Házasság felbontása és különválás

Franciaország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság bíróságon kívüli felbontásának egy fajtája van:

  • a házasság felbontása ügyvéd által ellenjegyzett, egy közjegyző hivatalos nyilvántartásában rögzített magánokiratba foglalt közös megegyezéssel.

A házasság felbontásának négy esete van:

  • a házasság felbontása közös megegyezéssel,
  • a házasság felbontása a házasság megromlásának elfogadásával, más néven „elfogadott válás”,
  • a házasság felbontása a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatt,
  • a házasság felbontása valamelyik fél vétkessége miatt.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

  • A házasfelek akkor kérhetik a házasság ügyvéd által ellenjegyzett, egy közjegyző hivatalos nyilvántartásában rögzített magánokiratba foglalt közös megegyezéssel történő felbontását, ha megegyeznek a házasság megromlásának elfogadásában és annak valamennyi következményében. Ügyvédeikkel kidolgoznak egy olyan megállapodást, amelyet egy békítési időszakot követően mindkét fél, illetve jogi képviselőik is aláírnak. Amennyiben van gyermekük, őt tájékoztatni kell a meghallgatáshoz való jogáról. Amennyiben a gyermek meghallgatást kér, a feleknek a házasság közös megegyezéssel történő felbontása iránti kérelmet kell benyújtaniuk a családjogi bíróhoz (juge aux affaires familiales), annak érdekében, hogy a gyermek meghallgatására sor kerülhessen.
  • A házasság közös megegyezéssel történő bírósági felbontását a házastársak csak akkor kérhetik, ha a szükséges szellemi képességgel rendelkező gyermek meghallgatást kér, továbbá ha megegyeznek a házasság megromlásának elfogadásában és annak valamennyi következményében. Ebben az esetben nem kell közölniük a válás okát, és csak a válás következményeit szabályozó megállapodás-tervezetet kell jóváhagyás céljából benyújtaniuk a bíróhoz. A bíró csak abban az esetben utasítja el e tervezet jóváhagyását, ha a gyermekek vagy valamely házasfél érdekei nem élveznek kellő védelmet.
  • Az „elfogadott válást” az egyik házastárs kezdeményezheti, a másik pedig elfogadhatja, illetve azt a házastársak közösen is kérhetik. A házasság közös megegyezéssel történő felbontásával ellentétben a házastársak elfogadják a válás tényét, következményeiről azonban nem tudnak megállapodni. E tekintetben tehát a bíróé a döntés joga.
  • A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti házasságfelbontást valamely házastárs abban az esetben kérheti, ha a házaspár a házasság felbontása iránti kérelem benyújtásának napján már legalább két éve nem él együtt. Ez esetben vélelmezhető, hogy nem áll fenn életközösség, és a felek fel kívánják bontani a házasságot.
  • A házasság valamelyik fél vétkessége miatti felbontását az egyik házastárs kérheti a másik házastársnak felróható, a házastársi feladatok és kötelezettségek súlyos vagy ismétlődő megsértését jelentő olyan cselekmények miatt, amelyek elviselhetetlenné teszik az életközösség fenntartását.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

  • Megszűnnek a hűség, az életközösség és a segítségnyújtás iránti kötelezettségek, amint a házasság felbontását kimondó bírósági határozat jogerőssé válik, vagyis már nem lehet jogorvoslattal élni ellene.
  • Ezt követően mindkét házasfél szabadon újraházasodhat.
  • A házasság felbontását követően mindkét házastárs elveszíti a jogot házastársa vezetéknevének viselésére. Mindazonáltal az egyik házastárs a másik házastárs beleegyezésével vagy a bíró engedélyével tovább viselheti a másik házastárs vezetéknevét, ha igazolja, hogy ehhez saját magának vagy gyermekeinek különös érdeke fűződik.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

  • A házasság felbontása a házassági vagyonjogi rendszer felszámolását és adott esetben a vagyontárgyak felosztását vonja maga után.
  • A válás nincs hatással sem a házasság során realizálódott előnyökre, sem a meglévő javak ajándékozására. Ugyanakkor automatikusan megszűnnek azok a házasságból származó előnyök, amelyek a házassági vagyonjogi rendszer felszámolásakor, az egyik házastárs halálakor vagy halál esetére szóló vagyonátruházáskor lépnek érvénybe.
  • A házasság bírósági vagy bíróságon kívüli közös megegyezéssel történő felbontása esetén a válás kimondásának feltétele a házastársak közös vagyoni érdekeltségeik felszámolására vonatkozó megállapodása. A házasság felbontásának egyéb eseteiben a házastársak a válás kimondása előtt megegyezhetnek e felosztásról, de nincs erre vonatkozó kötelezettségük. Ebben az esetben a vagyon felosztása a házasság felbontását követően történik.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

A házasság felbontása semmilyen sajátos következménnyel nem jár a – főszabály szerint tehát mindkét szülőt megillető – szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályokat illetően. A bíró azonban határozhat úgy, hogy csak az egyik szülőre bízza annak gyakorlását, ha ez áll a gyermek érdekében. A szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit (szokásos tartózkodási hely, láthatási jogok stb.) meg kell határozni.

Mindkét szülőnek továbbra is hozzá kell járulnia a gyermek eltartásához és neveléséhez. Ez a hozzájárulás az egyik házastárs által a másiknak fizetett tartásdíj formájában valósul meg, de történhet a gyermek érdekében felmerülő költségek egészben vagy részben történő, közvetlen viselése formájában is. Ez fizethető használati vagy lakhatási jog formájában is.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

Megjegyzés: Az egyik házastárs által a másiknak nyújtott tartás ideiglenes intézkedés, vagyis csak a válás kimondásáig kell tartásdíjat fizetni. A válás kimondása után az egyik fél kizárólag kompenzációs tartásdíjat (prestation compensatoire) vagy kártérítést követelhet a másik féltől. Ez megállapítható a házasság bírósági vagy bíróságon kívüli közös megegyezéssel történő felbontása esetén megállapodás alapján, más esetekben pedig a bíró állapítja meg.

  • A kompenzációs tartásdíj célja ellensúlyozni a házasság megromlása által a felek életkörülményeiben esetleg előidézett egyenlőtlenséget. Összegét a bíró a felek jövedelmének és szükségleteinek figyelembevételével állapítja meg. A tartásdíj a természeténél fogva átalányösszeg, amelyet főszabály szerint tőke formájában kell fizetni:
    • pénzbeli juttatásként, megegyezés szerinti fizetési feltételekkel; vagy
    • vagyontárgy tulajdonjogának vagy használati, lakhatási vagy haszonélvezeti jognak ideiglenes vagy holtig tartó átruházásával.

A kompenzációs tartásról kivételes esetben meg lehet állapodni életjáradékként is, amely a felek anyagi viszonyaiban vagy szükségleteiben bekövetkező változások esetén lefelé módosítható.

  • Kártérítés akkor ítélhető meg valamely házastársnak, ha a válás számára különösen súlyos következményekkel járt:
    • amennyiben alperes volt olyan ügyben, amelyben a házasságot annak helyrehozhatatlan megromlására tekintettel bontották fel, és ő nem nyújtott be a házasság felbontása iránti kérelmet; vagy
    • amennyiben házasságot felbontó határozat születik a másik féllel szemben, aki a házasság megromlásáért kizárólagosan okolható.

(Lásd „Tartási követelések – Franciaország”.)

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A különválás (séparation de corps) olyan jogintézmény, amely megszüntet egyes házastársi kötelezettségeket, például a házastársak együttélési kötelezettségét, anélkül, hogy a házasság felbomlana. Ilyenkor nem lehet újraházasodni, és a tartási kötelezettség is fennáll.

5 Melyek a különválás feltételei?

  • A típusok és az eljárás ugyanaz, mint a házasság bírósági felbontása esetén, de bíróságon kívüli közös megegyezéssel történő különválás nem létezik.
  • Főszabály szerint az a házastárs, akivel szemben különválás iránti kérelmet nyújtanak be, viszontkeresetet terjeszthet elő a házasság felbontása vagy különválás iránt, az a házastárs pedig, akivel szemben a házasság felbontása iránti kérelmet nyújtanak be, szintén kérheti a házasság felbontását vagy a különválást.
  • A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti válás esetén nincs lehetőség különválás iránti viszontkereset benyújtására, kizárólag a házasság felbontása kérhető.
  • Ha a házasság felbontása és a különválás iránti kérelmet egyszerre nyújtják be, a bíró először a házasság felbontása iránti kérelmet bírálja el. A bíróság a különválás iránti kérelmet csak abban az esetben vizsgálja meg, ha nem bontja fel a házasságot. Amennyiben mindkét kérelem valamely fél vétkességén alapul, a bíróság egyszerre bírálja el őket, és ha helyt ad nekik, akkor a házasságot mindkét házastárs vétkessége alapján bontja fel.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

A különválás jogkövetkezményei

  • A különválás véget vet az együttélési kötelezettségnek, a segítségnyújtás, a hűség és a tartás iránti kötelezettség azonban fennmarad. Ezenfelül a bíróság eltérő döntése hiányában a feleség tovább viselheti a férj nevét. A tartási kötelezettség azt jelenti, hogy az egyik házastárs kötelezhető arra, hogy tartásdíjat fizessen a másik házastársnak, amennyiben ez utóbbinak szüksége van erre. A tartásdíj összegét a vétkességtől függetlenül állapítják meg, kivéve, ha a tartásdíjban részesülő házastárs súlyosan elmulasztotta kötelezettségei teljesítését a házasság során. A tartásdíj tőkeösszeggel váltható fel, ha a fizetésre kötelezett házastárs vagyona erre lehetőséget ad.
  • A vagyont illetően az ítélet ugyanúgy a házassági vagyonjogi rendszer megszűnésével és felszámolásával jár, mint a házasság felbontása esetén.
  • Az egyik házastárs halála esetén a másik házastárs öröklési joga változatlanul fennáll, és a túlélő házastársra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazandók rá. Közös megegyezéssel történő különválás esetén azonban a házastársak dönthetnek úgy, hogy megállapodásukban lemondanak az öröklési jogukról.

A különválás házasság felbontására változtatása

Az egyik házastárs kérelmére a különválást kimondó bírói határozat automatikusan bontóítéletté alakul, ha a különválás már két éve tart. Ilyenkor a bíró felbontja a házasságot, és határoz annak következményeiről. A különválás okai lesznek a házasság felbontásának okai. A vétkességre vonatkozó megállapítás nem módosítható.

A különválás a házastársak együttes kérelmére, közös megegyezéssel minden típus esetén a házasság felbontására változtatható. Ha azonban a különválást bírósági közös megegyezés alapján mondják ki, akkor kizárólag közös megegyezéssel változtatható a házasság felbontására.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasság érvénytelenítése, amelyet bírósági határozatnak kell kimondania, visszamenőleges hatállyal megszünteti a házasság valamennyi jogkövetkezményét, oly módon, mintha a házasság soha nem is állt volna fenn.

Ebben eltér a házasság felbontásától vagy a különválástól, amelyeknek csak a jövőre nézve vannak jogkövetkezményei.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság érvénytelenítésének indokai különbözőek attól függően, hogy megtámadhatósági okról (amikor akarathibára vagy azon személyek engedélyének hiányára hivatkoznak, akiknek engedélyezniük kellett volna a házasságot) vagy semmisségi okról (közrendi feltétel be nem tartásának esete) van szó.

A megtámadhatóság típusai

Három esete lehetséges:

  • a személyt vagy a személy alapvető tulajdonságait illető tévedés;
  • kényszerítés;
  • azon személyek engedélyének hiánya, akiknek szükséges az engedélye.

Az érvénytelenítés iránti kérelmet csak meghatározott személyek nyújthatják be: az a házastárs, akinek a beleegyezését csalárd módon szerezték meg, vagy aki a házasságkötéskor cselekvőképtelen volt, azok a személyek, akiknek a házassághoz beleegyezésüket kellett volna adniuk vagy az ügyész.

