

Információk keresése régiónként
A szlovén jog a házasság felbontásának két módját ismeri el: a) a házasság házastársak közös megegyezése alapján, és b) kereset alapján történő felbontását.
a) A házasságnak a házastársak közös megegyezésével történő felbontása esetén a bíróság a házasságról és családi kapcsolatokról szóló törvény (Zakon o zakonski zvezi a družinskih razmerjih, ZZZDR) 64. cikke alapján jár el, feltéve, hogy a felek megállapodtak a közös gyermekek gondozásáról, neveléséről, tartásáról, valamint a gyermeknek a szülőkkel való kapcsolattartásáról (ebben az esetben a Szociális Szolgáltatások Központjának (center za socialno delo) véleményét kell kérni); további feltétel, hogy végrehajtható közjegyzői okirat formájában benyújtsák megállapodásukat, amely a közös vagyon felosztásáról, a közös lakásban (akár bérlőként) maradó félről, valamint annak a házastársnak a tartásáról rendelkezik, akinek a létfenntartása nem biztosított, és önhibáján kívül lett munkanélküli.
b) Ha a házasság bármilyen okból „helyrehozhatatlanul megromlott”, bármelyik házastárs kérheti a házasság felbontását erre irányuló kereset benyújtásával. Ebben az esetben a bíróság dönt a házastársak közös gyermekeinek gondozásáról, neveléséről és tartásáról, valamint a szülőkkel való kapcsolattartásról. Határozathozatal előtt a bíróság köteles kikérni a Szociális Szolgáltatások Központjának véleményét.
A házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kérelem vagy a házasság felbontására irányuló kereset kézhezvételét követően a bíróság mindkét esetben felhívja az illetékes Szociális Szolgáltatások Központját, hogy tanácsadói beszélgetést folytasson le, amelyen mindkét házastárs személyesen, meghatalmazottak bevonása nélkül köteles részt venni. A Szociális Szolgáltatások Központja ezután beszámol a bíróságnak a tanácsadói beszélgetés kimeneteléről.
A házasság felbontásának jogi következményeit az alábbiakban részletesen kifejtjük:
Az a személy, aki házasságkötéskor nevet változtatott, a házasságot felbontó vagy megszüntető jogerős ítéletet követő hat hónapon belül nyilatkozatot nyújthat be a házasságkötés előtti vezetéknevének újbóli felvétele érdekében. E nyilatkozatot csak olyan személy nyújthatja be, aki a házasság során később nem változtatta meg a vezetéknevét (a személynevekről szóló törvény (Zakon o osebnem imenu, ZOI-1) 17. cikke). A vezetéknév megváltoztatása közigazgatási ügy, amelyről nem a bíróság, hanem valamely közigazgatási szerv dönthet.
A közös vagyon felosztása esetén az a jogi vélelem áll fenn, hogy a házastársak egyenlő mértékben részesednek a közös vagyonból; az a házastárs azonban, aki úgy véli, hogy őt a közös vagyon egyenlő mértékben történő felosztása hátrányosan érinti, kérheti részesedésének a közös vagyonhoz való hozzájárulása arányában történő megállapítását. Ennek során a bíróság nem csupán az egyes házastársak jövedelmét, hanem egyéb körülményeket is figyelembe vesz, például az egyik házastárs által a másiknak nyújtott segítséget, a gyermekek gondozását és nevelését, házimunka végzését, a vagyon megőrzését, valamint a közös vagyon kezelésében, fenntartásában és gyarapításában végzett munka és részvétel bármely más formáját.
GYERMEKEK GONDOZÁSA ÉS NEVELÉSE
Ha a házasság felbontása közös megegyezéssel történik, a házastársak kötelesek megállapodni a gyermekek neveléséről és gondozásáról, a bíróság pedig mérlegeli, hogy ez a megállapodás a gyermekek érdekeit szolgálja-e. Megállapodhatnak abban,
Ha maguk a szülők nem tudnak megállapodni e kérdésben, a Szociális Szolgáltatások Központja segítséget nyújt nekik abban, hogy megállapodásra jussanak egymással.
Ha a szülők megállapodásra jutnak a gyermekek gondozásával és nevelésével kapcsolatban, javasolhatják, hogy a bíróság erről peren kívüli eljárásban hozzon határozatot.
Ha nem sikerül megállapodniuk, vagy ha a megállapodás nem a gyermekek érdekeit szolgálja, a bíróság nem bontja fel a házasságot a megállapodás alapján; ehhez a házasság felbontására irányuló kereset benyújtására lesz szükség.
Ha a szülők még a Szociális Szolgáltatások Központjának közreműködésével sem tudnak megállapodni a gyermekek neveléséről és gondozásáról, a bíróság egyik vagy mindkét szülő kérésére határozhat úgy,
A bíróság a határozathozatal előtt kikéri a Szociális Szolgáltatások Központjának véleményét, és a határozathozatal során a gyermek véleményét is figyelembe veszi, ha azt maga a gyermek, vagy az általa megnevezett, bizalmát élvező személy nyilvánítja ki, feltéve, hogy a gyermek képes ennek jelentőségét és következményeit megérteni.
Amennyiben a házasság felbontása kereset alapján történik, az elvált házastársak és közös kiskorú gyermekeik közötti viszony szabályozása érdekében a bíróság dönt a gyermekek gondozásáról és neveléséről, miután megállapította, hogy mi szolgálja leginkább a gyermekek érdekeit. Erre az esetre is érvényes, hogy a szülők közös gyermekeik érdekeit szem előtt tartva megállapodhatnak egymással e gyermekek gondozásával és nevelésével kapcsolatban; a gyermekek gondozására és felnevelésére értelemszerűen ebben az esetben is ugyanaz vonatkozik, mint a házasság közös megegyezéssel történő felbontása esetében. A kiskorú gyermekekkel a házasság felbontása után együtt élő szülő személyére, a nem velük élő szülővel való kapcsolattartásra és a tartásdíjra vonatkozó rendelkezés a házasságot felbontó ítélet lényegi részét jelenti.
KAPCSOLATTARTÁS
A házastársnak és a gyermeknek járó TARTÁS
Az „életközösség” (življenjska skupnost) a házasság egyik alapvető eleme (a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 3. cikke). Az életközösség megszűnése (prenehanje življenjske skupnosti) vagy különválás a házastársak között fennálló kölcsönös kapcsolat lényeges elemeinek végleges megszűnését jelenti. Amikor az életközösség megszűnik, a vagyonközösség, valamint a házastársak közötti intim és érzelmi kötelékek (és esetleg a közös háztartás stb.) felbomlanak.
A törvény nem határozza meg a különválás feltételeit. A bíróság a különválásról eseti alapon, az adott ügy körülményeivel és sajátosságaival összhangban dönt.
A különválásnak a házasság fennállására nincs hatása; ez azt jelenti tehát, hogy kizárólag az életközösség szűnik meg, és nem maga a házasság. A házasság közös megegyezéssel történő felbontásához kereset vagy kérelem benyújtása szükséges. Különválás esetén a házastársak a közös vagyon létrehozásának vetnek véget. Az eltartott házastárs a különválást követő egy éven belül tartásdíj fizetését kérelmezheti.
Az érvénytelenítés azt jelenti, hogy a házasságkötés idején a házasság érvényességének törvényben előírt feltételei nem teljesültek (pl. a házasságkötés nem szabad akaratból történt, a házasságot kényszerből vagy tévedésből kötötték, a házasságkötés nem az előírt eljárásnak megfelelően történt, a házasságkötés közeli hozzátartozók között történt, vagy a házasságot mentálisan súlyosan beteg személy kötötte, vagy kellő körültekintés nélkül kötötték). A házasság jogkövetkezményei azon a napon vesztik hatályukat, amikor az érvénytelenítés tárgyában hozott ítélet jogerőre emelkedik.
Ø A házasság jogszabály erejénél fogva nem lesz érvénytelen, azt ítélettel lehet érvénytelenné nyilvánítani.
Ø A szlovén jog különbséget tesz a házasság relatív és abszolút érvénytelensége között. A különbséget a házasság érvénytelenné nyilvánításának kérelmezésére jogosult személyek csoportjai jelentik.
a) A relatív érvénytelenség okai a következők:
b) Az abszolút érvénytelenség okai a következők: (a kereset benyújtására a két házastárson kívül azok a személyek jogosultak, akiknek a házasság érvénytelenítéséből közvetlen jogi előnyük származik (pl. az elhunyt házastárs egyéb örökösei keresetet nyújthatnak be a házasság érvénytelenítése iránt annak érdekében, hogy a túlélő házastárs elveszítse öröklési jogát); emellett a kedvezményezettek és az ügyész is benyújthat keresetet a házasság érvénytelenítése iránt):
A házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei attól a naptól hatályosak, amikor az érvénytelenítés tárgyában hozott ítélet jogerőre emelkedik. Ami a házastársak közötti tulajdonviszonyokat, az eltartott házastársnak fizetendő tartásdíjat, a házastársak ajándékainak visszaszolgáltatását és a házastársak közös gyermekeikhez való viszonyát illeti, a jogkövetkezmények érvénytelenítés esetében megegyeznek a házasság felbontásának jogkövetkezményeivel.
A polgári és kereskedelmi jogi ügyekben alkalmazandó közvetítésről szóló, 2008 júniusában hatályba lépett törvény (Zakon o mediaciji v civilnih a gospodarskih zadevah) szabályozza a jogvitákban alkalmazandó közvetítést, ideértve a polgári jogi, kereskedelmi, munkaügyi, családjogi és egyéb, tulajdoni viszonyokkal kapcsolatos jogvitákat, amelyek a felek által szabadon érvényesíthető és kiegyenlíthető követelésekre vonatkoznak, kivéve, ha az ilyen típusú jogviták bármelyikére vonatkozóan külön jogszabály ettől eltérően rendelkezik. A házasság önmagában, bíróság bevonása nélkül nem szüntethető meg; ehhez keresetet vagy a házasság közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló javaslatot kell benyújtani.
A keresethez vagy javaslathoz csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és a születési anyakönyvi kivonatokat, a tárgyaláson pedig be kell mutatni a személyazonosító igazolványt.
A bíróság részben vagy teljes egészében mentesíti a házasfelet a bírósági díjak megfizetése alól, ha ez az összeg jelentősen csökkentené a saját maga vagy családtagjai eltartásához rendelkezésre álló pénzeszközeit. A nemzetközi szerződés illetve viszonosság feltételeinek fennállása esetén külföldi állampolgárok mentesülnek a bírósági díjak megfizetése alól (a bírósági díjakról szóló törvény 10. és 11. cikke, Zakon o sodnih taksah, ZST-1).
Valamely fél költségmentességet igényelhet az ügyvéd és szakértő költségeinek fedezéséhez; a költségmentesség megítéléséről szóló határozatot a kérelmező állandó lakóhelye szerinti kerületi bíróság hozza meg. Ebben az eljárásban a bíróság mérlegeli a – például tárgyi és pénzügyi – feltételeket, az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Zakon o brezplačni pravni pomoči) rendelkezéseire figyelemmel.
A házasság felbontásával vagy érvénytelenítésével kapcsolatos ítélet ellen általában 15 napon belül a felsőbíróságnál (višje sodišče) lehet fellebbezni. A házasság közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló javaslat alapján a házasság felbontásáról hozott ítélet az alábbi esetekben támadható meg:
Házassági jogviták esetében nincs lehetőség felülvizsgálatra (rendkívüli jogorvoslatra).
A 2201/2003/EK rendelet 21. cikke értelmében a más tagállamban hozott bírósági határozat elismeréséhez nem szükséges a többi tagállamban külön elismerési eljárást kezdeményezni.
Bármely érdekelt fél kérheti egy bírósági határozat elismeréséről vagy annak megtagadásáról szóló határozat meghozatalát. Ebben az esetben a félnek az illetékes szlovéniai kerületi bíróságon kell benyújtania a végrehajthatóvá nyilvánítási kérelmet.
A kérelem benyújtására vonatkozó eljárásra a szlovén jogszabályok alkalmazandók.
A bírósági határozat elismerését kérelmező vagy vitató fél, vagy a végrehajthatóvá nyilvánítási kérelmet előterjesztő fél a következőket köteles benyújtani:
A 2201/2003/EK (Brüsszel IIa.) rendelet rendelkezései elsősorban és közvetlenül az uniós tagállamok állampolgárait vagy lakosait érintő, nemzetközi joghatósági kérdésekre vonatkoznak.
Ha a kereset benyújtásakor a két házastárs különböző országok állampolgára, kumulatív módon kell alkalmazni az állampolgárságuk szerinti országok jogszabályait, a szlovén belső jog rendelkezéseinek megfelelően (a nemzetközi magánjogi és eljárásjogi törvény 37. cikkének (2) bekezdése /Zakon o mednarodnem zasebnem pravu in postopku).
Ha a házasság a házastársak állampolgársága szerinti országok joga alapján nem szüntethető meg, és a kereset benyújtásakor a házastársak egyike rendelkezett szlovéniai állandó lakcímmel, a házasság megszüntetésére a szlovén jogot kell alkalmazni.
Ha a házastársak egyike szlovéniai állandó lakcímmel nem rendelkező szlovén állampolgár, és a házasságot a nemzetközi magánjogi és eljárásjogi törvény 37. cikkének (2) bekezdése által kijelölt jog alapján nem lehet megszüntetni, a házasság megszüntetésére a szlovén jogot kell alkalmazni.
http://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.