Fizetésképtelenség/csőd

Szlovénia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A fizetésképtelenségi eljárásokat és a megelőző szerkezetátalakításra irányuló eljárásokat a pénzügyi műveletekről, fizetésképtelenségi eljárásokról és kényszertörlési eljárásokról szóló törvény (Zakon o finančnem poslovanju, postopkih zaradi insolventnosti in prisilnem prenehanju) (a továbbiakban: ZFPPIPP) szabályozza.

I. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK

1. Pénzügyi átszervezésre irányuló eljárások – reorganizáció

Kényszeregyezségi eljárás indítható a következő személyekkel szemben:

– társaságként vagy szövetkezetként létrehozott jogi személy, kivéve, ha jogszabály az adott társaság vagy szövetkezet vonatkozásában az általa végzett tevékenységre tekintettel eltérően rendelkezik;

– egyéni vállalkozó vagy

– bármely más jogi személy, ha jogszabály így rendelkezik.

A kényszeregyezségi eljárások területén külön szabályok vonatkoznak a kis-, közép- és nagyvállalkozásokra. Ezen eljárások lehetőséget kínálnak az adós kötelezettségeinek (például a hitelezők biztosított követeléseinek) pénzügyi átszervezését szolgáló eszközök széles skálájának alkalmazására.

Egyszerűsített kényszeregyezségi eljárás kizárólag a társasági törvény (Zakon o gospodarskih družbah) szabályai alapján mikrovállalkozásnak minősülő társaság, illetve a mikro- vagy kisvállalkozások feltételeinek megfelelő egyéni vállalkozó esetén alkalmazható.

2. Csődeljárás

Csődeljárás bármely jogi személlyel szemben indítható, kivéve, ha valamely konkrét jogi formájú vagy típusú jogi személyekre vagy egy konkrét jogi személyre irányadó jogszabály ettől eltérően rendelkezik. A szociális vállalkozásokkal szembeni csődeljárás megindításához a szlovén kormány hozzájárulása szükséges.

Magáncsőd alá vonható az alábbi személyek vagyona:

– egyéni vállalkozó;

– magánszemély (orvos, közjegyző, ügyvéd, mezőgazdasági termelő vagy más természetes személy, aki nem egyéni vállalkozó, és meghatározott tevékenységet végez hivatásosan) vagy

– fogyasztó.

Hagyatéki csődeljárás az eladósodott örökhagyó – egy elhalálozott természetes személy – vagyonára indítható.

II. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ ELJÁRÁSOK

Megelőző szerkezetátalakítási eljárások

Megelőző szerkezetátalakítási eljárások olyan tőkeegyesítő társaságok ellen indíthatók, amelyek a társasági törvény szabályai alapján kis-, közép- vagy nagyvállalkozásoknak minősülnek.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenség

A fizetésképtelenségi eljárások megindításának alapvető feltétele a fizetésképtelenség. Fizetésképtelenségnek nevezzük azt a helyzetet, amelyben

– az adós hosszabb ideje fizetésképtelen, mert nem volt képes teljesíteni az adott időszakban esedékes összes kötelezettségét; vagy

– az adós tartósan fizetésképtelenné vált, mert kötelezettségeinek összege nagyobb, mint vagyonának értéke (túlzott eladósodás), vagy mert az adós tőkeegyesítő társaság tárgyévben előrehozott veszteségekkel kiegészített vesztesége meghaladja az alaptőke felét, és a veszteségeket nem lehet az előrehozott nyereségekkel vagy a tartalékokból fedezni.

Fizetésképtelenségi elő- és főeljárás

A fizetésképtelenségi eljárások fizetésképtelenségi elő- és főeljárásból állnak. A fizetésképtelenségi előeljárás az eljárás megindítása iránti kérelemmel indul (fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem). A fizetésképtelenségi előeljárás során a bíróság az eljárás megindításának feltételeiről dönt. A főeljárás határozattal indul, amelyben a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról dönt (a fizetésképtelenségi eljárás megindítása).

A fizetésképtelenségi elő- és főeljárásban részt vevő felek

Az előeljárásban az eljárás kérelmezője, amennyiben nem ő a kérelmező, az adós, akivel szemben az eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, és a hitelező, aki valószínűsíti, hogy követelése áll fenn az adóssal szemben, akivel szemben az eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, ha bejelenti az előeljárásban való részvételre irányuló szándékát, végezhetnek eljárási cselekményeket.

A fizetésképtelenségi főeljárásban bármely hitelező, aki követelést érvényesít az eljárásban a fizetésképtelen adóssal szemben, és a fizetésképtelen adós (a kényszeregyezségi eljárásban, az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásban és magáncsőd esetén) végezhet eljárási cselekményeket.

Az eljárás megindítása és az arról való értesítés

Azon a napon, amikor a bíróság az eljárást megindító határozatát meghozza, a határozatot a bírósági dokumentumok, a résztvevők által szolgáltatott dokumentumok és a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó egyéb információk számára fenntartott weboldalon közzéteszi. A bíróság az eljárás megindításáról a hitelezőket értesítésben tájékoztatja, mely értesítést ugyanazon a napon és ugyanabban az időpontban kell közzétenni, amikor az eljárást megindító határozat közzététele megtörténik. Ebben a határozatban az eljárásra vonatkozó alapvető információkat közli. Az eljárás megindításának joghatásai a csődeljárás megindításáról szóló értesítés közzétételének napján állnak be.

Az eljárás kérelmezője

A kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet csak a fizetésképtelen adós vagy adós társaság személyesen felelős tagja nyújthatja be. A kis-, közép- és nagyvállalkozás elleni kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet az együtt az összes pénzügyi követelés legalább 20%-ával rendelkező hitelezők is benyújthatják. Ezek lehetnek például bankok, amelyek jól informált gazdálkodó egységnek minősülnek, és rendelkezésükre áll a megfelelő információ, infrastruktúra és személyzet, hogy a fizetésképtelen adós pénzügyi átszervezésének tervét elkészítsék.

A kényszeregyezségi eljárásokat annak érdekében folytatják le, hogy a fizetésképtelen adós rövid és hosszú távon pénzügyi átszervezési intézkedések végrehajtásával újból fizetőképessé váljon. Annak érdekében, hogy az adós a szokásos módon folytathassa üzleti tevékenységét (és a mindennapi üzleti tevékenységhez szükséges likviditása biztosított legyen), a kényszeregyezségi eljárással járó bizonytalanság ideje alatt az adós vagyonának kényszerelidegenítése nem megengedett. Ezen „előny” ellensúlyozásaként és annak megelőzése érdekében, hogy az adós visszaéljen azzal, az üzleti tevékenység az eljárás alatt a rendes üzleti tevékenységre korlátozódik.

Az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet csak a fizetésképtelen adós nyújthatja be. Ebben az eljárásban csak a nem biztosított rendes követelések átszervezésére kerül sor. Az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárás nincs hatással az elsőbbségi vagy biztosított követelésekre, illetve az adókra és járulékokra vonatkozó követelésekre.

Csődeljárás megindítása iránti kérelmet az adós, az adós felelős tagja, a hitelező vagy a Szlovén Köztársaság állami garancia, tartásdíj és szociális alapja (Javni jamstveni, preživninski in invalidski sklad Republike Slovenije) nyújthatnak be. A hitelezőnek valószínűsítenie kell, hogy az adóssal szemben fennálló követelése valós, és hogy az adós a követelés kifizetésével több mint két hónapos elmaradásban van. A Szlovén Köztársaság állami garancia, tartásdíj és szociális alapjának valószínűsítenie kell, hogy a munkavállalóknak követelésük áll fenn a csődeljárás adósával szemben, és hogy az adós e követelések kifizetésével több mint két hónapos elmaradásban van.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárás célja, hogy az az adós, aki egy éven belül valószínűsíthetően fizetésképtelenné válna, a pénzügyi átszervezésre vonatkozó megegyezés alapján bizonyos intézkedéseket tegyen pénzügyi kötelezettségeinek átszervezése és a lehetséges fizetésképtelenség kiváltó okainak megszüntetése érdekében. Megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet csak az adós nyújthat be. A megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelembe az adóssal szembeni összes pénzügyi követelés legalább 30%-ával rendelkező hitelezőknek bele kell egyezniük. Az adós köteles a kérelméhez a hitelezők eljárás megindításához hozzájáruló nyilatkozatának közjegyző által hitelesített másolatát csatolni.

A fizetésképtelenségi eljárás közzétételére szolgáló weboldalak

Minden fizetésképtelenségi eljárásban közzé kell tenni az alábbiakat a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos közzétételekre szolgáló weboldalakon:

  • az egyéni kényszeregyezségi eljárásra, a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra, az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásra, a megelőző szerkezetátalakításra és a hagyatéki csődeljárására vonatkozó információk;
  • az eljárás során hozott bírósági határozatok (a törvényben meghatározott esetek kivételével);
  • az eljárások megindításáról, a meghallgatások időpontjáról és egyéb információkról szóló értesítések, valamint szavazásra való felhívások, amelyeket jogszabályban meghatározott módon a bíróság bocsát ki;
  • a meghallgatások és a hitelezői választmány üléseinek jegyzőkönyve;
  • a vagyonfelügyelők és fizetésképtelen adósok jelentései a kényszeregyezségi eljárásokban;
  • az igazolt követelések jegyzéke;
  • az eljárásban részt vevő felek nyilatkozatai és más bírósági dokumentumok, amelyeket a ZFPPIPP szerint közzé kell tenni; valamint
  • a csődeljárás során a nyilvános árverésekre és a csődvagyon értékesítésére irányuló ajánlattételi felhívások.

A fizetésképtelenségi eljárás közzétételére szolgáló weboldalakat a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve, a továbbiakban: AJPES) működteti. Megdönthetetlen törvényi vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő felek és minden más személy a bírósági határozatokról, az eljárás más feleinek kérelmeiről és más jogi aktusokról az azok közzétételét követő nyolcadik napig tudomást szerez. Ennek érdekében ezek a weboldalak nyilvánosak és ingyenesek.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Kényszeregyezségi eljárás

A kényszeregyezségi eljárás megindítását követően az adós köteles a vagyonát megőrizni. Vagyonának csak azt a részét idegenítheti el, amely nem szükséges az üzleti tevékenységéhez, ha az elidegenítés a pénzügyi átszervezési tervben a pénzügyi átszervezés eszközeként szerepel. A kényszeregyezségi eljárás megindítása után az adós csak a bíróság hozzájárulásával vehet fel kölcsönt, és a kölcsönök maximális összege a rendes üzleti tevékenység finanszírozásához és a kényszeregyezségi eljárás költségeinek fedezéséhez szükséges likvid eszközök teljes értéke.

Azokat a követeléseket, amelyek az adós mindennapi üzleti tevékenységének finanszírozásával kapcsolatban merülnek fel a kényszeregyezségi eljárásban és a megelőző szerkezetátalakítási eljárásban, az esetlegesen ezt követő csődeljárásban a csődvagyon felosztásakor az elsőbbségi igényeket (mégpedig az eljárás költségeit) megelőzően fizetik ki.

Csődeljárás

A jogi személy adós csődvagyonába beletartozik a csődben lévő adós eljárás megindításakor fennálló vagyona, a csődvagyon értékesítésével és kezelésével, valamint az adós jogcselekményeinek vitatásával szerzett minden vagyon, és ha az adós a ZFPPIPP-nek megfelelően a csődeljárás megindulása után is folytatja üzleti tevékenységét, az üzleti tevékenység folytatásával szerzett vagyon. A csődvagyonba tartozik emellett az a vagyon is, amelyet a csődben lévő adós személyesen felelős tagjai ellen indított eljárások során szereznek, az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló vagyontárgyak kivételével.

A magáncsődben lévő adós csődvagyonába tartozik minden olyan vagyon, amelyet a csődben lévő adós az igazolási időszakban, a kötelezettségek alóli mentesülésig vagy a csődeljárás lezárásáig szerez. Magáncsőd esetében az alábbiak nem tartoznak a csődvagyonba:

– tárgyak (személyes használati tárgyak [ruházat, cipők stb.], háztartási eszközök [bútorok, hűtőszekrény, tűzhely, mosógép stb.], amelyek az adós és az adós háztartásának tagjai számára az alapvető szükségleteik kielégítéséhez kellenek, az adós munkájának végzéséhez szükséges tárgyak, díjak és elismerések, jegygyűrű, személyes levelek, kézzel írott dokumentumok és egyéb személyes tárgyak [képek és fényképek a családtagokról stb.]); valamint

– követelések (tartásra vonatkozó követelések, rokkantsági biztosítás alapján testi sérülésért kapott kártérítésre vonatkozó követelések, szociális pénzügyi támogatásra vonatkozó követelések stb.).

Ezenfelül magáncsőd esetében a csődvagyonba nem tartozik bele az adós minimális szociális jövedelemig terjedő jövedelme (az adós megtartja legalább a minimálbér 76%-át, és amennyiben az adós a családtagját vagy más személyt jogszabály alapján tartja el, az ezen tartásra fenntartott összeget).

Magáncsőd esetében az adós számára olyan mértékű minimális szociális jövedelmet biztosítanak, mint az egyedi végrehajtás során.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A bíróság hatásköre és feladatai

A fizetésképtelenségi eljárásokban való eljárás a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. A fizetésképtelenségi eljárásban egyesbíró jár el. A fizetésképtelenségi eljárásokban való fellebbezések tekintetében a ljubljanai felsőbíróságnak (Višje sodišče v Ljubljani) van területi illetékessége.

A vagyonfelügyelő kijelölése és hatásköre

A vagyonfelügyelő jogszabályban előírt módon hatáskört gyakorol és feladatokat teljesít a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők érdekének védelmében. Vagyonfelügyelőt a kényszeregyezségi és a csődeljárásban jelölnek ki. A vagyonfelügyelőt a bíróság a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatában jelöli ki. A kis-, közép- és nagyvállalkozások elleni kényszeregyezségi eljárásban a bíróság az eljárás megindítása iránti kérelem kézhezvételét követő napon, külön határozatban jelöli ki a vagyonfelügyelőt.

A kényszeregyezségi eljárásban a vagyonfelügyelő felügyeli az adós üzleti tevékenységét. Ennek érdekében a fizetésképtelen adós köteles a felügyelethez szükséges minden információt megadni és hagyni üzleti könyveinek és dokumentációinak vizsgálatát. Ezekben az eljárásokban az adós jogképessége korlátozott. Az eljárás megindítását követően az adós kizárólag a rendes (folyó) üzleti tevékenységébe tartozó és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat végezhet. Az eljárás megindítása után az adós kizárólag a rendes üzleti tevékenységéhez szükséges mértékig rendelkezhet a vagyonával, nem vehet fel kölcsönt vagy hitelt, nem adhat garanciát és biztosítékokat, valamint nem köthet olyan szerződést vagy tehet olyan nyilatkozatot, amely a hitelezőkkel való eltérő bánásmódhoz vezetne, vagy akadályozná a pénzügyi átszervezés végrehajtását. A kényszeregyezségi eljárás megindítását követően az adós – a rendes szerződéseken kívül és a bíróság hozzájárulásának függvényében – azt a vagyonát idegenítheti el, amely az üzleti tevékenységéhez nem szükséges, amennyiben az elidegenítés a pénzügyi átszervezési tervben a pénzügyi rendezés eszközeként szerepel. Az adós által felvett kölcsönök vagy hitelek maximális összege a rendes üzleti tevékenység finanszírozásához és a kényszeregyezségi eljárás költségeinek fedezéséhez szükséges likvid eszközök teljes értéke. A bíróság a vagyonfelügyelő vagy a hitelezői választmány véleménye alapján dönt hozzájárulásának megadásáról.

A jogi személlyel szembeni csődeljárás megindulását követően az adós képviselőinek, a meghatalmazottaknak és az adós képviseletére jogosult más személyeknek a hatáskörei, valamint az ügyvezető szervnek az adós üzleti tevékenységének irányítására vonatkozó hatáskörei megszűnnek. A vagyonfelügyelő – az eljárásban szükséges tevékenységekre tekintettel – jogosulttá válik a fizetésképtelen adós üzleti tevékenységének irányítására a csődeljárás során, és jogosult az adóst képviselni:

  • a követelések igazolásával, valamint elválasztási és kizárási jogokkal kapcsolatos eljárási és egyéb jogcselekmények tekintetében;
  • a fizetésképtelen adós jogcselekményeinek megtámadására irányuló eljárási és egyéb jogcselekmények tekintetében;
  • a csődvagyon értékesítéséhez szükséges szerződések és más aktusok megkötésekor;
  • jogról való lemondás és a fizetésképtelen adós által a csődeljárás megindulásának jogkövetkezményeként szerzett más jogok gyakorlásában; valamint
  • más jogügyletek során, amelyeket a fizetésképtelen adós jogszabály szerint megtehet.

A magáncsődeljárás megindulását követően a csődben lévő adós jogképessége az alábbiak szerint korlátozott:

1. nem köthet szerződést, és nem végezhet más jogügyletet vagy -cselekményt a csődvagyonba tartozó vagyon tekintetében; valamint

2. a bíróság hozzájárulása nélkül:

  • nem vehet fel kölcsönt vagy hitelt, és nem nyújthat biztosítékot;
  • nem nyithat bankszámlát vagy más készpénzszámlát; vagy
  • nem mondhat le örökségről vagy más tulajdonjogokról.

A csődben lévő adós e rendelkezésekbe ütköző jogügylete vagy más jogcselekménye nem vált ki joghatást, kivéve, ha a másik szerződő fél az adós csődvagyonba tartozó vagyonáról rendelkező jogügylet megkötésekor vagy jogcselekmény elvégzésekor nem tudott és nem is tudhatott az adós ellen megindított magáncsődeljárásról. Főszabály szerint amennyiben a szerződést vagy más jogügyletet a csődeljárás megindításáról szóló értesítésnek a fizetésképtelenségi eljárások közzétételére szolgáló nyilvános weboldalakon történő megjelenését követő nyolcadik nap után kötötték meg, az a megdönthető vélelem áll fenn, hogy a másik szerződő fél tudott az adós ellen megindított magáncsődeljárásról.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárásokban nem vesz részt vagyonfelügyelő. Az adós jogképessége ezekben az eljárásokban nem korlátozott. Nem jár el továbbá vagyonfelügyelő az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásokban sem.

A vagyonfelügyelő működési engedélye

Vagyonfelügyelőként csak a jogi ügyekért felelős minisztertől kapott, a fizetésképtelenségi és felszámolási eljárásokban a vagyonfelügyelői feladatok ellátására feljogosító érvényes működési engedéllyel rendelkező személy járhat el.

A jogi ügyekért felelős miniszter a vagyonfelügyelői működési engedélyt az alábbi feltételeknek megfelelő személynek adja meg:

  • a Szlovén Köztársaság, uniós tagállam, EGT tagállam vagy OECD tagállam állampolgára, és szlovén gyakorlati ismeretekkel rendelkezik;
  • jogképes és jó egészségi állapotban van;
  • legalább alapképzésű diplomával vagy hasonló, külföldön szerzett, honosított, a diplomák értékeléséről és elismeréséről szóló jogszabálynak megfelelően elismert vagy értékelt diplomával vagy a könyvvizsgáló vagy bejegyzett könyvvizsgáló feladatainak ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik;
  • a szakmai végzettségének megfelelő legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik;
  • évente legalább 500 000 euró összegig terjedő felelősségbiztosítással rendelkezik;
  • letetette a vagyonfelügyelőként történő eljáráshoz szükséges szakmai vizsgát;
  • a vagyonfelügyelőként történő eljáráshoz szükséges közbizalomnak örvend;
  • a jogi ügyekért felelős miniszter előtt nyilatkozatot tett arról, hogy a vagyonfelügyelő feladatait lelkiismeretesen és felelősségteljesen fogja ellátni, és minden fizetésképtelenségi eljárásban, amelyben vagyonfelügyelőként jelölik ki, az eljárásnak a hitelezők számára legkedvezőbb fizetési feltételekkel járó gyors befejezéséért fog dolgozni.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Követelések beszámítása a kényszeregyezségi eljárás megindításakor

Amennyiben a kényszeregyezségi eljárás megindításakor a hitelezőnek követelése áll fenn a fizetésképtelen adóssal szemben, a fizetésképtelen adósnak pedig ellenkövetelése a hitelezővel szemben, a követeléseket a kényszeregyezségi eljárás megindításakor beszámítják. Ez a szabály vonatkozik a nem pénzbeli követelésekre és a kényszeregyezségi eljárás megindításakor még nem esedékes követelésekre is. A kényszeregyezségi eljárás megindításának nincs hatása a biztosított és az elsőbbségi követelésekre, valamint a kizárási jogra. A kis-, közép- és nagyvállalkozásokkal szemben indított fizetésképtelenségi eljárásokban a biztosított követelések pénzügyi átszervezésére is lehetőség van.

Követelések beszámítása a csődeljárás megindításakor

Amennyiben a csődeljárás megindításakor a hitelezőnek követelése áll fenn a csődben lévő adóssal szemben, a csődben lévő adósnak pedig ellenkövetelése a hitelezővel szemben, a követeléseket a csődeljárás megindításakor beszámítják. Ez a szabály vonatkozik a nem pénzbeli követelésekre és a csődeljárás megindításakor még nem esedékes követelésekre is. A hitelező a csődeljárás során nem kell, hogy a csődben lévő adóssal szembeni követelését bejelentse, de a vagyonfelügyelőt a csődeljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított három hónapon belül értesítenie kell a beszámításról. Amennyiben a hitelező nem értesíti a vagyonfelügyelőt a beszámításról, a hitelező a mulasztásával a csődben lévő adósnak okozott költségekért és egyéb károkért felelősséggel tartozik. Amennyiben a hitelező csődben lévő adóssal szembeni követelése feltételhez kötött, lehetőség van beszámításra, ha azt a hitelező kéri és a bíróság jóváhagyja.

Azt a követelést, amely a csődhitelezővel szemben a csődeljárás megindítása előtt keletkezett, vagy amelyet az új hitelező a csődeljárás megindítása előtt az előző hitelezőtől átruházás útján megszerzett, nem lehet a csődben lévő adós új hitelező felé fennálló ellenkövetelésével szemben beszámítani, amennyiben e követelés a csődeljárás megindítása előtt keletkezett.

Azt a követelést, amely a csődhitelezővel szemben a csődeljárás megindítása előtt keletkezett, nem lehet a csődben lévő adós e hitelező felé fennálló ellenkövetelésével szemben beszámítani, amennyiben e követelés a csődeljárás megindítását követően keletkezett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A jogügyletek vagy más jogcselekmények adós javára történő teljesítésére irányuló meghagyások érvényüket vesztik, ha az adós azokat a csődeljárás megindítása előtt adta ki. A csődeljárás megindítását követően a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtásról vagy kötelező behajtásról szóló határozat alapján nem teljesíthet kifizetést a fizetésképtelen adós pénzügyi eszközeinek terhére. A csődben lévő adós csődeljárás megindítása előtt tett ajánlatai érvényüket vesztik, kivéve, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot még a csődeljárás megindítása előtt elfogadta.

A vagyonfelügyelő az általános szabályoktól és a szerződésben szereplő rendelkezésektől függetlenül a csődeljárás megindításakor a bérleti szerződést egy hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a szerződést a csődben lévő adós a csődeljárás megindítása előtt kötötte. Amennyiben a csődben lévő adós él a felmondási joggal, a felmondási idő annak a hónapnak az utolsó napján kezdődik, amelyben a másik szerződő fél a csődben lévő adóstól a felmondási értesítést megkapja, és az a következő hónap utolsó napján ér véget. A másik szerződő félnek joga van a csődben lévő adóstól a felmondási jog általános szabályokkal ellentétes gyakorlásával okozott károkért kártérítést követelni. A kártérítési követelést a csődeljárásban be kell jelenteni, és azt a hitelezők kielégítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a felosztható vagyonból kell teljesíteni.

A csődeljárás megindításának nincs hatása az egyezségi megállapodásra vagy arra a minősített pénzügyi szerződésre, amelyre az egyezségi megállapodás szabályai vonatkoznak. A jogok és kötelezettségek egyezségi megállapodásban rögzített szabályok szerint elvégzett kölcsönös rendezését követően a csődben lévő adóssal szemben a másik szerződő félnek nettó pénzügyi követelése keletkezik, a másik szerződő fél köteles a követelését a csődeljárásban bejelenteni, és a követelést a hitelezők kielégítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a felosztható vagyonból kell teljesíteni.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A végrehajtás és zálog tilalma

A fizetésképtelen adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a jogszabály általában tiltja a végrehajtásra vagy zálogra vonatkozó határozat kibocsátását a jogszabályban meghatározott esetek kivételével.

Az adóssal szembeni megelőző szerkezetátalakítása eljárás megindítását követően tilos a megelőző szerkezetátalakítás tárgyát képező pénzügyi követelés végrehajtására vagy zálogára vonatkozó határozat kibocsátása.

A megindított végrehajtási vagy zálogeljárások lezárása

A fizetésképtelen adóssal szemben a kényszeregyezségi eljárás megindítása előtt megindított végrehajtási vagy zálogeljárásokat a kényszeregyezségi eljárás megindításakor megszüntetik, és azok kizárólag a kényszeregyezségi eljárást lefolytató bíróság határozata alapján folytatódhatnak, mely határozatot a törvény a végrehajtási és zálogeljárások folytatásának feltételeként köti ki.

A csődeljárás megindításának a fizetésképtelen adóssal szemben a csődeljárás megindítása előtt megindult végrehajtási és zálogeljárásokra az alábbi joghatásai vannak:

  • amennyiben a végrehajtási vagy ingó, illetve ingatlan vagyonra vonatkozó zálogeljárás során a hitelező a csődeljárás megindítása előtt nem szerzett elválasztási jogot, a végrehajtási vagy zálogeljárás a csődeljárás megindításakor felfüggesztésre kerül;
  • amennyiben a végrehajtási vagy ingó, illetve ingatlan vagyonra vonatkozó zálogeljárás során a hitelező az elválasztási jogot a csődeljárás megindítása előtt szerezte, és ha annak a vagyontárgynak az értékesítése, amelyre az elválasztási jog vonatkozik, a csődeljárás megindítása előtt nem történt meg, a végrehajtási vagy zálogeljárás a csődeljárás megindításakor felfüggesztésre kerül;
  • amennyiben a hitelező a végrehajtási eljárásban a csődeljárás megindítása előtt elválasztási jogot szerez, és a csődeljárás megindítása előtt annak a vagyontárgynak az értékesítése, amelyre az elválasztási jog vonatkozik, a végrehajtási eljárásban megtörténik, a csődeljárás megindítása nincs hatással a végrehajtási eljárásra; valamint
  • az ideiglenes vagy előzetes intézkedés útján történő biztosításra irányuló eljárás felfüggesztésre kerül a csődeljárás megindításakor, és az ezen eljárásban tett minden nyilatkozat semmissé válik.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása előtt végrehajtás vagy a megelőző szerkezetátalakítás tárgyát képező pénzügyi követelés biztosítása iránt az adóssal szemben indított végrehajtási és zálogeljárások a megelőző szerkezetátalakítási eljárás kezdetekor megszűnnek. A végrehajtási bíróság a végrehajtási és zálogeljárások megszüntetéséről az adós kérelmére dönt.

