Házasság felbontása és különválás

Svédország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házastársak valamelyike vagy a két házastárs együtt kérheti a házasság felbontását. A házasság felbontását bizonyos esetekben hat hónapos mérlegelési időszak előzi meg. Ez a helyzet az alábbi esetekben:

  • ha ezt mindkét házastárs kéri;
  • ha a házastársak valamelyike a közös, 16 évnél fiatalabb gyermekükkel tartósan együtt él, és ő rendelkezik felette szülői felügyeleti joggal; vagy
  • ha csak az egyik házastárs kéri a házasság felbontását.

Bizonyos kivételes esetekben azonban azok a házastársak, akikre a fenti pontok valamelyike vonatkozik, mérlegelési időszak nélkül is felbonthatják házasságukat. Ez a helyzet például akkor, ha a felek már két éve külön élnek. A házasság mérlegelési időszak nélküli felbontását a házastársak egyike is kérheti, ha valószínűsíthető, hogy a házastársat házasságra kényszerítették, vagy ha a házastárs 18 éves kora előtt, a megfelelő hivatalos engedély nélkül lépett házasságra. Ha a házasságkötésre közeli hozzátartozók között került sor, vagy ha a házastársak valamelyike már házas volt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élt, és az előző házasságot vagy élettársi kapcsolatot még nem bontották fel, a házastársak bármelyike kérheti a házasság mérlegelési időszak nélküli felbontását.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A házastársaknak mindig joguk van a házasság felbontásának kérelmezéséhez, és ehhez semmilyen különleges okra nem kell hivatkozniuk.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

Ha a házastársak valamelyike felvette a másik házastárs vezetéknevét, e házastársnak jogában áll újból felvenni a házasság előtt utoljára használt vezetéknevét.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A házasság felbontása után a házaspár vagyonát fel kell osztani a felek között. Az általános elv szerint a felek között egyenlő mértékben kell a vagyont felosztani. A házasság felbontása okának a házaspár vagyonának felosztása szempontjából nincs jelentősége.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

A házasság felbontása után a házastársak a gyermekeik felett automatikusan közös felügyeleti jogot gyakorolnak. A közös felügyeletet azonban a bíróság megszüntetheti:

  • a bíróság saját kezdeményezésére, amennyiben úgy találja, hogy a közös felügyelet nyilvánvalóan ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével; vagy
  • valamelyik házastárs kérésére, ha a bíróság megállapítja, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke azt kívánja meg, hogy a házastársak egyike kizárólagos felügyeleti jogot kapjon.

Ha mindkét fél kéri a közös felügyelet megszüntetését, a bíróság köteles ezt a kérést teljesíteni.

Mindkét szülő felelős a gyermek eltartásáért. A gyermektől külön élő szülő a másik szülőnek juttatott gyermektartásdíj megfizetésével teljesíti gyermektartási kötelezettségét.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

A házasság felbontása után mindkét házastárs saját megélhetéséért felel. Kivételek csak különleges helyzetekben fogadhatók el, pl. akkor, ha hosszú házasság felbontása után valamely házastárs nem tudja magát eltartani, vagy más különleges körülmények fennállása esetén.

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A svéd jogban nincsenek a különválásra vonatkozó szabályok.

5 Melyek a különválás feltételei?

A svéd jogban nincsenek a különválásra vonatkozó szabályok.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

A svéd jogban nincsenek a különválásra vonatkozó szabályok.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A svéd jogban nincsenek a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok. A házasság valamely házastárs halála esetén vagy a házasságot felbontó bírósági határozat alapján bontható fel.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A svéd jogban nincsenek a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A svéd jogban nincsenek a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Csak a bíróság dönthet a házasság felbontásáról. A házasság felbontásával kapcsolatos különböző kérdések megoldására azonban alternatív lehetőségek is vannak.

A házastársak úgynevezett családjogi közvetítést is igénybe vehetnek, amelynek célja az együttéléssel kapcsolatos konfliktusok kezelése. A házaspár ily módon a házasság fennmaradása érdekében segítséget kaphat problémái vagy valamely konfliktus megoldására. Tényleges különélés esetén a békéltetés segíthet a konfliktus enyhítésében, és lehetővé teheti a felnőttek számára, hogy együtt lássák el szülői feladataikat. A családjogi közvetítést az állami szervek (helyi önkormányzatok), egyházi szervek vagy más személyek nyújtják. A helyi önkormányzatok kötelesek bármely kérelmező számára biztosítani a családjogi közvetítés lehetőségét.

A házastársak ezenkívül úgynevezett „együttműködési megbeszéléseken” is részt vehetnek. Ezek olyan megbeszélések, amelyek nem a felnőttek közötti kapcsolatra, hanem a gyermekekre irányulnak. Az együttműködési megbeszélések elsődleges célja, hogy a gyermekfelügyelettel, a gyermekek lakóhelyével és a láthatási joggal kapcsolatos kérdésekben megállapodás szülessen. Az együttműködési megbeszéléseket szakemberek vezetik. A helyi önkormányzatok kötelesek bármely kérelmező számára biztosítani az együttműködési megbeszélés lehetőségét.

Ha a házastársak változást kívánnak a gyermek felügyeletével, a gyermek lakóhelyével vagy a láthatással kapcsolatban, ezt külön megállapodás megkötésével tehetik meg. Ezt a megállapodást a helyi önkormányzat szociális jóléti bizottságának kell jóváhagynia.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

A svéd jogban nincsenek a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.

A házasság felbontására irányuló kereset valamely svéd bírósághoz történő benyújtásának első feltétele, hogy az adott bíróság rendelkezzen az ügyben joghatósággal. Ez természetesen akkor érvényes, ha mindkét házastárs svéd, és Svédországban élnek. A svéd bíróságok azonban az alábbi esetekben is rendelkeznek joghatósággal:

  • ha mindkét házastárs svéd állampolgár;
  • ha a házasság felbontására irányuló keresetet benyújtó fél svéd állampolgár és Svédországban él, vagy 18 éves kora óta élt már Svédországban;
  • ha a házasság felbontására irányuló keresetet benyújtó fél nem svéd állampolgár, de legalább egy éve él Svédországban; vagy
  • ha a másik fél Svédországban él.

Ha bizonyított, hogy a bontóperben valamely svéd bíróság joghatósággal rendelkezik, az ügyet Svédországban a házastársak valamelyikének lakóhelye szerinti kerületi bíróság („tingsrätt”) tárgyalja. Ha a házastársak egyike sem él Svédországban, az ügyet a Stockholmi Kerületi Bíróság („Stockholms tingsrätt”) tárgyalja.

Bontóper kétféleképpen indítható a kerületi bíróságok előtt. Ha mindkét fél kéri a házasság felbontását, közös kérelmet nyújthatnak be. Ha azonban csak egyikük kívánja a házasság felbontását, ennek a félnek keresetet kell benyújtania a kerületi bírósághoz. Mindkét esetben csatolni kell a házastársak születési anyakönyvi kivonatát. Ezt a svéd adóhivataltól („Skatteverket”) lehet igényelni.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A házasság felbontása és az arra vonatkozó kérdések esetében ingyenes jogi segítségnyújtás csak különleges feltételek alapján adható.

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

A svéd jogban nincsenek a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.

Igen, a felbontás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezés nyújtható be.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a Brüsszel II. rendelet) [A HIVATKOZÁST IDE KÉRJÜK BEILLESZTENI] szerint valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül elismerik. Az elismerés azonban bizonyos feltételek fennállása esetén megtagadható.

A Brüsszel II. rendeletben foglalt főszabály szerint a bármely más tagállamban a házasság felbontásáról, a különválásról vagy a házasság érvénytelenítéséről hozott határozatot automatikusan ugyanolyan módon kell kezelni és végrehajtani, mint az azzal egyenértékű svédországi határozatot. Jóllehet a rendelet az automatikus elismerés elvén alapul, valamely érdekelt fél számára fennáll annak lehetősége, hogy megszerezze a külföldi határozat Svédországban történő elismeréséről vagy ennek megtagadásáról szóló nyilatkozatot. Ilyen kérelmet a Svea Fellebbviteli Bírósághoz („Svea hovrätt”) kell benyújtani, amely az eljárás ezen szakaszában az ellenérdekelt fél megkérdezése nélkül dönt a kérelemről.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Kérelmet kell benyújtani a Svea Fellebbviteli Bírósághoz („Svea hovrätt”) annak érdekében, hogy valamely fél élhessen a Brüsszel II. rendeletben foglalt, a külföldön meghozott határozat Svédországban történő elismeréséről szóló nyilatkozat megszerzésének lehetőségével (lásd a fenti 14. kérdést) [A FENTI 14. KÉRDÉSRE MUTATÓ LINKET IDE KÉRJÜK BEILLESZTENI]. Ha az ilyen eljárások során a Svea Fellebbviteli Bíróság kimondta, hogy az adott határozatot Svédországban is el kell ismerni, a másik fél kérheti e döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet a Svea Fellebbviteli Bírósághoz kell benyújtani, amely az eljárás hátralévő részében mindkét felet meghallgatja. A Svea Fellebbviteli Bíróság által a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban meghozott döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A svéd bíróság által tárgyalt, házasság felbontására irányuló keresetet mindig a svéd jog alapján kell elbírálni (a lex fori, azaz az eljáró bíróság országa szerinti jog elve).

Bizonyos helyzetekben azonban figyelembe kell venni a külföldi jog rendelkezéseit is. Ez a következő esetekben érvényes:

  • Amennyiben mindkét házastárs külföldi állampolgár, és egy évnél hosszabb ideig egyikük sem élt Svédországban, nem bontható fel a házasság valamely házastárs akarata ellenére, ha az az egyik vagy mindkét házastárs állampolgársága szerinti állam törvényei alapján ennek indokai nem állnak fenn.
  • Ha mindkét házastárs külföldi állampolgár, és egyikük azt állítja, hogy az állampolgársága szerinti állam joga szerint nem állnak fenn a házasság felbontásának indokai, a házasságot felbontó határozat kibocsátása megtagadható, ha ezt – a házastárs, illetve a két házastárs közös gyermekének érdekeit figyelembe véve – különös ok indokolja.

Kiemelendő, hogy bár mindkét fent említett esetben csupán a svéd jog alkalmazásáról van szó, bizonyos fokú védelem is érvényesül annak megelőzése érdekében, hogy a svéd jog alapján olyan esetekben felbontsák a házasságot, amikor a házastársakat nem fűzi szoros kapcsolat Svédországhoz, és amikor az ilyen határozat meghozatalának megtagadását komoly okok indokolják.

Utolsó frissítés: 21/12/2015

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.