1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?
Valamely házasfélnek írásos keresetet (kérelmet) kell benyújtania a bírósághoz. A házasság felbontása iránti kereseteket a Family Court (családjogi bíróság) intézi, és a házasfeleknek e bírósághoz kell folyamodniuk a válás érdekében. A felperesnek kell bizonyítania, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, és bizonyítékot kell szolgáltatnia az alább felsorolt öt tény egyikére.
Nem lehet kérni a házasság felbontását a házasság megkötésétől számított legalább egy év eltelte előtt, a házasság érvénytelenítése ugyanakkor a házasságkötést követően bármikor kérhető. A házasság helyrehozhatatlan megromlásának bizonyítására azonban felhasználható olyan bizonyíték, ami a házasság megkötése óta eltelt egy éven belül keletkezett.
2014 márciusa óta az azonos nemű párok is összeházasodhatnak Angliában és Walesben. A házasság felbontását illetően ugyanazok a feltételek vonatkoznak az azonos és az ellenkező nemű párokra.
Az Egyesült Királyságban az azonos nemű pároknak 2005 óta lehetőségük van arra, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével jogilag hivatalossá tegyék párkapcsolatukat. Az ilyen élettársi kapcsolatban élők a kapcsolat megromlása esetén kérhetik annak felbontását vagy a különválást kimondó határozat meghozatalát. Az erre vonatkozó eljárások hasonlóak az alábbiakban ismertetett válási, bírósági különválási és házasságérvénytelenítési eljárásokhoz. Bővebb információk a kormányzati honlapon találhatók.
Azonos neműek házasságában mindkét házasfél elnevezése férfiak esetében férj, nők esetében feleség.
2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?
A házasság felbontásának egyetlen oka a házasság helyrehozhatatlan megromlása. A házasság helyrehozhatatlan megromlásának bizonyítására az alábbiak közül egy vagy több, a házasságot befolyásoló „tényre” kell bizonyítékot szolgáltatni:
- az egyik házastárs ellenkező nemű személlyel házasságtörést követett el, és a felperes a továbbiakban elviselhetetlennek tartja a vele való együttélést;
- elfogadhatatlan magatartás, ami annyit jelent, hogy a házastárs olyan módon viselkedett, hogy a felperestől ésszerűen nem várható el, hogy továbbra is vele éljen;
- elhagyás, ami annyit jelent, hogy a házastársa a házasság felbontása iránti kereset benyújtása előtt két évvel elhagyta a felperest;
- a felek a házasság felbontása iránti kereset benyújtása előtt két éven át különváltan élnek (kölcsönös egyetértéssel);
- a felek a házasság felbontása iránti kereset benyújtása előtt öt éven át különváltan élnek (kölcsönös egyetértés nélkül);
A bíróságnak a lehető legalaposabban meg kell vizsgálnia a felperes és az alperes által előterjesztett állításokat. Ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, a Family Court bírája meghozza a házasságot felbontó határozatot.
Ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, a bíró először nem jogerős bontóítéletet hoz. A házasság felbontását kérő fél hat hét elteltével kérheti a bíróságtól a jogerős bontóítélet meghozatalát. Kivételes esetektől eltekintve nincs határidő arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig lehet benyújtani a határozat jogerőre emelésére vonatkozó kérelmet.
Azonban ha a jogerőre emelés iránti kérelmet a nem jogerős bontóítélet követő 12 hónapon túl nyújtják be, a kérelmezőnek írásbeli magyarázatot kell ahhoz csatolnia a következő tartalommal:
- a késedelem indokolása;
- nyilatkozat arról, hogy a nem jogerős bontóítélet óta együtt élt-e a házastárssal, és ha igen, milyen hosszan; és
- nyilatkozat arról, hogy a feleség – aki azonos neműek házassága esetén bármely nőnemű házasfél lehet – a nem jogerős bontóítélet óta ténylegesen vagy feltételezhetően adott-e gyermeknek életet, amennyiben igen, nyilatkozat arról, hogy a gyermek ténylegesen vagy valószínűsíthetően a családé-e.
A Family Court bírája eskü alatti nyilatkozatot kérhet a felperestől az adott magyarázat igazolására, és a kérelemmel kapcsolatban saját belátása szerint hozhat határozatot.
3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei
3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?
A felek saját belátásuk szerint, szabadon újraházasodhatnak (vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek). Dönthetnek úgy, hogy megtartják a házasságkötés utáni vezetéknevüket, vagy újra felvehetik a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat előtti vezetéknevüket.
3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?
A bíróság a válást, az érvénytelenítést vagy bírósági különválást kimondó határozat meghozatalakor vagy azt követően elrendelheti, hogy az egyik házasfél valamely tulajdonát adja át a másik házasfélnek vagy a család gyermekének, vagy a család gyermeke javára más személynek.
A bíróság jogosult időszakos fizetési kötelezettség, ingatlan eladása, nyugdíj-hozzájárulás fizetése, egyösszegű kifizetések elrendelésére vonatkozó és más határozatok meghozatalára. A bíróság mérlegelésére tartozik az, hogy egy adott esetben milyen határozatot hoz, hogy az az adott körülményeknek megfelelően megfeleljen az eset sajátos kívánalmainak.
Mérlegelési jogkörének gyakorlásakor a bíróságnak figyelembe kell vennie a családban élő bármely 18 év alatti gyermek jólétét, további az alábbi szempontokat:
- az a jövedelem, keresőképesség, ingatlan és egyéb bevételi forrás, amellyel az egyes házastársak rendelkeznek, vagy az előre látható jövőben rendelkezni fognak;
- a házastársak által az otthonteremtéshez és a gyermekneveléshez adott pénzügyi és egyéb hozzájárulás;
- az egyes házastársak meglévő vagy az előre látható jövőben keletkező pénzügyi szükségletei, kötelezettségei és felelőssége;
- a család házasság felbomlása előtti életszínvonala;
- a felek életkora és a házasság időtartama;
- azon testi vagy szellemi fogyaték, amelyben bármelyik fél szenved;
- a család jólétének biztosításához bármelyik fél által teljesített, vagy az előre látható jövőben valószínűleg teljesítésre kerülő hozzájárulás;
- a házastársak magatartása, amennyiben a vagyonmegosztáskor méltánytalan lenne azt figyelmen kívül hagyni;
- mindkét házastárs vonatkozásában az az érték, amelynek megszerzésére a házasság felbomlása vagy érvénytelenítése miatt elveszíti a lehetőséget.
3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?
A válást követően továbbra is fennmarad mindkét szülő felelőssége a házasságból született gyermekek vonatkozásában. Mindegyik szülő továbbra is felelős azon más kapcsolatokból született gyermekekért, akiknek vonatkozásában szülői felelőssége a válás idején fennállt. Mindkét szülőt folyamatos kötelezettség fogja terhelni mindazon kiskorú gyermekek eltartásáért, akik a családban éltek.
3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?
A másik házastárs eltartásának kötelezettsége az esetek többségében a válás jogerőre emelkedésekor (a jogerős bontóítélet meghozatalakor) megszűnik, kivéve, ha a bontóper keretében határozat született a házastársi tartásról. Emellett a meglévő (például házastársi tartásról szóló) bírósági határozaton alapuló kötelezettség fennmarad, és lehetőség van a meglévő határozat későbbi módosítására, amennyiben az eredeti bírósági határozat alapjául szolgáló tényállásban jelentős változás következne be.
4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?
Angliában és Walesben a különválás „bírósági különválásként” ismert. Az erre vonatkozó bírósági határozat meghozatalát követően a továbbiakban nem várható el az ezt kérelmező féltől, hogy együtt éljen a férjével vagy feleségével. Nem házasodhat azonban újra. Lényegében a bírósági különválás azon házastársak számára fennálló választási lehetőség, akiknek házassága megromlott, de nem kívánnak újraházasodni. A bírósági különválást kérelmező fél nem köteles bizonyítani, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott. A bírósági különválás elrendelését követően lehet kérni a válás kimondását.
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválást kimondó határozat meghozatalát kérhetik, amely azonos joghatással rendelkezik.