A csődeljárások konszolidációjának elve

A hitelező a csődben lévő adóssal szembeni, a csődeljárás megindítása előtt keletkezett kötelezettség teljesítésére irányuló követelését kizárólag az adós ellen folyamatban lévő csődeljárásban, az eljárási szabályok (a követelések bejelentésére és igazolására vonatkozó szabályok, a vitatott követelésekkel kapcsolatos eljárásokra [perindítás] vonatkozó szabályok stb.) betartásával jelentheti be.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Amennyiben a hitelező a csődeljárás megindítása előtt nyújtott be egy követelés megállapítása iránti keresetet, a polgári perrendtartás (Zakon o pravdnem postopku) szabályai alapján a per felfüggesztésére kerül sor. A csődeljárás megindítása előtt pert indító hitelező a követelését köteles a csődeljárásban bejelenteni.

Az igazolt követelésekről szóló határozat közzétételének napján a per csődeljárás miatti felfüggesztésének jogalapja megszűnik. Amennyiben a hitelező követelését elismerik, a követelés perbeli rendezéséhez fűződő jogi érdek megszűnik, és a peres eljárás felfüggesztésre kerül. A hitelező a csődeljárásban elismert, nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőkkel egyenlő arányban nyer kielégítést.

Amennyiben a hitelező követelését a csődeljárásban a vagyonfelügyelő vitatja, a hitelező a felfüggesztett eljárás folytatása iránt az igazolt követelésekről szóló határozat közzétételét követő egy hónapon belül kérelmet nyújthat be. Ebben az esetben a perben álló hitelezőnek csak a követelése fennállásának megállapítását kell kérnie. Amennyiben a hitelező követelését másik hitelező vitatja, a hitelező az igazolt követelésekről szóló határozat közzétételét követő egy hónapon belül köteles a pert kiterjeszteni, hogy abban a követelést vitató hitelező mint új alperes is részt vegyen. Amennyiben követelését a perben megállapítják, a hitelező a csődeljárásban elismert, nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőkkel egyenlő arányban nyer kielégítést.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelenségi főeljárásban a fizetésképtelen adóssal szemben követelését igazolni próbáló, eljárásban részt vevő bármely hitelező végezhet eljárási cselekményeket. Főszabály szerint minden hitelezőnek (mint félnek) joga van a fizetésképtelenségi eljárásban fellebbezni bármely bírósági határozat ellen, kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a konkrét határozat ellen csak egyes felek fellebbezhetnek. A fellebbezést 15 napon belül kell benyújtani. Azon személyek tekintetében, akiknek a határozatot a ZFPPIPP alapján kézbesíteni kell, a 15 napos határidő a határozat kézbesítésének napján kezdődik; minden más személy tekintetében a 15 napos határidő a határozat kihirdetésének napján kezdődik.

A fizetésképtelenségi eljárásban a hitelező a hitelezői választmányon keresztül is végezhet eljárási cselekményeket, amely az összes eljárásban részt vevő hitelezőt képviselő, a jogszabályban meghatározott eljárási cselekmények végzésére feljogosított testület. Hitelezői választmányt állítanak fel a kényszeregyezségi eljárásban; a csődeljárásban pedig csak abban az esetben, ha ezt a hitelezők kérik.

Kényszeregyezségi eljárás

Hitelezői választmány

A kényszeregyezségi eljárásban a bíróság hitelezői választmányt hoz létre, amely annak érdekében, hogy jogait és hatásköreit gyakorolni tudja, jogosult az adós üzleti nyilvántartásainak vizsgálatára (például az adós tevékenységének és pénzügyi helyzetének vizsgálatára) azért, hogy a hitelezők érdekeit megvédje, és a hitelezők védelméhez szükséges javaslatokat és véleményeket terjesszen elő. A kényszeregyezségi eljárásban a hitelezői választmány a fizetésképtelen adós pénzügyi átszervezése érdekében bizonyos jogi feltételeknek megfelelően döntést hoz az alaptőke pénzbeli befizetésekkel vagy természetbeni hozzájárulásokkal történő megemeléséről, amelyek a hitelezők fizetésképtelen adóssal szembeni követeléseinek alapját képezik.

A 2013 végén történt jogszabály-módosítások a közép- és nagyvállalkozások hatékony pénzügyi átszervezésének megkönnyítését célozták, és az e vállalkozások elleni kényszeregyezségi eljárásokra vonatkozó különös szabályozást tartalmaztak, amely jelentősen megerősítette a hitelezők helyzetét. A 2016. évi jogszabály-módosítást követően ezen eljárások szabályai vonatkoznak a kisvállalkozásokra is. Annak érdekében, hogy a vagyonfelügyelő a kényszeregyezségi eljárásban feladatait megfelelően lássa el, szélesebb körű tapasztalatra és képzésre van szükség, ezért a vagyonfelügyelő kijelölésekor az automatikus sorrendben történő kijelölés szabályai nem érvényesülnek, ehelyett a bíróság saját belátása szerint jelölhet ki vagyonfelügyelőt. Amennyiben az új jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően maguk a hitelezők kezdeményezik a kényszeregyezségi eljárást a fizetésképtelen adóssal szemben, a bíróság a kérelmezők által javasolt vagyonfelügyelőt jelöli ki. Az új rendszer szerint a hitelezői választmány hitelezői képviselőt is kijelölhet. Ez lehetővé teszi a hitelezői választmány számára, hogy hatékonyabban nyomon kövesse az adós vállalkozás üzleti tevékenységét és a hatáskörébe tartozó pénzügyi átszervezési intézkedések (például a költséghatékonyság vagy az üzleti hatékonyság növelése érdekében tett pénzügyi átszervezési intézkedések) ügyvezetés általi végrehajtását. A hitelezői választmány hatáskörét emellett kiterjesztették a pénzügyi átszervezési terv módosításának lehetőségére is.

Az önálló hitelező jogorvoslati lehetőségei a kényszeregyezségi eljárásban

Bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kifogással élhetnek a kényszeregyezségi eljárás lefolytatása során az alábbi helyzetekben:

  • amennyiben az adós nem fizetésképtelen, és kötelezettségeit teljes mértékben, azok esedékességekor képes kifizetni;
  • amennyiben a fizetésképtelen adós a kötelezettségeit a kényszeregyezségi javaslatban foglaltaknál nagyobb mértékben vagy rövidebb időtartamon belül teljesíteni tudja;
  • amennyiben valószínűtlen, hogy a pénzügyi átszervezési terv végrehajtása folytán az adós rövid vagy hosszú távon belül újból fizetőképessé válik;
  • amennyiben valószínűtlen, hogy a hitelezők az adós által javasolt kényszeregyezség elfogadásával kedvezőbb fizetési feltételekhez jutnak, mint a csődeljárás megindításával; vagy
  • amennyiben a fizetésképtelen adós a kényszeregyezségi eljárásban az üzleti tevékenységét korlátozó szabályokat megszegi, vagy a munkavállalók minimális összegű béreinek kifizetésével vagy az adós által a munkavállalók béreinek kifizetésével egyidejűleg kiszámítandó és befizetendő adók és járulékok megfizetésével több mint 15 napos késedelembe esik.

Minden olyan hitelező, akire a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha a fizetésképtelen adós a hitelező követelését teljes mértékben ki tudja elégíteni. A megtámadható követelés elleni pert a követelés fizetésére a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott határidő lejártát követő hat hónapon belül kell megindítani. Minden olyan hitelező, akire a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha az egyezség megkötésére csalárd módon került sor. A megtámadható követelés elleni pert a kényszeregyezség jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kell megindítani.

Csődeljárás

Hitelezői választmány

A csődeljárásban a hitelezői választmánynak joga van a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőnél található összes dokumentumot és a vagyonfelügyelő által az eljárásra tekintettel őrzött dokumentumokat megvizsgálni. A csődeljárásban a hitelezői választmány

  • véleményezheti a csődben lévő adós szükséges üzleti tevékenységének végzését;
  • hozzájárulhat a csődben lévő adós üzleti tevékenységének folytatásához;
  • véleményezheti a vagyonfelügyelő csődeljárás menetére javaslatot tevő tervét;
  • véleményezheti a vagyon értékesítéséről szóló határozatot;
  • hozzájárulhat a vagyon felszámolási értéken alapuló értékelés szerint megállapított értékének felénél alacsonyabb kezdő vagy kikiáltási árhoz;
  • véleményezheti a vagyonfelügyelő csődeljárás költségeire vonatkozó értékelését és annak módosítását; valamint
  • véleményezhet a csődeljárás lefolytatását.

Az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásban és a megelőző szerkezetátalakítási eljárásban nem hoznak létre hitelezői választmányt.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a vagyonfelügyelő a csődben lévő adós jogi képviselője, és e feladatkörében jogosult a csődvagyon kezelésére és értékesítésére.

A csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelő kezeli a csődvagyont, különösen a csődben lévő adós tulajdonának bérbeadása és a csődben lévő adós pénzügyi eszközeinek növelése útján. A vagyonfelügyelő emellett bíróság előtt vagy bíróságon kívül egyezséget köthet, amihez a hitelezői választmány véleménye és a bíróság hozzájárulása szükséges. A csődeljárás megindítását követően a csődben lévő adós vagyona csak akkor adható bérbe vagy lízingbe, ha ez nem késlelteti a vagyon értékesítését. A bérleti- vagy lízingszerződés csak határozott időre, maximum egy évre köthető meg. A vagyonfelügyelő a bíróság hozzájárulásával a bérlő részére elővásárlási jogot adhat a bérleti szerződés tárgyát képező vagyontárgyra.

A vagyonfelügyelőt köti a jog a csődben lévő adós pénzügyi eszközeinek befektetése tekintetében. A pénzügyi eszközök csak a Szlovén Köztársaság, más uniós tagállam, az Európai Központi Bank, a Szlovén Központi Bank, más uniós tagállam központi bankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy a Szlovén Köztársaságban bejegyzett fiókkal rendelkező bank vagy más uniós tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott értékpapírokba (az alárendelt értékpapírok kivételével) fektethetők be. Banki készpénzletétet csak a Szlovén Köztársaságban bejegyzett fiókkal rendelkező banknál vagy más uniós tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetnél lehet tenni.

Az értékesítés keretében a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelő a csődben lévő adós vagyonát értékesítheti, követeléseit érvényesítheti, és bármely más jogcselekményt megtehet tulajdonjogainak gyakorlása érdekében. A csődben lévő adós vagyonának értékesítéséről nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás útján köthető szerződés. Csak kivételes esetben lehetséges a vevővel való közvetlen tárgyalások alapján szerződést kötni. Az értékesítés a bíróság értékesítésről szóló (első) határozatával kezdődik. A bíróság az értékesítésről szóló határozatát a vagyonfelügyelő kérelmére, a hitelezői választmány véleményét figyelembe véve hozza meg. Amennyiben olyan vagyontárgyat értékesítenek, amelyen egy önálló hitelezőnek elsőbbségi visszafizetési joga (zálogjoga) áll fenn, ezen önálló hitelező véleményét is figyelembe kell venni. A bíróság a konkrét vagyontárgy értékesítéséről szóló első határozatában az alábbiakról is határoz:

1. az értékesítés módja;

2. nyilvános árverés esetén a kikiáltási ár, illetve kötött ajánlattételi felhívás esetén a kiinduló ár; valamint

3. a letét összege.

Amennyiben valamely konkrét vagyontárgy értékesítésről szóló első határozat alapján történő értékesítésére irányuló nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás sikertelen, a bíróság ezt követő értékesítésről szóló határozatában

1. vagy

– újból úgy határoz, hogy az értékesítésnek nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás útján kell megtörténnie; és

– alacsonyabb kikiáltási vagy kiinduló árat határoz meg, mint az első határozatban; vagy

2. úgy határoz, hogy az értékesítés megtörténhet közvetlen tárgyalásokon alapuló, nem kötött ajánlattételi felhívás útján.

A bíróság az eljárásban a vagyontárgy megállapított értéke alapján határozza meg a kiinduló árat a kötött ajánlati felhívás tekintetében. Az értékesítésről szóló első határozatban a kiinduló ár nem lehet alacsonyabb a vagyon felszámolási értéken alapuló értékelés szerint megállapított értékének felénél. Az értékesítésről szóló későbbi határozatban a bíróság a vagyon felszámolási értéken alapuló értékelés szerint megállapított értékének felénél alacsonyabb összegű kikiáltási vagy kiinduló árat is meghatározhat, amennyiben ehhez a hitelezői választmány vagy egy önálló hitelező hozzájárul.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A csődeljárásban a hitelező köteles a csődben lévő adóssal szemben a csődeljárás megindítása előtt keletkezett követelését bejelenteni, kivéve azokat, amelyeknek bejelentését a törvény nem kívánja meg. Az a hitelező, aki a csődben lévő adós kötelezettségéért együttesen és egyetemlegesen felel mint adóstárs, kezes vagy zálogadós, a csődeljárásban köteles lehetséges viszontkövetelését, amely nem a csődeljárás megindítása előtt keletkezett, bejelenteni, azzal a felfüggesztő feltétellel, hogy a hitelező a csődben lévő adóssal szemben fennálló viszontkövetelését a követelés csődeljárás megindítását követő teljesítésére alapozva érvényesítheti. Amennyiben a csődben lévő adós mellett más együttesen és egyetemlegesen felelős adóstársak vagy kezesek is felelősek a hitelező követelésének teljesítéséért, a hitelező a követelést bejelentheti, és teljes mértékű, bontó feltételhez kötött kielégítést követelhet a csődeljárásban, amely akkor teljesül, ha a hitelező követelését egy másik együttesen és egyetemlegesen felelős adóstárs vagy kezes fizeti meg. Amennyiben a hitelező a bejelentésre nyitva álló határidőt elmulasztja, a csődben lévő adóssal szembeni követelése megszűnik, és a bíróság az elkésett követelésbejelentést elutasítja.

A csődeljárásban azoknak a munkavállalóknak, akiknek munkája a csődeljárás megindítása következtében szükségtelenné válik, a bérükre és bérjellegű juttatásukra vonatkozó, valamint azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaszerződését a vagyonfelügyelő azért szüntette meg, mert munkájuk a csődeljárás megindítása következtében vagy annak során szükségtelenné vált, a végkielégítésükre vonatkozó elsőbbségi követeléseket nem szükséges bejelenteniük a csődeljárás megindításától a bejelentésre nyitva álló határidő lejártáig tartó időszakban. Bizonyos, az adó kiszámítására és megfizetésére vonatkozó követeléseket szintén nem kell bejelenteni.

Amennyiben a követelést elválasztási jog biztosítja, a hitelező e biztosított követelést az elválasztási joggal együtt köteles a csődeljárásban bejelenteni. Amennyiben a csődeljárás kezdetén a csődben lévő adósnak ingatlan felett tulajdonjoga van, és e tulajdonjog bejegyzett jelzáloggal vagy maximális jelzáloggal a csődeljárás megindítása előtt már korlátozott, vélelmezendő, hogy a jelzálogot vagy a maximális jelzálogot, illetve a követelést megfelelő időben bejelentették a csődeljárásban.

A hitelező köteles a csődeljárás megindítását megelőzően keletkezett kizárási jogát a csődeljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított három hónapon belül bejelenteni. Amennyiben a hitelező a kizárási jogát nem jelenti be időben, a kizárási jog nem szűnik meg. Amennyiben a vagyonfelügyelő a be nem jelentett kizárási jog hatálya alá tartozó vagyontárgyat értékesít, a kizárási joggal rendelkező hitelező e jogát elveszti, de a vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből kifizetést követelhet, levonva abból az értékesítés költségeit. A kizárási joggal rendelkező hitelezőnek nincs joga kártérítést követelni. A hitelező elveszti kizárólagos jogát és pénzbeli kifizetéshez való jogát, ha e jogokat az általános felosztásról szóló első terv közzétételéig nem jelenti be.

A csődben lévő adósnak a csődeljárás megindítása után keletkezett kötelezettségei (bizonyos kivételekkel) az eljárás költségeinek tekintendők. Ezek csoportjai a következők:

– folyó költségek (például a csődeljárásban szükséges tevékenységek elvégzőinek bére és egyéb juttatása, ideértve az adós által kiszámítandó és fizetendő adókat és járulékokat, a vagyonfelügyelő költségeit, az áram, víz, fűtés, telefon költségeit, valamint a csődeljárásban használt üzlethelyiségek egyéb költségeit, a csődvagyonba tartozó ingatlan biztosítási díját, a közzétételi díjakat, a csődben lévő adós által vitatott követelések jogi költségeit, a számviteli költségeket, a csődeljárás adminisztratív és egyéb szükséges szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségeit stb.); valamint

– eseti költségek (a hitelezők kényszeregyezségi eljárás során felmerülő követeléseinek kifizetése, a kétoldalú szerződések kölcsönös nemteljesítésén alapuló kötelezettségek teljesítése, a kiemelten sürgős jogügyletek elvégzéséhez és az üzleti tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítése, a vagyon értékelésével és az értékesítéshez kapcsolódó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos költségek stb.).

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelés bejelentésével a hitelező jogosulttá válik a fizetésképtelenségi főeljárásban eljárási cselekmények végzésére. A követeléseket az erre előírt határidőben kell bejelenteni. Kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt keletkezett követeléseket kell bejelenteni.

A kényszeregyezségi eljárásban a követelések bejelentésére és igazolására elsősorban a kényszeregyezségről szavazó hitelező eljárási legitimációjának értékelése érdekében kerül sor. A követeléseket az eljárás megindításáról szóló értesítésnek a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatalának (AJPES) weboldalán történő közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása és a késedelmes bejelentés következtében a hitelező nem veszíti el követelését, de elveszíti szavazati jogát.

A csődeljárásban a követelések bejelentésén és igazolásán alapul a csődvagyon felosztása. Ezen eljárásokban a hitelezőknek a csődeljárás megindításáról szóló értesítésnek az AJPES weboldalán történő közzétételétől számított három hónapon belül kell bejelenteniük követeléseiket.

Magáncsőd esetében a hitelező nem veszíti el a követelést, ha azt a határidőt követően jelenti be, de a vagyonfelügyelő a további követelések jegyzékébe veszi fel azt.

Annak a hitelezőnek, akivel szemben a csődben lévő adós jogcselekményeit vitató per van folyamatban, a kereset kézbesítését követő naptól számított egy hónapon belül a csődeljárásban be kell jelentenie a követelését mint feltételes követelést, amely a per jogerős lezárásával válik érvényessé. A hitelező a bérleti szerződés vagyonfelügyelő általi felmondása vagy a kölcsönös nemteljesítésen alapuló felmondás miatti kártérítési követelését a csődben lévő adós felmondási vagy elállási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül köteles bejelenteni.

A követelés tartalma

A fizetésképtelenségi eljárásban a követelés bejelentésének az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. az eljárásban követelésként elismerendő összeget; valamint

2. a követelés elfogadhatóságát megalapozó tények leírását és azok bizonyítékait, ideértve a benyújtott iratokat is.

A csődeljárásban a követelés bejelentésének emellett tartalmaznia kell annak a bankszámlának az adatait is, amelyre a követelés kifizetésének meg kell történnie. Amennyiben a hitelező a csődeljárás megindítása előtt pert vagy egyéb eljárást indított, a bejelentésnek tartalmaznia kell az azon bíróságra vagy más illetékes hatóságra vonatkozó információkat is, amely előtt az eljárás folyik, illetve az ügyszámot.

A követelés igazolása iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a tőkekövetelés összege;

2. amennyiben a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő hitelező a tőke mellett kamatot is követel: a lejárati időpont és a fizetésképtelenségi eljárás megindítása közötti időszakra számított kamat tőkésített összege; a vagyonfelügyelő elsőbbségi követelése esetén: a kamat kiszámított tőkésített összege;

3. amennyiben a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő hitelező a tőke mellett a követelés bírósági eljárásban vagy a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt indított egyéb eljárásban való kikényszerítésének költségeit is követeli: e költségek összege;

4. amennyiben a hitelező a követelését elsőbbségi követelésként kívánja elfogadtatni: a követelés felosztás során való elsőbbségi követelésként kezelése iránti kifejezett kérelem; valamint

5. amennyiben a hitelező a követelését feltételes követelésként kívánja elfogadtatni: azon körülmények kifejezett leírása, amelyek bekövetkezése esetén a követeléshez kapcsolódó felfüggesztő vagy bontó feltétel realizálódik.

A fizetésképtelenségi eljárásban a hitelező egy kérelemben több követelést is bejelenthet.

A követelések igazolására irányuló eljárás

A követelések igazolására irányuló eljárás három szakaszra oszlik:

1. A vagyonfelügyelő bejelentett követelésekre vonatkozó nyilatkozata

A vagyonfelügyelő az igazolt követelések előzetes jegyzékében (osnovni seznam preizkušenih terjatev) nyilatkozik arról, hogy a követeléseket elismeri vagy vitatja. A jegyzékben a vagyonfelügyelő követelésenként nyilatkozik arról, hogy azokat elismeri vagy vitatja. A bíróság a fizetésképtelenségi eljárásokban a közzététel során alkalmazott weboldalakon a jegyzéket közzéteszi. A hitelezők az előzetes jegyzékkel szembeni kifogás (ugovor proti osnovnem seznamu) benyújtásával kifogásolhatják az előzetes jegyzéken szereplő bejelentett követelésekkel kapcsolatos hibákat, a jegyzék közzétételétől számított 15 napon belül. Amennyiben a kifogás megalapozott, a vagyonfelügyelő köteles az előzetes jegyzéket kijavítani.

2. A hitelező más hitelezők bejelentett követeléseire vonatkozó nyilatkozata

Minden hitelező, aki határidőn belül jelentette be követelését az eljárásban, kifogással élhet más hitelezők követeléseivel szemben a követelés vitatására vonatkozó kifogás (ugovor o prerekanju terjatve) benyújtásával. A hitelezőnek a követelés vitatására vonatkozó kifogást kényszeregyezségi eljárás esetén 15 napon, csődeljárás esetén pedig egy hónapon belül kell bejelentenie az igazolt követelések előzetes jegyzékének közzétételét követően. Magáncsőd esetében és a kényszeregyezségi eljárásban ilyen kifogást az eljárásban félként eljáró fizetésképtelen adós is benyújthat. A vagyonfelügyelő a hitelezők és az adós vitatott követelésekre vonatkozó nyilatkozatait felvezeti az igazolt követelések kiegészített jegyzékébe (dopolnjeni seznam preizkušenih terjatev). A benyújtott kifogások elbírálásának elmulasztásával kapcsolatos hibák a kiegészített jegyzékkel szemben benyújtott kifogásban kifogásolhatók.

3. A bíróság igazolt követelésekre vonatkozó határozata

A bíróság az igazolt követelésekről szóló határozatában (sklep o preizkusu terjatev) dönt a követelések igazolásáról. E határozat alapján a vagyonfelügyelő elkészíti az igazolt követelések végleges jegyzékét (končni seznam preizkušenih terjatev), amelyet a bíróság az igazolt követelésekről szóló határozatával együtt közzétesz.

Az igazolt követelésekről szóló határozatban a bíróság dönt a kifogásokról, az igazolt és vitatott követelésekről és azokról a követelésekről, amelyeket valószínűsíthetően bizonyítani kell, valamint azon személyekről, akiknek más eljárásban (például perben) kell követelésük megállapítását kérni. A per megindítására egy hónap áll rendelkezésre.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A csődvagyon a csődben lévő adós vagyona, amelyet az eljárás költségeinek és a hitelezők követeléseinek kifizetése érdekében értékesítenek. A törvény „csődvagyont” és „különös csődvagyont” különböztet meg. A különös csődvagyon az a vagyon, amely elválasztási jog hatálya alá tartozik, és a vagyon értékesítésével szerzett pénzügyi eszközök. Minden vagyonra, amely elválasztási jog hatálya alá tartozik, különös csődvagyont kell alapítani, és az ilyen vagyont az általános csődvagyon részét képező vagyontól és a más különös csődvagyonba tartozó vagyontól külön kell kezelni.

A csődvagyon értékesített része a felosztható vagyon, amely a hitelezők követeléseinek kifizetésére szolgál. Az általános felosztható vagyon az általános csődvagyon értékesítésével keletkezett pénzügyi eszközöknek a csődeljárás költségeivel csökkentett összege. A különös felosztható vagyon a különös csődvagyon értékesítésével keletkezett pénzügyi eszközöknek az értékesítés költségeivel csökkentett összege.

A csődeljárásban az elsőbbségi kifizetések tekintetében a hitelezők csődeljárás megindítása előtt keletkezett követeléseit a következő osztályokba sorolják:

  • biztosított követelések, amelyek kifizetése elválasztási joggal biztosított, amely tartalmazza a követelés meghatározott vagyonból történő elsőbbségi kifizetéséhez való jogot; valamint
  • nem biztosított követelések, amelyek közül az elsőbbségi követeléseket fizetik ki először, majd a rendes követeléseket, ezt követően az alárendelt követeléseket, végül pedig a vállalati jogokat.

A biztosított követelések olyan követelések, amelyek kifizetése elválasztási joggal biztosított. Elválasztási jog minden jog, amely tartalmazza a követelés meghatározott vagyonból történő elsőbbségi kifizetéséhez való jogot. A leggyakoribb elválasztási jog a zálog. A csődeljárásban a biztosított követeléseket elsőbbséggel fizetik ki az azon vagyontárgy értékesítéséből származó pénzösszegből, amelyre az elválasztási jog vonatkozott.

A nem biztosított követelések olyan követelések, amelyek elválasztási joggal nem biztosítottak. E követelések az azon vagyonból történő kifizetések tekintetében, amelyre az elválasztási jog vonatkozott, a biztosított követeléseknek alárendeltek. A fennmaradó vagyonból a kifizetéseket 1. az elsőbbségi követelések, 2. a rendes követelések és 3. az alárendelt követelések sorrendjében teljesítik.

  • Az elsőbbségi követelések olyan (nem biztosított) követelések, amelyeket törvény szerint elsőbbséggel, a rendes (nem biztosított) követeléseket megelőzően kell kifizetni (például a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hat hónapra vonatkozó bérek és bérjellegű juttatások, a munkavállalók végkielégítése, kifizetetlen járulékok stb.). Amennyiben a kényszeregyezségi eljárás sikertelensége miatt indul csődeljárás, a kényszeregyezségi eljárás során felmerült követelések abszolút elsőbbséget élveznek, és azokat az elsőbbségi követeléseket megelőzően fizetik ki;
  • a rendes követelések olyan nem biztosított követelések, amelyek nem elsőbbségi és nem alárendelt követelések;
  • az alárendelt követelések olyan nem biztosított követelések, amelyeket csak az összes, a hitelező és a fizetésképtelen adós közötti jogi kapcsolaton alapuló, az adóssal szembeni nem biztosított követelés kifizetését követően fizetnek ki. A kényszeregyezség során az alárendelt követeléseket megosztott tulajdonná alakíthatják át. Amennyiben nem alakítják át valamilyen természetbeni hozzájárulássá, a jóváhagyott kényszeregyezség a követelést megszünteti.

A vállalati jogok (részvények vagy üzletrészek) nem rendelkeznek a kötelmi jog jellemzőivel (jogi természetével), és arra jogosítják fel a részvényest és a vállalkozás tagját, hogy a fennmaradó csődvagyonból arányos részt kapjanak.

Mielőtt a hitelezők részére kifizetést teljesítenek, a csődeljárás költségeinek kifizetéséhez szükséges összeget a csődvagyonból levonják (felosztható vagyon). A hitelezőket az alábbi sorrendben elégítik ki: az elválasztási hitelezők, akiknek követelése elválasztási joggal (például jelzáloggal) biztosított, részesülnek először kifizetésben a biztosítékkal terhelt vagyonból (különös felosztható vagyon). Az általános felosztható vagyonból elsőként azokat a hitelezőket fizetik ki, akiknek a követelése olyan szerződésen vagy más jogügyleten alapul, amelyet a csődben lévő adós a kényszeregyezségi eljárás megindítása és a csődeljárás megindítása közötti időszakban, a kényszeregyezségi eljárásban a törvény erejénél fogva érvényesülő, az üzleti tevékenység korlátozására vonatkozó szabályokra tekintettel kötött. Ezt követően az elsőbbségi követeléssel rendelkező hitelezőket (a munkavállalókat) fizetik ki, majd végül a többi hitelezőt – a rendes, nem biztosított és az alárendelt követelésekkel rendelkező hitelezőket. Az értékesített vagyonból fennmaradó összeget a vállalkozás tagjai között osztják fel.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Kényszeregyezségi eljárás

A hitelezők szavazatával elfogadott kényszeregyezséget a bíróságnak is jóvá kell hagynia. A kényszeregyezséget jóváhagyó határozatban a bíróság

1. dönt a kényszeregyezség jóváhagyásáról;

2. dönt a jóváhagyott kényszeregyezség tartalmáról azáltal, hogy meghatározza

– a hitelezők követeléseinek kifizetési arányát;

– a kifizetések határidejét; valamint

– a hitelezők követeléseinek kamatlábait a kényszeregyezségi eljárás megindítása és a kifizetésre nyitva álló határidő vége közötti időszakra vonatkozóan;

3. eldönti, hogy mely követeléseket nyilvánítja igazoltnak a kényszeregyezségi eljárásban; valamint

4. utasítja az adóst, hogy a hitelezők követeléseit a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott módon, mértékben, határidőn belül és az ott előírt kamatlábak szerint fizesse ki.

Az abszolút elsőbbségi szabály érvényesül az eljárásban. A kényszeregyezségi eljárásban az adós vállalkozása pénzügyi átszervezésének végrehajtása azt jelenti, hogy

  • az adós vállalkozás tagjai részesedésüknek csak azt a részét tarthatják meg, amely olyan mértékű, mint amit az adós fennmaradó vagyonából az adós elleni csődeljárás megindítása esetén kapnának;
  • a hitelezőknek a követeléseik kifizetése szempontjából kedvezőbb helyzetbe kell kerülniük, mintha csődeljárás indult volna az adós ellen, figyelembe véve az elsőbbségi sorrendet és a csődeljárásban az elsőbbségi, rendes, alárendelt és biztosított követelések kifizetésére vonatkozó egyéb szabályokat; valamint
  • az adós vállalkozásának vagy annak fenntartható részének a tevékenysége folytatódik.

A pénzügyi átszervezést az adós végzi el, felkérve a hitelezőket arra, hogy egyezzenek bele rendes követeléseik csökkentésébe vagy a fizetési határidő meghosszabbításába. Az adós köteles a hitelezőknek rendes követeléseikért egyenlő arányú kifizetést, azonos fizetési határidőket és a kényszeregyezségi eljárás megindításától a fizetési határidő lejártáig azonos kamatlábakat felajánlani. Amennyiben az adós tőkeegyesítő társaság, az adós felkérheti hitelezőit, hogy válasszanak az alábbiak közül:

  • beleegyeznek rendes követeléseik csökkentésébe és a fizetési határidő meghosszabbításába; vagy
  • a követeléseket az adósra ruházzák át az adós tőkeemelésén alapuló természetbeli juttatásként (adósság-részvény csere).

A kényszeregyezség nem vonatkozik az elsőbbségi követelésekre vagy kizárt jogokra. Az alárendelt követelések megszűnnek. A biztosított követelések a kényszeregyezségben csak önkéntesen szervezhetők át. A kis-, közép- és nagyvállalkozásokat érintő kényszeregyezségi eljárásokban a biztosított követeléseket a futamidő meghosszabbításával vagy a kamatláb csökkentésével átszervezhetik oly módon, hogy a 75%-os többségi határozat azokra az elválasztási joggal rendelkező hitelezőkre is vonatkozik, akik nem a kényszeregyezség mellett szavaztak. Ezekben az eljárásokban pénzügyi átszervezési intézkedésként lehetőség van az adós vállalkozása fenntartható részének kizárására egy másik vállalkozással szemben (kiválás). Lehetséges emellett az elválasztási jog átszervezése kapcsolt elválasztási joggá (amihez 85%-os többség szükséges).

Csődeljárás jogi személlyel szemben

A csődeljárás célja a csődvagyon értékesítése és a hitelezők kifizetése. Főszabály szerint a csődben lévő adós vagyonának értékesítéséről nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás alapján köthető szerződés. Nyilvános árverés szervezhető a kikiáltási ár növelésével vagy csökkentésével. A csődeljárásban a vállalkozás üzleti tevékenysége egészben vagy részben fenntartható, ha a vállalkozást a nyilvános árverésen üzleti egységként értékesítik, vagy annak fenntartható részeit értékesítik (működő vállalkozásként történő értékesítés).

Mielőtt a hitelezők részére kifizetést teljesítenek, a csődeljárás költségeinek kifizetéséhez szükséges összeget a csődvagyonból levonják. A hitelezőket az alábbi sorrendben elégítik ki: az elválasztási hitelezők, akiknek követelése elválasztási joggal (például jelzáloggal) biztosított, részesülnek először kifizetésben a biztosítékkal terhelt vagyonból; ezt követően azokat a hitelezőket fizetik ki, akiknek a követelése olyan szerződésen vagy más jogügyleten alapul, amelyet a csődben lévő adós a kényszeregyezségi eljárás megindítása és a csődeljárás megindítása közötti időszakban, a kényszeregyezségi eljárásban a törvény erejénél fogva érvényesülő, az üzleti tevékenység korlátozására vonatkozó szabályokra tekintettel kötött; ezután az elsőbbségi követeléssel rendelkező hitelezőket (a munkavállalókat) fizetik ki, majd a többi hitelezőt – a rendes, nem biztosított és az alárendelt követelésekkel rendelkező hitelezőket. Az értékesített vagyonból fennmaradó összeget a vállalkozás tagjai között osztják fel.

Magáncsőd

Csakúgy, mint a jogi személyekkel szembeni csődeljárásoknak, a magáncsődeljárásoknak is a hitelezők követeléseinek arányos és egyidejű kifizetése a célja. A hitelezőket ennek megfelelően az adós vagyonából arányosan és ugyanabban az időben fizetik ki. A csődvagyonba tartozik az eladósodott személy csődeljárás megindításakor meglévő minden vagyona, kivéve, ha azt a polgári jogi végrehajtásról és ideiglenes intézkedésekről szóló törvény (Zakon o izvršbi in zavarovanju) a végrehajtás alól kivonja. Mivel a természetes személy a jogi személlyel ellentétben nem szűnik meg a csődeljárás végén, nem szűnnek meg a hitelezők azon követelései, amelyeket a csődeljárásban nem fizettek ki. A jogi személlyel szemben folyamatban lévő csődeljárásban kielégítendő hitelezői igényekkel szemben a magáncsődeljárás lezárása nem szünteti meg a követelések teljesítését. A magáncsődeljárást lezáró határozat, amely tartalmazza a ki nem fizetett elismert követelések jegyzékét, eszközül szolgál a ki nem fizetett hitelezők számára, hogy e követeléseik végrehajtását kikényszerítsék.

Annak érdekében, hogy kötelezettségei alól szabaduljon, a csődben lévő adósnak lehetősége van a magáncsődeljárást lezáró határozat meghozatala előtt kérelmezni a felmentést a magáncsődeljárás megindítása előtt keletkezett, ezen eljárásban ki nem fizetett kötelezettségei alól. Amennyiben a csődben lévő adós a kötelezettségei alóli felmentésre irányuló kérelmet terjeszt elő, és amennyiben a kötelezettségek alóli felmentésre irányuló eljárásokat a lezárult igazolási időszakot követően megfelelően lefolytatják, a kötelezettségeinek az a része, amelynek teljesítését egyébként a csődeljárást lezáró határozatra hivatkozva ki lehetne kényszeríteni, mellőzésre kerül, és ennek következtében a hitelezők bíróság előtti kikényszerítési joga is megszűnik.

Akkor is, ha a kötelezettségek alóli mentesülés kedvező az adós számára, a felmentés nincs hatással az adós alábbi típusú kötelezettségeire:

1. munkavállalók elsőbbségi jogai;

2. a csődben lévő adóssal szemben jogi tartásra, az alaptevékenységek korlátozásából vagy a csökkent vagy megszűnt munkaképességből eredő károk megtérítésre és a tartás eltartó halála miatti elvesztéséért járó kártérítésére vonatkozó követelések;

3. a büntetőeljárásban kiszabott pénzbüntetésekre vagy bűncselekmény útján szerzett pénzügyi előnyök visszatérítésére irányuló követelések;

4. a bűncselekményből származó pénzügyi előnyök visszatérítésének vagy a bűncselekménnyel okozott károk megtérítésének feltételéhez kötött feltételes ítéleten alapuló követelések;

5. a szabálysértési eljárásban kiszabott bírságokra vagy szabálysértés útján szerzett pénzügyi előnyök visszatérítésére irányuló követelések;

6. a jogellenesen szerzett tulajdon visszatérítésére irányuló követelések; valamint

7. a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott károk megtérítésére irányuló követelések.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A kényszeregyezségi eljárás a bíróság kényszeregyezséget jóváhagyó jogerős határozatával zárul.

Minden olyan hitelező, akinek követelésére a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha a fizetésképtelen adós a hitelező rendes követelését nagy- vagy teljes mértékben ki tudja elégíteni. A megtámadható követelés elleni pert a követelés fizetésére a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott határidő lejártát követő hat hónapon belül kell megindítani.

Minden olyan hitelező, akire a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha az egyezség megkötésére csalárd módon került sor.

A megtámadható követelés elleni pert a kényszeregyezség jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kell megindítani.

A kényszeregyezség jóváhagyásáról határozó bíróságnak van hatásköre a per eldöntésére.

A bíróság a jóváhagyott kényszeregyezséget megsemmisítő határozatában felszólíthatja az adóst, hogy a követelések kényszeregyezséggel érintett, ki nem fizetett részét a bíróság által meghatározott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évnél nem hosszabb határidőn belül fizesse meg.

A jogi személlyel szembeni csődeljárás lezárása

A jogi személlyel szembeni csődeljárás a csődeljárást lezáró határozattal fejeződik be. A bíróság e határozatát a vagyonfelügyelő zárójelentése alapján hozza meg, amelyet a vagyonfelügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását követően, a hitelezői választmány véleménye alapján készít el. A vagyonfelügyelőnek a végső felosztás befejezését követő egy hónapon belül kell benyújtania a zárójelentést a bírósághoz.

Ha a bíróság csődeljárást lezáró határozatát követően kerül elő a csődben lévő adósnak valamilyen vagyona, akkor e vagyonra tekintettel az adóssal szemben a csődeljárás újra megindítható a csődeljárásban eljárási cselekmények végzésére jogosult olyan hitelező kérelmére, akinek részvételi joga nem szűnt meg a csődeljárás lezárása előtt, vagy a csődben lévő adós társaság tagjának kérelmére.

A magáncsődeljárás lezárása

A magáncsődeljárás a csődeljárást lezáró határozattal fejeződik be.

Amennyiben a magáncsődben lévő adóst a kötelezettségei alól felmentették, minden hitelező, akinek a követelését a kötelezettségek alóli felmentésről szóló jogerős határozat érinti, kérheti a bíróságot, hogy szüntesse meg a kötelezettségek alóli felmentést, ha az adós a kötelezettségek alóli felmentést a vagyonára vonatkozó hamis információ szolgáltatásával vagy információ eltitkolásával vagy más csalárd módon érte el. A pert a kötelezettségek alóli felmentésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül kell megindítani (a ZFPPIPP 411. cikke). Azok a hitelezők, akik – a kötelezettségek alóli felmentésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően – tudomást szereznek az adós olyan vagyonáról, amely a kötelezettségek alóli felmentés előtt az adós birtokában volt (és azt elrejtette), a csődeljárás e vagyon tekintetében történő megindításának kérelmezése útján is kérhetik a kötelezettségek alóli mentesítés megszüntetését. Ebben az esetben a kötelezettségek alóli mentesítés megszüntetésére irányuló pert nem kell a három éves határidőn belül megindítani.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Minden hitelező maga viseli a fizetésképtelenségi eljárásban való részvétellel járó saját költségeit.

Az adós kérelmére indított kényszeregyezségi eljárásban az eljárás költségeit és az egyéb terheket az adós viseli.

A kis-, közép- és nagyvállalkozások ellen a hitelezők kérelmére indult kényszeregyezségi eljárásban az eljárás megindításának költségeit az eljárás kérelmezői viselik. Ezekben az eljárásokban a kérelmező viseli a vagyonfelügyelő díjait is. Az adós, akivel szemben az eljárás megindul, viseli az alábbi kifizetések költségeit:

– kifizetések a hivatásos jogi és pénzügyi tanácsadókkal az adós pénzügyi helyzetére és tevékenységére vonatkozó jelentés, a pénzügyi átszervezési terv és a kényszeregyezségre vonatkozó javaslat részeként benyújtandó más dokumentumok elkészítéséhez szükséges jogi és pénzügyi szolgáltatásokról kötött szerződések alapján,

– kifizetések az adós pénzügyi helyzetéről és tevékenységéről szóló jelentés megvizsgálásáról egy könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján; valamint

– kifizetések a pénzügyi átszervezési terv értékeléséről egy hites értékbecslővel kötött szerződés alapján.

A csődeljárásban az eljárás költségeit és terheit a csődvagyonra terhelik, mielőtt a felosztható vagyonból a követelések kifizetése megtörténne. Amennyiben a csődeljárás iránti kérelmet a hitelező nyújtja be, a hitelező köteles a csődeljárás megindítása költségeinek fedezésére szolgáló összeget letétbe helyezni, fenntartva a jogot, hogy a csődeljárás költségeire vonatkozó szabályok szerint az előlegként megfizetett összeget visszakövetelje.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárásban az adós az eljárásban részt vevő hitelezők költségeinek az üzleti életben általánosan elfogadott szabályok szerint az adós által viselt arányos részét köteles megfizetni. Az adós és a hitelezők a pénzügyi átszervezésről szóló egyezségben állapodnak meg e költségek megtérítéséről.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A megtámadhatóság feltételei

A hitelezők és a vagyonfelügyelő jogosultak az adós jogcselekményeit megtámadni. A keresetet vagy kifogást azzal a személlyel szemben kell benyújtani, akinek érdekében a megtámadható cselekményt elvégezték.

Bármely olyan jogcselekmény megtámadható (ideértve a mulasztást is), amely a csődhitelezők egyenlőtlen vagy csökkentett kifizetésével vagy egy konkrét hitelező kedvezőbb helyzetbe kerülésével jár (a hitelező előnyben részesítése, a megtámadhatóság objektív eleme). A megtámadás során a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a személy, akinek érdekében a megtámadható cselekményt elvégezték, tudott vagy tudnia kellett volna az adós kedvezőtlen pénzügyi helyzetéről (a megtámadhatóság szubjektív eleme). A jogszabály jogi vélelmeket állít fel arra az esetre, ha úgy tekinti, hogy ez a feltétel teljesül, és arra az esetre, ha a jogcselekmény megtámadása nem lehetséges. A jogszabály emellett meghatározza a kérelem tartalmát és a megtámadás módjának részletes szabályait.

Az az időszak, amelyben megtámadható cselekmények végezhetők

A csődeljárásban azok a jogcselekmények támadhatók meg, amelyeket a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző egy évtől a csődeljárás megindításáig eltelt időszakban végeztek. Az ingyenes jogcselekmény (vagy az aránytalanul kis ellenszolgáltatással járó jogcselekmény) megtámadható, ha azt a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 36 hónaptól a csődeljárás megindításáig eltelt időszakban végezték el. A megtámadásra irányuló pert a csődeljárást megindító határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül kell megindítani.

Mely cselekményeket nem lehet megtámadni

Nem lehet megtámadni azokat a cselekményeket, amelyeket a csődben lévő adós a kényszeregyezségi eljárásban, az adós üzleti tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően végzett el; amelyeket a csődben lévő adós a hitelezőknek a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott arányú, határidejű és kamatlábú kifizetése érdekében végzett el; valamint azokat a váltó- és csekk-kifizetéseket, amelyeket a másik fél részére teljesíteni kellett annak érdekében, hogy a csődben lévő adós ne veszítse el a váltóban vagy csekkben kötelezett másik féllel szembeni visszatérítési jogát.

Nem támadható meg emellett az adós olyan jogcselekménye sem, amely a pénzügyi átszervezésről szóló jóváhagyott megállapodás alapján a hitelező követelésének kifizetésére vagy más kötelezettség teljesítésére irányult.

A magáncsőd különös jellemzői

Az ingyenes jogcselekmények és az adóssal közeli kapcsolatban álló személy részére a csődben lévő adós által végzett jogcselekmények megtámadási határideje a magáncsődeljárásban öt év. Ez a szabály vonatkozik a csődben lévő adóssal közeli kapcsolatban álló természetes személyekkel és a csődben lévő adóshoz kapcsolt vagy a közeli kapcsolatban álló természetes személyekhez kapcsolódó jogi személyekkel kötött szerződésekre is. Ezek azok a jogi személyek, amelyekben a csődben lévő adós vagy a vele közeli kapcsolatban álló személyek egyedül vagy együttesen a jegyzett tőke legalább 25%-ával vagy a szavazati jogok legalább 25%-ával rendelkeznek, vagy jogukban áll a jogi személy képviseletére jogosult személyeket kijelölni és visszahívni, vagy ők maguk jogosultak a jogi személy vagy a velük kapcsolatban álló vállalkozások képviseletére.

Utolsó frissítés: 23/05/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.