Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A (finn) gyermektartási törvény (704/1975) rendelkezik a gyermektartás szabályairól.

E törvény értelmében a gyermeknek joga van a megfelelő tartáshoz. Ebbe beletartozik a gyermek anyagi és pszichológiai szükségleteinek kielégítése a fejlődésének különböző szintjein, valamint az ellátásához és iskoláztatásához szükséges költségeknek, illetve az egyéb kapcsolódó kiadásoknak a fedezése.

A gyermeknek joga van arra, hogy eltartsák őt a szülei, akiknek képességükhöz mérten ez a kötelességük. Ha egy szülő elhanyagolja a gyermekével kapcsolatos tartási kötelezettségét, vagy ha a gyermek nem él együtt állandóan a szülőjével, az adott szülő kötelezhető arra, hogy a gyermek után tartásdíjat fizessen.

A szülőknek nincs joguk arra, hogy tartást kapjanak gyermeküktől.

A (finn) házassági törvény (234/1929) rendelkezik a házastársnak fizetendő tartásról.

A házasságban mindkét házasfélnek a képességeihez mérten szerepet kell vállalnia a háztartás közös költségeinek viselésében és a másik házasfél eltartásában.

Ha az egyik házasfél elhanyagolja tartásfizetési kötelezettségét, vagy ha a házasfelek külön élnek, az egyik fél kötelezhető arra, hogy a másiknak tartást fizessen.

A házasság felbontása után az egyik fél akkor kötelezhető arra, hogy a korábbi házastársának tartást fizessen, ha a felek erről megállapodást kötöttek, és azt a helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya jóváhagyta. Ha felbontják a házasságot, a bíróság is elrendelheti, hogy az egyik fél tartást fizessen az ezt igénylő másik félnek. A finn joggyakorlatban azonban ritkán fordul elő, hogy az egyik felet arra köteleznék, hogy tartást fizessen a korábbi házastársának. A házasság felbontása után a felek általában saját magukat tartják el.

A házasfélnek a korábbi házastárs által nyújtott tartáshoz való joga megszűnik, ha a tartásban részesülő fél újra megházasodik.

A házasfelekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a bejegyzett életközösségben élő párokra is alkalmazni kell.

A feleknek semmilyen más személyes jogviszony tekintetében nincs tartásfizetési kötelezettségük egymással szemben.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermeknek a szülők általi tartásra vonatkozó joga a gyermek 18. életévének betöltésével megszűnik.

A szülők indokolt esetben a gyermek 18 éves kora után is kötelesek viselni a gyermek iskoláztatásának költségeit. Erre azonban a finn joggyakorlatban ritkán kerül sor.

Lásd még az 1. kérdést.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Mind a tartásra jogosult fél, mind a tartás fizetésére kötelezett fél a helyhatósági szociális jóléti bizottsághoz fordulhat, amely segítséget nyújthat a tartásdíjra vonatkozó megállapodás megfogalmazásában. A helyhatósági szociális jóléti bizottság által jóváhagyott megállapodás ugyanúgy közvetlenül végrehajtható, mint egy bírósági ítélet.

A gyermektartásról szóló törvény 8(a) cikke értelmében ha egy gyermeknek vagy egy tartás fizetésére kötelezett félnek nincs lakóhelye Finnországban, a helyhatósági szociális jóléti bizottság akkor hagyhatja jóvá a tartási megállapodást, ha egy finnországi bíróság rendelkezik az ügyben joghatósággal a 4/2009/EK tanácsi rendelet 3. vagy 6. cikke alapján, és ha a felek a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv 7. cikkével összhangban megegyeztek abban, hogy a tartási kötelezettséggel kapcsolatban a finn jog az irányadó.

Ha egy tartási ügy a vita tárgya, a tartásra jogosult fél vagy a tartás fizetésére kötelezett fél keresetet nyújthat be a bírósághoz.

A házasfelek köthetnek informális írásbeli megállapodást a tartásról, és kérhetik a helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztályától annak jóváhagyását. Kérésre a hatóság segít a szülőknek a megállapodás megfogalmazásában.

