Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Házasság felbontása és különválás

Franciaország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság felbontásának négy esete van:

  • házasság felbontása közös megegyezéssel,
  • házasság felbontása a házasság megromlásának elfogadásával, más néven „elfogadott válás”,
  • házasság felbontása a házasság helyrehozhatatlan megromlása miatt,
  • a házasság felbontása valamelyik fél vétkessége miatt.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

  • A házasfelek kérhetik a házasság közös megegyezéssel történő felbontását, ha megegyeznek a házasság megromlásának elfogadásában, és viselik annak minden következményét. Ebben az esetben nem kell nyilvánosságra hozniuk a válás okát, és csak a válás következményeit szabályozó megállapodástervezetet kell benyújtaniuk jóváhagyás céljából a bíróhoz. A bíró csak abban az esetben utasítja el e tervezet jóváhagyását, ha a gyermekek vagy valamely házasfél érdekei nem élveznek kellő védelmet.
  • Az „elfogadott válás” kezdeményezhető az egyik, majd elfogadható a másik házastárs által, illetve a házastársak közösen is kérhetik. A közös megegyezéssel történő válással ellentétben a házastársak elfogadják a válás tényét, következményeiről azonban nem tudnak megállapodnak. E tekintetben ezért a bíróé a döntés joga.
  • A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti házasságfelbontást valamely házastárs abban az esetben kérheti, ha a házaspár a házasság felbontása iránti kérelem benyújtásának napján már legalább két éve nem él együtt. Ez esetben vélelmezhető, hogy nem áll fenn életközösség, és a felek fel kívánják bontani a házasságot.
  • A házasság valamelyik fél vétkessége miatti felbontását az egyik házastárs kérheti a másik házastársnak felróható, a házastársi feladatok és kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértését jelentő cselekmények miatt, amelyek elviselhetetlenné teszik az életközösség fenntartását.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

  • Megszűnnek a hűség, az életközösség és a segítségnyújtás iránti kötelezettségek, amint a házasság felbontását kimondó bírósági határozat jogerőssé válik, vagyis már nem lehet jogorvoslattal élni ellene.
  • Ezt követően mindkét házasfél szabadon újraházasodhat.
  • A házasság felbontását követően mindkét házastárs elveszíti a jogot házastársa nevének viselésére. Mindazonáltal az egyik házastárs a másik házastárs beleegyezésével vagy a bíró engedélyével tovább viselheti a másik házastárs nevét, ha igazolja, hogy ehhez saját maga vagy gyermekei miatt különös érdeke fűződik.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

  • A házasság felbontása a házassági vagyonjogi rendszer felszámolását és adott esetben a vagyontárgyak felosztását vonja maga után.
  • A válás nincs hatással sem a házassági szerződés egyik félre nézve kedvező, a házasság során realizálódott záradékára, sem a meglévő javak ajándékozására. Ugyanakkor automatikusan megszűnnek azok a házasságból származó előnyök, amelyek a házassági vagyonjogi rendszer felszámolásakor, az egyik házastárs elhalálozásakor vagy halál esetére szóló vagyonátruházáskor lépnek érvénybe.
  • A házasság közös megegyezéssel történő felbontása esetén a válás kimondásának a feltétele a házastársaknak közös vagyoni érdekeltségeik felszámolására vonatkozó megállapodása. A házasság felbontásának egyéb eseteiben a házastársak a válás kimondása előtt megegyezhetnek e felosztásról, de nincs erre vonatkozó kötelezettségük. Ebben az esetben a vagyon felosztása a házasság felbontását követően történik.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

A házasság felbontása semmilyen sajátos következménnyel nem jár a szülői felelősség – amely elvben továbbra is mindkét szülőt terheli – gyakorlására vonatkozó szabályokat illetően. A bíró azonban határozhat úgy, hogy csak az egyik szülőre bízza annak gyakorlását, ha ez a gyermek érdekében áll.

Mindkét szülőnek továbbra is hozzá kell járulnia a gyermek eltartásához és neveléséhez. Ez a hozzájárulás az egyik házastárs által a másiknak fizetett tartásdíj formájában valósul meg, de történhet a gyermek érdekében felmerülő költségek egészben vagy részben történő, közvetlen viselése formájában is. Ez fizethető használati vagy lakhatási jog formájában is.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

Megjegyzés: Az egyik házastárs által a másiknak nyújtott tartás ideiglenes intézkedés, vagyis csak a válás kimondásáig kell tartásdíjat fizetni. A válás kimondása után az egyik fél kizárólag kompenzációs tartásdíjat (prestation compensatoire) vagy kártérítést követelhet a másik féltől.

  • E tartásdíj célja ellensúlyozni a házasság megromlása által a felek életkörülményeiben esetleg előidézett egyenlőtlenséget. A tartásdíj összegét a bíró a felek jövedelmének és szükségleteinek figyelembevételével állapítja meg. A tartásdíj a természeténél fogva átalányösszeg, amelyet elvben tőke formájában kell fizetni:
    • pénzbeli juttatásként, a megegyezés szerinti fizetési móddal; vagy
    • vagyontárgy tulajdonjogának vagy használati, lakhatási vagy haszonélvezeti jognak ideiglenes vagy örökre szóló átruházásával.

A kompenzációs tartásról kivételes esetben meg lehet állapodni életjáradékként is, amely a felek anyagi viszonyaiban vagy szükségleteiben bekövetkező változások esetén lefelé módosítható.

  • Kártérítés akkor ítélhető meg valamely félnek, ha a válás számára különösen súlyos következményekkel járt:
    • amennyiben alperes volt olyan ügyben, amelyben a házasság helyrehozhatatlan megromlására tekintettel született határozat a válásról, és nem ő nyújtotta be a házasság felbontása iránti kérelmet;
    • vagy amennyiben házasságot felbontó határozat születik a másik féllel szemben, aki a házasság megromlásáért kizárólagosan okolható.

(Lásd „Tartási követelések – Franciaország”.)

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A különválás olyan jogintézmény, amely véget vet egyes házastársi kötelezettségeknek, például a házastársak együttélési kötelezettségének, anélkül, hogy a házasság felbomlana. Emiatt nem lehet újraházasodni, és a tartási kötelezettség is fennáll.

5 Melyek a különválás feltételei?

  • Az indokok és az eljárás megegyezik a házasság felbontásának indokaival és eljárásával.
  • A házastárs, akivel szemben különválás iránti kérelmet nyújtanak be, elvben élhet a házasság felbontása vagy különválás iránti viszontkeresettel, az a házastárs pedig, akivel szemben a házasság felbontása iránti kérelmet nyújtanak be, élhet a házasság felbontása vagy különválás iránti viszontkeresettel.
  • A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti válás esetén nincs lehetőség különválás iránti viszontkereset benyújtására, kizárólag a házasság felbontása kérhető.
  • Ha a házasság felbontása és a különválás iránti kérelmet egyszerre nyújtják be, a bíró először a házasság felbontása iránti kérelmet bírálja el. A különválás iránti kérelmet csak abban az esetben vizsgálja meg, ha nem mondja ki a válást. Amennyiben mindkét kérelem valamely fél vétkességén alapul, a bíróság egyszerre bírálja el őket, és ha helyt ad nekik, akkor a válást mindkét házastárs vétkessége alapján mondja ki.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

A különválás jogkövetkezményei

  • A különválás véget vet az együttélési kötelezettségnek, a segítségnyújtás, a hűség és a tartás iránti kötelezettség azonban fennmarad. Emellett a bíróság eltérő határozata hiányában a feleség továbbra is használhatja a férje nevét. A tartási kötelezettség azt jelenti, hogy az egyik házastárs kötelezhető arra, hogy tartásdíjat fizessen a másik házastársnak, amennyiben ez utóbbinak szüksége van rá. A tartásdíj összegét a vétkességtől függetlenül állapítják meg, kivéve, ha a kedvezményezett házastárs súlyosan elmulasztotta kötelezettségei teljesítését a házasság során. A tartásdíj tőkeösszeggel váltható fel, ha a fizetésre kötelezett házastárs vagyona erre lehetőséget ad.
  • A vagyont illetően az ítélet ugyanúgy a házassági vagyonjogi rendszer megszűnésével és felszámolásával jár, mint a házasság felbontása esetén. A házastársakra ezt követően a vagyonmegosztási rendszer vonatkozik.
  • Valamely házastárs halála esetén a másik házastárs öröklési joga változatlanul fennáll, és a túlélő házastársra vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesek rá. Közös megegyezéssel történő különválás esetén azonban a házastársak dönthetnek úgy, hogy megállapodásukban lemondanak az öröklési jogukról.

A különválás házasság felbontására változtatása

Valamely házastárs kérelmére a különválást kimondó bírói határozat teljes joghatállyal bontóítéletre változtatható, ha a különválás már két éve tart. A bíró tehát kimondja a házasság felbontását, és határoz annak következményeiről. A különválás okai lesznek a házasság felbontásának okai. A vétkességre vonatkozó megállapítás nem módosítható.

A különválás a házastársak együttes kérelmére, közös megegyezéssel minden esetben házasság felbontására változtatható. Ha azonban a különválást közös megegyezés alapján mondják ki, akkor kizárólag közös megegyezéssel változtatható a házasság felbontására.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasság érvénytelenítése, amelyet bírósági határozatnak kell kimondania, visszamenőleges hatállyal megszünteti a házasság valamennyi jogkövetkezményét, oly módon, mintha a házasság soha nem is állt volna fenn.

Ebben eltér a házasság felbontásától vagy a különválástól, amelyeknek csak a jövőre nézve vannak jogkövetkezményei.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság érvénytelenítésének okai különbözőek attól függően, hogy megtámadható házasságról (ahol akarathibára vagy azon személyek engedélyének hiányára történik hivatkozás, akiknek engedélyezniük kellett volna a házasságot) vagy érvénytelen házasságról (ahol egy közrendi feltétel be nem tartásának esete áll fenn) van szó.

Megtámadható házasság

Három esete lehetséges:

  • tévedés történt a személyt vagy a személy alapvető tulajdonságait illetően;
  • kényszerítés;
  • azon személyek engedélyének hiánya, akiknek szükséges az engedélye.

Az érvénytelenítés iránti kérelmet csak meghatározott személyek nyújthatják be: az a házastárs, akinek a beleegyezése akarathibás, vagy aki a házasságkötéskor jogi értelemben cselekvőképtelen volt, azok a személyek, akiknek a kötelékhez a beleegyezésüket kellett volna adniuk vagy az ügyész.

Az érvénytelenítés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha a házasságkötéstől, a házastárs teljes szabadságának elnyerésétől vagy a tévedésről történt tudomásszerzésétől számított öt éven belül nyújtják be.

Érvénytelen házasság

A megegyezés teljes hiánya, kiskorú házasságkötése, bigámia, vérfertőzés, az egyik házasfél távollétében történt házasságkötés, az anyakönyvvezető illetékességének hiánya és jogellenesen titokban tartott házasság.

A keresetindításban érdekelt bármely személy vagy az ügyész élhet kérelemmel harminc éven belül.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A jogkövetkezmények ugyanazok, akár megtámadható, akár érvénytelen házasságról van szó.

  • A házasságnak mind a személyi, mind a vagyoni jogkövetkezményeit eltörlik, mivel a házassági köteléket úgy kell tekinteni, mintha az soha nem is létezett volna. Ha például az egyik házastárs elhuny, a házasság érvénytelenítése minden öröklési jogtól megfosztja a másikat.

Ezen elv enyhíthető azonban, ha az egyik vagy mindkét házastárs jóhiszeműen járt el a házasságkötéskor. Ebben az esetben a „vélt” házasság semmis marad, de úgy kell kezelni, mintha csak felbontották volna. Következésképpen a semmisséget kimondó határozat előtt beállt valamennyi – személyi vagy vagyoni – polgári jogi hatás fennmarad.

  • A gyermekek tekintetében a szüleik házasságának érvénytelenítése nem vált ki joghatást, és a helyzetüket úgy szabályozzák, mint a házasság felbontása esetén.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A házasság felbontását és annak következményeit csak bírósági határozattal lehet kimondani.

A bírónak azonban békéltetési eljárást kell lefolytatnia a bontóper során, kivéve, ha a házasság felbontása közös megegyezéssel történik. A bíró javaslatot tehet mediációra. Ezt természetes személyre vagy szervezetre bízzák abból a célból, hogy meghallgassa a feleket, szembesítse a nézőpontjukat és segítse őket abban, hogy megoldást találjanak az őket szembe állító konfliktusra.

E mediáció eredményeként azok a felek, akiknek sikerült megállapodásra jutniuk, benyújthatják megállapodásukat bírói jóváhagyásra.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

Hova kell benyújtani a kérelmet?

  • Házasság felbontása vagy különválás iránti kérelem

Ez a törvényszék (Tribunal de grande instance) hivatalánál ügyvéd által benyújtott kereset formáját ölti.

Az illetékes bíróság:

  • a család lakóhelye szerinti bíróság;
  • ha a házastársak külön élnek, és közösen gyakorolnak szülői felügyeletet, akkor annak a házastársnak a lakóhelye szerinti bíróság, akivel a kiskorú gyermekek élnek;
  • ha a házastársak külön élnek, és csak egyikük gyakorol szülői felügyeletet, akkor annak a szülőnek a lakóhelye szerinti bíróság;
  • más esetekben a nem a kérelmet benyújtó házastársnak a lakóhelye szerinti bíróság;
  • közös kérelem esetén a házastársak választása szerint valamelyikük lakóhelye szerinti bíróság.
  • Érvénytelenítés iránti kérelem

A házasság érvénytelenítését az alperes lakóhelye szerinti törvényszéktől kell kérni. A kérelem bírósági tisztviselő általi idézés formáját ölti.

Benyújtandó iratok

  • Házasság felbontása vagy különválás iránti kérelem

A házastársaknak a házasság felbontásával kapcsolatos összes ügyben meg kell adniuk az azonosításukhoz szükséges valamennyi adatot, a betegbiztosítási pénztárukat, valamint az azon szolgálatokra és szervezetekre vonatkozó adatokat, amelyek számukra pénzjuttatást, járadékot vagy bármely más juttatást nyújtanak.

Ha kompenzációs tartás iránti kérelmet terjesztenek a bíróság elé, a házastársaknak eskü hatályával bíró nyilatkozatot kell tenniük a jövedelmükről, anyagi forrásaikról, vagyonukról és életkörülményeikről közölt információk helytállóságáról.

Közös megegyezéssel történő válás esetén a kérelemben nem kell feltüntetni a házasság felbontásának okát, de csatolni kell a házastársak és ügyvédjük által keltezéssel és aláírással ellátott megállapodást, amelyben rendezik a válás jogkövetkezményeit, ideértve adott esetben a vagyonjogi rendszer felszámolásáról szóló nyilatkozatot (état liquidatif du régime matrimonial).

Más esetekben a kérelemben nem kell megjelölni a válás jogalapját vagy okait, de adott esetben szerepelniük kell benne az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeknek.

  • Érvénytelenítés iránti kérelem

Nincs szükség külön iratokra.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Teljes vagy részleges költségmentességet az anyagi források függvényében lehet kapni. (Lásd a „Költségmentesség – Franciaország” című ismertetőt.)

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

E határozatok ellen rendes jogorvoslatokkal lehet élni.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A bontóper keretében hozott határozatokat külön eljárás nélkül, automatikusan el kell ismerni.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Az ilyen határozatok elismerése ellen az ítélet végrehajthatatlanná nyilvánítása iránti keresetet (action en inopposabilité) kell benyújtani a törvényszéken. Egy végrehajthatatlansági határozat lehetővé teszi, hogy megtámadjanak egy későbbi, a másik fél által benyújtott, külföldi határozat végrehajtására irányuló kérelmet (vagyis egy olyan határozatot, amelynek célja egy másik államban hozott határozat Franciaországban való végrehajthatóságának a kimondása). Ezzel szemben elutasítása a külföldi határozat végrehajthatóságát jelenti.

Az eljárás ugyanaz, mint a végrehajthatóvá nyilvánítás esetében.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU rendelet értelmében a házasság felbontására vagy a különválásra alkalmazandó jogot a házastársak választhatják meg.

Ilyen jogválasztás hiányában a házasság felbontására és a különválásra azon állam joga alkalmazandó:

  • amelyben a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található; vagy ennek hiányában
  • amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, amennyiben ez a tartózkodási hely a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik; vagy ennek hiányában
  • amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt; vagy ennek hiányában
  • amelynek a bíróságához fordulnak.

Mindazonáltal, ha a kérelem a különválásnak a házasság felbontására történő változtatására irányul, a házasság felbontására alkalmazandó jog a különválásnál alkalmazott jog lesz, kivéve, ha a házastársak eltérően állapodnak meg.

Kapcsolódó linkek

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja

A Legifrance honlapja

Utolsó frissítés: 30/11/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.