Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Családi tartási kötelezettségek

Észtország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Az észt alkotmány alapján a tartási kötelezettség a család arra vonatkozó kötelessége, hogy gondoskodjon azokról a családtagokról, akik segítségre szorulnak.

A tartásdíj a bíróság által elrendelt olyan összeg, amelyet a tartás céljára kell fizetni, általában rendszeres pénzbeli juttatás formájában. A jogosult személy kérelmére bizonyos esetekben a bíróság elrendelheti a tartás egy összegben való megfizetését. A kiskorú gyermek részre tartásdíj fizetésére kötelezett személy indokolt esetben kérheti, hogy engedélyezzék számára a tartási kötelezettség nem pénzben történő teljesítését.

A segítségre szoruló személy részére járó tartási kötelezettség megfizetése általában az adott személy első és másodfokú felmenőit és leszármazóit terheli – más szavakkal a felnőtt gyermek, a szülő és a nagyszülő kölcsönösen kötelesek gondoskodni egymásról. A házastársak is kötelesek kölcsönösen eltartani a családjukat a munkájuk és a vagyonuk révén, beleértve a közös háztartás költségeinek fedezésére irányuló tevékenységeket, valamint a házastárs és a gyermekeik szokásos és rendkívüli szükségleteinek kielégítését. A segítségre szoruló személy részére történő tartásdíj-fizetési kötelezettség kiterjedhet az elvált házastársra vagy arra a személyre is, akivel az adott személy nem kötött házasságot, de akivel közös gyermeke van.

A kiskorú gyermek szülője tartásdíj formájában fizeti a tartást, különösen akkor, ha a szülő nem él együtt a gyermekkel, vagy nem vesz részt a gyermek nevelésében. A segítségre szoruló személy elvált házastársa elsősorban akkor köteles tartást nyújtani, ha a házasság felbontása után a gyermekről való gondoskodás kötelezettsége miatt az adott személy nem képes magát fenntartani, illetve ha a kora vagy az egészségi állapota miatt szorul segítségre. Az a személy, akinek a segítségre szoruló személlyel közös gyermeke van, köteles a gyermek születését követő 12 hétig tartást nyújtani, ezt követően pedig akkor, ha az adott személynek a gyermek nevelése, a terhesség vagy a szülés következtében olyan egészségügyi problémája van, ami miatt segítségre szorul.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A nagykorúság korhatára a 18. év, a 18 évesnél fiatalabb személy kiskorú. A kiskorú gyermek jogosult tartásdíjra, és a támogatás nyújtására – egyenlő részben – elsősorban a gyermek szülei kötelesek. Az a 18. életévét betöltött gyermek, aki alapfokú, felső középfokú vagy szakképző oktatási intézményben folytatja alap- vagy középfokú tanulmányait, szintén jogosult tartásra, de csak a 21. életéve betöltéséig.

A maguk eltartására képtelen más felmenők vagy leszármazók szintén jogosultak a tartásra, ha megállapítható a rászorultságuk.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kiskorú gyermek szülőjétől követelhető a tartási kötelezettség teljesítése. Ha a szülő önként nem fizeti a tartást, a bíróságnál kérelmezhető a tartásdíj megfizetésére való kötelezés. Tartás kérelmezésekor vagy a gyermek részére járó tartásdíjra vonatkozó gyorsított eljárásos fizetési meghagyás indítványozható, vagy (tartásdíj-kereset formájában) igénybejelentés tehető a bíróságnál. Kiskorú gyermek részére történő tartásdíj követelése esetén nem kell állami illetéket fizetni.

A fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárás egyszerűsített eljárás, amelyben a tartásdíj fizetése csak kiskorú gyermek részére rendelhető el, ha a fizetésre kötelezett szülő neve megtalálható a gyermek születési anyakönyvi kivonatán, a tartásdíj havi összege nem haladja meg a 200 EUR-t, és a másik szülő nem emel kifogást a tartásdíj megfizetése ellen. Ha a fizetési meghagyás benyújtásának feltételei nem állnak fenn, a gyermek lakóhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kell a tartásdíjra vonatkozó igénybejelentést megtenni.

A kiskorú gyermeket megillető tartásdíj-követelést tartalmazó fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárásról további információk itt találhatók. A gyermektartás megfizetésére vonatkozó igénybejelentés nyomtatványa itt érhető el.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A kiskorú gyermekek tartásra jogosultak. Ha a kiskorú korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik, a gyermek törvényes képviselője – a felügyeleti jogot gyakorló szülő – nyújtja be a gyermek nevében a bírósághoz az igénybejelentést. Ha a gyermeknek kirendelt gyámja van, a keresetet a gyermek törvényes képviselőjeként eljárva a gyermek gyámja nyújtja be.

A cselekvőképes felnőtt önállóan nyújtja be a tartásra irányuló keresetét.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Ha a bíróságtól azt kérelmezik, hogy egy szülőt a kiskorú gyermekével szembeni tartási kötelezettségének teljesítésére kötelezzen, akkor ez tartási ügynek minősül. Tartási ügyben a kérelmet a gyermek lakóhelye szerint illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek nem Észtországban él, a keresetet az alperes lakóhelye szerint kell benyújtani. Ha az alperes nem Észtországban él, a keresetet a felperes lakóhelye szerint kell benyújtani.

Tartás a fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárásban is kérhető (lásd a 3. kérdésre adott választ).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A gyermektartás bíróságon történő érvényesítéséhez keresetet kell indítani, amihez nem feltétlenül szükséges jogi szakember segítségét vagy közvetítő szolgáltatásait igénybe venni. A bíróság a kereset benyújtásának napjától kezdve ítéli meg a tartás fizetését, de a kereset alapján a tartás visszamenőleges megfizetését is elrendelheti a kereset benyújtásának napját megelőző legfeljebb egy évre.

A gyermektartás megfizetésére vonatkozó igénybejelentés nyomtatványa itt érhető el.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A kiskorú gyermek részére fizetendő gyermektartás érvényesítését vagy a gyermektartási igény tekintetében beadott fizetési meghagyás gyorsított eljárásban történő kérelmezésének felülvizsgálatát célzó keresetet nem terheli állami illeték.

Az eljárási költségek fedezésére állami költségmentesség vagy eljárási költségmentesség kérhető.

Állami költségmentesség esetén a személy részére az Észt Ügyvédi Kamara jelöl ki ügyvédet. Az ügyvéd feladata, hogy az adott személyt az eljárásban képviselje, és részére tanácsot adjon. Állami költségmentesség azon személyek részére jár, akik anyagi helyzetük következtében nem tudják megfizetni a jogi szakértő szolgáltatásait akkor, amikor jogi segítségre lenne szükségük, vagy erre csak részben, illetve több részletben fizetve lennének képesek, illetve akiknek olyan az anyagi helyzete, hogy a jogi szolgáltatások kifizetése után a megélhetésük veszélybe kerülne. Az állami költségmentesség odaítélése nem mentesíti a személyt az egyéb eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól.

Azok a személyek, akik anyagi helyzetük következtében nem tudják megfizetni az eljárási költségeket, vagy erre csak részben, illetve több részletben fizetve lennének képesek, állami eljárási költségmentességet kérhetnek. Ennek az is feltétele, hogy az eljárásban való tervezett részvétel kapcsán megalapozottan feltételezhető legyen, hogy az sikeres lesz.

A természetes személyek eljárási költségmentességét kérelmező nyomtatvány, valamint a kérelmező és családtagjai személyi és anyagi helyzetére vonatkozó adatlap itt érhető el.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság hozhat olyan döntést, hogy valamely kiskorú gyermek részére tartásdíjként egy rögzített vagy változó összeget kell fizetni, és határozatában megállapíthatja a tartás kiszámításának alapját. A bíróságok rendszerint a tartás havonta történő fizetését rendelik el. Egy gyermek havi tartásának összege azonban nem lehet kevesebb a köztársaság kormánya által meghatározott havi minimálbér felénél (így a tartásdíj minimális összege gyermekenként 177,50 EUR volt 2014-ben, és 195 EUR 2015-ben). A bíróság azonban indokolt esetben a kormány által meghatározott havi minimálbérnél alacsonyabb szinten is megállapíthatja a tartást. Ebben az esetben elfogadható indoknak számít az, ha a szülő munkaképtelen, vagy ha a fizetésre kötelezett személynek további eltartottjai is vannak.

A kötelezett személy indokolt esetben kérheti, hogy engedélyezzék számára a tartás más módon történő nyújtását. A szülők kölcsönös megállapodással részletesen megegyezhetnek abban, hogyan kell teljesíteni a gyermektartási kötelezettséget, és meghatározhatják, hogyan és milyen időközönként kell a tartást nyújtani.