Két házasfelet érintő tartási ügyben keresettel lehet a bírósághoz fordulni.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

---

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartásra vonatkozó, határon átnyúló ügyekre a 4/2009/EK tanácsi rendelet és annak a joghatóságot szabályozó rendelkezései alkalmazandók.

A tartási kötelezettségre vonatkozó ügyekben a tagállamok tekintetében az alábbi bíróságok rendelkeznek joghatósággal:

1. az alperes szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság, vagy
2. a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság, vagy
3. az a bíróság, amely a saját joga alapján joghatósággal rendelkezik egy személy jogállásának meghatározására, amennyiben a tartási ügy ilyen eljáráshoz kapcsolódik, kivéve, ha az a joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul, vagy
4. az a bíróság, amely a saját joga alapján joghatósággal rendelkezik a szülői felelősségre vonatkozó döntésre, amennyiben a tartási ügy ilyen eljáráshoz kapcsolódik, kivéve, ha az a joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul.

Ha az ügynek nincs határon átnyúló eleme, akkor a joghatóságra a (finn) bírósági eljárási törvénykönyv (4/1734) előírásai vonatkoznak.

A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 10. fejezetének 1. cikke szerint egy személlyel szembeni követelés megvizsgálásának helye az a kerületi bíróság, amelynek illetékességi területén az adott személy lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkezik. A 10. fejezet 9. cikke alapján a tartásra irányuló kérelmet az a kerületi bíróság is vizsgálhatja, amelynek illetékességi területén a tartást követelő vagy abban részesülő személy lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkezik.

Amennyiben az ügy házasság felbontására vagy életközösség megszüntetésére vonatkozik, akkor abban előterjeszthetők a tartást érintő megállapodással, a gyermekek feletti felügyelettel vagy láthatási jogokkal, illetve a házasság felbontásával vagy az életközösség megszüntetésével kapcsolatos egyéb kérelmek is. Ilyen esetben a házasság felbontásának ügyében eljáró bíróság rendelkezik illetékességgel.

Ha a tartásra vonatkozó követelést a gyermek feletti felügyelettel vagy az apaság megállapításával kapcsolatos eljárással összefüggésben terjesztették elő, a tartásra vonatkozó pert az a bíróság is tárgyalhatja, amely előtt az előbb említett kérdésben eljárás indul.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmező segítség (ügyvéd) igénybevétele nélkül is megindíthatja az eljárást. Mivel azonban egy jogi eljárásban a fél általában szakszerű segítségre szorul, tanácsos ügyvédet fogadni.

Határon átnyúló tartási ügyekben az érintett felek egy központi hatósághoz fordulhatnak.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A bírósági eljárás illetékköteles. Az illetéket a bíróság szabja ki, összege (86–200 EUR) függ a bíróságtól és az ügy elbírálásának munkaigényétől. (A körzeti bíróságok illetékei).

A költségmentességről szóló (finn) törvény és a tartással kapcsolatos egyes nemzetközi ügyekben eljáró finnországi központi hatóságról szóló (finn) törvény (1076/2010) határozza meg a kérelmező költségmentességhez való jogára vonatkozó rendelkezéseket. Különleges viszonossági megállapodás alapján valamely külföldön élő kérelmező is jogosult lehet tartási ügyben költségmentességre. Ilyen megállapodások egyrészről Finnország, másrészről az Egyesült Államok bizonyos államai és Kanada egyes tartományai között állnak fenn.

További információk a Finnországban igényelhető költségmentességről itt találhatók: https://oikeus.fi/oikeusapu/en/index.html

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartásról szóló törvény (704/1975) rendelkezik a gyermek részére fizetendő tartás szabályairól.

Főszabályként – eltérő megállapodás vagy rendelkezés hiányában – a tartásdíj készpénzben, havonta előre fizetendő. A tartás fizetése kivételesen elrendelhető egy összegben, illetve ingó vagy ingatlan vagyon juttatása formájában is.

