Insolvency/bankruptcy

If a company or entrepreneur gets into financial distress, or cannot pay its debts, specific proceedings are available in every country to address the situation inclusively, involving all the creditors (parties who are owed money).

Insolvency proceedings differ according to their objectives:

Companies

  • If the company can be saved or the business is viable – its debts may be restructured (usually in agreement with creditors). This is to safeguard the firm and preserve jobs.
  • If the business cannot be saved, the company must be wound up (it 'goes bankrupt').

Entrepreneurs

  • Can usually apply for a procedure involving an ordered repayment plan for their debts and a debt-discharge following a reasonable period of time (3 years, usually). This ensures they are not personally bankrupted and can launch further ventures in future.

In all cases, as soon as the proceedings are formally opened, creditors can no longer take individual action to reclaim their debts. This is to ensure all creditors are on an equal footing and protect the debtor's assets.

To be paid, creditors must prove their claims, either to the court or to the body (generally an administrator or liquidator) responsible for reorganising or liquidating the debtor's assets. In specific circumstances, this can be done by the debtor themself.

Cross-border insolvency (EU rules)

Insolvency cases involving companies or entrepreneurs with activities, assets or affairs in several countries can be resolved under EU law – specifically Regulation 2015/848 (see here for a summary of how it works).

Forms referred to in Regulation 2015/848

National procedures

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Related link

Insolvency registers

Last update: 18/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Fizetésképtelenség - Bulgária

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Bulgáriában nincsen a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó külön jogszabály. A fizetésképtelenségre vonatkozó általános rendelkezések a kereskedelmi törvény fizetésképtelenségről szóló fejezetében találhatóak. A bankok és biztosítók fizetésképtelenségére a bankok fizetésképtelenségéről szóló törvényben és a biztosítási törvénykönyvben lefektetett különös rendelkezések vonatkoznak.

A fizetésképtelenségi eljárást fizetésképtelen kereskedőkkel szemben indítják meg. Ezen túlmenően a fizetésképtelenségi eljárást túlzottan eladósodott korlátolt felelősségű társaságokkal, részvénytársaságokkal vagy betéti társaságokkal szemben indítják meg.

Fizetésképtelenségi eljárás indítható olyan személlyel szemben is, aki fizetésképtelen adóson keresztül leplezett módon kereskedik. A fizetésképtelenségi eljárás kereskedelmi vállalkozással szembeni megindításakor úgy kell tekinteni, hogy az eljárás azzal egyidejűleg a korlátlan felelősséggel rendelkező partnerrel szemben is megindult.

Fizetésképtelenségi eljárás indítható az olyan önálló vállalkozóval szemben is, aki elhunyt vagy akit töröltek a cégnyilvántartásból, amennyiben a halálakor fizetésképtelen volt vagy a nyilvántartásból már törlésre került. Fizetésképtelenségi eljárás indítható a korlátlan felelősséggel rendelkező partnerekkel szemben is, még abban az esetben is, ha a szóban forgó partner elhunyt vagy törölték a cégnyilvántartásból. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem az adós halála vagy a cégnyilvántartásból való törlése időpontjától számított egy éven belül terjeszthető elő.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítható a felszámolás alatt lévő fizetésképtelen gazdasági társaságokkal szemben is. A bankokkal és biztosítókkal szembeni fizetésképtelenségi eljárásra külön jogszabályban meghatározott szabályok és eljárás vonatkozik.

Külön jogszabály vonatkozik az olyan kereskedő fizetésképtelenségével kapcsolatos ügyekre, amely állami monopóliumot gyakorló állami vállalat vagy különös jogszabály alapján létrehozott állami vállalat. Nem indítható fizetésképtelenségi eljárás olyan kereskedővel szemben, amely állami monopóliumot gyakorló állami vállalat vagy különös jogszabály alapján létrehozott állami vállalat.

A nemzeti jog az önálló vállalkozók kivételével nem tartalmaz a természetes személyekkel szembeni fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket.

A bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgária területén jelentős vagyonnal rendelkezik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítására valamennyi kereskedő tekintetében az alábbi előfeltételek vonatkoznak:

(1) Az adósnak kereskedőnek kell lennie.

Fizetésképtelenségi eljárás nem csak kereskedővel szemben indítható, hanem olyan személlyel szemben is, aki fizetésképtelen adóson keresztül leplezett módon kereskedik, illetve korlátlan felelősséggel rendelkező partnerrel szemben is megindítható, akkor is, ha e személyek elhunytak vagy a nyilvántartásból törlésre kerültek, valamint az elhunyt vagy a nyilvántartásból törölt önálló vállalkozóval szemben.

A kereskedelmi törvény 612. cikke szerint nem indítható fizetésképtelenségi eljárás olyan állami vállalattal szemben, amely állami monopóliumot gyakorol vagy amelyet különös jogszabály alapján hoztak létre.

(2) A kérelmet a kereskedelmi törvény 625. cikkében és a 742. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott személyek egyikének kell benyújtania, ilyen személy különösen: az adós, a felszámoló vagy az adós hitelezője üzleti tranzakció esetében, a Nemzeti Adóhivatal (a központi kormányzattal vagy önkormányzatokkal szemben fennálló, az adós üzleti tevékenységéből eredő köztartozás esetében vagy önálló kormányzati követelés formáját öltő tartozás esetében) vagy a társaság irányító szervének tagja.

Az adósnak a fizetésképtelenné válása vagy a túlzott eladósodása esetén a fizetésképtelenségi eljárást 30 napos határidőn belül kell megindítania. Önálló vállalkozó esetében a kérelmet az önálló vállalkozó vagy a jogutódja terjesztheti elő. Gazdasági társaság adós esetében a kérelmet az irányító szerv, valamelyik korlátlan felelősséggel rendelkező partner vagy a társaság képviselője vagy a bíróság által kijelölt felszámoló nyújthatja be. Ebben az esetben a kérelemhez az alábbiakat szükséges mellékelni:

  • a legutolsó, bejegyzett könyvvizsgáló által hitelesített éves pénzügyi beszámoló és a kérelem benyújtása időpontja szerinti mérleg másolata, feltéve, hogy a kereskedőt jogszabály pénzügyi beszámoló és mérleg készítésére kötelezi;
  • a vagyontárgyak és pénzbeli kötelezettségekről készített leltár és leírás a kérelem benyújtásának időpontja szerint;
  • a hitelezők listája, amely tartalmazza a hitelezők címét, a követeléseik típusát és összegét, és a követeléseik fedezetét;
  • az önálló vállalkozó és a korlátlan felelősséggel rendelkező tag személyes és házassági vagyonközösségbe tartozó vagyontárgyainak listája;
  • annak igazolása, hogy a Nemzeti Adóhivatalt értesítették a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról;
  • a jogi képviselőnek adott kifejezett meghatalmazás, amennyiben a kérelmet meghatalmazott nyújtja be.

Amennyiben a kérelmet hitelező terjeszti elő, a hitelező követelését és az adós állítólagos fizetésképtelenségét alátámasztó összes bizonyítékot csatolni kell a kérelemhez, az illetékbélyeg számlájával, valamint annak igazolásával együtt, hogy a Nemzeti Adóhivatalt értesítették a kérelem benyújtásáról.

(3) A végrehajthatóság feltételei:

  • az adós kereskedelmi ügylethez kapcsolódó vagy abból eredő pénzügyi kötelezettsége, ideértve a szóban forgó ügylet érvényességét, teljesítését, nem teljesítését, megszüntetését, hatályon kívül helyezését és semmisségét vagy a megszüntetése következményeit;
  • a központi kormányzattal vagy önkormányzatokkal szemben fennálló, az adós kereskedelmi tevékenységéből eredő köztartozás;
  • vagy önálló kormányzati követelésből eredő tartozás.

„Kereskedelmi ügylet” a kereskedő által a tevékenysége gyakorlása során lebonyolított ügylet, ideértve a kereskedelmi törvény 1. cikkének (1) bekezdésében kifejezetten meghatározott ügyleteket (áruk vagy egyéb cikkek vásárlása viszonteladás céljából eredeti, feldolgozott vagy végtermék formájában, saját előállítású termékek értékesítése, értékpapír-vásárlás viszonteladás céljából, kereskedelmi ügynöki és közvetítői tevékenység, bizomány, szállítmányozási és fuvarozási ügyletek, biztosítási ügyletek, banki és devizaügyletek, váltók, saját váltók és csekkek, raktározási ügyletek, engedélyezési ügyletek, árufelügyelet, szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyletek, szállodaüzemeltetés, idegenforgalmi, reklám-, információs, előadói és szórakoztatóipari tevékenység és egyéb szolgáltatások, ingatlan vásárlása, építése vagy berendezése értékesítés vagy bérbeadás céljából), függetlenül az adott ügyleteket lebonyolító személyek eljárási minőségétől. Kétség esetén úgy kell tekinteni, hogy a kereskedő az ügyletet a tevékenysége gyakorlása keretében bonyolította le.

A központi kormányzat és az önkormányzatok különböző típusú közjogi követeléseiről az adóeljárásról és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv 162. cikkének (2) bekezdése rendelkezik. Ezek a következők:

  • adók, beleértve a jövedéki adót és a vámokat, kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások és egyéb, az állami költségvetésbe befizetendő hozzájárulások;
  • egyéb fizetési kötelezettségek, amelyek alapját és összegét jogszabály határozza meg;
  • jogszabályban előírt illetékek és önkormányzati adók;
  • a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő módon történt társadalombiztosítási kiadások;
  • az állam részére zár alá vett vagyontárgyak pénzbeni megfelelője, bírságok és pénzbüntetések, valamint az állam részére elkobzott és lefoglalt készpénz;
  • a központi kormányzat vagy az önkormányzatok számára jogerős bírósági határozatban megítélt pénzösszegből eredő tartozás, valamint az Európai Bizottság jogellenesen nyújtott állami támogatás visszaköveteléséről hozott határozatából eredő tartozás;
  • szabálysértési határozatból eredő tartozás;
  • előcsatlakozási pénzügyi eszközök, operatív programok, az Európai Unió strukturális alapjai és Kohéziós Alapjai, az európai mezőgazdasági alapok, az Európai Halászati Alap, a Schengeni Támogatás és az átmeneti támogatási eszköz társfinanszírozásával megvalósuló projektek keretében jogosulatlanul fizetett vagy túlfizetett összegek, valamint jogellenesen felvett vagy jogellenesen kifizetett összegek, ideértve a vonatkozó nemzeti társfinanszírozást, amely összegek közigazgatási határozat alapján visszakövetelhetők, valamint egyéb, nemzeti és európai uniós jogszabályokban meghatározott bírságok és pénzbüntetések;
  • a fenti követelések után járó kamat.

A közjogi követelések magukban foglalják az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió Bírósága és az Európai Központi Bank vagyoni kötelezettséget megállapító határozata alapján az Európai Unió költségvetésébe befizetendő követeléseket, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 256. cikke alapján végrehajthatók, valamint az Európai Unió tagállamainak követeléseit, amelyek pénzeszköz, illetve az elkobzott vagy lefoglalt vagyontárgy pénzbeli megfelelőjének elkobzásáról vagy lefoglalásáról hozott jogerős határozat alapján végrehajthatók, valamint az Európai Unió valamely másik tagállamában hozott, pénzügyi szankció kiszabásáról szóló határozat alapján végrehajthatók, amennyiben e határozatok Bulgáriában elismerésre kerülnek és végrehajthatók.

Függetlenül attól, hogy a követelés kereskedelmi ügyletből ered vagy pedig közjogi eredetű, meg kell erősíteni, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet elbíráló bírósági határozat időpontjában a követelés érvényes és létező.

(4) Fizetésképtelenségi eljárás fizetésképtelen kereskedővel szemben indítható. Fizetésképtelenségi eljárás indítható túlzottan eladósodott korlátolt felelősségű társasággal (дружество с ограничена отговорност), részvénytársasággal (акционерно дружество) vagy korlátolt felelősségű részvénytársasággal (командитно дружество с акции) szemben is. A fizetésképtelenség és a túlzott eladósodás objektív ténybeli körülmények, amelyek jogi fogalommeghatározása megtalálható a kereskedelmi törvényben.

A kereskedő fizetésképtelen, ha nem képes megfizetni az alábbiakat:

  • kereskedelmi ügyletből eredő vagy azzal kapcsolatos, esedékessé vált vagyoni kötelezettséget, ideértve a szóban forgó ügylet érvényességét, teljesítését, nem teljesítését, megszüntetését, hatályon kívül helyezését és semmisségét vagy a megszüntetése következményeit;
  • a kereskedő kereskedelmi tevékenységével kapcsolatban felmerülő, a központi kormányzattal vagy az önkormányzatokkal szemben fennálló köztartozást;
  • önálló állami követelés formáját öltő kötelezettséget.

A kereskedőről akkor feltételezhető, hogy nem képes megfizetni az első kategóriába eső valamely esedékessé vált tartozást, ha a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőzően e kereskedő a cégnyilvántartásban való közzététel céljából elmulasztotta benyújtani az utolsó három évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit.

Az adóst fizetésképtelennek tekintik, ha felfüggesztett kifizetései vannak. Akkor is úgy kell tekinteni, hogy az adósnak felfüggesztett kifizetései vannak, ha bizonyos hitelezők számára a tartozását részben vagy egészben megfizette. A fizetésképtelenség akkor is feltételezhető, ha a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtó hitelező által beszerzett jogerős határozat alapján indult végrehajtási eljárás során a tartozást, onnantól számított 6 hónapon belül, hogy az adós az önkéntes fizetésre vonatkozó felszólítást vagy értesítést kézhez vette, részben vagy egészben nem fizették meg.

A gazdasági társaság túlzottan eladósodottnak minősül, ha a vagyona nem elegendő a tartozásai fedezéséhez.

(5) Az adós nem átmeneti nehézségekkel küzd, hanem objektív szempontból és tartósan fizetésképtelen és túlzottan eladósodott.

A fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására az a megyei bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem megindításakor a kereskedő székhelye található. Az adós vagy a felszámoló által benyújtott fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság zárt tárgyaláson haladéktalanul tárgyalja, és értesítést tesz közzé a cégnyilvántartásban. A hitelező által benyújtott fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 14 napon belül zárt tárgyaláson tárgyalja, amelyen a hitelezőnek és a kérelmezőnek a bíróság idézésére meg kell jelenniük. A bíróság az adós vagy a felszámoló által benyújtott fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem alapján indult eljárást felfüggeszti, amennyiben mire elbírálja a kérelmet valamely hitelező fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet terjeszt elő. A hitelező által benyújtott kérelem alapján indult eljárás során tartott első tárgyalás berekesztéséig más hitelezők is félnek minősülhetnek, kifogást emelhetnek és írásbeli bizonyítékot terjeszthetnek elő. A bíróság a kérelem benyújtása napján ügyszámmal látja el a kérelmet, és kijelöli a határidőt, amelyen belül a kérelmet el kell bírálnia. A hivatkozott határidő a három hónapot nem haladhatja meg.

A kérelem elbírálását megelőzően a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a hitelező indítványára vagy saját hatáskörében eljárva a következő megelőző és elővigyázatossági intézkedéseket rendelheti el, amennyiben azok az adós vagyonának megóvása érdekében szükségesek:

  • csődgondnok kijelölése;
  • letiltással, lefoglalással járó biztosítási intézkedés vagy egyéb elővigyázatossági intézkedés engedélyezése;
  • az adós vagyonával szemben elrendelt végrehajtási eljárás felfüggesztése, kivéve az adózási és társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv alapján indult végrehajtási eljárást;
  • az adós rendelkezésre álló vagyontárgyainak megóvását szolgáló, jogszabályban előírt intézkedések engedélyezése;
  • az adós személyes vagyontárgyainak és használati tárgyainak tárolására szolgáló helyiség, felszerelés, szállítójármű stb. lepecsételése, kivéve a lakhatásra szolgáló helyiségeket és egyéb tereket, amelyek az adós további működéséhez vagy romlandó áruk tárolásához szükségesek.

A hitelező által indítványozott intézkedéseket a bíróság abban az esetben hagyja jóvá, amennyiben a hitelező az indítványát írásbeli bizonyítékkal hitelt érdemlően alátámasztja és/vagy a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot nyújt, hogy megtérítse az adóst ért bármely kárt, amennyiben később megállapítást nyer, hogy az adós nem fizetésképtelen, illetve nincs túlzottan eladósodva. Az elővigyázatossági intézkedések a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon valamennyi hitelezőjének érdekét szolgálják, és a bíróság ezeket az intézkedéseket megszüntetheti, amennyiben a vagyon megóvása és a hitelezők jogainak biztosítása érdekében többé nincsen rájuk szükség.

A határozatról értesítik az intézkedéssel érintett felet, valamint az elrendelését indítványozó felet. Az intézkedés azonnal végrehajtható, és azzal szemben az értesítés kézbesítésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő. A fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal. Az elővigyázatossági intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat meghozatalának napjától megszűntnek kell tekinteni. Az elővigyázatosssági intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozat meghozatalának napjáig kell alkalmazni.

Amennyiben a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás megállapítást nyer, a bíróság a kereskedelmi törvény 630. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott határozattal megállapítja a fizetésképtelenséget vagy a túlzott eladósodást, meghatározza annak kezdő dátumát, megindítja a fizetésképtelenségi eljárást, kijelöli az ideiglenes csődgondnokot, biztosítási intézkedést engedélyez letiltás, lefoglalás vagy egyéb elővigyázatossági intézkedés formájában, valamint legkésőbb a határozathozataltól számított egy hónapon belüli időpontra kitűzi az első hitelezői gyűlés időpontját.

Amennyiben nyilvánvaló, hogy a további működés károsítani fogja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, a bíróság az adós vagy a csődgondnok, a nemzeti adóhivatal vagy a hitelező indítványára az adóst a kereskedelmi törvény 630. cikkének (2) bekezdésében foglalt határozattal fizetésképtelenné nyilváníthatja, és elrendelheti a kereskedelmi tevékenysége beszüntetését a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozat meghozatalának napjától vagy pedig egy későbbi, azonban a helyreállítási tervre vonatkozó javaslattételi határidőt megelőző időponttól kezdődően. A víz- és csatornarendszer üzemeltetőjével szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalakor a bíróság az üzemeltetőt mindaddig nem kötelezheti a tevékenysége beszüntetésére, amíg új víz- és csatornarendszer üzemeltetőt nem jelöltek ki.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozat valamennyi félre nézve kötelező.

Azt követően, hogy a bíróság megindította a fizetésképtelenségi eljárást vagy megelőző, illetve elővigyázatossági intézkedéseket rendelt el, az adós a csődgondnok felügyelete alatt folytatja a kereskedést és új szerződést csak a csődgondnok előzetes jóváhagyásával és azzal a feltétellel köthet, hogy továbbra is eleget tesz a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozatban elrendelt intézkedéseknek. A bíróság megfoszthatja az adóst a vagyontárgyai feletti rendelkezés, valamint az elidegenítésének jogától, és e joggal a csődgondnokot ruházhatja fel, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adós magatartása hátrányosan érinti a hitelezők érdekét.

A bíróság a kereskedelmi törvény 631. cikkében foglalt határozattal elutasítja a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet, amennyiben megállapítja, hogy az adós nehézségei átmeneti jellegűek, illetve a vagyontárgyai a hitelezők érdekeinek sérelme nélkül elegendőek az adósságai fedezéséhez.

Amennyiben a rendelkezésre álló vagyontárgyak nem elegendőek a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek fedezésére és a költségeket előzetesen nem fizették meg, a bíróság a kereskedelmi törvény 632. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozatban megállapítja a fizetésképtelenséget vagy a túlzott eladósodás tényét, megindítja a fizetésképtelenségi eljárást, biztosítási intézkedést engedélyez letiltás, lefoglalás vagy egyéb elővigyázatossági intézkedés formájában, elrendeli, hogy a gazdasági társaság szüntesse be a kereskedelmi tevékenységét, az adóst fizetésképtelenné nyilvánítja és felfüggeszti az eljárást, anélkül, hogy elrendelné a kereskedő cégnyilvántartásból való törlését. A felfüggesztett eljárás az adós vagy a hitelező által a fenti határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy éven belül előterjesztett kérelme alapján újból megindítható. Az eljárás újból megindítható, amennyiben a kérelmező képes igazolni, hogy elégséges vagyon áll rendelkezésre, vagy pedig letétbe helyezi az induló költségek fedezetét biztosító összeget. Amennyiben egyik fél sem kezdeményezi az eljárás folytatását, a bíróság megszünteti az eljárást és elrendeli a kereskedő törlését a cégnyilvántartásból. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak arra az esetre, ahol az eljárás során megállapítást nyer, hogy az adós rendelkezésre álló vagyontárgyai nem elegendőek a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez.

A kereskedelmi törvény 630. és 632. cikke alapján hozott határozatokkal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésüktől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben pedig, összhangban a polgári perrendtartásban előírt eljárással, a közlésétől számított 7 napon belül nyújtható be fellebbezés. A 630. cikk alapján hozott határozat azonnal végrehajtható.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása napjának a kereskedelmi törvény 630. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának napja tekintendő. A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat megsemmisítése esetén a letiltást és a lefoglalást megszűntnek kell tekinteni, az adós jogai helyreállnak, a csődgondnok jogkörei pedig a jogerős határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésének napjától megszűnnek.

A bíróság a vállalkozás helyreállítási tervét a határozatában elutasítja vagy jóváhagyja. Amennyiben a helyreállítási tervet jóváhagyja, a bíróság megszünteti a fizetésképtelenségi eljárást és kijelöli a tervben javasolt vagy a hitelezői gyűlés által választott felügyeleti szervet. A határozattal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A bíróság a kereskedelmi törvény 710. cikkében foglalt határozattal az adóst fizetésképtelenné nyilvánítja, amennyiben a vonatkozó törvényi határidőn belül nem javasoltak helyreállítási tervet vagy a javasolt tervet nem fogadták el vagy hagyták jóvá. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a kereskedelmi törvény 630. cikkének (2) bekezdésében, 632. cikkének (1) bekezdésében és 709. cikkének (1) bekezdésében foglalt esetekre (az eljárás folytatása, amennyiben az adós elmulasztja a helyreállítási terv szerinti kötelezettségei teljesítését). A bíróság ugyanazzal a határozattal fizetésképtelenné nyilvánítja az adóst, elrendeli, hogy a fizetésképtelen vállalkozás szüntesse be a kereskedelmi tevékenységét, az adós vagyontárgyai tekintetében általános jelleggel engedélyezi a letiltást és lefoglalást, a jogi személy adós irányító szerveinek jogköreit megszünteti, megfosztja az adóst a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon feletti rendelkezés és elidegenítésének jogától, valamint elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyoneszközök pénzzé tételét és a bevétel felosztását. A fizetésképtelenséget megállapító határozat valamennyi fél vonatkozásában alkalmazandó, és azt a cégnyilvántartásba be kell jegyezni. E határozat azonnal végrehajtható, és azzal szemben a bejegyzéstől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A fizetésképtelenséget kimondó határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésének napjától az adós ingatlanvagyonát, ingó vagyonát és jóhiszemű harmadik felekkel szemben fennálló követeléseit lefoglaltnak kell tekinteni. Az adós tulajdonában álló ingatlanvagyon és hajók lefoglalását a cégnyilvántartásba bejegyzett, az adós fizetésképtelenségét kimondó határozat alapján bejegyzik a közjegyzői nyilvántartásba vagy hajózási nyilvántartásba. A fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalának napjától az adós valamennyi pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettsége vele szemben végrehajthatóvá válik. A nem pénzbeli követelések pénzben kifejezett piaci értékét a határozathozatalkor határozzák meg. A nem pénzbeli kötelezettségeket a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat meghozatalának időpontjában fennálló piaci értékük alapján váltják át pénzösszegre.

A fizetésképtelenséget megállapító külföldi bírósági határozatokat Bulgáriában kölcsönösség alapján ismerik el, amennyiben azokat annak az államnak valamely szerve bocsátotta ki, amelyben az adós székhelye található. Az adós, a külföldi bíróság által kijelölt csődgondnok vagy a hitelező kérelmére a bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat a külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik. Ebben az esetben a határozat kizárólag az adós Bulgáriában található vagyontárgyaira vonatkozik.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat időpontjától kezdődően az adós vagyona fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonná alakul, amelyből valamennyi, kereskedelmi és nem kereskedelmi tartozásból eredő hitelezői követelés kielégítést kell hogy nyerjen.

A nemzeti jog alapján a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon az alábbiakat foglalja magában:

  • a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat időpontjában az adós tulajdonában lévő vagyontárgyakat;
  • az adós által a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően szerzett vagyontárgyakat;
  • az önálló vállalkozó adós vagyona magában foglalja a személyes vagyontárgyak felét, a személyes vagyontárgyakkal kapcsolatos vagyoni jogokat és a házastársi vagyon részét képező készpénzbetéteket;
  • a korlátlan felelősséggel rendelkező tag adós vagyona magában foglalja a személyes vagyontárgyak felét, a személyes vagyontárgyakkal kapcsolatos vagyoni jogokat és a házastársi vagyon részét képező készpénzbetéteket;

A korlátolt felelősséggel rendelkező tag által nem befizetett vagy nem szolgáltatott tőkét vagy hozzájárulást a csődgondnok beszedi, hogy az a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képezze. Az adós bármely további újonnan beszedett követelését, a vagyontárgyai értékesítéséből befolyt bevételt és a hitelezőknek járó azon összegeket, amelyekről a hitelezők lemondtak, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba kell sorolni.

Amennyiben valamely elzálogosított vagy biztosítékul adott vagyontárgy vételára meghaladja a biztosított követelést, beleértve a felhalmozott kamatot, az összeg fennmaradó részét a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba sorolják. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak azokra a hitelezőkre, akiknek engedélyezték, hogy a biztosítékot maguknál tartsák.

Amennyiben a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében valamely ügyletet érvénytelenített, a harmadik fél által nyújtott vagyontárgyakat visszajuttatják, és amennyiben az ilyen vagyontárgyak nem képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét vagy pénztartozás esetén, e harmadik fél az eljárásban hitelezőnek minősül.

Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően köztartozás biztosítására elrendelt elővigyázatossági intézkedésekkel érintett vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel, vagy a bevétel, amellyel szemben köztartozás behajtása érdekében végrehajtási eljárás van folyamatban meghaladja a követelés összegét, beleértve a felhalmozott kamatot és a felmerült végrehajtási költségeket, a hatósági végrehajtó a fennmaradó összeget átutalja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bankszámlájára. Amennyiben a hatósági végrehajtó a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 6 hónapon belül nem értékesíti a vagyontárgyakat, a vagyon a hatósági végrehajtótól a csődgondnokhoz kerül és a fizetésképtelenségi eljárás során kerül értékesítésre. Amennyiben valamely hitelező javára kifizetés történik a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időpontja és a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat bejegyzésének időpontja között, a kifizetett összeget visszajuttatják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Amennyiben lépéseket tesznek valamely biztosíték érvényesítése iránt a biztosított hitelező javára, a bevételnek a biztosíték összegét meghaladó részét hozzáadják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba nem tartoznak bele az alábbiak:

  • az adós és a korlátlan felelősséggel rendelkező tag nem lefoglalható vagyontárgyai;
  • a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 22h. cikkében és 63a. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott pénzügyi biztosítékok;
  • a víz- és csatornarendszer üzemeltetőinek az elsődleges tevékenységük ellátásához szükséges vagyontárgyai, mindaddig, amíg az érintett területen új víz- és csatornarendszer üzemeltetőt nem jelölnek ki;
  • a hulladékkezelésről szóló törvény 60. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott bankszámlán letétbe helyezett összegek.

A nemzeti jog alapján (a polgári perrendtartás 444–447. cikke) a természetes személy adós személyes vagyontárgyainak alábbi elemei nem vonhatók végrehajtás alá:

  • az adós és családja általi rendeltetésszerű használatra szánt tárgyak a miniszterek tanácsa által elfogadott listában meghatározottak szerint;
  • az adós és családja létfenntartásához szükséges, egy hónapra elegendő élelmiszer vagy, mezőgazdasági termelők esetében, a következő aratásig vagy más mezőgazdasági termékek esetében az aratásnak megfelelő mezőgazdasági eseményig szükséges élelmiszer;
  • a fűtéshez, főzéshez és világításhoz szükséges, három hónapra elegendő tüzelőanyag;
  • a nélkülözhetetlen személyes vagyontárgyaknak minősülő gépek, szerszámok, eszközök és könyvek, amelyek lehetővé teszik a szabadúszó szakember vagy iparos számára a szakmája gyakorlásának folytatását;
  • a mezőgazdasági termelő adós földterülete, különösen: legfeljebb 0,5 ha alapterületű kert és szőlőültetvény vagy legfeljebb 3 ha alapterületű mező, beleértve a szükséges mezőgazdasági gépeket, eszközöket, műtrágyát, növényvédelmi szereket és vetésre szánt magokat egy év időtartamra;
  • egy csapat igavonó állat, egy tehén és öt kisméretű haszonállat, tíz méhkas és a háziszárnyasok, ideértve a szükséges takarmányt az új betakarításig vagy ameddig nem lehet őket kihajtani a legelőre;
  • az adós otthona, amennyiben sem ő, sem a vele egy fedél alatt élő családtagja nem rendelkezik másik otthonnal, függetlenül attól, hogy az adós benne él-e. Amennyiben az adós lakhatását szolgáló lakóingatlan meghaladja az adós és családtagjainak a miniszteri tanács rendeletében meghatározott lakhatási szükségleteit, a tulajdonjogról szóló törvény 39. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a többletet értékesítésre kínálják fel;
  • egyéb nem lefoglalható vagyontárgyak és más jogszabály alapján végrehajtás alá nem vonható követelések.

A fenti tilalmak nem vonatkoznak a hitelezőkre a zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyak tekintetében, amennyiben a zálogjog vagy jelzálogjog alapján a kérelmező a hitelező. E tilalmak az adós földterülete és lakóingatlana tekintetében nem vonatkoznak:

  • az olyan adósra, akit tartásdíj fizetési kötelezettség, kártérítési jog alapján megítélt kártérítés fizetési kötelezettség terhel, valamint akinek pénzügyi hiányt kell orvosolnia;
  • egyes adósokra jogszabályban kifejezetten meghatározott egyéb esetekben.

Az adós munkabérére vagy munkából eredő egyéb díjazására, vagy a minimálbér összegét meghaladó nyugdíjára irányuló végrehajtás esetén a következő összegek vonhatók le:

  1. amennyiben a fenti költségek megfizetésére kötelezett személy jövedelme nem haladja meg a havi 300 BGN összeget – az összeg egynegyede, ha nincsen gyermeke, és az összeg egyötöde, ha eltartott gyermeke van;
  2. amennyiben a fenti költségek megfizetésére kötelezett személy jövedelme havi 300 BGN és 600 BGN összeg közé esik – az összeg egyharmada, ha nincsen gyermeke, és az összeg negyede, ha eltartott gyermeke van;
  3. amennyiben a fenti költségek megfizetésére kötelezett személy jövedelme havi 600 BGN és 1200 BGN összeg közé esik – az összeg fele, ha nincsen gyermeke, és az összeg harmada, ha eltartott gyermeke van;
  4. amennyiben a fenti költségek megfizetésére kötelezett személy jövedelme meghaladja a havi 1200 BGN összeget – az összeg 600 BGN-t meghaladó része, ha nincsen gyermeke, és az összeg 800 BGN-t meghaladó része, ha eltartott gyermeke van.

Ezekben az esetekben a havi munkabért vagy díjazást az adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok levonását követően számítják ki. Ezek a korlátozások ugyanakkor nem vonatkoznak a tartásdíjjal kapcsolatos követelésekre. Ebben az esetben a tartásdíjként megítélt összeg teljes egészében levonásra kerül, és a tartásdíjhátralék megfizetésére kötelezett személy egyéb tartozásai miatt a munkabérét vagy munkából eredő egyéb díjazását vagy nyugdíját érintő levonásokat a teljes jövedelme fennmaradó részéből kell eszközölni. A tartásdíj iránti követelések nem vonhatók végrehajtás alá. Ösztöndíj kizárólag a tartásdíjjal kapcsolatos követelések esetében vonható végrehajtás alá.

A természetes személy adós érvényesen nem mondhat le a személyes vagyontárgyait, a munkabérét vagy munkából eredő egyéb díjazását vagy a nyugdíját megillető védelemről.

A földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 22h. cikke és 63a. cikkének (2) bekezdése határozza meg a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó azon követelményeket, amelyeket az üzemeltetőnek, az engedély tulajdonosának vagy a koncessziós jogosultnak a tevékenysége hatósági engedély szerinti megkezdését megelőzően az energiaügyi miniszternek be kell nyújtania, különösen az alábbiakat: az energiaügyi miniszter javára nyújtott visszavonhatatlan bankgarancia; vagyonkezelői számla az üzemeltető által megjelölt és az energiaügyi miniszter számára elfogadható bankban; biztosítási kötvény, amely az energiaügyi minisztert jelöli meg kedvezményezettként; okiratba foglalt akkreditív, amely alapján pénzeszköz kizárólag a megjelölt tevékenységek elvégzése érdekében hívható le vagy más, az energiaügyi miniszterrel egyeztetett törvényi biztosíték.

A hulladékkezelésről szóló törvény 60. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a hulladéklerakó bezárása és utógondozása jövőbeni költségeinek fedezésére nyújtandó biztosítékokra vonatkozó követelményeket: havi levonások, amelyeket annak a Regionális Környezetvédelmi és Vízellenőrző Szolgálatnak (Regional Environment and Water Inspection Service, a továbbiakban: RIOSV) a vagyonkezelői számlájára kell befizetni, amely a hulladéklerakó helye szerinti területért felelős; havi levonások, amelyeket egy különös rendeltetésű számlára kell befizetni, amely számlát mindaddig zárolják, amíg a hulladéklerakó bezárásával és utógondozásával kapcsolatos valamennyi intézkedést be nem fejezték, kivéve, ha a letétbe helyezett pénzeszközök használatát kifejezetten engedélyezték, vagy az azért a területért felelős illetékes RIOSV javára nyújtott bankgarancia, amelyen a hulladéklerakó található.

Az utolsó hitelezői gyűlés határozatot fogad el a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesíthetetlen vagyontárgyai tekintetében, és dönthet úgy, hogy az adósnak visszaszolgáltatják az elhanyagolható értékkel bíró személyes vagyontárgyakat, illetve azokat a követeléseket, amely behajtása indokolatlanul nehéz lenne.

Az összes tartozás teljes körű kifizetését követően a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részét visszaszolgáltatják az adós részére.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Az adóst és a csődgondnokot a fizetésképtelenségi eljárás során a következő jogok illetik meg:

  • kifogást emelhetnek a felszámoló által készített mérleggel és jelentéssel szemben, amennyiben az eljárás felszámolás alatt álló gazdasági társaság ellen indult meg. A bíróság a kifogás tárgyában 14 napon belül határoz, e határozatával szemben fellebbezés nem terjeszthető elő;
  • kérhetik, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és utasítsa az adóst a kereskedelmi tevékenysége beszüntetésére a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat időpontjától vagy pedig későbbi időponttól kezdődően, amely dátumnak azonban meg kell előznie a helyreállítási terv javaslatára vonatkozó határidő leteltét, amennyiben egyértelmű, hogy a tevékenység folytatása a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon sérelmével járna;
  • kérhetik, hogy a bíróság engedélyezze a jogszabályban rögzített elővigyázatossági intézkedéseket az adós rendelkezésre álló vagyontárgyainak biztosítása érdekében;
  • helyreállítási tervet javasolhatnak;
  • kérhetik, hogy a bíróság hívjon össze hitelezői gyűlést.

Az adós és a csődgondnok intézkedéseit a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartásban rögzítik, amely elektronikus formában is vezethető, és amely a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság hivatalánál hozzáférhető.

Az adós, annak képviselője és a csődgondnok nem vehetnek részt – sem közvetlenül, sem közvetítő vagy más kapcsolt fél útján – ajánlattételi eljárásban és vevőként nem vehetnek részt a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó személyes vagyontárgyak vagy tulajdonjogok értékesítésére szolgáló árveréseken. Amennyiben valamely tulajdonjogot arra jogosulatlan ajánlattevő szerez meg, az adásvétel semmisnek minősül, a vevő által fizetett vételárat megtartják, és azt a hitelezői követelések kielégítésére használják fel.

Azt követően, hogy a bíróság megindította a fizetésképtelenségi eljárást vagy megelőző, illetve elővigyázatossági intézkedéseket rendelt el, az adós a csődgondnok felügyelete alatt folytatja a kereskedést és új szerződést csak a csődgondnok előzetes jóváhagyásával és azzal a feltétellel köthet, hogy továbbra is eleget tesz a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozatban elrendelt intézkedéseknek.

A bíróság megfoszthatja az adóst a vagyontárgyai feletti rendelkezés, valamint az elidegenítésének jogától, és e joggal a csődgondnokot ruházhatja fel, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adós magatartása hátrányosan érinti a hitelezők érdekét.

Az adós

Az adósnak a fizetésképtelenné válása vagy a túlzott eladósodása esetén a fizetésképtelenségi eljárást 30 napos határidőn belül kell megindítania. A kérelmet az adós, az adós örököse, a kereskedelmi vállalkozás irányító szerve, meghatalmazottja vagy felszámolója vagy korlátlan felelősséggel rendelkező tagja nyújthatja be. A kérelem meghatalmazott útján történő előterjesztése esetén csatolni kell a meghatalmazást. A kérelemben az adós helyreállítási tervre vonatkozó javaslattal élhet és kijelölhet egy személyt, aki megfelel a kijelölendő csődgondnokokra vonatkozó követelményeknek, arra az esetre, ha a bíróság elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás megindítását.

Az adós, személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján eljárva, az összes szükséges eljárási lépést megteheti a fizetésképtelenségi eljárás, valamint a megállapítás iránti keresetekkel és az érvényesség megállapítása iránti keresetekkel összefüggésben kezdeményezett eljárások során, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyek szigorúan a csődgondnok hatáskörébe tartoznak.

Bizonyos feltételek esetén az adós és családja tartásdíjra jogosultak. A tartásdíj összegét a bíróság határozza meg, és az a fizetésképtelenségi eljárás költségének minősül.

Az adós részt vehet a hitelezői gyűlésen, amennyiben a hitelezők azt szükségesnek látják.

A bíróság az adós kérelmére megsemmisítheti a hitelezői gyűlés határozatát, amennyiben az jogellenes vagy nagy mértékben sérti egyes hitelezők érdekeit.

Az adós kifogást terjeszthet elő írásban – amelyből egy példány a csődgondnokot illeti – a csődgondnok által elismert vagy elutasított bármely követeléssel szemben az elismert vagy elutasított követeléseknek a cégnyilvántartásban való közzétételüktől számított 7 napon belül. Az adós a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet terjeszthet elő a jegyzéket jóváhagyó bírósági határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 14 napon belül, amennyiben a bíróság elutasítja az adós kifogását, amelyet a hitelező által elismert követeléssel szemben nyújtott be, vagy a bíróság valamely követelést belefoglalt az elismert követelések jegyzékébe.

Az adós a bíróságtól kérheti a kijelölt csődgondnok eltávolítását, amennyiben a csődgondnok nem látja el a feladatait, illetve a hitelezők vagy az adós érdekeit sértő módon jár el.

Az adós megtámadhatja a bíróság által a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó személyes vagyontárgyak és tulajdonjogok értékesítése során hozott átruházási intézkedést.

Az adós írásban kifogást terjeszthet elő a bíróságnál a felosztásra szolgáló számlával szemben, és megtámadhatja a számlát jóváhagyó bírósági intézkedést.

Az adós kérheti, hogy a bíróság a helyreállítási terv jóváhagyásáról rendelkező határozat meghozatalakor vagy későbbi időpontban – figyelemmel a vagyontárgyak megóvásának biztosítására és a helyreállítási terv megvalósításának lehetővé tételére – jelölje ki azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az adós a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyásával vagy, felügyeleti szerv hiányában, a bíróság előzetes jóváhagyásával értékesíthet, vagy cserélje le a felügyeleti szerv egy vagy több tagját.

A kereskedelmi törvény 740. cikke alapján az adós az eljárás bármely szakában megállapodást köthet az elismert követelésekkel rendelkező hitelezőkkel a pénzügyi követeléseik rendezése érdekében. Ebben az esetben a csődgondnok nem képviseli az adóst félként. Amennyiben az adós késedelembe esik a megállapodásban vállalt kötelezettségei tekintetében, azok a hitelezők, akiknek a követelései az összes követelés legalább 15%-át kiteszik, a fizetésképtelenségi eljárás folytatását kérhetik.

Az adós az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy éven belül kérheti a fizetésképtelenségi eljárás folytatását, amennyiben igazolja, hogy elegendő eszköz áll rendelkezésre vagy letétbe helyezte a kezdeti bírósági költségek megelőlegezésére szolgáló összeget.

Az adós az eljárás felfüggesztését elrendelő határozattól számított egy éven belül kérheti a bíróságtól a felfüggesztett eljárás folytatását, amennyiben a szóban forgó időszak alatt a vitatott követelésekre elkülönített összegeket felszabadítják, vagy olyan eszközök kerülnek elő, amelyekről a fizetésképtelenségi eljárás során nem bírtak tudomással.

Az adós a helyreállítható jogai tekintetében az eredeti állapot helyreállítása (restitutio in integrum) iránti kérelemmel fordulhat a bíróság felé, amennyiben az eljárás során elismert valamennyi tartozását, beleértve a kamatokat és a felmerült költségeket, maradéktalanul kiegyenlítette. Az adós jogait az összes tartozás maradéktalan kiegyenlítésének hiányában is helyreállítják, amennyiben a fizetésképtelenséget kedvezőtlen üzleti és gazdasági fejlemények okozták. A korlátlan felelősséggel rendelkező tagok jogait azonos feltételek mellett állítják helyre. Nem nyújtható be fellebbezés a bíróság eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatával szemben. Az adós a kérelmét elutasító határozatot 7 napon belül támadhatja meg. A végleges határozatot bejegyzik a cégnyilvántartásban vezetett, a fizetésképtelen kereskedőre vonatkozó iratanyagba.

Az adós kifogással élhet a csődgondnok által a megbízatása megszűnését megelőzően készített végső jelentéssel szemben a szóban forgó jelentés bíróság elé terjesztésétől számított 7 napon belül. A bíróság 14 napon belül határoz a jelentés tárgyában, és e határozatával szemben nincs helye fellebbezésnek.

Az adós a tartozásai teljes és végleges rendezését követően visszakaphatja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részét, amennyiben van ilyen fennmaradó rész.

A hitelező fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmének végleges határozattal való elutasítása esetén az adós – függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy – kártérítésre jogosult, amennyiben a hitelező szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járt el. Kártérítés jár minden olyan elszenvedett vagyoni vagy nem vagyoni kár után, amely közvetlen következménye a jogtalan magatartásnak. A kártérítés összege mérsékelhető, amennyiben az adós magatartása hozzájárult az elszenvedett kárhoz. Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindításának engedélyezése iránti kérelmet több hitelező nyújtotta be, e hitelezőket egyetemleges felelősség terheli.

Az adósnak legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 14 napon belül a következőket kell előterjesztenie a bíróság és a csődgondnok részére:

  1. a gazdasági társaság üzleti tevékenységére és az adós vagyontárgyaira vonatkozó szükséges információkat;
  2. egy listát a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző 6 hónapban készpénzben vagy banki átutalással teljesített 1200 BGN-t meghaladó kifizetésekről;
  3. egy listát az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző tizenkét hónapos időszak alatt a kapcsolt felek részére teljesített kifizetésekről;
  4. közjegyző által hitelesített nyilatkozatot, amely felsorolja az összes személyes vagyontárgyat, tulajdonjogot és követelést, valamint az ezekért felelős adósok nevét és címét.

Az adós az erre irányuló írásbeli felszólítástól számított 7 napot belül információt szolgáltat a bíróság vagy a csődgondnok részére az eszközeiről és az üzleti tevékenységéről, beleértve minden vonatkozó dokumentumot. Az információnak a felszólítás időpontjához képest naprakésznek kell lennie. Ellenkező esetben a bíróság bírságot szab ki.

Az adósnak legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárást a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek meg nem fizetése miatt felfüggesztő határozattól számított egy hónapon belül meg kell szüntetnie a munkavállalói és az alkalmazottai munkaszerződéseit, értesítenie kell a Nemzeti Adóhivatal illetékes helyi igazgatóságát, az említett munkavállalók és alkalmazottak tekintetében társadalombiztosítási célból ki kell bocsátania a munkatapasztalatot és a munkaviszony időtartamát igazoló szükséges dokumentumokat, össze kell állítania egy referenciadokumentumot, amely felsorolja a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalókat és az alkalmazottakat megillető garantált követelésekről szóló törvény és az e törvény végrehajtásának szabályait lefektető rendeletek alapján garantált követeléssel rendelkező személyeket, valamint át kell adnia a gazdasági társaság nyilvántartásait a Nemzeti Biztosítóintézet illetékes helyi irodájának.

Az adós legalább negyedévente jelentést nyújt be a tevékenységéről, valamint a helyreállítási terv végrehajtása iránt tett intézkedésekről a tervben megjelölt felügyeleti szerv részére, és e szervet minden olyan körülményről értesíti, amely a helyreállítást érdemben befolyásolhatja.

Az adós irányító szerveinek be kell szerezniük a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyását mielőtt döntenének az alábbiakról:

  • az adós helyreállítása;
  • a vállalkozások vagy azok jelentős részének bezárása vagy átruházása;
  • tulajdonügyletek a rutin jellegű intézkedések kivételével, valamint az adós üzleti tevékenységének irányításával kapcsolatos ügyletek;
  • az adós üzleti tevékenységének jelentős megváltoztatása;
  • jelentős szervezeti változások;
  • a helyreállítási terv végrehajtásához nélkülözhetetlen hosszú távú együttműködés kialakítása, vagy az ilyen együttműködés beszüntetése;
  • fióktelepek nyitása vagy bezárása.

A bíróság által jóváhagyott helyreállítási terv kötelező az adósra nézve, akinek haladéktalanul végre kell hajtania az előírt szervezeti változásokat.

Az adósnak tartózkodnia kell a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikkében felsorolt intézkedésektől és ügyletektől a hivatkozott törvényben meghatározott időtartamon belül és előírt feltételek szerint, ellenkező esetben ezek az intézkedéseket és ügyleteket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében érvénytelenné nyilváníthatják.

A csődgondnok

A bolgár jog alapján csődgondnok olyan természetes személy lehet, akik megfelel az alábbi követelményeknek:

  1. felnőttként nem ítélték el szándékos és büntethető bűncselekmény miatt, kivéve ha bírói mentesítéssel mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
  2. nem házastársa, illetve nem egyenesági vér szerinti rokona az adósnak vagy a hitelezőnek; nem oldalági rokona az adósnak vagy a hitelezőnek hatodik fokig, illetve házassági rokonság alapján harmadik fokig;
  3. nem hitelező a fizetésképtelenségi eljárásban;
  4. nem olyan fizetésképtelen adós, akinek az eredeti állapot helyreállítása (restitutio in integrum) iránti kérelmét nem hagyták jóvá;
  5. nem áll olyan kapcsolatban az adóssal vagy valamelyik hitelezővel, amely alapján megalapozottan felmerülhet a részrehajlás gyanúja;
  6. gazdasági vagy jogi egyetemi végzettséggel és legalább hároméves vonatkozó szakmai tapasztalattal rendelkezik;
  7. a vonatkozó rendeletben meghatározott szabályok és eljárás szerint sikeres alkalmassági vizsgát tett, és felvették az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott és az Állami Közlönyben közzétett, a csődgondnokként kijelölhető szakértők listájára;
  8. nem szüntették meg a csődgondnoki megbízatását a kötelezettségei megszegése, illetve a hitelezők vagy az adós érdekeit sértő intézkedései miatt; nem törölték a Központi Bank által vezetett nyilvántartásból, illetve nem szüntették meg a megbízatását az Alap döntése alapján vagy a pénzügyminiszter javaslatára valamely kötelezettség megszegése vagy a hitelezői érdekeket hátrányosan érintő intézkedés miatt;
  9. nem tartozik a pénzintézetekről szóló törvény 65. cikke (2) bekezdésének 11. pontjában vagy a hitelintézetekről szóló törvény 103. cikke (2) bekezdésének 16. pontjában előírt intézkedések hatálya alá.

Az igazságügyi miniszter törli a csődgondnokot a listáról, amennyiben megállapítást nyer, hogy megsértette a csődgondnoki tisztségre ruházott jogköröket és kötelezettségeket, függetlenül attól, hogy a jogsértést a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság állapította-e meg, majd intézkedik a módosított lista Állami Közlönyben való közzététele iránt.

A csődgondnokra ruházott jogköröket több személy is gyakorolhatja. Ebben az esetben a döntéseket egyhangúan hozzák, az intézkedéseket pedig közösen hajtják végre, kivéve ha a hitelezők vagy – a csődgondnok feladatait ellátó felek közötti vita esetén – a bíróság másként dönt. Amennyiben a csődgondnokra ruházott jogköröket több személy gyakorolja, akik a döntéseiket egyhangúan hozzák meg és közösen járnak el, e személyek egyetemleges felelősséggel tartoznak.

A csődgondnok éves díjat köteles fizetni a folyamatos szakmai képzés érdekében. Azt a csődgondnokot, aki elmulasztja időben befizetni az előírt díjat, törlik a nyilvántartásból. Legkésőbb a csődgondnok kijelölésétől számított három napon belül, és e kijelölés megerősítését megelőzően, a csődgondnoknak szakmai felelősségbiztosítást kell kötnie a fizetésképtelenségi eljárás teljes idejére, hogy a tisztségével járó kötelezettségek megsértéséből eredő kártérítési követelésekkel szemben védve legyen.

Az igazságügyi miniszternek a gazdasági miniszterrel közösen eljárva évente tanfolyamokat kell szerveznie a csődgondnokok részére.

A kereskedelmi törvény alapján a csődgondnokok a következő kategóriákba tartoznak:

  • a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatban kijelölt ideiglenes csődgondnok;
  • elővigyázatossági intézkedésként kijelölt ideiglenes csődgondnok;
  • állandó csődgondnok, akit megválaszthat a hitelezői választmány, vagy, amennyiben a hitelezői választmány nem tud megállapodni a kijelölésről, a bíróság;
  • csődgondnok-helyettes;
  • hivatalból kirendelt (ex officio) csődgondnok, akit az állandó csődgondnok elbocsátásakor jelölnek ki és aki a feladatait az új állando csődgondnok kiejlöléséig látja el.

Az ideiglenes csődgondnok jogkörei megegyeznek az állandó csődgondnok jogköreivel. Ezen túlmenően az ideiglenes csődgondnok az alábbi dokumentumokat készíti el a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 14 napon belül:

  • az adós könyvelése alapján összeállított hitelezői listát, amelyben szerepel a követelések összege és hogy a cégnyilvántartásban és az adós könyvelésében fellelhető információk alapján mely hitelezők állnak vagy álltak kapcsolatban az adóssal a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző három évben;
  • az adós könyvelésének hiteles másolatát;
  • írásbeli jelentést a fizetésképtelenség okairól, az adós fennálló vagyonáról, a vagyona megóvása érdekében hozott intézkedésekről és a gazdasági társaság megmentésének lehetőségeiről.

Az ideiglenes csődgondnok köteles részt venni az első hitelezői választmányi ülésen.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság kijelöli az első hitelezői választmányi ülésen megválasztott csődgondnokot, amennyiben megfelel az előírt követelményeknek és közjegyző által hitelesített nyilatkozatban előzetes írásbeli hozzájárulását adta a kijelöléséhez, majd a bíróság meghatározza azt az időpontot, amelyen a csődgondnoknak meg kell kezdenie a feladatait. A csődgondnok a kijelölésekor közjegyző által hitelesített nyilatkozatot nyújt be, amely igazolja a tisztségével járó és a kereskedelmi törvényben meghatározott feladatait érintő bizonyos jogi akadályok fennállását vagy hiányát, mint például hogy korlátolt felelősségű társaság tagja vagy részvénytársaság részvényese, egyidejűleg felszámolói és csődgondnoki feladatokat is ellát, illetve egyéb fizetett tisztségeket tölt be. A csődgondnoknak azonnal tájékoztatnia kell a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságot, ha a fenti körülmények közül bármelyik felmerül. A csődgondnoknak a bíróság által meghatározott időpontban kell betöltenie a tisztségét. Ennek elmaradása esetén a bíróság a kijelölt csődgondnokot 7 napon belül az első hitelezői gyűlés jelöltjei közül választott személlyel váltja fel. Amennyiben nem voltak alternatív jelöltek, a vonatkozó listáról jelölnek ki csődgondnokot és új hitelezői gyűlést hívnak össze. Amennyiben a hitelezői gyűlésen nem jutnak megállapodásra a csődgondnok kijelöléséről vagy díjazásáról, a csődgondnok díjazását a bíróság határozza meg.

A bíróság az alábbi esetekben menti fel a csődgondnokot a tisztségéből:

  1. A csődgondnok írásbeli kérelmére;
  2. Ha a csődgondnok cselekvőképtelenné válik;
  3. Ha a csődgondnok többé nem felel meg a jogszabályi követelményeknek;
  4. Az összes követelés teljes összegének több mint a felével rendelkező hitelezők kérésére;
  5. a hitelezői gyűlésen elfogadott határozat alapján;
  6. olyan esetekben, ahol a csődgondnok többé már nem képes gyakorolni a jogköreit;
  7. Halála esetén.

A bíróság hivatalból vagy az adós, a hitelezői választmány vagy valamelyik hitelező kérésére bármikor eltávolíthatja a csődgondnokot, amennyiben nem látja el a feladatait vagy olyan magatartást tanúsít, amely sérti a hitelező vagy az adós érdekét. A kérelemre felmentett csődgondnok az új csődgondnok kijelöléséig köteles továbbra is ellátni a feladatait. A csődgondnok felmentését elrendelő határozat azonnal végrehajtható, és az azzal szemben benyújtott fellebbezésnek nincsen halasztó hatálya. A felmentést elrendelő határozat megsemmisítése nem helyezi vissza a felmentett felet a csődgondnoki tisztségébe a fizetésképtelenségi eljárásban. A bíróság összehívja a hitelezők gyűlését, amelynek feladata, hogy új csődgondnokot válasszon. Az új csődgondnok kiválasztásáig a csődgondnok feladatait a bíróság által kijelölt hivatalból eljáró csődgondnok látja el.

A csődgondnok legkésőbb a tisztsége betöltésétől számított 3 napon belül kérelmezi az adós zár alá vett vagyontárgyai tekintetében a zár alá vétel feloldását és leltárt állít össze az adós ingatlanvagyonáról és személyes vagyontárgyairól, készpénzéről, értéktárgyairól, értékpapírjairól, szerződéseiről, követeléseiről stb., ideértve a harmadik felek birtokában lévő személyes vagyontárgyakat. A csődgondnok összeállítja a leltárt, és amennyiben későbbi időpontban egyéb vagyontárgyak kerülnek elő, további leltárt készít. A leltár összeállításának pillanatától a csődgondnok felel az abban részletezett vagyontárgyakért, kivéve, ha azokat megőrzésre átadták az adós vagy harmadik fél részére.

A csődgondnokot az alábbi jogok illetik meg:

  1. Képviselheti a vállalkozást;
  2. Intézheti az aktuális ügyeit;
  3. Felügyeli az adós üzleti tevékenységét, amennyiben az üzleti tevékenysége végzésére vonatkozó jogát korlátozták;
  4. Magához veheti és vezetheti a könyvelést, és intézheti a vállalkozás üzleti levelezést;
  5. Megkeresésekkel élhet és azonosíthatja az adós vagyontárgyait;
  6. Jogszabályban előírt esetekben kérheti azoknak a szerződéseknek a megszüntetését, felbontását vagy megsemmisítését, amelyekben az adós részes fél;
  7. Részt vehet azokban a peres eljárásokban, amelyekben a vállalkozás peres fél, valamint keresetet nyújthat be a nevében;
  8. Beszedhet az adósnak járó pénzösszeget és a bevételt külön számlán helyezi el;
  9. A bíróság engedélyével rendelkezhet az adós bankszámlán elhelyezett pénzösszegei felől, amennyiben az adós vagyontárgyaival kapcsolatos adminisztráció és azok megóvása érdekében az szükséges;
  10. Megkeresésekkel élhet az adós hitelezőinek azonosítása érdekében;
  11. Bírósági határozat alapján összehívhatja és megszervezheti a hitelezői gyűlést;
  12. Helyreállítási tervet javasolhat;
  13. Megteheti a szükséges intézkedéseket az adós más gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni érdekeltségeinek megszüntetése érdekében;
  14. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont átválthatja pénzösszegre;
  15. Egyéb, jogszabályban előírt vagy a bíróság által elrendelt intézkedéseket tehet.

Valamennyi kormányzati szerv és intézmény köteles segíteni a csődgondnokot a feladatai ellátása során.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat jogerőre emelkedése napjától az adós követeléseinek kielégítéseképpen fizetett pénzösszegeket a csődgondnok veszi át.

A csődgondnok gondoskodik róla, hogy a cégnyilvántartásban közzétegyék az elismert és elutasított követelések listáját az adós pénzügyi jelentéseivel együtt, amint azokat véglegezték, és a bíróság hivatalánál hozzáférhetővé teszi őket a hitelezők és az adós számára.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon méretének növelése érdekében a csődgondnok begyűjti a korlátolt felelősségű társaságok tagjaitól a be nem fizetett részesedéseket és hozzájárulásokat, és a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikke, valamint a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke alapján a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben követelést nyújthat be, e követeléssel kapcsolatban pedig teljesítés iránti keresetet terjeszthet elő. Amennyiben a követelést hitelező nyújtja be, a bíróság a csődgondnokot sua spontetárs-felperesnek tekinti. A csődgondnoknak részt kell vennie az adós vagy a hitelező által a kereskedelmi törvény 694. cikke szerint benyújtott megállapítás iránti kereset alapján indult eljárásban.

A csődgondnok a bíróság engedélyének beszerzését követően intézkedik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó tulajdonjogok értékesítése iránt, felosztási táblázatot készít a rendelkezésre álló összegekről, amelyeket a kereskedelmi törvény 722. cikkének (1) bekezdése szerint követeléssel bíró hitelezők között kell felosztani a rangsorban elfoglalt helyük, az előjogaik és biztosítékaik szerint, gondoskodik róla, hogy a táblázatot bevezessék a cégnyilvántartásba, és a táblázat alapján kifizetéseket teljesít. A csődgondnok, bírósági határozat alapján eljárva, bankban letétbe helyezi a be nem szedett vagy vitatott követelések érdekében a végső felosztáskor elkülönített összegeket.

Amennyiben az adós az elismert követelésekkel rendelkező összes hitelező kielégítéséhez hozzájárul, a csődgondnok nem jár el az adós mint fél képviseletében.

A csődgondnok a tisztségével járó jogköreit gondosan és körültekintően köteles gyakorolni. A csődgondnok a bíróság kifejezett engedélye nélkül nem ruházhatja át a jogköreit harmadik félre. A csődgondnok nem bocsátkozhat tárgyalásba az adós nevében, sem személyesen, sem pedig kapcsolt fél útján. A csődgondnok a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból semmilyen módon nem szerezhet meg személyes vagyontárgyat vagy tulajdonjogot, sem közvetlenül, sem pedig más személy útján. Ez a korlátozás kiterjed a csődgondnok házastársára, egyenesági rokonaikra, valamint az oldalági rokonaikra hatodik fokig, illetve házassági rokonság alapján harmadik fokig. A csődgondnok semmilyen olyan tényt, adatot és információt nem hozhat nyilvánosságra, amelyről a jogkörei gyakorlása, illetve a tisztségével járó feladatok ellátása során szerzett tudomást.

Amennyiben a csődgondnok nem látja el a feladatait vagy nem megfelelően látja el azokat, a bíróság legfeljebb egy havi díjazásának megfelelő bírságot szabhat ki a csődgondnokkal szemben. A csődgondnoknak a jogszabályban meghatározott kamattal megegyező összegű kártérítést kell fizetnie az átvett összegek bankba történő letétbe helyezésének bármely késedelme után. A csődgondnok kártérítési felelősséggel tartozik az adós és a hitelezők irányába minden olyan kárért, amelyet a feladatai ellátása során jogtalanul okozott.

A csődgondnok a megbízatása megszűnése esetén azonnal köteles átadni a könyvelést, a számlákat és a főkönyveket, valamint a megőrzésre átvett vagyontárgyakat az új csődgondnok vagy a bíróság által kijelölt személy részére, illetve – amennyiben a helyreállítási tervet [a hitelezői gyűlés] megfontolásra érdemesnek találta – az adós számára. A csődgondnok jogkörei a fizetésképtelenségi eljárás lezárultával megszűnnek. A csődgondnok a könyvelést és az adós fennmaradó vagyonát átadja az irányító szerve részére. A csődgondnok jogai helyreállnak, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítása mellett döntenek.

2017-ben bevezették a csődgondnok-helyettes személyét. csődgondnok-helyettes olyan természetes személy lehet, aki a csődgondnokokra vonatkozó valamennyi előírásnak megfelel, kivéve az alábbiakra vonatkozó követelményeket: Legalább kétéves vonatkozó szakmai tapasztalat; Alkalmassági vizsga sikeres teljesítése külön rendeletben meghatározott eljárás szerint; Felvétel az Igazságügyi Minisztérium által elfogadott és az Állami Közlönyben közzétett, a csődgondnokként kijelölhető szakértők listájára. A csődgondnok-helyettes semmilyen időpontban nem állhatott a pénzintézetekről szóló törvény 65. cikke (2) bekezdésének 11. pontjában vagy a hitelintézetekről szóló törvény 103. cikke (2) bekezdésének 16. pontjában előírt intézkedések hatálya alatt.

A csődgondnok-helyettesnek való kijelölés érdekében a jelentkezőknek rendeletben meghatározott eljárás szerint sikeres alkalmassági vizsgát kell tenniük. Az igazságügyi miniszter határozatban elrendeli az előírt alkalmassági feltételeket teljesítő csődgondnok-helyettesek külön listában való feltüntetését.

A csődgondnok-helyettes megtehet bizonyos intézkedéseket a csődgondnok hatáskörének keretein belül, a csődgondnok utasításai alapján és a vonatkozó eljárással összhangban eljárva (felhatalmazás alapján és a bíróság kifejezett engedélyével). A csődgondnok-helyettes aláírhat egyes a csődgondnok munkájával kapcsolatos dokumentumokat, az aláíráskor azonban fel kell tüntetnie a „helyettes” szót. A csődgondnok-helyettes és a csődgondnok egyetemlegesen felelnek minden olyan kárért, amelyet a feladataik ellátása során jogtalanul okoztak. A csődgondnok és a csődgondnok-helyettes közötti viszonyt szerződés szabályozza. Különös szabályok hiányában a csődgondnok-helyettes tevékenységére a csődgondnokra irányadó szabályok vonatkoznak.

A külföldi bíróság által hozott határozatban kijelölt csődgondnok a tisztségével járó jogait abban az országban gyakorolja, amelyben a fizetésképtelenségi eljárást megindították, mindaddig, amíg az eljárása nem jár a Bolgár Köztársaság közrendjének sérelmével. A külföldi bíróság által kijelölt csődgondnok kérelmére a bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat a külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik. A helyreállítási terv másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban való jóváhagyásához be kell szerezni az alapeljárásban eljáró csődgondnok hozzájárulását. A csődgondnok által valamely ügylet hatályon kívül helyezése iránt az alapeljárásban vagy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban benyújtott indítvány mindkét eljárásban benyújtottnak minősül.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárásban a hitelező követelése beszámítható a hitelezőnek az adóssal szemben fennálló tartozásába, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően már mindkét tartozás fennállt, kölcsönösen végrehajthatóak és azonos fajtájúak voltak, a hitelező követelése pedig esedékessé vált. Amennyiben a hitelező követelése a fizetésképtelenségi eljárás során vagy az adós fizetésképtelenségét megállapító határozat következtében válik esedékessé, feltéve, hogy a határozat eredményeképpen mindkét tartozást azonos osztályba sorolták, a hitelező a tartozását csak azt követően számíthatja be, hogy a tartozás esedékessé vált, vagy a két tartozás azonos rangsorba került. A beszámításról szóló nyilatkozatot meg kell küldeni a csődgondnok részére.

A beszámítás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében érvényteleníthető, amennyiben a hitelező követelése vagy tartozása a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett, és a követelés vagy a tartozás keletkezésekor tudomással bírt arról, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott, vagy hogy fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be. Tekintet nélkül a kölcsönös tartozások keletkezésének idejére, az adós által végzett beszámítás a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás megállapítását követően, azonban a kérelem benyújtását megelőző egy évnél nem korábban, érvénytelen a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében, kivéve a tartozásnak azt a részét, amelyet a hitelező a vagyon pénzzé tételét követően a felosztáskor kapna.

A beszámítás érvénytelenítése iránti keresetet benyújthatja a csődgondnok, vagy, amennyiben a csődgondnok nem nyújt be ilyen keresetet, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bármely hitelezője a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított egy éven belül vagy a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újból megindításától számított egy éven belül. Amennyiben a tartozást a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően számították be, a beszámítás érvénytelenítése iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő a beszámítás időpontjában kezdődik.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása valamennyi olyan tulajdonjogi, polgári és kereskedelmi jogvitára és választottbírósági eljárásra halasztó hatállyal bír, amelyben az adós félként jár el (az adós pénzügyi követeléseivel kapcsolatos munkaügyi jogviták kivételével). Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor valamely másik ügyben, amelyben az adós alperesként jár el, a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy megvizsgálja az adós által valamely beszámítással szemben felhozott kifogást.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Az adósnak legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárást a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek meg nem fizetése miatt felfüggesztő határozattól (a kereskedelmi törvény 632. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat) számított egy hónapon belül meg kell szüntetnie a munkavállalói és az alkalmazottai munkaszerződéseit, értesítenie kell a Nemzeti Adóhivatal illetékes helyi igazgatóságát, az említett munkavállalók és alkalmazottak tekintetében társadalombiztosítási célból ki kell bocsátania a munkatapasztalatot és a munkaviszony időtartamát igazoló szükséges dokumentumokat, össze kell állítania egy referenciadokumentumot, amely felsorolja a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalókat és az alkalmazottakat megillető garantált követelésekről szóló törvény és az e törvény végrehajtásának szabályait lefektető rendeletek alapján garantált követeléssel rendelkező személyeket, valamint át kell adnia a gazdasági társaság nyilvántartásait a Nemzeti Biztosítóintézet illetékes helyi irodájának.

A csődgondnok bármely szerződést, amelyben az adós részes fél, megszüntethet részleges vagy lényeges szerződésszegés miatt. A csődgondnok 15 nappal előre közli a szerződés megszüntetésére irányuló szándékát, és ezen időtartam alatt válaszolnia kell a másik fél arra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmeire, hogy a szerződés megszüntetésre kerül-e, vagy pedig érvényben marad. A szerződést megszűntnek kell tekinteni, ha a csődgondnok nem válaszol a kérelemre. A szerződés megszüntetése esetén a másik fél kártérítésre jogosult. A csődgondnoknak nem keletkezik arra vonatkozó kötelezettsége, hogy – amennyiben valamely szerződés, amely alapján az adós rendszeres időközönként kifizetést teljesít érvényben marad – rendezzen bármely olyan, e szerződés szerinti hátralékot, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat jogerőre emelkedése napjától az adós követeléseinek kielégítéseképpen fizetett pénzösszegeket a csődgondnok veszi át. Az adós valamely követelésének a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően, azonban a hivatkozott határozat nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően történő kielégítése abban az esetben érvényes, ha a követelést kiegyenlítő fél nem tudott arról, hogy fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy, amennyiben tudott az eljárásról, a követelés kielégítésével járó gazdasági előnyt a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részévé tették. A jóhiszeműséget az ellenkező bizonyításáig feltételezni kell.

A kereskedelmi törvény 646. cikke szerint az alábbi intézkedések érvénytelenek a hitelezők tekintetében, amennyiben azokat a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően, a megállapított eljárási szabályok megsértésével hozták meg:

  • valamely tartozásnak a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően történő kiegyenlítése;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó jogon vagy személyes vagyontárgyon alapított zálogjog vagy jelzálogjog;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó jogot vagy személyes vagyontárgyat érintő ügylet.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem elbírálását megelőzően, a hitelező kérelmére vagy hivatalból, és amennyiben ez az adós vagyonának megóvása érdekében szükséges, elrendelheti az adós vagyonára vezetett végrehajtási eljárás felfüggesztését, kivéve az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv alapján indított végrehajtási eljárást. A hitelező által indítványozott intézkedéseket a bíróság abban az esetben hagyja jóvá, amennyiben a hitelező az indítványát írásbeli bizonyítékkal hitelt érdemlően alátámasztja és/vagy a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot nyújt, hogy megtérítse az adóst ért bármely kárt, amennyiben később megállapítást nyer, hogy az adós nem fizetésképtelen, illetve nincs túlzottan eladósodva. A bíróság megszüntetheti a elővigyázatossági intézkedést, amennyiben arra a vagyon megóvása érdekében többé nincsen szükség.

A határozatról értesítik az intézkedéssel érintett felet, valamint az elrendelését indítványozó felet. Az intézkedés azonnal végrehajtható, és azzal szemben az értesítés kézbesítésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő. A fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal. Az elővigyázatossági intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat meghozatalának napjától megszűntnek kell tekinteni. Az elrendelt elővigyázatosssági intézkedés a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat meghozatalának napjáig marad hatályban. Ettől az időponttól kezdve a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat következtében hatályát veszti.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat felfüggesztő hatállyal bír a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakra vezetett végrehajtási eljárásra, az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv 193. cikkében előírt vagyontárgyak kivételével. Amennyiben valamely hitelező javára kifizetés történik a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időpontja és a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat bejegyzésének időpontja között, a kifizetett összeget visszajuttatják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Amennyiben fennáll a hitelezői érdekek sérelmének veszélye és valamely biztosítékkal rendelkező hitelező érdekében lépéseket tesznek a biztosíték érvényesítése iránt, a bíróság azzal a feltétellel engedélyezheti az eljárás folytatását, hogy a bevételnek a biztosíték összegét meghaladó részét hozzáadják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz. Amennyiben követelést nyújtanak be és azt elismerik a fizetésképtelenségi eljárásban, az eljárás felfüggesztése megszüntetésre kerül. A végrehajtási eljárás során elrendelt letiltások és lefoglalások nem hajthatóak végre a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezőinek követeléseivel szemben. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a polgári perrendtartás vagy az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv szerinti elővigyázatossági intézkedés nem rendelhető el az adós vagyona tekintetében.

Az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv 193. cikkében hivatkozott vagyontárgyak olyan elővigyázatossági intézkedések tárgyát képezhetik, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően indított végrehajtási eljárás során köztartozás behajtása iránt már korábban elrendeltek. A szóban forgó vagyontárgyakat a hatósági végrehajtó az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyvben foglaltak szerint értékesíti. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel nem elegendő a követelés teljes összegének, a felhalmozott kamat és a hatósági végrehajtási eljárás során felmerült költségek fedezéséhez, a központi kormányzat vagy az önkormányzat követelésének fennmaradó részét az általános szabályok szerint egyenlítik ki. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel meghaladja a követelés teljes összegét, a felhalmozott kamatot és a hatósági végrehajtási eljárás során felmerült költségeket, a hatósági végrehajtó a bevétel fennmaradó részét befizeti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon számlájára. Amennyiben a hatósági végrehajtó a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 6 hónapon belül nem értékesíti a vagyontárgyakat, a vagyon a hatósági végrehajtótól a csődgondnokhoz kerül és a fizetésképtelenségi eljárás során kerül értékesítésre.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően nem indítható peres eljárás tulajdonnal kapcsolatos polgári vagy kereskedelmi jogi viták tekintetében bíróság vagy választottbíróság előtt, kivéve az alábbi eseteket:

  • harmadik fél jogainak védelme érdekében, aki a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonosa;
  • munkaügyi jogvita;
  • harmadik fél tulajdonában lévő vagyontárggyal biztosított pénzügyi követelés.

Az alábbi személyek megállapítás iránti keresetet nyújthatnak be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján, amelyben kérhetik valamely fennálló, a fizetésképtelenségi eljárásban nem elismert követelés jóváhagyását, vagy vitathatják valamely elismert követelés fennállását:

  • az adós, amennyiben a bíróság elutasítja a csődgondnok által elismert követeléssel szemben benyújtott kifogást, vagy a szóban forgó követelést belefoglalja az elismert követelések listájába;
  • az el nem ismert követeléssel rendelkező hitelező, amennyiben a bíróság a kifogást nem veszi figyelembe, vagy kizárja a követelést az elismert követelések listájából;
  • a hitelező, amennyiben a bíróság elutasítja a kifogását, amelyet egy másik hitelező követelésének elismerésével szemben nyújtott be, vagy a bíróság egy másik hitelező követelését veszi fel az elismert követelések listájába.

Az érvényesség megállapítása iránti keresetet onnantól számított 14 napon belül kell benyújtani, hogy az elismert követelésekről szóló lista jóváhagyásáról hozott határozatot a cégnyilvántartásban közzétették. A csődgondnoknak részt kell vennie az eljárásban. A jogerős határozat meghatározó az adós, a csődgondnok és a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi hitelezője számára.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyak – pénzzé tételük érdekében történő – értékesítésének érvényessége polgári jogi perben támadható, amennyiben a vagyontárgyat olyan harmadik fél szerezte meg, aki nem volt jogosult ajánlatot tenni az árverés során, vagy a vételárat nem fizették meg. Az utóbbi esetben a vevő felléphet a keresettel szemben a fizetendő összeg és annak onnantól számítva felhalmozott kamatai megfizetésével, hogy az értékesített vagyontárgy vevőjévé nyilvánították.

Amennyiben a fél többé nem rendelkezik valamely tulajdonjoggal azt követően, hogy a vagyontárgyat – pénzzé tétele érdekében – értékesítették, megszerezték, a vevője pedig birtokba vette, a fél a jogorvoslat iránti igényét kizárólag tulajdoni kereset útján érvényesítheti.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindulása valamennyi olyan tulajdonnal kapcsolatos polgári és kereskedelmi jogvitára és választottbírósági eljárásra halasztó hatállyal bír, amelyben az adós félként jár el, az adós pénzügyi követeléseivel kapcsolatos munkaügyi jogviták kivételével. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor valamely másik ügyben, amelyben az adós alperesként jár el, a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy megvizsgálja az adós beszámítással szemben felhozott kifogását. A felfüggesztett eljárást újból megindítják, ha a követelést elismerik a fizetésképtelenségi eljárásban, vagyis feltüntetik az elismert követelések bíróság által jóváhagyott listáján.

A felfüggesztett eljárást az alábbi személyek részvételével folytatják: 1) a csődgondnok és a hitelező, amennyiben a követelés nem szerepel a csődgondnok által elismert követelések listájában vagy az elismert követelések bíróság által jóváhagyott listáján, vagy 2) a csődgondnok,a hitelező és a kifogást előterjesztő fél, amennyiben a követelés szerepel a csődgondnok által elismert követelések listájában, de a követelés szerepeltetésével szemben kifogást nyújtottak be. Ebben az esetben a határozat az adósra, a csődgondnokra és az összes hitelezőre nézre meghatározó, akinek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben fennálló követelése van.

Az adóssal szemben harmadik fél tulajdona által biztosított pénzügyi követelés tekintetében folyamatban lévő eljárás nem függeszthető fel.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelező, akinek kereskedelmi ügyletből származó követelése áll fenn az adóssal szemben, fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet terjeszthet elő, illetve beléphet valamely másik hitelező által benyújtott fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem alapján indult eljárásba. A kérelemben az adós helyreállítási tervre vonatkozó javaslattal is élhet, és kijelölhet egy személyt, aki megfelel a csődgondnokokra vonatkozó követelményeknek és e tisztségre kijelölhető, arra az esetre, ha a bíróság elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás megindítását. A hitelező kérheti a bíróságtól, hogy a fizetésképtelenség megállapítása iránti kereset elbírálását megelőzően rendeljen el megelőző és elővigyázatossági intézkedést, amennyiben az az adós vagyonának megóvása érdekében szükséges.

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalkozás további működése hátrányosan érintené a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, a bíróság a hitelező kérelmére, a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat napjától vagy későbbi időponttól kezdődően, de még a helyreállítási terv javaslattételi határidejének letelte előtt, elrendelheti a működés beszüntetését.

Amennyiben az adós rendelkezésre álló vagyontárgyai nem elegendőek a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek fedezéséhez, a bíróság meghatároz egy összeget, amelyet a hitelezőnek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása érdekében meghatározott határidőn belül előre meg kell fizetnie. Amennyiben az adós vagyona nem elegendő vagy az induló költségeket nem előlegezték meg, a hitelező az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat bejegyzésétől számított egy éven belül kérheti a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását.

A hitelezők a kereskedelmi törvényben előírt feltételek teljesülése esetén vitathatják a fizetésképtelenségi eljárás során hozott bírósági határozatokat, valamint az adós irányító szervének intézkedéseit és döntéseit.

A fizetésképtelenségi eljárásban a megjelenésre idézést és az idézést az eljárásban félnek minősülő hitelezőknek a bolgár címükön kézbesítik. Amennyiben a hitelező a bíróság értesítése nélkül változtatta meg a címét, az összes idézést és iratot az ügyirathoz csatolják, és megfelelően kézbesítettnek tekintik. Amennyiben a hitelező nem rendelkezik bolgár címmel, a székhelye pedig másik országban található, köteles megjelölni egy kézbesítési címet Bulgáriában. Amennyiben nem jelölnek meg ilyen bolgár kézbesítési címet, az idézést a cégnyilvántartásban teszik közzé. A fizetésképtelenségi eljárás megindulását követően a bíróság nem vitatható eljárási cselekményei, amelyeket nem kell bejegyezni a cégnyilvántartásba, illetve amelyekről a polgári perrendtartás értelmében nem kell értesíteni a feleket, a bíróság által vezetett nyilvántartásba való bejegyzésükkel a felek számára kézbesítettnek minősülnek. Amennyiben a kereskedelmi törvény lehetővé teszi az idézések cégnyilvántartásban közzétett hirdetmény útján való kézbesítését a felek részére, a meghívást, értesítést vagy idézést legalább 7 nappal a gyűlés vagy tárgyalás tervezett időpontját megelőzően közzé kell tenni.

Az első hitelezői gyűlésen az ideiglenes csődgondnok által az adós könyvelése alapján összeállított listán szereplő hitelezők vesznek részt, és ezen az első gyűlésen e könyvelés egyes szemelvényei bemutatásra kerülnek. A hitelezők a gyűlésen személyesen vagy a hitelező képviseletére kifejezett meghatalmazás útján jogosult meghatalmazott útján vesznek részt. Természetes személy hitelező esetében a meghatalmazó aláírását a meghatalmazáson közjegyző előtt hitelesíttetni kell. A határozatokat a listán szereplő hitelezők szavazatainak egyszerű többségével fogadják el, kizárva ebből azon hitelezők szavazatait, akik az adóssal pillanatnyilag kapcsolatban állnak, azon hitelezőkét, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hároméves időszak során az adóssal kapcsolatban álltak, valamint azon hitelezőkét, akik olyan felek követeléseit szerezték meg, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hároméves időszak során az adóssal kapcsolatban álltak. Az első hitelezői gyűlés:

  • meghallgatja az ideiglenes csődgondnok által készített jelentést;
  • állandó csődgondnokot jelöl, a jelölést pedig felterjeszti a bírósághoz;
  • hitelezői választmányt választ.

Az alábbi esetekben nem kerül sor hitelezői gyűlés összehívására:

  1. A fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően az adós három évig nem tett közzé az éves pénzügyi jelentéseit a cégnyilvántartásban;
  2. Az adós nem teljesíti a csődgondnoksal való együttműködési kötelezettségét és megtagadja a könyvelése átadása, vagy a könyvelését nyilvánvalóan nem megfelelő módon vezette.

Ebben az esetben a bíróság által kijelölt ideiglenes csődgondnok addig látja el a feladatait, amíg a hitelezői gyűlés ki nem jelöli az állandó csődgondnokot, miután a bíróság jóváhagyta a csődgondnok által elismert követeléseket.

A hitelezői gyűlés az adós, a csődgondnok, a hitelezői választmány vagy az elismert követelések teljes összegének egyötödével rendelkező hitelezők kérésére összehívható. A hitelezői gyűlést a megjelent hitelezők számától függetlenül megtartják, és azon az eljárást felügyelő bíró elnököl. A határozathozatal során minden egyes hitelező annyi szavazattal rendelkezik, amely az elismert követelések teljes összegéhez képest viszonyított saját követelése alapján őt arányosan megilleti, a szavazati jogot pedig a bíróság biztosítja. Szavazati jog adható az adóssal szemben tulajdonnal kapcsolatos polgári vagy kereskedelmi jogi vita miatt indított továbbfolytatott perek és választottbírósági eljárások hitelezői számára, amennyiben a követelést megalapozott írásbeli bizonyítékkal támasztják alá; az el nem ismert követeléssel rendelkező hitelező számára; aki a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet nyújtott be; és az elismert követeléssel rendelkező hitelező számára is, akivel szemben a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján a követelés fennállását vitató keresetet terjesztettek elő. Nem biztosítható szavazati jog jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján felmerülő és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően fizetendő kamatra vonatkozó, nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőnek, az adósnak tag vagy részvényes által nyújtott kölcsönre vonatkozó követeléssel rendelkező hitelezőnek, valamint az olyan követeléssel rendelkező hitelezőnek, amely a hitelező által az eljárás során nyújtott adományokból vagy elszenvedett költségekből keletkezett, az előre fizetett költségek kivételével, amikor az adós vagyona nem elegendő a kifizetett költségek fedezéséhez. A határozatokat egyszerű többséggel fogadják el, kivéve ha a kereskedelmi törvény másként rendelkezik.

A hitelezői gyűlés:

  • meghallgatja a csődgondnok tevékenységéről szóló jelentést;
  • meghallgatja a hitelezői választmány jelentését;
  • csődgondnokot választ, ha még nem választottak csődgondnokot;
  • határozat hoz a csődgondnok felmentése és pótlása tárgyában;
  • meghatározza a csődgondnok aktuális díjazását, módosítja a díjazását, és meghatározza a végső díjazását;
  • hitelezői választmányt választ, ha még nem választottak, vagy módosítja a választmány összetételét;
  • javaslatot tesz a bíróságnak az adósnak és családjának nyújtandó tartásdíj összegére;
  • meghatározza, hogy milyen módon kerüljön sor az adós vagyontárgyainak pénzzé tételére, meghatározza a vagyonértékelés, valamint az értékbecslők kiválasztásának módját és feltételeit és az értékbecslők díjazását.

Amennyiben a hitelezői gyűlés nem képes dönteni a csődgondnok kijelölése felől, a kijelölést a bíróság végzi el, és amennyiben nem képes eldönteni, hogy milyen módon és milyen szabályok szerint kerüljön sor az adós vagyontárgyainak pénzzé tételére, az erre vonatkozó döntést a csődgondnok hozza meg. A bíróság felmenti a csődgondnokot az összes követelés teljes összegének több mint a felével rendelkező hitelezők indítványára. A bíróság a hitelező indítványára bármikor felmentheti a csődgondnokot, amennyiben nem látja el a tisztségével járó feladatait vagy olyan magatartást tanúsít, amely sérti a hitelező vagy az adós érdekét.

A hitelezői gyűlés határozatot hozhat olyan felügyeleti szerv kijelöléséről, amely jogosult ellenőrzést gyakorolni az adós tevékenysége felett a helyreállítási terv tényleges időtartama alatt vagy rövidebb ideig, ideértve azt az esetet is, amikor a helyreállítási tervben ezt kifejezetten nem irányozták elő.

A hitelezői gyűlés egyetértésével a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon pénzzé tételének engedélyezését megelőzően is engedélyezheti a csődgondnok számára az adós személyes vagyontárgyainak értékesítését, amennyiben az ilyen személyes vagyontárgyak tekintetében a vagyon pénzzé tételének az általános eljárás szerinti elrendeléséig felmerülő tárolási költsége meghaladja azok értékét. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba sorolt egyéb vagyontárgyakat a hitelezői gyűlés egyetértésével lehet értékesíteni, amennyiben az a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez szükséges, és egyik hitelező sem tett eleget annak a felkérésnek, hogy előre fizesse meg a költségeket.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a csődgondnok javaslata alapján és a hitelezői gyűlés által elfogadott határozat szerint eljárva engedélyezi az adós vagyonának közvetlen tárgyalás útján vagy közvetítő igénybevételével történő értékesítését, amennyiben az egészben, különálló részekként vagy önálló elemekként értékesítésre kínált személyes vagyontárgyakat és tulajdonjogokat vevők hiányában vagy a vevő elállása miatt nem sikerült értékesíteni.

A hitelezői gyűlés határozatai valamennyi hitelezőre kötelezőek, ideértve azokat a hitelezőket is, akik a gyűlésen nem voltak jelen. A bíróság a hitelező kérelmére megsemmisítheti a hitelezői gyűlés határozatát, amennyiben az jogellenes vagy nagy mértékben sérti egyes hitelezők érdekeit.

A hitelezői gyűlés legalább három és legfeljebb kilenc tagból álló hitelezői választmányt választhat. A hitelezői választmánynak olyan tagokból kell állnia, akik a biztosítékkal rendelkező és a biztosítékkal nem rendelkező hitelezőket is képviselik, a kereskedelmi törvény 616. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott hitelezők kivételével (azok a hitelezők, akiknek a követeléseit csak azt követően elégítik ki, ha az összes többi hitelező követelése már teljes egészében kiegyenlítésre került). A hitelezői választmány támogatja és felügyeli a csődgondnok tevékenységét, amelyet az adós vagyonának kezelésével összefüggésben folytat, ellenőrzéseket végez az adós cégnyilvántartásai és a rendelkezésre álló készpénzalapok tekintetében, véleményt nyilvánít az adós vállalkozása üzleti tevékenységének folytatásával, az ideiglenes és az ex officio csődgondnok díjazásával, a vagyon pénzzé tétele tekintetében hozott intézkedésekkel, valamint a csődgondnok egyéb esetekben fennálló felelősségével kapcsolatban. A hitelezői választmány tagjai a megválasztásukkor meghatározott összegű díjazásra jogosultak a hitelezői számláról.

A csődgondnok a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból semmilyen módon nem szerezhet meg személyes vagyontárgyat vagy tulajdonjogot, sem közvetlenül, sem pedig más személy útján. Ez a korlátozás kiterjed a csődgondnok házastársára, egyenesági rokonaikra, valamint az oldalági rokonaikra hatodik fokig, illetve házassági rokonság alapján harmadik fokig.

A tulajdonnal kapcsolatos polgári vagy kereskedelmi jogi vita miatt indított és felfüggesztett pert, illetve választottbírósági eljárást, amelyben az adós félként jár el, újból megindítják és az eljárást a csődgondnok és a hitelező részvételével folytatják, amennyiben a követelés nem szerepel a csődgondnok által elismert követelések listáján, vagy a bíróság által vagy a csődgondnok, a hitelező és a kifogást benyújtó fél által jóváhagyott követelések listáján, illetve ha a követelést felvették a csődgondnok által elismert követelések listájára, a listán való szerepeltetésével szemben azonban kifogást terjesztettek elő.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a hitelező indítványára engedélyezheti a jogszabályban rögzített elővigyázatossági intézkedéseket az adós rendelkezésre álló vagyontárgyainak biztosítása érdekében.

A hitelező a kereskedelmi törvény 645. cikkében foglalt feltételek teljesülése esetén beszámíthatja az adóssal szemben fennálló tartozását. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon méretének növelése érdekében a csődgondnok a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikke, valamint a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény 135. cikke alapján a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben peres eljárást kezdeményezhet, a követelésekkel kapcsolatban pedig teljesítés iránti keresetet terjeszthet elő. Amennyiben valamely követelést egy hitelező már benyújtott, azonos követelés tekintetében második előterjesztés nem engedélyezhető. A második hitelező azonban kérheti a bíróságtól, hogy minősítse társ-felperesnek az ügyben tartott első tárgyalást megelőzően.

A hitelező megkérheti a csődgondnokot, hogy mutassa be a nyilvántartást és a konzultációs jelentést, és készítsen egy külön jelentést azokról az érdeklődésre számot tartó ügyekről, amelyekkel a jelentés a vonatkozó időszak tekintetében nem foglalkozott. A hitelező kifogással élhet a csődgondnok által a felmentésével összefüggésben készített írásbeli jelentésével szemben, a jelentés benyújtásától számított 7 napon belül.

A hitelezők a követeléseiket írásban nyújthatják be a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságnak. A bíróságnak írásbeli kifogást nyújthatnak be a követelésekkel szemben, akár elismerte azokat a csődgondnok, akár nem, a lista cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül, illetve megállapítás iránti keresetet terjeszthetnek elő a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján a lista jóváhagyásáról hozott bírósági határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 14 napon belül.

A hitelezők a követeléseiket írásban nyújthatják be a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságnak. A bíróságnak írásbeli kifogást nyújthatnak be a követelésekkel szemben, akár elismerte azokat a csődgondnok, akár nem, a lista cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül, és ezt követően megállapítás iránti keresetet terjeszthetnek elő a lista jóváhagyásáról hozott bírósági határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül, amelyben az el nem ismert követelések érvényesítését kérelmezik vagy az elismert követelések fennállását támadják.

A biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők és a nem biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők helyreállítási tervre vonatkozó javaslatot tehetnek, az alábbi hitelezők kivételével: akinek a követelése nem biztosított tartozáson fennálló törvényes kamat vagy szerződéses kamat alapján keletkezett, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően vált esedékessé; olyan hitelező, akinek a követelése az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsönön alapul; az olyan követeléssel rendelkező hitelező, amely a hitelező által a fizetésképtelenségi eljárás során nyújtott adományokból vagy elszenvedett költségekből keletkezett, az előre fizetett költségek kivételével, amikor az adós vagyona nem elegendő azok fedezéséhez.

Az elismert követeléssel vagy a bíróság által elfogadott szavazati joggal rendelkező hitelező az adós fizetésképtelen vállalkozásának üzleti tevékenységét irányító személyek számára helyreállítási tervet javasolhat és szavazhat is arról (ideértve a távollétében, aláírásával ellátott közjegyző előtt hitelesített irat útján). A hitelezők, beleértve az el nem ismert követelésekkel rendelkező hitelezőket, amelyek tekintetében a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet nyújtottak be a bírósághoz, az elfogadott tervvel szemben kifogást nyújthatnak be a terv elfogadásától számított 7 napon belül.

Amennyiben az adós elmulasztja teljesíteni a tervben rögzített kötelezettségeit, a terv alapján átváltott követelések teljes összegének legalább 15%-ával rendelkező hitelezők kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását.

A hitelező írásbeli kifogással élhet a felosztási táblázattal szemben, majd fellebbezést nyújthat be a bírósághoz a táblázatot jóváhagyó határozattal szemben.

Amennyiben az adós nem tartja be a hitelezőkkel a kereskedelmi törvény 740. cikke alapján kötött bíróságon kívüli megállapodásban foglaltakat, az összes követelés teljes összegének legalább 15%-ával rendelkező hitelezők kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását.

Az adós, vagy valamely elismert követeléssel rendelkező vagy polgári perben jóváhagyott követeléssel rendelkező hitelező az eljárás felfüggesztését elrendelő bírósági határozattól számított egy éven belül kérheti a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását, amennyiben a szóban forgó időszak alatt a vitatott követelésekre elkülönített összegeket felszabadítják, vagy olyan vagyontárgyak kerülnek elő, amelyek létezéséről a fizetésképtelenségi eljárás során nem bírtak tudomással.

Onnantól számított egy hónapon belül, hogy az adós eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmét a cégnyilvántartásban közzétették, azzal szemben bármely elismert követeléssel vagy polgári perben jóváhagyott követeléssel rendelkező hitelező kifogást nyújthat be.

A hitelező kérelmére a bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat a külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik. Az a hitelező, aki az alapeljárásban részleges kifizetésben részesült, a másodlagos eljárásban részt vesz a vagyon felosztásában, amennyiben a rész, amit kapna, meghaladja azt, amit a másodlagos eljárásban a többi hitelező között fel kell osztani.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődgondnok a következő jogkörökkel rendelkezik: tudakozódhat és azonosíthatja az adóshoz tartozó vagyont; részt vehet az adóssal szemben indult perekben, vagy keresetet nyújthat be az adós nevében; jogszabályban előírt esetekben kérheti azoknak a szerződéseknek a megszüntetését, felbontását vagy megsemmisítését, amelyekben az adós részes fél; beszedheti az adósnak járó pénzösszegeket, a bevételt pedig külön számlán helyezi el; a bíróság engedélyével rendelkezhet az adós bankszámlán elhelyezett pénzösszegei felől, amennyiben az adós vagyontárgyaival kapcsolatos adminisztráció és azok megóvása érdekében az szükséges; valamint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba foglalt vagyontárgyakat készpénzzé teheti.

A csődgondnok a bíróság engedélyének beszerzését követően a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba sorolt személyes vagyont és tulajdonjogokat egy egészként, külön részekként vagy önálló elemekként és jogokként értékesíti a hitelezői gyűlés által elfogadott határozattal összhangban. Amennyiben nem született ilyen határozat, a csődgondnok dönt a vagyontárgyak pénzzé tételének módjáról és az ennek során alkalmazandó eljárásról, valamint az e vagyontárgyaknak a kiválasztott értékbecslők által történő értékelésére irányadó szabályokról.

A csődgondnok az értékesítésről szóló értesítést készít, amely tartalmazza az adósra vonatkozó információkat, az értékesítésre kínált vagyon leírását, az értékesítésre irányadó eljárást és szabályokat, az értékesítés helyét és dátumát, valamint időpontját, az ajánlattételre vonatkozó határidőt az adott nap során, valamint az értékesítésre kínált vagyon becsértékét. A csődgondnok az értesítést jól láthatóan elhelyezi annak az önkormányzatnak az épületében, amelynek a területén az adós vállalkozásának székhelye található, valamint az adós székhelyének helyiségében, az árverés értesítésben szereplő dátumát megelőző legalább 14 nappal korábban. Ezen felül a csődgondnok jegyzőkönyvet készít, amelyben részletezi a fenti intézkedéseket, és gondoskodik róla, hogy a jegyzőkönyvet a Gazdasági Minisztérium külön közlönyében közzétegyék az árverés értesítésben szereplő dátumát megelőző legalább 14 nappal korábban.

Az árverésre a csődgondnok irodájában vagy az adós vállalkozása székhelyének címén kerül sor, az értesítésben megjelölt dátumon. Az ajánlattevők, akik részt kívánnak venni az árverésen, a becsérték 10%-ának megfelelő összegű előleget kötelesek letétbe helyezni. Az egyes ajánlattevőknek az ajánlott vételárat számmal és betűvel is meg kell jelölniük, és az ajánlatot, a letétbe helyezett összegről kiállított elismervénnyel együtt, zárt borítékban kell benyújtaniuk. Az ajánlatokat a kijelölt határidőn belül a csődgondnoknak nyújtják be az árverés napján, ezt követően az ajánlatokat egy külön nyilvántartásban rögzítik, abban a sorrendben, ahogyan beérkeztek. A kijelölt határidő leteltét követően a csődgondnok ismerteti a kapott ajánlatokat a rész vevő ajánlattevők jelenlétében, és külön feljegyzést készít az eljárásról. A jogosulatlanul eljáró ajánlattevőtől érkezett ajánlat, és a becsértéknél alacsonyabb összeget kínáló ajánlat, amennyiben volt ilyen, semmis. A vagyontárgyat a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevőnek adják el. Amennyiben a legmagasabb vételárat egynél több ajánlattevő ajánlotta, a vevőt árverés útján határozzák meg, amelyet a csődgondnok haladéktalanul megtart a részt vevő ajánlattevők jelenlétében. A nyertes ajánlattevőt rögzítik a csődgondnok által készített jegyzőkönyvben, amelyet ezt követően a csődgondnok és valamennyi ajánlattevő aláír. A vevőnek az árverés napjától számított 7 napon belül kell kifizetnie a vételárat, miután levonta az előre kifizetett 10% letéti összeget. Amennyiben a vevő elismert követeléssel rendelkező hitelező vagy biztosítékkal rendelkező hitelező, a csődgondnok felosztási kimutatást készít, amely megjelöli a vevő által fizetendő vételárból való részesedést, amelyet a többi hitelező követelésének kielégítése érdekében visszatartanak, és a hitelező követelésével szemben beszámítandó vételárból való részesedést. Ebben az esetben a vevőnek a felosztási kimutatásban foglaltak szerint, a kimutatás hatályba lépésétől számított 7 napon belül meg kell fizetnie a többi hitelező követelésének kielégítése érdekében visszatartandó összegeket, vagy, amennyiben nincsen más hitelező, azt az összeget, amellyel a fizetendő vételár meghaladja a követelését. Amennyiben a vételárat nem fizetik meg 7 napon belül, a csődgondnok a vagyontárgyat annak az ajánlattevőnek kínálja fel, aki a második legmagasabb ajánlatot tette, kivéve, ha már felvette a letétbe helyezett összeget. A csődgondnok a szóban forgó ajánlattevő egyetértésével ezután őt nyilvánítja vevőnek. A csődgondnok szükség esetén addig ismétli ezt az eljárást, amíg a vagyontárgyat valamennyi olyan ajánlattevőnek fel nem kínálta, aki a becsértéket elérő ajánlatot tett.

Amennyiben nincsenek ajánlattevők, nem érkeztek érvényes ajánlatok, vagy a vevő nem fizette meg a vételárat, új árverési értesítést tesznek közzé és nyílt árverést szerveznek, ahol az induló vételár a becsérték 80%-ának felel meg. Az ajánlatokat ajánlattételi listában rögzítik, a licitlépcsőt pedig a csődgondnok határozza meg, amit az értesítésben meg kell jelölni.

Amikor a megállapított vevő a fizetendő összeget határidőben megfizeti, a bíróság a kifizetést követő napon a birtokba lépésről szóló határozatot hoz a vevő részére. Az árverés többi ajánlattevője és az adós a fellebbviteli bíróság előtt megtámadhatja ezt a határozatot. Amennyiben a birtokba lépésről hozott határozatot érvénytelenítik vagy az árverést semmisnek nyilvánítják, új értesítés közzétételét követően új árverést szerveznek.

A vevő a csődgondnok révén megszerzi a tulajdonjogot a birtokba lépésről hozott hatályos határozat, valamint az arra vonatkozó elismervény alapján, hogy megfizette az előírt vagyonátruházási illetéket. A tulajdonjog elvesztésének kockázatát a vevő viseli, és a vagyontárgy megóvásának költségeit, amíg a vevő birtokba nem lép, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik.

Amennyiben közös tulajdonnal szemben indult végrehajtási eljárás néhány tulajdonos tartozásával kapcsolatban, a tulajdont mint egészt írják körbe, de csak azt az eszmei részét értékesítik, amellyel az adós tartozik. A vagyontárgy eladható teljes egészében a többi tulajdonostárs kifejezett írásbeli hozzájárulásával.

Az olyan vagyontárgy értékesítése esetén, amelyet az adós zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelt meg valamely másik fél tartozásának biztosítása érdekében, vagy amelyet zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelten szerzett meg, a csődgondnok értesíti a biztosítékkal rendelkező hitelezőt az árverés időpontjáról. Külön felosztási kimutatást készítenek, amelyben feltüntetik az ilyen vagyontárgy értékesítéséből a biztosítékkal rendelkező hitelezőnek fizetendő összegeket. A csődgondnok elkülöníti a biztosítékkal rendelkező hitelezőnek a felosztási kimutatás alapján fizetendő összeget, amelyet a tartozás tekintetében hozott végrehajtási intézkedés vagy olyan tanúsítvány ellenében ad át, amely igazolja, hogy a követelést a fizetésképtelenségi eljárásban elismerték. A csődgondnok elkülöníti a biztosítékkal rendelkező hitelezőnek fizetendő összeget, akinek zálogjoggal biztosított tartozáson alapuló követelése van, amennyiben a vonatkozó nyilvántartásból származó tanúsítvánnyal igazolják, hogy a zálogjogot bejegyezték, valamint bemutatnak egy közjegyző előtt hitelesített, a hitelező által aláírt nyilatkozatot, amely igazolja a biztosítékkal rendelkező kölcsön aktuális összegét.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a csődgondnok javaslata alapján és a hitelezői gyűlés által elfogadott határozat szerint eljárva engedélyezi az adós vagyonának közvetlen tárgyalás útján vagy közvetítő igénybevételével történő értékesítését, amennyiben az egészben, különálló részekként vagy önálló elemekként értékesítésre kínált személyes vagyontárgyakat és tulajdonjogokat vevők hiányában vagy a vevő elállása miatt nem sikerült értékesíteni. A vételár nem lehet alacsonyabb a becsérték 80%-ánál. Az adós tulajdonában lévő, más gazdasági társaságokban fennálló részesedések megszerzésére vonatkozó ajánlatot először a többi taggal kell közölni. Amennyiben az ajánlatot egy hónapon belül nem fogadják el, a részesedéseket értékesítik. Ebben az esetben a részesedésszerzési árat onnantól számított 60 hónapot meg nem haladó határidő alatt kell megfizetni, hogy a vevő kiválasztásra került és a teljes vételár kifizetését követően szerződést kötöttek.

Amennyiben az adós tulajdonában lévő lakóegységeket az adós munkavállalóinak és alkalmazottainak adják bérbe a hitelezői gyűlés által e lakóegységek pénzzé tételére irányadó szabályokról és eljárásról hozott határozat időpontjában, a csődgondnoknak ezeket a lakóegységeket először a munkavállalóknak és alkalmazottaknak kell megvételre felkínálnia, vagy olyan más személyeknek, akiknek az adóssal fennálló munkaviszonyból eredő követeléseik vannak, kivéve, ha a szóban forgó vagyontárgyak tekintetében peres eljárás van folyamatban. A csődgondnok írásbeli meghívást küld minden egyes személynek, amelyben leírását adja a vagyontárgynak, megjelöli a becsértéket, a fizetési határidőt, amely nem lehet rövidebb 30 napnál, nem haladhatja meg azonban a 60 napot, és a bankszámlát, amelyre a pénzösszeget be kell fizetni. A feleknek 14 napon belül kell válaszolniuk az értesítésre, és tájékoztatniuk kell a csődgondnokot arról, hogy a megszabott határidőn belül meg kívánják-e venni a vagyontárgyat az értékbecslésben megjelölt vételáron. A vételár megfizetése esetén a munkavállalók és az alkalmazottak beszámíthatják a követeléseiket, amelyek a nekik járó és az adós által részükre nem kifizetett munkabéren alapulnak. Az adásvételi szerződést tulajdoni jogcímet igazoló okirat formájában készítik el, amelyet a csődgondnok eladói minőségében eljárva ír alá. Az értékesítéssel kapcsolatos költségeket az eladó viseli.

A csődgondnok elrendeli, hogy a hitelező vagy harmadik fél birtokában lévő zálogjoggal terhelt személyes vagyontárgyat adják át, és azt a kereskedelmi törvény negyvenhatodik fejezetében lefektetett eljárás szerint értékesíti, kivéve, ha jogszabály lehetővé teszi, hogy az értékesítés iránt a hitelező bírósági beavatkozás nélkül intézkedjen.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A fizetésképtelenségi eljárás során a következő követelések nyújthatók be:

  • zálogjoggal vagy jelzáloggal biztosított tartozásra vonatkozó követelés, vagy lefoglalt vagy letiltott tartozásra vonatkozó követelés, amelyet a zálogjogról szóló törvényben foglaltak szerint nyilvántartásba vettek;
  • olyan követelés, amelynek tekintetében érvényesítik a zálogjogot;
  • a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségek (az előterjesztéskor fizetendő illetékbélyeg és minden más költség, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat hatályba lépéséig felmerül; a csődgondnok díjazása; a munkavállalók és alkalmazottak követelései, amennyiben az adós vállalkozása nem szüntette be a kereskedelmi tevékenységét; a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésével, az adminisztrációjával, a felbecsülésével és a felosztásával kapcsolatban felmerült költségek; valamint az adós és a családja részére megítélt tartásdíj);
  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően fennálló munkaszerződésekből eredő követelések;
  • az adós által harmadik fél részére fizetendő, törvényben előírt kártérítés;
  • a központi kormányzatnak vagy önkormányzatnak fizetendő köztartozás, többek között adók, vámok, illetékek és kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások formájában, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően merültek fel;
  • követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően merültek fel, és amelyeket az esedékességük időpontjában nem fizettek meg;
  • bármely további nem biztosított követelés, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően merült fel;
  • a nem biztosított tartozáson fennálló törvényes vagy szerződéses kamat, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően esedékes;
  • az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsön;
  • adományok;
  • a hitelezők részéről a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben felmerült költségek, a kereskedelmi törvény 629b. cikkében foglalt költségek kivételével (előrefizetett induló perköltségek).

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően felmerült követeléssel rendelkező hitelezők az esedékesség napján részesülnek kifizetésben, amennyiben pedig nem részesülnek kifizetésben, a követeléseiket a kereskedelmi törvény 722. cikkének (1) bekezdésében lefektetett eljárás szerint elégítik ki.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezőknek a követeléseiket a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy hónapon belül kell benyújtaniuk a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bírósághoz, ennek során meg kell jelölniük a követelés jogalapját és összegét, az előjogokat és biztosítékokat, a kézbesítési címüket, valamint írásbeli bizonyítékot kell előterjeszteniük.

A csődgondnok legkésőbb az egyhónapos időtartam leteltét követő 7 napon belül a következő iratokat készíti el:

  • egy listát a benyújtott követelésekről, amelyen a követelések az érkezésük sorrendjében szerepelnek, és amely megjelöli az egyes követelések jogalapját és összegét, az előjogokat és biztosítékokat, valamint a benyújtás időpontját;
  • egy listát azokról a követelésekről, amelyeket a csődgondnoknak hivatalból fel kell tüntetnie a listán, különösen: a munkavállalók vagy alkalmazottak követelései, amelyek az adóssal fennálló munkaviszonyukból erednek, valamint a hatályossá vált határozatban megállapított köztartozások;
  • listát a benyújtott el nem ismert követelésekről.

A határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egyhónapos időtartam leteltét követően, azonban nem később, mint a határidő lejártát követő két hónapon belül benyújtott követeléseket hozzáadják a benyújtott követelések listájához, és azokat a jogszabályban előírt eljárás szerint ismerik el. A második határidő leteltét követően a fizetésképtelenségi eljárás megindulásáig felmerült tartozások tekintetében követelés már nem terjeszthető elő.

A felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítása esetén a követelések benyújtására nyitva álló határidő a kereskedelmi törvény 632. cikkének (2) bekezdése szerinti határozat (a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindításáról hozott határozat) bejegyzésének napján kezdődik.

A fizetésképtelenségi eljárás megindulását követően, de a helyreállítási terv elfogadását megelőzően felmerült és határidőben nem rendezett tartozásra vonatkozó követelést azonos eljárás szerint kell benyújtani, amelyet a csődgondnok által készített kiegészítő listához adnak hozzá.

A csődgondnok intézkedik aziránt, hogy a listákat haladéktalanul közzétegyék a cégnyilvántartásban, valamint hozzáférhetővé teszi őket a hitelezők és az adós számára a bíróság hivatalánál.

Az adós, valamint bármely hitelező írásbeli kifogást nyújthat be a bírósághoz, amelyből egy példányt megküld a csődgondnok részére, valamely elismert vagy el nem ismert követeléssel szemben a lista cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül. Nem vitatható az a követelés, amelyet a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően – amely fizetésképtelenségi eljárás a csődgondnok részvételével zajlott – hozott érvényes határozat megerősített.

Amennyiben nem érkezik kifogás a listákkal szemben, a bíróság zárt ülésen hivatalból jóváhagyja az elismert és bejegyzett követelések listáját a hétnapos határidő leteltét követően azonnal. Amennyiben kifogást nyújtanak be a listákkal szemben, a bíróság nyilvános tárgyaláson vizsgálja őket, amelyre idézte a csődgondnokot, az adóst, a vitatott elismert vagy el nem ismert követeléssel rendelkező hitelezőt, valamint a követeléssel szemben kifogást benyújtó hitelezőt. Lehetőség szerint az összes kifogást egyetlen tárgyaláson bírálják el. Amennyiben úgy találják, hogy valamely kifogás érdemi, a bíróság a szükséges módosítás elvégzését követően hagyja jóvá a listát. Amennyiben nem ez a helyzet, a bíróság a kifogásokat a tárgyalástól számított 14 napon belül elutasítja. A lista jóváhagyásáról hozott bírósági határozatot a cégnyilvántartásban közzéteszik, és azzal szemben fellebbezésnek nincsen helye.

A hitelező, aki a határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egyhónapos időtartam leteltét követően, azonban nem később, mint a fenti határidő lejártát követő két hónapon belül nyújtotta be a követelését, nem támadhatja meg az elismert vagy el nem ismert követelést, illetve nem követelheti a tartozás rendezését a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részéből, ha a vagyont már átváltották pénzre.

A később benyújtott és a jogszabályban előírt eljárással összhangban elismert követeléseket hozzáadják a bíróság által jóváhagyott listához.

A hitelező vagy az adós, aki elutasított kifogást nyújtott be a csődgondnok által készített listával szemben, és a hitelező, akinek a követelését kizárták az elismert követelések listájából, vagy a hitelező és az adós olyan követelés tekintetében, amelyet a bíróság által elfogadott kifogás alapján adtak hozzá az elismert követelések listájához, az elismert követelések listáját jóváhagyó határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül keresetet nyújthat be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján, amelyben el nem ismert követelés érvényesítését vagy elismert követelés érvénytelenítését kérheti. A határozat jogerőre emelkedése meghatározó az adós, a csődgondnok és a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi hitelezője számára.

A fizetésképtelenségi eljárásban elismert követelésnek olyan követelés minősül, amelyet belefoglaltak az elismert követelések bíróság által jóváhagyott listájába, kivéve azokat a követeléseket, amelyeket a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján érvényesség megállapítása iránti keresettel támadnak.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A kereskedelmi törvény alapján a felosztást akkor engedélyezik, amikor a vagyon pénzzé tétele következtetében elegendő bevétel áll rendelkezésre.

A csődgondnok táblázatot készít a rendelkezésre álló pénzösszeg hitelezők közötti felosztásához, melynek során figyelemmel van a rangsor szerinti kielégítési elsőbbségre, az előjogokra és biztosítékokra. A felosztási táblázat mindaddig nem teljes, amíg az összes követelést teljesen ki nem fizették vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon egészét pénzzé nem tették, a nem értékesíthető személyes vagyontárgyak kivételével. A felosztási táblázatot 14 napra jól láthatóan ki kell függeszteni a bíróság nyilvánosság számára hozzáférhető helyiségében egy erre a célra kijelölt hirdetőtáblán. A felosztási táblázatot közzéteszik a cégnyilvántartásban. A fenti határidőn belül a hitelezői választmány és bármely hitelező írásbeli kifogást nyújthat be a bírósághoz a felosztási táblázattal szemben. A bíróság a táblázat jogszerűségét hivatalból vagy a jogszerűséget vitató kifogás alapján vizsgálja, és a felosztási táblázatot a jogszerűség megállapítását és az esetlegesen szükséges módosítások elvégzését követően hagyja jóvá. A felosztási táblázatot jóváhagyó határozatot és az azzal szemben benyújtott kifogásokat a cégnyilvántartásban közzé kell tenni, ezáltal értesítve róluk a hitelezőket és az adóst. A felosztási táblázatot jóváhagyó határozatot megtámadhatja a csődgondnok, a hitelezői választmány vagy a hitelező, függetlenül attól, hogy ez a hitelező nyújtott-e be kifogást azzal a határozattal szemben, amellyel a bíróság megsemmisítette vagy módosította a felosztási táblázatot. A bíróság által jóváhagyott táblázat szerinti felosztásokat a csődgondnok végzi el.

A követeléseknek a pénzzé tett vagyonból teljesített felosztások révén történő kielégítése érdekében a kereskedelmi törvény 722. cikkében foglalt alábbi eljárást alkalmazzák:

  1. zálogjoggal vagy jelzáloggal, letiltással vagy lefoglalással biztosított követelések, amelyeket a zálogjogi törvény alapján nyilvántartásba vettek – a biztosítékok értékesítéséből származó bevételből;
  2. követelések, amelyek tekintetében a zálogjogot érvényesítik – a zálogjog tárgyát képező vagyontárgy értékéből;
  3. a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségek (az előterjesztéskor fizetendő illetékbélyeg és minden más költség, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat hatályba lépéséig felmerül; a csődgondnok díjazása; a munkavállalók és alkalmazottak követelései, amennyiben az adós vállalkozása nem szüntette be a kereskedelmi tevékenységét; a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésével, az adminisztrációjával, a felbecsülésével és a felosztásával kapcsolatban felmerült költségek; valamint az adós és a családja részére megítélt tartásdíj);
  4. a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően fennálló munkaszerződésekből eredő követelések;
  5. az adós által harmadik fél részére fizetendő, törvényben előírt kártérítés;
  6. a központi kormányzatnak vagy önkormányzatnak fizetendő köztartozás, többek között adók, vámok, illetékek és kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások formájában, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően merültek fel;
  7. a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően felmerült [az adóst megillető] követelések, amelyeket nem fizettek meg határidőben;
  8. bármely fennmaradó nem biztosított követelés, amely a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően keletkezett;
  9. a nem biztosított tartozáson fennálló törvényes vagy szerződéses kamat, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően vált esedékessé;
  10. az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsön;
  11. adományok;
  12. a hitelezők részéről a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben felmerült költségek, a kereskedelmi törvény 629b. cikkében foglalt költségek kivételével (előrefizetett induló perköltségek).

Amennyiben a harmadik albekezdéstől a tizenkettedik albekezdésig tartó rendelkezésekben hivatkozott követelések teljes körű kielégítésére nem áll rendelkezése elegendő forrás, az egyes hitelezői osztályok arányos felosztásban részesülnek. Amennyiben a központi kormányzat számos azonos osztályba tartozó követelést nyújtott be és ezeket elismerték, az egyes összegeket egy összegben utalják át a vagyon felosztására szolgáló számláról, és miután az összeg megérkezett, azt a Nemzeti Adóhivatal az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyvvel összhangban felosztja. A Nemzeti Adóhivatal haladéktalanul értesíti a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságot és a csődgondnokot erről a felosztásról.

Követelés, amely nem biztosított tartozáson fennálló törvényes kamat vagy szerződéses kamat alapján keletkezett és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően vált esedékessé; az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsönből eredő tartozás tekintetében felmerülő követelés; hitelezői követelés, amely a hitelező által a fizetésképtelenségi eljárás során nyújtott adományokból vagy elszenvedett költségekből keletkezett, a kereskedelmi törvény 629b. cikkében foglalt költségek kivételével (előre fizetett induló perköltségek), és amely kizárólag azt követően nyerhet kielégítést, hogy az összes többi hitelezői követelést teljes egészében kiegyenlítették. Azt a hitelezőt, aki felosztást követően nyújtott be követelést, azon hitelezők listájához adják hozzá, akik későbbi felosztásokból kiegyenlítendő követelésekkel rendelkeznek, arra azonban nem szerez jogosultságot, hogy a követelése azáltal nyerjen kielégítést, hogy a későbbi felosztások során a pénzzé tett vagyonból nagyobb részesedést kap annak ellentételezéseként, amiért a korábbi felosztásokból nem részesült.

A biztosítékkal rendelkező hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás során megőrzik a biztosítékaikat. Az ő követeléseik nyernek először kielégítést, ez az előjog azonban kizárólag a birtokolt biztosíték értékesítéséből származó bevételre vonatkozik. Amennyiben a zálogjoggal vagy jelzáloggal terhelt személyes vagyontárgy vételára nem elegendő a tartozás teljes összegének fedezéséhez, a felhalmozott kamattal együtt, a hitelező a felosztásban biztosítékkal nem rendelkező hitelezőként vesz részt. Amennyiben valamely zálogjoggal vagy jelzáloggal terhelt személyes vagyontárgy vételára meghaladja a biztosított tartozást, beleértve a felhalmozott kamatot, az összeg fennmaradó részét hozzáadják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz. Ez a szabály irányadó a zálogjoggal rendelkező hitelezők követeléseinek rendezésére is.

A hitelező, akinek a követelése részleges kielégítést nyert az alapeljárásban, amelyben a kereskedőt külföldi bíróság nyilvánította fizetésképtelenné, részt vesz a bolgár bíróság előtt indított másodlagos eljárásban végzett vagyonfelosztásban, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik, és a részesedés, amit a hitelező a vagyonfelosztásból kapna a másodlagos eljárásban meghaladja a többi hitelező részesedését, amit ugyanabban az eljárásban kapnának. A vagyonfelosztást követően a másodlagos eljárásban fennmaradó vagyont átcsoportosítják az alapeljárásba bevont vagyonba.

A halasztással érintett követelést a kezdő felosztásba mint vitatott követelést veszik be, és a kiegyenlítése érdekében a felosztásra szolgáló számlán tartalékot különítenek el. A követelést kizárják a végső felosztásból, amennyiben a halasztás feltételei továbbra is érvényesek. Az önkényes feltételhez kötött követelést azonban bevonják a felosztásba, és feltételhez nem kötött követelésként rendezik.

A polgári perben vitatott követelés összegére szintén tartalékot különítenek el a felosztásra szolgáló számlán. Amennyiben csak a biztosítékot vagy az előjogot vitatják, a követelést a jogvita elbírálásáig ideiglenesen bevonják a felosztásba mint nem biztosított követelést, és olyan összegű tartalékot különítenek el a felosztásra szolgáló számlán, mint amit a hitelező biztosított követelés után kapna. Tartalékot kell képezni a helyreállítási tervben, vagy a pénzzé tett vagyon felosztásakor a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján érvényesség megállapítása iránti keresettel támadott el nem ismert követelések tekintetében.

A csődgondnok, bírósági határozat alapján eljárva, bankban letétbe helyezi a be nem szedett vagy vitatott követelések érdekében a végső felosztáskor elkülönített összegeket. Az adós a tartozásai teljes és végleges rendezését követően visszakaphatja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részét, amennyiben van ilyen fennmaradó rész.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A bíróság az alábbi esetekben elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás befejezését:

  • amennyiben a kereskedelmi törvény 632. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat (a fizetésképtelenségi eljárást felfüggesztő határozat, ha a rendelkezésre álló vagyon nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez és az eljárás során nem fizették meg az induló költségeket) bejegyzésétől számított egy éven belül nem kérték az eljárás folytatását;
  • kimerült a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon;
  • az összes követelést kielégítették;
  • jóváhagyták a helyreállítási tervet;
  • megállapodás jött létre az adós és az elismert követeléssel rendelkező valamennyi hitelező között, amennyiben a megállapodás megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak és nem nyújtottak be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet valamely nem létező elismert követelés tekintetében.

Az első három esetben az eljárás lezárásáról hozott határozatban a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elrendeli a kereskedő törlését, kivéve, ha rendezték az összes hitelezői követelést és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban még vannak nem értékesített vagyontárgyak. A határozattal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A fizetésképtelenségi eljárást nem zárják le, ha az adós pénzbeli kötelezettségeit harmadik felek biztosítékaival biztosították és a szóban forgó biztosítékokkal szembeni végrehajtási eljárás még folyamatban van, vagy az adós félként jár el valamely folyamatban lévő perben.

A nemzeti jog alapján az adós vállalkozásának megmentését célzó átszervezés a fizetésképtelenségi főeljárás része.

A vállalati talpra állítás egy önálló, opcionális szakasza a fizetésképtelenségi eljárásnak. A talpra állítás iránti törekvéshez erre vonatkozó írásbeli kérelmet kell benyújtani a bírósághoz, amelyben a következő személyek bármelyike helyreállítási tervet javasolhat: az adós, a csődgondnok, a biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők, a nem biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők; a tagok vagy részvényesek, akik az adós vállalkozásában a saját tőke legalább egyharmadával rendelkeznek; a korlátlan felelősséggel rendelkező tag vagy az adós vállalkozásánál foglalkoztatott összes munkavállaló és alkalmazott húsz százaléka.

Helyreállítási tervet (vagy helyreállítási terveket) a fizetésképtelenség megállapítása iránti kereset benyújtásától kezdve lehet javasolni onnantól számított egy hónapig, hogy az elismert követelésekről szóló listát jóváhagyó bírósági határozatot a cégnyilvántartásba bejegyezték. Az adós vagy a csődgondnok által javasolt helyreállítási tervvel kapcsolatban felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik, minden más esetben a költségeket az a fél fedezi, aki a tervet javasolta.

A helyreállítási terv tartalmának meg kell felelnie a kereskedelmi törvény 700. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, és ki kell térnie olyan kérdésekre, mint például hogy milyen mértékben nyernek kielégítést a bíróság által jóváhagyott listákon – a tervre vonatkozó javaslattétel időpontjában – szereplő követelések; az egyes osztályokba tartozó követelések rendezésének módja és időkerete, a vitatott el nem ismert követelések kifizetésének garanciái, amely követelések tekintetében – a tervre vonatkozó javaslattétel időpontjában – per van folyamatban; a feltételek, amelyek szerint a közkereseti társaságok vagy betéti társaságok tagjai teljesen vagy részben mentesülnek a felelősség alól; annak meghatározása, hogy az egyes hitelezői osztályok által birtokolt követelések milyen mértékben nyernének kielégítést ahhoz a vagyonhoz képest, amelyet felosztás alapján kapnának a jogszabályban foglalt általános eljárás szerint; az egyes hitelezői osztályoknak a terv végrehajtásával összefüggésben biztosított garanciák; a terv végrehajtása érdekében hozandó irányítási, szervezeti, jogi, pénzügyi, gyakorlati és egyéb intézkedések; valamint a tervnek az adós vállalkozásánál foglalkoztatott munkavállalókra és alkalmazottakra gyakorolt hatása. A helyreállítási terv ezen túlmenően a vállalkozás életképességét helyreállítani hivatott intézkedéseket vagy ügyleteket javasolhat, ideértve a teljes vállalkozás vagy egy része értékesítését, megjelölheti az értékesítés lefolytatásának feltételeit és módját, adósság-részvény swapügyleteket, pénzbeli kötelezettségek vagy egyéb intézkedések és ügyletek megújítását (a terv kifejezetten kizárja a víz- és csatornarendszer üzemeltetőinek az elsődleges tevékenységük ellátásához szükséges vagyontárgyai értékesítését, mindaddig, amíg az érintett területen új víz- és csatornarendszer üzemeltetőt nem jelölnek ki), felügyeleti szerv kijelölését, amely jogosult ellenőrizni az adós tevékenységét a helyreállítási terv időtartama alatt vagy rövidebb ideig, fizetési haladékot vagy moratóriumot, teljes vagy részleges adósságrendezést, a társaság átszervezését vagy egyéb intézkedéseket és ügyleteket.

Amennyiben a terv megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek (a kereskedelmi törvény 700. cikkének (1) bekezdése), a bíróság határozatot hoz, amelyben a tervet a hitelezői gyűlés általi megfontolásra alkalmasnak találja, és elrendeli a gyűlés időpontját kitűző értesítés cégnyilvántartásban való közzétételét. Szükség esetén értesítést küldenek annak a félnek, aki a tervet javasolta, amelyben a tervben felfedezett hiányosságok orvoslására szólítják fel. A határozattal szemben 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A tervről csak azok a hitelezők szavazhatnak, akik elismert vagy megerősített követeléssel rendelkeznek, vagy akiknek a bíróság szavazati jogot adott. A hitelezők külön szavaznak a jogszabályban meghatározott önálló osztályokban, és a szavazatukat a hitelező aláírásával ellátott közjegyző előtt hitelesített meghatalmazás útján anélkül is leadhatják, hogy a gyűlésen jelen lennének. A tervet minden egyes hitelezői osztály az adott osztály szavazatainak egyszerű többségével fogadja el. Az elfogadott tervvel szemben a szavazás napjától számított 7 napon belül kifogás nyújtható be a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bírósághoz. Kifogást nyújthatnak be azok a hitelezők is, akik érvényesség megállapítása iránti kérelmet nyújtottak be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján. A terv elutasításra kerül, amennyiben az elismert követelésekkel rendelkező hitelezőknek több mint a fele, függetlenül a szóban forgó követelések osztályától, a terv ellen szavazott. A terv elfogadása tekintetében értesítést tesznek közzé a cégnyilvántartásban.

A bíróság jóváhagyja a helyreállítási tervet, amennyiben megfelel a kereskedelmi törvény 705. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek, vagyis ha a különböző hitelezői osztályok általi elfogadására vonatkozó összes jogszabályi követelmény teljesült; a bíróság által jóváhagyott listákban szereplő elismert követelések több mint a felével rendelkező hitelezők többsége elfogadta; amennyiben a terv részleges kifizetést irányoz elő, legalább egy olyan hitelezői osztály, amely elfogadta a tervet, részleges kifizetésben fog részesülni; az azonos osztályba tartozó hitelezők azonos bánásmódban részesülnek, kivéve, ha a hátrányosan érintett hitelezők írásban lemondtak a terv elfogadásával szembeni kifogásaikról; a terv biztosítja, hogy az egyet nem értő hitelező és az egyet nem értő adós ugyanolyan összegű kifizetésben részesülnek, mint amelyben akkor részesültek volna, ha a vagyont a jogszabályban meghatározott általános eljárás alapján osztották volna fel; egyetlen hitelező sem kap többet, mint amire az elismert követelése alapján jogosult; a tagoknak és részvényeseknek mindaddig nem fizetnek jövedelmet, amíg annak a hitelezői osztálynak a követeléseit, amelynek az érdekeire a terv befolyást gyakorol, teljesen és véglegesen ki nem elégítették; az önálló vállalkozó, a korlátlan felelősséggel rendelkező tag és a családtagjaik számára mindaddig nem fizethető magasabb összegű tartásdíj, mint amelyet a bíróság meghatározott, amíg annak a hitelezői osztálynak a követeléseit, amelynek az érdekeire a terv befolyást gyakorol, teljesen és véglegesen ki nem elégítették. Amennyiben a hitelezői gyűlés több tervet is elfogadott, és valamennyi terv megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, a bíróság azt a tervet hagyja jóvá, amelyet az elismert követelések több mint a felével rendelkező hitelezők fogadtak el.

A helyreállítási tervet, amennyiben a kereskedő jelentős vagyonnal rendelkezik Bulgáriában, bevezethetik a bolgár bíróság által indított másodlagos fizetésképtelenségi eljárásba, a csődgondnok azon főeljárásban adott egyetértésével, amelyben a kereskedőt külföldi bíróság nyilvánította fizetésképtelenné.

A helyreállítási terv jóváhagyásáról hozott határozattal a bíróság elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás befejezését, és kijelöli a tervben javasolt vagy a hitelezői választmány által választott felügyeleti szervet. A helyreállítási terv jóváhagyásáról hozott határozat és az adós vállalkozásának talpra állítását célzó – a hitelezői gyűlés által elfogadott – terv elutasításáról hozott határozat a cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül fellebbezéssel megtámadható.

A bíróság által jóváhagyott terv kötelező az adósra, valamint valamennyi olyan hitelezőre, akiknek a követelései a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően felmerült tartozással kapcsolatosak. Az egyes hitelezők végrehajtási intézkedés iránti kérelmet nyújthatnak be a polgári perrendtartás 405. cikkében lefektetett eljárás szerint az átváltott követelés végrehajtásának érdekében, függetlenül annak összegétől.

Amennyiben az adós mulaszt a helyreállítási terv végrehajtása során, azok a hitelezők, akik a terv alapján átváltott és a követelések teljes összegének legalább 15%-át megtestesítő követelésekkel rendelkeznek, vagy a bíróság által kijelölt felügyeleti szerv a bíróságtól anélkül kérheti a fizetésképtelenségi eljárás folytatását, hogy a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás tényét bizonyítania kellene. Ebben az esetben a terv konverziós hatása a hitelezők jogai és biztosítékai tekintetében nem változik. A továbbfolytatott fizetésképtelenségi eljárás során nem folytatnak talpra állítási eljárást.

Amennyiben a jóváhagyott helyreállítási terv a vállalkozás egészének vagy egy részének értékesítését irányozza elő, a terv jóváhagyásáról hozott határozat hatályba lépésének napjától számított egy hónapon belül adásvételi megállapodást kell kötni. Amennyiben a jóváhagyott helyreállítási tervben meghatározott határidőn belül nem sikerül adásvételi megállapodást kötni, az egyes felek, az adásvételi megállapodás megkötésére nyitva álló egyhónapos határidő leteltétől számított egy hónapon belül kérhetik a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságtól, hogy nyilvánítsa a megállapodást létrejöttnek. Abban az esetben, ha egyik fél sem kéri, hogy a megállapodást nyilvánítsák létrejöttnek, valamely hitelező pedig kérelmet nyújtott be, a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság folytatja az eljárást, és az adóst fizetésképtelenné nyilvánítja.

A helyreállítási terv elfogadásán felül a kereskedelmi törvény egy további lehetőséget biztosít az adós és a hitelezők közötti megállapodásra. Az adós az eljárás bármely szakaszában önállóan írásbeli adósságrendezési megállapodást köthet az elismert követeléssel rendelkező valamennyi hitelezővel, anélkül, hogy őt ennek során a csődgondnok képviselné. Amennyiben a megállapodás megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a bíróság elrendeli az eljárás felfüggesztését, amennyiben az elismert követelések fennállását vitató megállapítás iránti keresetet nyújtottak be a kereskedelmi törvény 694. cikkének (1) bekezdése alapján. A határozattal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Az utolsó hitelezői gyűlés határozatot fogad el a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesíthetetlen vagyontárgyai tekintetében, és dönthet úgy, hogy az adósnak visszaszolgáltatják az elhanyagolható értékkel bíró személyes vagyontárgyakat, illetve azokat a követeléseket, amely behajtása indokolatlanul nehéz lenne. A csődgondnok, bírósági határozat alapján eljárva, bankban letétbe helyezi a be nem szedett vagy vitatott követelések érdekében a végső felosztáskor elkülönített összegeket.

A fizetésképtelenségi eljárás lezárásakor az általános zárolást és az elővigyázatossági intézkedést hivatalból megszüntetik attól a naptól kezdve, hogy a fizetésképtelenségi eljárás lezárásáról hozott határozat jogerőre emelkedett.

A fizetésképtelenségi eljárás során nem benyújtott követelések és nem érvényesített jogok megszűnnek. Azok a követelések, amelyeket nem sikerült kielégíteni a fizetésképtelenségi eljárás során, megszűnnek, kivéve, ha az eljárás a kereskedelmi törvény 744. cikkének (1) bekezdésével összhangban folytatódik (amennyiben az eljárás felfüggesztésének elrendelésétől számított egy éven belül a vitatott követelések iránt elkülönített összegeket felszabadítják vagy olyan vagyontárgyak kerülnek elő, amelyek létezéséről a fizetésképtelenségi eljárás során nem bírtak tudomással).

Amennyiben az adós az elismert követeléssel rendelkező valamennyi hitelezővel adósságrendezési megállapodást kötött és a fizetésképtelenségi eljárást lezárásra került, a hitelezők a polgári jog általános szabályai szerint élhetnek jogorvoslati kérelemmel, kivéve, ha a kereskedelmi törvény ettől eltérően rendelkezik. Amennyiben az adós nem tartja be az adósságrendezési megállapodásban foglaltakat, azok a hitelezők, akiknek a követelései az összes követelés legalább 15%-át kiteszik, anélkül kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás folytatását, hogy fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás tényét bizonyítaniuk kellene.

A fizetésképtelenségi eljárásnak a helyreállítási terv jóváhagyását követően történő lezárása esetén a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 110. cikke alapján új elévülési idő indul a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően felmerült kötelezettségek tekintetében a helyreállítási terv jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdőden, amennyiben a kérdéses kötelezettségek azonnal vagy attól a naptól fogva rendezhetők, amelyen a kötelezettségek esedékessé és fizetendővé váltak, feltéve ha a helyreállítási terv lehetővé teszi a halasztásukat. A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 110. cikke alapján, törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a törvényben meghatározott ötéves elévülési idő elteltével valamennyi követelés megszűnik. A fizetésképtelenségi eljárás újbóli elindítása iránti kérelem benyújtása esetén az elismert követelésekre vonatkozó, törvényben meghatározott elévülési idő az újbóli megindítás iránti eljárás idejére nyugszik. A hitelező a bíróság által jóváhagyott helyreállítási terv alapján végrehajtási intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő az átváltott követelése tekintetében, függetlenül annak összegétől.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A nemzeti jog alapján a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségek az alábbiakat foglalják magukban:

  • a fizetésképtelenségi eljárás tekintetében fizetendő illeték, és valamennyi egyéb költség, ami a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat jogerőre emelkedéséig felmerült;
  • a csődgondnok díjazása;
  • az adós vállalkozásánál foglalkoztatott munkavállalók és alkalmazottak követelései, amennyiben a vállalkozás nem szüntette be a kereskedelmi tevékenységét;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésével, az adminisztrációjával, a felbecsülésével és a felosztásával kapcsolatban felmerült költségek;
  • az adós és a családja részére fizetett tartásdíj;

Nem kell előre megfizetni az illetéket, ha a fizetésképtelenség megállapítása iránti keresetet az adós nyújtja be. Az illetéket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik a vagyon felosztásakor. Ha a fizetésképtelenség megállapítása iránti keresetet hitelező nyújtja be, és amikor a társhitelező az eljárásban félnek minősül, az illetéket a hitelezőtől vagy a társhitelezőnek tekintett féltől gyűjtik be.

Amennyiben az adós rendelkezésre álló vagyona nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek fedezéséhez, vagy amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás során megállapítást nyer, hogy az adós rendelkezésre álló vagyona nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez, a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindítása érdekében meghatároz egy összeget, amelyet az adósnak vagy a hitelezőnek a bíróság által megszabott határidőn belül előre meg kell fizetnie. A fizetésképtelenségi eljárás induló költségeit a bíróság állapítja meg, melynek során figyelembe veszi az ideiglenes csődgondnok aktuális díjazását és a fizetésképtelenségi eljárás várható költségeit. Amennyiben az adós gazdasági társulás, a bíróság a költségek előre történő fizetéséről határoz, melynek során figyelemmel van a korlátlan felelősséggel rendelkező tagok vagyonára.

A fizetésképtelenségi eljárás megindulásakor a költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik. E célból a bíróság végzésben felhatalmazhatja a csődgondnokot a szükséges rendelkezések megtételére.

Az illeték nem fizethető meg előre, amennyiben az eljárás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésének szakaszában tart. Nem szednek be illetéket, ha a fizetésképtelenséggel kapcsolatos körülményeket bírósági ítéletek vagy végzések alapján jegyzik be a cégnyilvántartásba, illetve letiltás vagy általános zárolás bejegyzése vagy törlése esetén.

Valamely ügyletnek a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikke, valamint a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke alapján történő érvénytelenítése iránti kérelemmel indult eljárásban az illetéket nem kell előre megfizetni, függetlenül a bíróság szintjétől. Amennyiben helyt adnak a kérelemnek, az illetéket a pervesztes féltől szedik be. A kérelem elutasítása esetén az illetéket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik. Amennyiben az ügylet érvénytelenítése iránti kérelmet a csődgondnok nyújtotta be, és az elutasításra került, a harmadik fél részéről a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik.

A hitelező vagy az adós által a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján benyújtott megállapítás iránti kereset tekintetében az illetéket nem kell előre megfizetni. A kereset elutasítása esetén a költségeket a felperesnek kell fizetnie.

A törvényben meghatározott benyújtási határidő leteltét követően, azonban nem később, mint a határidő lejártát követő két hónapon belül benyújtott hitelezői követelést hozzáadják a benyújtott követelések listájához, és azt a jogszabályban előírt eljárás szerint ismerik el. Az elismeréssel összefüggésben felmerült további költségeket a követelést benyújtó hitelező viseli.

Az adós vagy a csődgondnok által javasolt helyreállítási tervvel kapcsolatban felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik, minden más esetben a költségeket az a fél fedezi, aki a tervet javasolta. A helyreállítási terv ellenkező rendelkezése hiányában a bíróság az adóst kötelezi az illeték és a felmerült költségek megfizetésére.

A pénzzé tenni szándékozott vagyon megóvásával kapcsolatban a vevők birtokba lépéséig felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik. Az adós tulajdonában lévő és a munkavállalóinak és alkalmazottainak bérbe adott lakóegységek értékesítésével kapcsolatos költségeket az eladó viseli.

Az átváltott vagyon felosztásakor a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségekből eredő követeléseket a biztosított követelések, illetve azon követelések kiegyenlítését követően fizetik ki, amelyek tekintetében éltek a tartózkodás jogával.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A kereskedelmi törvény olyan garanciákat tartalmaz, amelyek védik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezőit az adós által tanúsított olyan magatartástól, illetve kötött ügyletektől, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kimerítésére és a hitelezői érdekek sérelmére irányulnak. A jogszabály bevezeti a „sérelmes időszak” fogalmát – az arra vonatkozó megdönthetetlen vélelmet, hogy a hitelezői érdekek sérelmet szenvedtek, ha bizonyos intézkedéseket ebben az időszakban hoztak meg, vagy bizonyos ügyleteket ebben az időszakban kötöttek meg. A sérelmes időszak hossza annak az ügyletnek a típusától függően változik, amelyre az ártalmasság törvényi vélelme vonatkozik. Bizonyos ügyletek és intézkedések tekintetében a sérelmes időszak a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás napjával kezdődik, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy évnél azonban nem korábban, és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat napján ér véget. Más esetekben a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző három évig, két évig vagy egy évig is kiterjed, és magában foglalja a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat közötti időszakot. A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően az irányadó eljárás megszegésével – például a csődgondnok előzetes hozzájárulása nélkül – hozott bizonyos intézkedések és kötött ügyletek szintén sérelmesnek minősülnek.

A kereskedelmi törvény alapján sérelmesnek tekintett intézkedés- és ügylettípusokat kimerítő jelleggel határozták meg, és azok két kategóriába esnek: semmis és nem végrehajtható a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében.

A semmis ügyleteket a kereskedelmi törvény 646. cikkének (1) bekezdése szabályozza. A hivatkozott cikk szerint az alábbi intézkedések és ügyletek semmisek a hitelezők tekintetében, amennyiben azokat a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően, a megállapított eljárási szabályok megsértésével hozták/kötötték meg:

  1. a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően felmerült tartozás kiegyenlítése;
  2. a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó tulajdonjogon vagy személyes vagyontárgyon zálogjog vagy jelzálogjog alapítása;
  3. a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó jogot vagy személyes vagyontárgyat érintő ügylet.

A hátrányos intézkedések és ügyletek egyéb típusait, amelyek nem végrehajthatóvá nyilváníthatók, a kereskedelmi törvény 645. cikkének (3) bekezdése, 646. cikkének (2) bekezdése és 647. cikke, valamint a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke szabályozza. Ahhoz, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében ne legyenek végrehajthatók, a szóban forgó intézkedésekről és ügyletekről jogerőre emelkedett határozatban kell megállapítani, hogy nem végrehajthatók.

A kereskedelmi törvény 646. cikkének (2) bekezdése szerint az adós által a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdetét követően hozott alábbi intézkedések vagy kötött ügyletek nyilváníthatóak nem végrehajthatóvá a hitelezők tekintetében a vonatkozó időszakokban:

  1. valamely kötelezettség korai rendezése, függetlenül annak módjától, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző egy éven belül;
  2. az adóssal szemben fennálló korábban nem biztosított követelés biztosítása érdekében zálogjog vagy jelzálog alapítása a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző egy éven belül;
  3. valamely esedékessé és kifizetendővé vált kötelezettség adós általi rendezése, függetlenül annak módjától, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző hat hónapon belül.

Amennyiben a hitelező tudta, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott, a sérelmes időszak az első két esetben két évre, a harmadik esetben pedig egy évre hosszabbodik meg. A tudomást feltetelezik, amennyiben az adós és a hitelező kapcsolt felek, vagy amennyiben a hitelező tudott vagy tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyek észszerűen arra engedtek következtetni, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott.

Az első és a harmadik esetben nem lehet hivatkozni a végrehajthatatlanságra, ha a kötelezettséget az adós rendes üzleti tevékenysége során rendezték és:

  • megfelel azoknak a feltételeknek, amelyekben a felek megegyeztek, és egyenértékű áruk vagy szolgáltatások az adósnak történő egyidejű, vagy a fizetendő tartozás esedékessé válásától számított 30 napon belüli, nyújtásával kerül rá sor; vagy
  • a kifizetési követően, a hitelező azonos értékben árut vagy szolgáltatást nyújtott az adós számára.

A második esetben nem lehet hivatkozni a végrehajthatatlanságra, ha a zálogjog vagy jelzálog létrehozása:

  • az adósnak nyújtott kölcsön előtt vagy azzal egyidejűleg történt;
  • egy másik in rem biztosíték pótlására történt, amely a kereskedelmi törvény I. szakaszának 41. fejezetében foglalt szabályok alapján nem nyilvánítható végrehajthatatlanná;
  • a zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy megszerzése céljából nyújtott kölcsön biztosítása érdekében történt.

A kereskedelmi törvény 646. cikkének (2) bekezdése szerinti érvénytelenség nem érinti a harmadik felek azt megelőzően jóhiszeműen szerzett jogait, hogy bejegyezték azt a kérelmet, amellyel az ügylet érvénytelenítése iránti keresetet benyújtották. A rosszhiszeműséget az ellenkező bizonyításáig vélelmezik, amennyiben a harmadik fél az adós vagy annak a személynek a hozzátartozója, akivel az adós tárgyalt.

A kormány magánfelek által végrehajtható közjogi és magánjogi követelései, amelyeket az adós megfizetett, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében, a fentiekben ismertetett szabályok és eljárás szerint nem érvényteleníthetők

A kereskedelmi törvény 647. cikkének (1) bekezdése szerint az adós alábbi intézkedései és ügyletei – amennyiben a megjelölt időszak során kerül rájuk sor – érvényteleníthetők a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében:

  1. ellentételezés nélküli ügylet, kivéve a szokásos adományt, amelyre az adóssal kapcsolatban álló féllel került sor a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző három éven belül;
  2. ellentételezés nélküli ügylet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül kötöttek;
  3. érték alatti ügylet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül kötöttek; a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdeténél azonban nem korábban;
  4. harmadik felek kötelezettségei tekintetében létrehozott zálogjog, jelzálog vagy személyes biztosíték a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül; a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdeténél azonban nem korábban;
  5. harmadik felek kötelezettségei tekintetében az adóssal kapcsolatban álló hitelező javára létrehozott zálogjog, jelzálog vagy személyes biztosíték a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül; a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdeténél azonban nem korábban;
  6. az adóssal kapcsolatban álló féllel kötött és a hitelezőket hátrányosan érintő ügylet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül kötöttek.

A kereskedelmi törvény 647. cikkének (1) bekezdése szintén vonatkozik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat közötti időszak során hozott intézkedésekre és kötött ügyletekre. Az érvénytelenítés nem érinti a harmadik felek a kérelem bejegyzését megelőzően ellenszolgáltatás fejében jóhiszeműen szerzett jogait.

A beszámítás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében is érvényteleníthető, amennyiben a hitelező követelése vagy az adóssal szembeni tartozása a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett, és a követelés vagy a tartozás keletkezésekor tudomással bírt arról, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott, vagy hogy fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be.

Tekintet nélkül a kölcsönös tartozások keletkezésének idejére, az adós által a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás megállapítását követően, azonban a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy évnél nem korábban végzett beszámítás érvénytelen a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében, kivéve a tartozásnak azt a részét, amelyet a hitelező a vagyon pénzzé tételét követően a felosztáskor kapna.

A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke szabályozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel a csődgondnok vagy a hitelező az adós sérelmes intézkedéseinek érvénytelenítését kezdeményezheti, amennyiben ezeknek az intézkedéseknek a sérelmes volta az adós számára tudott volt. Amennyiben az intézkedés haszonszerzésre irányul, a félről, akivel az adós tárgyal, szintén feltételezik, hogy tudomással bír a hátrányról. Az érvénytelenség nem érinti a harmadik felek azt megelőzően ellentételezés fejében jóhiszeműen szerzett jogait, hogy a kérelmet, amellyel az ügylet érvénytelenítése iránti keresetet benyújtották, bejegyezték. A tudomással bírást az ellenkező bizonyításáig vélelmezik, amennyiben a harmadik fél az adós házastársa, felmenője, leszármazottja vagy testvére. Amennyiben az intézkedést a követelés felmerülése előtt hajtják végre, az intézkedés csak abban az esetben érvénytelen, ha azt az adós vagy az a fél, akivel az adós tárgyalt, a hitelezők károsításának szándékával hozta.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében hozott intézkedések vagy ügyletek semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése iránti keresetet, és a teljesítés iránti kapcsolodó kereseteket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelése érdekében a csődgondnok nyújthatja be, illetve amennyiben a csődgondnok ezt elmulasztja, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bármely hitelezője. Amennyiben a követelést hitelező nyújtja be, a bíróság a csődgondnokot sua spontetárs-felperesnek tekinti. Amennyiben valamely követelést egy hitelező már benyújtott, azonos követelés tekintetében második előterjesztés nem engedélyezhető. A második hitelező azonban kérheti a bíróságtól, hogy minősítse társ-felperesnek az ügyben tartott első tárgyalást megelőzően. A jogerős határozat az adós, a csődgondnok és valamennyi hitelező tekintetében érvényes és végrehajtható.

Amennyiben a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében valamely ügyletet semmisnek nyilvánított, a harmadik fél által nyújtott vagyontárgyakat visszajuttatják, és amennyiben az ilyen vagyontárgyak nem képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét vagy pénztartozás esetén, e harmadik fél az eljárásban hitelezőnek minősül.

A csődgondnok által valamely ügylet hatályon kívül helyezése iránt az alapeljárásban vagy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban, amelyben a kereskedőt külföldi bíróság fizetésképtelenné nyilvánította, vagy bolgár bíróság által indított másodlagos eljárásban, amennyiben a kereskedő jelentős vagyonnal rendelkezik Bulgáriában, benyújtott kereset mindkét eljárásban benyújtottnak minősül.

Utolsó frissítés: 31/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Csehország

Jogi háttér

A Cseh Köztársaságban a fizetésképtelenségi eljárásokat elsősorban a fizetésképtelenségről és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 182/2006. sz. törvény (Zákon č. 182/2006 Sb., o úpadku a způsobech jeho řešení) (a továbbiakban: a fizetésképtelenségről szóló törvény) szabályozza, amelynek hátterét a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény (Zákon č. 99/1963 Sb., občanský soudní řád) adja.

Egy másik fontos jogszabály a felszámolókról szóló 312/2006. sz. törvény (Zákon č. 312/2006 Sb., o insolvenčních správcích), amely (a fizetésképtelenségről szóló törvénnyel együttesen) kialakítja a felszámolóbiztosi hivatás jogi szabályozását.

E rendelkezések jelenleg hatályos változata megtalálható a közigazgatási portálon (Portál veřejné správy): A link új ablakot nyit meghttps://portal.gov.cz/app/zakony/.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás természetes személyekkel és jogi személyekkel szemben is kezdeményezhető, függetlenül attól, hogy üzleti vállalkozások-e.

A fizetésképtelenségi eljárások egyes típusai (csődeljárás, reorganizáció, adósságkönnyítés) eltérnek egymástól a megcélzott jogalanyok tekintetében. Míg a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem valamennyi jogalany ellen benyújtható, a reorganizáció kizárólag üzleti vállalkozásokra vonatkozik, az adósságkönnyítés pedig elsősorban nem üzleti jogalanyokra (lásd lent).

Fizetésképtelenségi eljárás nem indítható az állam, a helyi önkormányzatok ellen, választások során politikai pártokkal és mozgalmakkal szemben, illetve egyes más, elsődlegesen közjogi jellegű jogalanyokkal szemben sem. A pénzügyi intézményekre és biztosító társaságokra különleges szabályok vonatkoznak.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenség vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

A fizetésképtelenségi eljárás olyan bírósági eljárás, amely az adós fizetésképtelenségével vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetével foglalkozik, valamint azzal, hogy miként kezeljék azt. Az alapfeltétel tehát a fizetésképtelenség vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fennállása.

Az adós fizetésképtelen, ha (ezek kumulatív feltételek):

  • az adósnak több hitelezője van;
  • az adósnak 30 napnál régebben lejárt pénzbeli kötelezettségei vannak;
  • az adós nem képes teljesíteni e kötelezettségeket.

Az adósokat akkor tekintik fizetésképtelennek, ha adósságaik jelentős hányadát nem törlesztik vagy ha az ilyen kötelezettségeket az esedékességtől számított három hónapon belül nem rendezik, illetve, ha az adóssal szemben fennálló pénzbeli követelés nem hajtható be végrehajtás vagy lefoglalás útján.

Az üzleti vállalkozásnak minősülő adós (akár természetes, akár jogi személy) akkor is fizetésképtelen, ha túlzottan eladósodott. Az adósok akkor túlzottan eladósodottak, ha több hitelezőjük van és kötelezettségeik összege meghaladja vagyonuk értékét.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet olyan helyzet, amelyben valamennyi körülményt figyelembe véve észszerűen feltételezhető, hogy az adósok nem lesznek képesek megfelelő módon és időben teljesíteni pénzbeli kötelezettségeik lényeges részét.

A fizetésképtelenségi eljárások típusai

A cseh jog az adós fizetésképtelensége vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete kezelésének három alapvető módját különbözteti meg:

  • csődeljárás (konkurs);
  • reorganizáció (reorganizace);
  • adósságkönnyítés (oddlužení).

A fizetésképtelenségről szóló törvény nem határozza meg, hogy a különböző fizetésképtelenségi módszerek közül egy adott adósnak melyiket kell igénybe vennie, hanem nyitva hagyja a választás lehetőségét. A csődeljárás mellett létezik egy rehabilitációs elem is (reorganizáció és adósságkönnyítés). Az adós fizetésképtelenségének kezeléséhez megfelelő módszer kiválasztásánál a hitelezők számára lehetséges legjobb eredményt kell figyelembe venni.

A csődeljárás a fizetésképtelenség kezelésének általános módja, amely esetén egy csődeljárást elrendelő végzés alapján a hitelezők megalapozott követeléseit nagyrészt a vagyon értékesítésének bevételeiből fedezik. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a ki nem elégített követelések vagy azok részei nem évülnek el. A csődeljárás módszerét alkalmazzák minden olyan esetben, ha nincs lehetőség a reorganizáció vagy az adósságkönnyítés mint enyhébb eljárások alkalmazására az adóssal szemben, vagy abban az esetben, ha az eljárás során egyértelművé válik, hogy ezek a módszerek nem folytathatók tovább.

A reorganizáció az üzleti vállalkozásnak minősülő adósok fizetésképtelensége vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete kezelésére vehető igénybe. A reorganizáció az üzleti tevékenység átszervezésével jár. Általában az az elvárás, hogy a hitelezői igényeket folyamatosan elégítsék ki, miközben az adós vállalkozása továbbra is működik, a fizetésképtelenségi bíróság által jóváhagyott reorganizációs terven alapuló, az irányítás újraélesztését célzó intézkedésekkel összhangban. A hitelezők figyelemmel kísérik a terv előrehaladását.

Az adósságkönnyítés a fizetésképtelenség vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kezelésének módja olyan adósok tekintetében, akiknek lényegileg nincsenek üzleti adósságaik, és ha jogi személyek, akkor nem üzleti vállalkozások. E fizetésképtelenségi módszer nyitottabb a szociális megfontolásokra, mint a gazdasági szempontokra. A cél az, hogy „új kezdetet” biztosítanak az adósok számára, és hogy arra ösztönözzék őket, hogy aktívan vegyenek részt adósságaik visszafizetésében, legalább a tervezett 30%-os szintig, amennyiben a hitelezők nem biztosítottak. Az az alapfeltevés, hogy a biztosított hitelezők követeléseit a biztosítékból fedezik. Párhuzamos cél a szociális válsághelyzetben lévő személyek rehabilitációjára fordított közkiadások csökkentése. Az adósságkönnyítés a fizetésképtelenségi vagyon értékesítésével, a visszafizetési ütemezéssel, vagy ezek kombinációjával érhet véget.

Ki indíthat fizetésképtelenségi eljárást?

A fizetésképtelenségi eljárás csak a kérelem benyújtását követően indítható meg. Az eljárás azon a napon kezdődik, amikor a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem beérkezik az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságra. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet adósok és hitelezők egyaránt benyújthatják, kivéve a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetét, amelynél csak az adós nyújthatja be a kérelmet.

Az üzleti vállalkozásnak minősülő adósok (legyenek akár természetes személyek, akár jogi személyek) haladéktalanul kötelesek fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtani, miután tudomást szereztek, vagy megfelelő gondosság mellett tudomást szerezhettek volna fizetésképtelenségükről.

A csődeljárás megindítása

A fizetésképtelenségi bíróság külön döntésként a csődeljárást megindító végzést hoz. Kivételes esetekben e döntés összekapcsolódhat a fizetésképtelenséget megállapító határozattal (amennyiben az adós olyan személy, amely nem vehet igénybe reorganizációt vagy adósságkönnyítést). A csődeljárás hatálya akkor kezdődik, amikor a csődeljárást megindító végzést közzéteszik a fizetésképtelenségi nyilvántartásban.

A reorganizáció megindítása

A reorganizáció a fizetésképtelenségi bíróság engedélyével indul meg, amelyet az adós vagy egy nyilvántartott hitelező kérelmére ad meg.

A reorganizációra akkor adható engedély, ha (ezek nem kumulatív feltételek):

  • a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet megelőző számviteli időszakban az adós teljes évi nettó bevétele legalább 50 000 000 CZK volt, vagy
  • az adósnak legalább 50 alkalmazottja van; vagy
  • az adós a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel együtt vagy legkésőbb a fizetésképtelenséget megállapító határozat kézbesítésének időpontjában legalább a biztosított hitelezők fele (a követelések összesített összege alapján számítva) és legalább a nem biztosított hitelezők fele (szintén a követelések összesített összege alapján számítva) által támogatott reorganizációs tervet nyújt be a fizetésképtelenségi bíróságnak.

A reorganizáció elfogadhatatlan, ha az adós csődeljárás alatt álló jogi személy, értékpapír-forgalmazó vagy külön jogszabály alapján árutőzsdei kereskedelemre felhatalmazott jogalany.

A fizetésképtelenségi bíróság akkor engedélyezi a reorganizációt, ha a megfelelő jogszabályi feltételek fennállnak. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A fizetésképtelenségi bíróság elutasítja a reorganizáció engedélyezése iránti kérelmet, ha: a) az összes körülményt figyelembe véve ésszerűen feltételezhető a csalárd szándék fennállása; b) a kérelmet olyan személy nyújtotta be ismételten, akinek a reorganizáció engedélyezése iránti korábbi kérelmét a bíróság már elbírálta; vagy c) a kérelmet hitelező nyújtotta be, de azt a hitelezői gyűlés nem hagyta jóvá. Az ilyen döntésekkel szemben csak a kérelem benyújtója terjeszthet elő fellebbezést.

Az adósságkönnyítés megindítása

Az adósságkönnyítés iránti kérelmet az adós nyújtja be egy formanyomtatványon, szükség esetén a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel együtt (ha valamely hitelező nem kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárást).

Az adósságkönnyítés iránti kérelemnek és mellékleteinek tartalmaznia kell különösen az adós múltbeli és jövőben várható bevételeire vonatkozó adatokat, a vagyonelemek listáját és a kötelezettségek listáját. Amennyiben valaki az adósságrendezési feltételeknek való megfelelés érdekében kész ajándékozni az adós részére, illetve ha valaki kész az adósságrendezés tartama alatt rendszeres pénzbeli juttatást nyújtani az adós részére, akkor az adós az adósságkönnyítés iránti kérelemhez csatolja a megfelelő ajándékozási okiratot, illetve a jövedelmi megállapodást.

A fizetésképtelenségi bíróság akkor engedélyezi az adósságkönnyítést, ha teljesültek a feltételek. A bíróság elutasítja az adósságkönnyítés iránti kérelmet, ha az összes körülményt figyelembe véve ésszerűen feltételezhető a csalárd szándék fennállása, vagy ha az adósságkönnyítés eredményeként a nem biztosított hitelezők követeléseik 30%-ánál kevesebbet kapnának (kivéve, ha ehhez hozzájárulnak). A fizetésképtelenségi bíróság akkor is elutasítja az adósságkönnyítés iránti kérelmet, ha az eljárás addigi eredményei azt mutatják, hogy az adós a fizetésképtelenségi eljárásban kötelezettségei teljesítése során gondatlanul vagy hanyagul járt el. Kizárólag az adós jogosult fellebbezni a kérelem elutasításával szemben.

Mikortól fejti ki joghatásait a fizetésképtelenségi eljárás megindítása?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának joghatásai a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló közlemény fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzétételével kezdődnek (lásd lent). Jogszabály valamely fizetésképtelenségi módra vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában az eljárás megindításának joghatásai a fizetésképtelenségi eljárás végéig állnak fenn.

Ideiglenes intézkedések a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozataláig

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi bíróság hivatalból ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatos határozata meghozataláig. Aki olyan ideiglenes intézkedést kérelmez, amelyet a fizetésképtelenségi bíróság egyébként hivatalból is meghozhat, nem köteles biztosítékot nyújtani. Az ideiglenes intézkedést kérő adós nem köteles biztosítékot nyújtani.

Az ilyen ideiglenes intézkedések révén a fizetésképtelenségi bíróság többek között:

  • ideiglenes vagyonkezelőt jelölhet ki;
  • korlátozhatja a fizetésképtelenségi eljárás megindításához kapcsolódó egyes joghatásokat;
  • bármelyik fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet benyújtó felet kötelezheti az adós által elszenvedett kár vagy egyéb veszteség kompenzációjára alkalmas biztosíték nyújtására.

Fizetésképtelenségi nyilvántartás

A fizetésképtelenségi eljárásokat közzéteszik az igazságügyi minisztérium (Ministerstvo spravedlnosti) által fenntartott fizetésképtelenségi nyilvántartásban. Ez az elektronikus közigazgatási információs rendszer a A link új ablakot nyit meghttps://isir.justice.cz/ címen érhető el.

A fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozásának elsődleges oka, hogy a fizetésképtelenségi eljárások a lehető legnagyobb mértékben nyilvánosak legyenek, annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni az előrehaladásukat. A nyilvántartást arra használják, hogy közzétegyék a fizetésképtelenségi bíróság fizetésképtelenségi eljárásokban és kapcsolódó jogvitákban hozott határozatait, a benyújtott iratokat és egyéb adatokat, amennyiben azt a fizetésképtelenségről szóló törvény előírja, vagy a fizetésképtelenségi bíróság elrendeli.

A fizetésképtelenségi nyilvántartás (bizonyos adatoktól eltekintve) nyilvános és bárki jogosult annak tanulmányozására, abból másolatok és kivonatok készítésére.

Amellett, hogy információforrásként szolgál, a fizetésképtelenségi nyilvántartás létfontosságú szerepet játszik az okiratok kézbesítésében is – a legtöbb bírósági döntés és egyéb dokumentum kézbesítésének eszköze. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló értesítés rendszerint a kérelem benyújtásától számított két órán belül megjelenik a fizetésképtelenségi nyilvántartásban (a bírósági munkaidő alatt). Ezt követően minden bírósági döntést és egyéb dokumentumot közzétesznek a fizetésképtelenségi nyilvántartásban. Ez mindenki számára betekintési lehetőséget biztosít a Cseh Köztársaságban folyó fizetésképtelenségi eljárásokba.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Fizetésképtelenségi vagyon

Amennyiben az adós nyújtja be a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet, a fizetésképtelenségi vagyon az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás megindításához kapcsolódó joghatások beálltakor meglevő vagyoni elemeit, valamint az adós által a fizetésképtelenségi eljárás során szerzett vagyontárgyakat tartalmazza.

Amennyiben a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet valamelyik hitelező nyújtja be, a fizetésképtelenségi vagyon az adósnak a fizetésképtelenségi bíróság által elrendelt, az adós vagyonával való rendelkezésének jogát (részben vagy egészben) korlátozó ideiglenes intézkedés joghatásai beálltának időpontjában meglevő vagyoni elemeit, az adósnak az adós fizetésképtelenségére vonatkozó határozatok időpontjában meglevő vagyoni elemeit, valamint az adós által a fizetésképtelenségi eljárás során, az e határozatokat joghatásainak beálltát követően szerzett vagyontárgyakat tartalmazza.

Amennyiben az adós a vagyontárgyaknak társtulajdonosa, az ilyen tulajdonban fennálló részesedése képezi részét a fizetésképtelenségi vagyonnak. E vagyontárgyak akkor is a fizetésképtelenségi vagyon részét képezik, ha az adós házassági közös vagyonának részei.

Az adóson kívüli személyek vagyontárgyai akkor képezik a fizetésképtelenségi vagyon részét, ha ezt jogszabály előírja, különösen, ha azok hatálytalan jogügyletek ellenszolgáltatásai. A vagyonértékesítés szempontjából az ilyen tulajdon az adós vagyona részének tekintendő.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi vagyon elsősorban készpénzből, ingóságokból és ingatlanokból, gépekből és berendezésekből, betétkönyvekből, letéti jegyekből és egyéb formájú letétekből, részvényekből, váltókból, csekkekből és egyéb értékpapírokból, részesedésekből, az adós pénzbeli és nem pénzbeli követeléseiből (beleértve a függő és a még le nem járt követeléseket is), az adós munkabéréből, fizetéséből, jutalmaiból, valamint az adós munkaviszonyra tekintettel járó díjazása helyébe lépő jövedelemből, egyéb jogokból, továbbá a pénzben kifejezhető értékű egyéb vagyontárgyakból áll. A fizetésképtelenségi vagyon kiterjed az olyan tételekre is, mint a fenti vagyoni elemekhez kapcsolódó kamatok, nyereség, gyümölcsök és hasznok.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási vagy lefoglalási eljárás keretében le nem foglalható vagyontárgyak nem képezik részét a fizetésképtelenségi vagyonnak. A kérdést a 99/1963. sz. törvény, vagyis a polgári perrendtartás szabályozza. Az adós vagyontárgyai közül a végrehajtás alól mentesek azok a vagyontárgyak, amelyekre az adósnak a saját maga és családtagjai anyagi szükségleteinek kielégítése és munkaköri feladatai ellátása érdekében azonnal szüksége van, valamint azok a tételek, amelyek értékesítése a jó erkölcsbe ütközne (különösen a mindennapi ruházat, a szokásos háztartási felszerelések, a jegygyűrűk és egyéb hasonló tárgyak, az egészségügyi felszerelés és az egyéb olyan elemek, amelyekre az adósnak betegség vagy fizikai fogyatékosság miatt van szüksége, az egyéni létminimum kétszeresének megfelelő készpénz, valamint a kedvtelésből tartott állatok). Az adós üzleti tevékenysége során használt vagyontárgyak ugyanakkor a fizetésképtelenségi vagyon körébe tartoznak. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi vagyonnak nem képezik részét az olyan vagyontárgyak, amelyekkel külön jogszabály alapján csak meghatározott céllal lehet rendelkezni (például központi kormányzati vagy helyi önkormányzati költségvetésből, illetve állami alapból származó céltámogatások és visszatérítendő támogatások).

Az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően megszerzett, illetve ezt követően rá szállt vagyontárgyak

Általános jelleggel az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően megszerzett, illetve ezt követően rá szállt vagyontárgyak részét képezik a fizetésképtelenségi vagyonnak; az alkalmazott fizetésképtelenségi módszertől függően ez módosulhat. Az adósok a fizetésképtelenségi vagyon tárgyaival csak akkor rendelkezhetnek, ha ennek során tiszteletben tartják a fizetésképtelenségi eljárás konkrét szakaszának és a kiválasztott fizetésképtelenségi módszernek a követelményeit.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A felszámolóbiztos (vagyonfelügyelő) feladata és jogállása

A felszámolóbiztos (vagyonfelügyelő) elsődleges feladata az adós fizetésképtelenségi vagyonának kezelése, valamint a kapcsolódó és egyéb jogviták kezelése. A felszámolóbiztos (vagyonfelügyelő) célja az, hogy elérje a hitelezők arányos, gyors, gazdaságos és lehető legmagasabb szintű kielégítését.

A felszámolóbiztosok (vagyonfelügyelők) kötelesek lelkiismeretesen és a megfelelő gondossággal ellátni feladatukat. Meg kell tenniük minden tőlük ésszerűen elvárható lépést annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék a hitelezőket. A hitelezők közös érdekeit saját érdekeik és mások érdekei elé kell helyezniük.

A csődeljárás során a felszámolóbiztos felhatalmazást kap arra, hogy rendelkezzen a vagyonnal, valamint, hogy gyakorolja az adós jogait és teljesítse kötelezettségeit a vagyonnal kapcsolatos ügyekben. A felszámolóbiztos különösen gyakorolja a fizetésképtelenségi vagyonban található részvényekhez kapcsolódó részvényesi jogokat, gyakorolja a munkáltatói jogokat az adós munkavállalóival szemben, és felel az adós üzleti tevékenységének folytatásáért, könyvvezetéséért és az adózási szabályok betartásáért. A felszámolóbiztos feladata továbbá a vagyon értékesítése.

A reorganizáció során a vagyonfelügyelő elsősorban felügyeli a birtokon belül maradó adós tevékenységét, folytatja a vagyon azonosítását és leltárt vesz fel róla, kezeli a kapcsolódó jogvitákat, összeállítja a hitelezők listáját és felveszi rá a hitelezőket, továbbá beszámol a hitelezői választmánynak. A vagyonfelügyelő jár el továbbá az adós közgyűlése vagy taggyűlése helyett.

Az adósságrendezési eljárás során a vagyonfelügyelő együttműködik a fizetésképtelenségi bírósággal és a hitelezőkkel az adós és az adós tevékenységének felügyelete során, értékesíti az adós vagyontárgyait, és a visszafizetési ütemezésnek megfelelően felosztja a hitelezők között a havi kifizetéseket.

Az adós jogállása

A csődeljárásban az adósok elveszítik jogukat a vagyonuk feletti rendelkezésre, illetve a vagyonnal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére. E jog a felszámolóbiztosra száll át. A jogszabály erejénél fogva az ezen ügyekben az adósok által a vagyon feletti rendelkezés jogának a felszámolóbiztosra szállást követően teljesített jogügyletek hatálytalanok a hitelezőkkel szemben.

A reorganizáció során a vagyon az adós birtokában marad, korlátozásokkal. A fizetésképtelenségi vagyonnal való rendelkezés, illetve annak kezelése szempontjából alapvető fontosságú jogügyleteket a birtokban lévő adós kizárólag a hitelezői választmány hozzájárulásával teheti meg. Az e kötelezettséget megsértő adós felel az ezáltal a hitelezőknek okozott károkért és egyéb veszteségekért; az adós legfőbb szervének tagjai egyetemlegesen felelnek az ilyen károkért és veszteségekért. Az „alapvető fontosságú jogügyletek” olyan jogügyletek, amelyek jelentősen megváltoztatják a vagyon értékét, a hitelezők helyzetét vagy a hitelezők kielégítésének szintjét. A vagyonkezelő jár el az adós közgyűlése vagy taggyűlése helyett.

Az adósságrendezési eljárás során a vagyon szintén az adós birtokában marad, korlátozásokkal. Az adóst a fizetésképtelenségi bíróság, a vagyonfelügyelő és a hitelezők ellenőrzik.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Általánosságban, a beszámítást a polgári törvénykönyv szabályozza. Főszabályként, ha a feleknek azonos típusú követelései állnak fenn egymással szemben, bármelyik fél értesítheti a másik felet arról, hogy beszámítják követelésüket a másik fél követelésével szemben. A beszámításra onnantól kezdve lehet hivatkozni, hogy a fél jogosult mind valamely igény kielégítését követelni, mind saját tartozását megfizetni. A beszámítás eredményeként mindkét követelés megszűnik abban a mértékben, ahogy egymással megegyeznek; amennyiben teljes mértékben nem fedezik egymást, a követelés beszámítása hasonlóképpen történik, mint a teljesítés esetében. E joghatásokra akkor kerül sor, amikor a két követelés beszámításra alkalmassá válik.

A fizetésképtelenségről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi eljárásban az adós és a hitelező kölcsönös követelései a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően akkor számíthatók be, ha a beszámítás jogszabályi (a polgári törvénykönyvben található) feltételei a fizetésképtelenségi módszerre vonatkozó határozat meghozatala előtt teljesültek.

A fizetésképtelenségi eljárásban beszámításra nem kerülhet sor különösen akkor, ha az adós hitelezője:

  • a beszámítható követelés tekintetében nem vált nyilvántartott hitelezővé; vagy
  • a beszámítható követelést hatálytalan jogügylet eredményeként szerezte meg; vagy
  • a beszámítható követelés megszerzésének időpontjában tudott az adós fizetésképtelenségéről; vagy
  • még meg kell fizetnie az adós lejárt követelését annak a hitelező beszámítható követelését meghaladó mértékben; vagy
  • a fizetésképtelenségi bíróság által elrendelt esetekben, illetve, ha a bíróság ideiglenes intézkedést hozott.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Visszterhes szerződések

Amennyiben az adós a csődeljárás elrendelésének, illetve a reorganizáció vagy az adósságrendezés engedélyezésének időpontjában olyan visszterhes szerződés fele, beleértve az előszerződést is, amelyet a csődeljárás elrendelésének, illetve a reorganizáció vagy az adósságrendezés engedélyezésének időpontjában még akár az adósnak, akár a másik félnek teljesítenie kell, a következő szabályokat kell alkalmazni:

-          csődeljárás vagy adósságrendezési eljárás során a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) az adós helyett teljesítheti a szerződést és teljesítést követelhet a szerződésben szereplő másik féltől, vagy megtagadhatja a teljesítést;

-          reorganizáció során a birtokban lévő adós gyakorolja ugyanezt a jogkört, a hitelezői választmány hozzájárulásával.

Csődeljárás vagy adósságrendezési eljárás során úgy kell tekinteni, hogy amennyiben a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) a csődeljárást elrendelő végzés meghozatalától vagy az adósságrendezés engedélyezésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik a szerződés teljesítéséről, akkor megtagadta a teljesítést; eddig az időpontig eltérő szerződéses rendelkezés hiányában a másik fél nem mondhatja fel a szerződést. A reorganizáció során a birtokban lévő adós, amennyiben a reorganizáció engedélyezésétől számított 30 napon belül nem jelenti be, hogy megtagadja a teljesítést, köteles végrehajtani a visszterhes szerződést.

Az elsőként a szolgáltatás teljesítésére köteles másik fél visszatarthatja a teljesítést mindaddig, amíg a kölcsönös teljesítésről nem gondoskodnak vagy azt nem biztosítják, kivéve, ha a másik fél a fizetésképtelenséget megállapító határozat közzétételét követően kötötte meg a szerződést.

Amennyiben a vagyonkezelő vagy a birtokban lévő adós megtagadja a teljesítést, a másik fél a teljesítés megtagadásától számított 30 napon belül kérheti az ebből eredő kára megtérítését. A másik félnek a szerződés csődeljárás elrendelését követő folytatásából eredő követelései a fizetésképtelenségi vagyonnal szemben fennálló követelések.

A másik fél nem követelheti a fizetésképtelenséget megállapító határozat előtti részteljesítés visszatérítését azon az alapon, hogy az adós a teljesítést nem viszonozta.

Fix határidőt tartalmazó szerződések

Amennyiben olyan megállapodás áll fenn, amely szerint egy piaci árral rendelkező eredményt meghatározott időpontban vagy meghatározott határidőn belül kell leszállítani, és a teljesítés vagy a határidő lejártának időpontja a csődeljárás elrendelése utánra esik, a kötelezettségvállalás teljesítését nem lehet követelni; csak az adós részéről a kötelezettségvállalás teljesítésének elmaradása által okozott kár követelhető. A „kár” a kikötött ár és a piaci ár közötti különbség, amelyet a csődeljárást elrendelő határozat hatályba lépésének napján a szerződésben a teljesítés helyeként kikötött helyen kell megfizetni. A másik fél a csődeljárás elrendelését követő harminc napon belül kérhet kártérítést, hitelezőként bejelentve igényét.

Kölcsönszerződés

Amennyiben az adós kölcsönszerződést kötött, a csődeljárás elrendelését követően a felszámolóbiztos követelheti a kölcsön visszafizetését a szerződéses törlesztési időszak lejárta előtt.

Bérlet, albérlet

A bérleti és albérleti szerződésekre vonatkozóan részletes szabályok vannak. Többek között, a csődeljárást elrendelő határozat meghozatalát követően a felszámolóbiztos jogszabály vagy a szerződés által meghatározott időtartamon belül jogosult felmondani az adós által kötött bérleti és albérleti szerződéseket, még akkor is, ha azokat határozott időre kötötték; a felmondási idő nem haladhatja meg a három hónapot. Ez megtehető a polgári törvénykönyv arra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, hogy a bérbeadó mikor és milyen feltételek mellett mondhatja fel a bérleti szerződést.

Az adósnak a csődeljárás elrendelésének időpontjában még a másik fél elfogadására váró szerződéstervezetei

A csődeljárás elrendelésének időpontjában az adós szerződéskötésre irányuló, még el nem fogadott ajánlatai, valamint az adós által elfogadott, de még megkötendő szerződéstervezetek elenyésznek, amennyiben a fizetésképtelenségi vagyont érintik. A csődeljárás elrendelésének időpontjában az adós által még el nem fogadott szerződéstervezeteket csak a felszámoló fogadhatja el.

Jogcímfenntartás

Amennyiben az adós egy vagyonelemet jogcímfenntartással adott el és azt a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt átadta a vevőnek, a vevő választhat, hogy visszaadja-e a dolgot, vagy továbbra is követi a szerződést. Amennyiben a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt az adós jogcímfenntartással vásárol meg és vesz át egy vagyontárgyat, az eladó nem kérheti a dolog visszaszolgáltatását, amennyiben a felszámolóbiztos az eladó felhívását követően indokolatlan késedelem nélkül teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeket.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása a következő joghatásokkal jár:

  • a vagyonra vonatkozó követelésekre és egyéb jogokra nem lehet hivatkozni perindítás érdekében, amennyiben azokra az igénybejelentés keretében hivatkozni lehet;
  • az adós tulajdonában álló vagyontárgyakra vagy a fizetésképtelenségi vagyonhoz tartozó elemekre vonatkozó biztosítékból történő kielégítéshez való jog csak a fizetésképtelenségről szóló törvényben meghatározott feltételek mellett gyakorolható és szerezhető meg. Ez vonatkozik a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően javasolt, ingatlant érintő bírósági vagy lefoglalással kapcsolatos zálogjogra is;
  • az adós vagyontárgyait, illetve a vagyonhoz tartozó egyéb vagyontárgyakat érintő végrehajtás vagy lefoglalás elrendelhető, illetve kezdeményezhető, de nem hajtható végre. A vagyon ellen irányuló követelések és az ezekkel egyenértékű követelések esetében ugyanakkor az adós vagyontárgyait érintő végrehajtás vagy lefoglalás a fizetésképtelenségi bíróság döntése alapján végrehajtható, a döntésben rögzített korlátozásokkal;
  • nem gyakorolható a hitelező és az adós között kötött megállapodásban kikötött, a munkabérek és egyéb jövedelmek, illetve a határozat végrehajtása érdekében a jövedelmek letiltására vonatkozó jog.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenséget megállapító határozatok moratóriumot eredményeznek a vagyonra vonatkozó olyan követelésekkel és egyéb jogokkal kapcsolatos bírósági és választottbírósági eljárásokban, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során be lehet jelenteni, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során bejelentettnek tekintenek, illetve amelyek a fizetésképtelenségi eljárás során ki nem elégített igényekre vonatkoznak. Ellenkező rendelkezés hiányában nem lehet folytatni ezeket az eljárásokat, amíg hatályban van a fizetésképtelenséget megállapító határozat.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők részvételével kapcsolatos elvek

A fizetésképtelenségi eljárások többek között az alábbi, a hitelezők részvételével kapcsolatos elveken alapulnak:

  • a fizetésképtelenségi eljárásokat úgy kell lefolytatni, hogy egyik felet se érje méltánytalan sérelem és ne jusson jogellenes előnyhöz, valamint, hogy sor kerüljön a hitelezők gyors, gazdaságos és lehető legmagasabb szintű kielégítésére;
  • azon hitelezőknek, akik azonos vagy hasonló jogállással rendelkeznek, ugyanolyan lehetőségeik legyenek a fizetésképtelenségi eljárásban;
  • jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően jóhiszeműen megszerzett hitelezői jogok a fizetésképtelenségi bíróság döntésével, illetve a felszámolóbiztos ezt követő eljárása révén nem korlátozhatók;
  • a hitelezők kötelesek tartózkodni az igényeik kielégítését a fizetésképtelenségi eljárás keretein kívül célzó magatartástól, kivéve, ha jogszabály ezt lehetővé teszi.

Hitelezői szervek

A hitelezői szervek a következők:

  • a hitelezői gyűlés;
  • a hitelezői választmány (vagy a hitelezői képviselő).

A hitelezői gyűlés felel a hitelezői választmány tagjainak és póttagjainak (illetve a hitelezői képviselőnek) a megválasztásáért és visszahívásáért. A hitelezői gyűlés saját hatáskörébe vonhat bármely, a hitelezői szervek hatáskörébe tartozó kérdést. Amennyiben nem kerül sor hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő kijelölésére, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hitelezői gyűlés jár el e minőségben.

Amennyiben 50-nél több hitelezőt vettek nyilvántartásba, a hitelezői gyűlés köteles létrehozni a hitelezői választmányt. Egyéb esetekben elegendő a hitelezői képviselő megválasztása.

A hitelezői gyűlés hatáskörébe tartozó vagy a hitelezői gyűlés által saját hatáskörébe vont kérdések kivételével a hitelezői választmány gyakorolja a hitelezői szervek hatásköreit. Így különösen a hitelezői választmány ellenőrzi a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) tevékenységét, továbbá jogosult arra, hogy a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos javaslatokat terjesszen a fizetésképtelenségi bíróság elé. A hitelezői választmány védi a hitelezők közös érdekeit, valamint a felszámolóbiztossal (vagyonkezelővel) együttműködve elősegíti a fizetésképtelenségi eljárás céljának elérését. A hitelezői választmányra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a hitelezői képviselőre is.

Hitelezői kategóriák

A jog különbséget tesz biztosított és nem biztosított hitelezők között.

A biztosított hitelező olyan hitelező, akinek követelését a vagyonhoz tartozó vagyontárgyak biztosítják, zálogjog, visszatartási jog, elidegenítési korlátozás, jog vagyonkezelői átruházása, a biztosítékra vonatkozó követelés átruházása vagy hasonló külföldi jogintézmény révén.

A biztosított hitelezők jelentős befolyást tudnak gyakorolni a fizetésképtelenségi eljárás során. Amennyiben az adós a fizetésképtelenségről szóló törvény alapján átszervezhető üzleti vállalkozás, a fizetésképtelenségi módszerről (csődeljárás vagy reorganizáció) szóló határozat elfogadása legalább a hitelezői gyűlésen jelenlevő biztosított hitelezők (és ugyanígy a nem biztosított hitelezők) felének szavazatát igényli, követeléseik összege alapján számítva, kivéve, ha a jelenlevő hitelezők legalább 90%-a (követeléseik összege alapján számítva) a határozat mellett szavaz. A biztosított hitelező emellett utasítást adhat a vagyon birtokában lévő személy számára, hogy miként kezelje a biztosítékot, és ez az utasítás e személy számára kötelező, feltéve, hogy az utasítások előmozdítják a gondos ügyintézést. A felszámolóbiztost is kötik a biztosított hitelezőknek a biztosíték értékesítésére vonatkozó utasításai. A felszámolóbiztos megtagadhatja az ilyen utasítások teljesítését, ha úgy ítéli meg, hogy a biztosíték tárgya kedvezőbb feltételek mellett értékesíthető, amely esetben felkéri a fizetésképtelenségi bíróságot, hogy felügyeleti jogkörében bírálja felül az utasításokat. Egy vagyontárgy, jog, követelés vagy egyéb elem fizetésképtelenségi eljárás során történő értékesítése eredményeként a biztosított hitelező követelésének biztosítéka elenyészik, még akkor is, ha a hitelező nem jelentette be a követelést.

A biztosított hitelezők követeléseit az eljárás bármely szakaszában az értékesítés teljes bevételéből fedezik, a felszámolóbiztos díjának, valamint a kezelés és értékesítés költségeinek levonását követően, figyelemmel a biztosíték keletkezésének időpontjára.

Minden egyéb hitelező nem biztosított hitelezőnek minősül. Jogállásuk a fizetésképtelenségi eljárás során gyengébb, és követeléseik kielégítésének várható szintje a statisztikai adatok alapján rendszerint jóval alacsonyabb.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A felszámolóbiztos a csődeljárás során használhatja a vagyon elemeit. A felszámolóbiztos felhatalmazást kap arra, hogy rendelkezzen a vagyonnal, valamint, hogy gyakorolja az adós jogait és teljesítse kötelezettségeit a vagyonnal kapcsolatos ügyekben. A felszámolóbiztos különösen gyakorolja a fizetésképtelenségi vagyonban található részvényekhez kapcsolódó részvényesi jogokat, döntéseket hoz az üzleti titkokat és a titoktartás más területeit illetően, gyakorolja a munkáltatói jogokat az adós munkavállalóival szemben, és felel az adós üzleti tevékenységének folytatásáért, könyvvezetéséért és az adózási szabályok betartásáért. A felszámolóbiztos feladata továbbá a vagyon értékesítése.

A reorganizációban és az adósságkönnyítési eljárásban az adós megőrzi e jogokat, de jelentős korlátozások mellett.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A vagyon ellen irányuló követelések és az ezekkel egyenértékű követelések a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően teljes mértékben kifizethetők.

Különbséget kell tenni a következők között:

  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően, illetve a moratórium bejelentését követően felmerült vagyon ellen irányuló követelések (különösen a készkiadások és az átmeneti vagyonkezelő, az adós felszámolója, valamint a hitelezői választmány tagjai díjazásának, valamint a hitelfinanszírozásból eredő hitelezői igények megtérítése);
  • a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően felmerült vagyon ellen irányuló követelések (különösen a készkiadások, a felszámolóbiztos díja, adók, közterhek, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, állami foglalkoztatási járulékok és állami egészségbiztosítási járulékok);
  • a vagyon ellen irányuló követelésekkel egyenértékű követelések (különösen az adós munkavállalóinak munkajogi igényei és a kötelező fenntartással kapcsolatos hitelezői igények).

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések bejelentése

A hitelezők formanyomtatványon jelenthetik be követeléseiket a fizetésképtelenségi bíróságnak, a fizetésképtelenségi eljárás megindításától a fizetésképtelenséget megállapító határozatban rögzített határidő lejártáig. A határidőt követően bejelentett követeléseket a fizetésképtelenségi bíróság nem veszi figyelembe, és azokat nem rendezik a fizetésképtelenségi eljárás során. A bíróság előtt már hivatkozott követeléseket, valamint a végrehajtható követeléseket (beleértve a végrehajtást vagy lefoglalás révén érvényesítés alatt álló követeléseket is) szintén be kell jelenteni. A követelést bejelentő hitelező, illetve a nyilvántartott hitelezőnek tekintendő személy a fizetésképtelenségi eljárás során bármikor visszavonhatja a követelést.

A követelés bejelentésére irányuló kérelemben ki kell fejteni a követelés keletkezésének körülményeit és annak összegét. A követelést mindig pénzben kell számszerűsíteni, akkor is, ha nem pénzbeli vagyonelemről van szó. A követelésbejelentésben hivatkozott minden okiratot csatolni kell a bejelentéshez. A követelés végrehajthatóságát eredeti okirattal kell igazolni.

Az elévülési idő vagy a jogvesztő határidő szempontjából a követelés bejelentésére irányuló kérelem ugyanolyan joghatásokkal jár, mint a kereset benyújtása, vagy a valamely jogra bíróság előtt történő hivatkozás; ez az időtartam a kérelem fizetésképtelenségi bírósághoz való benyújtásának napján kezdődik.

A hitelező felel a követelés bejelentésére irányuló kérelemben szereplő adatok pontosságáért. Amennyiben a követelés eltúlzott (több, mint 100%-kal), a fizetésképtelenségi bíróság a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) javaslatára eljárva bírságot szabhat ki, elrendelve egy a követelés előterjesztéséhez kapcsolódó valamennyi körülmény mérlegelése és magának a követelésnek a felülvizsgálata alapján meghatározott, de legfeljebb azon összegig terjedő összeg megfizetését a fizetésképtelenségi vagyon részére, amellyel a bejelentett követelés meghaladta a bizonyított tényleges értéket.

A hitelező ahhoz fűződő jogát, hogy követelését a biztosítékból elégítsék ki, figyelmen kívül kell hagyni, ha a követelést az előírt sorrendtől eltérő helyen terjesztik elő, valamint akkor is, ha felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy azt több, mint 100%-kal túlértékelték a biztosítás szintjéhez képest. Ebben az esetben a fizetésképtelenségi bíróság elrendelheti, hogy a hitelező fizessen egy adott (pénzbeli) összeget azon biztosított hitelezők részére, akik ugyanazon vagyontárgyak vonatkozásában jelentettek be biztosítékkal fedezett követeléseket. E kifizetés összegét a fizetésképtelenségi bíróság a követelés biztosítékból való kielégítéséhez fűződő jog gyakorlása és felülvizsgálata összes körülményének figyelembe vételével állapítja meg, de az legfeljebb azon összegig terjedhet, amellyel a bejelentésben szereplő biztosíték értéke meghaladta a biztosíték bizonyított tényleges értékét.

A bejelentett igények ellenőrzése

A bejelentett igényeket először a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) vizsgálja meg, elsődlegesen összevetve azokat a csatolt okiratokkal és az adós könyveivel, illetve a külön jogszabálynak megfelelően vezetett nyilvántartásával. Ezt követően a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) felhívja az adóst, hogy tegyen észrevételeket a követeléseket illetően. Szükség esetén a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) az együttműködésre kötelezett hatóságokkal együttműködve lefolytatja a követelések szükséges vizsgálatát.

Amennyiben a bejelentett követelés hibás vagy hiányos, a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) felhívja a hitelezőt, hogy azt 15 napon belül (hosszabb határidő is megadható) javítsa ki vagy egészítse ki, és ezzel kapcsolatban tanácsokat ad a számára. A megfelelő módon és időben ki nem egészített vagy ki nem javított követeléseket a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) a fizetésképtelenségi bíróság elé terjeszti, annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmet figyelmen kívül hagyják-e. A hitelezőt ennek megfelelően tájékoztatni kell.

A felszámolóbiztos (vagyonkezelő) listát állít fel a bejelentett követelésekről. A biztosított hitelezők külön listán szerepelnek. Amennyiben a felszámolóbiztos (vagyonkezelő) elutasít egyes követeléseket, ennek egyértelműen ki kell tűnnie. Minden hitelező esetében fel kell tüntetni az azonosításához szükséges információkat, a követelés felmerülésének körülményeit, valamint annak összegét és ranghelyét. Ezenfelül a biztosított hitelezők esetében rögzíteni kell a biztosíték indokát és módját.

A fizetésképtelenségi bíróság a vizsgálati tárgyalást megelőzően a bejelentett követelések listáját közzéteszi a fizetésképtelenségi nyilvántartásban. A fizetésképtelenségi bíróság emellett a fizetésképtelenségi nyilvántartásban haladéktalanul közzétesz a bejelentett követelések listáját érintő minden változást.

A bejelentett követeléseket ezt követően a fizetésképtelenségi bíróság által elrendelt vizsgálati tárgyaláson megvizsgálják. A tárgyalás helyét és a időpontját a fizetésképtelenségi bíróság a fizetésképtelenséget megállapító határozatban jelöli ki. A hitelezők a vizsgálati tárgyalás végéig megváltoztathatják bejelentett követelésük összegét, kivéve, ha a követelés biztosított, vagy azt jogerős határozatban elutasították. Nem változtathatják meg ugyanakkor a bejelentett követelés felmerülésének indokát és annak ranghelyét.

A követelések kifogásolása

Valamennyi bejelentett követelés valódiságát, összegét és ranghelyét kifogásolhatja: a) a felszámolóbiztos (vagyonkezelő); b) az adós; vagy c) valamely nyilvántartott hitelező.

A nyilvántartott hitelező részéről a hitelezői követelés kifogásolásának ugyanolyan formai kellékekkel kell rendelkeznie, mint egy polgári perrendtartás szerinti keresetnek, és abból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a követelés valódiságát, összegét vagy ranghelyét vitatják. A kifogást előírt formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A fizetésképtelenségről szóló törvény a kifogás következő típusait ismeri el:

  • a követelés valódiságának vitatása – ebben az esetben arra hivatkoznak, hogy a követelés soha nem merült fel vagy hogy az teljes mértékben megszűnt vagy elévült;
  • a követelés összegének vitatása – ebben az esetben arra hivatkoznak, hogy az adós kötelezettsége alacsonyabb, mint a bejelentett összeg (a követelést kifogásoló személynek meg kell jelölnie a követelés tényleges összegét is);
  • a követelés ranghelyének vitatása – ebben az esetben arra hivatkoznak, hogy a követelés kevésbé kedvező ranghelyet foglal el, mint amelyre a bejelentett követelésben hivatkoztak, vagy a követelés biztosítékból való kielégítéséhez fűződő jogot vitatják (a követelés ranghelyét kifogásoló személynek meg kell jelölnie a követelés kielégítésének ranghelyét is).

Amennyiben egy nyilvántartott hitelező kifogásolja egy másik nyilvántartott hitelező követelését, e hitelezők egy kiegészítő jogvita felei lesznek. A kiegészítő jogvitában részt nem vevő, ott valamely felet támogatni kívánó felszámolóbiztost (vagyonkezelőt) beavatkozási jog illeti meg.

A kifogásolt követelések valódiságát, összegét és ranghelyét érintő jogvitákat a fizetésképtelenségi bíróság bírálja el.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A fizetésképtelenségi vagyont a csődeljárás során értékesítik. Ez azt jelenti, hogy a vagyonhoz tartozó elemeket a hitelezők arányos kielégítése érdekében készpénzre váltják. A vagyont a felszámoló értékesíti. E lépésre csak azt követően kerülhet sor, hogy a csődeljárást elrendelő végzés jogerőre emelkedett és megtartották az első hitelezői gyűlést. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeknél fennáll az elenyészés vagy megromlás veszélye; a fizetésképtelenségi bíróság egyéb okokból is kivételt engedhet. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyon értékesítése teljes körűen megszünteti a végrehajtást vagy lefoglalást elrendelő végzés hatályát és a vagyontárgyak értékesítéséhez kapcsolódó egyéb hiányosságokat.

A fizetésképtelenségi vagyon a következő módokon értékesíthető:

  • nyilvános árverés;
  • ingók és ingatlanok értékesítése a polgári perrendtartás végrehajtásról szóló rendelkezései alapján;
  • a vagyontárgyak árverésen kívüli értékesítése.

Amennyiben a vagyon értékesítésének bevétele nem elegendő valamennyi követelés kielégítéséhez, akkor először a felszámolóbiztos díját és a készkiadásait rendezik, majd a moratórium során felmerült hitelezői követeléseket, a hitelfinanszírozásból eredő hitelezői igényeket, a vagyon fenntartásához és kezeléséhez kapcsolódó költségeket, az adós munkavállalóinak munkajogi igényeit, továbbá a hitelezők fenntartáshoz és az egészségkárosodás megtérítéséhez kapcsolódó követeléseit). Az egyéb követeléseket arányosan elégítik ki.

Miután a zárójelentést jóváhagyó határozat jogerőre emelkedett, a felszámolóbiztos végzéstervezetet nyújt be a vagyon felosztásáról a fizetésképtelenségi bíróság részére, amelyben rögzíti, hogy mekkora összeg fizetendő a bejelentett követelések felülvizsgált listáján szereplő egyes követelések után. Ennek alapján a fizetésképtelenségi bíróság végzést hoz a vagyon felosztásáról, amelyben meghatározza a hitelezők részére fizetendő összegeket. A felosztási tervben szereplő valamennyi hitelezőt követelésük bizonyított összege arányában elégítik ki. A felosztást megelőzően ki kell fizetni azokat a ki nem elégített követeléseket, amelyek a csődeljárás során bármikor kielégíthetők, vagyis:

  • a vagyonnal szembeni követeléseket – a felszámolóbiztos díját és készkiadásait, az adós vagyonának fenntartásával és kezelésével kapcsolatos költségeket, az adókat, közterheket, illetékeket, társadalombiztosítási járulékokat, állami foglalkoztatási járulékokat és állam egészségbiztosítási járulékokat stb.;
  • a vagyon ellen irányuló követelésekkel egyenértékű követeléseket – az adós munkavállalóinak munkajogi igényeit, a hitelezők egészségkárosodás megtérítéséhez kapcsolódó követeléseit, a kormányzati követeléseket stb.;
  • a biztosított követeléseket.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A csődeljárás lezárása

Miután a vagyont értékesítették, a felszámolóbiztos zárójelentést terjeszt a fizetésképtelenségi bíróság elé. A zárójelentésnek ismertetnie kell a felszámolóbiztos tevékenységének általános jellemzőit és tartalmaznia kell annak számszerűsített pénzügyi eredményeit. Számszerűen meg kell határoznia a hitelezők között felosztandó összeget és meg kell jelölnie e hitelezőket, feltüntetve a teljes összegből való részesedéseik összegét. A zárójelentéssel együtt a felszámolóbiztos a díjairól és költségeiről szóló kimutatást terjeszt a fizetésképtelenségi bíróság elé.

A fizetésképtelenségi bíróság megvizsgálja a felszámolóbiztos zárójelentését és számláját, a felszámolóbiztos pedig meghallgatását követően kijavítja annak hibáit és hiányosságait. A fizetésképtelenségi bíróság a felszámolóbiztos felülvizsgált zárójelentését hirdetményi közzététel útján közli a felekkel. Miután a zárójelentést jóváhagyó határozat jogerőre emelkedett, a felszámolóbiztos végzéstervezetet nyújt be a vagyon felosztásáról a fizetésképtelenségi bíróság részére, amelyben rögzíti, hogy mekkora összeg fizetendő a bejelentett követelések felülvizsgált listáján szereplő egyes követelések után. A fizetésképtelenségi bíróság végzést hoz a vagyon felosztásáról, amelyben meghatározza a hitelezők részére fizetendő összegeket. A felosztási tervben szereplő valamennyi hitelezőt követelésük bizonyított összege arányában elégítik ki. A felosztásról szóló végzésben a fizetésképtelenségi bíróság a felosztást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított két hónapot meg nem haladó határidőt ír elő a felszámolóbiztos részére a végrehajtásra.

A csődeljárás a felszámolóbiztosnak a csődeljárás elrendelő végzés végrehajtásáról szóló jelentése benyújtásával és a fizetésképtelenségi bíróság ezen eljárást lezáró határozatával ér véget. A bíróság egyes más, jogszabály által előírt esetekben is a csődeljárás lezárásáról dönt, így például ha megállapítást nyer, hogy az adós vagyona egyértelműen nem alkalmas a hitelezők kielégítésére. Amikor a csődeljárás lezárását elrendelő határozat jogerőre emelkedik, a csődeljárás véget ér.

A reorganizáció lezárása

A reorganizáció a fizetésképtelenségi bíróság azon határozatával ér véget, amelyben az tudomásul veszi a reorganizációs terv vagy jelentős részei teljesítését. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A reorganizáció a fizetésképtelenségi bíróság azon határozatával is véget érhet, amellyel jogszabályban meghatározott esetekben elrendeli a reorganizáció helyett a csődeljárás lefolytatását, különösen akkor, ha problémák merülnek fel a reorganizációs terv jóváhagyását és az annak való megfelelést illetően. A fizetésképtelenségi bíróság nem hozhat a reorganizáció helyett a csődeljárás lefolytatását elrendelő határozatot, ha a reorganizációs terv fontos elemei teljesülnek. A reorganizáció helyett a csődeljárás lefolytatását elrendelő határozattal szemben fellebbezést az adós, a reorganizációt kérő fél, a vagyonkezelő, illetve a hitelezői választmány terjeszthet elő. Amennyiben a fizetésképtelenségi bíróság úgy dönt, hogy elrendeli a reorganizáció helyett a csődeljárás lefolytatását, a csődeljárás megindításához fűződő joghatások beállnak, kivéve, ha a fizetésképtelenségi bíróság határozatában eltérő feltételeket állapít meg az átalakulást illetően.

Az adósságkönnyítési eljárás lezárása

Az adósságkönnyítési eljárás a fizetésképtelenségi bíróság azon határozatával ér véget, amelyben az tudomásul veszi az adósságkönnyítés végrehajtását. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Amennyiben az adós az elfogadott adósságkönnyítési módszer szerinti valamennyi kötelezettségét megfelelő módon és időben teljesíti, a fizetésképtelenségi bíróság – az adós javaslatára – végzést hoz, amellyel mentesíti az adóst az adósságkönnyítési eljárásban szereplő követelések megfizetése alól az addig még meg nem fizetett részek mértékében.

Az adósságkönnyítési eljárás akkor is véget érhet, ha a bíróság jogszabályban meghatározott esetekben úgy dönt, hogy nem folytatja ezt az eljárást és kimondja, hogy az adós fizetésképtelenségét csődeljárás keretében kezeli, különösen, ha az adós nem felel meg az adósságkönnyítés feltételeinek.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Az eljárás lezárását követően természetes személy vagyonára irányuló csődeljárásban (a csődeljárás lezárását követően bármikor), illetve jogi személy vagyonára irányuló csődeljárásban (a nyilvános nyilvántartásból való törlésével történő megszüntetéséig) lefoglalást vagy végrehajtást elrendelő végzés bocsátható ki olyan bizonyított és az adós által nem vitatott követelés vonatkozásában, amelyet a csődeljárás során nem elégítettek ki. Végrehajtási iránti kérelem előterjesztésénél kizárólag egy végrehajtási lapot és a szóban forgó csődeljárásban történő követelés érvényesítéséről szóló jelentést kell benyújtani. A jog a csődeljárás lezárását követő tíz év elteltével évül el, azzal, hogy az elévülési idő az eljárást lezáró végzés hatályba lépésének napján kezdődik.

Reorganizáció esetén a reorganizációs terv hatályba lépését követően az adóssal szemben végrehajtás, illetve lefoglalás rendelhető el és hajtható végre, a reorganizációs tervben szereplő követelés behajtása érdekében. Amennyiben azonban a követelést vitatták, a végrehajtás, illetve lefoglalás csak akkor lehetséges, ha a fizetésképtelenségi bíróság követelést megállapító határozata jogerőre emelkedett; e határozatot csatolni kell a kérelemhez.

Adósságkönnyítés esetén az adósságkönnyítési eljárás végén, a fennmaradó követelések megfizetése alóli mentesítést követően a fennmaradó követelések tekintetében a továbbiakban nem lehet végrehajtás, illetve lefoglalás révén kielégítést keresni. Nem releváns az a körülmény, hogy a hitelezőket részlegesen kielégítették az adósságkönnyítési eljárás során, vagy hogy egyáltalán bejelentették-e követeléseiket a fizetésképtelenségi eljárásban.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A költségeket – különösen a felszámolóbiztos díját és készkiadásait – a vagyonból kell fedezni, vagyis azokat az adós viseli.

Mivel a fizetésképtelenségi vagyon nem mindig elegendő ahhoz, hogy fedezze a költségeket, a fizetésképtelenségi bíróság a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem elbírálását megelőzően arra kötelezheti a fizetésképtelenség megállapítását kérő felet, hogy meghatározott határidőn belül fizessen előleget a fizetésképtelenségi eljárás költségeire, amennyiben az eljárás költségeinek fedezésére szükséges és a szükséges források más módon nem biztosíthatók. Ez akkor is alkalmazandó, ha egyértelmű, hogy az adósnak nincsen vagyona. A jogszabály felső határt állapít meg az ilyen előlegek összegét illetően. Amennyiben több fizetésképtelenség megállapítását kérő fél van, akkor egyetemlegesen kell előleget fizetniük.

Ha a vagyon nem alkalmas a költségek fedezésére, a fennmaradó részt a fizetésképtelenségi eljárás költségeire szolgáltatott előlegből fedezik, vagyis azt a kérelmező viseli.

Ha az előleg sem fedezi a költségeket, akkor azokat az állami viseli. Az állam által viselendő költségek felső határát külön jogszabály állapítja meg.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós azon jogügyletei, amelyek célja a hitelezői igények kielégítésének csökkentése, vagy egyes hitelezők előnyben részesítése, nem hajthatók végre. Az adós e tekintetben fennálló bármely mulasztását jogügyletnek kell tekinteni. Az ilyen végrehajthatatlan jogügyleteknek három kategóriája van: a) megfelelő ellenszolgáltatás nélküli jogügyletek; b) olyan preferenciális jogügyletek, amelyek olyan helyzetet eredményeznek, amelyben valamelyik hitelező egy másik hitelező kárára nagyobb mértékű kielégítésben részesül, amint amelyben egyébként a csődeljárás keretében részesülne; c) olyan jogügyletek, amelyek esetén az adós szándékosan csorbítja valamelyik hitelező kielégítését, amennyiben e szándék ismert volt a másik fél számára, vagy valamennyi körülmény figyelembe vételével ismertnek kellett volna lennie.

Az adós jogügyleteinek végrehajthatatlanságát a fizetésképtelenségi bíróságnak a felszámolóbiztos által indított, az adós jogügyletét megtámadó keresete (az ügylet figyelmen kívül hagyása iránti kereset) alapján hozott ítélete állapítja meg. A felszámolóbiztos a fizetésképtelenséget megállapító határozat hatályba lépésének időpontjától számított egy éves határidőn belül indíthatja meg az ügylet figyelmen kívül hagyása iránti keresetet. Amennyiben a keresetet e határidőn belül nem indítják meg, az ügyletfigyelmen kívül hagyásához fűződő jog megszűnik. Az adós részére a végrehajthatatlan jogügyletek után fizetett ellenszolgáltatás a vagyon részét képezi, az ügylet figyelmen kívül hagyása iránti keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedésének időpontjától.

A jogügylet végrehajthatatlansága nem hat ki annak hatályára. A csődeljárásban azonban az adós részére a végrehajthatatlan jogügyletek után fizetett ellenszolgáltatás a vagyon részét képezi. Amennyiben az adós részére a végrehajthatatlan jogügyletek után fizetett eredeti ellenszolgáltatás nem vonható a vagyon körébe, azzal egyenértékű kompenzációt kell szolgáltatni.

A fizetésképtelenségi bíróságot nem köti más bíróság vagy más hatóság azon, a fizetésképtelenségi eljárás során hozott döntése, amely szerint valamely, az adós eszközeire vagy kötelezettségeire vonatkozó jogügylet érvénytelen, ahogy a más módon tett ilyen megállapítás sem. A fizetésképtelenségi eljárás során kizárólag a fizetésképtelenségi bíróság vizsgálja az ilyen jogügylet érvénytelenségét, akár előzetes döntésre irányuló eljárás keretében, akár az e kérdésre vonatkozó kiegészítő jogvita keretében. E jogvitában a fizetésképtelenségi eljárás adóson kívüli felei (a vagyon birtokában lévő adós kivételével), valamint a felszámolóbiztos és az ügyészség terjeszthetnek elő keresetet. A felszámolóbiztosnak alperesként vagy felperesként perben kell állnia. Amennyiben jogerős ítélet ezt követően azt mondja ki, hogy az adós eszközeire vagy kötelezettségeire vonatkozó jogügylet érvénytelen, az ellenszolgáltatás formáját öltő megszerzett gazdasági előnyt vissza kell vinni a vagyon körébe.

Amennyiben az adós eszközeire vagy kötelezettségeire vonatkozó jogügylet érvénytelenségét olyan bírósági ítélet mondja ki, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően emelkedik jogerőre, az ítélet alapjául szolgáló jogügyletet a fizetésképtelenségi eljárás során érvénytelennek kell tekinteni.

A követelések egyes kategóriáira vonatkozó különös szabályok

A követelések alábbi kategóriáira különös szabályok vonatkoznak:

  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását vagy a moratórium kimondását követően a vagyonnal szemben felmerült követelések;
  • a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően a vagyonnal szemben felmerült követelések;
  • a vagyonnal szemben felmerült követelésekkel egyenértékű követelések;
  • alárendelt követelések;
  • az adós részvényeseinek vagy tagjainak a társaságban vagy szövetkezetben való részvételével összefüggésben felmerült követelések.
Utolsó frissítés: 21/08/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Fizetésképtelenség - Észtország

Az észt jogszabályok három fizetésképtelenségi eljárást különböztetnek meg: a csődeljárást, a reorganizációs eljárást és az adósságátalakítási eljárást. A csődeljárást a csődtörvény szabályozza, a reorganizációra vonatkozó szabályokat a reorganizációs törvény, az adósságátalakításra vonatkozó szabályokat pedig az adósságátalakítási és adósságvédelmi törvény tartalmazza. E törvények szövege elérhető észt és angol nyelven Észtország hivatalos online lapján, a Riigi Teataján (hivatalos közlöny) keresztül.

A csődeljárások célja a hitelezők követeléseinek az adós vagyonából történő kielégítése az adós vagyonának átruházásával vagy az adós vállalkozásának helyreállításával. A természetes személy adósnak lehetősége van megszabadulni adósságai alól a csődeljáráson keresztül. A csődeljárás folyamán azonosítják az adós fizetésképtelenségének okát.

A reorganizációs eljárás célja a vállalkozás, a hitelezők és harmadik felek érdekeinek figyelembevétele és jogainak védelme a vállalkozás reorganizációja során. A vállalkozás reorganizációja azt jelenti, hogy meghatározott eszközöket alkalmaznak annak érdekében, hogy megoldják a vállalkozás gazdasági nehézségeit, visszaállítsák likviditását, javítsák profitabilitását, és biztosítsák fenntartható gazdálkodását.

Az adósságátalakítási eljárás célja a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személy (adós) adósságai átalakításának megkönnyítése annak érdekében, hogy megszűnjenek a fizetési nehézségek, és elkerülhető legyen a csődeljárás. Az adósságátalakítási eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy átalakítsa fizetési kötelezettségeit (személyes adósságait) a fizetési határidő meghosszabbításával, részletekben történő fizetéssel vagy a kötelezettség mértékének csökkentésével.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet hatálya kiterjed a csődeljárásokra. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) hatálya kiterjed a csődeljárásokra és az adósságátalakítási eljárásokra.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Az észt jog szerint természetes személy az ember, míg jogi személy a jogszerűen alapított jogi személyiséggel rendelkező személy. A jogi személy magánjogi személy vagy közjogi személy lehet. „Magánjogi személy” az a jogi személy, amelyet magánérdekből, a megfelelő típusú jogi személyre vonatkozó jogszabály alapján alapítottak. Magánjogi személyek a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok, a kereskedelmi szövetségek, az alapítványok és a nonprofit egyesületek. Közjogi személyek az állam, a helyi hatóságok és a közérdekből, a vonatkozó jogszabálynak megfelelően alapított egyéb jogi személyek.

1. Csődeljárás

Csődeljárás természetes és jogi személy ellen is indítható, függetlenül attól, hogy a természetes személy vállalkozás-e. Az állam és a helyi hatóságok nem mehetnek csődbe.

2. Reorganizációs eljárás

Reorganizációs eljárás csak magánjogi személy ellen indítható.

3. Adósságátalakítási eljárás

Adósságátalakítási eljárás a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek ellen indítható, függetlenül attól, hogy vállalkozások-e. Adósságátalakítást kérhet az Észtországban lakóhellyel rendelkező adós, amennyiben az adósságátalakítási kérelem benyújtását megelőzően már legalább két éve Észtországban lakik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

1. Csődeljárás

A csőd az adós fizetésképtelenségének bírósági ítélettel történő megállapítását jelenti. Ennek megfelelően a csődeljárás megindításának első legfőbb feltétele az a tény, hogy az adós fizetésképtelen.

Az adós akkor fizetésképtelen, ha hitelezőinek követeléseit nem tudja kielégíteni, és ez a állapot az adós pénzügyi helyzete miatt nem ideiglenes. A jogi személy adós fizetésképtelen akkor is, ha az adós vagyona nem fedezi a tartozásait, és ez az állapot az adós pénzügyi helyzete miatt nem ideiglenes. Ha a csődeljárás iránti kérelmet az adós nyújtja be, a bíróság akkor is megállapítja a csődöt, ha a fizetésképtelenség jövőbeli bekövetkezése valószínű. Ha a csődeljárás iránti kérelmet az adós nyújtja be, vélelmezendő, hogy az adós fizetésképtelen.

A csődeljárás megindításának második legfőbb feltétele a csődeljárás iránti kérelem benyújtása, amelyet az adós vagy egy hitelező nyújthat be.

Amennyiben a csődeljárás iránti kérelmet az adós nyújtja be, a kérelemben alá kell támasztania fizetésképtelenségét. Amennyiben a csődeljárás iránti kérelmet egy hitelező nyújtja be, a kérelemben alá kell támasztania az adós fizetésképtelenségét, és bizonyítania kell a követelése fennállását.

A bíróság felkérheti a kérelmet benyújtó hitelezőt, hogy a bíróság által megállapított pénzösszeget helyezzen bírói letétbe az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és költségeinek fedezeteként, amennyiben valószínűsíthető, hogy a csődeljárás alá vont vagyon azokat előreláthatóan nem fedezi. Amennyiben a hitelező az összeget nem helyezi letétbe, az eljárás megszűnik.

A bíróság elfogadhatatlannak nyilvánítja a hitelező csődeljárás iránti kérelmét, ha abból nem egyértelmű, hogy a kérelmezőnek követelése áll fenn az adóssal szemben, az nem támasztja alá az adós fizetésképtelenségét, vagy az olyan követelésen alapul, amely reorganizációs terv vagy adósságátalakítási terv tárgyát képezi. A bíróság abban az esetben is elfogadhatatlannak nyilvánítja a csődeljárás iránti kérelmet, ha ezt a polgári perrendtartásban rögzített más ok indokolja.

A bíróság a csőd megállapítása nélkül szünteti meg az eljárást, tekintet nélkül az adós fizetésképtelenségére, ha az adós vagyona nem fedezi a csődeljárás költségeit, és ha nincs lehetőség a vagyon visszaszerzésére vagy az ügyvezető szerv tagja elleni követelés érvényesítésére.

A bíróság a csődöt ítéletben állapítja meg (csődöt megállapító ítélet). A csődöt megállapító ítéletnek tartalmaznia kell a csőd megállapításának dátumát. A csődeljárás a csőd megállapításával kezdődik.

Ha a bíróság a csődöt megállapítja, erről haladéktalanul hirdetményt (csődeljárási hirdetmény) tesz közzé a hivatalos lapban, az Ametlikud Teadaandedben (hivatalos közlemények).

A csődöt megállapító ítélet azonnal végrehajtható. A csődöt megállapító ítélet végrehajtását nem lehet felfüggeszteni vagy elhalasztani, és a csődöt megállapító ítélet végrehajtásának törvényben meghatározott módjától vagy eljárásától nem lehet eltérni. Amennyiben felsőbb fokú bíróság megsemmisíti a csődöt megállapító ítéletet, ez nincs hatással a vagyonfelügyelő által vagy rá tekintettel tett jognyilatkozatok érvényességére. Az adós és a kérelmet benyújtó hitelező a csődöt megállapító ítélet ellen a csődeljárási hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül fellebbezhet. Az adós és a csődeljárás iránti kérelem benyújtója a járásbíróság fellebbezés tárgyában hozott ítélete ellen a legfelsőbb bírósághoz fellebbezhet. A vagyonfelügyelő nem fellebbezhet az adós nevében, és nem képviselheti az adóst a fellebbezési tárgyalás során.

Észtországban a csődeljárások általában hosszú ideig tartanak. A csőd megállapítása nélkül megszüntetett eljárások jogi személyek esetében átlagosan 94 napig, természetes személyek esetében pedig átlagosan 85 napig tartanak. A jogi személyeknek átlagosan 462 napig tartott olyan vagyonfelosztási javaslatot készíteni, amely alapján a hitelezők kifizetésben részesültek, míg a természetes személyek esetén ez 455 nap alatt volt elérhető. Azok a csődeljárások, amelyek csődegyezséggel végződnek, jogi személyek esetében átlagosan 340 napig, természetes személyek esetében pedig átlagosan 352 napig tartanak. A leghosszabb csődeljárások a csőd megállapítását követően megszüntetett eljárások, amelyek jogi személyek esetében átlagosan 745, természetes személyek esetében pedig átlagosan 709 napig tartanak. A teljes eljárás hossza a csődeljárás iránti kérelem benyújtásától a csődeljárás befejezéséig átlagosan 270-280 nap.[1]

Amennyiben egy hirdetményt vagy eljárási iratot közzé kell tenni a csődeljárás során, ezt az Ametlikud Teadaandedben kell megtenni. A bíróság a csődeljárás iránti kérelem tárgyában tartandó meghallgatás helyére és idejére vonatkozó hirdetményt tehet közzé az Ametlikud Teadaandedben. Az adós csődjét megállapító ítéletről szóló hirdetményt (csődeljárási hirdetmény) a bíróság haladéktalanul közzéteszi az Ametlikud Teadaandedben.

A csőd megállapítása és a csődeljárás megindítása előtt úgynevezett előzetes eljárás lefolytatására kerül sor. Ha a bíróság úgy dönt, hogy elfogadhatónak nyilvánítja a csődeljárás iránti kérelmet, ideiglenes vagyonfelügyelőt jelöl ki. A bíróság mellőzheti is ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölését az adós pénzügyi helyzetére tekintettel, és megállapíthatja az adós csődjét. Ha a bíróság nem jelöl ki ideiglenes vagyonfelügyelőt, az eljárás nem folytatódik a csődeljárás iránti kérelem alapján, és azt lezárják. Az ideiglenes vagyonfelügyelő felméri az adós vagyonát, ideértve az adós kötelezettségeit és az adós vagyonát érintő végrehajtási eljárásokat, és ellenőrzi, hogy elegendő-e az adós vagyona a csődeljárás költségeinek fedezésére. Az ideiglenes vagyonfelügyelő értékeli az adós pénzügyi helyzetét és fizetőképességét, valamint az adós vállalkozása tevékenységeinek folytatására és – amennyiben az adós jogi személy – az adós helyreállítására vonatkozó kilátásokat, biztosítja, hogy az adós vagyonát megőrizzék stb. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének fel kell tárnia, hogy a csődeljárás iránti kérelemnek helyt kell-e adni, vagy el kell-e utasítani azt.

2. Reorganizációs eljárás

A reorganizációs eljárás megindításához a vállalkozásnak erre irányuló kérelmet kell benyújtania.

A bíróság megindítja a reorganizációs eljárást, ha a reorganizációs kérelem megfelel a polgári perrendtartásban és a reorganizációs törvényben foglalt követelményeknek, és ha a vállalkozás megfelelően alátámasztotta, hogy

  1. valószínűsíthetően fizetésképtelenné válik a jövőben;
  2. a vállalkozás tekintetében szükség van reorganizációra;
  3. a vállalkozás gazdálkodása a reorganizációt követően várhatóan fenntarthatóvá válik.

A reorganizációs eljárás nem indul meg, ha

  1. a vállalkozással szemben csődeljárás van folyamatban;
  2. a vállalkozás kötelező megszüntetését kimondó ítéletet hoztak, vagy utólagos felszámolás van folyamatban;
  3. a vállalkozás tekintetében kevesebb mint két év telt el a reorganizációs eljárás lezárása óta.

Amennyiben egy vállalkozás egy másik vállalkozás reorganizációját kérelmezi, a bíróság abban az esetben is elfogadhatatlannak nyilváníthatja a kérelmet, ha a kérelmező nem támasztotta alá megfelelően, hogy a vállalkozás tekintetében szükség van reorganizációra, és hogy a vállalkozás gazdálkodása a reorganizációt követően várhatóan fenntarthatóvá válik.

A reorganizációs eljárás hatékonysága a reorganizációs terv jóváhagyása alapján is értékelhető, mely terv átlagosan fél évvel a reorganizációs kérelem benyújtását követően kerül jóváhagyásra.[2] Ez az időszak meghosszabbodik a reorganizációs terv végrehajtásának és a tényleges eredmények elérésének idejével is, amely eltérő a különböző reorganizációs eljárások esetében.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy megindítja a reorganizációs eljárást, és reorganizációs határozatot hoz, a reorganizációs tanácsadó haladéktalanul megküldi a reorganizációs értesítést a hitelezőknek, amelyben tájékoztatja őket a reorganizációs eljárás megindításáról és a vállalkozás elleni követelésük adósságok jegyzéke szerinti mértékéről.

A reorganizációs eljárásban az előzetes eljárás a reorganizációs kérelem benyújtásától a reorganizációs terv jóváhagyásáig vagy a reorganizációs eljárás lezárásáig tart. Ezen időszak alatt a bíróság felfüggeszti a vállalkozás vagyonával kapcsolatos végrehajtási eljárásokat a reorganizációs terv jóváhagyásáig vagy a reorganizációs eljárás lezárásáig azon végrehajtási eljárások kivételével, amelyek munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetése iránti követelések teljesítésére irányulnak; a vállalkozással szemben érvényesíthető késedelmi kamat vagy időarányosan növekvő kötbér a reorganizációs terv jóváhagyásáig felfüggesztésre kerül; az eljáró bíróság a vállalkozásnak a reorganizációs tanácsadó hozzájárulását tartalmazó kérelme alapján dönthet úgy, hogy a vállalkozással szemben pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat a reorganizáció jóváhagyásáig vagy a reorganizációs eljárás lezárásáig felfüggeszti, kivéve, ha a még el nem bírált kérelmet munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetése iránti követelésre alapították; a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelem alapján a bíróság a csődeljárás megindítása tárgyában elhalasztja a döntéshozatalt a reorganizációs terv jóváhagyásáig vagy a reorganizációs eljárás lezárásáig. A bíróság a reorganizációs eljárás lezárásáig reorganizációs tanácsadót jelöl ki.

3. Adósságátalakítási eljárás

Az adósságátalakítási eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy átalakítsa pénzügyi kötelezettségeit. Az adós fizetőképességét érintő problémákkal küzd, ha a kötelezettségeit nem tudja, vagy előreláthatóan nem fogja tudni azok esedékességekor teljesíteni.

Az adósságátalakítási eljárás megindításához az adós erre irányuló kérelmet terjeszt a bíróság elé, amelyhez többek között az átalakítandó kötelezettségeket és az átalakítás módját, valamint az adósságátalakítási terv végrehajtásának ütemezését tartalmazó adósságátalakítási tervet kell csatolni. Mielőtt adósságátalakítási kérelmet nyújtana be a bírósághoz, az adós köteles az adósság bíróságon kívüli átalakításához szükséges lépéseket megtenni.

A bíróság akkor nyilvánítja elfogadhatónak az adósságátalakítási kérelmet, ha az megfelel a polgári perrendtartásban és az adósságátalakítási és adósságvédelmi törvényben foglalt követelményeknek. A kérelem elfogadhatóságáról szóló határozatot megküldik az adósnak és minden olyan hitelezőnek, akiknek követelését az adós át kívánja alakítani. A határozatot közzéteszik az Ametlikud Teadaandedben is.

A bíróság elfogadhatatlannak nyilvánítja az adósságátalakítási kérelmet, ha

  1. az adós csődjét állapították meg;
  2. a kérelem benyújtását megelőző tíz évben a bíróság helyt adott az adós adósságátalakítási kérelmének vagy a csődeljárásban az adósság elengedésére irányuló kérelmének;
  3. az adós nem küzd fizetőképességét érintő problémákkal, vagy ezek adósságátalakítás nélkül is nyilvánvalóan áthidalhatók, például az adós vagyonának a tartozások kiegyenlítése érdekében az adóstól észszerűen elvárható mértékben történő értékesítésével;
  4. a kérelem, vagy annak mellékletei nem felelnek meg a törvényben támasztott követelményeknek.

A bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja az adósságátalakítási kérelmet, ha:

  1. az adós által benyújtott adósságátalakítási terv előreláthatólag nem kerül majd jóváhagyásra vagy végrehajtásra, tekintettel többek között az adóst az adósságátalakítási kérelem benyújtását megelőző három évben jellemző fizetőképességre és az adósnak az adósságátalakítási terv érvényességi ideje alatti azon képességére, hogy észszerű profitot termelő tevékenységet végezzen, tekintettel az adós korára, hivatására és képesítésére;
  2. az adós az adósságátalakítási kérelem bírósághoz történő benyújtása előtt nem tette meg az adósság bíróságon kívüli átalakításához szükséges lépéseket;
  3. az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból tárgyi szempontból téves vagy hiányos információt szolgáltatott vagyonáról, jövedelméről, hitelezőiről vagy kötelezettségeiről;
  4. az adós nem tesz a szolgáltatott információk hitelességére vonatkozó esküt, vagy nem szolgáltatja a bíróság által kért további információkat;
  5. az adóst csődeljárással, végrehajtási eljárással vagy adóval kapcsolatos vagy más, kifejezetten társaságokhoz kapcsolódó bűncselekmény miatt elítélték, és a bűnügyi nyilvántartásból nem törölték a büntetett előéletre vonatkozó adatokat;
  6. a kérelem benyújtását megelőző három évben vagy annak benyújtását követően az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból téves vagy hiányos információt szolgáltatott a pénzügyi helyzetéről annak érdekében, hogy így az államtól, helyi hatóságtól vagy alapítványtól támogatást vagy egyéb előnyt kapjon, vagy elkerülje az adófizetést;
  7. az adós nyilvánvalóan szándékosan a hitelezőket károsító ügyleteket kötött.

Amennyiben a bíróság a kérelem elbírálása során úgy dönt, hogy megindítja az adósságátalakítási eljárást, a kérelem elfogadhatóságáról szóló határozatot megküldi az adósnak és minden olyan hitelezőnek, akiknek követelését az adós át kívánja alakítani. A határozatot közzéteszik az Ametlikud Teadaandedben is.

Az adósságátalakítási eljárásban az úgynevezett előzetes eljárás az adósságátalakítási kérelem benyújtásától az adósságátalakítási terv jóváhagyásáig tart. Az adósságátalakítási kérelem elfogadhatóvá nyilvánítása esetén az adóssal szemben érvényesíthető késedelmi kamat vagy időarányosan növekvő kötbér az adósságátalakítási terv jóváhagyásáig vagy az eljárás lezárásáig felfüggesztésre kerül. Ez alól kivételt képeznek azok a követelések, amelyeket az adós nem kíván átalakítani. A kérelem elfogadhatóvá nyilvánítása esetén a hitelező egy pénzügyi kötelezettségnek az adósságátalakítási kérelem benyújtása előtti nemteljesítésére hivatkozva nem szüntethet meg olyan szerződést, amelyet az adóssal kötött, és amely az adós által átalakítani kívánt követelés alapját képezi, illetve nem tagadhatja meg a teljesítést erre hivatkozva. Bármely megállapodás, amely alapján a hitelező adósságátalakítási kérelem benyújtása vagy adósságátalakítási terv jóváhagyása esetén felmondhat egy szerződést, semmis. A kérelem elfogadhatóvá nyilvánítása esetén a bíróság felfüggeszti az adós vagyonával kapcsolatban pénzösszeg behajtására indított végrehajtási eljárásokat (vagy a kötelező végrehajtást), amíg az adósságátalakítási terv jóváhagyásra nem kerül, vagy az eljárás le nem zárul. A bíróság felfüggesztheti az adóssal szemben még el nem bírált pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat is, megszüntetheti a biztosítási intézkedéseket, ideértve a bankszámlák befagyasztását is, és megtilthatja a hitelezőknek, hogy az adós által nyújtott biztosítékból eredő jogaikat gyakorolják, ideértve a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értékesítését vagy értékesítésének követelését,


[1] A fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságáról szóló tanulmány (2013. március 19.), amelyet az AS Pricewaterhouse Coopers Advisors készített az észt kormány hivatalának, helyes üzleti döntések alap, partner: igazságügyi minisztérium, megrendelésére, 7. o.

[2] Uo., 8. o.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A csőd megállapításakor az adós vagyona csődvagyonná válik, és az adós joga, hogy kezelje a csődvagyont, rendelkezzen arról, és átruházza azt, átszáll a vagyonfelügyelőre.

Az adós vagyona a csődöt megállapító ítélet alapján válik csődvagyonná, és a hitelezők követeléseinek kielégítésére, valamint a csődeljárás lefolytatásának fedezésére szolgál. A csődvagyon az adós csőd megállapításakor meglévő vagyona, valamint az a vagyon, amelyet az adós a csődeljárás lefolytatása alatt követel vissza vagy szerez. Az adós azon vagyona, amelyre törvény erejénél fogva nem lehet pénzkövetelést támasztani, nem tartozik a csődvagyonba.

Az a vagyon, amelyre törvény erejénél fogva nem lehet pénzkövetelést támasztani, a végrehajtási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozik. A törvény nem kimerítő felsorolást tartalmaz a nem lefoglalható tárgyakról. A nem lefoglalható tárgyak listájának fő célja az adós minimális szociális védelmének biztosítása. A nem lefoglalható tárgyak elidegenítésének tilalma szintén az alapvető jogok, például a foglalkozás, a hivatás és az állás megválasztása szabadsága, a vállalkozás szabadsága, az oktatáshoz való jog, a vallás szabadsága, a személyes és családi élet védelme, védelmének szükségességéből fakad. Emellett bizonyos tárgyak lefoglalása elismert erkölcsi elvekbe ütközik.

Az észt jogszabályok értelmében korlátozások vonatkoznak a jövedelem lefoglalására is, és a legfőbb cél annak biztosítása, hogy az adós rendelkezzen a saját és eltartottjai fenntartásához szükséges minimális eszközökkel az adós tekintetében folyamatban lévő eljárások feltételeivel összhangban. Kétféle korlátozás különböztethető meg: a nem lefoglalható tárgyak, amelyek az adós használatában maradnak, és az úgynevezett szociális ellátások, amelyek közül az első azt biztosítja, hogy az adós rendelkezzen a minimális megélhetési eszközökkel, a második pedig azokat a valamely jog védelme céljából fizetendő eseti összegeket tartalmazza, amelyeket nem lehet más kötelezettség kielégítésére felhasználni. Ugyanakkor bizonyos körülmények között a szociális ellátások egy része is lefoglalható.

A csőd megállapítása után az adós csődvagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezései semmisek. Azok az eszközök, amelyeket a másik fél rendelkezés alapján ruház át, visszaszolgáltatásra kerülnek, ha az eszközök a csődvagyonban maradnak, vagy kompenzálásra kerülnek, ha a csődvagyon az átruházás folytán növekedett. Ha az adós a csőd megállapítása előtt rendelkezett jövőbeli követeléséről, a csőd megállapítása után keletkezett követelések tekintetében a rendelkezés a csőd megállapításakor semmissé válik. A természetes személy adós a vagyonfelügyelő hozzájárulásával rendelkezhet a csődvagyonról. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélküli rendelkezés semmis.

A csőd megállapítása után a csődvagyonba tartozó, az adóssal szemben fennálló kötelezettség teljesítését csak a vagyonfelügyelő fogadhatja el. Amennyiben a kötelezettséget az adós javára teljesítették, azt csak akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a kötelezettség teljesítése érdekében átruházott eszközök a csődvagyonba kerülnek, vagy a csődvagyon az átruházás folytán növekszik. Amennyiben a kötelezettséget az adós javára a csődeljárási hirdetmény közzétételét megelőzően teljesítették, azt csak akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a kötelezettséget teljesítő személy a teljesítés időpontjában nem tudott és nem is kellett tudnia a csőd megállapításáról.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A csőd megállapításakor a természetes személy adós lemond a csődvagyonát érintő ügyletek megkötésének jogáról, a jogi személy adós pedig lemond bármilyen ügylet megkötésének jogáról.

Az adós megadja a bíróságnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak a csődeljáráshoz szükséges információkat, különösen az adós vagyonára vonatkozóan, ideértve a kötelezettségekre és az üzleti tevékenységére vonatkozó információt is. Az adós köteles a vagyonfelügyelő részére a mérleget és az adós vagyonára – beleértve a kötelezettségeket is – vonatkozó, a csőd megállapításának időpontja szerinti leltárt átadni.

A bíróság arra kötelezheti az adóst, hogy a bíróság előtt tegyen esküt arra, hogy a vagyonával, adósságaival és üzleti vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban szolgáltatott információk az adós legjobb tudomása szerint helyesek.

Az adós köteles az ideiglenes vagyonfelügyelőnek és a vagyonfelügyelőnek a kötelezettségeik teljesítéséhez segítséget nyújtani.

A csőd megállapítását követően és az eskütétel előtt az adós a bíróság engedélye nélkül nem hagyhatja el Észtországot.

A bíróság pénzbírságot szabhat ki az adósra, vagy kötelező részvételét, illetve őrizetbe vételét rendelheti el, ha a bíróság határozatának nem tesz eleget, vagy ha valamely törvény által előírt kötelezettség teljesítését kívánja biztosítani.

Az adósnak joga van betekinteni a vagyonfelügyelő és a bíróság csőddel kapcsolatos irataiba. A vagyonfelügyelő indokolt esetben megtagadhatja az adós iratbetekintés iránti kérelmét, ha az a csődeljárás lefolytatását veszélyeztetné.

Vagyonfelügyelő

  • A vagyonfelügyelő a csődvagyonra vonatkozó ügyleteket köt, és egyéb tevékenységeket végez. A vagyonfelügyelő tevékenysége folytán keletkező jogok és kötelezettségek az adóst illetik meg, illetve terhelik. A vagyonfelügyelő feladatkörének megfelelően a bíróság előtt az adós helyett félként vesz részt a csődvagyont érintő jogvitákban.
  • A csőd megállapításakor az adós azon joga, hogy kezelje a csődvagyont, és rendelkezzen arról, átszáll a vagyonfelügyelőre. A jogi személy adós ellen indított csődeljárás során a vagyonfelügyelő a csődvagyont illetően bármilyen ügyletet megköthet, és bármilyen jognyilatkozatot megtehet. Természetes személy adós csődje esetén a vagyonfelügyelő a csődvagyon tekintetében csak olyan ügyleteket köthet, és csak olyan jognyilatkozatokat tehet a csődvagyont illetően, amelyek szükségesek a csődeljárás céljának eléréséhez és a vagyonfelügyelő feladatainak ellátásához.
  • A vagyonfelügyelő védi az összes hitelező és az adós jogait és érdekeit, és biztosítja, hogy a csődeljárás jogszerű, gyors és pénzügyi szempontból észszerű legyen. A vagyonfelügyelő a gondos és jóhiszemű megbízott körültekintésével kell teljesítenie kötelezettségeit, és mind az összes hitelező, mind az adós érdekeit figyelembe kell vennie.
  • A vagyonfelügyelő meghatározza a hitelezők követeléseit, kezeli a csődvagyont, megszervezi annak létrehozását, értékesítését és a hitelezők követeléseinek a csődvagyonból történő kielégítését; megállapítja az adós fizetésképtelenségének okait és a fizetésképtelenség bekövetkezésének időpontját; szükség esetén intézkedik az adós üzleti tevékenységének folytatásáról; szükség esetén elvégzi a jogi személy adós felszámolását; jogszabályban előírt esetekben tájékoztatja a hitelezőket és az adóst; beszámol a tevékenységéről, és információt szolgáltat a bíróságnak, a felügyeleti tisztviselőnek és a hitelezői választmánynak a csődeljárásról; ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. Amennyiben az adós fizetésképtelenségét az ügyvezetés súlyos hibája okozta, a vagyonfelügyelő a keresetindítást megalapozó elegendő információ tudomására jutását követően haladéktalanul köteles kártérítési kereset indítani a hibáért felelős személy ellen. A vagyonfelügyelőt a törvényben biztosított jogai mellett az ideiglenes vagyonfelügyelő jogai is megilletik.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Beszámításra kizárólag az észt csődeljárásokban van lehetőség. A követelések csődeljárás során történő beszámításának feltételei az alábbiak:

1.    a beszámítandó követeléseknek pénzügyi kötelezettségeknek vagy egynemű kötelezettségeknek kell lenniük;

2.    a hitelező kötelezettség teljesítéséhez való jogának és az adós kötelezettségének esedékesnek kell lennie;

3.    a hitelezőnek a végleges vagyonfelosztási javaslat bírósághoz történő benyújtása előtt beszámítási nyilatkozatot kell tennie az adós felé, és a nyilatkozat nem tartalmazhat feltételállítást vagy időponthoz kötést;

4.    a hitelező azon joga, hogy követelését az adós követelésével szemben beszámítsa, a csőd megállapítása előtt kell, hogy keletkezzen.

Amennyiben az adós követelése bizonytalan feltételhez volt kötve, vagy a csőd megállapításakor még nem volt esedékes, vagy nem azonos nemű kötelezettség teljesítésére irányul, a kötelezettséget csak akkor lehet beszámítani, ha a feltétel bekövetkezett, az adós követelése esedékessé vagy a kötelezettség azonos nemű kötelezettséggé vált. Nincs helye beszámításnak, ha az adós követelése bizonytalan feltételének bekövetkezése vagy a követelés esedékessé válása azelőtt történik, hogy a hitelező a követelését beszámíthatná.

Amennyiben a hitelező követelése elévült, azt ennek ellenére beszámíthatja, amennyiben a beszámítási jog a követelés elévülése előtt keletkezett. A hitelező olyan követelést is beszámíthat, amely az adósnak a szerződés nemteljesítésével kapcsolatos olyan hibájából ered, amelyet a vagyonfelügyelőnek a csőd megállapítását követő, az adós kötelezettségét elengedő tevékenysége okoz. Amennyiben a szerződéses kötelezettség felosztható, és a hitelező a csőd megállapításáig részben teljesítette kötelezettségét, a hitelező az adós pénzügyi kötelezettségének a hitelezői kötelezettség már teljesített részének megfelelő mértékéig végezhet beszámítást. Amennyiben az adós magán vagy kereskedelmi bérbeadó, és a magán vagy kereskedelmi bérlő az ingatlan bérleti díját az adósnak a csőd megállapítását megelőzően megfizette, a magán vagy kereskedelmi bérlő jogalap nélküli gazdagodás alapján az adós vele szemben fennálló követelésével szemben beszámítással élhet, és a magán vagy kereskedelmi bérlő a szerződés idő előtti megszüntetéséből vagy az attól való elállásból eredő kárigényét is beszámíthatja.

Az engedményezéssel szerzett követelést a csődeljárásban kizárólag akkor lehet beszámítani, ha a követelés engedményezése megtörtént, és az adóst erről legkésőbb három hónappal a csőd megállapítása előtt írásban értesítették. Az adóssal szembeni, engedményezéssel szerzett követelést nem lehet beszámítani, ha az engedményezés az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölését megelőző három éven belül történt, és az adós ez idő alatt fizetésképtelen volt, és az engedményezéssel a követelést megszerző személy az engedményezés időpontjában erről tudott vagy tudnia kellett volna.

Nem lehet beszámítással élni az alábbi követelések tekintetében: a tartásra vagy a valamely személy egészségének megkárosításából vagy halálából eredő kár megtérítésére irányuló és a fél által a beszámítást kérőnek jogellenesen és szándékosan okozott károkból eredő követelések, a másik fél olyan követelése, amelyre jogszabály szerint pénzfizetési követelés nem alapítható, a fél másik féllel szembeni lefoglalt követelése, ha a beszámítást kérő fél a lefoglalást követően szerezte meg a követelést engedményezéssel, vagy a követelés a lefoglalást követően, a lefoglalt követelés után vált esedékessé; olyan követelés, amellyel szemben a másik fél kifogással élhet, vagy a másik fél olyan követelése, amelynek beszámítását törvény egyébként tiltja.

A beszámítást nincs szabályozva külön a reorganizációs eljárásban és az adósságátalakítási eljárásban, így arra a kötelmi jogról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Csődeljárás

A vagyonfelügyelőnek joga van teljesíteni az adós által kötött szerződésből eredő, nem teljesített kötelezettséget, és kötelezni a másik felet, hogy kötelezettségét teljesítse, vagy ha törvény eltérően nem rendelkezik, felmentheti az adóst a szerződésből eredő kötelezettség teljesítése alól. A vagyonfelügyelő nem mentheti fel az adóst a teljesítés alól, ha a kötelezettség az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett széljeggyel biztosított. Amennyiben a vagyonfelügyelő folytatja az adós kötelezettségének teljesítését, vagy értesítést küld, hogy a kötelezettséget teljesíteni kívánja, a másik szerződő fél is folytatja kötelezettségének teljesítését. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő lemond az adós kötelezettsége teljesítésének megtagadásához való jogáról. Amennyiben a vagyonfelügyelő kötelezi a másik szerződő felet a szerződés teljesítésére, a másik fél követelheti a vagyonfelügyelőtől az adós kötelezettsége teljesítésének biztosítását. A másik fél megtagadhatja kötelezettségének teljesítését, elállhat a szerződéstől, vagy felmondhatja azt, amíg a vagyonfelügyelő nem biztosítja az adós kötelezettségének teljesítését. A másik fél adóssal szembeni olyan követelése, amely olyan kötelezettségből ered, amelyet a kötelezettség másik fél általi teljesítésére történő vagyonfelügyelői felhívás után teljesítettek, konszolidált kötelezettség. Amennyiben a vagyonfelügyelő a csőd megállapítását követően elengedte az adós kötelezettségét, a másik szerződő fél a csődeljárásban részt vevő hitelezőként előterjesztheti a szerződés nemteljesítéséből eredő követelését. Amennyiben a szerződéses kötelezettség tárgya felosztható, és a másik fél a csőd megállapításáig részben teljesítette kötelezettségét, a másik fél csak a csődeljárásban részt vevő hitelezőként követelheti az adós pénzügyi kötelezettségének a saját kötelezettsége már teljesített részének megfelelő mértékig történő teljesítését.

A törvény emellett egyes szerződéstípusokra különös szabályokat állapít meg:

1.    ha az adós ingóságokat a csőd megállapítása előtt a tulajdonjog fenntartásával értékesített, és az ingóságok birtokát már átruházta a vevőre, a vevőnek joga van az adásvételi szerződés teljesítését követelni. Ez esetben a vagyonfelügyelő nem engedheti el az adós adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét;

2.    a magán vagy kereskedelmi bérbeadó csődje nem ad okot a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződés felmondására, kivéve, ha a szerződés így rendelkezik. Amennyiben a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződés a csődöt felmondási okként szerepelteti, a vagyonfelügyelő egy hónapos vagy a szerződésben kikötött ennél rövidebb felmondási idővel felmondhatja azt. A lakás magán bérbeadójának csődje nem ad okot a magán lakásbérleti szerződés felmondására. Amennyiben az ingatlan bérleti díját az adós részére előzetesen, a csőd megállapítását megelőzően kifizették, a magán vagy kereskedelmi bérlő az adós vele szemben fennálló követelésére tekintettel jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva beszámítást végezhet;

3    a magán vagy kereskedelmi bérlő csődje esetén a magán vagy kereskedelmi bérbeadó kizárólag az általános szabályok szerint mondhatja fel a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződést, és a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződést nem lehet fizetési késedelemre alapítva felmondani, amennyiben a késedelem a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően fizetendő bérleti díj tekintetében állt be. A vagyonfelügyelőnek jogában áll az adós által kötött magán vagy kereskedelmi bérleti szerződést egy hónapos vagy a szerződésben kikötött ennél rövidebb felmondási idővel felmondani. Amennyiben az ingatlan nem került az adós birtokába a csőd megállapításáig, mind a vagyonfelügyelő, mind a másik fél jogosult elállni a szerződéstől. A szerződéstől való elállás vagy annak felmondása esetén a másik fél a csődeljárásban hitelezőként vagy beszámítás útján a szerződés idő előtti megszűnéséből eredő kárának megtérítését követelheti;

4.    a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az adós által kötött lízingszerződések tekintetében is.

A vagyonfelügyelőnek jogában áll dönteni a szerződés fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről, de amennyiben a másik fél felkéri a vagyonfelügyelőt e jogának gyakorlására, a vagyonfelügyelő köteles haladéktalanul, de legkésőbb hét napon belül értesítést küldeni arról, hogy teljesíti vagy elengedi-e az adós kötelezettségét. A vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság ezt az időszakot meghosszabbíthajta. Amennyiben a vagyonfelügyelő nem küld megfelelő időben értesítést a kötelezettség teljesítéséről vagy annak elengedéséről, nem jogosult a másik felet azelőtt kötelezni a szerződés teljesítésére, hogy az adós kötelezettségét teljesítette volna.

Lehetséges, hogy az adós által kötött egyes szerződések visszavonhatók. A bíróság például visszavonja az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése és a csőd megállapítása közötti időszakban kötött szerződéseket. Az időbeli követelmények mellett a visszavonás másik feltétele, hogy a szerződés a hitelezők érdekeit sértse. Amennyiben a hitelezők érdekei nem sérülnek, és a csődvagyon a visszavonás folytán nem nő, a visszavonás értelmetlen.

Főszabály szerint a csődbe ment adós vagy vagyonfelügyelője nem jogosult a szerződések módosítására. Ennek ellenére a szerződések módosíthatók, ha a csőd megállapítását követően csődegyezség megkötésére került sor. Ebben az esetben az adós és a hitelezők között létrejött megegyezés következményeként lehetséges az adósság csökkentése vagy a fizetési határidő meghosszabbítása. Ugyanezen eredmény a reorganizációs és az adósságátalakítási eljáráson keresztül is elérhető. A csődtörvény, a reorganizációs törvény és az adósságátalakítási törvény nem rendelkezik a követelésengedményezésről és az egyedi kötelezettségvállalásról, így azokra a kötelmi jogról szóló törvény általános szabályai vonatkoznak.

Reorganizációs eljárás és adósságátalakítási eljárás

Szerződések átalakítására lehetőség van a reorganizációs eljárás során. Az a megállapodás, amelynek értelmében a hitelező a reorganizációs eljárás megindításakor vagy a reorganizációs terv jóváhagyásakor felmondhat egy szerződést, semmis. A munkaszerződésből vagy a származékos ügyletből eredő követelések nem alakíthatók át a reorganizációs tervben.

Amennyiben az adósságátalakítási kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, a hitelező egy pénzügyi kötelezettségnek az adósságátalakítási kérelem benyújtása előtti megszegésére hivatkozva nem szüntethet meg olyan szerződést, amelyet az adóssal kötött, és amely az adós által átalakítani kívánt követelés alapját képezi, illetve nem tagadhatja meg erre hivatkozva kötelezettségének teljesítését. Az a megállapodás, amelynek értelmében a hitelező az adósságátalakítási kérelem benyújtásakor vagy az adósságátalakítási terv jóváhagyásakor felmondhat egy szerződést, semmis. Azok a kötelezettségek, amelyek az adósságátalakítási kérelem benyújtását követően kötött vagy esedékessé váló folyamatos szerződésekből fakadnak, átalakíthatók az adósságátalakítási eljárás során. Az adósságátalakítási terv előírhatja, hogy az adós által az adósságátalakítási kérelem benyújtását megelőzően kötött és az adóssal szemben az adósságátalakítási kérelem benyújtását követően esedékessé váló pénzügyi kötelezettséget keletkeztető hitelszerződés vagy más folyamatos szerződés az adósságátalakítási terv jóváhagyásával megszűnik. A szerződés megszűnésére az adós oldalán felmerülő okokból történő rendkívüli felmondás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az adósnak a szerződés megszűnéséből fakadó kötelezettségei átalakíthatók az adósságátalakítási tervben. Amennyiben lízingszerződésből eredő kötelezettség átalakítására kerül sor, a lízingbe adó hitelező az adósságátalakítási terv jóváhagyását követő egy héten belül rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A csőd megállapítását követően a csődeljárásban részt vevő hitelezők kizárólag a csődeljárásban terjeszthetik elő az adóssal szembeni követeléseiket. A vagyonfelügyelőt értesíteni kell az adóssal szemben a csőd megállapítását megelőzően keletkezett összes követelésükről, függetlenül azok alapjától, illetve esedékességétől. Csőd megállapítása esetén az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat megszüntetik, és a hitelező köteles a vagyonfelügyelőnek bejelenteni az igényét.

A reorganizációs és az adósságátalakítási eljárásban a reorganizációs terv, illetve az adósságátalakítási terv érvényességi ideje alatt csak azon hitelezők nem indíthatnak új eljárást, akiknek követelése az adott tervben szerepel. A reorganizáció során a végrehajtási eljárásokat felfüggesztik, kivéve azon végrehajtási eljárásokat, amelyek munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetésére irányuló követelésekre vonatkoznak. Az adósságátalakítási eljárásban a bíróság ideiglenes jogvédelem céljából a kérelem benyújtását vagy elbírálását megelőzően is felfüggesztheti a végrehajtási eljárásokat. A kérelem elfogadhatónak nyilvánítása esetén a bíróság felfüggeszti az adós vagyonával kapcsolatban pénzösszeg behajtására indított végrehajtási eljárásokat (vagy a kötelező végrehajtást), amíg az adósságátalakítási terv jóváhagyásra nem kerül, vagy az eljárás le nem zárul.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csődeljárás

A csődvagyont, illetve a csődvagyonba vonható eszközöket érintő vitákban az adós helyett a vagyonfelügyelőt illeti meg a bírósági eljárásban félként való részvétel joga. Amennyiben a csődvagyont érintően az adós által más személlyel szemben indított kereset vagy benyújtott más kérelem tárgyában a csőd megállapítása előtt indult bírósági eljárásban tárgyalást tartanak, vagy az adós bírósági eljárásban harmadik félként vesz részt, a vagyonfelügyelő – feladatkörének megfelelően – az adós helyett részt vehet az eljárásban. Amennyiben a vagyonfelügyelőnek ilyen eljárásról tudomása van, de abban nem vesz részt, az adós felperesként, kérelmezőként, vagy harmadik félként továbbra is részt vehet az eljárásban.

Ha az adós ellen ingatlannal kapcsolatos olyan bírósági eljárás van folyamatban, amely a csőd megállapítását megelőzően indult, de a követelésről még nem született ítélet, a bíróság a kereset alapján indult eljárásban a követelésről nem tart tárgyalást. A bíróság a felperes kérelmére újraindítja az eljárást, ha valamely felsőbb bíróság a csődöt megállapító ítéletet hatályon kívül helyezi, és a csődeljárás iránti kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedik, vagy ha a csődeljárást a csőd megállapítása után megszüntetik.

Amennyiben az adóssal szemben bizonyos vagyontárgy csődvagyon alóli kivételére irányuló, a csőd megállapítása előtt indult bírósági eljárás van folyamatban, a bíróság a követelésről tárgyalást tart. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő képviselheti az adóst az eljárásban. A vagyonfelügyelőt alperesként az adós jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik. Amennyiben a vagyonfelügyelő az eljárásban nem vesz részt, az eljárás a felperes kérelmére folytatódhat.

Amennyiben az adóssal szemben ingatlannal kapcsolatos olyan bírósági eljárás van folyamatban, amelyben az ítélettel szemben fellebbezésre van lehetőség, a csőd megállapítása után az adós helyett a vagyonfelügyelő fellebbezhet. Az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával fellebbezhet.

Amennyiben az adóssal szembeni közigazgatási intézkedést bíróság előtt megtámadják, a közigazgatási intézkedés megtámadására nyitva álló határidőt felfüggesztik.

Reorganizációs eljárás és adósságátalakítási eljárás

A reorganizációs kérelem benyújtását követően az eljáró bíróság a vállalkozásnak a reorganizációs tanácsadó hozzájárulását tartalmazó kérelme alapján dönthet úgy, hogy a vállalkozással szemben pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat a reorganizációs terv jóváhagyásáig vagy a reorganizációs eljárás lezárásáig felfüggeszti, kivéve, ha a még el nem bírált kérelmet munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetése iránti követelésre alapították. Az adósságátalakítási kérelem elfogadhatónak nyilvánítása esetén a bíróság felfüggeszti az adóssal szemben még el nem bírált pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat, amíg az adósságátalakítási terv jóváhagyásra nem kerül, vagy az eljárás le nem zárul.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők részvétele a csődeljárásban

A hitelező képviseli követelését a csődeljárásban. A hitelezők legkésőbb a csődeljárási hirdetmény Ametlikud Teadaandedben történő közzétételét követő két hónapon belül kötelesek a vagyonfelügyelőt értesíteni az adóssal szemben a csőd megállapítását megelőzően keletkezett összes követelésükről, függetlenül azok alapjától, illetve esedékességétől. A vagyonfelügyelőt a követelésről írásos bejelentésben kell értesíteni (hitelezői igénybejelentés). A hitelezőknek követelésüket a hitelezői gyűlésén meg kell védeniük (a követelések védelmére szolgáló gyűlés). A biztosítékokat a biztosított követeléssel együtt kell megvédeni. A követelés, annak besorolása, illetve annak biztosítása akkor tekinthető elfogadottnak, ha sem a vagyonfelügyelő, sem a többi hitelező nem támadja meg ezeket a követelések védelmére szolgáló gyűlésen. A követelések védelmére szolgáló gyűlésen elfogadott követelést és annak besorolását később nem lehet megtámadni.

Amellett, hogy minden hitelező a saját követelését és annak védelmét képviseli, a hitelezők a hitelezői gyűlésen keresztül részt vesznek a csődeljárás lefolytatásában is. A hitelezői gyűlésen hagyják jóvá a vagyonfelügyelő kijelölését, és választják meg a hitelezői választmányt, döntenek az adós vállalkozásának folytatásáról vagy megszüntetéséről, jogi személy adós esetén az adós megszüntetéséről, csődegyezséget hoznak létre, a törvényben meghatározott keretek között döntenek a csődvagyon értékesítésére vonatkozó kérdésekben, követeléseket védenek meg, döntenek a vagyonfelügyelő tevékenységével szemben emelt kifogásokról, döntenek a hitelezői választmány tagjainak díjazásáról és a törvényben a hitelezői gyűlés hatáskörébe utalt egyéb kérdésekben. Amennyiben a hitelezői gyűlés hitelezői választmányt választ, ez utóbbinak kötelessége többek között az összes hitelező érdekeinek védelme a csődeljárás során.

A hitelezők részvétele a reorganizációs eljárásban

A reorganizációs tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a hitelezőket a reorganizációs eljárás megindításáról és a vállalkozással szembeni követelésük adósságok jegyzéke szerinti mértékéről. Ennek érdekében a tanácsadó a hitelezőknek reorganizációs értesítést küld. Amennyiben egy hitelező, akinek követelését át kívánják alakítani a reorganizációs terv alapján, nem ért egyet a reorganizációs értesítésben szereplő információval, a hitelező a reorganizációs értesítésben meghatározott határidőn belül írásos értesítést küld a reorganizációs tanácsadónak, amelyben leírja, hogy a reorganizációs értesítésben szereplő követelés mely részeivel nem ért egyet, és bizonyítékokat szolgáltat ezen álláspontjának alátámasztására. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen értesítés, feltételezendő, hogy a hitelező egyetért a követelés mértékével. Amennyiben a reorganizációs tanácsadó nem ért egyet a hitelező értesítésében foglaltakkal, az értesítést a bizonyítékokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróság felé, és alátámasztja, hogy miért nem ért egyet az értesítésben foglalt információkkal. A reorganizációs tanácsadó indokolja az álláspontját. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról és terjedelméről.

A hitelezők részvétele az adósságátalakítási eljárásban

Az adósságátalakítási eljárás azokat a hitelezőket érinti, akiknek adóssal szembeni követelése az adósságátalakítási kérelem benyújtását megelőzően válik esedékessé. A bíróság – szükség esetén a hitelezők véleményének meghallgatása és további információk vagy dokumentumok bekérését követően – dönt az adósságátalakítási kérelem elfogadhatóságáról. A kérelem elfogadhatóságáról szóló határozatot megküldik az adósnak és minden olyan hitelezőnek, akiknek követelését az adós át kívánja alakítani. A kérelem elfogadhatóvá nyilvánítása esetén a hitelező egy pénzügyi kötelezettségnek az adósságátalakítási kérelem benyújtása előtti nemteljesítésére hivatkozva nem szüntethet meg olyan szerződést, amelyet az adóssal kötött, és amely az adós által átalakítani kívánt követelés alapját képezi, illetve nem tagadhatja meg a teljesítést erre hivatkozva. Az adósságátalakítási terv hitelezőnek való kézbesítése során a bíróság a hitelező számára az adósságátalakítási terv kézhezvételétől számított legalább kéthetes, de legfeljebb négyhetes határidőt állapít meg arra, hogy a bíróság vagy a tanácsadó felé véleményt nyilváníthasson. A hitelező véleményt nyilvánít arra vonatkozóan, hogy egyetért-e az adós követeléssel és biztosítékkal kapcsolatban szolgáltatott információival, az adós adósságszámításával és az adós által javasolt adósságátalakítási módszerrel. Amennyiben a hitelező nem ért egyet az adós által javasolt adósságátalakítási módszerrel, jeleznie kell, hogy az adósság másfajta átalakításához hozzájárulna-e. Amennyiben a hitelező, akinek követelését át kívánják alakítani, nem ért egyet az adósságok jegyzékében az adós által feltüntetett információval, a bíróság által meghatározott határidőn belül értesítést küld a bíróságnak vagy – amennyiben a bíróság így rendelkezik – a tanácsadónak, amelyben leírja, hogy a követelés mely részeivel nem ért egyet, és bizonyítékokat szolgáltat ezen álláspontjának alátámasztására. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen értesítés, feltételezendő, hogy a hitelező egyetért a követelés mértékével. Amennyiben az adós vagy a tanácsadó nem ért egyet a hitelező értesítésében foglaltakkal, az értesítést a bizonyítékokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróság felé, és alátámasztja, hogy miért nem ért egyet az értesítésben foglalt információkkal. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós vagyona a csődöt megállapító ítélet alapján válik csődvagyonná, és a hitelezők követeléseinek kielégítésére, valamint a csődeljárás lefolytatásának fedezésére szolgál. A csődvagyon az adós csőd megállapításakor meglévő vagyona, valamint az a vagyon, amelyet az adós a csődeljárás lefolytatása alatt követel vissza vagy szerez. Az adós azon vagyona, amelyre törvény erejénél fogva nem lehet pénzkövetelést támasztani, nem tartozik a csődvagyonba.

A csőd megállapításakor az adós azon joga, hogy kezelje a csődvagyont, és rendelkezzen arról, átszáll a vagyonfelügyelőre. A csőd megállapítása után az adós csődvagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezései semmisek. A csőd megállapítása előtt a bíróság megtilthajta az adósnak, hogy a vagyon vagy a vagyon egy része felett az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül rendelkezzen.

A vagyonfelügyelő birtokba veszi az adós vagyonát, és a csődöt megállapító ítélet meghozatalát követően haladéktalanul megkezdi a csődvagyon kezelését. A vagyonfelügyelő törvény eltérő rendelkezésének hiányában visszaköveteli az adós harmadik felek birtokában lévő eszközeit a csődvagyon részére. A csődvagyon kezelése minden olyan csődvagyonnal kapcsolatos tevékenységet magában foglal, amely a csődvagyon megőrzéséhez és a csődeljárás lefolytatásához szükséges, valamint jogi személy adós esetén, vagy ha az adós egy szervezet, az adós tevékenységének irányítását, egyéni vállalkozó adós esetén pedig az adós üzleti tevékenységének szervezését is. A jogi személy adós elleni csődeljárás során a vagyonfelügyelőt a jogi személyen belül működő ügyvezető szerv olyan jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik, amelyek a csődeljárás céljával nem ellentétesek. A vagyonfelügyelő felelőssége az ügyvezető szerv tagjának felelősségével egyezik meg.

A vagyonfelügyelő csak a bíróság engedélyével köthet a csődvagyonra vonatkozó készpénzes ügyletet. A vagyonfelügyelő nem teljesít a hitelezők felé készpénzes kifizetést a vagyonfelosztás arányában. A vagyonfelügyelő csak a hitelezői választmány hozzájárulásával köthet a csődeljárás szempontjából különösen jelentős ügyletet. Különösen jelentős ügyletek elsősorban a kölcsönök, illetve a csődvagyonban szereplő vállalkozás esetén bármely, a vállalkozás rendszeres üzleti tevékenységének körén kívül eső ügyletek. A vagyonfelügyelő nem köthet ügyletet saját magával vagy hozzátartozójával a csődvagyonnal kapcsolatban vagy annak terhére, illetve nem köthet hasonló jellegű vagy egyébként összeférhetetlen ügyleteket, és nem fogadhat el ellenszolgáltatást az ilyen ügyletek következtében felmerült költségekért.

A vagyonfelügyelő az első hitelezői gyűlést követően megkezdheti a csődvagyon értékesítését, kivéve, ha a hitelezők a gyűlésen ellenkezően döntenek. Amennyiben az adós fellebbezéssel él a csődöt megállapító ítélettel szemben, az adós vagyonát hozzájárulása nélkül a járásbírósághoz benyújtott fellebbezés tárgyalása előtt nem lehet értékesíteni. E korlátozások nem vonatkoznak a különösen romlandó, értéküket gyorsan elvesztő vagy csak különösen nagy költségek árán tárolható vagy megőrizhető vagyontárgyakra. Amennyiben az adós vállalkozásának üzleti tevékenysége folytatódik, a vagyontárgyak értékesítésére nincs lehetőség, ha ez az üzleti tevékenység folytatását akadályozza. Amennyiben csődegyezségi javaslat benyújtására kerül sor, a vagyontárgyakat csak akkor lehet a csődegyezség elfogadása előtt értékesíteni, ha a hitelezői gyűlés – a csődegyezségi javaslattól függetlenül – úgy dönt, hogy az értékesítésre sor kerülhet. A csődvagyont árverésen, a végrehajtási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárás szerint értékesítik.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Az adós csődvagyonával szemben előterjesztendő követelések

Az adóssal szemben a csőd megállapítása előtt keletkezett követeléseket az adós csődvagyona ellen kell előterjeszteni azok jogalapjától és esedékességétől függetlenül. A csőd megállapításakor törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóssal szemben minden hitelező követelése azonnal esedékessé válik. Amennyiben egy hitelező a bírósághoz már benyújtotta keresetét, de annak elbírálására még nem került sor, a bíróság felfüggeszti az eljárást, és a hitelezőnek a vagyonfelügyelőnél kell követelését előterjesztenie. Amennyiben egy hitelező a bírósághoz már benyújtotta keresetét, és a bíróság azt jogerősen elbírálta, a hitelezőnek követelését továbbra is a vagyonfelügyelőnél kell előterjesztenie, de a követelést megvédettnek kell tekinteni. Amennyiben az adós a bírósági döntést megtámadhatta volna, azt a vagyonfelügyelő teheti meg.

A csődeljárás megindítása után keletkezett követelések kezelése

A csőd megállapítását követően a csődeljárásban részt vevő hitelezők kizárólag a csődtörvényben meghatározott eljárás keretei között terjeszthetik elő az adóssal szembeni követeléseiket. A követeléseket csak a vagyonfelügyelőnél lehet előterjeszteni, és csak azok a követelések terjeszthetők elő, amelyek a csőd megállapítását megelőzően keletkeztek. A csőd megállapítását követően keletkezett követeléseket a csődeljárás lezárása előtt nem lehet előterjeszteni. Figyelembe kell venni, hogy jogi személyek esetében a csődeljárás lezárása többnyire a jogi személy felszámolásával jár, ennek következtében pedig a csődeljárást követően nincs többé olyan személy, akivel szemben a követelést elő lehetne terjeszteni. Ezért elővigyázatosnak kell lenni, és a csődben lévő jogi személlyel való ügyletkötés során e kockázatot figyelembe kell venni. A csődeljárás során keletkező követeléseket a természetes személy adóssal szemben a csődeljárást követően az általános szabályok szerint lehet előterjeszteni. A csődeljárás során a jogi személy adós jogellenes magatartása következtében keletkezett kártérítési kötelezettségek konszolidált kötelezettségek, ennek megfelelően az adós kötelezhető arra, hogy azokat a csődeljárás alatt, az általános szabályok szerint teljesítse. A csődvagyonra vonatkozó végrehajtási eljárás lefolytatása szintén lehetséges a teljesítendő kötelezettségek tekintetében.

Felmerülhet olyan helyzet is, hogy az adós a csőd megállapítása után a csődvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozóan rendelkezik. Az ilyen rendelkezés semmis, mivel a csőd megállapításakor az adós azon joga, hogy kezelje a csődvagyont, és rendelkezzen arról, átszáll a vagyonfelügyelőre. Amennyiben az adós ennek ellenére rendelkezést tesz, a másik fél által a rendelkezés alapján átruházott eszközöket visszaszolgáltatják, ha azok bekerültek a csődvagyonba, vagy megfelelő kompenzációt biztosítanak, ha a csődvagyon az átruházás folytán nőtt. Amennyiben az adós a csőd megállapításának napján rendelkezett a vagyontárgyról, vélelmezendő, hogy a rendelkezésre a csőd megállapítását követően került sor. Amennyiben az adós a csőd megállapítása előtt rendelkezett jövőbeli követeléséről, a csőd megállapítása után keletkezett követelések tekintetében a rendelkezés a csőd megállapításakor semmissé válik. A természetes személy adós a vagyonfelügyelő hozzájárulásával rendelkezhet a csődvagyonról. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélküli rendelkezés semmis.

A reorganizációs eljárás és az adósságátalakítási eljárás megindítása után keletkezett követelések kezelése

A reorganizációs terv érvényességi ideje alatt nem lehet a reorganizációs terv tárgyát képező követelésre alapozott keresetet benyújtani. Egyéb követelések tekintetében lehetséges kereset benyújtása. Az adósságátalakítási terv érvényességi ideje alatt nem lehet az adósságátalakítási terv tárgyát képező követelésre alapozott keresetet vagy kérelmet benyújtani. Egyéb követelések tekintetében lehetséges kereset benyújtása. Az adósságátalakítási terv jóváhagyása nem korlátozza a hitelező ahhoz való jogát, hogy az adósságátalakítási tervben nem szereplő követelés tekintetében bírósági eljárást indítson. A hitelező bíróság előtt támadhatja meg a követelés mértékét is a jóvá nem hagyott összeghatárig.

Az adós reorganizációs vagy adósságátalakítási kérelmének benyújtása felfüggeszti az adóssal szembeni követelések elévülési idejét. A reorganizációs kérelem benyújtását követően az eljáró bíróság a vállalkozásnak a reorganizációs tanácsadó hozzájárulását tartalmazó kérelme alapján dönthet úgy, hogy a vállalkozással szemben pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat a reorganizációs terv jóváhagyásáig vagy a reorganizációs eljárás lezárásáig felfüggeszti, kivéve, ha a még el nem bírált kérelmet munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetése iránti követelésre alapították. Az adósságátalakítási kérelem elfogadhatónak nyilvánítása esetén a bíróság felfüggeszti az adóssal szemben még el nem bírált pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat, amíg az adósságátalakítási terv jóváhagyásra nem kerül, vagy az eljárás le nem zárul.

A reorganizációs terv nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, aki egy vállalkozás kötelezettségének teljesítéséért együttesen és egyetemlegesen felelős. Az adósságátalakítási terv jóváhagyása nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, aki az adós kötelezettségének teljesítéséért együttesen és egyetemlegesen felelős.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések csődeljárásbeli előterjesztésére, igazolására és elfogadására vonatkozó szabályok

A hitelezők legkésőbb a csődeljárási hirdetmény Ametlikud Teadaandedben történő közzétételét követő két hónapon belül kötelesek a vagyonfelügyelőt értesíteni az adóssal szemben a csőd megállapítását megelőzően keletkezett összes követelésükről, függetlenül azok alapjától, illetve esedékességétől. A csőd megállapításakor az adóssal szemben minden hitelező követelése azonnal esedékessé válik. A vagyonfelügyelőt a követelésről írásos bejelentésben kell értesíteni (hitelezői igénybejelentés). A hitelezői igénybejelentés határozza meg a követelés tartalmát, alapját, mértékét, valamint azt, hogy a követelés biztosított-e. Az igénybejelentéshez csatolni kell az abban megfogalmazott körülmények bizonyítására szolgáló dokumentumokat. A vagyonfelügyelő ellenőrzi az előterjesztett követelések megalapozottságát és azok biztosítékainak fennállását. A hitelezők és az adós a követelések védelmére szolgáló gyűlést megelőzően a követelések és azok biztosítékai ellen írásos kifogással élhetnek a vagyonfelügyelőnél.

A hitelezők követelésüket a hitelezői gyűlésén védik meg (a követelések védelmére szolgáló gyűlés). A biztosítékokat a biztosított követeléssel együtt kell megvédeni. A követelések védelmére szolgáló gyűlésen a követeléseket azok előterjesztésének sorrendjében hallgatják meg. A követelés, annak besorolása, illetve annak biztosítása akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt sem a vagyonfelügyelő, sem a többi hitelező nem támadja meg a követelések védelmére szolgáló gyűlésen, illetve ha a gyűlésen a kifogást benyújtó vagyonfelügyelő vagy hitelező a kifogását visszavonja. A vagyonfelügyelő a követelések védelmére szolgáló gyűlésen köteles a követeléssel vagy annak biztosítékával szemben kifogással élni, amennyiben erre van jogalap. A követelések védelmére szolgáló gyűlésen védelem nélkül elfogadottnak kell tekinteni azokat a követeléseket, amelyeket jogerős bírósági vagy döntőbírósági ítélettel elbíráltak, a követeléseknek azokat a biztosítékait, amelyeket jogerős bírósági vagy döntőbírósági ítélettel elfogadtak, és a követeléseknek azokat a biztosítékait, amelyeket az ingatlan-nyilvántartásba, a hajózási lajstromba, a kereskedelmi biztosítékok jegyzékébe, vagy az észt központi biztosítéknyilvántartásba bejegyeztek. Az elfogadott követelésekről jegyzék készül.

A követelések védelmére szolgáló gyűlés jegyzőkönyve követelésekre és azok biztosítékaira lebontva tartalmazza, hogy azokat elfogadták-e, hogy ki nyújtott be kifogást a követelés, annak besorolása vagy a követelés biztosítéka ellen. A jegyzőkönyv emellett tartalmazza, hogy ki vonta vissza az általa benyújtott kifogást. Amennyiben a hitelező követelését nem fogadták el, és a hitelező nem nyújtott be keresetet a követelés elfogadtatása céljából, vagy a bíróság a keresetet elutasította, a hitelező más hitelezők követelésével szemben támasztott kifogását figyelmen kívül kell hagyni. Ha a hitelező követelésével szemben más kifogás benyújtására nem került sor, a követelést elfogadottnak kell tekinteni. A követelések védelmére szolgáló gyűlésen elfogadott követelést és annak besorolását később nem lehet megtámadni.

A követelések reorganizációs és adósságátalakítási eljárásbeli előterjesztésére, igazolására és elfogadására vonatkozó szabályok

A reorganizációs eljárásban az adós terjeszti be az adósságok jegyzékét, amelyben meghatározzák az összes vele szemben érvényesíthető követelést és azok hitelezőit. Ennek megfelelően a hitelezők nem terjesztenek elő követeléseket. Amennyiben egy hitelező, akinek követelését át kívánják alakítani a reorganizációs terv alapján, nem ért egyet követelésének a reorganizációs eljárásban meghatározott mértékével, írásos értesítést küld a reorganizációs tanácsadónak, amelyben leírja, hogy a reorganizációs értesítésben szereplő követelés mely részeivel nem ért egyet, és bizonyítékokat szolgáltat ezen álláspontjának alátámasztására. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen értesítés, feltételezendő, hogy a hitelező egyetért a követelés mértékével. Az adós kifogással élhet a hitelező által megfogalmazott véleménnyel szemben, de köteles álláspontját alátámasztani. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról és terjedelméről.

Az adósságátalakítási eljárásban az adós nyújtja be az adósságátalakítási tervet, amelyben leírja az általa átalakítani kívánt követeléseket és az átalakítás módját. A reorganizációs eljáráshoz hasonlóan a hitelezők itt sem terjesztenek elő követeléseket. Amennyiben egy hitelező, akinek követelését át kívánják alakítani, nem ért egyet az adósságok jegyzékében az adós által feltüntetett információval, a bíróság által meghatározott határidőn belül értesítést küld a bíróságnak vagy – amennyiben a bíróság így rendelkezik – a tanácsadónak, amelyben leírja, hogy a követelés mely részeivel nem ért egyet, és bizonyítékokat szolgáltat ezen álláspontjának alátámasztására. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen értesítés, feltételezendő, hogy a hitelező egyetért a követelés mértékével. Amennyiben az adós vagy a tanácsadó nem ért egyet a hitelező értesítésében foglaltakkal, az értesítést a bizonyítékokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróság felé, és alátámasztja, hogy miért nem ért egyet az értesítésben foglalt információkkal. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Főszabály szerint a hitelezőket egyenlően kell kezelni. Ennek ellenére bizonyos hitelezőkre meghatározott kivételeket kell alkalmazni, amelyek következtében ők előjogokkal rendelkeznek

Mielőtt az arányos kifizetésekre sor kerülne, a csődeljáráshoz kapcsolódó kifizetéseket az alábbi sorrendben kell teljesíteni a csődvagyonból:

1. a vagyontárgyak kizárásából vagy behajtásából származó követelések;

2. az adósnak és eltartottjainak fizetendő tartás;

3. konszolidált kötelezettségek;

4. a csődeljárás során felmerült költségek és kiadások.

E kifizetések után a hitelezők követeléseit az alábbi sorrendben elégítik ki:

1. elfogadott, biztosított követelések;

2. egyéb, határidőn belül előterjesztett, elfogadott követelések;

3. egyéb, határidőn túl előterjesztett, de elfogadott követelések.

Egyetemlegesen felelős adósok esetén az adós kötelezettsége tekintetében polgári jogi felelősséget meg lehet állapítani. Ebben az esetben az egyetemlegesen felelős adós – az adós fizetésképtelenségétől függetlenül – felel a hitelezőnek. Amennyiben az egyetemlegesen felelős adós kielégíti a hitelező által az adós ellen előterjesztett kötelezettség egy részét, e részt a követelésből levonják.

Lehetőség van arra is, hogy az adós kötelezettségét törvény alapján harmadik félre ruházzák át. Amennyiben a munkáltató válik fizetésképtelenné, azaz megállapítják a munkáltató csődjét, vagy megszüntetik a csődeljárást, a munkavállaló számára minden, a munkáltató fizetésképtelenségének megállapítását megelőző munkabért és szabadságot megtérítenek, valamint minden, a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően vagy követően a munkaszerződés felmondásakor esedékes juttatást kifizetnek. Amennyiben a munkáltató fizetésképtelen, a csődeljárásban az esedékes, de nem teljesített munkanélküliségi biztosítások tekintetében az állam jár el hitelezőként.

A reorganizációs eljárásban és az adósságátalakítási eljárásban nem lehet csődvagyonról beszélni, és a követelések a reorganizációs terv vagy az adósságátalakítási terv szerint kerülnek kielégítésre. A reorganizációs terv nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, aki egy vállalkozás kötelezettségének teljesítéséért együttesen és egyetemlegesen felelős. Amennyiben a vállalkozás kötelezettségéért együttesen és egyetemlegesen felelős személy a kötelezettséget teljesíti, ő a vállalkozással szemben csak a kötelezettség olyan mértékű teljesítését követelheti, amelyért a vállalkozás a reorganizációs terv szerint felelős. Az adósságátalakítási terv jóváhagyása nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, aki az adós kötelezettségének teljesítéséért együttesen és egyetemlegesen felelős. Amennyiben az adós kötelezettségéért együttesen és egyetemlegesen felelős személy a kötelezettséget teljesíti, ő az adóssal szemben csak a kötelezettség olyan mértékű teljesítését követelheti, amelyért az adós az adósságátalakítási terv szerint felelős.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A csődeljárás lezárása és a lezárás hatásai

A csődeljárás befejeződhet a csődeljárás iránti kérelem elutasításával, a csődeljárás megszüntetésével, a csőd okainak megszűnését követően, a hitelezők hozzájárulásával, a zárójelentés jóváhagyásával, a csődegyezség elfogadásával vagy a törvényben meghatározott egyéb okokból.

A bíróság az adós fizetésképtelenségétől függetlenül, a csőd megállapítása nélkül szünteti meg az eljárást, ha az adós vagyona nem fedezi a csődeljárás költségeit, és a vagyontárgyak visszaszerzésére vagy visszakövetelésére, vagy az ügyvezető szerv tagja elleni keresetindításra nincs lehetőség. A bíróság az adós fizetésképtelenségétől függetlenül, a csőd megállapítása nélkül megszüntetheti az eljárást akkor is, ha az adós vagyona elsősorban visszaszerzésre irányuló követelésekből vagy harmadik személyek elleni követelésből áll, és e követelések kielégítésére kevés az esély. A bíróság nem szünteti meg az eljárást, amennyiben az adós, a hitelező vagy harmadik fél a csődeljárás költségeinek bíróság által meghatározott összegét az erre előírt számlára letétbe helyezi. Amennyiben a jogi személy adós elleni csődeljárást szüntetik meg, az ideiglenes vagyonfelügyelő felszámolási eljárás nélkül az eljárás lezárásáról hozott ítélet jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül felszámolja a jogi személyt. Amennyiben a csődeljárás megszüntetésekor az adósnak bármilyen vagyona van, első helyen az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazása és indokolt költségei kerülnek kielégítésre.

A bíróság az adós kérelmére szünteti meg a csődeljárást, ha a csődeljárás alapjául szolgáló okok megszűntek, feltéve, hogy az adós bizonyítja, hogy nem fizetésképtelen, vagy ha a csődöt arra tekintettel állapították meg, hogy valószínűsítették, hogy a jövőben válna fizetésképtelenné, bizonyítja, hogy nem valószínű, hogy fizetésképtelenné válik. Ha a csődeljárást azért szüntetik meg, mert az annak alapjául szolgáló okok megszűntek, a jogi személyt nem szüntetik meg.

A bíróság az adós kérelmére szünteti meg a csődeljárást, ha a követelésüket határidőn belül előterjesztő hitelezők hozzájárultak az eljárás lezárásához. Ha a jogi személy adós véglegesen fizetésképtelen, a bíróság az eljárást lezáró ítéletében dönt a jogi személy adós felszámolásáról.

A csődeljárások a zárójelentés jóváhagyásával zárulnak, amelyet a vagyonfelügyelő terjeszt a hitelezői választmány és a bíróság elé. A zárójelentésben a vagyonfelügyelő tájékoztatást nyújt a csődvagyonról és az annak értékesítése során befolyt összegről, a kifizetésekről, a hitelezők által elfogadott követelésekről, a benyújtott és a még be nem nyújtott keresetekről stb. A hitelezők a bíróság előtt kifogással élhetnek a zárójelentéssel szemben. A bíróság dönt a zárójelentés jóváhagyásáról és a csődeljárás lezárásáról. A bíróság a zárójelentést nem hagyja jóvá, és ítéletében a vagyonfelügyelőnek visszaküldi a csődeljárás folytatása céljából, ha a zárójelentésből az derül ki, hogy az adós vagy a hitelezők jogai a csődeljárás során sérültek.

A csődeljárás csődegyezség megkötésével is lezárulhat. A csődegyezség az adós és a hitelezők közötti, az adósságok kifizetésére vonatkozó megállapodás, amely az adósságok csökkentését vagy a fizetési határidő meghosszabbítását tartalmazza. Csődegyezséget a csődeljárás során, a csőd megállapítását követően, az adós vagy a vagyonfelügyelő javaslatára lehet kötni. A hitelezői gyűlés a csődegyezség elfogadásáról határozatban dönt. A bíróság dönt a csődegyezség jóváhagyásáról. A bíróság a csődeljárást a csődegyezséget jóváhagyó ítéletével lezárja.

Amennyiben a csődeljárás a csőd megállapítását követő két éven belül nem zárul le, a vagyonfelügyelő a csődeljárás lezárásáig hat havonta jelentést tesz a hitelezői választmánynak és a bíróságnak. Ebben a jelentésben a vagyonfelügyelő ismerteti a csődeljárás elhúzódásának okait, és tájékoztatást nyújt az értékesített és a nem értékesített csődvagyonról, valamint a csődvagyon kezeléséről. A bíróság, törvény eltérő rendelkezése hiányában, a csődeljárás lezárásakor felmenti a vagyonfelügyelőt. A bíróság megtagadhatja a vagyonfelügyelő felmentését, ha a csődeljárás lezárásakor a csődvagyon még nem került teljes mértékben értékesítésre, a csődvagyonra tekintettel még pénzösszegeket fizetnek ki, a vagyonfelügyelő által indított kereseteket még nem tárgyalták, vagy a vagyonfelügyelőnek szándékában áll, vagy kötelessége keresetet indítani. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő a csődeljárás lezárását követően is folytatja tevékenységét. Amennyiben a csődeljárás végét és a vagyonfelügyelő felmentését követően a csődvagyonba kifizetés érkezik, a felosztás során letétbe helyezett pénzösszeg elérhetővé válik, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a csődvagyon olyan vagyontárgyakat tartalmaz, amelyeket a felosztási terv elkészítése során nem vettek figyelembe, a bíróság hivatalból, illetve a vagyonfelügyelő vagy a hitelező kérelmére ítéletében utólagos felosztásról dönthet.

A reorganizációs eljárás lezárása és a lezárás hatásai

A reorganizációs eljárás befejeződik, ha azt idő előtt lezárják, a reorganizációs tervet semmissé nyilvánítják, a reorganizációs tervet idő előtt végrehajtják, vagy a reorganizációs terv végrehajtására abban szabott határidő lejár. Amennyiben a reorganizációs tervet idő előtt hajtják végre, a reorganizációs eljárás akkor zárul le, ha a vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtására szabott határidőn belül a reorganizációs tervben vállalt összes kötelezettségét teljesítette.

A reorganizációs eljárást idő előtt csak a reorganizációs terv jóváhagyását megelőzően lehet lezárni. A bíróság idő előtt lezárja a reorganizációs eljárást, amennyiben a vállalkozás az együttműködési kötelezettségét megszegi, vagy a bíróság által a reorganizációs tanácsadó vagy szakértő díjazására és költségeire tekintettel megállapított összeget nem helyezi letétbe, a reorganizációs tervet nem hagyják jóvá, a vállalkozás erre irányuló kérelmet terjeszt elő, a reorganizációs eljárás megindításának okai megszűnnek, a vállalkozás vagyonát felélték, vagy a hitelezők érdeke sérült, a reorganizációs tervet nem nyújtották be határidőn belül, vagy a követelés nem egyértelmű. Amennyiben a bíróság idő előtt zárja le a reorganizációs eljárást, a reorganizációs eljárás megindításának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik.

A reorganizációs terv végrehajtására szabott határidő leteltével a reorganizációs eljárást lezárják.

A reorganizációs eljárás befejeződhet a reorganizációs terv megsemmisítésével is. A reorganizációs tervet semmissé nyilvánítják, ha a vállalkozást a reorganizációs terv jóváhagyása után csődbűncselekmény vagy végrehajtási eljárással kapcsolatos más bűncselekmény miatt elítélik, a vállalkozás a reorganizációs tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha a reorganizációs terv érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy a vállalkozás a reorganizációs tervben foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni, a reorganizációs tanácsadó kérelme alapján, ha a felügyeletre tekintettel juttatott díjat nem fizetik meg, vagy ha a vállalkozás felügyeleti kötelezettségének ellátása során nem működik együtt kellő mértékben a reorganizációs tanácsadóval, vagy a reorganizációs tanácsadónak nem adja át a felügyeleti kötelezettségének ellátásához általa kért információkat, ha a vállalkozás kérelmet nyújt be a reorganizációs terv megsemmisítése céljából, vagy ha a vállalkozás csődjét megállapítják. Amennyiben a bíróság megsemmisíti a reorganizációs tervet, a reorganizációs eljárás megindításának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik.

Az adósságátalakítási eljárás lezárása és a lezárás hatásai

Az adósságátalakítási eljárás befejeződhet az adósságátalakítási kérelem elutasításával, az adósságátalakítási terv megsemmisítésével, az eljárás lezárásával vagy az adósságátalakítási tervben az annak végrehajtására szabott határidő lejártával. Amennyiben az adósságátalakítási tervet idő előtt hajtják végre, az adósságátalakítási eljárás akkor zárul le, ha az adós az adósságátalakítási terv végrehajtására szabott határidőn belül az adósságátalakítási tervben vállalt összes kötelezettségét teljesítette.

A bíróság az adósságátalakítási tervet az adós kérelmére, az adós csődjének megállapítását követően megsemmisíti. A bíróság az adósságátalakítási tervet megsemmisíti, ha az adós az adósságátalakítási tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha az adósságátalakítási terv érvényességi ideje legalább felének lelteltét követően egyértelmű, hogy az adós az abban foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni, az adósnak nincs már a fizetőképességét érintő problémája, vagy azt sikeresen megoldotta, az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból tárgyi szempontból téves vagy hiányos információt szolgáltatott vagyonáról, jövedelméről, hitelezőiről vagy kötelezettségeiről, az adós az adósságátalakítási tervben nem szereplő hitelezője számára kifizetést teljesített, ezzel jelentősen károsítva a hitelezők érdekeit, az adós felügyeleti kötelezettségének ellátása során nem működik együtt kellő mértékben a bírósággal vagy a tanácsadóval, vagy nem adja át a felügyeleti kötelezettség ellátásához szükséges információkat, vagy ha a bíróság által a tanácsadó vagy szakértő díjazására és költségeire tekintettel megállapított összeget nem helyezi letétbe. Az adósságátalakítási terv megsemmisítésével az adósságátalakítási kérelem elfogadásának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A hitelezők jogai a csődeljárás lezárását követően

A csődeljárás lezárását követően azokat a követeléseket, amelyeket a csődeljárás során előterjeszthettek volna, de ezt nem tették meg, és azokat követeléseket, amelyeket előterjesztettek, de azok kielégítése nem történt meg, illetve amelyekkel szemben az adós kifogással élt, a hitelezők az általános szabályok szerint előterjeszthetik az adóssal szemben. Ebben az esetben a kamat és a késedelmi kamat számítása során nem veszik figyelembe a csődeljárás időtartamát.

Ha a természetes személy adóst felmentik a csődeljárás során nem teljesített kötelezettségei alól, a hitelezők által az adóssal szemben a csődeljárásban előterjesztett követelések – ideértve azon hitelezők követeléseit is, akik a csődeljárásban követelésüket nem terjesztették elő, kivéve a szándékosan, jogsértő magatartással okozott károkért való kártérítést és a gyermek- vagy szülőtartást – megszűnnek.

A csődeljárás lezárását követően a hitelezők az adóssal szemben fennálló, a csődeljárásban kielégítést nem nyert konszolidált követeléseiket is előterjeszthetik. Azok a csődeljárás során felmerülő követelések, amelyeket a csődeljárásban nem lehetett előterjeszteni, az általános szabályok szerint szintén előterjeszthetők az adóssal szemben. Ebben az esetben az elévülési idő a csődeljárás lezárásakor kezdődik. A hitelező csődeljárásban elfogadott követelésének a csődeljárásban ki nem elégített mértékéig az ítélet a végrehajtható okirat, kivéve, ha az adós a követeléssel szemben kifogást nyújtott be, vagy a bíróság a hitelező követelését elfogadta.

A hitelezők jogai a reorganizációs eljárás lezárását követően

Amennyiben a reorganizációs eljárást a reorganizációs terv végrehajtására szabott határidő leteltével zárják le, a hitelező a reorganizációs terv alapján átalakított követelését csak a reorganizációs tervben meghatározott, de az alapján ki nem elégített mértékig érvényesítheti.

Amennyiben a reorganizációs tervet semmissé nyilvánítják, vagy azt idő előtt megszüntetik, a reorganizációs eljárás megindításának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik. Azon hitelező vállalkozással szemben fennálló követelése, akinek követelését a reorganizációs terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül. Tekintettel kell azonban lenni a hitelezőnek a reorganizációs terv végrehajtásából származó hasznaira.

A hitelezők jogai az adósságátalakítási eljárás lezárását követően

Amennyiben a kérelmet elutasítják, vagy az eljárást lezárják, a kérelem elfogadhatóvá nyilvánításának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik. Azon hitelező adóssal szemben fennálló követelése, akinek követelését az adósságátalakítási terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül. Tekintettel kell azonban lenni a hitelezőnek az adósságátalakítási terv végrehajtásából származó hasznaira.

Amennyiben az adósságátalakítási terv végrehajtására szabott határidő letelik, a hitelező az adósságátalakítási terv alapján átalakított követelését csak az adósságátalakítási tervben meghatározott, de az alapján ki nem elégített mértékig érvényesítheti.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csődeljárás

Amennyiben a csődeljárás iránti kérelemnek helyt adnak, vagy a csődeljárás csődegyezséggel zárul, a csődeljárás költségeit a csődvagyonból fizetik meg. Amennyiben a bíróság a hitelező csődeljárás iránti kérelmét elutasítja, vagy az eljárás azért zárul le, mert a hitelező a csődeljárás iránti kérelmét visszavonja, a csődeljárás költségeit a hitelező fizeti meg. A csődeljárás megszüntetése esetén a bíróság a csődeljárással kapcsolatos költségek viselésének arányáról a körülményekre tekintettel határoz.

Amennyiben az adós kérelme alapján indult eljárást csőd megállapítása nélkül szüntetik meg, és az adós vagyona a kifizetéseket nem fedezi, a bíróság kötelezi az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és indokolt költségeinek megfizetésére, de dönthet úgy is, hogy azokat állami forrásokból kell fedezni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását és költségeit állami forrásokból maximum 397 euró összeghatárig lehet fedezni (beleértve a jogszabály által előírt adót, kivéve a hozzáadottérték-adót). A bíróság nem rendeli el az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és költségeinek állami forrásokból történő kifizetését, amennyiben az adós, a hitelező vagy harmadik fél az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és költségeinek a bíróság által meghatározott összegét az erre előírt számlára letétbe helyezi.

Reorganizációs eljárás

Reorganizációs eljárás megindítása esetén a bíróság határidőt szab a vállalkozásnak, amelyen belül a vállalkozás köteles a reorganizációs tanácsadó díjazásának és költségeinek bíróság által meghatározott összegét az erre előírt számlára letétbe helyezni. Amennyiben a vállalkozás ezt az összeget nem helyezi letétbe, a bíróság lezárja a reorganizációs eljárást. A reorganizációs tanácsadó díjazásának és költségeinek mértékét a reorganizációs tanácsadó felmentésekor vagy a reorganizációs terv jóváhagyásakor a bíróság határozza meg a reorganizációs tanácsadó tevékenységéről és költségeiről szóló jelentés alapján.

Amennyiben a bíróság a reorganizációs eljárás során szakértőket alkalmaz, a szakértőknek joguk van az eljárásuk során szükséges és igazolt költségeik megtérítésére, illetve a kötelezettségeik teljesítéséért díjazásra. A szakértő díjazásának és költségeinek mértékét a szakértő felmentésekor a bíróság határozza meg a szakértő tevékenységéről és költségeiről szóló, a bíróság által szabott határidőn belül benyújtott jelentés alapján. A szakértő díjazásának megállapítása során a bíróság meghallgathatja a vállalkozást is.

Adósságátalakítási eljárás

Az adós viseli az adósságátalakítási eljárás során felmerült költségeket. A hitelezők maguk viselik eljárási költségeiket. A bíróság kötelezheti az adóst, hogy a hitelező eljárási költségeit fizesse meg, ha az adós szándékosan nem megalapozott adósságátalakítási kérelmet nyújtott be, vagy más módon a hitelezőknek hamis adatok vagy szándékosan megalapozatlan kérelem vagy kifogás előterjesztésével eljárási költségeket okozott. Az adóst az illetékfizetés során az államtól nem illeti meg eljárási költségkedvezmény. Amennyiben az adósságátalakítási tervet végrehajtják, az adós nem köteles az állami eljárási költségkedvezményeket megtéríteni. Amennyiben tanácsadót vagy szakértőt neveznek ki, a bíróság meghatározza azt az összeget, amelyet az adós a tanácsadó vagy a szakértő díjazásának és költségeinek céljából az erre kijelölt bankszámlára köteles letétbe helyezni.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Csődeljárás

A csőd megállapításakor az adós azon joga, hogy kezelje a csődvagyont, és rendelkezzen arról, átszáll a vagyonfelügyelőre. A csőd megállapítása után az adós csődvagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezései semmisek. A természetes személy adós a vagyonfelügyelő hozzájárulásával rendelkezhet a csődvagyonról. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélküli rendelkezés semmis.

A bíróság visszatéríttetési eljárásban visszavonja az adós minden olyan ügyletét vagy egyéb jognyilatkozatát, amelyet a csőd megállapítását megelőzően kötött vagy teljesített, és amely a hitelezők érdekeit sérti. Amennyiben a visszatéríttetés hatálya alá tartozó ügyletet vagy jognyilatkozatot az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése és a csőd megállapítása közötti időszakban kötötték vagy teljesítették, az ügyletről vagy jognyilatkozatról vélelmezendő, hogy az a hitelezők érdekeit sérti.

Az adós, bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérheti, hogy a bíróság semmisítse meg a hitelezői gyűlés határozatát, ha a határozat törvénybe ütközik, vagy azt nem a törvényben meghatározott eljárásban hozták, illetve ha a határozat megtámadásának jogát a törvény közvetlenül biztosítja. A hitelezői gyűlés határozatának megsemmisítése akkor is kérhető, ha az a hitelezők közös érdekeit sérti.

Ha a természetes személy adós kötelezettségei alóli mentesítés céljából indult eljárás, a bíróság a hitelező kérelmére az ítélet kihirdetésétől számított egy éven belül megsemmisítheti az adóst a csődeljárásban nem teljesített követelései alól mentesítő ítéletét, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az adós a kötelezettségei alól történő mentesítésre irányuló eljárás során szándékosan megsértette kötelezettségeit, és ezzel jelentős mértékben akadályozta a hitelezők követelésének kielégítését.

Amennyiben az adós és a hitelezők a csőd megállapítását követően csődegyezséget kötnek, a bíróság megsemmisítheti a csődegyezséget, ha az adós az abból eredő kötelezettségeit nem teljesíti, őt csődbűncselekmény vagy végrehajtási eljárással kapcsolatos más bűncselekmény miatt elítélik, vagy ha a csődegyezség érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy az adós a csődegyezségben foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni. A csődegyezség megsemmisítése minden abban részes hitelezőt érint, megvédve ezzel a hitelezők összességét.

Reorganizációs eljárás

A bíróság megsemmisíti a reorganizációs tervet, ha a vállalkozást a reorganizációs terv jóváhagyása után csődbűncselekmény vagy végrehajtási eljárással kapcsolatos más bűncselekmény miatt elítélik, a vállalkozás a reorganizációs tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha a reorganizációs terv érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy a vállalkozás a reorganizációs tervben foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni, a reorganizációs tanácsadó kérelme alapján, ha a felügyeletre tekintettel juttatott díjat nem fizetik meg, vagy ha a vállalkozás felügyeleti kötelezettségének ellátása során nem működik együtt kellő mértékben a reorganizációs tanácsadóval, vagy a reorganizációs tanácsadónak nem adja át a felügyeleti kötelezettségének ellátásához általa kért információkat, vagy a vállalkozás kérelme alapján, vagy ha a vállalkozás csődjét megállapítják. Azon hitelező vállalkozással szemben fennálló követelése, akinek követelését a reorganizációs terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül, és tekintettel kell lenni a hitelezőnek a reorganizációs terv végrehajtásából származó hasznaira is.

Adósságátalakítási eljárás

A bíróság az adósságátalakítási tervet megsemmisíti az adós kérelme alapján, vagy ha az adós csődjét megállapítják, vagy ha az adós az adósságátalakítási tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha az adósságátalakítási terv érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy az adós az abban foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni, az adósnak nincs már a fizetőképességét érintő problémája, vagy azt sikeresen megoldotta, és a hitelezők követeléseinek átalakítása a körülmények lényeges megváltozása miatt velük szemben többé már nem méltányos, ha az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból tárgyi szempontból téves vagy hiányos információt szolgáltatott vagyonáról, jövedelméről, hitelezőiről vagy kötelezettségeiről, az adós az adósságátalakítási tervben nem szereplő hitelezője számára kifizetést teljesített, ezzel jelentősen károsítva a hitelezők érdekeit, az adós felügyeleti kötelezettségének ellátása során nem működik együtt kellő mértékben a bírósággal vagy a tanácsadóval, vagy nem adja át a felügyeleti kötelezettség ellátásához szükséges információkat, vagy ha a bíróság által megállapított összeget nem helyezi letétbe. Azon hitelező adóssal szemben fennálló követelése, akinek követelését az adósságátalakítási terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül. Tekintettel kell azonban lenni a hitelezőnek az adósságátalakítási terv végrehajtásából származó hasznaira.

Utolsó frissítés: 12/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Görögország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás vállalkozásokkal és gazdasági célú, jogi személyiséggel rendelkező személyegyesülésekkel szemben indítható.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Az eljárás megindításához magának az adósnak, a jogos érdekkel rendelkező hitelezőnek, vagy közérdekű vonatkozásokkal rendelkező esetben az elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek (eisangeléas protodikón) kell kérelmet benyújtania. Az eljárás megindításának feltételei: a) hitelező akkor terjeszthet elő kérelmet, ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit; b) az adós által benyújtott kérelem esetén elegendő annak valószínűsége, hogy nem tudja rendezni a tartozásait. A bíróság állapítja meg a fizetési kötelezettségek teljesítése megszűnésének időpontját, amely nem haladhatja meg az ítélet kihirdetésének időpontját megelőző két évet. A bíróság elnöke jogos érdekkel rendelkező személyek kérelmére elrendelheti az adós vagyonát a hitelezőket hátrányára érintő bármely változás megakadályozásához szükséges valamennyi intézkedést. Az ilyen intézkedések alkalmazását a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatala automatikusan megszünteti.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon (ptocheutikí periousía) részét képezi a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában az adós tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgy, függetlenül attól, hogy hol találhatók. Nem képezik részét a) a nélkülözhetetlen vagyontárgyak, vagyis az adós és családja alapvető létfenntartásához elengedhetetlen dolgok, és adós megélhetést biztosító munkájához szükséges dolgok, vagy b) a külön jogszabályi rendelkezések alapján kizárt vagyontárgyak. Nem része a fizetésképtelenség megállapítását követően az adós által szerzett vagyon sem.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenség megállapítása annak időpontjától kezdődően automatikusan megfosztja az adóst a vagyona feletti rendelkezés, vagyis az annak kezelésére és értékesítésére irányuló jogától. Az adós semmilyen rendelkezését nem lehet a vagyonfelügyelő (sýndikos) beleegyezése nélkül végrehajtani. A vagyon felett a vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós kizárólag jogszabályban meghatározott kivételes esetekben rendelkezhet saját vagyona felett. A kinevezett vagyonfelügyelőnek legalább öt év gyakorlattal rendelkező jogásznak kell lennie. A vagyonfelügyelő munkáját az előadó bíró (eisigitís dikastís) felügyeli. A vagyonfelügyelő egyes intézkedései a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság (fizetésképtelenségi bíróság, ptocheutikó dikastírio) engedélyéhez kötöttek. A fizetésképtelenségi bíróság a fizetésképtelenségi eljárás irányításáért felelős legfelsőbb felügyeleti szerv.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenség megállapítása nem érinti a hitelező arra irányuló jogát, hogy beszámítást kérjen az adós ellenkövetelésével kapcsolatban, feltéve, hogy a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően teljesültek a beszámítás feltételei. A beszámításra vonatkozó valamennyi tilalmat alkalmazni kell fizetésképtelenség esetén is.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A fizetésképtelenségről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában hatályos, az adós mint részes fél közreműködésével kötött valamennyi kétoldalú szerződés hatályban marad. Az előadó bíró engedélye alapján a vagyonfelügyelő jogosult a hatályos szerződések teljesítésére, a másik féltől pedig azok teljesítését követelheti. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a tartós szerződések hatályban maradnak. A pénzügyi szerződések kizártak. A fizetésképtelenségről szóló jogszabályi rendelkezések nem érintik a jogszabály vagy szerződés alapján fennálló, megszüntetéshez való jogot. A fizetésképtelenség megállapítása jogalapot biztosít azon személyes jellegű szerződések megszüntetésére, amelyeket az adós mint részes fél közreműködésével kötöttek. A vagyonfelügyelő harmadik félre ruházhatja át az olyan szerződéses jogviszonyt, amelyben az adós a másik fél. A fizetésképtelenség megállapítása megszünteti a foglalkoztatási jogviszonyt.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenség megállapítása automatikusan felfüggeszti az egyéni hitelezőknek az adóssal szemben a fizetésképtelenség keretébe tartozó követeléseik kielégítése érdekében indított eljárásait, a biztosítékkal rendelkező hitelezőkre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, esetükben a felfüggesztés nem vonatkozik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban található biztosítékra. Bizonyos feltételekkel azonban ezekre a hitelezőkre is alkalmazható néhány hónapos felfüggesztés. A fizetésképtelenség megállapítása esetén konkrétan a következő intézkedések tiltottak: a végrehajtás folytatása, teljesítés vagy megállapítás iránti kereset előterjesztése, ilyen peres eljárások folytatása, fellebbezések benyújtása vagy tárgyalása, igazgatási vagy adóügyi aktusok kibocsátása vagy azok fizetésképtelenség alá vont vagyonra vonatkozó végrehajtása.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenség megállapításának időpontjában folyamatban lévő peres eljárásokat a vagyonfelügyelő folytatja, ha ezekben a peres eljárásokban az adós a hitelező fél. Amennyiben ő az adós fél, a peres eljárást felfüggesztik, és a bejelentési és ellenőrzési eljárást kell lefolytatni.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezőknek a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál (grammatéas ton ptocheúseon) kell előterjeszteniük az adóssal szembeni követeléseiket. Az elsőbbségtől vagy a biztosítékoktól függetlenül valamennyi hitelező - ideértve a feltételes követelésekkel rendelkezőket is - együtt alkotja a hitelezők gyűlését (synéleusi ton pistotón). Az első gyűlést a fizetésképtelenséget megállapító ítélet hívja össze. A gyűlés megválaszthatja a három főből álló hitelezői választmányt (epitropí pistotón), amely kijelölheti a valamennyi tag nevében eljáró közös képviselőt. A három főből álló hitelezői választmány nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárást.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós ingó és ingatlan vagyontárgyait számba vevő leltár összeállítását követően a vagyonfelügyelő egyeztethet az előadó bíróval, és engedélyt kérhet a vagyon részét képező áruk vagy ingóságok értékesítésére, de csupán az aktuális igények fedezése céljából. A vagyonfelügyelő csak akkor értékesítheti az adós vagyontárgyait és oszthatja fel a bevételt a hitelezők között a vállalkozás egészének vagy egyes vagyontárgyainak értékesítésével, ha befejeződött a hitelezők ellenőrzése, és nem fogadtak el vagy hagytak jóvá a vállalkozásra vonatkozó reorganizációs tervet, vagy ha visszavonták az ilyen elfogadást vagy jóváhagyást. Az adós ingatlan vagyona csak a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság engedélyével értékesíthető, amelyet a vagyonfelügyelő kérelmére és az előadó bíró jelentését követően adnak meg.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Az adós valamennyi hitelezője előterjesztheti követeléseit és benyújthatja iratait a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál, függetlenül attól, hogy elsőbbséget élvező vagy biztosított követelésről van-e szó vagy sem. A fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő hitelezők azok, akik a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában esedékes és bíróság előtt érvényesíthető, szerződéses pénzköveteléssel rendelkeznek az adóssal szemben. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően esedékessé vált követeléseket nem lehet benyújtani. A vagyonfelügyelő bírósági eljárásban felmerült költségeit, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelésével összefüggésben felmerült költségeket, a vagyonfelügyelő díjazását és a magán a vagyonon fennálló követeléseket (omadiká pistómata) előre levonják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolására irányuló döntést követően, és kielégítik az adós hitelezőinek rangsorolását megelőzően.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követeléseket a fizetésképtelenséget megállapító ítéletnek a Jogász Kamara Bírósági Közlönyében (Deltío Dikastikón Dimosieúseon tou Tameíou Nomikón) történő közzétételét követő egy hónapon belül, írásban kell bejelenteni a fizetésképtelenségi nyilvántartásba, feltüntetve a fajtát, a jogalapot, az esedékessé válás időpontját stb. A fenti benyújtási határidő leteltét követően a hitelező továbbra is benyújthat ellenkövetelést (anakopí), és kérheti követelésének fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság általi ellenőrzését. Az ellenőrzésre a következők alkalmazandók: a) a vagyonfelügyelő folytatja le az előadó bíró jelenlétében a követelések benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül; b) az ellenőrzés alatt álló követelés hitelezője személyesen vagy megfelelő meghatalmazással rendelkező harmadik fél útján részt vehet az ellenőrzésen; c) az ellenőrzés keretében összevetik a hitelező iratait az adós könyvelésével és irataival; d) az előadó bíró jelentést készít a hitelezők követeléseinek ellenőrzéséről; e) kétség esetén az előadó bíró dönt a követelés nyilvántartásba vételéről és ideiglenesen is nyilvántartásba veheti azt; f) az adós, a vagyonfelügyelő és a már nyilvántartásba vett követeléssel rendelkező hitelező az ellenőrzés során kifogással élhet. Nincs a fenti eljáráshoz tartozó külön formanyomtatványokat rendelkezésre bocsátó, e célra létrehozott honlap. Az elsőfokú bíróság (protodikeío) mellett működő fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál azonban hozzáférhetők a külön formanyomtatványok.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolására irányuló döntés meghozatalát követően a vagyonfelügyelő haladéktalanul elkészíti a felosztási tervet és benyújtja azt az előadó bírónak. Utóbbi végrehajthatóvá nyilvánítja a tervet és kifüggeszti hivatalában. A felosztás keretében a következő általános elsőbbségeket veszik figyelembe: i. az adós tevékenységének folytatása érdekében biztosított, bármilyen finanszírozásból eredő követelések; ii. az adós egészségügyi ellátására és temetési költségeire vonatkozó követelések; iii. a szükséges élelmiszerellátás biztosítására irányuló követelések; iv. a munkavállalók foglalkoztatásukhoz kapcsolódó követelései, ügyvédi díjak; v. őstermelők követelései; vi. a görög állam és a helyi hatóságok követelései; vii. a garanciaalap (synengyitikó) követelései, és a hitelezők különös elsőbbséget élvező követelései, például az adós valamely külön ingóságára vagy ingatlanára, vagy pénzösszegre vonatkozó követelések. A valamely vagyontárgy értékesítéséből származó bevételre vagy valamely pénzösszegre vonatkozó, átfedő elsőbbségi követelések esetén a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Reorganizációs tervet az adós és a vagyonfelügyelő nyújthat be a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bírósághoz. A tervnek tartalmaznia kell az adós pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, valamint a hitelezők kielégítésére irányuló javaslatot, a meghozandó intézkedések bemutatását, például a szervezeti változtatásokat és üzleti terveket, a jogok keletkezését és az egyes hitelezők átfogó rangsorolását stb. A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság hivatalból, a benyújtástól számított 20 napon belül előzetesen megvizsgálja a tervet, és a törvényben meghatározott különös okokból elutasíthatja azt. Ha a bíróság nem utasítja el a tervet, akkor legalább három hónapos határidőt szab a hitelezőknek annak elfogadására vagy elutasítására, valamint megállapítja a hitelezők ülésének időpontját. A terv megvitatása és az azzal kapcsolatos szavazás az előadó bíró jelenlétében történik. A terv elfogadása minősített többséget igényel. A reorganizációs terv hitelezők általi elfogadását követően benyújtják azt a bírósághoz jóváhagyásra. A terv a jóváhagyására irányuló végleges ítéletet követően valamennyi hitelezőre nézve kötelezővé válik, függetlenül attól, hogy hányadik helyen állnak a rangsorban, és benyújtották-e követeléseiket. A fizetésképtelenségi eljárást megszüntetik. A hitelezők önállóan indíthatnak eljárást.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésének megállapítását követően megszűnik az adós jogainak korlátozása, az adós ismét rendelkezhet a vagyona felett, a hitelezők pedig önállóan indíthatnak eljárást. Pontosabban, a fizetésképtelenségi eljárás a vagyon felszámolásával szűnik meg, és a vagyonfelügyelő egy hónapon belül benyújtja jelentését.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségei és a kapcsolódó kiadások a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós által a fizetési kötelezettségek teljesítésének megszüntetése és a fizetésképtelenség megállapítása közötti időszakban (átmeneti időszak, ýpopti períodos) tett olyan cselekmények, amelyek hátrányosak a hitelezők összességére nézve, visszavonhatók (visszavonható cselekmények, práxeis dynitikís anáklisis), vagy vissza kell vonni azokat (kötelezően visszavonandó cselekmények, práxeis ypochreotikís anáklisis) a fizetésképtelenségi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A visszavonás iránti kérelmet a vagyonfelügyelő, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén a hitelező terjesztheti elő a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság előtt. A visszavont cselekmény alapján az adós valamely vagyontárgyának birtokába jutott személynek vissza kell azt adnia a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba.

Utolsó frissítés: 13/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Spanyolország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A concurso de acreedores (hitelezői gyűlés) elnevezésű fizetésképtelenségi eljárás a polgári jogi adósra és kereskedőre egyaránt vonatkozik, legyenek azok akár természetes vagy jogi személyek. A 2015. július 28-i 25/2015. sz. törvény a természetes személy adós elleni fizetésképtelenségi eljárás tekintetében különös szabályokat vezetett be, különösen annak lehetővé tétele érdekében, hogy az adós mentesüljön az eljárás során ki nem fizetett adósságok megfizetése alól.

Bármely adós, legyen akár természetes személy (beleértve a kiskorúakat vagy a jogképességgel nem rendelkező személyeket) vagy jogi személy, vállalkozó vagy fogyasztó, fizetésképtelenné nyilvánítható, a törvény ugyanakkor az adott adós típusa vonatkozásában előírásokat tartalmaz, különösen a kereskedelmi társaságok vagy fogyasztók tekintetében.

A jogi személyek fizetésképtelenné nyilváníthatók akkor is, ha felszámolási eljárás alatt állnak. Lényegtelen, hogy a jogi személyek cégcsoport részét képezik-e, mivel a cégcsoportot alkotó egy vagy több társaság fizetésképtelenné nyilvánítható, önmagában a csoport azonban nem.

Fizetésképtelenségi eljárás örökség tekintetében is kezdeményezhető, feltéve, hogy azt nem feltétel nélkül fogadták el.

Az állam területi szervezetét képező hatóságok, közszektorbeli szervek és egyéb közjogi szervek nem nyilváníthatók fizetésképtelenné.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

2.1. A fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei

A jogszabályok néhány, a fizetésképtelenségi eljárás megindításához teljesítendő szubjektív és objektív előfeltételt határoznak meg:

A) Szubjektív előfeltétel: bármely adós, legyen akár természetes vagy jogi személy, vállalkozó vagy fogyasztó fizetésképtelenné nyilvánítható, a jogszabályok ugyanakkor az adott adós típusa tekintetében tartalmaznak bizonyos előírásokat, különösen a kereskedelmi társaságok vagy fogyasztók tekintetében.

Az állam területi szervezetét képező hatóságok, közszektorbeli szervek és egyéb közjogi szervek nem nyilváníthatók fizetésképtelenné.

B) Objektív előfeltétel: az adós fizetésképtelensége, amelynek értelmében fizetési kötelezettségeit nem tudja rendszeresen teljesíteni.

2.2. Az eljárás megindítására jogosult felek

Attól függően, hogy a fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet az adós vagy a hitelezők nyújtották be, a benyújtásra vonatkozó követelmények eltérnek.

Ha a fizetésképtelenségi eljárást az adós kérelmezte (önkéntes eljárás), az adósnak a bíróság előtt igazolnia kell, hogy jelenleg fizetésképtelen vagy a közeljövőben azzá válik; azaz, hogy a fizetési kötelezettségeit nem tudja rendszeresen teljesíteni. Ha a fizetésképtelenség aktuálisan fennáll, az adós attól számított két hónapon belül, hogy a fizetésképtelenségéről tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie, köteles fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezni.

A jogszabályok szerint azonban e kéthónapos határidőn belül az adós értesítheti a bíróságot arról, hogy a tartozás refinanszírozására vonatkozó szerződés megkötése érdekében a hitelezőkkel tárgyalásokat folytat; amely esetben a határidőt e tárgyalások időtartamára felfüggesztik, és a hitelezők három hónapig nem kezdeményezhetnek külön végrehajtási eljárást azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre az adósnak a tevékenységéhez szüksége van. E határidő lejártát követően, ha az adós nem tud megállapodni a hitelezőkkel, az adós köteles egy hónapon belül fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezni.

A kérelemmel együtt az adósnak be kell nyújtania bizonyos dokumentumokat, mint például a gazdasági tevékenységére vonatkozó jelentést, vagyonleltárt, a hitelgaranciát nyújtó hitelezők jegyzékét, a munkavállalók jegyzékét, valamint a vonatkozó könyvelést, ha annak vezetésére köteles.

A természetes vagy jogi személy adósok kötelesek fizetésképtelenségi eljárást kérelmezni, ha adott pillanatban fizetésképtelenek, amely állapot akkor áll fenn, ha valamely személy a fizetési kötelezettségeit nem tudja rendszeresen teljesíteni. Másrészről, ha fizetésképtelenség fenyeget (még nem áll fenn, de várható), az adósok egész egyszerűen fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatala iránti kérelmet terjeszthetnek elő.

A kérelem kereskedelmi bírósághoz (juzgado de lo mercantil) való benyújtásának meg kell felelnie a fizetésképtelenségi törvény (Ley Concursal) 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kötelező érvényű követelményeknek: jelentést kell benyújtani az adós pénzügyi és jogi múltjáról; meg kell jelölni, hogy az adós végez-e gazdasági tevékenységet; ha az adós jogi személy, meg kell nevezni a tulajdonosait, a vagyonfelügyelőit vagy a felszámolóit és a hivatalos könyvvizsgálóját; jegyzéket kell készíteni a vagyontárgyakról és jogokról az azonosításukhoz szükséges információkkal együtt; el kell készíteni a hitelezők betűrend szerinti felsorolását, amely tartalmazza a címüket, a követelések összegét és esedékességét, valamint a fennálló garanciákat; adott esetben a munkavállalók jegyzékét; amennyiben az adós köteles könyvelést vezetni, be kell nyújtania a könyvelését; ha az adós cégcsoportba tartozik, ezt jeleznie kell, és be kell nyújtani a cégcsoport összevont beszámolóját.

Az adós köteles együttműködni a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróval és a vagyonfelügyelővel, és nem csupán abban a passzív értelemben, hogy betartja a számára előírt követelményeket, hanem aktív értelemben, bármely fontos esemény közlésével. E kötelezettség magában foglalja a (bíróság és a vagyonfelügyelők előtti) megjelenés, együttműködés és tájékoztatás kötelezettségét is. E kötelezettségek a természetes személy adósokra, valamint azokra az adósokra vonatkoznak, akik jelenleg jogi személyek de facto vagy de jure igazgatói, vagy a megelőző két évben ezt a pozíciót töltötték be. E kötelezettség be nem tartása esetén a fizetésképtelenség felróhatóságának megállapítása érdekében vélelmezik a szándékos kötelezettségszegést vagy súlyos gondatlanságot (amely esetekben a hátrányos megállapodás jóváhagyása vagy a felszámolási eljárás megindítása okán a felróhatóságra vonatkozó szakasz az irányadó).

A fizetésképtelenségért az adós felelőssé tehető és megbüntethető. A fizetésképtelenségi eljárás egyik célja a fizetésképtelenség okainak, és különösen annak vizsgálata, hogy az adós vagy más hozzá közvetlenül vagy más módon kapcsolódó személyek viselkedése hozzájárult-e a fizetésképtelenség előidézéséhez vagy súlyosbodásához. Ez magában foglalja a kapcsolódó kötelezettségeknek a fizetésképtelenségi törvény 172 és 172bis. cikkében meghatározott, a szankciókra vonatkozó táblázat használatával történő tisztázását.

2.3. Az eljárás megindítása és az eljárás hatályba lépésének időpontja:

A bíró köteles megvizsgálni a benyújtott dokumentációt, és ha a fizetésképtelenség vagy a fenyegető fizetésképtelenség igazolt, a bíró az adóst a kérelem napjával vagy az azt követő nappal fizetésképtelenné nyilvánítja. Ha a benyújtott dokumentáció hiányos, a bíró a hiányzó adatok pótlására egyszeri ötnapos határidőt biztosíthat.

A fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők bármelyike kérelmezheti, amely esetben az eljárás kötelező jellegű (concurso necesario). A fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát kérelmező hitelezők kötelesek bizonyítani, hogy az adós adott pillanatban fizetésképtelen, és igazolniuk kell, hogy az adóssal szemben végrehajtható okiratot bocsátottak ki, melynek értelmében nem sikerült szert tenni az adósság behajtásához elegendő vagyontárgyra, vagy bizonyítaniuk kell a fizetésképtelenséget valószínűsítő bizonyos tényeket, mint például: az adós általános jelleggel felhagyott a fizetési kötelezettségeinek teljesítésével; az adós vagyontárgyainak jelentős részét lefoglalták; a vagyontárgyak gyors elrejtése vagy értékesítése iránt intézkedtek; illetve az adós egyes tartozásokat (adók, társadalombiztosítási hozzájárulások, munkavállalói követelések) nem fizet ki.

Ha a fizetésképtelenségi eljárást hitelező kérelmezte, beidézik az adóst, aki vitathatja a fizetésképtelenséget megállapító végzést. Ilyen esetekben a bíró tárgyalást tart, amelyen a felek - bizonyos korlátozásokkal - bizonyítékokat terjeszthetnek elő, és a bírónak el kell döntenie, hogy az adós az adott pillanatban fizetésképtelen-e vagy sem, és, adott esetben, meg kell hoznia a fizetésképtelenséget megállapító végzést. Az eljárás megindítására akkor is sor kerül, ha az adós tudomásul veszi és nem vitatja a fizetésképtelenséget megállapító végzést, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson.

A legfeljebb ötmillió euró becsült értékű kötelezettséggel rendelkező természetes személy adósok a fennálló vagy fenyegető fizetésképtelenség esetében peren kívüli fizetési megállapodás elérésére irányuló eljárást kezdeményezhetnek. A fizetésképtelenségi törvény 231. cikkében meghatározott követelményeket teljesítő jogi személyek is kérelmezhetik ezt az eljárást.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat a meghozatalát követően hatályba lép még akkor is, ha a határozat ellen fellebbezést nyújtottak be.

2.4. A fizetésképtelenséget megállapító végzés közzététele:

A fizetésképtelenséget megállapító végzést lehetőleg elektronikus úton kell közzétenni, a határozat kivonatát pedig közzé kell tenni az Állami Hivatalos Közlönyben is, a bíró azonban, amennyiben azt elengedhetetlennek tartja, elrendelheti a határozat más médiumokban való közzétételét is.

2.5. Ideiglenes intézkedések:

A fizetésképtelenségi eljárást kérelmező személy kérelmére és, adott esetben, az esetleges kötelezettségek fedezetéül szolgáló biztosíték nyújtását követően, a bíró, miután a kérelemnek helyt adott, az általános eljárásrendben meghatározott módon meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az adós vagyonának elidegenítésére ne kerüljön sor.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

3.1. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak

A fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjában az adós tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgy és jog, valamint azok a vagyontárgyak és jogok is a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon vagy az „eljárás hatálya alá tartozó vagyon” részét képezik, amelyeket az adós az eljárás időtartama alatt szerez meg vagy kap vissza. A jogszabályok által le nem foglalhatónak minősített vagyontárgyak kivételt képeznek.

A hajókra vagy repülőgépekre vonatkozó elsőbbségi jogokkal rendelkező hitelezők az ágazati jogszabályok által engedélyezett intézkedések meghozatalával elkülöníthetik e vagyontárgyakat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból.

A házas természetes személy adósok elleni fizetésképtelenségi eljárás esetében ezen adósok különvagyona az eljárás alá vont vagyon részét fogja képezni, és amennyiben házastársi közös vagyonra vonatkozó megállapodással rendelkeznek, a közös vagyon is az eljárás alá vont vagyon részét fogja képezni, ha azok az adós kötelezettségeinek fedezéséhez szükségesek.

A fizetésképtelenségi eljárás esetében nem kell megszakítani az adós tevékenységét, és az adós a jogosultságainak engedélyezésére vagy felfüggesztésére vonatkozó megállapodás alapján továbbra is működtetheti a társaságát. Általánosságban, az adós jogosultságainak felügyelet alá vonása esetében a vagyonfelügyelők engedélye szükséges a vagyon kezeléséhez vagy az azzal való rendelkezéshez, egyes általános jellegű cselekmények azonban engedélyezhetők, ha azok a társaság szokásos tevékenységének részét képezik. Főszabály szerint a hitelezőkkel kötött megállapodás jóváhagyásáig vagy a felszámolási eljárás megindításáig a vagyon a fizetésképtelen társaság finanszírozása érdekében a bíró hozzájárulása nélkül nem terhelhető meg. A következő szakasz az adós jogosultságainak felfüggesztésére és felügyeletére vonatkozó megállapodásokat taglalja.

Az új készpénzbevétel révén megvalósuló finanszírozás fele a refinanszírozási eljárás kontextusában a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelésnek minősül.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

4.1. Az adós jogkörei

Főszabály szerint kiindulási pontként az önkéntes és a kötelező eljárás közötti különbség (22. cikk) szolgál. Az első esetben az adós vagyonfelügyelő felügyelete alatt áll, akinek a jóváhagyása és hozzájárulása függvényében továbbra is kezeli a vagyonát és jogosult azzal rendelkezni. A kötelező eljárás esetében felfüggesztik az adósnak a vagyona kezelésére és azzal való rendelkezésre vonatkozó jogosultságát, és az adós helyett a vagyonfelügyelő jár el. A szabályozás célja nem az adós szankcionálása, hanem inkább a vagyon megóvása és az eljárás eredményének biztosítása.

Ennek feltétele viszont az, hogy folytatni kell az adós gazdasági tevékenységét, amelynek érdekében a 44. cikk lehetővé teszi a vagyonfelügyelő számára azon tevékenységek jegyzékének összeállítását, amelyek természetüknél és terjedelmüknél fogva nem tartoznak a szükséges ellenőrzés hatálya alá. A rendszer rugalmas, mivel a bíró az önkéntes eljárás esetében indokolt határozatával elrendelheti a jogosultságok felfüggesztését, a kötelező eljárás esetében pedig felügyeletet rendelhet el az engedélyezésre vagy hozzájárulásra vonatkozó megállapodás szerint, megjelölve az elkerülni remélt kockázatokat és az elérni kívánt előnyöket.

Hasonló módon a vagyonfelügyelő kérelmére a jogosultságok korlátozására vagy cseréjére vonatkozó kezdeti megállapodás a későbbi szakaszok során szintén indokolt határozattal és az adós meghallgatását követően módosítható (a módosítás nem automatikus) azon követelménnyel összhangban, hogy e változás a fizetésképtelenséget megállapító végzéshez hasonló nyilvánosságot kapjon.

Az eljárás befejeztével a jogosultságok korlátozása is megszűnik. Egyéb esetekben a korlátozást a hitelezőkkel kötött egyezség jóváhagyásáig meghosszabbítják, amely az adós jogosultságait korlátozó vagy megtiltó intézkedéseket állapíthat meg. Ha a fizetésképtelenségi eljárás az adós jogosultságainak felfüggesztésével fejeződik be.

A fizetésképtelenségi törvény általános szabályként arra irányul, hogy az adós fizetésképtelenségi eljárás hatály alá tartozó vagyona változatlan maradjon; ugyanakkor bizonyos esetekben a fizetésképtelenségi eljárás során a bíró engedélyével – amely engedély bizonyos esetekben nem szükséges–, lehetséges az adós egyes vagyontárgyainak értékesítése. A termelési egységek értékesítése szintén lehetséges a fizetésképtelenségi eljárás során a 146bis. cikkben meghatározott módon.

Az adós tevékenységének folytatására vonatkozó általános szabályok alóli kivételként megállapítható, hogy a vagyonfelügyelő kérelmére, és az adós és a munkavállalók képviselőinek meghallgatását követően az adós irodái bezárhatók, vagy a tevékenysége felfüggeszthető. Ha ennek következtében munkaszerződések kollektív megszüntetésére, felfüggesztésére vagy módosítására kerül sor, a bíró különös szabályok alapján jár el.

A törvény az adós könyvelésére vonatkozó egyedi kötelezettségeket is megállapít, és külön szabályoza a fizetésképtelenségi eljárás által a fizetésképtelen jogi személy irányító testületeire gyakorolt hatásokat.

4.2. A fizetésképtelenségi eljárásban eljáró vagyonfelügyelő kijelölése és jogkörei

A vagyonfelügyelő a bíró munkáját segítő és a fizetésképtelenségi eljárás kezelésével megbízott, ahhoz szükséges személy vagy szervezet. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a bíró elrendeli az eljárás második szakaszának megindítását, amely magában foglal minden, a vagyonfelügyelő kijelölésével, valamint a jogosultságait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezésekkel kapcsolatos dolgot.

A vagyonfelügyelőt azok közül a természetes és jogi személyek közül választják ki, akiket a jogszabályok által meghatározott feltételek szerint önkéntes alapon nyilvántartásba vettek az Állami Fizetésképtelenségi Nyilvántartásban (Registro Público Concursal). E célok érdekében különbséget kell tenni a kis, közepes és nagy volumenű fizetésképtelenségi eljárások között. A jegyzékből való első kijelölésre sorsolás alapján, azt követően pedig sorrend alapján kerül sor, kivéve a nagy volumenű eljárások esetében, amelyeknél a bíró kijelölheti az általa legmegfelelőbbnek ítélt vagyonfelügyelőt, megadva annak indokait és betartva a jogszabályokban meghatározott feltételeket. A hitelintézeteket érintő fizetésképtelenségi eljárás esetében a bíró a vagyonfelügyelőt a szabályos banki szerkezetátalakítást szolgáló alap (Fondo de Reestructuración Ordenada Bancaria) által javasolt személyek közül köteles kijelölni. A bíró a Nemzeti Értékpapír-piaci Bizottság Comisión Nacional del Mercado de Valores) által javasoltak közül köteles vagyonfelügyelőt kijelölni, ha e bizottság felügyelete alá tartozó intézményeket érintő eljárásról van szó, biztosítók esetében pedig a Biztosítási Alap (Consorcio de Compensación de Seguros) által javasoltak közül kijelölni.

Általában csak egy vagyonfelügyelőt jelölnek ki. Kivételes esetben abban a fizetésképtelenségi eljárásban, amelyre közérdekből kerül sor, a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró a közigazgatási szerv hitelezőt vagy az e közigazgatási szervhez kapcsolódó vagy az e szerv felé elszámolással tartozó közjogi szerv hitelezőt kijelölheti második vagyonfelügyelőnek.

A fizetésképtelenségi törvény 33. cikke határozza meg részletesen a vagyonfelügyelő feladatait, a következők szerint csoportosítva azokat: eljárással kapcsolatos feladatok; az adóssal és annak irányító testületeivel kapcsolatos feladatok; munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatok; hitelezők jogaival kapcsolatos feladatok; jelentéstétellel és értékeléssel kapcsolatos feladatok; a vagyon értékesítésével kapcsolatos feladatok; és titkári feladatok. A vagyonfelügyelők legfontosabb feladata a 75. cikkben meghatározott jelentés benyújtása, amelyhez csatolniuk kell a vagyonleltár-javaslatot és a hitelezők jegyzékét.

A vagyonfelügyelők díjazását a bíró a 2004. szeptember 6-i 1660/2004 királyi rendeletben meghatározott díjtáblázat alapján állapítja meg.

A kijelölt vagyonfelügyelő köteles a kijelölést elfogadni, és őt a bíró indokolt esetben elutasíthatja vagy felmentheti. A vagyonfelügyelők felhatalmazással rendelkező segédeket jelölhetnek ki, akik munkájukban segítik őket.

4.3. A fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró

A fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskör a kereskedelmi igazságszolgáltatáshoz mint a polgári igazságszolgáltatás speciális ágának területéhez igazodik. A bíró állapítja meg a fizetésképtelenséget, és folytatja le az eljárást. Az igazságszolgáltatásról szóló, 1985. július 1-i 6/1985. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial) 86ter. cikke határozza meg a kereskedelmi bírák hatásköreinek jegyzékét, beleértve különösen a fizetésképtelenségi eljárás vonatkozásában felmerülő kérdéseket.

A fizetésképtelenséget megállapító végzésben vagy azt megelőzően elővigyázatossági intézkedésként a bíró korlátozhatja az adós alapvető jogait. E korlátozások lehetnek: a) postai küldemények lefoglalása vagy telefonbeszélgetések lehallgatása; b) a lakcímmel egyező területen való tartózkodás kötelezettsége házi őrizet elrendelésének lehetőségével; és c) lakóépületbe való belépés és annak átkutatása. Ha az adós jogi személy, ezeket az intézkedéseket az összes vagy egyes aktuális ügyvezetői vagy felszámolói, illetve azon személyek tekintetében is meg lehet hozni, akik e tisztséget a megelőző két évben töltötték be.

A fizetésképtelenségi törvény 8. cikke a maga részéről az általánosságban az adós vagyonára irányuló vagy azzal közvetlen kapcsolatban álló valamennyi tevékenységet lefedő ügykörök tekintetében „kizárólagos és kizáró” hatáskörrel ruházza fel a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bírót. A bíró hatáskörrel rendelkezik a munkaszerződések kollektív felfüggesztésével kapcsolatos határozatok meghozatala tekintetében, ha a munkáltatót fizetésképtelenné nyilvánították, valamint a fizetésképtelen társaság ügyvezetői vagy felszámolói elleni kártérítési keresetek elbírálása tekintetében.

Előzetes döntéshozatal tekintetében, és kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás alkalmazásában a bíró hatásköre kiterjed a fizetésképtelenségi eljáráshoz közvetlenül kapcsolódó közigazgatási vagy társadalmi ügyekre is.

A fizetésképtelenségi törvény megállapítja a nemzetközi és területi joghatóságra vonatkozó szabályokat, és az eljárás követendő menetére vonatkozó különös szabályokat, amelyek elsőbbséget élveznek az általános eljárásjogi szabályokkal szemben.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós követelései vagy adósságai nem számíthatók be. A beszámítás ugyanakkor lehetséges, ha az arra vonatkozó követelményeket a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt teljesítették, még ha a határozatot későbbi időpontban hozták is meg. E követelményeket általánosságban a polgári törvénykönyv (Código Civil) 1196. cikke állapítja meg (a követelések kölcsönössége, a tartozások egyneműsége, valamint hogy e tartozások esedékessé váltak és kifizetendők).

A külföldi elemet is tartalmazó fizetésképtelenségi eljárás mentesül e szabály alól, ha az adós kölcsönös követelésére irányadó jogszabályok fizetésképtelenség esetén ezt lehetővé teszik.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

6.1. Azon szerződésekre gyakorolt hatások, amelyekben az adós részes fél:

A fizetésképtelenségi törvény szabályozza az azon szerződésekre gyakorolt hatásokat, amelyeket az adós harmadik felekkel kötött, és amelyek teljesítésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt nem került sor. A kérdés a kétoldalú megállapodások tekintetében fontos, mivel az egyoldalú megállapodások rendelkeznek a harmadik fél hitelezők követeléseinek elismeréséről vagy a követeléseiknek az eljárás tárgyát képező vagyonba való belefoglalása iránti igényükről, a 61. cikkben meghatározottak szerint. A közigazgatási hatóságokkal kötött szerződéseket külön közigazgatási jogszabályok szabályozzák.

Általános elvként a 61. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy a fizetésképtelenséget megállapító végzés önmagában nem érinti a kölcsönös kötelezettségeket tartalmazó, az adós vagy a másik fél által még nem teljesített szerződéseket. Az adós kötelezettségeit le kell vonni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból. A megszüntetésből következő bármely ellenérték szintén a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelésnek minősül.

E szerződések érvényességét megerősítve a törvény érvénytelennek nyilvánít minden olyan kikötést, amely kizárólag azon az alapon, hogy a felek egyikét fizetésképtelenné nyilvánították, lehetővé teszi a szerződés felmondását vagy megszüntetését.

Ha a fizetésképtelenségi eljárás érdekei így kívánják, (felfüggesztés esetében) a vagyonfelügyelő, vagy (ellenőrzés esetében) az adós kérelmezheti, hogy a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró szüntesse meg a szerződést. Ilyen esetekben a bíró köteles az adóst, a vagyonfelügyelőt és a szerződésben részes másik felet a bíróság előtti megjelenésre idézni. Ha a bíróság előtt megjelenő személyek megállapodásra jutnak, a bíróság szerződést megszüntető határozatot hoz. Egyéb esetben a vitát eseti fizetésképtelenségi eljárás keretében bírálják el, és a bíró döntést hoz a kifizetett összegek és ellenérték visszatérítésével kapcsolatos kérdések tekintetében, amely összegeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fognak kifizetni, és amelyek nyilvánvalóan lényegesek, ha az összeg számottevő.

6.2. A szerződés megszüntetése szerződésszegés alapján

A 62. cikk alapján a fizetésképtelenséget megállapító végzés nem érinti a kétoldalú szerződések azon okból történő megszüntetését, hogy valamelyik fél utóbb szerződésszegést követett el. A folyamatos teljesítésre vonatkozó szerződések esetében a felmondási jog akkor is gyakorolható, ha a szerződésszegésre a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt került sor. Ugyanakkor, még ha a felmondás indokai fenn is állnak, a bíró, szem előtt tartva a fizetésképtelenségi eljárás érdekeit, elrendelheti a szerződés teljesítését, melynek keretében az esedékes és az adós által teljesítendő kifizetéseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból vonják le.

A szerződések megszüntetésére irányuló kereseteket a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíróhoz az eseti fizetésképtelenségi eljárás útján kell benyújtani. A kérelem elfogadását (és ennélfogva a szerződés megszüntetésének elfogadását) követően a fennálló kötelezettségek érvénytelenné válnak. Tekintettel az esedékes kötelezettségekre, a fizetésképtelenségi eljárás kiterjed azon hitelezők követeléseire, akik teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, ha az adós szerződésszegésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt került sor; ha arra ezt követően kerül sor, a kötelezettségeiket teljesítő felek követeléseit a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból vonják le. A követelések magukban foglalják a kártérítést is (62. cikk (4) bekezdése).

A törvény 64. cikke a munkaszerződésekre gyakorolt hatásokat szabályozó külön rendelkezéseket tartalmaz, és az azt követő cikk szabályozza a felsővezetői szerződésekre gyakorolt hatásokat.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

7.1. Új megállapítási keresetek tilalma

A polgári ügyekben és a munkaügyekben eljáró bírók nem fogadhatnak be olyan keresetet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bírónak kell elbírálnia (mivel a kereset lényegében az adós vagyona ellen irányul).

Ha tévedésből e keresetek egyikét befogadják, el kell rendelni valamennyi eljárás lezárását, és a megtett intézkedések érvénytelenné válnak. A kereskedelmi ügyekben eljáró bíróknak szintén tartózkodniuk kell a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az eljárás lezárásáig benyújtott keresetek befogadásától, ha e keresetek a fizetésképtelen tőketársaságok kötelezettségeiket megszegő ügyvezetőivel szemben fennálló, vállalati kötelezettségekkel összefüggő követeléseket tartalmaznak, amennyiben fennállnak a felszámolás indokai.

7.2. A fizetésképtelenséget megállapító végzés által az adós vagyonával szembeni végrehajtási és beszedési eljárásokra gyakorolt hatások

Az általános szabály szerint a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően bírósági vagy bíróságon kívüli egyedi végrehajtási eljárások nem kezdeményezhetők, továbbá nem folyatódhatnak az adós vagyonával szembeni közigazgatási vagy adóbeszedési eljárások. Ha e tilalmat megszegik, szankcióként az intézkedést semmissé nyilvánítják. A szabályok két kivételt állapítanak meg, amelyek esetében a végrehajtás a fizetésképtelenséget megállapító végzés ellenére a felszámolási terv jóváhagyásáig folytatódhat: a) közigazgatási végrehajtási eljárás, amelyben lefoglalást elrendelő végzést hoztak; és b) munkaügyekkel kapcsolatos végrehajtási eljárás, amelyben a határozat meghozatal előtt az adós tulajdonában lévő vagyontárgyak lefoglalására került sor, feltéve, hogy a lefoglalt vagyontárgyak nem szükségesek az adó üzleti vagy szakmai tevékenységének folytatásához.

A folyamatban lévő végrehajtási eljárás tekintetében az 55. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy a folyamatban lévő pereket a fizetésképtelenséget megállapító végzés napjától kezdődő hatállyal fel kell függeszteni, ugyanakkor a megfelelő követelések a fizetésképtelenségi eljárás tárgyát képezhetik.

A mellékkötelezettségek érvényesítésére külön szabályok vonatkoznak, amelyeket a következő szakasz taglal, mivel ezzel összefüggésben az egyes követelésekre gyakorolt hatásokkal is foglalkozni kell.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

8.1. A fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjában folyamatban lévő megállapítás iránti bírósági eljárásokra gyakorolt hatások

A fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjában folyamatban lévő, az adós részvételével folyó megállapítás iránti bírósági eljárás tovább folytatódik a jogerős ítélet meghozataláig, az ügyvezetőiktől, felszámolóiktól vagy könyvvizsgálóiktól kártérítést követelő jogi személyek eljárásait ugyanakkor egyesítik a fizetésképtelenségi eljárással, és azok a fizetésképtelenségi eljárás menetét fogják követni.

Választottbírósági eljárások: A választottbírósági megállapodások, amelyekben az adós részes fél, érvénytelenné válnak a fizetésképtelenségi eljárás időtartama alatt (52. cikk); ezért a fizetésképtelenséget megállapító végzést követően tilos a választottbírósági eljárás kezdeményezése. A folyamatban lévő választottbírósági eljárás a jogerős választottbírósági határozat meghozataláig folytatódik.

8.2. Az adós keresetindítási joga (54. cikk):

A törvény meghatározza az adós számára fenntartott jogosultságok alapján őt megillető keresetindítási jogot. Általánosságban megállapítható, hogy amennyiben az adóst vagyonfelügyelő felügyeli, a vagyonfelügyelő jogosult a nem személyhez kötött keresetek benyújtására; az adós, amennyiben felügyelet alatt áll, a vagyonfelügyelő megfelelő felhatalmazása alapján jogosult keresetet indítani, amennyiben a kereset az adós vagyonát érinti. Felügyelet esetében, ha a vagyonfelügyelő úgy ítéli meg, hogy a fizetésképtelenségi eljárás érdekében tanácsos keresetet indítani, és az adós ezt nem teszi meg, a bíró ennek megtételére felhatalmazhatja a vagyonfelügyelőt.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

9.1. A hitelezők részvétele a fizetésképtelenségi eljárásban

A hitelezők kérelmezhetik a bírónál a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását, ezt a kérelmet az adós vitathatja, amely esetben tárgyalásra kerül sor, a bíró pedig végzéssel határoz. Ha a bíró megindítja a fizetésképtelenségi eljárást, az „kötelezőnek” fog minősülni, amely általában azt jelenti, hogy felfüggesztik az adósnak a vagyona kezelésére és az azzal való rendelkezésre vonatkozó jogát, és annak gyakorlására a vagyonfelügyelő lesz jogosult.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a hitelezőknek a végzés Állami Hivatalos Közlönyben való közzétételétől számított egy hónapos határidőt biztosítanak követeléseik benyújtására, és a vagyonfelügyelő az adós dokumentumai alapján azonosított valamennyi hitelezőt értesíteni köteles a követeléseik közlésére vonatkozó kötelezettségükről. A határidő a külföldön állandó lakóhellyel rendelkező hitelezők esetében sem tér el. E közlést írásban kell a vagyonfelügyelőhöz intézni, és a közlésnek az összegre, a követelés keletkezésének és esedékessé válására, a jellemzőkre és az elvárt besorolásra vonatkozó információk megadásával kell a követelést azonosítania, és ha speciális elsőbbségi jog fennállására hivatkoznak, meg kell jelölni a fizetéssel érintett vagyontárgyakat vagy jogokat, és a bejegyzésükre vonatkozó információkat. Az ezeket alátámasztó dokumentumokat szintén be kell nyújtani. E közlésekre elektronikus úton is sor kerülhet.

A vagyonfelügyelőnek döntenie kell az egyes követelések és azok összegének a jelentése mellékletét képező hitelezői jegyzékbe való felvételéről vagy abból való kihagyásáról, valamint a követelések besorolásáról. A besorolással vagy a követelés összegével nem elégedett hitelezők, vagy azok a hitelezők, akiket nem vettek fel a hitelezők jegyzékébe, 10 napon belül eseti fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásával vitathatják a jelentést, amellyel kapcsolatban a bíró ítéletet fog hozni. A jelentés benyújtását megelőzően (a benyújtást megelőző 10 nap során) a vagyonfelügyelő a hitelezői jegyzék és a vagyonleltár tervezetéről elektronikus úton tájékoztatja azokat a hitelezőket, akiknek a címét ismeri. Az elégedetlen hitelezők valamely hiba kijavítása vagy bármely egyéb szükséges információ biztosítása érdekében írhatnak a vagyonfelügyelőnek.

A hitelezők a megállapodásra irányuló szakaszban és a felszámolási szakaszban is részt vesznek. A megállapodásra irányuló szakaszban a hitelezők egyezségi javaslatot nyújthatnak be, valamint az adós által benyújtott korai egyezségi javaslat betartására is ígéretet tehetnek. A hitelezőket mindenesetre idézni fogják a hitelezői gyűlésre, amelyen megvitatják az egyezséget, és szavaznak annak jóváhagyásáról. Ehhez a fizetésképtelenségi törvény 124. cikkében meghatározott többség részvétele szükséges. E folyamatra írásban is sor kerülhet, ha a hitelezők száma meghaladja a háromszázat.

Egyes hitelezők vitathatják az egyezség jóváhagyását (azok, akik nem vesznek részt a gyűlésen vagy azok, akiket jogtalanul megfosztottak a szavazati joguktól), és a jóváhagyást követően e hitelezők kérhetik az egyezség be nem tartását.

A felszámolási szakaszban a hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás befejezetté nyilvánítását megelőzően észrevételeket tehetnek a vagyonfelügyelő által bemutatott felszámolási tervvel és a végleges jelentéssel kapcsolatban.

A besorolásra irányuló szakaszban a hitelezők félnek minősülnek, és a vagyonfelügyelő jelentése és az ügyészség véleménye tekintetében észrevételeket nyújthatnak be, ugyanakkor önálló besorolási igényt érvényesen nem nyújthatnak be.

Végezetül, a fizetésképtelenségi eljárás lezárása tekintetében a hitelezők egyes esetekben a lezárást vitató észrevételeket nyújthatnak be.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

10.1. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakkal a kezdeti szakaszban való rendelkezés

Figyelemmel arra, hogy a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenné nyilvánítást követően nem függeszti fel az adós tevékenységét, az adós a létrejött felügyeleti megállapodással összhangban továbbra is rendelkezhet a vagyontárgyaival: az adós, amennyiben felügyelet alatt áll, a vagyonfelügyelő engedélyével vagy hozzájárulásával járhat el, amennyiben pedig csődgondnokság alatt áll, a vagyonfelügyelő felel a vagyonával való rendelkezésért.

Az egyezség jóváhagyásáig vagy a felszámolási szakasz kezdetéig elviekben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakkal a bíró engedélye nélkül nem lehet rendelkezni, illetve azokat nem lehet megterhelni. Ez nem vonatkozik a következőkre: a) azon vagyontárgyak értékesítése, amelyeket a vagyonfelügyelő elengedhetetlennek tart a társaság életképességének vagy az eljárás által megkövetelt fizetési kötelezettségek biztosításához; b) azon vagyontárgyak értékesítése, amelyek szükségtelenek az adós tevékenységének folytatásához, annak biztosításával, hogy az ár nagymértékben igazodik a vagyontárgy vagyonleltár szerinti értékéhez; és c) azon vagyontárgyakkal való rendelkezés, amelyek elengedhetetlenek az adós tevékenységének folytatásához.

Az utóbbi esetben, ha az adósnak a vagyona kezelésére és az azzal való rendelkezésre vonatkozó jogát nem függesztik fel, a vagyonfelügyelő előre meghatározhatja a társaság gazdasági vagy kereskedelmi tevékenységéhez tartozó azon tevékenységeket vagy intézkedéseket, amelyeket természetüknél és összegüknél fogva maga az adós is elvégezhet. Az adós ezeket a tevékenységeket a fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjától kezdve mindaddig szintén végezheti, amíg a vagyonfelügyelő meg nem kezdi a feladatai ellátását.

10.1. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakkal a felszámolási szakaszban való rendelkezés:

A felszámolási eljárásnak két fő szakasza van:

a) A felszámolási intézkedések megtétele a vagyonfelügyelő által készített tervvel összhangban, amellyel kapcsolatban az adós, a hitelezők és a munkavállalók képviselői észrevételeket tehetnek, és amelyhez bírósági jóváhagyás szükséges. A törvény arra irányul, hogy ahol lehet, védje a társaságot, és ennek érdekében különleges szabályokat állapít meg a termelési egységek értékesítése tekintetében. A tervet a bíró előtt meg lehet támadni, és a felszámolást a terv rendelkezéseinek betartásával kell lefolytatni. Arra az esetre, ha a tervet nem hagyják jóvá, a törvény minimumszabályokat állapít meg.

b) A hitelezők kifizetése azzal a feltétellel, hogy a kifizetés akkor is megkezdhető, ha a felszámolás még nem fejeződött be.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az eljárás e szakaszában nem kerül sor az összes felszámolási intézkedésre. Egyes vagyontárgyakat a kezdeti szakaszban a hitelezők kifizetésétől eltérő célból is értékesíteni lehet, mint például az alábbi esetekben: az eljárás tárgyát képező vagyontárgyak az adós gazdasági tevékenységének fenntartása érdekében megőrizhetők; a hajókra vagy repülőgépekre vonatkozó elsőbbségi jogokkal rendelkező hitelezők az intézkedések részeként, amelyekre külön jogszabályokban meghatározottak alapján jogosultak, elkülöníthetik e vagyontárgyakat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból; végezetül pedig folytatódhatnak az elsőbbséget élvező egyéni hitelezők által a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően kezdeményezett egyes végrehajtási eljárások, valamint a közigazgatási végrehajtási eljárások, ha a lefoglalást elrendelő végzést a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt hozták meg.

A vagyontárgyak felszámolás során történő értékesítésére elviekben jelentős mozgástér áll rendelkezésre, összhangban a bíró által jóváhagyott felszámolási terv rendelkezéseivel. A vagyonfelügyelő, általában a saját díjazása terhére, erre szakosodott szervezetet is megbízhat egyes vagyontárgyak értékesítésével. A 2015. május 25-i 9/2015. sz. törvény által bevezetett reform ugyanakkor kötelező szabályokat állapított meg, különösen az elsőbbségi követelésekkel érintett vagyontárgyak és jogok tekintetében. A terv által nem érintett kérdésekben a vagyontárgyakkal a polgári perek során az egyéni végrehajtási eljárások keretében való rendelkezésre vonatkozó szabályok lesznek irányadók. A vagyontárgyakat általában közvetlen értékesítési rendszeren keresztül értékesítik, melynek során az adott vagyontárgy jellegétől függően bizonyos fokú nyilvánosságot garantálnak. A nem állami hitelező kifizetéséhez az engedményezés szintén megengedett.

A törvény külön szabályokat állapít meg az értékesítési egységeknek a fizetésképtelenségi eljárás szakaszai során történő értékesítése tekintetében (a társaság védelmének elvét követve) annak érdekében, hogy egyetlen adásvételi szerződéssel valamennyi vagyontárgyat átruházzanak, továbbá külön szabályok vonatkoznak az adott tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek átruházására.

Elviekben a termelési egységek értékesítése valamennyi azon szerződés átruházását is jelenti, amelyek hozzájárulnak az adott tevékenységhez, nem jelenti azonban a fizetésképtelenségi eljárást megelőző tartozások átvállalását, kivéve, ha a vevők az adóssal kapcsolatban állnak, vagy a vállalatutódlásra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben a bíró hozzájárulhat ahhoz, hogy a vevőnek ne kelljen az értékesítést megelőzően kifizetésre váró bérek és juttatások összegét átvállalnia, és hogy ezen összegeket a bérgarancia alapból (Fondo de Garantía Salarial) fedezzék. A társaság túlélésének biztosítása érdekében a kollektív munkafeltételek módosítása érdekében az új vevő és a munkavállalók megállapodásokat köthetnek.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően valamennyi hitelező követelését az adós kötelezettségei közé fogják sorolni, függetlenül attól, hogy e követelések biztosítottak vagy elsőbbségiek-e, valamint függetlenül a hitelezők nemzetiségétől és állandó tartózkodási helyétől. A par condicio creditorum elvének és a „szétosztásra vonatkozó jogszabálynak” (ley del dividendo) való megfelelés alapján a cél az, hogy az adós igazolt fizetésképtelensége kontextusában és az adós összes tartozásának kiegyenlítése során valamennyi követelés egyenlő bánásmódban részesüljön (49. és 76. cikk).

Lényeges alapvető különbség van a fizetésképtelenségi eljárás hitelezője és azok között a hitelezők között, akiket nem érint a fizetésképtelenségi eljárás: ők a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követeléseket a fizetésképtelenségi törvény 84. cikkének (2) bekezdése leszűkített listával határozza meg, ami azt jelenti, hogy azok a követelések, amelyek ott nem szerepelnek, fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelésnek minősülnek. Elviekben és az esetek többségében ezek a követelések a fizetésképtelenséget megállapító végzést követően, az eljárás, vagy az adós tevékenysége folytatásának eredményeképpen keletkezett, vagy szerződésen kívüli kötelem alapján létrejött követelések. E rendelkezés ugyanakkor más eseteket is magában foglal, mint például a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőzően munkában töltött utolsó 30 nap munkabérére vonatkozó, a szakmaközi garantált bérminimum kétszeresét meg nem haladó összegű követeléseket, és az adós, illetve azon személyek tartási követeléseit, akik tartásáról az adós jogszabálynál fogva köteles gondoskodni.

Más esetekben e követelések az eljárás során hozott határozatok alapján keletkeznek; például a megsemmisítési keresetek következményeinek meghatározása során, vagy szerződések megszüntetésének eredményeképpen.

A refinanszírozási megállapodás keretében elért új készpénzbevétel alapján keletkezett követelések összegének fele, a 71bis. cikk vagy a negyedik kiegészítő rendelkezés feltételei alapján, szintén a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelésnek minősülhet.

A felszámolási eljárás esetében az adós részére egyezség alapján és a 100. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban biztosított követelések ugyancsak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelések.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelések „előzetesen levonhatók”; azaz e követelések valamennyi további követeléssel szemben elsőbbséget élveznek, és nem érinti őket a kamat felhalmozásának felfüggesztése.

A munkában töltött utolsó 30 napra vonatkozó bérköveteléseket haladéktalanul ki kell fizetni. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni többi követelést az esedékességükkor kell teljesíteni, a vagyonfelügyelő azonban változtathat e szabályon, ha az a fizetésképtelenségi eljárás érdekében szükséges, és ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni valamennyi követelés teljesítésére megfelelő vagyon áll rendelkezésre.

A törvény ugyanakkor speciális szabályokat (176bis. cikk) állapít meg azon esetek tekintetében, amelyekben az adós vagyona feltehetően nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelések teljesítésére. Ilyen esetekben a fizetésképtelenségi eljárást le kell zárni. Ha a vagyonfelügyelő számít erre, akkor köteles erről a bírót értesíteni, és megkezdeni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követeléseknek a 176bis. cikk (2) bekezdése szerinti külön végzés alapján történő kifizetését.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a hitelezőknek a végzés Állami Hivatalos Közlönyben való közzétételétől számított egy hónapos határidőt biztosítanak követeléseik benyújtására, és a vagyonfelügyelő az adós dokumentumai alapján azonosított valamennyi hitelezőt értesíteni köteles a követeléseik közlésére vonatkozó kötelezettségükről. Nincs erre vonatkozó külön nyomtatvány. A határidő a külföldön állandó lakóhellyel rendelkező hitelezők esetében sem tér el, habár a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.

A követelésre vonatkozó közlést írásban kell a vagyonfelügyelőhöz intézni, és a közlésnek az összegre, a követelés keletkezésének és esedékessé válására, a jellemzőkre és az elvárt besorolásra vonatkozó információk megadásával kell a követelést azonosítania, és ha speciális elsőbbségi jog fennállására hivatkoznak, meg kell jelölni a fizetéssel érintett vagyontárgyakat vagy jogokat, és a bejegyzésükre vonatkozó információkat. Az ezeket alátámasztó dokumentumokat szintén be kell nyújtani. E közlésekre elektronikus úton is sor kerülhet.

A vagyonfelügyelőnek döntenie kell az egyes követelések és azok összegének a jelentése mellékletét képező hitelezői jegyzékbe való felvételéről vagy abból való kihagyásáról, valamint a követelések besorolásáról. A besorolással vagy a követelés összegével elégedetlen hitelezők, vagy azok a hitelezők, akiket nem vettek fel a hitelezők jegyzékébe, 10 napon belül eseti fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásával vitathatják a jelentést, amellyel kapcsolatban a bíró ítéletet fog hozni. A jelentés benyújtását megelőzően (a benyújtást megelőző 10 nap során) a vagyonfelügyelő a hitelezői jegyzék és a vagyonleltár tervezetéről elektronikus úton tájékoztatja azokat a hitelezőket, akiknek a címét ismeri. Az elégedetlen hitelezők valamely hiba kijavítása vagy bármely egyéb szükséges információ biztosítása érdekében írhatnak a vagyonfelügyelőnek.

Ha a hitelezők a követeléseiket nem közlik megfelelő időben, a vagyonfelügyelő vagy a bíró a hitelezői jegyzékkel szemben előterjesztett kifogásokról való döntéshozatalkor is felveheti őket a hitelezői jegyzékbe, ekkor azonban alárendelt helyzetbe kerülnek. Nem kerülnek azonban ezen az alapon alárendelt helyzetbe és megfelelő besorolást kapnak a 86. cikk (3) bekezdése szerinti követelések, az adós dokumentumaiból eredő követelések, a végrehajtható dokumentumban rögzített követelések, a közhitelű nyilvántartásba bejegyzett biztosítékkal biztosított követelések, a fizetésképtelenségi eljárásban vagy más jogi eljárásban egyéb módon nyilvántartott követelések, valamint azok a követelések, amelyeket a hatóságoknak kell igazolniuk.

A határidőt követően bejelentett azon követelések tekintetében, amelyek a jegyzékbe való felvételhez szükséges ezen feltételeknek sem felelnek meg, a fizetésképtelenségi eljárásban való kifizetés minden lehetősége elvész.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A törvény a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseket három csoportba sorolja (89. cikk): elsőbbséget élvező követelések, nem biztosított követelések és alárendelt követelések. Az elsőbbséget élvező követeléseket különös és általános követelésekre osztják fel, majd az új 94. cikk (2) bekezdésében meghatározott módon különböző osztályokba sorolják be őket. A követeléseknek a fizetésképtelenségi törvény szerinti besorolására automatikus megközelítés alapján kerül sor. A nem biztosított követelések közé tartoznak a fennmaradó követelések: valamennyi olyan követelés, amely nem tartozik bele az elsőbbséget élvező követelések vagy az alárendelt követelések csoportjába, nem biztosított követelésnek minősül.

A) A kedvezményes elbánásra jogosult követelések (90. cikk) közé tartoznak:

1. Ingatlanon fennálló jelzálogjoggal, ingóságot terhelő jelzálogjoggal vagy jelzálogjoggal vagy zálogjoggal terhelt vagyontárgyon vagy jogon fennálló bejegyzett zálogjoggal biztosított követelések.

2. A megterhelt ingatlanból származó jövedelem zálogjoggal való megterhelése révén biztosított követelések.

3. Befektetett eszközökre vonatkozó hitelkövetelések, beleértve a munkavállalóknak az általuk készített és az adós tulajdonában vagy birtokában lévő tárgyakon fennálló követeléseit.

4. Pénzügyi lízingfizetésekre vagy ingó, illetve ingatlan javak részletre történő vásárlására vonatkozó, a lízingbeadók vagy az eladók, illetve adott esetben a pénzügyi támogató érdekét szolgáló követelések, jogcímfenntartással lízingbe adott vagy értékesített vagyontárgyakra vonatkozó követelések, amely vagyontárgyakra nemfizetés esetében értékesítési tilalom vagy további feltétel vonatkozik.

5. A könyvelésben megjelenő biztosítékokkal biztosított, a megterhelt biztosítékokon fennálló követelések.

6. Közokiratban alapított zálogjoggal biztosított követelések, zálogjoggal terhelt, a hitelező vagy harmadik fél birtokában lévő vagyontárgyakon vagy jogokon fennálló követelések. Biztosított követelések esetében elegendő azokat keltezéssel ellátott hiteles dokumentumban rögzíteni ahhoz, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárgyakkal szemben elsőbbséget élvezzenek. A jövőbeli követeléseket biztosító zálogjogok a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt és után keletkezett követelések esetében csak akkor biztosítanak külön elsőbbséget, ha a 68. cikk alapján azokat helyreállították, vagy ha a zálogjogot a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt közhitelű nyilvántartásba bejegyezték.

A kedvezményes elbánás a követelésnek csak azt a részét fogja érinteni, amely nem haladja meg a hitelezői jegyzékben rögzített, vonatkozó garancia értékét. A követelésnek a kedvezményes elbánásra jogosító összeget meghaladó részét a jellegének megfelelően fogják besorolni.

B) Az általános elbánásra jogosult követelések (91. cikk) közé tartoznak:

1. A kedvezményes elbánásra nem jogosult bérkövetelések, amelyek összege a szakmaközi garantált minimálbér háromszorosának és a kifizetésre váró bérrel érintett napok számának szorzatából tevődik össze; a szerződések megszüntetéséből eredő kifizetések, amelyek összege a legfeljebb a szakmaközi garantált minimálbér háromszorosa alapján számított jogi minimumhoz igazodik; a munkahelyi balesetekért és foglalkozási megbetegedésekért járó, a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt felhalmozódott kártérítés.

2. Az adós által jogi kötelezettség alapján fizetendő adó- és társadalombiztosítási járulékoknak megfelelő összegek.

3. A természetes személyek szabadúszóként végzett munkából eredő követelései, és azon követelések, amelyek a szerzőket a szellemi tulajdon védelme alá eső munkák hasznosítási jogainak átruházásért illetik meg a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőző hat hónap tekintetében.

4. Adó- és egyéb közjogi követelések, valamint társadalombiztosítási követelések, amelyek nem részesülnek kedvezményes elbánásban. Ezen elsőbbségi jog az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási rendszer valamennyi követelésének 50%-áig alkalmazható.

5. Szerződésen kívüli polgári jogi felelősség alapján fennálló követelések.

6. A 71. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő refinanszírozási szerződés alapján elért új készpénzbevételből eredő követelések, valamint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelésként nem elismert összegre vonatkozó követelések.

7. A fizetésképtelenségi eljárást kezdeményező hitelező nem alárendeltnek minősülő követelései összegének legfeljebb 50%-a.

C) Az alárendelt követeléseket a 92. cikk tartalmazza:

1. A későn bejelentett, és így a hitelezői jegyzékbe a vagyonfelügyelő által felvett követelések, és a nem bejelentett vagy későn bejelentett követelések, amelyeket további bejelentések alapján vettek fel a hitelezői jegyzékbe, vagy amelyeket a bíró a jegyzék ellen benyújtott kifogások elbírálásakor vett fel. Nem kerülnek ezen az alapon alárendelt helyzetbe és megfelelő besorolást kapnak a 86. cikk (3) bekezdése szerinti követelések, az adós dokumentumaiból eredő követelések, a végrehajtható dokumentumban rögzített követelések, a közhitelű nyilvántartásba bejegyzett biztosítékkal biztosított követelések, a fizetésképtelenségi eljárásban vagy más jogi eljárásban egyéb módon nyilvántartott követelések, valamint azok a követelések, amelyeket a hatóságoknak kell igazolniuk.

2. Azok a követelések, amelyek szerződéses megállapodás alapján válnak alárendeltté az adóssal szemben fennálló egyéb követelésekhez képest.

3. A pótdíjakra és bármilyen kamatra, beleértve a késedelmi kamatot, vonatkozó követelések – kivéve ha biztosítékkal ellátott követelést érintenek –, figyelemmel az adott garancia küszöbére.

4. Bírságra és más pénzügyi büntetésre vonatkozó követelések.

5. Az adóssal a következő cikkben meghatározottak szerinti különleges kapcsolatban álló személyek követelései, kivéve a 91. cikk (1) bekezdésében foglalt követeléseket, ha az adós természetes személy, valamint a 93. cikk (2) bekezdésének 1. pontjában, valamint a 93. cikk (2) bekezdésének 3. pontjában meghatározott tulajdonosok hitel- vagy más hasonló finanszírozási megállapodásokból származó követeléseitől eltérő követelések, amelyek megfelelnek a hivatkozott rendelkezésekben említett befektetői részesedés feltételeinek. A fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt keletkezett és esedékessé vált tartási követelések mentesülnek e szabály alól, és nem biztosított követeléseknek minősülnek.

6. Az olyan személynek kedvező megsemmisítés iránti perből származó követelések, akiről megállapították, hogy a kifogásolt intézkedést rosszhiszeműen hozta meg.

7. A 61., 62., 68. és 69. cikkben hivatkozott kölcsönös kötelezettségeket tartalmazó szerződésekből származó követelések, ha a bíró a vagyonfelügyelő jelentését követően úgy határoz, hogy a hitelező a fizetésképtelenségi eljárás érdekeit sértő módon ismételten akadályozta a szerződés teljesítését.

13.1. A követelések kifizetése

A kedvezményes elbánásra jogosult követelések kifizetésére az eljárás alá vont, akár egyéni vagy csoportos végrehajtás tárgyát képező vagyontárgyakkal és jogokkal szemben kerül sor. E követelésekre külön szabályok vonatkoznak, amelyek felhatalmazzák a vagyonfelügyelőt e követelések fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból történő kifizetésére anélkül, hogy egyes meghatározott vagyontárgyakat értékesítene, vagy terhektől mentesítene. Lehetséges a vagyontárgyak zálogjog fenntartása mellett történő értékesítése is azzal, hogy a vevő átvállalja az adós kötelezettségeit. E vagyontárgyak értékesítése tekintetében a törvény a 155. cikkben különleges szabályokat állapít meg.

Az általános követelések kifizetésére a rangsoruknak megfelelően, és az egyes csoportokon belül arányosan kerül sor. Ezt követően a nem biztosított követeléseket fizetik ki, habár a kifizetés sorrendjét a bíró a vagyonfelügyelő kérelmére és meghatározott feltételek esetében megváltoztathatja (157. cikk). A nem biztosított követeléseket arányosan és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyak értékesítése alapján fizetik ki.

Az alárendelt követelések kifizetésére utolsó körben, és a 92. cikkben meghatározott sorrendben kerül sor.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

14.1. Reorganizációs eljárások

A „reorganizációs eljárások” két eltérő esetre vonatkozhatnak: a hitelezőkkel kötött egyezségre, mint a fizetésképtelenségi eljárás megoldásának lehetséges módjára, és az adós arra vonatkozó lehetőségére, hogy a fizetésképtelenségi eljárást adósság-átütemezés vagy a hitelezőkkel kötött átütemezési megállapodás révén elkerülje. Mindkét esetet a fizetésképtelenségi törvény szabályozza.

(A) Hitelezőkkel kötött csődegyezség

A fizetésképtelenségi eljárás kezdeti szakaszát követően, melynek során az eljárás alá vont vagyontárgyakat és kötelezettségeket egyértelműen meghatározták, két lehetséges megoldás jöhet szóba: a hitelezőkel kötött egyezség vagy a felszámolás. A hitelezőkkel kötött egyezség elérése elsőbbséget élvez, mivel a törvény megállapítja, hogy az egyezségkötésre irányuló szakaszt minden esetben meg kell indítani, kivéve, ha az adós felszámolási eljárást kezdeményezett.

Az adós, és az adós kötelezettségeinek több, mint az ötödével rendelkező hitelezők a kezdeti szakasz leteltével egyezségi javaslatot nyújthatnak be. Az adós jogosult korai egyezségi javaslat benyújtására is, ugyanakkor egyes adósokat nem illet meg ez a lehetőség (meghatározott bűncselekmények miatt elítélt adósok és azok az adósok, akik, bár kötelesek rá, nem nyújtottak be éves beszámolót).

A korai egyezségi javaslat arra irányul, hogy az adós és a hitelezők gyorsan egyezségre jussanak anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi szakaszára sor kerülne. A javaslat feldolgozásához a hitelezők meghatározott százalékának csatlakozása szükséges. A javaslat benyújtását követően azt a vagyonfelügyelőnek értékelnie kell, és ahhoz a többi hitelező is csatlakozhat; ha elérik a szükséges többséget, a bíró a benyújtott egyezséget jóváhagyó ítéletet hoz.

Az egyezségkötésre irányuló szakasz általában a kezdeti szakaszt lezáró bírósági határozattal kezdődik; ebben a bíró meghatározza a hitelezői gyűlés napját, ugyanakkor, ha a hitelezők száma meghaladja a háromszázat, az eljárásra írásban is sor kerülhet. Ekkor kezdődik az az időtartam, amely alatt az adós és a hitelezők benyújthatják egyezségi javaslataikat, amelyeknek minimális tartalmi elemekkel kell rendelkezniük. Ha a javaslatok megfelelnek valamennyi feltételnek, a bíró befogadja a javaslatokat, és értékelésre elküldi a vagyonfelügyelőnek.

A hitelezői gyűlésen a bíró elnököl, és annak érdekében, hogy a gyűlés érvényesen összehívottnak minősüljön, azon a nem biztosított követelések több mint felét képviselő hitelezőknek meg kell jelenniük. Az adós és a vagyonfelügyelő köteles részt venni a hitelezői gyűlésen. A gyűlésen megvitatják az egyezségi javaslatokat és szavaznak róluk, és az egyezség jóváhagyására, annak tartalmától függően, a törvény 124. cikke szerinti többség elérésével kerülhet sor. Ezt követően a bíró a gyűlésen elfogadott javaslatot jóváhagyó ítéletet fog hozni, és a vagyonfelügyelő, valamint a meg nem jelenő vagy a javaslat vitatásának jogától megfosztott hitelezők tekintetében előzetes eljárásra kerül sor.

Az egyezség az azt jóváhagyó ítélet napján lép hatályba, és ettől a pillanattól a fizetésképtelenségi eljárás hatásai megszűnnek, helyükbe pedig az egyezségben rögzített hatások lépnek. A vagyonfelügyelő szerepe szintén véget ér. Az egyezség az adóst és a nem biztosított, illetve az alárendelt hitelezőket, továbbá az annak elfogadása mellett szavazó elsőbbséget élvező hitelezőket egyaránt köti. Az egyezség a jóváhagyás során elért többségtől függően kötheti az elsőbbséget élvező hitelezőket is. Az egyezség végrehajtását követően a bíró megállapítja ennek tényét, és elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás lezárását.

Ha az egyezséget nem tartják be, bármelyik hitelező kérelmezheti a bírótól a be nem tartás megállapítását.

(B) Refinanszírozási megállapodások révén történő adósság-átütemezés a fizetésképtelenségi eljárás elkerülése érdekében

A fizetésképtelenség törvény kihirdetése óta szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a fizetésképtelenségi eljárás nem jelent megfelelő eszközt az üzleti tevékenységnek az elfogadott megoldás alapján történő folytatására. Ezért a Bizottság az üzleti kudarc és a fizetésképtelenség új megközelítéséről szóló, 2014. március 12-i ajánlásában sürgette a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a fizetésképtelenségi eljárás az adós és a hitelezők közötti, az adósság átütemezésére vonatkozó megállapodás révén elkerülhető legyen. A fizetésképtelenségi törvény legújabb reformjai során a spanyol jogalkotó e tekintetben négy típusú intézkedést vezetett be: a) előzetes értesítésre vonatkozó rendszer felállítása, amely alapján az adós értesíti a kereskedelmi bírót arról, hogy a hitelezőivel refinanszírozási megállapodás elérése érdekében tárgyalásokat kezdett, ami felfüggeszti a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettséget, és lehetővé teszi az egyedi végrehajtási intézkedések egyes esetekben és meghatározott időszakra történő felfüggesztését; b) a refinanszírozási megállapodások megsemmisítés iránti keresetekkel szembeni védelmét biztosító védelmi mechanizmus felállítása; c) a refinanszírozási megállapodásokra vonatkozó hivatalos jóváhagyási eljárás létrehozása azok hatásainak megerősítése érdekében; és d) az adósság saját tőkévé alakítása érdekében ösztönző intézkedések bevezetése. E fejezetben a refinanszírozási megállapodások bírósági jóváhagyásával kapcsolatos, a fizetésképtelenségi törvény negyedik kiegészítő rendelkezésében foglalt szabályozással foglalkozunk.

A legalább a pénzügyi kötelezettségek 51%-át képviselő hitelezők által aláírt refinanszírozási megállapodásokat a bíróság jóváhagyhatja. A törvény különös szabályokat állapít meg a pénzügyi kötelezettségek százalékainak kiszámítására és a konzorciális hitelek tekintetében.

Az eljárás magában foglalja a kérelem adós vagy hitelezők általi benyújtását a könyvvizsgáló azon igazolásának kíséretében, amely megerősíti az egyes esetekben előírt, a pénzügyi követelések legalább 51%-át jelentő többség részvételét, összhangban a védelem kívánt szintjével. A bíró megvizsgálja a kérelmet, és annak elfogadása esetén végzésben elrendeli az egyedi végrehajtási intézkedéseknek a jóváhagyás iránti eljárás időtartama alatti felfüggesztését.

A jóváhagyásról rendelkező végzés közzétételét követően megindul egy 15 napos határidő, amely alatt az egyet nem értő pénzügyi hitelezők a határozatot megtámadhatják. A megtámadás kizárólagos indokául a formai követelmények be nem tartása, vagy az elvárt áldozathozatal aránytalansága szolgálhat. A kifogásokat eseti fizetésképtelenségi eljárásban bírálják el, amelyben részt vesz az adós és a megállapodásban részes többi hitelező, és amelynek során nem fellebbezhető ítéletet hoznak. Az is kifejezetten rögzítésre került, hogy a bíróság által jóváhagyott megállapodás hatásait illetően, amelyek a végzés Állami Hivatalos Közlönyben történő közzétételét követő naptól érvényesek, a bíró elrendelheti a refinanszírozási megállapodással érintett adósságokra vonatkozó egyedi végrehajtási eljárás során alkalmazott lefoglalás megszüntetését.

A bíróság általi jóváhagyás hatásai, a szerződések relativitásának elvétől elmozdulva, nem korlátozódnak az elfogadott kiterjesztés hatásainak kiterjesztésére. Ennek általános hatása a megsemmisítés iránti keresetekkel szembeni védelem, a hatások egyet nem értő hitelezőkre való kiterjesztése azonban a jóváhagyás arányától függ. Ennélfogva: a) a biztosítékokkal rendelkező hitelezők védelme megszűnik; b) a megállapodás hatásait a jóváhagyása során elért többség alapján, valamint annak függvényében igazítják ki, hogy a biztosíték ténylegesen fedezi-e a követelést vagy sem.

Azok a pénzügyi követelésekkel rendelkező hitelezők, akik nem írták alá a megállapodást, a bírósági jóváhagyás azonban érinti őket, fenntartják jogaikat azokkal a hitelezőkkel szemben, akik az adóssal együtt egyetemlegesen felelnek, valamint a kezességvállalókkal vagy garanciavállalókkal szemben, akik nem hivatkozhatnak a refinanszírozási megállapodás elfogadására vagy a bírósági jóváhagyás hatásaira. A megállapodást aláíró pénzügyi hitelezőket érintően, a megállapodás kezességvállalókra vagy garancivállalókra gyakorolt hatásai attól függnek, hogy a vonatkozó jogviszonyaikban miről állapodtak meg.

Bármely hitelező, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a megállapodást jóváhagyó bírótól kérheti a megállapodás be nem tartásának eseti fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megállapítását. Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a megállapodást nem tartották be, a hitelezők fizetésképtelenségi eljárást indíthatnak, vagy egyedi végrehajtási eljárást kezdeményezhetnek.

Ha a biztosítékokra vonatkozó jogokat a megállapodással érintett követelésekkel szemben érvényesítik, valamint eltérő megállapodás hiányában, a hitelező a meghatározott feltételek szerint megszerzett összegeket birtokba veheti.

14.2. A ki nem fizetett követelések alóli mentesítés természetes személy adósok esetében

A 2015. július 28-i 25/2015. sz. törvény az új 178bis. cikkel bevezette a fizetésképtelenségi törvénybe a „második esélyként” ismert mechanizmust.

A rendelkezés mentesíti a természetes személyeket a 178. cikk (2) bekezdésében foglalt általános szabály alól, amely szerint azokban az esetekben, amikor a fizetésképtelenségi eljárást felszámolás vagy az eljárás alá vont vagyon elégtelen volta miatt zárták le, a természetes személy adósok felelősséggel tartoznak a fennmaradó követelések kifizetéséért.

E mentességben való részesüléshez az adósnak jóhiszeműen kell eljárnia, melynek kapcsán a következő követelményeknek kell teljesülniük:

1. a fizetésképtelenséget nem minősítették felróhatónak;

2. az adóst vagyon elleni bűncselekmény, csalás vagy fehérgalléros bűncselekmény, hamisítás, az adóhatóság és a társadalombiztosítási rendszer elleni bűncselekmény vagy a munkavállalók jogaival szembeni bűncselekmény miatt a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőző 10 évben nem ítélték el jogerősen;

3. a 231. cikkben meghatározott követelmények teljesítésével az adós önkéntes fizetési megállapodást kötött, vagy legalábbis kísérletet tett annak megkötésére;

4. az adós a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követeléseket és a fizetésképtelenségi eljárásban érintett elsőbbséget élvező követeléseket teljes mértékben teljesítette, és, amennyiben nem tett kísérletet bíróságon kívüli előzetes fizetési megállapodás megkötésére, a fizetésképtelenségi eljárásban érintett nem biztosított követeléseknek legalább a 25%-át teljesítette.

5. az előző pont alternatívájaként:

i) az adós fizetési tervet nyújt be;

ii) az adós nem sértette meg a bíróval és a vagyonfelügyelővel való együttműködési kötelezettségét;

iii) az elmúlt 10 évben nem részesült ebben a mentességben;

iv) a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőző négy évben az adós nem utasított vissza a képességeinek megfelelő állásajánlatot;

v) az adós a ki nem fizetett követelések teljesítése alóli mentesítésre vonatkozó kérelemben kifejezetten elfogadja, hogy a mentesítés igénybevételét az Állami Fizetésképtelenségi Nyilvántartás külön részében ötéves időtartamra feljegyzik.

E mentesség biztosításához az adós kérelme alapján megindított eljárás szükséges, amelyben részt vesz a vagyonfelügyelő, valamint részt vesznek az intézkedésben részes hitelezők. Az adós köteles a mentesítésből kizárt, legfeljebb öt éven belül kifizetendő követelések tekintetében fizetési tervet benyújtani.

A fizetési terv teljesítésére előírt határidő leteltével és anélkül, hogy a mentesítést visszavonták volna, a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró az adós kérelmére a fizetésképtelenségi eljárás során ki nem fizetett követelések alóli mentesítést véglegesen megállapító végzést hoz. A bíró, az ügy körülményeitől függően és a hitelezők meghallgatását követően, elrendelheti azon adós ki nem fizetett követelések alóli mentesítését, aki a fizetési tervet ugyan nem teljes mértékben teljesítette, a mentesítés ideiglenes elrendelésétől számított ötéves időszakban elért (és nem le nem foglalhatónak minősített) jövedelemnek azonban legalább a felét e célra rendelte, vagy pedig e jövedelem negyedét rendelte e célra, ha az adós megfelel a forrásokkal nem rendelkező jelzálogkötelezettek védelmére vonatkozó jogszabályokban előírt körülményeknek, figyelemmel a család jövedelmére, és a különösen védelemre szoruló családi körülményekre.

A mentesség a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának napján fennálló valamennyi nem biztosított és alárendelt követelésre kiterjed, kivéve a közjogi és tartási követeléseket. A kedvezményes elbánásra jogosult követelések tekintetében a mentesség azon követelésrészekre terjed ki, amelyeket a biztosíték érvényesítése során nem tudtak kielégíteni.

A mentesség a fizetésképtelenségi eljárás bármely hitelezőjének kérelmére visszavonható, ha a mentesség megítélését követő öt év során igazolást nyer, hogy az adós a tulajdonát képező egyes jövedelmeket, vagyontárgyakat vagy jogokat nem jelentett be.

A visszavonásra akkor is sor kerülhet, ha a fizetési terv teljesítésére meghatározott időtartam alatt: a) az adós olyan helyzetbe kerül, amely a 178bis. cikk (3) bekezdése alapján megakadályozza a ki nem fizetett követelések alóli mentesség megítélését; b) adott esetben a mentesítés hatálya alá tartozó adósságok kifizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti a fizetési tervben foglaltak szerint; vagy c) az adós pénzügyi helyzete örökség, hagyaték vagy adomány vagy szerencsejátékok, fogadások és sorsolásos játékok révén oly mértékben jelentősen javul, hogy a tartási kötelezettségeinek sérelme nélkül valamennyi fennálló tartozását ki tudja fizetni.

Ha a bíró elrendeli a mentesség visszavonását, a hitelezők teljes mértékben visszanyerik az arra vonatkozó jogukat, hogy a fizetésképtelenségi eljárás lezárásakor ki nem fizetett követelések érvényesítése érdekében fellépjenek az adóssal szemben.

14.3. A fizetésképtelenségi eljárás lezárása

A fizetésképtelenségi eljárás lezárásának indokait a fizetésképtelenségi törvény 176. cikke tartalmazza. Lényegében a fizetésképtelenségi eljárás az alábbi indokok alapján zárható le:

a) a fizetésképtelenséget megállapító végzést a tartományi bíróság (Audiencia Provincial) hatályon kívül helyezi;

b) megállapítást nyer, hogy a csődegyezségnek eleget tettek;

c) igazolják, hogy az eljárással érintett vagyon nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelések kifizetésére;

d) valamennyi elismert követelés kifizetését vagy a hitelezők más módon történő teljes kielégítését igazolják;

e) a kezdeti szakaszt követően valamennyi hitelező otthagyta az eljárást vagy abból kilépett.

A lezárást a bírónak jóvá kell hagynia, és az érintett felek e jóváhagyást külön eljárásban támadhatják meg. A törvény különös rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a fizetésképtelenségi eljárást azért zárják le, mivel az adós vagyona nem volt elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelések kielégítésére. A vagyon elégtelen volta az adós eljárásra irányuló kérelme alapján is megállapítható, amely esetben a bíró a fizetésképtelenségi eljárást és annak lezárását ugyanabban a határozatban egyidejűleg rendeli el.

Ha a fizetésképtelenségi eljárás lezárását megállapítják, az adós jogosultságainak valamennyi korlátozása megszűnik. Ha az adós természetes személy, a törvény külön szabályokat tartalmaz annak érdekében, hogy az adós mentesüljön azon követelések kifizetése alól, amelyek kielégítésére a fizetésképtelenségi eljárásban nem került sor. A hivatkozott mentességre vonatkozó követelményeket a 178bis. cikk tartalmazza. Az adós jóhiszeműen köteles eljárni, és köteles bizonyos kötelezettségeket teljesíteni. Az adósnak magának kell e mentesítést kérelmeznie, és mind a vagyonfelügyelő, mind a hitelezők tehetnek észrevételeket. Meghatározott esetekben a mentesség visszavonható, mint például, ha az adós javít a pénzügyi helyzetén, vagy ha az adós, annak ellenére nem teljesítette a fizetési tervben foglaltakat, hogy azok teljesítésére a mentesség által nem érintett adósságai kifizetése érdekében kötelezettséget vállalt.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A jogi személyek, amennyiben a velük szemben lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás felszámolás miatt zárult le, elveszítik a jogi személyiségüket.

Ha a lezárásra az egyezség végrehajtása miatt kerül sor, a hitelezők követelései az egyezség rendelkezései szerint kellett hogy kifizetésre kerüljenek. A hitelezői egyezséget alá nem író elsőbbséget élvező hitelezők meghatározott körülmények esetében folytathatják az egyedi végrehajtási eljárást vagy ilyen eljárást kezdeményezhetnek.

A hitelezői egyezség végrehajtása során szintén előfordulhat, hogy az adós szerkezeti módosítások folyamata révén elveszíti a jogi személyiségét, melynek eredményeképpen az adós kötelezettségeit az új társaság vagy a megszerző társaság vállalja át.

Természetes személy adósok esetében a fizetésképtelenségi eljárás felszámolás vagy a vagyon elégtelen volta miatti lezárása azt jelenti, hogy a hitelezők egyedi végrehajtási intézkedéseket kezdeményezhetnek az adóssal szemben, kivéve, ha az adós a 178bis. cikkben meghatározott módon mentesült a ki nem fizetett követelések teljesítése alól.

15.1. Fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítása

Ha a fizetésképtelenséget megállapító végzést a természetes személy adóssal szemben a korábbi fizetésképtelenségi eljárás felszámolás vagy a vagyon elégtelen volta miatti lezárását követő öt éven belül hozták meg, ez a korábbi eljárás újbóli megindításának fog minősülni.

Jogi személy adósok esetében a felszámolás vagy a vagyon elégtelen volta miatt lezárt fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását ugyanaz a bíróság fogja elrendelni, amelyik az első eljárás során eljárt, azt ugyanazon eljárás keretében fogják elbírálni, és az újonnan felmerült vagyontárgyak és jogok értékesítésére irányuló szakaszra fog korlátozódni.

A fizetésképtelenségi eljárást a vagyon elégtelen volta miatt lezáró határozat meghozatalát követő évben a hitelezők helyreállítási intézkedések kezdeményezése céljából, a kezdeményezni kívánt konkrét intézkedések megjelölésével vagy azon releváns tények írásban történő megadásával, amelyek megalapozhatják, hogy a fizetésképtelenséget felróhatónak minősítsék, az eljárás újbóli megindítását kérelmezhetik, kivéve, ha a lezárt fizetésképtelenségi eljárás során a minősítés tekintetében ítéletet hoztak.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi törvény 84. cikke (2) bekezdésének 2. pontja alapján a fizetésképtelenségi eljárás kérelmezéséhez és lefolytatásához szükséges valamennyi jogi kiadás fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelésnek minősül. Ez különösen magában foglalja a fizetésképtelenségi eljárás kérelmezéséhez és elrendeléséhez, az elővigyázatossági intézkedések elfogadásához, az e törvényben előírt határozatok közzétételéhez, és az adósnak, illetve a vagyonfelügyelőnek a fizetésképtelenségi eljárás során és az eseti eljárásokban való megjelenéséhez – amennyiben jogilag kötelező a részvételük vagy ez a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon érdekét szolgálja – szükséges és azzal összefüggésben, az egyezség hatályba lépéséig vagy egyébként a fizetésképtelenségi eljárás lezárásáig, felmerülő jogi költségekből és kiadásokból eredő valamennyi követelést, kivéve a bíróság határozata ellen benyújtott azon fellebbezésekből eredő követeléseket, amelyeket a költségek viselésére vonatkozó kifejezett rendelkezés kíséretében egészben vagy részben elutasítottak.

A 84. cikk (2) bekezdésének 3. pontja szerint szintén a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelésnek minősülnek azok a jogi költségek és kiadások, amelyek az adós, a vagyonfelügyelő és a jogosan eljáró hitelezők megjelenésével és képviseletével kapcsolatban olyan eljárások során merültek fel az, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon érdekében folytatódnak vagy amelyeket e célból kezdeményeztek a szóban forgó törvényben foglaltakkal összhangban, a visszavonás, elfogadás, egyezség vagy az adós külön védelmének eseteire vonatkozó rendelkezések kivételével.

A fizetésképtelenségi eljárásnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elégtelen volta miatti lezárása esetén a jogi költségekre és kiadásokra vonatkozó követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni többi követelés előtt kell kifizetni, a munkavállalók követeléseinek és a tartási követelések kivételével (176a. cikk (2) bekezdése).

A vagyonfelügyelő díja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben követelhető, és azt a bíró a jogilag jóváhagyott díjtáblázat alapján határozza meg; jelenleg még mindig a 2004. szeptember 6-i 1860/2004. sz. királyi rendelet által jóváhagyott díjtáblázat érvényes. A 34. cikk külön szabályokat tartalmaz e díjak meghatározására és hatására.

A törvény lehetővé teszi felhatalmazással rendelkező segédek kijelölését a vagyonfelügyelő segítése érdekében, és a díjazásukat a vagyonfelügyelő díjazása fedezi.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A fizetésképtelenségi eljárásban előterjeszthető megsemmisítés iránti keresetet a fizetésképtelenségi törvény 71–73. cikke szabályozza. E rendelkezéseket több egymást követő, többnyire a refinanszírozási megállapodások „védelmi mechanizmusainak” jellegével kapcsolatos módosítás érintette.

A 71. cikk tartalmazza a visszakövetelési intézkedésekre vonatkozó jogi szabályozást, amely azon az általános szabályon alapul, mely szerint az adós által végrehajtott valamennyi „az eljárás alá vont vagyont hátrányosan érintő” cselekmény „hatályon kívül helyezhetőnek” minősül, függetlenül attól, hogy fennállt-e a „megtévesztésre irányuló szándék”. A megsemmisítés hatásainak megóvása érdekében meghatározott időszakot állapítanak meg: a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőző két évet.

(A) A megsemmisítésre nyitva álló időszak

A törvény a megsemmisítésre nyitva álló időszak egyéni meghatározása mellett döntött: ez a fizetésképtelenséget megállapító végzés napjától számított két év.

(B) Az „anyagi hátrány” koncepciója

Az „adós jogügyleteinek megtámadhatósága szempontjából irányadó időszakban” az adós által végrehajtott intézkedések megsemmisíthetők, ha azok az eljárás alá vont vagyonra nézve hátrányosak. Az anyagi hátrányt a panaszt tevő félnek hitelt érdemlően kell bizonyítania. Ugyanakkor, figyelemmel a hátrányos cselekmények bizonyításának szokásos nehézségeire, a fizetésképtelenségi törvény vélelmek felállításával segíti elő az eljárások megindítását. Amint az a törvény más részeiben is megfigyelhető, a vélelmek lehetnek megdönthetetlenek vagy megdönthetők. Ennélfogva: a) az anyagi hátrány vélelme két esetben megdönthetetlen: (i) a vagyontárgyak ingyenes elidegenítésének esetében, a használatra szolgáló adományok kivételével, és (ii) a fizetésképtelenséget megállapító végzés után esedékessé váló kötelezettségeket rendező kifizetések és egyéb cselekmények esetében, kivéve, ha a kötelezettségeket biztosítékok fedezik, amely esetben a vélelem lehetővé teszi az ennek ellenkezőjének bizonyítását; b) az anyagi hátrány vélelme három esetben megdönthető: (i) a vagyontárgyaknak a fizetésképtelen adóssal különleges kapcsolatban álló személyek részére teljesített kifizetés ellenében történő elidegenítése, (ii) valamely tulajdonnak előzetesen fennálló kötelezettségek vagy korábbi kötelezettségek helyébe lépő új kötelezettségek érdekében alapított terhek esetében, és (iii) biztosítékokkal fedezett és a fizetésképtelenséget megállapító végzés után esedékessé váló kötelezettségeket rendező kifizetések és egyéb cselekmények.

(C) Az eljárás

A megsemmisítési kereset fizetésképtelenségi eljárásban való megindításának joga a vagyonfelügyelőt illeti meg. A hitelezőknek a vagyonfelügyelő inaktivitásával szembeni védelme érdekében ugyanakkor a törvény kiegészítő vagy másodlagos kereshetőségi jogot biztosít azon hitelezők számára, akik írásban felszólították a vagyonfelügyelőt a megsemmisítési kereset benyújtására, és a kérelem időpontjától számított két hónapon belül a vagyonfelügyelő a keresetet nem nyújtotta be. A törvény arra irányuló szabályokat tartalmaz, hogy a vagyonfelügyelők hatékonyan lássák el az annak biztosítására szolgáló feladatukat, hogy az eljárás alá vont vagyon elidegenítésére ne kerüljön sor. A refinanszírozási megállapodások tekintetében a kereshetőségi jog kizárólag a vagyonfelügyelőt illeti meg, kizárva ezzel a másodlagos kereshetőségi jogot.

A refinanszírozási megállapodások védelme érdekében a legutóbbi jogszabályi módosítások különös szabályokat vezettek be, amelyek olyan védelmi mechanizmust határoztak meg, amely e (meghatározott körülmények között jóváhagyott) megállapodásokat ellenállóvá teszi a megsemmisítési keresetekkel szemben (71bis. cikk).

Utolsó frissítés: 29/03/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Fizetésképtelenség - Franciaország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Bármely kereskedelmi vagy kézműipari tevékenységet folytató személy, mezőgazdasági termelő, bármely önfoglalkoztatói tevékenységet folytató természetes személy, ideértve a jogszabály, jogi eszköz vagy védett cím által szabályozott szabad foglalkozások végzőit, és bármely magánjogi jogalany állhat védintézkedés (procédure de sauvegarde), reorganizációs eljárás (procédure de redressement judiciaire) vagy felszámolási eljárás (procédure de liquidation judiciaire) alatt.

Az „egyéni vállalkozónak” minősülő önfoglalkoztató személy is élhet a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésének lehetőségével.

Kizárólag gazdasági tevékenységet folytató személyek kezdeményezhetnek védintézkedési eljárást. A reorganizációs vagy felszámolási eljárás alá vont személy esetében elképzelhető, hogy az eljárás megindításakor már nem végez gazdasági tevékenységet.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vonható magánjogi jogalanyok körébe tartoznak a kereskedelmi társaságok, a nem gazdasági célú társaságok, a gazdasági egyesülések, az egyesületek, a szakszervezetek, a szakmai és kereskedelmi szövetségek és az üzemi tanácsok.

A jogi személyiséggel nem rendelkező magánjogi csoportosulások – úgymint a közös vállalkozások vagy a bejegyzés alatt álló vállalkozások – nem indíthatnak fizetésképtelenségi eljárást.

A közjog által szabályozott jogi személyek szintén ki vannak zárva ebből a körből.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Az adósnak lehetősége van gyorsított védintézkedési eljárás (procédure de sauvegarde accélérée) vagy gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás (procédure de sauvegarde financière accélérée) kérelmezésére, amennyiben beszámolóját könyvvizsgáló hitelesítette, vagy azt könyvelő készítette, és ha több mint 20 munkavállalót foglalkoztat, vagy az adó nélkül számított árbevétele meghaladja a 3 millió eurót, vagy mérlegfőösszege meghaladja az 1,5 millió eurót. A gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások a konszolidált éves beszámolót készítő adósok számára is rendelkezésre állnak.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Védintézkedési eljárás indul, ha az adós megoldhatatlan nehézségekkel küzd, de a kifizetéseit még nem szüntette be.

Reorganizációs eljárás indul, ha az adós az esedékes kötelezettségeit nem képes a rendelkezésre álló erőforrásaival teljesíteni, és a kifizetéseit is beszüntette.

A reorganizáció célja az üzleti tevékenység és a munkahelyek fenntartása, valamint a kötelezettségek teljesítése. Az ügyvezető a kifizetések beszüntetését követő 45 napon belül köteles kérelmezni ezen eljárás megindítását.

Felszámolási eljárás indul, ha a vállalkozás beszüntette kifizetéseit, és a reorganizációs eljárás megindítása nyilvánvalóan lehetetlen.

Kizárólag az adós jogosult a védintézkedési eljárás megindítását kérelmezni.

Ezzel szemben a reorganizációs és felszámolási eljárás megindítását nemcsak az adós, hanem valamely hitelező és az ügyész is kérelmezheti azzal a feltétellel, hogy nincs folyamatban egyeztetési eljárás (procédure de conciliation – a fizetésképtelenségi eljárást megelőző egyeztetési eljárás).

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatok meghozataluk napján nulla órakor lépnek hatályba.

Az eljárást megindító határozatot a hatálybalépésének napját követő nyolc napon belül megküldik az adósnak és közlik a fizetésképtelenségi szakértőkkel és az ügyészséggel, ideértve azoknak a tagállamoknak a szerveit is, amelyekben az adós telephellyel rendelkezik.

A határozat mindenkivel szemben azonnal hatályos.

A meghozatalától számított tizenöt napon belül az eljárást megindító határozatot bejegyzik a kereskedelmi cégnyilvántartásba, a cégjegyzékbe vagy a körzeti bíróság által vezetett más külön nyilvántartásba.

A határozat kivonatát bejegyzik a Bodaccba (polgári és kereskedelmi közlemények hivatalos jegyzéke) és a jogi nyilatkozatoknak az adós bejegyzett székhelye vagy üzleti címe szerinti jegyzékébe.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások is léteznek.

A gyorsított védintézkedési eljárást azok az egyeztetési eljárásban részt vevő adósok kezdeményezhetik, akik bizonyítják, hogy kidolgoztak egy az üzleti tevékenység folytatását biztosító tervet.

Az a tény, hogy az adós a kifizetéseit beszüntette, nem zárja ki a gyorsított védintézkedési eljárás kezdeményezését, amennyiben ez a helyzet az egyeztetési eljárás megindítására irányuló kérelmet megelőző 45 napon belül állt be.

A gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás megindításának feltételei megegyeznek a gyorsított védintézkedési eljárás megindításának feltételeivel, emellett az adós beszámolóinak tanúsítaniuk kell, hogy tartozásai lehetővé teszik, hogy kizárólag a hitelintézeti választmány tagjainak minősülő hitelezők fogadják el tervezetet.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárások az adós teljes vagyonát érintik.

Amennyiben az adós egyéni vállalkozó, személyes vagyona is érintett.

Ugyanakkor a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató vagy szabad foglalkozást végző egyéni vállalkozó állandó lakóhelyét a törvény kizárja a hitelintézetek által lefoglalható vagyon köréből.

Más beépített vagy beépítetlen, nem üzleti célokat szolgáló ingatlan is a nyilatkozatban lefoglalás alól kivont vagyon körébe tartozhat. E nyilatkozat – amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni és közzé kell tenni – kizárólag azon hitelintézetekkel szemben hatályos, amelyek követelése a közzétételt követően merül fel.

Az adós állandó lakóhelyének a hitelintézetek által lefoglalható vagyontárgyak köréből történő kizárása az adós és családja védelmét szolgálja.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Az adós saját tulajdona feletti rendelkezési jogának megszűnése

Védintézkedés és reorganizáció

Védintézkedési vagy reorganizációs eljárás megindítása esetén az adós továbbra is birtokon belül marad és irányítja vállalkozását.

Védintézkedési eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli és segíti az adóst üzletvitelében a bíróság által meghatározott felhatalmazás keretein belül.

Reorganizációs eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrateur judiciaire) segíti az adóst üzletvitelében, vagy az adós helyett – részben vagy egészben – maga végzi azt.

Felszámolási eljárás

Felszámolási eljárásban az adóst megfosztják a vagyona kezelésének és a vagyona feletti rendelkezés jogától. Az üzleti vagyon tekintetében a felszámolóbiztos (liquidateur) gyakorolja jogait és végzi tevékenységeit. A felszámolóbiztos így átveszi a vagyona kezelését.

Fizetésképtelenségi szakértők

A fizetésképtelenségi szakértők a bíróság által kijelölt képviselők, akik az ügyészség felügyelete alatt állnak, és szabályozott szakmákhoz tartoznak.

E szakértőknek nemzeti nyilvántartásokba bejegyzett szakembereknek kell lenniük, és szigorú alkalmassági és etikai követelményeknek kell megfelelniük.

Az említett nyilvántartásokban nem szereplő, de az ügy szempontjából kimagasló szakmai gyakorlattal vagy képesítéssel rendelkező személyeket szintén ki lehet jelölni.

A fizetésképtelenségi szakértőket a bíróság az eljárás megindulásakor jelöli ki.

A fizetésképtelenségi szakértők polgári jogi felelősséggel tartoznak a rendes törvények szerint.

A szakértők díját rendeletben rögzített skálák alapján határozzák meg; e skálák szerinti díjazásukat a bíróság az adósra terheli.

A fizetésképtelenségi szakértők és az adós jogai

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő

Főszabály szerint a védintézkedési vagy reorganizációs eljárást megindító bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki, akinek személyére a védintézkedési eljárásban az adós vagy az ügyészség javaslatot tehet.

Nem kötelező vagyonfelügyelőt kijelölni, ha az adós kevesebb mint 20 munkavállalót foglalkoztat, és az adó nélkül számított árbevétele nem éri el a 3 millió eurót.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárásban minden esetben kötelező vagyonfelügyelőt kijelölni.

Védintézkedési eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli és segíti az adóst üzletvitelében a bíróság által meghatározott felhatalmazás keretein belül.

Reorganizációs eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő segíti az adóst üzletvitelében, vagy az adós helyett – részben vagy egészben – maga végzi azt.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő köteles minden szükséges intézkedést meghozni vagy az adóssal meghozatni a vállalkozás adósaival szembeni védelme és a termelési kapacitás fenntartása érdekében.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek különös jogai is vannak, például aláírási joga van a csekk kibocsátástól eltiltott adós bankszámlái tekintetében, a hatályos szerződések fenntartását kérheti, és végrehajthatja a szükséges létszámcsökkentéseket.

A bíróság által kijelölt végelszámoló

Kollektív eljárás esetén a bíróság köteles végelszámolót (mandataire judiciaire) kijelölni.

A végelszámoló feladata a hitelezők és közös érdekeik képviselete.

Ő állítja össze a bejelentett követelések nyilvántartását – ideértve a munkabérre vonatkozó követeléseket –, és javaslatot tesz azok elfogadására, elutasítására vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésére, majd megküldi e nyilvántartást a csődbírónak.

A felszámolóbiztos

A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben felszámolóbiztost jelöl ki.

A felszámolóbiztos ellenőrzi a követeléseket, és intézkedik az adós vagyonának értékesítése iránt annak érdekében, hogy a fennmaradó vagyon felosztható legyen a hitelezők között.

Végrehajtja a létszámcsökkentéseket, és dönthet a hatályos szerződések fenntartásáról.

A vagyonkezelési jogától megfosztott adóst képviseli, és e minőségében a felszámolási eljárás során gyakorolja jogainak többségét, és megteszi a vagyont érintő intézkedések többségét. Nem gyakorolhatja azonban az adós nem pénzügyi jellegű jogait.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A beszámítás a kölcsönös követelések alacsonyabb követelés mértékéig történő törlése.

Beszámítani kizárólag két személy egymás közötti kölcsönös és egynemű követelését és tartozását lehet.

A beszámítás következtében így kétoldalú kifizetés történik kölcsönös követelések között.

Főszabály szerint az adós nem teljesíthet semmilyen követelést, amely a védintézkedési vagy reorganizációs eljárást megindító határozat előtt született.

Ezzel szemben a határozatot megelőző követelések teljesítésének tilalma nem vonatkozik a beszámításra kerülő kapcsolt követelésekre. Az azonos szerződés teljesítéséből vagy nemteljesítéséből keletkező vagy eredő kölcsönös követelések kapcsolt követeléseknek minősülnek.

Amennyiben az eljárást megindító határozatot követően keletkezik a korábbi követeléshez kapcsolódó követelés, e követelés teljesíthető az előző követelés beszámításával, ha az utóbbit bejelentették.

A kölcsönös követelések akkor minősülnek kapcsoltnak, ha azonos szerződés vagy szerződéscsoport teljesítéséből vagy nemteljesítéséből keletkeznek vagy erednek.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A hatályos szerződések fenntartására irányuló eljárás

A fizetésképtelenségi eljárások megindítása nem kérdőjelezi meg azonnal az adós és a vele szerződött felek (beszállítók, vevők) között létrejött szerződések létét.

Hatályos szerződések az érvényes és az eljárás megindításakor folyamatban lévő szerződések, az olyan szerződések, amelyek teljesítése folyamatosan történik, amelyek a megindítás napján még nem vesztették hatályukat, vagy az olyan szerződések, amelyeket azonnal teljesíteni kell, és amelyeket még nem teljesítettek, de már megkötésre kerültek.

A hatályos szerződések szerződő felei elsőbbséget élveznek, és megelőzik a többi hitelezőt a kielégítési rangsorban.

Védintézkedés és reorganizáció

A szerződés a priori automatikusan fennmarad; a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek a közrend alapján lehetősége van azon szerződések fenntartásának kérelmezésére, amelyek alapján számára átadott termékek vagy nyújtott szolgáltatások kifizetésére kerül sor.

Bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő hiányában az adósnak lehetősége van a bíróság által kijelölt végelszámoló beleegyezését követően a hatályos szerződések teljesítését kérni.

A fenntartott szerződést a szokásos módon, a szerződésben foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek lehetősége van a szerződések felmondására az adós várható nemteljesítésére hivatkozva, amennyiben bizonyítja, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő anyagi eszközök a kötelezettségek teljesítéséhez.

A hatályos szerződés a jogszabály erejénél fogva megszűnik, ha a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő egy hónapon belül nem kéri kifejezetten annak teljesítését.

Ugyanez érvényes a fizetés elmaradása és a szerződő fél szerződéses kapcsolatok fenntartására irányuló beleegyezésének hiánya esetén.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő kérelmezheti a csődbírótól, hogy mondja ki a hatályos szerződés megszüntetését, ha a megszüntetés az adós védelme és fizetőképességének helyreállítása érdekében szükséges, azzal a feltétellel, hogy az nem sérti túlzottan a szerződő fél érdekeit.

Felszámolási eljárás

Főszabály szerint minden hatályos szerződés továbbra is hatályban marad.

Kizárólag a felszámolóbiztos jogosult a hatályos szerződések teljesítését kérni az adósnak ígért termékek vagy szolgáltatások juttatásával.

A hatályos szerződés a jogszabály erejénél fogva megszűnik, ha a felszámolóbiztos egy hónapon belül nem kéri kifejezetten annak teljesítését.

Ugyanez érvényes, ha az adós teljesítése valamilyen pénzösszeg kifizetésében áll, azon a napon, amelyen a szerződő fél tudomást szerez a felszámolóbiztos szerződést felmondó döntéséről, valamint a kifizetés elmaradása esetén.

A felszámolóbiztosnak lehetősége van a szerződések felmondására is az adós várható nemteljesítésére hivatkozva, amennyiben bizonyítja, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő anyagi eszközök a kötelezettségek teljesítéséhez.

Amennyiben a teljesítés nem valamilyen pénzösszeg kifizetésében áll, a felszámolóbiztos azt is kérelmezheti a csődbírótól, hogy mondja ki a szerződés megszüntetését, ha a megszüntetés a felszámolási műveletek érdekében szükséges, és az nem sérti túlzottan a szerződő fél érdekeit.

Hatályos szerződések átruházása

Reorganizációs eljárás során, amennyiben a reorganizációs terv az üzlet harmadik félre történő átruházását írja elő, a bíróság elrendelheti az üzlet szempontjából hasznos szerződések (lízing, beszerzési szerződés, franchise-megállapodás, bérlet, működési engedély) átruházását.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Fizetésképtelenségi eljárások esetén a hitelezők kizárólag a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesíthetik jogaikat az adóssal szemben; nem indíthatnak kifizetésre irányuló egyedi kereseteket az adóssal szemben.

A felszámolási eljárást vagyoni fedezet hiánya miatt lezáró határozat nem jár a hitelezőknek az adóssal szemben egyedi eljárás megindításához való jogának feléledésével.

E szabály alól kivételt képeznek az alábbi esetek:

– a felszámolási eljárás alatt öröklés útján szerzett javakra vonatkozó eljárások;

– a követelés olyan bűncselekményből származik, amelyre vonatkozóan az adós bűnössége már megállapítást nyert, vagy az a hitelező személyes jogaihoz kapcsolódik;

– a követelés szociális védelmi ügynökségek sérelmére elkövetett csalárd tevékenységből ered. A követelés csalárd eredetét bírósági döntéssel vagy társadalombiztosítási szerv által megállapított bírsággal lehet bizonyítani.

A hitelezők egyedi eljárás megindítására irányuló joga feléled továbbá az alábbi esetekben:

– az adóst magáncsőd alatt állónak nyilvánítják;

– az adóst csalárd csőd miatt bűnösnek nyilvánítják;

– az adós vagy az általa irányított jogi személy ellen bármely eszközére vonatkozóan az eljárás megindítását megelőző öt évben a felszámolási eljárást vagyoni fedezet hiánya miatt szüntették meg, és az adós a megelőző öt évben tartozásátvállalásban részesült;

– az eljárást a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján területi eljárásként indították meg.

Emellett egy vagy több hitelezővel szembeni csalás esetén a bíróság bármely hitelező számára engedélyezi, hogy egyedi eljárást folytasson. A bíróság az eljárás lezárásakor, az adós, a felszámolóbiztos és a felügyelők meghallgatása vagy jogszerű beidézése után hoz döntést. Ezt követően bármelyik érdekelt fél kérésére dönthet, ugyanezen feltételek mellett.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat felfüggeszti vagy kizárja az adós elleni egyéb, pénzfizetésre vagy pénzfizetés elmaradása alapján szerződés megszüntetésére irányuló eljárásokat.

A végrehajtási eljárások és biztosítási intézkedések szintén felfüggesztésre kerülnek.

A hitelezők által a kollektív eljárás megindítása előtt kezdeményezett eljárások szintén felfüggesztésre kerülnek vagy félbeszakadnak.

Ez vonatkozik minden korábbi hitelezőre, függetlenül attól, hogy követelésük biztosított-e.

Az eljárások felfüggesztése és kizárása minden fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó.

A folyamatban lévő eljárások felfüggesztésre kerülnek, amíg a felperes hitelező be nem jelenti követelését.

Ezt követően a jogszabály erejénél fogva folytatódnak, de kizárólag a követelés ellenőrzésére és összegének meghatározására irányulnak, nem pedig az adós marasztalására.

A fentiektől eltérő egyéb perek és végrehajtási eljárások az adós megfigyelésének időszakában tovább folynak azt követően, hogy a bíróság által kijelölt végelszámoló és a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő megjelölik feladataikat az adós segítése és képviselete kapcsán, vagy kezdeményezik az eljárások folytatását.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

A védintézkedési terv kidolgozása során a hitelezőket is meghallgatják a fizetések feltételei és a tartozások átvállalása tekintetében.

A javaslatokat a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő továbbítja a hitelezőket képviselő, bíróság által kijelölt végelszámoló felé.

A bíróság által kijelölt végelszámoló – egyénileg vagy kollektíven – minden követelést bejelentő hitelezőtől beszerzi az egyetértést.

A bíróság által kijelölt végelszámoló nem köteles egyeztetni azon hitelezőkkel, akik tekintetében a tervezet a kifizetés feltételeire vonatkozóan nem tartalmaz módosítást, vagy teljes pénzbeli kielégítést tartalmaz, amennyiben a tervezet elfogadásra vagy a követelés elfogadásra kerül.

A hitelezői választmány

Ha az adós munkavállalóinak száma meghaladja a 150 főt, árbevétele pedig a 20 millió eurót, hitelezői választmányt kell felállítani, amely véleményezi a tartozások rendezésére irányuló terv tervezetét.

A hitelezői választmányok kategóriánként külön ülésre hívják össze a hitelezőket annak érdekében, hogy javaslatokat tegyenek számukra, amelyeket megvitathatnak, és amelyekről többségi döntést hoznak, vagyis a kisebbségnek alá kell vetnie magát a többség döntésének.

A hitelintézeti választmány a pénzügyi vállalkozásokat, valamint a hitelintézeteket és kapcsolódó szervezeteket, míg a kereskedelmi hitelezői választmány a fő beszállítókat és szolgáltatókat foglalja magában. Amennyiben vannak kötvénytulajdonosok, összehívják a Franciaországban vagy külföldön kibocsátott kötvényekkel rendelkező hitelezők általános gyűlését, ahol a hitelezői választmányok által elfogadott tervezetet vitatják meg.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő köteles kikérni a hitelezői választmány véleményét a tervezettel kapcsolatban, és annak a bíróság döntését megelőzően jóvá kell hagynia a tervet.

Hitelezői választmány működése esetén a választmányba tartozó minden hitelező módosítási javaslatot tehet az adós által benyújtott tervezettel kapcsolatban.

A tervezet így vagy az adóstól, reorganizációs eljárás esetén – az adós jóváhagyásával – a vagyonfelügyelőtől, vagy az ilyen választmányokba tartozó hitelezőktől származik. A választmányok által elfogadott tervet és, amennyiben az eltér, az adós vagy a vagyonfelügyelő által támogatott tervet ezt követően – párhuzamosan is – benyújthatják a bíróság felé.

Gyorsított védintézkedési eljárás

Gyorsított védintézkedési eljárás megindítása esetén kötelező felállítani a hitelező választmányokat – a hitelintézeti választmányt és a kereskedelmi hitelezői választmányt –, és adott esetben össze kell hívni a kötvénytulajdonosok általános gyűlését.

A választmányokba nem tartozó hitelezők véleményét külön kérik ki.

Gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás

Gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás indításakor csak a hitelintézeti választmányt kell felállítani, és adott esetben össze kell hívni a kötvénytulajdonosok általános gyűlését.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Minden az eljárást megindító határozat előtt keletkezett követelést be kell jelenteni, természetétől és jellegétől függetlenül: kereskedelmi, polgári, közigazgatási (államkincstár, szociális jóléti és társadalombiztosítási intézmények) vagy büntetőjogi (bírságok). Nem számít, hogy a követelés nem biztosított vagy elsőbbségi, lejárt vagy le nem járt, biztos vagy feltételes.

Az eljárást megindító határozatot követően jogszerűen keletkező, az eljárás lefolytatásához kapcsolódó vagy az adós üzleti tevékenységét szolgáló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékére irányuló követeléseket lejáratukkor ki kell elégíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Minden hitelező, akinek követelése az eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett, köteles követelését bejelenteni, védintézkedési és reorganizációs eljárás esetén a bíróság által kijelölt végelszámoló, felszámolás esetén a felszámolóbiztos felé.

A bejelentés határideje az eljárást megindító határozat kihirdetésétől számított két hónap.

Az adós azonos feltételek mellett maga is bejelentheti valamely hitelezője követelését.

A bejelentés bizonyos esetben vonatkozhat az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésre is, például olyan követelésre, amely nem részesül az üzletvitel számára előnyös követeléseknek biztosított kifizetési elsőbbségben, vagy amely az eljárási követelményekhez kapcsolódik.

A bejelentett követelésnek tartalmaznia kell a lejárt vagy lejáró követelés összegét, lejárati idejét, az elsőbbség vagy fennálló biztosíték jellegét és a kamat számításának módját.

A követelés bejelentésének nincsenek formai követelményei. A bejelentésnek önmagában, egyértelműen tartalmaznia kell a hitelezőnek a tartozás kifizetésének igénylésére, a követelések nyilvántartásába való felvételére és az eljárásban való részvételre irányuló szándékát.

Az adós észrevételeit követően a bíróság által kijelölt végelszámoló készíti el a bejelentett követelések nyilvántartását, és tesz javaslatot a követelések elfogadására, elutasítására vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésére.

E nyilvántartást megküldik a csődbírónak, és arról tájékoztatják a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt.

A követelés elfogadása vagy elutasítása előtt a csődbíró meggyőződik annak fennállásról, összegéről és természetéről a bejelentést tevő által benyújtott bizonyítékok és – adott esetben – a meghallgatott felek és a bíróság által kijelölt végelszámoló által előadottak alapján.

Azon hitelezőket, akik határidőn belül nem jelentették be követeléseiket, kizárják, és így nem részesülhetnek kifizetésben vagy a követelések felosztásában a terv elfogadása vagy az adós vagyonának értékesítése esetén, kivéve, ha kérelmükre a csődbíró megszünteti e kizárást.

A kizárás megszüntetése esetén kérelmüket követően kifizetésben részesülhetnek.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Az adós állítja össze az egyeztetési eljárásban részt vett hitelezők követeléseinek nyilvántartását, amelyet közzé kell tenni. A jegyzéket az adós könyvvizsgálója hitelesíti, és az benyújtásra kerül a bíróság hivatalához.

A bíróság által kijelölt végelszámoló megküldi a hitelezőknek a nyilvántartás saját követelésükre vonatkozó kivonatát.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Az elsőbbségi hitelező az adós elleni kollektív eljárás megindítása esetén olyan kedvezményben részesül, amely alapján adósa többi, nem biztosított hitelezőjével szemben elsőbbség illeti meg a kifizetések során.

A hitelező elsőbbségi hitelezőnek minősülhet, amennyiben

– olyan biztosítékkal rendelkezik, amely az adóstól vagy bírósági határozatból származik, vagy

– az elsőbbségi jog őt jogállásából fakadóan, törvény erejénél fogva megilleti.

Az elsőbbségi hitelezők nem azonos jogállásúak. Amennyiben több elsőbbségi hitelező joga versenyzik egymással, őket a törvény szerinti sorrendben illeti meg kielégítés, de ez minden esetben megelőzi a többi, nem biztosított hitelezőt.

A nem biztosított hitelezők az adós elsőbbségi hitelezők kielégítését követően fennmaradó vagyonából részesülnek kifizetésben. A felosztás arányosan történik.

Az elsőbbségek rangsora

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  2. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: a biztosítással, a vagyon értékesítésével és a befolyt összegek hitelezők közötti megosztásával kapcsolatos költségek (leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása stb.);
  3. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  4. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  5. a munkavállalók általános elsőbbsége által garantált követelések: az eljárást megindító határozatot megelőző hat munkával töltött hónap bérének kifizetése;
  6. különös elsőbbség vagy jelzáloghitel által garantált követelések;
  7. nem biztosított követelések.

Az ingóságok értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. zálogjoggal biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  2. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  3. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: a biztosítással, a vagyon értékesítésével és a befolyt összegek hitelezők közötti megosztásával kapcsolatos költségek (leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása stb.);
  4. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  5. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. az államkincstár elsőbbsége;
  7. zálogjoggal nem biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  8. egyéb biztosítékkal biztosított ingóságokra vonatkozó követelések;
  9. nem biztosított követelések.

Felszámolási eljárás

Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  2. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása;
  3. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  4. ingatlanokat terhelő különösen biztosított követelések;
  5. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. nem biztosított követelések.

Az ingóságok értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. zálogjoggal biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  2. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  3. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása;
  4. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések;
  5. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. jelzáloggal terhelt termékek vagy záloggal terhelt gépek vagy berendezések által biztosított követelések;
  7. az államkincstár elsőbbsége;
  8. zálogjoggal nem biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  9. más, általános, ingóságokra vonatkozó elsőbbségek (a polgári törvénykönyv [Code Civil] 2331. cikke) és a bérek általános elsőbbsége;
  10. nem biztosított követelések.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

A védintézkedési és a reorganizációs eljárást az üzlet megmentése, az üzleti tevékenység és a munkahelyek fenntartása és a tartozások tervszerű megfizetése érdekében vezették be. Védintézkedési vagy reorganizációs tervet csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet elfogadni.

Amennyiben az üzlet megmentésére reális lehetőség van, védintézkedési eljárás esetén az adós, reorganizációs eljárás esetén a vagyonfelügyelő készíti el a tervezetet. A tervezet három részből áll:

– gazdasági és pénzügyi rész, amely a működtetési lehetőségek és módszerek, a piaci viszonyok és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alapján meghatározza az üzlet helyreállításának lehetőségét;

– a tartozások törlesztése általános feltételeinek és a végrehajtás biztosítása érdekében a vállalat vezetője által adandó biztosítékok meghatározása;

– szociális rész, amely a foglalkoztatás és a szociális körülmények várható kimenetelét és szintjét írja le és indokolja meg, az üzlet folytatásának függvényében. Amennyiben a tervezet lehetővé teszi a gazdasági okokból történő létszámcsökkentést, úgy felülvizsgálja a már megtett lépéseket, és meghatározza a jövőbeli intézkedéseket a veszélyeztetett munkahelyű munkavállalók újraalkalmazásának és kompenzálásának elősegítése érdekében.

A tervezet összefoglalja az annak végrehajtásáért felelős személyek összes, az üzlet helyreállítása érdekében szükséges kötelezettségvállalását.

A bíróság ezt követően dönt az adós vagy valamely hitelező által elé terjesztett tervezetről.

A védintézkedési, reorganizációs vagy értékesítési terv elfogadása bírósági döntés. Ha hitelezői választmányt hoztak létre, a tervnek szerződési jellege is van.

A terv időtartama legfeljebb tíz év, mezőgazdasági termelők esetében tizenöt év.

A bíróság vagyonfelügyelőt vagy végelszámolót jelöl ki annak érdekében, hogy ezen időszakban felügyelje a végrehajtást.

A terv elfogadásával lezárul a megfigyelési időszak. Az adós újból rendelkezhet a vagyona felett és újból irányíthajta vállalkozását a bíróság által a tervben meghatározott keretek között.

Az adós köteles a tervben szereplő minden rendelkezésnek eleget tenni.

Amennyiben ezt nem teszi meg, kötelezettségeinek elmulasztása vagy a védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtása során a kifizetések elmaradása esetén az adós a terv hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását kockáztatja.

Felszámolási eljárássá alakulás

A védintézkedési vagy reorganizációs határozattal megindított megfigyelési szakasz alatt vagy annak végén rendelhető el a felszámolás.

A bíróság köteles a felszámolást elrendelni, amint nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalkozás helyreállítására nincs lehetőség, vagy amennyiben a reorganizációs eljárás során nem sikerül értékesítési tervet elfogadni.

A természetes személy adós kötelezettségeinek megszűnése felszámolás esetén

Az adós felfüggesztése a felszámolás elrendelésének napjától a felszámolás lezárásig tart. Ezt követően az adós újból gyakorolhatja jogait és intézkedéseket tehet.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtásának befejezése megakadályozza a követelésüket be nem jelentett hitelezőket abban, hogy az adós ellen fellépjenek.

Kifejezett rendelkezés lép életbe arra vonatkozóan, hogy egyedi eljárást indítani csak kivételesen, kizárólag a felszámolásnak a vagyon elégtelensége miatti megszüntetése miatt lehetséges.

A fizetésképtelenségi eljárások lezártnak nyilvánításának ideje

A megfigyelési időszak az eljárást megindító határozat napjától a védintézkedési vagy reorganizációs tervet elfogadó vagy a felszámolást elrendelő határozat napjáig tart.

Védintézkedési vagy reorganizációs eljárás során az üzleti tevékenység a megfigyelési időszak ideje alatt is folytatódik, és az adós főszabály szerint – bizonyos korlátozások mellett – maga irányítja a vállalkozását.

Amennyiben reális lehetőség van az üzleti tevékenység helyreállítására, a megfigyelési időszak védintézkedési vagy reorganizációs terv elfogadásával ér véget.

A védintézkedési vagy reorganizációs terv elfogadása lehetővé teszi az adós számára, hogy visszakapja az üzlete feletti irányítást, bár nem szünteti meg az eljárást.

Valójában az eljárás akkor zárul le, amikor a csődbíró jóváhagyja a vagyonfelügyelő és a bíróság által kijelölt végelszámoló eljárást lezáró jelentését. A bíróság elnöke ezután az eljárást megszüntető végzést bocsát ki E végzés egy bírósági igazgatási intézkedés, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.

Jogi értelemben tehát az eljárás akkor zárul le, amikor az azt megszüntető végzést kibocsátják.

Ennek ellenére az eljárás joghatásai nem szűnnek meg az eljárást megszüntető végzéssel, mivel a védintézkedési és a reorganizációs terv továbbra is folyamatban van.

Az adós köteles a tervben szereplő minden rendelkezésnek eleget tenni.

Amennyiben ezt nem teszi meg, kötelezettségeinek elmulasztása vagy a védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtása során a kifizetések elmaradása esetén az adós a terv hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását kockáztatja.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Az eljárás során felmerülő költségek azt a vállalkozást terhelik, amelyik ellen a fizetésképtelenségi eljárás folyamatban van.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Amennyiben a bíróság reorganizációs vagy felszámolási eljárást indít, az adós kifizetései megszüntetése napjának főszabály szerint az eljárást megindító határozat napja tekintendő.

A bíróság mindazonáltal úgy dönthet, hogy a kifizetések megszüntetésének napjául a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző 18 hónap bármely napját jelöli ki.

A kifizetések megszüntetésétől a reorganizációs vagy felszámolási eljárás megindulásáig eltelt időszakot nevezzük „vizsgálati időszaknak”.

Az adós által a vizsgálati időszakban tett, bizonyos csalárdnak tűnő jognyilatkozatokat semmisnek nyilvánítanak.

A vizsgálati időszakban tett jognyilatkozatok semmisnek nyilvánítására irányuló keresetek tekintetében az eljárást folytató bíróságnak kizárólagos hatásköre van.

Az eljárást csak a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő, a bíróság által kijelölt végelszámoló, a felszámolóbiztos és az ügyészség indíthatja meg.

A hitelezők egyénileg vagy közösen is indíthatnak eljárást a bíróság által kijelölt végelszámolón keresztül a jogi aktusok adós általi kikényszeríthetetlensége iránt.

Az aktus mindenkivel szemben, visszamenő hatállyal semmissé válik.

A jogellenes cselekmény miatti kötelező semmisségnek tizenkét esete létezik:

  • minden ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedő aktus;
  • bármely visszterhes szerződés, amelyben az adós kötelezettsége jelentősen meghaladja a másik fél kötelezettségét;
  • bármely kifizetés, módszerétől függetlenül, amelyet a követelés lejárta előtt fizetnek meg;
  • bármely esedékes követelés kifizetése más módon, mint készpénzben, váltóban, banki átutalással, átruházási okirattal vagy más, üzleti életben általában elfogadott módon;
  • bármely összeg letétbe helyezése vagy átruházása, amelyre a vagyontárgy elzálogosítását követően, jogerős bírósági ítélet hiányában került sor;
  • bármely szerződéses vagy törvényi jelzálogjog, valamint a házastársak törvényi jelzálogjoga és az adós vagyontárgyán alapított bármely zálogjog vagy biztosíték, amely korábbi tartozásokat hivatott biztosítani;
  • bármely biztosítási intézkedés, kivéve, ha a zár alá vétel nyilvántartásba vétele vagy elrendelése megelőzi a kifizetések megszüntetését;
  • bármely engedélyezés vagy opciólehívás a vállalkozás munkavállalói által;
  • javak vagy jogok pénzügyi hagyatékba adása, kivéve, ha arra az ezzel párhuzamosan létrejött szerződéses adósság biztosítékaként került sor;
  • bármely vagyonkezelői megállapodás módosítása, amely olyan jogokat vagy vagyontárgyakat befolyásol, amelyeket már korábban, a módosítás előtt létrejött szerződéses adósság biztosítékaként pénzügyi hagyatékba adtak;
  • amennyiben az adós korlátolt felelősségű egyéni vállalkozó, bármely engedményezés vagy vagyontárgy engedményezésének változása, amely az üzleti tevékenységen kívüli bevétel körébe tartozik, és a vállalkozó másik vagyonára vonatkozó eljárás alá vont vagyon csökkenésével jár;
  • közjegyzői nyilatkozat az adós által tett zár alá vételre vonatkozó kivételekről.

Ezeket az aktusokat a bíróságnak meg kell semmisítenie attól függetlenül, hogy a felek jó- vagy rosszhiszeműen jártak-e el.

A bíróság ezenfelül megsemmisítheti az ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedő aktust és a zár alá vételre vonatkozó kivételekre vonatkozó aktust, amelyet a kifizetések megszüntetését megelőző hat hónapon belül tettek. Ezen esetekben a megsemmisítés csak lehetőség.

Utolsó frissítés: 13/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Horvátország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a csőd előtti eljárás és a csődeljárás jogi személlyel, valamint magánszemély adós vagyonával szemben is megindítható. A csődtörvény értelmében (Stečajni zakon, a továbbiakban: csődtörvény) a magánszemély adós olyan természetes személy, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Zakon o porezu na dohodak) rendelkezései alapján önálló vállalkozói tevékenysége miatt a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, vagy olyan természetes személy, aki a társasági jövedelemadóról szóló törvény (Zakon o porezu na dobit) rendelkezései alapján a társasági jövedelemadó hatálya alá tartozik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

a) Csőd előtti eljárás indítható, ha a bíróság megállapítja, hogy fizetésképtelenség fenyeget, azaz a bíróság arra a megállapításra jut, hogy az adós nem lesz képes teljesíteni a fennálló kötelezettségeit azok esedékessége napján.

A közelgő fizetésképtelenség akkor állapítható meg, ha még nem merültek fel azok a körülmények, amelyek alapján az adós fizetésképtelennek minősül, és ha:

– a Pénzügyi Ügynökség (Financijska agencija) által a fizetési kötelezettségek rangsorolásáról vezetett nyilvántartásban az adósnak egy vagy több olyan rendezetlen kötelezettségét tartják nyilván, amelynek érvényes jogalapja van, és amelyet az adós további jóváhagyása nélkül bármely számlájáról be kellett volna hajtani, vagy

– az adós a munkavállalói részére munkaszerződés, munkaügyi szabályozás, kollektív szerződés vagy különös szabályozás, vagy a munkáltatók munkavállalók irányába fennálló kötelezettségeit szabályozó más dokumentum alapján járó munkabér kifizetése tekintetében 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy

– az adós az előző albekezdésben hivatkozott munkabérek után járó hozzájárulásokat és adókat onnantól számított 30 napon belül nem fizeti meg, hogy munkabér-kifizetéseket kellett teljesítenie a munkavállalók irányába.

b) Csődeljárás indítható, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy fennállnak a csőd megállapításának indokai, azaz a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás.

Az adós akkor fizetésképtelen, ha folyamatos jelleggel nem képes rendezni a fennálló pénzügyi kötelezettségeit. Nem minősíti az adóst fizetőképessé az a körülmény, ha rendezte egyes hitelezők követeléseit, illetve ha képes egyes hitelezők követeléseit részben vagy teljes egészében rendezni.

Az adós fizetésképtelennek minősül:

– amennyiben a Pénzügyi Ügynökség által a fizetési kötelezettségek rangsorolásáról vezetett nyilvántartásban egy vagy több olyan rendezetlen kötelezettségét tartják nyilván, amelynek érvényes jogalapja van, és amelyet az adós további jóváhagyása nélkül bármely számlájáról be kellett volna hajtani

– amennyiben a munkavállalói részére munkaszerződés, munkaügyi szabályozás, kollektív szerződés vagy különös szabályozás, vagy a munkáltatók munkavállalók irányába fennálló kötelezettségeit szabályozó más dokumentum alapján járó, három egymást követő munkabért nem fizetett ki.

A túlzott eladósodást abban az esetben állapítják meg, ha a jogi személy adós vagyona többé nem fedezi a fennálló kötelezettségeit.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a csődvagyon magában foglalja a csődeljárás megindítása időpontjában az adós tulajdonában lévő összes vagyontárgyat, valamint az adós által a csődeljárás során szerzett vagyontárgyakat. A csődvagyonból fedezik a csődeljárás költségeit és az adós hitelezőinek követeléseit, valamint az olyan követeléseket, amelyeket az adós vagyontárgyain fennálló bizonyos jogokkal biztosítottak.

A csődeljárás megindítását követően a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak az adós képviseletére jogszabálynál fogva korábban felhatalmazott személyek, vagy a magánszemély adós általi ingyenes használatának nincsen joghatása, kivéve a köznyilvántartásokba vetett bizalom elvének fenntartását szolgáló általános szabályok által szabályozott használatot. Az ellenértéket visszajuttatják a másik félnek a csődvagyonból, amennyiben az növelte a csődvagyon értékét.

Amennyiben a magánszemély adós a csődeljárás megindítása előtt vagy annak során hagyatékban vagy hagyományban részesült, kizárólag az adós jogosult elfogadni vagy visszautasítani a hagyatékot vagy hagyományt.

Amennyiben az adós közös tulajdont vagy bármely egyéb jogviszonyt vagy társulást alapít harmadik személlyel, a vagyon felosztása a csődeljárás keretein kívül történik. Az ilyen viszonyokból eredő kötelezettségek rendezése iránt önálló kielégítés igényelhető az adóst megillető részből.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

a) Csőd előtti eljárás – a vagyonkezelő kijelölésére vonatkozó előírások megegyeznek a felszámoló kijelölésére vonatkozó előírásokkal. A bíróság, amennyiben szükségesnek ítéli, a csőd előtti eljárást megindító határozatában vagyonkezelőt jelöl ki. A vagyonkezelő feladatai megszűnnek a csőd előtti egyezség jóváhagyásáról vagy a csődeljárás megindításáról hozott határozat napján, vagy a hitelezők döntése alapján.

A vagyonkezelő a csőd előtti eljárásban köteles:

1. megvizsgálni az adós üzleti tevékenységét

2. megvizsgálni az adós vagyontárgyainak és kötelezettségeinek jegyzékét

3. megvizsgálni a nyilvántartásba vett követelések hitelességét

4. vitatni azokat a követeléseket, amelyek valódisága tekintetében a hitelezői nyilatkozatok alapján vagy bármely egyéb okból kételyei merülnek fel

5. felügyelni az adós üzleti tevékenységét – különös tekintettel a pénzügyi tevékenységére –, a harmadik felekkel szembeni kötelezettségek megállapítását, az áruk vagy szolgáltatások vételével kapcsolatos fizetési biztosítékok kibocsátását és üzleti tevékenységet, eközben gondoskodva arról, hogy az adós vagyontárgyai ne károsodjanak

6. panasszal élni a bíróság felé, ha az adós a csődtörvény 67. cikkében foglaltakat megsértve jár el

7. kibocsátani a csődtörvény 69. és 71. cikke szerinti végzéseket és tanúsítványokat

8. gondoskodni arról, hogy a csőd előtti eljárás költségeit teljes mértékben és időben megfizessék

9. megtenni a csődtörvényben előírt egyéb intézkedéseket.

A csőd előtti eljárás megindításának napjától annak befejezéséig az adós kizárólag olyan kifizetéseket teljesíthet, amelyek a szokásos üzleti tevékenységéhez szükségesek. Ebben az időszakban az adós nem rendezheti azokat a kötelezettségeket, amelyek a csőd előtti eljárás megindítása előtt merültek fel és váltak esedékessé, kivéve az adós munkavállalóival és korábbi munkavállalóival szembeni, munkaviszonyból eredő bruttó fizetési kötelezettségeket – amennyiben a követelések a csőd előtti eljárás megindítása napjáig esedékessé váltak –, a fizetendő végkielégítést a jogszabályban, illetve kollektív megállapodásban meghatározott összeghatárig, a munkahelyi baleset vagy munkával kapcsolatos megbetegedés miatti kártérítési követeléseket, valamint az alapvető hozzájárulások összegével növelt munkavállalói jövedelmeken és a munkavállalókat a munkaszerződésekkel és kollektív megállapodásokkal összhangban megillető egyéb anyagi jogokon alapuló követeléseket, amelyek a csőd előtti eljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően váltak esedékessé, valamint a különös jogszabályban meghatározottak szerint a szokásos üzleti tevékenységhez szükséges kifizetéseket.

A csőd előtti eljárás megindítása iránti kereset előterjesztésétől a csőd előtti eljárás megindításáról hozott határozatig az adós a vagyontárgyait nem idegenítheti el vagy terhelheti meg, kivéve, ha azt a vagyonkezelő, vagy vagyonkezelő kijelölése hiányában a bíróság előzetesen jóváhagyta.

b) Csődeljárás – a csődeljárás során a felszámolót véletlenszerűen választják ki az illetékes bíróság illetékességi területére vonatkozó „A” felszámolói névjegyzékből, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik. Az előbbiek szerinti kiválasztást követően a bíróság a csődeljárást megindító határozatban kijelöli a felszámolót. Kivételes esetekben, ha a csődeljárást megelőző csőd előtti eljárás során vagyonkezelőt jelöltek ki, vagy ha a csődeljárásban ideiglenes felszámolót jelöltek ki, a bíróság a vagyonkezelőt vagy az ideiglenes felszámolót jelöli ki felszámolónak.

A felszámolót felruházzák az adós bejegyzett szerveinek jogaival és kötelességeivel, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik. Amennyiben az adós a csődtörvény 217. cikkének (2) bekezdése alapján folytatja az üzleti tevékenységét a csődeljárás során, az üzleti tevékenység irányítását a felszámoló látja el.

A felszámoló képviseli az adóst. A felszámoló a magánszemély adósnak csak azokat a tevékenységeit irányítja, amelyek a csődvagyonnal kapcsolatosak, és az adós képviselete során a jogi képviselő jogkörei illetik meg.

A felszámoló lelkiismeretesen és szabályosan köteles eljárni, ennek keretében különösen köteles:

1. pótolni a számviteli nyilvántartás hiányait a csődeljárás megindításának napjáig

2. előzetes költségbecslést összeállítani a csődeljárásról és azt jóváhagyásra megküldeni a hitelezői választmány részére

3. bizottságot létrehozni a vagyontárgyak leltárba vételéhez

4. az adós vagyonáról nyitómérleget összeállítani

5. kellő körültekintéssel intézkedni az adós megkezdett, de nem befejezett műveleteinek befejezése és az adós vagyonának megóvásához szükséges műveletek elvégzése iránt

6. eljárni az adós követeléseinek érvényesítése érdekében

7. lelkiismeretesen ellátni az adós a csődtörvény 217. cikkének (2) bekezdésében említett üzleti tevékenységét

8. benyújtani a Horvát Nyugdíjbiztosító Intézethez a kedvezményezettek munkajogi helyzetével összefüggő dokumentumokat

9. kellő körültekintéssel érvényesíteni vagy behajtani az adós csődvagyonba tartozó tulajdonát és jogait

10. előkészíteni a hitelezők részére történő felosztást, és a jóváhagyást követően végrehajtani a felosztást

11. végelszámolást benyújtani a hitelezői választmány részére

12. további felosztást végezni a hitelezők részére

13. a csődeljárás befejezését követően a csődtörvénnyel összhangban képviselni a csődvagyont.

A felszámolónak háromhavonta legalább egy alkalommal formanyomtatványon írásbeli jelentést kell benyújtania a csődeljárásról és a csődvagyon egyenlegéről.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Amennyiben a csődeljárás megindításakor a hitelező jogszabállyal vagy szerződéssel összhangban beszámításra volt jogosult, a csődeljárás megindítása e jogot nem érinti.

Amennyiben a csődeljárás megindításakor fennáll egy vagy több, felfüggesztő feltétel mellett beszámítandó követelés, vagy olyan követelés, amely nem esedékes, vagy amelyet nem azonos módon terveznek teljesíteni, a beszámításra a szükséges feltételek teljesülése esetén kerül sor. A beszámításra nem vonatkozik az a szabály, miszerint a fennálló követelések a csődeljárás megindításakor esedékessé válnak, valamint hogy a nem pénzbeli követelések vagy a meghatározatlan pénzösszegre vonatkozó követelések pénzbeli értékét a csődeljárás megindításakor készített becslés szerinti összegben állapítják meg. Amennyiben a beszámítani tervezett követelés a beszámítás lehetővé válását megelőzően feltétel nélkülivé és esedékessé válik, a beszámítás lehetősége megszűnik.

A beszámítás lehetősége nem szűnik meg az eltérő pénznemekben vagy elszámolási egységekben megadott követelések tekintetében, feltéve, hogy az ilyen pénznemek vagy elszámolási egységek könnyen átválthatók a beszámításra felhasznált követelés teljesítésének helye szerint. Az átváltást a teljesítés helye szerint érvényes árfolyam szerint kell elvégezni a beszámításra vonatkozó nyilatkozat átvételekor.

A beszámítás nem fogadható el, ha:

1. a hitelező csődvagyonnal szembeni kötelezettsége csak a csődeljárás megindítását követően keletkezett

2. a hitelező részére a követelést valamely másik hitelező csak a csődeljárás megindítását követően engedményezte

3. a hitelező a követelést a csődeljárás megindítását megelőző utolsó hat hónapban engedményezés útján szerezte meg vagy a csőd előtti eljárást a csődeljárás megindításának napja előtti utolsó hat hónapban nem indították meg, a hitelező pedig tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az adós fizetésképtelenné vált, vagy hogy az adóssal szemben csőd előtti eljárás, illetve csődeljárás megindítása iránti keresetet nyújtottak be. Ettől eltérően a beszámítást engedélyezik, ha a követelést teljesítetlen szerződés teljesítésére figyelemmel engedményezték vagy ha a követelés teljesítésére vonatkozó jogot az adós jogügyletének sikeres megtámadása révén újra megszerezték.

4. a hitelező a beszámítás jogát megtámadható jogi aktus útján szerezte meg.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Amennyiben a csődeljárás megindításakor az adós és a szerződésben részes másik fél nem teljesítette, illetve csak részben teljesítette a kölcsönösen kötelező érvényű szerződést, a felszámoló az adós helyett teljesítheti a szerződésben foglaltakat és követelheti, hogy a másik fél is teljesítse a szerződést. Amennyiben a felszámoló megtagadja a szerződés teljesítését, a másik fél a késedelemből eredő követelését csak a csődeljárás hitelezőjeként érvényesítheti. Amennyiben a szerződésben részes másik fél felhívja a felszámolót, hogy nyújtsa be a választási jogára vonatkozó észrevételét, a felszámoló köteles azonnal, de legkésőbb a meghallgatást követően, ajánlott postai küldemény útján értesíteni a másik felet arról, hogy szándékában áll-e követelni a szerződés teljesítését. Ettől eltérően, amennyiben a másik fél jelentős károkat szenvedne el a meghallgatásig és erről a felszámolót tájékoztatta, a felszámoló köteles a másik felet nyolc napon belül ajánlott postai küldemény útján értesíteni arról, hogy követelni fogja-e a szerződés teljesítését. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló nem jogosult követelni a szerződés teljesítését.

Amennyiben a követelt teljesítés osztható és amennyiben a másik fél részben teljesítette a teljesítési kötelezettségeit a csődeljárás megindításakor, ez a fél jogosult érvényesíteni az ellenszolgáltatásra vonatkozó jogát a részleges teljesítés arányában a csődeljárás hitelezőjeként, még abban az esetben is, ha a felszámoló követelte a fennmaradó rész teljesítését. A másik fél az ellenszolgáltatásra vonatkozó joga érvényesítésének elmaradása esetén nem jogosult követelni annak az értéknek a visszatérítését, amellyel az adós vagyona a részleges teljesítés következtében növekedett.

Amennyiben az adós valamely vagyontárgyán vagy az adós javára bejegyzett jogon valamely jog megszerzésére vagy visszavonására vonatkozó követelés biztosítékkal való ellátása érdekében, vagy az ilyen jog tartalmának vagy rangsorának megváltoztatása iránti követelés biztosítékkal való ellátása érdekében záradékot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, a hitelező a követelését a csődvagyonból mint hitelező rendezheti. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az adós a hitelezővel szemben vállalta az összes többi kötelezettséget, amely kötelezettségeket azonban később részben vagy teljes egészében nem teljesített. Ez a rendelkezés alkalmazandó analógia útján a hajózási lajstromba, az építés alatt lévő hajók nyilvántartásába vagy a légijárművek lajstromába bejegyzett záradékokra is.

Amennyiben a csődeljárás megindítása előtt az adós tulajdonjog-fenntartással értékesítette az ingóságait és e vagyontárgyait a vevő birtokába adta, a vevő követelheti az adásvételi szerződés teljesítését. Szintén ez vonatkozik arra az esetre, ha az adós a vevővel szemben további kötelezettségeket vállalt, amelyeket nem, vagy csak részben teljesített. Amennyiben a csődeljárás megindítása előtt az adós tulajdonjog-fenntartással ingatlant vásárolt és azt az eladótól birtokba vette, a felszámolót a csődtörvény 181. cikke alapján megilleti a választás joga.

Az ingatlanok vagy helyiségek bérlése, illetve lízingelése nem szűnik meg a csődeljárás megindításával. Szintén ez vonatkozik az olyan bérleti és lízingszerződésekre, amelyet az adós bérbeadóként, illetve lízingbeadóként kötött olyan tárgyak tekintetében, amelyeket annak a harmadik személynek engedte át, aki a megszerzésüket vagy előállításukat finanszírozta. A csődeljárás megindítása előtti időre vonatkozó jogokat, valamint a szerződés idő előtti megszüntetéséből eredő károkkal kapcsolatos jogokat a másik fél csak a csődeljárás hitelezőjének minőségében eljárva érvényesítheti.

A felszámoló megszüntetheti valamely ingatlan vagy helyiség bérletét vagy lízingjét, amely tekintetében az adós mint bérlő vagy lízingbevevő szerződött, függetlenül a szerződés időtartamától, figyelemmel a jogszerű felmondási időre. Amennyiben a felszámoló bejelenti a megszüntetést, a másik fél a csődeljárásban hitelezőként eljárva a szerződés idő előtti megszüntetése miatt kártérítést kérhet. Amennyiben a csődeljárás megindításakor az adós még nem vette birtokba az ingatlant vagy helyiséget, a felszámoló és a másik fél elállhat a szerződéstől. Amennyiben a felszámoló eláll a szerződéstől, a másik fél a csődeljárásban hitelezőként eljárva a szerződés idő előtti megszüntetése okán elszenvedett károk megtérítése iránt kártérítést követelhet. A felek a másik fél kérésére kötelesek 15 napon belül értesíteni a másik felet arról, hogy szándékukban áll-e elállni a szerződéstől. Ennek elmulasztása esetén a fél elveszíti az elállás jogát.

Amennyiben az adós mint az ingatlan vagy helyiség csődeljárás megindítása előtti bérlője, illetve lízingbevevője követeléssel rendelkezett a jövőre nézve a bérleti, illetve lízingszerződéssel kapcsolatban, ennek annyiban van joghatása, amennyiben az a csődeljárás megindításának aktuális naptári hónapját érintő bérlettel vagy lízinggel kapcsolatos. Amennyiben a csődeljárást a hónap tizenötödik napját követően indítják meg, a fennálló követelés a következő naptári hónap tekintetében is joghatással bír és kifejezetten a bérlet vagy lízing rendezésére vonatkozik. A végrehajtáson alapuló követelések egyenértékűek a szerződéses követelésekkel.

A felszámoló az adós mint bérlő vagy lízengbevevő nevében eljárva megszüntetheti a bérleti vagy lízingszerződést a jogszabályban meghatározott felmondási idő alkalmazásával, függetlenül a szerződésben rögzített felmondási időtől.

A harmadik fél, akinek a felszámoló az adós által bérelt vagy lízingelt ingatlant vagy helyiséget elidegenítette, és aki ebből következően a bérleti vagy lízingszerződésben az adós helyébe lép, jogilag meghatározott felmondási idő betartásával megszüntetheti a szóban forgó szerződést.

Amennyiben az adós a bérlő vagy a lízingbevevő, a szerződésben részes másik fél nem szüntetheti meg a bérleti vagy lízingszerződést a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően:

1. a csődeljárás megindítását megelőzően felmerülő, a bérleti díjat vagy lízingdíjat érintő fizetési késedelem miatt

2. az adós pénzügyi helyzetének romlása miatt.

A csődeljárás megindítása nem vonja magával az adóssal kötött munkaszerződések vagy szolgáltatási szerződések megszűnését. A csődeljárás megindítása a munkaszerződés megszüntetésének rendkívüli indokául szolgálhat. A csődeljárás megindítását követően a felszámoló az adós (mint munkáltató) nevében eljárva, valamint a munkavállaló megszüntetheti a munkaszerződést, függetlenül annak időtartamától, valamint tekintet nélkül a munkavállalók védelmére vonatkozó jogi, illetve szerződésben rögzített rendelkezésekre. A felmondási idő egy hónap, kivéve, ha jogszabály ennél rövidebb időt ír elő. Amennyiben a munkavállalók úgy ítélik meg, hogy a munkaszerződésük megszüntetése nem a jogszabályoknak megfelelően történt, a munkatörvényben (Zakon o radu) foglaltak alapján igényelhetnek jogvédelmet.

A felszámoló a bíróság jóváhagyása alapján új határozott idejű munkaszerződéseket köthet a határozott idejű munkavégzésre vonatkozó munkaszerződésekre irányadó általános szabályozásban foglalt korlátozások nélkül, annak érdekében, hogy be tudják fejezni a már megkezdett üzleti műveleteket és megelőzzék az esetleges károkat. A felszámoló meghatározza a munkabéreket és az egyéb munkavállalói juttatásokat a bíróság egyetértésével, valamint a jogszabályokkal és a kollektív megállapodással összhangban. A munkabéreket és munkavállalói juttatásokat, amelyekre a munkavállalók a csődeljárás megindítását követően szereztek jogosultságot, a csődvagyonnal szembeni kötelezettségekként rendezik.

A munkavállalók részvételi joga a csődeljárás megindításával megszűnik. A munkavállalók tanácsával kötött megállapodások a felszámolóra nézve nem kötelezőek.

Az adós azon utasításai, amelyek a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat érintik, a csődeljárás megindításakor érvényüket vesztik. Amennyiben valamely személy, aki ilyen utasítást kapott, önhibáján kívül nem tud a csődeljárásról, és folytatja a tevékenységét, az utasítás továbbra is hatályban lévőnek minősül. Annak a személynek a követelését, aki az ily módon folytatott tevékenységekkel kapcsolatos utasítást kapott, úgy rendezik, mint a csődeljárásban eljáró hitelező követelését. Az utasított személy a károk felszámolása érdekében a csődeljárás megindítását követően köteles mindaddig folytatni a tevékenységét, amíg a felszámolóbiztos e tevékenységeket át nem veszi. Az utasított személy ilyen tevékenységekkel kapcsolatos követelését hitelezői követelésként rendezik a csődvagyonból.

Az adósnak tett vagy az adós által tett ajánlatok a csődeljárás megindításának napján érvényüket vesztik, kivéve, ha e dátumot megelőzően elfogadásra kerültek.

Az olyan üzleti szerződésekre tekintettel, amelyben valaki az adós nevében bizonyos szolgáltatások nyújtását vállalta, és figyelemmel az adósnak a csődvagyonba kerülő vagyontárgyakkal kapcsolatos felhatalmazására, amennyiben az ilyen felhatalmazás a csődeljárás megindításával érvényét veszti, az utasított személy a kár felszámolása érdekében a csődeljárás megindítását követően köteles mindaddig folytatni a tevékenységét, amíg a felszámolóbiztos a tevékenységek végzését át nem veszi. Az utasított személy ily módon továbbfolytatott tevékenységekkel kapcsolatos követelését hitelezői követelésként rendezik a csődvagyonból.

Nem bírnak joghatással az olyan szerződéses rendelkezések, amelyek előre kizárják vagy korlátozzák a csődtörvény rendelkezéseinek alkalmazását.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

a) Csőd előtti eljárás – a csőd előtti eljárás megindításának napjától annak befejezéséig az adóssal szemben nem indítható végrehajtási, közigazgatási vagy biztosítéki eljárás. Bármely ilyen folyamatban lévő eljárást fel kell függeszteni a csőd előtti eljárás megindításának napjával. A felfüggesztett eljárást a hitelezők javaslatára újból megindítják:

- a csőd előtti egyezség megkötését követően – olyan követelésekkel vagy követelésrészekkel kapcsolatban, amelyet a csőd előtti eljárás során vitattak

- a csőd előtti eljárás megszüntetéséről hozott jogerős határozatot követően.

Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a csőd előtti eljárás által nem érintett eljárásokra vagy a csőd előtti eljárás megindítását követően felmerült követelések rendezésére irányuló eljárásokra.

Az olyan bírósági eljárásban, amelyben elrendelték az eljárás felfüggesztését a csőd előtti eljárás megindítása miatt, és amelyben később a hitelező követelését is magában foglaló, a csőd előtti egyezséget jóváhagyó jogerős határozat született, a bíróság folytatja az eljárást és elutasítja a keresetet vagy megszünteti a végrehajtási vagy biztosítéki eljárást, kivéve ha az a csőd előtti eljárásban vitatott követeléssel vagy követelésrésszel függ össze.

b) Csődeljárás – a csődeljárás megindítását követően az egyes hitelezők nem kezdeményezhetnek végrehajtást vagy tarthatnak igényt biztosítékra az adóssal szemben a vagyonának olyan részei tekintetében, amelyek a csődvagyonba tartoznak, vagy az adós egyéb vagyontárgyaival szemben. Azok a hitelezők, akik nem a csődeljárásban eljáró hitelezők, nem követelhetnek végrehajtást vagy biztosítékot az adós jövőbeli követeléseivel szemben a munkaviszonyuk alapján vagy más szolgáltatás alapján, vagy ezen az alapon a saját követeléseikkel szemben a csődeljárás során, kivéve a tartási követelések és egyéb olyan követelések rendezését, amelyek az adós foglalkoztatásból származó jövdelmének abból a részéből nyerhetnek kielégítést, amelyből más hitelezők követelései nem rendezhetők. A csődeljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő ilyen végrehajtási és biztosítéki eljárások félbeszakadnak. Ezeknek az eljárásoknak az újbóli megindítása esetén a végrehajtási bíróság felfüggeszti az eljárást.

A csődeljárás megindítását követően azok a hitelezők, akik az adós fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból (izlučni vjerovnici) kivett vagyontárgyainak hivatkozott részére is igényt tarthatnak, erre vonatkozó joguk gyakorlása érdekében az adóssal szemben végrehajtási, illetve biztosítéki eljárást kezdeményezhetnek a végrehajtási eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint. A felfüggesztett végrehajtási, illetve biztosítéki eljárást, amelyet a hitelező a csődeljárás megindítása előtt kezdeményezett, a végrehajtási bíróság a végrehajtási eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint újból megindítja és lefolytatja.

A csődeljárás megindítását követően a külön kielégítésre jogosult hitelezők (razlučni vjerovnici) nem jogosultak végrehajtási vagy biztosítéki eljárást indítani. A csődeljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő végrehajtási és biztosítéki eljárásokat felfüggesztik. A felfüggesztett végrehajtási és biztosítéki eljárásokat a csődeljárást lefolytató bíróság újból megindítja az azon tételek realizálására vonatkozó szabályok alkalmazásával, amelyek tekintetében a csődeljárásban fennáll a külön kielégítés joga.

A csődeljárás megindítását követően a bejegyzésre vonatkozó előfeltételek teljesülése esetén a köznyilvántartásokba történő bejegyzést azelőtt engedélyezik, hogy a csődeljárás megindításának jogkövetkezményei hatályba léptek volna.

A csődeljárás megindítását követő hat hónapig nem engedélyezik a végrehajtást az olyan követelések csődvagyonból való kielégítése érdekében, amelyek nem a felszámoló jogi aktusain alapulnak.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a következőkre:

1. a csődvagyon olyan kötelező érvényű kétoldalú szerződésből eredő tartozásai, amely szerződés teljesítését a felszámoló vállalta

2. állandó szerződéses viszonyból eredő kötelezettségek az első olyan határidő leteltét követően, ameddig a felszámoló felmondhatta volna a szerződést

3. állandó szerződéses viszonyból eredő kötelezettségek, amennyiben a felszámoló a csődvagyon javára ellenszolgáltatást kapott.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

a) Csőd előtti eljárás - a csőd előtti eljárás megindításától annak befejezéséig polgári peres eljárás nem indítható az adóssal szemben. A csőd előtti eljárás megindításakor az ilyen folyamatban lévő eljárások felfüggesztésre kerülnek. A felfüggesztett eljárást a hitelező javaslatára újból megindítják:

- a csőd előtti egyezség megkötését követően – olyan követelésekkel vagy követelésrészekkel kapcsolatban, amelyet a csőd előtti eljárás során vitattak

- a csőd előtti eljárás megszüntetéséről hozott jogerős határozatot követően.

Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a csőd előtti eljárás által nem érintett eljárásokra vagy a csőd előtti eljárás megindítását követően felmerült követelések rendezésére irányuló eljárásokra.

Az olyan bírósági eljárásban, amelyben az eljárás felfüggesztését elrendelték a csőd előtti eljárás megindítása miatt, és amelyben később a hitelező követelését is magában foglaló, a csőd előtti egyezséget jóváhagyó jogerős határozat született, a bíróság folytatja az eljárást és elutasítja a keresetet vagy megszünteti a végrehajtási vagy biztosítéki eljárást, kivéve ha az a csőd előtti eljárásban vitatott követeléssel vagy követelésrésszel függ össze.

b) Csődeljárás - a felszámoló az adós nevében és érdekében eljárva átveszi a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatos azon peres eljárásokat, ideértve a választottbírósági eljárásokat, amelyek a csődeljárás megindításakor folyamatban voltak. A csődeljárásban bejelentett követelésekkel kapcsolatos jogviták mindaddig nem folytatódhatnak, amíg azokat a felülvizsgálati tárgyaláson nem vizsgálták meg.

A csődeljárás megindításakor az adóssal szemben folyamatban lévő jogvitákat az adós nevében a felszámoló veszi át, amennyiben azok az alábbiakkal kapcsolatosak:

1. egyes vagyontárgyak csődvagyonból való kizárása

2. külön kielégítés

3. a csődvagyon tartozásai.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

a) Csőd előtti eljárás - a csőd előtti eljárásban azok a személyek az adós hitelezői, akik a csőd előtti eljárás megindításakor az adóssal szemben pénzbeli követeléssel rendelkeznek. A csődtörvénynek a csődmegállapodásokról való szavazati jogot megállapító szabályait megfelelően alkalmazni kell a hitelezők arra vonatkozó jogára, hogy szavazzanak a szerkezetátalakítási terv felől.

A hitelezők írásban szavaznak az előírt szavazólapon. A szavazólapot legkésőbb a szavazás tárgyában tartott tárgyalás megkezdéséig be kell nyújtani a bíróságnak, és azon szerepelnie kell az erre felhatalmazással rendelkező személy aláírásának és tanúsításának. Amennyiben a tárgyalás megkezdéséig a hitelezők nem nyújtják be a szavazólapot, vagy olyan szavazólapot nyújtanak be, amelyből nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy miként szavaztak, úgy kell tekinteni, hogy a szerkezetátalakítási terv ellen szavaztak.

A tárgyaláson jelen lévő hitelezők az előírt szavazólapot használva szavaznak. Amennyiben egyes szavazásra jogosult hitelezők nem szavaznak ezen a tárgyaláson, úgy kell tekinteni, hogy ők a szerkezetátalakítási terv ellen szavaztak.

Az egyes szavazásra jogosult hitelezői osztályok külön szavaznak a szerkezetátalakítási terv felől. A csődegyezségek résztvevőinek osztályozására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a csőd előtti eljárásban a hitelezők osztályozására is.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelezők elfogadták a szerkezetátalakítási tervet, ha az összes hitelező többsége mellette szavazott, és ha minden egyes osztályban a terv mellett szavazó hitelezők összes követelésének összege legalább kétszer akkora, mint a terv elfogadása ellen szavazó hitelezők követeléseinek összege.

A közös joggal rendelkező hitelezők, illetve azok a hitelezők, akiknek a jogai egyetlen egységes jogot képeztek a csőd előtti eljárás okainak felmerüléséig, a szavazás során egy hitelezőnek számítanak. Ennek megfelelően kell kezelni a külön jogok birtokosait és a haszonélvezeti joggal rendelkezőket.

b) Csődeljárás - hitelezői választmány - a bíróság annak érdekében, hogy védje a hitelezői érdekeket a csődeljárásban, az első hitelezői tárgyalást megelőzően hitelezői választmányt hozhat létre és kijelölheti annak tagjait.

A legmagasabb összegű követelésekkel rendelkező hitelezőket és a kisértékű követelésekkel rendelkező hitelezőket a hitelezői választmányban egyaránt képviselni kell. Ezen felül az adós korábbi munkavállalóinak képviseletéről is gondoskodni kell a hitelezői választmányban, kivéve ha e személyek mint hitelezők jelentéktelen követeléssel vesznek részt az eljárásban.

A külön kielégítés jogával (razlučni vjerovnici) rendelkező hitelezők és azok a személyek, akik nem hitelezők, azonban szakértelmükkel hozzájárulhatnak a választmány munkájához, a hitelezői választmány kijelölt tagjai lehetnek.

A hitelezői választmánynak páratlan számú, legfeljebb kilenc főből álló tagsággal kell rendelkeznie. Amennyiben a hitelezők száma nem éri el az ötöt, valamennyi hitelezőt megilleti a hitelezői választmány jogköre.

Amennyiben az előzetes tárgyaláson a hitelezők elismert követeléseinek értékét 50 millió HRK-t meghaladó összegben határozták meg, és az adós a csődeljárás megindításának napján több mint 20 munkavállalóval áll munkaszerződésben, a bíróságnak lehetővé kell tennie a hitelezők számára, hogy határozatot hozzanak a hitelezői választmány létrehozásáról.

A hitelezői választmánynak felügyelnie kell a felszámolót és segítenie kell őt az üzleti tevékenység végzése során, valamint ellenőriznie kell a csődtörvény 217. cikke szerinti műveleteket, vizsgálnia kell a könyvelést és egyéb, üzlettel kapcsolatos nyilvántartásokat, és el kell rendelnie a forgalom és a készpénz összegének ellenőrzését. A hitelezői választmány a választmány egyes tagjait önálló intézkedések megtételére hatalmazhatja fel a feladatkörén belül.

A feladatkörének keretein belül a hitelezői választmány különösen:

1. megvizsgálja a felszámoló által a csődeljárás menetéről és a csődvagyon állapotáról készített jelentéseket

2. áttekinti az üzleti főkönyveket és a felszámoló által magához vett teljes dokumentációt

3. a felszámoló intézkedéseivel szemben kifogást nyújthat be a bírósághoz

4. jóváhagyja a csődeljárásra vonatkozó költségbecslést

5. a bíróság kérésére ismerteti a bírósággal az adós vagyonának felszámolására vonatkozó véleményét

6. a bíróság kérésére ismerteti a bírósággal a folyamatban lévő üzleti tevékenységek folytatásával vagy az adós intézkedéseivel kapcsolatos véleményét

7. a bíróság kérésére ismerteti a bírósággal a vagyonleltárban megállapított indokolt veszteségek elismerésével kapcsolatos véleményét

(3) A hitelezői választmány köteles értesíteni a hitelezőket a csődeljárás menetéről és a csődvagyon állapotáról.

A hitelezői gyűlés

A bíróság hitelezői gyűlést hív össze. A részvétel joga megillet minden csődeljárásban eljáró hitelezőt, a csődeljárásban eljáró önálló kielégítési joggal rendelkező hitelezőt, megilleti továbbá a felszámolót és a magánszemély adóst.

A jelentéstételi tárgyaláson vagy bármely ezt követő tárgyaláson a hitelezői gyűlés felhatalmazással rendelkezik az alábbiakra:

1. hitelezői választmányt hozhat létre, amennyiben arra még nem került sor, illetve megváltoztathatja az összetételét vagy a választmányt feloszlathatja

2. új felszámolót jelölhet ki

3. dönthet az adós tevékenységének folytatása vagy beszüntetése felől, valamint az adós vagyona felszámolásának módjáról és feltételeiről

4. a felszámolót csődegyezség készítésére szólíthatja fel

5. meghozhat bármely, a hitelezői választmány hatáskörébe tartozó határozatot

6. döntést hozhat egyéb, a csődtörvény alapján a csődeljárás végrehajtása és lezárása szempontjából jelentős kérdésekben.

A hitelezői gyűlés felszólíthatja a felszámolót, hogy értesítéseket és jelentéseket terjesszen elő az ügyek állásáról és az üzleti tevékenységről. Amennyiben nem hoztak létre hitelezői választmányt, a hitelezői gyűlés elrendelheti a forgalom és a készpénz felszámoló által kezelt összegének ellenőrzését.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárás megindításakor az adós mint jogi személy jogai megszűnnek és a felszámolóra szállnak át. A csődeljárás megindításakor a magánszemély adósnak a csődvagyon részét képező vagyontárgyak kezelésére és elidegenítésére vonatkozó jogai a felszámolóra szállnak át.

A csődeljárás megindítását követően a felszámoló haladéktalanul köteles birtokba venni a csődvagyon összes vagyontárgyát és átvenni azok kezelését.

A felszámoló a csődeljárás megindításáról hozott végrehajtható határozat alapján kérheti a bíróságtól, hogy utasítsa az adóst a vagyontárgyainak átadására, valamint hogy rendeljen el végrehajtási intézkedéseket az utasítás betartásának kikényszerítése érdekében.

A felszámoló a csődeljárást megindító határozat jogerőre emelkedését követően megkérheti a bíróságot, hogy a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat birtokukban tartó harmadik személyeket utasítsa e vagyontárgyak átadására. E kérelem előterjesztésével egyidejűleg a felszámolónak be kell nyújtania a vagyontárgyak tulajdonjogát igazoló dokumentumot. A bíróság a felszámoló kérelme felől azon személyek meghallgatását követően határoz, akiknek a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak a birtokukban vannak.

A felszámoló jegyzéket készít a csődvagyonban lévő egyes vagyontárgyakról. A magánszemély adós és az adós képviseletére jogszabály alapján korábban felhatalmazott személyek e tekintetben kötelesek együttműködni a felszámolóval. A felszámolónak a nevezett személyektől össze kell gyűjtenie a szükséges információkat, kivéve ha ez az eljárás indokolatlan elhúzódásával járna.

A felszámoló listát készít az adós valamennyi hitelezőjéről, akiről az adós üzleti főkönyveiből és üzleti dokumentációjából, az adóstól származó egyéb információkból, a benyújtott követelésekből, illetve egyéb okokból tudomással bír.

A felszámoló a csődeljárás megindításának idejét figyelembe véve készít egy szisztematikus áttekintést, amelyben feltünteti és összehasonlítja a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, valamint az adós kötelezettségeit és azok értékelését.

A csődvagyonleltárt, a hitelezők listáját, valamint a vagyontárgyak és kötelezettségek áttekintését legkésőbb a jelentéstételi tárgyalást megelőző nyolc nappal be kell nyújtani a bírósági irodához.

A csődeljárás megindítása nem érinti az adós arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a kereskedelmi és adózási jogszabályok alapján főkönyvet és könyvelést vezessen. A felszámolónak el kell látnia a csődvagyonnal kapcsolatos ilyen feladatokat.

A felszámoló legkésőbb 15 nappal a jelentéstételi tárgyalást megelőzően köteles az adós gazdasági helyzetére és a fennálló helyzet okaira vonatkozó jelentést benyújtani a bíróságnak, amely jelentést legkésőbb a jelentéstételi tárgyalás előtt nyolc nappal közzétesznek a bíróság elektronikus hirdetőtábláján (e-Oglasna ploča suda).

A jelentéstételi tárgyalást követően a felszámoló haladéktalanul köteles értékesíteni a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, feltéve, hogy ez nem ellentétes a hitelezői gyűlés döntésével.

A felszámoló a csődeljárás vagyontárgyait a hitelezői gyűlés és a hitelezői választmány döntéseivel összhangban köteles értékesíteni.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A csődeljárás megindításakor az adós mint jogi személy jogai megszűnnek és a felszámolóra szállnak át. A csődeljárás megindításakor a magánszemély adósnak a csődvagyon részét képező vagyontárgyak kezelésére és elidegenítésére vonatkozó jogai a felszámolóra szállnak át.

A csődeljárás megindítását követően a felszámoló haladéktalanul köteles birtokba venni a csődvagyon összes vagyontárgyát és átvenni azok kezelését.

A felszámoló a csődeljárás megindításáról hozott végrehajtható határozat alapján kérheti a bíróságtól, hogy utasítsa az adóst a vagyontárgyainak átadására, valamint hogy rendeljen el végrehajtási intézkedéseket az utasítás betartásának kikényszerítése érdekében.

A felszámoló a csődeljárást megindító határozat jogerőre emelkedését követően megkérheti a bíróságot, hogy a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat birtokukban tartó harmadik személyeket utasítsa e vagyontárgyak átadására. E kérelem előterjesztésével egyidejűleg a felszámolónak be kell nyújtania a vagyontárgyak tulajdonjogát igazoló dokumentumot. A bíróság a felszámoló kérelme felől azon személyek meghallgatását követően határoz, akiknek a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak a birtokukban vannak.

A felszámoló jegyzéket készít a csődvagyonban lévő egyes vagyontárgyakról. A magánszemély adós és az adós képviseletére jogszabály alapján korábban felhatalmazott személyek e tekintetben kötelesek együttműködni a felszámolóval. A felszámolónak a nevezett személyektől össze kell gyűjtenie a szükséges információkat, kivéve ha ez az eljárás indokolatlan elhúzódásával járna.

A felszámoló listát készít az adós valamennyi hitelezőjéről, akiről az adós üzleti főkönyveiből és üzleti dokumentációjából, az adóstól származó egyéb információkból, a benyújtott követelésekből, illetve egyéb okokból tudomással bír.

A felszámoló a csődeljárás megindításának idejét figyelembe véve készít egy szisztematikus áttekintést, amelyben feltünteti és összehasonlítja a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, valamint az adós kötelezettségeit és azok értékelését.

A csődvagyonleltárt, a hitelezők listáját, valamint a vagyontárgyak és kötelezettségek áttekintését legkésőbb a jelentéstételi tárgyalást megelőző nyolc nappal be kell nyújtani a bírósági irodához.

A csődeljárás megindítása nem érinti az adós arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a kereskedelmi és adózási jogszabályok alapján főkönyvet és könyvelést vezessen. A felszámolónak el kell látnia a csődvagyonnal kapcsolatos ilyen feladatokat.

A felszámoló legkésőbb 15 nappal a jelentéstételi tárgyalást megelőzően köteles az adós gazdasági helyzetére és a fennálló helyzet okaira vonatkozó jelentést benyújtani a bíróságnak, amely jelentést legkésőbb a jelentéstételi tárgyalás előtt nyolc nappal közzétesznek a bíróság elektronikus hirdetőtábláján (e-Oglasna ploča suda).

A jelentéstételi tárgyalást követően a felszámoló haladéktalanul köteles értékesíteni a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, feltéve, hogy ez nem ellentétes a hitelezői gyűlés döntésével.

A felszámoló a csődeljárás vagyontárgyait a hitelezői gyűlés és a hitelezői választmány döntéseivel összhangban köteles értékesíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

a) Csőd előtti eljárás – a követeléseket formanyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Ügynökség illetékes szervezeti egységének, amelyhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyeken a követelés alapul vagy amelyek igazolják a követelést.

A Pénzügyminisztérium – Adóhatóság (Ministarstvo financija – Porezna uprava) adóból, pótadóból, jogszabálynál fogva a keresetből és jövedelemből levonandó kötelező biztosítási hozzájárulásokból származó követeléseket, valamint olyan követeléseket nyújthat be, amelyeket külön szabályozás alapján jogosultak beszedni, kivéve a munkaviszonyból származó jövedelmet terhelő adóból és pótadóból eredő követeléseket és a munkaviszony alapján biztosított személyek után fizetendő hozzájárulások alapösszegéből eredő követeléseket.

A csőd előtti eljárásban az adós munkavállalói és korábbi munkavállalói, valamint a Pénzügyminisztérium – Adóhatóság nem nyújthat be munkaviszonyból, jogszabályban vagy kollektív megállapodásban rögzített összeghatárig terjedő végkielégítésből eredő követelést, valamint munkahelyi baleset vagy munkával kapcsolatos megbetegedés miatt fizetett kártérítésen alapuló követelést; ezek a követelések nem képezhetik a csőd előtti eljárás tárgyát. Amennyiben a kérelmező elmulasztotta e követelések bejelentését a csőd előtti eljárás megindítása iránti keresetében, vagy amennyiben hibásan jelentette be azokat, az adós munkavállalói és korábbi munkavállalói, valamint a Pénzügyminisztérium – Adóhatóság kifogást nyújthat be.

A követelések benyújtásakor a külön kielégítés jogával (razlučni vjerovnici) rendelkező hitelezők kötelesek tájékoztatást nyújtani a jogaikról, a külön kielégítés jogalapjáról, valamint az adós vagyonának azon részéről, amelyre a külön kielégítés iránti joguk vonatkozik, valamint nyilatkozniuk kell arról, hogy lemondanak-e vagy sem a külön kielégítésre vonatkozó jogukról.

A követelések benyújtásakor azok a hitelezők, akik az adós fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból kivett vagyontárgyainak hivatkozott részére is igényt tarthatnak (izlučni vjerovnici), kötelesek tájékoztatást nyújtani a jogaikról, a kivétel jogalapjáról, valamint az adós vagyonának azon részéről, amelyre ez a kivétel vonatkozik.

A követelések benyújtásakor a hitelezők mindkét említett típusa (razlučni vjerovnici ésizlučni vjerovnici) köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtása érdekében hozzájárul-e vagy pedig megtagadja a hozzájárulást ahhoz, hogy felfüggesszék a kielégítést azokból a vagyontárgyakból, amelyekre a külön kielégítés iránti joguk vonatkozik, vagy felfüggesszék azoknak a vagyontárgyaknak az elkülönítését, amelyekre a kivételre való jogosultságuk vonatkozik.

A csőd előtti egyezség nem akadályozhatja azoknak a hitelezőknek a jogait, akik külön kielégítésre jogosultak azokból a vagyontárgyakból, amelyekre a külön kielégítés joga vonatkozik, kivéve, ha az egyezség ettől eltérően rendelkezik. Amennyiben a csőd előtti egyezség ettől kifejezetten eltérően rendelkezik, meg kell jelölnie, hogy a szóban forgó hitelezők jogainak mely részét korlátozza, meddig halasztja el a kielégítést, és a csőd előtti eljárás mely egyéb rendelkezései vonatkoznak e jogokra.

Amennyiben a hitelező elmulasztja benyújtani a követelést, a csőd előtti eljárás megindítása iránti keresetben azonban hivatkoztak e követelésre, a szóban forgó követelést benyújtottnak kell tekinteni.

Az adós és a vagyonkezelő, ha kijelölték, kötelesek állást foglalni a hitelezők által benyújtott követelésekkel kapcsolatban. Ezt az álláspontot formanyomtatványon benyújtják a Pénzügyi Ügynökség illetékes szervezeti egységének, amely formanyomtatvány minden egyes követelés tekintetében az alábbi információkat tartalmazza:

1. a követelés sorszáma a benyújtott követelések táblázatából

2. a hitelezők azonosítására szolgáló információ

3. a benyújtott követelés összege

4. az adós vagy, ha kijelölték, a vagyonkezelő nyilatkozata a követelés elismeréséről vagy vitatásáról

5. a követelés vitatott összege

6. a vitatott követelés vagy annak egy részének fenn nem állását alátámasztó tények.

A benyújtott követelésekre vonatkozó álláspont előadására nyitva álló határidő leteltét követően az adós vagy, ha kijelölték, a vagyonkezelő többé nem vitathatja az általuk elismert követeléseket.

A hitelező megtámadhatja a másik hitelező által benyújtott követelést.

A követelés megtámadását formanyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Ügynökség illetékes szervezeti egységének, és tartalmaznia kell a következő információkat:

1. a követelést vitató hitelező azonosításához szükséges információk

2. a vitatott követelés hivatkozási száma a benyújtott követelések táblázatából

3. a vitatott követelést benyújtó hitelező azonosításához szükséges információk

4. a benyújtott és vitatott követelés összege

5. a követelést vitató hitelező nyilatkozata

6. a követelés vitatott összege

7. a vitatott követelés vagy annak egy részének fenn nem állását alátámasztó tények.

A Pénzügyi Ügynökség formanyomtatványon táblázatot állít össze a benyújtott követelésekről, valamint táblázatot készít a vitatott követelésekről.

a) Csődeljárás – a követeléseket formanyomtatványon kell benyújtani két példányban a felszámoló részére, amelyhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyeken a követelés alapul vagy amelyek igazolják a követelést.

A felszámoló listát készít az adós munkavállalóinak és korábbi munkavállalóinak valamennyi követeléséről a csődeljárás megindításáig bezárólag, amely követeléseket bruttó és nettó összegben kell feltüntetni; a követelések benyújtásából két példányt be kell adni aláírásra.

A nem elsőbbségi hitelezők követeléseit csak a bíróság külön felhívására lehet benyújtani. Az ilyen követelések benyújtásakor fel kell tüntetni, hogy ezek nem elsőbbségi követelések, valamint meg kell jelölni a rangsort, amelyre a hitelező jogosult.

A kivétel érvényesítésére jogosult hitelezők (izlučni vjerovnici) kötelesek tájékoztatni a felszámolót a kivétel érvényesítésére vonatkozó jogukról és e joguk jogalapjáról, valamint megjelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyekre e jog vonatkozik, vagy a tájékoztatásukban megjelölni a kivétel iránti joguk okán fennálló kártérítési jogukat.

A külön kielégítésre jogosult hitelezőknek (razlučni vjerovnici) tájékoztatniuk kell a felszámolót a külön kielégítésre vonatkozó jogukról és e joguk jogalapjáról, valamint megjelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyekre e jog vonatkozik. Amennyiben az ilyen hitelezők a csődeljárásban eljáró hitelezőkként is követelést nyújtanak be, a benyújtáskor meg kell jelölniük, hogy a külön kielégítés iránti joguk a csődeljárás adósa vagyonának mely részére vonatkozik, valamint meg kell jelölniük azt az összeget, amely a hivatkozott külön kielégítés joga alapján előreláthatóan a követelésükből nem nyer kielégítést.

A külön kielégítésre jogosult hitelezők, akik a felszámolót nem tájékoztatják megfelelően erről a jogukról, nem veszítik el a külön kielégítésre vonatkozó jogukat. Ettől eltérően, a külön kielégítésre jogosult hitelezők elveszítik a külön kielégítésre vonatkozó jogukat, és nem jogosultak kártérítést vagy bármely egyéb kompenzációt követelni a csődeljárás adósától vagy hitelezőjétől, ha a külön kielégítés jogának tárgyát a csődeljárásban nélkülük értékesítették, és a kielégítési jogot köznyilvántartásba nem jegyezték be, vagy arról a felszámoló nem tudott vagy nem tudhatott.

A benyújtott követeléseket az előzetes tárgyaláson az összegük és rangsoruk alapján megvizsgálják.

A felszámolónak minden egyes követelés tekintetében kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a követelést elismeri vagy vitatja.

A felszámoló, a magánszemély adós vagy a csődeljárásban eljáró valamely hitelező által vitatott követelést külön kell megvizsgálni. A kivétel iránti jog és a külön kielégítés joga nem képezik a vizsgálat tárgyát.

A követelést akkor állapítják meg, ha az előzetes tárgyaláson azt a felszámoló elismeri és a csődeljárásban eljáró hitelező nem vitatja, vagy a bejelentett megtámadását elutasítják. Amennyiben a magánszemély adós vitatja a követelést, ez nem képezi akadályát a követelés megállapításának.

A bíróság táblázatot állít össze a megvizsgált követelésekből, amelyben minden egyes benyújtott követelés tekintetében feltünteti az összeget, amelyben a követelést megállapították, a követelés rangsorát, valamint a követelést megtámadó személyt. A táblázatban szintén feltüntetik a magánszemély adós által megtámadott követeléseket. A követelés megállapítását a bíróság váltón vagy adósságról szóló egyéb dokumentumokon is feltünteti.

A megvizsgált követelésekról szóló táblázat alapján a bíróság határozatot hoz, amelyben meghatározza a megállapított vagy vitatott önálló követelések összegét és rangsorát. E határozat alapján a bíróság szintén határoz a követelések megállapításával vagy megtámadásával kapcsolatos keresetindítás felől.

Amennyiben a felszámoló megtámadta a követelést, a bíróság felhívja a hitelezőt, hogy nyújtson be keresetet az adóssal szemben a vitatott követelés megállapítása iránt.

Amennyiben a csődeljárásban eljáró valamely hitelező olyan követelést támadott meg, amelyet a felszámoló elismert, a bíróság felhívja e hitelezőt, hogy nyújtson be keresetet a vitatott követelés megállapítása iránt. Az ilyen jogvitában a követelést vitató személy az adós nevében és érdekében jár el.

Amennyiben az adós munkavállalóinak vagy korábbi munkavállalóinak követeléseit vitatják, a vitatott követelések megállapítása iránti keresetet a bírósági eljárásra vonatkozó általános szabályokkal és a munkaügyi jogvitákban irányadó különös rendelkezésekkel összhangban kell benyújtani.

Amennyiben a vitatott követelésről végrehajtható okiratot bocsátottak ki, a bíróság felhívja a vitató felet, hogy a követelés megtámadása jogosságának bizonyítása érdekében nyújtson be keresetet.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A hitelezők kielégítése pénzforgalom alapján történik. Az alárendelt hitelezőket részleges felosztáskor nem veszik figyelembe. A felosztást a felszámoló végzi el. Minden egyes felosztás előtt a felszámolónak be kell szereznie a hitelezői választmány vagy, amennyiben nem hoztak létre hitelezői választmányt, a bíróság egyetértését.

A rangsorban legelöl álló magasabb rendű követelések magukban foglalják az adós munkavállalóinak és korábbi munkavállalóinak a csődeljárás megindítása napjáig felmerült, a teljes bruttó összegre vonatkozó munkaviszonyból származó követeléseit, a végkielégítés iránti követelést a jogszabályban vagy kollektív megállapodásban rögzített összegben, valamint a munkahelyi baleset vagy munkával kapcsolatos megbetegedés miatti kártérítésből eredő követelést.

A rangsorban második helyen álló magasabb rendű követelések az alárendelt követelések kivételével magukban foglalják az összes többi adóssal szembeni követelést.

A magasabb rendű követelések kielégítését követően az alárendelt kategóriába sorolt követeléseket a következő sorrendben elégítik ki:

1. a csődeljárásban eljáró hitelezők követelésein a csődeljárás megindítása óta felmerült kamatok

2. a magánszemély hitelezők részéről az eljárásban való részvételükkel összefüggésben felmerült költségek

3. bűncselekmények vagy szabálysértések miatt kiszabott bírságok és a büntetőügyi vagy szabálysértési eljárásból eredő költségek

4. az adós szabad szolgáltatásnyújtását követelő követelések

5. kölcsön visszafizetésére vonatkozó követelések, hogy pótolják valamely gazdasági társaság tagjának törzsbetétjét vagy ezzel összefüggő követelések.

A fennálló követelések a csődeljárás megindításának napján esedékessé válnak.

Az olyan felbontó feltétellel érintett követelések, amely a csődeljárás megindításakor lép hatályba, mindaddig feltétel nélküli követelésnek minősülnek, amíg az ilyen feltétel hatályba nem lép.

A csődeljárás költségeit és a csődvagyont terhelő egyéb kötelezettségeket teljesítik először a csődvagyonból. A felszámoló a lejáratuk sorrendjében rendezi a követeléseket.

A felszámoló a felosztást megelőzően listát készít azokról a követelésekről, amelyeket a felosztás során figyelembe fognak venni (felosztási lista). Az adós munkavállalóinak és korábbi munkavállalóinak a csődeljárás meginditásának napjáig felmerült, munkaviszonyból származó követeléseit bruttó összegük szerint veszik figyelembe. A listának tartalmaznia kell a követelések összesítését és a csődvagyonból rendelkezésre álló, a hitelezők között felosztandó összeget.

A külön kielégítésre jogosult hitelezőnek, akinek az adós személyes felelősséggel is tartozik, legkésőbb a felosztási lista kihirdetésétől számított 15 napon belül arra vonatkozó bizonyítékot kell benyújtania a felszámoló részére, hogy lemondott a külön kielégítés iránti jogáról – illetve ezt milyen összeg tekintetében tette – vagy hogy nem került sor külön kielégítésre. Amennyiben határidőben nem nyújtanak be bizonyítékot, a követelésüket a részleges felosztás során nem veszik figyelembe.

A felfüggesztő feltétellel ellátott követeléseket a részleges felosztás során a teljes összegük szerint veszik figyelembe. Az e követelésekkel érintett részt a felosztás során fenntartják.

A végső felosztás során a felfüggesztő feltétellel érintett követeléseket nem veszik figyelembe, ha a feltétel teljesülésének lehetősége olyan távoli, hogy a felosztáskor nem bír anyagi értékkel. Ebben az esetben az e követelés teljesítésére a korábbi felosztások során félretett összegeket belefoglalják abba a vagyonba, amelyből a végső felosztásra sor fog kerülni.

A részleges felosztásból kizárt hitelezők, akik később teljesítik a csődtörvény 275. és 276. cikkében foglalt feltételeket, a következő felosztás során a többi hitelezőnek fizetett összeggel megegyező összegű kifizetésben részesülnek a csődvagyon egyenlegéből. Csak ezt követően folytatódhat a többi hitelező követelésének kielégítése.

A végső felosztás akkor kezdődik, amint a csődvagyon értékesítése befejeződött. A végső felosztás csak a bíróság jóváhagyásával indítható meg.

Amennyiben a végső felosztás során valamennyi hitelező követelése teljes mértékben rendezhető, a felszámoló a fennmaradó többletet átutalja a magánszemély adósnak. Amennyiben az adós jogi személy a felszámoló az adós társaságban érdekeltséggel rendelkező minden egyes személynek átadja a többlet azon részét, amelyre ez a személy a csődeljáráson kívüli felszámolási eljárás bekövetkezte esetén jogosult lenne.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

a) Csőd előtti eljárás – ha a hitelezők elfogadják a szerkezetátalakítási tervet, a bíróság határozatban megállapítja a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását és megerősíti a csőd előtti egyezséget, kivéve, ha:

– az egyik hitelező kellő bizonyossággal megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv olyan mértékben korlátozza a jogaikat, hogy kevesebbet kapnának, mint amiben szerkezetátalakítás hiányában várhatóan részesülnének

– nem tűnik valószínűnek a szerkezetátalakítási tervből, hogy a végrehajtása lehetővé tenné az adós fizetőképessé válását a folyó év végéig hátralévő időben, illetve az egymást követő két naptári éven belül

– a szerkezetátalakítási terv nem határozta meg azoknak az összegeknek a teljesítését, amelyeket a hitelezők akkor kapnának, ha a követeléseik nem lennének vitatottak, vagy

– a szerkezetátalakítási terv egy vagy több hitelező követelésének tőkésítését javasolta, és az adós tagjai nem hoztak határozatot az ilyen tevékenységhez való hozzájárulásukról a gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima) rendelkezései szerint.

Amennyiben a csőd előtti egyezség megerősítésének feltételei nem teljesültek, a bíróság határozatban megállapítja, hogy a csőd előtti egyezség megerősítését megtagadta, és felfüggeszti az eljárást.

A megerősített csőd előtti egyezség joghatással bír azokra a hitelezőkre, akik nem vettek részt az eljárásban, és azokra a hitelezőkre is, akik részt vettek az eljárásban, és a vitatott követeléseiket utólag megállapítják.

Az adós, aki nyereségre tett szert olyan kötelezettségekből, amelyeket megerősített csőd előtti egyezség alapján leírtak, köteles megőrizni az ilyen megszerzett nyereséget a csőd előtti egyezségből eredő összes kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időtartam lejártáig.

Amennyiben a hitelező leírja az adós valamely követelését a megerősített csőd előtti egyezséggel összhangban, a leírt követelés összege a hitelező adóból levonható költségének minősül.

b) Csődeljárás - közvetlenül a végső felosztás befejezését követően a bíróság határozatot hoz a csődeljárás lezárásáról, amely határozatot azon nyilvántartást vezető hatóságnak kézbesíti, amelybe az adóst bejegyezték. A nyilvántartásból való törlést követően a jogi személy adós megszűnik, a természetes személy adós pedig elveszíti a kereskedői vagy egyéni vállalkozói státuszát.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A csődeljárásban eljáró hitelezők a magánszemély adóssal szemben lefolytatott csődeljárás befejezését követően a fennmaradó követeléseik teljes körű kielégítése érdekében további intézkedéseket tehetnek.

A csődeljárásban eljáró hitelezők az adóssal szemben fennálló követeléseiket a követeléseiket megállapító határozat útján érvényesíthetik, feltéve, hogy e követeléseket megállapították, és azokat az adós az előzetes tárgyaláson nem vitatta. A sikertelenül megtámadott követelés egyenértékű a nem vitatott követelésekkel.

A bíróság a felszámoló vagy bármely hitelező javaslatára, vagy hivatalból eljárva elrendeli az eljárás folytatását egy későbbi felosztás érdekében, amennyiben a végső tárgyalást követően:

1. teljesültek azok az előfeltételek, amelyek alapján a visszatartott összegek a hitelezők között feloszthatók

2. a csődvagyonból kifizetett egyes összegek visszakerültek a csődvagyonba

3. olyan vagyontárgyakat találtak, amelyek a csődvagyonba tartoznak.

A bíróság attól függetlenül elrendeli az eljárás folytatását egy további felosztás érdekében, hogy az eljárás már lezárásra került.

A bíróság tartózkodhat a további felosztástól, és a felosztás céljából rendelkezésre álló összeget átutalhatja a hitelezők részére, vagy a talált tárgyat átadhatja az adósnak, amennyiben így látja helyénvalónak figyelemmel az összeg jelentéktelen voltára vagy a tárgy csekély értékére, valamint a további felosztásra irányuló eljárás folytatásának költségeire. A bíróság az eljárás további felosztás céljából történő folytatását az ilyen eljárás költségeinek fedezését szolgáló előleg fizetésétől teheti függővé.

A további felosztás végrehajtását követően a bíróság határozatot hoz a csődeljárás lezárásáról.

A további felosztás elrendelését követően a felszámoló a végső lista alapján felosztja azt az összeget, amelyről szabadon rendelkezhet, vagy pedig a csődvagyon később fellelt részének értékesítéséből származó összeget osztja fel. A felszámoló a végelszámolást benyújtja a bíróságnak.

Azok a hitelezők, akiknek a követeléseiről a felszámoló tudomással bír, a csődvagyonból:

1. a részleges felosztás során, a felosztásra szánt rész meghatározását követően

2. a végső felosztás során, a végső tárgyalás berekesztését követően,

3. a további felosztás során, az adott felosztásra vonatkozó lista közzétételét követően,

a csődvagyonnak csak a felosztást követően fennmaradó egyenlegéből követelhetnek kielégítést.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Az egyes hitelezők maguk viselik a csőd előtti eljárás és a csődeljárás során felmerült költségeiket, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A csődeljárás megindítása előtt végzett azon jogi aktusokat, amelyek veszélyeztetik a csődeljárásban eljáró hitelezők egységes kielégítését (hátrányt okozva a hitelezőknek), vagy amelyek egyes hitelezőknek kedveznek más hitelezőkkel szemben (kedvezményes elbánás egyes hitelezőknek), a felszámoló az adós nevében, valamint a csődeljárásban eljáró hitelezők a csődtörvény rendelkezéseivel összhangban megtámadhatják. Az olyan mulasztások, amelyek az adóst megfosztották valamely jogától, vagy amelyek alapján vele szemben fennálló pénzbeli követelés keletkezett, ilyen követelést fenntartottak vagy biztosítékkal láttak el, egyenértékűek a hivatkozott jogi aktusokkal.

Azon jogi aktus, amely a hitelező számára biztosítékot vagy kielégítést nyújt vagy tesz lehetővé oly módon és olyan időben, amely összhangban van a jogai lényegi tartalmával (kongruens kiegyenlítés), és amelyre a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző három hónapon belül került sor, megtámadható, amennyiben az aktus idején az adós fizetésképtelen volt és a hitelező tudott erről a fizetésképtelenségről.

Azon jogi aktus, amely a hitelező számára biztosítékot vagy kielégítést nyújt vagy tesz lehetővé a jogai lényegi tartalmával összhangban, megtámadható, amennyiben arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően került sor, és amennyiben a hitelező az aktus idején tudott a fizetésképtelenségről vagy a csődeljárás megindítása iránti keresetről.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelező tudott a fizetésképtelenségről vagy a csődeljárás megindítása iránti keresetről, amennyiben tudomással bírt vagy tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyekből nyilvánvalóan ki kellett derülnie a fizetésképtelenségnek vagy annak, hogy csődeljárás megindítása iránti keresetet nyújtottak be.

Úgy kell tekinteni, hogy azok a személyek, akik az aktus idején közeli kapcsolatban álltak az adóssal, tudomással bírtak a fizetésképtelenségről, illetve a csődeljárás megindítása iránti keresetről.

Azon jogi aktus, amely olyan hitelező számára nyújt vagy tesz lehetővé biztosítékot vagy kielégítést, aki nem volt jogosult követelés benyújtására, illetve nem volt jogosult a követelését azon a módon vagy abban az időben benyújtani, megtámadható, amennyiben:

1. arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó hónapon belül vagy a kereset benyújtását követően került sor, vagy

2. arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző harmadik vagy második hónapon belül került sor, és az adós abban az időben fizetésképtelen volt, vagy

3. arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző harmadik vagy második hónapon belül került sor, és a hitelező az aktus elvégzésének idejekor tisztában volt vele, hogy az a csődeljárásban eljáró hitelezők számára hátrányt okoz.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelező tisztában volt vele, hogy az aktus hátrányt okoz a többi hitelezőnek, ha e hitelező tudomással bírt vagy tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyekből nyilvánvalóan ki kellett derülnie, hogy a hitelezőket hátrány éri. Úgy kell tekinteni, hogy azok a személyek, akik az aktus idején közeli kapcsolatban álltak az adóssal, tudomással bírtak arról, hogy a csődeljárásban eljáró hitelezőket hátrány fogja érni.

Az adós olyan jogi aktusa, amely közvetlenül hátrányt okoz a csődeljárásban eljáró hitelezőknek, megtámadható:

1. ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző három hónapon belül került sor, ha az adós az aktus idején fizetésképtelen volt és amennyiben a másik fél tudott a fizetésképtelenségről, vagy

2. ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően került sor és a másik fél az aktus idején tudta vagy e félnek tudnia kellett volna a fizetésképtelenségről vagy a csődeljárás megindítása iránti keresetről.

Az adós bármely olyan jogi aktusa, amely az adós valamely jogának elvesztésével jár, vagy amely megakadályozza az adós valamely jogának érvényesítését, vagy bármely aktus, amely alapján az adóssal szembeni pénzbeli követelés érvényben maradhat vagy érvényesíthető, ugyanolyan megítélés alá esik, mint a hitelezőknek közvetlen hátrányt okozó aktusok.

Az adós által a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó tíz év alatt vagy a kereset benyújtását követően, a hitelezőknek okozandó hátrány szándékával hozott jogi aktus megtámadható, amennyiben a másik fél az aktus idején tisztában volt az adós szándékával. A szándékról való tudomást feltételezni kell, ha a másik fél tudott arról, hogy az adóst fizetésképtelenség fenyegeti, és hogy ez az aktus a hitelezőknek hátrányt okozna.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelező tudott arról, hogy az adóst fizetésképtelenség fenyegeti, és hogy egy ilyen aktus a hitelezőknek hátrányt okozna, ha e hitelező tudomással bírt vagy e hitelezőnek tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyekből nyilvánvalóan ki kellett derülnie, hogy az adós fizetésképtelen volt és a szóban forgó aktus a hitelezőknek hátrány okozna.

Az adós által és az adóshoz közel álló személyek által kötött visszterhes szerződések megtámadhatóak, amennyiben a hitelezőknek közvetlen hátrányt okoznak. Nem támadható meg az ilyen szerződés, ha azt a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtása előtt több mint két évvel kötötték, vagy ha a másik fél bizonyítja, hogy a szerződés megkötésekor nem tudott az adós arra irányuló szándékáról, hogy a hitelezőknek kárt okozzon.

Az adós ellentételezés nélküli vagy jelentéktelen ellentételezésben részesülő jogi aktusa megtámadható, kivéve, ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtása előtt több mint négy évvel került sor. Jelentéktelen értékű alkalomszerű ajándékozás esetén az aktus nem támadható meg.

Semmis az a jogi aktus, amellyel a gazdasági társaság tagja törzsbetét pótlására szolgáló kölcsön visszafizetésére irányuló követeléssel él:

1. ha biztosítékot nyújt, és ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó öt évben vagy a kereset benyújtását követően került sor

2. ha garanciát nyújt a teljesítésre, és ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó évben vagy a kereset benyújtását követően került sor.

A jogi aktus, amellyel a gazdasági társaság csendestársának érdekeltsége részben vagy egészben visszakerül, vagy amellyel az elszenvedett veszteség rájuk eső részét elengedik, megtámadható, ha az aktus alapjául szolgáló szerződést a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó évben vagy a kereset benyújtását követően kötötték. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a csendestárs a szerződéssel összhangban megszűnik.

Kongruens kiegyenlítés esetén az adós által váltó útján teljesített kifizetések nem követelhetők vissza a címzettől, ha, a forgatható értékpapírokra vonatkozó jogszabályok alapján, a címzett a kifizetés megtagadása esetén más adósokkal szemben fennálló követeléstől esne el.

A jogi aktus a joghatásai kiváltásakor minősül megtettnek.

Ha a jogi aktus érvényességéhez nyilvános főkönyvbe, nyilvántartásba vagy naplóba való bejegyzés szükséges, a jogi aktus akkor minősül meghozottnak, amint teljesültek az érvényesség egyéb feltételei, az adós ilyen bejegyzésre irányuló szándéknyilatkozata kötelező érvényűvé válik, és a másik fél jogi változás bejegyzése iránti kérelmet terjeszt elő. Ez a rendelkezés szintén irányadó a jogi változás iránti jog biztosítása érdekében történő előzetes bejegyzésre irányuló kérelmekre is.

Amennyiben a jogi aktus feltételtől vagy határidőtől függ, azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az aktust meghozták, nem pedig a feltétel bekövetkeztének vagy a határidő lejártának időpontját.

A jogi aktus, amellyel szemben végrehajtási intézkedés áll rendelkezésre, valamint a végrehajtási eljárás keretein belül hozott jogi aktus megtámadható.

Amennyiben az adós a teljesítéséért cserébe azzal egyenértékű ellentételezést fogadott el, amely közvetlenül a vagyona részévé vált, a szóban forgó teljesítés hátteréül szolgáló jogi aktus csak abban az esetben támadható, ha szándékos károkozásra irányult.

A felszámoló, az adós nevében eljárva, a bíróság jóváhagyása esetén támadhatja meg az adós jogi aktusait. A panaszt azzal a személlyel szemben kell benyújtani, akivel szemben a megtámadott aktust hozták.

A felszámoló a csődeljárás megindításától számított másfél éven belül panaszt nyújthat be a jogi aktusok megtámadása érdekében.

Minden egyes csődeljárásban eljáró hitelező keresetet nyújthat be a jogi aktusok megtámadása érdekében a saját nevében és a saját költségén, ha:

- a felszámoló nem nyújtott be keresetet a jogi aktusok megtámadása iránt a csődtörvény 212. cikkének (3) bekezdésében előírt határidőn belül – a csődtörvény 212. cikkének (3) bekezdésében előírt határidő leteltétől számított három hónapon belül

- a felszámoló eláll a jogi aktus megtámadása iránt benyújtott keresettől – a keresettől való elállást megerősítő jogerős határozatnak a bíróság elektronikus hirdetőtábláján (e-Oglasna ploča suda) való közzétételétől számított három hónapon belül

- a felszámolótól korábban nyilatkozatot kértek, a felszámoló pedig nyilatkozott arról, hogy nem nyújt be keresetet a jogi aktusok megtámadása iránt – a felszámoló nyilatkozatának a bíróság elektronikus hirdetőtábláján való közzétételétől számított három hónapon belül

- a felszámolótól korábban nyilatkozatot kértek, a felszámoló pedig három hónapon belül nem nyilatkozott arról, hogy nyújt-e be keresetet a jogi aktusok megtámadása iránt – az ilyen nyilatkozat megtételére irányuló felszólítás közzétételétől számított három hónapon belül.

Amennyiben a jogi aktus megtámadása iránti keresetnek helyt adtak, a megtámadott jogi aktus nem vált ki joghatást a csődvagyonnal szemben, a másik fél pedig köteles a csődvagyonba visszajuttatni minden olyan anyagi hasznot, amelyhez a megtámadott ügylet révén jutott, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik. A jogi aktus megtámadása iránti keresetnek helyt adó határozat alapján a felszámoló az adós vagy a csődvagyon nevében és érdekében, a csődeljárásban eljáró hitelező pedig a saját nevében és a csődeljárás adósa vagy a csődvagyon érdekében végrehajtás iránti keresetet nyújthat be.

Az a személy, aki a teljesítést ellentételezés nélkül vagy jelentéktelen ellentételezés mellett fogadja el, csak az ezáltal történő gazdagodása esetén köteles visszatéríteni azt, amit kapott, kivéve, ha tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen teljesítés hátrányt okoz a hitelezőknek.

A jogi aktus megtámadása iránti kereset tárgyában hozott jogerős határozatot alkalmazni kell a csődeljárás adósára, a csődvagyonra és a csődeljárásban eljáró összes hitelezőre is, kivéve ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik.

Amennyiben a bíróság a jogi aktus megtámadása iránti keresetnek helyt adott, az ellenérdekű fél köteles minden olyan anyagi hasznot visszajuttatni a csődvagyonba, amelyhez a megtámadott ügylet révén jutott. Amint ezek a hasznok visszakerültek a csődvagyonba, a felperes hitelezők elsőbbségi kielégítésre jogosultak ezekből a hasznokból a megállapított követeléseik összegének arányában.

Az adós jogi aktusai valamely jogvitában időbeli korlátozás nélkül megtámadhatók kifogás benyújtásával.

A jogi aktust még az ellenérdekű fél örökösével vagy más egyetemes jogutódjával szemben is meg lehet támadni.

A jogi aktus az ellenérdekű fél egyéb jogutódjával szemben is megtámadható:

1. ha a jogutód a felvásárlás időpontjában tudott azokról a körülményekről, amelyeken a jogelődje felvásárlásának megtámadhatósága alapul

2. ha a jogutód a felvásárlás időpontjában az adóssal közeli kapcsolatban álló személy volt, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a felvásárlás időpontjában nem tudott azokról a körülményekről, amelyeken a jogelődje felvásárlásának megtámadhatósága alapul

3. ha amit megszereztek ellentételezés nélkül vagy jelentéktelen ellentételezésért került a jogutódhoz.

A csődeljárás megindítását követően hozott jogi aktus, amely a köznyilvántartásokba vetett bizalom védelmére hivatott szabályok értelmében marad érvényben, a csődeljárás megindítását megelőzően hozott jogi aktus metámadására irányadó szabályok szerint megtámadható.

Utolsó frissítés: 23/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Olaszország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás indítható a gazdasági szereplők (természetes személyek vagy társaságok) ellen, ha az alábbiak valamelyikével rendelkeznek:

a) a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem előtti három évben 300 000,00 euró értékű vagy azt meghaladó vagyon,

b) a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem előtti mindhárom évben 200 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó bruttó éves árbevétel,

c) összesen (a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem időpontjában) 500 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó tartozás (keletkezésük időpontjától függetlenül).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

a) a fizetésképtelenség feltétele a vállalkozás fizetésképtelensége; megállapítását kérheti:

– az adós

– a hitelező

– az ügyész

b) a hitelezőkkel kötött egyezség (concordato preventivo) feltétele a vállalkozás nehéz helyzete (vagyis olyan pénzügyi nehézségek fennállása, amelyek nem súlyosak annyira, hogy fizetésképtelenséget okozzanak); kizárólag az adós kérheti.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az alábbiak kivételével valamennyi vagyontárgy része a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak:

1) kizárólag személyes használatú vagyontárgyak és jogok;

2) tartásdíjak, bérek, nyugdíjak, fizetések, valamint a fizetésképtelen személy munkával szerzett jövedelme az önmaga és családja ellátásához szükséges mértékig;

3) a fizetésképtelen személyt gyermekei vagyonából jogszabály alapján megillető bevétel, a családi szükségletekre szánt alapban (fondo patrimoniale) tartott vagyon és annak haszna, a Polgári Törvénykönyv 170. cikke szerinti kivételtől eltekintve;

4) a jogszabály szerint kivétel körébe tartozó elemek.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz tartozik továbbá az eljárás megindítását követően a fizetésképtelen személy által szerzett valamennyi vagyontárgy, nem képezik részét viszont az e vagyon megszerzése és megtartása során keletkezett kötelezettségek.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenségi gondnok (vagyonfelügyelő) joga és kötelezettsége a vagyon kezelése, értékesítése és a bevétel hitelezők közötti elosztása.

A vagyonfelügyelő információt kérhet a fizetésképtelen adóstól, aki kifogásolhatja a vagyonfelügyelő és a bíróság által kijelölt csődgondnok intézkedéseit, de csak akkor, ha azok elfogadására jogsértő módon került sor (pusztán célszerűségi okokból nem).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Bárki, akinek pénzfizetési kötelezettséget kell teljesítenie a fizetésképtelenségi gondnok részére, beszámíthatja ezt a tartozást az ugyanazon eljárást érintő követelésébe (controcredito), de csak abban az esetben, ha mindkettő (a tatozás és a követelés) az eljárás megindítása előtt keletkezett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A vagyonfelügyelő döntheti el, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor hatályos szerződések továbbra is fennállnak-e, vagy meg kell szüntetni azokat.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A hitelezők csak akkor tehetnek jogi intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően, ha a vagyonfelügyelő nem cselekszik, vagyis (szándékosan vagy pusztán gondatlanságból) nem teszi meg ezeket a jogi intézkedéseket.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A később fizetésképtelennek nyilvánított személlyel szemben a hitelező által indított peres eljárást csak a vagyonfelügyelő folytathatja.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezői választmány három-öt hitelezőből áll, és jelentős jogai a következők:

– engedélyezi az ügyleteket, megállapodásokat, a peres eljárások megszüntetését, harmadik felek jogainak elismerését, jelzálog törlését, értékpapírok visszaadását, kötvénykibocsátást, örökség és ajándék elfogadását, és valamennyi, a különleges vagyonkezelés körébe eső egyéb aktust,

– bíróság előtt a vagyonfelügyelő leváltását kérheti,

– jóváhagyja az értékesítési tervet,

– felhatalmazza a vagyonfelügyelőt a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában hatályos szerződések átvételére,

– leltározási műveleteket végez a fizetésképtelen adós vagyonában,

– hozzáfér az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi irathoz,

– felhatalmazza a vagyonfelügyelőt egy vagy több vagyontárgy vagyonból való kizárására vagy értékesítésének megszüntetésére, ha nyilvánvalóan hátrányosnak tűnik az értékesítés,

– a bíróság által kijelölt csődgondnoktól a vagyon értékesítésének felfüggesztését kérheti.

A fenti tevőleges intézkedési hatáskörök mellett a hitelezői választmány véleményezi a bíróság által kijelölt csődgondnok vagy a bíróság intézkedéseit, nevezetesen a következőket:

– a biztosítékkal rendelkező hitelezők biztosíték értékesítésére való felhatalmazása

– a bíróság által kijelölt csődgondnok felhatalmazása a társaság működtetésének ideiglenes folytatására (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a folytatást)

– a bíróság által kijelölt csődgondnok felhatalmazása az üzleti tevékenység bérbeadására (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a bérbeadást).

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A vagyonfelügyelő (előzetes engedélyezéstől függően):

– tovább működteti a társaságot,

– bérbe adja az üzletet,

– minden vagyont értékesít a bevétel hitelezők közötti felosztása érdekében,

– dönt a kisértékű vagyontárgyak értékesítésének mellőzéséről.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Bármelyik hitelező kérheti a bíróságtól az adós fizetésképtelenné nyilvánítását. A hitelezőnek nem kell végrehajtható okirattal rendelkeznie; az a fontos, hogy iratokkal bizonyítsa a követelését.

Valamennyi hitelezőnek (ideértve azokat is, akik a fizetésképtelenség megállapítását kérték és azt jóváhagyták) kérnie kell követelései nyilvántartásba vételét a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezők jogi képviselő nélkül előterjeszthetik követeléseiket.

Kérelmüknek tartalmaznia kell a követelés írásos bizonyítását, és elektronikus úton (tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus levélben) kell benyújtani azt.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsőbbségi alapon kerül felosztásra a hitelezők között. Jogszabály több követelésnek (jelzálog, biztosítékok, általános vagy különös elsőbbséget élvező követelések) biztosít elsőbbséget néhány vagyontárgy vagy a teljes vagyon tekintetében.

Ha (ahogyan szinte minden esetben) az értékesítésből származó bevétel nem elegendő valamennyi követelés kielégítésére, akkor nem a követelés összegével arányosan osztják fel, hanem a polgári törvénykönyvben meghatározott elsőbbségi sorrend szerint.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárul, ha:

– nem terjesztenek elő követelést,

– valamennyi követelés kielégítést nyert,

– felosztották a vagyon értékesítéséből származó teljes bevételt,

– megállapítást nyert, hogy nincs értékesítendő vagyon vagy egyéb bevétel.

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a fizetésképtelen adós visszanyeri jogi lépések kezdeményezésére és megválaszolására irányuló jogát, és a vagyonfelügyelő tájékoztatása nélkül szerezhet vagyont.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárul az adós és a hitelezők közötti egyezség jóváhagyásakor, amennyiben azonban az egyezség vagyontárgyak értékesítését írja elő (concordato liquidatorio), az eljárás az értékesítés érdekében folytatódik, és akkor zárul, amikor az összes vagyontárgyat értékesítették és a bevételt felosztották a hitelezők között.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárását követően a fizetésképtelen adós szabadul valamennyi tartozásától.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a hitelezők eljárást indíthatnak az adóssal szemben a fennmaradó tartozás (a tartozásnak a vagyonfelügyelő által vissza nem fizetett része) rendezése érdekében, kivéve, ha tartozáselengedésre irányuló eljárásra került sor, mert ebben az esetben a hitelezők semmit nem követelhetnek a fizetésképtelen adóstól.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárását követően a hitelezők semmit nem követelhetnek az adóstól. Amennyiben azonban az adós elmulasztja kötelezettségei teljesítését, a hitelezők kérhetik az egyezség megszüntetését; a kérelmet egy éven belül elő kell terjeszteni.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségeit maga a fizetésképtelenségi eljárás viseli, és a vagyon értékesítéséből származó bevételből kerül kiegyenlítésre.

Vagyon hiányában a vagyonfelügyelő díját és felmerült költségeit az állam fizeti.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A fizetésképtelen adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően tett jogi lépések visszavonhatók, ha az eljárásindítás előtt meghatározott időszakban (egy év vagy hat hónap) került rájuk sor.

A fizetésképtelen adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően tett jogi lépések érvénytelenek.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás során és bírósági engedély hiányában tett, a különleges vagyonkezelés körébe eső aktusok érvénytelenek.

Utolsó frissítés: 29/10/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Ciprus

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Csődeljárás (ptóchevsi): A csődeljárást elrendelő végzés (diátagma ptóchevsis) kizárólag fizetésképtelen természetes személlyel szemben hozható meg.

Felszámolás (ekkathárisi): A felszámolást elrendelő végzés (diátagma ekkathárisis) bármely jogi személlyel szemben meghozható. A végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi), akár peren kívül, akár bírósági felügyelet mellett folytatják le, szintén jogi személyekhez kapcsolódik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Csődeljárás: A természetes személyekkel szembeni csődeljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a Csődtörvényben (perí Ptóchevsis Nómos, 5. fejezet) találhatók, amelyet az elmúlt két évben jelentősen módosítottak annak érdekében, hogy megfeleljen a változó gazdasági és társadalmi helyzetnek.

A csődeljárás iránti kérelmet a 15 000 EUR-t meghaladó tartozások tekintetében a hitelező vagy maga az adós nyújthatja be, feltéve, hogy az adós fizetésképtelenné válik, és az adós személyesen Cipruson tartózkodott, szokásos tartózkodási helye Cipruson található, Cipruson folytatott üzleti tevékenységet vagy Cipruson üzleti tevékenységet folytató cég vagy társulás tagja volt.

Az adós fizetésképtelenné válik (práxi ptóchevsis) többek között, amikor:

a) az adóssal szemben a hitelező javára jogerős ítéletben megítéltek valamely összeget, és az adós elmulasztja annak kifizetését;

b) az adós arra vonatkozó nyilatkozatot nyújt be, hogy nem képes a tartozásait kiegyenlíteni;

c) az adós csődeljárás iránti kérelmet nyújt be;

d) a személyes törlesztési tervet, amelyben az adós részes fél, a természetes személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény (perí Aferengyótitas Fysikón Prosópon Nómos) rendelkezései alapján sikertelennek minősítik, vagy megszüntetik.

Társaságok felszámolása: Valamely társaság vagy azért számolható fel, mert nem képes a tartozásait kifizetni, vagy a társaság által hozott határozat alapján, amely elrendeli a társaság megszűnését, vagyonának értékesítését és valamennyi tartozásának vagy azok egy részének visszafizetését. A felszámolást elrendelő végzés akkor hozható meg, ha a társaság nem képes fizetni a tartozásait. Az esedékes összegnek meg kell haladnia az 5 000 EUR-t. A felszámolás iránti kérelmet a hitelező vagy a társaság tulajdonosai nyújtják be a bírósághoz.

Végelszámolás:

A végelszámolásnak három típusa van:

  • Hitelezői végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi apó pistotés): Ez egy peren kívüli felszámolás, amelyre akkor kerül sor, ha a társaság fizetésképtelen, és az irányító testülete a társaság felszámolása mellett dönt. A hitelezői végelszámolás a hitelezői gyűlés annak érdekében történő összehívásával kezdődik, hogy a végelszámolásról szóló, a társaság tulajdonosainak közgyűlése által meghozott külön határozatot megfontolják.
  • Tagi végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi apó méli): Ez szintén egy peren kívüli felszámolás, amely a tulajdonosok közgyűlésén hozott külön határozat alapján akkor indítható, ha a társaság fizetőképes.
  • Végelszámolás bírósági felügyelet alatt (ekoúsia ekkathárisi ypó tin epopteía tou Dikastiríou): Ha a társaság végelszámolásról szóló határozatot fogadott el, a bíróság végzésben elrendelheti, hogy a végelszámolásra a bíróság felügyelete alatt kerüljön sor.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Csődeljárás: A csődvagyon a csődeljárás megindításakor a csődbe ment félhez tartozó, illetve őt megillető összes vagyonból, illetve azokból a vagyontárgyakból áll, amelyeket a csődbe ment fél a mentesülése előtt szerzett meg, vagy amelyeket a mentesülése előtt ruháztak rá, a csődbe ment fél vagy a családja túléléséhez nélkülözhetetlen vagyon kivételével.

A csődeljárás megindítása után és a tartozások alóli mentesülést vagy a csődeljárás megszüntetését megelőzően szerzett vagyon a csődvagyon részét képezi.

Felszámolás: A felszámolás hatálya alá tartozó vagyon az a vagyon, amely a társasághoz a felszámolást elrendelő végzés meghozatala vagy a végelszámolásra vonatkozó külön határozat időpontja előtt tartozott.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatala esetén a hivatalos csődgondnok (epísimos paralíptis) lesz a csődbe ment fél vagyonának vagyonfelügyelője. Egy későbbi szakaszban bármely engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő (adeiodotiménos sýmvoulos aferengyótitas) kijelölhető vagyonfelügyelőnek (diacheiristís). A vagyonfelügyelő feladata a csődbe ment fél vagyonának értékesítése, és a bevételek hitelezők közötti felosztása. Amikor a hivatalos csődgondnok vagy bármely fizetésképtelenségi szakértő elvállalja a vagyonfelügyelői feladatok ellátását, a csődbe ment fél továbbra is az őt megillető teljes vagyon tulajdonosa marad, ugyanakkor azt a csődeljárás megindításától kezdődően kizárólag a vagyonfelügyelő kezeli.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés meghozatalakor, amennyiben a hitelezők nem jelölnek ki felszámolót, a hivatalos csődgondnok automatikusan felszámolóvá (ekkatharistís) válik, kivéve, ha a hivatalos csődgondnok bírósághoz benyújtott kérelme alapján, vagy a hitelezők és a társaság közreműködőinek gyűlésén hozott határozatot követően engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértőt jelölnek ki felszámolónak. A felszámoló feladata a megszűnő társaság vagyonának értékesítése, és a bevételek hitelezők és közreműködők közötti felosztása. Miután a hivatalos csődgondnok vagy a fizetésképtelenségi szakértő elvállalja a felszámolás alatt álló jogi személy vagyona felszámolójának feladatát, a vagyont – habár a társaság megőrzi az őt megillető vagyon feletti tulajdonjogát –, a felszámolási eljárás megindításának időpontjától kezdve a felszámoló kezeli annak értékesítése érdekében.

Végelszámolás: Végelszámolás esetében a társaság a végelszámolási eljárás megkezdésétől kezdve felhagy üzleti tevékenységének folytatásával, kivéve azon üzleti tevékenységet, amely a végelszámolás szempontjából előnyös. A felszámoló feladata a felszámolt társaság vagyonának értékesítése és a bevételek hitelezők és közreműködők közötti felosztása.

  • Hitelezői végelszámolás: A hitelezők és a társaság külön gyűlésen fizetésképtelenségi szakértőt javasolnak, akit a társaság felszámolójának akarnak kijelölni, a két gyűlés közötti egyet nem értés esetében azonban felszámolóként azt a fizetésképtelenségi szakértőt jelölik ki, akit a hitelezők javasoltak.
  • Tagi végelszámolás: A társaság közgyűlési határozattal fizetésképtelenségi szakértőt jelöl ki felszámolónak, akinek feladata a társaság ügyeinek intézése, és vagyonának felosztása. A felszámoló kijelölésével az igazgatók jogosultságai megszűnnek, kivéve amennyiben a társaság közgyűlése vagy a felszámoló jóváhagyja e jogosultságok további fenntartását.
  • Végelszámolás bírósági felügyelet alatt: A felügyelet alá eső felszámolást elrendelő végzés meghozatalakor a bíróság e végzéssel vagy egy következő végzéssel további felszámolót jelölhet ki. A bíróság által kijelölt felszámoló ugyanolyan jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, és ugyanaz a jogállása, mint a külön határozattal vagy a hitelezők döntésével a fentiekben leírtak szerint kijelölt felszámolónak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Csődeljárás: A jogszabályok alapján beszámítással akkor lehet élni, ha a csődeljárást elrendelő végzést megelőzően a csődbe ment fél és bármely egyéb személy között kölcsönös hitelnyújtás, kölcsönös tartozások vagy egyéb kölcsönös ügyletek állnak fenn, kivéve, ha a hitel nyújtásának időpontjában a másik személy tudott arról, hogy a csődbe ment fél csődbejelentést tett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Csődeljárás: Azon fennálló jogszerű szerződések, amelyekben a csődbe ment fél részes fél, hatályban maradnak, és a csődbe ment fél továbbra is személyesen felel e szerződések rendelkezéseinek betartásáért.

Felszámolás: Hatályban maradnak azok a fennálló jogszerű szerződések, amelyekben a felszámolás alatt álló társaság részes fél. Ugyanez vonatkozik a végelszámolás alatt álló társaságok által kötött jogszerű szerződésekre.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Csődeljárás: Ha a csődbe ment féllel szemben a csődeljárást elrendelő végzés meghozatalát követően kezdeményeztek eljárást, az eljárás folytatásához a bíróság engedélye szükséges.

Felszámolás: Ha a felszámolás alatt álló társasággal szemben a felszámolást elrendelő végzés meghozatalát követően kezdeményeztek eljárást, a bíróság engedélye szükséges az eljárás folytatásához.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csődeljárás: A csődbe ment féllel szemben már folyamatban lévő eljárások a szokásos módon folytatódnak, anélkül, hogy a folytatásukhoz szükség lenne a bíróság engedélyére.

Felszámolás: A felszámolás alatt álló társasággal szemben már folyamatban lévő eljárások csak a bíróság engedélyével folytatódhatnak. Ezen eljárások kezelése teljes egészében a hivatalos gondnok vagy a társaság felszámolójának a feladata.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Csődeljárás: Ahhoz, hogy a hitelező a csődeljárásban részt vehessen tartozásigazoló formanyomtatványt kell kitöltenie (epalíthevsi chréous), és be kell nyújtania az azt alátámasztó bizonyítékokat. A felszámolóként eljáró hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő dönt a bizonyítékok elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezt követően a hitelezők részére a csődtörvényben meghatározott elsőbbségi sorrendben osztalékot fizetnek. A bizonyítékaik elfogadását követően a hitelezők részt vehetnek a társaságot felszámoló hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő által összehívott gyűlésen.

Felszámolás: A felszámolásban való részvétel érdekében a hitelezőnek ki kell töltenie a tartozásigazoló formanyomtatványt, és be kell nyújtania az azt alátámasztó bizonyítékokat. Ugyanaz az eljárás irányadó, mint a csődeljárás esetében, kivéve, hogy a felszámolás során az osztalék felosztására a társasági törvény (perí Etaireión Nómos, 113. fejezet) alapján kerül sor.

Ugyanez vonatkozik a végelszámolásra, és különösen a hitelezői végelszámolásra, amelyben a hitelezők az eljárás megindításától kezdve, vagyis onnantól, hogy a választásuk szerinti felszámoló javasolása érdekében összehívták őket, közvetlenül részt vesznek.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Csődeljárás: A vagyonfelügyelőnek joga és felhatalmazása van az ingatlanvagyon általa megfelelőnek tartott módon és az eljárás érdekében történő értékesítésére. Ezt követően a hitelezők részére a csődtörvényben meghatározott elsőbbségi sorrendben osztalékot fizetnek. Jelzálogjoggal terhelt vagyon esetében bírósági végzésre van szükség.

Felszámolás: A felszámolás alatt álló társaság felszámolója oly módon értékesítheti a társaság ingatlanvagyonát, amelyről úgy gondolja, hogy az eljárás érdekeit szolgálja. Ezt követően a hitelezők részére a társasági törvényben meghatározott elsőbbségi sorrend alapján osztalékot fizetnek. Jelzálogjoggal terhelt vagyon esetében bírósági végzésre van szükség. Ugyanez a szabály vonatkozik a végelszámolásra.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor a hitelezők igazolást nyújthatnak be a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés időpontjáig felmerült meghatározott összegű követelésekkel kapcsolatos tartozások vonatkozásában. A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalát követően felmerült követelések nem tartoznak a csődeljárás hatálya alá, és a hitelezőknek maguknak kell fellépniük a csődbe ment féllel szemben.

Felszámolás: Ha felszámolást elrendelő végzést vagy végelszámolásra vonatkozó külön határozatot hoznak, a hitelezők a felszámolást elrendelő végzés vagy a külön határozat időpontjáig felmerült meghatározott összegű követelésekkel kapcsolatos tartozások vonatkozásában bizonyítékokat nyújthatnak be. A felszámolást elrendelő végzés vagy a külön határozat meghozatalát követően felmerült követelések nem tartoznak a felszámolási eljárás hatálya alá, és a hitelezőknek maguknak kell fellépniük a felszámolás alatt álló társaság tisztségviselőivel szemben.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Csődeljárás: Amennyiben csődeljárást elrendelő végzést hoznak, valamennyi hitelező köteles a végzés közzétételétől számított 35 napon belül írásban a hivatalos gondnoknak vagy a vagyonfelügyelőnek a tartozásra vonatkozó bizonyítékot benyújtani. A bizonyítéknak tartalmaznia kell a tartozás adatait, meg kell adnia a garanciavállalók nevét, és meg kell jelölnie, hogy a hitelező rendelkezik-e biztosítékkal. A hivatalos gondnok vagy a vagyonfelügyelő az osztalék vonatkozásában 10 napon belül köteles a bizonyítékot írásban elfogadni vagy elutasítani. A hitelező vagy a garanciavállaló, aki nem elégedett a hivatalos gondnok vagy a vagyonfelügyelő döntésével, azt bíróság előtt 21 napon belül megtámadhatja.

Felszámolás: Amennyiben felszámolást elrendelő végzést hoznak, valamennyi hitelező köteles a végzés közzétételétől számított 35 napon belül írásban a hivatalos gondnoknak vagy a felszámolónak a tartozásra vonatkozó bizonyítékot benyújtani. A bizonyítéknak tartalmaznia kell a tartozás adatait, meg kell adnia a garanciavállalók nevét, és meg kell jelölnie, hogy a hitelező rendelkezik-e biztosítékkal. A hivatalos gondnok vagy a felszámoló az osztalék vonatkozásában 10 napon belül köteles a bizonyítékot írásban elfogadni vagy elutasítani. A hitelező vagy a garanciavállaló, aki nem elégedett a hivatalos gondnok vagy a felszámoló döntésével, azt bíróság előtt 21 napon belül megtámadhatja. Ugyanez a szabály vonatkozik a végelszámolásra.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Csődeljárás: A csődvagyon felosztásakor a tartozásokat az egyes csoportokban egyenlően és arányosan sorolják be (egyenrangúság elve), kivéve, ha a vagyon elegendő ahhoz, hogy mindenkit teljes mértékben kifizessenek. A követeléseket a következők szerint állítják rangsorba:

  • Tényleges költségek és a vagyonfelügyelő díjazása
  • A hivatalos gondnokot megillető díjak
  • A kérelmezőként eljáró hitelező részéről felmerült kiadások
  • Elsőbbséget élvező követelések
  • Nem biztosított követelések

Felszámolás: A felszámolási vagyon felosztásakor a tartozásokat az egyes csoportokban egyenlően és arányosan sorolják be (egyenrangúság elve), kivéve, ha a vagyon elegendő ahhoz, hogy mindenkit teljes mértékben kifizessenek. A követeléseket a következők szerint állítják rangsorba:

  • Tényleges költségek és a felszámoló díjazása
  • A hivatalos gondnokot vagy a felszámolót megillető díjak
  • A kérelmezőként eljáró hitelező részéről felmerült kiadások
  • Elsőbbséget élvező követelések
  • Függő kiadások
  • Nem biztosított hitelezők

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárás: A csődbe ment fél a hitelezőivel kötendő egyezségre (symvivasmós) vonatkozó írásbeli javaslatot nyújthat be a hivatalos gondnokhoz vagy a vagyonfelügyelőhöz. Ezt követően hitelezői gyűlést hívnak össze, amelyen a tervet a követeléseiket igazoló hitelezők többségének, egyúttal a követelések értékének háromnegyedével rendelkező hitelezőknek jóvá kell hagyniuk. Ha a hitelezők elfogadják a javaslatot, a csődbe ment fél vagy a hivatalos gondnok, illetve a vagyonfelügyelő annak jóváhagyását kéri a bíróságtól. A bírósági jóváhagyás a követelését igazoló valamennyi hitelező részére kötelező erővel bír. Ha teljesülnek az egyezség feltételei, az igazolt tartozások teljes egészükben teljesítettnek minősülnek.

A csődeljárást elrendelő végzés megsemmisítése esetén a csődeljárás teljeskörűen lezárul.

Felszámolás: A felszámolási eljárás teljes körű lezárására a társaság végleges megszűnésekor vagy akkor kerül sor, ha a felszámolást elrendelő végzést megsemmisítik.

A társasági vagyon értékesítésének és felosztásának befejezését követően elkészített végleges beszámolóknak a társaság hivatalos gondnokának való kézbesítését követő három hónap elteltével lezárul a végelszámolási eljárás, a felszámolt társaság pedig végleg megszűnik.

Ha azonban bárkinek jogi érdeke fűződik egy olyan társaság újraindításához, amelyet végelszámolást követően vagy bírósági végzéssel szüntettek meg, akkor az újraindításra a megszűnést követő két évben az erre irányuló kérelem bírósághoz való benyújtásával kerülhet sor.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés megsemmisítése esetén, amennyiben a hitelezők anélkül, hogy őket teljesen kifizették volna hozzájáruló nyilatkozatot tettek, e hitelezők a végzés megsemmisítését követően követelhetik a nekik járó összegeket.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés megsemmisítése esetén, amennyiben a hitelezők anélkül, hogy őket teljesen kifizették volna hozzájáruló nyilatkozatot tettek, e hitelezők a végzés megsemmisítését követően követelhetik a nekik járó összegeket.

Amennyiben bárkinek jogi érdeke fűződik egy olyan társaság újraindításához, amelyet végelszámolást követően vagy bírósági végzéssel szüntettek meg, akkor az újraindításra a megszűnést követő két évben az erre irányuló kérelem bírósághoz való benyújtásával kerülhet sor.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalának költségeit az a hitelező viseli, aki a végzés meghozatala érdekében keresetet nyújtott be. A hivatalos gondnok részére fizetendő kiadások összege 500 EUR. A csődeljárás során felmerült kiadásokat a csődvagyonból fedezik.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés meghozatalának költségeit az a hitelező viseli, aki a végzés meghozatala érdekében keresetet nyújtott be. A hivatalos gondnok részére fizetendő kiadások összege 500 EUR. A felszámolási eljárás és a társaság vagyonának értékesítése és felosztása során felmerült kiadásokat a felszámolási vagyonból fedezik.

A végelszámolással kapcsolatos dokumentumok hivatalos gondnok részére történő benyújtásának és a hivatalos gondnok általi nyilvántartásba vételének költségei körülbelül 440 EUR-t tesznek ki. A felszámolási eljárás és a társaság vagyonának értékesítése és felosztása során felmerült kiadásokat a felszámolási vagyonból fedezik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Csődeljárás: A csődeljárásra vonatkozó egyes rendelkezések lehetővé teszik a vagyonfelügyelő számára, hogy a hitelezők érdekében a vagyon visszaszerzése iránti kérelmet nyújtson be a bírósághoz. A főbb rendelkezések a következők:

A. Csalárd átruházás (dólia metavívasi):

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy a társaság vagy a természetes személy vagyonát ellenérték nélkül vagy a valós értékénél jelentősen kisebb ellenérték fejében ruházták át, a bíróságtól kérheti a csalárd átruházást vagy cselekményt hatályon kívül helyező végzés meghozatalát.

Ahhoz, hogy e rendelkezés alkalmazható legyen, az átruházásra: a) a csőd időpontját megelőző három évben kellett sor kerülnie, kivéve, ha az átruházás jóhiszemű volt, és arra ellenérték fejében került sor, vagy b) a csőd időpontját megelőző tíz évben kellett sor kerülnie, ha az átruházás időpontjában az érintett természetes személy az átruházott vagyon segítsége nélkül nem volt képes kifizetni a tartozásait. Felszámolás alatt álló társaság esetében ahhoz, hogy valamely cselekmény csalárdnak minősüljön, e cselekménynek a felszámolás megindítását, vagyis a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kellett bekövetkeznie.

B. Jogtalan előnyben részesítés (dólia protímisi):

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy valamely hitelező kedvezményes elbánásban részesült, a bíróságtól kérheti ezen kedvezményes elbánás érvénytelenítését.

Felszámolás: A felszámolási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések lehetővé teszik a felszámoló számára, hogy a hitelezők érdekében a vagyon visszaszerzése iránti kérelmet nyújtson be a bírósághoz. A főbb rendelkezések a következők:

A. Csalárd átruházás:

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy a társaság vagy a természetes személy vagyonát ellenérték nélkül vagy a valós értékénél jelentősen kisebb ellenérték fejében ruházták át, a bíróságtól kérheti a csalárd átruházást vagy cselekményt hatályon kívül helyező végzés meghozatalát.

Ahhoz, hogy e rendelkezés alkalmazható legyen, az átruházásra: a) a csőd időpontját megelőző három évben kellett sor kerülnie, kivéve, ha az átruházás jóhiszemű volt, és arra ellenérték fejében került sor, vagy b) a csőd időpontját megelőző tíz évben kellett sor kerülnie, ha az átruházás időpontjában az érintett természetes személy az átruházott vagyon segítsége nélkül nem volt képes kifizetni a tartozásait. Felszámolás alatt álló társaság esetében ahhoz, hogy valamely cselekmény csalárdnak minősüljön, e cselekménynek a felszámolás megindítását, vagyis a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kellett bekövetkeznie.

B. Jogtalan előnyben részesítés:

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy valamely hitelező kedvezményes elbánásban részesült, a bíróságtól kérheti ezen kedvezményes elbánás érvénytelenítését.

Utolsó frissítés: 13/05/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Luxemburg

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A Luxemburgi Nagyhercegségben a fizetésképtelenségi eljárások nyolc típusa létezik.

Ezek közül három eljárás kizárólag a (természetes és jogi személy) kereskedőkre vonatkozik.

  1. A kereskedelmi törvénykönyvben (Code de Commerce) szabályozott csődeljárás célja a fizetésképtelenné vált és hitelképességét elvesztett kereskedő vagyontárgyainak értékesítése.
  2. A csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel kötött egyezségről szóló 1886. április 14-i törvényben (loi du 14 avril 1886 concernant le concordat préventif de la faillite) szabályozott, a csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel történő egyezségkötés olyan eljárás, amelyet bizonyos feltételek mellett a csődeljárás indításának feltételeit teljesítő adós bizonyos feltételek mellett igénybe vehet. Amennyiben az egyezség vagyontárgyak átadására is kiterjed, a csődeljáráshoz hasonlóan annak célja az érintett kereskedő vagyontárgyainak értékesítése. A csődeljárástól azonban különbözik abban, hogy a kereskedő tekintetében a csődeljárás joghatásai nem állnak be.
  3. A vagyonkezelés létrehozásáról szóló, 1935. május 24-i nagyhercegi rendeletben (arrêté grand-ducal du 24 mai 1935 instituant la gestion contrôlée) szabályozott vagyonkezelési eljárás célja a vagyonkezelést kérő kereskedő üzleti tevékenységének átszervezése. Ez az eljárás ugyanakkor abban az esetben is igénybe vehető, ha a kereskedők a lehető legelőnyösebb módon kívánják értékesíteni a vagyontárgyaikat.

Ezen eljárások mellett a luxemburgi jog (a kereskedelmi törvénykönyv 593. és azt követő cikkeiben) olyan eljárásról rendelkezik, amelynek révén a kereskedők bizonyos feltételek mellett felfüggeszthetik a kifizetéseiket.

  1. A negyedik eljárást kizárólag olyan természetes személyek vehetik igénybe, akik nem minősülnek kereskedőnek: ez a túlzott eladósodottságról szóló 2013. január 8-i törvényben (loi du 8 janvier 2013 sur le surendettement) szabályozott adósságrendezési eljárás, amelynek célja, hogy a kérelmező adósságtörlesztési terv meghatározása révén javítson saját pénzügyi helyzetén.

Ezenfelül létezik kifejezetten a közjegyzőkre, hitelintézetekre, biztosítótársaságokra és kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás (mivel ezek az eljárások egy adott szakmai csoporthoz vagy üzleti ágazathoz kapcsolódnak, bemutatásuk a továbbiakban nem szerepel).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

1. Csődeljárás

A csődeljárás az adós kérelmére, illetve egy vagy több hitelező kérelmére indul, illetve azt a bíróság indítja el.

A kereskedő a csődeljárást a lakóhelye vagy székhelye szerinti kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) hivatalánál benyújtott kérelemmel kezdeményezheti. A kérelmet a csődeljárás feltételeinek teljesülésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni.

Amennyiben az adós egy vagy több hitelezője úgy dönt, hogy kezdeményezi az adós csődjének megállapítását, bírósági végrehajtóhoz kell fordulniuk, aki a csődeljárás megindítása iránti kérelem érdemi elbírálása céljából, idézés révén, a kereskedőt a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság előtt 8 napon belül történő megjelenésre kötelezi (meghatározott időpontra szóló idézés).

A csődeljárást a rendelkezésére álló adatok alapján a bíróság is megindíthatja. Ebben az esetben a bíróságnak a csődbe ment adóst a bíróság hivatalán keresztül be kell idéznie, hogy a tanácsban eljáró bíróság előtt ismertesse saját helyzetét.

A kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság (a továbbiakban: kereskedelmi bíróság – tribunal de commerce) az adós csődjének megállapítása előtt ellenőrzi, hogy a szóban forgó személy vagy társaság megfelel-e az alábbi három feltételnek:

  • a kereskedő jogállása: olyan természetes személy, aki szokásos (főállású vagy kiegészítő jellegű) tevékenysége körében a jogszabályok által kereskedelminek minősített cselekményeket (például a kereskedelmi törvénykönyv 2. cikkében felsorolt cselekményeket) végez, vagy olyan jogi személy, amelyet a kereskedelmi társaságokról szóló 1915. augusztus 10-i módosított törvényben (loi modifiée du 10 août 1915 concernant les sociétés commerciales) meghatározott valamely formában hoztak létre (például société anonyme (nyilvános részvénytársaság), société à responsabilité limitée (zártkörű részvénytársaság), szövetkezet stb.);
  • a kifizetések beszüntetése: ez azt jelenti, hogy a nem vitatott és esedékes tartozásokat (például béreket, társadalombiztosítási járulékokat stb.) nem fizeti meg, tehát a fix lejáratú vagy függő tartozások, illetve természetbeni kötelezettségek nem teljesítése nem elengedő; és
  • a hitelképesség elvesztése: a kereskedő a bankoktól, beszállítóktól vagy a hitelezőktől többé nem kap hitelt.

Habár főszabály szerint (összegtől függetlenül) egyetlen nem vitatott és esedékessé vált tartozás kiegyenlítésének megtagadása vagy e tartozás kiegyenlítésére való képtelenség is elegendő a kifizetések beszüntetésének megállapításához, egy egyszerű pénzforgalmi probléma nem jelent csődöt, feltéve, hogy a gazdasági szereplő a kereskedelmi tevékenysége folytatásához és a kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges hitelt képes megszerezni.

2. A csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel kötött egyezség

A csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel egyezséget a „jóhiszeműen eljáró, szerencsétlenül járt adósok” köthetnek. Ezt a bíróság az ügy körülményei alapján értékeli.

A kérelem benyújtását követően a kereskedelmi bíróság az egyik bírót a kérelmező helyzetének megvizsgálásával és jelentés elkészítésével bízza meg.

A bíróság e jelentés alapján fizetési haladékot adhat a kereskedőnek, hogy a hitelezők számára egyezségkötési javaslatot tehessen.

3. Vagyonkezelés

Az adós az üzleti tevékenységének fő helye vagy társaság esetén annak székhelye szerinti kerületben eljáró kereskedelmi bírósághoz indoklással ellátott kérelmet nyújt be.

A kereskedő vagyonkezelése kizárólag akkor rendelhető el, ha hitelképességét elvesztette vagy nem képes az összes kötelezettségvállalását teljesíteni. Ezenfelül a kérelemben az adós kérheti az üzleti tevékenységének átszervezését vagy a vagyontárgyai lehető legelőnyösebb értékesítését. Végezetül, az ítélkezési gyakorlat értelmében az adósnak jóhiszeműen kell eljárnia. Ebben az összefüggésben a bíróság a mérlegelési mozgásterében eljárva értékelheti, hogy az ügy tényállása és körülményei alapján a kereskedő jóhiszeműen járt-e el, ami az eljárás igénybevételének feltétele.

4. Túlzott eladósodottság

A természetes személyek eladósodottsága olyan helyzetként írható le, amelyben a Luxemburgi Nagyhercegség területén lakóhellyel rendelkező adós egyértelműen nem képes kiegyenlíteni a nem szakmai tevékenységéből eredő esedékes vagy esedékessé váló tartozásait, és nem képes teljesíteni azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket valamely egyéni vállalkozó vagy társaság tartozásának biztosítása vagy kifizetése céljából együttesen és másokkal egyetemlegesen vállalt, feltéve, hogy e társaság, ténylegesen vagy jogi szempontból, nem áll az irányítása alatt.

A kollektív adósságrendezési eljárás az alábbi három szakaszból áll:

  • egyezségkötési szakasz, amely az adósságrendezési ügyekben eljáró mediációs bizottság‑ (Commission de médiation en matière de surendettement) előtt zajlik;
  • a bírósági felügyelettel történő átszervezési szakasz, amely a túlzottan eladósodott adós lakóhelye szerinti békebíróság (juge de paix) előtt zajlik;
  • a „magáncsődként” (faillite civile) is ismert, az egyén fizetőképességének helyreállítására irányuló szakasz, amely a túlzottan eladósodott adós lakóhelye szerinti békebíróság előtt zajlik.

Megjegyzendő, hogy az egyén fizetőképességének helyreállítására irányuló szakasz, amely a kollektív adósságrendezési eljárásban a másik két szakaszhoz képest másodlagos, kizárólag akkor indítható meg, ha a túlzottan eladósodott adós helyzete helyrehozhatatlanul megromlott, vagyis olyan, hogy az adós nem képes végrehajtani:

  • az elfogadott adósságrendezési tervben foglalt intézkedéseket, vagy
  • a mediációs bizottság által az egyezségi megállapodás részeként javasolt intézkedéseket, és
  • a bírósági felügyelettel történő átszervezési eljárás keretében meghatározott intézkedéseket.

Meg kell említeni továbbá, hogy az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelmet a mediációs bizottság elnökéhez kell benyújtani.

Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelem formanyomtatványa letölthető a A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html weboldalról az alábbi linken: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/creances/surendettement.html.

Ezenfelül a túlzottan eladósodott adós hitelezői a követeléseiket az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálatnál (Service d’information et de conseil en matière de surendettement) jelenthetik be. A követelésbejelentési formanyomtatvány letölthető a A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html weboldalról az alábbi linken: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/creances/surendettement.html.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

1. Csődeljárás

A csődeljárás elrendelését követően a csődbe ment adós automatikusan elveszti a vagyontárgyainak – ezen belül a csődeljárás elrendelését követően esetlegesen megszerzett vagyontárgyak – kezeléséhez való jogát.

Ez a csődbe ment adós valamennyi ingó és ingatlan vagyontárgyára vonatkozik. E mechanizmus célja a hitelezők érdekeinek védelme.

Általánosan megfogalmazva, a vagyonkezelő megjelenik a csődbe ment adós lakóhelyén vagy székhelyén, hogy az ott található vagyontárgyakról leltárt készítsen. E tekintetben a vagyonkezelőnek különbséget kell tennie a csődbe ment adós kizárólagos tulajdonában álló vagyontárgyak és az olyan vagyontárgyak között, amelyek tekintetében harmadik személyek tulajdonjogi igényt támaszthatnak.

A vagyonkezelő az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítése során biztosítja, hogy a csődbe ment adós vagyontárgyainak értékesítése a hitelezők érdekét a lehető legjobban szolgálja. E vagyontárgyak értékesítése céljából a vagyonkezelőnek engedélyt kell szereznie a bíróságtól. Az ingó és ingatlan vagyontárgyakat a kereskedelmi törvénykönyvben foglaltaknak megfelelően kell értékesíteni. Az értékesítésből származó bevételt a fizetésképtelenségi eljárásra hivatkozással megnyitott bankszámlán kell elhelyezni.

2. Túlzott eladósodottság

A bíróság a követelések ellenőrzése, valamint az eszközök és a kötelezettségek értékelése céljából gondoskodik az adós pénzügyi és szociális helyzetének felméréséről.

A bíróság az egyén fizetőképességének helyreállítására szolgáló eljárás megindításának elhatározását és az értékesíthető vagyontárgyak jelenlétének megállapítását követően értékesíti az adós vagyontárgyait.

A bíróság a vitatott követelésekről határozatot hoz, és elrendeli az adós személyhez fűződő vagyontárgyainak értékesítését. Kizárólag a mindennapi élethez szükséges lakberendezési tárgyak és a szakmai tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen, nem szakmai vagyontárgyak mentesülnek az értékesítés alól. A túlzottan eladósodott adós vagyontárgyait az egyén fizetőképességének helyreállítására szolgáló eljárás keretében a törvény céljával összhangban értékesítik, vagyis az adós pénzügyi helyzetének javítása érdekében, hogy ezáltal lehetővé váljon az adós és a vele egy háztartásban élők emberi méltósággal történő életvitele.

Az adós vagyontárgyaihoz fűződő jogait és a vagyontárgyaival kapcsolatos intézkedéseket a felszámolás során a bíróság által kijelölt felszámoló gyakorolja, illetve hozza meg.

A felszámoló az adós vagyontárgyait megállapodás alapján vagy kényszerértékesítés keretében hat hónapon belül értékesítheti.

Az egyén fizetőképességének helyreállítására szolgáló eljárás joghatásai:

  1. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez elegendő, a bíróság megszünteti az eljárást.
  2. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez nem elegendő, a bíróság az eljárást emiatt szünteti meg.
  3. Amennyiben az adós kizárólag a mindennapi élethez szükséges lakberendezési tárgyakkal és a szakmai tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen, nem szakmai vagyontárgyakkal rendelkezik, a bíróság az eljárást a nem elegendő vagyon miatt megszünteti.
  4. Amennyiben a vagyontárgyak piaci értékkel nem rendelkeznek, vagy az értékesítésükkel járó költségek a piaci értéküket aránytalanul meghaladják, a bíróság az eljárást a nem elegendő vagyon miatt megszünteti.

Az eljárásnak a vagyon elégtelensége miatt történő megszüntetése az adós valamennyi, nem a szakmai tevékenységéhez kapcsolódó tartozásának megszűnését eredményezi.

Az adós nem a szakmai tevékenységéhez kapcsolódó tartozásainak megszűnése azonban nem terjed ki az alábbi tartozásokra:

  • az adós helyett a kezes vagy adóstárs által megfizetett tartozások;
  • a törvény 46. cikkében hivatkozott tartozások, vagyis az esedékes tartásdíjak megfizetése és a szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak az őket ért testi sérülés miatt járó pénzösszegek.

A törvény 46. cikkében hivatkozott tartozások azonban megszüntethetők, ha az érintett hitelező a szóban forgó tartozások elengedését, átütemezését vagy törlését elfogadta.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

1. Csődeljárás

A csődeljárás elrendelését követően a csődbe ment adós automatikusan elveszti a vagyontárgyainak – ezen belül az esetlegesen később megszerzett vagyontárgyak – kezeléséhez való jogát.

Ezt követően az adós vagyontárgyainak kezelésére vagyonkezelő kap megbízást.

Amennyiben a csődbe ment adós jogi személy, a fizetésképtelenségi vagyon a társaság valamennyi eszközét és kötelezettségét magában foglalja, kivéve a tagokat e minőségükben megillető jogokat.

A vagyonkezelőt a hozzáértő és pontos vagyonkezelést a lehető legjobban biztosító személyek köréből választják ki.

A gyakorlatban a kereskedelmi ügyekben eljáró illetékes kerületi bíróságon dolgozó bírók a vagyonkezelőket az ügyvédi névjegyzékből választják ki. A bíróság azonban közjegyzőt vagy könyvelőt/könyvvizsgálót is kijelölhet vagyonkezelőnek, ha ezt a csődbe ment adós érdeke megkívánja.

A kereskedelmi bíróság a kereskedőket érintő összes eljáráshoz hasonlóan a csődeljárásra is hatáskörrel rendelkezik.

Ennélfogva, a kereskedelmi bíróság rendeli el a csődeljárást, határozza meg a kifizetések beszüntetésének napját, jelöli ki az eljárás különböző résztvevőit (csődgondnokot, vagyonkezelőt), határozza meg a követelések bejelentésének határnapját és a követelések ellenőrzéséről szóló jelentés befejezésének határnapját, valamint e bíróság szünteti meg a csődeljárást.

A vagyontárgyak kezelését a bíróság által kijelölt vagyonkezelő végzi, aki értékesíti az adós vagyontárgyait és az elsőbbségi követelésekre és a tulajdoni terhekre vonatkozó szabályokkal összhangban az értékesítésből származó bevételt felosztja a különböző hitelezők között.

A csődgondnok felügyeli a csődeljárás keretében végzett műveleteket, a vagyontárgyak kezelését és az értékesítést. A csődgondnok a tárgyalás során beszámol a felmerülő vitákról és megteszi a fizetésképtelenségi vagyon biztosításához és megőrzéséhez szükséges sürgős intézkedéseket. A csődgondnok vezeti a csődbe ment adós hitelezőinek gyűlését is.

A csődeljárás elrendelését követően a csődbe ment kereskedők elvesztik a vagyontárgyaik kezeléséhez való jogukat és nem teljesíthetnek többé kifizetéseket, illetve az érintett vagyontárgyakkal kapcsolatban ügyleteket és más cselekményeket sem végezhetnek.

2. Túlzott eladósodottság

Az adós kötelezettségeit és a kollektív adósságrendezési eljárás megindításának az adós vagyontárgyait érintő joghatásait illetően megjegyzendő, hogy az adós köteles „helyes magatartást” tanúsítani.

A „helyes magatartás” időszaka alatt az adós:

  • együttműködik az eljárásban részt vevő hatóságokkal és szervekkel oly módon, hogy vállalja a vagyontárgyaira, bevételeire és adósságaira, valamint a helyzetében bekövetkező változásokra vonatkozó tájékoztatás önként történő megadását;
  • képességeinek megfelelően és a lehetőségekhez mérten keresőtevékenységet végez;
  • nem súlyosbítja a fizetésképtelen helyzetét és tartozásainak mérséklése céljából kötelességtudóan jár el;
  • nem részesít előnyben egy adott hitelezőt, kivéve a tartásdíjra jogosult hitelezőket az esedékes tartásdíj tekintetében, a bérbeadókat az adós alapvető szükségleteinek megfelelő lakás esedékes bérleti díja tekintetében, a méltóságteljes életvitelhez nélkülözhetetlen áruk beszállítóit és szolgáltatások nyújtóit, valamint a szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak az őket ért testi sérülés miatt járó kártérítés adóssal szembeni behajtásával kapcsolatban az esedékes kifizetések tekintetében;
  • teljesíti az eljárás keretében tett kötelezettségvállalásait.

Az eljárásban kétféle szerv vesz részt attól függően, hogy az eljárás a mediációs vagy bírósági szakaszban van-e.

Az egyezségkötés szakasza a mediációs bizottság előtt zajlik. A mediációs bizottság tagjait a miniszter nevezi ki. A mediációs bizottságnak elnöke és titkára van, és legalább negyedévente egyszer ülésezik. A mediációs bizottságban történő részvételhez a jelentkezőknek többek között erkölcsi bizonyítványt kell benyújtaniuk. A bizottság tagjai a kinevezésüket követően jogszabály alapján kötelesek tájékoztatni a minisztert arról, ha velük szemben büntetőeljárás indul vagy elítélik őket, hogy a helyettesítésükről gondoskodni lehessen. A mediációs bizottság tagjai ülésenként 10 eurós költségtérítést, míg annak elnöke üléseként 20 eurós költségtérítést kap.

A mediációs bizottság különösen arról határoz, hogy elfogadja-e az eljárás megindítása iránti kérelmeket, és hogy a bejelentett követelések elfogadhatók-e. Ezenfelül a mediációs bizottság az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) által végzett vizsgálatot követően elé terjesztett egyezségi megállapodás tervezetét jóváhagyja vagy módosítja.

Amennyiben az eljárás megindításának a bizottság általi elfogadását követő hat hónapon belül a javasolt tervet az érdekelt felek nem fogadják el, a bizottság az egyezségkötésre irányuló eljárás sikertelenségét jelentésben rögzíti. Az adós a jelentésnek a nyilvántartásban történő közzétételétől számított két hónapon belül a lakóhelye szerinti békebíróságnál bírósági felügyelettel történő átszervezési eljárást kezdeményezhet. Amennyiben az adós a megjelölt határidőn belül ilyen kérelmet nem terjeszt elő, új kollektív adósságrendezési eljárást csak a jelentés nyilvántartásban történő közzétételét követő két év elteltével indíthat.

Amennyiben a bírósági felügyelettel történő átszervezési eljárás szakasza kezdetét veszi, a feleket a békebíróság elé idézik, amely felhívhatja a feleket arra, hogy bocsássák a rendelkezésére az összes olyan dokumentumot és információt, amely lehetővé teszi az adós eszközeinek és/vagy kötelezettségeinek megállapítását.

A bíróság az elé terjesztett információk alapján átszervezési tervet készít, amely az adós kötelezettségvállalásainak teljesítését lehetővé tevő intézkedéseket tartalmaz.

A bíróság által elkészített átszervezési terv legfeljebb hét évig érvényes és néhány esetben érvényét veszítheti (különösen akkor, ha az adós az átszervezési tervben rögzített kötelezettségeit nem teljesíti).

3. Vagyonkezelés

A vagyonkezelési eljárás keretében az adós döntéshozatali jogkörét a vagyonkezelő szerzi meg, aki elkészíti a leltárt és átszervezési tervet vagy a vagyontárgyak értékesítésére és felosztására vonatkozó tervet készít. Az adós eljárásával a vagyonkezelési eljárásban kijelölt vagyonkezelő munkáját nem akadályozhatja.

4. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós nem értékesíthet vagy terhelhet meg jelzáloggal vagyontárgyat, illetve semmilyen kötelezettséget nem vállalhat a kirendelt bíró engedélye nélkül. A kirendelt bíró leltárat vesz fel és elemzi a vállalkozás helyzetét, valamint szükség esetén szakértői segítséget vesz igénybe.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fent említett különböző eljárások, a hitelezőkkel való egyezségkötési eljárás kivételével, nem szüntetik meg a hitelezők elsőbbségi követeléseit.

1. Egyezség a hitelezőkkel

A vagyonon fennálló terhek kedvezményezettjének minősülő és a szavazásban részt vevő hitelező az elsőbbségi hitelezői jogállását elveszti (az 1886. április 14-i törvény 10. cikke).

2. Csődeljárás

„A csődeljárást illetően az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a csődeljárás megindítását követően jogszabály, bírósági végzés vagy megállapodás alapján beszámítás többé nem végezhető, még az ezt megelőzően keletkezett követelések esetén sem, ha azok a csődeljárás megindításáig a likviditás, kifizethetőség és helyettesíthetőség három követelménye közül az egyiket nem teljesítették. Habár a csődeljárás megindítása ennélfogva kizárhatja a jogszabály alapján történő beszámítást, ebből nem szabad arra következtetni, hogy e tilalom teljes körű vagy visszaható hatályú lenne. A csődeljárás megindítása nem érinti a jogszabályon alapuló beszámítást, ha annak feltételei a csődeljárás megindítása előtt teljesültek. A fellebbviteli bíróság (Cour d’appel) megállapította, hogy „a köztes időszak az ilyen típusú beszámítást nem gátolja meg. A kifizetések beszüntetése ellenére is végezhető jogszabály alapján beszámítás. Ez nem az adós eljárása, mivel arra az ő tudomásán kívül kerül sor; a kereskedelmi törvénykönyv 445. cikke erre nem tér ki.”

A bíróság beszámítást a kollektív adósságrendezési eljárás megindítását követően nem rendelhet el. A bíróság ugyanakkor a köztes időszakban elrendelhet beszámítást, feltéve hogy a vonatkozó végzés jogerőssé vált (nem fellebbezhető). Ebben az esetben a beszámítás kizárólag a végzés meghozatalának napjától érvényes.

Egyértelmű, hogy megállapodáson alapuló beszámításra a kollektív adósságrendezési eljárás megindítását követően nem kerülhet sor. Ezenfelül beszámítás a köztes időszakban sem történhet, mivel az a kereskedelmi törvénykönyv 445. cikke alapján érvénytelenséggel szankcionált, szabálytalan fizetési módnak minősül[1].”

Megjegyzendő azonban, hogy a pénzügyi biztosítékokról szóló 2005. augusztus 5-i törvény (loi du 5 août 2005 sur les garanties financières) a fent említett szabályok alóli kivételekről rendelkezik, például olyan beszámítási megállapodás esetén, amelyet a felek a fizetésképtelenségi eljárás megindításának napján (vagy akár azt követően, lásd a pénzügyi biztosítékokról szóló 2005. augusztus 5-i törvény 18. és azt követő cikkei) köthetnek meg.

3. Vagyonkezelés

A vagyonkezelést, a hitelezőkkel történő egyezségkötést és a kifizetések felfüggesztését illetően a beszámítás nem végezhető el azt követően, hogy az adósok a jogaik és vagyontárgyaik feletti rendelkezési szabadságukat elvesztették.


[1] „La compensation comme garantie d’une créance sur un débiteur en faillite”, Pierre HURT, J.T., 2010., 30. o.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Az egyik fő nehézség, amellyel a csődeljárás megindítását követően a vagyonkezelők találkoznak, a csődeljárás megindítása előtt megkötött aktuális szerződésekkel kapcsolatos. A csődeljárás megindítása napján automatikusan megszűnő munkaszerződések kivételével (a munka törvénykönyvének (Code du travail) 12-1. cikke) hagyományosan elfogadott az, hogy a fennálló szerződések egészen addig hatályban maradnak, amíg azokat a vagyonkezelő meg nem szünteti.

A vagyonkezelőnek az érdekeket kell mérlegelnie annak eldöntése során, hogy ezek a szerződések átmenetileg hatályban maradjanak-e. Amennyiben a szerződés olyan kikötést tartalmaz, amelynek értelmében a szerződés az egyik fél csődjének megállapítása esetén megszűnik, a vagyonkezelőnek arról kell döntenie, hogy kívánja-e vitatni e kikötés alkalmazhatóságát (tekintettel arra, hogy az ilyen kikötések érvényessége vitatható; például az ilyen kikötések üzlethelyiség-bérlet esetén Belgiumban érvénytelennek minősülnek).

Főszabály szerint mindenesetre a vagyonkezelő kizárólagos feladata, hogy válasszon az ilyen szerződések teljesítése vagy megszüntetése között. Amennyiben a másik szerződő fél, aki a szerződés csőd miatti automatikus megszűnésére hivatkozik, ezt vitatja, a vagyonkezelő bizonytalan kimenetelű eljárásnak és a fizetésképtelenségi vagyon terhére további költségeknek teszi ki magát [1].


[1] Források: „Les procédures collectives au Luxembourg”, Yvette HAMILIUS és Brice HELLINCKX (a 3. fejezet szerzői), Editions Larcier, 2014., 86. o.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

1. Egyezség a hitelezőkkel, csődeljárás, a kifizetések felfüggesztése és vagyonkezelési eljárás

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásban, a csődeljárásban, a kifizetések felfüggesztésére irányuló eljárásban és a vagyonkezelési eljárásban a kereskedőkkel és vagyontárgyaikkal szemben vezetett végrehajtási intézkedéseket felfüggesztik. A Nagyhercegségben azonban egyetlen jogszabály sem akadályozza meg a hitelezőket abban, hogy az adós vagyona épségének megőrzését célzó intézkedéseket tegyenek.

Ezekben az eljárásokban az adós a vagyontárgyaival többé már nem rendelkezhet szabadon. „A csődeljárás elrendelésétől az eljárás befejezéséig kizárólag a csődbe ment adóssal szemben érvényesen kereset nem nyújtható be olyan vagyontárgyak tekintetében, amelyek a fizetésképtelenségi vagyon részét képezik (Lux. 1935. január 12., Pas. 14, 27. o.). „A csődeljárás során a nem biztosított hitelezők és az általános elsőbbségi hitelezők nem nyújthatnak be a csődbe ment adóssal vagy a vagyonkezelővel szemben keresetet, hanem kizárólag a követelésüket jelenthetik be, vagy a követelésük elismerése iránti keresetet terjeszthetnek elő” (Cass. 1997. november 13., Pas. 3030, 265. o.).

Bizonyos esetekben azonban (a kifizetések felfüggesztését vagy a vagyonkezelést illetően) értékesítésre irányuló cselekmények a kereskedelmi bíróság által kirendelt személy támogatásával végezhetők.

Ezenfelül a csődeljárás elrendelésével a még nem esedékes tartozások esedékessé válnak és a kamat felszámítása félbeszakad.

2. Túlzott eladósodottság

A kollektív adósságrendezést illetően a mediációs bizottságnak az adós kérelmét elfogadó határozata automatikusan felfüggeszti az adós vagyontárgyaira vezetett összes végrehajtási intézkedést, a tartási kötelezettséggel kapcsolatos intézkedések kivételével, a kamat felszámítása félbeszakad, és a még nem esedékes tartozások esedékessé válnak.

Az egyezségi megállapodás meghiúsulása esetén a békebíróság, amely előtt a bírósági szakasz majd zajlik, a fentieknek megfelelő feltételekkel bármely végrehajtási intézkedést felfüggeszthet.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításakor folyamatban lévő peres eljárásokat a vagyonkezelő e minőségében eljárva érvényesen folytathatja. Ilyen helyzetben azonban a felperesnek az eljárást szabályossá kell tennie a vagyonkezelő bevonásával, mivel kizárólag a vagyonkezelő jogosult a csődbe ment adós képviseletére.

Amennyiben az eljárás az adóssal szemben folyik, az eljárást a csődeljárás előtt megindító hitelezők biztosítékot igényelnek, amelyet a felszámolás során igénybe vehetnek. Ez a biztosíték azonban nem érvényesíthető, mivel a csődeljárás megindításával az adós elveszti a vagyontárgyak kezeléséhez való jogát.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

1. Csődeljárás

A csődeljárás megindításáról szóló hirdetménynek Luxemburgban forgalmazott egy vagy több napilapban történő közzététele azt a célt szolgálja, hogy a hitelezők tájékozódhassanak az adós csődjéről. Ezt követően a hitelezőknek a biztosítékokkal együtt be kell jelenteniük követeléseiket a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság hivatalánál a csődeljárás megindításáról szóló végzésben rögzített határidőn belül. A bírósági alkalmazott a követeléseket nyilvántartásba veszi és erről elismervényt ad.

A követelésbejelentést alá kell írni, és annak tartalmaznia kell a hitelező vezetéknevét, utónevét, foglalkozását és lakcímét, valamint a követelés összegét, a követelés jogcímét, továbbá a követeléshez kapcsolódó garanciákat és biztosítékokat. Ezt követően a bejelentett követeléseket a vagyonkezelő, a csődbe ment adós és a csődgondnok jelenlétében megvizsgálják.

Amennyiben ezen eljárás során vita merül fel, a hitelezőket beidézik abból a célból, hogy keresztkérdések keretében részletezzék követelésüket, azok lényegét és jelöljék meg azok pontos összegét.

Amennyiben a vagyonkezelő azonosítani tudta a hitelezők között felosztható vagyontárgyakat, összehívja a hitelezőket, hogy találkozó keretében mutassák be könyvelésüket, és e találkozó keretében a hitelezők véleményezhetik a felosztási tervet.

Amennyiben nincs elegendő vagyontárgy, a csődeljárást a bíróság megszünteti.

Amennyiben a vagyonkezelő a hitelezői igények kielégítésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a hitelezők panaszt nyújthatnak be a csődgondnoknál, aki szükség esetén a vagyonkezelő helyébe lép.

2. Vagyonkezelés

A vagyonkezelési eljárás keretében a vagyonkezelő tájékoztatja a hitelezőket az átszervezési terv vagy a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó terv részleteiről.

Ebben az esetben előfordulhat, hogy a hitelezőket észrevételek megtételére kérik fel. A hitelezőknek a tájékoztatásuktól számított 15 napon belül be kell jelenteniük a bírósági hivatalnak, hogy elfogadják vagy pedig ellenzik a tervet, amely kizárólag akkor hajtható végre, ha azt a hitelezőknek több mint a fele, akik egyúttal a kötelezettségek több mint a felét képviselik, elfogadja.

3. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásban hitelezői gyűlést hívnak össze, hogy a hitelezők a kirendelt bíró által tett egyezségi javaslatokat megvitathassák. Ennélfogva, a hitelezőknek be kell jelenteniük követeléseiket, és nyilatkozniuk kell arról is, hogy elfogadják-e az egyezségi javaslatot.

Ezt követően a hitelezők az egyezség jóváhagyására irányuló találkozón észrevételeket is tehetnek. A hitelezők az egyezséget jóváhagyó végzés ellen fellebbezhetnek is, ha a hitelezői gyűlésre őket nem hívták meg vagy az egyezségi javaslat ellen szavaztak.

4. Túlzott eladósodottság

Az egyezségi megállapodás megkötésére irányuló szakaszban a hitelezők először is bejelentik követeléseiket az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálatnál. Ezt követően a hitelezők aktívan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hivatkozott szolgálat egyezségkötési tervet fogadjon el.

Az adósságrendezési ügyekben eljáró mediációs bizottság ezt követően összehívja a hitelezőket és ismerteti az egyezségkötési tervben foglalt javaslatokat. Ahhoz, hogy az egyezségkötési terv elfogadottnak minősüljön, azt legalább a hitelezők 60%-ának, akiknek a követelései egyúttal az összes követelés 60%-át megtestesítik, el kell fogadnia. Amennyiben valamely hitelező nem ad választ, úgy kell tekinteni, hogy egyetért a tervvel.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a vagyonkezelők a csődbe ment adóst és a hitelezőket is képviselik. Ebben a kettős szerepében a vagyonkezelő nem csak a csődbe ment adós vagyonának kezeléséért felel, hanem felperesként, illetve alperesként nyomon követheti az összes olyan eljárást, amely a hitelezők javára biztosítékként felhasználandó vagyon megőrzésére irányul, és ezt a vagyont a hitelezők közös érdekében behajthatja vagy gyarapíthatja (fellebbviteli bíróság, 1880. július 2., Pas. 2, 49. o.).

A vagyonkezelő a hitelezőknek a csődbe ment adós vagyontárgyaiból álló közös biztosítéka tekintetében keresetet indíthat, amelynek célja e vagyontárgyak behajtása, megóvása vagy értékesítése (fellebbviteli bíróság, 2015. február 25., Pas. 37, 483. o.).

A csődeljárás megindítását követően fennálló szerződéseket illetően a vagyonkezelőnek döntenie kell arról, hogy e szerződéseket érdemes-e megszüntetnie, vagy pedig előnyösebb lenne azokat továbbra is teljesíteni, amennyiben azokból vagyontárgyakra lehet szert tenni az adós kötelezettségeinek későbbi teljesítése céljából.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A követeléseit minden hitelezőnek be kell jelentenie, tekintet nélkül a követelés természetére, valamint arra, hogy elsőbbségi követelésnek minősül-e. Ez alól kivételt jelentenek a fizetésképtelenségi vagyonból eredő követelések, vagyis azok a követelések, amelyek később, a csődeljárás érdekében merülnek fel (például a vagyonkezelő költségei, a csődeljárás megindítását követően esedékessé váló bérleti díj, stb.).

A csődeljárás megindítását követően a fizetésképtelenségi vagyonból eredő és a csődeljárásból vagy a csődbe ment vállalkozás bizonyos tevékenységeinek folytatásából származó követeléseket a vagyon hitelezők közötti felosztását megelőzően teljesíteni kell. A fizetésképtelenségi vagyonból eredő követeléseket ezért minden esetben a többi hitelező követelését megelőzően kell teljesíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

1. Csődeljárás

A csődeljárásban a csődeljárás megindításáról szóló végzést több helyen is közzéteszik (sajtó, a kereskedelmi bíróságnál történő nyilvántartásba vétel), hogy a fennálló helyzetről értesüljenek a csődbe ment adós hitelezői és magukat bejelenthessék (a kereskedelmi törvénykönyv 472. cikke).

A hitelezők ezt követően a kereskedelmi bíróság hivatalánál bejelentik a követeléseiket és benyújtják az igazoló dokumentumaikat (a kereskedelmi törvénykönyv 496. cikke).

A hitelezők követeléseinek bejelentésére szolgáló formanyomtatvány online az alábbi linken érhető el: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/creances/declaration-creance.html

A követeléseket az értékesítésért felelős vagyonkezelő ellenőrzi, aki azokat egyúttal vitathatja is (a kereskedelmi törvénykönyv 500. cikke).

A vitatott bejelentett követeléseket a bíróság elé kell terjeszteni.

Amennyiben azonban bizonyos jogviták a tárgyukra tekintettel nem tartoznak a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság hatáskörébe, azokat az ügy érdemében döntéshozatalra hatáskörrel rendelkező bíróság elé kell utalni. Ezeket a jogvitákat azonban egyúttal a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság elé is kell utalni, hogy az 504. cikkel összhangban hozzon végzést az érintett hitelezők által az egyezségi tárgyaláson követelhető összegeket illetően (502. cikk).

2. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezség megkötésére irányuló eljárásban az egyezséget kezdeményező adósnak a kérelmében meg kell jelölnie a hitelezők személyazonosságát és címét, valamint a követeléseik összegét (az 1886. április 14-i törvény 3. cikke).

A hitelezőket ajánlott levélben értesítik (az 1886. április 14-i törvény 8. cikke), amelyben felhívják őket, hogy vegyenek részt az egyezségi tárgyaláson.

A meghívót sajtó útján is közzéteszik.

Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők nyilatkoznak a követeléseik összegéről.

A fentieknek megfelelően azok a hitelezők, akiknek a követeléseit vagyontárgyon fennálló teher biztosítja és a szavazásban részt vesznek, elveszítik az elsőbbségi hitelezői jogállásukat (az 1886. április 14-i törvény 10. cikke).

3. A kifizetések felfüggesztése

A kifizetések felfüggesztésére irányuló eljárásban az adósnak a hitelezők jegyzékét is be kell nyújtania, amely jegyzék tartalmazza a hitelezők nevét, címét és a követeléseik összegét.

A hitelezőket a tárgyalásra ajánlott levélben (a kereskedelmi törvénykönyv 596. Cikke), valamint a sajtó útján hívják meg.

A tárgyalás során a hitelezőknek a követeléseik összegéről nyilatkozniuk kell (a kereskedelmi törvénykönyv 597. cikke).

4. Vagyonkezelés

A vagyonkezelési eljárás keretében a követelések bejelentésére és elfogadására nem vonatkozik külön eljárás. Az adós a kérelmében köteles tájékoztatni a bíróságot a hitelezők kilétéről.

Ezeket a hitelezőket aztán a bíróság tájékoztatja az általa kijelölt vagyonkezelők által készített átszervezési tervről vagy a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó tervről.

5. Adósságrendezési eljárás

A túlzottan eladósodott adós hitelezőinek a kollektív adósságrendezésről szóló értesítés nyilvántartásban való közzétételétől számított egy hónapon belül be kell jelenteniük a követeléseiket az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálatnál.

A követelés bejelentésének meg kell felelnie a túlzott eladósodottságról szóló 2013. január 8-i törvény végrehajtásáról szóló, 2014. január 17-i nagyhercegi rendelet (règlement grand-ducal du 17 janvier 2014 portant exécution de la loi du 8 janvier 2013 concernant le surendettement) 6. és 7. cikkének.

A hitelezők számára A link új ablakot nyit megbejelentési formanyomtatvány áll rendelkezésre.

A mediációs bizottság megvizsgálja, hogy a követelések elfogadhatók-e.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A csődjog alapelve, hogy az egyes hitelezők a követelésük összegével arányosan egyenlő részre jogosultak.

A biztosított vagy elsőbbségi követeléssel rendelkező egyes hitelezők kapnak először kielégítést.

Az elsőbbségi hitelezők rangsorát jogszabály határozza meg közérdek alapján (ingatlantulajdonosok, jelzálogjogosultak, a vállalkozás tőkéjét terhelő biztosítékkal rendelkező hitelezők, különösen pedig az államkincstár a legtágabb értelemben véve).

A vagyonkezelő általában a polgári törvénykönyv (Code civil) 2096–2098, 2101. és 2102. cikkét veszi alapul.

A vagyonkezelőnek a jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat alapján minden egyes követelést ellenőriznie kell.

A nem biztosított hitelezők számára rendelkezésre álló nettó vagyont a kereskedelmi törvénykönyv 561. cikkének első bekezdésével összhangban arányosan kell felosztani.

A vagyonkezelő azt követően, hogy tudomást szerzett a bíróság által meghatározott díjak összegéről, rangsorolta az elsőbbségi hitelezőket és megállapította a nem biztosított hitelezők között felosztható összeget, a vagyontárgyak felosztására vonatkozó tervet készít, amelyet először a csődgondnok elé terjeszt. A vagyonkezelő a kereskedelmi törvénykönyv 533. cikkével összhangban az összes hitelezőt meghívja, ajánlott levélben, az elszámolás bemutatására szolgáló ülésre, és a levélhez mellékeli a vagyonfelosztási terv egy példányát.

A csődbe ment adóst az ülésről bírósági végrehajtó útján történő kézbesítéssel vagy luxemburgi napilapban történő közzététellel tájékoztatják.

A vagyonkezelő az elszámolás bemutatására szolgáló ülésről felvett, a vagyonfelosztási terv alapján készült jegyzőkönyvet aláírás céljából benyújtja a csődgondnoknak és a bírósági alkalmazottnak, kivéve ha a vagyonkezelő által bemutatott elszámolást valamelyik hitelező vitatja.

Az elszámolás bemutatását követően a vagyonkezelő fizet a hitelezőknek.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

1. Csődeljárás

A csődeljárásban a vagyonkezelő a kifizetések teljesítését követően kérelmezheti az eljárás megszüntetését, amelyet a csődeljárást lezáró, megszüntető végzés követ.

A kereskedelmi törvénykönyv 536. cikke alapján a csődbe ment adóssal szemben, akinek büntetőjogi felelősségét gondatlanság vagy csalás miatt nem állapították meg, a hitelezők a továbbiakban nem járhatnak el, kivéve ha a szóban forgó adós vagyona a csődeljárásnak a vagyon elégtelensége miatti lezárását követő hét éven belül gyarapodott.

A kereskedelmi törvénykönyv 586. cikke alapján a csődbe ment adós, aki a tőketartozását, annak kamatait és járulékait teljeskörűen megfizeti, a legfelsőbb bírósághoz (Cour supérieure de justice) benyújtott ilyen tárgyú kérelem alapján mentesülhet.

2. Egyezség a hitelezőkkel, a kifizetések felfüggesztése és a vagyonkezelési eljárás

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásban, a kifizetések felfüggesztésére irányuló eljárásban és a vagyonkezelési eljárásban a bíróságnak a vonatkozó intézkedést jóváhagyó határozata megszünteti az eljárást.

A bíróság a csődbe ment adóssal szemben polgári vagy büntetőjogi szankciókat alkalmazhat.

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a csődöt a csődbe ment adós kirívóan súlyos kötelezettségszegése okozta, a csődbe ment adóst eltilthatja attól, hogy közvetlenül vagy más személy révén vállalkozási tevékenységet végezzen. A tilalom a társaságokban döntéshozatali jogkört magában foglaló pozíció betöltésére is vonatkozik.

Kereskedelmi társaságok csődje esetén az egyéb polgári jogi szankciók között szerepel a csődeljárásnak az igazgatókra történő kiterjesztése, valamint a polgári törvénykönyv 1382. és 1383. cikke (általános jogi felelősség), valamint a kereskedelmi társaságokról szóló törvény 59. és 192. cikke (loi sur les sociétés commerciales) alapján indítható keresetek.

A csődbe ment adóssal szemben büntetőjogi szankció (csődbűntett esetén) is alkalmazható.

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásokban az ezen eljárásból előnyt szerző személyeknek a vagyonuk gyarapodása esetén a hitelezőik javára térítést kell fizetniük (a csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel kötött egyezségről szóló 1886. április 14-i törvény 25. cikke).

A hitelezőkkel kötött egyezség az alábbi tartozásokat nem érinti:

  • adók és kormányzati terhek;
  • elsőbbségi joggal, jelzáloggal vagy fedezettel biztosított követelések;
  • tartással kapcsolatos követelések.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően marad vagyon, a hitelezők az eljárás lezárásáról hozott végzésben elfogadott felosztási feltételekkel összhangban a követelésük teljes összegére vagy annak egy hányadára jogosultak.

Ha a csődbe ment adós büntetőjogi felelősségét gondatlanság vagy csalás miatt nem állapították meg, a hitelezők a továbbiakban az adóssal szemben nem járhatnak el, kivéve, ha az adós vagyona a csődeljárás lezárását követő hét éven belül gyarapodott.

A hitelezők a polgári törvénykönyv 1382. és 1383. cikke alapján is indíthatnak keresetet a csődbe ment adós igazgatóinak általános jogi felelősségének megállapítása érdekében, illetve szintén keresetet indíthatnak a kereskedelmi társaságokról szóló törvény 59. és 192. cikke alapján (az ügyvezetők és cégvezetők felelőssége a megbízásuk teljesítéséért).

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A csődeljárás iránti kérelem költségei beletartoznak a fizetésképtelenségi vagyon költségeibe.

Mivel ezek a költségek a csődeljárás érdekében merülnek fel, azokat a vagyonkezelő a csődeljárás alá vont vagyonból fizeti ki, mielőtt a fennmaradó vagyont felosztja a hitelezők között.

A jogsegélyről és a deficiteljárásokról szóló 1893. március 29-i törvény (loi du 29 mars 1893 concernant l’assistance judiciaire et la procédure en débet) 1. és 2. cikke rögzíti azokat a költségeket, amelyek a fizetésképtelenségi eljárásban megkövetelt alakiságokból erednek, és meghatározza ezek kifizetési sorrendjét, ha nem áll rendelkezésre elegendő vagyon.

Az illetékes kerületi bíróság a vagyonkezelő díját a 2003. július 18-i nagyherceg rendelet (règlement grand-ducal du 18 juillet 2003) alapján határozza meg.

A vagyonkezelő a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bírósághoz a behajtott vagyon alapján a költségekre és díjakra vonatkozó nyilatkozatot nyújt be.

A kereskedelmi törvénykönyv 536-1. cikkének második bekezdése szerint a vagyon elégtelensége miatt lezárt csődeljárás költségeit és díját a jogsegélyről és a deficiteljárásokról szóló 1893. március 29-i törvényben rögzített feltételek szerint a közvetett adók beszedéséért felelős hivatal (Administration de l’Enregistrement) előlegezi meg.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

1. Csődeljárás

A csődeljárás megindításáról szóló végzés megállapíthatja a kifizetések csődbe ment adós általi beszüntetésének napját, amelynek a végzés napját meg kell előznie. Ez a nap azonban a végzés keltét megelőző hat hónapnál régebbi nem lehet.

A hitelezők érdekének védelmében a kifizetések beszüntetése és a végzés kelte közötti időszak „köztes időszaknak” minősül.

Az ezen időszak alatt végzett bizonyos cselekmények, amennyiben azok a hitelezők jogait csorbíthatják, semmisek. Ezek a jogok különösen az alábbiak:

  • a csődbe ment adós által ingyenesen vagy a szóban forgó vagyontárgy értékénél nyilvánvalóan jóval alacsonyabb áron értékesített ingó vagy ingatlan vagyontárggyal kapcsolatos aktusok;
  • a még nem esedékes tartozások tekintetében készpénzben vagy átutalással, eladással, beszámítással vagy más módon teljesített valamennyi kifizetés;
  • az esedékessé váló tartozások tekintetében készpénztől eltérő formában vagy kereskedelmi eszközökkel teljesített minden kifizetés;
  • a kifizetések beszüntetése előtt vállalt tartozások tekintetében az adós által biztosított jelzálog vagy más, tulajdonhoz fűződő jog.

Más aktusok esetén azonban a semmisség elve nem automatikusan alkalmazandó.

Következésképpen egyes, az esedékessé váló tartozások tekintetében a csődbe ment adós által teljesített kifizetések, valamint a köztes időszak alatt visszterhesen végzett bármely egyéb aktus érvényteleníthető, ha bizonyítást nyer, hogy a harmadik fél, aki a kifizetésben részesült vagy a csődbe ment adóssal tárgyalt, tudott a kifizetések beszüntetéséről.

Amennyiben a hitelező tudatában van annak, hogy az adós a kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a hitelező a többi hitelező sérelmére nem kérheti a követelésének elsőbbségi kezelését.

A csődeljárás megindításáról szóló végzés napjáig érvényesen megszerzett A link új ablakot nyit megjelzálogjogok és elsőbbségi jogok nyilvántartásba vehetők. A kifizetések beszüntetését megelőző 10 napon belül, vagy azt követően nyilvántartásba vett jogok azonban semmissé nyilváníthatók, ha a jelzálog alapításáról szóló okirat és a bejegyzés között 15-nél több nap telt el.

Végezetül, a hitelezők megtévesztésével végzett aktusok vagy teljesített kifizetések, vagyis amelyeket az adós a hitelezőknek okozott sérelem teljes tudatában tett meg (tehát csökkentette a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, nem tartotta be a követelések kielégítési sorrendjét stb.) semmisnek minősülnek függetlenül attól, hogy mikor került rájuk sor.

A köztes időszak fogalma nem vonatkozik a pénzügyi biztosítéki szerződésekre vagy az értékpapírosítási szervre átruházott jövőbeni követelések eseteire.

2. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezség megkötésére irányuló eljárás során az adós a kirendelt bíró engedélye nélkül vagyontárgyat nem ruházhat át, jelzáloggal nem terhelhet meg, és kötelezettséget nem vállalhat.

3. Vagyonkezelés

Onnantól számítva, hogy a kirendelt bírót a vállalkozás leltárának elkészítése céljából határozatban kijelölték, a kereskedő nem ruházhat át ingó vagyontárgyat, azt nem terhelheti meg biztosítékkal vagy jelzáloggal, nem vállalhat kötelezettséget vagy vehet át ingó vagyontárgyat a kirendelt bíró írásbeli engedélye nélkül, semmisség terhe mellett.

Az is megjegyzendő, hogy a vagyonkezelésről szóló törvény büntetőjogi szankciók alkalmazását írja elő olyan kereskedőkkel szemben, akik vagyonuk egy részét eltitkolták, eltúlozták a kötelezettségeik összegét, vagy olyan hitelezőket vontak be az eljárásba, akiknek a követelései eltúlzottak.

4. Túlzott eladósodottság

Adott esetben a bíró szociális, oktatási vagy pénzügyi igazgatási segítséget nyújtó személyeket jelölhet ki annak biztosítása érdekében, hogy az adós jövedelmének nem a tartozások törlesztésére szánt részét a rendeltetésének megfelelő célra használják fel.

Ezek a személyek a munkájuk végzése során intézkedéseket hozhatnak annak elkerülése céljából, hogy a bevétel ezen részét a rendeltetésétől eltérő célra fordítsák, illetve annak érdekében, hogy az adóssal egy háztartásban élő személyek ne szenvedjenek sérelmet.

Utolsó frissítés: 29/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Magyarország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A jogi személyek fizetésképtelenségi eljárásait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályozza.

A Cstv. kétféle fizetésképtelenségi eljárást szabályoz: a csődeljárást és a felszámolási eljárást.

A csődeljárás olyan reorganizációs célú eljárás, amelynek során a fizetésképtelenséggel küzdő adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet annak érdekében, hogy fizetőképessége helyreálljon.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők - az adós teljes felszámolási vagyonának hitelezők közötti felosztására irányuló eljárás során - meghatározott szabályok szerint kielégítést nyerjenek.  Mindazonáltal a felszámolási eljárást meg kell szüntetni, ha az adós a tartozásait és az eljárás költségeit teljes egészében kifizeti, vagy ha a hitelezőivel egyezséget tud kötni az adósságrendezés feltételeiről, és az egyezséget a bíróság jóváhagyja.

Részben eltérő, sajátos szabályokat tartalmaznak pl. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit, a civil szervezeteket, valamint a pénzügyi szektor vállalkozásait (hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat, biztosítókat, befektetési vállalkozókat, közraktárakat,) szabályozó törvények.

A pénzügyi szektor vállalkozásainál csődeljárás nincs, de az állami felügyeletnek már a pénzügyi helyzet romlásának korai szakaszában is van lehetőségei beavatkozni a fizetésképtelenség bekövetkezésének elkerülésére, valamint az ügyfelek védelme és kártalanítása érdekében pénzalapokat kell létrehozni (Kárrendezési Alap, Befektető-védelmi Alap, Betétbiztosítási Alap).

A pénzügyi szektor vállalkozásainál a felszámolást a pénzügyi szervezetek állami felügyelete jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank kezdeményezheti, a bíróságnál, miután visszavonta a tevékenységi engedélyt.

A civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) csődeljárására és felszámolási eljárására a civil szervezetekről szóló törvény tartalmaz néhány eltérő szabályt, egyebekben a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Természetes személyek adósságrendezési eljárása (magáncsőd törvény)

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. Célja az adós és hitelezői közötti együttműködéssel csődvédelem mellett az adósságrendezés jogi kereteinek  megállapítása. A törvény elsősorban a jelzáloghitel adósokat védi, különösen azokat, akik már tartós késedelemben vannak, többfelé eladósodtak, és lakóingatlanukat kényszerértékesítés veszélyezteti.

Az eljárás bíróságon kívül kezdődik, az elsőhelyi jelzáloghitelező koordinálásával. Bírósági csődnyitásra akkor kerül sor, ha nincs bíróságon kívüli megegyezés. A bírósági eljárás is először egyezségkötésre irányul, ha az egyezséget nem szavazzák meg, a bíróság határozza meg az adósságrendezés feltételeit.

A Kormány felállította az állami Családi Csődvédelmi Szolgálatot. Ez a szervezet fontos szerepet játszik az adósságrendezési eljárásban.  A Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e a törvényi feltételeknek, vezeti az eljárások adatairól az állami nyilvántartást, és foglalkoztatja a családi vagyonfelügyelőket. A családi vagyonfelügyelők a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat látnak el, végrehajtják a bíróság határozatait, támogatják az adóst,  felügyelik az adós gazdálkodását, az adós értékesíthető vagyonát ők értékesítik és fizetik ki a hitelezőket.

A sikeres adósságrendezési eredménye az, hogy az eljárás során elengedett tartozásokat az adóstól később nem lehet követelni, a hitelezők pedig kiszámítható időtartamon belül megkapják követelésük meghatározott hányadát.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása jelenleg még nincs bejelentve a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá.

A Cstv. értelmében csődeljárást az adós szervezet indíthat - a legfőbb szervének előzetes beleegyezésével - formanyomtatvány felhasználásával, az eljárásban a jogi képviselet kötelező. Az adós nem nyújthat be ilyen kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy a felszámolásának az elrendeléséről már első fokon döntés született,. Az újabb csődeljárás megindítása iránti kérelem előterjeszthetőségének feltétele és időbeli korlátja a korábbi csődeljárás során fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítése, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számított 2 év letelte, illetve a korábbi kérelem hivatalból történő elutasítása esetén az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számított egy év eltelte.

Felszámolási eljárás főszabályként az adós fizetésképtelensége esetén, adósi vagy hitelezői kérelemre vagy – a Cstv-ben meghatározott egyes esetekben – a bíróság által hivatalból indítható. A Cstv. tételesen meghatározza felszámolás megindítását kezdeményezők körét, és szabályozza a kérelemre, illetőleg a hivatalból történő eljárás rendjét.

Mindkét eljárás kollektív adósságrendezési eljárás, az adós hitelezői kötelesek azokban részt venni, és az eljárás időtartama alatt más módon vagy más eljárásban nem érvényesíthetnek igényt az adóssal szemben.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Csődeljárás:

Adós vezetője nyújthatja be, ügyvéd vagy jogtanácsosi képviselet kötelező.

Az adós ellen egyszerre csak egy csődeljárás indítható, és nem lehet ellene folyamatban felszámolási eljárás sem. Újabb csődeljárás csak akkor indulhat, ha az adós a korábbi eljárásban érvényesített tartozásait rendezte és azóta még nem telt el 2 év. Ha pedig a korábbi csődeljárást a bíróság a formai hibák miatt hivatalból elutasította, az ettől számított egy évig újabb csődeljárást nem lehet kezdeményezni.

Felszámolási eljárás

Kezdeményezheti az adós, a hitelező, a korábbi végelszámolási eljárásban közreműködő végelszámoló, és a törvényben meghatározott esetekben bíróság vagy közigazgatási hatóság. Pl. a bíróság akkor kezdeményezi, ha a csődeljárásban nem jött létre egyezség, vagy ha cégbírósági törvényességi felügyeleti jogkörében rendeli el a súlyosan jogszabálysértő cég megszüntetését.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az adós csődvagyona a számviteli jogszabályok szerinti befektetett eszközök és forgóeszközök összessége.

A csődeljárás alatt szerzett vagyonnövekmény is a csődvagyon részét képezi.

A csődvagyon kezelésével kapcsolatos jogokat az adós megtartja, de a vagyonfelügyelő kontrollja mellett. Felszámolási eljárásban az adós nem tartja meg a csődvagyon felett a vagyon kezelésével kapcsolatos jogokat, ezek a feladatok a felszámolóhoz kerülnek. A felszámoló az adós szervezet törvényes képviselője, ő végzi el – bírósági kontroll mellett - a hitelezői igények regisztrációját, minősítését a csődvagyon értékesítését, és a bevétel hitelezők közötti felosztását.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A Cstv. értelmében az adós a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a törvényben felsorolt gazdálkodó szervezet lehet. A csődeljárásban az adós indítja meg az eljárást, az eljárás alatt gazdasági tevékenységét folytathatja. Az adós vezető tisztségviselői és tulajdonosai a jogaik gyakorlásában nincsenek korlátozva, de  jogaikat a vagyonfelügyelő részére törvényben biztosított jogok sérelme nélkül gyakorolhatják. Az adós a vagyonfelügyelővel együttműködve ellátja a követelések nyilvántartásba-vételét, besorolását, a vagyonfelügyelő bevonásával a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készít az egyezségi tárgyalásra. Az egyezségi megállapodás tartalmazza az adós és hitelezői megállapodását az adósság rendezésének feltételeiről és mindarról, amit a reorganizáció érdekében a felek fontosnak tartanak.

A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban annak kezdő időpontjáig hitelező az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. Csődeljárásban továbbá az is hitelező, akinek a csődeljárás alatt vagy jövőben esedékessé váló követelését a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette, a felszámolási eljárásban pedig akinek a követelését a felszámoló nyilvántartásba vette.

A vagyonfelügyelő a csődeljárásban a bíróság által kirendelt fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására feljogosított jogi személy. A vagyonfelügyelőnek a vagyonfelügyelői tevékenység ellátására egy általa foglalkoztatott, megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyt kell kijelölnie. Feladata az adós gazdasági tevékenységének a figyelemmel kísérése a hitelezői érdekek szem előtt tartása mellett a megkötendő egyezség érdekében, a hitelezői követelések nyilvántartása, az egyezségi javaslat elkészítésében való közreműködés, az egyezségi tárgyaláson elfogadott döntések jegyzőkönyvének ellenjegyzése.

Felszámoló a bíróság által kirendelt felszámoló szervezet (fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására feljogosított jogi személy), aki a felszámolás alatt álló szervezet törvényes képviselője, de egyben a hitelezői érdekek érvényesítője is, ellátja továbbá a törvény által számára előírt feladatokat. A felszámoló szervezetekkel szemben a jogszabály szigorú személyi és szakmai követelményeket támaszt. rendszeres szakmai továbbképzésre is kötelezettek.

A felszámoló szervezet felszámolóbiztost jelöl ki a felszámolói tevékenység lefolytatására.

A felszámoló szervezet és a felszámolóbiztos neve a jogi személyről vezetett bírósági nyilvántartásba is bekerül.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás bíróság előtti polgári nemperes eljárás. A  Cstv-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári perrendtartás szabályai irányadók, a nemperes eljárások sajátosságaiból eredő eltérésekkel. A bíróság rendeli el a csődeljárást és - az adós fizetésképtelenségének megállapítása eredményeképpen , vagy a törvényben meghatározott esetekben a más bíróság, hatóság vagy a végelszámoló megkeresése alapján- a felszámolási eljárást.  A bíróság az eljárás megindításakor kirendeli a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből. Felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a hitelezők kérelmére ideiglenes vagyonfelügyelői jogkörrel rendeli ki a bíróság a felszámolót, aki a felszámolás elrendeléséig felügyeli az adós tevékenységét.

A vagyonfelügyelő, felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásokat a bíróság bírálja el, és jogszabálysértő intézkedés vagy mulasztás esetén kötelezi a vagyonfelügyelőt, illetve a felszámolót a jogszabályoknak megfelelő tevékenységre, ennek megszegése esetén pedig elmozdítja az eljárásból és újat jelöl ki.

Csődeljárás alatt az adóst csődvédelem illeti meg, a végrehajtási eljárások szünetelnek, az adós a korábbról felhalmozott adósságok megfizetésére fizetési haladékot, moratóriumot kap.

Ha a csődeljárásban a Cstv-ben előírt többség elfogadja a csődegyezséget, és ez megfelel a törvényes feltételeknek, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, és az adós annak betartására köteles.

Ha az egyezségkötés nem jön létre, a bíróság hivatalból elrendeli az adós felszámolását.

Felszámolási eljárásban is sor kerülhet az adós és a hitelezők között egyezségkötésre. A bíróság kitűzi az egyezségi tárgyalást a felszámolási eljárásban, és ha az egyezséget megszavazták, és az megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt jóváhagyja. Felszámolásban  feltétele az egyezség jóváhagyásának, hogy az egyezség folytán az adós fizetésképtelensége megszűnjön, és a privilegizált követelések kiegyenlítésre kerüljenek vagy azok fedezete rendelkezésre álljon.

A bíróság dönt a csődeljárás és a felszámolási eljárás befejezetté nyilvántartásáról vagy az eljárások megszüntetéséről.

Ha a felszámolási eljárás az adós jogutód nélküli befejezésével zárul, a bíróság értesítése alapján a cégbíróság törli a felszámolással megszüntetett adóst a cégjegyzékből, a civil szervezetet pedig a civil szervezetek nyilvántartásából

Felszámolási eljárásban a munkavállalók számára a bérkifizetést Bérgarancia Alapból adott juttatás garantálja, a Bérgarancia Alapról szóló törvényben meghatározott feltételekkel.

Az eljárás megindításának joghatásai:

A Cstv. értelmében csődeljárásban a bíróság az adós kérelme alapján, azonnali ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről intézkedik. A kérelem érdemi vizsgálatára ezt követően kerül sor, melynek során a bíróság a törvényben meghatározott esetekben a kérelem hivatalbóli elutasításáról, ha pedig erre nem kerül sor, a csődeljárás elrendeléséről határoz. A csődeljárás az erről szóló végzés Cégközlönyben való közzétételével veszi kezdetét. A csődeljárás megindításának hatása, hogy az adóst a 120. napot követő második munkanap 0 órájáig fizetési haladék illeti meg (szűk kivételekkel) a pénzkövetelések teljesítése vonatkozásában, a moratórium meg is hosszabbítható legfeljebb 365 napig. A fizetési haladék időtartama alatt csak a jogszabályban megjelölt követelések kifizetése teljesíthető, a pénzfizetési kötelezettség nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be, az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, az adósnak tehát reális lehetősége van a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program elkészítésére.

Ha a bíróság az adós fizetésképtelenségét – a törvényben meghatározott valamely fizetésképtelenségi ok fennállása esetén – megállapítja, az adós felszámolását végzéssel elrendeli, annak jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben közzétett végzéssel kirendeli a felszámolót, a végzés tartalmazza a hitelezők felhívását a követelés bejelentésére. A felszámolási vagyon védelmét szolgálja, hogy a tulajdonosi jogok a felszámolási eljárás elrendelésével megszűnnek, a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak az adós képviseletében eljáró felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

A felszámolás az adós teljes vagyonának hitelezők közötti felosztására irányul, a felszámolási eljárásba vont vagyonra vonatkozó végrehajtási eljárásokat is meg kell szüntetni. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások az eljáró bíróság előtt folytatódnak. A felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog pedig a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az adós által a felszámolás kezdő időpontjáig nyújtott óvadékból a jogosult követelését kielégítheti, ezt követően a fennmaradó összeget át kell adnia a felszámolónak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A felszámolási eljárás időszakában minden hitelező csak az eljárásba való bejelentkezéssel érvényesíthet az adós ellen igényt, bíróságon kívül nem lehet beszámítási jogot érvényesíteni, ide nem értve a nemzetközi kereskedelmi szokványok alapján elvégzett pozíciólezáró nettósítást. Ha azonban korábbról a hitelező és az adós között per van folyamatban, a hitelező az ott érvényesített követelését beszámíthatja az adóssal szemben fennálló tartozásába.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Önmagában a fizetésképtelenségi eljárás megindításának nincs olyan törvényi hatálya, hogy amely az adós által korábban kötött szerződéseket megszüntetné. A szerződések megszüntetésére az eljárás keretében van mód, csődeljárás alatt a vagyonfelügyelő kontrollja alatt, felszámolási eljárásban pedig az adós törvényes képviselőjeként a felszámoló mondja fel a szerződéseket. A felszámoló t megilleti a szerződések azonnali hatályú felmondásának joga, vagy a szerződésektől történő elállás joga.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Az adós vagyonára végrehajtást nem lehet vezetni, a zálogjogosult hitelező a zálogtárgyat nem értékesítheti, a fizetésképtelenségi eljárásban történik meg az adósságok rendezése.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A korábban megindított pereket a korábban eljáró bíróság fejezi be. Ha a pert az adós elvesztette, a pernyertes fél hitelezőként bekapcsolódik a felszámolási eljárásba. Ha pert az adós megnyerte, a részére járó vagyontárgy vagy pénzösszeg a csődvagyonba kerül. A Cstv. több helyen előírja a hitelezők tájékoztatását a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló feladataként.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Hitelezői választmányt alakíthatnak vagy hitelezői képviselőt választhatnak, akikkel a felszámoló konzultálni köteles, tájékoztatási kötelezettsége van velük szemben, és egyes intézkedésekhez a hallgatólagos vagy kifejezett hozzájárulásuk kell.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós vagyonát a felszámoló auditált internetes értékesítési portálon adhatja el, nyilvános értékesítési eljárásban, a legjobb ajánlatot tevő vevő részére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Mind a korábban keletkezett, mind pedig a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező tartozásokat a hitelező úgy érvényesítheti, hogy hitelezőként bejelenti az igényét a csődeljárásba, illetve a felszámolási eljárásba.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezők követeléseit a fizetésképtelenségi szakértő (csődeljárásban a vagyonfelügyelő, felszámolási eljárásban a felszámoló) veszi nyilvántartásba, a vitatott igényeket a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszti elbírálásra.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A zálogtárgy értékesítéséből származó bevételt – egyes ráfordítások levonását követően – a felszámoló a zálogjogosult kifizetésére fordítja. A fennmaradó összeget a felszámolási közbenső mérleg vagy felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztás szerint osztja szét a hitelezők között a Cstv-ben meghatározott kielégítési rangsort figyelembe véve.

Egyéb vagyontárgy értékesítését követően a bevétel a felszámolási közbenső mérleg, illetve a felszámolási zárómérleg elfogadását követően osztható fel, a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztás és a Cstv-ben meghatározott kielégítési sorrend figyelembe vételével.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárásban és felszámolási eljárásban is köthet az adós egyezséget a hitelezőkkel. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt a bíróság jóváhagyja, és az eljárást befejezetté nyilvánítja. Ebben az esetben az adós tovább folytatja a működését. A hitelezők az egyezségben meghatározott módon és mértékben jutnak a követelésükhöz, az ezt meghaladó összeg megfizetése alól az adós mentesül.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A bíróság által jóváhagyott egyezséggel zárult csődeljárást követően a hitelezők az egyezségben meghatározott mértékben és ütemezés szerint jutnak a követelésükhöz. Ha az adós a z egyezséget nem tartja be, a hitelezők végrehajtási eljárást kezdeményezhetnek, vagy kezdeményezhetik az adós felszámolását.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A hitelezők regisztrációs díjat fizetnek. A fizetésképtelenségi eljárás (csődeljárás, felszámolási eljárás) kezdeményezése illetékköteles. Egyebekben a felmerülő költséget az adós viseli.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A felszámoló vagy a hitelezők ezeket az ügyleteket keresettel megtámadhatják, és kérhetik a jogügylet érvénytelenségének megállapítását. Az adóshoz ilyen módon visszakerült vagyon a csődvagyont növeli.

A hitelezők érdekeit sértő tevékenységük miatt a felszámoló vagy a hitelezők pereket indíthatnak az adós volt vezetői ellen., arra hivatkozva, hogy a volt vezetők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha ez bebizonyosodik, az adós volt vezetőjének az általa okozott kárt kell a hitelezők számára megtérítenie.

Utolsó frissítés: 28/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Málta

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok) és csődeljárások (társulások és kereskedők)

A nemzeti jog alapján a fizetésképtelenségi eljárások alanyainak két formája azonosítható: kereskedelmi társulások és kereskedők. E személytípusokra eltérő szabályok vonatkoznak. A kereskedelmi társulások közkereseti társaságokra, betéti társaságokra és korlátolt felelősségű társaságokra oszthatók.

Az összes fenti (természetes és jogi) személy ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás, mindazonáltal eltérő eljárások, szabályok és jogi előírások alkalmazandók. A közkereseti társaságok, betéti társaságok és kereskedők ellen konkrétan csődeljárás (Málta Törvényei, 13. fejezet) indítható. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok a csődeljárás keretében minden szempontból kereskedőknek minősülnek. A 13. fejezetben szereplő fogalommeghatározás szerint „kereskedő” bármely olyan személy, aki saját nevében hivatásszerűen kereskedelmi tevékenységet folytat, ideértve a kereskedelmi társulásokat is.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Reorganizációs eljárás társaságok ellen az 1995. évi társasági törvény 386. fejezetének 327–329B. cikke alapján indítható.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A legfőbb szerv, az ügyvezető szerv, a kötvénytulajdonosok, a hitelező(k) vagy a hozzájárulást teljesítő(k) határozatát követően a társaság bíróság előtt eljárást indíthat a társaság felszámolására és ezt követő megszüntetésére, amennyiben képtelen fizetni tartozásait. A 386. fejezet 214. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a következő teszt alkalmazandó:

A társaságot a tartozásainak fizetésére képtelennek kell tekinteni, ha

a)    a társaság valamely végrehajtási jogcímnek a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 273. cikkében meghatározott bármely végrehajtási cselekmény útján a társasággal szemben történő érvényesítésétől számított huszonnégy hét elteltével sem egyenlíti ki a tartozását részben vagy egészben; vagy

b)    a bíróság számára kielégítő módon bizonyítást nyert, hogy – a társaság függő és jövőbeni kötelezettségeit is figyelembe véve – a társaság nem tudja fizetni a tartozásait.

A bíróság lehetővé teszi a felek számára, hogy előadják ügyüket, és adott esetben dönt arról, hogy fennállnak-e a fizetésképtelenség kritériumai, mely utóbbi esetben a bíróság elrendeli a felszámolást, és a fizetésképtelenség bekövetkezése napjának a 386. fejezet 223. cikke értelmében azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmet benyújtották a bírósághoz.

Fizetésképtelenség esetén a felszámolást elrendelő végzés meghozatala és a fizetésképtelenség megállapítására irányuló kérelem bírósághoz történő benyújtása közötti időszakban a bíróság bármikor kijelölhet ideiglenes vagyonfelügyelőt, akit megbízhat a társaság vagyonának vagy üzleti tevékenységének kezelésével a kinevezéséről szóló végzésben meghatározottaknak megfelelően. Az ideiglenes vagyonfelügyelő egészen a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig vagy a felszámolás iránti kérelem elutasításáig hivatalában marad, kivéve, ha ezt megelőzően lemond, vagy a bíróság nyomós okból visszahívja.

Fizetésképtelenség – önkéntes felszámolás

A fentiektől eltekintve a társaság önként megszűnhet, és ha az ügyvezetők véleménye szerint a társaság vagyona nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a tartozásokat, hitelezői gyűlést kell összehívni a hitelezők bizalmát élvező fizetésképtelenségi szakértő (és/vagy felszámoló bizottság) kinevezése céljából, aki (amely) megbízást kap arra, hogy a társaságot bírósági eljárás nélkül felszámolja. A követendő szabályokat a 386. fejezet 277. és azt követő cikkei rögzítik.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Rendkívüli határozatot követően a társaság, az ügyvezető szerv határozatát követően az ügyvezetők vagy a társaság hitelezőinek értékben több mint felét képviselő társasági hitelezők a bíróság előtt reorganizációs eljárást kezdeményezhetnek (a 386. fejezet 329B. cikke értelmében vett helyreállítási eljárás), ha a társaság képtelen vagy valószínűsíthetően hamarosan képtelenné válik tartozásainak fizetésére. Akárcsak az előző esetben, a társaságot a tartozásainak fizetésére képtelennek kell tekinteni, ha

a)    a társaság valamely végrehajtási jogcímnek a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 273. cikkében meghatározott bármely végrehajtási cselekmény útján a társasággal szemben történő érvényesítésétől számított huszonnégy hét elteltével sem egyenlíti ki a tartozását részben vagy egészben; vagy

b)    a bíróság számára kielégítő módon bizonyítást nyert, hogy – a társaság függő és jövőbeni kötelezettségeit is figyelembe véve – a társaság nem tudja fizetni a tartozásait.

A bíróság határoz a társaság reorganizációjáról, azaz a társaság üzleti tevékenységének a bíróság által meghatározott ideig (jelenleg ez egy egyéves időszak, amely további 1 évvel meghosszabbítható, a folyamatban levő módosítások alapján ugyanakkor ez az időszak négy hónapra csökken, amely további négy hónapos időszakokkal összesen legfeljebb tizenkét hónapra hosszabbítható meg) történő kezelésére irányuló kérelem bíróság elé terjesztésétől számított húsz munkanapon belül a társaság helyreállítását elrendelő végzést bocsát ki.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Bármely hitelező – attól függetlenül, hogy kereskedelmi vagy egyéb követeléssel rendelkezik-e, és akkor is, ha a tartozás még nem járt le – sommás csődeljárást indíthat az elsőfokú polgári bíróság előtt az adós vagy annak törvényes képviselője ellen az adós csődjének megállapítását kérve.

A csőd megállapításának kritériuma az, hogy az adós felfüggessze tartozásainak kifizetését. A bíróság meghozza a csődöt megállapító határozatát, és egy vagy több csődgondnokot jelöl ki a kereskedelmi törvénykönyv 13. fejezete értelmében rájuk ruházott feladatok ellátása céljából.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Fizetésképtelenségi eljárás (társaságok) (beleértve az önkéntes hitelezői felszámolást is)

A társaság összes vagyontárgya értékesítésre kerül az adós kötelezettségeinek fedezése céljából. Nincs különbség az adós vagyonának már részét képező és az adóshoz a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően került vagyontárgyak között.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedőkkel, valamint közkereseti társaságokkal és betéti társaságokkal kapcsolatos csődeljárásokban az összes ingó és ingatlan vagyontárgy részét képezheti az értékesítendő vagyonnak. Csőd esetén a csőd megállapítására vonatkozó határozat meghozatalát követően a csődbe ment adós a jogszabály erejénél fogva elveszíti a teljes vagyonának kezeléséhez való jogát attól függetlenül, hogy e vagyona az üzleti tevékenységéhez kapcsolódik-e vagy sem, ide nem értve a mindennapi létfenntartását szolgáló vagyon kezeléséhez való jogát.

Az adós vagyonát a csődgondnok birtokolja, aki pedig a bíróság jóváhagyásával jogosult e vagyont értékesíteni és átruházni. A csőbe ment adós romlandó vagyontárgyait bírósági engedély megszerzését követően engedéllyel rendelkező árverező bevonásával kell értékesíteni.

Ehhez nem romlandó áruk és más vagyontárgyak esetében is szükséges a bíróság engedélye.

Ilyen körülmények között a bíróság a megítélése szerint a csődbe ment adós és a hitelezők érdekét leginkább szolgáló utasításokat ad akkor is, ha olyan körülmények merülnek fel, amelyek lehetővé teszik a csődgondnok számára a csődbe ment adós üzleti tevékenységének helyreállítását vagy vagyonának gyarapítását, amennyiben ez a hitelezők javát szolgálja.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A bíróság, amint elrendeli a társaság felszámolását annak fizetésképtelenségére tekintettel, fizetésképtelenségi szakértőt jelöl ki.

A 386. fejezet szerint a fizetésképtelenségi szakértőnek olyan természetes személynek kell lennie, aki jogi vagy mérlegképes könyvelői és/vagy könyvvizsgálói képzettséggel rendelkezik, illetve a fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására alkalmas és megfelelő személyként szerepel a cégnyilvántartásban.

További korlátozást jelent, hogy egy adott személy nem járhat el a társaság fizetésképtelenségi szakértőjeként, amennyiben a társaság felszámolását megelőző négy évben bármikor a társaság ügyvezetői vagy titkári tisztségét töltötte be, vagy a szóban forgó társaságban vagy azzal összefüggésben más tisztséget látott el.

A bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározásában, hogy kinek kell a fizetésképtelenségi szakértő díjazását megfizetnie. Főszabály szerint a fizetésképtelenségi szakértő díjazását a társaság vagyonából kell fedezni. Amennyiben azonban erre a vagyon nem elegendő, a bíróság elrendelheti, hogy a díjazást más (kapcsolódó) személyek fizessék a bíróság utasítása szerinti alapon.

A 386. fejezet 296. cikke értelmében a társasági tisztségviselők (ügyvezetők és társasági titkár) hatáskörei a fizetésképtelenségi szakértő kinevezésével megszűnnek, ezért az ügyvezetők, köztük a képviselők és a társaság titkára sem jogosult a felszámolás alatt álló társaság nevében és javára ügyletet kötni. A fizetésképtelenségi szakértő a felügyelete vagy ellenőrzése alá von minden olyan vagyontárgyat és jogot, amelyet indokoltan a társaságénak tekint.

A 386. fejezet 238. cikke értelmében a bíróság által elrendelt felszámolási eljárásban a fizetésképtelenségi szakértő a bíróság vagy a felszámoló bizottság jóváhagyásával

a) a társaság nevében és képviseletében pert vagy egyéb bírósági eljárást indíthat, és ilyen eljárásokban védekezhet;

b) a társaság üzleti tevékenységét folytathatja, amennyiben az a felszámolás szempontjából szükséges vagy hasznos;

c) a jogszabály szerinti rangsoruknak megfelelően kielégítheti a hitelezőket;

d) bármely egyezséget vagy megállapodást megköthet a hitelezőkkel vagy magukat hitelezőnek valló, illetve olyan személyekkel, akiknek (állításuk szerint) jelenlegi vagy jövőbeni, biztos vagy függő, bizonyított követelése vagy kártérítési, illetve olyan követelése áll fenn a társasággal szemben, amelynek révén a társaságnak felelőssége merül fel, továbbá bármely ilyen kérdést választott bíróság elé utalhat;

e) a hozzájárulást teljesítőket vagy állítólagosan hozzájárulást teljesítőket teljesítésre hívhatja fel, és a társaságnak a társaság és a hozzájárulást teljesítők vagy állítólagosan hozzájárulást teljesítők, más adósok vagy állítólagos adósok között fennálló vagy feltételezések szerint fennálló jelenlegi vagy jövőbeni, biztos vagy függő, bizonyított tartozásaival, kötelezettségeivel és követeléseivel vagy kártérítési kötelezettségeivel vagy követeléseivel kapcsolatban, valamint a társaság vagyontárgyaival vagy felszámolásával bármely módon kapcsolatos vagy azokat bármely módon érintő kérdésekben – a felek megállapodása szerinti feltételekkel – egyezséget vagy megállapodást köthet, valamint az ilyen felhívás, tartozás, kötelezettség vagy követelés teljesítése céljából bármely biztosítékot igénybe vehet, és azokat teljes mértékben teljesítheti.

f) a társaságot minden ügyben képviselheti, és minden olyan intézkedést megtehet, amely a társaság üzleti tevékenységének felszámolásához és vagyonának felosztásához szükséges.

Ezenfelül a bíróság úgy rendelkezhet, hogy felszámoló bizottság hiányában a fizetésképtelenségi szakértő bírósági jóváhagyás nélkül jogosult a fenti a) vagy b) pontban említett hatáskörök gyakorlására.

A bíróság által elrendelt felszámolás során a fizetésképtelenségi szakértő általában az alábbiakra rendelkezik hatáskörrel:

a) nyilvános árverésen vagy magánfelek közötti megállapodással egészben vagy részben értékesítheti a társaság ingó és ingatlan vagyontárgyait, köztük bármely jogát;

b) minden cselekményt megtehet, és a társaság nevében és képviseletében minden okiratot, átvételi elismervényt és egyéb dokumentumot aláírhat;

c) a társaság vagyontárgyainak biztosításához szükséges pénzt megszerezheti;

d) meghatalmazottat nevezhet ki, hogy az meghatározott célokból helyette fizetésképtelenségi szakértői minőségben járjon el.

A bíróság által elrendelt felszámolás során a jelen cikkben ráruházott hatáskörök fizetésképtelenségi szakértő általi gyakorlását a bíróság ellenőrzi, és bármely hitelező vagy hozzájárulást teljesítő a bírósághoz fordulhat e hatáskörök bármelyikének gyakorlásával vagy javasolt gyakorlásával kapcsolatban.

Ha fizetésképtelenség esetén a felszámolást elrendelő végzés meghozatala és a fizetésképtelenség megállapítására irányuló kérelem bírósághoz történő benyújtása közötti átmeneti időszakban a bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt jelöl ki, a társaság tisztségviselőinek hatáskörei is megszűnnek annyiban, amennyiben a bíróság – a kijelölésről szóló végzésben meghatározottaknak megfelelően – a vagyonfelügyelőt bízza meg a társaság vagyonának vagy üzleti tevékenységének kezelésével.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A 386. fejezet 329B. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a helyreállítási (reorganizációs) végzés hatálya alatt a társaság különleges ellenőr irányítása alatt folytatja rendes tevékenységének végzését.

A különleges ellenőr olyan természetes személy, akivel kapcsolatban a bíróság kielégítő módon meggyőződött arról, hogy bizonyított hozzáértéssel és tapasztalattal rendelkezik üzleti vállalkozások irányítása terén, képzett, és hajlandó elfogadni a kinevezést, továbbá kinevezésével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

A különleges ellenőr díjazását a társaság fizeti. A különleges ellenőr kinevezési okiratában a bíróság meghatározza azt a társaság helyreállítását elrendelő végzés kibocsátásától számított legfeljebb tíz munkanapos időszakot, amelyen belül a társaságnak letétbe kell helyeznie a bíróságon egy pénzösszeget, vagy egyéb megfelelő garanciát kell adnia, illetve más olyan megfelelő megállapodásról kell gondoskodnia, amely a bíróság véleménye szerint elegendő a különleges ellenőr díjazásának és a kinevezéséhez kapcsolódó díjak fedezéséhez.

A különleges ellenőr kinevezésekor bármely jogszabály vagy a létesítő okirat és alapszabály szerint a társaságra ruházott jogköröket fel kell függeszteni, hacsak a különleges ellenőr hozzájárulását nem adta e jogkörök gyakorlásához, amely hozzájárulás általánosságban, illetve egy vagy több konkrét ügy vonatkozásában is megadható. Ennek hiányában bármely ilyen jogkör a különleges ellenőrt illeti meg.

Főszabály szerint a különleges ellenőr hatáskörrel rendelkezik az alábbiakra:

a) a társaság összes vagyontárgyát felügyelete vagy ellenőrzése alá vonhatja, és attól kezdődően felel a társaság tevékenységének, üzletének és vagyonának irányításáért, kezeléséért és felügyeletéért.

b) a bíróság tájékoztatását követően visszahívhatja a társaság bármely ügyvezetőjét, és valamely természetes személyt vezetőnek nevezhet ki;

c) személyeket szakmai vagy igazgatási szolgáltatások nyújtásával bízhat meg, és kötelezheti a társaságot azok díjának vagy költségének megfizetésére; valamint

d) összehívhatja a társaság tagjainak vagy hitelezőinek gyűlését.

Ezenfelül a különleges ellenőr a bíróság kifejezett előzetes engedélyével

i. a társaság terhére hat hónapos időtartamot meghaladó kötelezettséget vállalhat;

ii. szükség szerint megszüntetheti a társaság munkavállalóinak munkaviszonyát, hogy biztosítsa a társaság egészének vagy egy részének további életképes működését.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A fentiek szerint a kereskedelmi törvénykönyv csődeljárással foglalkozó címe az irányadó a személyes nevük alatt üzleti tevékenységet folytató kereskedőkre és a társulásokra.

Ami a fizetésképtelenségi szakértőt a csődeljárásban megillető hatásköröket illeti, e fizetésképtelenségi szakértő neve „csődgondnok”, és a „csődgondnok” egy vagy több olyan személy, aki(ke)t a bíróság alkalmasnak tart az e tisztséghez kapcsolódó feladatok megfelelő ellátására akkor is, ha a „csődgondnok” a csődbe ment adós rokona vagy hitelezője.

A tisztségéhez tartozó kötelezettségek elvállalásával a csődgondnok birtokába veszi a csődbe ment adós összes vagyontárgyát, és megszerez a csődbe ment adóst megillető minden jogot. Ezenfelül a csődbe ment adósnak meg kell tennie minden szükséges lépést az adósaival szemben fennálló jogainak megóvása érdekében, és a közhiteles nyilvántartásba be kell jegyeztetnie az adósainak vagyonát terhelő zálogjogokat. Megtett intézkedéseiért a csődgondnok felel a csődbe ment adóssal szemben.

A csődgondnok a csődbe ment adós felé fennálló tartozások kiegyenlítése érdekében köteles pert indítani, azonban a csődbe ment adós hitelezőinek a követelések értéke alapján számított többségének írásban adott beleegyezése és a bíróság engedélye nélkül a csődgondnok jogszerűen nem köthet egyezséget, és nem utalhat jogvitát választott bíróság elé.

A csődöt megállapító határozat meghozatalától számított egy hónapon belül a csődgondnoknak el kell készítenie a csődbe ment adós vagyonleltárát.

Mindegyik hitelező jogosult e jegyzéket megtekinteni, és a hitelező, valamint a csődbe ment adós kötelesek segítséget nyújtani a leltár felvétele során.

A leltárnak olyan hiteles jegyzéket kell tartalmaznia, amelyben szerepel a csődbe ment adós összes vagyontárgyának leírása és értékelése.

A csődgondnok nem idegenítheti el a vagyont a bíróság hozzájárulása nélkül, és a teljes eljárás a nyilvánosság ellenőrzése alatt áll. A csődbe ment adós vagy társulás képviseletében a csődgondnok által végzett bármely értékesítésből származó bevételt jegyzékbe kell venni, és az összes nyugtát és számlát megfelelően dokumentálni kell.

A bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a csődgondnokoktól, a csődbe ment adóstól és a hitelezőktől szükség szerint valamennyi információ esküvel történő megerősítését kérje.

Ami az adós (ebben az esetben a csődbe ment személy vagy a csődbe ment társulás) jogköreit illeti, az adós jogosult ellenőrizni, hogy a csődgondnok a jogszabályokkal összhangban és megfelelően intézi-e a csőddel kapcsolatos ügyeket.

Az adós bejelentheti a bíróságnak, ha a csődgondnok által tett lépések nem állnak összhangban a bírósági végzéssel, vagy ha ügyeit a csődgondnok nem megfelelően kezeli.

A csődbe ment adós könyveibe és irataiba mindenkor betekintés nyerhető, ami azt is jelenti, hogy az adós jogosult a bíróság által kinevezett csődgondnok eljárását megismerni, ellenőrizni és megvizsgálni.

Az adós jogszabály alapján létfenntartásra jogosult, ami azt jelenti, hogy a bíróság az adós részére a saját vagyonából meghatározott összegre vonatkozó előirányzatot engedélyez, amelyet a csődgondnok utal ki számára, és amely a saját és családja létfenntartását biztosítja, hacsak nem vélelmezendő, hogy a csődbe ment adós csalárd módon járt el.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Fizetésképtelenségi és reorganizációs eljárások (társaságok) / csődeljárások (társulások és kereskedők)

A 459. fejezet értelmében valamely szerződésben szereplő pozíciólezárási nettósítási vagy egyéb olyan rendelkezés, amely a kölcsönös hitelek, kölcsönös tartozások vagy egyéb kölcsönös ügyletek vonatkozásában az egyik féltől a másiknak járó összegek beszámítását vagy nettósítását írja elő vagy azzal kapcsolatos, annak feltételeivel összhangban a csőd vagy fizetésképtelenség bekövetkezése előtt vagy azt követően is kikényszeríthető olyan kölcsönös hitelek, kölcsönös tartozások vagy kölcsönös ügyletek tekintetében, amelyek az egyik fél csődje vagy fizetésképtelensége előtt merültek fel a következő felekkel szemben:

a) a szerződés felei,

b) bármely kezes vagy valamelyik szerződő félnek biztosítékot nyújtó személy,

c) bármelyik szerződő fél fizetésképtelenségi szakértője, gondnoka, csődgondnoka, ellenőre, különleges ellenőre vagy más hasonló tisztségviselője, valamint

d) a szerződő felek hitelezői.

A fentiek nem vonatkoznak azokra a pozíciólezárási nettósítási megállapodásokra, amelyek megkötésének időpontjában a másik fél tudta vagy tudnia kellett, hogy fizetésképtelenség miatt a társaság felszámolására és megszüntetésére irányuló kérelem elbírálása van folyamatban, vagy hogy a társaság bármely alkalmazandó jog szerint hivatalos lépéseket tett a fizetésképtelensége miatti felszámolására és megszüntetésére.

A fentiek akkor sem alkalmazandók, ha a fizetésképtelen fél magánszemély (nem kereskedő) vagy társaságnak nem minősülő kereskedelmi társulás (közkereseti társaság vagy betéti társaság), és a másik fél tudott vagy tudnia kellett a fizetésképtelen féllel kapcsolatban az előző bekezdésben említettel azonos jellegű eseményekről.

A valamely szerződésben pozíciólezárási nettósítási rendelkezés végrehajtására adott felhatalmazást vagy megbízást a másik szerződő fél csődjének vagy fizetésképtelenségének megállapítása nem szünteti meg.

Továbbá bármely más nemzeti jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül semmi sem korlátozhatja vagy késleltetheti a beszámításról vagy nettósításról rendelkező vagy azzal kapcsolatos valamely szerződés bármely, egyébként kikényszeríthető rendelkezésének alkalmazását, és bírósági végzés, valamint a bíróság által vagy egyéb módon kibocsátott parancs, meghagyás vagy hasonló rendelkezés, továbbá semmilyen jellegű eljárás arra hatást nem gyakorolhat. A jelen bekezdésben foglaltak sérelme nélkül ugyanakkor semmi nem korlátozhatja az olyan jogszabály alkalmazását, amely a nettósítást vagy a beszámítást egy konkrét esetben kikényszeríthetetlenné tenné csalás vagy más hasonló ok alapján, vagy a nettósítást, illetve beszámítást akkor tenné kikényszeríthetővé, ha az érintett felek közötti szerződés bármely rendelkezése a nettósítást vagy beszámítást csalás vagy más hasonló ok miatt semmissé teszi.

A jog rögzíti, hogy a szerződő felek jogszerűen tehetik meg az alábbiakat:

  • megállapodhatnak bármely olyan rendszerről vagy mechanizmusról, amely lehetővé teszi a felek számára valamely nem pénzügyi jellegű kötelezettség egyenértékű pénzbeli kötelezettségé való átalakítását és e kötelezettségnek beszámítás vagy nettósítás céljából történő értékelését;
  • bármely beszámítás vagy nettósítás esetén alkalmazandó átváltási arányban vagy az átváltási arány megállapítására használt módszerben állapodhatnak meg, ha a beszámítani vagy nettósítani kívánt összegek eltérő pénznemben vannak kifejezve, és megállapíthatják a nettó összeg kifizetésének pénznemét;
  • megállapodhatnak, hogy bármely szerződés alapján teljesített, konkrétan vagy az ügylet, illetve üzlet típusára vagy kategóriájára történő hivatkozással meghatározott ügyletet vagy egyéb üzletet a szerződésben szereplő beszámítási vagy nettósítási rendelkezések alkalmazásában egyetlen ügyletnek vagy üzletnek kell tekinteni, és hogy a feleknek, a fizetésképtelenségi szakértőknek, a gondnoknak, a csődgondnoknak, az ellenőrnek, a különleges ellenőrnek vagy a felek érdekében eljáró egyéb tisztségviselőnek és a bíróságnak minden ilyen ügyletet vagy üzletet egyetlen ügyletnek vagy üzletnek kell tekinteniük.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A 386. fejezet 303. cikke értelmében a kiváltságokat, jelzálogokat vagy egyéb terheket, a vagyon vagy jogok átruházását, illetve azok egyéb elidegenítését, valamint a társaság által vagy terhére a vagyonnal vagy jogokkal kapcsolatban végzett kifizetést, végrehajtást vagy egyéb cselekményt és a társaság felszámolását megelőző hat hónapban a társaság által vállalt minden kötelezettséget a hitelezőivel szembeni csalárd előnyben részesítésnek kell tekinteni attól függetlenül, hogy ezen ügylet ingyenes vagy visszterhes-e, ha értéken aluli ügyletnek minősül, vagy előnyben részesítés esetén. Ilyen esetekben az ügylet (csalárd előnyben részesítés) érvénytelen.

Az értéken aluliság meghatározása a következő:

a) a társaság valamely ügyletet értéken alul köt meg, ha

i. a társaság ajándékoz, vagy egyébként olyan feltételekkel köt meg valamely ügyletet, amelyek alapján a társaságnak nem jár ellenérték, vagy

ii. a társaság visszterhes ügyletet köt olyan értékre, amely pénzben vagy pénzértékben kifejezve jelentősen alatta marad a társaság által nyújtott ellentételezés pénzben kifejezett vagy pénzértékének;

Az előnyben részesítés meghatározása a következő:

b) a társaság valamely személyt előnyben részesít, ha

i. az adott személy a társaság hitelezőinek egyike vagy a társaság tartozásai, illetve egyéb kötelezettségei tekintetében kezes vagy garanciavállaló; valamint

ii. a társaság olyat tesz, vagy olyan cselekmény végzését tűri el, amelynek eredményeként mindkét esetben az adott személy olyan helyzetbe kerül, amely a társaság fizetésképtelenség miatti felszámolása esetén jobb annál a helyzetnél, mint amelyben az adott cselekmény vagy mulasztás hiányában lett volna.

A fentiek alól kivételt képez, ha az a személy, akinek javára az ügyletet megkötötték vagy létrehozták, bizonyítja, hogy nem tudta, és nem is volt oka azt hinni, hogy a társaságot fizetésképtelenség miatt valószínűleg meg fogják szüntetni.

A fentieket leszámítva nincs más olyan rendelkezés, amely a szerződésekre közvetlen hatással van.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Semmilyen ad-hoc jogszabály nem foglalkozik a reorganizációs eljárás szerződésekre gyakorolt hatásával.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedelmi törvénykönyv, pontosabban a 485. cikk alapján megsemmisíthető a vagyontárgyat vagy vállalt kötelezettséget átruházó olyan intézkedés, illetve a csődbe ment adós által jogutódlásról ingyenesen vagy visszterhesen tett olyan lemondás, amely a hitelezők kijátszására irányul.

A társasági törvénnyel ellentétben a kereskedelmi törvénykönyv nem határoz meg a Málta Törvényei 386. fejezetének 303. cikkében szereplőhöz hasonló időkorlátot.

Az ilyen fenti esetekben e cselekmények megsemmisíthetők, ha bebizonyosodik, hogy a csődbe ment adós tudott a csőd megállapítására okot adó körülmények fennállásáról.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Amint a fizetésképtelenségi eljárás kezdetét veszi (a társaságot a bíróság fizetésképtelenség miatt megszünteti), a társasággal vagy vagyonával szemben semmilyen kereset vagy eljárás nem indítható (keresetindítási tilalom), kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által meghatározott feltételekkel történik. A jog nem határozza meg, hogy a bíróság milyen esetekben teszi lehetővé valamely hitelező számára bírósági eljárás kezdeményezését vagy folytatását, de általánosságban véve a főszabály az, hogy a fizetésképtelenségi eljárás során a társaság vagyonát szabályosan, az összes hitelező javát szolgáló módon kell kezelni, és hogy egyes hitelezők a társasággal szemben indított eljárás révén nem juthatnak előnyhöz.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A nemzeti jog a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) eljárások esetében az eljárások felfüggesztéséről rendelkezik. A 386. fejezet 329B. cikkének (4) bekezdése ugyanis rögzíti, hogy a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) kérelem előterjesztését követően – elutasítás hiányában – vagy a társaság helyreállítására irányuló eljárás során

a) minden folyamatban levő vagy új felszámolási kérelmet fel kell függeszteni;

b) a társaság felszámolásáról és ezt követő megszüntetéséről határozat nem hozható vagy hajtható végre;

c) a társasággal szemben fennálló, pénzügyi jellegű követelések és az azokra tekintettel egyébként esetlegesen esedékessé váló kamatok végrehajtása szünetel;

d) a bérlet időtartama alatt a bérbeadó vagy a bérleti díjra jogosult más személy a társaságnak bérbe adott ingatlannal kapcsolatos bérleti szerződést nem szüntetheti meg, ha a társaság nem tartja be az ingatlan bérletének feltételeit, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

e) nem tehető lépés a társaság vagyonát terhelő biztosíték végrehajtására vagy bármely részletvásárlási megállapodás alapján a társaság birtokában levő vagyontárgyak ismételt birtokbavételére, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

f) a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 16. fejezete szerinti megelőzési célú vagy végrehajtási intézkedés vagy parancs nem hozható a társasággal vagy a társaság vagyonával szemben, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett

feltételekkel történik; valamint

g) a társasággal vagy annak vagyonával szemben nem kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedővel vagy a társulással szemben indított csődeljárás során a csődgondnok bíróság általi kinevezését követően a csődbe ment adós személyével és vagyonával szemben valamennyi eljárást a csődbe ment adós vagy csődbe ment társulás helyett – a 13. fejezet 500. cikkével összhangban – kizárólag a csődgondnok(ok) ellen lehet megindítani.

A hitelező jogosult megismerni, megvizsgálni és ellenőrizni, hogy a csődgondnok hogyan kezeli a csődbe ment adós ügyeit, és a bírósághoz fordulhat, ha a csődgondnok(ok) megsérti(k) jogait.

A helyreállítási eljárásokban a bíróság saját belátása szerint ideiglenes végzéssel haladékot adhat a csődbe ment adós/társulás üzleti tevékenységének helyreállítására.

A társaság helyreállítására irányuló eljárástól eltérően azonban a hitelezők továbbra is indíthatnak keresetet a csődbe ment kereskedőt vagy csődbe ment társulást képviselő csődgondnok ellen.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Amint a fizetésképtelenségi eljárás kezdetét veszi (a társaságot a bíróság fizetésképtelenség miatt megszünteti), a társasággal vagy vagyonával szemben semmilyen kereset vagy eljárás nem indítható (nyugvás), kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által meghatározott feltételekkel történik. A jog nem határozza meg, hogy a bíróság milyen esetekben teszi lehetővé valamely hitelező számára bírósági eljárás kezdeményezését vagy folytatását, de általánosságban véve a főszabály az, hogy a fizetésképtelenségi eljárás során a társaság vagyonát szabályosan, az összes hitelező javát szolgáló módon kell kezelni, és hogy egyes hitelezők a társasággal szemben indított eljárás révén nem juthatnak előnyhöz.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A nemzeti jog a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) eljárások esetében az eljárások felfüggesztéséről rendelkezik. A 386. fejezet 329B. cikkének (4) bekezdése ugyanis rögzíti, hogy a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) kérelem előterjesztését követően – elutasítás hiányában – vagy a társaság helyreállítására irányuló eljárás során

a) minden folyamatban levő vagy új felszámolási kérelmet fel kell függeszteni;

b) a társaság felszámolásáról és ezt követő megszüntetéséről határozat nem hozható vagy hajtható végre;

c) a társasággal szemben fennálló, pénzügyi jellegű követelések és az azokra tekintettel egyébként esetlegesen esedékessé váló kamatok végrehajtása szünetel;

d) a bérlet időtartama alatt a bérbeadó vagy a bérleti díjra jogosult más személy a társaságnak bérbe adott ingatlannal kapcsolatos bérleti szerződést nem szüntetheti meg, ha a társaság nem tartja be az ingatlan bérletének feltételeit, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

e) nem tehető lépés a társaság vagyonát terhelő biztosíték végrehajtására vagy bármely részletvásárlási megállapodás alapján a társaság birtokában levő vagyontárgyak ismételt birtokbavételére, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

f) a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 16. fejezete szerinti megelőzési célú vagy végrehajtási intézkedés vagy parancs nem hozható a társasággal vagy a társaság vagyonával szemben, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett

feltételekkel történik; valamint

g) a társasággal vagy annak vagyonával szemben nem kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedelmi törvénykönyvben foglalt nemzeti jog nem rendelkezik az eljárás szüneteléséről. Mindazonáltal a csődgondnok kérheti, hogy az e tárgyban bíróság elé terjesztett kérelmet a csődeljárást lefolytató bíróság tárgyalja, így a bíróság a csőddel kapcsolatos ügyeket a csődbe ment adós jogainak és kötelezettségeinek megóvásával és arról meggyőződve szabályozhatja és kezelheti, hogy a jogosultságok megtárgyalására és elbírálására a hitelező által előterjesztett kérelemmel összhangban kerül sor.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A hitelezők beavatkozhatnak a fizetésképtelenségi eljárásba, ha igazolják, hogy ahhoz jogos érdekük fűződik, és ilyen módon a bíróság előtt folyamatban levő eljárásban előterjesztéseket tehetnek.

A hitelezőket a folyamatban levő eljárásról a fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatja, aki gyűléseket tart, és a hitelezők kifejthetik véleményüket.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A 329B. fejezet 329B. cikke konkrétan rögzíti, hogy a bíróság és a különleges ellenőr is köteles többek között a hitelezők érdekeit legjobban szolgálva eljárni.

A különleges ellenőr a hitelezők gyűlését (gyűléseit) is köteles összehívni; az első hitelezői gyűlésre legkésőbb a kinevezésétől számított egy hónapon belül sort kell keríteni.

E gyűlés(ek) során a különleges ellenőr kinevezi az együttes hitelezői és tagi választmányt, hogy a különleges ellenőrt a társaság üzleti tevékenységének, ügyeinek és vagyonának kezeléséhez és a társaság életképes működésének helyreállításához adott esetben szükséges tanáccsal és támogatással lássa el.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A hitelezők beavatkozhatnak a csődeljárásba, és részt vehetnek abban, ha igazolják, hogy ahhoz jogos érdekük fűződik, és a bíróság előtt folyamatban levő eljárásban előterjesztéseket tehetnek.

A hitelezőket a folyamatban levő eljárásról a csődgondnok tájékoztatja, aki gyűléseket tart, és a hitelezők kifejthetik véleményüket.

A hitelezők szavazhatnak is, és a javaslat szerinti megegyezésről való végső megállapodáshoz az igazolt követeléssel rendelkező hitelezők követeléseinek értéke alapján meghatározott háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A fizetésképtelenségi szakértő a vagyont a társaság vagyontárgyaira vonatkozó legkedvezőbb ajánlat megszerzésével értékesítheti.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A különleges ellenőr nem idegenítheti el a társaság vagyonát a bíróság kifejezett engedélye nélkül vagy a későbbiekben jóváhagyott, a bíróság által tett esetleges módosításokat tartalmazó helyreállítási terv alapján. Minden esetben a bíróság határozza meg vagy hagyja jóvá a társaság eszközeinek elidegenítési módját.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Csődeljárásokban a csődgondnok a társaság vagyontárgyaira vonatkozó legkedvezőbb ajánlat megszerzésével és a bíróság erre vonatkozó engedélyével köteles elidegeníteni a vagyont.

A társulásnak vagy a csődbe ment adósnak a 13. fejezet 498. cikke szerinti helyreállítása során a csődgondnoknak be kell tartania a helyreállítási tervet, azonban a bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra, hogy a csődbe ment adós és a hitelezők érdekét leginkább szolgáló utasításokat adjon.

A hitelező ugyanakkor felléphet a bíróság e jogkörével szemben, ha kellő indokra hivatkozva igazolja, hogy a bíróság fellépése nem szolgálja a hitelezők érdekeit.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Nincs különbség a fizetésképtelenségi eljárás elrendelését követően felmerülő vagy azt megelőzően fennálló követelések között. A fizetésképtelenségi eljárásban ugyanakkor a bíróság – amennyiben a vagyon nem elegendő a kötelezettségek teljesítésére – a saját belátása szerint megfelelőnek tartott sorrendben elrendelheti a felszámolás és megszüntetés során felmerült költségek, díjak és kiadások megfizetését, és a bíróság figyelembe veszi a következő általános prioritási sorrendet:

a) a hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő által a társaság vagyonának megóvása, értékesítése vagy behajtása során szabályosan felszámítható vagy nála felmerült kiadások;

b) a hivatalos gondnok által vagy felhatalmazása alapján eszközölt kiadások vagy kifizetések, ideértve a társaság üzleti tevékenységének folytatása során felmerült vagy eszközölt kiadásokat, illetve kifizetéseket is;

c) adott esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazása;

d) a kérelmező és a kérelemben szereplő minden olyan személy költsége, akinek részére a költségek megtérítését a bíróság engedélyezi;

e) adott esetben a különleges vagyonkezelő díjazása;

f) az ügyek állására vonatkozó jelentések vagy könyvelés elkészítése céljából alkalmazott vagy abban részt venni jogosult személynek járó összeg;

g) az ügyek állására vonatkozó jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre vagy az ilyen jelentés előterjesztésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelem költségeire vonatkozóan a bíróság által végzéssel biztosított költségtérítés;

h) az általa végzett ügykezelés során a fizetésképtelenségi szakértő által teljesített szükséges kifizetések, köztük a felszámoló bizottság tagjainál vagy képviselőinél felmerült és a fizetésképtelenségi szakértő által engedélyezett kiadások;

i) a fizetésképtelenségi szakértő által a társaság javára történő szolgáltatásnyújtás céljából alkalmazott személy díjazása a 386. fejezet rendelkezései által előírt vagy lehetővé tett módon;

j) a hivatalos gondnok és a fizetésképtelenségi szakértő díjazása.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nem alkalmazandó

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Nincs különbség a csődeljárás elrendelését követően felmerülő vagy azt megelőzően fennálló követelések között. A csődeljárásban ugyanakkor a bíróság – amennyiben a vagyon nem elegendő a kötelezettségek teljesítésére – a saját belátása szerint megfelelőnek tartott sorrendben elrendelheti a felszámolás és megszüntetés során felmerült költségek, díjak és kiadások megfizetését, és a bíróság figyelembe veszi a következő általános prioritási sorrendet:

a) a csődgondnok által a társaság vagyonának megóvása, értékesítése vagy behajtása során szabályosan felszámítható vagy nála felmerült kiadások;

b) a csődgondnok által vagy felhatalmazása alapján eszközölt kiadások vagy kifizetések, ideértve a társaság üzleti tevékenységének folytatása során felmerült vagy eszközölt kiadásokat, illetve kifizetéseket is;

c) adott esetben a csődgondnok díjazása;

d) a kérelmező és a kérelemben szereplő minden olyan személy költsége, akinek részére a költségek megtérítését a bíróság engedélyezi;

e) adott esetben a különleges vagyonkezelő és a nyilvántartást vezető díjazása;

f) az ügyek állására vonatkozó jelentések vagy könyvelés elkészítése céljából alkalmazott vagy abban részt venni jogosult személynek járó összeg;

g) az ügyek állására vonatkozó jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre vagy az ilyen jelentés előterjesztésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelem költségeire vonatkozóan a bíróság által végzéssel biztosított költségtérítés;

h) az általa végzett ügykezelés során a csődgondnok által teljesített szükséges kifizetések, köztük adott esetben a bizottság tagjainál vagy képviselőinél felmerült és a csődgondnok által engedélyezett kiadások;

E tételek megfizetését követően a biztosított hitelezőket a követelésük nyilvántartásba vételének időpontja szerint kell kielégíteni, majd őket követően az összes többi hitelező részére a nyilvántartásba vétel időpontja szerint kell kifizetést teljesíteni. Amennyiben a rangsorban hátrébb álló követelések (nem biztosított hitelezők) kielégítésére nem áll rendelkezésre elegendő forrás, e követelések egy sorban kerülnek kielégítésre.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A követeléseket a fizetésképtelenségi szakértő saját belátása szerint fogadja be. A követelések bejelentésének módjára nem vonatkozik konkrét szabály. Itt rá kell mutatni arra, hogy hivatalos gondnok fizetésképtelenségi szakértőként történő kinevezése esetén a követelések bejelentésére az alábbi formanyomtatványt kell alkalmazni:

HIVATALOS GONDNOK

MFSA részére

Notabile Road

Attard, BKR3000

A felszámolt társaság adatai

1

Név és nyilvántartási szám

2

A felszámolás hatálybalépésének dátuma

A hitelező adatai

3

Vezetéknév, keresztnév és nyilvántartási szám

4

Cím

5

E-mail cím

6

Telefon/mobiltelefonszáma

/

A tartozás adatai

7

A követelés teljes összege, beleértve a felszámolás napján esedékes, nem tőkésített kamatot is

8

A felszámolás napján esedékes, nem tőkésített kamat teljes összege

9

A tartozás eredetének leírása, beleértve a releváns időpontokat is

(Szükség esetén csatoljon külön lapokat)

10

A követelést alátámasztó dokumentumokra és/vagy más bizonyítékra vonatkozó adatok (csatoljon hiteles másolatot, és a dokumentumokat folytatólagosan számozza)

(Szükség esetén csatoljon külön lapokat)

A biztosíték adatai (ha van ilyen)

11

Az adott/kapott biztosíték típusának leírása

(Szükség esetén csatoljon külön lapokat)

12

A biztosíték nyújtásának/megszerzésének időpontja(i)

13

A biztosított tartozás összege

A hitelező nyilatkozata

14

Alulírott ezúton kijelentem, hogy a jelen formanyomtatványban közölt adatok a legjobb tudomásom szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és teljes körűek:

A hitelező aláírása

Vezetéknév és keresztnév nagybetűkkel

Személyazonosító igazolvány száma

15

Jogi személy képviseletében történő aláírás esetén töltse ki az alábbiakat:

____________________________________________________ nevében és képviseletében

Nyilvántartási szám _________________________ mint a _____________________________.

A követelések bejelentésének határidejét illetően a 386. fejezet 255. cikke lehetővé teszi, hogy a bíróság meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a hitelezőknek igazolniuk kell a tartozásukat vagy követelésüket, vagy e tartozások igazolása hiányában nem részesülnek az esetleges felosztásból.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Semmilyen ad-hoc jogszabály nem foglalkozik a reorganizációs eljárásoknak a követelések bejelentésére, igazolására és elfogadására gyakorolt hatásával.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Meg kell jegyezni, hogy a máltai jogi szabályozás a fizetésképtelenséggel kapcsolatban nem rögzít határozott hitelezői rangsort, mivel a rangsor nem egy meghatározott jogszabályban, hanem számos jogszabályban szerepel. A követelések rangsorával foglalkozó jogi szabályozás az alábbi:

A 386. fejezet 302. cikke rögzíti, hogy a kötelezettségeinek teljesítésére elegendő vagyonnal nem rendelkező társaság felszámolása során a biztosított és nem biztosított hitelezők jogaira, valamint a követeléseik elsőbbségére és rangsorára a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

A 13. fejezet 535. cikke rögzíti, hogy a zálogjoggal, kiváltsággal vagy jelzáloggal biztosított hitelezők rangsora a mindenkor hatályos jogszabályok szerint alakul.

A 13. fejezet 535. cikke és a 386. fejezet 302. cikke is azt rögzíti, hogy a tartozások rangsorát a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg.

A máltai jogban az egyenrangúsági alapelv közvetve a polgári törvénykönyv 16. fejezetének 1996. cikkében található meg, amely rögzíti, hogy az elsőbbség jogszerű indokát kiváltságok, jelzálogjogok és a vagyonelkülönítés kedvezménye képezik. E rendelkezés azt is rögzíti, hogy a hitelező más személy javára jogszerűen alárendelheti, elhalaszthatja a fizetéshez, végrehajtáshoz, rangsorhoz kapcsolódó, valamint egyéb hasonló fennálló vagy jövőbeni jogait, továbbá azok érvényesítéséről lemondhat, vagy módosíthatja azokat. Az ilyen alárendelésre, elhalasztásra, lemondásra, módosításra vagy hasonló cselekményre megállapodással vagy bármely személy, köztük egy másik hitelező felé megtett egyoldalú nyilatkozattal kerülhet sor attól függetlenül, hogy az adott jog a megállapodás megkötésekor vagy a nyilatkozat megtételekor meghatározott-e vagy még meghatározásra vár.

A rangsorban történő eltérések ezért megállapodással hozhatók létre. Következésképpen kiváltságok, jelzálogjogok és a vagyonelkülönítés kedvezménye hiányában az adósok egyenrangúak.

A fentiek értelmében meg kell vizsgálni az egyes követeléseknek elsőbbséget biztosító különféle jogszabályokat, köztük a hozzáadottérték-adóról szóló törvény 406. fejezetét, a foglalkoztatásról és a vállalati kapcsolatokról szóló törvény 452. fejezetét és a társadalombiztosítási törvény 318. fejezetét.

A héatörvény 62. cikke értelmében:

„A biztos az e törvény alapján valamely jogalany által megfizetendő adó vonatkozásában az adott jogalany gazdasági tevékenységének részét képező eszközök felett speciális kiváltsággal rendelkezik, és a más jogszabályban foglaltak sérelme nélkül a szóban forgó adót az egyéb kiváltsággal érintett tartozást megelőzően kell megfizetni, kivéve az általános kiváltsággal érintett tartozást és a polgári törvénykönyv 2009. cikkének a) vagy b) pontjában említett tartozást.”

A foglalkoztatásról és a vállalati kapcsolatokról szóló törvény 20. cikke értelmében:

„Más jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül a munkáltató által a munkavállalónak fizetendő legfeljebb háromhavi aktuális munkabérre vonatkozó munkavállalói követelés és a munkavállalót megillető fizetett szabadság, valamint a munkavállalót a munkaviszonyának megszüntetésére vagy arra vonatkozó értesítésre tekintettel megillető ellentételezés a munkáltató vagyonát terhelő kiváltságos követelésnek minősül, és azt minden más kiváltságos vagy jelzáloggal biztosított követelést megelőzően kell kiegyenlíteni:

Ennek feltétele, hogy esetenként a kiváltságos követelés maximális összege hat hónapos viszonylatban a követelés érvényesítésekor fizetendő nemzeti minimálbért ne haladja meg.”

A társadalombiztosítási törvény 116. cikkének (3) bekezdése értelmében:

„Bármely más jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül a jelen cikk alapján az ügyvezető által első osztályú vagy másodosztályú hozzájárulás útján fizetendő összegre előterjesztett követelés kiváltságos követelésnek minősül a munkáltató vagyonát terhelő munkavállalói bérekkel egyenrangú első osztályú hozzájárulás esetén és az érintett önfoglalkoztató vagy önálló vállalkozó személy vagyonát terhelő másodosztályú hozzájárulás esetén, és azokat minden más kiváltságos vagy jelzáloggal biztosított követelést (a munkabért kivéve) megelőzően kell kiegyenlíteni.”

Ezenfelül a polgári törvénykönyv 2088–2095. cikke kifejezetten a kiváltságok prioritási sorrendjével foglalkozik. E cikkek rögzítik, hogy a tartozásokat nyilvántartásba vételük sorrendjében kell kiegyenlíteni. Az azonos napon bejegyzett jelzálogjogok egyenrangúak.

A fizetésképtelenségi eljárásban ugyanakkor a bíróság – amennyiben a vagyon nem elegendő a kötelezettségek teljesítésére – a saját belátása szerint megfelelőnek tartott sorrendben elrendelheti (és a legtöbb esetben el is rendeli) a felszámolás és megszüntetés során felmerült költségek, díjak és kiadások megfizetését, és a bíróság figyelembe veszi a következő általános prioritási sorrendet:

a) a hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő által a társaság vagyonának megóvása, értékesítése vagy behajtása során szabályosan felszámítható vagy nála felmerült kiadások;

b) a hivatalos gondnok által vagy felhatalmazása alapján eszközölt kiadások vagy kifizetések, ideértve a társaság üzleti tevékenységének folytatása során felmerült vagy eszközölt kiadásokat, illetve kifizetéseket is;

c) adott esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazása;

d) a kérelmező és a kérelemben szereplő minden olyan személy költsége, akinek részére a költségek megtérítését a bíróság engedélyezi;

e) adott esetben a különleges vagyonkezelő díjazása;

f) az ügyek állására vonatkozó jelentések vagy könyvelés elkészítése céljából alkalmazott vagy abban részt venni jogosult személynek járó összeg;

g) az ügyek állására vonatkozó jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre vagy az ilyen jelentés előterjesztésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelem költségeire vonatkozóan a bíróság által végzéssel biztosított költségtérítés;

h) az általa végzett ügykezelés során a fizetésképtelenségi szakértő által teljesített szükséges kifizetések, köztük a felszámoló bizottság tagjainál vagy képviselőinél felmerült és a fizetésképtelenségi szakértő által engedélyezett kiadások;

i) a fizetésképtelenségi szakértő által a társaság javára történő szolgáltatásnyújtás céljából alkalmazott személy díjazása a 386. fejezet rendelkezései által előírt vagy lehetővé tett módon;

j) a hivatalos gondnok és a fizetésképtelenségi szakértő díjazása.

A fizetésképtelenségi eljárás során a fizetésképtelenségi szakértő a hitelezők rangsorát és a felosztást tartalmazó jelentést készít, amelyet a bíróság elé terjeszt. A hitelezők észrevételeket terjeszthetnek elő, ha nem értenek egyet e jelentés tartalmával, és a bíróság helyesbítést írhat elő. A bíróság adott esetben jóváhagyja az említett rangsort és felosztást, és utasítja a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy gondoskodjon a hitelezők kielégítéséről.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nem alkalmazandó

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Mindenekelőtt a bevételek felosztására elsősorban a kereskedelmi törvénykönyv 531. cikke és a polgári törvénykönyvben foglalt előírások az irányadók; az utóbbi törvénykönyv rögzíti a jogszabály alapján kiváltsággal és a biztosított jelzáloggal rendelkező hitelezők egymás közötti rangsorát. Ezek a jogszabályi rendelkezések vagy közokirat alapján biztosított hitelezők, akik a rangsorban a nyilvántartásba vétel napja szerint foglalnak helyet, és akikre a kereskedelmi törvénykönyv 535. cikke is irányadó.

Ezt követően az egyszerű (nyilvántartásba nem vett) hitelezők egy sorban szerepelnek a követeléseiknek megfelelően.

Valamely jogalany csődjének megállapítása esetén a megállapítást követő tíz napon belül tárgyalást kell tartani, amelyen a követeléseket a bíróság, a nyilvántartást vezető, a csődgondnok, a csődbe ment adós és a hitelezők megvizsgálják, és azokról leltárat készítenek.

Ezen a tárgyaláson a csődbe ment adóst meghallgatják, és a csődbe ment adós javaslatot tesz az egyezség feltételeire. Ezen a tárgyaláson a felek azt tárgyalják meg, hogy az ügyben szükség van-e választmány felállítására, amelynek eredményeként az összes hitelező helyetti fellépés céljára hitelezői választmányt hoznak létre (azok, akik kiváltság, jelzálogjog vagy zálogjog révén nyilvántartásba nem vett hitelezők), és a hitelezők e választmányt 8 napon belül önállóan megtámadhatják.

Egy második tárgyalásra kerül sor, amelyet ismételten az eljáró bíróság folytat le, és amelyen a hitelezői választmány akkor fogadható el, ha az a csődbe ment adós által esedékesként elfogadott összegek háromnegyedét képviseli.

Ezen eljárást és az összes hitelezőt tartalmazó jegyzék megállapítását követően másik tárgyalásra kerül sor, amelyet az eljáró bíróság folytat le a tárgyalás jogszabályoknak megfelelő közzétételét követően.

Ezen a tárgyaláson az összes hitelezőnek elő kell adnia követelését, és ha a csődgondnok bármely hitelezővel szemben fellép, a hitelezőnek bizonyítania kell a követelését a csődgondnok és a hitelezői választmány felé.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A fizetésképtelenségi eljárás során a jelentés és bármely hitelező vagy hozzájárulást teljesítő személy, illetve érdekelt fél által emelt kifogás megvizsgálását követően a bíróság rendelkezik a fizetésképtelenségi szakértőnek a megbízása alóli felmentése iránt azt követően, hogy a társaság teljes vagyonát vagy a körülmények által lehetővé tett részét a fizetésképtelenségi eljárás szükségtelen elhúzása nélkül értékesítette, és az esetleges végső kifizetést a hitelezők között felosztotta, továbbá a hozzájárulást teljesítők egymással szembeni jogait rendezte, és a hozzájárulást teljesítők számára adott esetben végső visszatérítést teljesített, és a társaság költségére benyújtotta a beszámolót, feltéve, hogy a felszámoló betartotta a 386. fejezetben szereplő és az általa adott esetben meghatározott egyéb követelményeket.

Ezt követően a bíróság végzést hoz arról, hogy a társaság nevét a végzés napjával törölni kell a nyilvántartásból. Ezt a végzést közölni kell a cégnyilvántartás vezetőjével, aki intézkedik a név törléséről.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A 329B. cikk (12) bekezdése különböző forgatókönyvekről rendelkezik, amelyek között szerepel a helyreállítási eljárás megszüntetése is az alábbiak szerint:

a) Amennyiben a társaság helyreállítására irányuló eljárás során bármikor a különleges ellenőr az együttes hitelezői és tagi választmánnyal történő egyeztetést követően azt állapítja meg, hogy a szóban forgó eljárás folytatása a társaság számára nem szolgálna hasznos célt, a bíróságnál a részletes és átfogó okokat is tartalmazó kérelemmel kezdeményeznie kell a társaság helyreállítására irányuló eljárás megszüntetését, és a bíróság elrendeli a társaság bíróság által történő felszámolását.

A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban a 386. fejezetben előírt eljárás alkalmazandó.

b) Amennyiben a társaság helyreállítására irányuló eljárás során bármikor a különleges ellenőr az együttes hitelezői és tagi választmánnyal történő egyeztetést követően azt állapítja meg, hogy a társaság helyzete olyan mértékben javult, amely lehetővé teszi a tartozásainak kifizetését, a bíróságnál a részletes és átfogó okokat is tartalmazó kérelemmel kezdeményeznie kell a társaság helyreállítására irányuló eljárást megszüntető végzés kibocsátását. Amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek, az eset körülményei függvényében általa szükségesnek tekintett előírásokat és feltételeket határoz meg.

Ebben az esetben a társaság életképesen folytatja tevékenységét. Az eljárás szünetelése abbamarad, amint a bíróság helyt ad a fent említett kérelemnek.

c) Amennyiben a társaság helyreállítására irányuló eljárás során bármikor a társaság ügyvezetői vagy a legfőbb szerv rendkívüli ülésén részt vevő tagok megállapítják, hogy a társaság helyzete olyan mértékben javult, amely lehetővé teszi a tartozásainak kifizetését, a bírósághoz megfelelően alátámasztó iratokkal és adatokkal együtt kérelmet nyújthatnak be, amelyben megerősítik e megállapításukat, és kérik a bíróságtól a társaság helyreállítására irányuló eljárást megszüntető végzés kibocsátását; a bíróság a különleges ellenőr előzetes meghallgatása nélkül nem hozhat a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító végzést. Amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek, az eset körülményei függvényében általa szükségesnek tekintett előírásokat és feltételeket határoz meg.

Az előző esettel egyezően a társaság életképesen folytatja tevékenységét. Az eljárás szünetelése abbamarad, amint a bíróság helyt ad a fent említett kérelemnek.

d) A különleges ellenőr a kinevezésének lejártakor köteles a bíróságnak olyan jelentést benyújtani, amely tartalmazza részletes és átfogó véleményét és indokait arra vonatkozóan, hogy a társaságnak van-e észszerű esélye egészben vagy részben életképes működést folytatni, és hogy a jövőben a tartozásainak rendszeres törlesztését lehetővé tevő helyzetben lesz-e.

Amennyiben a különleges ellenőr a végső jelentésében arra az álláspontra helyezkedik, hogy a társaság észszerű eséllyel rendelkezik arra, hogy egészben vagy részben életképesen működjön, a jelentéshez pontos és részletes helyreállítási tervet is kell mellékelnie, amely tartalmazza a társaság életképes működéséhez szükséges valamennyi javaslatot és a helyreállítás megvalósításához adott esetben szükséges magyarázatokat, köztük a pénzügyi erőforrásokkal, a munkavállalók megtartásával és a társaság jövőbeni irányításával kapcsolatos javaslatokat. Az említett helyreállítási tervben részletezni kell a hitelezők követelései egésze vagy egy része kifizetésének javasolt módját is, azt, hogy az összes hitelezővel született-e önkéntes egyezség, vagy hogy javasolt-e, hogy a bíróság jóváhagyja az összes hitelező által jóvá nem hagyott egyezséget.

A végső jelentés és a helyreállítási terv kézhezvételét követően a bíróság saját belátása szerint magyarázatot és pontosítást kérhet, amelyet a bíróság utasításának megfelelően szóban vagy írásban kell megadni. Ezt követően a bíróság a javasolt helyreállítási tervet elutasíthatja vagy egészben, illetve részben elfogadhatja és jóváhagyhatja, továbbá kérheti annak módosítását. Amennyiben a bíróság a különleges ellenőr által előterjesztett helyreállítási tervet az általa elrendelt módosításokkal vagy módosítások nélkül jóváhagyja, a helyreállítási terv a jogszabályokban szereplő valamennyi szempontból hatályos és kötelező az érdekelt felekre nézve. Az eljárás szünetelése abbamarad, amint a bíróság jóváhagyja a helyreállítási tervet.

e) Amennyiben a bíróság a társaság helyreállítására irányuló eljárást megszüntető végzést hoz azon az alapon, hogy a társaság nem rendelkezik észszerű eséllyel az életképes működés folytatására, és a jövőben nem lesz a tartozásainak rendszeres törlesztését lehetővé tevő helyzetben, a társaság bíróság általi felszámolását rendeli el.

A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban a 386. fejezetben előírt eljárás alkalmazandó.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A csődeljárás során a jelentés és bármely hitelező vagy hozzájárulást teljesítő személy, illetve érdekelt fél által emelt kifogás megvizsgálását követően a bíróság rendelkezik a csődgondnoknak a megbízása alóli felmentése iránt azt követően, hogy a társaság teljes vagyonát vagy a körülmények által lehetővé tett részét a csődeljárás szükségtelen elhúzása nélkül értékesítette, és az esetleges végső kifizetést a hitelezők között felosztotta, továbbá a hozzájárulást teljesítők egymással szembeni jogait rendezte, és a hozzájárulást teljesítők számára adott esetben végső visszatérítést teljesített, és a társaság költségére benyújtotta a beszámolót, feltéve, hogy a csődgondnok betartotta a 13. fejezetben szereplő és az általa adott esetben meghatározott egyéb követelményeket.

Ezt követően a bíróság végzést hoz arról, hogy a társulás nevét a végzés napjával törölni kell a nyilvántartásból. Ezt a végzést közölni kell a cégnyilvántartás vezetőjével, aki intézkedik a név törléséről.

Természetesen a fentiek a társulásokra vonatkoznak.

Ami a kereskedőket illeti, a kereskedő csődjének megállapítását és a bevételek felosztását követően a csődbe ment adós a nyilvántartást vezetőnek benyújtott kérelemmel kezdeményezheti a bíróság előtti megjelenését, amelynek napjára a bíróság beidézi a csődjében érintett hitelezőket és a csődgondnokot is annak megállapítása érdekében, hogy a kereskedő folytathatja-e a kereskedést.

Amennyiben e kereskedő eljárása nem volt csalárd vagy rosszhiszemű, folytathatja a kereskedést. A kereskedés folytatásának lehetővé tétele azzal a joghatással jár, hogy a csődbe ment adós személye és később szerzett vagyona is mentesül a csőd megállapítását megelőzően vele szemben érvényesíthető valamennyi tartozás alól.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A 386. fejezet 315. cikkének (1) bekezdése értelmében a hitelező kérheti jogainak helyreállítását bármely olyan féllel szemben, aki véleménye szerint a társaság hitelezői vagy más személy hitelezői kijátszásának szándékával, illetve csalárd célból folytatta a társaság üzleti tevékenységét. Ilyen esetekben a kérelem bírósághoz történő benyújtását követően – a bíróság rendelkezése szerint a társaság valamennyi tartozásáért való felelősség és a társaság egyéb kötelezettségeinek sérelme nélkül – a bíróság megállapíthatja a személyes felelősségét bármely olyan személynek, aki köztudottan részt vett az üzleti tevékenység fent említett módon történő folytatásában.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nincs olyan ad-hoc jogszabály, amely a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogokkal foglalkozna.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A társulás vagy kereskedő csődeljárásának megszűnését követően a hitelezők nem rendelkeznek jogokkal, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy a kereskedő vagy a társulás rosszhiszeműen vagy csalárd módon járt el a hitelezőkkel szemben.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A bíróság utasításának megfelelően a költségeket a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet előterjesztő személy vagy a társaság viseli.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) eljárásban a társaság viseli az eljárás költségeit.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A költségeket és kiadásokat a kérelmet előterjesztő személy vagy a csődbe ment személy viseli

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A 386. fejezet 303. cikke értelmében a kiváltságokat, jelzálogokat vagy egyéb terheket, a vagyon vagy jogok átruházását, illetve azok egyéb elidegenítését, valamint a társaság által vagy terhére a vagyonnal vagy jogokkal kapcsolatban végzett kifizetést, végrehajtást vagy egyéb cselekményt és a társaság felszámolását megelőző hat hónapban a társaság által vállalt minden kötelezettséget a hitelezőivel szembeni csalárd előnyben részesítésnek kell tekinteni attól függetlenül, hogy ezen ügylet ingyenes vagy visszterhes-e, ha értéken aluli ügyletnek minősül, vagy előnyben részesítés esetén. Ilyen esetekben az ügylet (csalárd előnyben részesítés) érvénytelen.

Az értéken aluliság meghatározása a következő:

a) a társaság valamely ügyletet értéken alul köt meg, ha

i. a társaság ajándékoz, vagy egyébként olyan feltételekkel köt meg valamely ügyletet, amelyek alapján a társaságnak nem jár ellenérték, vagy

ii. a társaság visszterhes ügyletet köt olyan értékre, amely pénzben vagy pénzértékben kifejezve jelentősen alatta marad a társaság által nyújtott ellentételezés pénzben kifejezett vagy pénzértékének;

Az előnyben részesítés meghatározása a következő:

b) a társaság valamely személyt előnyben részesít, ha

i. az adott személy a társaság hitelezőinek egyike vagy a társaság tartozásai, illetve egyéb kötelezettségei tekintetében kezes vagy garanciavállaló; valamint

ii. a társaság olyat tesz, vagy olyan cselekmény végzését tűri el, amelynek eredményeként mindkét esetben az adott személy olyan helyzetbe kerül, amely a társaság fizetésképtelenség miatti felszámolása esetén jobb annál a helyzetnél, mint amelyben az adott cselekmény vagy mulasztás hiányában lett volna.

A fentiek alól kivételt képez, ha az a személy – akinek javára az ügyletet megkötötték vagy létrehozták – bizonyítja, hogy nem tudta és nem is volt oka azt hinni, hogy a társaságot fizetésképtelenség miatt valószínűleg meg fogják szüntetni.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nincs olyan ad-hoc jogszabály, amely a reorganizációs eljárásban (a társaság helyreállítása során) a hitelezők összességének hátrányt okozó jogcselekmények semmisségére, megtámadhatóságára és hatálytalanságára vonatkozó szabályokat írna elő.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Nincs olyan ad-hoc jogszabály, amely a csőd- és helyreállítási eljárásban a hitelezők összességének hátrányt okozó jogcselekmények semmisségére, megtámadhatóságára és hatálytalanságára vonatkozó szabályokat írna elő.

Utolsó frissítés: 15/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Lengyelország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Lengyelországban a csődeljárásról (átdolgozás) szóló, 2015. május 20-i, (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett csődeljárást két törvény szabályozza:

  • a 2003. február 28-i törvény - a csődtörvény (Prawo upadłościowe, Jogi Közlöny (Dziennik Ustaw) 2016., 2171. szám), a továbbiakban: „csődtörvény”.
  • a 2015. május 15-i törvény - a szerkezetátalakítási törvény (Prawo restrukturyzacyjne, Jogi Közlöny 2016., 1574. szám), a továbbiakban: „szerkezetátalakítási törvény”.

A csődtörvény rendelkezései szabályozzák a fizetésképtelenséghez kapcsolódó felszámolási eljárást, azaz a „csődöt” (upadłość). A szerkezetátalakítási törvény szabályozza a fizetésképtelenség kockázatához kapcsolódó szerkezetátalakítási eljárásokat, azaz a „csődegyezség jóváhagyása iránti eljárást” (postępowanie o zatwierdzenie układu, 210-226. cikk), a „csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárást” (przyspieszone postępowanie układowe, 227-264. cikk), a „csődegyezség megkötése iránti eljárást” (postępowanie układowe, 267-282. cikk) és a „szanálási eljárást” (postępowanie sanacyjne, 283-323. cikk).

A csődeljárás célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítse a hitelezők igényeit, és, amennyiben ésszerűen lehetséges, az adós vállalkozását életben tartsa. Ezen eljárások kizárólag kérelemre indulnak, és két szakaszból állnak: a csődbejelentés iránti eljárásból és a csődbejelentést követő eljárásból.

Az csődegyezség jóváhagyása iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a bíróság bevonása nélkül a hitelezők szavazatainak összegyűjtése révén kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor indítható, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását és egyszerűsített módon történő jóváhagyását követően kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A szanálási eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy (az adós vállalkozásának újraszervezésére irányuló) korrekciós intézkedéseket tegyen, és a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően egyezséget kössön. A korrekciós intézkedések jogi és gyakorlati intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja az adós gazdasági helyzetének javítása, és kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó képességének helyreállítása, miközben védi az adóst a végrehajtással szemben.

A csődeljárás vállalkozókkal szemben indítható meg. A lengyel polgári törvénykönyv (kodeks cywilny) 431. cikke szerint a vállalkozó gazdasági vagy szakmai tevékenységet saját nevében folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység, amely törvénynél fogva jogképességgel rendelkezik.

Csődeljárás iránti kérelmet az adós, illetve valamely személyes hitelezője nyújthat be.

Csődeljárás az alábbi személyekkel szemben is indítható:

  1. gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságokkal és részvénytársaságokkal szemben;
  2. a közkereseti társaság egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjaival szemben a közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében a teljes vagyonuk tekintetében;
  3. szakmai személyegyesítő társaság tagjaival szemben.

Csődeljárás indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyekkel szemben is (csődtörvény 4911. cikke és azt követő rendelkezései). Ilyen eljárás lefolytatására kizárólag az adós kérelmére kerül sor, kivéve, ha az adós korábban vállalkozó volt, amely esetben a csődeljárás iránti kérelmet a vállalkozó vonatkozó nyilvántartásból való törlésétől számított egy éven belül hitelező is benyújthatja.

Szerkezetátalakítási eljárás

  1. a polgári törvénykönyv 431. cikke értelmében vett vállalkozó;
  2. gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságok (spółka z ograniczoną odpowiedzialnością) és részvénytársaságok (spółka akcyjna);
  3. közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a teljes vagyonuk tekintetében, a közkereseti társaság (osobowa spółka handlowa) egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjai;
  4. szakmai személyegyesítő társaság (spółka partnerska) tagjai vonatkozásában indítható.

Szerkezetátalakítási eljárás nem indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek vonatkozásában. A szerkezetátalakítási eljárás lefolytatására – a szanálási eljárás kivételével, amely az adós fizetésképtelensége esetében a hitelező kérelmére is megindítható – kizárólag az adós kérelmére kerül sor.

A csődegyezség jóváhagyása iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a bíróság bevonása nélkül a hitelezők szavazatainak összegyűjtése révén kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását, és egyszerűsített módon történő jóváhagyását követően egyezséget kössön. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően egyezséget kössön. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A szanálási eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy (az adós vállalkozásának átszervezésére irányuló) korrekciós intézkedéseket tegyen, és a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően egyezséget kössön. A korrekciós intézkedések jogi és gyakorlati intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja az adós gazdasági helyzetének javítása, és a kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó képességének helyreállítása, miközben védi az adóst a végrehajtással szemben.

A csődeljárás vállalkozókkal szemben indítható meg. A polgári törvénykönyv 431. cikke szerint a vállalkozó gazdasági vagy szakmai tevékenységet saját nevében folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység, amely törvénynél fogva jogképességgel rendelkezik.

Ezen felül csődeljárás indítható:

  1. a gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságokkal és részvénytársaságokkal szemben;
  2. a közkereseti társaság egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjaival szemben a közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében a teljes vagyonuk tekintetében;
  3. a szakmai személyegyesítő társaság tagjaival szemben is.

Csőd bejelentése iránti eljárás indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyekkel szemben is (csődtörvény 4911. cikke és azt követő rendelkezései).

Szerkezetátalakítási eljárás

  1. Az 1964. április 23-i törvény - a polgári törvénykönyv (kodeks cywilny, Jogi Közlöny 2016., 380. és 585. tétel) a továbbiakban: „polgári törvénykönyv”szerinti vállalkozók;
  2. gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságok (spółka z ograniczoną odpowiedzialnością) és részvénytársaságok (spółka akcyjna);
  3. a közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a teljes vagyonuk tekintetében, a közkereseti társaság (osobowa spółka handlowa) egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjai;
  4. a szakmai személyegyesítő társaság (spółka partnerska) tagjai vonatkozásában indítható.

Szerkezetátalakítási eljárás nem indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek vonatkozásában. A szerkezetátalakítási eljárás lefolytatására – a szanálási eljárás kivételével, amely az adós fizetésképtelensége esetében a hitelező kérelmére is megindítható – kizárólag az adós kérelmére kerül sor.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A csődeljárás a fizetésképtelenné vált adóssal szemben indítható meg (csődtörvény 10. cikke).

Az adós akkor válik fizetésképtelenné, ha pénzügyi kötelezettségeit azok esedékességekor nem tudja teljesíteni. Az adós abban az esetben nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, ha azok több mint három hónapja váltak esedékessé. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de külön jogszabály által jogképességgel felruházott szervezeti egység adós abban az esetben fizetésképtelen, ha pénzügyi kötelezettségei meghaladják vagyonának értékét, és e helyzet több mint 24 hónapon keresztül áll fenn. A bíróság elutasíthatja a csődeljárás iránti kérelmet, ha nincs rövid távú kockázata annak, hogy az adós nem fogja tudni teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit azok esedékességekor.

A szanálási eljárás fizetésképtelen adós vagy olyan adós vonatkozásában indítható, akit a fizetésképtelenség veszélye fenyeget. A fizetésképtelen adós olyan adós, aki a csődtörvény 10. és 11. cikke értelmében fizetésképtelennek minősül. A fizetésképtelenség veszélye által fenyegetett adós olyan adós, akinek a gazdasági helyzete arra enged következtetni, hogy rövid távon fizetésképtelenné válhat.

A bíróság elutasítja a szanálási eljárás megindítását, ha az a hitelezők számára hátrányos lenne.

Ezen felül a szerkezetátalakítási törvény az egyes szanálási eljárások megindítása tekintetében egyedi feltételeket határoz meg.

Az egyezség jóváhagyása iránti eljárás és a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti eljárás és a szanálási eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki. Ezen felül a bíróság elutasítja az ilyen eljárás megindítását, ha nincs prima facie bizonyíték arra, hogy az adós fedezni tudja majd az eljárás költségeit, és eleget tud tenni az eljárás megindítását követően folyamatosan keletkező kötelezettségeknek.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a csődvagyon részét képezik a csőd bejelentésének napján a csődbe ment fél tulajdonát képező eszközök, valamint az e fél által a csődeljárás során szerzett eszközök (csődtörvény 62. cikke). Az e szabály alóli kivételeket a csődtörvény 63-67a. cikke tartalmazza.

Nem képezik a csődvagyon részét az 1964. november 17-i törvény - polgári perrendtartás (Jogi Közlöny 2016., 1822., 1823., 1860. és 1948. tétel) alapján a végrehajtás alól kivont vagyontárgyak, a csődbe ment fél munkájáért járó díjazás letiltással nem érintett része, a zálogjog vagy jelzálogjog végrehajtása révén szerzett összeg azon része, amely kezelési szerződés alapján más hitelezőket illet meg, ha a csődbe ment fél a zálogjog vagy jelzálogjog kezelője volt.

Ezen kívül a hitelezői gyűlés határozata a csődbe ment fél más vagyontárgyait is kizárhatja a csődvagyonból.

Nem képezik a csődvagyon részét a csődbe ment fél munkavállalóinak és azok családjának megsegítésére szánt, a vállalati szociális juttatási alapra vonatkozó rendelkezések alapján létrehozott vállalati szociális juttatási alap külön számláján készpénzben tartott eszközök, valamint az e számlára a csődbejelentést követően befizetett összegek sem, beleértve a lakáscélú hitelek törlesztését, az alapban tartott készpénz tekintetében összegyűlt banki kamatok és az ezen alap által finanszírozott és a csődbe ment fél által szervezett szociális szolgáltatásokat és juttatásokat igénybe vevő személyektől beszedett díjak kifizetését.

A szerkezetátalakítási eljárásban a csődegyezség alapjául szolgáló vagyon magában foglalja a vállalkozás működéséhez használt eszközöket, és az adós tulajdonában lévő vagyontárgyakat (szerkezetátalakítási törvény 240., 273. és 294. cikk).

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A csődeljárásban (az adós vagyontárgyainak pénzzé tételére irányuló eljárás) az adóst megfosztják a vagyontárgyai feletti rendelkezés jogától. A vagyontárgyak (csődvagyon) kezelését a csődgondnok (syndyk) veszi át. A csődgondnok az adós vállalkozásának működésével kapcsolatos feladatok elvégzését – a társaság működtetését, a bevallási kötelezettségek teljesítését stb. – is átveszi.

Az adós a csődeljárásban továbbra is részt vesz, és vitathatja a bíróság által meghozott egyes határozatokat, mint például a vagyontárgyak csődvagyonból való kizárására és a csődgondnok díjazására vonatkozó határozatokat.

A szerkezetátalakítási eljárásban az adós és a fizetésképtelenségi szakértő jogosultságai az eljárás típusától függően eltérnek.

A csődegyezség jóváhagyása iránti eljárásban az egyezséget jóváhagyó határozat meghozatalának napja és e határozat jogerőre emelkedése közötti időszak kivételével az adós az összes tevékenységet elvégezheti. Az erre az időszakra vonatkozó szabályok azonosak a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás szabályaival, azaz az adós napi igazgatási feladatokat láthat el. A napi igazgatási feladatoktól eltérő tevékenységekhez az egyezség felügyelőjének hozzájárulása szükséges.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban és a csődegyezség megkötése iránti eljárásban az adós napi igazgatási feladatok láthat el; a napi igazgatási feladatoktól eltérő tevékenységekhez azonban a bírósági felügyelő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha ahhoz a hitelezői választmánynak kell hozzájárulnia.

A szanálási eljárásban az adóst megfosztják az irányítás jogától, és a tevékenységeket a fizetésképtelenségi szakértő végzi el, kivéve, ha azokhoz a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A csődeljárásban a csődbe ment fél követelései beszámíthatók a hitelező követeléseivel szemben, amennyiben mindkét fél követelése fennállt a csődbejelentés napján, még ha valamelyik követelés nem is volt esedékes (csődtörvény 93. cikke).

Beszámítás nem fogadható el, ha a csődbe ment fél hitelezője a követelést a csőd bejelentését követően engedményezés vagy átruházás útján szerezte meg, vagy azt a csőd bejelentését megelőző 12 hónapban annak tudatában szerezte meg, hogy fennállnak a csőd bejelentéseinek okai, kivéve, ha a követelés megszerzése olyan adósság rendezéséhez kapcsolódott, amelyért a követelést megszerző fél felelt (függetlenül attól, hogy az személyes felelősség vagy meghatározott vagyontárgy által biztosított felelősség volt-e). (csődtörvény 94. cikke)

A beszámítás nem fogadható el, ha a hitelező a csőd bejelentésének napját követően a csődbe ment fél adósa lett (csődtörvény 95. cikke).

Az a hitelező, aki a beszámítás jogával kíván élni, köteles az erre vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb a követelés benyújtásának napján előterjeszteni (csődtörvény 96. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a kölcsönös követelések beszámításának általános szabályaira a következő korlátozások vonatkoznak:

  • a hitelező a szerkezetátalakítási eljárás megindításának napját követően az adós adósa lett;
  • a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően a szerkezetátalakítási eljárás hatálya alá tartozó adós adósa a szerkezetátalakítási eljárás megindításának napját megelőzően keletkezett követelés engedményezés vagy átruházás révén történő megszerzése révén az adós hitelezője lett.

Kölcsönös követelések akkor számíthatók be, ha a követelés megszerzésére olyan tartozás visszafizetése eredményeképp került sor, amelyért a követelést megszerző fél felelős volt (személyes felelősség vagy meghatározott vagyontárgyon által biztosított felelősség), és ha a követelést megszerző fél a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőzően vált a tartozás kötelezettjévé.

Az a hitelező, aki a szerkezetátalakítási eljárásban beszámítással kíván élni, köteles az erre vonatkozó nyilatkozatot az adósnak, vagy, ha az adóst megfosztották az irányítás jogától, a fizetésképtelenségi szakértőnek legkésőbb a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követő 30 napon belül átadni, vagy, ha a beszámítás később válik lehetővé, legkésőbb a beszámítás lehetővé válásától számított 30 napon belül. A nyilatkozat akkor is érvényes, ha azt a bírósági felügyelőhöz nyújtják be (szerkezetátalakítási törvény 253., 273. és 297. cikke).

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A csődbejelentésnek a csődbe ment fél kötelezettségeire gyakorolt hatásaira vonatkozó különös rendelkezések a csődtörvény 83-118. cikkében, a csődbe ment fél által megszerzett örökségre gyakorolt hatásaira vonatkozó különös rendelkezések a csődtörvény 119-123. cikkében, és a csődbe ment fél házassági vagyonjogi rendszerére gyakorolt hatásaira vonatkozó különös rendelkezések a csődtörvény 124-126. cikkében találhatók.

A csődtörvény 81-82. cikke megtiltja a csődvagyon részét képező vagyontárgyak zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal és jelzálogjoggal való megterhelését.

Annak a szerződésnek a csődeljárás céljának elérését lehetetlenné tévő vagy megakadályozó rendelkezései, amelyben a csődbe ment személy szerződő fél, érvénytelenek a csődvagyon tekintetében. Tulajdont, követelést vagy más jogot átruházó, és valamely követelés biztosítása érdekében megkötött szerződés érvényes a csődvagyon tekintetében, ha e szerződést meghatározott napon, írásban kötötték meg, kivéve, ha e szerződés pénzügyi biztosíték alapításáról rendelkezik (csődtörvény 84. cikke).

A 85. és a 85a. cikk részletes szabályokat tartalmaz a forward/future pénzügyi műveletekre vonatkozó keretszerződések vagy biztosítékok visszavásárlási szerződések alapján történő adásvétele tekintetében.

A csődbe ment fél még nem esedékes pénzügyi kötelezettségei a csőd bejelentésének napján esedékessé válnak. A csőd bejelentésének napján a nem pénzügyi kötelezettségek pénzügyi kötelezettségekké válnak, és azokat ezen a napon meg kell fizetni, még ha az azok teljesítésére fennálló határidő nem is járt le (csődtörvény 91. cikke).

A csődbe ment fél által benyújtott ajánlat elfogadása alapján kötött szerződésből eredő követelést a hitelező csődeljárásban kizárólag akkor érvényesítheti, ha az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot a csődbejelentést megelőzően adta át a csődbe ment félnek.

Ha a csőd bejelentésének napján a visszterhes szerződésből eredő kötelezettségeket részben vagy egészben nem teljesítették, a csődgondnok a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró (sędzia komisarz) hozzájárulásával teljesítheti a csődbe ment fél kötelezettségeit, és felszólíthatja a másik felet a kölcsönös kötelezettség teljesítésére, vagy a szerződéstől a csődbejelentés napjával kezdődő hatállyal elállhat. Ha a csőd bejelentésének napján a csődbe ment fél visszterhes szerződéstől eltérő szerződésben szerződő fél, a csődgondnok törvény eltérő rendelkezésének hiányában elállhat az ilyen szerződéstől.

A másik fél meghatározott napon benyújtott kérelmére a csődgondnok három hónapon belül nyilatkozik arról, hogy eláll-e a szerződéstől vagy annak teljesítését követeli-e. Amennyiben a csődgondnok a fenti határidőn belül elmulasztja e nyilatkozat benyújtását, az a szerződéstől való elállásnak minősül.

A másik fél, aki kötelezettségét korábban köteles teljesíteni, felfüggesztheti kötelezettsége teljesítését mindaddig, amíg a kölcsönös kötelezettséget nem teljesítették vagy nem látták el biztosítékkal. A másik fél nem jogosult erre, amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában tudott vagy tudnia kellett volna a csőd bejelentésére okot adó eseményekről (csődtörvény 98. cikke).

Ha a csődgondnok eláll a szerződéstől, a másik fél jogosult a teljesített kötelezettség visszatérítésére, még ha az a csődvagyon részét is képezi. A csődeljárásban a fél a követeléseknek a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró részére történő benyújtásával kérheti a teljesített kötelezettség és az elszenvedett veszteségek megtérítését (csődtörvény 99. cikke).

Az eladó követelheti a csődbe ment félnek ellenérték nélkül átadott ingóság - beleértve a biztosítékok - visszaadását, ha a csődbe ment fél vagy az általa az ingósággal való rendelkezésre felhatalmazott személy ezt az ingóságot nem a csőd bejelentése előtt szerezte meg. A bizományos, aki a csődbe ment félnek megküldte az ingóságot, szintén jogosult annak visszatérítésére. Az eladó vagy a bizományos, akinek a részére az ingóságot visszaadták, megtéríti a felmerült és a felmerülő költségeket, és visszafizeti az előlegeket. A csődgondnok ugyanakkor visszaadhatja az ingóságot, ha megfizeti vagy biztosítja a csődbe ment fél által fizetendő árat és a költségeket. A csődgondnok a visszaadásra irányuló kérelemtől számított egy hónapon belül jogosult erre (csődtörvény 100. cikke).

A csődbe ment fél által kötött azon megbízási vagy bizományi szerződések, amelyekben a csődbe ment fél a megbízó, valamint a csődbe ment fél által kötött biztosíték-kezelési megállapodások a csőd bejelentésével megszűnnek. A másik fél a csőd bejelentésének napjával elállhat a csődbe ment fél által kötött azon megbízási vagy bizományi szerződésektől, amelyekben a csődbe ment fél a megbízott vagy a bizományos (csődtörvény 102. cikke).

Az ügynöki szerződés megszűnik azon a napon, amelyen a felek bármelyike csődöt jelent. A megbízó fél csődje esetében az ügynök a csődeljárásban követelheti a szerződés megszűnte miatt általa elszenvedett veszteségek megtérítését (csődtörvény 103. cikke).

Ha a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő csődöt jelent be, a haszonkölcsön szerződés - ha a tárgyát már kölcsönbe adták - bármely fél kérésére megszüntethető. A szerződés megszűnik, ha annak tárgyát még nem adták haszonbérbe (csődtörvény 104. cikke).

Ha a kölcsönszerződésben részes bármely fél csődöt jelent be, a kölcsönszerződés megszűnik, amennyiben a kölcsön tárgyát még nem adták kölcsönbe (csődtörvény 105. cikke).

Az ingatlanra vonatkozó bérleti vagy haszonbérleti szerződés köti a feleket, ha a szerződés tárgyát a bérlő vagy a haszonbérbevevő rendelkezésére bocsátották (csődtörvény 106-108. cikke). A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró által hozott határozatnak megfelelően a csődgondnok három hónapos felmondási idővel felmondja a csődbe ment fél által kötött bérleti vagy haszonbérleti szerződést, még ha e szerződés csődbe ment fél általi felmondása nem is lett volna lehetséges (csődtörvény 109-110. cikke).

A hitelszerződés a csőd bejelentésének időpontjában megszűnik, ha a hitelező ezen időpontig még nem bocsátotta a pénzeszközöket a csődbe ment fél rendelkezésére (csődtörvény 111. cikke).

A csődbejelentés nem érinti a csődbe ment fél bankszámla szerződését, értékpapír-számla szerződését vagy gyűjtőszámla szerződését (csődtörvény 112. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban - megindításának napjától a befejezésének napjáig vagy az eljárást megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjáig - az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő nem jogosult a jogszabályoknál fogva az egyezséggel érintett követelésekből eredő kötelezettségek teljesítésére.

Azon jogviszony módosítását vagy megszüntetését szabályozó szerződéses rendelkezések, amelyben az adós részes fél, semmisek, ha a szerkezetátalakítási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet benyújtották, vagy az ilyen eljárást megindították.

Annak a szerződésnek a szerkezetátalakítási eljárás céljának elérését lehetetlenné tévő vagy megakadályozó rendelkezései, amelyben az adós szerződő fél, érvénytelenek a csődegyezség alapjául szolgáló vagyon tekintetében.

A szerkezetátalakítási törvény 250. cikke részletes szabályokat tartalmaz a forward/future pénzügyi műveletekre vonatkozó keretszerződések, vagy a biztosítékok visszavásárlási szerződések alapján történő adásvétele tekintetében.

A szerkezetátalakítási eljárás megindításának napjától a befejezésének napjáig vagy az eljárás megszüntetésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének napjáig a bérbeadó nem jogosult a hitelezői választmány hozzájárulása nélkül annak a területnek vagy ingatlannak a bérleti vagy haszonbérleti szerződését felmondani, ahol az adós vállalkozása működik.

A bérleti és haszonbérleti szerződés tekintetében fentiekben említett szabályok értelemszerűen a hitelszerződésekre is vonatkoznak a hitelfelvevő részére az eljárás megindításának kezdete előtt rendelkezésre bocsátott pénzeszközök tekintetében, vonatkoznak továbbá a bérletre, vagyonbiztosításra, bankszámla-szerződésekre, garanciaszerződésekre, az adós részére biztosított engedélyekre vonatkozó szerződésekre és a szerkezetátalakítási eljárás megindításának napja előtt kibocsátott garanciákra és hitellevelekre (szerkezetátalakítási törvény 256., 273. és 297. cikke).

A szanálási eljárásban a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hozzájárulásával elállhat a szanálási eljárás megindításának napját megelőzően részben vagy egészben nem teljesített visszterhes szerződéstől, ha az e szerződésben részes másik fél szolgáltatása nem osztható. Ha a szerződésben részes másik fél szolgáltatása osztható, e rendelkezés értelemszerűen annyiban alkalmazandó, amennyiben a szerződést a másik félnek a szanálási eljárás megindítását követően teljesítenie kellett. Ha a fizetésképtelenségi szakértő eláll a szerződéstől, a másik fél visszakövetelheti a szanálási eljárás megindítását követően és az elállási nyilatkozat kézhezvételét megelőzően nyújtott szolgáltatást, ha ez a szolgáltatás az adós vagyonának részét képezi. Ha ez lehetséges, a másik fél csak a szolgáltatás és a felmerült veszteségek megtérítését követelheti. E követelések nem képezhetik az egyezség tárgyát (szerkezetátalakítási törvény 298. cikke).

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a bíróság az adós, az ideiglenes felügyelő vagy a csődeljárás iránti kérelmet benyújtó hitelező kérelmére felfüggesztheti a végrehajtási eljárást és megszüntetheti a bankszámla letiltását, ha az a csődeljárás céljának elérése érdekében szükséges (csődtörvény 39. cikke).

A csőd bejelentését követően a csődvagyon részét képező eszközökre vonatkozó, a csődbejelentést megelőzően megindított végrehajtási eljárást a törvény erejénél fogva a csőd bejelentésének napjával fel kell függeszteni. Az eljárást a a csődbejelentésről hozott határozat jogerőre emelkedésekor a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni (csődtörvény 146. cikke).

A csődbejelentést követően a csődvagyont érintő bírósági, közigazgatási és közigazgatási bírósági eljárás kizárólag a csődgondnok által vagy ellen indítható és folytatható le. A bejelentés tárgyát képező követelés tekintetében a hitelező nem jogosult eljárást indítani (csődtörvény 144. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a jogszabályok alapján az egyezség tárgyát képező követelésre vonatkozó, a szerkezetátalakítási eljárás megindítása előtt megindított végrehajtási eljárást a törvény erejénél fogva ezen eljárás megindításának napjával fel kell függeszteni. (szerkezetátalakítási törvény 259. és 278. cikke). A szanálási eljárásban a felfüggesztés az adós szanálás hatálya alá tartozó vagyonba tartozó vagyontárgyait érintő valamennyi végrehajtási eljárásra vonatkozik (szerkezetátalakítási törvény 312. cikke).

A csődegyezséget jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésének napjával az adóssal szemben az egyezség tárgyát képező követelések kielégítése érdekében folytatott ideiglenes intézkedés iránti eljárás és végrehajtási eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik. Az egyezség tárgyát nem képező követelések kielégítése érdekében folytatott és felfüggesztett ideiglenes intézkedés iránti eljárás és végrehajtási eljárás a hitelező kérelmére folytatható (szerkezetátalakítási törvény 170. cikke).

A csődegyezség megkötése iránti eljárás, a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás vagy a szanálási eljárás megindítása nem akadályozza meg a hitelezőt abban, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelések érvényesítése érdekében bírósági, közigazgatási vagy közigazgatási bírósági eljárást vagy választottbírósági eljárást indítson (szerkezetátalakítási törvény 257., 276. és 310. cikke).

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A csődbejelentést követően a bíróság hivatalból felfüggeszti az eljárást, ha az a csődvagyonra vonatkozik, azaz ha annak kimenetele érintheti a csődvagyont (a csődvagyon részét képező tárgyra vonatkozik), a csődbejelentésre sor került, és a csőd bejelentése iránti eljárásban kötelező vagyonfelügyelőt jelöltek ki (polgári perrendtartás [kodeks postępowania cywilnego] 174. cikke 1. §-ának 4. és 5. pontja). A bíróság felszólítja a csődgondnokot vagy a kötelező vagyonfelügyelőt, hogy vegyen részt az eljárásban (polgári perrendtartás 174. cikkének 3. §-a). Ha a csődbe ment fél (adós) a felperes, a bíróság a csődgondnok (kötelező vagyonfelügyelő) kijelölését követően hivatalból folytatja a felfüggesztett eljárást (polgári perrendtartás 180. cikke 1. §-ának 5. pontja).

A csődgondnok ellen csak abban az esetben indítható eljárás, ha a csődeljárásban a perrendtartásban meghatározott lehetőségek kimerítését követően a követelést nem vették fel a követelések jegyzékébe. (csődtörvény 145. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a folyamatban lévő (az eljárás megindításának időpontjában függőben lévő) bírósági eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás az egyezség (szanálás) hatálya alá tartozó vagyont érinti, és a fizetésképtelenségi szakértőt a szerkezetátalakítási eljárásban kijelölték, vagy ha a szanálási eljárás megindítása érdekében ideiglenes vagyonfelügyelőt jelöltek ki az eljárásban, és az eljárás biztosíték által fedezett vagyontárgyakra vonatkozik (polgári perrendtartás 174. cikke 1. §-ának 4. és 5. pontja). A bíróság felszólítja az ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy vegyen részt az eljárásban (polgári perrendtartás 174. cikkének 3. §-a).

Az ilyen ügyekben a követelés elismerése, a követelésről való lemondás, az egyezség vagy az ügy szempontjából fontos tények adós általi elismerése - amennyiben arra a bírósági felügyelő hozzájárulása nélkül került sor - nem vált ki joghatást (szerkezetátalakítási törvény 258. cikke).

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők csődeljárásban való részvételét a csődtörvény 189-213. cikke szabályozza. Azon hitelezők, akiknek a követeléseit elismerték, jogosultak a hitelezői gyűlésen részt venni és szavazni.

A hivatalból vagy kérelemre eljáró csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró létrehozza a hitelezői választmányt, kinevezi, illetve felment annak tagjait. A hitelezői választmány segítséget nyújt a csődgondnoknak, felügyeli annak tevékenységét, megvizsgálja a csődvagyon részét képező eszközök állapotát, engedélyez olyan tevékenységeket, amelyek kizárólag a hitelezői választmány engedélyével végezhetők el, és, ha azt a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró vagy a csődgondnok kéri, más ügyekben is véleményt nyilvánít. A hitelezői választmány felvilágosítást kérhet a csődbe ment féltől vagy a csődgondnoktól, és megvizsgálhatja a csődre vonatkozó könyveket és dokumentumokat úgy, hogy azzal ne sértsen üzleti titkot.

Érvénytelenség terhe mellett a hitelezői választmány engedélye szükséges a vagyonfelügyelő következő tevékenységeihez:

  1. a vállalkozás csődgondnok általi további irányítása, ha arra a csődbejelentést követően több mint három hónapon keresztül kerül sor;
  2. a vállalkozás egésze értékesítésétől való elállás;
  3. a csődvagyon részét képező vagyontárgyak közvetlen értékesítése;
  4. kölcsönök vagy hitelek felvétele, valamint a csődbe ment fél vagyontárgyainak korlátolt dologi jogokkal való megterhelése;
  5. a vitatott követelésekre vonatkozó egyezség megkötésének elfogadása, az annak megkötésétől való elállás, valamint a vita tekintetében választottbírósági eljárás kezdeményezése.

Ez alól kivételt jelent, amikor a fenti tevékenységek valamelyikét haladéktalanul végre kell hajtani, és a tevékenység 10 000 PLN-t meg nem haladó értékre vonatkozik, ebben az esetben a csődgondnok, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő e tevékenységet a hitelezői választmány engedélye nélkül is elvégezheti.

Ezen felül nem szükséges a hitelezői választmány engedélye az ingóságok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi ingóság leltár szerinti becsült értéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t, valamint a követelések és egyéb jogok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi követelés és egyéb jog leltár szerinti becsült névértéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t.

A csődeljárásban a hitelező egyezségi javaslatot nyújthat be.

A hitelezők megtámadhatják a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíróságnak vagy bírónak a csődgondnok számviteli jelentésének jóváhagyására vonatkozó határozatát, a követelések jegyzékére vonatkozó határozatát más hitelezők követelései tekintetében is, a felosztási tervre, a csődgondnok díjazására vonatkozó határozatokat, valamint a csődeljárás megszüntetésére vagy befejezésére vonatkozó határozatot.

A hitelezők szerkezetátalakítási eljárásban való részvételét a szerkezetátalakítási törvény 104-139. cikke szabályozza. Azon hitelezők, akiknek a követelése belekerült a követelések jóváhagyott jegyzékébe, valamint a hitelezői gyűlésen megjelenő és a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónak a követelésüket igazoló végrehajtási okiratot bemutató hitelezők jogosultak a hitelezői gyűlésen részt venni és azon szavazni.

A hitelezői gyűlésen egyezség fogadható el, ha a gyűlésen az egyezség tekintetében szavazásra jogosult hitelezők legalább egyötöde részt vesz.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hivatalból vagy kérelemre létrehozza a hitelezői választmányt, valamint kijelöli, illetve felmenti annak tagjait. A hitelezői választmány segítséget nyújt a bírósági felügyelőnek vagy a fizetésképtelenségi szakértőnek, felügyeli azok tevékenységét, megvizsgálja a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon állapotát, engedélyez olyan tevékenységeket, amelyek kizárólag a hitelezői választmány engedélyével végezhetők el, és, ha a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró, a bírósági felügyelő, a fizetésképtelenségi szakértő vagy az adós azt kéri, más ügyekben is véleményt nyilvánít. A hitelezői gyűlés és annak tagjai észrevételeket tehetnek a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónak az adós, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységével kapcsolatban. A választmány felvilágosítást kérhet az adóstól, a bírósági felügyelőtől vagy a fizetésképtelenségi szakértőtől, megvizsgálhatja az adós könyveit és dokumentumait, amennyiben az üzleti titkot nem sért. Egyéb esetekben, valamint kétség esetén, a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró meghatározza a hitelezői választmány tagjait az adós vállalkozása könyveinek és dokumentumainak megvizsgálása tekintetében megillető jogosultságok körét.

Érvénytelenség terhe mellett az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő következő cselekményeihez a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges:

  • a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek az egyezséggel nem érintett követelés biztosítása érdekében jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal való megterhelése;
  • valamely tárgy vagy jog tulajdonjogának egyezséggel nem érintett követelés biztosítása érdekében történő átruházása;
  • a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek más jogokkal való megterhelése;
  • hitelek vagy kölcsönök felvétele;
  • az adós vállalkozásának vagy annak valamely szervezeti egységének haszonbérbe adására vonatkozó szerződés vagy más, ehhez hasonló szerződés megkötése;

(a hitelezői választmány hozzájárulásával elvégzett fenti cselekmények nem tekinthetők végrehajthatatlanoknak a csődvagyon tekintetében)

  • 500 000 PLN-nél értékesebb ingatlan vagy egyéb vagontárgy adós általi értékesítése.

A hitelezők szintén megtámadhatják a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatását felügyelő bíróságnak vagy a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónak a fizetésképtelenségi szakértő számviteli jelentésének jóváhagyására vonatkozó határozatát, a követelések jegyzékére (csődegyezség megkötése iránti eljárás és szanálási eljárás) és más hitelezők követeléseire, a bírósági felügyelő vagy fizetésképtelenségi szakértő díjazására vonatkozó határozatokat, valamint a csődeljárás megszüntetésére vagy befejezésére vonatkozó határozatot.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a csődbejelentést követően a vagyonfelügyelő leltárt állít össze, felbecsüli a csődvagyont, és felszámolási tervet készít. A felszámolási terv határozza meg a csődbe ment fél vagyontárgyai, különösen a vállalkozás, értékesítésének javasolt módját, az értékesítés időpontját, a kiadások becsült összegét és gazdasági tevékenység folytatása mellett szóló gazdasági érveket (csődtörvény 306. cikke). A leltár összeállítását és a pénzügyi jelentés elkészítését vagy az általános írásbeli jelentés benyújtását követően a csődgondnok értékesíti a csődvagyont (csődtörvény 308. cikke).

A felszámolást követően a csődgondnok folytathatja a csődbe ment fél vállalkozásának irányítását, ha lehetőség van a hitelezőkkel való egyezségkötésre, vagy ha lehetséges a csődbe ment fél vállalkozása egészének vagy egyes szervezeti egységeinek értékesítése (csődtörvény 312. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban, azaz a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban és a csődegyezség megkötése iránti eljárásban általában továbbra is az adós irányítja a vállalkozását. A szerkezetátalakítási törvény 239. cikkének 1. §-a és 295. cikke szerint az adós megfosztható az irányítási jogától, ha:

  1. az adós szándékosan vagy más módon az irányítás révén olyan jogszabálysértést követ el, amely hátrányosan érinti a hitelezőket vagy a jövőben ilyen hátrány okozhat;
  2. nyilvánvaló, hogy az irányítás módja nem garantálja az egyezség végrehajtását vagy az adós részére a 68. cikk 1. §-a alapján vagyonkezelőt (kurator) jelöltek ki;
  3. az adós nem tesz eleget a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró vagy bírósági felügyelő utasításainak, különösen elmulasztja a jogszerű egyezségi javaslatok csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró által meghatározott határidőn belül történő benyújtását.

A szanálási eljárásban, ha az ilyen eljárás hatékony lefolytatásához szükséges az adós vagy a képviselőinek személyes közreműködése, és egyúttal az adós, illetve annak képviselői biztosítják a megfelelő irányítást, a bíróság a napi irányítási feladatok keretében engedélyezheti az adósnak a vállalkozása egészének vagy valamely részének irányítását (szerkezetátalakítási törvény 288. cikkének 3. §-a).

Az egyezség jóváhagyása iránti eljárásban az adós az eljárás teljes időtartam alatt maga irányítja vállalkozását.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A csődeljárásban a személyes hitelezők valamennyi követelését be kell jelenteni. Követelést az a hitelező is bejelenthet, akinek követelését jelzálogjog, zálogjog, bejegyzett zálogjog, pénzügyi zálogjog, tengeri jelzálogjog vagy ingatlannyilvántartásba, jelzálogjogi nyilvántartásba vagy hajózási regiszterbe bejegyzett egyéb jog biztosítja (ha azt a hitelező nem jelenti be, akkor azt a jegyzékbe hivatalból belefoglalják). A munkaviszonyból származó követeléseket hivatalból belefoglalják a jegyzékbe (csődtörvény 236. cikkének (1) és (2) bekezdése és 237. cikke).

Elsőként a csődeljárás költségeit kell megtéríteni a csődbejelentést követően keletkezett, csődvagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket megelőzően – (csődtörvény 230. cikkének (2) bekezdése, 343. cikkének (1) és (11) bekezdése), felosztási terv elkészítése nélkül.

A szerkezetátalakítási eljárásban a követelések jegyzéke tartalmazza az adósra vonatkozó azon személyes követeléseket, amelyek a szerkezetátalakítási eljárás megkezdése előtt keletkeztek (szerkezetátalakítási törvény 76. cikke). A követelések jegyzéke külön jelöli a jogszabálynál fogva egyezség tárgyát képező követeléseket és azokat a követeléseket, amelyek a hitelező hozzájárulásával képezik egyezség tárgyát (szerkezetátalakítási törvény 86. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a követeléseket nem kell bejelenteni. A követelések jegyzékét a felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő az adós könyvelése, egyéb dokumentumai és az ingatlannyilvántartásban, jelzálognyilvántartásban és egyéb nyilvántartásokban található bejegyzések alapján állítja össze.

Az egyezség kötelező azokra a hitelezőkre nézve, akiknek a követelése a szóban forgó törvény erejénél fogva képezi egyezség tárgyát, még akkor is, ha azok nem szerepelnek a követelések jegyzékében.

Az egyezség nem kötelező azokra a hitelezőkre nézve, akiket az adós nem jelentett be, és akik nem vettek részt az eljárásban (szerkezetátalakítási törvény 166. cikke).

Az egyezség nem terjedhet ki a tartási követelésekre, betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál esetében fizetett juttatásokra, valamint az életjáradéki szerződés alapján biztosított jogok fejében biztosított járadékra; tulajdonjog átruházására, valamint jogsértés megszüntetésére vonatkozó követelésekre; azon követelésekre, amelyekért az adós valamely örökség szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően történő megszerzésével kapcsolatban felel, azt követően, hogy az örökséget a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyonba belefoglalták; a társadalombiztosítási járulék biztosított által fizetett részére vonatkozó követelésekre, ha az adós a kifizető.

Az egyezség szintén nem terjed ki a munkaviszonyból származó követelésekre, valamint az adós tulajdonát terhelő jelzálogjoggal, zálogjogjoggal, bejegyzett zálogjoggal, pénzügyi zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal biztosított követelésekre azon rész tekintetében, amelynek értékét a biztosíték fedezi, kivéve, ha a hitelező hozzájárul e követelések egyezségbe foglalásához (szerkezetátalakítási törvény 151. cikk).

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések csődeljárásbeli előterjesztésére, igazolására és elfogadására vonatkozó szabályokat a csődtörvény 239-266. cikke tartalmazza.

A csődeljárásban a hitelezők felelnek a követelések bejelentéséért. A követeléseket a csődbejelentésre vonatkozó döntés Bírósági és Kereskedelmi Közlönyben (Monitor Sądowy i Gospodarczy) majd ezt követően a Szerkezetátalakítási és Csődügyi Központi Nyilvántartásban (Centralny Rejestr Restrukturyzacji i Upadłości) (a csődtörvény 51. cikke és a szerkezetátalakítási törvény 455. cikke) való közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni.

A munkaviszonyból eredő követeléseket nem kell bejelenteni. Az ilyen típusú követeléseket a követelések jegyzékébe hivatalból felveszik (csődtörvény 237. cikke).

A hitelező a követelését írásban, két példányban nyújtja be. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hitelező nevét és címét, a PESEL személyi azonosító számot vagy a KRS (nemzeti bírósági nyilvántartási) számot, illetve ezek hiányában a hitelező egyértelmű azonosítását lehetővé tevő adatokat, a követelés mellékkötelezettséggel együtt történő meghatározását és a nem pénzügyi követelések értékét, az e követelés fennállását igazoló bizonyítékokat (ha a követelést a követelések szerkezetátalakítási eljárásban összeállított jegyzéke tartalmazza, akkor elegendő hivatkozni ennek megtörténtére), a kategóriát, amelybe a követelés besorolható, a követeléshez kapcsolódó biztosítékokat, valamint - ha a követelés folyamatban lévő bírósági, közigazgatási, közigazgatási bírósági vagy választottbírósági eljárás tárgyát képezi - az ügy állását. Ha olyan követelést jelentettek be, amely tekintetében a csődbe ment fél nem minősül személyes adósnak, akkor meg kell határozni azon biztosíték tárgyát, amely a követelés kielégítésére szolgál. Ha a hitelező csődbe ment társaság tagja vagy részvényese, köteles megadni az üzletrésze mértékét, illetve a részvényei számát és típusát.

A megfelelően megtett bejelentést a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró továbbítja a csődgondnok felé, aki ellenőrzi, hogy a csődbe ment fél könyvelése és egyéb dokumentumai vagy az ingatlannyilvántartásba, a jelzálogjogi és egyéb nyilvántartásokba tett bejegyzések igazolják-e a benyújtott követeléseket, és felszólítja a csődbe ment felet, hogy meghatározott határidőn belül nyilatkozzon a követelés elfogadásáról. Ha a benyújtott követelést a csődbe ment fél könyvelése és egyéb dokumentumai, vagy az ingatlannyilvántartásba, a jelzálogjogi és egyéb nyilvántartásokba tett bejegyzések nem igazolják, a csődgondnok felszólítja a hitelezőt, hogy egy héten belül a követelés elismerése elutasításának terhe mellett nyújtsa be a követelés benyújtásakor említett dokumentumokat. A csődgondnok ugyanakkor figyelembe veheti a határidőt követően benyújtott dokumentumokat is, ha az nem késlelteti a jegyzék benyújtását a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíróhoz.

Annak bejelentésétől számított két héten belül, hogy a követelések jegyzékét az eljárás ügyiratainak részévé tették, a hitelező kifogást nyújthat be a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónál. A csődbe ment fél szintén kifogást tehet, ha a követelések jegyzékének tervezete nincs összhangban a kéréseivel és nyilatkozataival. Amennyiben a csődbe ment fél az erre való felszólítás ellenére nem nyilatkozott, ebben az esetben csak akkor élhet kifogással, ha önhibáján kívüli okból nem tett nyilatkozatot.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét a kifogással kapcsolatos határozat jogerőre emelkedését követően - és ha e határozatot megtámadják, a bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően - módosítja, valamint jóváhagyja. Ha nem tettek kifogást, a bíró a kifogásokra nyitva álló határidő lejártát követően jóváhagyja a követelések jegyzékét. A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét hivatalból módosíthatja. Ha megállapításra kerül, hogy a követelések jegyzékében olyan követelések szerepelnek, amelyek részben vagy egyáltalán nem léteznek, vagy olyan követelések nem kerültek bele, amelyeknek hivatalból szerepelniük kell a jegyzékben, a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét hivatalból módosíthatja.

A bejelentést nem igénylő követelés, amelyet határidőt követően jelentettek be vagy közöltek, a követelések jegyzékének kiegészítésébe kerül bele. A követelések jegyzékét a jogerős bírósági ítéletnek megfelelően kell javítani. A követelés összegének a követelések jegyzékének összeállítását követően bekövetkezett módosulását a felosztási terv elkészítésekor vagy a hitelezői gyűlésen való szavazáskor figyelembe veszik.

A csődeljárás befejezését vagy megszüntetését követően a követelések jegyzékének a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró által jóváhagyott, és a követelést és a hitelező által azzal összefüggésben kapott összegét megjelölő kivonata a csődbe ment féllel szemben végrehajtható okiratnak minősül (ez nem vonatkozik az olyan hitelezőkre, akik tekintetében az adós nem volt személyes adós). A csődbe ment fél kérelmezheti annak megállapítását, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem vagy kisebb mértékben áll fenn, ha a csődbe ment fél nem ismerte el a csődeljárásban benyújtott követelést, és a bíróság e követelés tekintetében még nem hozott jogerős határozatot. Azt követően, hogy a jegyzék kivonatát végrehajthatónak minősítették, a csődbe ment fél a végrehajtható okirat végrehajthatatlannak nyilvánítása érdekében indított perrel kifogást tehet a tekintetben, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem, vagy kisebb mértékben áll fenn.

A követelések jegyzékének szerkezetátalakítási eljárásban való összeállítását a szerkezetátalakítási törvény 84-102. cikke szabályozza.

A követelések jegyzékét a felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő az adós könyvelése egyéb dokumentumai és az ingatlannyilvántartásban, jelzálognyilvántartásban és egyéb nyilvántartásokban lévő bejegyzések alapján állítja össze. Az egyszerűsített kérelem alapján megindított szanálási eljárásban a követelések jegyzékét, amennyiben lehetséges, a követelések megelőző szerkezetátalakítási eljárásban összeállított jegyzéke alapján állítják össze. Ha az egyezségi ajánlat a hitelezők csoportokba osztását tartalmazza, a követelések jegyzékét a javasolt felosztás figyelembevételével állítják össze.

A követelések jegyzéke külön jelöli a jogszabálynál fogva egyezség tárgyát képező követeléseket és azokat a követeléseket, amelyek egyezség tárgyát a hitelező hozzájárulásával képezhetik.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban az adós kifogást tehet valamely követelésnek a követelések jegyzékébe való felvétele tekintetében. Az ilyen követelés vitatott követelésnek minősül. Ebben az esetben a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró ennek megfelelően módosítja a követelések jegyzékét és a vitatott követelések jegyzékét.

A csődegyezség megkötése iránti eljárásban és a szanálási eljárásban a követelések jegyzékének és a vitatott követelések jegyzékének benyújtása időpontjának közzétételétől számított két héten belül az eljárásban részt vevők a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónál kifogást tehetnek valamely követelésnek a követelések jegyzékébe való felvételét illetően. Az adós kifogást tehet, ha a követelések jegyzéke nincs összhangban valamely követelés elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatával. Ha az adós nem nyilatkozott, akkor csak abban az esetben tehet kifogást, ha igazolja, hogy önhibáján kívüli okból mulasztotta el a nyilatkozattételt. Ugyanezen határidőn belül az adós vagy a hitelező, akit nem vettek fel a követelések jegyzékébe, kifogást tehet azzal kapcsolatban, hogy kihagyták a jegyzékből.

A határidőt követően tett kifogást, a más okból elfogadhatatlan kifogást, a kifogást tevő fél által nem orvosolt hiányosságokat tartalmazó kifogást, vagy azt a kifogást, amelynek tekintetében a fél a meghatározott határidőn belül nem fizette ki a fizetendő díjat, a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró elutasítja.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a kifogásból kimaradt nyilatkozatokat és bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja, kivéve, ha a kifogást tevő fél prima facie bizonyítja, hogy azokat önibáján kívüli okból nem foglalta bele a kifogásba, vagy, hogy a később benyújtott nyilatkozatok és bizonyítékok nem késleltetik az ügy vizsgálatát.

A kifogást megalapozó tényeket kizárólag okirati bizonyíték vagy szakértői vélemény alapozhatja meg. Ha a követelést jogerős bírósági ítélet állapítja meg, a követelésnek a követelések jegyzékébe való felvétele ellen benyújtott kifogás kizárólag olyan eseményeken alapulhat, amelyek a szóban forgó ítélettel zárult bírósági eljárás befejezését követően következtek be.

A kifogást a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró, annak helyettese vagy a kijelölt bíró a benyújtástól számított két hónapon belül, zárt ülésen vizsgálja meg. Ha a kifogást vizsgáló bíró úgy dönt, hogy tárgyalás megtartása szükséges, értesíti a bírósági felügyelőt vagy a fizetésképtelenségi szakértőt, az adóst és a kifogást tevő hitelezőt, valamint azt a hitelezőt, akinek a követelésével szemben kifogást nyújtottak be. A tárgyalástól való távolmaradás, még ha indokolt is, a határozathozatalnak nem akadálya. A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró, annak helyettese vagy a kijelölt bíró eltekinthet az olyan bizonyíték felvételétől, amelyet szakértői vélemény már megállapított, ha a szakértő bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási szerv előtt folyó más eljárásban már adott véleményt. Ebben az esetben a szakértő véleményét tartalmazó dokumentum minősül bizonyítéknak.

A kifogás tárgyával kapcsolatos határozat ellen az adós, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő, valamint a hitelezők fellebbezhetnek.

A követelések jegyzékét a kifogásnak helyt adó határozat jogerőre emelkedését követően a határozatban foglaltaknak megfelelően módosítják. A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban a követelések jegyzékét a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a hitelezői gyűlésen hagyja jóvá.

A csődegyezség megkötése iránti eljárásban és a szanálási eljárásban a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét a kifogás benyújtására nyitva álló határidő leteltét, vagy - ha kifogást nyújtottak be - a kifogással kapcsolatos határozat jogerőre emelkedését követően hagyja jóvá.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró jóváhagyja a követelések olyan kifogásokkal nem érintett jegyzékét, amelyek tekintetében még nem született jogerős ítélet, ha ezen kifogásokkal érintett követelések összege a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító összes követelés legfeljebb 15 %-át teszi ki. Az e kifogásokkal kapcsolatos eljárást a bíróság vagy a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró megszünteti, ha abban az egyezségről tartott szavazás időpontjáig még nem született jogerős ítélet.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hivatalból törölheti a követelést a jegyzékből, ha megállapították, hogy a követelések jegyzéke olyan követelést tartalmaz, amely részben vagy egyáltalán nem áll fenn, vagy a jegyzékben hitelezőként megnevezettől eltérő személyt illet meg. A követelés jegyzékből való törlésére vonatkozó határozatot az érintett hitelezővel, az adóssal, a felügyelővel vagy a fizetésképtelenségi szakértővel közlik. E személyek nem fellebbezhetnek a határozat ellen.

A felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő kiegészíti a követelések jegyzékét, ha a jegyzék benyújtását követően olyan követelést nyújtanak be, amely nem szerepel a jegyzékben.

Az egyezség jóváhagyásának jogerős elutasítását vagy a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megszüntetését követően a követelések jóváhagyott, a hitelező nevét és követelését tartalmazó jegyzékének kivonata az adóssal szemben végrehajtható okiratnak minősül.

Az egyezség jogerős jóváhagyását követően a követelések jóváhagyott jegyzékének kivonata a jogerős határozat egyezséget jóváhagyó kivonatával együtt minősül végrehajtható okiratnak az adóssal és az egyezség végrehajtását garantáló biztosítékot nyújtó féllel szemben, feltéve hogy a biztosítékot igazoló dokumentumot benyújtották a bírósághoz, illetve a további fizetésre kötelezett féllel szemben, amennyiben az egyezség további fizetést ír elő a hitelezők között.

Az adós kérelmezheti annak megállapítását, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem vagy kisebb mértékben áll fenn, ha az adós a szerkezetátalakítási eljárásban kifogást tett, és a bíróság e követelés tekintetében még nem hozott jogerős határozatot.

Azt követően, hogy a követelések jóváhagyott jegyzékének kivonatát végrehajthatónak minősítették, az adós a végrehajtható okirat végrehajthatatlannak nyilvánítása érdekében indított perrel kifogást tehet a tekintetben, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem vagy kisebb mértékben áll fenn.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A csődeljárásban a bevételek felosztására vonatkozó szabályokat a csődtörvény 335-351. cikke tartalmazza.

Elsőként az eljárás költségeit, majd, ha a csődvagyon bevételei ezt lehetővé teszik, a csődvagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségeket kell a csődvagyonba befolyó összegek függvényében megtéríteni.

A tartási követeléseket, a csődbejelentést követően és a végső felosztási terv elkészítéséig, azok esedékességekor a csődgondnok teljesíti a jogosult személyeknek, kifizetésenként legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összegben. E követelések fennmaradó része a csődvagyonból nem nyer kielégítést.

A csődvagyonból kifizetendő követelések (az eljárási költségek, a csődvagyonnal kapcsolatos kötelezettségek és a tartási követelések megtérítését, illetve kifizetését követően) a következő kategóriákba sorolhatók:

  1. első kategória - munkaviszonyból származó, a csőd bejelentését megelőző időszakra vonatkozó követelések (ez értelemszerűen vonatkozik a Garantált Dolgozói Támogatásalapnak a csődvagyonból a csődbe ment fél munkavállalóinak kifizetett juttatások visszafizetésére vonatkozó követeléseire is), kivéve a csődbe ment fél képviselőinek vagy a csődbe ment fél vállalkozásának irányítása vagy felügyelete kapcsán tevékenységet végző személy díjazására vonatkozó követeléseket, mezőgazdasági termelők saját gazdaságukból származó termékeinek értékesítésére vonatkozó szerződésből eredő követelései, tartási követelések és betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál esetében fizetett juttatások, valamint az életjáradéki szerződés alapján biztosított jogok fejében biztosított járadék, a csődbejelentést megelőző utolsó három év vonatkozásában a társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos követelések, és a szerkezetátalakítási eljárásban a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységéből eredő követelések, vagy a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően az adós hitelezői választmány vagy bírósági felügyelő hozzájárulását nem igénylő vagy a hitelezői választmány vagy a bírósági felügyelő hozzájárulásával végzett tevékenységéből eredő követelések, ha a csődöt csődeljárás iránti egyszerűsített kérelem vizsgálatának eredményeképpen jelentették be, valamint a hitelekre, kölcsönökre, kötvényekre, garanciákra vagy hitellevelekre vagy a szerkezetátalakítási eljárásban elfogadott egyezségben előírt és az egyezség végrehajtásával kapcsolatban biztosított egyéb finanszírozásra vonatkozó követelések, ha a csődöt legfeljebb az egyezség jogerős megszüntetését követő három hónapon belül benyújtott csődeljárás iránti kérelem vizsgálatának eredményeképpen jelentették be;
  2. második kategória - egyéb, más kategóriába nem sorolható követelések, különösen adók és egyéb közterhek, valamint a társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos egyéb követelések;
  3. harmadik kategória - a fenti kategóriákba sorolt követelések után járó kamat a tőkekövetelés kifizetésének sorrendjében, valamint bírósági és közigazgatási bírságok és adományokkal és hagyatékokkal kapcsolatos követelések;
  4. negyedik kategória - a tagok vagy részvényesek kölcsönnel vagy azonos hatású más jogi aktussal, különösen halasztott fizetéssel a csődbejelentést megelőző öt évben tőkeegyesítő társaságnak minősülő csődbe ment fél részére történő termékértékesítéssel kapcsolatos követelései a kamatokkal együtt.

Ha a felosztásra rendelt összeg nem elegendő valamennyi követelés kielégítésére, a következő kategóriába tartozó követeléseket kizárólag a megelőző kategóriába tartozó követelések maradéktalan kielégítését követően lehet kielégíteni, és ha a felosztásra rendelt összeg nem elegendő az adott kategóriába tartozó valamennyi követelés kielégítésére, e követeléseket összegük arányában kell kielégíteni.

A jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal, pénzügyi zálogjoggal és tengeri jelzálogjoggal biztosított követeléseket, valamint a vonatkozó törvény rendelkezései szerint lejáró jogokat, és valamely ingatlant, haszonélvezeti jogot, szövetkezeti tag lakáscélú helyiségre vagy hajózási regiszterbe bejegyzett tengerjáró hajóra vonatkozó tulajdonjogát terhelő személyhez fűződő jogok és követelések fennállása megállapításának hatásait a terhelt fél felszámolása révén elért és e fél felszámolásának költségeivel és a csődeljárás egyéb költségeivel (melyek összege nem haladhatja meg a felszámolás révén elért összeg tizedét) csökkentett összegből nyernek kielégítést; a csődeljárás költségeinek levont része azonban nem haladhatja meg a megterhelt tárgy értékének a teljes csődvagyon értékéhez viszonyított arányát. E követelések és jogok kielégítésére a rangsorban elfoglalt helyük sorrendjében kerül sor. Ha a terhelt fél felszámolása révén elért összeget jelzálogjoggal biztosított követelések, lejáró jogok, valamint személyhez fűződő jogok és követelések kielégítésére is felhasználják, az elsőbbség attól az időponttól függ, amelytől kezdve a jelzálogjog, jog vagy követelés ingatlannyilvántartásba vagy jelzálogjog nyilvántartásba történő bejegyzése hatályos.

A külön A link új ablakot nyit megrendelkezések szerinti biztosítékokkal fedezett mellékkövetelések a fenti követelésekkel azonos mértékben kerülnek kielégítésre. A hitelezőt megillető összeget elsőként a főkövetelésbe, majd a kamatba és egyéb mellékkövetelésekbe kell beszámítani, végezetül az eljárás költségeit kell megtéríteni.

Ha az ingatlant, haszonélvezeti jogot, szövetkezeti tag lakáscélú helyiségre vagy hajózási regiszterbe bejegyzett tengerjáró hajóra vonatkozó tulajdonjogát a jelzálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az értékesítés tárgyát terhelő és az értékesítés eredményeképpen megszűnő egyéb jog - beleértve a személyhez fűződő jogokat és követeléseket - kielégítése előtt értékesítik, a tartási követeléseket, betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál esetében fizetett juttatásokat, valamint az életjáradéki szerződés alapján biztosított jogok fejében biztosított járadékot a csődbejelentést követő időszak tekintetében teljesíteni kell, az ingatlanon, hajón és a helyiségekben a munkavállaló által végzett munkák díjazását az értékesítést megelőző három hónap tekintetében a minimálbér összegének háromszorosát meg nem haladó mértékben ki kell fizetni.

A szerkezetátalakítási eljárásban a követeléseket a bíróság által jóváhagyott egyezségnek megfelelően elégítik ki. A követelések teljesítésére vonatkozó szabályokat a szerkezetátalakítási törvény 155-163. cikke tartalmazza.

Az egyezség rendelkezhet a hitelezők különböző érdekkategóriákat magában foglaló csoportokba való osztásáról, különösen:

  • munkaviszonyból eredő követelésekkel rendelkező hitelezők, akik hozzájárultak a követelésük egyezség szerinti kielégítéséhez;
  • saját gazdaságukból származó termékek értékesítésére vonatkozó követelésekkel rendelkező mezőgazdasági termelők;
  • hitelezők, akiknek a követeléseit az adós vagyontárgyai tekintetében jelzálogjog, zálogjog, bejegyzett zálogjog, pénzügyi zálogjog vagy tengeri jelzálogjog, valamint valamely tárgy, követelés vagy egyéb jog tulajdonjogának a hitelező részére történő átruházása formájában biztosítják, és akik hozzájárultak követelésük ezen egyezség szerinti kielégítéséhez;
  • hitelezők, akik a tőkeegyesítő társaságnak minősülő adós tagjai vagy részvényesei, és akik a társaságban a taggyűlésen vagy a részvényesek közgyűlésén legalább a szavazatok 5%-át biztosító részesedéssel rendelkeznek.

Az adós kötelezettségei átszervezésének feltételei valamennyi hitelező esetében, és, ha az egyezségről való szavazásra hitelezői csoportonként kerül sor, az azonos csoportba tartozó hitelezők esetében azonosak, kivéve, ha a hitelező a kevésbé kedvező feltételekhez kifejezetten hozzájárul.

Az adós kötelezettségei átszervezése tekintetében kedvezőbb feltételek alkalmazása elfogadható olyan hitelező vonatkozásában, aki a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően hitel, kötvény, bankgarancia, hitellevél formájában vagy más pénzügyi eszköz alapján az egyezség végrehajtásához szükséges finanszírozást nyújt vagy fog nyújtani.

A munkaviszonyból eredő követelések átszervezésének feltételei nem foszthatják meg a munkavállalókat a minimálbértől.

A szerkezetátalakítás egyformán vonatkozik a pénzügyi és nem pénzügyi kötelezettségekre. Ha a hitelezői gyűlés időpontjáról az egyezségi javaslat egy példányának megküldésével történő értesítés kézhezvételétől számított egy héten belül a hitelező a felügyelőnek vagy a fizetésképtelenségi szakértőnek benyújtott nyilatkozattal vitatja a követelésének nem pénzügyi követelésként való átminősítését, vagy a nem pénzügyi követelés természetéből adódóan az átminősítés nem lehetséges, a követelést pénzügyi követeléssé kell átalakítani. E hatás az eljárás megindításának napjával keletkezik.

A 161. cikk (1)-(3) bekezdésében hivatkozott követelések átszervezésének feltételei a követelések rangsorban elfoglalt helye alapján alapján differenciálhatók.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A csődeljárást a bíróság a végleges felosztási terv végrehajtását követően, vagy azt követően zárja le, hogy az eljárás során valamennyi hitelező követelését kielégítették.

A csődeljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésének napjával a csődbe ment fél visszakapja a vagyona feletti irányítás és rendelkezés jogát.

A csődeljárás befejezését követően a csődbe ment fél által a hitelezők hátrányára végzett cselekmény érvénytelenné nyilvánítása érdekében a vagyonfelügyelő által indított és folyamatban levő eljárás megszűnik, és az eljárási költségek megtérítésére vonatkozó kölcsönös követelések megszűnnek. Más polgári eljárásokban a csődbe ment fél lép a csődgondnok helyébe.

A csődeljárást lezáró határozat kihirdetését követő 30 napon belül a csődbe ment fél, ha természetes személy, hitelezői fizetési terv készítése és a csődeljárásban nem rendezett fennmaradó adósság elengedése iránt kérelmet nyújthat be. A bíróság elutasítja a kérelmet, ha a csődbe ment fél szándékosan vagy súlyos gondatlanságból maga okozta saját fizetésképtelenségét, vagy jelentős mértékben növelte annak mértékét, és ha:

  1. az ügyben felmerült bizonyítékok a csődbe ment fél gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként vagy polgári jogi társaság tagjaként történő folytatásától, vagy felügyelőbizottsági, könyvvizsgálói bizottsági tagságtól, azonos üzletágban gazdasági tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság, állami tulajdonban álló vállalkozás, szövetkezet, alapítvány vagy egyesület képviseletének ellátásától való eltiltását megalapozó tényekre utalnak, vagy
  2. a csődbe ment fél nem megfelelően teljesítette a csődeljárásban rárótt kötelezettségeket, vagy
  3. a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző tízéves időtartam során a csődbe ment fél csődeljárás hatálya alá került, amelyben az összes adósságát vagy annak egy részét elengedték, kivéve, ha a csődbe ment fél fizetésképtelenségére a csődbe ment fél kellő körültekintése ellenére került sor, vagy annak mértéke a csődbe ment fél kellő körültekintése ellenére növekedett, vagy
  4. a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző tízéves időtartam során a csődbe ment fél érdekében készített hitelezői fizetési tervet a 370e. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy a 49120. cikk alapján törölték, vagy
  5. a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző tízéves időtartam során a csődbe ment fél által végrehajtott jogügyletet jogerős eljárásban a hitelezőkre nézve hátrányosnak minősítették

- kivéve, ha a csődbe ment fél fennmaradó adósságának elengedése méltányossági alapon vagy humanitárius okokból indokolt volt.

A hitelezői fizetési terv elkészítésére vonatkozó határozatában a bíróság meghatározza, hogy milyen mértékben és mennyi idő alatt (legfeljebb 36 hónapon belül) köteles az adós a követelések jegyzékébe felvett, és a csődeljárás során a felosztási tervek alapján ki nem fizetett adósságokat kiegyenlíteni, és a hitelezői fizetési terv végrehajtását követően a csődbe ment fél csődbejelentést megelőzően keletkezett kötelezettségeinek mely részét engedik el. A hitelezői fizetési terv végrehajtásának ideje alatt nem indítható végrehajtási eljárás a csődbejelentést megelőzően keletkezett követelések tekintetében (kivéve a 370f. cikk (2) bekezdésében hivatkozott kötelezettségekből eredő követeléseket és a csődbe ment fél által nem bejelentett követeléseket, ha a hitelező nem vett részt az eljárásban), valamint a csődbe ment fél nem hajthat végre olyan jogügyletet, amely alááshatná a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó képességét (kivételes esetekben a bíróság a csődbe ment fél kérelmére hozzájárulhat vagy jóváhagyhatja az ilyen jogügyletet).

Minden év áprilisának végére a csődbe ment fél köteles a bíróságnak a hitelezői fizetési terv előző naptári évben történő végrehajtására vonatkozó jelentést benyújtani, amelyben közli az elért bevételeket, a visszafizetett összegeket és a megszerzett vagyontárgyakat, ha azok értéke meghaladja a vállalkozási szektor átlagos havi díjazását, ide nem értve a megelőző év harmadik negyedévében elért bevétel utáni osztalék fizetését.

Ha a csődbe ment fél nem képes teljesíteni a tervben előírt kötelezettségeit, a bíróság e fél kérelmére és a hitelezők meghallgatását követően módosíthatja a hitelezői fizetési tervet. A bíróság további legfeljebb 18 hónapig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja az adósság fizetésére vonatkozó határidőt.

Ha a hitelezői fizetési terv végrehajtása során a csődbe ment fél gazdasági helyzete lényegesen javul, és e javulás a bérek és a csődbe ment fél által személyesen kifejtett kereskedelmi tevékenység következtében elért bevétel növekedésétől eltérő okoknak tudható be, a hitelező és a csődbe ment fél a hitelezői fizetési terv módosítására irányuló kérelmet nyújthat be. A bíróság a csődbe ment fél és a fizetési tervvel érintett hitelezők meghallgatását követően határozatot hoz a hitelezői fizetési terv módosítása tekintetében.

A hivatalból vagy a hitelező kérelmére eljáró bíróság a csődbe ment fél és a fizetési tervvel érintett hitelezők meghallgatását követően törli a hitelezői fizetési tervet, ha a csődbe ment fél nem teljesítette a hitelezői fizetési tervben meghatározott kötelezettségeket, kivéve, ha a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása jelentéktelen vagy a csődbe ment fél adóssága fennmaradó részének elengedése méltányossági alapon vagy humanitárius okból indokolt; ez értelemszerűen alkalmazandó, ha a csődbe ment fél:

  1. nem nyújtott be időben a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó jelentést;
  2. elmulasztotta közölni az elért bevételeket vagy megszerzett vagyontárgyakat a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó jelentésben;
  3. a bíróság hozzájárulása nélkül olyan jogügyletet hajtott végre, amely alááshatja a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó képességét, vagy ezt a jogügyletet a bíróság nem hagyta jóvá;
  4. vagyontárgyakat rejtett el, vagy jogerős ítéletben megállapítást nyer, hogy a hitelezőket hátrányosan érintő jogügyletet hajtott végre.

A csődbe ment fél kötelezettségeit nem engedik el a fizetési terv törlése esetén.

A bíróság a fizetési terv végrehajtásának megerősítésére és a csődbe ment fél csődbejelentést megelőzően keletkezett, és a hitelezői fizetési terv végrehajtása során a hitelezői fizetési tervben meghatározott kötelezettségek csődbe ment fél általi teljesítését követően nem teljesített kötelezettségei alóli mentesítésre vonatkozó határozatot hoz. A tartási követelések, betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál okozása miatt fizetett juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek, a bíróság által kiszabott bírságok kifizetésére vonatkozó kötelezettségek, valamint a vagyoni vagy nem vagyoni kárért járó kártérítésre vonatkozó kötelezettségek, a bíróság által büntetőjogi intézkedésként vagy próbára bocsátáshoz kapcsolódó intézkedésként megállapított pénzbüntetés megfizetésére vagy pénzügyi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kötelezettségek, továbbá bűncselekmény vagy szabálysértés jogerős határozattal megállapított elkövetéséből eredő kártérítési kötelezettségek, és a csődbe ment fél által szándékosan be nem jelentett követelések alól, ha a hitelező nem vett részt az eljárásban, nem adható mentesítés.

Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a törvényi rendelkezések alapján a jogviszonyokban bekövetkező változások a csődbe ment fél és a másik fél tekintetében a csődeljárás lezárását követően is kötelező erővel bírnak.

A szerkezetátalakítási eljárás lezárására akkor kerül sor, amikor a bíróság egyezség jóváhagyására vagy jóváhagyásának elutasítására vonatkozó határozata jogerőssé válik. Ezt követően az egyezség eltérő rendelkezése hiányában az adós visszakapja a vagyona feletti rendelkezési jogot, ha az adóst ettől megfosztották vagy abban korlátozták (szerkezetátalakítási törvény 171. cikke).

Az egyezség végrehajtását vagy az egyezségben foglalt követelések végrehajtását követően a bíróság az adós, az egyezség felügyelőjének vagy az egyezség végrehajtására vagy végrehajtásának felügyeletére az egyezség alapján jogosult más személy kérelmére az egyezség végrehajtásának megerősítésére vonatkozó határozatot hoz (szerkezetátalakítási törvény 172. cikke).

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Amennyiben a gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy elleni csődeljárás befejezését követően fizetési tervet készítenek, a hitelező kérheti a bíróságtól a hitelezői fizetési terv törlését, ha a csődbe ment fél elmulasztja a tervben foglalt kötelezettségek teljesítését, vagy elmulasztja a terv végrehajtására vonatkozó jelentés kellő időben történő benyújtását, a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó tervben nem közli az elért bevételeket vagy a megszerzett eszközöket, a bíróság hozzájárulása nélkül hajt végre olyan jogügyletet, amely alááshatja a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó képességét, vagy amelyet a bíróság nem hagyott jóvá, nem teszi közzé a vagyonát vagy jogerős ítélet megállapítja, hogy a hitelezőkre hátrányos jogügyletet hajtott végre (csődtörvény 370e. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a hitelező kérheti a bíróságtól az egyezség törlését, ha az adós nem teljesíti annak rendelkezéseit, vagy nyilvánvaló, hogy az egyezség végrehajtására nem fog sor kerülni (akkor feltételezhető, hogy az egyezség végrehajtására nem kerül sor, ha az adós elmulasztja az egyezség jóváhagyását követően jóváhagyott kötelezettségeinek teljesítését). A kérelmező fél fellebbezést nyújthat be a kérelmét elutasító határozat ellen (szerkezetátalakítási törvény 176. cikke).

Ha az egyezséget törlik vagy az lejár, a meglévő hitelezők az eredeti összegek szerint érvényesíthetik követeléseiket, és az egyezség alapján kifizetett összegeket ezen összegekbe beszámítják. A jelzálogjog, zálogjog, bejegyzett zálogjog, pénzügyi zálogjog vagy tengeri jelzálogjog a kiegyenlítésre váró összeg erejéig biztosítja a követelést (szerkezetátalakítási törvény 177. cikke).

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A csődeljárás lényegében két szakaszból áll: a csődbejelentés iránti eljárásból és a csődbejelentést követő eljárásból.

A csődbejelentés iránti eljárás költségeit elsődlegesen a kérelmező által előzetesen befizetett, a vállalkozási szektornak a központi statisztikai hivatal elnöke által közölt, megelőző év harmadik negyedévében elért bevétel utáni osztalék kifizetése nélküli átlagos havi díjazásával megegyező összegű előlegből kell fedezni. Ha az eljárást a hitelező kérelmére indították meg, az eljárás költségeit a csődbe ment fél viseli, amennyiben a csődöt bejelentették, vagy a kérelmet a vagyon hiányában utasították el.

Az eljárás költségeit a csődbejelentést követően a csődvagyonból fedezik. Ha a fizetésképtelen adós vagyona nem elegendő az eljárás költségeinek fedezésére vagy csak e költségek fedezésére elegendő, a bíróság elutasítja a csődeljárás iránti kérelmet.

A szerkezetátalakítási eljárás költségei az adóst terhelik. Az irányítás jogától megfosztott adós által fizetendő költségeket a fizetésképtelenségi szakértő a bíróság vagy a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró kérésére fizeti ki.

Az eljárás résztvevői maguk viselik a részvételükhöz kapcsolódó költségeket.

A más hitelező követelésének elfogadásával szembeni kifogást követően indított eljárás költségeit az adósnak kell a kifogást tevő hitelezőnek megfizetnie, ha a kifogás eredményeképpen a vitatott követelést nem fogadják el, kivéve, ha az adós a 86. cikk (2) bekezdésének 9. pontja alapján benyújtott nyilatkozattal vitatta a követelés követelések jegyzékébe való felvételét vagy kifogást tett.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A csődeljárásban a csődbe ment fél által a csődvagyon tekintetében végrehajtott jogügyletek semmisek. A csődbe ment félnek az örökség egészével vagy annak egy részével, illetve az örökségrésszel való rendelkezése szintén semmis, miként a csődbe ment félnek az örökség részét képező részesedéssel való rendelkezése, és a csődbe ment fél másik örökösnek az örökség részét képező részesedéssel való rendelkezéshez adott hozzájárulása is semmis.

Semmisség kilátásba helyezése mellett a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges a következő cselekményekhez (csődtörvény 206. cikke):

  1. a vállalkozás csődgondnok általi további irányítása, ha arra a csődbejelentést követően több mint három hónapon keresztül kerül sor;
  2. a vállalkozás egészének értékesítésétől való elállás;
  3. a csődvagyon részét képező vagyontárgyak közvetlen értékesítése;
  4. kölcsönök vagy hitelek felvétele, valamint a csődbe ment fél vagyontárgyainak korlátolt dologi jogokkal való megterhelése;
  5. a vitatott követelésekre vonatkozóan egyezség elismerése, megkötésétől való elállás, valamint a jogvita tekintetében választottbírósági eljárás kezdeményezése.

Ez alól kivételt jelent, ha a fenti cselekmények valamelyikét haladéktalanul végre kell hajtani, és az 10 000 PLN-t meg nem haladó értékre vonatkozik, amely esetben a csődgondnok, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő e tevékenységet a hitelezői választmány hozzájárulása nélkül is elvégezheti.

Ezen felül nem szükséges a hitelezői választmány hozzájárulása az ingóságok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi ingóság leltár szerinti becsült értéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t, valamint a követelések és egyéb jogok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi követelés és egyéb jog leltár szerinti becsült névértéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t. Ez vonatkozik a követelések és egyéb jogok értékesítéséhez való hozzájárulásra is, ha a csődvagyon részét képező valamennyi követelés és egyéb jog leltár szerinti névértéke nem haladja meg az 50 000 PLN-nek megfelelő értéket.

A csődbe ment fél vagyontárgyait terhelő korlátozott dologi jog ingatlan- és jelzálogjognyilvántartásba vagy egyéb nyilvántartásba az 1. cikk szerint előírt hozzájárulás nélkül történő bejegyzését hivatalból törölni kell. A törlés a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a bejegyzést elfogadhatatlannak minősítő jogerős határozatán alapul (csődtörvény 206. cikkének (5) bekezdése).

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró meghatározza azokat a cselekményeket, amelyeket a csődgondnok a bíró vagy a hitelezői választmány hozzájárulása nélkül nem végezhet el. Ez azt jelenti, hogy csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró kibővítheti a 206. cikkben említett azon cselekmények jegyzékét, amelyekhez semmisség terhe mellett a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges.

Azon jogügyletekre, amelyek révén a csődbe ment fél a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a vagyontárgyaival rendelkezett semmisek, ha azokra ellenszolgáltatás nélkül vagy fizetség ellenében került sor, azonban a csődbe ment fél teljesítésének értéke lényegesen meghaladta a másik fél által adott vagy a csődbe ment fél részére, illetve harmadik fél részére fenntartott ellenértéket. E szabály értelemszerűen vonatkozik a bírósági egyezségre, a követelés elfogadására és a követelésről való lemondásra.

A nem esedékes tartozásnak a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban a csődbe ment fél által biztosítékkal való ellátása vagy visszafizetése szintén érvénytelennek minősül. A kifizetés vagy biztosíték jogosultja ugyanakkor kereset vagy kifogás révén kérelmezheti e jogügyletek érvényessé nyilvánítását, ha e jogügyletek végrehajtásának időpontjában nem tudott a csődeljárás megindításának alapjául szolgáló okok fennállásáról.

A fenti szabályok nem vonatkoznak a csődbejelentést megelőzően a forward/future pénzügyi műveletekkel, pénzügyi eszközök kölcsönzésével vagy a biztosítékok 85. cikk (1) bekezdésében hivatkozott visszavásárlási megállapodások szerinti értékesítésével kapcsolatban létrehozott biztosítékokra.

Harmadik fél kérelmére a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró elrendelheti e személy kölcsönösen nyújtott szolgáltatásának csődvagyonból való visszatérítését, ha e szolgáltatás nyújtására e harmadik fél és a csődbe ment fél között létrejött, a csődvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozó jogügylettel kapcsolatban került sor. E típusú szolgáltatásra a jogalap nélküli teljesítésre vonatkozó A link új ablakot nyit meghttp://lex.online.wolterskluwer.pl/WKPLOnline/index.rpc#hiperlinkDocsList.rpc?hiperlink=type=merytoryczny:nro=Powszechny.1899417:part=a77u2:nr=1&full=1rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A szolgáltatás visszatérítése abban az esetben rendelhető el, ha a jogügyletre a csődbejelentést követően és a csődhatározat közlönyben való közzétételét megelőzően került sor, és a kellő gondossággal eljáró harmadik fél nem tudhatott a csődbejelentésről (szerkezetátalakítási törvény 77. cikke).

Jövőbeli követelés átruházása nem gyakorol joghatást a csődvagyonra, ha e követelés a csődbejelentést követően keletkezik, kivéve, ha a követelést átruházó megállapodást legfeljebb hat hónappal a csődeljárás iránti írásbeli kérelem meghatározott napon történő benyújtását megelőzően kötötték meg.

A visszterhes jogügyletet a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a csődvagyon tekintetében hivatalból vagy a vagyonfelügyelő kérelmére érvénytelennek minősíti, ha azt a csődbe ment fél a házastársával, egyeneságbeli hozzátartozójával, beleértve házasság útján, oldalági hozzátartozójával, beleértve házasság útján, második fokig, a csődbe ment személlyel tényleges kapcsolatban lévő, vele közös háztartásban élő, vagy általa örökbe fogadott vagy őt örökbe fogadó személlyel a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban kötötte, kivéve, ha az ügyletben részes másik fél bizonyítani tudja, hogy a hitelezők érdekei nem sérültek. A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró határozata ellen fellebbezés nyújtható be.

A fenti szabály a csődbe ment fél által olyan gazdasági társasággal kötött ügyletekre is vonatkozik, amelyben a csődbe ment fél ügyvezető testület tagja, egyedüli tag vagy részvényes, valamint irányadó az olyan társasággal végrehajtott ügyletekre is, amelyben az első bekezdésben említett személyek ügyvezető testület tagjai, egyedüli tagok vagy részvényesek. A fenti szabály értelemszerűen vonatkozik a csődbe ment társaság vagy jogi személy által a tagjaival, azok képviselőivel vagy házastársaival végrehajtott ügyletekre is, valamint azokra a csődbe ment társaság által másik társasággal végrehajtott ügyletekre, amelyikben egyikük anyavállalat volt, vagy amelyikben e társaság mind a csődbe ment fél, mind az ügyletben részes másik fél anyavállalata volt.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hivatalból vagy a csődgondnok kérelmére a díjazás csődbejelentést megelőző, de a csődeljárás iránti kérelem benyújtását legfeljebb hat hónappal megelőző időszakra eső meghatározott részét a csődvagyon tekintetében érvénytelennek nyilvánítja, ha a csődbe ment felet képviselő személy vagy a vállalatirányitási feladatokat ellátó munkavállaló által elvégzett munkáért járó díjazás, vagy a csődbe ment fél irányításával vagy felügyeletével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó személy díjazása, amelyet a csődbejelentést megelőzően megkötött munkaszerződésben, szolgáltatási szerződésben vagy a csődbe ment fél ügyvezető testületének csődbejelentést megelőzően hozott határozatában határoztak meg, lényegesen meghaladja az ilyen jellegű munka vagy szolgáltatás átlagos díjazását, és az a munkamennyiség alapján nem indokolt, még ha e díjazást már ki is fizették.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a fentiekben említett személyek díjazását a csődvagyon tekintetében a csődbejelentést követő időszak vonatkozásában egészben vagy részben érvénytelenné nyilváníthatja, ha azt az elvégzett munkamennyiség nem indokolja, mivel a vállalat irányítását a csődgondnok átvette.

A csődgondnok kérelmére a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a csődvagyonnal kapcsolatos következő cselekményeket is érvénytelennek nyilvánítja:

  • a csődbe ment fél vagyonát jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal terhelő cselekmények, ha a csődbe ment fél nem a biztosított hitelező személyes adósa volt, a terhet a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban hozták létre, és a létrehozással kapcsolatban a csődbe ment fél javára nem nyújtottak szolgáltatást;
  • a csődbe ment fél vagyonát jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal terhelő cselekmények, ha a dologi jogi terhet olyan szolgáltatás fejében hozták lére, amelynek értéke a létrehozott biztosítékhoz viszonyítva aránytalanul alacsony;
  • a fenti terhek tekintet nélkül a szolgáltatás értékére, ha azok a csődtörvény 128. cikkében hivatkozott (a csődbe ment félhez közel álló vagy vele rokoni kapcsolatban álló) személy adósságait biztosítják, kivéve, ha a másik fél bizonyítani tudja, hogy a hitelezők érdekei nem sérültek;
  • valamely kötelezettség nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetére meghatározott szerződéses kötbér, ha a kötelezettséget nagyobb részben a csődbe ment fél teljesítette, vagy ha a kötbér nyilvánvalóan túlzott mértékű.

A csődbe ment fél által a hitelezők hátrányára végrehajtott jogügyletek tekintetében a csődtörvényben nem szabályozott kérdésekben a A link új ablakot nyit megpolgári törvénykönyv a hitelezőket az adós fizetésképtelenségével szemben megillető védelemre vonatkozó rendelkezései értelemszerűen irányadók.

A szerkezetátalakítási eljárásban, összhangban a szerkezetátalakítási törvény 129. cikkével, semmisség terhe mellett az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő következő cselekményeihez a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges:

  • a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek az egyezséggel nem érintett követelések biztosítása érdekében jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjogjoggal való megterhelése;
  • valamely tárgy vagy jog tulajdonjogának egyezséggel nem érintett követelés biztosítása érdekében történő átruházása;
  • csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek más jogokkal való megterhelése;
  • hitelek vagy kölcsönök felvétele;
  • az adós vállalkozásának vagy annak valamely szervezeti egységének haszonbérbe adására vonatkozó szerződés vagy más, ehhez hasonló szerződés megkötése;

(A hitelezői választmány hozzájárulásával végzett fenti cselekmények a csődvagyon tekintetében nem tekinthetők érvénytelennek).

  • 500 000 PLN-nél értékesebb ingatlan vagy egyéb vagontárgy adós általi értékesítése.

Annak a szerződésnek a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás céljának elérését lehetetlenné tévő vagy megakadályozó rendelkezései, amelyben az adós szerződő fél, érvénytelenek a csődegyezség alapjául szolgáló vagyon tekintetében (szerkezetátalakítási törvény 248., 273. és 297. cikke).

A szanálási eljárásban az adós azon jogügyletei, amelyek révén a vagyonával rendelkezik, és amelyekre a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban került sor, a szanálás hatálya alá eső vagyon tekintetében érvénytelenek, ha az adós által nyújtott szolgáltatás értéke lényegesen magasabb mint az adós részére nyújtott, vagy az adós, illetve harmadik fél részére fenntartott szolgáltatás értéke. Ez értelemszerűen vonatkozik a bírósági egyezségre, a követelés elfogadására és a követelésről való lemondásra.

A szanálási eljárás hatálya alá eső vagyon tekintetében létesített biztosítékok szintén érvénytelek, ha azokat az adós részére nyújtott szolgáltatással közvetlen kapcsolatban hozták létre, vagy ha azokat az adós a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban hozta létre, és a biztosítékok azon része, amelynek értéke a biztosíték létrehozásának időpontjában az adós részére nyújtott biztosított szolgáltatás értékét, a biztosíték létrehozásának alapjául szolgáló dokumentumban meghatározott, és a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban létrehozott mellékkötelezettségekkel együtt, legalább a felével meghaladja (szerkezetátalakítási törvény 304. cikke).

A szanálási eljárásban hivatalból vagy a fizetésképtelenségi szakértő kérelmére eljáró, csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a díjazás a csődbejelentés előtti, a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását azonban legfeljebb három hónappal megelőző időszakra eső meghatározott részét a szanálás hatálya alá eső vagyon tekintetében érvénytelennek nyilvánítja, ha az adós képviselője vagy a vállalatirányitási feladatokat ellátó munkavállalója által elvégzett munkáért járó díjazás, vagy az adós vállalatának irányításával vagy felügyeletével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó személy díjazása, amelyet a csődbejelentést megelőzően kötött munkaszerződésben, szolgáltatási szerződésben vagy az adós ügyvezető testületének szanálási eljárás megindítását megelőzően hozott határozatában állapították meg, lényegesen meghaladja az ilyen jellegű munka vagy szolgáltatások átlagos díjazását, és az a munkamennyiség alapján nem indokolt, még ha e díjazást már ki is fizették.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a fentiekben említett személyek díjazását a szanálás hatálya alá eső vagyon tekintetében a szanálási eljárás megindítását követő időszak vonatkozásában egészben vagy részben érvénytelenné nyilváníthatja, ha azt az elvégzett munkamennyiség nem indokolja, mivel a vállalat irányítását a fizetésképtelenségi szakértő átvette (szerkezetátalakítási törvény 305. cikke).

A fizetésképtelenségi szakértő cselekmények érvénytelenné nyilvánítása iránti eljárást és egyéb olyan eljárást kezdeményezhet, amelyben a követelés a cselekmény érvénytelenségén alapul.

Valamely cselekmény a szanálási eljárás megindítását követő egy év elteltével már nem érvényteleníthető, kivéve, ha e jogosultság a A link új ablakot nyit megpolgári törvénykönyv szerint korábban járt le. Ez a határidő nem vonatkozik arra az esetre, amikor valamely cselekmény eredménytelenné nyilvánítása iránti kérelmet kifogás útján nyújtottak be.

A csődbe ment fél által a hitelezők hátrányára végrehajtott jogügyletek tekintetében a fentiekben bemutatott rendelkezések által nem szabályozott kérdésekben a A link új ablakot nyit megpolgári törvénykönyv a hitelezőt az adós fizetésképtelenségével szemben megillető védelemre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók (szerkezetátalakítási törvény 306-308. cikke).

Utolsó frissítés: 09/12/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség - Románia

Az itt megadott információk nem vonatkoznak az inkább fogyasztónak mintsem vállalkozónak minősülő természetes személyeket érintő fizetésképtelenségi eljárásra. A természetes személyeket érintő fizetésképtelenségi eljárásról szóló 151/2015. sz. törvény (Legea nr. 151/2015 privind procedura insolvenţei persoanelor fizice) még nem került alkalmazásra – a hatályba lépését 2016. december 31-ig elhalasztották –, és az eljárást az (EU) 2015/848 rendelet mellékletében való felsorolás céljából még nem jelentették be a Bizottságnak.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A fizetésképtelenség megelőzésére szolgáló eljárásokról és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 85/2014. sz. törvény (Legea nr. 85/2014 privind procedurile de prevenire a insolvenţei şi de insolvenţă) vonatkozik a polgári törvénykönyv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vállalkozókra (profesionişti), kivéve azokat, akik szabadfoglalkozású tevékenységet folytatnak, illetve akiknek a fizetésképtelenségére különös szabályok vonatkoznak (3. cikk).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Az adós kérelmére indult eljárás esetén fenn kell állnia a fizetésképtelen állapotnak, amelyben a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek az igazolt, likvid és esedékessé vált tartozások kifizetésére, amelyek együttes összege nem haladhatja meg a 40 000 RON-t; valamely hitelező kérelmére indult eljárás esetén fenn kell állnia a fizetésképtelen állapotnak, amelyben a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek az igazolt, likvid és esedékessé vált követelés teljesítésére, amelynek összege meg kell haladja a 40 000 RON-t (a tartozás megfizetésének elmulasztása az esedékesség napját követő 60 nap eltelte után).

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az adós vagyona magában foglalja az összes olyan vagyontárgyat és tulajdonjogot, beleértve azokat is, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során szerzett, amelyek a polgári perrendtartás alapján kényszerbehajtás (executare silită) tárgyát képezhetik (85/2014. sz. törvény 5. cikkének (5) bekezdése).

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően rendkívüli vagyonfelügyelőt (administrator special) és fizetésképtelenségi szakértőt (practician în insolvenţă) jelölnek ki; az eljárás típusától függően a fizetésképtelenségi szakértő vagy a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar) a bíróság által felügyelt reorganizáció esetén, vagy a bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar) felszámolás (faliment) esetén.

A rendkívüli vagyonfelügyelő (administrator special) az adós részvényeseinek, üzletrészeseinek vagy tagjainak közgyűlése által kijelölt természetes vagy jogi személy, aki felhatalmazással rendelkezik, hogy az eljárás során képviselje az érdekeiket, és – amennyiben az adósnak megengedték a saját tevékenységei irányítását – az adós nevében és megbízásából megtegye a szükséges adminisztratív intézkedéseket (a 85/2014. sz. törvény 5. cikkének (4) bekezdése).

A rendkívüli vagyonfelügyelő feladatai a következők:

a) az adós képviselőjeként eljár a 117–122. cikkben hivatkozott fajtájú kereset vagy a 84. cikk megsértéséből eredő kereset alapján indult perben;

b) a jogszabályokban szabályozott eljárás szerint kifogást nyújt be;

c) reorganizációs tervet javasol;

d) a terv megerősítését követően a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete alatt eljár az adós ügyeiben, feltéve, hogy az adóst nem fosztották meg a tevékenysége irányításának jogától;

e) a felszámolási eljárás megindítását követően részt vesz a leltár felvételében és aláírja az erről készült jegyzőkönyvet, átveszi a zárójelentést és a pénzügyi kimutatást, valamint részt vesz a kifogások rendezése és a jelentés jóváhagyása céljából összehívott gyűlésen;

f) átveszi az eljárás lezárásáról szóló értesítést.

Amennyiben az adóst megfosztották az üzleti tevékenysége irányításának jogától, őt a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló képviseli, aki egyúttal ellátja az adós üzleti tevékenységét; a rendkívüli vagyonfelügyelő feladatköre ebben az esetben a részvényesek, üzletrészesek vagy tagok érdekeinek képviseletére korlátozódik (a 85/2014. sz. törvény 56. cikke).

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar)

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő természetes vagy jogi személy is lehet (beleértve a jogi személy képviselőjét), aki egyúttal fizetésképtelenségi szakértő a jogszabályok értelmében. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő fő feladatai a következők:

a) áttekinti az adós gazdasági helyzetét és a benyújtott dokumentumokat, jelentést készít, amelyben az egyszerűsített eljárás megindítását, vagy a rendes eljárás részeként a megfigyelési időszak folytatását javasolja, és e jelentést jóváhagyásra benyújtja az ügyben eljáró bírónak (judecător-sindic) a bíró által megszabott határidőn belül, amely nem lehet hosszabb a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 20 napnál;

b) áttekinti az adós üzleti tevékenységét és átfogó jelentést készít, amelyben feltünteti a fizetésképtelenség állapotához vezető okokat és körülményeket, megjelölve bármely előzetes bizonyítékot vagy utalást azon személyek tekintetében, akiknek ez az állapot esetlegesen felróható, valamint a felelőssé tételük alapjául szolgáló okokat, feltárja az adós üzleti tevékenysége átszervezésének bármely reális lehetőségét vagy elmagyarázza azokat az okokat, amelyek miatt a reorganizáció nem lenne lehetséges, majd a jelentést az ügy irataihoz csatolja az ügyben eljáró bíró által kijelölt határidőn belül, amely nem lehet hosszabb a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 40 napnál;

c) amennyiben az adós nem teljesítette az arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a jogi határidőn belül rendelkezésre bocsássa a számviteli nyilvántartását, elkészíti e nyilvántartást, amennyiben pedig az adós rendelkezésre bocsátotta a számviteli nyilvántartását, ellenőrzi, javítja és kiegészíti azt;

d) az adós üzleti tevékenységének átszervezése érdekében tervet készít az a) pontban hivatkozott jelentés tartalmától függően;

e) felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit;

f) részben vagy teljes mértékben ellátja az adós üzleti tevékenységét, előbbi esetben figyelemmel van az ügyben eljáró bíró kifejezett elvárásaira a vagyonfelügyelő feladataival és az adós vagyonszámlájáról teljesített kifizetések feltételeivel kapcsolatban;

g) összehívja a hitelezői gyűlést vagy a jogi személy adós részvényeseinek, üzletrészeseinek vagy tagjainak gyűlését, azon elnököl és ellátja a titkári feladatokat;

h) keresetet nyújt be az adós tisztességtelen intézkedéseinek vagy műveleteinek megsemmisítése iránt, amelyeket a hitelezők jogainak csorbítása érdekében hoztak, valamint az adós által teljesített egyes vagyonátruházások, üzleti tranzakciók és az adós által szerződött garanciák megsemmisítése iránt, amelyek vélhetően sértik a hitelezők jogait;

i) sürgősen értesíti az ügyben eljáró bírót, ha úgy találja, hogy az adós nem rendelkezik vagyonnal vagy a vagyona nem elegendő a jogi költségek fedezésére;

j) megszüntet az adós által kötött egyes szerződéseket;

k) ellenőrzi a követeléseket és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;

l) követeléseket hajt be, követelések behajtása iránt intézkedik az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyak vagy átutalt pénzösszegek vonatkozásában, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet nyújt be és jogvitát kezdeményez, melynek céljából igénybe vehet ügyvédi segítséget;

m) egyezséget köt, elenged egyes tartozásokat, mentesít egyes garanciavállalókat, valamint lemond egyes biztosítékokról az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében;

n) értesíti az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről, amelyhez a döntése szükséges;

o) leltárt készít az adós vagyonáról;

p) elrendeli az adós vagyonának értékbecslését, amelynek el kell készülnie a követelések végleges jegyzékének benyújtására kitűzött időpontig;

q) az értékbecslési jelentés ügyiratokhoz való csatolására figyelemmel értesítést küld a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőben (Bulletin of Insolvency Proceedings, BPI) való közzététel céljából, a csatolástól számított két napon belül.

Az ügyben eljáró bíró az (1) bekezdésben felsorolt feladatokon felül határozatában (încheiere) további feladatokkal ruházhatja fel a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt, kivéve azokat a feladatokat, amelyek jogszabálynál fogva a bíró kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő havonta jelentést nyújt be, amelyben leírja, hogy miként látta el a feladatait, igazolja az eljárás lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeket és bármely egyéb, az adós vagyonából kifizetett költséget, és adott esetben részletezi a leltárral kapcsolatos fejleményeket.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a feladatai teljesítése érdekében szakember, például ügyvéd, könyvelő, értékbecslő vagy egyéb szakértő segítségét veheti igénybe. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő és bármely hitelező kifogást nyújthat be az ügyben készített értékbecslési jelentéssel szemben.

A bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar)

Amennyiben az ügyben eljáró bíró elrendeli a felszámolást, annak végrehajtására felszámolót jelöl ki. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő feladatai megszűnnek azon a napon, amelyen az ügyben eljáró bíró megállapítja a felszámoló feladatait. A bíróság által kijelölt felszámoló fő feladatai a következők:

a) áttekinti az adós üzleti tevékenységét figyelemmel azon személyekre, akik tekintetében az egyszerűsített eljárást megindították, a ténybeli helyzetre hivatkozással, valamint átfogó jelentést készít a fizetésképtelenség állapotához vezető okokról és körülményekről, megjelölve azokat a személyeket, akiknek ez az állapot esetlegesen felróható, valamint hogy fennállnak-e a felelőssé tételük alapjául szolgáló okok;

b) ellátja az adós üzleti tevékenységét;

c) keresetet nyújt be az adós által a hitelezők jogainak csorbítása érdekében hozott tisztességtelen intézkedések vagy műveletek megsemmisítése iránt, valamint az adós által teljesített egyes vagyonátruházások, üzleti tranzakciók és az adós által létesített elsőbbségi okok megsemmisítése iránt, amelyek vélhetően sértenék a hitelezők jogait;

d) zárolást alkalmaz, vagyonleltárt készít, és megteszi a vagyon megóvása iránt szükséges intézkedéseket;

e) megszüntet az adós által kötött egyes szerződéseket;

f) ellenőrzi a követeléseket és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;

g) követelések behajtása iránt intézkedik az adós vagyona tekintetében, amely követelések az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyakból vagy átutalt pénzösszegekből erednek, követeléseket hajt be, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet nyújt be és jogvitát kezdeményez, melynek céljából igénybe vehet ügyvédi segítséget;

h) az adós megbízásából kifizetéseket vesz át, és azokat rávezeti az adós vagyonszámlájára;

i) értékesíti az adós egyes vagyontárgyait a vonatkozó jogszabállyal összhangban;

j) egyezséget köt, elenged egyes tartozásokat, mentesít egyes garanciavállalókat, valamint lemond egyes biztosítékokról az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében;

k) értesíti az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről, amelyhez a döntése szükséges;

l) ellátja az ügyben eljáró bíró által a határozatában kiszabott egyéb feladatokat.

A hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás során (concordat preventiv), az adós az eljárásban a jogi vagy megállapodás szerinti képviselői útján vesz részt.

A hitelezőkkel való egyezségkötés vagyonfelügyelőjének (administrator concordatar) feladatai a következők:

a) elkészíti a hitelezői jegyzéket, beleértve azokat a hitelezőket, akiknek a követelését megtámadták vagy akiknek a követelése tárgyalásra vár, valamint az egyezséget aláírt hitelezők jegyzékét; amennyiben a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás keretében a hitelező egyetemlegesen felelős hitelezőkkel szemben rendelkezik követeléssel, e hitelezőt a hitelezői jegyzékbe a követelése névértékével jegyzik be, amely mindaddig fennáll, amíg nem nyújtottak teljes fedezetet;

b) az adóssal együtt előkészíti a javasolt egyezséget és annak összetevőit, vagy az egyezségtervezetet és a helyreállítási tervet;

c) intézkedik az adós és a hitelezők között, vagy a hitelezők egymás között felmerült jogvitáinak békés rendezése iránt;

d) az egyezséget jóváhagyás céljából előterjeszti az ügyben eljáró bíró részére;

e) felügyeli az adós által az egyezségben vállalt kötelezettségek teljesülését;

f) sürgősen tájékoztatja az egyezségben részes hitelezők gyűlését, ha az adós nem, vagy nem megfelelően teljesíti a kötelezettségeit;

g) havi vagy negyedéves jelentéseket készít az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő munkájáról és az adós üzleti tevékenységéről, és e jelentéseket megküldi az egyezségben részes hitelezők gyűlésének; az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő által készített jelentésnek tartalmaznia kell a vagyonfelügyelő azzal kapcsolatos állásfoglalását is, hogy fennállnak-e vagy sem az egyezség idő előtti megszüntetésének okai;

h) összehívja az egyezségben részes hitelezők gyűlését;

i) a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás lezárása iránt kérelemmel fordul a bírósághoz;

j) ellátja a jelen fejezetben hivatkozott és a hitelezőkkel kötött egyezségben meghatározott, vagy az ügyben eljáró bíró által megállapított bármely egyéb feladatot (a 85/2014. sz. törvény 19. cikke).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem érinti a hitelező arra vonatkozó jogát, hogy a saját követelésének beszámítását kezdeményezze az adós vele szemben fennálló követelésével szemben, amennyiben az eljárás megindításának napján teljesülnek a jogszerű beszámítás jogszabályban előírt feltételei. A beszámítást a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló is rögzítheti.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Az eljárás megindításakor folyamatban lévő szerződések továbbra is hatályban maradnak. Semmis a szerződésben foglalt bármely olyan záradék, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetére előírja a szerződés megszüntetését, megfoszt a szerződés természetes élettartamából fakadó előnyöktől, vagy idő előtti esedékességet irányoz elő. A folyamatban lévő szerződések hatályban maradására vonatkozó szabály, valamint az a szabály, mely szerint semmis a megszüntetési záradék vagy a kötelezettségek előrehozataláról rendelkező záradék, nem vonatkozik a minősített pénzügyi szerződésekre, vagy a valamely minősített pénzügyi szerződés vagy kétoldalú nettósítási megállapodás szerinti kétoldalú nettósítási ügyletekre.

Az adós vagyona értékének az eljárás megindításától számított három hónapos jogvesztő határidőn belüli maximalizálása érdekében a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló megszüntethet bármely szerződést, le nem járt bérletet és bármely egyéb hosszútávú szerződést, feltéve, hogy e szerződéseket az abban részes felek, teljes mértékben vagy jelentős részben, még nem teljesítették. A szerződés ilyen módon történő megszüntetése esetén a másik fél kártérítési követelést nyújthat be az adóssal szemben.

Amennyiben az eljárás megindítását követő három hónapon belül a szerződő fél arra irányuló megkereséssel él a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló irányába, hogy szüntesse meg a szerződést, a vagyonfelügyelő vagy felszámoló a kézbesítéstől számított 30 napon belül köteles válaszolni, melynek elmaradása esetén a szerződést megszűntnek kell tekinteni, a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló pedig többé nem kérheti a szerződés teljesítését.

A jogszabályok egyes meghatározott szerződések állapotát szintén szabályozzák, ilyenek például a közüzemi szerződések, a bérleti szerződések, vagy a szabványosított nettósítási megállapodások.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A hitelezőkkel kötött egyezség jóváhagyásáról szóló határozat közlésének napjától a szerződő hitelező által az adóssal szemben benyújtott önálló keresetet, valamint a követelés adóssal szembeni végrehajtásának kérelmezéséhez való jog elévülési határidejét automatikusan felfüggesztik.

Nem kerülnek felfüggesztésre a kamatok, bírságok vagy az egyéb költségek, amelyek a szerződő hitelezők tekintetében merültek fel, kivéve, ha a hitelezők ezzel ellentétes írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot tesznek, amely hozzájárulást feltüntetnek a hitelezőkkel való egyezség tervezetében.

A hitelezőkkel való egyezséget jóváhagyó végzésben az ügyben eljáró bíró az összes kényszerbehajtási eljárást felfüggeszti.

Az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő kérésére, feltéve, hogy az adós garanciát nyújtott a hitelezők számára, az ügyben eljáró bíró azon hitelezők tekintetében, akik az egyezségnek nem aláíró felei, a követelésük esedékességének napjától számított legfeljebb 18 hónapos halasztási időszakot állapíthat meg. Az ilyen időszak során a követeléssel kapcsolatban nem merül fel kamat, bírság vagy bármilyen egyéb költség. A követelés esedékessége időpontjának elhalasztására vonatkozó szabály nem vonatkozik a minősített pénzügyi szerződésekre, és a minősített pénzügyi szerződés vagy kétoldalú nettósítási megállapodás szerinti kétoldalú nettósítási ügyletekre.

A hitelezőkkel való egyezség az állami költségvetési hitelezőkkel (creditori bugetari) szemben is hatályos, feltéve, hogy teljesülnek az állami támogatásra vonatkozó hazai és uniós jogi jogszabályi rendelkezések.

A hitelezőkkel kötött jóváhagyott egyezség ideje alatt nem indítható fizetésképtelenségi eljárás az adóssal szemben.

Bármely hitelező, aki az eljárás során az adóssal szemben végrehajtható okirathoz jut hozzá, kérelmezheti az egyezséghez való csatlakozását, vagy a jogszabályokban foglalt bármely egyéb módon behajthatja a követelését.

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtása iránti bármely intézkedés az adós vagyonával szemben. A jogaikat kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás keretében érvényesíthetik, a követeléseik elfogadásának kérelmezésével. Az eljárás megindításától nyugszik a kereset benyújtására vonatkozó elévülési időt.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtása iránti bármely intézkedés az adós vagyonával szemben.

A felfüggesztés nem érinti az alábbiakat:

a) az adós egy vagy több hitelező által az eljárás megindítása előtt kezdeményezett jogvitával szembeni fellebbezése, valamint az adóssal szembeni büntetőjogi eljárással egyesített polgári per (acţiunile civile din procesele penale);

b) adóstársakkal és/vagy harmadik fél garanciavállalókkal szemben előterjesztett bírósági keresetek;

c) a testnevelésről és sportról szóló módosított és kiegészített 69/2000. sz. törvény (Legea educaţiei fizice şi sportului nr. 69/2000) alapján működő sportszövetségek sportbizottságai előtt folyamatban lévő, a játékosok egyéni munkaszerződésektől vagy polgári jogi megállapodásoktól való egyoldalú elállásával kapcsolatos és az ilyen helyzetekben alkalmazandó sportszankciókkal kapcsolatos peren kívüli eljárások, valamint bármely egyéb a játékos versenyen való részvételére vonatkozó jogával kapcsolatos jogvita.

Megjegyzésre érdemes, hogy a perek ily módon történő felfüggesztése csak az adós vagyonával szembeni követelésekkel kapcsolatos jogvitákra irányadó, és nem vonatkozik a nem vagyoni jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitákra, amelyek továbbfolytatódnak az eljáró bíróság előtt.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelen adós valamennyi hitelezőjét érintő gyűlést kell tartani.

A hitelezői gyűlést (adunarea creditorilor) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló hívja össze, és azon ő elnököl. A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló a jogszabályokban kifejezetten meghatározott esetekben, szükség szerint, összehívja az ismert hitelezőket.

A hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőben a gyűlés előtt legalább öt nappal közzétett hirdetmény útján hívják össze, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés napirendjét. A hitelezőket a gyűlésen meghatalmazott is képviselheti egyedi és hiteles meghatalmazás birtokában, illetve állami költségvetési hitelezők és egyéb jogi személyek esetében a szervezeti egység vezetője által aláírt felhatalmazás alapján. Jogszabályban foglalt kifejezett tilalom hiányában a hitelezők levélben is szavazhatnak.

Azon esetek kivételével, ahol jogszabály minősített többséget kíván meg, a hitelezői gyűlés érvényesen tud eljárni, amennyiben az azon részt vevő hitelezők az adós vagyona tekintetében szavazásra jogosító követelések teljes értékének legalább 30%-át kitevő követeléssel rendelkeznek, és a gyűlésen a határozatokat a követelések szavazati joggal rendelkező jelen lévő birtokosainak a követelések értéke szerint számított kifejezett többségi támogató szavazatával fogadják el. A feltételtől függő szavazat ellenszavazatnak minősül. A levélben szavazó hitelezőt szintén jelen lévőnek kell tekinteni.

Az első gyűlés összehívását követően az ügyben eljáró bíró, majd a hitelezők választmányt jelölhetnek ki, amely a hitelezők számától függően három vagy öt hitelezőből áll, akiket a szavazati joggal, elsőbbségi követeléssel, költségvetési követeléssel és nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők közül választanak, a követelések értékének sorrendjében. A hitelezői választmány (comitetul creditorilor) megbízása a következőkre szól:

a) áttekinti az adós helyzetét és ajánlásokat bocsát ki a hitelezői gyűlés részére, figyelemmel az adós üzleti tevékenységének folytatására és a javasolt reorganizációs tervekre;

b) tárgyal a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló kijelölésének feltételeiről, akit a hitelezők szeretnék, ha a bíróság kijelölne;

c) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által készített jelentéseket figyelembe veszi, áttekinti őket, és adott esetben azzal szemben kifogást terjeszt elő;

d) a hitelezői gyűlésen való bemutatásuk céljából jelentéseket készít a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által hozott intézkedésekről és azok hatásairól, valamint indokolás kíséretében egyéb intézkedéseket javasol;

e) kérelmezheti, hogy fosszák meg az adóst az ügyei irányításának jogától;

f) keresetet nyújt be az adós által hozott és a hitelezőket hátrányosan érintő tisztességtelen intézkedések vagy ügyletek megsemmisítése iránt, amennyiben a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nem nyújtott be ilyen keresetet.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós konkrét helyzetétől függően, valamint attól, hogy megfosztották-e az ügyei irányításának jogától, a fizetésképtelenségi szakértő a következő feladatokkal rendelkezik.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit. Részben vagy teljes mértékben ellátja az adós üzleti tevékenységét, előbbi esetben figyelemmel van az ügyben eljáró bíró kifejezett elvárásaira a vagyonfelügyelő feladataival és az adós vagyonszámlájáról teljesített kifizetések feltételeivel kapcsolatban.

Követeléseket hajt be, egyezségeket köt, elkészíti a leltárt és az adós tulajdonát képező vagyontárgyakat értékesít.

Az adós a vagyontárgyait az aktuális üzleti tevékenysége keretein belül és csak abban az esetben használhatja, ha megtartotta az ügyei irányítására vonatkozó jogát; erre a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete és ellenőrzése mellett kerülhet sor.

A felszámolási eljárás megindítását követően a bíróság által kijelölt felszámoló irányítja az adós üzleti tevékenységét, szerződéseket szüntet meg, követeléseket hajt be, értékesíti a vagyontárgyakat, egyezségeket köt, az adós javára szóló kifizetéseket vesz át stb. A felszámolás során kizárólag a bíróság által kijelölt felszámoló rendelkezhet az adós vagyona felől.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Valamennyi hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon – az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtania a követelései befogadása iránt, valamint csatolnia kell a szükséges bizonyító okiratokat. A bíróság hivatalához a befogadásuk és nyilvántartásba vételük céljából benyújtott valamennyi követelést érvényesnek és pontosnak tekintik, amennyiben a követelést az adós, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy a hitelezők nem támadták meg. A követelések jegyzékében feltüntetett követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás keretében, a jogszabályokban előírt felosztási sorrendben fizetik ki.

Az eljárás megindítását követően, a megfigyelési időszak vagy a bírósági reorganizációs eljárás során felmerült követeléseket az azokat alátámasztó dokumentumok szerint fizetik ki, és azokat nem kell belevenni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Ez a szabály a felszámolási eljárás megindítását követően felmerült követelésekre is alkalmazandó.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Valamennyi hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon – az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtania a követelései befogadása iránt. A kérelemnek tartalmaznia kell a hitelező nevét, a lakcímét vagy székhelyét, az esedékes összeget, a követelés jogalapját, és az elsőbbségi besorolást megalapozó bármely lehetséges jogalapot. A követelést alátámasztó dokumentumokat és az elsőbbségi besorolást megalapozó bármely jogalapot legkésőbb magának a kérelemnek a benyújtására előírt határidőn belül kell a kérelemhez csatolni.

A követelés befogadása iránti kérelmet akkor is be kell nyújtani, ha a követelést nem támasztja alá végrehajtható jogcím. Az eljárás megindításakor még nem esedékes követeléseket, illetve a feltételtől függő követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba történő felvétel érdekében fogadják be.

Amennyiben a sérelmet szenvedett fél a büntetőeljárással egyesített polgári perben terjeszt elő követelés befogadása iránti kérelmet, a követelést a nyilvántartásba vételt követően a sérelmet szenvedett fél javára hozott jogerős határozatig felfüggesztik.

Az elsőbbségi bánásmódra jogosult követeléseket a garancia piaci értékéig terjedően tüntetik fel a véglegesen jegyzékben, amely piaci értéket a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által elrendelt és értékbecslő (evaluator) által elvégzett értékbecslés révén határoznak meg.

Valamennyi követelést ellenőrzési eljárásnak vetnek alá, kivéve a végrehajtható határozatban, illetve a végrehajtható választottbírósági határozatban megerősített követeléseket; az eljárás szintén nem vonatkozik a végrehajtható jogcímből eredő állami költségvetési követelésre, amelyet a különös jogszabályokban előírt határidőn belül nem vitattak.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló előzetes jegyzéket készít a követelésekről, amelyet bármely érdekelt fél, adós vagy hitelező megtámadhat az ügyben eljáró bíró előtt. Azt az esetet leszámítva, amelyben az eljárás megindítását az idézési szabályok és az eljárási cselekményekről való értesítésekre vonatkozó szabályok megsértésével közölték, az eljárás megindítását megelőzően felmerült követelés birtokosa, aki a követelés befogadása iránti kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül (amely határidő szerepel az értesítésben és az eljárás megindítását követő 45 napnál nem lehet hosszabb), elveszíti az arra vonatkozó jogát, hogy a hitelezők jegyzékében feltüntessék, és nem kerül olyan hitelezői pozícióba, amely alapján jogosult lenne a szóban forgó követelés tekintetében részt venni az eljárásban. E hitelező nem lesz jogosult arra, hogy az eljárás lezárását követően a követelését az adóssal, vagy a jogi személy adós bármely korlátlan felelősséggel rendelkező tagjával vagy üzletrészesével szemben érvényesítse, kivéve, ha az adóst csődbűntett (bancrută simplă) vagy csalárd csőd (bancrută frauduloasă) miatt elítélték, vagy tisztességtelen kifizetések, illetve átutalások miatt felelősségre vonták. A jogosultság elvesztését a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló állapítja meg, aki a hitelezőt nem jegyzi be a hitelezők jegyzékébe.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Az adós vagyonába tartozó és a hitelező javára elsőbbséget biztosító biztosítékkal ellátott vagyontárgyak és jogok értékesítése révén szerzett pénzeszközök felosztását a következő sorrendben végzik el:

  1. díjak, illetékek és az érintett vagyontárgyak értékesítésével összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, beleértve a szóban forgó vagyontárgyak megóvásához és kezeléséhez szükséges költségeket, a hitelező által a kényszerbehajtási eljárás során elszenvedett költségeket, közüzemi szolgáltatóknak az eljárás megindítását követően felmerülő követeléseit, és az összes hitelező közös érdekében alkalmazott személyeknek a felosztás időpontjában fizetendő díjazást, amelyet pro rata alapon, az adós összes vagyonának értékével arányosan viselnek;
  2. az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárás során felmerülő követelései; e követelések magukban foglalják a tőkeösszeget, a kamatot és adott esetben az egyéb járulékos összegeket;
  3. az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezők követelései, ideértve a tőkeösszeget, a kamatot és bármely növekményt vagy bírságot.

A különbözet, amennyiben – esettől függően – a hivatkozott vagyontárgyak értékesítéséből származó összeg nem elegendő az érintett követelések maradéktalan kifizetéséhez, illetve a hitelező biztosíték nélküli követeléssel vagy állami költségvetési követeléssel rendelkezik, amely különbözetet a többi követeléssel együtt besorolnak a megfelelő kategóriába. Amennyiben az előzőekben hivatkozott összegek kifizetését követően többlet áll rendelkezésre, ezt a bíróság által kijelölt felszámoló az adós vagyonszámláján elhelyezi. A követeléseket a felszámolás során az alábbi sorrendben fizetik ki:

1. díjak, illetékek és a jogszabály azonos címe alatti eljárással összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, beleértve az adós vagyontárgyainak megóvásához és kezeléséhez, az üzleti tevékenység folytatásához, és az eljárás érdekében alkalmazott személyek díjazásának kifizetéséhez szükséges költségeket;

2. az eljárás során nyújtott finanszírozásból eredő követelések;

3. munkaviszonyból származó követelések;

4. az adós üzleti tevékenységének az eljárás megindítását követő folytatásából eredő követelések, a társszerződőknek és jóhiszemű harmadik fél jogszerzőknek vagy közvetítőknek köszönhető követelések, akik a vagyontárgyaikat vagy annak értékét visszajuttatják az adós vagyonába;

5. állami költségvetési követelések;

6. az adós által harmadik személynek tartási kötelezettség, kiskorú gyermek után járó gyermektartás vagy megélhetési támogatásként teljesített rendszeres kifizetések alapján fizetendő összegekre vonatkozó követelések;

7. az ügyben eljáró bíró által az adós és családja támogatására megállapított összegekre vonatkozó követelések, amennyiben az adós természetes személy;

8. bankkölcsönből eredő követelések a kölcsönnel összefüggő kiadásokkal és kamatokkal együtt, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból vagy egyéb munkák teljesítéséből eredő követelések, bérleti díjból eredő követelések, lízinggel kapcsolatos követelések, ideértve a kötvényeket;

9. egyéb nem biztosított követelések;

10. alárendelt követelések, az alábbi rangsor szerint:

a) harmadik felek vagyontárgyaiból eredő követelések, akik rosszhiszeműen szereztek árut az adóstól, rosszhiszeműen eljárt közvetítők követelései a megsemmisítési kereset befogadását követően, valamint a jogi személy adósnak a jegyzett tőke vagy a közgyűlésen a szavazatok legalább 10%-ával rendelkező tag vagy részvényes, illetve adott esetben gazdasági egyesülés (grupu de interes economic) tagja által nyújtott kölcsön;

b) ingyenes cselekedetekből eredő követelések.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Amennyiben a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás sikerrel zárul a szerződésben meghatározott határidőn belül, az ügyben eljáró bíró határozatot hoz, amelyben rögzíti az egyezségben kitűzött célok elérését. Ekkor véglegessé válnak a követeléseknek a hitelezőkkel kötött egyezségben megállapított változásai (a 85/2014. sz. törvény 36. cikke).

Az üzleti tevékenység folytatásával járó vagy tervezett felszámolás (lichidare pe bază de plan) céljából történő reorganizációs eljárás a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által készített jelentés alapján meghozott határozattal zárul, amely jelentés megállapítja, hogy a jóváhagyott tervben vállalt valamennyi fizetési kötelezettség teljesült, és valamennyi jelenleg esedékes követelést kifizettek. Amennyiben a reorganizáció céljából indított eljárás ekkor felszámolási eljárássá alakul, az eljárást a felszámolási eljárásra irányadó szabályok szerint zárják le. A reorganizációs terv jóváhagyásának napjától a bíróság felügyelete mellett és a reorganizáció idejére az adósnak elengedik a terv jóváhagyása előtt fennálló kötelezettségei értéke és a tervben megjelölt érték közötti különbözetet.

A felszámolási eljárást akkor fejezik be, amikor az ügyben eljáró bíró jóváhagyta a zárójelentést, az adós vagyonába tartozó összes pénzeszközt és vagyontárgyat felosztották és a nem követelt pénzeszközöket a bankban letétbe helyezték. Az eljárás lezárását követően elrendelik az adós törlését azokból a nyilvántartásokból, amelyekbe bejegyezték.

Az eljárás lezárására tekintettel az ügyben eljáró bírót, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, valamint az őket segítő összes személyt felmentik az eljárással, az adóssal, az adós vagyonával, a hitelezőkkel, az elsőbbségi joggal rendelkezőkkel, a részvényesekkel vagy tagokkal összefüggő feladataik vagy kötelezettségeik alól.

A felszámolási eljárás lezárására tekintettel a (gazdasági tevékenységet folytató) természetes személy adóst mentesítik a felszámolást megelőző kötelezettségei alól, kivéve, ha csalárd csőd vagy tisztességtelen kifizetések, illetve ügyletek teljesítése miatt elítélték; ilyen esetekben a kötelezettségei alól csak annyiban mentesítik, amilyen mértékben azok az eljárás során teljesültek.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően, függetlenül annak típusától, a hitelezők nem léphetnek fel az adóssal szemben olyan követelések tekintetében, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt merültek fel.

A hitelezők továbbra is eljárhatnak a követelések teljes értéke tekintetében a társszerződőkkel és az adós garanciavállalóival szemben.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A jogilag megalapozott eljárásból fakadó valamennyi költséget, ideértve az értesítésekkel, meghívókkal és az eljárás iratainak a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által történő közlésével kapcsolatos költségeket, az adós vagyonából fedezik (a 85/2014. sz. törvény 39. cikke). Amennyiben az adós pénzügyi forrásai nem elegendőek, a felszámolási alapból (fondul de lichidare) kezdeményeznek lehívást.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben a hitelezők jogainak megsértésével végzett tisztességtelen cselekmények és ügyletek megsemmisítése iránti keresetet nyújthat be.

Az adós által végzett alábbi cselekmények és ügyletek megsemmisíthetők az átruházott vagyontárgyak vagy az egyéb juttatások értékének visszajuttatása érdekében:

a) ellenszolgáltatás nélküli átruházás az eljárás megindítását megelőző két évben; a humanitárius célból nyújtott támogatás kivételt képez;

b) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban végzett olyan ügyletek, amelyben amit az adós nyújt nyilvánvalóan nagyobb annál, mint amit cserébe kap;

c) az eljárás megindítását megelőző két évben minden fél részéről annak szándékával hozott intézkedések, hogy egyes vagyontárgyak tekintetében megakadályozzák a hitelezői érdekérvényesítést vagy bármely egyéb módon a hitelezőknek hátrányt okozzanak;

d) a hitelező részére az eljárás megindítását megelőző hat hónapban valamely korábbi tartozás kielégítése iránt vagy annak érdekében végzett tulajdonjog-átruházás, amennyiben az összeg, amelyhez a hitelező hozzá tudna jutni az adós felszámolása esetén, elmarad a tulajdonjog-átruházás értékétől;

e) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban elsőbbségi jog alapítása valamely nem biztosított követelés tekintetében;

f) tartozások előzetes kifizetése az eljárás megindítását megelőző hat hónapban, amennyiben az esedékességüknek az eljárás megindítását követő napra kellett volna esnie;

g) kötelezettségek átruházása vagy kötelezettségvállalás az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben, annak szándékával, hogy elfedje vagy késleltesse a fizetésképtelen állapotot vagy csalást kövessen el a hitelezővel szemben.

Az alábbi intézkedések vagy ügyletek szintén megsemmisíthetők, a juttatások pedig visszaszerezhetők, amennyiben azokra az eljárás megindítását megelőző két évben az adóssal jogviszonyban álló személyekkel került sor:

a) amelyet korlátolt felelősségű taggal (asociat comanditat) vagy a társaság tőkéjének vagy a tagok közgyűlésén a szavazatok legalább 20%-ával rendelkező taggal kötöttek, amennyiben az