Családi tartási kötelezettségek

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartásdíj rendeltetése a kedvezményezett összes indokolt, azaz szükséges és szokásos anyagi szükségletének fedezése, figyelemmel az egyes esetek körülményeire. Ezek közé tartoznak különösen az étkezés, ruházkodás, lakhatás (beleértve a fűtést és a villamos áramot), az egészségügyi ellátás és higiénia, a társadalombiztosítási járulékok befizetése, a szabadidős és rekreációs tevékenységek, kultúra és sport, kommunikáció és tömegkommunikáció (telefon, rádió, televízió, internet), továbbá az oktatás és képzés. A tartás nem terjed ki a vagyon felhalmozását célzó vagy magánnyugdíj-pénztári hozzájárulások fedezésére.

A tartási kötelezettség a megfelelő tartás megfizetésének kötelezettségét jelenti. A fizetendő tartás összege függ a tartásra jogosult személy egyedi igényeitől, valamint a tartás fizetésére kötelezett személy fizetési képességétől.

Tartást kötelesek fizetni

  • a szülők gyermekeikkel és unokáikkal szemben,
  • a gyermekek szüleikkel és nagyszüleikkel szemben,
  • a házastársak és bejegyzett élettársak egymással szemben.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Nincs felső korhatár. A gyermekek addig jogosultak a tartásra, amíg nem tudják fenntartani önmagukat.

A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásra való joga közötti fő különbség annak jogi érvényesítésében rejlik.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartási követeléseket bírósági eljárás során kell érvényesíteni.

A házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak követeléseiket polgári peres eljárásban kell érvényesíteniük. A bíróság – a gyakorlatban a bíró – a bizonyítás felvételét követően hozott ítélettel hoz döntést az ügyben. Ezenfelül a tartásra vagy a házasság felbontására / különválásra irányuló eljárás kapcsán a házastársak és bejegyzett élettársak a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést is kérhetnek. Ilyen esetekben a bíróság meghallgatást követően hoz döntést.

A gyermektartást nemperes eljárásban kell igényelni – ez vonatkozik a nagykorúságukat betöltött gyermek esetére is. A bizonyításfelvételi eljárást követően a döntést a gyámszék [Pflegschaftsgericht] – a gyakorlatban egy Rechtspfleger (az osztrák igazságszolgáltatási szervezetben dolgozó magasabb beosztású, ítélethozatali hatáskörrel rendelkező tisztségviselő) – hozza meg. Ezenfelül a tartásra vonatkozó eljárás kapcsán a gyermek a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést is kérhet; az ügyben a bíróság meghallgatást követően hoz döntést. Kiskorúak a tartási eljárástól függetlenül kérhetik a tartásfizetés ideiglenes elrendelését.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A kiskorú részére fizetendő tartás meghatározására vagy végrehajtására vonatkozó kérelmet a törvényes képviselő, azaz a gyermek felügyeletét ellátó személy terjesztheti elő. E személy beleegyezésével a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat [Kinder- und Jugendhilfeträger] is eljárhat a gyermek képviselőjeként.

Minden más esetben a kérelmezőt csak olyan személy képviselheti, aki meghatalmazással vagy különleges törvényi képviseleti joggal rendelkezik (Erwachsenenvertreter).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Tartási ügyekben a törvény határozza meg az illetékességet.

Az osztrák illetékességi szabály (Jurisdiktionsnorm, JN) 114. szakasza alapján a gyámszék (Pflegschaftsgericht) rendelkezik hatáskörrel a kiskorúak törvényes tartási követeléseinek ügyében is; más felmenő vagy lemenő ági hozzátartozók törvényes tartási követeléseinek ügyében a jogosult jogvitái tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el. Ez attól függ, hol található az adott személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

A JN 76a. szakasza alapján házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyeiben az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amelyiknél a házasság felbontására vagy a különválásra irányuló eljárás folyamatban van. Ha ilyen eljárás nem folyik, az alperes tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el (a JN 65–71. szakasza).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Gyermektartás: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 EUR-nál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a nemperes eljárásokról szóló osztrák törvény (Außerstreitgesetz, AußStrG) 101. szakaszának (1) bekezdése). Fellebbviteli eljárásban mindenképpen kötelező jogi képviselet.