A tartás terjedelmét a gyermek szükségletei és szokásos életmódja határozzák meg. A gyermek szokásos életmódja a szülők rendelkezésére álló anyagi forrásoktól függ. Ha a tartás fizetésének alapja megváltozik, bármelyik fél fordulhat keresettel a bírósághoz a tartás növelése vagy csökkentése érdekében. A tartás összegének módosítására irányuló kereset állami illetékét a keresetben szereplő összeg és a tartás növelésének összege alapján kell kiszámítani.

Ha jóváhagyják a változtatást, a tartás összege általában a döntést követő hatállyal módosul, vagyis a hátralékos tartásdíjra nem vonatkozik a módosítás.

Észtországban a tartás összege automatikusan módosul, ha a bírósági határozatban elrendelt tartást a kormány által meghatározott havi minimálbérhez kötötték, és a minimálbér változik. A havi minimálbér összege itt található meg.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartás összegét általában pénzjuttatás formájában kell fizetni. A kiskorú gyermek részére tartási kötelezettséget teljesítő személy indokolt esetben kérheti, hogy a tartást valamilyen más módon teljesíthesse. A kiskorú gyermek szülője tartásdíj formájában fizeti a tartást, különösen akkor, ha a szülő nem él együtt a gyermekkel, vagy nem vesz részt a gyermek nevelésében. A tartást minden naptári hónapra előre kell fizetni. Bár a tartásnak a gyermek a kedvezményezettje, azt általában a másik szülő részére kell kifizetni. A tartást akkor lehet közvetlenül a gyermeknek fizetni, ha a szülők ebben egyeztek meg, vagy ha van ilyen értelmű bírósági határozat.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha egy tartást elrendelő bírósági ítélet hatályba lépett, vagy azonnali végrehajtás hatálya alatt áll, de a másik szülő nem teljesíti a kötelezettségét, a végrehajtóhoz kell fordulni. Ha a kötelezett nem teljesíti a szükséges időben az ítéletben meghatározott fizetést, a végrehajtó a kereset biztosítását szolgáló intézkedéseket tevő személy kérelmére rendelkezik az kötelezett vagyonának lefoglalásáról. A kötelezett vagyonának lefoglalásához az szükséges, hogy a végrehajtóhoz benyújtsák a bírósági ítéletet és a végrehajtási kérelmet. A végrehajtási kérelemben fel kell tüntetni a kötelezettre és a vagyonára vonatkozó információkat (lakcím, elérhetőség, a vagyonra vonatkozó ismert adatok). Ha a kérelmező azt szeretné, hogy a végrehajtó a tartozás behajtása érdekében a törvényben meghatározott minden lehetőséggel éljen, akkor a végrehajtási kérelemben jelezni kell, hogy a kérelmező fizetési követelést nyújt be a kötelezett bejegyzett ingatlan vagyontárgyaira, ingóságaira és követeléseire. A végrehajtási eljárásban a gyermektartás elsőbbséget élvez más követelésekkel szemben, és a vagyontárgyak nagyobb összeghatárig foglalhatók le a tartási követelés kielégítése érdekében.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Bárki mentesül a tartási kötelezettség alól annyiban, amennyiben nem képes – figyelemmel egyéb kötelezettségeire és vagyoni helyzetére – a másik személy részére tartást biztosítani anélkül, hogy a saját szokásos fenntartását ne veszélyeztetné. A fentiek ellenére azonban a szülők a saját kiskorú gyermekeikkel szemben nem mentesülnek a tartási kötelezettség alól. A bíróság is mentesítheti a kötelezett személyt (adóst) a tartási kötelezettség alól, korlátozhatja a kötelezettség teljesítésének időtartamát, vagy csökkentheti a tartás összegét, ha a súlyosan méltánytalan lenne a kötelezettség teljesítését követelni, például ha a tartásra jogosult személy a saját felelőtlen magatartása következtében került olyan helyzetbe, hogy segítségre szorul.

A tartás meg nem fizetése és a kötelezettség elmulasztása miatti kárért fizetendő kártérítést legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet követelni. A tartásdíj mint tartási kötelezettség elévülési ideje minden egyes kötelezettség tekintetében három év. Az elévülési idő azon naptári év végén kezdődik, amelyben a kötelezettségre vonatkozó követelés behajthatóvá vált. A tartási kötelezettség személyhez fűződő kötelezettség, amely a jogosult vagy a kötelezett halálával megszűnik; az előlegek és a beszámított összegek tekintetében kivételeket kell alkalmazni.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A határon átnyúló tartási jogviták tekintetében az Igazságügyi Minisztérium a központi hatóság. Az Igazságügyi Minisztériumnak a határon átnyúló tartási jogvitákkal foglalkozó részlege a Büntetőjogi Szakpolitikai Főosztály Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztálya.

A tartási követelésnek a bírósághoz történő benyújtásakor állami költségmentesség kérelmezhető. Nincsenek olyan külön szervezetek vagy hatóságok, amelyek az országon belüli tartási követelések esetében segítséget nyújtanak.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A gyermekét nevelő szülő állami tartásdíjat kérhet a Társadalombiztosítási Hivataltól (Sotsiaalkindlustusamet). A tartásdíj átmeneti állami segély az olyan szülő részére, aki egyedül neveli a gyermekét és gondoskodik róla. Az állam fizeti meg a tartásdíjat ahelyett a szülő helyett, aki nem fizeti a tartást, és a nem fizető szülőtől egy későbbi időpontban behajtja az összeget. Az állami tartásdíjat tartási ügyben folyó bírósági eljáráshoz kapcsolódóan fizetik ki a jogosult személynek. Az állami tartásdíj juttatásának feltétele, hogy az adott személynek fizetési meghagyásra irányuló gyorsított eljárásban vagy perbeli keresetben kell kérelmeznie a bíróságtól a tartásdíj fizetését.

Az állami tartásdíjat legfeljebb 90 napra folyósítják. Az állami tartásdíj napi mértéke a gyermekgondozási segély egyharmad része (2014-ben 3,20 EUR), és az állami tartásdíjat csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

A juttatás kérelmezésével kapcsolatos további információért keresse fel ezt a honlapot.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha valaki a 4/2009/EK tanácsi rendelet által érintett esetben kíván tartáshoz jutni, segítség kérhet az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától.

Ha más országban kívánt tartást igényelni, tartási ügyet kezdeményező kérelmet kell benyújtania az Észt Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályához és a másik ország illetékes hatóságához. Ehhez mellékelni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának vagy az apaságot megállapító bírósági ítéletnek a másolatát. Ha az apaságot nem állapították meg, ezt fel kell tüntetni a másik országba küldött kérelmen.

A kérelmezési nyomtatvány itt érhető el.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az Észt Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályának telefonszáma: +372 6 208 183, +372 6 208 186 és +372 6 208 190, e-mail címe: central.authority@just.ee.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Egy másik országban élő kérelmezőtől származó igény legjobb elbírálására akkor kerül sor, ha felveszi a kapcsolatot a lakóhelye szerinti megfelelő hatósággal, amely viszont felveszi a kapcsolatot az Észt Igazságügyi Minisztériummal.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 16. kérdésre adott választ.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

A 2007. évi hágai jegyzőkönyvet megerősítette az Európai Unió, amelynek Észtország 2004. május 1. óta tagja.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Lásd a 18. kérdésre adott választ.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az Európai Unión belüli, határon átnyúló tartási kérelmekre vonatkozó ügyekben állami költségmentesség és állami eljárási költségmentesség áll rendelkezésre a rendelet alapján. Ezzel biztosítható, hogy az érintett személyt képviselje az eljárásban egy megfelelő jogi szakértelemmel rendelkező szakember, és az érintett személy az eljárási költségek fedezése révén igénybe vehesse az igazságszolgáltatást. Az állami költségmentességre és az állami eljárási költségmentességre vonatkozó szabályok szerint a nemzeti jogot akkor lehet alkalmazni, ha a 4/2009/EK tanácsi rendelet másként nem rendeli.

Főszabályként a más uniós tagállamokban élő személyekre ugyanazok a biztosítékok vonatkoznak, mint az Észtországban élő személyekre. Határon átnyúló tartási ügyekben a költségmentesség és jogi tanácsadás, valamint az állami költségmentesség és az állami eljárási költségmentesség – összhangban a 4/2009/EK tanácsi rendelettel, valamint a rendelet hatálya alatt nem álló részek tekintetében a nemzeti jog alapján – a központi hatóságtól, vagyis az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától kérelmezhető.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Központi hatóságot hoztak létre – a határon átnyúló igazságügyi együttműködés terén ez az Igazságügyi Minisztérium. Ha valaki a 4/2009/EK tanácsi rendelet által érintett esetben kíván tartáshoz jutni, segítséget kérhet az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától, amely eljár a nemzetközi költségmentességre irányuló kérelmek ügyében.

Utolsó frissítés: 16/10/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.