Finnországban a gyermek után fizetendő tartás összegét nem egy meghatározott díjszabás alapján állapítják meg. Minden ügyet egyedileg bírálnak el. A törvény 1. cikke alapján a gyermeknek joga van a megfelelő tartásra. Ebbe beletartozik a gyermek anyagi és lelki szükségleteinek kielégítése a fejlődésének különböző szintjein, valamint az ellátásához és iskoláztatásához szükséges költségeknek, illetve az egyéb kapcsolódó kiadásoknak a fedezése. A törvény 2. cikke alapján a szülők képességük szerint kötelesek gyermekeiket eltartani. E képességük vizsgálata során figyelembe kell venni korukat, munkaképességüket, a kereső foglalkozás szerzésére vonatkozó esélyeiket, a rendelkezésükre álló javakat és pénzeszközöket, valamint a tartásra vonatkozó jogi kötelezettséggel kapcsolatos egyéb szempontokat. A szülők tartási kötelezettségének mértékére irányuló vizsgálat során figyelembe kell venni a gyermekek azon képességét és lehetőségeit is, hogy eltartsák saját magukat, valamint azokat a tényezőket is, amelyek következtében a szülőktől nem várható el a gyermektartás költségeinek viselése vagy az érintett költségek minimalizálhatók.

A megélhetési költségek növekedésével összhangban a fizetendő tartásdíj összege időszakonként automatikusan emelkedik. Az automatikus emelésre vonatkozó további rendelkezéseket az egyes tartási kifizetéseknek a megélhetési indexhez való hozzákapcsolásáról szóló (finn) törvény (583/2008) tartalmazza.

A tartásdíj összege és fizetésének módja megállapodás útján vagy bírósági ítélettel megváltoztatható, amennyiben a tartásdíj megállapításának időpontjához képest alapvetően megváltoztak a körülmények, és ezért észszerűnek mutatkozik a változtatás, figyelemmel a gyermek és a tartást fizető szülő helyzetére.

A házassági törvény határozza meg a házastársnak fizetendő tartásra vonatkozó rendelkezéseket. A finn joggyakorlatban azonban ritkán fordul elő, hogy az egyik felet arra köteleznék, hogy tartást fizessen a korábbi házastársának. A házasság felbontása után a felek általában saját magukat tartják el.

A készpénzben történő tartásdíjfizetés elrendelhető határozatlan időre vagy mindaddig, amíg a megállapodásban, határozatban vagy ítéletben meghatározott rögzített időtartam le nem jár. A tartás fizetése azonban elrendelhető egy összegben is, ha ezt a tartás fizetésére kötelezett fél személyes pénzügyi helyzete vagy más tényezők indokolják. A tartás fizetése elrendelhető ingó vagy ingatlan vagyon juttatása formájában is.

Annak érdekében, hogy a megélhetési költségeket tükrözze, a fizetendő tartásdíj időszakonként automatikusan emelkedik. Az automatikus emelésre vonatkozó további rendelkezéseket az egyes tartási kifizetéseknek a megélhetési indexhez való hozzákapcsolásáról szóló (finn) törvény (583/2008) tartalmazza.

A bíróság határozata vagy ítélete, illetve a házasfelek megállapodása akkor módosítható, ha ezt a megváltozott körülmények indokolják. A tartás egy összegben való megfizetéséről szóló határozat, ítélet vagy megállapodás azonban nem módosítható a tartás megfizetését követően. A házasfelek által a tartásról kötött megállapodás akkor módosítható, ha a megállapodás fenntarthatatlannak minősül. A törvény szerint az időszakonként fizetendő tartásra vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a tartásra jogosult fél újabb házasságot köt.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A gyermek után fizetendő tartásdíjat a gyermek gondviselője részére (bankszámlájára) kell teljesíteni.

A házastársnak fizetendő tartásdíjat a házastárs részére (bankszámlájára) kell teljesíteni.

Főszabályként – eltérő megállapodás vagy rendelkezés hiányában – a tartásdíj készpénzben, havonta előre fizetendő. A tartás fizetése kivételesen elrendelhető egy összegben, illetve ingó vagy ingatlan vagyon juttatása formájában is.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A tartásra jogosult fél vagy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a Finn Társadalombiztosítási Intézet (Kela) (lásd a 12. pontot) keresetet indíthat a tartás megfizetésének végrehajtása iránt, ha a tartás megfizetésére kötelezett fél nem fizeti meg a bíróság által elrendelt vagy a megállapodásban vállalt tartást.

