Fizetésképtelenség/csőd

Szlovákia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Szlovákiában a fizetésképtelenségi eljárások valamennyi különböző típusa megindítható az adóssal szemben.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A fizetésképtelenségi eljárások egyes típusai az alábbi feltételek mellett indíthatók meg:

A csőd elrendelésének vagy a csődgondnokság alá helyezésnek a feltételei:

  • A csődeljárás és a csődgondnokság alá helyezés (a továbbiakban: csődeljárás) két szakaszból áll. Az első szakasz a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával indul és a csődeljárást elrendelő végzés meghozataláig tart. A második szakasz a csődeljárást elrendelő végzés meghozatalával indul és a csődeljárás lezárásáig tart.
  • Az első szakasz tekintetében feltétel, hogy legyen olyan személy, aki jogosult a csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtására (ha az eljárás kérelemre indul), amely alapján joggal feltételezhető, hogy az adós fizetésképtelen, valamint hogy a bíróság felé megelőlegezték a költségeket.
  • A második szakasz (a csődeljárást elrendelő végzés meghozatala) tekintetében feltétel, hogy több hitelező legyen, az adós túlzott adóssággal rendelkezzen vagy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen legyen, valamint hogy a csődeljárás költségeinek fedezésére elegendő eszköz álljon rendelkezésre.
  • A kérelem benyújtására jogosult személy: az eljárás kérelemmel, illetve anélkül is megindítható. Csődeljárás iránti kérelmet előterjeszthet az adós, a hitelező, a felszámoló, illetve a jogszabályokban meghatározott más személy. A csődeljárást elsősorban akkor indítják meg kérelem nélkül, ha a reorganizáció sikertelen volt, amely esetben a bíróság egyetlen végzésben határoz a csődeljárás megindításáról, egyúttal megállapítja a csődöt.
  • A kérelemnek meg kell felelnie az általános, valamint bizonyos különös alaki követelményeknek, utóbbiak a kérelem benyújtójának személyétől függnek: Ha e személy a hitelező, a kérelemnek tartalmaznia kell arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az adós pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen. Ha a kérelmet az adós terjeszti elő (aki feltehetően pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott), a kérelemnek tartalmaznia kell egy listát az adós vagyonáról, a kötelezettségeiről, az érintett felekről, valamint abban szerepelnie kell a legfrissebb pénzügyi kimutatásoknak, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
  • A kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőzően át kell utalnia az előleget a bíróság bankszámlájára.
  • A fizetésképtelenség azt jelenti, hogy az adós túlzottan eladósodott vagy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen. Az adós túlzottan eladósodott, ha a vonatkozó jogszabályok (a számvitelről szóló 431/2002. sz. törvény) alapján köteles elszámolást vezetni, egynél több hitelezője van, és az adós kötelezettségeinek értéke meghaladja a vagyona értékét. A jogi személy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, ha egynél több hitelező irányába fennálló, kettő vagy annál több pénzügyi kötelezettsége kifizetése tekintetében 30 napot meghaladó késedelembe esett. A természetes személy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, ha legalább egy pénzügyi kötelezettséget annak esedékessé válásától számított 180 nap elteltével nem képes kifizetni.
  • Elegendő vagyon – amennyiben kérdéses, hogy a csődeljárás költségeinek fedezetéül rendelkezésre áll-e elegendő vagyon, a bíróság ideiglenes vagyonkezelőt vagy ideiglenes csődgondnokot („szakértőt” vagy „fizetésképtelenségi szakértőt”) jelöl ki az ügy áttekintésére.

A reorganizáció kezdeményezésének feltételei:

Hasonlóan a csődeljáráshoz, a reorganizáció is két szakaszból áll. Az első szakasz során (a reorganizáció megindításakor) a bíróság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a reorganizáció feltételei. E szakasz akkor kezdődik meg, amikor a jogosult személy (az adós vagy a hitelező) kérelmet terjeszt elő a fizetésképtelenségi szakértő arra vonatkozó ajánlásával együtt, hogy el kell végezni az adós reorganizációját. A második szakasz akkor kezdődik, amikor engedélyezték a reorganizációt, az adós pedig a fizetésképtelenségi szakértő és a bíróság felügyelete mellett, valamint a hitelezőkkel együttműködve reorganizációs tervet készít, arról egyeztetést folytat, azt jóváhagyja, majd e tervet megerősítteti a bírósággal.

  • Az adós reorganizáció iránti kérelmet terjeszthet elő, ha kikérte a fizetésképtelenségi szakértő véleményét, és a fizetésképtelenségi szakértő egy 30 napnál nem régebbi véleményben az adós reorganizációját javasolta.
  • A hitelező reorganizáció iránti kérelmet terjeszthet elő, ha kikérte a fizetésképtelenségi szakértő véleményét, és a fizetésképtelenségi szakértő egy 30 napnál nem régebbi véleményben az adós reorganizációját javasolta, az adós pedig hozzájárult a kérelem előterjesztéséhez.

Az adósságmentesítés kezdeményezésének feltételei:

Az adósságmentesítés kezdeményezésének feltételei: az adós természetes személy (vállalkozó vagy fogyasztó), a csődeljárás lezárult, az adós kérelmet nyújtott be, valamint teljesítette a kötelezettségeit a csődeljárás során. Nem jogosult azonban az adós az adósságai elengedését kérni, ha a csődeljárást azért szüntették meg, mivel az adós eszközei még a csődvagyonnal szemben fennálló követelések teljesítésére sem voltak elegendők. További feltétel, hogy az adós pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen legyen, valamint be is kell jelentenie, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, tíz év eltelt a legutóbbi adósságmentesítés óta, az adóssal szemben lefoglalást (azaz javak lefoglalását) vagy hasonló eljárást rendeltek el, és az adós nem szabadságvesztés-büntetését tölti.

  • A kérelem előterjeszthető a csődeljárás iránti kérelemmel együtt, vagy a csődeljárás során, annak lezárultáig. E kérelmet az adós terjeszti elő, akit azonban a jogi segítségnyújtó központnak (Centrum právnej pomoci) kell képviselnie, a kérelem pedig kizárólag elektronikusan nyújtható be.
  • Az adós mentesül az adósság alól, ha a bíróság csődeljárást elrendelő végzést hoz (adósságmentesítés csődeljárás útján) vagy fizetési ütemtervet rendel el (adósságmentesítés fizetési ütemterv útján). Az adósságmentesítéshez nincsen szükség egyéb határozatra.
  • A kötelezettségek elengedése: a bíróság engedélyezi az adósságmentesítést, ha megállapítja, hogy az adós a csődeljárás során teljesítette a vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségeket; ellenkező esetben elutasítja a kérelmet. Tisztességes szándék – vélelmezik az adós tisztességes szándékát, amelyet a hitelezők „klasszikus” polgári eljárásban megtámadhatnak, adósságmentesítési eljárás során azonban nem.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Csődeljárás alá az alábbiak vonhatók:

  1. a csődeljárást elrendelő végzés időpontjában az adós tulajdonában lévő eszközök,
  2. az adós által a csődeljárás során szerzett eszközök,
  3. az adós kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló eszközök,
  4. a jogszabályokban meghatározott egyéb eszközök.

A csődeljárás alá vonható eszközök képezik a csődvagyont, amely általános csődvagyonra és – a biztosítékkal rendelkező hitelezőket érintően – különvagyonokra oszlik.

Az alábbiak nem vonhatók csődeljárás alá: eszközök, amelyek nem zárolhatók bírósági végrehajtás vagy lefoglalás során, a vámkezesség a vámtartozás összegéig, az adógarancia, valamint azok az eszközök, amelyek külön jogszabály alapján nem vonhatók csődeljárás alá. Az adós jövedelme annyiban vonható csődeljárás alá, amilyen mértékben végrehajtási eljárás vagy lefoglalási eljárás során zárolható. A nettó bér azon része, amely máskülönben elsőbbségi követelések rendezése érdekében levonható, csak annyiban vonható csődeljárás alá, amennyiben a csődvagyonnal szemben fennálló követelés teljesítésére szolgál.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A felek szerepe a különböző típusú eljárásokban:

• Az adós általános kötelezettségei:

o     Az adós köteles megelőzni a fizetésképtelenséget. Amennyiben fennáll a fizetésképtelenség közvetlen veszélye, az adós indokolatlan késedelem nélkül köteles megfelelő és arányos intézkedéseket tenni a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. A reorganizáció iránti kérelem nem mentesíti az adóst az arra vonatkozó kötelezettsége alól, hogy csődeljárás iránti kérelmet is előterjesszen (a csődeljárást a reorganizáció engedélyezése esetén megszüntetik).

A felek szerepe csődeljárás esetén:

• A fizetésképtelenségi szakértő:

o     A csődeljárás során a fizetésképtelenségi szakértő elsődlegesen a csődeljárás alá vonható eszközöket kezeli, azokat értékesíti, a bevételt pedig az adós hitelezőinek kifizetésére fordítja.

o     A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor az adós arra vonatkozó joga, hogy elidegenítse a csődeljárás alá vont eszközöket, valamint az ezen eszközöket érintő ügyekben az adós képviseletében történő eljárás joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre, aki innentől kezdve az adós nevében és az adós érdekében tevékenykedik.

A felek szerepe reorganizáció esetén:

• A fizetésképtelenségi szakértő:

o     A fizetésképtelenségi szakértő fő feladata, hogy az adóssal és a hitelezőkkel együttműködve reorganizációs tervet készítsen.

o     A fizetésképtelenségi szakértő megvizsgálja a bejelentett követeléseket, és azokat elismeri vagy vitatja.

o          A fizetésképtelenségi szakértő ellátja az adós felügyeletét. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy jóváhagyja az adósnak a reorganizációt engedélyező bírósági végzésben megjelölt jogi aktusait.

• Az adós:

• Az adós elvégzi a reorganizációs tervben meghatározott feladatokat.

• Az adósnak az is jogában áll, hogy javaslatot tegyen a fizetésképtelenségi szakértőnek valamely bejelentett követelés vitatására.

• Az adós a saját nevében és a saját számlájára tevékenykedik.

A felek szerepe adósságmentesítés (annak mindkét típusa) esetén:

• Az adós:

o     Az adósságmentesítésre vonatkozó engedély hároméves próbaidőszakot nyit meg, melynek során az adós minden egyes év végén köteles átadni a fizetésképtelenségi szakértőnek a bíróság által megállapított pénzösszeget, legfeljebb azonban az adósnak az eltelt próbaévben szerzett összes nettó bevételének 70%-át. A fizetésképtelenségi szakértő a saját díjazásának levonását követően a végleges felosztási tervvel összhangban arányosan felosztja a pénzt az adós hitelezői között.

o     E próbaidőszak során az adós köteles észszerű erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy jövedelemforrásként munkát találjon, vagy ugyanennek a célnak megfelelő önálló vállalkozói tevékenységbe kezdjen, valamint köteles a fizetésképtelenségi szakértő rendelkezésére bocsátani az általa kért összes információt, beleértve a jövedelemmel, kiadásokkal kapcsolatos adatokat, a lakóhely címét érintő bármely változást, valamint a munkaviszonyra vagy a munkavégzés helyére vonatkozó adatokat.

o     Az adós jogi aktusai a próbaidőszak során a fizetésképtelenségi szakértő írásbeli hozzájárulásától függnek az adósságmentesítést engedélyező bírósági végzésben meghatározott kereteken belül.

o     A jogi segítségnyújtó központ által képviselt adós kérelmet terjeszt elő, amely tartalmazza az adós önéletrajzát, egy listát az érintett felekről, az aktuális és múltbéli eszközöket, valamint a hitelezők jegyzékét. Az adós bejelenti, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, és dokumentálja a lefoglalási eljárás fennállását.

o     Ezen eljárás során az adósnak el kell fogadnia, hogy az eszközei elidegenítésének joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre.

• A fizetésképtelenségi szakértő:

o     A fizetésképtelenségi szakértő jegyzéket készít a csődvagyonba tartozó eszközökről (azaz a csődeljárás alá vonható eszközökről) és értékesíti azokat.

o     A fizetésképtelenségi szakértő megszüntet egyes szerződéseket.

o     A fizetésképtelenségi szakértő értékesíti a vagyonba tartozó eszközöket, kifizeti a csődeljárás költségeit, felosztási tervet javasol a bevétel vonatkozásában, majd azt később végrehajtja.

o     Amennyiben a csődeljárás során fizetési ütemtervet alkalmaznak, a fizetésképtelenségi szakértő elkészíti a fizetési ütemtervet és azt jóváhagyásra benyújtja a bíróságnak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Csődeljárás: Az olyan követelés, amely az adós részéről már a csődeljárás elrendelését megelőzően esedékessé vált, nem számítható be az adóst megillető olyan követeléssel szemben, amely a csőd elrendelését követően vált esedékessé; ez a csődeljárás során bejelentett függő követelésekre is vonatkozik. Nem számíthatók be az adós követeléseivel szemben az olyan követelések, amelyeket nem a jogszabályokban előírt módon nyújtottak be, a csődbejelentést követően engedményezés vagy átruházás útján megszerzett bejelentett követelések, valamint a vitatható jogi aktus alapján megszerzett követelések. Nem számítható be követelés olyan követeléssel szemben, amely a csődeljárás iránti kérelemnek az adós nevében történő benyújtásának elmulasztásáért fennálló felelősségből ered. Ez nem zárja ki más követelések beszámítását.

Reorganizáció: A polgári jogi szabályozás változatlan formában alkalmazandó.

Adósságmentesítés csődeljárás útján: A csődeljárás elrendelését követően felmerülő követelés nem számítható be az adós csődeljárás elrendelését megelőzően felmerült ellenkövetelésével szemben. A csődeljárás elrendelését megelőzően felmerült követelés nem számítható be az adós csődeljárás elrendelését követően felmerülő követelésével szemben. Ez nem zárja ki más követelések beszámítását.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján: A polgári jogi szabályozás változatlan formában alkalmazandó.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Csődeljárás: Amennyiben az adós visszterhes szerződést kötött a csődeljárás elrendelését megelőzően és a maga részéről azt teljesítette, a másik fél azonban a csődeljárás elrendelésekor még nem vagy csak részben teljesítette a szerződést, a fizetésképtelenségi szakértő követelheti a szerződés teljesítését, vagy pedig elállhat a szerződéstől. Amennyiben a másik fél részben már teljesítette a szerződést, a fizetésképtelenségi szakértő csak a szerződésben foglalt azon kötelezettségektől állhat el, amelyeket a másik fél még nem teljesített.

Amennyiben az adós visszterhes szerződést kötött a csődeljárás elrendelését megelőzően és azt a másik fél a maga részéről már teljesítette, az adós azonban a csődeljárás elrendelésekor még nem vagy csak részben teljesítette a szerződést, a másik fél elállhat a szerződésben foglalt azon kötelezettségektől, amelyeket az adós még nem teljesített; a másik félnek a szerződéstől való elállásból eredő követelései azonban csak akkor vehetők figyelembe a csődeljárásban, ha azokat függő követelésekként előterjesztik.

Amennyiben az adós visszterhes szerződést kötött a csődeljárás elrendelését megelőzően és azt a csődeljárás elrendelésekor még egyik fél sem teljesítette, sem részben, sem egészben, a fizetésképtelenségi szakértő, illetve a másik fél elállhat a szerződésben foglalt azon kötelezettségektől, amelyeket még nem teljesítettek; a másik félnek a szerződéstől való elállásból eredő követelései azonban csak akkor vehetők figyelembe a csődeljárásban, ha azokat függő követelésekként előterjesztik.