Házastársak vagy bejegyzett élettársak tartása: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 EUR-nál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a polgári eljárásról szóló osztrák törvény (Zivilprozessordnung, ZPO) 29. szakaszának (1) bekezdése). Fellebbviteli eljárásban mindenképpen kötelező jogi képviselet.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartási követelés bírósági érvényesítésének illetéke a megítélt tartás értékétől függ. Ezért a múltban már megítélt tartási követelések értékelési alapja a megítélt összeg. Ha az ügy jövőbeli tartásra vonatkozik, az értékelés alapjául szolgáló összeg az egy évi tartás összege. Ha a tartást kevesebb mint egy év időtartamra ítélik meg, akkor az értékelés alapja a teljes megítélt összeg (gyermektartási eljárásokban az osztrák bírósági illetéktörvény (Gerichtsgebührengesetz, GGG) 7. illetéktételéhez fűzött 1. megjegyzés; házastársak vagy bejegyzett élettársak tartására vonatkozó eljárásokban a GGG 15. szakaszának (5) bekezdése).

Az illeték tényleges összege tekintetében különbséget kell tenni a nemperes eljárásban lefolytatott gyermektartási ügyek és a házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyei között.

Gyermektartással kapcsolatos eljárásokban a kiskorú (18 év alatti) kérelmezők mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

Nagykorú kérelmezők esetén a tartási követeléssel kapcsolatos határozatok és egyezségek esetében az illetékátalány a megítélt tartás értékének 0,5%-a (a GGG 7. sz. illetéktétele). Ha egy új kérelem folytán a jogerős ítélettel vagy egyezséggel egyszer már meghatározott tartás összegét felemelik, akkor a korábban fizetendő tartás és az újonnan megítélt összeg közötti különbség az értékelés alapja.

Példa: a jövőbeli havi tartás megítélt összege 250 EUR.

Az illetékátalány 15 EUR (250 EUR x 12 x 0,05).

Ha tartásra kötelezett nagykorú személy a tartás összegének csökkentését kéri, (rögzített) 14,40 EUR összegű illetékátalányt kell fizetnie. Ezt az illetéket nem kell megfizetni, ha a kérelmező teljes egészében sikerrel jár a fizetendő tartás összegének csökkentése tárgyában (a GGG 7. illetéktételéhez fűzött 3. megjegyzés).

Házastárs vagy bejegyzett élettárs tartására vonatkozó eljárás esetében a GGG 1. sz. illetéktételét kell alkalmazni. Az illetékátalányt csak a bírósági kereset alapján vetik ki – mint az eljárást indító kérelemre –, és a fizetendő összeget az értékelés alapjától függő mozgó skála szerint állapítják meg. Ennek szemléltetésére az alábbiakban látható a GGG 1. sz. illetéktétel szerint fizetendő illetékek (2018. december 1-jén hatályos) összege:

A pertárgy értéke – a fizetendő illeték

legfeljebb 150 EUR – 23 EUR

150 EUR felett, de legfeljebb 300 EUR – 45 EUR

300 EUR felett, de legfeljebb 700 EUR – 64 EUR

700 EUR felett, de legfeljebb 2000 EUR – 107 EUR

2000 EUR felett, de legfeljebb 3500 EUR – 171 EUR

3500 EUR felett, de legfeljebb 7000 EUR – 314 EUR

7000 EUR felett, de legfeljebb 35 000 EUR – 743 EUR

35 000 EUR felett, de legfeljebb 70 000 EUR – 1459 EUR

Polgári eljárásban a ZPO 63–73. szakaszai szerinti kérelemre költségmentességet kell biztosítani olyan mértékben, amennyiben a fél nem képes a saját alapvető létfenntartásának veszélyeztetése nélkül az eljárás költségeit viselni. Az AußStrG 7. szakaszának (1) bekezdése szerint ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni nemperes eljárásokban (így a gyermektartásra vonatkozó eljárásokban is).

Az alapvető létfenntartás meghatározása – elvont értelemben – a munkaviszonyból származó statisztikai átlagjövedelem és a létminimum szintje közötti összeget takar. Ez az összeg akkor minősül veszélyeztetettnek, ha a tartásra jogosult fél és családja még szerény létfenntartást sem tudna biztosítani, figyelemmel a felhasználható vagyontárgyaikra vagy arra a lehetőségre, hogy egy hosszabb időn át tartó bírósági eljárás során megtakarítást halmozzanak fel. Részleges költségmentesség is biztosítható.

Költségmentesség csak akkor nyújtható, ha a végigvinni kívánt kereset vagy ellenkérelem nem tűnik nyilvánvalóan önkényesnek vagy hiábavalónak. Költségmentesség természetes vagy jogi személyeknek is biztosítható. Ebben a tekintetben a fél állampolgárságának nincs jelentősége.

A költségmentesség kiterjed különösen a bírósági illetékek és a tanúknak, szakértőknek és tolmácsoknak fizetendő díjak, illetve a felek személyes megjelenési kötelezettsége esetén részükre fizetendő utazási költségek megfizetése alóli ideiglenes mentességre. Ha a kötelező ügyvédi képviseletet törvény írja elő (vagyis 5000 EUR-t meghaladó perértékű vagy a tartományi bíróságok előtti eljárásban), vagy ha az az ügy sajátos jellemzői miatt szükséges, ideiglenesen osztrák ügyvédet kell kijelölni a fél számára ingyenesen. Az ügyvéd feladatai közé tartozik a pert megelőző tanácsadás is egy bíróságon kívüli megállapodás tekintetében.

A ZPO 71. szakasza előírja, hogy a költségmentességben részesülő felet kötelezni kell arra, hogy visszafizesse mindazokat az összegeket vagy azok egy részét, amelyek alól ideiglenesen mentesült, és amit még nem fizetett vissza, továbbá megfizesse a kirendelt ügyvédnek a díjtáblázat szerinti díját is, amennyiben erre alapvető létfenntartásának veszélyeztetése nélkül már képes. Az eljárás befejezését követő három év elteltével a visszafizetési kötelezettség már nem érvényesíthető. A bíróság előírhatja a fél számára, hogy – a bíróság által meghatározott megfelelő határidőn belül – készítsen új, az indokolt okirati bizonyítékokat is tartalmazó vagyonbevallást annak igazolására, hogy a visszafizetés feltételei fennállnak.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság a tartást pénzbeli juttatásként határozza meg. Az a szülő, aki a háztartást vezeti, ahol a gyermekről gondoskodik, ezzel járul hozzá a gyermek tartásához. A másik szülő köteles anyagilag hozzájárulni.

A gyermek számára fizetendő tartás összege függ a szülő hozzájárulási képességétől és a gyermek szükségleteitől, és a tartásról eseti alapon születik határozat. A joggyakorlat alapján iránymutatásként kialakított százalékos módszer alapján a tartásra kötelezett köteles a havi (nettó) jövedelmének egy bizonyos százalékát fizetni, azaz a 6 éves kor alatti gyermek esetében 16%-át, 6 és 10 éves kor közötti gyermek esetében 18%-át, 10 és 15 éves kor közötti gyermek esetében 20%-át és 15 évesnél idősebb gyermek esetében 22%-át. Ha a személy több gyermek után fizet tartást, akkor ezt a százalékos értékek megfelelő csökkentésével figyelembe veszik. Egynél több érintett gyermek esetén a fizetendő összeg százalékpontja 1%-kal csökken minden további 10 év alatti gyermek esetében, 2%-kal minden további 10 évesnél idősebb gyermek esetében, valamint a házastárs saját jövedelmétől függően 0–3%-kal a tartásra jogosult házastárs esetében. A joggyakorlat alapján a tartási követeléseknek van egy felső határa (az úgynevezett Luxusgrenze [luxushatár]), amely a szintén a joggyakorlatban kialakított alapvető szükségletek (Regelbedarf) átlagos összegének kétszerese-háromszorosa. Ez évente kiigazításra kerül, és 2019. július 1-jétől havi összege:

  • legfeljebb 3 éves gyermek esetén: 212,00 EUR
  • 3–6 éves gyermek esetén: 272,00 EUR
  • 6-10 éves gyermek esetén: 350,00 EUR
  • 10-15 éves gyermek esetén: 399,00 EUR
  • 15-19 éves gyermek esetén: 471,00 EUR
  • 19-25 éves gyermek esetén: 590,00 EUR

A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot továbbra is fenntartó házastársak és bejegyzett élettársak tartásának összege szintén függ egyrészt a kötelezett fizetési képességétől, másrészt a jogosult személy szükségleteitől, és a tartást itt is eseti alapon kell meghatározni. A joggyakorlatban iránymutatásként kifejlesztett százalékos módszer alapján az alacsonyabb jövedelmű fél tartási követelését úgy lehet kiszámolni, hogy a család jövedelmének (mindkét házastárs/élettárs nettó jövedelme) 40%-ából le kell vonni a kérelmező saját jövedelmét. Ha valamely fél nem rendelkezik saját jövedelemmel, és csak a háztartást látja el, akkor a jövedelemmel rendelkező fél nettó keresetének egyharmadára (33%) jogosult. Az egyéb gondozási kötelezettségeket is figyelembe kell venni (a százalékos összegek csökkentésével).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást az adott hónap elején előre kell megfizetni (az osztrák polgári törvénykönyv (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch, ABGB) 1418. szakasza; az osztrák házassági törvény (Ehegesetz) 70. szakasza; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló osztrák törvény (Eingetragene Partnerschaft-Gesetz, EPG) 22. szakaszának (1) bekezdése). A fizetést a jogosult személy vagy a képviselője (szülő, különleges jogi képviselő[Erwachsenenvertreter]) részére kell teljesíteni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Miután az eredeti eljárásban meghatározták a tartás összegét, az általános szabályok szerint folytatható le végrehajtás (a határozat érvényre juttatása) a kötelezett ellen.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A kötelezett (a végrehajtási eljárásban: a végrehajtás alá vont személy) megtarthatja a létminimum (Existenzminimum) szintjének megfelelő minimális összeget (tehát ezt az összeget nem lehet lefoglalni). A létminimum szintjét évente határozzák meg, és az több tényezőtől függ. Az osztrák végrehajtási törvény (Exekutionsordnung, EO) 291b. szakasza szerint törvényes tartási követelésen alapuló végrehajtás esetén a kötelezett csak a létminimum 75%-ának megfelelő összeget tarthatja meg. Az így csökkentett létminimum és a rendes létminimum közötti különbségből először az aktuális törvényes tartási követeléseket kell kielégíteni, tekintet nélkül az e követelésekre létesített biztosítékok elsőbbségi sorrendjére és az aktuális havi tartási fizetéssel arányosan. E tekintetben a tartásra jogosultak előnyt élveznek más jogosultakkal szemben.