Az érvénytelenítés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha a házasságkötéstől számított öt éven belül nyújtják be (vagy az attól számított öt éven belül, hogy az érintett személy a házasságkötési korhatárt elérte).

A semmisség típusai

A megegyezés teljes hiánya, kiskorú házasságkötése, bigámia, vérfertőzés, az egyik házasfél távollétében történt házasságkötés, az anyakönyvvezető hatáskörének és illetékességének hiánya és a titkos házasság.

A kérelmet bármilyen érdekelt, illetve az ügyész nyújthatja be, a házasságkötéstől számított harminc éven belül (vagy az attól számított öt éven belül, hogy az érintett személy a házasságkötési korhatárt elérte).

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A joghatások azonosak a megtámadható és a semmis házasság esetében.

  • A házasságnak mind a személyi, mind a vagyoni jogkövetkezményei megszűnnek, mivel a házassági köteléket úgy kell tekinteni, mintha az soha nem is létezett volna. Ha például az egyik házastárs elhunyt, a házasság érvénytelenítése minden öröklési jogtól megfosztja a másikat.

    Ezen elv enyhíthető azonban, ha az egyik vagy mindkét házastárs jóhiszeműen járt el a házasságkötéskor. Ebben az esetben a „vélt” házasság érvénytelen marad, de úgy kell kezelni, mintha csak felbontották volna. Következésképpen az érvénytelenséget megállapító ítélet előtt beállt valamennyi – személyi vagy vagyoni – polgári jogi joghatás fennmarad.
  • A gyermekek tekintetében a szülők házasságának érvénytelenítése nem vált ki joghatást, és a helyzetüket úgy szabályozzák, mint a házasság felbontása esetén.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A házasság felbontását és annak következményeit bíróságon kívüli közös megegyezéses eljárás révén is ki lehet mondani, amely két ügyvéd és egy közjegyző részvételét igényli, de bíróét nem, kivéve, ha a szükséges szellemi képességgel rendelkező gyermek meghallgatást kér.

Minden más esetben részt kell vennie a bírónak, de a felek közvetítőt vehetnek igénybe a bírósági eljárást megelőzően vagy azzal egyidejűleg.

A közvetítést a bíró is javasolhatja. Ezzel természetes személyt vagy szervezetet bíznak meg abból a célból, hogy meghallgassa a feleket, szembesítse a nézőpontjukat, és segítse őket abban, hogy megoldást találjanak az őket szembe állító konfliktusra.

E közvetítés eredményeként azok a felek, akiknek sikerült megállapodásra jutniuk, a bíróság elé terjeszthetik megállapodásukat jóváhagyás céljából, vagy pedig a bíróságon kívüli közös megegyezéses eljárást választhatják.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

Hova kell benyújtani a kérelmet?

  • A házasság bírósági felbontása vagy különválás iránti kérelem

A keresetet ügyvédnek kell benyújtania a regionális bíróság (tribunal de grande instance) hivatalához.

Az illetékes bíróság

  • a család lakóhelye szerinti bíróság;
  • ha a házastársak külön élnek, és közösen gyakorolnak szülői felügyeletet, akkor annak a házastársnak a lakóhelye szerinti bíróság, akivel a kiskorú gyermekek élnek;
  • ha a házastársak külön élnek, és csak egyikük gyakorol szülői felügyeletet, akkor annak a szülőnek a lakóhelye szerinti bíróság;
  • más esetekben a nem a kérelmet benyújtó házastárs lakóhelye szerinti bíróság;
  • közös kérelem esetén a házastársak választása szerint valamelyikük lakóhelye szerinti bíróság.
  • Érvénytelenítés iránti kereset
    A házasság érvénytelenítését az alperes lakóhelye szerinti regionális bíróságtól kell kérni. A kereset bírósági tisztviselő által kézbesített idézés formáját ölti.
  • A házasság ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat révén történő felbontása közös megegyezéssel:
    A felek és a két ügyvéd által aláírt megállapodást egy Franciaországban működő közjegyző hivatalos nyilvántartásában kell helyezni.

Benyújtandó iratok

  • A házasság bírósági felbontása vagy különválás iránti kérelem

A házastársaknak a házasság felbontásával kapcsolatos összes ügyben meg kell adniuk az azonosításukhoz szükséges valamennyi adatot, a betegbiztosítási pénztárukat, valamint az azon szolgálatokra és szervezetekre vonatkozó adatokat, amelyek számukra ellátásokat, járadékot vagy bármely más juttatást nyújtanak.

Ha kompenzációs tartás iránti kérelmet terjesztenek a bíróság elé, a házastársaknak eskü erejével bíró nyilatkozatot kell tenniük a jövedelmükről, anyagi forrásaikról, vagyonukról és életkörülményeikről közölt információk helytállóságáról.

A házasság közös megegyezéssel történő bírósági felbontása esetén a kérelemben nem kell feltüntetni a házasság felbontásának okát, de csatolni kell a házastársak és ügyvédjük(eik) által keltezéssel és aláírással ellátott megállapodást, amelyben rendezik a válás jogkövetkezményeit, ideértve adott esetben a vagyonjogi rendszer felszámolásáról szóló nyilatkozatot (état liquidatif du régime matrimonial).

Más esetekben a kérelemben nem kell megjelölni a válás jogalapját vagy okait, de adott esetben szerepelniük kell benne az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeknek.

  • Érvénytelenítés iránti kereset

Nincs szükség külön iratokra, de a kérelmezőnek olyan dokumentumokat kell benyújtania, amelyek bizonyítják, hogy a hivatkozott jogalapok a házasság érvénytelenítését eredményezhetik.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Teljes vagy részleges költségmentességet az anyagi források függvényében lehet kapni. (Lásd a „Költségmentesség – Franciaország” című ismertetőt.)

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

E bírósági határozatok ellen rendes jogorvoslatokkal lehet élni.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A házasságot felbontó határozatokat külön eljárás nélkül el kell ismerni.

Ugyanez vonatkozik a házasság érvénytelenségét megállapító határozatokra.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Az ilyen határozatok elismerése ellen az ítélet végrehajthatatlanná nyilvánítása iránti keresetet (action en inopposabilité) kell benyújtani a regionális bíróságon. A végrehajthatatlansági határozat lehetővé teszi, hogy megtámadjanak bármely későbbi, a másik fél által benyújtott, külföldi határozat végrehajtására irányuló kérelmet (vagyis egy olyan határozatot, amelynek célja egy másik államban hozott határozat Franciaországban való végrehajthatóságának a kimondása). Az ilyen kereset elutasítása a végrehajthatóságot jelenti.

Az eljárás ugyanaz, mint a végrehajthatóvá nyilvánítás esetében.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU rendelet értelmében a házasság felbontására vagy a különválásra alkalmazandó jogot a házastársak választhatják meg.

Ilyen jogválasztás hiányában a házasság felbontására és a különválásra azon állam joga alkalmazandó:

  • amelyben a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található; vagy ennek hiányában
  • amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, amennyiben ez a tartózkodási hely a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik; vagy ennek hiányában
  • amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt; vagy ennek hiányában
  • a bíróság államának joga.

Mindazonáltal, ha a kérelem a különválásnak a házasság felbontására történő változtatására irányul, a házasság felbontására alkalmazandó jog a különválásnál alkalmazott jog lesz, kivéve, ha a házastársak eltérő jogot választanak.

E szabályok akkor is alkalmazandók a házastársakra, ha a házasság felbontására ügyvéd által ellenjegyzett, egy közjegyző hivatalos nyilvántartásában rögzített magánokiratba foglalt közös megegyezés révén kerül sor. A házastársak azonban nem választhatják a bíróság államának jogát, mivel nem kerül sor bírósághoz fordulásra.

Kapcsolódó linkek

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja

Legifrance weboldal

Utolsó frissítés: 22/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit