Családi tartási kötelezettségek

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartásdíj rendeltetése az összes indokolt, azaz szükséges és szokásos anyagi szükséglet fedezése, figyelemmel az egyéni körülményeket. Különösen az étkezés, a ruházkodás, a lakhatás (beleértve a fűtést és a villamos energiát), az egészségügyi ellátás és a higiénia, a további társadalombiztosítási járulékok, a szabadidős és rekreációs tevékenységek, a kultúra és a sport, a kommunikáció és a tömegkommunikáció (telefon, rádió, televízió, internet), valamint az oktatás és a képzés fedezésére szolgál. A tartás nem terjed ki a vagyon felhalmozását célzó vagy magánnyugdíj-pénztári hozzájárulások fedezésére.

A tartási kötelezettség a megfelelő tartás megfizetésének kötelezettségét jelenti. A fizetendő tartás összege függ a tartásra jogosult személy egyedi igényeitől, valamint a tartás fizetésére kötelezett személy fizetési képességétől.

Tartást kötelesek fizetni

  • a szülők gyermekeikkel és unokáikkal szemben,
  • a gyermekek szüleikkel és nagyszüleikkel szemben,
  • a házastársak és bejegyzett élettársak egymással szemben.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Nincs felső korhatár. A gyermekek addig jogosultak a tartásra, amíg nem tudják fenntartani önmagukat.

A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásra való joga közötti fő különbség annak jogi érvényesítésében rejlik.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartási követeléseket bírósági eljárás során kell érvényesíteni.

A házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak követeléseiket polgári peres eljárásban kell érvényesíteniük. A bíróság – a gyakorlatban a bíró – a bizonyítás felvételét követően hozott ítélettel hoz döntést az ügyben. Ezenfelül a tartásra vagy a házasság felbontására / különválásra irányuló eljárás kapcsán a házastársak és bejegyzett élettársak a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést is kérhetnek. Ilyen esetekben a bíróság meghallgatást követően hoz döntést.

A gyermektartást nemperes eljárásban kell igényelni. Ez vonatkozni fog a nagykorú gyermekekre is. A bizonyításfelvételi eljárást követően a határozatot a gyámügyi bíróság [Pflegschaftsgericht] – a gyakorlatban a Rechtspfleger (az osztrák igazságszolgáltatási szervezetben dolgozó magasabb beosztású, ítélethozatali hatáskörrel rendelkező tisztségviselő) – hozza meg. Ezenfelül a tartásra vonatkozó eljárás kapcsán a gyermek a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést is kérhet. Ilyen esetekben a bíróság meghallgatást követően hoz döntést. Kiskorúak a tartási eljárástól függetlenül is kérhetik a tartásfizetés ideiglenes elrendelését.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A kiskorú részére fizetendő tartás megállapítására vagy végrehajtására vonatkozó kérelmet a törvényes képviselő, azaz a felügyeleti joggal rendelkező személy terjesztheti elő. E személy beleegyezésével a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat (Kinder- und Jugendhilfeträger) is eljárhat a gyermek képviselőjeként.

Minden más esetben a kérelmezőt csak olyan személy képviselheti, aki meghatalmazással vagy különleges törvényi képviseleti joggal rendelkezik (Erwachsenenvertreter).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Tartási ügyekben a hatásköri szabályokat törvény határozza meg.

A bírósági joghatóságról szóló törvény (JN – Jurisdiktionsnorm) 114. szakasza alapján a gyámügyi bíróság [Pflegschaftsgericht] is hatáskörrel rendelkezik a kiskorúak törvényes tartási követeléseinek ügyében. Más felmenő vagy lemenő ági hozzátartozók törvényes tartási követeléseinek ügyében a jogosult jogvitái tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

Ez attól függ, hol található az adott személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

A bírósági joghatóságról szóló törvény [JN] 76a. szakasza alapján házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyeiben az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amelyiknél a házasság felbontására vagy a különválásra irányuló eljárás folyamatban van. Ha nincs ilyen eljárás folyamatban, az alperes tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el (a JN 65–71. szakasza).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Gyermektartás: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 EUR-nál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a nemperes eljárásokról szóló osztrák törvény (Außerstreitgesetz, AußStrG) 101. szakaszának (1) bekezdése). A fellebbviteli eljárásokban kötelező a jogi képviselet (abszolút jogi képviseleti követelmény).

Házastársak vagy bejegyzett élettársak tartása: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 EUR-nál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a polgári eljárásról szóló osztrák törvény (Zivilprozessordnung, ZPO) 29. szakaszának (1) bekezdése). A fellebbviteli eljárásokban kötelező a jogi képviselet (abszolút jogi képviseleti követelmény).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartási követelés bírósági érvényesítésének illetéke a megítélt tartás értékétől függ. Ezért a múltban már megítélt tartási követelések értékelési alapja a megítélt összeg. Ha az ügy jövőbeli tartásra vonatkozik, az értékelés alapjául szolgáló összeg az egy évi tartás összege. Ha a jogosultságot egy évnél rövidebb időtartamra ítélik meg, akkor az értékelés alapja gyermektartási eljárásokban a teljes megítélt összeg (a bírósági illetékekről szóló törvény [Gerichtsgebührengesetz – GGG] 7. illetéktételéhez fűzött 1. megjegyzés; házastársak vagy bejegyzett élettársak tartására vonatkozó eljárásokban a GGG 15. szakaszának (5) bekezdése).

Az illeték tényleges összege tekintetében különbséget kell tenni a nemperes eljárásban lefolytatott gyermektartási ügyek és a házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyei között. Gyermektartással kapcsolatos eljárásokban a kiskorú (18 év alatti) kérelmezők mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

Gyermektartással kapcsolatos eljárásokban a kiskorú (18 év alatti) kérelmezők mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

Nagykorú kérelmezők esetén a tartási követeléssel kapcsolatos határozatok és egyezségek esetében az illetékátalány a megítélt tartás értékének 0,5%-a (a GGG 7. sz. illetéktétele). Az illetéket a tartásra kötelezettnek kell megfizetnie (azaz annak a személynek, aki köteles tartásdíjat fizetni). Ha egy új kérelem folytán a jogerős ítélettel vagy egyezséggel egyszer már meghatározott tartás összegét felemelik, akkor a korábban fizetendő tartás és az újonnan megítélt összeg közötti különbség az értékelés alapja.

Például: a jövőbeli havi tartás megítélt összege 250 EUR.

Az illetékátalány 15 EUR (250 EUR x 12 x 0,05).

Ha tartásra kötelezett nagykorú személy a tartás összegének csökkentését kéri, (rögzített) 15,00 euró összegű illetékátalányt kell fizetnie. Ezt az illetéket nem kell megfizetni, ha a kérelmező teljes egészében sikerrel jár a fizetendő tartás összegének csökkentése tárgyában (a GGG 7. illetéktételéhez fűzött 3. megjegyzés). Házastárs vagy bejegyzett élettárs tartására vonatkozó eljárás esetében a GGG 1. sz. illetéktételét kell alkalmazni.

Házastárs vagy bejegyzett élettárs tartására vonatkozó eljárás esetében a GGG 1. sz. illetéktételét kell alkalmazni. Az illetékátalányt csak a bírósági kereset alapján vetik ki – mint az eljárást indító kérelemre –, és a fizetendő összeget az értékelés alapjától függő mozgó skála szerint állapítják meg. Ennek szemléltetésére az alábbiakban látható a GGG 1. sz. illetéktétel szerint fizetendő illetékek (2023. május 4-én hatályos) összege:

A pertárgy értéke – a fizetendő illeték

Legfeljebb 150 euró – 25 euró

150 euró felett, de legfeljebb 300 euró – 48 euró

300 euró felett, de legfeljebb 700 euró – 68 euró

700 euró felett, de legfeljebb 2000 euró – 114 euró

2000 euró felett, de legfeljebb 3500 euró – 182 euró

3500 euró felett, de legfeljebb 7000 euró – 335 euró

7000 euró felett, de legfeljebb 35 000 euró – 792 euró

35 000 euró felett, de legfeljebb 70 000 euró – 1556 euró

Polgári eljárásban a polgári perrendtartás (ZPO) 63–73. szakaszai szerinti kérelemre költségmentességet kell biztosítani, ha a fél a megélhetéséhez szükséges források veszélyeztetése nélkül nem képes megfizetni az eljárás lefolytatásának a költségeit. Az AußStrG 7. szakaszának (1) bekezdése szerint ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni nemperes eljárásokban (így a gyermektartásra vonatkozó eljárásokban is).

A szükséges tartás meghatározása – elvont értelemben – a munkaviszonyból származó statisztikai átlagjövedelem és a létminimum szintje közötti összeget takar. Ez az összeg akkor minősül veszélyeztetettnek, ha a tartásra jogosult fél és családja még szerény létfenntartást sem tudna biztosítani, figyelemmel a felhasználható vagyontárgyaikra vagy arra a lehetőségre, hogy egy hosszabb időn át tartó bírósági eljárás során megtakarítást halmozzanak fel. Részleges költségmentesség is biztosítható.

Költségmentesség csak akkor nyújtható, ha a végigvinni kívánt kereset vagy ellenkérelem nem tűnik nyilvánvalóan önkényesnek vagy hiábavalónak. Ebben a tekintetben a fél állampolgárságának nincs jelentősége.

A költségmentesség kiterjed különösen a bírósági illetékek és a tanúknak, szakértőknek és tolmácsoknak fizetendő díjak, illetve a felek személyes megjelenési kötelezettsége esetén részükre fizetendő utazási költségek megfizetése alóli ideiglenes mentességre. Ha a jogszabályok kötelező ügyvédi képviseletet írnak elő (például a fellebbezési eljárásban), vagy ha az az ügy sajátos jellemzői miatt szükséges, átmeneti jelleggel térítésmentesen osztrák ügyvédet kell kijelölni a fél számára. Az ügyvéd feladatai közé tartozik a pert megelőző tanácsadás is egy bíróságon kívüli megállapodás tekintetében.

A ZPO 71. szakasza úgy rendelkezik, hogy a költségmentességben részesülő felet kötelezni kell arra, hogy részben vagy egészben fizesse vissza azokat az összegeket, amelyek megfizetése alól ideiglenesen mentesült, és amelyeket még nem fizetett vissza, továbbá arra, hogy fizesse ki a kirendelt ügyvéd díjtáblázat szerinti munkadíját, amennyiben és amint erre a megélhetése veszélyeztetése nélkül képes. Ha az eljárás befejezése óta eltelt három év, a fenti összegek visszafizetése többé nem kikényszeríthető. A bíróság előírhatja a fél számára, hogy – a bíróság által meghatározott megfelelő határidőn belül – készítsen új, az indokolt okirati bizonyítékokat is tartalmazó vagyonbevallást annak igazolására, hogy a visszafizetés feltételei fennállnak.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság a tartást pénzbeli juttatásként határozza meg. Az a szülő, aki a háztartást vezeti, ahol a gyermekről gondoskodik, ezzel járul hozzá a gyermek tartásához. A másik szülő köteles anyagilag hozzájárulni.

A gyermek után fizetendő tartás összege a szülők hozzájárulási képességétől és a gyermek szükségleteitől függ, és eseti alapon kerül megállapításra. Az ítélkezési gyakorlatban iránymutatásként kidolgozott százalékos módszer alapján a tartásra kötelezett személy a havi (nettó) jövedelmének egy bizonyos százalékát köteles kifizetni:

  • 6 éves kor alatti gyermek esetében a 16%-át;
  • 6 és 10 éves kor közötti gyermek esetében a 18%-át;
  • 10 és 15 éves kor közötti gyermek esetében a 20%-át; és
  • 15 évesnél idősebb gyermek esetében a 22%-át.

Ha a személy több gyermek után fizet tartást, akkor ezt a százalékos értékek megfelelő csökkentésével figyelembe veszik. Egynél több érintett gyermek esetén a fizetendő összeg százalékpontja 1%-kal csökken minden további 10 év alatti gyermek esetében, 2%-kal minden további 10 évesnél idősebb gyermek esetében, valamint a házastárs saját jövedelmétől függően 0–3%-kal a tartásra jogosult házastárs esetében.

A joggyakorlat alapján a tartási követeléseknek van egy felső határa (az úgynevezett Luxusgrenze [luxushatár]), amely a szintén a joggyakorlatban kialakított alapvető szükségletek (Regelbedarf) átlagos összegének kétszerese-háromszorosa. Ez az összeg évente kiigazításra kerül; 2023. január 1-jétől a havi összege gyermekenként:

Alapvető szükségletek összege

Daninger (ld. ÖA 1972, 17) szerint, a Bécsi Polgári Jogi Bíróság számítása

(EUR)

Életkor

0 éves kortól

3 éves kortól

6 éves kortól

10 éves kortól

15 éves kortól

19 éves kortól
2022-től: 20 éves kortól

2023. január 1. – 2023. december 31.

320

320

410

500

630

720

2022. január 1. – 2022. december 31.

290

290

370

450

570

650

2021. július 1. – 2021. december 31.

219

282

362

414

488

611

2020. július 1. – 2021. június 30.

213

274

352

402

474

594

2019. július 1. – 2020. június 30.

212

272

350

399

471

590

2018. július 1. – 2019. június 30.

208

267

344

392

463

580

2017. július 1. – 2018. június 30.

204

262

337

385

454

569

2016. július 1. – 2017. június 30.

200

257

331

378

446

558

2015. július 1. – 2016. június 30.

199

255

329

376

443

555

2014. július 1. – 2015. június 30.

197

253

326

372

439

550

2013. július 1. – 2014. június 30.

194

249

320

366

431

540

2012. július 1. – 2013. június 30.

190

243

313

358

421

528

2011. július 1. – 2012. június 30.

186

238

306

351

412

517

2010. július 1. – 2011. június 30.

180

230

296

340

399

501

2009. július 1. – 2010. június 30.

177

226

291

334

392

492

2008. július 1. – 2009. június 30.

176

225

290

333

391

491

2007. július 1. – 2008. június 30.

171

217

281

322

378

475

2006. július 1. – 2007. június 30.

167

213

275

315

370

465

2005. július 1. – 2006. június 30.

164

209

270

309

363

457

2004. július 1. – 2005. június 30.

160

204

264

302

355

447

2003. július 1. – 2004. június 30.

157

200

258

296

348

438

Az 1972–2022 közötti időszakra vonatkozó összegeket az alábbi táblázat tartalmazza: Regelbedarf 1972-2002

A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot továbbra is fenntartó házastársak és bejegyzett élettársak tartásának összege szintén függ egyrészt a tartásra kötelezett fizetési képességétől, másrészt a jogosult személy szükségleteitől, és a tartást itt is eseti alapon kell meghatározni. A joggyakorlatban iránymutatásként kifejlesztett százalékos módszer alapján az alacsonyabb jövedelmű fél tartási követelését úgy lehet kiszámolni, hogy a család jövedelmének (mindkét házastárs/élettárs nettó jövedelme) 40%-ából le kell vonni a kérelmező saját jövedelmét. Ha valamely fél nem rendelkezik saját jövedelemmel, és csak a háztartást látja el, akkor a jövedelemmel rendelkező fél nettó keresetének egyharmadára (33%) jogosult. Az egyéb gondozási kötelezettségeket is figyelembe kell venni (a százalékos összegek csökkentésével).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást az adott hónap elején előre kell megfizetni (a polgári törvénykönyv [Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch – ABGB] 1418. szakasza; a házasságról szóló törvény [Ehegesetz] 70. szakasza; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény [Eingetragene Partnerschaft-Gesetz – EPG] 22. szakaszának (1) bekezdése). A fizetést a jogosult személy vagy a képviselője (szülő, különleges jogi képviselő [Erwachsenenvertreter]) részére kell teljesíteni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Miután az eredeti eljárásban meghatározták a tartás összegét, az általános szabályok szerint folytatható le végrehajtás (a határozat érvényre juttatása) a kötelezett ellen.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A kötelezett (a végrehajtási eljárásban: a végrehajtás alá vont személy) meg kell, hogy tartsa a létminimum szintjének megfelelő minimális összeget (nem lefoglalható összeg). A létminimum szintjét évente határozzák meg, és több tényezőtől függ. Az osztrák végrehajtási törvény (Exekutionsordnung, EO) 291b. szakasza szerint törvényes tartási követelésen alapuló végrehajtás esetén a kötelezett csak a létminimum 75%-ának megfelelő összeget tarthatja meg. Az így csökkentett létminimum és a rendes létminimum közötti különbségből először az aktuális törvényes tartási követeléseket kell kielégíteni, tekintet nélkül az e követelésekre létesített biztosítékok elsőbbségi sorrendjére és az aktuális havi tartási fizetéssel arányosnak kell lennie a fizetéseknek. E tekintetben a tartásra jogosultak előnyt élveznek más jogosultakkal szemben.

Minden végrehajtható ítélettel megállapított (esedékessé vált) követelésnek (Judikatschulden) 30 év az elévülési ideje, így azokat ezen a határidőn belül lehet törvényesen végrehajtani.

A tartási követelések végrehajtására nem vonatkozik különleges elévülési határidő.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha a kiskorú másik törvényes képviselője írásban beleegyezett, a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat eljárhat a gyermek képviselőjeként a kiskorú tartási követelésének megállapítása vagy végrehajtása során.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartás előzetes megfizetésének az a rendeltetése, hogy biztosítsa a gyermek hozzájutását a tartás összegéhez akkor is, ha az egyik szülő nem fizet rendszeresen, vagy teljes egészében elmulasztja a fizetési kötelezettségét. A tartási előleget az állam kérelemre folyósítja. A kérelmet a gyermek nevében kell a gyermek képviseletére felhatalmazott szülőnek benyújtania a bírósághoz.

Azok a kiskorúak jogosultak tartásra:

  • akiknek szokásos tartózkodási helye Ausztriában van;
  • akik osztrák állampolgársággal vagy egy másik EU/EGT-tagállam állampolgárságával rendelkeznek, vagy hontalanok; és
  • nem élnek a tartásra kötelezettel azonos háztartásban.

A tartási előleget annak a hónapnak a kezdetétől nyújtják legfeljebb öt évig, amikor a kérelmet benyújtották; a kifizetéseket a tartományi felsőbíróság előzetesen folyósítja a tartásra jogosult személy részére, minden hónap első napján.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Ha a tartásra kötelezett külföldön él, és nincs végrehajtható vagyona Ausztriában, a végrehajtásra külföldön kerül sor. Ezt a központi hatóságon [Zentrale Behörde] keresztül lehet kérelmezni (a 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény [Auslandsunterhaltsgesetz 2014] 8. szakasza).

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat (körzeti hatóságok vagy bírák) és a körzeti bíróságok támogatják a tartásra jogosultakat az igényeik érvényesítésében vagy végrehajtásában. A központi hatóság továbbítja a kérelmeket a külföldi országba.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A hatóságok és bíróságok nyitvatartási idejében; a központi hatóság telefonon és e-mailben is ad tanácsot.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

Amint a jogosult kérelme megérkezik az illetékes bírósághoz, ugyanolyan általános elbánásban részesül, mint az, aki Ausztriában él.

A kérelmeket a központi hatóság továbbítja a bírósághoz. Adott esetben a bíróság költségmentességet ítél meg és intézkedik, hogy az Osztrák Ügyvédi Kamara rendeljen ki ügyvédet jogi segítségnyújtásra. A külföldi jogosult osztrák jogot ismerő képviselőjeként eljárva, ennek a kirendelt ügyvédnek lesz a feladata minden további kérelem benyújtása, a megkapott tartási fizetések átutalása és az e tevékenységeiről való beszámolás (a 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény [Auslandsunterhaltsgesetz] 9. szakasza).

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Mivel a két központi hatóság együttműködésének elvét kell alkalmazni, e támogatás nyújtása elsősorban a lakóhely szerinti tagállam hatóságainak a feladata.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Tárgytalan.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

2014. augusztus 1-jéig csak az e fejezet szerinti rendelkezéseket kellett alkalmazni; azóta az igazságszolgáltatáshoz való jogot a határon átnyúló ügyekben is a külföldi tartásról szóló 2014. évi törvény 10. és azt követő szakaszai szabályozzák (Szövetségi Közlöny (BGBl.), I 34/2014).

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A 2014. évi osztrák külföldi tartási törvény egyszerűsített hivatali eljárásokat alakított ki, lehetővé téve, hogy a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium I.10. osztálya változatlan létszámmal is fel tudja dolgozni a megnövekedett ügymennyiséget.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 25/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.