Minden végrehajtható ítélettel megállapított (esedékessé vált) követelésnek (Judikatschulden) harminc év az elévülési ideje, így e határidőn belül lehet törvényesen végrehajtani.

A tartási követelések végrehajtására nem vonatkozik különleges elévülési határidő.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha a kiskorú másik törvényes képviselője írásban beleegyezett, a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat eljárhat a gyermek képviselőjeként a kiskorú tartási követelésének megállapítása vagy végrehajtása során.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartás előzetes megfizetésének az a rendeltetése, hogy biztosítsa a gyermek hozzájutását a tartás összegéhez akkor is, ha az egyik szülő nem fizet rendszeresen, vagy teljes egészében elmulasztja a fizetési kötelezettségét. A tartási előleget az állam kérelemre folyósítja. A kérelmet a gyermek nevében kell a gyermek képviseletére felhatalmazott szülőnek benyújtania a bírósághoz.

Azok a kiskorúak jogosultak tartásra:

  • akiknek szokásos tartózkodási helye Ausztriában van;
  • akik osztrák állampolgársággal vagy egy másik EU/EGT-tagállam állampolgárságával rendelkeznek, vagy hontalanok; és

nem élnek a tartásra kötelezettel azonos háztartásban.

A tartási előleget annak a hónapnak a kezdetétől nyújtják legfeljebb öt évig, amikor a kérelmet benyújtották; a kifizetéseket a tartományi felsőbíróság előzetesen folyósítja a tartásra jogosult személy részére, minden hónap első napján.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Ha a tartásra kötelezett külföldön él, és nincs végrehajtható vagyona Ausztriában, a végrehajtásra külföldön kerül sor. Ezt a központi hatóságon [Zentrale Behörde] keresztül lehet kérelmezni (a 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény [Auslandsunterhaltsgesetz 2014] 8. szakasza).

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat (körzeti hatóságok vagy bírák) és a körzeti bíróságok támogatják a tartásra jogosultakat az igényeik érvényesítésében vagy végrehajtásában. A központi hatóság továbbítja a kérelmeket a külföldi országba.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A hatóságok és bíróságok ügyfélfogadási idejében; a központi hatóság telefonon és e-mailben ad tanácsot.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

Amint a jogosult kérelme megérkezik az illetékes bírósághoz, ugyanolyan általános elbánásban részesül, mint az, aki Ausztriában él.

A kérelmeket a központi hatóság továbbítja a bírósághoz. Adott esetben a bíróság költségmentességet ítél meg és intézkedik, hogy az Osztrák Ügyvédi Kamara rendeljen ki ügyvédet jogi segítségnyújtásra. A külföldi jogosult osztrák jogot ismerő képviselőjeként eljárva, ennek a kirendelt ügyvédnek lesz a feladata minden további kérelem benyújtása, a megkapott tartási fizetések átutalása és az e tevékenységeiről való beszámolás (a 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény [Auslandsunterhaltsgesetz] 9. szakasza).

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Mivel a két központi hatóság együttműködésének elvét kell alkalmazni, e támogatás nyújtása elsősorban a lakóhely szerinti tagállam hatóságainak a feladata.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Tárgytalan.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

2014. augusztus 1-jéig csak az e fejezet szerinti rendelkezéseket kellett alkalmazni; azóta az igazságszolgáltatáshoz való jogot a határon átnyúló ügyekben is a 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény 10. és azt követő szakaszai szabályozzák (BGBl [Szövetségi Közlöny], I 34/2014).

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény egyszerűsített hivatali eljárásokat alakított ki, lehetővé téve, hogy a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium I.10. osztálya változatlan létszámmal is fel tudja dolgozni a megnövekedett ügymennyiséget.

Utolsó frissítés: 11/08/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit