Házasság felbontása és különválás

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, BGB) 1564. szakaszának első mondata alapján a házasság csak bírói határozattal, valamelyik vagy mindkét házastárs kérelmére bontható fel.

A házasság a megromlása esetén bontható fel (a polgári törvénykönyv 1565. szakasza (1) bekezdésének első mondata). Ebben a helyzetben a házasság aktuális helyzete és jövőbeli kilátásai bírnak jelentőséggel. A jogalkotó az alábbi vélelmeket állította fel a házasság megromlása tekintetében:

  • A házasságot akkor kell megromlottnak tekinteni, ha a házastársak életközössége megszűnt, és nem is várható annak helyreállítása (a polgári törvénykönyv 1565. szakasza (1) bekezdésének második mondata).
  • A polgári törvénykönyv 1566. szakasza alapján a bíróság megdönthetetlen vélelemnek tekinti a házasság megromlását, ha a házastársak bizonyos idő óta külön élnek, és ha:
  • mindkét fél kéri a házasság felbontását, és már egy éve külön élnek, vagy
  • a házastársak egyike kéri a házasság felbontását, a másik házastárs hozzájárul a házasság felbontásához, és már egy éve külön élnek, vagy
  • a házastársak egyike kéri a házasság felbontását, a másik házastárs nem járul hozzá a házasság felbontásához, de a házastársak már három éve külön élnek.
  • Amennyiben a házastársak még nem élnek külön egy éve, a házasság csak kivételes esetekben bontható fel, például ha a házasság folytatása méltánytalan lenne a kérelmező számára a másik házastárs személyében rejlő indokok (például a másik házastárs által elkövetett fizikai erőszak) miatt (a polgári törvénykönyv 1565. szakaszának (2) bekezdése).

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A német jog a házasság felbontásának okaként kizárólag a házasság megromlását ismeri el. A házasság a házastársak (valamelyikének) vétkessége alapján történő felbontását nem ismeri el.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

Az elvált házastárs megtarthatja a házasság fennállása során viselt, a házastársak által választott nevet. A házastársak a születés, halál és házasságkötés tényét nyilvántartó anyakönyvi hivatal előtt tett nyilatkozattal ismét felvehetik születési nevüket vagy a házassági nevük felvétele előtt viselt nevüket, vagy a házassági nevük előtt vagy után használhatják a születési nevüket vagy a házassági nevük felvétele előtt viselt nevüket (a polgári törvénykönyv 1355. szakaszának (5) bekezdése).

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

3.2.1 A lakás és a háztartáshoz tartozó ingóságok felosztása:

Főszabályként a polgári törvénykönyv 1568a. és 1568b. szakasza alapján a következők vonatkoznak a közös lakásra és a háztartáshoz tartozó ingóságok felosztására a házasság felbontása után: a lakás és a háztartáshoz tartozó ingóságok használatától jobban függő házastárs követelheti a másik házastárstól a lakás vagy a háztartáshoz tartozó ingóságok átruházását. E tekintetben mindkét házastárs körülményeit és a gyermekeik mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni.

Bérelt lakás esetén a lakásban maradni jogosult házastárs átveszi a bérleti megállapodást – függetlenül attól, hogy korábban mindkét vagy csak egyik házastárs volt-e a bérlő.

A saját tulajdonú lakás esetére a következők vonatkoznak:

  • Ha a korábbi lakásnak csak az egyik házastárs a tulajdonosa, a másik házastárs csak kivételes esetekben jogosult annak használatára, például ha az a méltánytalan nehézségek elkerülése érdekében szükséges, lásd a polgári törvénykönyv 1568a. szakaszának (2) bekezdését.
  • Ha a lakás a házastársak közös tulajdonában van, az első bekezdésben foglalt elvet kell alkalmazni.

Mindkét esetben mind az a házastárs, akinek részére átengedték a lakást, mind az a házastárs, aki már nem használhatja a tulajdonát képező ingatlant, kérheti, hogy kössenek bérleti megállapodást, és állapítsák meg a helyben szokásos bérleti díjat.

A háztartáshoz tartozó ingóságok tekintetében különbséget kell tenni a házastársak közös tulajdonában lévő és a kizárólag az egyik házastárs tulajdonában lévő ingóságok között:

  • Amennyiben azok mindkét házastárs tulajdonát képezik, az első bekezdésben foglalt, e kérdésre vonatkozó elveket kell alkalmazni. Az a házastárs, akinek le kell mondania a háztartáshoz tartozó ingóságokról, megfelelő ellenértéket követelhet.
  • Az egyik házastárs nem követelheti a kizárólag a másik házastárs tulajdonában lévő, háztartáshoz tartozó ingóságokat.

3.2.2 A közös vagyongyarapodás felosztása:

Ha a házastársak törvényes házassági vagyonközösségben élnek, és nem egyeznek meg a vagyontárgyaknak a házasság felbontása esetén való felosztásáról, a közös vagyongyarapodás a házastársak egyikének kérelme alapján külön bírósági eljárásban osztható fel (a polgári törvénykönyv 1372. és azt követő szakaszai). Erre a következőképpen kerül sor:

A számítás kiindulási pontja az egyes házastársak házasságkötéskor meglévő vagyontárgyainak (kezdeti vagyontárgyak, a polgári törvénykönyv 1374. szakasza) és a házassági vagyonközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyainak (végső vagyontárgyak, 1375. szakasz) értéke. Az egyik házastárs által a házasság fennállása során örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyakat hozzá kell adni a házastárs kezdeti vagyontárgyaihoz. A végső vagyontárgyak értékének kiszámítása szempontjából releváns időpont az a nap, amikor a házasság felbontása iránti keresetet kézbesítik a másik házastárs részére. A vagyongyarapodás az az összeg, amennyivel valamely házastárs végső vagyontárgyainak értéke meghaladja a kezdeti vagyontárgyainak értékét (1373. szakasz). A kisebb vagyongyarapodást elért személy jogot tarthat a másik személy által elért vagyongyarapodáshoz képest fennálló értékbeli különbözet felére (kiegyenlítés iránti követelés) (az 1378. szakasz (1) bekezdése). A vagyongyarapodás kiegyenlítése iránti követelés a pénzösszeg megfizetését foglalja magában. A kiegyenlítésre jogosult személy főszabályként nem követelheti, hogy a kiegyenlítés iránti követelés megfizetésére köteles személyhez tartozó meghatározott vagyontárgyakat adjanak át részére. Mindazonáltal kivételes esetekben a családjogi bíróság (Familiengericht) rendelkezhet személyes vagyontárgyak átadásáról (1383. szakasz). Ez azonban csak akkor lehetséges, ha

  • a kiegyenlítés iránti követelés megfizetésére köteles személy tekintetében az méltányos, és
  • lehetővé teszi annak elkerülését, hogy nagyfokú egyenlőtlenség jöjjön létre a kiegyenlítésre jogosult személy tekintetében, amelyet egyébként a vagyongyarapodás pénzben történő kiegyenlítése idézne elő.

Ezen átruházott vagyontárgyak értékét beszámítják a kiegyenlítés iránti követelésbe.

A német jog alapján a házastársak a törvényes házastársi vagyonközösség helyett a vagyon közjegyzői okiratban foglalt elkülönítéséről (1414. szakasz), vagyonközösségről (1415–1518. szakasz) vagy közös vagyongyarapodásról (1519. szakasz) is rendelkezhetnek.

3.2.3 Jogkövetkezmények a házastársak nyugdíjellátására vonatkozóan

A házastársak által a házasság során szerzett nyugdíjjogosultság (például az állami nyugdíjrendszerből, a közszolgálati nyugdíjrendszerből, a kiegészítő nyugdíjrendszerből, a magánnyugdíjrendszerből vagy a rokkantsági nyugdíjrendszerből eredő juttatásokra való jogosultság) a házasság felbontásakor a nyugdíjjogosultságok kiegyenlítésével minden egyes esetben megfeleződik. Ez biztosítja, hogy mindkét fél egyenlően osztozzon a házasság fennállása alatt megszerzett jogosultságokban, és hogy mindkét házastárs önálló nyugdíjjogosultságot szerezzen.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

3.3.1 Szülői felügyelet

Amennyiben a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, ez a házasság felbontása után is így marad. A gyermek jóléte veszélyeztetésének eseteitől eltekintve, a bíróság csak azokban az esetekben vizsgálja a szülői felügyelet kérdését, és határoz róla, ha az egyik szülő a családjogi bírósághoz fordul annak érdekében, hogy a bíróság a szülői felügyelet egészét vagy egy részét kizárólag e szülőre ruházza. A kérelemnek helyt kell adni, ha a másik szülő ezzel egyetért, és a 14. életévét betöltött gyermek nem ellenzi azt, vagy ha a közös szülői felügyelet megszüntetése vagy a szülői felügyelet kérelmezőre ruházása valószínűsíthetően a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja (a polgári törvénykönyv 1671. szakaszának (1) bekezdése). A német jog általánosságban azt feltételezi, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét az szolgálja, ha mindkét szülővel tartja a kapcsolatot, ezért biztosítja a gyermek ehhez kapcsolódó jogát, és előírja, hogy mindkét szülő joga és kötelezettsége a gyermekkel való kapcsolattartás (1684. szakasz (1) bekezdése). Ez attól függetlenül érvényes, hogy a szülői felügyeletet hogyan gyakorolják.

3.3.2 Tartási követelések

A szülők kötelesek eltartani a gyermekeiket (a polgári törvénykönyv 1601. szakasza). A gyermekek tartásra jogosultak, ha nem tudják eltartani magukat (1602. szakasz). A szülők tartási kötelezettsége a teljesítőképességük függvénye (1603. szakasz). Mindazonáltal a szülőknek a gyermekeikkel szembeni teljesítőképessége tágabban értendő, azaz a megszerezhető jövedelem számít, nem pusztán az, amellyel rendelkeznek (az 1603. szakasz (2) bekezdése). A szülők alapvetően a keresőképességük és az anyagi helyzetük függvényében kötelesek gyermektartást fizetni. A gyermeket gondozó szülő a tartási kötelezettségét ugyanakkor főszabály szerint a gyermek gondozásával és felnevelésével teljesíti (az 1606. szakasz (3) bekezdése). A szülők házasságának felbontását követően tehát főszabályként csak az a szülő köteles gyermektartást fizetni, aki nem él a gyermekkel közös háztartásban.

A gyermek tartása a gyermek összes életszükségletére, többek között a megfelelő oktatás költségeire is kiterjed (1610. szakasz).

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

A házasság felbontását követően a házastársaknak kell önmagukról gondoskodniuk (a polgári törvénykönyv 1569. szakasza). Ennek értelmében megfelelő keresőtevékenységet kell folytatniuk (az 1574. szakasz (1) bekezdése). Amennyiben a megfelelő keresőtevékenységhez szükséges, iskolai oktatáson, továbbképzésen vagy átképzésen kell részt venniük, ha valószínűsíthető a tanulmányok sikeres elvégzése (a törvénykönyv 1574. szakaszának (3) bekezdése).

Az elvált házastársak ugyanakkor az alábbi körülmények között tartásra jogosultak:

  • ameddig és amennyiben a közös szülői felügyelet alatt álló gyermekük gondozása (a polgári törvénykönyv 1570. szakasza), illetve betegség vagy más fogyatékosság vagy testi vagy szellemi gyengeség miatt (1572. szakasz) nem várható el, hogy keresőtevékenységet folytassanak;
  • ameddig és amennyiben a házasság felbontásakor vagy a házastársak gyermekéről való gondoskodás vagy e gyermek felnevelésének lezárultakor betöltött életkoruk miatt (1571. szakasz) nem várható el, hogy keresőtevékenységet folytassanak;
  • ameddig és amennyiben az elvált házastárs iskolai oktatáson, továbbképzésen vagy átképzésen vesz részt a tanulmányaiban a házasság által előidézett hiányosságok vagy hátrányok pótlása érdekében; a lehető leghamarabb el kell kezdeniük az iskolai képzését, a továbbképzést vagy az átképzést a megfelelő keresőtevékenység folytatásának elérése érdekében, amely hosszú távú lehetőségeket kínál, és a képzést sikeresen be kell fejezniük (a BGB 1575. szakasza),
  • ameddig és amennyiben a házasság felbontása után nem sikerül megfelelő keresőtevékenységet találniuk (az 1573. szakasz (1) bekezdése);
  • ameddig és amennyiben egyéb nyomós okok miatt nem várható el, hogy keresőtevékenységet folytassanak, és a tartás megtagadása mindkét házastárs érdekeinek figyelembevételével rendkívül méltánytalan lenne (1576. szakasz),
  • amennyiben a megfelelő keresőtevékenységből származó jövedelem nem elegendő a tartás teljes összegének fedezésére (az 1573. szakasz (2) bekezdése).

A tartás mértékét a házasság során fennálló életkörülmények határozzák meg, és az a betegség, az ápolásra szorultság, illetve meghatározott körülmények között az idős kor, illetve a csökkent keresőképesség esetére is szóló megfelelő biztosítás költségeit is magában foglalja (1578. szakasz). Ha a tartásra kötelezett fél a keresete és az anyagi helyzete folytán, illetve egyéb kötelezettségeit figyelembe véve nem tudja fedezni a jogosult tartását a saját megfelelő tartásának veszélyeztetése nélkül, csak észszerű mértékű tartás fizetésére köteles, figyelembe véve az elvált házastárs szükségleteit, keresőképességét és anyagi helyzetét (az 1581. szakasz első mondata).

A tartás csökkenthető és/vagy időben korlátozható, ha a tartás korlátozás nélküli folyamatos fizetése méltánytalan lenne (1578b. szakasz). A polgári törvénykönyv 1578b. szakasza szerinti csökkentés vagy időbeli korlátozás lehetősége különösen az 1570–1573. szakaszra terjed ki, amikor is az 1570. szakasz alapján a tartásnak a gyermek harmadik életévének betöltését követő, a gyermekhez vagy a szülőkhöz kapcsolódó indokok alapján történő gondozása miatti meghosszabbításához szükséges méltányossági megfontolások időbeli korlátozást tartalmazó különös rendelkezést jelentenek.

A polgári törvénykönyv 1578b. szakasza szerint az értékelés során figyelembe kell venni a gondozás vagy a felnevelés miatt tartásra jogosult házastársra bízott közös gyermek érdekeit. Emellett arra is figyelemmel kell lenni, hogy milyen mértékben merültek fel a házasság által előidézett hátrányok a házastárs azon lehetősége tekintetében, hogy saját maga eltartásáról gondoskodjon. Hátrányról van szó, amikor a tartásra jogosult házastárs által megszerzett jövedelem alacsonyabb annál, mint amelyet a házasságkötés hiányában elért volna. A polgári törvénykönyv 1578b. szakasza (1) bekezdésének harmadik mondata szerint ilyen hátrány keletkezhet a gyermekről való gondoskodásból, valamint a háztartás vezetésének és a keresőtevékenységnek az összeegyeztetéséből. A házasság által előidézett hátrányok értékelésénél az egyes eset összes körülményét figyelembe kell venni az átfogó értékelés során, beleértve a házasság fennállásának időtartamát is.

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

Bármelyik házastárs minden különösebb alakiság teljesülése nélkül külön élhet, amennyiben úgy kívánja. A polgári törvénykönyv 1361–1361b. szakasza tartalmazza a különélés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket (lásd a 6. kérdést).

5 Melyek a különválás feltételei?

A házastársaknak külön kell élniük. A házastársak külön élnek, ha nem élnek közös háztartásban, és egyikük láthatóan nem kíván ilyet létesíteni, mivel elutasítják a házastársi együttélést (a polgári törvénykönyv 1567. szakaszának (1) bekezdése).

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

Ha a házastársak külön élnek vagy valamelyik házastárs külön kíván élni, az egyik házastárs követelheti, hogy a másik házastárs engedje át neki kizárólagos használatra a házastársi közös lakást vagy annak egy részét (a közös lakás használatának megosztása), amennyiben ez valamely méltánytalan nehézség elkerülése érdekében szükséges. (a polgári törvénykönyv 1361b. szakasza). Ha az egyik házastárs testileg bántalmazta vagy megfenyegette a másik házastársat, a bíróság általában az egész lakás kizárólagos használatát a bántalmazott vagy fenyegetett félnek ítéli meg. A lakáshasználat megosztásáról való döntés ugyanakkor nem arra szolgál, hogy a házasság felbontását előkészítse vagy megkönnyítse.

A különélés idejére a háztartáshoz tartozó ingóságok használata is szabályozható (1361a. szakasz). Bármelyik házastárs követelheti a hozzá tartozó háztartási ingóságok átengedését. Mindazonáltal ez nem alkalmazható, ha az ezen tárgyakról való lemondásra kötelezett személynek szüksége van azokra a saját új háztartásában, és ez az adott körülmények között méltányos (például a mosógép átruházása a gyermekekkel élő házastárs részére).

Emellett a házastársak különélése során az egyik házastárs a házastársak életszínvonala, keresete és vagyoni helyzete szempontjából megfelelőnek minősülő tartást követelhet a másik házastárstól a polgári törvénykönyv 1361. szakasza alapján. A különélés során nyújtott tartás a házastársi szolidaritás eredménye, és annak biztosítására irányul, hogy a házastársak ne legyenek rászorult helyzetben a különélés eredményeként. Emellett ez lehetőséget kínál a házastársaknak arra, hogy a gazdasági kényszertől függetlenül visszatérjenek házaséletbe. A házastársak ennélfogva továbbra is viszonylag nagymértékben felelősek egymásért, így csak korlátozott követelmények állnak fenn a gazdasági függetlenség és a saját keresőtevékenység folytatásának kötelezettsége tekintetében. A különélő házastárs tartásra jogosult, ha nincs olyan helyzetben, hogy a bevételekből és javakból kielégítse szükségleteit.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

Nem létezik a házasság semmissé nyilvánítása. A házasságot kérelemre csak bírósági határozat nyilváníthatja érvénytelenné (a polgári törvénykönyv 1313. és azt követő szakaszai). A házasság érvénytelenné nyilvánítása ritka a gyakorlatban.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság érvénytelenné nyilvánítását jogsértés vagy a házasságkötési akarat hiánya alapozza meg. A polgári törvénykönyv 1314. szakasza kimerítően felsorolja ezen okokat.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A házasság érvénytelenítésének következményei megegyeznek a házasság felbontásának következményeivel (a polgári törvénykönyv 1318. szakasza). Lásd a 3. kérdés alatti megjegyzéseket e tekintetben.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A házasság felbontása esetén a szülők igénybe vehetik az ifjúságvédelmi hivatal (Jugendamt) által a gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatok keretében nyújtott tanácsadást. A tanácsadás a külön élő vagy elvált szülőknek segít abban, hogy a gyermek vagy fiatalkorú érdekeit szolgáló módon teremtsék meg a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit. Az érintett gyermek vagy fiatalkorú megfelelő részvétele mellett támogatják a szülőket a szülői felügyelet gyakorlására szolgáló, közösen elfogadott terv kidolgozásában. A valamennyi tanácsadó központot tartalmazó adatbank elérhető a https://www.dajeb.de/ honlapon. Emellett lehetőség van a viták közvetítés útján történő rendezésére és a békés megegyezésre. A családon belüli közvetítésre vonatkozóan további információ itt érhető el: https://www.bafm-mediation.de/.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

Csak a házassági kötelék felbontása (a házasság felbontása), a házasság érvénytelenítése és a felek közötti házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítása létezik a német jog szerint (a családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény [Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG] 121. szakasza).

A házassággal kapcsolatos kérelmet általánosságban a helyi (Amtsgericht)/családjogi (Familiengericht) bírósághoz kell benyújtani (a családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény 111. és 121. szakasza, a bírósági szervezetrendszer felépítéséről szóló törvény [Gerichtsverfassungsgesetz] 23b. szakasza). Az illetékességet a családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény 122. szakasza szabályozza. Az eljárás során kötelező a ügyvéd általi képviselet.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Költségmentességet igényelhet a családjogi bíróságok előtt lefolytatott eljárásokban az a személy, aki személyes és anyagi körülményeinél fogva az eljárás költségeit nem, csak részben vagy csak részletekben tudja viselni. Ennek feltétele, hogy a tervezett jogérvényesítés vagy jogvédelem kellően sikeresnek mutatkozzon, és ne tűnjön rosszhiszeműnek. Ez biztosítja, hogy a pénzügyileg nehezebb helyzetben lévő személyeknek is lehetőségük legyen bírósághoz fordulni. A költségmentesség a rendelkezésre álló jövedelem függvényében teljesen vagy részben fedezi a peres félnek a bírósági költségekhez való saját hozzájárulását. A jogi képviselet költségei is e körbe tartoznak, ha a bíróság rendel ki ügyvédet. További információ található a költségmentességről és jogi segítségnyújtásról szóló tájékoztatóban („Beratungshilfe und Prozesskostenhilfe”) az igazságügyért és a fogyasztóvédelemért felelős szövetségi minisztérium honlapján: https://www.bmjv.de/.

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

A házasság felbontásáról vagy érvénytelenítéséről rendelkező bírói határozattal szemben fellebbezés nyújtható be a családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény 58. és azt követő szakaszai alapján. A fellebbezésről a regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht) határoz.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

Az ilyen határozatokat (kivéve, ha Dániában hozták azokat) a 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet („Brüsszel IIa” rendelet) értelmében automatikusan, azaz külön elismerési eljárás nélkül elismerik Németországban. A „Brüsszel IIa” rendelet általánosságban megköveteli, hogy a házasság felbontására, semmissé nyilvánítására vagy érvénytelenítésére vonatkozó bírósági eljárást 2001. március 1-je után indítsák (a kivételekhez lásd a „Brüsszel IIa” rendelet 64. cikkét). A korábban indított ügyekben a „Brüsszel IIa” rendeletet megelőző rendeletet, a „Brüsszel II” rendeletet kell alkalmazni. A Dániában hozott határozatok esetében továbbra is külön elismerési eljárásra van szükség.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazási körében általában az azon regionális felsőbíróság székhelye szerinti helyi bíróság (családjogi bíróság) rendelkezik joghatósággal az ilyen határozatok elismerésének megtagadása iránti kérelmek ügyében, amelynek illetékességi területén:

  • a határozattal érintett alperes vagy gyermek szokásos lakóhelye található, vagy
  • ilyen joghatóság hiányában egyértelmű érdek fűződik a megállapításához, vagy a szülői felügyelet szükségessé teszi,
  • egyéb esetekben pedig a Pankow/Weißensee családjogi bíróság jár el.

Alsó-Szászország kivételt képez, ahol a fenti szempontok szerinti joghatóság minden regionális felsőbíróság illetékességi területe esetében központilag a cellei helyi bíróságot illeti.

A családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

Németországban és jelenleg az Európai Unió 16 másik tagállamában a „Róma III” rendelet (a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU tanácsi rendelet) rendelkezései szabályozzák a házasság felbontását, a kollíziós szabályokat is beleértve. A „Róma III” rendelet alapján meghatározott jogot kell ezután alkalmazni akkor is, ha az nem az eljárásban részt vevő tagállam joga.

Utolsó frissítés: 19/10/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit