Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata román nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.
Swipe to change

Fizetésképtelenség/csőd

Románia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A fizetésképtelenség megelőzésére szolgáló eljárásokról és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 85/2014. sz. törvény (Legea nr. 85/2014 privind procedurile de prevenire a insolvenţei şi de insolvenţă) vonatkozik a polgári törvénykönyv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vállalkozókra (profesionişti), kivéve azokat, akik szabadfoglalkozású tevékenységet folytatnak, illetve akiknek a fizetésképtelenségére különös szabályok vonatkoznak (a fizetésképtelenség megelőzésére szolgáló eljárásokról és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 85/2014. sz. törvény 3. cikke).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Az adós kérelmére indult eljárás esetén fenn kell állnia a fizetésképtelen állapotnak, amelyben a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek az igazolt, likvid és esedékessé vált tartozások kifizetésére, amelyek együttes összege nem haladhatja meg a 40 000 román lejt; valamely hitelező kérelmére indult eljárás esetén fenn kell állnia a fizetésképtelen állapotnak, amelyben a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek az igazolt, likvid és esedékessé vált követelés teljesítésére, amelynek összege meg kell haladja a 40 000 román lejt (a tartozás megfizetésének elmulasztása az esedékesség napját követő 60 nap eltelte után).

A fizetésképtelenségi eljárások az önálló közigazgatásokra is alkalmazandók (a 85/2014. számú törvény 3. cikkének (2) bekezdése).

A fizetésképtelenségi eljárások nem alkalmazandók az alsó és középfokú, valamint felsőfokú oktatási létesítményekre és intézményekre, valamint a 324/2003. számú törvény általi módosításokkal jóváhagyott, a tudományos kutatásról és a technológiai fejlődésről szóló, 57/2002. számú, módosított és kiegészített kormányrendelet 7. cikkében szereplő szervekre (a 85/2014. számú törvény 3. cikkének (2) bekezdése).

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az adós vagyona magában foglalja az összes olyan vagyontárgyat és tulajdonjogot, beleértve azokat is, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során szerzett, amelyek a polgári perrendtartás alapján kényszerbehajtás (executare silită) tárgyát képezhetik (85/2014. sz. törvény 5. cikkének (5) bekezdése).

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően rendkívüli vagyonfelügyelőt (administrator special) és fizetésképtelenségi szakértőt (practician în insolvenţă) jelölnek ki; az eljárás típusától függően a fizetésképtelenségi szakértő vagy a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar) a bíróság által felügyelt reorganizáció esetén, vagy a bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar) felszámolás (faliment) esetén.

Rendkívüli vagyonfelügyelet

A rendkívüli vagyonfelügyelő (administrator special) az adós részvényeseinek, üzletrészeseinek vagy tagjainak közgyűlése által kijelölt természetes vagy jogi személy, aki felhatalmazással rendelkezik, hogy az eljárás során képviselje az érdekeiket, és – amennyiben az adósnak megengedték a saját tevékenységei irányítását – az adós nevében és megbízásából megtegye a szükséges adminisztratív intézkedéseket (a 85/2014. sz. törvény 5. cikkének (4) bekezdése).

A rendkívüli vagyonfelügyelő feladatai a következők:

a) az adós képviselőjeként eljár a 117–122. cikkben hivatkozott fajtájú kereset vagy a 84. cikk megsértéséből eredő kereset alapján indult perben;

b) a jogszabályokban szabályozott eljárás szerint kifogást nyújt be;

c) reorganizációs tervet javasol;

d) a terv megerősítését követően a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete alatt eljár az adós ügyeiben, feltéve, hogy az adóst nem fosztották meg a tevékenysége irányításának jogától;

e) a felszámolási eljárás megindítását követően részt vesz a leltár felvételében és aláírja az erről készült jegyzőkönyvet, átveszi a zárójelentést és a pénzügyi kimutatást, valamint részt vesz a kifogások rendezése és a jelentés jóváhagyása céljából összehívott gyűlésen;

f) átveszi az eljárás lezárásáról szóló értesítést.

Amennyiben az adóst megfosztották az üzleti tevékenysége irányításának jogától, őt a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló képviseli, aki egyúttal ellátja az adós üzleti tevékenységét; a rendkívüli vagyonfelügyelő feladatköre ebben az esetben a részvényesek, üzletrészesek vagy tagok érdekeinek képviseletére korlátozódik (a 85/2014. sz. törvény 56. cikke).