5 Melyek a különválás feltételei?
A kérelmezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia a házasság megromlásának bizonyításához szükséges egy vagy több tény fennállására, azonban a válni kívánó házasfelekkel ellentétben nem kell a házasság megkötésének időpontjától számított legalább egy évet várnia a keresetével.
6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?
Ha a bírósági különválással érintett valamely fél végintézkedés hátrahagyása nélkül huny el, vagyonát a törvényes öröklés szabályai szerint osztják fel, a bírósági különválásra vonatkozó határozat pedig a bontóítélettel azonos joghatással bír. Ezért egyik házasfél sem formálhat jogot a végintézkedés nélkül elhunyt fél vagyonára. Ha a bírósági különválással érintett valamely fél végintézkedés hátrahagyásával huny el, a bírósági különválás nem érinti a végintézkedés szerinti jogosultságot, amennyiben például a bíróságilag különvált túlélő fél a végintézkedés kedvezményezettje.
A bírósági különválásnál a vagyonmegosztásra a váláskori vagyonmegosztásnál tárgyalt lehetőségek állnak rendelkezésre.
7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?
A házasság érvénytelenítésének két formája létezik. A házasságot „semmisnek” lehet nyilvánítani, ami annyit jelent, hogy a házasság soha nem volt érvényes és nem állt fenn. Más körülmények között a házasság „megtámadható” lehet, ami annyit jelent, hogy a házastársak egyike kérheti a házasság érvénytelenítését. Lehetséges a házasság fennmaradása is, ha azzal mindkét házastárs egyetért.
8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?
A házasság semmis és érvénytelen, ha:
- nem felel meg az 1949–1986. évi házasságkötési törvényeknek amiatt, hogy:
- a felek túl közeli rokonságban állnak;
- az egyik házasfél nem töltötte be a 16. életévét;
- nem teljesült a házasság minden alaki előírása;
- a házasságkötés idején a felek egyike már törvényesen házas volt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élt;
- Anglia és Wales területén kívül kötött poligám házasság esetében, ha a házasságkötés idején a házasfelek egyike Angliában és Walesben élt.
A házasságot a következő esetekben lehet megtámadni:
- a házasságot az egyik házastársnak a házasság elhálására való képtelensége miatt nem hálták el. Ez kizárólag az ellenkező neműek házasságára vonatkozik;
- a házasságot nem hálták el, mert az alperes szándékosan megtagadta a házasság elhálását. Ez kizárólag az ellenkező neműek házasságára vonatkozik;
- hiányzott az egyik házasfél egyetértése a házassághoz, mert kényszer vagy fenyegetés hatására egyezett abba bele, vagy tévedésben volt a házasság joghatályát illetően, vagy értelmi képességei hiányoztak ahhoz, hogy felfogja a házasság megkötésének hatásait;
- a házasság megkötésének időpontjában az egyik házasfél házasságra alkalmatlanná tevő elmebetegségben vagy fertőző nemi betegségben szenvedett, és a felperesnek erről akkor nem volt tudomása;
- a házasságkötés idején az alperes már várandós volt úgy, hogy a gyermek apja nem a felperes, és a felperesnek erről akkor nem volt tudomása.
- a házasságkötést követően ideiglenes el nem ismerési igazolást állítottak ki valamely házasfél részére;
- az alperes házasságkötéskori neme a nem elismeréséről szóló 2004. évi törvény értelmében vált a szerzett nemévé, és a felperesnek erről a házasságkötéskor nem volt tudomása.
9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?
A házasság semmissége esetén az teljesen érvénytelen, és úgy kell kezelni, mintha soha nem létezett volna. Ez nem érinti az esetleges gyermekek jogállását.
Ha a házasság megtámadható, azt a házasság érvénytelenítését elrendelő határozat véglegesítésének napjától kell érvénytelennek tekinteni. A házasságot eddig az időpontig érvényesnek kell tekinteni.
Mind a semmis, mind a megtámadható házasságok esetében a bíróság a válással megegyező módon rendelkezhet a vagyonmegosztásról.
10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?
A kormány megfelelő esetekben ösztönzi a családjogi mediáció (közvetítés) igénybevételét a viták megoldására. A mediáció helyénvaló lehet a gyermekekkel, vagyonmegosztással és pénzügyekkel kapcsolatos jogviták esetén. Néhány területen a Gyermekelhelyezési és Családjogi Bírósági Tanácsadó és Támogató Szolgálat, a CAFCASS (Anglia) vagy a CAFCASS Cymru (Wales) tisztviselői lehetőséget biztosítanak a gyermekekkel kapcsolatban bíróságra került jogviták rendezésében. A bíróság a jogvita ilyen módon történő elintézéséig felfüggesztheti az ügyet.
11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?
A keresetlevél bármely Family Court hivatalában beadható, és meg kell jelölni benne, hogy válásra, bírósági különválásra vagy házasságérvénytelenítésre irányul-e. A bíróságok adatai és a szükséges formanyomtatványok megtalálhatók az Igazságügyi Minisztérium honlapján.
Kérelem benyújtásakor rendszerint illetéket kell fizetni, de ez alól mentesülnek az állami juttatásban részesülők, vagy azok, akik bizonyítják, hogy az illeték megfizetése aránytalan nehézséget okozna. További tudnivalók találhatók az Igazságügyi Minisztérium honlapján.
A kérelmezőnek a D8 számú kérelmi formanyomtatványt kell használnia, és az alábbiakat kell megküldenie a bíróságnak:
- a kérelmi formanyomtatvány 3 példányban,
- további példány az esetleg házasságtörésben érintett, megnevezett személy számára,
- az esetleg 18 éven aluli gyermekek vonatkozásában kötött megállapodásról szóló nyilatkozat,
- házassági anyakönyvi kivonat (nem fénymásolatban), szükség esetén annak hiteles fordításával,
- illetékmentességi formanyomtatvány.
12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
Válás, illetve gyermekekkel vagy vagyonnal kapcsolatos jogvita esetén rendszerint nem igényelhető költségmentesség; ez alól csak a családon belüli erőszak esete képez kivételt. A költségmentesség emellett anyagi helyzet és a rászorultság vizsgálatához van kötve. Bővebb információk a kormányzati honlapon találhatók.
13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?
Amennyiben nem jogerős határozat meghozatalára került sor, a házastársak egyikének lehetősége van a bíróság elé bizonyítékokat terjeszteni annak alátámasztására, hogy miért nem szabad a határozatot jogerőre emelni. A bíróság hatályon kívül helyezheti a határozatot, elrendelheti annak jogerőre emelését, további vizsgálatok lefolytatását, vagy megteheti az ügyben általa legjobbnak ítélt intézkedést.
A határozat jogerőre emelkedését követően – kivételes esetektől eltekintve – nincs lehetőség további fellebbezésre.
A bírósági különválást kimondó határozat ellen nem lehet fellebbezni, de a felek közös megegyezése esetén a határozat hatályon kívül helyezhető.
14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?
Az Európai Unió 2201/2003/EK rendelete kimondja, hogy a válásra, különválásra (bírósági különválásra), vagy házasság érvénytelenítésére egyik tagállamban hozott határozatokat a többi tagállamban el lehet ismerni. A szükséges iratok a határozatot hozó bíróságtól szerezhetők be, majd ezeket a High Courthoz kell benyújtani.
E rendelet nem érinti a vétkességi kérdéseket, a házasság vagyoni következményeit, a tartást vagy egyéb más kiegészítő kérdéseket. Az érintett fél és a joghatóságot gyakorló tagállam között valós kapcsolatnak kell fennállnia.
Az elismerést meg lehet tagadni, ha a határozat a közrendbe ütközik, ha azt a tárgyaláson való megjelenés elmulasztása miatt hozták, ha az alperesnek nem kézbesítették az ügyhöz kapcsolódó iratokat megfelelő időben, ha az nem összeegyeztethető az ugyanazon felek között Angliában és Walesben folyó eljárásban hozott ítélettel vagy egy másik országban hozott korábbi ítélettel, feltéve, hogy a korábbi ítélet Angliában és Walesben elismerhető.