Amennyiben a csődeljárás elrendelését megelőzően az adós olyan szerződést kötött, amelynek tárgyát folyamatos vagy ismétlődő tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy bizonyos tevékenységtől való tartózkodás, vagy bizonyos tevékenység tűrése képezte, a fizetésképtelenségi szakértő a szerződést két hónapos felmondási idővel megszüntetheti, kivéve, ha jogszabály vagy a szerződés ennél rövidebb időt állapít meg a szerződés megszüntetésére; a fizetésképtelenségi szakértő a szerződést abban az esetben is megszüntetheti, ha azt határozott időre kötötték. A fizetésképtelenségi szakértő a bérleti- vagy lízingszerződést csak a polgári törvénykönyvben (Občiansky zákonník) előírt feltételek szerint szüntetheti meg. E rendelkezés nem vonatkozik a munka törvénykönyve (Zákonník práce) alapján kötött szerződésekre.

Amennyiben az adóssal a csődeljárás elrendelését megelőzően kötött szerződést a másik fél előzetesen köteles teljesíteni, e másik fél a szerződés kölcsönös teljesítéséig vagy annak biztosítékkal való ellátásáig a szerződés teljesítését megtagadhatja.

Az adóssal a csődeljárás elrendelését megelőzően kötött szerződés alapján a szerződésben részt vevő másik félnek az általa a fizetésképtelenségi szakértő irányába a csődbejelentést követően történő teljesítéssel kapcsolatos követelése a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősül. Jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában az adóssal a csődeljárás elrendelését megelőzően kötött szerződés alapján a szerződésben részt vevő másik félnek a csődeljárás elrendelését követően felmerült bármely egyéb követelése csak abban az esetben vehető figyelembe a csődeljárásban, ha azt függő követelésként előterjesztik.

Amennyiben a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt az adós valamely vagyontárgyat jogcímfenntartással értékesített és adott át a vevő számára, a vevő a vagyontárgyat visszaszolgáltathatja vagy követelheti a szerződés teljesítését.

Amennyiben a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt az adós jogcímfenntartással vásárolt meg és vett át egy vagyontárgyat, az eladó nem kérheti a dolog visszaszolgáltatását, ha a fizetésképtelenségi szakértő az eladó felhívását követően indokolatlan késedelem nélkül teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeket. A fizetésképtelenségi szakértő teljesítheti a valamely vagyontárgy jogcímfenntartással történő megvásárlására vonatkozó ilyen megállapodásban foglalt kötelezettségeket, ha a vagyontárgy az adós birtokában van és a fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségek teljesítése előnyösebb a csődvagyon szempontjából. Amennyiben a vagyontárgy nincsen az adós birtokában, valamely követelés csak a bejelentése esetén vehető figyelembe a csődeljárásban.

E rendelkezések értelemszerűen arra a szerződésre is vonatkoznak, amelynek tárgyát valamely vagyontárgy meghatározott bérleti díj ellenében, határozott időre szóló lízingje képezi, és amely a lízingbe vett vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére irányul.

Reorganizáció: A szerződésben részt vevő másik fél nem szüntetheti meg az adóssal kötött szerződést, illetve nem állhat el az adóssal kötött szerződéstől abból az okból, hogy az adós késedelembe esett a másik felet a reorganizációs eljárás megindítását megelőzően megillető teljesítéssel, és a szerződés ilyen okból történő megszüntetésének vagy a szerződéstől ilyen okból történő elállásnak nincsen joghatása. Érvénytelenek az olyan szerződéses kikötések, amelyek arra hatalmazzák fel a másik felet, hogy reorganizáció vagy csődeljárás okán megszüntesse az adóssal kötött szerződést vagy attól elálljon.

Adósságmentesítés csődeljárás útján: A csődeljárás elrendelését követően meg lehet szüntetni az olyan szerződést, amelynek tárgyát folyamatos vagy ismétlődő tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás, bizonyos tevékenységtől való tartózkodás, vagy bizonyos tevékenység tűrése képezte, feltéve, hogy a szerződést a csődeljárás elrendelését megelőzően kötötték. Amennyiben a szerződés csődeljárás tárgyát képező eszközöket érint, a fizetésképtelenségi szakértő megszüntetheti a szerződést; egyéb esetekben arra az adós jogosult. A megszüntetés akkor hatályosul, amikor az arról szóló értesítést kézbesítették a másik fél részére. A szerződést abban az esetben is meg lehet szüntetni, ha azt határozott időre kötötték. Lakás bérleti- vagy lízingszerződése a bérlő vagy lízingbe vevő harmadik felet érintően csak a polgári törvénykönyv és a külön jogszabályok szerint szüntethető meg.

Az adós, a fizetésképtelenségi szakértő vagy a szerződésben részt vevő másik fél elállhat valamely egyéb szerződéstől, ha azt a csődeljárás elrendelését megelőzően kötötték és annak teljes körű teljesítése még nem történt meg. Csak azoktól a kötelezettségektől lehet elállni, amelyeket a felek még kölcsönösen nem teljesítettek.

A vagyontárgy jogcímfenntartással történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az olyan szerződésre vonatkozó rendelkezéseket, amelynek tárgyát valamely vagyontárgy meghatározott bérleti díj ellenében határozott időre történő tartós bérlete (lízingje) képezi a lízingelt vagyontárgy tulajdonjoga megszerzésének céljával, a csődeljárás során is alkalmazni kell.

A fenti rendelkezések nem alkalmazandók a munka törvénykönyve alapján kötött szerződésekre és megállapodásokra.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján: Az adós szerződéses kapcsolataira nem vonatkoznak különös rendelkezések, hanem a „klasszikus” polgári jogi és kereskedelmi jog rendelkezések alkalmazandók.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A csődeljárás elrendelésének hatásai:

  • A csődeljárás során nem indítható végrehajtási eljárás vagy lefoglalási eljárás a csődeljárás tárgyát képező eszközökkel szemben; a más megindított végrehajtási eljárást vagy lefoglalási eljárást a csődeljárás elrendelésekor megszüntetik.
  • Valamely biztosítéki érdekeltség végrehajtása nem indítható meg, illetve nem folytatható az adós tulajdonát képező eszközökkel szemben az adós biztosítéki érdekeltséggel biztosított kötelezettségének teljesítése érdekében; ez nem érinti a következőket:
    • pénzzel vagy követeléssel kapcsolatos biztosítéki érdekeltség végrehajtása banknál vagy külföldi bankfióknál vezetett számláról;
    • államkötvények;
    • forgalomképes értékpapírok.
  • Amennyiben a csődeljárás elrendelését megelőzően valamely, árverés tárgyát képező vagyontárgyat külön jogszabály alapján odaítéltek, és az ilyen vagyontárgy a csődeljárás hatálya alá tartozik, és az ajánlattevő az árverezőnek kifizette az árverésen meghatározott összeget, az árverés tárgyát képező vagyontárgy tulajdonjoga vagy a vagyontárgyon fennálló egyéb jog az ajánlattevőre száll. Az árverésből származó bevétel a vonatkozó csődvagyon részévé válik, és az árverés költségei a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek; amennyiben az árverést biztosított követeléssel rendelkező hitelező kezdeményezte, a bevételt a biztosított követelés összegéig a hitelezőnek fizetik ki, úgy, mintha a csődeljárást nem is rendelték volna el.

A reorganizáció hatása:

•      Nem indítható végrehajtási vagy lefoglalási eljárás az adós tulajdonát képező eszközzel szemben a reorganizációs eljárás során bejelentett követelés érdekében; a már megindított végrehajtási vagy lefoglalási eljárást a csődeljárás elrendelésekor felfüggesztik, és az eljárás során később megszüntetik. Amennyiben ezen eljárások keretében egyes eszközöket már értékesítettek, a bevételt azonban az arra jogosult félnek még nem fizették ki, az adósnak visszaszolgáltatják a bevételt, amelyből az eljárási költségeket le kell vonni.

  • Az adós tulajdonát képező vagyontárgyon fennálló biztosítéki érdekeltség végrehajtása iránt eljárás nem indítható, illetve az nem folytatható a reorganizációs eljárás során bejelentett biztosított követelés érdekében.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csődeljárás:

  • A csődeljárás elrendelésekor az összes bírósági és egyéb eljárást felfüggesztik, a határidők pedig szünetelnek.
    • Az eljárások a fizetésképtelenségi szakértő javaslatára folytatódhatnak, aki az eljárás folytatására irányuló kérelem előterjesztése következtében az eljárásban az adós helyett féllé válik.
    • Az alábbi eljárások nem kerülnek felfüggesztésre:
      • a 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett pénzügyi piaci válságok megoldására irányuló eljárások,
      • adóügyi eljárások,
      • vámügyi eljárások,
      • kisajátítási eljárások,
      • tartási kötelezettséggel kapcsolatos eljárások,
      • büntetőeljárások (kártérítés tárgyában azonban nem hozható határozat),
      • a fizetésképtelenségi szakértő számára a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő még a fenti eljárások során sem telhet le az első hitelezői gyűléstől számított 30 napnál hamarabb.

Reorganizáció:

  • A reorganizáció engedélyezésekor a reorganizációs eljárás során bejelentett követeléseket érintő valamennyi bírósági és választottbírósági eljárást felfüggesztik.
  • Követelést csak a bejelentése útján lehet előterjeszteni (a követelések vitatása és elismerése).

Adósságmentesítés csődeljárás útján:

  • Megszüntetik az olyan követelésre vonatkozó bírósági eljárást, amely csak csődeljárás során elégíthető ki; az elévülési idő azonban a csődeljárás elrendelésétől számított 60 napnál hamarabb nem telhet le.
  • Amennyiben a csődeljárást később abból az okból szüntetik meg, hogy nem álltak fenn a csődeljárás előfeltételei, az eljárás megszüntetését figyelmen kívül kell hagyni.
  • Amennyiben egy másik hitelező vitatott valamely, az adósságmentesítéssel nem érintett követelést, a követelés vitatása felhatalmazza a hitelezőt arra, hogy az eljárásba beavatkozzon.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján:

  • Ennek nincsen hatása a bírósági vagy egyéb eljárásokra.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Csődeljárás:

  • Hitelezők:
    • A hitelezők önállóan érvényesítik a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos akaratukat, akár függetlenül, akár hitelezői szervek útján. Ily módon befolyást tudnak gyakorolni a csődeljárásra és felügyelni tudják a vagyonkezelést és az eszközök értékesítését. Utasíthatják a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy miként járjon el; vitathatják a követeléseket is, stb.
    • A csődeljárás során a fizetésképtelenségi szakértő munkáját a bíróság felügyeli.

Reorganizáció:

  • Hitelezők:
    • A hitelezőknek az a szerepe, hogy a hitelezői szerveken keresztül hozzájáruljanak a reorganizációs terv elkészítéséhez és jóváhagyásához.
    • Az a hitelező, aki követelést jelent be a fizetésképtelenségi szakértőnek, jogosult arra, hogy valamely (másik) bejelentett követelés vitatására irányuló javaslatot tegyen a fizetésképtelenségi szakértőnek.

Adósságmentesítés csődeljárás útján:

  • Hitelezők:
    • A hitelezők kötelesek bejelenteni a követeléseiket.
    • A biztosítékkal rendelkező hitelezők eldönthetik, hogy bejelentik-e a követeléseiket; ugyanakkor azonban a biztosítéki érdekeltségeiket is érvényesíthetik.
    • A hitelezők vitathatják más hitelezők követeléseit.
    • Valamely hitelező eljárhat hitelezői képviselőként.
  • A hitelező utóbb (az eljárás lezárultát követően) az adósságmentesítés megszüntetése iránti keresetet nyújthat be az adóssal szemben tisztességtelen szándékra hivatkozással.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján:

  • Hitelezők:
    • A fizetési ütemterv csak a biztosíték nélküli hitelezőket érinti; a biztosítékkal rendelkező hitelezőkre nincsen kihatással a fizetési ütemterv útján történő adósságmentesítés.
    • A hitelezők kötelesek elfogadni a hitelezőkkel szembeni védelmet, amelyet a bíróság biztosít.
    • A fizetési ütemterv által érintett hitelező tiltakozhat a fizetési ütemtervvel szemben, amint a fizetésképtelenségi szakértő bejelentette a fizetési ütemterv elkészítését, valamint tiltakozhat a biztosíték nélküli hitelezők kielégítésére javasolt százalékos aránnyal szemben.
    • A hitelező utóbb (az eljárás lezárultát követően) az adósságmentesítés megszüntetése iránti keresetet nyújthat be az adóssal szemben tisztességtelen szándékra hivatkozással.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Csődeljárás

  • A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor az adós arra vonatkozó joga, hogy elidegenítse a csődeljárás alá vont eszközöket, valamint az ezen eszközöket érintő ügyekben az adós képviseletében történő eljárás joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre, aki innentől kezdve az adós nevében és az adós érdekében tevékenykedik.
  • Amennyiben az adós jogi aktusai a csődeljárás során hátrányosan érintik a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket, ezen aktusok hatástalanok a hitelezők vonatkozásában; ez azonban az érvényességüket nem befolyásolja.
  • A csődeljárásban azok a személyek, akik a csődeljárás hatálya alá tartozó tartozással rendelkeznek, e tartozásokat a fizetésképtelenségi szakértőnek kötelesek megfizetni; e kötelezettség továbbra is fennáll, ha a tartozást egy másik félnek fizetik ki, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő megkapja az ilyen kifizetést.
  • A csődeljárás során az adós csak a fizetésképtelenségi szakértő hozzájárulásával utasíthat vissza ajándékot vagy örökséget; ellenkező esetben az ajándék vagy örökség visszautasítása hatástalan a hitelezők vonatkozásában.
  • Amennyiben felszámolás alatt álló jogi személy tekintetében hoznak csődeljárást elrendelő végzést, a felszámolás félbeszakad a csődeljárás megszüntetéséig.
  • Az illetékes szerv (a hitelezői választmány, a biztosítékkal rendelkező hitelező, vagy különleges esetekben a bíróság) utasítja a fizetésképtelenségi szakértőt és javaslatokat tesz számára a vagyonkezeléssel, az adós vállalkozásának vagy annak egy részének működtetésével, valamint az eszközök értékesítésével kapcsolatban. Ez az eszközöknek vagy azok jelentős részének bérbeadását is magában foglalja (működő vállalkozás esetében korlátozásokkal).
  • Az illetékes szerv az alábbiak tekintetében is utasításokat bocsát ki:
    • az adós vállalkozásának működtetésével kapcsolatban pénzeszközök ideiglenes rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodás kötése;
    • a vállalkozás működtetésének folytatása, ha az adós meghatározott típusú pénzügyi intézmény;
    • zálogjog alapítása az adós vagyontárgyain;
    • az adós vállalkozásának működtetésével kapcsolatban olyan megállapodás kötése, amelyben a fizetésképtelenségi szakértő vállalja, hogy a teljesítést meghatározott időszakon vagy a forgalom meghatározott százalékos arányán túl is folytatja;
    • A fizetésképtelenségi szakértő köteles utasítást kérni, mielőtt e tárgyban megteszi az első jogi lépést, és köteles megvárni az utasítást. Amennyiben az illetékes szerv nem válaszol, a fizetésképtelenségi szakértő a bíróságot kérdezi meg arról, hogy miként járjon el, és a bíróság végzése kötelező a fizetésképtelenségi szakértőre nézve. A fizetésképtelenségi szakértő kérelmének valamennyi releváns információt tartalmaznia kell.
    • Egyéb ügyekben az illetékes szerv javaslattal élhet a fizetésképtelenségi szakértő eljárása tekintetében, és ha a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja ennek a javaslatnak a teljesítését, a szerv kérheti, hogy a bíróság határozzon a további eljárás tekintetében, a bíróság végzése pedig kötelező a fizetésképtelenségi szakértőre nézve.
    • Amennyiben az illetékes szerv olyan magatartás tanúsítására utasítja a fizetésképtelenségi szakértőt, amely ellentétes a többi hitelező érdekével vagy a vagyonértékesítési szabályokkal, a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja az utasítás végrehajtását és a szervet az utasítása módosítására kéri. Amennyiben az illetékes szerv az utasítást nem módosítja, a fizetésképtelenségi szakértő a bíróságot kérdezi meg arról, hogy miként járjon el, és a bíróság végzése kötelező a fizetésképtelenségi szakértőre nézve.
    • A fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva kezeli a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy azokat megfelelően védje az elvesztéstől, sérüléstől, megsemmisüléstől vagy egyéb értékvesztéstől, valamint hogy az eszközkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek – az ezen költségek célszerűségének és gazdaságosságának értékelését követően – ne haladják meg az alapvető szintet.
    • A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök kezelése során egyik hitelezőt sem részesítheti előnyben, továbbá szintén nem részesítheti előnyben a személyes érdekeket vagy pedig mások érdekeit az összes hitelező közös érdekével szemben.
    • A fizetésképtelenségi szakértő bérbe adhatja az adós tulajdonát képező, a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket. A fizetésképtelenségi szakértő köteles hozzájárulni az olyan bérleti szerződéshez, amelyben a bérleti díj összege eléri legalább azt a szintet, amelyen az adott helyen és időben egy ilyen vagyontárgyat általában bérbe adnak, és köteles biztosítani, hogy a bérleti szerződés a törvényi kötelezettségeken felül nem keletkeztet kötelezettséget az adósra nézve, a bérleti szerződésben foglalt, a bérlőt terhelő kötelezettségek megfelelő biztosítékkal rendelkeznek, valamint arról is gondoskodnia kell, hogy a bérleti szerződés egy hónapos felmondási idővel megszüntethető legyen. Amennyiben nem teljesülnek ezek a feltételek, a fizetésképtelenségi szakértő csak az illetékes szerv hozzájárulásával köthet bérleti szerződést. Az ebből a bérletből származó jövedelem a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételnek minősül.
    • A csődeljárás elrendelését követően a fizetésképtelenségi szakértő folytathatja az adós üzleti tevékenységével kapcsolatos egyes tevékenységeket, ha ez növeli a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékét, vagy megakadályozza azok értékcsökkenését. Amennyiben e tevékenységek költségei meghaladják az általuk generált bevételt, a fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul felhagy ezekkel a tevékenységekkel.
  • Az eszközök értékesítése
  • A csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítése azt a célt szolgálja, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb bevételre tegyenek szert, a lehető legalacsonyabb kiadások mellett. Az eszközök értékesítése során a fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva kiválasztja az értékesítés célját legjobban szolgáló és a jogszabályokban előírt értékesítési szabályoknak megfelelő módszert.
  • A csődeljárás elrendelésekor kijelölt fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul értékesítési azokat az eszközöket, amelyeket tönkremenetel, megsemmisülés vagy egyéb jelentős értékcsökkenés közvetlen veszélye fenyeget; ehhez sem az illetékes szerv utasítására, sem a bíróság határozatára nincsen szükség; A fizetésképtelenségi szakértő a többi eszközt az első hitelezői gyűlést követően kezdheti el értékesíteni.
  • A fizetésképtelenségi szakértő átlátható nyilvántartást vezet a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséről, és külön nyilvántartást vezet az általános csődvagyonról, valamint minden egyes különvagyonról. Az egyes eszközök értékesítését követően a fizetésképtelenségi szakértő a bevételt a jegyzék azon részéhez rendeli, amely az értékesítés tárgyát képezte. Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő több részt közösen értékesít és az önálló bevételek nem állapíthatók meg, a szakértő a közös bevételt az érintett részek jegyzék szerinti értékének arányában felosztja az érintett részek között.
  • A fizetésképtelenségi szakértő bankban vagy külföldi bankfiókban vezetett számlán letétbe helyezi a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételt; a bank vagy külföldi bankfiók által a számla egyenlege után fizetett kamat a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételnek minősül.
  • A fizetésképtelenségi szakértő az eszközök értékesítése céljából megteheti az alábbi intézkedéseket:
    • a) versenytárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdethet meg,
    • b) az eszközök értékesítésével árverezőt bízhat meg,
    • c) az eszközök értékesítésével értékpapír-kereskedőt bízhat meg,
    • d) árverést tarthat, pályázati felhívást tehet, vagy az eszközök értékesítéséhez vezető egyéb eljárást folytathat,
    • e) az eszközöket más megfelelő módon értékesítheti.
    • Valamely vállalkozás értékesítése során a fizetésképtelenségi szakértő szerződés útján ruházza át a vevőre a vállalkozáshoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, jogot és egyéb eszközt. A vállalkozáshoz kapcsolódó kötelezettségek közül csak azok szállnak át a vevőre, amelyek az adós vállalkozásának működtetésével kapcsolatban a csődeljárás elrendelését követően merültek fel, a szerződésben felsorolt munkaviszonyokból eredő nem pénzbeli kötelezettségekkel együtt (a nemo plus iuris elve nem érvényesül).
    • Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket nem a vállalkozásnak, a vállalkozás egy részének vagy a vállalkozáshoz tartozó eszközök jelentős részének eladása útján értékesíti, úgy a csődeljárás hatálya alá tartozó ingatlant csak árverés útján értékesítheti; a szakértő az árverést a kereskedelmi közlönyben (Obchodný vestník) hirdeti meg.
    • Az eszközök értékesítése során a fizetésképtelenségi szakértőt nem köti a részvények (vagy részesedések) átruházásához való hozzájárulási jog, a részvények átruházásának kérelmezéséhez való jog, a részvények megszerzésének kérelmezéséhez való jog, vagy bármely egyéb szerződésből eredő elővásárlási jog. Olyan eszközök értékesítése során, amelyekre törvényben előírt elővásárlási jog vagy dologi jogként alapított elővásárlási jog vonatkozik, a fizetésképtelenségi szakértő írásban felajánlja az elővásárlási jog tárgyát az elővásárlási jog jogosultjának; a fizetésképtelenségi szakértőt nem köti az elővásárlási jog, ha a jogosult fél az írásbeli ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem él az elővásárlási jogával.
    • Az eszközök értékesítésével valamennyi biztosítéki érdekeltség megszűnik, kivéve a fizetésképtelenségi szakértő által a csődeljárás elrendelését követően az illetékes szerv utasítása alapján alapított zálogjogot, illetve a valamely harmadik fél eszközein fennálló olyan biztosítéki érdekeltséget, amely rangsorban megelőzi az adós kötelezettségének biztosítékául szolgáló biztosítéki érdekeltséget.
    • Valamely vagyontárgy ellentételezés fejében történő átruházása során a vevő akkor is megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha a vagyontárgy nem az adós tulajdonát képezte, kivéve, ha a vevő tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a vagyontárgyat illetően az adós, illetve az a harmadik fél, akinek az eszközei az adós kötelezettségének biztosítékául szolgáltak, nem tulajdonos. A fizetésképtelenségi szakértő felelősséggel tartozik a vagyontárgy eredeti tulajdonosa irányába, ha neki ebből bármilyen kára származott, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő igazolni tudja, hogy szakmai gondossággal járt el.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor az adós arra vonatkozó joga, hogy elidegenítse a fizetésképtelenségi eljárás alá vont eszközöket, valamint az ezen eszközöket érintő ügyekben az adós képviseletében történő eljárás joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre, aki innentől kezdve az adós nevében és az adós érdekében tevékenykedik.
  • Amennyiben az adós jogi aktusai a csődeljárás során hátrányosan érintik a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket, ezen aktusok hatástalanok a hitelezők vonatkozásában; ez azonban az érvényességüket nem befolyásolja.
  • Az adós, valamint az adós hozzájárulásával az adóshoz közelálló személy a szokásos módon használhatja a csődeljárás hatálya alá tartozó vagyontárgyat, köteles azonban megvédeni attól, hogy elvesszen, megsérüljön vagy megsemmisüljön, valamint tartózkodnia kell bármely olyan magatartástól, amely a vagyontárgy értékét a szokásos kopás és elhasználódás mértékét meghaladóan csökkentené. A csődvagyonba tartozó vagyontárgyat használó valamennyi személy köteles lehetővé tenni a fizetésképtelenségi szakértő számára, hogy a vagyontárgyat bármely időpontban megvizsgálhassa. Amennyiben e vagyontárgyat az adóstól vagy az adóshoz közelálló személytől különböző személy használja, e fél a vagyontárgy használatára csak a fizetésképtelenségi szakértő engedélyével jogosult. A vagyontárgy harmadik fél általi ilyen használatából származó valamennyi bevétel a csődvagyon részét képezi.
  • A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó magasabb értékű ingatlanokat árverés útján értékesíti, a csődeljárás hatálya alá tartozó alacsonyabb értékű ingatlanokat pedig ingóság módjára értékesíti.
  • Az ingatlan árverés útján történő értékesítése során az az összeg képezi a legalacsonyabb ajánlatot, amelyet az a biztosítékkal rendelkező, bejelentett hitelező jelölt meg, akinek az árverésre bocsátott vagyontárgyon fennálló biztosítéki érdekeltsége rangsorban az első helyen szerepel, vagy amelyet a hitelezői képviselő jelölt meg, ha az árverésre bocsátott vagyontárgyon nem áll fenn biztosítéki érdekeltség.
  • Az adós lakóingatlanának értékesítése
  • A fizetésképtelenségi szakértő az adós lakóingatlanát csak árverés útján értékesítheti.
  • Az adós lakóingatlana nem értékesíthető, ha a lakóingatlan értékéből a mentességet élvező rész (10 000 euró) levonását követően a bevétel nem fedezné a lakóingatlan értékesítésének költségeit, valamint a nyilvántartásba vett hitelezők követeléseinek legalább egy részét. A fizetésképtelenségi szakértő felbecsüli az adós lakóingatlanának értékét; amennyiben azonban bármelyik hitelező szakértői véleményt terjeszt elő és kifizeti az árverés folyamatának ellenőrzésére vonatkozó közjegyzői illeték előlegét, a határozatot a szakértői vélemény alapján hozzák meg. Amennyiben a vagyontárgyat ekkor nem értékesítik, a szóban forgó hitelező köteles megfizetni az értékesítés költségeit.
  • Az adós lakóingatlanának értékesítése esetén a fizetésképtelenségi szakértő az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részével egyező összeget átutalja (a felosztási terv keretein kívül) egy speciális bankszámlára, amelyet a szakértő az adós nevében és az adós érdekében e célból nyitott, és az adóst erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja. Kizárólag a fizetésképtelenségi szakértő jogosult pénzeszközöket letétbe helyezni az adós speciális bankszámláján, vagy arra pénzt utalni.
  • Az adós speciális bankszámláján lévő pénzeszközök a számla megnyitásától számított 36 hónapig nem vonhatók csődeljárás, lefoglalási eljárás vagy más hasonló végrehajtási eljárás hatálya alá.
  • Az említett 36 hónap alatt az adós nem rendelkezhet erről a speciális számláról, jogában áll azonban, hogy a banktól vagy a külföldi bankfióktól a számláról készpénzfelvételt kezdeményezzen, amelynek maximális havonkénti összegét a szlovák kormány rendeletben határozza meg (250 euró).
  • Amennyiben az adós lakóingatlanát értékesítik, és a lakóingatlan a házastársi vagyonközösségbe tartozott, a fizetésképtelenségi szakértő a vagyonközösség szerinti korábbi tulajdonostárs számára is nyit egy speciális adós számlát.
  • Ingó javak értékesítése
  • A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó ingó javakat pályázati felhívás útján egy vagy több eszközhalmazként értékesíti. E célból a fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben ajánlattételre közzéteszi az eszközhalmazokat, valamint megjelöli az ajánlattételi határidőt, amely nem lehet rövidebb a pályázati felhívás kereskedelmi közlönyben való közzétételétől számított tíz naptári napnál. Csak azokat az ajánlatokat veszik figyelembe, ahol az érdekelt fél a vételi ajánlat előlegének teljes összegét a fizetésképtelenségi szakértő bankszámláján letétbe helyezte. A legmagasabb vételi ajánlat eldönti az értékesítést. Amennyiben több érdekelt fél tett azonos ajánlatot, a fizetésképtelenségi szakértő sorsolással határoz. A vevő a saját költségén köteles gondoskodni a vagyontárgyak elszállításáról.
  • Amennyiben a csődeljárás hatálya alá tartozó ingó javakat a harmadik ajánlattételi felhívás során sem sikerül értékesíteni, az említett ingó javak többé nem képezik a csődeljárás tárgyát. Ha valamelyik bejelentett követeléssel rendelkező hitelező érdeklődést mutat az ingó javak ezen halmaza iránt, a fizetésképtelenségi szakértő arra a bejelentett követeléssel rendelkező hitelezőre ruházza át ezt a halmazt, aki a harmadik ajánlattételi felhívás lezárultát követő tíz napon belül a legmagasabb ajánlatot teszi. Amennyiben több, bejelentett követeléssel rendelkező hitelező tesz azonos ajánlatot, a fizetésképtelenségi szakértő sorsolással határoz. A hitelező a saját költségén köteles gondoskodni a vagyontárgyak elszállításáról.
  • A hitelezői képviselő vagy a biztosítékkal rendelkező érintett hitelező írásbeli utasítására a fizetésképtelenségi szakértő az ingó javakat más módon is értékesítheti. Ha számos, biztosítékkal rendelkező hitelező érintett, írásbeli utasítást csak az a hitelező adhat, akinek a biztosítéki érdekeltsége a kielégítési sorrendben legelöl áll.
  • Követelések és egyéb eszközök értékesítése
  • Amennyiben az adós követelései a csődvagyonba tartoznak, a fizetésképtelenségi szakértő megkísérli azok behajtását, a kifizetésük iránt azonban bíróság vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóság előtt nem nyújt be keresetet. Ha a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás elrendelését követő hat hónap elteltével nem járt sikerrel, a követeléseket ingó javak módjára átruházzák. A szakértőt semmilyen olyan megállapodás nem köti, amely tiltja vagy korlátozza valamely követelés átruházását. E korlátozások a követelés átruházásával megszűnnek.
  • Amennyiben valamely követelés a csődvagyon részét képezi, az elévülési idő felfüggesztésre kerül és csak azután folytatódik, hogy a követelés kikerül a csődeljárás hatálya alól. A bíróság vagy más hatóság a csődeljárás hatálya alá tartozó követelést érintő eljárást mindaddig felfüggeszti, amíg a követelés ki nem kerül a csődeljárás hatálya alól.
  • A fizetésképtelenségi szakértő a többi eszközt az ingó javak vagy követelések értékesítéséhez hasonlóan értékesíti.
  • Egyes vagyontárgyak csődvagyonból való visszavásárlásának joga
  • Az adós hozzájárulásával valamely (alább meghatározott) jogosult személynek jogában áll, hogy a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak bármely részét a szakértői véleményben meghatározott áron bármikor visszavásárolja. Ebben az esetben az értékesítésre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók.
  • Az adós hozzájárulásával a jogosult személynek jogában áll, hogy a csődvagyonból vagyontárgyakat vásároljon vissza az árverésen vagy az ajánlattételi felhívás során elért áron, vagy a hitelező árajánlatának összegéért, feltéve, hogy a jogosult személy átutalja az említett árat a fizetésképtelenségi szakértőnek az árverés vagy az ajánlattételi felhívás lezárultától, vagy a hitelező ajánlattételétől számított tíz napon belül.
  • Amennyiben az adós hozzájárulásával az adós egyenesági hozzátartozója vagy házastársa gyakorolja azt a jogot, hogy az adós lakóingatlanát a csődvagyonból visszavásárolja, az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részét beszámítják a vételárba.
  • Az egyes vagyontárgyak csődvagyonból való visszavásárlása jogának gyakorlása szempontjából jogosult személynek az adós egyenesági hozzátartozója, testvére, házastársa, vagy az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat minősül.
  • Ha a jogosult személyt megillető, az egyes vagyontárgyak csődvagyonból való visszavásárlásának joga sérelmet szenved, a jogosult személy követelheti, hogy a vagyontárgyat megszerző személy e vagyontárgyat adja el számára. E jogosultság megszűnik, ha azt a vagyontárgy értékesítésétől számított három hónapon belül nem gyakorolják.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Csődeljárás