A tartásdíjra jogosult fél kérheti a végrehajtótól a tartási megállapodás vagy határozat végrehajtását a (finn) végrehajtási törvény rendelkezései szerint. A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya is adhat tanácsot családjoggal kapcsolatos ügyekben.

Ha egy tartás fizetésére kötelezett házasfél megszegi a helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya által jóváhagyott megállapodásban, illetve egy bírósági határozatban vagy ítéletben foglalt kötelezettségét, a tartásra jogosult fél kérheti a végrehajtótól a tartási megállapodás vagy határozat/ítélet végrehajtását a végrehajtási törvény rendelkezései szerint.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Végrehajtás és az adósvédelem szabályai

Ha az ügyet egy végrehajtási irodához utalják, az adós először az eljárás megindításáról szóló értesítést és egy fizetési emlékeztetőt kap. Főszabály szerint az adósnak lehetőséget kell adni arra, hogy az emlékeztető hatására kifizesse a tartozását.

Ha az adós az emlékeztető hatására sem fizet, vagy nem veszi fel önként a kapcsolatot egy végrehajtási irodával a fizetés ügyében, a végrehajtási iroda nyilvántartásokban végzett kutatással vizsgálatot indít az adós jövedelme és vagyona tárgyában.

Az adós jövedelmének és vagyonának vizsgálata tárgyában indított eljárási cselekményekre és az ezt követő vizsgálatokra szigorú szabályok vonatkoznak.

A legtöbb esetben lefoglalják az adós jövedelmét és a bankszámláján található összegeket. Általában az adós jövedelmének, nyugdíjának, munkanélküliségi vagy anyasági segélyének egyharmada foglalható le. Az üdülési jutalmak, fizetésen kívüli juttatások, megbízási díjak, honoráriumok és egyéb pénzbeli díjazások egyaránt jövedelemnek számítanak. A lefoglalt összeget a nettó jövedelemből számítják ki. A szociális segélyek és az olyan jóléti juttatások, mint a lakhatási támogatás és a családi pótlék ebbe nem számítanak bele. A jövedelem időről időre történő lefoglalása helyett fizetési terv is kidolgozható.

A végrehajtási cselekmények során és a fizetési tervekben mindig figyelembe kell venni az adós vagyonának azon részét, amely törvényi védelem alatt áll, más szóval a létfenntartáshoz számára szükséges összeget. A védett rész mértékét az országos nyugdíjindex alapján vizsgálják felül. A megállapodás szerinti védett mértékek szemléltető példákkal együtt megtalálhatók az alábbi címen: https://oikeus.fi/ulosotto/en/index/velallisenaulosotossa/palkanulosmittaus.html

Az adós élhet fellebbezéssel, de az adósság behajtásának folyamata csak akkor szünetel, ha a bíróság ezt külön elrendeli.

Tartással kapcsolatos tartozás elévülése

A gyermektartásról szóló törvény 16(c) cikke szerint az időszakonként fizetett tartást és az elmaradások tekintetében erre vonatkozóan számított késedelmi kamatokat a tartás fizetésére kötelezett féltől a fizetés esedékessé válásának évét követő év kezdetétől számított öt éven belül kell behajtani. Ellenkező esetben a követeléshez fűződő jog elévül. Az egy összegben fizetett tartást és az elmaradások tekintetében erre vonatkozóan számított késedelmi kamatokat ezzel szemben a tartásdíj esedékessé válásának időpontjától számított öt éven belül, de legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül lehet behajtani, amikor a tartásdíj jogosultja nagykorúvá válik.

Hasonlóképpen a Társadalombiztosítási Intézet is azon tartásdíj esedékesé válásának évét követő év kezdetétől számított öt éven belül kell a kötelezett féltől behajtania az általa kifizetett gyermektartási segélyt, amelynek elmulasztására való tekintettel a segélyt kifizették. Ellenkező esetben a követeléshez fűződő jog elévül (a gyermektartási segélyről szóló törvény (580/2008) 22. cikke).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha egy tartás fizetésére kötelezett fél nem fizeti meg a megállapodás szerinti tartást, a jogosult félnek egy végrehajtótól kell kérnie a tartozás behajtását. A végrehajtási iroda útmutatást ad arra nézve, hogyan kell megfogalmazni egy ilyen kérelmet. A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya is adhat tanácsot családjoggal kapcsolatos ügyekben. Lásd a 13. és 14. szakaszokat. A végrehajtási iroda nem számít fel díjat a tartási követelések behajtásáért. Az eljárásra vonatkozó további részletek: https://oikeus.fi/ulosotto/en/index.html

Ha a tartásra jogosult fél a tartásdíj megfizetésének elmulasztása miatt a Finn Társadalombiztosítási Intézettől (Kela) kap gyermektartási segélyt, akkor nem indíthat eljárást a tartásdíj behajtására. Ha a Kela fizeti ki gyermektartási juttatást, akkor az általa kifizetett gyermektartási juttatással megegyező összegben jogosulttá válik a tartásdíjra (visszkereseti jog) (a gyermekvédelmi törvény (580/2008) 19. cikke). Ha a megállapodás szerinti tartásdíj összege magasabb, mint a Kela által kifizetett gyermektartási segély, és a tartásdíj fizetésére kötelezett fél nem fizeti a tartást, akkor a Kela kifizeti a gyermektartási segély teljes összegét, és behajtja a teljes ki nem fizetett tartásdíjat a kötelezett féltől. Ha ez eredménnyel jár, a Kela a tartozás behajtása után kifizeti a gyermek felügyeletét gyakorló szülő részére a tartásdíj és a gyermektartási segély összege közötti különbözetet.

Határon átnyúló tartásdíj-behajtási ügyekben az érintett felek az igazságügyi minisztériumhoz, mint központi hatósághoz fordulhatnak.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Ha egy tartás fizetésére kötelezett fél nem fizeti meg a tartási megállapodás vagy határozat alapján fennálló tartozását egy Finnországban lakó gyermek után, a gyermek gyermektartási segélyre lesz jogosult a Finn Társadalombiztosítási Intézettől (Kela). A Kela által fizetett gyermektartási segély mértékére vonatkozó információk az alábbi címen érhetők el: http://www.kela.fi/elatustuki (az egyes tartási kifizetéseknek a megélhetési indexhez való hozzákapcsolásáról szóló 583/2008. törvény).

Akkor is lehetőség van a gyermektartási segély igénybevételére, ha a tartásra kötelezett házasfél pénzügyi nehézségei miatt a tartási megállapodás vagy határozat formájában meghatározott gyermektartás összege alacsonyabb, mint az aktuálisan kifizethető gyermektartási segély összege. Ilyen esetekben a Kela fizeti meg a tartásdíj és a gyermektartási segély összege közötti különbözetet. Ezenfelül a gyermek megkapja az adóstól a tartási megállapodásban vagy határozatban meghatározott tartásdíjat is. Ha a tartás fizetésére kötelezett fél nem képes a tartásdíj megfizetésére, akkor ez az összeg megállapítható 0 EUR összegben is. Ekkor a Kela fizeti ki a gyermektartási segély teljes összegét.

A gyermektartásról szóló törvény (580/2008) szabályozza a gyermektartási segély igénybevételének követelményeit. A gyermektartási segélyt a gyermek gyámjának vagy törvényes képviselőjének, illetve olyan személynek a kérelmére állapítják meg, aki a szokásjog alapján a gyermek gondviselőjének minősül. Az önálló életvitelt folytató, 15 évesnél idősebb gyermek is benyújthatja a kérelmet. A gyermektartási segély kifizetése nem szünteti meg az érintett fél azon kötelezettségét, hogy a tartásdíjat teljes egészében megfizesse. Ha a Kela úgy dönt, hogy a tartásdíjfizetés elmaradása miatt gyermektartási segélyt fizet, akkor jogosult – és kötelezett – lesz arra, hogy az érintett féltől behajtsa az összes elmaradt tartásdíjfizetést.

A tartásra jogosult házastárs csak a házastársától kaphat tartásdíjat.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Finnországban az igazságügyi minisztérium jár el központi hatóságként a tartás behajtására vonatkozó nemzetközi megállapodások tekintetében (lásd például a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendeletet, valamint a gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. évi hágai egyezményt). A központi hatóság feladatai közé tartozik a tartási kérelmek átvétele, azok továbbítása az illetékes hatóságokhoz és a kérelmekkel kapcsolatos eljárások megindítása.

Ha a tartás fizetésére kötelezett fél olyan országban él, ahol hatályban vannak a tartás behajtására irányuló nemzetközi megállapodások, a kérelmező kérheti az igazságügyi minisztériumtól a tartásnak az adott külföldi országban történő behajtását. Szükség esetén a kérelmezőnek mindenképpen tanácsos kapcsolatba lépnie a jogsegélyirodával vagy egy ügyvéddel (például azzal kapcsolatban, hogyan készítse el a kérelmezési iratokat). A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztálya is adhat tanácsot családjoggal kapcsolatos ügyekben.

Ha a tartásra jogosult fél a tartásdíjfizetés elmaradása miatt gyermektartási segélyt kap a Kela-tól, akkor a Kela az általa kifizetett gyermektartási segély erejéig jogosulttá válik a tartásdíjra (visszkereseti jog) (a gyermekvédelmi törvény (580/2008) 19. cikke). Ilyen esetben a Kela hajtja be az elmaradt tartási fizetéseket a tartásdíjra jogosult fél nevében, aki ilyenkor nem tehet lépéseket a tartozás behajtására. Ha a megállapodás szerinti tartásdíj összege magasabb, mint a Kela által kifizetett segély, akkor a Kela kifizeti a gyermektartási segély teljes összegét, és behajtja a teljes ki nem fizetett tartásdíjat a tartás fizetésére kötelezett féltől. Ha ez eredménnyel jár, a Kela a tartozás behajtása után kifizeti a gyermek felügyeletét gyakorló szülő részére a tartásdíj és a gyermektartási segély összege közötti különbözetet.

A tartásra jogosult házastárs csak a házastársától kaphat tartásdíjat. A tartásra jogosult házastárs csak a házastársától kaphat tartásdíjat. A tartásra jogosult házastárs felveheti a kapcsolatot egy végrehajtóval annak kiderítése céljából, hogy a külföldön élő házastársának van-e Finnországban a végrehajtási törvény szerint lefoglalható vagyona. Az igazságügyi minisztérium segítsége is kérhető a külföldi tartás behajtásában.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az igazságügyi minisztérium (központi hatóság) elérhetőségei:

Cím: Ministry of Justice
PO BOX 25,
00023 Government

Telefonszám: +358 29516001
Fax: +358 9 1606 7524
E-mail: maintenance.ca@om.fi

Az igazságügyi minisztérium honlapja: https://oikeusministerio.fi

A Finn Társadalombiztosítási Intézet (Kela) elérhetőségei:
Cím: Kansaneläkelaitos,
Perintäkeskus 
PO BOX 50,
00601 Helsinki

Telefonszám: +358 20 634 4940 (magánszemélyek), +358 20 634 4942 (hatóságok) 
Fax +358 20 635 3330

E-mail-cím: maintenance@kela.fi

A Kela honlapja: https://www.kela.fi/web/en

A jogsegélyirodák honlapjai: https://oikeus.fi/oikeusapu/en/index/yhteystiedot.html

A helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztályainak elérhetőségei megtalálhatók a telefonkönyvben, illetve ezekről a finn telefonos tudakozónál lehet érdeklődni. Az érdeklődés során az érdeklődőnek jeleznie kell, hogy melyik helyi önkormányzat szociális szolgáltatási osztályát keresi. Finnországban csaknem 320 helyi önkormányzat (helyhatóság) működik.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Másik országban élő kérelmező számára a legcélszerűbb felvenni a kapcsolatot az adott országban működő illetékes központi hatósággal, amely aztán kapcsolatba lép Finnország igazságügyi minisztériumával. (Lásd a 13., 14. és 15. szakaszokat).

A kérelmező közvetlenül is felveheti a kapcsolatot a finn hatóságokkal.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 15. kérdésre adott válaszokat.

Ha a tartásra jogosult fél (gyermek vagy házastárs) és a fizetésre kötelezett fél különböző országban élnek, az igazságügyi minisztérium bármelyik félnek, valamint a külföldi ország illetékes hatóságainak is segítséget nyújthat az ügyben. A kérelmező (a jogosult gyermek vagy házastárs) kérheti a minisztériumtól, hogy járjon el annak érdekében, hogy egy külföldi országban hozott ítéletet, határozatot vagy jóváhagyott tartási megállapodást Finnországban hajtsanak végre, és hogy a zárolás útján történő végrehajtás révén befolyt tartást a jogosult fél által kért bankszámlára fizessék be. Az igazságügyi minisztérium azonban nem tud az adós helyett tartást fizetni.

Számos hatályos nemzetközi megállapodás értelmében a központi hatóságként eljáró igazságügyi minisztérium feladata például a következőkben történő segítségnyújtás: az adós vagy a jogosult hollétének kiderítése, információszerzés az adós vagy a jogosult jövedelméről, illetve a leszármazás megállapításában történő segítségnyújtás, ha ez a tartás behajtásához szükséges.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

------

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Ha az igazságügyi minisztérium vagy egy általa felhatalmazott személy a különböző hatályos nemzetközi megállapodások keretében központi hatóságként betöltött szerepénél fogva képviseli a kérelmezőt bíróság vagy más hatóság előtt Finnországban, a kérelmező költségmentességben részesül függetlenül attól, hogy a költségmentességre vonatkozó jogszabályok egyébként milyen feltételeket írnak erre elő.

1. Ez olyan ügyekre vonatkozik, amelyeknek a tárgya: annak megállapítása, hogy egy külföldi államban kibocsátott tartási határozat elismerhető vagy végrehajtható Finnországban;
2. leszármazás megállapítása;
3. szülő kötelezése arra, hogy a gyermekének tartást fizessen;
4. a gyermek részére megállapított tartásdíj módosítása, ha a kérelmező a gyermek vagy annak képviselője.

A 2–4. pontban foglaltak azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a gyermek az eljárás megindításakor 21 évesnél fiatalabb.

Ha az igazságügyi minisztérium vagy egy általa felhatalmazott személy a különböző hatályos nemzetközi megállapodások keretében központi hatóságként betöltött szerepénél fogva képviseli a kérelmezőt a tartási határozat végrehajtása során, a kérelmezőt nem terheli semmiféle végrehajtási költség.

Más esetekben a kérelmező általános költségmentességért folyamodhat. A költségmentesség azt jelenti, hogy a kérelmező (ügyvédi) segítséget vehet igénybe a jogi eset megoldásához, és azt teljes egészében vagy részben az állam finanszírozza. A költségmentesség minden jogi esetre kiterjed. Általánosságban csak a Finnországban tárgyalt ügyekre korlátozódik. A kérelmező lakó- és tartózkodási helyétől függetlenül bármelyik jogsegélyirodában kérelmezhető. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a kérelmező a hozzá legközelebb eső irodához fordul. A kérelmezőnek be kell mutatnia a jövedelmére, a megtérítendő kiadásaira, a vagyonára és az adósságaira vonatkozó igazolásokat. Be kell nyújtani annak az ügynek az ismertetését is, amelyre vonatkozóan a költségmentességet kérelmezik, illetve a kérelmező rendelkezésére álló, jogi eljárási költséget fedező esetleges biztosítás adatait is. További információk: https://oikeus.fi/oikeusapu/en/index.html

A finn végrehajtási hatóságok nem számítanak fel díjat a tartásdíj végrehajtásáért.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az igazságügyi minisztérium a rendelet 51. cikke szerinti kijelölt hatóság. Feladatait illetően további nemzeti jogszabályi rendelkezések találhatók a tartással kapcsolatos egyes nemzetközi ügyekben Finnországban illetékes központi hatóságról szóló törvényben (1076/2010).

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.