Bármely érdekelt fél kérheti az ítélet elismerését vagy elismerésének megtagadását. A High Court felfüggesztheti az eljárást, ha fellebbezést nyújtottak be azon ítélet ellen, amelynek elismerését kérik.
Ha a határozatot nem lehet e rendelet értelmében elismerni, a házasság külföldön történt felbontásának elismerésére az 1986. évi családjogi törvény rendelkezései vonatkoznak. A törvény 46. szakasza a következőképpen rendelkezik:
- A házasság külföldi eljárásban történt felbontását, érvénytelenítését vagy az így elrendelt különválást el kell ismerni, ha:
- a házasság felbontása, érvénytelenítése és a különválás érvényes azon ország joga szerint, amelyben a határozatot meghozták; és
- az adott időpontban (azaz abban az időpontban, amikor a házasság felbontása iránti eljárás megindult) bármelyik házastárs:
- szokásos tartózkodási helye abban az országban volt, amelyben a házasság felbontását, érvénytelenítését vagy a különválást kimondták; vagy
- lakóhelye ebben az országban volt; vagy
- ezen ország állampolgára volt.
- A házasság külföldi eljárásban történt felbontását, érvénytelenítését vagy az így elrendelt bírósági különválást egyéb esetekben is el kell ismerni, ha:
- a házasság felbontása, érvénytelenítése és a bírósági különválás érvényes azon ország joga szerint, amelyben a határozatot meghozták;
- az adott időpontban (azaz abban az időpontban, amikor a házasság felbontása iránti eljárás megindult):
- mindkét házastárs lakóhelye ebben az országban volt; vagy
- bármelyik házastárs lakóhelye ebben az országban, a másik házastárs lakóhelye pedig olyan országban volt, amelynek joga szerint a házasság felbontása, érvénytelenítése vagy a különválás érvényes; és
- Az ezen időpontot közvetlenül megelőző egy éven keresztül egyik házastárs szokásos tartózkodási helye sem volt az Egyesült Királyságban.
Bárki kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a házasság Anglián és Walesen kívül elrendelt felbontását, érvénytelenítését és a bírósági különválást Angliában és Walesben el kell ismerni. A bíróság akkor foglalkozhat a kérelemmel, ha a kérelmező:
- az eljárás megindulásakor Angliában és Walesben rendelkezik lakóhellyel; vagy
- az ezen időpontot közvetlenül megelőző egy éven keresztül szokásos tartózkodási helye Angliában és Walesben volt.
15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?
A fent ismertetett feltételek mellett bárki kérheti a Family Courttól annak megállapítását, hogy a házasság felbontásának, érvénytelenítésének és a bírósági különválásnak Angliában és Walesben történő elismerését meg kell tagadni.
Az uniós rendelet szerinti elismerés iránti kérelmet a High Courthoz kell benyújtani. A felperesnek kell az alperest a kérelemről értesítenie, és az iratok megküldésével lehetőséget kell számára biztosítania, hogy kifogást emeljen a határozat elismerése ellen, kivéve, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes visszavonhatatlanul elfogadta az ítéletet.
A rendelet előírja, hogy bármely érdekelt fél kérheti az ítélet elismerését vagy elismerésének megtagadását. A High Court felfüggesztheti az eljárást, ha az ítélet meghozatalának helye szerinti tagállamban fellebbezést nyújtottak be azon ítélet ellen, amelynek elismerését kérik.
16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?
Anglia és Wales bíróságai az előttük indított eljárásokban minden esetben Anglia és Wales jogát alkalmazzák. A bíróság hatáskörrel rendelkezik a külföldön megkötött házasság felbontására, ha bármelyik házastárs:
- az eljárás megindulásakor Angliában és Walesben rendelkezik lakóhellyel; vagy
- az ezen időpontot közvetlenül megelőző egy éven keresztül szokásos tartózkodási helye Angliában és Walesben volt.
Kapcsolódó linkek
Házasság felbontása, különválás és a kapcsolat megromlása
Költségmentesség
