Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata litván nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Házasság felbontása és különválás

Litvánia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasságot fel lehet bontani a felek közös megegyezésével, amennyiben valamennyi alább felsorolt feltétel teljesül:

  1. a házasságkötéstől számítva több mint egy év eltelt;
  2. a házastársak a házasság felbontására irányuló egyezséget írtak alá (tulajdonmegosztás, gyermektartás stb.);
  3. mindkét házastárs teljesen cselekvőképes.

Az e cikkben előírt esetekben a házasság felbontására egyszerűsített eljárásban kerül sor.

A házasság felbontható úgy is, ha valamelyik házastárs keresetet indít a lakóhelye szerinti körzeti bíróságon (apylinkės teismas), amennyiben az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:

  1. a házastársak több mint egy éve külön élnek;
  2. a házastársak egyikét bírósági ítélet cselekvőképtelennek nyilvánította a házasságkötést követően;
  3. a házastársak egyikének hollétét bírósági ítélet ismeretlennek nyilvánította;
  4. a házastársak egyike nem előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekmény miatt egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés-büntetését tölti.

A házasság megromlásáért egyik vagy mindkét házastárs felelős lehet. Az egyik házastárs keresetet indíthat a házasság felbontása iránt, ha a házasság a másik házastárs hibájából romlott meg. A házastárs akkor felelős a házasság megromlásáért, ha súlyosan megsértette a litván polgári törvénykönyv (Civilinis kodeksas) harmadik (családjogi) könyvében felsorolt, házasságból eredő kötelezettségeit, és ezáltal ellehetetlenítette az együttélést.

A házasság megromlásáért akkor tekinthető felelősnek a másik házastárs, ha előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekmény miatt elítélték, házasságtörést követett el, erőszakot alkalmazott a házastársával vagy a család többi tagjával szemben, vagy elhagyta a családot és több mint egy éve nem gondoskodik róluk.

A bontóper alperese vitathatja felelősségét, és bizonyítékokat terjeszthet elő arra vonatkozóan, hogy a felperes felelős a házasság megromlásáért. A bíróság megvizsgálja az ügy körülményeit, és ennek alapján kimondhatja azt is, hogy mindkét házastárs felelős a házasság megromlásáért. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy mindkét házastárs felelős a házasság megromlásáért, a jogkövetkezmények megegyeznek a házasság közös megegyezéssel történő felbontásának jogkövetkezményeivel.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A házasság a házastársak egyikének halálával vagy a törvényes megszüntetéssel ér véget. A házasság felbontható a felek közös megegyezése vagy az egyik házastárs bontókeresete alapján, továbbá az egyik házastárs vagy mindkettejük hibájából.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

A házasság megszűnésének napja az a nap, amikor a bontóítélet jogerőre emelkedik. A bíróság az ítélet egyik példányát a bontóítélet jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül megküldi a helyi anyakönyvi hivatalnak, amely bejegyzi a házasság felbontását.

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

A házasság felbontását követően a házastárs megtarthatja a házasságkötéskor felvett vezetéknevét, vagy újra felveheti a házasságkötés előtti vezetéknevét. Ha a házasság felbontására valamelyik házastárs hibájából kerül sor, a bíróság a másik házastárs kérelmére eltilthatja a házasság megromlásáért felelős házastársat a házasságkötéskor felvett vezetéknév viselésétől, kivéve, ha a házastársaknak van közös gyermeke.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A házastársak vagyonának megosztása a házassági vagyonjogi rendszertől függ, amelyet létrehozhat jogszabály vagy szerződés. Házassági szerződés hiányában a házastársak tulajdonára a jogszabályi vagyonjogi rendszer az irányadó. A házassági vagyonjogi rendszereket a polgári törvénykönyv (Civilinis kodeksas) harmadik könyve III. részének VI. fejezete szabályozza.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

Ha a családi otthon a házastársak egyikének tulajdonában van, a bíróság a másik házastárs javára haszonélvezeti jogot állapíthat meg, és lehetővé teheti számára, hogy a családi otthonban maradjon, ha a kiskorú gyermekeket a házasság felbontását követően továbbra is ő neveli. A haszonélvezeti jog a gyermek vagy gyermekek nagykorúvá válásáig marad fenn. Ha a családi otthont bérlik, a bíróság a bérletet arra a házastársra ruházhatja át, aki keresőképtelen vagy aki a kiskorú gyermekeket nevelni fogja, és a bíróság kilakoltathatja onnan a másik házastársat, ha az ítélet szerint a házastársaknak külön kell élniük.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

A bontóperben hozott ítéletben a bíróság tartásdíjat is megítél a támogatásra szoruló korábbi házastársnak, kivéve, ha a tartásdíjról a házastársak között létrejött egyezség rendelkezik. A házastársak nem jogosultak tartásdíjra, ha vagyonuk vagy jövedelmük elegendő a teljes körű létfenntartásukhoz. Valamely házastársnak feltételezhetően tartásra van szüksége, ha a házasságból származó kiskorú gyermeket ő neveli, vagy ha idős kora vagy rossz egészségi állapota miatt keresőképtelen. Az a házastárs, aki a házasság, a család közös érdeke vagy a gyermekek gondozása miatt nem tudott képesítést szerezni (tanulmányait befejezni), jogosult kérni a korábbi házastárstól, hogy fedezze a tanulmányok befejezésének vagy az átképzésnek a költségeit.

Nem jogosult tartásra az a házastárs, akinek hibája a házasság felbontásához vezetett.

A tartásdíj megítélése és az összeg meghatározása során a bíróság figyelembe veszi a házasság fennállásának időtartamát, a tartási szükségletet, mindkét korábbi házastárs vagyonát, egészségi állapotukat, életkorukat és keresőképességüket, valamint azt, hogy a munkanélküli házastárs milyen valószínűséggel talál munkát, és egyéb fontos körülményeket.

Ha az alábbi körülmények bármelyike fennáll, a bíróság csökkenti a tartásdíjat, azt csak ideiglenesen ítéli meg, vagy elutasítja az arra irányuló kérelmet:

  1. a házasság kevesebb mint egy évig tartott;
  2. a tartásra jogosult házastárs bűncselekményt követett el a másik házastárs vagy közeli hozzátartozója ellen;
  3. a tartásdíjra jogosult házastárs által tapasztalt pénzügyi nehézségek az ő helytelen magatartásának következményei;
  4. a tartásdíjat igénylő házastárs nem járult hozzá a közös vagyon növeléséhez, vagy szándékosan sértette a másik házastárs vagy a család érdekeit a házasság során.

A bíróság előírhatja a házastársával szemben tartásdíjfizetésre kötelezett korábbi házastárs számára, hogy adjon megfelelő biztosítékot kötelezettségének teljesítésére. A tartásdíjat megítélhetik egy összegben, illetve rendszeres havi kifizetésként (részletekben) vagy vagyonátruházás formájában.

Ha a házastárs a másik házastárs cselekvőképtelensége miatt kéri a házasság felbontását, a keresetet indító házastársnak ki kell fizetnie a cselekvőképtelen korábbi házastárs kezelését és gondozását, kivéve, ha ezt az állami társadalombiztosítási alapok fedezik.

A tartásdíjat megállapító végzés alapján az alperes vagyonán kényszerzálogjog (jelzálogjog) alapítható. Ha a korábbi házastárs elmulasztja a tartásdíjfizetést, vagyona felhasználható a kifizetés teljesítésére a jogszabályban foglalt eljárással összhangban.

A tartásdíjfizetésre kötelezett korábbi házastárs halála esetén a kötelezettség annyiban száll át örököseire, amennyiben azt a hagyaték engedi, és ezt nem befolyásolja a hagyatéki vagyon elfogadásának módja.

Ha a tartásdíjra jogosult korábbi házastárs meghal vagy újraházasodik, a tartásdíj-fizetési kötelezettség megszűnik. Halál esetén a hátralékot vagy a még meg nem fizetett tartásdíjat az elhunyt házastárs örökösei követelhetik. Ha az új házasság felbomlik, a korábbi házastárs kérheti a tartásdíj-fizetési kötelezettség megújítását, feltéve, hogy ő neveli a korábbi házasságból származó gyermeket vagy gondozza az abból a házasságból született, fogyatékkal élő gyermeket. Minden egyéb esetben a későbbi házasság házasfelének tartásdíj-fizetési kötelezettsége elsőbbséget élvez az előző házasság korábbi házasfelének ilyen kötelezettségével szemben.

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A különválás kimondását követően a felek a továbbiakban nem élnek együtt, de jogaik és kötelezettségeik nem szűnnek meg. A különválás lehet a házasság felbontásának első lépése. Ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a házastársak ne élhetnének újra együtt. A házasság felbontásával ellentétben a különváló házastársak nem köthetnek új házasságot, mivel a házasság hivatalosan nem bomlott fel.

5 Melyek a különválás feltételei?

A házastársak egyike kérheti a bíróságtól a különválás kimondását, ha bizonyos, a másik házastárstól nem feltétlenül függő körülmények miatt a közös életük fenntarthatatlanná vagy lehetetlenné vált, illetve jelentősen sértené a kiskorú gyermekeik érdekeit, vagy ha a felek a továbbiakban nem kívánnak együtt élni. A házastársak akkor kérhetik közösen a bíróságon a különválás kimondását, ha a különválásról megállapodást írtak alá, és abban rendezték a kiskorú gyermekek nevelését, tartását és oktatását, a vagyonmegosztást és a kölcsönös tartást.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

A különválás nem érinti a házastársak kiskorú gyermekeik felé fennálló jogait és kötelezettségeit, a házastársak pusztán külön élnek. A különválás kimondásával a bíróságnak ki kell adnia a vagyon rendezéséről szóló végzést is, ha ezeket a kérdéseket a házastársak közötti házassági szerződés nem rendezte. A különválásnak a házastársak tulajdonjogával kapcsolatos jogkövetkezményei az eljárás megindításával állnak be. Ha azonban a házastárs nem felelős a különválásért, kérheti a bíróságtól, hogy a különválásnak a házastársak tulajdonjogával kapcsolatos jogkövetkezményei arra a napra visszaható hatállyal álljanak be, amelyiken a házastársak életközössége ténylegesen megszűnt. Ha a különvált házastársak valamelyike a különválást kimondó határozat kiadását követően meghal, a túlélő házastárs a túlélő házastársakat jogszabály alapján megillető valamennyi jogosultságát megtartja, kivéve, ha a bíróság megállapítja a felelősségét a különválást illetően. Ugyanez a szabály érvényesül, ha a bíróság a felek közös kérelmére ítéli meg a különválást, kivéve, ha a házastársak közötti különválási megállapodás másként rendelkezik. A túlélő házastárs ugyanakkor nem örökölheti az elhunyt házastárs vagyonát.

A különválást kimondó határozat kibocsátásakor a bíróság elrendelheti, hogy a különválásért felelős házastárs tartásdíjat fizessen a másik házastársnak annak rászorultsága esetén, kivéve, ha a házastársak közötti különválási megállapodás rendelkezik a tartásról.

A különválás véget ér, ha a házastársak újra közös életet kezdenek, és ez megerősíti tartós együttélési szándékukat. A különválás akkor ér véget, ha a bíróság határozatot bocsát ki, amelyben helyt ad a házastársak különválás megszüntetésére irányuló közös keresetének, és visszavonja a korábbi, különválást kimondó határozatot.

A korábbi életükhöz való visszatéréssel a házastársak tulajdona külön tulajdon marad, amíg nem kötnek új házassági szerződést, és nem választanak új házassági vagyonjogi rendszert. A különválás megszűnése harmadik személyek tekintetében csak akkor jár joghatással, ha a házastársak új házassági szerződést kötnek, és azt a polgári törvénykönyv (Civilinis kodeksas) 3.103. cikkében meghatározott eljárással összhangban bejegyeztetik.

Ha a házastársak a bírósági határozat jogerőssé válásától számítva több mint egy éve külön élnek, bármelyikük kezdeményezheti a házasság felbontását.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasságot csak a bíróság érvénytelenítheti. A bíróság által érvénytelennek mondott házasság a kezdetektől (ab initio) érvénytelennek minősül. A házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei (lásd a 9. pontot) attól függenek, hogy a házastársak – vagy legalább egyikük – jóhiszeműen jártak-e el a házasság megkötése során. Ugyanakkor a jog minden esetben védi az érvénytelenített házasságból származó gyermekek jogait (őket házasságból született gyermekeknek kell tekinteni). A házasság érvénytelenítését követően a felek új házasságot köthetnek, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra léphetnek.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság érvénytelennek nyilvánítható, ha a házasságkötés alábbi feltételei nem teljesülnek:

A házasságkötésre csak különneműek között kerülhet sor.

A férfinak és a nőnek szabad akaratából kell házasságra lépnie. A házasság érvénytelenségéhez vezet bármilyen fenyegetés, kényszer, megtévesztés vagy a szabad akarat egyéb hiánya.

A házasulandóknak a házasságkötés napján legalább 18 évesnek kell lenniük. Azon személy kérésére, aki 18 éves kora előtt házasságot kíván kötni, a bíróság a házasságkötésbe való beleegyezés korhatárát egyszerűsített eljárás keretében – legfeljebb két évvel – lejjebb viheti az említett személy tekintetében. A házasságkötésbe való beleegyezés korhatára csökkentésének nyomós oka lehet a várandósság. Amennyiben az adott személy várandós, a bíróság a 16. életév betöltése előtt is engedélyezheti a házasságkötést.

A jogerős bírósági ítélettel cselekvőképtelennek nyilvánított személy nem köthet házasságot. Ha adott esetben ismertté válik az, hogy keresetet indítottak a megkötendő házasság valamelyik házasfelének cselekvőképtelenné nyilvánítása iránt, a házasságkötés bejegyzését ezen ítélet jogerőre emelkedéséig el kell halasztani.

Nem köthet másik házasságot az a házas személy, akinek a házasságát nem bontották fel a jogszabályban előírt eljárás során.

Nem köthet házasságot a szülő a gyermekével, az örökbefogadó szülő az örökbefogadott gyermekével, a nagyszülő az unokával, a testvérek vagy féltestvérek, az unokatestvérek, a nagybácsi az unokahúgával, a nagynéni az unokaöccsével.

A fiktív házasság szintén érvénytelenné nyilvánítható. A családi kapcsolat létrehozásának szándéka nélkül, pusztán a látszat kedvéért kötött házasság a házastársak bármelyike vagy az ügyész által benyújtott kereset alapján érvényteleníthető.

A házasság érvényteleníthető, ha nem szabad akaratból kötötték. A házastárs kérheti a házasság érvénytelenítését, ha bizonyítja, hogy a házasságkötés idején nem volt tudatában cselekedetei jelentőségének, vagy nem volt cselekedeteinek ura. Érvénytelenítés iránti keresetet nyújthat be az a házastárs, akit a házasságkötésre fenyegetéssel, kényszerrel vagy csalással bírtak rá.

Kérheti a házasság érvénytelenítését az a házastárs, aki lényeges tévedésből eredően egyezett bele a házasságkötésbe. Lényegesnek tekinthető a tévedés, ha a másik féllel kapcsolatos olyan körülményeket érint, amelyek visszatartották volna a másik házastársat a házasságkötéstől, ha azokat ismerte volna. A tévedés lényegesnek minősül, ha a következőkre vonatkozik: i. a másik fél egészségi állapota vagy olyan szexuális abnormalitás, amely lehetetlenné teszi a normális családi életet; vagy ii. a másik fél által elkövetett súlyos bűncselekmény.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A később érvénytelenített házasságból származó gyermekeket házasságban születettnek kell tekinteni. Amennyiben mindkét házastárs jóhiszeműen járt el, azaz nem tudtak és nem tudhattak a házassági akadályról, a házasság jogkövetkezményei – az öröklést kivéve – az érvénytelenítés ellenére ugyanúgy beállnak, mint érvényes házasság esetén. A bírósági ítéletben ki kell térni a felek jóhiszeműségének bizonyítékaira.

Az érvénytelenítés jogkövetkezményei, ha egyik vagy mindkét házastárs rosszhiszeműen járt el: ha csak az egyik fél járt el jóhiszeműen, az érvénytelen házasság által ráruházott jogok megegyeznek a házasok jogaival. Ha mindkét fél rosszhiszeműen járt el, az érvénytelen házasság egyik félre sem ruház a házasokéval megegyező jogokat vagy kötelezettségeket. Mindegyikük jogosult saját tulajdonát visszakövetelni, ideértve a másik félnek adott ajándékot is. Amennyiben a jóhiszeműen eljáró házastárs tartásra szorul, úgy legfeljebb három évre szóló tartás iránti keresetet nyújthat be a rosszhiszeműen eljárt házastárssal szemben. Az összeget a felek pénzügyi helyzetének figyelembevételével a bíróság határozza meg. A bíróság havi részletfizetést vagy egyösszegű kifizetést is elrendelhet. Amennyiben a felek egyikének pénzügyi helyzete megváltozik, az érdekelt fél kérheti a bíróságon a tartásdíj növelését, csökkentését vagy törlését. A jóhiszemű házastárs számára történő tartásdíjfizetést elrendelő végzés automatikusan hatályát veszti, ha az említett házastárs új házasságot köt, illetve ha letelik a tartásdíjfizetésre megszabott hároméves időszak.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A litván jog nem biztosít lehetőséget a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bíróságon kívüli, alternatív rendezésére, azok csak a bíróságon rendezhetők.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasságnak a házastársak közös megegyezése alapján történő felbontása iránti keresetet a házastársak egyikének lakóhelye szerinti körzeti bíróságon (apylinkės teismas) kell benyújtani. A keresetben ki kell térni a házasság felbontásának okaira, és arra, hogy a felperes hogyan teljesíti a másik házastárs és a kiskorú gyermekeik felé fennálló kötelezettségeit, továbbá fel kell tüntetni a polgári eljárásról szóló törvénykönyv (Civilinio proceso kodeksas) 384. cikkében említett egyéb adatokat.