  • A hitelező az adóssal szemben fennálló valamennyi követelését bejelentheti, idértve azokat is, amelyek kifizetése még nem esedékes.
  • A biztosítékkal rendelkező követelés (amely az adós eszközein fennálló biztosítéki érdekeltséggel rendelkezik) szintén bejelenthető.
  • A hitelezőnek az adóstól különböző személlyel szemben fennálló, biztosítékkal rendelkező követelése szintén bejelenthető, ha a biztosítéki érdekeltség az adós eszközeit érinti (ilyen esetekben a követelés kielégítésére bizonyos korlátozások vonatkoznak); amennyiben az ilyen követelést nem jelentik be, az a csődvagyonnal szembeni gyengébb követelésnek minősül.
  • Jövőbeni követeléseket és függő követeléseket szintén be lehet jelenteni.
  • Azokat a követeléseket, amelyeket nem kérelem útján jelentenek be, a csődvagyonnal szemben fennálló követeléseknek nevezik.
  • Ezeket a követeléseket az általános csődvagyonnal szemben fennálló követelésekre és különvagyonnal szemben fennálló (biztosítéki érdekeltséggel biztosított) követelésekre osztják fel.
  • Ez vonatkozik például a következőkre:
    • a csődvagyon értékesítési költségeire, a felosztási tervre, a fizetésképtelenségi szakértő díjazására és az ideiglenes fizetésképtelenségi szakértő díjazására és kiadásaira;
    • a csődeljárás költségeire kifizetett előleg visszatérítéséhez való jogra;
    • a fizetésképtelenségi szakértőnek a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos szükséges kiadásainak megtérítésére;
    • a csődeljárás elrendelését követően esedékessé vált és az arra a hónapra járó gyermektartás, amelyben a csődeljárást elrendelték;
    • a csődvagyon kezelésével összefüggő költségekre, és a csődeljárás során a vállalkozás működtetésével kapcsolatban felmerült követelésekre, ideértve a fizetésképtelenségi szakértő által kötött szerződésekből eredő követeléseket is;
    • a felszámolót és a teljes jogú képviselőt megillető díjazásra, valamint a csődeljárás elrendelését követően felmerült szükséges kiadásaik megtérítésére;
    • a csődeljárás elrendelését követően, valamint a csődeljárás elrendelése szerinti naptári hónapban felmerült munkavállalói bérekre és egyéb, munkaszerződés vagy munkaviszonyon kívüli munkavégzésre vonatkozó szerződés szerinti jogosultságokra (a továbbiakban: munkavégzéssel összefüggő jogosultságok) a fizetésképtelenségi szakértő által meghatározott összegben, vagy olyan összegben, amelyben a fizetésképtelenségi szakértő és az a munkavállaló, akit a fizetésképtelenségi szakértő a csődvagyon kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott, megállapodott;
    • a csődeljárás elrendelését követően, valamint a csődeljárás elrendelése szerinti naptári hónapban felmerült, a munkavállalót megillető, a munkavégzéssel összefüggő jogosultságokra, a fizetésképtelenségi szakértő által meghatározott összegben, vagy olyan összegben, amelyben a fizetésképtelenségi szakértő és az a munkavállaló, akit a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás során a vállalkozás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott, megállapodott;
    • az adókra, díjakra, vámokra, egészségbiztosítási járulékokra, szociális biztonsági járulékokra, öregségi nyugdíjjárulékokra, illetve kiegészítő nyugdíjjárulékokra vonatkozó, a csődeljárás elrendelését követően felmerült követelésekre, ha azok a vállalkozás csődeljárás során történő működtetésével kapcsolatosak;
    • a munkavégzéssel összefüggő, a csődeljárás elrendelését követően és a csődeljárás elrendelése szerinti naptári hónapban felmerült jogosultságokra, legfeljebb a havi létminimum négyszeresének összegében, minden egyes olyan naptári hónap tekintetében, amelyben a csődeljárás elrendelését követően a munkaviszony továbbra is fennállt, beleértve azt a naptári hónapot is, amelyben a csődeljárást elrendelték, valamint azt a naptári hónapot, amelyben a munkaviszonyt megszüntették;
    • az adókra, díjakra, vámokra, egészségbiztosítási járulékokra, szociális biztonsági járulékokra, öregségi nyugdíjjárulékokra, illetve kiegészítő nyugdíjjárulékokra vonatkozó, a csődeljárás elrendelését követően felmerült követelésekre, ha azok az eszközök kezelésével és értékesítésével kapcsolatosak;
    • a garancialapból való visszatérítés iránti követelésekre, ha azok a munkavállalónak a munkavégzéssel összefüggő jogosultságok körében kifizetett juttatással kapcsolatosak, amely jogosultságok a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek.
  • A fizetésképtelenségi szakértő az általános csődvagyonnal szembeni követeléseket folyamatos jelleggel teljesíti; ha az általános csődvagyonnal szembeni, a kielégítési sorrendben azonos ranghellyel rendelkező követeléseket teljeskörűen nem lehet kielégíteni, e követeléseket arányosan teljesítik.
  • A különvagyonnal szembeni követelések a különvagyonnal kapcsolatosak.
  • A fizetésképtelenségi szakértő a különvagyonnal szembeni követeléseket folyamatos jelleggel teljesíti; ha a különvagyonnal szembeni, a kielégítési sorrendben azonos rangsorral rendelkező követeléseket teljeskörűen nem lehet kielégíteni, e követeléseket arányosan teljesítik.
  • A csődvagyonnal szembeni követeléseket a fizetésképtelenségi szakértőnek kell bejelenteni. A fizetésképtelenségi szakértő kérésre értesíti a hitelezőt, ha a szakértő elfogadja a hitelező csődvagyonnal szembeni követelésének jogalapját és összegét, annak rangsorát is beleértve.
  • Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő nem fogad el valamely csődvagyonnal szembeni követelést, a hitelező keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségi szakértővel szemben, amelyben kérheti, hogy a bíróság határozza meg a csődvagyonnal szembeni követelés jogalapját, illetve összegét. Amennyiben a hitelező a szóban forgó keresetet nem nyújtja be határidőben, a csődvagyonnal szembeni követelést – a fizetésképtelenségi szakértő által el nem ismert mértékben – a csődeljárás során figyelmen kívül hagyják.
  • A fizetésképtelenségi szakértő felelősséggel tartozik a hitelezők és egyéb személyek irányába a szakértőnek az eszközök kezelésével, illetve értékesítésével, vagy a vállalkozás működtetésével kapcsolatos indokolatlan vagy gazdaságilag nem kifizetődő kiadásai következtében általuk elszenvedett károkért, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő képes igazolni, hogy kellő szakmai gondossággal járt el.
    • A fizetésképtelenségi szakértő átlátható nyilvántartást vezet a csődvagyonnal szembeni követelésekről, és a bíróságnak köteles e nyilvántartást nyomtatott formában benyújtani.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • Az adósságmentesítés során a követelések három csoportját ismerik el:
    • Követelések, amelyek csak csődeljárásban vagy fizetési ütemterv alapján elégíthetők ki. Ezek lényegében olyan követelések, amelyek a csődeljárás elrendelését vagy a hitelezőkkel szembeni védelem biztosítását megelőzően merültek fel, valamint a járulékos követelések, illetve a csődeljárást megelőzően kötött szerződés megszüntetésével vagy az ilyen szerződéstől való elállással összefüggő követelések.
    • Követelések, amelyeket kizárnak a kielégítésből, vagyis amelyek az adósságmentesítés alapján nem hajthatók be az adóstól. Ez a követelésekkel kapcsolatos járulékos követelésekre (azoknak egy bizonyos részére), az idegen váltóból vagy a saját váltóból eredő követelésekre, a kötbérre, egyéb bírságokra, a kapcsolt felek követeléseire és az adósságmentesítésben részt vevő személyek költségeire vonatkozik.
    • Követelések, amelyeket nem érint az adósságmentesítés (a hitelező eldöntheti, hogy azokat bejelenti-e):
      • az adósságmentesítésre szolgáló csődeljárásban amiatt nem bejelentett követelések, mivel a fizetésképtelenségi szakértő nem értesítette írásban a hitelezőt arról, hogy adósságmentesítés céljából csődeljárást rendeltek el;
      • a jogi segítségnyújtó központtal szembeni követelések;
      • a biztosítékkal rendelkező követelések a biztosítéki érdekeltség tárgya által fedezett mértékben;
      • a szándékosan okozott személyi sérülés utáni kártérítési igény, a járulékos követeléseket is beleértve;
      • a gyermektartás iránti igény, a járulékos követeléseket is beleértve;
      • az adós részéről járó, munkavégzéssel összefüggő jogosultságok;
      • a büntetőjog alapján kiszabott pénzbüntetés;
      • a nem pénzbeli követelés.
      • Amennyiben a biztosítékkal rendelkező követelést az adósságmentesítés céljából elrendelt csődeljárás során nem jelentik be, a biztosítékkal rendelkező hitelező csak a biztosítéki érdekeltség tárgyából nyerhet kielégítést.
      • A csődvagyonnal szembeni követelések jogintézménye nem létezik az adósságmentesítés céljából elrendelt csődeljárásban. A csődvagyon értékesítését, valamint az összes olyan jogvita lezárását követően, amely a bevételekre vonatkozó felosztási tervre kihatással lehet, a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a csődeljárás elrendelésétől számított 60 napon belül elkészíti a bevételekre vonatkozó felosztási tervet. A fizetésképtelenségi szakértő a szóban forgó felosztási terv összeállítására vonatkozó szándékát a kereskedelmi közlönyben közzéteszi.
      • A bevételekből a fizetésképtelenségi szakértő először levonja a csődeljárás költségeit, ezt követően – adott esetben – levonja az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részét, ezután kielégíti az adós gyermekeit megillető tartásdíj iránt bejelentett követeléseket, majd a fennmaradó egyenleget a nyilvántartásba vett összes hitelező között az elismert követeléseik összegével összhangban arányosan felosztja. A kielégítés költségeit az egyes hitelezők viselik.
      • A csődeljárás költségei a következők:
  • a fizetésképtelenségi szakértő díja és az eszközök értékesítésével és a felosztási terv előállításával kapcsolatos költségek;
  • a fizetésképtelenségi szakértőnek a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos szükséges kiadásai;
  • a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök kezelésével kapcsolatos költségek;
  • a szakértői vélemény költségeire vonatkozó előleg;
  • a fizetésképtelenségi szakértő által a hitelező kérésére lefolytatott vizsgálatok költségei, a hitelezői képviselő vagy a hitelezői gyűlés által jóváhagyott összegben.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések bejelentése a csődeljárásban

  • A csődvagyonnal szembeni követelésnek nem minősülő követelést a csődeljárásban kérelem útján jelentik be.
  • A kérelem egy példányát a fizetésképtelenségi szakértőnek kell benyújtani, és azt a követelések bejelentésére szolgáló, a csődeljárás elrendelésétől számított 45 napos általános határidőn belül kell megküldeni a szakértőnek; a hitelező a kérelem egy példányát a bíróságnak is megküldi.
  • Amennyiben a hitelező a kérelmet később küldi meg a fizetésképtelenségi szakértőnek, a kérelmet figyelembe veszik, a hitelező azonban nem élhet a szavazati jogával, illetve a bejelentett követeléssel kapcsolatos egyéb jogokat sem gyakorolhatja. Ez nem érinti a hitelező arányos kielégítésre vonatkozó jogát; a hitelező azonban csak az általános vagyonba tartozó bevételek felosztási tervéhez rendelt bevételekből fizethető ki, amennyiben a felosztási terv elkészítésére vonatkozó tervet azt követően hirdették ki a kereskedelmi közlönyben, hogy a fizetésképtelenségi szakértő a kérelmet kézhez vette. A fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben közzéteszi ennek a követelésnek a követelések jegyzékébe történő bejegyzését, a hitelező nevének és a követelés összegének megjelölésével.
  • A biztosítékkal rendelkező követelés esetében a biztosítéki érdekeltséget megfelelő módon és időben, a fizetésképtelenségi szakértőnek a követelések bejelentésére szolgáló, a csődeljárás elrendelésétől számított 45 napos általános határidőn belül megküldött kérelemben kell érvényesíteni; ellenkező esetben az elévül. A kérelem jövőbeni követelésre vagy olyan követelésre is vonatkozhat, amely bizonyos feltétel teljesülésétől függ (a továbbiakban: függő követelés); a hitelező azonban a függő követeléssel kapcsolatos jogait csak akkor gyakorolhatja, ha igazolta a fizetésképtelenségi szakértő felé, hogy a függő követelés felmerült.
  • A kérelem megküldése a fizetésképtelenségi szakértőnek az elévülési idő és a jog megszűnése tekintetében ugyanazokkal a joghatásokkal jár, mint a jog bíróság előtti érvényesítése.
  • A csődeljárásban az a hitelező, akinek az adóstól különböző személlyel szemben áll fenn követelése, ezt a követelést szintén bejelenti, ha annak biztosítékául az adós vagyonát terhelő biztosítéki érdekeltség szolgál.
  • Amennyiben az ilyen hitelező nem jelenti be ezt a biztosítékkal rendelkező követelést az általános határidőn belül, a csődeljárás figyelmen kívül hagyja a hitelező biztosítéki érdekeltségét; a hitelezőt azonban az érintett csődvagyonnal szemben megilleti az a jog, hogy visszavásárolja az érintett csődvagyon gazdagodására szolgáló dolgot, és e jogot az érintett csődvagyonnal szemben a csődvagyonnal szembeni követelésként gyakorolhatja, ez a követelés azonban csak azt követően nyer kielégítést, ha a szóban forgó csődvagyonnal szemben fennálló valamennyi egyéb követelést már teljesítették.

A kérelemre vonatkozó előírások a csődeljárásban

  • A kérelmet az előírt formában kell benyújtani, és tartalmaznia kell az alapvető adatokat. Ellenkező esetben a kérelmet figyelmen kívül hagyják. Az alapvető adatok a következők:

a) a hitelező utóneve, családi neve és lakcíme, vagy a hitelező neve és székhelye;

b) az adós utóneve, családi neve és lakcíme, vagy az adós neve és székhelye;

c) a követelés jogalapja;

d) a ranghely, amelyen a követelés az általános csődvagyonból kielégítést nyer;

e) a követelés teljes összege;

f) a hitelező aláírása.

  • Minden egyes biztosítékkal rendelkező követelés után önálló kérelmet kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni a biztosítékkal ellátott összeget, valamint a biztosítéki érdekeltség típusát, ranghelyét, tárgyát és jogalapját.
  • A függő követelésre vonatkozó kérelemben azt a helyzetet is körül kell írni, amelyben a követelés felmerül, vagy azt a feltételt, amelytől a követelés függ.
  • A kérelemben a követelés teljes összegét főkövetelésre és járulékos követelésekre kell osztani, a járulékos követeléseket pedig a felmerülésük jogalapja szerint kell felosztani.
  • A követeléseket euróban kell meghatározni. Ellenkező esetben a fizetésképtelenségi szakértő a követelés összegét az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank (Národná banka Slovenska) által meghatározott és közzétett, a csődeljárás elrendelésének napján fennálló referencia-árfolyamon történő átváltással számítja ki. Amennyiben a követelést olyan pénznemben terjesztik elő, amelyre vonatkozóan sem az Európai Központi Bank, sem a Szlovák Nemzeti Bank nem határoz meg vagy tesz közzé referencia-árfolyamot, a fizetésképtelenségi szakértő a követelés összegét szakmai gondossággal állapítja meg.
  • A kérelemhez csatolni kell az abban foglaltak alátámasztására szolgáló dokumentumokat. Az elszámolásra kötelezett hitelezőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a követelést feltüntette-e a beszámolójában, amennyiben igen, azt milyen mértékben tette, vagy pedig meg kell indokolnia, ha erre nem került sor.
  • A nem pénzbeli követelésre vonatkozó kérelemnek szakértői véleményt is tartalmaznia kell, amely meghatározza a nem pénzbeli követelés értékét; ellenkező esetben a kérelmet figyelmen kívül hagyják.
  • Az a hitelező, aki Szlovákiában nem rendelkezik lakcímmel vagy székhellyel, vagy a vállalkozásának Szlovákiában nincsen szervezeti egysége, köteles megbízni egy kézbesítési megbízottat, aki rendelkezik Szlovákiában lakcímmel vagy székhellyel, és a hitelezőnek a kézbesítési megbízott kijelöléséről írásban értesítenie kell a fizetésképtelenségi szakértőt; ellenkező esetben a hitelező részére az okiratokat kizárólag a kereskedelmi közlönyben való közzétételük útján kézbesítik.

Hibás kérelmek a csődeljárásban

  • A követelések bejelentésére nyitva álló általános határidő leteltét követően a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül benyújtja a bíróságnak az azokról a beadványokról készült listát, amelyek a szakértő megítélése szerint nem minősülnek kérelemnek, valamint kifejti az azokkal kapcsolatos álláspontját, a bíróság pedig indokolatlan késedelem nélkül határoz arról, hogy e beadványokat kérelemnek kell-e tekinteni. A bíróság a végzését megküldi a fizetésképtelenségi szakértőnek, aki tájékoztatja az érintett feleket.
  • A követelés csődeljárásban való bejelentésére vonatkozó kérelmet nem lehet sem kijavítani, sem pedig módosítani.
  • A követelések jegyzéke a csődeljárásban
  • A fizetésképtelenségi szakértő a bejelentett követeléseket feltünteti a követelések jegyzékében. A hitelező erre irányuló kérése esetén a fizetésképtelenségi szakértő azonnal megerősíti, hogy a hitelező követelését feltüntették-e a követelések jegyzékében.
  • A csődeljárásban a követelések jegyzéke alapján gyakorolhatók a bejelentett követelésekhez kapcsolódó jogok.

A követelések vitatása és elismerése a csődeljárásban

  • A szlovák jog nem a követelések „elfogadásáról” vagy „el nem fogadásáról” szól, hanem a követelések „vitatásáról” vagy „elismeréséről” rendelkezik.
  • A fizetésképtelenségi szakértő minden egyes bejelentett követelést egybevet az adós beszámolójával, egyéb dokumentációjával, valamint a kötelezettségek jegyzékével, mindeközben figyelemmel van az adós és az egyéb felek nyilatkozataira. A fizetésképtelenségi szakértő emellett a saját vizsgálatait is lefolytatja, és amennyiben valamely követelést megkérdőjelezhetőnek talál, a követelés megkérdőjelezhető részeit köteles vitatni.
  • A fizetésképtelenségi szakértő vagy az a hitelező, aki követelést jelentett be, vitathat valamely követelést (az utóbbi a formanyomtatvány megküldésével a fizetésképtelenségi szakértő részére) annak jogalapja, végrehajthatósága, összege, ranghelye, vagy a biztosítéki érdekeltséggel való biztosítása, vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelye okán. Amennyiben a követelést az Európai Unió valamely szerve, intézménye vagy ügynöksége terjesztette elő, az Európai Unió szerve, intézménye vagy ügynöksége által megjelölt jogalap és összeg nem vitatható.
  • A követelés vitatható:
    • a követelések bejelentésére nyitva álló általános határidő leteltétől számított 30 napon belül,
    • a követelésnek a kereskedelmi közlönyben megjelent követelések jegyzékében történő nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül, ha a követelést későbbi időpontban jelentették be.
    • Nagyszámú kérelem esetén vagy más fontos okból a bíróság – akár a fizetésképtelenségi szakértő kérelmére, akár hivatalból – többször is meghosszabbíthatja a fizetésképtelenségi szakértőnek a követelések vitatására rendelkezésére álló határidőt, alkalmanként legfeljebb 30 nappal.
    • A követelést vitató személynek mindenképpen meg kell jelölnie annak indokait, és meghatározott összeg vitatása esetén e személynek meg kell jelölnie a vitatott összeget, a ranghely vitatása esetén meg kell adnia az általa elfogadott ranghelyet, a biztosítéki érdekeltség vitatása esetén pedig nyilatkoznia kell, hogy azt milyen mértékben vitatja; ellenkező esetben a vitatásnak nincsen hatása. Amennyiben a vitatott követelést a bíróság legalább részben jóváhagyta, az a személy, aki vitatta a követelést, felelősséggel tartozik az érintett hitelező irányába a követelés vitatásával okozott károkért, kivéve, ha e személy igazolni tudja, hogy szakmai gondossággal járt el.
    • A fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül rögzíti a követelés vitatásának tényét a követelések jegyzékében, és írásban értesíti azt a hitelezőt, akinek a követelését vitatták.
    • A követelés vitatása a hitelező által abban az esetben bír joghatással, ha:
      • azt az előírt formában terjesztették elő, és
      • 350 euró letéti összeget átutaltak a fizetésképtelenségi szakértő bankszámlájára, ilyen esetben az átutalás közleménye a követelés sorszáma a követelések jegyzékéből; e célból a fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben közzéteszi a bankszámla számát, amelyen letét helyezhető el; letét elhelyezésére csak a követelés vitatására nyitva álló határidőn belül van lehetőség, és minden egyes, önálló kérelemben bejelentett követelés vitatása után önálló letétet kell elhelyezni; a letét az általános csődvagyon részét képezi; amennyiben a követelést teljesen vagy részlegesen kizáró okok állnak fenn, a követelést vitató hitelező jogosult a letét visszatérítését kérni, amely a csődvagyonnal szembeni követelésként érvényesíthető.
      • Az adósnak jogában áll kifogásolni a bejelentett követelést, amit a követelések vitatására a hitelezők számára előírt határidőn belül kell megtennie. A kifogást rögzítik a követelések jegyzékében, az azonban nem befolyásolja a követelés megállapítását.
      • A hitelező a bíróságon keresetet nyújthat be a vitatott követelés megállapítása iránt, amely keresetet minden olyan személlyel szemben meg kell indítania, aki a követelést vitatta. E jogot a bíróság előtt valamennyi említett személlyel szemben onnantól számított 30 napon belül kell gyakorolni, hogy a hitelező számára a fizetésképtelenségi szakértőnek a követelés vitatásáról szóló írásbeli értesítését kézbesítették, ellenkező esetben e jog megszűnik. A szóban forgó kereset a csődeljárást lefolytató bíróság előtt is megindítható. A vitatott követelés megállapítása iránti jog gyakorlására nyitva álló határidő akkor is megtartottnak tekintendő, ha a keresetet az említett határidőn belül nem az illetékes bírósághoz nyújtják be. Magára az eljárásra az általános eljárási szabályok vonatkoznak.
      • Amennyiben a hitelező, akinek a ranghelyét vitatták, nem nyújt be keresetet, a legalacsonyabb elfogadott ranghely alkalmazandó.
      • Amennyiben a hitelező követelését vitatták, a követelés tárgyában azonban nem bíróság, hanem más szerv volt jogosult határozni, az a bíróság, amely az említett határozat jogszerűségének felülvizsgálatára hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett, a szóban forgó követelés megállapítására irányuló eljárás lefolytatására is jogosult; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróságon kívüli más szerv nem hozott ilyen határozatot.
      • A hitelező a keresetben kérheti a követelés jogalapjának, végrehajthatóságának, ranghelyének és összegének meghatározását, illetve kérheti a követelés biztosítéki érdekeltséggel való biztosításának meghatározását vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelyének meghatározását. A keresetben a hitelező nem kérhet többet annál, mint amit a kérelemben is megjelölt.
      • A vitatott követelés megállapításáról szóló határozat a csődeljárásban részt vevő összes fél vonatkozásában hatályos.
      • A követelés vitatására nyitva álló határidő leteltekor a követelés a nem vitatott mértékben minősül elismert követelésnek.
      • A csak a fizetésképtelenségi szakértő által vitatott követelést, illetve a hitelező által vitatott követelést a fizetésképtelenségi szakértő az említett hitelező hozzájárulásával elfogadhatja, ha a bíróságnak még határoznia kell a követelés megállapítása felől. A vitatott követelés elfogadása azt jelenti, hogy az az engedélyezett mértékben elismertnek minősül.
      • A bíróság vagy más hatóság jogerős határozatával elismert követelés az engedélyezett mértékben minősül elismertnek.
      • Az elutasított hitelező kérésére a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül kérelmet nyújt be a bíróságnak annak a követelésnek a tárgyában, amelyet egy másik hitelező eredményesen vitatott, amely kérelemhez mellékelni a követelést bejelentő (elutasított) hitelező által benyújtott okiratokat, valamint a fizetésképtelenségi szakértő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a követelés szerepel-e a beszámolóban, és ha igen, milyen mértékben, a követelést az adós vitatja-e, és ha igen, milyen mértékben, azt a fizetésképtelenségi szakértő elismeri-e vagy sem, azt milyen okból teszi, és ha elismeri, milyen mértékben. Az említett okiratok alapján a bíróság indokolatlan késedelem nélkül határoz arról, hogy biztosít-e szavazati jogot, valamint a vitatott követeléshez kapcsolódó egyéb jogokat a hitelező számára, és ha igen, milyen mértékben. A bíróság a határozatát kézbesíti a fizetésképtelenségi szakértőnek és annak a hitelezőnek, akinek a vitatott követeléshez kapcsolódó jogairól határozott; ezt a határozatot nem teszik közzé a kereskedelmi közlönyben. A hitelező, akinek a vitatott követeléshez kapcsolódó jogairól a bíróság határozott, e határozattal szemben fellebbezéssel élhet.

A követelések bejelentése a reorganizációs eljárásban

  • A kérelmet a reorganizáció engedélyezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a fizetésképtelenségi szakértőnek. Az e határidőn túl megküldött kérelmet figyelmen kívül hagyják.

A kérelemre vonatkozó előírások a reorganizációs eljárásban

  • A csődeljárásban előterjesztett kérelemre vonatkozó előírásokról szóló rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A biztosítékkal rendelkező követelés esetében a biztosítéki érdekeltségre a kérelemben megfelelő módon és időben kell hivatkozni; ellenkező esetben a követelés biztosíték nélküli követelésnek minősül.
  • A követelés csak az eredeti kérelem helyébe lépő, a fizetésképtelenségi szakértőnek benyújtott új kérelemmel javítható vagy módosítható, és erre csak a követelések bejelentésére nyitva álló határidőn belül van lehetőség.
  • A fizetésképtelenségi szakértő kérésre azonnal megerősíti, hogy a hitelező követelését a követelések jegyzékében nyilvántartásba vették.
  • Ha bármilyen kétség felmerül, a fizetésképtelenségi szakértő a reorganizációs eljárás során bármikor kérelmet nyújthat be a bírósághoz, hogy határozzon a kérelem figyelembevételének tárgyában.

A követelések jegyzéke a reorganizációs eljárásban

  • A fizetésképtelenségi szakértő a bejelentett követeléseket és a kérelemben feltüntetett adatokat bejegyzi a követelések jegyzékébe, úgy, hogy a jegyzéket a követelések bejelentésére vonatkozó határidőtől számított 10 napon belül össze tudja állítani.
  • A követelések jegyzékének összeállításával egyidejűleg a fizetésképtelenségi szakértő felhívja az adóst, hogy a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül tegyen észrevételt a bejegyzett követelésekre, amely határidő öt munkanapnál nem lehet rövidebb, tíz munkanapnál pedig nem lehet hosszabb.
  • A követelések vitatására vonatkozó határidőtől számított három napon belül a fizetésképtelenségi szakértő a bíróságnak küld egy példányt a követelések jegyzékéből, egyúttal megjelöli, hogy melyek a vitatott követelések; annak értékelése szempontjából, hogy a bejelentett követeléseket milyen mértékben utasították el, a bíróságnak megküldött követelések jegyzékében rögzített adatok bírnak döntő jelentőséggel.
  • Amennyiben a reorganizáció során változás történik a követelések jegyzékében rögzített adatokban, a fizetésképtelenségi szakértő az ilyen változásról való tudomásszerzéskor azonnal rögzíti a változást a követelések jegyzékében, valamint azonnal ír a bíróságnak, hogy értesítse a követelések jegyzékének módosításáról.
  • A követelések jegyzéke a fizetésképtelenségi szakértő ügyiratainak részét képezi.

A követelések vitatása és elismerése a reorganizációs eljárásban

  • A fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva minden egyes bejelentett követelést egybevet az adós beszámolójával, egyéb dokumentációjával, valamint az adós kötelezettségeinek jegyzékével, mindeközben figyelemmel van az adós és az egyéb felek nyilatkozataira. A fizetésképtelenségi szakértő emellett a saját vizsgálatait is lefolytatja, és amennyiben valamely követelést megkérdőjelezhetőnek talál annak jogalapja, végrehajthatósága, összege, ranghelye, vagy a biztosítéki érdekeltséggel való biztosítása, vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelye okán, a fizetésképtelenségi szakértő a követelés megkérdőjelezhető részeit köteles vitatni.
  • A fizetésképtelenségi szakértő valamely követelést csak a követelések bejelentésére szolgáló határidőtől számított 30 napon belül utasíthat el. A fizetésképtelenségi szakértő a kérelmet úgy utasítja el, hogy a követelések jegyzékében rögzíti a követelés vitatásának tényét és mértékét, valamint annak indokait; amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő a követelés összegét vitatja, a követelés elismert összegét szintén rögzítik a követelések jegyzékében. A követelés vitatására nyitva álló határidő leteltekor a követelés a nem vitatott mértékben minősül elismert követelésnek. A bejelentett követeléssel összefüggő jogok gyakorlása szempontjából a bejelentett követelés abban az esetben is elismertnek minősül, ha annak csak az összegét vitatták.
  • Az adós vagy az a hitelező, aki követelést jelentett be a fizetésképtelenségi szakértőnek, jogosult arra, hogy valamely bejelentett követelés vitatására irányuló javaslatot tegyen a fizetésképtelenségi szakértőnek. A fizetésképtelenségi szakértő köteles minden egyes javaslatot szakmai gondossággal megvizsgálni, és köteles írásban tájékoztatni a javaslatot előterjesztő személyt arról, hogy a javaslattal kapcsolatban miként járt el. A fizetésképtelenségi szakértő a követelések jegyzékében rögzíti a követelés vitatására vonatkozó javaslatot, és azt is, hogy azzal összefüggésben miként járt el.
  • A követelések vitatására nyitva álló határidő leteltétől számított 30 napon belül a vitatott követeléssel rendelkező hitelező keresetet nyújthat be az adóssal szemben, amelyben kérheti, hogy a bíróság határozzon a vitatott követelés jogalapja, végrehajthatósága, összege, a biztosítéki érdekeltséggel való biztosítása vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelye tárgyában; a keresetben a hitelező nem kérhet többet annál, mint amit a kérelemben is megjelölt. A szóban forgó kereset a reorganizációs eljárást lefolytató bíróság előtt indítható meg.
  • Amennyiben a vitatott követeléssel rendelkező hitelező nem nyújt be keresetet a vitatott követelés megállapítása iránt, vagy eláll a vitatott követelés megállapítása iránti keresettől, a hitelező által bejelentett követelést a reorganizációs eljárásban a vitatott mértékig figyelmen kívül hagyják, és ha a bíróság megerősíti a reorganizációs tervet, a követelés a vitatott mértékig nem érvényesíthető az adóssal szemben.
  • A vitatott követelés megállapításáról hozott bírósági határozat mindenkire nézve hatályos. Ha a vitatott követelés megállapításáról hozott bírósági határozat jogerőre emelkedik, a követelés a bíróság által megállapított mértékben elismertnek minősül; a követelés az említett mértéket meghaladóan nem érvényesíthető az adóssal szemben.
  • A követelés megállapítása iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő leteltéig, vagy a követelés megállapítása tárgyában hozott jogerős bírósági határozatig az adós a vitatott követelést a hitelező vonatkozásában írásban elfogadhatja; ennek eredményeképpen a vitatott követelés az elfogadott mértékben elismertnek minősül. Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő valamely követelést az egyik hitelező kérésére vitatott, az adós a vitatott követelést csak ennek a hitelezőnek a hozzájárulásával fogadhatja el.
  • A reorganizáció során a követelés megállapítását rögzítik a követelések jegyzékében. A fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul köteles rögzíteni a követelés elismerését a követelések jegyzékében, amint a követelés elismertnek minősül, vagy azt az adós elfogadta.
  • Amennyiben a vitatott követelés megállapítására irányuló eljárás során a bíróság az adóssal szemben csődeljárást rendel el, a bíróság a végzésében megszünteti a vitatott követelés megállapítására irányuló eljárást.

A követelések bejelentése az adósságmentesítési eljárásban

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • Az adós köteles a csődeljárás útján történő adósságmentesítés iránti kérelemhez csatolni a hitelezők jegyzékét, amely alapján a fizetésképtelenségi szakértő a jegyzékben szereplő valamennyi hitelezőt írásban tájékoztatja a csődeljárás elrendeléséről.
  • A hitelező a csődeljárás elrendelésétől számított 45 napon belül jelenthet be követelést, illetve később, mindaddig amíg a fizetésképtelenségi szakértő be nem jelenti, hogy hozzákezd a felosztási terv összeállításához.
  • Amennyiben a hitelező a kérelmet a 45 napos határidőn túl küldi meg a fizetésképtelenségi szakértőnek, a kérelmet figyelembe veszik, a hitelező azonban nem élhet a szavazati jogával.
  • A csődeljárásra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen a kérelemre (a kérelem formájára és tartalmára, a pénznemre és a mellékletekre) is alkalmazandók; a hibás kérelemre és a követelések jegyzékére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen szintén alkalmazandók.
  • Bejelentett követelést csak egy másik nyilvántartásba vett hitelező vitathat. A követelések csődeljárásban való vitatására és bejelentésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A vitatott követelés megállapításához azonban elegendő, ha a követelést vitató hitelező azt elfogadja; nincsen szükség a fizetésképtelenségi szakértő hozzájárulására.
  • A csődeljárás útján történő adósságmentesítés során az adóssal szembeni összes követelést elengedik (nem csupán a bejelentett követeléseket).
  • Ez azonban az adósságmentesítés megszüntetése iránti, az adós tisztességtelen szándékára hivatkozó kereset benyújtása révén visszavonható, amennyiben a jogszabályok a tisztességtelen szándékra vonatkozó példaként kifejezetten megjelölik annak esetét, ha a hitelezők jegyzékében még annak ellenére is elmulasztják valamely hitelező (természetes személy) feltüntetését, hogy azt a fizetésképtelenségi szakértő kérte.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján

  • Az adós az adósságmentesítés iránti kérelemhez köteles csatolni egy jegyzéket a kötelezettségeiről.
  • Ebben a típusú eljárásban a hitelezők nem jelentenek be követeléseket; ehelyett a fizetésképtelenségi szakértő vizsgálja az adós körülményeit.
  • A fizetési ütemterv meghatározása esetén az adós mentesül az adósság alól; ez azonban az adósságmentesítés megszüntetése iránti, az adós tisztességtelen szándékára hivatkozó kereset benyújtása révén visszavonható, amennyiben a jogszabályok a tisztességtelen szándékra vonatkozó példaként kifejezetten megjelölik annak esetét, ha a hitelezők jegyzékében még annak ellenére is elmulasztják valamely hitelező (természetes személy) feltüntetését, hogy azt a fizetésképtelenségi szakértő kérte.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A bevételek felosztása a csődeljárásban

  • A csődeljárásban a bevételek felosztása a hitelezők típusától függően változik (biztosítékkal rendelkező hitelezők, biztosíték nélküli hitelezők, alárendelt követelésekkel rendelkező hitelezők, kötbérkövetelések, valamint az adóssal kapcsolatban álló hitelezők követelései):
    • A biztosítékkal rendelkező hitelező biztosítékkal ellátott követelését (az elismert mértékig) kielégítik a biztosítékkal rendelkező hitelező különvagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből, miután abból levonták azokat a csődvagyonnal szembeni követeléseket, amelyeket a különvagyonba tartozó listázott vagyontárgyakhoz rendeltek. Amennyiben a biztosítékkal rendelkező hitelező biztosítékkal ellátott követelését nem lehet maradéktalanul kielégíteni, annak fennmaradó részét biztosíték nélküli követelés módjára teljesítik.
    • A biztosíték nélküli követelést (az elismert mértékig) az általános csődvagyonba tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételből elégítik ki, miután levonták belőle azokat a csődvagyonnal szembeni követeléseket, amelyeket az általános csődvagyonba tartozó listázott vagyontárgyakhoz rendeltek. Amennyiben a biztosíték nélküli követelések nem elégíthetők ki maradéktalanul, azokat arányosan, a relatív értéküknek megfelelően teljesítik.
    • Az alárendelt követeléseket (az elismert mértékig) az általános csődvagyonba tartozó azon eszközök értékesítéséből származó bevételből elégítik ki, amelyek a többi biztosíték nélküli követelés teljes körű kielégítését követően is az általános csődvagyonban maradtak. Amennyiben az alárendelt követelések nem elégíthetők ki maradéktalanul, azokat arányosan, a relatív értéküknek megfelelően teljesítik. A kötbért és az adóssal kapcsolatban álló hitelezők követeléseit ugyanilyen módon elégítik ki.
    • A bevétel felosztása a csődeljárásban a felosztási terven alapul. A terv elkészítését megelőzően a fizetésképtelenségi szakértő jegyzéket állít össze a csődvagyonnal szembeni követelésekről, amelyeket a vonatkozó vagyonhoz (a biztosítékkal rendelkező eszközök céljára szolgáló különvagyonhoz vagy az általános csődvagyonhoz) rendelt bevételből kell kielégíteni. A fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben közzéteszi ezt a jegyzéket, valamint bejelenti a felosztási terv elkészítésére irányuló szándékát. A jogszabályban megjelölt személyek, elsődlegesen a hitelezői szervek és a hitelezők, a megadott határidőn belül megvizsgálhatják ezt a jegyzéket, és azzal szemben kifogást tehetnek. E kifogások vonatkozhatnak a követelés ranghelyére, a követelés rangsorolásának elmulasztására, a követelés kizárására, valamint a követelés mértékére. A határidő leteltét követően a fizetésképtelenségi szakértő elkészíti a felosztási tervet és azt jóváhagyásra a hitelezői választmány elé terjeszti (amennyiben a választmány nem aktív, a felosztási tervet a bíróságnak nyújtja be). A terv jóváhagyását követően a fizetésképtelenségi szakértő a bevétel nem vitatott részét kifizeti az adott hitelezőnek, a vitatott részt pedig a bíróság döntéséig visszatartja.
    • A felosztási tervet (akár különvagyont, akár az általános csődvagyont érintően) általában azonnal elkészítik, amint az eszközök megfelelő részét értékesítették. Amennyiben azt az ügy jellege lehetővé teszi, a fizetésképtelenségi szakértő egy részleges felosztási tervet szintén összeállít, a csődeljárások többségében azonban csak egyetlen (végleges) felosztási terv készül.
    • A felosztási terv a függő és vitatott követeléseket is magában foglalja. A vitatott követeléseket csak abban az esetben elégítik ki, ha a bíróság e követelések elismeréséről határoz. A függő követeléseket csak akkor és oly módon elégítik ki, amikor és ahogyan azok felmerülnek.
    • A jegyzékben szereplő eszközök teljes körű értékesítését és az összes kapcsolódó jogvita lezárását követően a fizetésképtelenségi szakértő egy utolsó felosztási tervet készít a bevételek tekintetében a biztosíték nélküli hitelezők részére. Ez a végső felosztási terv az összes korábbi felosztási tervet is magában foglalja.

A bevételt nem osztják fel a reorganizáció, valamint a fizetési ütemterv útján történő adósságmentesítés során.

A csődeljárás útján történő adósságmentesítés során:

  • A csődvagyon értékesítését, valamint az összes olyan jogvita lezárását követően, amely a bevételekre vonatkozó felosztási tervre kihatással lehet, a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a csődeljárás elrendelésétől számított 60 napon belül elkészíti a bevételekre vonatkozó felosztási tervet. A fizetésképtelenségi szakértő a szóban forgó felosztási terv összeállítására vonatkozó szándékát a kereskedelmi közlönyben közzéteszi.
  • A bevételekből a fizetésképtelenségi szakértő először levonja a csődeljárás költségeit, ezt követően – adott esetben – levonja az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részét, ezután arányosan kifizeti az adós gyermekeit megillető tartásdíj iránt bejelentett követeléseket, majd a fennmaradó egyenleget a nyilvántartásba vett összes hitelező között, az elismert követeléseik összegével összhangban arányosan felosztja. A kielégítés költségeit az egyes hitelezők viselik.
  • Azok a kifizetések, amelyek tekintetében a fizetésképtelenségi szakértő a felosztási terv összeállításától számított három hónap elteltével sem tudta megállapítani a hitelező bankszámláját vagy címét, az államhoz kerülnek. A fizetésképtelenségi szakértő ezeket a kifizetéseket átutalja a csődeljárást elrendelő bíróság bankszámlájára.
  • A fizetésképtelenségi szakértő felelősséggel tartozik a hitelezők irányába bármely általuk azzal összefüggésben elszenvedett kárért, ha a bevételre vonatkozó felosztási tervet a jogszabályokban foglaltaktól eltérően hajtották végre, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő képes igazolni, hogy kellő szakmai gondossággal járt el.
    • A csődeljárás költségeit a biztosíték nélküli hitelezőkhöz rendelt bevételből elégítik ki, az alábbi rangsorban:
    • a fizetésképtelenségi szakértő díja és az eszközök értékesítésével és a felosztási terv előállításával kapcsolatos költségek;
    • a fizetésképtelenségi szakértőnek a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos szükséges kiadásai;
    • a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök kezelésével kapcsolatos költségek;
    • a szakértői vélemény költségeire vonatkozó előleg;
    • a fizetésképtelenségi szakértő által a hitelező kérésére lefolytatott vizsgálatok költségei, a hitelezői képviselő vagy a hitelezői gyűlés által jóváhagyott összegben.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárás

  • A bíróság – kérelemre vagy hivatalból – a csődeljárás befejezéséről határoz, ha úgy találja, hogy az adós eszközei még arra sem elegendők, hogy fedezzék a csődvagyonnal szembeni követeléseket; a bíróság a végzésében a fizetésképtelenségi szakértő díjazásáról és kiadásairól is határoz, amelyeket az adós vagyonából, az ideiglenes fizetésképtelenségi szakértő díjazása és kiadásai vonatkozásában kifizett előlegből, valamint a csődeljárás költségei vonatkozásában kifizett előlegből fizetnek ki.
  • A bíróság – kérelemre vagy hivatalból – szintén a csődeljárás befejezéséről határoz, ha úgy találja, hogy a csődeljárás előfeltételei nem teljesültek; a fizetésképtelenségi szakértő díjazása és kiadásai felől ugyanúgy határoz, mint amikor a nem elegendő vagyon okán szünteti meg a csődeljárást.
  • A fizetésképtelenségi szakértő által előterjesztett kérelem alapján a bíróság a csődeljárás befejezéséről határoz, miután a bevételre vonatkozó végső felosztási terv végrehajtásra került.
  • A bíróság a kereskedelmi közlönyben azonnal közzéteszi a csődeljárás befejezéséről hozott végzését, és azt az adósnak és a fizetésképtelenségi szakértőnek is kézbesíti. A fizetésképtelenségi szakértő és az a hitelező, akinek az elismert követelését nem elégítették ki teljeskörűen, vagy akár csak részben, a végzéssel szemben fellebbezést nyújthat be.
  • A bíróság a csődeljárás befejezéséről hozott végzése véglegessé válását kihirdeti a kereskedelmi közlönyben. E hirdetmény közzétételével számos hatás és a hitelezői választmány feladatköre, amennyiben megalakult, megszűnik. Ez a csődeljárás során hozott aktusok érvényességét és hatását nem érinti.
  • A csődeljárás befejezésének napján a fizetésképtelenségi szakértő lezárja a beszámolót, és a speciális jogszabályokkal összhangban önálló pénzügyi kimutatásokat állít össze. A fizetésképtelenségi szakértő szintén átadja az összes szükséges okiratot és a fennmaradó eszközöket az adósnak vagy a felszámolónak, és megteszi a csődeljárás befejezésével kapcsolatban szükséges intézkedéseket. Amint a fizetésképtelenségi szakértő ellátta ezeket a feladatokat, a bíróság a fizetésképtelenségi szakértőt felmenti a megbízatása alól.
  • A csődeljárás a fellebbviteli bíróság végzésével is lezárható, amelyben a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság határozatát, vagy módosítja a szóban forgó határozatnak a csődeljárás elrendelésére vonatkozó részét. A bíróság ezt a végzést kézbesíti az adós és a fizetésképtelenségi szakértő számára. A végzést szintén azonnal közzéteszi a kereskedelmi közlönyben, melynek következtében megszűnik a csődeljárás hatása, a megszűnt biztosítéki érdekeltségek felélednek, a fizetésképtelenségi szakértő és – amennyiben azt megalakították – a hitelezői választmány megbízatása pedig véget ér.
  • A fenti bekezdésben hivatkozott végzésben a bíróság határoz a fizetésképtelenségi szakértő díjazása felől, amelyet a bíróság végzésében foglaltak szerint annak a személynek kell viselnie, aki a csődeljárás iránti kérelmet előterjesztette.
  • Amennyiben az adós természetes személy és a csődeljárás során életét veszti, a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök mértékéig az adós örökösei lépnek az adós helyébe, vagy pedig az állam, ha az adósnak nincsenek örökösei, vagy ők visszautasították az örökséget.
  • A csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékéből származó kivonat alapján végrehajtási vagy lefoglalási eljárás iránti kérelem terjeszthető elő az olyan elismert követelés tekintetében, amely ellen az adós a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül kifejezetten nem élt kifogással. A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékét letétbe helyezi a bíróságnál.

Reorganizáció

  • A bíróság határoz a terv kezdeményezője által benyújtott kérelem tárgyában, amelyben a terv jóváhagyása céljából összehívott gyűlés által elfogadott terv megerősítését kéri a bíróságtól. A kezdeményező az említett kérelmet a jóváhagyó gyűléstől számított tíz napon belül köteles benyújtani, és a kérelemnek tartalmaznia kell a jóváhagyó gyűlésen felvett jegyzőkönyvet és az elfogadott tervet.
  • A terv megerősítése iránti kérelem akkor is előterjeszthető, ha azt a jóváhagyó gyűlés nem fogadta el, vagy ahhoz az adós nem járult hozzá.
  • Amennyiben a terv kezdeményezője a terv megerősítése iránt a törvényben előírt határidőn belül nem nyújt be kérelmet, a fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul felkéri a bíróságot a csődeljárás elrendelésére.
  • Amennyiben az egyik csoport nem rendelkezett a terv elfogadásához szükséges szavazatok többségével, a terv megerősítése iránti kérelemben a terv kezdeményezője kérheti, hogy a bíróság a határozatával pótolja a tervnek a csoport általi elfogadását, feltéve, hogy:
  • a terv következtében az említett csoportba sorolt felek, akik a terv elfogadása ellen szavaztak, nem kerülnek nyilvánvalóan hátrányosabb helyzetbe ahhoz képest, mintha a terv nem került volna elfogadása; a bíróság a határozatát annak alapján hozza meg, hogy a reorganizációs eljárás megindítása időpontjában várhatóan milyen teljesítésben részesülnének a csődeljárás során, melynek során a bíróság a tervben bemutatott adatokat veszi alapul, az ellenkező bizonyításáig;
  • a tervvel összhangban felállított csoportok többsége rendelkezett a terv elfogadásához szükséges szavazatok többségével; és
  • a jelen lévő hitelezők a szavazatok abszolút többségével a terv elfogadása mellett szavaztak, amely szavazatokat az elismert követeléseik összegével összhangban számoltak.
  • A bíróság a terv megerősítése vagy elutasítása tárgyában hozott végzésében határoz a hozzájárulás pótlásáról.
    • Amennyiben nincsen oka elutasítani a tervet, a bíróság a terv megerősítése iránti kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz a terv megerősítéséről; a bíróság által megerősített terv e végzés mellékletét képezi. A terv megerősítése tárgyában hozott végzésében a bíróság a reorganizációs eljárás befejezéséről is határoz.
    • A bíróság a végzését haladéktalanul közzéteszi a kereskedelmi közlönyben. A bíróság által megerősített tervet nem teszik közzé; ez nem vonatkozik az új kölcsönre vonatkozó rendelkezésekre.
    • A bíróság által megerősített terv az ügyiratok részét képezi. A tervben részt vevő felek és a képviselőik jogosultak megismerni az ügyiratokat és a bíróság által megerősített tervet, valamint azokról kivonatokat, másolatokat és fénymásolatokat készíthetnek, illetve a költségek viselése ellenében megkérhetik a bíróságot, hogy azokról fénymásolatokat készítsen.
    • A bíróság a terv elutasításáról határoz, ha:
      • súlyosan megsértették a terv tartalmára, a terv kidolgozása során követendő eljárásra, a tervről való szavazásra, vagy a tervvel kapcsolatos egyéb rendelkezésekre vonatkozó jogszabályokat, feltéve, hogy ez a tervben részt vevő bármelyik felet hátrányosan érintette;
      • a terv elfogadását csalárd magatartással, vagy a tervben részt vevő bármelyik félnek különleges kiváltságok felkínálása révén érték el;
      • a tervet a jóváhagyó gyűlésen nem fogadták el; ez nem alkalmazandó, ha a bíróság határozata pótolta a gyűlés hozzájárulását;
      • ha a terv alapján az adós vagy az átvevő szervezet nem bocsáthat ki részvényeket vagy tőkerészesedéseket új készpénzbefektetések ellenében vagy – a biztosíték nélküli munkavállalói követelések csoportjába tartozó hitelezők kivételével – a biztosíték nélküli követelések csoportjába tartozó hitelezők követeléseinek átváltása révén, legalább az elmúlt két év tekintetében felosztott nyereség összegében;
      • a terv méltánytalan egyes hitelezői csoportokra nézve, mivel azt is előirányozza, hogy valamely jog vagy a tervben foglalt kötelezettségek úgy merülhetnek fel, változhatnak vagy szűnhetnek meg, hogy ezáltal a biztosíték nélküli követelések csoportjaiba tartozó hitelezők később nyernek kielégítést, mint a biztosítékkal rendelkező hitelezők, anélkül, hogy ennek bármilyen elfogadható indoka lenne;
      • a terv érdemét tekintve ellentétes a hitelezők közös érdekével;
      • bármelyik biztosíték nélküli követelésnek kevesebb mint 50%-a nyer kielégítést; ez nem alkalmazandó, amennyiben az érintett hitelező írásban hozzájárul az alacsonyabb mértékű teljesítéshez;
      • a terv érdemi részében foglaltak szerint a biztosíték nélküli követelések rendezésére szolgáló kifizetéseket öt évet meghaladó időszak alatt kell teljesíteni; ez nem alkalmazandó, amennyiben az érintett hitelező írásban hozzájárul ahhoz, hogy a követeléseit ilyen hosszabb kifizetési időszak alatt teljesítsék.
    • A bíróság a terv elutasításáról hozott végzését haladéktalanul közzéteszi a kereskedelmi közlönyben. A terv kezdeményezője a végzéssel szemben fellebbezést nyújthat be a végzés kereskedelmi közlönyben való közzétételétől számított 15 napon belül. A fellebbviteli bíróság a fellebbezés tárgyában annak benyújtásától számított 30 napon belül határoz.
    • A terv elutasításáról hozott végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság egyetlen végzésben megszünteti a reorganizációs eljárást, megindítja a csődeljárást, valamint az adós eszközeit csődeljárás alá vonja. A bíróság a végzésében fizetésképtelenségi szakértőt is kijelöl, akit véletlenszerűen választ ki. A bíróság az említett végzést haladéktalanul közzéteszi a kereskedelmi közlönyben, melynek következtében a reorganizációs eljárás megindításának joghatásai megszűnnek, a hitelezői választmány rendeltetése és a fizetésképtelenségi szakértő megbízatása véget ér. A bíróság a végzést kézbesíti az adósnak és a végzésben kijelölt fizetésképtelenségi szakértőnek.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

Az eljárást az alábbi három esetben fejezik be:

  • ha a fizetésképtelenségi szakértő számára kiderül, hogy a csődvagyon nem fogja fedezni a csődeljárás költségeit (az adós továbbra is mentesül az adósság alól);
  • ha egyetlen hitelező sem jelentkezik a csődeljárásban (az adós továbbra is mentesül az adósság alól);
  • ha a fizetésképtelenségi szakértő végrehajtja az eljárásra vonatkozó felosztási tervet (azaz az eszközök értékesítését követően a fizetésképtelenségi szakértő felosztja a pénzt a hitelezők között), az adós továbbra is mentesül az adósság alól;
  • a bíróság szintén megszünteti az adósságmentesítést, ha a csődeljárás előfeltételei nem teljesültek.

Mindkét esetben a fizetésképtelenségi szakértő közzéteszi a csődeljárás megszüntetését. A csődeljárás befejezésével:

  • lejár a fizetésképtelenségi szakértő megbízatása;
  • lejár a hitelezői képviselő megbízatása;
  • megszűnik a fizetésképtelenségi szakértő arra vonatkozó felhatalmazása, hogy kezelje az adós eszközeit és eljárjon az említett eszközökkel kapcsolatos ügyekben;
  • megszűnik az adós arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a csődeljárás során kifizesse a követeléseket a fizetésképtelenségi szakértőnek;
  • megszűnik a követelések beszámításának elfogadhatatlansága;
  • megszűnnek a szerződések megszüntetésére és a szerződéstől való elállásra vonatkozó korlátozások;
  • befejeződnek a vitatott követelés megállapítására irányuló eljárások.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján – befejezés

  • az eljárás befejeződik, ha a bíróság úgy találja, hogy a fizetési ütemterv meghatározására irányuló kérelem benyújtását követően nem teljesültek a hitelezőkkel szembeni védelem biztosításának feltételei;
  • az eljárás befejeződik, ha a hitelezőkkel szembeni védelem biztosításáról hozott végzésben a bíróság az adóst arra utasította, hogy a fizetésképtelenségi szakértő számára helyezzen előleget letétbe, és az adós a fizetésképtelenségi szakértő kérésétől számított hét napon belül ennek nem tett eleget;
  • az eljárás befejeződik, ha a fizetésképtelenségi szakértő közzéteszi, hogy az adós körülményei nem teszik lehetővé fizetési ütemterv meghatározását;
  • az eljárás befejeződik, ha a bíróság úgy határoz, hogy az adós körülményei nem teszik lehetővé fizetési ütemterv meghatározását;
  • az eljárás befejeződik, ha a bíróság fizetési ütemtervet állapít meg (az adós csak ebben az esetben mentesül az adósság alól).

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Csődeljárás

  • A csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékéből származó kivonat alapján végrehajtási vagy lefoglalási eljárás iránti kérelem terjeszthető elő az olyan elismert követelés tekintetében, amely ellen az adós a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül kifejezetten nem élt kifogással. A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékét letétbe helyezi a bíróságnál.

Reorganizáció

  • Az arra irányuló kérelem, hogy valamely hitelező vonatkozásában a tervet nyilvánítsák hatálytalannak, az alábbi tényezők alapján terjeszthető elő:
    • Ennek olyan hitelezőnek kell lennie, aki a terv elfogadása ellen szavazott és a jóváhagyó gyűlés jegyzőkönyvében rögzítették az indokolt kifogását,
    • vagy a tervben részes olyan félnek, aki állami támogatást tud nyújtani.
    • A terv alapján a hitelező elismert követelésével azonos csoportba sorolt követelések eltérő mértékben és más módon nyernek kielégítést, vagyis az ezekkel a követelésekkel rendelkező hitelezők a szóban forgó hitelezővel szemben elsőbbséget élveznek; vagy
    • a terv alapján a részvényesek tulajdonjogát, amelyet a hitelezőt részvényesként megillető tulajdonjoggal azonos csoportba soroltak be, eltérő mértékben és más módon elégítik ki, vagyis az ilyen tulajdonjoggal rendelkező részvényesek elsőbbséget élveznek a hitelezővel szemben; vagy
    • a terv kezdeményezője a hitelező elismert követelését nem a hitelező kérésének megfelelő csoportba sorolta be, amely a hitelezőt hátrányosabb helyzetbe hozta, mint ha a tervet nem fogadták volna el; a bíróság a határozatát a hitelezőnek a csődeljárás során várhatóan nyújtott teljesítésre alapozza; vagy
    • a terv kezdeményezője a hitelező elismert követelését nem a hitelező kérésének megfelelő mértékben sorolta be a biztosítékkal rendelkező követelések csoportjába, amely a hitelezőt hátrányosabb helyzetbe hozta, mint ha a tervet nem fogadták volna el; a bíróság a határozatát a hitelezőnek a csődeljárás során várhatóan nyújtott teljesítésre alapozza; vagy
    • a megerősített terv végrehajtása nem engedélyezett állami támogatás nyújtásához vezet.
    • Ezenfelül az alábbi hatálytalansági okok terjeszthetők elő (bármely hitelező által):
      • Ha az adós vagy az átvevő szervezet valamely követelést vagy a tervben foglalt valamely egyéb kötelezettségét nem teljesíti a megfelelő módon és időben, az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a tervben részt vevő fél irányába, a terv az említett fél követelése vonatkozásában hatálytalanná válik.
      • A terv értelmében a reorganizáció lezárását követően az adós vagy az átvevő szervezet a tagjai között nem oszthat fel nyereséget vagy egyéb tőkealapokat a biztosíték nélküli követelések csoportjába tartozó hitelezők követelésének kielégítését megelőzően, az elismert követeléseik mértékéig (a csődeljárásban a nyereség vagy az egyéb tőkealapok felosztása megtámadható). A hatálytalanságra vonatkozó kérelmet a biztosíték nélküli hitelező terjesztheti elő.
      • Amennyiben az adós vagy az átvevő szervezet nyereségre tesz szert, amelyet a pénzügyi kimutatásokban feltüntet, és nincsen szüksége erre a nyereségre ahhoz, hogy a vállalkozást vagy annak egy jelentős részét működésben tartsa, amint azt a terv előirányozta, a biztosíték nélküli hitelező jogosult rá, hogy a tervet megerősítő bíróság előtt kezdeményezze a hitelező eredeti követelésének kielégítését ebből a nyereségből, a követelés kielégítéséhez szükséges összeg és a terv alapján a szóban forgó hitelezőnek teljesített kifizetés közötti különbözet összegében; a bíróság azonban ebből a nyereségből a hitelezőnek nem ítélhet meg többet annál, mint amelyre az azonos csoportban lévő hitelezők arányosan jogosultak.
  • Amennyiben a terv hatálytalan valamely hitelezővel szemben, az adós és az átvevő szervezet együttesen és egyetemlegesen kötelesek rendezni a hitelező eredeti követelését olyan mértékben, ahogyan a követelést bejelentették és elismerték, a követelés elismert része után a reorganizáció megindításától számított kamattal növelt összegben. Az adós és az átvevő szervezet a hitelező követelését az eredeti fizetési határidőn belül kötelesek teljesíteni.
  • Amennyiben a terv hatálytalan az adós részvényesével szemben, az adós és az átvevő szervezet együttesen és egyetemlegesen olyan összeget kötelesek megfizetni a részvényesnek, amely megfelelne az adós felszámolásból származó bevételéből a részvényest arányosan megillető résznek a terv bíróság általi megerősítése időpontjában. A részvényes ellenkező bizonyítása hiányában, a felszámolásból származó bevétel értékét nullának tekintik.
  • Amennyiben a terv hatálytalan az adósra vagy az átvevő szervezetre nézve, a hitelező eredeti követelése tekintetében végrehajtási vagy lefoglalási eljárás folytatható.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

Tisztességes szándék – a kérelem benyújtásakor vélelmezik az adós tisztességes szándékát, amelyet a hitelezők „klasszikus” polgári eljárásban megtámadhatnak. A tisztességes szándékot az adósságmentesítési eljárás során nem, hanem csak annak befejezését követően támadhatják meg.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján

Tisztességes szándék – a kérelem benyújtásakor vélelmezik az adós tisztességes szándékát, amelyet a hitelezők „klasszikus” polgári eljárásban megtámadhatnak. A tisztességes szándékot az adósságmentesítési eljárás során nem, hanem csak annak befejezését követően támadhatják meg.

Az adós szándéka nem tisztességes a következő esetekben:

  • az adós az eszközei egy részét még a fizetésképtelenségi szakértő kérésére sem szerepeltette a vagyonlistában, annak ellenére, hogy a körülmények alapján az adós tudott vagy tudnia kellett ezekről az eszközökről; az elhanyagolható értékű eszközöket figyelmen kívül hagyják;
  • az adós a hitelezők jegyzékében még a fizetésképtelenségi szakértő kérésére sem nevezett meg egy adott (természetes személy) hitelezőt, melynek következtében e hitelező nem jelentette be a követelését, annak ellenére, hogy a körülmények alapján az adós tudott vagy tudnia kellett erről a személyről; a kis hitelezőket figyelmen kívül hagyják;
  • az adós fontos információként valótlan adatokat közölt, vagy fontos információk átadását mulasztotta el a kérelemben vagy a kérelem valamely mellékletében, amikor a fizetésképtelenségi szakértő őt erre kérte, annak ellenére, hogy az adós tudott az említett információk fontosságáról, vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna;
  • az adós kellő indok nélkül nem működött együtt a fizetésképtelenségi szakértővel a szükséges mértékben, és az ilyen együttműködés észszerűen elvárható lett volna az adóstól;
  • az adósnak a kérelem benyújtását megelőző magatartásából azt a következtetést lehet levonni, hogy adós szándékosan idézte elő, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelenné váljon, és ezáltal lehetősége nyíljon benyújtani a kérelmet;
  • az adós a kérelem benyújtásakor pénzforgalmi szempontból nem volt fizetésképtelen, és erről tudott, vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna;
  • az adósnak a kérelem benyújtását megelőző magatartásából azt a következtetést lehet levonni, hogy az adós a kötelezettségvállalásai során azzal számolt, hogy az adósságait csődeljárás vagy fizetési ütemterv útján képes lesz rendezni;
  • az adósnak a kérelem benyújtását megelőző magatartásából azt a következtetést lehet levonni, hogy az adós ártani akart a hitelezőjének, vagy elsőbbséget akart biztosítani valamelyik hitelezőnek;
  • az adós a bíróság által megállapított fizetési ütemtervet alapos ok nélkül nem a megfelelő módon és időben hajtja végre,
  • az adós alapos ok nélkül nem a megfelelő módon és időben fizeti a gyermektartást, amely a megadott időpontot követően esedékessé vált; erre az indokra csak a gyermek vagy a gyermek törvényes gyámja hivatkozhat;
  • az adós alapos ok nélkül nem tett eleget az arra vonatkozó kötelezettségének, hogy megfelelő módon és időben visszatérítse a jogi segítségnyújtó központ által a fizetésképtelenségi szakértő átalánydíjára fizetett előleget; erre az indokra csak a jogi segítségnyújtó központ hivatkozhat;
  • az adós mentesülni kívánt az adósságai alól, annak ellenére, hogy a kérelem benyújtásakor az adós fő érdekeltségeinek központja nem Szlovákiában volt.
  • A bíróság szigorúbban ítéli meg az adós tisztességes szándékát befolyásoló tényezőket, ha az adós jelentős vagyonnal és üzleti tapasztalattal rendelkezik vagy rendelkezett, felső vezetőként dolgozik vagy dolgozott, jogi személy irányító szervében tisztséget tölt be vagy töltött be, vagy egyéb vonatkozó tapasztalattal bír.
  • A bíróság enyhébben ítéli meg az adós tisztességes szándékát befolyásoló tényezőket, ha az adós csak alapszintű iskolázottsággal rendelkezik, betöltötte vagy hamarosan betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, súlyos egészségügyi problémákkal küzd, ideiglenesen vagy tartósan hajléktalan, vagy egyéb olyan szerencsétlenség érte, amely miatt az adós számára nehézséget okoz, hogy boldoguljon a társadalomban.
  • A bíróság az adós tisztességes szándékát csak az olyan kérelem alapján indult eljárásban vizsgálja, amelyben az adósságmentesítés megszüntetését tisztességtelen szándékra hivatkozással kérik. A bíróság nem vizsgálja az adós tisztességes szándékát a csődeljárásban, illetve a fizetési ütemterv megállapítására irányuló eljárásban.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csődeljárás

  • Főszabály szerint a hitelezői gyűlés összehívásának és megtartásának költségei a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek. Az alábbi esetek kivételt képeznek az említett szabály alól:
    • Amennyiben az egyik hitelező kezdeményezésére tartottak hitelezői gyűlést, a gyűlést indítványozó hitelező köteles viselni a gyűlés összehívásának és megtartásának költségeit, kivéve, ha a hitelezői gyűlés másként határoz.
    • A vitatott követelés megállapítása iránti kérelem benyújtásának egyik feltétele – ha a követelést csak valamelyik hitelező vitatta –, hogy a kiadások céljából megfelelő módon és időben előleget helyezzenek letétbe. Amennyiben a kérelmező nem dokumentálja az előleg letétbe helyezését, a bíróság megszünteti az eljárást.
    • A hitelezői választmány tagja a megbízatása ellátására tekintettel jogosult azoknak a kiadásoknak a megtérítésére, amelyek a tag részéről kétséget kizáróan a feladatai ellátásával összefüggésben merültek fel; e kiadások az általános csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek, a hitelezői választmány által jóváhagyott összegben.
    • Amennyiben a csődeljárás tárgyát képező eszközöket végrehajtási vagy lefoglalási eljárás során értékesítették, a bevételt azonban még nem fizették ki az arra jogosult félnek, a bevétel a vonatkozó csődvagyon részévé válik, az eljárás költségei pedig e csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek.
    • A hitelezői választmány által kért szakértői vélemény költségei az általános csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek. A biztosítékkal rendelkező hitelező által kért szakértői vélemény költségei ennek a hitelezőnek a különvagyonával (a biztosítéki érdekeltség tárgyával) szembeni követelésnek minősülnek.
    • A bíróság határozatától függően az egyes eszközöknek a vagyonlistából való kizárására irányuló eljárás költségei az érintett vagyonnal szembeni követelésnek minősülnek.
    • A csődeljárásban és a kapcsolódó eljárásokban részt vevő felek felmerült költségeinek kielégítése kizárt a csődeljárásban (speciális szabályozás azonban eltérően is rendelkezhet, például a vitatott követelés megállapításával, illetve a szakértői véleményekkel kapcsolatos összeg tekintetében).

Reorganizáció

  • Főszabály szerint az adós fizeti a költségeket. Az adós fedezi az alábbiakat:
    • a reorganizációra vonatkozó véleményt,
    • a fizetésképtelenségi szakértő díját (átalánydíj és a megbízatása gyakorlása után járó díj) és kiadásait,
    • a hitelezői gyűlés összehívásának és megtartásának költségeit,
    • azokat a kiadásokat, amelyek a hitelezői választmány tagja részéről kétséget kizáróan a feladatköre ellátásával összefüggésben merültek fel; az adós ezeket a kiadásokat a hitelezői választmány által jóváhagyott összegben fizeti meg.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • A csődeljárás útján történő adósságmentesítés során feltételezik, hogy az adós nagyon korlátozott mértékben rendelkezik eszközökkel, ezért a költségeket a minimumra szorítják, és azokat a hitelezők viselik. Amennyiben a hitelezőknek tudomásuk van bizonyos eszközökről, a saját költségükön meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az eszközöket a csődvagyon részévé tegyék.
    • Azok a költségek, amelyek az eljárásban részt vevő felek részéről a csődeljárásban vagy a fizetési ütemterv megállapítására irányuló eljárásban való részvételükkel összefüggésben merültek fel, az adósságmentesítés megvalósításakor nem hajthatók be az adóstól.
      • A fizetésképtelenségi szakértő az adós helyzetének vizsgálata során a vagyonlista, a hitelezők jegyzéke, valamint az adós, a hitelezők és egyéb személyek által biztosított információk alapján jár el. A fizetésképtelenségi szakértő ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a vizsgálatát szakmai gondossággal végzi, és hasonlóan jár el az olyan egyéb vizsgálatok során, amelyek kevés időt igényelnek és csekély kiadások mellett lefolytathatók.
      • A fizetésképtelenségi szakértő a hitelező kérésére egyéb vizsgálatokat is elvégez, ha a hitelező megelőlegezi ezeknek a vizsgálatoknak a költségeit. A fizetésképtelenségi szakértő az ilyen vizsgálatot a hitelező költségén folytatja le. A csődeljárásban a hitelező jogosult arra, hogy ezeket a kiadásokat – a csődeljárás költségeként – számára megtérítsék a hitelezői képviselő, vagy – ha hitelezői képviselőt nem jelöltek ki – a hitelezői gyűlés által jóváhagyott összegben.
      • Külön szabályok vonatkoznak a biztosítékkal rendelkező hitelezők költségeire, ami abból fakad, hogy a biztosítékkal rendelkező hitelező eldöntheti, hogy az eljárásban félként részt kíván-e venni.
        • A megterhelt eszközök csak akkor válhatnak a csődvagyon részévé, ha a biztosítékkal rendelkező elsőbbségi hitelező nyilvántartásba veteti magát.
        • Amennyiben olyan hitelező regisztrál, aki csak később válik biztosítékkal rendelkező hitelezővé, a megterhelt eszközök csak abban az esetben tartoznak a csődeljárás hatálya alá, ha feltételezhető, hogy a későbbi biztosítéki érdekeltségű biztosítékkal rendelkező hitelező kielégítésben fog részesülni. Annak megítélése szempontjából, hogy vajon a megterhelt eszközök a csődeljárás hatálya alá tartoznak, az értéküket szakértői vélemény alapján becsülik meg, amely szakértői véleményt a fizetésképtelenségi szakértő utasításai alapján, ennek a biztosítékkal később rendelkező hitelezőnek a kérésére és költségén készítenek el. Amennyiben a biztosítékkal később rendelkező hitelező a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül nem helyezi letétbe a szakértői vélemény költségeire szolgáló előleget, azt feltételezik, hogy a megterhelt eszközök nem tartoznak a csődeljárás hatálya alá.
      • A fizetésképtelenségi szakértő összehívhatja a hitelezői gyűlést, amennyiben azt szükségesnek ítéli (arra azonban nem köteles). A fizetésképtelenségi szakértő bármely olyan nyilvántartásba vett hitelező kérésére összehívja a hitelezői gyűlést, aki a gyűlés megtartásának költségeire előleget helyez letétbe, valamint megfizeti a fizetésképtelenségi szakértőt a gyűlés megtartása okán megillető átalánydíjat.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján

  • Ennek az eljárásnak a költségei elsődlegesen az adóst terhelik.
  • A rendszert úgy alakították ki, hogy az eljárás csak azt követően indul meg (a hivatalos kérelemmel kapcsolatos részt leszámítva), hogy a fizetésképtelenségi szakértő díjának és az eljárás szükséges költségeinek fedezetéül előleget helyeztek letétbe.
  • Azok a költségek, amelyek az eljárásban részt vevő felek részéről a csődeljárásban vagy a fizetési ütemterv megállapítására irányuló eljárásban való részvételükkel összefüggésben merültek fel, az adósságmentesítés megvalósításakor nem hajthatók be az adóstól.
  • Amennyiben valamelyik hitelező nem ért egyet a javasolt fizetési ütemtervvel, a hitelező kifogást nyújthat be a fizetésképtelenségi szakértőnek. A fizetésképtelenségi szakértő észrevétellel látja el a kifogást, és annak tárgyában a bíróság határoz.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

  • A csődeljárásról szóló törvény (Zákon č. 7/2005 Z.z. o konkurze a reštrukturalizácii) szabályozza a hitelezők számára hátrányt okozó aktusokat, úgy, hogy azokat érvénytelennek nyilvánítja bizonyos körülmények között. Az érvénytelenség csak akkor jár következményekkel, ha az adós aktusait megtámadják. A fizetésképtelenségi szakértő és a hitelezők jogosultak arra, hogy megtámadják az adós aktusait, a hitelezőt azonban ez a jog csak akkor illeti meg, ha a fizetésképtelenségi szakértő nem tesz eleget a hitelező kérésének és a jogi aktust észszerű időn belül nem támadja meg. A jogi aktus megtámadására vonatkozó jog megszűnik, ha azt a csődeljárás elrendelésétől számított egy éven belül az adós tekintetében vagy a bíróság előtt nem gyakorolták; a jogi aktus megtámadására vonatkozó jog az adós tekintetében csak akkor minősül érvényesítettnek, ha az adós e jogot írásban tudomásul veszi. A jogszabályok alapján azokat a jogi aktusokat is meg lehet támadni, amelyekből jogosultságok érvényesíthetők, illetve amelyeket már teljesítettek.
  • Amennyiben a csődeljárás elrendelését megelőzően reorganizációs eljárás folyt, és a csődeljárást a reorganizációs eljárás során rendelték el, annak az időszaknak a meghatározása szempontjából, hogy valamely a csődeljárásról szóló törvény alapján megtámadható jogi aktust mikor hoztak meg, a reorganizációs eljárás megindításának időpontja a döntő.
  • A jogi aktusokat az adósnak kell meghoznia ellentételezés nélkül, és annak során sem kedvezményben nem részesülhet, sem hátrány nem érheti az adós bármely hitelezője bejelentett követelésének kielégítését. Ezeknek a jogi aktusoknak az adós eszközeit kell érinteniük.
  • A csődeljárásról szóló törvény egyéb részletes szabályokat is meghatároz a hitelező ellen hátrány okozására irányuló szándék bizonyítására. Egyes esetekben a szándékot egyáltalán nem kell bizonyítani, míg más esetekben ez egy megdönthető vélelem. A csődeljárásról szóló törvény szintén megállapítja a bíróság előtti megtámadhatóság jogi következményeit, amelyek alapján az a fél, akivel szemben a jogot gyakorolták, visszaszolgáltatja az általa megszerzett eszközöket.
  • A reorganizáció során a hitelezőre nézve hátrányos aktusok jelentőséggel bírnak a hitelezők legjobb érdekének vizsgálata szempontjából: a reorganizációs terv és a lehetséges csődeljárás kimenetelének összehasonlítása során a fizetésképtelenségi szakértőnek a megtámadható jogi aktusokat is figyelembe kell vennie.
  • Ettől eltekintve, a jogi aktusokat a reorganizáció során nem támadják meg.
  • Egyes esetekben azonban a csődeljárásról szóló törvény feltételezi a reorganizációs eljárásról a csődeljárásra való áttérést, és ennek bekövetkezte esetén, bizonyos jogi aktusok megtámadhatók.
    • A fizetésképtelenségi szakértő csak akkor hagyhatja jóvá az adós jogi aktusait, ha azok növelik az adós vagyonának értékét, vagy azok a reorganizáció céljának eléréséhez szükségesek. Amennyiben az adós a fizetésképtelenségi szakértő hozzájárulása nélkül hoz olyan jogi aktust, amelyhez szüksége lett volna a szakértő hozzájárulására, ez a jogi aktus érvényességét nem érinti, ugyanakkor a jogi aktus a csődeljárás során megtámadható, ha a csődeljárást az adós vagyona tekintetében a reorganizációs eljárás megindításától számított két éven belül rendelték el.
    • A terv értelmében a reorganizáció lezárását követően az adós vagy az átvevő szervezet a tagjai között nem oszthat fel nyereséget vagy egyéb tőkealapot a biztosíték nélküli követelések csoportjába tartozó hitelezők követelésének kielégítését megelőzően, az elismert követeléseik mértékéig; a csődeljárásban a nyereség vagy az egyéb tőkealapok felosztása megtámadható, valamint a terv hatálytalanságának is indokául szolgál.
    • Ezenfelül az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő által a reorganizációs eljárás során hozott bármely olyan jogi aktus, amely a tervben részt vevő felet olyan előnyhöz juttatja, amelyet a terv nem irányzott elő, semmis és érvénytelen.
  • Az adósságmentesítés során ez nem érinti a hitelezők arra vonatkozó jogát, hogy a polgári jog alapján bármely olyan dologból megkíséreljék érvényesíteni a követelésüket, amelyet megtámadható jogi aktussal zártak ki az adós eszközei közül. Ezenfelül bármely későbbi, a tisztességes szándékkal kapcsolatos eljárás figyelemmel van az adós magatartására, amelyből megítélhető, hogy az adós szándékosan idézte elő, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelenné váljon, illetve amelyből megállapítható, hogy az adós hátrányt akart okozni valamely hitelezőnek, vagy valamely hitelezőnek elsőbbséget kívánt biztosítani.
Utolsó frissítés: 29/06/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.