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar)

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő természetes vagy jogi személy is lehet (beleértve a jogi személy képviselőjét), aki egyúttal fizetésképtelenségi szakértő a jogszabályok értelmében. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő fő feladatai a következők:

a) áttekinti az adós gazdasági helyzetét és a benyújtott dokumentumokat, jelentést készít, amelyben az egyszerűsített eljárás megindítását vagy a rendes eljárás részeként a megfigyelési időszak folytatását javasolja, és e jelentést jóváhagyásra benyújtja az ügyben eljáró bírónak (judecător-sindic) a bíró által megszabott határidőn belül, amely nem lehet hosszabb a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 20 napnál;

b) áttekinti az adós üzleti tevékenységét és átfogó jelentést készít, amelyben feltünteti a fizetésképtelenség állapotához vezető okokat és körülményeket, megjelölve bármely előzetes bizonyítékot vagy utalást azon személyek tekintetében, akiknek ez az állapot esetlegesen felróható, valamint a felelőssé tételük alapjául szolgáló okokat, feltárja az adós üzleti tevékenysége átszervezésének bármely reális lehetőségét vagy elmagyarázza azokat az okokat, amelyek miatt a reorganizáció nem lenne lehetséges, majd a jelentést az ügy irataihoz csatolja az ügyben eljáró bíró által kijelölt határidőn belül, amely nem lehet hosszabb a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 40 napnál;

c) amennyiben az adós nem teljesítette az arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a jogi határidőn belül rendelkezésre bocsássa a számviteli nyilvántartását, elkészíti e nyilvántartást, amennyiben pedig az adós rendelkezésre bocsátotta a számviteli nyilvántartását, ellenőrzi, javítja és kiegészíti azt;

d) az adós üzleti tevékenységének átszervezése érdekében tervet készít az a) pontban hivatkozott jelentés tartalmától függően;

e) felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit;

f) részben vagy teljes mértékben ellátja az adós üzleti tevékenységét, előbbi esetben figyelemmel van az ügyben eljáró bíró kifejezett elvárásaira a vagyonfelügyelő feladataival és az adós vagyonszámlájáról teljesített kifizetések feltételeivel kapcsolatban;

g) összehívja a hitelezői gyűlést vagy a jogi személy adós részvényeseinek, üzletrészeseinek vagy tagjainak gyűlését, azon elnököl és ellátja a titkári feladatokat;

h) keresetet nyújt be az adós tisztességtelen intézkedéseinek vagy műveleteinek megsemmisítése iránt, amelyeket a hitelezők jogainak csorbítása érdekében hoztak, valamint az adós által teljesített egyes vagyonátruházások, üzleti tranzakciók és az adós által szerződött garanciák megsemmisítése iránt, amelyek vélhetően sértik a hitelezők jogait;

i) sürgősen értesíti az ügyben eljáró bírót, ha úgy találja, hogy az adós nem rendelkezik vagyonnal vagy a vagyona nem elegendő a jogi költségek fedezésére;

j) megszüntet az adós által kötött egyes szerződéseket;

k) ellenőrzi a követeléseket és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;

l) követeléseket hajt be, követelések behajtása iránt intézkedik az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyak vagy átutalt pénzösszegek vonatkozásában, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet nyújt be és jogvitát kezdeményez, melynek céljából igénybe vehet ügyvédi segítséget;

m) egyezséget köt, elenged egyes tartozásokat, mentesít egyes garanciavállalókat, valamint lemond egyes biztosítékokról az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében;

n) értesíti az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről, amelyhez a döntése szükséges;

o) leltárt készít az adós vagyonáról;

p) elrendeli az adós vagyonának értékbecslését, amelynek el kell készülnie a követelések végleges jegyzékének benyújtására kitűzött időpontig;

q) az értékbecslési jelentés ügyiratokhoz való csatolására figyelemmel értesítést küld a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőben (Bulletin of Insolvency Proceedings, BPI) való közzététel céljából, a csatolástól számított két napon belül.

Az ügyben eljáró bíró az (1) bekezdésben felsorolt feladatokon felül határozatában (încheiere) további feladatokkal ruházhatja fel a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt, kivéve azokat a feladatokat, amelyek jogszabálynál fogva a bíró kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő havonta jelentést nyújt be, amelyben leírja, hogy miként látta el a feladatait, beleértve az előzetes jóváhagyás alapján végzett műveletek nyomon követésével kapcsolatosakat, igazolja az eljárás lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeket és bármely egyéb, az adós vagyonából kifizetett költséget, és adott esetben részletezi a leltárral kapcsolatos fejleményeket. A jelentés a fiskális kötelezettségeknek való megfeleléssel, a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzésével vagy megújításával, a felügyeleti hatóságok által készített okiratokkal és a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő díjazásával, valamint a díjazás kiszámításának módszerével kapcsolatos információkat foglalja magában (a 85/2014. sz. törvény 59. cikkének (1) bekezdése).

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a feladatai teljesítése érdekében szakember, például ügyvéd, könyvelő, értékbecslő vagy egyéb szakértő segítségét veheti igénybe. Nem lehet olyan személyt kijelölni az (1) bekezdéssel összhangban, akit potenciálisan összeférhetetlenséget okozó szerződés kötelez; ebben az esetben az adott személynek ki kell zárnia magát, vagy megtámadható a polgári perrendtartásról szóló, módosított és kiegészített, újból közzétett 134/2010. számú törvény 43. és 44. cikkében foglalt feltételek mellett (61. cikk (2) bekezdés). A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő és bármely hitelező kifogást nyújthat be az ügyben készített értékbecslési jelentéssel szemben.

A bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar)

Amennyiben az ügyben eljáró bíró elrendeli a felszámolást, annak végrehajtására felszámolót jelöl ki. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő feladatai megszűnnek azon a napon, amelyen az ügyben eljáró bíró megállapítja a felszámoló feladatait. A bíróság által kijelölt felszámoló fő feladatai a következők:

a) áttekinti az adós üzleti tevékenységét figyelemmel azon személyekre, akik tekintetében az egyszerűsített eljárást megindították, a ténybeli helyzetre hivatkozással, valamint átfogó jelentést készít a fizetésképtelenség állapotához vezető okokról és körülményekről, megjelölve azokat a személyeket, akiknek ez az állapot esetlegesen felróható, valamint hogy fennállnak-e a felelőssé tételük alapjául szolgáló okok;

b) ellátja az adós üzleti tevékenységét;

c) keresetet nyújt be az adós által a hitelezők jogainak csorbítása érdekében hozott tisztességtelen intézkedések vagy műveletek megsemmisítése iránt, valamint az adós által teljesített egyes vagyonátruházások, üzleti tranzakciók és az adós által létesített elsőbbségi okok megsemmisítése iránt, amelyek vélhetően sértenék a hitelezők jogait;

d) zárolást alkalmaz, vagyonleltárt készít, és megteszi a vagyon megóvása iránt szükséges intézkedéseket;

e) megszüntet az adós által kötött egyes szerződéseket;

f) ellenőrzi a követeléseket és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;

g) követelések behajtása iránt intézkedik az adós vagyona tekintetében, amely követelések az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyakból vagy átutalt pénzösszegekből erednek, követeléseket hajt be, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet nyújt be és jogvitát kezdeményez, melynek céljából igénybe vehet ügyvédi segítséget;

h) az adós megbízásából kifizetéseket vesz át, és azokat rávezeti az adós vagyonszámlájára;

i) értékesíti az adós egyes vagyontárgyait a vonatkozó jogszabállyal összhangban;

j) egyezséget köt, elenged egyes tartozásokat, mentesít egyes garanciavállalókat, valamint lemond egyes biztosítékokról az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében;

k) értesíti az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről, amelyhez a döntése szükséges; l) ellátja az ügyben eljáró bíró által a határozatában kiszabott egyéb feladatokat.

A hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás során (concordat preventiv) az adós az eljárásban a jogi vagy megállapodás szerinti képviselői útján vesz részt.

A hitelezőkkel való egyezségkötés vagyonfelügyelőjének (administrator concordatar) feladatai a következők:

a) elkészíti a hitelezői jegyzéket, beleértve azokat a hitelezőket, akiknek a követelését megtámadták vagy akiknek a követelése tárgyalásra vár, valamint az egyezséget aláírt hitelezők jegyzékét; amennyiben a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás keretében a hitelező egyetemlegesen felelős hitelezőkkel szemben rendelkezik követeléssel, e hitelezőt a hitelezői jegyzékbe a követelése névértékével jegyzik be, amely mindaddig fennáll, amíg nem nyújtottak teljes fedezetet;

b) az adóssal együtt előkészíti a javasolt egyezséget és annak összetevőit, vagy az egyezségtervezetet és a helyreállítási tervet;

c) intézkedik az adós és a hitelezők között, vagy a hitelezők egymás között felmerült jogvitáinak békés rendezése iránt;

d) az egyezséget jóváhagyás céljából előterjeszti az ügyben eljáró bíró részére;

e) felügyeli az adós által az egyezségben vállalt kötelezettségek teljesülését;

f) sürgősen tájékoztatja az egyezségben részes hitelezők gyűlését, ha az adós nem, vagy nem megfelelően teljesíti a kötelezettségeit;

g) havi vagy negyedéves jelentéseket készít az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő munkájáról és az adós üzleti tevékenységéről, és e jelentéseket megküldi az egyezségben részes hitelezők gyűlésének; az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő által készített jelentésnek tartalmaznia kell a vagyonfelügyelő azzal kapcsolatos állásfoglalását is, hogy fennállnak-e vagy sem az egyezség idő előtti megszüntetésének okai;

h) összehívja az egyezségben részes hitelezők gyűlését;

i) a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás lezárása iránt kérelemmel fordul a bírósághoz;

j) ellátja a jelen fejezetben hivatkozott és a hitelezőkkel kötött egyezségben meghatározott, vagy az ügyben eljáró bíró által megállapított bármely egyéb feladatot (a 85/2014. sz. törvény 19. cikke).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem érinti a hitelező arra vonatkozó jogát, hogy a saját követelésének beszámítását kezdeményezze az adós vele szemben fennálló követelésével szemben, amennyiben az eljárás megindításának napján teljesülnek a jogszerű beszámítás jogszabályban előírt feltételei. A beszámítást a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló is rögzítheti. A beszámítás a fizetésképtelenségi eljárás megindításából eredő kölcsönös követelésekre is alkalmazandó.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Az eljárás megindításakor folyamatban lévő szerződések továbbra is hatályban maradnak. Semmis a szerződésben foglalt bármely olyan záradék, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetére előírja a szerződés megszüntetését, megfoszt a szerződés természetes élettartamából fakadó előnyöktől, vagy idő előtti esedékességet irányoz elő. A folyamatban lévő szerződések hatályban maradására vonatkozó szabály, valamint az a szabály, mely szerint semmis a megszüntetési záradék vagy a kötelezettségek előrehozataláról rendelkező záradék, nem vonatkozik a minősített pénzügyi szerződésekre, vagy a valamely minősített pénzügyi szerződés vagy kétoldalú nettósítási megállapodás szerinti kétoldalú nettósítási ügyletekre.

Az adós vagyona értékének az eljárás megindításától számított három hónapos jogvesztő határidőn belüli maximalizálása érdekében a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló megszüntethet bármely szerződést, le nem járt bérletet és bármely egyéb hosszútávú szerződést, feltéve, hogy e szerződéseket az abban részes felek, teljes mértékben vagy jelentős részben, még nem teljesítették. A szerződés ilyen módon történő megszüntetése esetén a másik fél kártérítési követelést nyújthat be az adóssal szemben.

Amennyiben az eljárás megindítását követő három hónapon belül a szerződő fél arra irányuló megkereséssel él a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló irányába, hogy szüntesse meg a szerződést, a vagyonfelügyelő vagy felszámoló a kézbesítéstől számított 30 napon belül köteles válaszolni, melynek elmaradása esetén a szerződést megszűntnek kell tekinteni, a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló pedig többé nem kérheti a szerződés teljesítését.

A jogszabályok egyes meghatározott szerződések állapotát szintén szabályozzák, ilyenek például a közüzemi szerződések, a bérleti szerződések, vagy a szabványosított nettósítási megállapodások.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A hitelezőkkel kötött egyezség jóváhagyásáról szóló határozat közlésének napjától a szerződő hitelező által az adóssal szemben benyújtott önálló keresetet, valamint a követelés adóssal szembeni végrehajtásának kérelmezéséhez való jog elévülési határidejét automatikusan felfüggesztik.

Nem kerülnek felfüggesztésre a kamatok, bírságok vagy az egyéb költségek, amelyek a szerződő hitelezők tekintetében merültek fel, kivéve, ha a hitelezők ezzel ellentétes írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot tesznek, amely hozzájárulást feltüntetnek a hitelezőkkel való egyezség tervezetében.

A hitelezőkkel való egyezséget jóváhagyó végzésben az ügyben eljáró bíró az összes kényszerbehajtási eljárást felfüggeszti.

Az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő kérésére, feltéve, hogy az adós garanciát nyújtott a hitelezők számára, az ügyben eljáró bíró azon hitelezők tekintetében, akik az egyezségnek nem aláíró felei, a követelésük esedékességének napjától számított legfeljebb 18 hónapos halasztási időszakot állapíthat meg. Az ilyen időszak során a követeléssel kapcsolatban nem merül fel kamat, bírság vagy bármilyen egyéb költség. A követelés esedékessége időpontjának elhalasztására vonatkozó szabály nem vonatkozik a minősített pénzügyi szerződésekre, és a minősített pénzügyi szerződés vagy kétoldalú nettósítási megállapodás szerinti kétoldalú nettósítási ügyletekre.

A hitelezőkkel való egyezség az állami költségvetési hitelezőkkel (creditori bugetari) szemben is hatályos, feltéve, hogy teljesülnek az állami támogatásra vonatkozó hazai és uniós jogi jogszabályi rendelkezések.

A hitelezőkkel kötött jóváhagyott egyezség ideje alatt nem indítható fizetésképtelenségi eljárás az adóssal szemben.

Bármely hitelező, aki az eljárás során az adóssal szemben végrehajtható okirathoz jut hozzá, kérelmezheti az egyezséghez való csatlakozását, vagy a jogszabályokban foglalt bármely egyéb módon behajthatja a követelését.

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtása iránti bármely intézkedés az adós vagyonával szemben. A jogaikat kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás keretében érvényesíthetik, a követeléseik elfogadásának kérelmezésével. Az eljárás megindításától nyugszik a kereset benyújtására vonatkozó elévülési időt.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtása iránti bármely intézkedés az adós vagyonával szemben.

A felfüggesztés nem érinti az alábbiakat:

a) az adós egy vagy több hitelező által az eljárás megindítása előtt kezdeményezett jogvitával szembeni fellebbezése, valamint az adóssal szembeni büntetőjogi eljárással egyesített polgári per (acţiunile civile din procesele penale);

b) adóstársakkal és/vagy harmadik fél garanciavállalókkal szemben előterjesztett bírósági keresetek;

c) a testnevelésről és sportról szóló módosított és kiegészített 69/2000. sz. törvény (Legea educaţiei fizice şi sportului nr. 69/2000) alapján működő sportszövetségek sportbizottságai előtt folyamatban lévő, a játékosok egyéni munkaszerződésektől vagy polgári jogi megállapodásoktól való egyoldalú elállásával kapcsolatos és az ilyen helyzetekben alkalmazandó sportszankciókkal kapcsolatos peren kívüli eljárások, valamint bármely egyéb, a játékos versenyen való részvételére vonatkozó jogával kapcsolatos jogvita.

d) az eljárás megindításának dátumát követően felmerülő, az adóssal szembeni követelések meglétének és/vagy összegének meghatározására irányuló bírósági keresetek. Az ilyen követelések esetében a megfigyelési és reorganizációs időszak során fizetésre irányuló kérelmet lehet kiállítani és tértivevényes ajánlott levél útján megküldeni. A kérelmet a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a kézhezvételtől számított 15 napon belül elemzi a 106. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban, amelyek megfelelően alkalmazandók, anélkül, hogy ezek a követelések bekerülnének a követelések jegyzékébe.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által elrendelt intézkedésekkel szemben fellebbezés benyújtható.

Megjegyzésre érdemes, hogy a perek ily módon történő felfüggesztése csak az adós vagyonával szembeni követelésekkel kapcsolatos jogvitákra irányadó, és nem vonatkozik a nem vagyoni jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitákra, amelyek továbbfolytatódnak az eljáró bíróság előtt.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelen adós valamennyi hitelezőjét érintő gyűlést kell tartani.

A hitelezői gyűlést (adunarea creditorilor) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló hívja össze, és azon ő elnököl. A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló a jogszabályokban kifejezetten meghatározott esetekben, szükség szerint, összehívja az ismert hitelezőket.

A hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőben a gyűlés előtt legalább öt nappal közzétett hirdetmény útján hívják össze, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés napirendjét. A hitelezőket a gyűlésen meghatalmazott is képviselheti egyedi és hiteles meghatalmazás birtokában, illetve állami költségvetési hitelezők és egyéb jogi személyek esetében a szervezeti egység vezetője által aláírt felhatalmazás alapján. Jogszabályban foglalt kifejezett tilalom hiányában a hitelezők levélben is szavazhatnak.

Azon esetek kivételével, ahol jogszabály minősített többséget kíván meg, a hitelezői gyűlés érvényesen tud eljárni, amennyiben az azon részt vevő hitelezők az adós vagyona tekintetében szavazásra jogosító követelések teljes értékének legalább 30%-át kitevő követeléssel rendelkeznek, és a gyűlésen a határozatokat a követelések szavazati joggal rendelkező jelen lévő birtokosainak a követelések értéke szerint számított kifejezett többségi támogató szavazatával fogadják el. A feltételtől függő szavazat ellenszavazatnak minősül. A levélben szavazó hitelezőt szintén jelen lévőnek kell tekinteni.

Az első gyűlés összehívását követően az ügyben eljáró bíró, majd a hitelezők választmányt jelölhetnek ki, amely a hitelezők számától függően három vagy öt hitelezőből áll, akiket a szavazati joggal, elsőbbségi követeléssel, költségvetési követeléssel és nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők közül választanak, a követelések értékének sorrendjében. A hitelezői választmány (comitetul creditorilor) megbízása a következőkre szól:

a) áttekinti az adós helyzetét és ajánlásokat bocsát ki a hitelezői gyűlés részére, figyelemmel az adós üzleti tevékenységének folytatására és a javasolt reorganizációs tervekre;

b) tárgyal a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló kijelölésének feltételeiről, akit a hitelezők szeretnék, ha a bíróság kijelölne;

c) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által készített jelentéseket figyelembe veszi, áttekinti őket, és adott esetben azzal szemben kifogást terjeszt elő;

d) a hitelezői gyűlésen való bemutatásuk céljából jelentéseket készít a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által hozott intézkedésekről és azok hatásairól, valamint indokolás kíséretében egyéb intézkedéseket javasol;

e) kérelmezheti, hogy fosszák meg az adóst az ügyei irányításának jogától;

f) keresetet nyújt be az adós által hozott és a hitelezőket hátrányosan érintő tisztességtelen intézkedések vagy ügyletek megsemmisítése iránt, amennyiben a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nem nyújtott be ilyen keresetet.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós konkrét helyzetétől függően, valamint attól, hogy megfosztották-e az ügyei irányításának jogától, a fizetésképtelenségi szakértő a következő feladatokkal rendelkezik.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit. Részben vagy teljes mértékben ellátja az adós üzleti tevékenységét, előbbi esetben figyelemmel van az ügyben eljáró bíró kifejezett elvárásaira a vagyonfelügyelő feladataival és az adós vagyonszámlájáról teljesített kifizetések feltételeivel kapcsolatban.

Követeléseket hajt be, egyezségeket köt, elkészíti a leltárt és az adós tulajdonát képező vagyontárgyakat értékesít.

Az adós a vagyontárgyait az aktuális üzleti tevékenysége keretein belül és csak abban az esetben használhatja, ha megtartotta az ügyei irányítására vonatkozó jogát; erre a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete és ellenőrzése mellett kerülhet sor.

A felszámolási eljárás megindítását követően a bíróság által kijelölt felszámoló irányítja az adós üzleti tevékenységét, szerződéseket szüntet meg, követeléseket hajt be, értékesíti a vagyontárgyakat, egyezségeket köt, az adós javára szóló kifizetéseket vesz át stb. A felszámolás során kizárólag a bíróság által kijelölt felszámoló rendelkezhet az adós vagyona felől.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Valamennyi hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon – az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtania a követelései befogadása iránt, valamint csatolnia kell a szükséges bizonyító okiratokat. A bíróság hivatalához a befogadásuk és nyilvántartásba vételük céljából benyújtott valamennyi követelést érvényesnek és pontosnak tekintik, amennyiben a követelést az adós, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy a hitelezők nem támadták meg. A követelések jegyzékében feltüntetett követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás keretében, a jogszabályokban előírt felosztási sorrendben fizetik ki.

Az eljárás megindítását követően, a megfigyelési időszak vagy a bírósági reorganizációs eljárás során felmerült követeléseket az azokat alátámasztó dokumentumok szerint fizetik ki, és azokat nem kell belevenni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Ez a szabály a felszámolási eljárás megindítását követően felmerült követelésekre is alkalmazandó.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Valamennyi hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon – az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtania a követelései befogadása iránt. A kérelemnek tartalmaznia kell: a hitelező nevét, a lakcímét vagy székhelyét, az esedékes összeget, a követelés jogalapját, és az elsőbbségi besorolást megalapozó bármely lehetséges jogalapot. A követelést alátámasztó dokumentumokat és az elsőbbségi besorolást megalapozó bármely jogalapot legkésőbb magának a kérelemnek a benyújtására előírt határidőn belül kell a kérelemhez csatolni.

A követelés befogadása iránti kérelmet akkor is be kell nyújtani, ha a követelést nem támasztja alá végrehajtható jogcím. Az eljárás megindításakor még nem esedékes követeléseket, illetve a feltételtől függő követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba történő felvétel érdekében fogadják be.

Amennyiben a sérelmet szenvedett fél a büntetőeljárással egyesített polgári perben terjeszt elő követelés befogadása iránti kérelmet, a követelést a nyilvántartásba vételt követően a sérelmet szenvedett fél javára hozott jogerős határozatig felfüggesztik.

Az elsőbbségi bánásmódra jogosult követeléseket a garancia piaci értékéig terjedően tüntetik fel a véglegesen jegyzékben, amely piaci értéket a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által elrendelt és értékbecslő (evaluator) által elvégzett értékbecslés révén határoznak meg.

Valamennyi követelést ellenőrzési eljárásnak vetnek alá, kivéve a végrehajtható határozatban, illetve a végrehajtható választottbírósági határozatban megerősített követeléseket; az eljárás szintén nem vonatkozik a végrehajtható jogcímből eredő állami költségvetési követelésre, amelyet a különös jogszabályokban előírt határidőn belül nem vitattak.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló előzetes jegyzéket készít a követelésekről, amelyet bármely érdekelt fél, adós vagy hitelező megtámadhat az ügyben eljáró bíró előtt. Azt az esetet leszámítva, amelyben az eljárás megindítását az idézési szabályok és az eljárási cselekményekről való értesítésekre vonatkozó szabályok megsértésével közölték, az eljárás megindítását megelőzően felmerült követelés birtokosa, aki a követelés befogadása iránti kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül (amely határidő szerepel az értesítésben és az eljárás megindítását követő 45 napnál nem lehet hosszabb), elveszíti az arra vonatkozó jogát, hogy a hitelezők jegyzékében feltüntessék, és nem kerül olyan hitelezői pozícióba, amely alapján jogosult lenne a szóban forgó követelés tekintetében részt venni az eljárásban. E hitelező nem lesz jogosult arra, hogy az eljárás lezárását követően a követelését az adóssal, vagy a jogi személy adós bármely korlátlan felelősséggel rendelkező tagjával vagy üzletrészesével szemben érvényesítse, kivéve, ha az adóst csődbűntett (bancrută simplă) vagy csalárd csőd (bancrută frauduloasă) miatt elítélték, vagy tisztességtelen kifizetések, illetve átutalások miatt felelősségre vonták. A jogosultság elvesztését a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló állapítja meg, aki a hitelezőt nem jegyzi be a hitelezők jegyzékébe.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Az adós vagyonába tartozó és a hitelező javára elsőbbséget biztosító biztosítékkal ellátott vagyontárgyak és jogok értékesítése révén szerzett pénzeszközök felosztását a következő sorrendben végzik el:

  1. díjak, illetékek és az érintett vagyontárgyak értékesítésével összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, beleértve a szóban forgó vagyontárgyak megóvásához és kezeléséhez szükséges költségeket, a hitelező által a kényszerbehajtási eljárás során elszenvedett költségeket, közüzemi szolgáltatóknak az eljárás megindítását követően felmerülő követeléseit, és az összes hitelező közös érdekében alkalmazott személyeknek a felosztás időpontjában fizetendő díjazást, amelyet pro rata alapon, az adós összes vagyonának értékével arányosan viselnek;
  2. az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárás során felmerülő követelései; e követelések magukban foglalják a tőkeösszeget, a kamatot és adott esetben az egyéb járulékos összegeket;
  3. az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezők követelései, ideértve a tőkeösszeget, a kamatot és bármely növekményt vagy bírságot.

A különbözet, amennyiben – esettől függően – a hivatkozott vagyontárgyak értékesítéséből származó összeg nem elegendő az érintett követelések maradéktalan kifizetéséhez, illetve a hitelező biztosíték nélküli követeléssel vagy állami költségvetési követeléssel rendelkezik, amely különbözetet a többi követeléssel együtt besorolnak a megfelelő kategóriába. Amennyiben az előzőekben hivatkozott összegek kifizetését követően többlet áll rendelkezésre, ezt a bíróság által kijelölt felszámoló az adós vagyonszámláján elhelyezi. A követeléseket a felszámolás során az alábbi sorrendben fizetik ki:

1. díjak, illetékek és a jogszabály azonos címe alatti eljárással összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, beleértve az adós vagyontárgyainak megóvásához és kezeléséhez, az üzleti tevékenység folytatásához, és az eljárás érdekében alkalmazott személyek díjazásának kifizetéséhez szükséges költségeket;

2. az eljárás során nyújtott finanszírozásból eredő követelések;

3. munkaviszonyból származó követelések;

4. az adós üzleti tevékenységének az eljárás megindítását követő folytatásából eredő követelések, a társszerződőknek és jóhiszemű harmadik fél jogszerzőknek vagy közvetítőknek köszönhető követelések, akik a vagyontárgyaikat vagy annak értékét visszajuttatják az adós vagyonába;

5. költségvetési követelések;

6. az adós által harmadik személynek tartási kötelezettség, kiskorú gyermek után járó gyermektartás vagy megélhetési támogatásként teljesített rendszeres kifizetések alapján fizetendő összegekre vonatkozó követelések;

7. az ügyben eljáró bíró által az adós és családja támogatására megállapított összegekre vonatkozó követelések, amennyiben az adós természetes személy;

8. bankkölcsönből eredő követelések a kölcsönnel összefüggő kiadásokkal és kamatokkal együtt, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból vagy egyéb munkák teljesítéséből eredő követelések, bérleti díjból eredő követelések, lízinggel kapcsolatos követelések, ideértve a kötvényeket;

9. egyéb nem biztosított követelések;

10. alárendelt követelések, az alábbi rangsor szerint:

a) harmadik felek vagyontárgyaiból eredő követelések, akik rosszhiszeműen szereztek árut az adóstól, rosszhiszeműen eljárt közvetítők követelései a megsemmisítési kereset befogadását követően, valamint a jogi személy adósnak a jegyzett tőke vagy a közgyűlésen a szavazatok legalább 10%-ával rendelkező tag vagy részvényes, illetve adott esetben gazdasági egyesülés (grupul de interes economic) tagja által nyújtott kölcsön;

b) ingyenes cselekedetekből eredő követelések.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Amennyiben a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás sikerrel zárul a szerződésben meghatározott határidőn belül, az ügyben eljáró bíró határozatot hoz, amelyben rögzíti az egyezségben kitűzött célok elérését. Ekkor véglegessé válnak a követeléseknek a hitelezőkkel kötött egyezségben megállapított változásai (a 85/2014. sz. törvény 36. cikke).

Az üzleti tevékenység folytatásával járó vagy tervezett felszámolás (lichidare pe bază de plan) céljából történő reorganizációs eljárás a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által készített jelentés alapján meghozott határozattal zárul, amely jelentés megállapítja, hogy a jóváhagyott tervben vállalt valamennyi fizetési kötelezettség teljesült, és valamennyi jelenleg esedékes követelést kifizettek. Amennyiben a reorganizáció céljából indított eljárás ekkor felszámolási eljárássá alakul, az eljárást a felszámolási eljárásra irányadó szabályok szerint zárják le. A reorganizációs terv jóváhagyásának napjától a bíróság felügyelete mellett és a reorganizáció idejére az adósnak elengedik a terv jóváhagyása előtt fennálló kötelezettségei értéke és a tervben megjelölt érték közötti különbözetet.

A felszámolási eljárást akkor fejezik be, amikor az ügyben eljáró bíró jóváhagyta a zárójelentést, az adós vagyonába tartozó összes pénzeszközt és vagyontárgyat felosztották és a nem követelt pénzeszközöket a bankban letétbe helyezték. Az eljárás lezárását követően elrendelik az adós törlését azokból a nyilvántartásokból, amelyekbe bejegyezték.

Az eljárás lezárására tekintettel az ügyben eljáró bírót, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, valamint az őket segítő összes személyt felmentik az eljárással, az adóssal, az adós vagyonával, a hitelezőkkel, az elsőbbségi joggal rendelkezőkkel, a részvényesekkel vagy tagokkal összefüggő feladataik vagy kötelezettségeik alól.

A felszámolási eljárás lezárására tekintettel a (gazdasági tevékenységet folytató) természetes személy adóst mentesítik a felszámolást megelőző kötelezettségei alól, kivéve, ha csalárd csőd vagy tisztességtelen kifizetések, illetve ügyletek teljesítése miatt elítélték; ilyen esetekben a kötelezettségei alól csak annyiban mentesítik, amilyen mértékben azok az eljárás során teljesültek.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően, függetlenül annak típusától, a hitelezők nem léphetnek fel az adóssal szemben olyan követelések tekintetében, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt merültek fel.

A hitelezők továbbra is eljárhatnak a követelések teljes értéke tekintetében a társszerződőkkel és az adós garanciavállalóival szemben.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A jogilag megalapozott eljárásból fakadó valamennyi költséget, ideértve az értesítésekkel, meghívókkal és az eljárás iratainak a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által történő közlésével kapcsolatos költségeket, az adós vagyonából fedezik (a 85/2014. sz. törvény 39. cikke). Amennyiben az adós pénzügyi forrásai nem elegendőek, a felszámolási alapból (fondul de lichidare) kezdeményeznek lehívást.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben a hitelezők jogainak megsértésével végzett tisztességtelen cselekmények és ügyletek megsemmisítése iránti keresetet nyújthat be.

Az adós által végzett alábbi cselekmények és ügyletek megsemmisíthetők az átruházott vagyontárgyak vagy az egyéb juttatások értékének visszajuttatása érdekében:

a) ellenszolgáltatás nélküli átruházás az eljárás megindítását megelőző két évben; a humanitárius célból nyújtott támogatás kivételt képez;

b) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban végzett olyan ügyletek, amelyben amit az adós nyújt nyilvánvalóan nagyobb annál, mint amit cserébe kap;

c) az eljárás megindítását megelőző két évben minden fél részéről annak szándékával hozott intézkedések, hogy egyes vagyontárgyak tekintetében megakadályozzák a hitelezői érdekérvényesítést vagy bármely egyéb módon a hitelezőknek hátrányt okozzanak;

d) a hitelező részére az eljárás megindítását megelőző hat hónapban valamely korábbi tartozás kielégítése iránt vagy annak érdekében végzett tulajdonjog-átruházás, amennyiben az összeg, amelyhez a hitelező hozzá tudna jutni az adós felszámolása esetén, elmarad a tulajdonjog-átruházás értékétől;

e) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban elsőbbségi jog alapítása valamely nem biztosított követelés tekintetében;

f) tartozások előzetes kifizetése az eljárás megindítását megelőző hat hónapban, amennyiben az esedékességüknek az eljárás megindítását követő napra kellett volna esnie;

g) kötelezettségek átruházása vagy kötelezettségvállalás az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben, annak szándékával, hogy elfedje vagy késleltesse a fizetésképtelen állapotot vagy csalást kövessen el a hitelezővel szemben.

Az alábbi intézkedések vagy ügyletek szintén megsemmisíthetők, a juttatások pedig visszaszerezhetők, amennyiben azokra az eljárás megindítását megelőző két évben az adóssal jogviszonyban álló személyekkel került sor:

a) amelyet korlátolt felelősségű taggal (asociat comanditat) vagy a társaság tőkéjének vagy a tagok közgyűlésén a szavazatok legalább 20%-ával rendelkező taggal kötöttek, amennyiben az adós betéti társaság (societate în comandită), vagy személyegyesítő társaság (societate în nume colectiv) formájában működő vagy korlátolt felelősségű (societate cu răspundere limitată) agrárszövetkezet (societate agricolă);

b) amelyet taggal vagy igazgatóval kötöttek, amennyiben az adós gazdasági egyesülés;

c) amelyet az adós társaságban a részvények vagy a részvényesek közgyűlésén a szavazatok legalább 20%-ával rendelkező részvényessel kötöttek, amennyiben az adós részvénytársaság (societate pe acţiuni);

d) amelyet az adós felügyeleti szerveinek igazgatójával, ügyvezetőjével vagy tagjával kötöttek, amennyiben az adós szövetkezeti vállalat, részvénytársaság vagy agrárszövetkezet;

e) amelyet az adós vagy annak üzleti tevékenysége felett irányítási joggal rendelkező természetes vagy jogi személlyel kötöttek;

f) amelyet társtulajdonossal vagy közös vagyontárgyon közös tulajdonnal rendelkező féllel kötöttek;

g) amelyet az a)–f) pontban felsorolt természetes személyek házastársával, vérségi vagy házassággal szerzett rokonával kötöttek a negyedik fokig bezárólag.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló az adós által a hitelezők hátrányára hozott tisztességtelen intézkedés megsemmisítése iránti keresetet a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által készítendő első jelentés elkészítése határidejének lejártától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az eljárás megindításától számított 16 hónapon belül nyújthatja be. A kereset elfogadása esetén az abban részes felek visszanyerik korábbi pozíciójukat, és az átruházás napján fennálló kötelezettségeket újból nyilvántartásba veszik.

A hitelezői választmány vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba felvett követelések értékének több mint 50%-ával rendelkező hitelező az ügyben eljáró bíró előtt benyújthatja ezt a keresetet, amennyiben a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló ezt elmulasztja.

Nem nyújtható be megsemmisítés iránti kereset a dologi jog hatálya alá tartozó létesítő okirattal (act de constituire) vagy a dologi jog hatálya alá tartozó tulajdonjog-átruházással szemben, amennyiben arra az adós részéről a mindennapi szokásos üzleti tevékenysége keretében került sor. A létesítő okirattal vagy tulajdonjog-átruházással szemben előterjesztett megsemmisítés iránti keresetet automatikusan bejegyzik a megfelelő köznyilvántartásba.

A fentiekben említett intézkedések, ügyletek és műveletek tekintetében a hitelezőket hátrányosan érintő csalárd szándékra vonatkozó vélelem megdönthető vélelem.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós által az eljárás megindítása után hozott és teljesített valamennyi intézkedés, ügylet és kifizetés automatikusan semmis, kivéve az aktuális üzleti tevékenység végzéséhez szükséges lépéseket, az ügyben eljáró bíró által engedélyezett lépéseket és a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által jóváhagyott lépéseket.

Utolsó frissítés: 17/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.