különleges szükségletei vannak, a számlaegyenlegnek a lefoglalás alóli mentességben részesülő összegét egyedileg határozza meg a végrehajtási eljárás tekintetében illetékes bíróság.
A tartási követelésekre a három éves, normál elévülési idő vonatkozik (a polgári törvénykönyv 195. szakasza), amely annak az évnek a végén kezdődik, amelyben a követelés felmerült, és a jogosult arról tudomást szerzett (a polgári törvénykönyv 199. szakaszának (1) bekezdése). Külön 30 éves elévülési idő csak a megállapított tartási követelések hátralékaira vonatkozik (a polgári törvénykönyv 197. cikke (1) bekezdésének 3. pontja): az elévülési idő a bíróság jogerős határozatának, vagy a végrehajtható jogcím megállapításának napján, vagy a jegyzőkönyvben foglaltak szerint kezdődik (a polgári törvénykönyv 201. szakaszának (1) bekezdése).
A tartási követelések elévülési ideje felfüggeszthető. A felfüggesztés azt jelenti, hogy az elévülési időbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama (a polgári törvénykönyv 209. cikke). Ez az eset áll fenn a gyermektartás esetén a gyermek 21. életévének betöltéséig (a polgári törvénykönyv 207. szakasza (1) bekezdése 2. mondatának 2a) pontja).
Ha egy végrehajtási igazságszolgáltatási aktusra vagy erre irányuló kérelemre kerül sor, a rendes három éves elévülési idő újrakezdődik (a polgári törvénykönyv 212. szakasza (1) bekezdésének 2. pontja). Ez megakadályozza a megállapított jövőbeli tartási követelések elévülését.
12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?
Pénzkövetelés tekintetében a tartási végzés rendes végrehajtható jogcímnek (Vollstreckungstitel) minősül, ami azt jelenti, hogy főszabályként a tartásra jogosult félnek be kell tartania a rendes végrehajtási szabályokat, és saját magának kell érvényesítenie a követelést.
Az Ifjúságvédelmi Hivatal azonban segíthet a behajtásban, ha a polgári törvénykönyv 1712. szakasza szerint egy gyermek segítőjének szerepét tölti be. A Hivatal akkor segíthet a gyermeknek, ha ezt kérelmezi a gyermek feletti szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő, vagy – ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeletet – a gyermek gondviselő szülője.
Ezt a helyzetet meg kell különböztetni egy másik esettől: előfordulhat, hogy a tartásra jogosult fél részesül bizonyos olyan társadalombiztosítási juttatásokban, amelyek olyan szükségletének kielégítését szolgálják, amelyet egyébként a tartásdíjnak kellene fedeznie. Ha e társadalombiztosítási juttatások kedvezményezettjének egy még nem teljesített tartási követelése áll fenn egy tartásra kötelezett féllel szemben, akkor e tartási követelés főszabályként az illetékes hatósághoz kerül át, amely azt saját nevében érvényesítheti.
Bizonyos esetekben, ha a gyermeket az egyik szülő neveli, és a másik szülő ahhoz nem nyújt pénzbeli tartást, a juttatásokat bizonyos ideig a tartásdíjak előlegezésről szóló törvény (Unterhaltsvorschussgesetz, UVG) alapján fizetik. Ezt követően a tartásdíjat előlegező hivatal (Unterhaltsvorschusskasse) behajtja a rá átruházott tartási követelést.
Emellett ha a tartásra kötelezett fél nem fizet tartásdíjat, és szociális segély (Sozialhilfe) kifizetésére van szükség (feltéve, hogy a szociális segély egyéb jogosultsági követelményeinek eleget tesznek), a tartási követelések átkerülnek a szociális segély kifizetőjéhez (a fent említett tartásdíj-előlegekhez hasonlóan), és így azokat e szerv érvényesítheti. Az álláskeresőknek járó alapellátás (Grundsicherung für Arbeitssuchende) esetében a kötelezettség csak a kifizetőtől a tartásra kötelezett félnek küldött írásbeli értesítéssel ruházódik át.
13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?
A 12. kérdésben említett, a tartásdíj előlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetések, valamint a szociális segély és az álláskeresőknek járó alapellátás meghatározott célú, független társadalombiztosítási juttatások, és nem a szoros értelemben vett tartási kifizetések. Ezeket az illetékes közigazgatási szerv közvetlenül a kérelmező részére fizeti ki. Ezek nem függenek attól, hogy a tartási követelés behajtható-e vagy sem. A tartási követelést átvevő közigazgatási szervek a saját nevükben érvényesíthetik a követelést.
A tartásdíj előlegezéséről szóló törvény szerinti kifizetésekkel, valamint a szociális segéllyel és az álláskeresőknek járó alapellátással szemben az Ifjúságvédelmi Hivatal által a követelés érvényesítésében nyújtott segítség nem eredményez az illetékes közigazgatási szerv részére önálló követelési jogcímet. Ebben az esetben a közigazgatási szerv szerepe arra korlátozódik, hogy segítséget nyújtson a jogosult fél részre a tartási követelés érvényesítésében.
14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:
14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?
Ha egy tartásra jogosult fél egy külföldön élő kötelezettel szemben kíván tartási követelést érvényesíteni, akkor a bonni Szövetségi Igazságügyi Hivataltól (Bundesamt für Justiz) kérhet segítséget. A Németországi Szövetségi Köztársaság a Szövetségi Igazságügyi Hivatalt jelölte meg központi hatóságként a határokon átnyúló tartási eljárásokban.
14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?
A tartásról szóló európai uniós rendelet 55. cikke, a tartási kötelezettségekről szóló 2007. évi hágai egyezmény 9. cikke vagy az 1956. évi ENSZ-egyezmény 2 cikkének (1) bekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése alapján egy Németországban élő jogosult fél által előterjesztett kérelmeket a bonni Szövetségi Igazságügyi Hivatalon keresztül lehet benyújtani a megkeresett központi hatósághoz. További tájékoztatásért lásd: https://www.bundesjustizamt.de/DE/Themen/Buergerdienste/AU/AU_node.html
A központi hatóság elérhetőségei:
Bundesamt für Justiz
Unit II 4
53094 Bonn
Germany
E-mail: auslandsunterhalt@bfj.bund.de
Tel.: +49(0)228 99410 6434
Fax: +49(0)228 99410 5202
15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:
15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?
A tartásról szóló európai uniós rendelet 55. cikke, a tartási kötelezettségekről szóló 2007. évi hágai egyezmény 9. cikke vagy az 1956. évi ENSZ-egyezmény 2 cikkének (1) bekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése alapján a jogosult felek, akik külföldön rendelkeznek tartózkodási hellyel, a tartózkodási helyük szerinti állam központi hatóságához nyújthatják be kérelmüket.
15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?
Ezeket a kérelmeket a központi hatóság útján kell benyújtani a lakóhely szerinti országban. Onnan továbbítják őket a Németországi Szövetségi Köztársaság központi hatóságához (lásd 14.2. fejezet).
16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?
Igen.
17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?
Tárgytalan.
18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?
A tartási eljárások illetékeit főszabályként előzetesen kell megfizetni. A tartási rendelet hatálya alá tartozó ügyekben költségmentesség a rendelet 44–47. cikkeivel összhangban biztosítható. Bizonyos körülmények fennállása – különösen költségmentesség megállapítása – esetén az előzetes fizetési kötelezettséget nem kell alkalmazni.
19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?
Németország felhatalmazta központi hatóságát – a Szövetségi Igazságügyi Hivatalt – az 51. cikkben említett intézkedések hatékonyságának biztosításához szükséges hatáskörökkel.