A házasság egyik házastárs kérelmére történő felbontása iránti keresetet a felperes lakóhelye szerinti körzeti bíróságon kell benyújtani.

A házasság egyik házastárs hibájára alapozott felbontása iránti keresetet az alperes lakóhelye szerinti körzeti bíróságon kell benyújtani. Ha a felperesnek vele együtt élő kiskorú gyermekei vannak, a bontókeresetet a felperes lakóhelye szerinti körzeti bíróságon is be lehet nyújtani.

A házasság érvénytelenítése iránti keresetet az alperesek vagy az egyik alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell benyújtani.

A különválás iránti keresetet az alperes lakóhelye szerinti bíróság vizsgálja meg.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az alacsony jövedelműek számára nyújtott költségmentességről a Litván Köztársaság állam által biztosított költségmentességről szóló törvénye (Lietuvos Respublikos Valstybės garantuojamos teisinės pagalbos įstatymas) rendelkezik. Az ilyen költségmentesség a családjogi ügyekre is kiterjed.

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

Igen. A házasság felbontására/érvénytelenítésére vonatkozó határozatot a fellebbezési eljárásokra irányadó általános rendelkezésekkel összhangban lehet megfellebbezni.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A házasság felbontásáról, a különválásról vagy a házasság érvénytelenítéséről szóló, másik tagállamban hozott határozatot Litvániában a 2201/2003/EK tanácsi rendelet értelmében elismerik. A rendelet kimondja, hogy egy tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül el kell ismerni.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A 2201/2003/EK tanácsi rendelet értelmében az érdekelt kifogásolhatja a házasság felbontásáról, a különválásról vagy a házasság érvénytelenítéséről szóló, másik tagállamban kiadott határozat Litván Köztársaság általi elismerését.

A 2201/2003/EK rendelet 21. cikke értelmében az érdekeltek a körzeti bíróságon (apylinkės teismas) keresetet nyújthatnak be az iránt, hogy egy másik tagállamban kiadott határozatot ne ismerjenek el Litvániában.

Az a személy, akinek tekintetében a határozat elismerését kérik, a folyamatban lévő elismerési eljárásra tekintettel – a körzeti bíróságnak a határozat elismerésével kapcsolatos döntését követően – szintén kifogást emelhet a határozat litvániai elismerésével szemben. Ennek megfelelően az alperes a körzeti bíróság elismerésről szóló határozatával szembeni fellebbezés keretében kifogásolhatja az adott ügyben hozott határozat Litvániában történő elismerését. A 2201/2003/EK tanácsi rendelet 33. cikkével összhangban a körzeti bíróságnak a másik tagállamban kiadott határozat elismeréséről szóló határozatát a járási bíróságon (apygardos teismas) lehet megfellebbezni.

Az alperes a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkében megállapított, elismerést kizáró okokból kifogásolhatja egy másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A különválásra és a házasság felbontására a házastársak szokásos tartózkodási helyén alkalmazandó jog irányadó. Amennyiben a házastársaknak nincs közös szokásos tartózkodási helyük, az utolsó közös tartózkodási helyük szerinti ország jogát, ennek hiányában a bíróság országának jogát kell alkalmazni. Amennyiben a két házastárs közös állampolgársága szerinti ország jogszabályai nem teszik lehetővé a házasság felbontását, vagy azt egyedi feltételekhez kötik, úgy a házasság a Litván Köztársaság joga alapján is felbontható, ha a házastársak egyike litván állampolgársággal is rendelkezik, vagy a Litván Köztársaságban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel.

Utolsó frissítés: 27/11/2015

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit