Házasság felbontása és különválás

Magyarország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasságot a bíróság bármelyik házastárs – illetőleg a házastársak közös – kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A házasság felbontásának a jogalapja az, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A bíróság e tekintetben folytatja le a bizonyítási eljárást. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

A bíróság a házasságot az említett bontáshoz vezető körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.

Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, (perbeli egyezségüket a bíróságnak jóvá kell hagynia. Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. Közös megegyezéses válásnál tehát a megállapodás tárgya függ attól, hogy a házastársak a gyermekük közös szülői felügyeletében állapodtak meg vagy sem.

Lényeges, hogy a korábbi szabályozástól eltérően a Ptk. a közös vagyon megosztásában való megegyezés szükségességét nem tartja fenn.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

A házasság felbontásával a házasság megszűnik. A házasság felbontása esetén a közös gyermekkel kapcsolatos szülői felügyeleti jogok rendezését, a közös gyermek tartását, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartást, a házastársi tartást, a közös lakás használatát közös szülői felügyelet esetén a gyermek lakóhelyét a felek megegyezése esetén – amennyiben az a jogszabályoknak megfelel – a bíróság által jóváhagyott egyezség, míg a felek megegyezésének hiányában a bíróság ítélete rendezi. A feleknek, ahhoz, hogy a házasságukat a bíróság felbontsa, a közös vagyon megosztásában nem kell megegyezniük.

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a férj nevére utaló névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye. A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg. A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenes ági rokona van. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).

Ha a tartásdíjról a bíróság dönt, a tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.

A gyermek feletti szülői felügyeleti jogok rendezéséről elsősorban a szülők közösen döntenek.

A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a szülői felügyeletet úgy rendezi, hogy, a gyermek felett az a szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, akinél a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra önhibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles. A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik.

Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartás csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhető. Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél hosszabb időre is elrendelheti.

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

Az életközösség megszűnését jelenti a különválás. Ennek bekövetkeztekor pl. kérhető a bíróságtól a közös vagyon megosztása.

5 Melyek a különválás feltételei?

Az életközösség kezdetét és végét, következésképp a vagyonközösség időtartamát mérlegeléssel kell meghatározni. A mérlegelésnél a házastársi életközösség tartalmi elemeit (szexuális kapcsolat, gazdasági együttműködés, közös lakás, közös háztartás vezetés, az együvé tartozás különféle megnyilvánulásai, közös gyermekek nevelése, hozzátartozók, vagy valamelyik fél gyermekének ellátása stb.) gondos vizsgálat tárgyává kell tenni. Tehát az egymással összefüggő és együttesen értékelendő gazdasági, családi, érzelmi és akarati tényezők azok, amelyek alapján a jogalkalmazó az életközösség fennálltát vagy hiányát megállapíthatja. Egyiküknek vagy másikuknak a hiánya még nem feltétlenül mutatja az életközösség hiányát, különösen ha ez a hiány objektív okra vezethető vissza.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

Az életközösség megszűnésével megnyílik a házastársak igénye a közös vagyon megosztására. Ilyenkor még nem szűnt meg a házasság jogilag, de az életközösség megszűnésétől önálló vagyonszerzőkké válnak, viszont a már létrejött közös vagyon tekintetében csak együtt jogosultak rendelkezni, mert a beleegyezés vélelme megszűnik. Közös gyermek esetén a közös szülői felügyeletet rendezniük kell.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. A házasságot érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az érvénytelen házassághoz törvényben meghatározott jogkövetkezmények fűződnek.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

Érvénytelen a házasság, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. Érvénytelen az egyenesági rokonok és testvérek házassága, továbbá a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, valamint az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága. Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állott. Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott. Érvénytelen a házasság, ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen. Érvénytelen a házasság, ha azt kiskorú kötötte; kivételesen a kiskorú is köthet házasságot, azonban csak a gyámhatóság előzetes engedélyével. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

Ha az érvénytelen házasság megkötésekor mind a két házastárs jóhiszemű volt, a házasságból folyó vagyonjogi hatások ugyanazok, mint érvényes házasság esetében. Az ilyen házasság érvénytelennek nyilvánítása esetén a vagyonjogi követeléseket mindegyik házastárs akként érvényesítheti, mintha a házasságot érvénytelenné nyilvánításának időpontjában a bíróság felbontotta volna. Ha az érvénytelen házasság megkötésekor csak az egyik házastárs volt jóhiszemű, az előbbi rendelkezéseket csak az ő kívánságára kell alkalmazni.

A házasság érvénytelenségének megállapítása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság érvénytelenségének megállapítása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.

A házasság érvénytelensége az apasági vélelmet nem érinti.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A házasság érvénytelenítésének és a házasság felbontásának kérdésében kizárólag bíróság dönthet.

A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől – szükség esetében – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. Az egyéb járulékos kérdések tekintetében (pl. a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében) a bíróság erre irányuló kérelem esetén dönt. Ha ezen egyéb járulékos kérdések tekintetében nem kerül előterjesztésre kereseti kérelem, a bíróság ezekről nem dönt, így ezeket a kérdéseket a felek akár peren kívül, szerződéssel is rendezhetik.

A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.

A bíróság a házasság felbontásához kapcsolódó járulékos kérdések vonatkozásában indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasság felbontása iránti pert a házastársnak a másik házastárs ellen kell megindítania. Az érvénytelenítési pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek, valamint a per megindítására jogosult harmadik személynek pedig mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni: az eljáró bíróságot; a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem). A házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez csatolni kell az előadott adatokat igazoló okiratokat, valamint azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, továbbá amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.

A házassági perben a bíróság illetékessége az általános illetékesség szerint alakul: az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg. Emellett a házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. A felperes tehát választhat, hogy az általános illetékességi ok alapján illetékes bírósághoz vagy a házastársak utolsó közös lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtja-e be a keresetlevelet.

Ha a házassági pernek a fenti szabályok alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

Ha házassági per már folyamatban van, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Tekintse meg a „Költségmentesség” adatlapot.

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

A határozat ellen fellebbezésnek van helye. Azonban a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében sem felülvizsgálatnak, sem perújításnak nincs helye.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A 2201/2003/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdése alapján a másik tagállamban hozott határozat automatikusan elismerésre kerül a többi tagállamban, így az elismeréshez főszabály szerint nem kell külön eljárást indítani. A határozat elismerésére hivatkozó félnek a rendelet 37. cikkére figyelemmel az alábbi iratokat kell bemutatnia:

  • a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek és
  • a rendelet 39. cikkében említett, a rendelet I. melléklete szerinti nyomtatványon a származási tagállam bírósága vagy hatósága által kiállított igazolást, továbbá
  • amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták, annak az okiratnak az eredeti példányát vagy hiteles másolatát, amely bizonyítja, hogy a távollévő félnek kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot vagy bármely olyan okiratot, amely azt jelzi, hogy az alperes a határozatot egyértelműen elfogadta.

Az utóbbi kettő bemutatásától a rendelet 38. cikke alapján a bíróság vagy hatóság egyébként el is tekinthet, ha azok nélkül is rendelkezésére állnak az elismeréshez szükséges információk. A bíróság/hatóság kérheti fordítás csatolását is a fenti iratokhoz, amelyet a gyakorlatban a magyar bíróságok, hatóságok meg is szoktak tenni.

Mindazonáltal a rendelet 21. cikkének (3) bekezdése alapján bármely érdekelt fél kérheti, hogy a másik tagállamban hozott határozat elismeréséről a bíróság határozatot hozzon. Ebben az esetben az elismerést kérő félnek a kérelmét, amelyhez csatolni kell a fent említett iratokat, az illetékes bírósághoz kell benyújtani, amely az alábbi: az ellenérdekű fél belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), ennek hiányában a kérelmező belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), ha pedig a kérelmezőnek sincs belföldön lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, a Budai Központi Kerületi Bíróság. A bíróság az eljárására a rendelet 28-36. cikkei szerinti szabályokat alkalmazza értelemszerűen.

Amennyiben az elismerés a magyar házassági anyakönyvbe történő bejegyzéshez szükséges, a rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján a bejegyzés iránti kérelemmel, csatolva ahhoz a fent felsorolt okiratokat, az illetékes anyakönyvvezetőhöz kell fordulni.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A 2201/2003/EK rendelet 21. cikkének (3) bekezdése alapján bármely érdekelt fél kérheti, hogy a másik tagállamban hozott határozat el nem ismeréséről a bíróság határozatot hozzon. Ebben az esetben az elismerést vitató félnek a kérelméhez csatolni kell a határozat olyan másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek, továbbá a rendelet 39. cikkében említett, a rendelet I. melléklete szerinti nyomtatványon a származási tagállam bírósága vagy hatósága által kiállított igazolást. Az illetékes bíróság az alábbi: az ellenérdekű fél belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), ennek hiányában a kérelmező belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), ha pedig a kérelmezőnek sincs belföldön lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, a Budai Központi Kerületi Bíróság. A bíróság az eljárására a rendelet 28-36. cikkei szerinti szabályokat alkalmazza értelemszerűen.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet Magyarországon alkalmazandó, így a magyar bíróság az e rendelet által kijelölt jogot alkalmazza minden olyan esetben, amikor az ügyben valamilyen külföldi elem van. A rendelet, korlátozottan ugyan, de lehetővé teszi a felek jogválasztását (5-7. cikk), és csak érvényes megállapodás hiánya esetére állapítja meg az alkalmazandó jogot kijelölő kapcsolóelveket (8-10. cikk).

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 15/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.