Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.
Swipe to change

Fizetésképtelenség/csőd

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Előzetes megjegyzés:

A jelen dokumentumban foglalt információk jogi alapját lényegében a 2004. március 18-i 53/2004. sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott és legutóbb a 2018. március 2-i 8/2018. sz. törvénnyel felülvizsgált, a fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyv képezi, amelyre a jelen dokumentum a továbbiakban portugál rövidítésével CIRE-ként hivatkozik.

A CIRE portugál nyelven érhető el, főszabály szerint a legfrissebb változatban, a lisszaboni körzeti főügyészség honlapján: http://www.pgdlisboa.pt/.

Az Európai Bizottságnak az e kérdőív részletes megválaszolására vonatkozó ajánlása, a kérdések rendkívül speciális jellege és a 2015/848 rendelet 86. cikkéből eredő azon követelmény miatt, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjainak tájékoztatást kell adniuk a nemzeti jogról a határokon átnyúló fizetésképtelenségi ügyekkel más tagállamokban foglalkozó szakemberek részére történő segítségnyújtás érdekében, a lenti válaszok nagy része esetében az egyes helyzetekre alkalmazandó jogszabályi rendelkezések idézése mellett döntöttem. Azért tettem így, hogy elkerüljem a kért technikai jellegű információk pontatlanságát, és mivel úgy tűnt számomra, hogy az említett rendelkezések tartalmának eltérő magyarázattal való felváltása hosszabbá tenné a szöveget. Más esetekben úgy éreztem, hogy idézésük nélkül elegendő a jogszabályi rendelkezésekre hivatkozni és összefoglalni azokat a helyzeteket, amelyekre alkalmazandók.

A jelen dokumentumban szereplő összes válasz a CIRE 1. cikkének 1. bekezdésében említett fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó információkat tartalmaz.

A fizetésképtelenségi eljárás mellett a CIRE két különös eljárást is szabályoz: a CIRE 1. cikkének 2. bekezdésében említett különös szerkezetátalakítási vagy „revitalizációs” eljárást és a CIRE 1. cikkének 3. bekezdésében említett, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárást. Az e különös eljárásokra vonatkozó információkat a 2. kérdésre adott válasz tartalmazza.

A fizetésképtelenségi eljárásokban (a 2015/848 rendelet 24. cikkének megfelelően), a különös revitalizációs eljárásban és a fizetési megállapodásra irányuló eljárásban közzétett információk a bíróságok számára az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott honlapon, a Citiuson érhetők el:

https://www.citius.mj.pt/portal/consultas/ConsultasCire.aspx.

AZ ELJÁRÁSOK TÍPUSAI

A CIRE 1. cikke három különböző típusú, a hitelezők különböző kategóriái esetében indítható eljárást ír elő:

  1. a fizetésképtelenségi eljárást, amely társaságok vagy természetes személyek esetében indítható;
  2. a különös revitalizációs eljárást, amely kizárólag társaságok esetében indítható (a CIRE 17-A–17-J. cikke);
  3. a fizetési megállapodásra irányuló különös eljárást, amely a társaságok kivételével bármely adós esetében megindítható (a CIRE 222-A–222-J. cikke).

A CIRE 1. cikke a következőképpen szól:

„1. cikk

Cél

1 - A fizetésképtelenségi eljárás egy általános jogérvényesítési folyamat, amelynek célja a hitelezőknek a fizetésképtelenségi tervben meghatározott módon, a társaság helyreállításán alapuló, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgyak útján vagy – ha ez nem lehetséges – az adós vagyontárgyainak értékesítése és a vagyon értékesítéséből származó bevétel hitelezők közötti felosztása útján történő kielégítése.

2 - Ha egy társaság nehéz gazdasági helyzetbe kerül, vagy a közelgő fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, a bíróságtól különös revitalizációs eljárás megindítását kérheti a 17-A–17-J. cikkel összhangban.

3 - Ha bármely más adós nehéz gazdasági helyzetbe kerül, vagy a közelgő fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, az említett adós a bíróságtól a 222-A–222-J. cikkben szabályozott, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás megindítását kérheti.”

A CIRE 2. cikke értelmében többek között az alábbiakkal szemben indítható fizetésképtelenségi eljárás:

  • bármely természetes vagy jogi személy
  • uratlan hagyaték
  • jogi személyiség nélküli társulások és különbizottságok
  • polgári jogi társaságok
  • kereskedelmi társaságok vagy kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságok, a létrehozásukról szóló szerződés végleges bejegyzésének napjáig
  • szövetkezetek, alapításuk bejegyzését megelőzően
  • egyéni korlátolt felelősségű vállalkozások
  • bármely más autonóm vagyon.

Nem indítható fizetésképtelenségi eljárás az alábbiakkal szemben:

  • közjogi jogi személyek és állami vállalatok
  • biztosítók, hitelintézetek, pénzügyi vállalatok, harmadik személyek tulajdonát képező pénzeszközöket és értékpapírokat kezelő befektetési vállalkozások és kollektív befektetési vállalkozások, mivel a fizetésképtelenségi eljárás nem egyeztethető össze az ilyen szervezetekre vonatkozó különleges rendszerekkel.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁS

A CIRE 1. cikkének 1. bekezdése szerinti fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei:

A fizetésképtelenségi eljárás a társaság helyreállításán vagy a vagyon értékesítésén és a hitelezők kielégítésén alapulhat.

A fizetésképtelenségi eljárást illetően a CIRE 235–266. cikke a természetes személyek – többek között a nem vállalkozónak minősülő személyek, a kisvállalkozók –, valamint a házastársak fizetésképtelenségére vonatkozó különös rendelkezéseket is tartalmaz.

Az eljárás megindítása

Fizetésképtelenségi eljárás a CIRE 3. cikkében foglalt feltételek teljesülése esetén indítható:

„3. cikk

Fizetésképtelenség

1 - Az adós fizetésképtelen, ha képtelen teljesíteni esedékes kötelezettségeit.

2 - Azok a jogi személyek és autonóm vagyonok, amelyek tartozásaiért egyetlen természetes személy sem tartozik közvetlenül vagy közvetetten személyes és korlátlan felelősséggel, szintén fizetésképtelennek minősülnek, ha a kötelezettségek összege nyilvánvalóan meghaladja a vagyonnak az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban megbecsült értékét.

3 - Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a vagyon értéke meghaladja a kötelezettségeknek az alábbi szabályokkal összhangban megbecsült összegét:

a) a vagyontárgyak és kötelezettségek körében akkor is figyelembe kell venni az azonosítható tételeket, ha azok nem valós értékükön szerepelnek a mérlegben;

b) ha az adós egy társaság tulajdonosa, a becslést a fennmaradás vagy a felszámolás perspektívája alapján kell elvégezni attól függően, hogy melyik a valószínűbb, de mindenképpen figyelmen kívül kell hagyni a cégérték tételt;

c) a kizárólag felosztható pénzeszközök vagy az adós többi hitelezője követelésének kielégítését vagy biztosítását követően megmaradt vagyontárgyak útján kifizetendő tartozások nem képezik a kötelezettségek részét.

4 - A közelgő fizetésképtelenség a tényleges fizetésképtelenséggel egyenértékűnek tekintendő, ha az adós fizetésképtelenséget jelent.”

Aktív és passzív legitimáció

A CIRE lent idézett 18., 19. és 20. cikke meghatározza továbbá, hogy ki kérheti fizetésképtelenség megállapítását, és kinek kell fizetésképtelenséget jelentenie, és milyen körülmények között:

„18. cikk

A fizetésképtelenség jelentésére vonatkozó kötelezettség

1 - Az adós a 3. cikk 1. bekezdése szerinti fizetésképtelenségről való tudomásszerzés napját követő 30 napon belül vagy azon a napon köteles kérni fizetésképtelenségének megállapítását, amelyen arról tudomást kellett volna szereznie.

2 - A fizetésképtelenné válás napján társaságot nem tulajdonló természetes személyek nem kötelesek fizetésképtelenséget jelenteni.

3 - Ha az adós egy társaság tulajdonosa, a fizetésképtelen helyzetről való tudomásszerzést vélelmezni kell, ha legalább három hónap eltelt a 20. cikk 1. bekezdésének g) pontjában meghatározott típusú kötelezettségek bármelyikének általános nemteljesítése óta.”

„19. cikk

Ki kérheti a fizetésképtelenség megállapítását?

Ha az adós nem egy erre képes természetes személy, a megfelelő vállalati szerv felelős a fizetésképtelenség jelentéséért, vagy – ha nem ez a helyzet – az igazgatók bármelyike.”

„20. cikk

Egyéb személyek és jogalanyok, akik a fizetésképtelenség megállapítását kérhetik

1 - Az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérheti a tartozásokért jogilag felelős személy, bármelyik hitelező, még ha a követelés feltételes vagy bármilyen más jellegű is, vagy az ügyészség, azon jogalanyok képviseletében, akiknek érdekeit jogszabály alapján védi, a következők bármelyikének előfordulása esetén:

a) az esedékes kötelezettségek kifizetésének általános felfüggesztése;

b) egy vagy több kötelezettség nemteljesítése, ami az érintett összeg vagy a nemteljesítés körülményei miatt arra utal, hogy az adós nem képes azonnal eleget tenni kötelezettségei többségének;

c) a társaság tulajdonosának vagy az adós igazgatóinak szökése vagy a társaság bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének elhagyása az adós hitelképességének hiányával összefüggésben és megfelelő helyettes kijelölése nélkül;

d) a vagyon elherdálása, sorsára hagyása, sietős vagy romboló hatású felszámolása és hitelek fiktív összeállítása;

e) a lefoglalható vagyontárgyak elégtelensége a követelés kifizetésére az adóssal szemben indított végrehajtási eljárásban;

f) a 218. cikk 1. bekezdésének a) pontja és 2. bekezdése szerinti fizetésképtelenségi vagy fizetési tervben meghatározott kötelezettségek nemteljesítése;

g) az alábbi típusú fizetési kötelezettségek bármelyikének általános nemteljesítése a megelőző hat hónapban:

i) adó;

ii) társadalombiztosítási járulékok és díjak;

iii) munkaszerződésből eredő tartozások vagy ilyen szerződés megsértése vagy megszüntetése;

iv) bármilyen típusú bérleti díj – a pénzügyi lízingdíjakat is ideértve – megfizetése, a vételár vagy jelzálogkölcsön megfizetése azon hely tekintetében, ahol az adós a tevékenységét folytatja, illetve ahol bejegyzett székhelye vagy lakóhelye található;

h) ha az adós a 3. cikk 2. bekezdésében említett jogalany, és kötelezettségeinek összege meghaladja az utolsó jóváhagyott mérlegben szereplő vagyontárgyak értékét, vagy több mint kilenc hónapos késedelembe esik a beszámolók jóváhagyásával és benyújtásával, ha jogszabály alapján köteles erre.

2 - Az előző bekezdés rendelkezései nem sértik a közjogi jogalanyok 13. cikkel összhangban történő képviseletének lehetőségét.”

A kérelem formája és tartalma

A CIRE 23–25. cikke tartalmazza azokat az okokat, amelyekre hivatkozni kell, és amelyeket alá kell támasztani a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem megalapozásához.

„23. cikk

A kérelem formája és tartalma

1 - A fizetésképtelenség bejelentésére, illetve a fizetésképtelenség megállapításának kérelmezésére a kért megállapítást megalapozó tényeket bemutató, majd a megfelelő kérést megfogalmazó írásbeli kérelem útján kerül sor.

2 - A kérelemben a kérelmező köteles

a) – ha ő a tényleges adós – nyilatkozni arról, hogy már fizetésképtelen-e, vagy a fizetésképtelenség pusztán közeleg-e, valamint – természetes személy esetében – hogy igényt tart-e mentességre a fennmaradó kötelezettségek tekintetében a XII. cím I. fejezetének rendelkezéseivel összhangban;

b) megjelölni az adós jogszerűen kinevezett és e pozíciót ténylegesen betöltő igazgatóit és a kérelmező kivételével az adós öt legnagyobb hitelezőjét;

c) – ha az adós házas – megjelölni az adós házastársát és a házassági vagyonjogi rendszert;

d) kérelméhez anyakönyvi kivonatot, cégkivonatot vagy az adósra vonatkozó adatokat tartalmazó bármely más közhiteles nyilvántartásból származó kivonatot mellékelni.

3 - Ha a kérelmező nem tudja benyújtani az előző bekezdésben meghatározott információkat és mellékleteket, kérnie kell, hogy az adós maga nyújtsa be ezen információkat és mellékleteket.”

„24. cikk

Az adós által benyújtandó dokumentumok

1 - Ha az adós a kérelmező, az alábbi dokumentumokat kell benyújtania a kérelemmel:

a) ábécérendbe szedve az összes hitelező felsorolását, megjelölve címüket, a tartozás összegét, az esedékesség dátumát, követeléseik és biztosítékaik jellegét, valamint különleges kapcsolatok esetleges fennállását a 49. cikk rendelkezéseivel összhangban;

b) az adóssal szemben folyamatban lévő valamennyi eljárás és végrehajtási intézkedés felsorolását és azonosítását;

c) az adós által az utolsó három évben folytatott tevékenységet vagy tevékenységeket, a tulajdonában lévő telephelyeket, valamint az azon okokat felsoroló dokumentumot, amelyekről az adós úgy véli, hogy azok idézték elő jelenlegi helyzetét;

d) uratlan vagyon érintettsége esetén az azon személyt megjelölő dokumentumot, akinek vagyonát kezelik, adott esetben a jogi személy társtagjait, üzlettársait vagy ismert tagjait, valamint olyan egyéb esetekben, amelyekben a fizetésképtelenség nem egy természetes személyhez kapcsolódik, az azon személyeket megjelölő dokumentumot, akik jogilag felelősek a fizetésképtelenségi követelésekért;

e) azon vagyontárgyak felsorolását, amelyek kölcsön-, bérleti, pénzügyi lízing- vagy a tulajdonjog fenntartása melletti adásvételi szerződés alapján vannak az adós birtokában, valamint minden egyéb, az adós tulajdonában lévő vagyontárgy és jog felsorolását azok jellegének, helyének, adott esetben nyilvántartása részleteinek, beszerzési értékének és jelenlegi becsült értékének feltüntetésével;

f) ha az adós a jogszabályoknak megfelelő könyveléssel rendelkezik, az utolsó három pénzügyi évvel kapcsolatos éves beszámolót, valamint a megfelelő vezetőségi, felügyeleti és ellenőrzési jelentéseket, a felügyeleti szerv véleményeit és a jogi tanúsítási okmányokat, ha azok kötelezőek vagy léteznek, valamint a legfrissebb beszámolók fordulónapját követően bekövetkezett legjelentősebb tulajdonjogi változásokra és az azon ügyletekre vonatkozó információkat, amelyek jellegük, tárgyuk vagy méretük miatt túlmutatnak az adós mindennapi tevékenységén;

g) ha valamely társaságnak összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, az összevont vezetőségi jelentést, az összevont éves beszámolót és az utolsó három pénzügyi évre vonatkozó egyéb beszámolókat, valamint a megfelelő felügyeleti és ellenőrzési jelentéseket, a felügyeleti szerv véleményeit, a jogi tanúsítási okmányokat és az említett időszak alatt végzett csoporton belüli ügyletekről szóló jelentést;

h) egyéni és összevont alapon az utolsó pénzügyi év végét követően benyújtott azon jelentéseket, különleges beszámolókat, valamint negyed- és féléves információkat, amelyeket a társaságnak az értékpapírokról szóló törvénykönyv és az Értékpapír-piaci Bizottságról szóló rendelet alapján kell benyújtania;

i) az adós alkalmazottainak felsorolását.

2 - Az adós köteles továbbá

a) benyújtani az adóst képviselő igazgatók jogköreit megerősítő dokumentumot és adott esetben a kérelem benyújtásáról a megfelelő vállalati vezető testület által hozott határozatot tartalmazó dokumentum másolatát;

b) megindokolni az 1. bekezdésben benyújtani előírt dokumentumok benyújtásának elmulasztását vagy be nem tartását.

3 - A későbbi benyújtás sérelme nélkül a 223. és azt követő cikkek rendelkezéseivel összhangban az adós által ily módon benyújtott kérelemhez fizetésképtelenségi terv csatolható.”

„25. cikk

Egy erre jogosult más személy vagy jogalany általi kérelmezés

1 - Ha a kérelmet nem maga az adós nyújtja be, a fizetésképtelenség megállapítását kérő személy vagy jogalany a kérelemben köteles igazolni követelésének eredetét, jellegét és összegét vagy a fizetésképtelenségi követelésekért fennálló felelősségét attól függően, hogy melyik helyzet áll fenn, és rendelkezésre bocsátani minden, az adós vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, adott esetben rendelkezésére álló információt.

2 - A kérelmezőnek ezenkívül rendelkezésre kell bocsátania a rendelkezésére álló összes bizonyítási eszközt, és köteles tanúkat állítani a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 511. cikkében rögzített korlátozásokkal.

Az eljárás kezdőnapja és a határidők

Az eljárás kezdőnapját, valamint a kifogás benyújtásának és/vagy a határozatok, valamint a fizetésképtelenség megállapításáról szóló határozat meghozatalának határidejét alapvetően a CIRE 4., 27–30., 35. és 36. cikke határozza meg:

„4. cikk

A fizetésképtelenség megállapításának és az eljárás kezdetének napja

1 - Amennyiben a pontosság fontos tényező, a jelen törvénykönyvben foglalt, a fizetésképtelenség megállapításának napjára való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok a megfelelő ítélet meghozatalának időpontját jelentik.

2 - A jelen törvénykönyvben szereplő összes olyan határidő, amely a fizetésképtelenségi eljárás kezdetekor jár le, az ezen időpont és a fizetésképtelenség megállapítása közötti időszakot is magában foglalja.

3 - Ha a fizetésképtelenséget olyan eljárásban állapítják meg, amelyet fel kellett volna függeszteni a 8. cikk 2. bekezdése alapján egy ugyanazon adóssal szemben korábban indított és még folyamatban lévő eljárás miatt, ez utóbbi eljárás kezdőnapját kell figyelembe venni az előző bekezdésben említett határidők szempontjából. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a korábbi eljárást felfüggesztik a 264. cikk 3. bekezdése b) pontjának alkalmazása miatt.”

„27. cikk

Előzetes értékelés

1 - A benyújtás napján vagy – ha ez nem lehetséges – legkésőbb az azt követő harmadik munkanapon a bíró

a) előzetesen elutasítja a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet, ha az nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy ha nyilvánvalóan olyan, késedelmet okozó elkerülhetetlen kivételek merültek fel, amelyekről a bírónak hivatalból tudnia kell;

b) legfeljebb öt napot ad a kérelmezőnek a kérelem orvosolható hibáinak kijavítására – amelynek elmulasztása esetén a kérelmet elutasítja –, különösen ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, vagy ahhoz nem csatolták a szükséges dokumentumokat, ha ezek hiányát nem indokolják meg megfelelően.

2 - A fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmek esetében a nem a 24. cikk 2. bekezdésének a) pontja által megkövetelt dokumentumok teljes vagy részleges hiányán alapuló előzetes elutasító határozatokat közzéteszik a Citius honlapon a 38. cikk 8. bekezdésében előírt határidőn belül a 37. cikk 8. bekezdésében említett információkkal együtt.”

„28. cikk

A fizetésképtelen helyzet azonnali megállapítása

Ha az adós fizetésképtelenséget jelent, úgy kell tekinteni, hogy elismerte fizetésképtelenségét, amelyet legkésőbb az eljárást megindító kérelem benyújtását követő harmadik munkanapon vagy kijavítható hibák esetén ezek kijavítása után meg kell állapítani.”

„29. cikk

Idézés kézbesítése az adósnak

1 - A 31. cikk 3. bekezdésének sérelme nélkül abban az esetben, ha a kérelmet nem az adós nyújtott be, és nem indokolt az előzetes elutasítás, a bíró személyes idézést kézbesít az adósnak az előző cikkben meghatározott határidőn belül.

2 - Az idézés kézbesítésekor tájékoztatják az adóst a következő cikk 5. bekezdésében előírt büntetésekről és arról, hogy a 24. cikk 1. bekezdésében említett dokumentumoknak azonnal elküldhetőnek kell lenniük a fizetésképtelenségi szakértő számára a fizetésképtelenség megállapítása esetén.”

„30. cikk

Kifogás benyújtása az adós által

1 - Az adós 10 napon belül kifogást nyújthat be, mely esetben a 25. cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 - A következő bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül kifogás benyújtása esetén az adós az említett kifogás elutasításának terhe mellett be kell nyújtania a kérelmező kivételével az öt legnagyobb hitelezőjének jegyzékét székhelyük, illetve lakóhelyük megjelölésével.

3 - Az adós által a fizetésképtelenség kért megállapításával szemben benyújtott kifogás a kérelem alapjául szolgáló tény hiányára vagy a fizetésképtelen helyzet fenn nem állására alapozható.

4 - Az adósnak kell bizonyítania a fizetőképességet adott esetben a jogszabályok által előírt – a jogszabályoknak megfelelő és megfelelően bemutatott – könyvelés alapján a 3. cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.

5 - Ha az adós meghallgatásáról nem mondtak le a 12. cikkel összhangban, és az adós nem nyújt be kifogást, az eljárást megindító kérelemben állított tények megfelelően elfogadottnak tekintendők, és a fizetésképtelenséget meg kell állapítani az 1. bekezdésben említett határidő lejártát követő munkanapon, ha az említett tények alapján fennáll a 20. cikk 1. bekezdésének pontjaiban felsorolt helyzetek bármelyike.”

„35. cikk

Tárgyalás és bírósági meghallgatás

1 - Ha az adós kifogást nyújtott be, vagy ha a meghallgatásról nem mondtak le, haladéktalanul tárgyalást és bírósági meghallgatást kell kitűzni a következő öt nap egyikére, és a kérelmezőt, az adóst, valamint az összes jogszerűen kinevezett vagy az eljárást megindító kérelemben megjelölt igazgatót értesítik arról, hogy személyesen jelenjen meg, vagy gondoskodjon megfelelő jogi képviseletéről.

2 - Ha az adós vagy a kijelölt képviselő nem jelenik meg, az eljárást megindító kérelemben állított tények elfogadottnak tekintendők, ha az adós meghallgatásáról nem mondtak le a 12. cikkel összhangban.

3 - Ha az előző bekezdésben ismertetett helyzet nem következik be, a kérelmező vagy egy képviselő meg nem jelenését a kérelem visszavonásával egyenértékűnek kell tekinteni.

4 - A bíró – esettől függően – azonnal írásba foglalja a fizetésképtelenséget megállapító határozatot, ha az eljárást megindító kérelemben állított tények a 20. cikk 1. bekezdésének hatálya alá tartoznak, vagy a kérelem visszavonásával egyenértékű határozatot.

5 - Ha mindkét fél megjelent, vagy csak a kérelmező vagy képviselője jelent meg, de az adós meghallgatásáról lemondtak, a bíró végzést hoz a vita tárgyának azonosítása és a bizonyítási szempontok számbavétele érdekében.

6 - A bíró ezután dönt a benyújtott panaszokról, amit közvetlenül a bizonyításfelvétel követ.

7 - A bizonyításfelvétel lezárását követően a felek előadják szóbeli észrevételeiket, majd a bíróság meghozza ítéletét.

8 - Ha az ítélet nem hozható meg azonnal, azt öt napon belül kell meghozni.”

„36. cikk

A fizetésképtelenséget megállapító ítélet

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítéletben a bíró

a) feltünteti a határozathozatal napját és időpontját, ennek hiányában pedig a határozatot délben meghozottnak kell tekinteni;

b) megjelöli a fizetésképtelen adóst, feltüntetve bejegyzett székhelyét vagy lakóhelyét;

c) megjelöli az adós jogszerűen kinevezett és e pozíciót ténylegesen betöltő igazgatóit, és meghatározza lakóhelyüket, valamint az adós lakóhelyét, ha az adós természetes személy;

d) kijelöli a fizetésképtelenségi szakértőt, feltüntetve munkahelyi címét;

e) kimondja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont az adós kezeli a 224. cikk 2. bekezdésében foglalt követelmények teljesülése esetén;

f) elrendeli, hogy az adós haladéktalanul küldje meg a fizetésképtelenségi szakértőnek a 24. cikk 1. bekezdésében említett, az ügyiratban még nem szereplő dokumentumokat;

g) a fizetésképtelenségi szakértő részére történő azonnali átadása érdekében elrendeli az adós könyvelési dokumentumainak és teljes vagyonának lefoglalását, még ha a vagyontárgyak le is vannak foglalva, zálogjoggal vannak is terhelve vagy bármilyen módon zár alá vannak is véve vagy őrizetben is vannak, a 150. cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül;

h) elrendeli, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozó vagyontárgyakat megfelelő célra adják át az ügyésznek;

i) a fizetésképtelenség felróhatóságának vizsgálatára irányuló eljárás megindítását megalapozó információk rendelkezésre állása esetén ilyen – teljes körű vagy korlátozott jellegű – eljárást indít a 187. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül;

j) legfeljebb 30 napos határidőt szab a követelések előterjesztésére;

l) felhívja a hitelezők figyelmét arra, hogy kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a fizetésképtelenségi szakértőt bármely, őket megillető dologi jogi biztosítékról;

m) tájékoztatja a fizetésképtelen fél adósait arról, hogy tartozásaikat a fizetésképtelenségi szakértőnek kell megfizetniük a fizetésképtelen fél helyett;

n) a következő 45–60 nap közötti időszakra kitűz egy napot és időpontot a 156. cikk szerinti – jelentésértékelő gyűlésnek nevezett – hitelezői gyűlés megtartására, vagy megfelelő indokok alapján az említett gyűlés mellőzéséről dönt.

2 - Az 1. bekezdés n) pontja utolsó részének rendelkezései nem alkalmazandók, ha fizetésképtelenségi terv benyújtása várható, vagy ha olyan döntés születik, hogy a fizetésképtelenség kezelését az adósnak kell végeznie.

3 - Ha nem tűztek ki napot a jelentésértékelő gyűlés megtartására az 1. bekezdés n) pontja alapján, és a követelések előterjesztésére szabott határidőn belül bármelyik érdekelt fél ilyen gyűlés összehívását kéri a bíróságtól, a bíró a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalát követő 45. és 60. nap közötti időszakra kitűz egy napot és időpontot a gyűlésre.

4 - Ha nem tűztek ki napot a jelentésértékelő gyűlés megtartására az 1. bekezdés n) pontja alapján, a jelen törvénykönyvben előírt, az e gyűlés megtartásától számított határidőket a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalának napját követő 45. naptól kell számítani.

5 - A jelentésértékelő gyűlés megtartásának mellőzéséről döntő bírónak az ítélet meghozatalakor e körülményhez kell igazítania az eljárás menetrendjét, figyelembe véve a szóban forgó konkrét ügyet.”

Az ítélet közlése és közzététele

A fizetésképtelenséget megállapító ítélet közlésére és közzétételére vonatkozó szabályokat a CIRE 37. és 38. cikke tartalmazza:

„37. cikk

Az ítélet közlése és kézbesítése

1 - Az adós azon igazgatóival, akiknek lakóhelyét meghatározták, személyesen közlik az ítéletet a kézbesítésre vonatkozó eljárási szabályokkal összhangban és az e szabályokban meghatározott módon. Az eljárást megindító kérelem másolatát szintén meg kell küldeni számukra.

2 - A munkajogi szabályozás alapján, konkrétabban a Bérgarancia-alap tekintetében szükségesnek bizonyuló értesítések sérelme nélkül az ügyésszel, a Társadalombiztosítási Intézettel, a fizetésképtelenség megállapítását kérelmező féllel és az adóssal szintén közlik az ítéletet a kézbesítésre vonatkozó előírások szerint, ha az ítéletet még nem kézbesítették személyesen az eljárás keretében az adósnak, és – ha az adós egy társaság tulajdonosa –az üzemi tanáccsal.

3 - A kérelmező kivételével az öt legnagyobb ismert hitelezővel az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban vagy ajánlott levélben közlik az ítéletet attól függően, hogy szokásos tartózkodási helyük, bejegyzett székhelyük vagy lakóhelyük Portugáliában van-e.

4 - Azokkal az ismert hitelezőkkel, akiknek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy törvényes bejegyzett székhelye az eljárás megindításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, ideértve e tagállamok adóhatóságait és társadalombiztosítási szerveit is, haladéktalanul ajánlott levélben közlik az ítéletet a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkével összhangban.

5 - Ha az állam vagy nem állami vállalatoknak vagy társadalombiztosítási intézményeknek minősülő állami intézmények nevében követelések állnak fenn, e jogalanyokkal ajánlott levélben közlik az ítéletet.

6 - Az előző bekezdések rendelkezései nem zárják ki az elektronikus eszközök útján történő közlés és kézbesítés lehetőségét az Igazságügyi Minisztérium által kibocsátott miniszteri végrehajtási rendelettel összhangban.

7 - A többi hitelezővel és az egyéb érdekelt felekkel az adós bejegyzett székhelyén vagy lakóhelyén, az adós telephelyein és a bíróságon kifüggesztett hirdetmény útján, valamint a Citius honlapon közzétett közleményben közlik az ítéletet ötnapos türelmi idővel.

8 - Az előző bekezdésben említett hirdetményeken fel kell tüntetni az ügy számát, a türelmi időt, a fellebbezés és kifogásolás lehetőségét, valamint a 36. cikk a)–e) és i)–n) pontjában meghatározott információkat, felhívva a figyelmet arra, hogy a fellebbezés vagy kifogás benyújtására, illetve a követelések előterjesztésére nyitva álló határidő csak a türelmi idő végén kezdődik, és az említett türelmi időt az előző bekezdésben említett közlemény közzétételének napjától kell számítani.

„38. cikk

Közzététel és bejegyzés

[…]

2 - A fizetésképtelenség megállapítását és a fizetésképtelenségi szakértő kijelölését az e célból a titkárság által megküldött megfelelő okirat alapján hivatalból bejegyzik

a) az anyakönyvbe, ha az adós természetes személy;

b) a cégnyilvántartásba, ha a fizetésképtelen adóssal kapcsolatban olyan körülmények állnak fenn, amelyeket kötelező bejegyezni a cégjegyzékbe;

c) bármely más nyilvántartásba, amely az adósra vonatkozó adatokat tartalmaz.

3 - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénykönyv 43. cikkének 5. bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a fizetésképtelenség megállapítását az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak tekintetében a fizetésképtelenséget megállapító jogerős ítéletről készült bírósági okirat alapján, ha a földhivatal nem fér hozzá a szükséges információkhoz elektronikus eszközök útján, valamint a vagyontárgyakat azonosító fizetésképtelenségi szakértő által kibocsátott nyilatkozat alapján is.

4 - Ha az előző bekezdésben előírt bejegyzést ideiglenes jelleggel végzik el, erre a 6. bekezdés b) pontjával összhangban a bíróság honlapján található információk alapján, valamint a vagyontárgyakat azonosító fizetésképtelenségi szakértő által kibocsátott nyilatkozat alapján kerül sor.

5 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak tekintetében a fizetésképtelen féltől eltérő bármely más személy esetében létezik a tulajdonjog vagy pusztán a birtokjog megszerzésére vagy elismerésére vonatkozó nyilvántartási bejegyzés, a fizetésképtelenségi szakértő köteles az ügyirathoz csatolni egy, e bejegyzésekről kiállított tanúsítványt.

6 - A titkárság

a) hivatalból bejegyzi a fizetésképtelenség megállapítását és a fizetésképtelenségi szakértő kijelölését a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv által létrehozott számítógépes végrehajtási nyilvántartásba;

b) ezen információ bejegyzését és a panaszokra nyitva álló határidőt feltünteti a bíróság honlapján;

c) értesíti a Portugál Központi Bankot a fizetésképtelenség megállapításáról, hogy az elvégezhesse a szükséges bejegyzést központi hitelkockázati adatbázisában.

7 - A fizetésképtelenségi szakértő munkahelyi címét feltüntetik az említett szakértő kijelölésére vonatkozó bejegyzésben.

8 - Az ítélet közzétételét és bejegyzését minden esetben ot napon belül kell elvégezni.

9 - A külföldi fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatnak és adott esetben a fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatnak a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. és 29. cikke szerinti közzétételét és közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését az adós telephelyére illetékes portugál bíróságnál vagy – ha nem ez a helyzet – a lisszaboni kereskedelmi bíróságnál kell kérni. A bíróság kérheti, hogy nyújtsanak be egy, az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint erre hatáskörrel rendelkező személy által készített hiteles fordítást.

10 - Az előző bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül abban az esetben, ha a fizetésképtelenségi eljárás helye szerinti állam joga a portugál jogban ismeretlen bejegyzési intézkedéseket ír elő, a bejegyzést a leginkább hasonló nyilvántartásban kell elvégezni.

11 - A 9. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti közzétételt hivatalból a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyilvántartási hivatalok határozzák meg, ha az adós portugál telephellyel rendelkezik.”

Biztosítási intézkedések

A biztosítási intézkedések elrendelésének lehetőségét a CIRE 31. cikke szabályozza:

„31. cikk

Biztosítási intézkedések

1 - Visszaélés megalapozott gyanúja esetén a bíró hivatalból vagy a kérelmező kérelmére az adós vagyona csökkentésének megakadályozásához szükséges vagy arra alkalmas biztosítási intézkedéseket rendel el az ítélet meghozataláig.

2 - Biztosítási intézkedésként kijelölhető egy ideiglenes bírósági vagyongondnok, aki kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az adós vagyonának kezelésére vagy a vagyonkezelés terén az adósnak történő segítségnyújtásra.

3 - A biztosítási intézkedések végrehajtására az adós értesítését megelőzően is sor kerülhet, ha az azonnali intézkedés nélkülözhetetlennek tűnik a megfelelő hatás eléréséhez. Az adóst azonban mindenképpen értesíteni kell az egyébként alkalmazandó határidő lejártát követő 10 napon belül.

A KÜLÖNÖS REVITALIZÁCIÓS ELJÁRÁS

A CIRE 1. cikkének 2. bekezdése szerinti különös revitalizációs eljárás megindításának feltételei:

A fent említett második, a CIRE 1. cikkének 2. bekezdésében előírt eljárás a különös revitalizációs eljárás (PER – Processo Especial de Revitalização), amelyet egy nehéz gazdasági helyzetben vagy a közelgő fizetésképtelenség helyzetében lévő társaság kezdeményezhet.

A különös revitalizációs eljárás célja és alakiságai

A különös revitalizációs eljárás célját, megindításának kérelmezését, az azzal kapcsolatos alakiságokat és a nehéz gazdasági helyzet fogalmát a CIRE 17-A., 17-B., illetve 17-C. cikke szabályozza.

„17-A. cikk

A különös revitalizációs eljárás célja és jellege

1 - A különös revitalizációs eljárás célja, hogy az olyan társaságok számára, amelyek bizonyítottan nehéz gazdasági helyzetben vannak, vagy amelyeket a fizetésképtelenség közvetlen veszélye fenyeget, de amelyek még helyreállíthatók, lehetőséget biztosítson arra, hogy hitelezőikkel tárgyalásokat folytassanak egy olyan megállapodás velük történő megkötése érdekében, amely a társaság revitalizációjához vezet.

2 - Az előző bekezdésben említett eljárást bármely olyan társaság igénybe veheti, amely írásbeli és aláírt nyilatkozatban tanúsítja azt a tényt, hogy megfelel a revitalizációhoz szükséges feltételeknek, és – ha a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő – egy hites vagy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló által legfeljebb 30 nappal korábban aláírt további nyilatkozatot nyújt be annak tanúsítására, hogy a társaság jelenleg nincs fizetésképtelen helyzetben a 3. cikkben meghatározott kritériumok alapján.

3 - A különös revitalizációs eljárás sürgős jellegű, és a jelen törvénykönyvben foglalt összes olyan szabályt alkalmazni kell, amely nem összeegyeztethetetlen a jellegével.

„17-B. cikk

A nehéz gazdasági helyzet fogalma

A jelen törvénykönyv alkalmazásában egy társaság nehéz gazdasági helyzetben van, ha likviditási hiány miatt súlyos nehézségekkel küzd kötelezettségeinek azonnali teljesítését illetően, vagy ha képtelen hitelhez jutni.”

„17-C. cikk

Kérelmezés és alakiságok

1 - A különös revitalizációs eljárás a társaság és egy olyan hitelező vagy több olyan hitelező kérelmére indul, amelyeket nem fűz különleges kapcsolat a társasághoz, és amelyek legalább 10%-nyi nem hátrább rangsorolt, kapcsolódó követeléssel rendelkeznek a 3. bekezdés b) pontjának megfelelően, egy jóváhagyott helyreállítási terv révén a társaság revitalizációjához vezető tárgyalások megindítására irányuló írásbeli nyilatkozat útján.

2 - Az előző bekezdésben említett nyilatkozatot az összes nyilatkozónak alá kell írnia és keltezéssel kell ellátnia.

3 - A társaság az 1. bekezdés szerinti kérelmét és az alábbi mellékleteket tartalmazó kérvényben értesíti a fizetésképtelenségének megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot:

a) a fent említett írásbeli nyilatkozatot;

b) a 24. cikk 1. bekezdésében felsorolt dokumentumok másolatát, amelyek hozzáférhetőek maradnak a titkárságon, hogy a hitelezők meg tudják tekinteni azokat az eljárás teljes időtartama alatt;

c) a helyreállítási tervre vonatkozó javaslatot, amelyhez csatolni kell legalább a társaság vagyonának, pénzügyi és hitelhelyzetének leírását.

4 - Az előző bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően a bíró hivatalos végzésben haladéktalanul kijelöl egy ideiglenes bírósági vagyongondnokot, minek során a 32–34. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

5 - A társasággal haladéktalanul közlik az előző bekezdésben említett hivatalos végzést, minek során a 37–38. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

6 - A társaság és azon hitelező vagy hitelezők indokolt kérelmére, amelyek – az 1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően – legalább a bejelentett követelések 5%-ának megfelelő értékű követeléssel rendelkeznek, vagy a társaság indokolt kérelme nyomán a bíró – a kérelem elbírálása során figyelembe véve a bejelentett követelések teljes összegét és a hitelezők összetételét – csökkentheti az 1. bekezdésben említett 10%-os korlátot.

7 - A társasággal a kereskedelmi társaságokról szóló törvénykönyv szerinti ellenőrzési vagy csoportkapcsolatban álló kereskedelmi vállalkozások által indított különös revitalizációs eljárásokat hivatalból vagy az ideiglenes bírósági vagyongondnok kérelmére az ügyirathoz csatolják. Ilyen kérelmet a társaságok bármelyike is előterjeszthet olyan körülmények között, amelyek különös revitalizációs eljáráshoz vezettek.

8 - Az előző bekezdésben említett hozzácsatolás kizárólag a 17-D. cikk 5. bekezdésében meghatározott tárgyalási időszak kezdetéig kérhető abban az eljárásban, amelyhez az összes többi dokumentumot csatolni kell, minek során a 86. cikk 4. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.”

A CIRE különös revitalizációs eljárásokra vonatkozó 17-D–17-I. cikke továbbá a következőket szabályozza:

  • az eljárás későbbi szakaszait (például az eljárást megindító nyilatkozatot nem aláíró összes hitelező felkérése a revitalizációra irányuló tárgyalásokon való részvételre);
  • a hatásokat (például hogy az eljárás kizár bármely egyéb, a követelések behajtására irányuló eljárást az adóssal szemben);
  • a tárgyalásoknak a revitalizációhoz vezető helyreállítási terv jóváhagyásával vagy a terv jóvá nem hagyásával történő befejezését;
  • az adós és a hitelezők közötti megállapodás szerinti biztosítékokat;
  • az adós helyreállítására irányuló, peren kívüli megállapodások jóváhagyását.

A FIZETÉSI MEGÁLLAPODÁSRA IRÁNYULÓ KÜLÖNÖS ELJÁRÁS

A CIRE 1. cikkének 3. bekezdése szerinti, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás megindításának feltételei:

A harmadik, a CIRE 1. cikkének 3. bekezdésében említett eljárás a CIRE 222-A–222-J. cikkében szabályozott, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás.

A fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás sürgős jellegű, és bármely olyan adós esetében igénybe vehető, amely nem társaság, és bizonyítottan nehéz gazdasági helyzetben van, vagy a közelgő fizetésképtelenség veszélye fenyegeti.

A CIRE 222-B. cikke szerint az adós nehéz gazdasági helyzetben van, ha likviditási hiány vagy hitelfelvételre való képtelenség miatt súlyos nehézségekkel küzd kötelezettségeinek azonnali teljesítését illetően.

E különös eljárás a következőképpen indul:

  • az adós és egy vagy több hitelező írásbeli nyilatkozatával, amelyben kifejezésre juttatják azon szándékukat, hogy egy fizetési megállapodás kidolgozásához vezető tárgyalásokat kívánnak indítani,

vagy

  • egy peren kívüli, az adós és legalább a szavazatok többségét képviselő hitelezők által aláírt megállapodás benyújtása útján.

A fent említett nyilatkozatot vagy megállapodást a hitelezők jegyzékével és minden folyamatban lévő követelésbehajtási eljárás felsorolásával együtt a bírósághoz kell benyújtani. A nyilatkozat vagy megállapodás kézhezvételét követően a bíróság kijelöli az ideiglenes bírósági vagyongondnokot.

Közvetlenül az ideiglenes bírósági vagyongondnokot kijelölő hivatalos végzés közlését követően az adósnak ajánlott levelet kell küldenie minden olyan hitelezőnek, amely nem írta alá az eljárást megindító nyilatkozatot vagy megállapodást, felkérve őket a részvételre. Ha az adós peren kívüli fizetési megállapodást nyújtott be, a titkárság értesíti azokat a hitelezőket, amelyek nem csatlakoztak a megállapodáshoz, és szerepelnek az adós által bejelentett követelések jegyzékében.

Az ideiglenes bírósági vagyongondnokot kijelölő hivatalos végzés Citius honlapon történő közzétételét követően minden hitelezőnek 20 nap áll rendelkezésére követeléseinek az említett bírósági vagyongondnok elé terjesztésére.

Az ideiglenes bírósági vagyongondnok ezt követően elkészíti a követelések jegyzékét, és benyújtja azt a bíróság titkárságához. A jegyzéket a Citius honlapon is közzéteszik. A jegyzék öt munkanapon belül kifogásolható.

A más eljárásokra gyakorolt hatások a következők:

  • A fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás megindulását és az ideiglenes bírósági vagyongondnok későbbi kijelölését követően nem indítható egyéb, a követelések behajtására irányuló eljárás az adóssal szemben.
  • Nem függeszthető fel az elengedhetetlen közszolgáltatások nyújtása.
  • Felfüggesztésre (a fizetési megállapodás jóváhagyását követően azonnal megszüntetésre) kerül minden olyan fizetésképtelenségi eljárás, amelyben korábban az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérték, feltéve, hogy ezen eljárásokban nem hoztak a fizetésképtelenséget megállapító ítéletet.
  • Felfüggesztésre kerülnek a folyamatban lévő behajtási eljárások (azokat a fizetési megállapodás jóváhagyását követően azonnal megszüntetik, kivéve, ha az említett megállapodás azok folytatását írja elő).
  • Nyugszanak az elévülési határidők vagy az adós által megtámadható jogvesztő határidők.

Az eljárás megindulását követően az adós nem tehet különös jelentőségű intézkedéseket a bírósági vagyongondnok előzetes engedélye nélkül.

Az adós és a hitelezők közötti tárgyalásokra a résztvevők által közösen megállapított feltételek vagy megállapodás hiányában az ideiglenes bírósági vagyongondnok által meghatározott szabályok az irányadók.

A tárgyalásoknak a fizetési megállapodás összes hitelező általi egyhangú jóváhagyásával történő befejezését követően az említett megállapodást mindenkinek alá kell írnia, és azt haladéktalanul csatolni kell az ügyirathoz a bíró által jóváhagyás vagy elutasítás céljából.

Ha a tárgyalások a fizetési megállapodás jóváhagyásával fejeződnek be, de azokban nem vett részt az összes hitelező, az említett megállapodást a bíró jóváhagyásra vagy elutasításra megküldi a bíróságnak, és azt közzéteszik a Citius honlapon. Ebben az esetben az érdekelt feleknek a közzétételtől számított 10 nap áll rendelkezésére a terv elutasításának kérelmezésére.

A fizetési megállapodás akkor tekintendő jóváhagyottnak, ha

  • mellette szavaznak azok a hitelezők, akiknek követelései a szavazati jogot biztosító és a követelések jegyzékén szereplő összes követelés legalább egyharmadát képviselik, és megkapja az összes leadott szavazat több mint kétharmadát, és a leadott szavazatok több mint fele nem hátrább rangsorolt követelésekhez kapcsolódik, minek során a tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni,

vagy

  • megkapja azon hitelezők szavazatait, akiknek követelései a szavazati jogot biztosító összes követelés több mint felét képviselik, és e szavazatok több mint fele nem hátrább rangsorolt követelésekhez kapcsolódik, minek során a tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni.

Ha az adós vagy a hitelezők többsége arra a következtetésre jut, hogy nem lehetséges megállapodást kötni, vagy letelik a tárgyalások befejezésére rendelkezésre álló két hónapos időszak, a tárgyalási folyamat lezárul. Megállapodás hiányában az eljárás befejezése folytán annak minden hatása megszűnik az adós tekintetében, ha az említett adós továbbra sincs fizetésképtelen helyzetben. Máskülönben az eljárás befejezésekor meg kell állapítani az adós fizetésképtelenségét.

A fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás során az adós és a hitelezők által az adósnak a tevékenysége folytatásához szükséges pénzügyi eszközökkel történő ellátása érdekében közösen megállapított biztosítékok két évig akkor is fennmaradnak, ha az eljárás befejezésekor megállapítják az adós fizetésképtelenségét. Ezenfelül azok a hitelezők, amelyek az eljárás ideje alatt a fizetési megállapodás betartása érdekében finanszírozták az adós tevékenységét, a munkavállalóknak biztosított általános kielégítési privilégiumot megelőző általános kielégítési privilégiumot élveznek.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A CIRE 46. cikke határozza meg, hogy mely vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét:

„46. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fogalma

1 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon a hitelezők fizetésképtelenségi követeléseinek a saját tartozásaik megfizetését követő kielégítésére szolgál, és eltérő rendelkezés hiányában magában foglalja a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában az adós tulajdonában lévő teljes vagyont, valamint az adós által az eljárás ideje alatt szerzett vagyontárgyakat és jogokat.

2 - A lefoglalás alól mentes vagyontárgyak csak akkor képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét, ha az adós önként bejelenti azokat, és azok lefoglalás alóli mentessége nem abszolút.”

E tekintetben a polgári perrendtartásról szóló portugál törvénykönyv 736. cikke rögzíti, hogy a különös rendelkezés alapján a lefoglalás alól mentes áruk mellett a következők lefoglalás alóli mentessége abszolút: elidegeníthetetlen vagyontárgyak és jogok; az állam és egyéb közjogi jogi személyek tulajdonában, tehát köztulajdonban lévő vagyontárgyak; olyan tárgyak, amelyek lefoglalása az üzleti szokásokba ütközne, vagy gazdasági indokoltságot igényelne korlátozott kereskedelmi értékük miatt; a kifejezetten vallásgyakorlásra szánt tárgyak; a sírkövek; a fogyatékossággal élők számára és a betegek kezeléséhez nélkülözhetetlen eszközök és tárgyak.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

E jogokat a CIRE 223. és 224. cikke tartalmazza:

Az adós általi vagyonkezelés

„223. cikk

Társaságokra való korlátozás

A jelen rendelkezések kizárólag olyan esetekre alkalmazandók, amelyekben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon egy társaságot foglal magában.”

„224. cikk

Az adós általi vagyonkezelés előfeltételei

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítéletben a bíró úgy dönthet, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont az adós kezelje.

2 - Az előző bekezdésben említett döntés előfeltételei a következők:

a) az adós kérte, hogy ő kezelhesse a vagyont;

b) az adós már benyújtotta, vagy kötelezettséget vállalt arra, hogy a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalát követő 30 napon belül benyújtja a társaság működésének folytatására irányuló fizetésképtelenségi tervet;

c) nem indokolt feltételezni, hogy az ügy kezelésével kapcsolatos késedelmek merülnek fel, vagy a hitelezőket egyéb hátrányok érik;

d) a fizetésképtelenség megállapítását kérelmező személy beleegyezését adja, ha az említett kérelmező nem az adós.

3 - A vagyonkezeléssel akkor is az adóst bízzák meg, ha az adós ezt kérte, és a hitelezők a jelentésértékelő gyűlésen vagy az azt megelőző gyűlésen így döntenek, függetlenül a 2. bekezdés c) és d) pontja szerinti előfeltételek teljesülésétől, a 2. bekezdés b) pontjában szereplő határidőt pedig a hitelezők döntésének időpontjától kell számítani.”

A fizetésképtelenségi szakértő kijelölése és jogállása

A fizetésképtelenségi szakértő jogait és a képesítési követelményeket a CIRE 52., 53. és 55. cikke szabályozza:

„52. cikk

A bíró általi kijelölés és a jogállás

1 - A fizetésképtelenségi szakértő kijelölése a bíró hatáskörébe tartozik.

2 - A fizetésképtelenségi szakértő kijelölésére a 32. cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, a bíró azonban figyelembe veheti az adós vagy – ha van – a hitelezői választmány, illetve a hitelezők által szolgáltatott információkat. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon működő telephellyel vagy telephelyekkel rendelkező társaságot foglal magában, vagy ha a fizetésképtelenségi eljárás rendkívül összetett, és a fizetésképtelenség megállapításának napján eljáró ideiglenes bírósági vagyongondnokot részesítik előnyben az első kijelölés alkalmával.

3 - A hivatalos jegyzékekbe történő felvételre irányuló eljárást és a fizetésképtelenségi szakértő jogállását külön törvény szabályozza a jelen törvénykönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül.

4 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás rendkívül összetett, vagy ha a fizetésképtelenségi szakértő részéről különleges tudásra van szükség, a bíró hivatalból vagy bármely érdekel fél kérelmére egynél több fizetésképtelenségi szakértőt is kijelölhet. Ilyen kérelem esetén a kérelmezőnek megfelelően indokolt javaslatot kell benyújtania a kijelölendő fizetésképtelenségi szakértőre vonatkozóan, valamint neki kell megfizetnie az így javasolt fizetésképtelenségi szakértő díját, ha e fizetésképtelenségi szakértő kijelölésére sor kerül, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon pedig nem elegendő a díjazás kifizetésére.

5 - A bíró által az 1. bekezdés alapján kijelölt fizetésképtelenségi szakértő és a bármely érdekelt fél kérelmére kijelölt fizetésképtelenségi szakértő közötti feloldhatatlan nézeteltérés esetén a bíró által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő véleménye élvez elsőbbséget.

6 - Ha az adós olyan kereskedelmi társaság, amely a kereskedelmi társaságokról szóló törvénykönyv szerinti ellenőrzési vagy csoportkapcsolatban áll más olyan társaságokkal, amelyek tekintetében fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezték, a bíró hivatalból vagy az adós, illetve a hitelezők kérelmére egyetlen fizetésképtelenségi szakértőt jelölhet ki az összes társaság számára. Ilyen esetben a bíró közvetlenül azt követően, hogy az első fizetésképtelenségi szakértő megerősítette az ugyanazon csoporton belüli adósok között előterjesztett követelések fennállását, általánosságban egy további fizetésképtelenségi szakértőt is köteles kijelölni, akinek feladata az ilyen követelések értékelésére korlátozódik.

„53. cikk

Eltérő szakértő választása a hitelezők által

1 - Feltéve, hogy a szavazás előtt a javaslat elfogadását megerősítő dokumentumot csatolták az ügyirathoz, a hitelezői gyűlésen a hitelezők – egy fizetésképtelenségi szakértő kijelölését követően – eltérő személyt választhatnak erre a feladatra attól függetlenül, hogy az érintett személy szerepel-e a hivatalos jegyzékben, és dönthetnek e személy díjazásáról a szavazók és a leadott szavazatok többségével. A tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni.

2 - A hivatalos jegyzékben nem szereplő személy csak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező társaság mérete, a társaság tevékenységi körének különleges jellege vagy az ügy összetettsége miatt indokolt esetekben választható meg.

3 - A bíró csak akkor tagadhatja meg a hitelezők által az aktuális szakértő helyett fizetésképtelenségi szakértőként megválasztott személy kijelölését, ha az említett bíró úgy véli, hogy e személy nem rendelkezik a szakértői feladat ellátásához szükséges jó hírnévvel vagy képességgel, hogy a hitelezők által jóváhagyott díjazás nyilvánvalóan túlzott, vagy – ha az érintett személy nem szerepel a hivatalos jegyzékben – hogy az előző bekezdésben felsorolt helyzetek egyike sem áll fenn.”

„55. cikk

Feladatok és a feladatok ellátása

1 - Az így rábízott feladatok mellett a fizetésképtelenségi szakértő feladata, hogy – ha van – a hitelezői választmány közreműködésével és felügyelete alatt

a) előkészítse a fizetésképtelen fél tartozásainak kifizetését a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban rendelkezésre álló pénz, konkrétabban az említett vagyon részét képező vagyontárgyak fizetésképtelenségi szakértő által elvégzendő értékesítéséből származó összegek felhasználásával;

b) mindeközben biztosítsa a fizetésképtelen fél jogainak megóvását és gyakorlását, valamint a társaság működésének folytatását, ha ez a helyzet, a lehető legnagyobb mértékben elkerülve gazdasági helyzetének romlását.

2 - A kötelező jogi képviselet vagy a hitelezői választmány kötelező előzetes hozzájárulása eseteinek sérelme nélkül a fizetésképtelenségi szakértő személyesen látja el feladatait. A fizetésképtelenségi szakértő írásban másik, a hivatalos jegyzékben az adott időpontban szereplő fizetésképtelenségi szakértőt bízhat meg egyes feladatok elvégzésével.

3 - Feladatainak ellátásában a fizetésképtelenségi szakértőt saját felelősségére szakember vagy egyéb kisegítő személyzet segítheti díjazás ellenében vagy ingyenesen, ideértve magát az adóst is, a hitelezői választmány vagy – ilyen választmány hiányában – a bíró előzetes hozzájárulásával.

4 - A fizetésképtelenségi szakértő határozott vagy határozatlan időre alkalmazhat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolásához vagy a társaság működésének folytatásához szükséges munkavállalókat. Az új szerződések azonban a munkavállalók ilyen jellegű tevékenységének helyéül szolgáló telephely végleges bezárásakor vagy – eltérő megállapodás hiányában – az átruházás időpontjában megszűnnek.

5 - A fizetésképtelenségi szakértő feladata továbbá, hogy a hitelezői választmányt és a bíróságot megfelelő időben ellássa a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezeléséhez és felszámolásához szükséges minden információval.

6 - A fizetésképtelenségi szakértő kérelmére, és ha a fizetésképtelenségi szakértő nem fér hozzá közvetlenül a szükséges információkhoz, a bíró arra kötelezhet bármely közjogi jogalanyt és hitelintézetet, hogy nyilvántartásaik alapján adják meg az eljárás szempontjából szükségesnek vagy hasznosnak tekintett, konkrétabban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal kapcsolatos tájékoztatást.

7 - A 2. bekezdés utolsó részében említett fizetésképtelenségi szakértő díjazását a feladatokat átruházó fizetésképtelenségi szakértő köteles biztosítani, és ez utóbbi fizetésképtelenségi szakértő felelős a megbízott szakértő által az említett bekezdés szerinti hatáskör-átruházás alapján végzett cselekményekért.

8 - A fizetésképtelenségi szakértő a hitelezői választmány hozzájárulásával elállhat, eljárhat vagy vallomást tehet minden olyan bírósági ügyben, amelyben a fizetésképtelen fél vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon félként vesz rész.”

Bírói felügyelet

A fizetésképtelenségi szakértő tevékenységét a bíró felügyeli a CIRE 58. cikkével összhangban:

„58. cikk

Bírói felügyelet

A fizetésképtelenségi szakértő a bíró felügyelete alatt végzi feladatait, aki bármikor tájékoztatást kérhet bármilyen kérdésben, vagy jelentés benyújtását kérheti az elvégzett tevékenységekről, valamint a vagyonkezelés és -felszámolás állásáról.

A hitelezői választmány szintén rendelkezik a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységének felügyeletével kapcsolatos hatáskörökkel a CIRE 68. cikkével összhangban.

A fizetésképtelenségi szakértő díjazása

A fizetésképtelenségi szakértő díjazását a CIRE 60. cikke alapján kell meghatározni:

„60. cikk

Díjazás

1 - A bíró által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő jogosult a szerződési feltételei szerinti díjazásra és az általa észszerűen hasznosnak vagy nélkülözhetetlennek tekintett költségek megtérítésére.

2 - Ha a fizetésképtelenségi szakértőt a hitelezői gyűlés választotta meg, díjazását a vonatkozó határozat állapítja meg.

3 - Az a fizetésképtelenségi szakértő, aki előzőleg nem fogadta el a hitelezői gyűlés által a fizetésképtelenségi terv elkészítéséért, a társaság jelentésértékelő gyűlés utáni irányításáért vagy az elfogadott fizetésképtelenségi terv felügyeletéért megállapított díjazást, visszaléphet, feltéve, hogy erre a döntést hozó gyűlésen kerül sor.”

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben fennálló követelésekbe a CIRE 99. cikkében foglalt követelmények teljesülése esetén beszámíthatók az említett, fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felé fennálló tartozások:

„99. cikk

Beszámítások

A jelen törvénykönyv egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a fizetésképtelenség megállapítását követően a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői a követeléseikbe beszámíthatják a vagyon felé fennálló tartozásaikat, feltéve, hogy az alábbi követelmények legalább egyike teljesül:

a) a beszámítás jogszabályi előfeltételei a fizetésképtelenség megállapításának napja előtt teljesültek;

b) a fizetésképtelenségi követelés a vagyon ellenkövetelése előtt megfelelt a polgári törvénykönyv 847. cikkében meghatározott követelményeknek.

2 - A fenti a) és b) pont esetében nem alkalmazandók a következők:

a) az előnyös határidőnek a polgári törvénykönyv 780. cikkének 1. bekezdése szerinti elvesztése;

b) a 91. cikk 1. bekezdése és a 96. cikk szerinti rendelkezésekből eredő idő előtti esedékesség és készpénzre való átváltás.

3 - A beszámítást nem zárja ki az a körülmény, hogy a kötelezettségek tárgyát eltérő pénznemek vagy számítási egységek képezik, ha azok kölcsönös átváltása ingyenes az ellenkövetelés megfizetésének helyén, és az átváltásra az azon a napon hatályos átváltási árfolyamon kerül sor, amelyen a beszámítás kifejti hatásait.

4 - Kizárt a beszámítás:

a) ha a vagyon felé fennálló tartozás a fizetésképtelenség megállapításának napját követően, konkrétabban ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás révén keletkezett;

b) ha a fizetésképtelenségi eljárás hitelezője másik személytől szerezte meg a követelést a fizetésképtelenség megállapításának napját követően;

c) a fizetésképtelen fél olyan tartozásainak felhasználásával, amelyekért a vagyon nem felelős;

d) a vagyon felé fennálló tartozások és alárendelt fizetésképtelenségi követelések között.”

A CIRE 99. cikkének általános szabálya mellett egyéb jogszabályi rendelkezések alapján is lehetőség van beszámításra: a CIRE 102. cikke 3. bekezdésének e) pontja, 154. cikkének 1. bekezdése, 242. cikkének 3. bekezdése és 286. cikke.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A fizetésképtelenség által azokra a hatályos szerződésekre gyakorolt hatások, amelyekben az adós szerződő fél, a szerződés jellegétől függnek, és azokat különösen a CIRE 102–119. cikke szabályozza:

„102. cikk

A folyamatban lévő üzleti tevékenységekkel kapcsolatos általános elv

1 - A következő cikkek rendelkezéseinek sérelme nélkül bármely olyan kétoldalú szerződés esetében, amelyet a fizetésképtelenség megállapításának napján még nem teljesített teljes mértékben akár a fizetésképtelen, akár a másik fél, a teljesítés felfüggesztésre kerül addig, amíg a fizetésképtelenségi szakértő nem dönt a szerződés végrehajtásáról vagy a teljesítés megtagadásáról.

2 - A másik fél azonban észszerű időt szabhat a fizetésképtelenségi szakértő számára döntésének meghozatalára, mely idő leteltét követően úgy kell tekinteni, hogy a fizetésképtelenségi szakértő megtagadta a teljesítést.

3 - Ha a fizetésképtelenségi szakértő megtagadta a teljesítést, és adott esetben az ügyek elkülönítésének sérelme nélkül

a) egyik fél sem jogosult a már teljesített szolgáltatás visszatérítésére;

b) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon jogosult az ellenszolgáltatásnak az adós által már teljesített kifizetésnek megfelelő értékét követelni, ha a másik fél még nem teljesítette azt;

c) a másik fél jogosult fizetésképtelenségi követelésként az adós kifizetése nem teljesített részének értéke és a még nem teljesített megfelelő ellenszolgáltatás értéke közötti különbségre;

d) a másik félnek a nemteljesítéssel okozott kár megtérítéséhez való jog:

i) legfeljebb a b) pont alapján fennálló kötelezettség értékének erejéig áll fenn;

ii) a c) pont alkalmazásával le kell vonni abból az összegből, amelyre a másik fél jogosult;

iii) fizetésképtelenségi követelést képez;

e) bármelyik fél bejelentheti a c) és d) pontban említett kötelezettségeknek a b) pontban említett kötelezettséggel szembeni beszámítását a megfelelő összegek erejéig;

4 - A végrehajtás melletti döntés visszaélésnek minősül, ha nyilvánvalóan valószínűtlen, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon időben teljesíteni tudja a szerződéses kötelezettségeket.”

„103. cikk

Oszthatatlan szolgáltatások

1 - Ha a szerződés alapján a másik félnek jellegénél fogva nem helyettesíthető vagy az átadáskor különböző, nehezen helyettesíthető és egymással funkcionális kapcsolatban álló tételekre osztható szolgáltatást kell teljesítenie, és a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja a teljesítést:

a) az előző cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett jogosultságot az annak követeléséhez való jog váltja fel, hogy a másik fél térítse vissza a már teljesített szolgáltatást a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló gazdagodás tükrözése érdekében;

b) az előző cikk 3. bekezdésének c) pontja szerinti jogosultság célja az összes szerződéses szolgáltatás értéke közötti különbözet, ha ez kedvező a másik félnek;

c) a másik fél a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőjeként jogosult a költségek megtérítésére vagy a szolgáltatás fizetésképtelenség megállapítását megelőzően teljesített része értékének visszatérítésére attól függően, hogy a szolgáltatás helyettesíthető-e vagy sem.

2 - A másik fél jogosult azonban szolgáltatását teljesíteni és fizetésképtelenségi követelésként az ellenszolgáltatás megfizetendő részét követelni, mely esetben az 1. bekezdés és az előző cikk rendelkezései nem alkalmazhatók.

3 - Ha a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadja meg a teljesítést, a másik fél ellenszolgáltatáshoz való joga csak annyiban képez a vagyonnal szembeni követelést, amennyiben az meghaladja annak az értékét, amit az 1. bekezdés c) pontjának rendelkezései alapján kiszámítottak volna, ha a fizetésképtelenségi szakértő a teljes megtagadása mellett döntött volna.

4 - Ha a szerződés alapján a fizetésképtelen fél az 1. bekezdésben említett típusú szolgáltatást köteles nyújtani, és a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja a teljesítést:

a) az előző cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett jog nem alkalmazandó, vagy azt a kifizetés fizetésképtelenség megállapítását megelőzően már teljesített része értékének visszatérítéséhez való jog váltja fel attól függően, hogy a szolgáltatás helyettesíthető-e vagy sem;

b) az 1. bekezdés b) pontjának rendelkezései alkalmazandók, ha a másik fél szintén jogosult a már teljesített szolgáltatás visszatérítésére, valamint fizetésképtelenségi követelésre.

5 - Ha a szerződés alapján a fizetésképtelen fél az 1. bekezdésben említett típusú szolgáltatást köteles nyújtani, és a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadja meg a teljesítést, a másik fél megfizetendő ellenszolgáltatásra való jogosultsága teljes egészében a vagyonnal szembeni követelést képez.

6 - Ha a nem helyettesíthető szolgáltatás önálló részekre van osztva, és egy vagy néhány ilyen rész kifizetésére már sor került, az előző bekezdések rendelkezései csak a fennmaradó részekre alkalmazandók azzal, hogy az ellenszolgáltatást arányosan meg kell osztani közöttük.”

„104. cikk

Értékesítés tulajdonjog-fenntartással és hasonló ügyletek

1 -Tulajdonjog-fenntartás melletti olyan adásvételi szerződés esetén, amelyben az eladó a fizetésképtelen fél, a másik fél követelheti a szerződés teljesítését, ha a vagyontárgyat már átadták a fizetésképtelenség megállapításának napján.

2 - A lízingbe adó fizetésképtelensége esetén az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a pénzügyi lízingszerződésre és az olyan kikötést tartalmazó lízingszerződésre, amely szerint a lízingbe vett vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerül a megállapodás szerinti összes részlet megfizetését követően.

3 - Ha a vevő vagy a lízingbe vevő a fizetésképtelen fél, és a vagyontárgy az említett vevő vagy lízingbe vevő birtokában van, a fizetésképtelenségi szakértő által a 102. cikk 2. bekezdése alapján meghatározott határidő nem járhat le azelőtt, hogy öt nap eltelt volna a jelentésértékelő gyűlés napjától számítva, kivéve, ha a szóban forgó vagyontárgy értéke jelentősen csökkenhet ezen időszak alatt, és a másik fél kifejezetten figyelmezteti a fizetésképtelenségi szakértőt erre a körülményre.

4 - A tulajdonjog fenntartására vonatkozó kikötést egy konkrét vagyontárgy értékesítésére irányuló olyan szerződésekben, amelyekben a vevő a fizetésképtelen fél, csak akkor támadhatja meg a vagyon, ha az írásba van foglalva, és csak a vagyontárgy átadásáig.

5 - A teljesítés fizetésképtelenségi szakértő általi – megengedett – megtagadásának hatásait a 102. cikk 3. bekezdése határozza meg. Megállapítható, hogy a vonatkozó c) pontban rögzített jog tárgya a szerződés lejártáig ütemezett kifizetéseknek vagy bérleti díjaknak a 91. cikk 2. bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával a fizetésképtelenség megállapítása napjának megfelelően naprakésszé tett összege és a vagyontárgy megtagadás időpontjában fennálló értéke közötti különbözet – ha az pozitív – fizetésképtelenségi követelésként történő megfizetése, ha a másik fél az eladó vagy a lízingbe adó, vagy az utóbbi érték és az említett összeg közötti különbözet megfizetése – ha az pozitív –, ha az említett másik fél a vevő vagy a lízingbe vevő.”

„105. cikk

Értékesítés átadás nélkül

1 - A 107. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül abban az esetben, ha az eladó még nem teljesítette átadási kötelezettségét, de a tulajdonjog átruházására már sor került:

a) a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadhatja meg a szerződés teljesítését az eladó fizetésképtelensége esetén;

b) a teljesítés fizetésképtelenségi szakértő általi megtagadása a vevő fizetésképtelensége esetén a 104. cikk értelemszerűen alkalmazandó 5. bekezdésében meghatározott hatásokkal jár.

2 - Az előző bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen más dologi használati jogokat átruházó szerződésekre is alkalmazni kell.”

„106. cikk

Előszerződés

1 - Az eladásra kötelezettséget vállaló személy fizetésképtelensége esetén a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadhatja meg a ténylegesen hatályos előszerződés teljesítését, ha a vagyontárgyat már átadták a megvételére kötelezettséget vállaló személynek.

2 - Az adásvételi előszerződés teljesítésének fizetésképtelenségi szakértő általi megtagadása esetén a 104. cikk 5. bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni függetlenül attól, hogy a megvételre vagy az eladásra kötelezettséget vállaló személy-e a fizetésképtelen.”

„107. cikk

Ügyletek konkrét átadási nappal

1 - Ha az árukat egy konkrét napon vagy egy bizonyos határidőn belül kell átadni, vagy a piaci árral rendelkező pénzügyi szolgáltatásokat ily módon kell teljesíteni, és ez a nap vagy határidő a fizetésképtelenség megállapítása utáni időpontra esik, egyik fél sem követelheti a teljesítést. Az esettől függően a vevő vagy az eladó kizárólag az áruk vagy a pénzügyi szolgáltatás kiigazított ára és piaci ára között a fizetésképtelenség megállapításának napját követő második napon fennálló különbözet megfizetésére jogosult azonos teljesítési nappal vagy határidővel rendelkező szerződések tekintetében, ami, mivel a fizetésképtelen féltől követelhető, fizetésképtelenségi követelést képez.

2 - Az eladó mindkét esetben visszafizeti a már megfizetett összegeket, és e kötelezettséget az előző bekezdés által számára biztosított követeléssel kompenzálhatja a megfelelő összegek erejéig. Ha az eladó a fizetésképtelen fél, a visszafizetéshez való jog fizetésképtelenségi követelést képez a másik fél számára.

3 - Az előző bekezdés alkalmazásában pénzügyi szolgáltatásnak minősülnek a következők:

a) értékpapírok átadása, kivéve, ha a társaság tőkéjének legalább 10%-át képviselő részvényekről van szó, és a szerződésben előírt ellenszolgáltatás nem pusztán pénzügyi jellegű;

b) nemesfémek átadása;

c) olyan készpénzkifizetések, amelyeket közvetlenül vagy közvetve egy külföldi pénznem átváltási árfolyama, a törvényes kamatláb, egy számítási egység vagy más áruk vagy szolgáltatások ára határoz meg;

d) az a) és b) pontban említett áruk eladására vagy átadására vagy a c) pontban említett kifizetésekre vonatkozó opciók vagy egyéb jogosultságok.

4 - Ha a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos különböző ügyleteket olyan keretszerződés foglalja egybe, amely csak egyben szüntethető meg nemteljesítés esetén, az ügyletek csoportját egy kétoldalú szerződésnek kell tekinteni a jelen cikk és a 102- cikk alkalmazásában.

5 - Azokra a konkrét átadási nappal rendelkező ügyletekre, amelyek nem tartoznak az 1. bekezdés hatálya alá, a 104. cikk 5. bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”

„108. cikk

Lízing, ha a lízingbe vevő a fizetésképtelen fél

1 - A fizetésképtelenség megállapítása nem függeszti fel a lízingszerződést, ha a fizetésképtelen fél a lízingbe vevő, de a fizetésképtelenségi szakértő – ha rövidebb felmondási időt nem tesz lehetővé a jog vagy a szerződés, 60 napos felmondási idővel – minden esetben felmondhatja az ilyen szerződést.

2 - Az előző bekezdés alól kivételt képez az az eset, ha a lízing a fizetésképtelen fél lakóhelyéhez kapcsolódik, mely esetben a fizetésképtelenségi szakértő csak azt állapíthatja meg, hogy a bérleti díj megfizetésére jogosultság keletkezett 60 nap elteltével, mivel ez a megállapítás nem lesz érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. Ebben az esetben a lízingbe adó jogosult fizetésképtelenségi követelést előterjeszteni a fent említett lízingdíjfizetések közül egy vagy több elmaradása miatt bekövetkezett kilakoltatás esetén elszenvedett károk megtérítésére egy negyedévi kifizetésnek megfelelő összeg erejéig.

3 - A szerződésnek a fizetésképtelenségi szakértő által az 1. bekezdés alapján történő felmondása fizetésképtelenségi követelésként a hatások bekövetkezésének időpontja és a szerződésben meghatározott időszak vége vagy az azon nap közötti közbenső időszaknak megfelelően járó összegek megfizetését teszi szükségessé, amelyen a fizetésképtelen fél egyébként gyakorolhatta volna a felmondást, levonva azokból a lízingbe adó általi szolgáltatásnyújtással kapcsolatban ezen időszak alatt felmerült költségeket, valamint a lízingbe adott vagyontárgy alternatív hasznosítása révén szerzett jövedelmeket, feltéve, hogy azok a szerződés idő előtti megszűnésének tudhatók be, az összes összegnek a 91. cikk 2. bekezdése alapján a felmondás hatásai bekövetkezése időpontjának megfelelően történő naprakésszé tételével.

4 - A lízingbe adó nem követelheti a szerződés felmondását a lízingbe vevő fizetésképtelenségének megállapítása után az alábbi indokok valamelyike alapján:

a) a fizetésképtelenség megállapításának napja előtti időszakkal kapcsolatos lízing- vagy bérleti díjak megfizetésének elmaradása;

b) a lízingbe vevő pénzügyi helyzetének romlása.

5 - Ha az így lízingelt vagyontárgyat még nem adták át a lízingbe vevőnek fizetésképtelensége megállapításának napján, mind a fizetésképtelenségi szakértő, mind a lízingbe vevő felmondhatja a szerződést, és bármelyikük meghatározhat egy másik észszerű határidőt erre a célra, mely határidő lejárta után a felmondási jog megszűnik.”

„109. cikk

Lízing, ha a lízingbe adó a fizetésképtelen fél

1 - A fizetésképtelenség megállapítása nem függeszti fel a lízingszerződés végrehajtását, ha a fizetésképtelen fél a lízingbe adó, és a szerződést bármelyik fél csak a futamidő végével mondhatja fel a kötelező meghosszabbítás eseteinek sérelme nélkül.

2 - Ha azonban a vagyontárgyat nem adták át a lízingbe vevőnek a fizetésképtelenség megállapításának napjáig, a 108. cikk 5. bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

3 - Az így lízingelt vagyontárgy fizetésképtelenségi eljárásban történő értékesítése nem fosztja meg a lízingbe adót a polgári jog által ilyen körülmények között biztosított jogoktól.”

„110. cikk

Megbízási és kezelési szerződések

1 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező megbízási szerződések – ideértve a bizományi szerződéseket is – akkor is megszűnnek a megbízó fizetésképtelenségének megállapításakor, ha a megbízás a megbízott vagy egy harmadik fél érdekét is szolgálja. A megbízott nem jogosult az elszenvedett károk megtérítésére.

2 - A megbízási szerződés fennmarad azonban az alábbi esetekben:

a) ha a megbízottnak cselekményeket kell végeznie a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon előrelátható károsodásának elkerülésére, amíg a fizetésképtelenségi szakértő meg nem teszi a megfelelő intézkedéseket;

b) azon időszakra, amely alatt a megbízott önhibáján kívül anélkül látta el feladatát, hogy tudott volna a megbízó fizetésképtelenségének megállapításáról.

3 - A megbízott díjazása és költségtérítése a 2. bekezdés a) pontja szerinti esetben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozását, a 2. bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig fizetésképtelenségi tartozást képez.

4 - Az előző bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók minden más olyan szerződésre is, amelynek révén a fizetésképtelen fél egy harmadik személyt bízott meg vagyonügyek kezelésével, minimális önállósággal, konkrétabban a portfólió- és vagyonkezelési szerződésekre.”

„111. cikk

Hosszú távú szolgáltatási szerződés

1 - Azok a szerződések, amelyek hosszú távú szolgáltatás nyújtását írják elő a fizetésképtelen fél javára, és amelyek nem szűnnek meg a 110. cikk rendelkezéseinek hatásai révén, nem kerülnek felfüggesztésre a fizetésképtelenség megállapításával, és bármelyik fél által felmondhatók a 108. cikk értelemszerűen alkalmazandó 1. bekezdésének megfelelően.

2 - A szerződés idő előtti felmondásához csak azon károk megtérítésére van szükség, amelyeket a fizetésképtelenségi szakértő általi ilyen felmondás okozott, és ilyen esetben a kártérítést a 108. cikk 3. bekezdése alapján kell értelemszerűen kiszámítani, és az fizetésképtelenségi követelést képez a másik fél javára.”

„112. cikk

Meghatalmazások

1 - A 110. cikk 2. bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal kapcsolatos meghatalmazások akkor is megszűnnek a képviselt fél fizetésképtelenségének megállapításakor, ha azok a meghatalmazottként eljáró személy vagy egy harmadik fél érdekét is szolgálják.

2 - A meghatalmazás megszűnését követően a meghatalmazottként eljáró személy által végzett cselekményeket illetően a 81. cikk 6. és 7. bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3 - A meghatalmazottként eljáró olyan személy, aki önhibáján kívül nem tud a képviselt fél fizetésképtelenségének megállapításáról, nem tartozik felelősséggel harmadik személyekkel szemben cselekményének a képviseleti jogkörök visszavonása miatti érvénytelenségéért.”

„113. cikk

Munkavállalók fizetésképtelensége

1 - A munkavállalók fizetésképtelenségének megállapítása nem függeszti fel a munkaszerződést.

2 - A fizetésképtelen féltől kártérítés követelhető a szerződéses kötelezettségek esetleges megsértéséből eredő károkért.”

„114. cikk

Az adós általi szolgáltatásnyújtás

1 - A 113. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a szerződésekre, amelyek alapján a fizetésképtelen fél természetes személyként szolgáltatást köteles nyújtani, kivéve, ha a szolgáltatás az említett természetes személy tulajdonában lévő társaság tevékenységének részét képezi, és nem helyettesíthető jellegű.

2 - Az előző bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a 111. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni értelemszerűen azokra a szerződésekre, amelyek tárgya az adós általi hosszú távú szolgáltatásnyújtás. Kártérítés-fizetési kötelezettség azonban csak akkor áll fenn, ha a szerződést a másik fél mondja fel.”

„115. cikk

Jövőbeli követelések átruházása és zálogjoggal való megterhelése

1 - Ha az adós természetes személy, és a fizetésképtelenség megállapítása előtt munka- vagy szolgáltatási szerződésből eredő jövőbeli követeléseket vagy egyéb jövőbeli kifizetésekre, többek között munkanélküli-járadékra és öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultságot ruházott át vagy terhelt meg zálogjoggal, a cselekmény érvényessége a fizetésképtelenség megállapításának napja előtti időszakkal, az e napot tartalmazó hónap hátralévő részével és a következő 24 hónappal kapcsolatos jövedelmekre korlátozódik.

2 - Az adós által a fizetésképtelenség megállapítása előtt végrehajtott olyan átruházás vagy zálogjog-alapítás érvényessége, amelynek tárgyát olyan lízingszerződésen alapuló kölcsönzési vagy bérleti díjak képezik, amelytől a fizetésképtelenségi szakértő nem állhat el, vagy amelyet nem mondhat fel a 104. cikk 2. bekezdése, illetve a 109. cikk 1. bekezdése alapján, attól függetlenül, hogy az adós természetes személy-e vagy sem, a fizetésképtelenség megállapítása előtti időszakkal, az e napot tartalmazó hónap hátralévő részével és a következő 24 hónappal kapcsolatos díjakra korlátozódik.

3 - Az előző bekezdésekben említett követelésekkel rendelkező adós a 99. cikk 1. bekezdésének b) pontja és a 99. cikk 4. bekezdésének b)–d) pontja szerinti rendelkezések sérelme nélkül beszámíthatja e követeléseket a vagyon felé fennálló tartozásokba.”

„116. cikk

Folyószámlák

A fizetésképtelenség megállapítása esetén meg kell szüntetni azokat a folyószámla-szerződéseket, amelyekben a fizetésképtelen fél szerződő fél, valamint a kapcsolódó számlákat.”

„117. cikk

Társulások

1 - A társulások megszűnnek a társult szerződő fél fizetésképtelenségével.

2 - A társult szerződő fél köteles átadni a társult fél fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonának az azon veszteségekből rá eső, még nem rendezett részt, amelyeket ő is köteles viselni, megőrzi azonban a jogát ahhoz, hogy fizetésképtelenségi követelésként követelje az általa teljesített és a veszteségekből viselendő részében adott esetben nem benne foglalt kifizetéseket.”

„118. cikk

Társaságok kiegészítő jellegű egyesülése és európai gazdasági egyesülések

1 - Egy szerződés eltérő rendelkezéseinek sérelme nélkül a társaságok kiegészítő jellegű egyesülése és az európai gazdasági egyesülések nem bomlanak fel az egyesülés egy vagy több tagja fizetésképtelenségének eredményeként.

2 - Az a tag, amelynek fizetésképtelenségét megállapították, kiléphet a társaságok kiegészítő jellegű egyesüléséből.

3 - Semmisek azok a szerződéses kikötések, amelyek előírják, hogy az a tag, amelynek fizetésképtelenségét megállapították, térítse meg a bent maradó tagoknak vagy az egyesülésnek okozott károkat.”

„119. cikk

Kötelező rendelkezések

1 - Semmis a felek között létrejött minden olyan megállapodás, amely kizárja vagy korlátozza a jelen fejezet előző rendelkezéseinek alkalmazását.

2 - Semmisek különösen az olyan kikötések, amelyek bontófeltételnek minősítik a felek egyikének fizetésképtelen helyzetét egy ügylet tekintetében, vagy amelyek ilyen esetben kártérítési, felmondási vagy elállási jogot biztosítanak a másik félnek a jelen fejezetben meghatározottaktól eltérő feltételek mellett.

3 - Az előző bekezdések rendelkezései nem zárják ki, hogy a fizetésképtelen helyzet alapos okot képezzen a felmondáshoz vagy elálláshoz a szerződéses kifizetések jellege és tartalma miatt.”

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Az eljárásokra gyakorolt hatások

A fizetésképtelenség megállapítása megakadályozza, hogy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői bármilyen végrehajtási eljárást indítsanak (a CIRE 88. cikkének 1. bekezdése).

A követelésekre gyakorolt hatások

A fizetésképtelenség által a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal kapcsolatban fennálló követelésekre gyakorolt hatásokat a CIRE 90–101. cikke szabályozza:

„90. cikk

A fizetésképtelenséggel kapcsolatos követelések érvényesítése

A fizetésképtelenségi eljárás hitelezői kizárólag a jelen törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban gyakorolhatják jogaikat a fizetésképtelenségi eljárás ideje alatt.”

„91. cikk

Azonnal esedékes tartozások

1 - A fizetésképtelenség megállapítása folytán a fizetésképtelen fél minden olyan kötelezettsége azonnal esedékessé válik, amelyre nem vonatkozik felfüggesztő feltétel.

2 - Minden olyan, a fizetésképtelenség megállapításának napján még nem esedékes kötelezettséget, amely után nem kell ügyleti kamatot fizetni, vagy amely után a törvényes kamatlábnál alacsonyabb kamatot kell fizetni, olyan összegre csökkentettnek kell tekinteni, amely, ha ahhoz hozzáadnák a törvényes kamatláb, illetve a törvényes kamatláb és a megállapodás szerinti kamatláb közötti különbözetnek megfelelő kamatláb alapján számított, azon időszak után járó kamatot, amellyel az esedékesség napját előbbre hozták, megfelelne a szóban forgó kötelezettség értékének.

3 - Osztható kötelezettség esetén az előző bekezdés rendelkezései minden egyes, még nem esedékes kifizetésre alkalmazandók.

4 - Azon időszak kiszámítása során, amellyel az esedékesség napját előbbre hozták, úgy kell tekinteni, hogy a kifizetésre azon a napon kerülne sor, amelyen a kötelezettségek esedékessé válnak, vagy amelyen valószínűleg esedékessé válnának, ha ezen utóbbi nap meghatározatlan.

5 - A tartozás összegének az előző bekezdések szerinti csökkentése akkor is alkalmazandó, ha az előnyös határidő elvesztésére a bíróság által még nem megállapított fizetésképtelen helyzet miatt került sor a polgári törvénykönyv 780. cikke 1. bekezdésének megfelelően.

6 - A hitelező jogainak egy harmadik személy kötelezettségének a fizetésképtelen fél általi teljesítéséből eredő átszállására az egy harmadik személy ilyen tartozásának – a 2. bekezdésnek megfelelően naprakésszé tett – összegére tekintettel kifizetett összeg arányában kerül sor.

7 - Az előző bekezdés rendelkezései a visszkereseti jogra is alkalmazandók más adóstársak tekintetében.”

„92. cikk

Rendezési tervek

Azon tartozások 91. cikk 1. bekezdése szerinti azonnali esedékessége, amelyek adóval vagy társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos rendezési terv hatálya alá tartoznak, a vonatkozó jogszabályok által az ilyen terv nemteljesítéséhez fűzött hatásokkal jár. Az esedékes összegeket az említett jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell kiszámítani.”

„93. cikk

Tartásdíjak

A fizetésképtelenség megállapítását követő időszakra vonatkozó tartásdíj fizetésképtelen féltől való követeléséhez való jog csak akkor gyakorolható a vagyonnal szemben, ha a polgári törvénykönyv 2009. cikkében említett személyek egyike sem képes ilyen tartásdíjat fizetni. Ilyen esetben a bíró állapítja meg a megfelelő összeget.”

„94. cikk

Bontófeltételhez kötött követelések

A bontófeltételhez kötött követeléseket a fizetésképtelenségi eljárásban feltétlen követelésként kezelik egészen a feltétel teljesüléséig a teljesített kifizetéseknek a feltétel teljesülése esetén történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül.”

„95. cikk

Egyetemleges felelősség és kezesek

1 - A hitelezők az egyetemlegesen felelős adósok és kezesek minden egyes, fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonától követelhetik az őket megillető teljes összeget, bár az ilyen adósok mindegyikétől kapott teljes összeg nem haladhatja meg követeléseik összegét.

2 - A fizetésképtelen adóssal szemben a tartozásnak egy egyetemlegesen felelős adóstárs vagy egy kezes általi esetleges jövőbeli kifizetéséből eredően fennálló jogok csak akkor gyakorolhatók felfüggesztő feltételhez kötött követelésként a fizetésképtelenségi eljárásban, ha a fent említett tartozás jogosultja nem érvényesíti azt.”

„96. cikk

A követelések átalakítása

1 - Az érintett tulajdonos eljárásban való részvétele céljából

a) a nem pénzbeli követeléseket a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló, euróban kifejezett becsült értéken elégítik ki;

b) a meghatározatlan összegű pénzbeli követeléseket a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló, euróban kifejezett becsült értéken elégítik ki;

c) a külföldi pénznemben vagy indexekben kifejezett követeléseket a fizetésképtelenség megállapításának napján a kifizetés helyén érvényes átváltási árfolyam szerinti, euróban kifejezett értéken elégítik ki.

2 - Elismerésüket követően az 1. bekezdés a) és c) pontjában említett követeléseket véglegesen euróra átváltottnak kell tekinteni.”

„97. cikk

A kielégítési privilégiumok és dologi jogi biztosítékok megszűnése

1 - A fizetésképtelenség megállapítása esetén megszűnnek a következők:

a) azok az általános kielégítési privilégiumok, amelyek az állam, a helyi hatóságok és a társadalombiztosítási intézmények fizetésképtelenségi követeléseihez kapcsolódnak, és amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás kezdőnapja előtt több mint 12 hónappal alapítottak;

b) azok a különleges kielégítési privilégiumok, amelyek az állam, a helyi hatóságok és a társadalombiztosítási intézmények fizetésképtelenségi követeléseihez kapcsolódnak, és amelyek a fizetésképtelenségi eljárás kezdőnapja előtt több mint 12 hónappal jöttek létre;

c) azok a törvényi jelzálogjogok, amelyek bejegyzését a fizetésképtelenségi eljárás kezdőnapját megelőző két hónapban kérték, és amelyek az állam, a helyi hatóságok és a társadalombiztosítási intézmények fizetésképtelenségi követeléseihez kapcsolódnak;

d) ha nem függetlenek a bejegyzéstől, ingatlan vagy ingó vagyonon fennálló, bejegyzendő és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező olyan dologi jogi biztosítékok, amelyek fizetésképtelenségi követelésekhez kapcsolódnak, és amelyeket már létrehoztak, de még nem jegyeztek be, és amelyek esetében nem kell bejegyzési kérelmet előterjeszteni;

e) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakon fennálló olyan dologi jogi biztosítékok, amelyek hátrább rangsorolt követelésként kezelt követelésekhez kapcsolódnak.

2 - A fizetésképtelenség megállapítását követően nem jegyezhetők be fizetésképtelenségi követeléseket biztosító törvényi jelzálogjogok, mégpedig az eljárás befejezését követően sem, kivéve, ha a vonatkozó kérelmet a fent említett megállapítás előtt nyújtották be, vagy az 1. bekezdés c) pontjában említett jelzálogjogok esetében az ugyanazon napot megelőző két hónapban.”

„98. cikk

Privilégium biztosítása egy kérelmező hitelező számára

1 - Azon személy kérelmére, akinek fizetésképtelenségét megállapították, a nem hátrább rangsorolt hitelezői követelések az utolsó helyre rangsorolt általános követelési privilégiumban részesülnek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező minden ingóság esetében az érintett összeg legfeljebb 500 valutaegységnek megfelelő egy negyede tekintetében.

2 - Ha a hitelező által indított eljárás folytatását sérti az adós fizetésképtelenségének egy később indított eljárásban történő megállapítása, az előző bekezdésben említett privilégium a korábbi eljárás felperesét illeti meg; a 264. cikk 3. bekezdésének b) pontja szerinti esetben a kérelmező házastárs ingó vagyona és a közös vagyon fele tekintetében fennálló általános privilégium az elsőként indított eljárás felperesének felelőssége az eljárás hatásainak felfüggesztése ellenére.”

„99. cikk

Beszámítások

A jelen törvénykönyv egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a fizetésképtelenség megállapítását követően a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői a követeléseikbe beszámíthatják a vagyonnal szemben fennálló tartozásaikat, feltéve, hogy az alábbi követelmények legalább egyike teljesül:

a) a beszámítás jogszabályi előfeltételei a fizetésképtelenség megállapításának napja előtt teljesültek;

b) a fizetésképtelenségi követelés a vagyon ellenkövetelése előtt megfelelt a polgári törvénykönyv 847. cikkében meghatározott követelményeknek.

2 - A fenti a) és b) pont esetében nem alkalmazandók a következők:

a) az előnyös határidőnek a polgári törvénykönyv 780. cikkének 1. bekezdése szerinti elvesztése;

b) a 91. cikk 1. bekezdése és a 96. cikk szerinti rendelkezésekből eredő idő előtti esedékesség és készpénzre való átváltás.

3 - A beszámítást nem zárja ki az a körülmény, hogy a kötelezettségek tárgyát eltérő pénznemek vagy számítási egységek képezik, ha azok kölcsönös átváltása ingyenes az ellenkövetelés megfizetésének helyén, és az átváltásra az azon a napon hatályos átváltási árfolyamon kerül sor, amelyen a beszámítás kifejti hatásait.

4 - Kizárt a beszámítás:

a) ha a vagyon felé fennálló tartozás a fizetésképtelenség megállapításának napját követően, konkrétabban ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás révén keletkezett;

b) ha a fizetésképtelenségi eljárás hitelezője másik személytől szerezte meg a követelést a fizetésképtelenség megállapításának napját követően;

c) a fizetésképtelen fél olyan tartozásainak felhasználásával, amelyekért a vagyon nem felelős;

d) a vagyon felé fennálló tartozások és alárendelt fizetésképtelenségi követelések között.”

„100. cikk

Az elévülési idő felfüggesztése

A fizetésképtelenséget megállapító ítélet hatásaként minden elévülési idő felfüggesztésre került, amit az eljárás során megtámadhat az adós.”

„101. cikk

Felszámolási rendszerek

A jelen fejezetben foglalt szabályok az értékpapírokról szóló törvénykönyv 283. és azt követő cikkeinek sérelme nélkül alkalmazandók.”

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás által a folyamatban lévő eljárásokra gyakorolt hatásokat a CIRE 85–89. cikke szabályozza:

„85. cikk

A folyamatban lévő eljárásokra gyakorolt hatások

1 - A fizetésképtelenség megállapítását követően minden olyan eljárást, amelyben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal kapcsolatos kérdéseket vizsgálnak, és amelyet az adóssal vagy akár harmadik személyekkel szemben indítottak, de eredményük hatást gyakorolhat a vagyon értékére, valamint az adós által indított, kizárólag vagyonnal kapcsolatos összes eljárást egyesítik a fizetésképtelenségi eljárással, feltéve, hogy a fizetésképtelenségi szakértő kérte az egyesítést, ha ez megfelelő az eljárás célja szempontjából.

2 - A bíró felkéri a bíróságot vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, hogy a fizetésképtelenségi eljárás ügyiratához való csatolás érdekében küldjön meg minden olyan ügyet, amelyben áruk lefoglalásával vagy visszatartásával kapcsolatos bármilyen intézkedést hoztak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont illetően.

3 - A fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárással való egyesítéstől vagy a másik fél hozzájárulásától függetlenül a fizetésképtelen fél helyébe lép az előző bekezdésekben említett ügyek mindegyikében.”

„86. cikk

A fizetésképtelenségi eljárások egyesítése

1 - A fizetésképtelenségi szakértő kérelmére a fizetésképtelenségi eljárás ügyiratához csatolják azokat az ügyeket, amelyekben megállapították a fizetésképtelen fél tartozásaiért jogilag felelős személyek vagy házas természetes személy esetén a házastárs fizetésképtelenségét, ha a vagyonjogi rendszer nem a vagyon elkülönítése.

2 - Ha az adós kereskedelmi társaság, ugyanez alkalmazandó azon ügyeket illetően, amelyekben olyan társaságok fizetésképtelenségét állapították meg, amelyeket a kereskedelmi társaságokról szóló törvénykönyvnek megfelelően ellenőriz az említett társaság, vagy amelyek csoportkapcsolatban állnak az említett társasággal.

3 - A 2. bekezdésben előírt csatolást hivatalból is elrendelheti a bíró abban az ügyben, amelyhez a dokumentumokat csatolják, vagy azt az összes olyan adós is kérheti, akinek fizetésképtelenségét a csatolandó ügyekben megállapították.

4 - Ha az eljárások az azok tárgyát képező ügy miatt eltérő hatáskörű bíróságok előtt vannak folyamatban, csatolás csak akkor rendelhető el, ha azt a fizetésképtelenségi szakértő különleges hatáskörű bíróság előtt indított eljárásban kérte, vagy ha a fizetésképtelenségről az ugyanazon ügyben eljáró bíró dönt.”

„87. cikk

Választottbírósági szerződések

1 - Az olyan jogvitákkal kapcsolatos választottbírósági szerződések hatálya, amelyekben a fizetésképtelen fél részt vesz, és ha az ilyen jogviták eredménye hatást gyakorolhat a vagyon értékére, felfüggesztésre kerül az alkalmazandó nemzetközi szerződések rendelkezéseinek sérelme nélkül.

2 - A fizetésképtelenség megállapításának napján folyamatban lévő ügyek megfelelően folytatódnak adott esetben a 85. cikk 3. bekezdése és a 128. cikk 5. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.”

„88. cikk

Végrehajtási eljárások

1 - A fizetésképtelenség megállapítása a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői által indított minden olyan végrehajtási eljárás és általuk kezdeményezett minden olyan intézkedés felfüggesztésével jár, amely hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakra, és kizárja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői bármilyen végrehajtási eljárást indítsanak vagy folytassanak. Ha azonban az eljárás más felekkel szemben van folyamatban, a végrehajtás folytatódik e felekkel szemben.

2 - Ha a végrehajtás más felekkel szemben van folyamatban, és az eljárásokat nem kell egyesíteni a 85. cikk 2. bekezdése alapján, csak a fizetésképtelen féllel kapcsolatos ügyek leiratát küldik meg csatolás céljából.

3 - Az 1. bekezdés alapján felfüggesztett végrehajtási eljárások megszűnnek a fizetésképtelen felet illetően, amint a fizetésképtelenségi eljárás befejeződik a 230. cikk 1. bekezdésének a) és d) pontja alapján, a visszanyerésre való jogosultság érvényesítésének esetét kivéve.

4 - A fizetésképtelenségi szakértő írásban és lehetőleg elektronikus úton tájékoztatni köteles a fizetésképtelenség megállapítása által érintett és az említett fizetésképtelenségi szakértő által ismert végrehajtási eljárásokban kijelölt végrehajtókat vagy a bíróságot, ha a végrehajtási eljárást bírósági tisztviselő indította, az előző bekezdésben ismertetett körülmények felmerüléséről.”

„89. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásaival kapcsolatos eljárások

1 - A fizetésképtelenség megállapításának napját követő három hónapban nem kezdeményezhető végrehajtás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak megfizetése érdekében.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásaival kapcsolatos eljárások – a végrehajtási eljárásokat is ideértve – a fizetésképtelenségi eljárással való egyesítés révén folytatódnak az adótartozásokkal kapcsolatos végrehajtások kivételével.”

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelenségi eljárás szervei a fizetésképtelenségi szakértő, a hitelezői választmány és a hitelezői gyűlés. A hitelezői választmány és a hitelezői gyűlés a CIRE 66–80. cikke rendelkezéseinek megfelelően biztosítja a hitelezők részvételét:

„66. cikk

A hitelezői választmány bíró általi kijelölése

1 - A hitelezői gyűlés előtt, konkrétabban a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalakor a bíró három vagy öt tagból és két póttagból álló hitelezői választmányt jelöl ki. Az elnök lehetőleg a társaság legnagyobb hitelezője, a többi tag kiválasztása pedig biztosítja a különböző hitelezői osztályok megfelelő képviseletét a hátrább rangsorolt hitelezők kivételével.

2 - A bíró dönthet úgy, hogy nem jelöl ki hitelezői választmányt az előző bekezdés alapján, ha ezt indokoltnak véli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kis méretére, a felszámolás egyszerűségére vagy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek kis számára tekintettel.

3 - Az 1. bekezdés alkalmazásában a választmány egyik tagja azokat a munkavállalókat képviseli, akik követelésekkel rendelkeznek a társasággal szemben, és e tag kiválasztására a munkavállalók vagy – ha van – az üzemi tanács választásával összhangban kerül sor.

4 - A hitelezői választmány tagjai természetes vagy jogi személyek lehetnek. Jogi személy kiválasztása esetén e jogi személy kijelöli képviselőjét meghatalmazás vagy egy olyan személy aláírásával ellátott dokumentum útján, akinek aláírása köti a társaságot.

5 - Az állam és társadalombiztosítási intézmények csak akkor jelölhetők ki a hitelezői választmány elnökének, ha az ügyirat a szóban forgó szerveket felügyelő kormánytag által hozott olyan hivatalos határozatot tartalmaz, amely engedélyezi a funkció betöltését, és megjelöli a képviselőt.”

„67. cikk

A hitelezői gyűlés általi beavatkozás

1 - A hitelezői gyűlés lemondhat a hitelezői választmányról, lecserélheti a választmány bármely, a bíró által kijelölt tagját vagy póttagját, két további tagot választhat, és ha a bíró nem alakította meg a választmányt, maga is felállíthatja azt három, öt vagy hét taggal és két póttaggal, kijelölheti az elnököt, és bármikor megváltoztathatja a választmány összetételét alapos indok nélkül is.

2 - A hitelezői választmány gyűlés által megválasztott tagjainak nem kell hitelezőknek lenniük, és megválasztásukkor, akárcsak az elnök kijelölésekor, a gyűlést nem kötik a 66. cikk 1. bekezdésében meghatározott kritériumok, hanem csak a 66. cikk 3. bekezdésében foglalt kritériumot kell tiszteletben tartania.

3 - A hitelezői gyűlés az 53. cikk 1. bekezdése szerinti többséggel hozza meg az 1. bekezdésben említett határozatait az egyik tag alapos okból történő felmentésének esetét kivéve.”

„68. cikk

A hitelezői választmány feladatai és jogkörei

1 - A kifejezetten rábízott egyéb feladatok mellett a választmány feladata a fizetésképtelenségi szakértő felügyelete és a vele való együttműködés.

2 - Feladatainak ellátása során a választmány szabadon megvizsgálhatja az adós könyvelésének tételeit, és felkérheti a fizetésképtelenségi szakértőt az általa szükségesnek vélt tájékoztatás megadására.”

„69. cikk

A hitelezői választmány határozatai

1 - A hitelezői választmányt az elnök vagy másik két tag bármikor összehívhatja.

2 - A választmány nem tanácskozhat tagjai többségének jelenléte nélkül. A határozatokat a jelenlévő tagok által leadott szavazatok többségével hozza, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szavazata dönt.

3 - A tanácskozások során írásban az összes tag előzetes beleegyezése esetén lehet szavazni.

4 - A hitelezői választmány határozatait az elnök közli a bíróval.

5 - A hitelezői választmány határozatai ellen nincs helye fellebbezésnek a bíróság előtt.”

„70. cikk

A választmány tagjainak felelőssége

A választmány tagjai felelősséggel tartoznak a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőivel szemben a kötelezettségeik vétkes megszegéséből eredő károkért, és az 59. cikk 4. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„71. cikk

A költségek megtérítése

A hitelezői választmány tagjai nem részesülnek díjazásban, és csak a feladataik ellátásához feltétlenül szükséges költségek megtérítésére jogosultak.”

„72. cikk

A hitelezői gyűlésen való részvétel

1 - A fizetésképtelenségi eljárás összes hitelezője jogosult részt venni a hitelezői gyűlésen, akárcsak azok, akik a 95. cikk 2. bekezdésében említett olyan jogokkal rendelkeznek, amelyek az említett rendelkezés szerint nem gyakorolhatók az eljárásban.

2 - A következő cikk 1. és 4. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a hátrább rangsorolt hitelezők gyűlésén való részvételhez való jogra.

3 - A hitelezőket e célból különleges jogkörökkel felruházott képviselő képviselheti.

4 - Ha a gördülékeny ügymenethez szükséges, a bíró azokra a hitelezőkre korlátozhatja a gyűlésen való részvételt, akiknek követelései elérnek egy bizonyos összeget, amely nem lehet több, mint 10 000 euró. Az ezzel érintett hitelezőket egy másik olyan hitelező képviselheti, akinek követelése legalább eléri a meghatározott küszöbértéket, vagy társulhatnak, hogy így elérjék a szükséges összeget, és közös képviselő útján vehetnek részt a gyűlésen.

5 - A fizetésképtelenségi szakértő, a hitelezői választmány tagjai, valamint az adós és az adós igazgatói jogosultak és kötelesek részt venni a gyűlésen.

6 - A gyűlésen az üzemi tanács legfeljebb három képviselője vagy üzemi tanács hiányában a munkavállalók által kijelölt legfeljebb három munkavállalói képviselő is részt vehet. Az ügyészség szintén részt vehet a gyűlésen.

„73. cikk

Szavazati jogok

1 - A követelések egy szavazatot biztosítanak minden egyes euró vagy annak töredéke után, ha e követeléseket már elismerte a követeléseket ellenőrző és rangsoroló melléklet vagy egy későbbi ellenőrző intézkedés keretében hozott jogerős határozat, vagy ha az alábbi feltételek közül mindkettő teljesül:

a) a hitelező már előterjesztett egy követelést az eljárásban, vagy ha még nem járt le az ítéletben a követelések előterjesztésére szabott határidő, e követeléseket magán a gyűlésen terjesztik elő kizárólag az azon való részvétel céljából;

b) a fizetésképtelenségi szakértő vagy egy szavazati joggal rendelkező hitelező nem vitatja a követeléseket a gyűlésen.

2 - A felfüggesztő feltételhez kötött követelés által biztosított szavazatok számát minden esetben a bíró határozza meg, figyelembe véve a feltétel teljesülésének valószínűségét.

3 - A hátrább rangsorolt követelések nem biztosítanak szavazati jogot, kivéve, ha a hitelezői gyűlés a fizetésképtelenségi terv jóváhagyásáról határoz.

4 - Valamely érdekelt fél kérelmére a bíró a vitatott követelések után is biztosíthat szavazatokat, meghatározva a megfelelő összeget, mérlegelve az összes releváns kérdést, többek között a hátrább rangsorolt követelés összegének és jellegének valószínűségét, és felfüggesztő feltételhez kötött követelések esetén a feltétel teljesülésének valószínűségét.

5 - A bíró előző bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

6 - A gyűlés által hozott határozatok semmilyen körülmények között nem tekinthetők érvénytelennek azért, mert később bebizonyosodik, hogy a hitelezők ténylegesen a biztosítottól eltérő számú szavazatra voltak jogosultak.

7 - Az előző bekezdésekben foglalt eltérő rendelkezések sérelme nélkül a dologi jogi biztosítékokkal biztosított olyan követelések, amelyekért az adós nem személyesen felelős, egy szavazatot biztosítanak a szóban forgó összeg vagy – ha ez alacsonyabb – a biztosítékként adott érték minden egyes eurója után.

„74. cikk

Elnöklés

Az hitelező gyűlés elnöke a bíró.”

„75. cikk

A hitelezői gyűlés összehívása

1 - A hitelezői gyűlést a bíró hívja össze hivatalból vagy a fizetésképtelenségi szakértő, a hitelezői választmány vagy egy olyan hitelező, illetve hitelezői csoport kérelmére, akinek, illetve amelynek követelése a bíró becslése szerint az összes nem hátrább rangsorolt követelés legalább egyötödét képviseli.

2 - A hitelezői gyűlés napját, időpontját, helyét és napirendjét azonnal közlik az érdekelt felekkel legalább 10 nappal korábban a Citius honlapon közzétett hirdetményben és az adós bejegyzett székhelyének vagy lakóhelyének, valamint az adós telephelyeinek ajtajára kifüggesztett hirdetmények útján.

3 - Az öt legnagyobb hitelezőt, valamint az adóst, az adós igazgatóit és az üzemi tanácsot is értesítik a gyűlés napjáról, időpontjáról és helyéről szintén legalább 10 nappal korábban, ajánlott levélben megküldött értesítések útján.

4 - Az előző bekezdésekben említett hirdetményekben és értesítésekben a következőket is fel kell tüntetni:

a) az eljárás azonosítása;

b) az adós neve és – ha ismert – bejegyzett székhelye vagy lakóhelye;

c) a követeléseiket még elő nem terjesztett hitelezők figyelmeztetése az előterjesztés szükségességére, ha még nem járt le az ítéletben a követelések előterjesztésére szabott határidő, a hitelezők tájékoztatása arról, hogy pusztán a gyűlésen való részvétel céljából a követelések magán a gyűlésen is előterjeszthetők, ha a fent említett határidő még nem járt le a gyűlés napján;

d) a részvétel esetleges korlátozása a 72. cikk 4. bekezdésének megfelelően, a társulás vagy képviselet lehetőségéről való tájékoztatással együtt.”

„76. cikk

A gyűlés felfüggesztése

A bíró felfüggesztheti a gyűlést, elrendelve annak a következő 15 munkanapon belüli újrakezdését.

„77. cikk

Többség

Azon esetek kivételével, amelyekben a jelen törvénykönyv nagyobb többséget követel meg, vagy egyéb követelményeket határoz meg, a hitelezői gyűlés a leadott szavazatok többségével hozza meg határozatait. A tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni a szavazás során a jelenlévő vagy képviselt hitelezők számától vagy a követelések százalékos arányától függetlenül.”

„78. cikk

Panasz előterjesztése a bírónál és fellebbezés

1 - A fizetésképtelenségi szakértő vagy bármely, szavazati joggal rendelkező hitelező panaszt terjeszthet a bíró elé szóban vagy írásban azzal kapcsolatban, hogy a gyűlés határozatai ellentétesek a hitelezők közös érdekével, feltéve, hogy a panaszt magán a gyűlésen terjesztik elő.

2 - A panaszt helybenhagyó határozattal szemben fellebbezéssel élhet bármely olyan hitelező, aki a nyertes oldal mellett adta le szavazatát; a panaszt elutasító határozattal szemben csak a panaszos élhet fellebbezéssel.”

„79. cikk

Tájékoztatás

A fizetésképtelenségi szakértő a gyűlés kérésére megad számára a feladatkörébe tartozó bármely üggyel kapcsolatos tájékoztatást.”

„80. cikk

A hitelezői gyűlés fölérendeltsége

A hitelezői gyűlés a hitelezői választmány minden határozatát hatályon kívül helyezheti, és a gyűlés kedvező határozata önmagában minden olyan cselekményt lehetővé tesz, amelyhez a jelen törvénykönyv a hitelezői választmány jóváhagyását kívánja meg.”

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi szakértő a CIRE 149., 150., 157. és 158. cikkének rendelkezéseivel összhangban használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat:

„149. cikk

Vagyontárgyak lefoglalása

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalát követően a könyvelési dokumentumokat és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező összes vagyontárgyat lefoglalják akkor is, ha

a) azok zárolási végzés tárgyát képezték, azokat zálogjoggal terhelték meg, vagy bármilyen módon zár alá vagy őrizetbe vették bármely eljárásban, azok kivételével, amelyeket jogsértés – akár bűncselekmény, akár pusztán szabálysértés – eredményeként foglaltak le;

b) azokat hitelezőkre ruházták át a polgári törvénykönyv 831. és azt követői cikkei alapján.

2 - Ha a vagyontárgyakat már értékesítették, az értékesítésből származó bevételt kell lefoglalni, ha e bevételt még nm fizették ki a hitelezőknek, illetve nem osztották el közöttük.”

„150. cikk

A lefoglalt vagyontárgyak átadása

1 - A vagyontárgyak lefoglalására vonatkozó jogkör a fizetésképtelenség megállapításából ered, és a fizetésképtelenségi szakértőnek a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 756. cikkének 1. és 2. bekezdése szerinti rendelkezések sérelme nélkül gondoskodnia kell arról, hogy a vagyontárgyakat haladéktalanul átadják számára, hogy azok az őrizetében maradjanak. Ezen őrzésre az általános, különösen pedig a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak törvényes őrzésére alkalmazandó szabályok az irányadók.

2 - A lefoglalást a fizetésképtelenségi szakértő hajtja végre – ha van – a hitelezői választmány vagy e választmány képviselőjének támogatásával és adott esetben a fizetésképtelenség megállapítását kérelmező hitelező és a fizetésképtelen fél jelenlétében.

3 - Ha a fizetésképtelenségi szakértő nem tudja személyesen lefoglalni a vagyontárgyakat, ha az áruk a fizetésképtelenségi eljárás helye szerintitől eltérő körzetben találhatók, a lefoglalást csődgondnok hajtja végre, és a vagyontárgyak különleges letétkezelő őrizetébe kerülnek, de a fizetésképtelenségi szakértő utasítására.

4 - A lefoglalás végrehajtására a vagyontárgyak elkobzása vagy egy tételes jegyzék alapján azok közvetlen átadása útján kerül sor az alábbi szabályokkal összhangban:

a) ha a vagyontárgyakat már egy bírósági letétkezelő őrizetébe adták, azok e letétkezelő őrizetében maradnak, jóllehet azok a fizetésképtelenségi szakértő kizárólagos utasítására hozzáférhetővé tehetők;

b) ha nehézségek merülnek fel a vagyontárgyak őrzésével összefüggésben, vagy ha kétségek állnak fenn azt illetően, hogy mely vagyontárgyak vannak őrizetben, a fizetésképtelenségi szakértő felkérheti a bírósági tisztviselőt arra, hogy menjen el a vagyontárgyak őrzésének helyére, és miután a nehézségeket elhárították, vagy a kétségeket tisztázták, a vagyontárgyakat átadják az említett tisztviselőnek;

c) ha a lefoglalást megtámadják, vagy azzal szemben ellenállást tanúsítanak, a fizetésképtelenségi szakértő segítséget kérhet a rendvédelmi erőktől, és az ajtó vagy a páncélszekrény erőszakkal is felnyitható, és hivatalos jegyzőkönyv készül az esetről;

d) az elkobzás során a vagyontárgyakat leírják, értékelik, majd őrizetbe veszik;

e) ha a vagyontárgyakat elkobozzák, vagy egy tételes jegyzék alapján átadják, a fizetésképtelenségi szakértő vagy segítője dokumentumot készít, amelyben – mint egy leltárban – leírja és megszámozza a vagyontárgyakat, adott esetben megállapítja azok értékét, azt, hogy a fizetésképtelenségi szakértőnek vagy a különleges letétkezelőnek adták-e át a vagyontárgyakat, és feljegyez minden, az eljárás szempontjából releváns kérdést;

f) a dokumentumot az eljárás tanúja és a lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosa vagy birtokosa, illetve ha az utóbbi nem képes vagy nem hajlandó aláírni azt, két rendelkezésre álló tanú írja alá.

5 - A fizetésképtelen félnek a szokásos tartózkodási helyéről történő kilakoltatása esetén a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 862. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

6 - A fizetésképtelenségi szakértő által készpénzben kapott kifizetéseket a folyó adminisztratív költségek fedezéséhez feltétlenül szükséges összegek kivételével haladéktalanul letétbe kell helyezni a fizetésképtelenségi szakértő által választott hitelintézetnél.”

„157. cikk

Idő előtti bezárás

A fizetésképtelenségi szakértő bezárhatja az adós telephelyeit, vagy azok közül csak egyet vagy néhányat a jelentésértékelő gyűlés előtt

a) a hitelezői választmány– ha van ilyen – kedvező véleményével;

b) feltéve, hogy az adós nem tiltakozik, ha nincs hitelezői választmány, vagy ha az adós tiltakozása ellenére a bíró engedélyezi ezt azzal az indokkal, hogy abban az esetben, ha ezen intézkedés megtételével a fent említett gyűlés napjáig várnának, jelentős mértékben csökkenne a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon.”

„158. cikk

A vagyontárgyak értékesítésének kezdete

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítélet jogerőre emelkedését és a jelentésértékelő gyűlés megtartását követően a fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul értékesíti az összes lefoglalt vagyontárgyat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára a kötelezettségektől függetlenül, feltéve, hogy a hitelezők fent említett gyűlésen hozott határozatai nem zárják ki az ilyen értékesítést.

2 - A fizetésképtelenségi szakértő mindazonáltal idő előtt értékesíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező azon vagyontárgyakat, amelyek nem őrizhetők meg, mivel megsemmisülhetnek vagy elértéktelenedhetnek.

3 - Ha a vagyontárgyak előző bekezdés szerinti idő előtti értékesítéséről születik döntés, a fizetésképtelenségi szakértő legalább két nappal az értékesítés előtt tájékoztatja erről az adóst, – ha van – a hitelezői választmányt és a bírót, és közzéteszi a határozatot a Citius honlapon.

4 - A bíró hivatalból vagy az adós, a hitelezői választmány vagy a fizetésképtelenségi eljárás, illetve a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bármely hitelezőjének kérelmére megtilthatja a vagyontárgyak 2. bekezdés szerinti idő előtti értékesítését. E határozatot azonnal közlik a fizetésképtelenségi szakértővel, az adóssal, a hitelezői választmánnyal és a kérelmet előterjesztő hitelezővel. Fellebbezésnek nincs helye.

5 - Az előző bekezdésben említett kérelemben az érdekelt félnek megfelelő indokokkal kell szolgálnia a vagyontárgyak értékesítésének mellőzése mellett, és – lehetőség szerint – megvalósítható alternatívát kell kínálnia a fizetésképtelenségi szakértő által tervezett művelet helyett.”

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A fizetésképtelenségi követelések osztályait és a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően előterjesztett követelések – a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásait is ideértve – kezelésének módját alapvetően a CIRE 47–51. cikke határozza meg:

„47. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek fogalma és a fizetésképtelenségi követelések osztályai

1 - A fizetésképtelenség megállapítását követően a fizetésképtelen fél vagyonával szemben fennálló vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően biztosított összes követelés jogosultját a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőjének kell tekinteni állampolgárságától vagy lakóhelyétől függetlenül.

2 - Az előző bekezdésben említett követelésekre, valamint az egyenrangú követelésekre és a megfelelő tartozásokra a jelen törvénykönyv fizetésképtelenségi követelésként, illetve fizetésképtelenségi tartozásként hivatkozik.

3 - A bizonyítottan az eljárás ideje alatt szerzett követelések egyenrangúak a fizetésképtelenségi követelésekkel a fizetésképtelenség megállapításának napján.

4 - A jelen törvénykönyv alkalmazásában fizetésképtelenségi követelések a következők:

a) »biztosított« és »elsőbbségi« követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakon alapított dologi jogi biztosítékokkal – a különleges kielégítési privilégiumokat is ideértve –, illetve általános kielégítési privilégiumokkal rendelkeznek, a biztosított vagyontárgyak vagy az általános privilégiumok értékének megfelelő összeg erejéig, figyelembe véve a lehetséges, elsőbbséget élvező terheket;

»hátrább rangsorolt« követelések, a következő cikkben szereplő felsorolásnak megfelelően, kivéve, ha azok általános vagy különleges kielégítési privilégiumokkal vagy olyan törvényi jelzálogjogokkal rendelkeznek, amelyek nem szűnnek meg a fizetésképtelenség megállapításának hatásai folytán;

c) minden egyéb követelés »közönséges«.

„48. cikk

Hátrább rangsorolt követelések

Az alábbi követeléseket hátrább és egyéb fizetésképtelenségi követelések mögé rangsorolt követeléseknek kell tekinteni:

a) az adóssal különleges kapcsolatban álló személyek követelései, feltéve, hogy a különleges kapcsolat már a követelés megszerzésekor is fennállt, és azon személyek követelései, akikre e követeléseket átruházták a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben;

b) a fizetésképtelenség megállapítását követően keletkezett, nem hátrább rangsorolt követelések kamatai, a dologi jogi biztosítékkal és általános kielégítési privilégiummal rendelkező követelések kivételével, a megfelelő vagyontárgyak értékének erejéig;

c) azon követelések, amelyek tekintetében a felek hátrább sorolásban állapodtak meg;

d) azon követelések, amelyek tárgyát az adós általi díjmentes törlesztések képezik;

e) azon fizetésképtelenségi követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás következményeként harmadik személyek számára rosszhiszeműség eredményeként keletkeznek;

f) a fizetésképtelenség megállapítását követően keletkezett, hátrább rangsorolt követelések kamatai;

g) tagi kölcsönökkel kapcsolatos követelések.”

„49. cikk

Az adóssal különleges kapcsolatban álló személyek

1 - Az alábbi személyek különleges kapcsolatban állnak a természetes személy adóssal:

a) a házastárs és az adóstól a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben elvált személyek;

b) az adós vagy az előző pontban említett személyek bármelyikének felmenői, leszármazottai vagy testvérei;

c) az adós felmenőinek, leszármazottainak vagy testvéreinek házastársai;

d) azon személyek, akik az adóssal szokásosan közös háztartásban éltek a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben.

2 - Az alábbi személyek különleges kapcsolatban állnak a jogi személy adóssal:

a) társtagok, üzlettársak vagy tagok, akik jogilag felelősek a tartozásokért, és azok a személyek, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben ilyen személyeknek minősültek;

b) azon jogalanyok, amely adott esetben ellenőrzési vagy csoportkapcsolatban álltak a társasággal az értékpapírokról szóló törvénykönyv 21. cikkének megfelelően a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben;

c) az adós törvényes vagy de facto igazgatói és azok, akik törvényes vagy de facto igazgatók voltak bármikor a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben;

d) az előző pontokban említettek bármelyikéhez az 1. bekezdésben említett formák bármelyikében kapcsolódó jogalanyok.

3 - Azokban az esetekben, amelyekben a fizetésképtelenség egyetlen autonóm vagyonhoz kötődik, a különleges kapcsolatban állónak tekintendő személyek a tulajdonosok és az igazgatók, valamint azok, akik az előző pontokban említett formák bármelyikében az ilyen személyekhez kapcsolódnak, uratlan hagyaték esetén pedig azok a személyek, akik a vagyonkezelés kezdetének napján vagy az azt megelőző két évben az 1. bekezdésben említett formák bármelyikében kapcsolódnak azon személyhez, akinek vagyonát kezelik.”

„50. cikk

Felfüggesztő feltételhez kötött követelések

1 - A jelen törvénykönyv alkalmazásában felfüggesztő, illetve bontófeltételhez kötött követelések azok, amelyek keletkezése vagy további fennmaradása egy jövőbeli és bizonytalan esemény bekövetkezésétől vagy egyébként jogszabályon, bírósági határozaton vagy jogügyleten alapuló végrehajthatóságától függ.

2 - Felfüggesztő feltételhez kötött követelések a következők:

a) a fizetésképtelenség megállapításának napján hatályos kétoldalú szerződések teljesítésének a fizetésképtelenségi szakértő általi megtagadásából vagy e szerződéseknek a fizetésképtelenségi szakértő általi idő előtti megszüntetéséből vagy az ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállásból eredő követelések, ha az ilyen megszüntetésre, megtagadásra vagy elállásra még nem került sor;

b) a fizetésképtelen féllel szemben egy másik fél ingatlanán történő jelzálog-érvényesítés előtt nem érvényesíthető követelések, ha az ilyen jelzálog-érvényesítésre még nem került sor;

c) azon fizetésképtelenséggel kapcsolatos követelések, amelyekért a fizetésképtelen fél nem személyesen felelős, ha a tartozás még nem vált esedékessé.”

„51. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásai

1 - Jogszabály kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a jelen törvénykönyvben ilyennek minősített egyéb tartozások mellett a következők a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásai:  
a) a fizetésképtelenségi eljárás költségei;  
b) a fizetésképtelenségi szakértő díjazása és költségei, valamint a hitelezői választmány tagjainak költségei;  
c) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelésével, felszámolásával és felosztásával kapcsolatos cselekményekből eredő tartozások;  
d) feladatainak ellátása során a fizetésképtelenségi szakértő által végzett cselekményekből eredő tartozások;  
e) az olyan kétoldalú szerződésből eredő tartozások, amelynek teljesítését nem tagadhatja meg a fizetésképtelenségi szakértő, kivéve, ha a tartozások a fizetésképtelenség megállapítása előtti időszakra vonatkoznak;  
f) az olyan kétoldalú szerződésből eredő tartozások, amelynek teljesítését nem tagadhatja meg a fizetésképtelenségi szakértő, kivéve, ha a tartozások a másik fél által a fizetésképtelenség megállapítása előtt már teljesített ellenszolgáltatásnak felelnek meg, vagy azok a fizetésképtelenség megállapítása előtti időszakra vonatkoznak;  
g) az olyan szerződésből eredő tartozások, amelynek tárgyát a másik fél által már teljesített ellenszolgáltatásnak megfelelő, régóta fennálló kifizetések képezik, és amelynek teljesítését az ideiglenes bírósági vagyongondnok kérte;  
h) feladatainak ellátása során az ideiglenes bírósági vagyongondnok által végzett cselekmények által keletkeztetett tartozások;  
i) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon jogalap nélküli gazdagodásából eredő tartozások;  
j) a fizetésképtelenség megállapítását megelőző időszakkal kapcsolatos tartásdíj-fizetési kötelezettség a 93. cikk rendelkezéseinek megfelelően.  
2 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak megfelelő követelésekre és e követelések jogosultjaira a jelen törvénykönyv vagyoni követelésként, illetve vagyoni hitelezőként hivatkozik.”

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályait a CIRE 128–140. cikke tartalmazza:

„128. cikk

A követelések előterjesztése

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítéletben e célra meghatározott határidőn belül a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek – ideértve az ügyészséget is azon jogalanyok érdekeinek védelmében, akiket képvisel – kérelem útján a rendelkezésre álló összes alátámasztó dokumentummal együtt elő kell terjeszteniük a követelések igazolását, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) eredet, az esedékesség napja, a tőke és a kamat összege;

b) az alárendelt, akár felfüggesztő, akár bontófeltételek;

c) a követelések jellege, hogy a követelése közönséges, hátrább rangsorolt, elsőbbségi vagy biztosított-e, és – ez utóbb esetben – a biztosíték tárgyát képező vagyontárgyak vagy jogok, valamint adott esetben a vonatkozó bejegyzési információk;

d) bármilyen személyi biztosíték fennállása a kezes megjelölésével;

e) az alkalmazandó késedelmi kamatláb.

2 - A kérelmet a fizetésképtelenségi szakértőhöz kell címezni, és a vonatkozó miniszteri végrehajtási rendelet 17. cikke 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően elektronikus adatátvitel útján kell megküldeni.

3 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőit nem szponzorálják, a követelések előterjesztése iránti kérelmet a fizetésképtelenségi szakértő munkahelyi címére kell benyújtani vagy megküldeni e-mailben vagy ajánlott levélben. A fizetésképtelenségi szakértő aláírásával igazolja a kézbesítés megtörténtét, vagy a kézbesítéstől számított három napon belül megerősíti a kézhezvételt a hitelező felé a követelés megküldésével azonos módon.

4 - A követelések 1. bekezdés szerinti előterjesztése az igazságügyért felelős kormánytag által kibocsátott miniszteri végrehajtási rendeletben meghatározott weboldalon e célra közzétett formanyomtatvány használatával vagy azokban az esetekben, amelyekben e rendelet alkalmazandó, a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. és 55. cikkében előírt, a követelések előterjesztésére szolgáló egységes formanyomtatványon is elvégezhető.

5 - Az igazolás célja az összes fizetésképtelenségi követelés ellenőrzése azok jellegétől és alapjától függetlenül, és még azon hitelezők is kötelesek a fizetésképtelenségi eljárásban előterjeszteni követeléseiket, ha kielégítéshez szeretnének jutni, akiknek követeléseit jogerős határozat ismerte el.”

„129. cikk

Az elismert és nem elismert követelések jegyzéke

1 - A követelések előterjesztésére szabott határidő lejártát követő 15 napon belül a fizetésképtelenségi szakértő benyújtja a titkársághoz az összes elismert hitelező jegyzékét és a nem elismert hitelezők jegyzékét, amelyek a hitelezőket ábécérendben sorolják fel, mégpedig nemcsak azon hitelezőket, akik követeléseket terjesztettek elő, hanem azokat is, akiknek jogait az adós könyvelési dokumentumai rögzítik, vagy akikről a fizetésképtelenségi szakértő bármilyen más módon tud.

2 - Az elismert hitelezők jegyzéke tartalmazza minden egyes hitelező megjelölését, a követelés jellegét, a követelések előterjesztésére szabott határidő lejártának napján fennálló tőke- és kamatösszeget, a személyi és dologi jogi biztosítékokat, a privilégiumokat, az alkalmazandó késedelmi kamatlábat, minden felfüggesztő és bontófeltételt, valamint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező azon vagyontárgyak értékét, amelyek tekintetében olyan dologi jogi hitelgaranciák állnak fenn, amelyekért az adós nem személyesen felelős.

3 - A nem elismert hitelezők jegyzéke megjelöli az el nem ismerés indokát.

4 - A fizetésképtelenségi szakértőnek minden nem elismert hitelezőt, valamint azokat, akiknek követeléseit anélkül ismerték el, hogy követelést terjesztettek volna elő, vagy akiknek követeléseit az előterjesztett követeléstől eltérő formában ismerték el, értesítenie kell ajánlott levélben vagy a 128. cikk 2. és 3. bekezdésében meghatározott módok valamelyikén, olyan ismert hitelezők esetében pedig, akiknek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy bejegyzett társasági székhelye az eljárás megindításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, ideértve e tagállamok adóhatóságait és társadalombiztosítási szerveit is, a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkével összhangban is értesítést kell küldeni.

5 - Az előző bekezdésben említett értesítés e-mailben is elküldhető olyan esetekben, amelyekben a követelést e-mailben terjesztették elő, és azt a küldés napján megküldöttnek kell tekinteni. A fizetésképtelenségi szakértő a kapcsolódó tértivevényt az ügyirathoz csatolja.”

„130. cikk

Az elismert hitelezők jegyzékének kifogásolása

1 - A 129. cikk 1. bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 10 napon belül bármelyik érdekelt fél kifogásolhatja az elismert hitelezők jegyzékét a bíróhoz intézett kérelem útján, megindokolva, hogy miért indokolatlan a követelések felvétele vagy kizárása, vagy miért helytelen az elismert követelések minősítésének összege.

2 - Az ajánlott levélben értesített hitelezők esetében a 10 napos határidőt a levél elküldésének napját követő harmadik munkanaptól kell számítani.

3 - Kifogás hiányában haladéktalanul bírósági határozatot kell hozni a követelések igazolásáról és rangsorolásáról, amellyel, kivéve, ha nyilvánvaló hiba áll fenn, a bíróság jóváhagyja az elismert hitelezők fizetésképtelenségi szakértő által elkészített jegyzékét, és rangsorolja a követeléseket az említett jegyzék alapján.”

„131. cikk

Válasz a kifogásra

1 - A fizetésképtelenségi szakértő, akárcsak bármely, ellentétes állásponton lévő érdekelt fél – az adóst is ideértve –, válaszolhat bármely kifogásra.

2 - Azonban ha a kifogás egy konkrét követelésnek az elismert hitelezők jegyzékébe történő indokolatlan felvételén, azon feltételek megjelölésének elmulasztásán, amelyhez a követelés kötve van, vagy azon a körülményen alapul, hogy a követeléshez túlzott összeget rendeltek, vagy azt a helytállónál feljebb minősítették, kizárólag az érintett hitelező válaszolhat.

3 - A választ – az esettől függően – a 130. cikkben említett határidő lejártát vagy a kifogással érintett hitelezőnek küldött értesítést követő 10 napon belül kell benyújtani a kifogás helybenhagyásának terhe mellett.”

„132. cikk

Kifogások és válaszok benyújtása

A fizetésképtelenségi szakértő által elismert és el nem ismert követelések jegyzékeit, a kifogásokat és a válaszokat egyetlen csatolmányban kell benyújtani.”

„133. cikk

A követelések és a fizetésképtelen fél könyvelésének vizsgálata

A kifogásokra és válaszokra rendelkezésre álló időtartam alatt és annak érdekében, hogy bármely érdekelt fél és a hitelezői választmány megvizsgálhassa a követeléseket, a fizetésképtelenségi szakértőnek egy megfelelő helyszínen, amelyet az elismert és nem elismert hitelezők jegyzékeinek végén tüntetnek fel, hozzáférhetővé kell tennie a követeléseket, a követelésekkel kapcsolatos dokumentumokat és a fizetésképtelen fél könyvelési dokumentumait.”

„134. cikk

Bizonyítási eszközök, másolatok és az értesítésről való lemondás

1 - A kifogásokra és válaszokra a 25. cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 - Az érdekelt felek számára a kérelmezőnek csak a benyújtott dokumentumokról készült két másolatot kell biztosítania, amelyek közül az egyik a bírósági irattárba kerül, a másik pedig a bíróság titkárságán marad. Digitális hordozón történő benyújtás esetén e dokumentumokat a titkárság is kinyerheti.

3 - Ettől eltérve, olyan esetekben, amelyekben a kifogás elismert követelésekre vonatkozik, és azt nem az érintett hitelező nyújtja be, egy további másolatot is mellékelni kell vagy ki kell nyerni, amelyet az említett hitelezőnek adnak át.

4 - A kifogásokról csak akkor értesítik az érintett hitelezőket, ha nem ők nyújtják be azokat.

5 - A kifogásokra és válaszokra rendelkezésre álló időtartam alatt az ügyirat a bíróság titkárságán marad, hogy az érdekelt felek megvizsgálhassák azt, és beletekinthessenek abba.”

„135. cikk

A hitelezői választmány véleménye

A válaszra és kifogásra rendelkezésre álló határidő lejártát követő 10 napon belül a hitelezői választmány az ügyirathoz csatolja a kifogásokkal kapcsolatos véleményét.”

„136. cikk

Az eljárás lefolytatása

1 - A hitelezői választmány véleményének csatolását vagy az előző cikkben meghatározott határidő ilyen csatolás nélküli lejártát követően a bíró – egy ítélet erejével – megállapítja, hogy a megfelelő jegyzékben szereplő, nem kifogásolt követelések a nyilvánvaló hiba esetét kivéve igazoltnak minősülnek. A bíró meghatározhat egy, a következő 10 napon belüli napot és időpontot a békéltetési kísérletre, értesítve mindazokat, akik kifogásokat és válaszokat nyújtottak be, a hitelezői választmányt és a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy személyesen is részt vehessenek, vagy a szükséges különleges jogkörökkel felruházott meghatalmazott útján képviseltethessék magukat.

2 - A békéltetési kísérleten a vonatkozó pontos feltételek mellett az összes jelenlévő által jóváhagyott követeléseket elismertnek kell tekinteni.

3 - A békéltetési kísérlet befejezését követően a bíró haladéktalanul lezárja az eljárást, miáltal hivatalos végzés hozható a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 595. és 596. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

4 - (Hatályon kívül helyezve.)

5 - Szintén elismertnek kell tekinteni az összes többi olyan követelést, amely elismerhető az ügyiratban foglalt bizonyítékok fényében.

6 - Az elismert követelések tekintetében a végleges hivatalos végzés ítélet formáját ölti, és egy ítélet erejével bír, megállapítva, hogy az ilyen követelések igazoltak és rangsoroltak a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban.

7 - Ha egyes követelések igazolása bizonyítékok előterjesztését igényli, az összes követelés rangsorolására a végleges ítéletben kerül sor, kivéve, ha a bíró véleménye szerint a vizsgált kifogások az érintett összegre vagy jellegükre tekintettel nem akadályozzák az azonnali ítélethozatalt a 180. cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek teljes körű tiszteletben tartása mellett.

8 - Ha a bíró célszerűtlennek tekinti a békéltetési kísérlet megtartását, azonnal meghozza a 3. bekezdés szerinti hivatalos végzést.”

„137. cikk

Vizsgálati intézkedések

Ha a tárgyalás és a bírósági meghallgatás előtt vizsgálati intézkedéseket kell foganatosítani, a bíró elrendeli a szükséges intézkedések megtételét; a vizsgálati intézkedéseket az azokat meghatározó végzés meghozatalától számított 20 napon belül foganatosítják, az összes érdekelt fél rendelkezésére bocsátva a bármelyikük által benyújtott bizonyítékokat.”

„138. cikk

A meghallgatás napjának kitűzése

A bizonyítékok benyújtását vagy a levelekben meghatározott határidő lejártát követően a következő 10 napon belülre kitűzik a tárgyalás és a bírósági meghallgatás napját.”

„139. cikk

Meghallgatás

A bírósági meghallgatásra az általános szabályok vonatkoznak az alábbi sajátosságokkal:

a) szükség esetén a bíróság által meghatározott időpontban a fizetésképtelenségi szakértőt vagy a hitelezői választmányt is meghallgatják;

b) a bizonyítékokat a kifogások benyújtásának sorrendjében kell előterjeszteni;

c) a tárgyalás alatt először a kifogást benyújtók ügyvédjei, majd a válaszadók ügyvédjei szólalnak fel, és nincs lehetőség válaszra.”

„140. cikk

Határozathozatal

1 - A bírósági meghallgatás befejezését követően a bíró a következő 10 napon belül határozatot hoz a követelések igazolásáról és rangsorolásáról.

2 - A rangsorolás általános a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak tekintetében, és különös a dologi jogi biztosítékokhoz és kielégítési privilégiumokhoz kapcsolódó vagyontárgyak tekintetében.

3 - A követelések rangsorolásakor nem biztosítható elsőbbség bírósági jelzálog vagy zálogjog-alapításból eredő jelzálog alapján. A kérelmező vagy hitelező által megfizetett költségek azonban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozását képezik.”

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok a biztosított, elsőbbségi, közönséges és hátrább rangsorolt követelések eltérő kezelését írják elő. E szabályokat a CIRE 172–184. cikke tartalmazza. E rendelkezések szabályozzák a valamely harmadik személy tartozásának jogátszállás melletti kifizetésére vonatkozó lehetőséget és az adósok egyetemleges felelőssége esetén követendő eljárást is.

„172. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak kifizetése

1 - A fizetésképtelenségi követelések kifizetése előtt a fizetésképtelenségi szakértő levonja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból a vagyon tartozásainak – az eljárás befejezéséig előre látható tartozásokat is ideértve – kifizetéséhez szükséges vagyontárgyakat vagy jogokat.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásait a vagyon jövedelméből és – ezt meghaladó részben – az egyes ingó vagy ingatlan vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételből kell kifizetni megfelelő arányban; dologi jogi biztosítékkal biztosított vagyontárgyak esetében azonban a tartozások kifizetésére fordított összeg nem haladhatja meg az e vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel 10%-át, kivéve, ha ez elengedhetetlen a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak teljes kifizetéséhez, vagy amennyiben nem veszélyezteti a biztosított követelések teljes kifizetését.

3 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak kifizetésére a megfelelő esedékességi napokon kerül sor az eljárás állásától függetlenül.

4 - Ha eljárás indul a már értékesített vagyontárgyak visszaadásához vagy elkülönítéséhez való jog igazolására, és ha megfelelő kifogás benyújtására került sor, az értékesítésből származó bevétellel – ha ez meghatározható – megegyező összeg letétben marad, és ki lesz zárva a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon vagy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek kielégítéséből a kifogás hatásainak fennállása alatt. Ha a bevétel nem határozható meg, a leltár szerinti összeg marad letétben. A 180. cikk 2. és 3. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.”

„173. cikk

A fizetésképtelenségi követelések kifizetésének megkezdése

Kizárólag a jogerős ítélettel igazolt fizetésképtelenségi követelések kifizetésére kerül sor.

„174. cikk

A biztosítékkal rendelkező hitelezők kielégítése

1 - A 172. cikk 1. és 2. bekezdésének sérelme nélkül a dologi jogi biztosítékkal megterhelt vagyontárgyak értékesítését és a megfelelő költségek levonását követően a biztosítékkal rendelkező hitelezőket azonnal ki kell elégíteni az általuk élvezett elsőbbségre tekintettel. Azon hitelezők tekintetében, akik nem nyertek teljes kielégítést, és akik felé az adós az általános vagyonával felel, a megfelelő egyenlegeket felveszik a közönséges követelések közé, lecserélve a becsült egyenlegeket, ha ezek nem esnek egybe.

2 - A vagyontárgyak értékesítése előtt a közönséges követelésként elismert becsült egyenleget figyelembe veszik a közönséges hitelezők közötti felosztásban. A felosztásnak megfelelő összegeknek azonban letétben kell maradniuk a tényleges egyenleg megerősítéséig. A kivétet az összegek megerősítését követően engedélyezik.

3 - Harmadik személyek nem esedékes tartozásainak

a) kifizetésére nem kerül sor a 164. cikk 5. bekezdésének első részében említett esetben, vagy ha az érintett hitelező lemond a biztosítékról;

b) kifizetése nem haladhatja meg a tartozásnak a 91. cikk 2. bekezdése alapján a kifizetés napjának megfelelően naprakésszé tett összegét;

c) kifizetése folytán a hitelező jogai átszállnak a tartozás – azonos feltételek szerint naprakésszé tett – összegével kapcsolatban kifizetett összeg arányában.”

„175. cikk

Az elsőbbségi hitelezők kielégítése

1 - Az elsőbbségi követelések kifizetésére a nem elsőbbséget élvező dologi jogi biztosítékokhoz rendelt vagyontárgyak felhasználásával kerül sor, az általuk élvezett elsőbbségre tekintettel és az ugyanolyan elsőbbséget élvező követelésekhez kapcsolódó összegekkel arányosan.

2 - A 174. cikk 1. és 2. bekezdése második részének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.”

„176. cikk

A közönséges hitelezők kielégítése

A közönséges hitelezők kielégítésére követeléseikkel arányosan kerül sor, ha a vagyon nem elegendő a teljes kielégítéshez.”

„177. cikk

A hátrább rangsorolt hitelezők kielégítése

1 - A hátrább rangsorolt követelések kifizetésére csak a közönséges követelések teljes kifizetését követően kerül sor a 48. cikk szerinti sorrendben, a megfelelő összegekkel arányosan, az azonos pontban említett követelésekre tekintettel, ha a vagyon nem elegendő a teljes kifizetéshez.

2 - Ha megállapodás született a követelések hátrább sorolásáról, a felek a 48. cikk rendelkezéseiből eredőtől eltérő elsőbbséggel ruházhatnak fel egy követelést.”

„178. cikk

Részleges felosztás

1 - Ha az elsőbbségi, közönséges vagy hátrább sorolt követelések értéke legalább 5%-ának megfelelő felosztás biztosítása érdekében összegek letétbe helyezésére kerül sor, a bírósági fizetésképtelenségi szakértő egy általa végrehajtandónak gondolt tervet és felosztási táblázatot nyújt be, amelyet az alapügyhöz csatolnak – ha van – a hitelezői választmány véleményével együtt.

2 - A bíró dönt az általa indokoltnak tekintett kifizetésekről.”

„179. cikk

Kifizetés egyetemlegesen felelős adósok esetében

1 - Ha a fizetésképtelen fél mellett egy másik egyetemlegesen felelős adós is azonos helyzetben van, a hitelező semmilyen összeget nem kap anélkül, hogy igazolást nyújtana be a többi adós esetében folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásokban kapott összegekről; a fizetésképtelenségi szakértő is tájékoztatást közöl a más eljárásokban teljesített kifizetésekről.

2 - A tartozást csak részben megfizető egyetemlegesen felelős adós nem elégíthető ki a társadósok esetében folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásokban a hitelező teljes kielégítése nélkül.”

„180. cikk

Megelőző jellegű biztosítékok

1 - Ha fellebbezést nyújtottak be a követeléseket igazoló és rangsoroló ítélettel szemben, vagy kifogást terjesztettek elő egy folyamatban lévő eljárásban, a kifogást előterjesztő felek követeléseit vagy a fellebbezés tárgyát képező követeléseket feltételesen igazoltnak kell tekinteni az elvégzendő felosztásokban történő figyelembevétel céljából, az utóbbi esetben abban a maximális összegben, amely ennek ismeretéből származhat. Az így meghatározott összegeknek azonban letétben kell maradniuk.

2 - A fellebbezési vagy elsőfokú eljárásban történő végleges határozathozatalt követően engedélyezik a letétbe helyezett összegek kivételét az esettől függően a szükséges mértékben vagy a hitelezők közötti felosztás esetén. Részleges kivétel esetén a felosztásra a megmaradt összeg alapján kerül sor.

3 - Azok, akik fellebbezésük vagy kifogásuk miatt nem tették lehetővé semmilyen összeg kivételét, és akiknek fellebbezését vagy kifogását elutasítják, megtérítik a hitelezők által emiatt elszenvedett károkat azzal, hogy törvényes mértékű késedelmi kamatot fizetnek a késedelmes összeg után azon felosztás napjától, amelyben ilyen összeg szerepelt.

4 - A felosztás után előterjesztett kifogás esetén az egyenrangú hitelezőkkel való egyenlőség helyreállításához szükséges további összeget rendelnek a szóban forgó hitelezőkhöz a későbbi felosztások során annak sérelme nélkül, hogy ezen összeg letétben marad, ha az eljárásban még nem hoztak végleges határozatot.”

„181. cikk

Felfüggesztő feltételhez kötött követelések

1 - A felfüggesztő feltételhez kötött követeléseknek névértéken kell eleget tenni a részleges felosztásokban. A hozzájuk rendelt összegeknek azonban letétben kell maradniuk, amíg a feltétel függőben van.

2 - Ha azonban a feltétel nem teljesül, a végleges felosztásban

a) nem veszik figyelembe azon követeléseket, amelyek semmilyen értékkel nem bírnak a feltétel ellenőrzésének nyilvánvaló valószínűtlensége miatt, mely esetben az előző bekezdés alapján letétbe helyezett összegeket felosztják a többi hitelező között;

b) amennyiben az előző pontban említett helyzet nem áll fenn, a fizetésképtelenségi szakértő letétbe helyez egy, a követelés névértékének megfelelő összeget egy hitelintézetnél, hogy azt a felfüggesztő feltétel teljesülése esetén átadják a hitelezőnek, vagy felosszák a többi hitelező között, miután bizonyossá vált, hogy a feltétlen lehetetlen.”

„182. cikk

Végleges felosztás

1 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolása befejeződött, a bíróság titkársága elvégzi az elosztást és a végleges felosztást, miután az ügyet megküldték a költségek kiszámítása céljából és magára a titkárságra. A felszámolás befejezését nem érinti az adós olyan jövedelmet termelő tevékenysége, amely gyarapítaná a vagyont.

2 - A felszámolás után megmaradó azon pénzösszegek, amelyek még a felosztás költségeit sem fedezik, az Igazságügyi Minisztérium pénzgazdálkodásért és vagyonkezelésért felelős szervéhez kerülnek.

3 - Az eljárás során a fizetésképtelenségi szakértő javaslatot nyújthat be az elosztásra és a végleges felosztásra vonatkozóan a vonatkozó alátámasztó dokumentumokkal együtt, amelyet a titkárság értékel.”

„183. cikk

Kifizetések

1 - Anélkül, hogy kérni kellene, az összes kifizetést alapvetően banki átutalás útján kell teljesíteni a kedvezményezett IBAN-jára, az átutalt összeget pedig a fizetésképtelenségi számláról vonják le.

2 - Ha valamely követelés nem fizethető ki az előző bekezdésnek megfelelően, a fizetésképtelenségi szakértőnek csekket kell kiállítania a fizetésképtelenségi számla terhére.

3 - Ha a csekket nem váltják be a hitelező értesítésétől számított egy éven belül, az érintett követelés megszűnik, és az összeg visszakerül az Igazságügyi Minisztérium Pénz- és Eszközgazdálkodási Intézetéhez (Instituto de Gestão Financeira e Equipamentos da Justiça, I. P.).

4 - Az 1. és 2. bekezdésben említett fizetési módok bármelyikének alkalmazása nem mentesíti a fizetésképtelenségi szakértőt a fizetésképtelenségi számla használatára vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses követelmények betartása alól. A 167. cikk 2. bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.”

„184. cikk

Maradvány

1 - Ha a felszámolásból származó bevétel elegendő a fizetésképtelenségi követelések teljes kifizetésére, fizetésképtelenségi szakértő átadja a maradványt az adósnak.

2 - Ha az adós nem természetes személy, a fizetésképtelenségi szakértő a részt vevő személyeknek adja át a maradvány azon részét, amely nekik járna, ha a felszámolásra a fizetésképtelenségi eljáráson kívül került volna sor, vagy a fizetésképtelenségi szakértő az egyéb törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelően jár el.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A fizetésképtelenségi eljárás befejezésének feltételeit és joghatásait a CIRE 231–234. cikke határozza meg: E rendelkezések meghatározzák azokat a helyzeteket, amelyekben egy fizetésképtelenségi terv jóváhagyására kerül sor, ha e terv tartalma nem zárja ki a befejezést, a fizetésképtelenség megszűnik, felszámolásra és végleges felosztásra kerül sor, nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon.

„231. cikk

Befejezés az adós kérelmére

1 - Az adós arra vonatkozó kérelméről, hogy az eljárást fejezzék be a fizetésképtelenség megszűnése miatt, értesítik a hitelezőket, akik nyolc napon belül kifogásolhatják a befejezést. A 41. cikk 3. és 4. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 - Az adós olyan kérelméhez, amely nem a fizetésképtelenség megszűnésén alapul, csatolják azokat a dokumentumokat, amelyek megerősítik a követeléseket előterjesztő összes hitelező hozzájárulását, ha a kérelmet az e célra biztosított határidő lejártát követően nyújtották be, vagy egyébként az összes ismert hitelező hozzájárulását.

3 - A kérelem tárgyában történő döntéshozatal előtt a bíró ezen esetek mindegyikében meghallgatja a fizetésképtelenségi szakértőt és – ha van – a hitelezői választmányt.”

„232. cikk

Befejezés a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elégtelensége miatt

1 - Ha megállapítást nyert, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem elegendő az eljárás költségeinek és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradt tartozásainak fedezésére, a fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatja a bírót erről a tényről; a bíró hivatalból is tájékoztatást kaphat erről.

2 - Az adós, a hitelezői gyűlés és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezőinek meghallgatását követően a bíró befejezettnek nyilvánítja a fizetésképtelenségi eljárást, kivéve, ha egy érdekelt fél a bíróság utasítására a bíró által meghatározott olyan összeget helyez letétbe, amelyet a bíró észszerűen szükségesnek tekint az eljárás költségei és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradt tartozásai megfizetésének biztosításához.

3 - Miután az ügyet megküldték a költségek kiszámítása céljából és a bíróság titkárságára, a titkárság a költségek megfizetését követően követeléseik arányában elosztja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban foglalt pénzösszegeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői között.

4 - A vagyon elégtelenségének megerősítését követően a fizetésképtelenségi szakértő azonnal megszakíthatja a felszámolást.

5 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás befejezésére a vagyon elégtelensége miatt került sor, azokban az esetekben, amelyekben eljárás indult a fizetésképtelenség felróhatóságának megvizsgálására, és az még nem fejeződött be, ezen eljárás korlátozott formában folytatódik.

6 - Az előző bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha az adós a költségek halasztott megfizetésének kedvezményében részesül a 248. cikk 1. bekezdésének megfelelően, e kedvezmény időtartama alatt.

7 - A vagyon elégtelenségét vélelmezni kell, ha a vagyontárgyak értéke kevesebb mint 5000 euró.”

„233. cikk

A befejezés joghatásai

1 - Az eljárás befejezését követően és a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó határozat konkrét azonnali joghatásait illetően a 217. cikk 5. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a) a fizetésképtelenség megállapításából eredő összes joghatás megszűnik, és az adós visszanyeri a vagyontárgyaival történő rendelkezés és vállalkozása szabad irányításának jogát, a fizetésképtelenség felróhatónak minősítéséhez fűződő joghatások és a következő cikk sérelme nélkül;

b) a hitelezői választmány és a fizetésképtelenségi szakértő feladatai megszűnnek azok kivételével, amelyek az elszámolások benyújtásához kapcsolódnak, és amelyeket adott esetben a fizetésképtelenségi terv bíz rájuk;

c) a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői a fizetésképtelenségi tervben, a fizetési tervben és a 242. cikk 1. bekezdésében meghatározottakon kívül korlátozások nélkül gyakorolhatják jogaikat az adóssal szemben, mely célból a végrehajtható okiratot a fizetési tervet jóváhagyó ítélet és a követeléseket igazoló ítélet vagy egy későbbi igazolási eljárásban hozott határozat fogja alkotni adott esetben a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó ítélettel együtt;

d) a vagyon hitelezői érvényesíthetik az adóssal szemben kielégítetlen követeléseiket.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás végleges felosztás előtti befejezése folytán

a) hatálytalanná válik az ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás, kivéve, ha a fizetésképtelenségi terv jogköröket ruház a fizetésképtelenségi szakértőre az ilyen elállás megtámadására irányuló eljárásokban történő védekezéshez, valamint ha az elállás már nem támadható meg, mert a 125. cikkben meghatározott határidő már elkezdődött, vagy ha a megtámadási keresetet egy jogerős határozat elutasította;

b) megszűnnek a követelések igazolása és a már felszámolt vagyontárgyak visszaadása és elkülönítése tárgyában folyamatban lévő eljárások, kivéve, ha a 140. cikknek megfelelően már ítélet született a követelések igazolásáról és rangsorolásáról, vagy ha a befejezésre a fizetésképtelenségi terv jóváhagyása miatt került sor, mely esetben az ilyen ítélettel szemben benyújtott fellebbezések tárgyában folyamatban lévő eljárások a befejezésükig folytatódnak, akárcsak azok az eljárások, amelyekben a kérelmezők vagy az adós ezt 30 napon belül kéri;

c) megszűnnek azok az eljárások, amelyek a fizetésképtelenségi szakértő kezdeményezésére a fizetésképtelen fél tartozásaiért jogilag felelős személyekkel vannak folyamatban, kivéve, ha a fizetésképtelenségi terv jogköröket ruház a fizetésképtelenségi szakértőre ezen ügyek folytatásához.

3 - Az ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállást megtámadó olyan eljárások költségeit, amelyeket folytatnak a 2. bekezdés a) pontjának megfelelően, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon viseli, ha az ügyet az említett vagyon elégtelensége miatt zárták le.

4 - A követelések igazolására irányuló eljárások kivételével minden olyan eljárást, amely a fizetésképtelenségi eljárástól függ, és amely nem szüntethető meg a 2. bekezdés b) pontjának megfelelően, vagy amelyet a fizetésképtelenségi szakértő nem folytathat a fizetésképtelenségi terv alapján, el kell különíteni az ügytől, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kell terjeszteni. Ez esetben kizárólag az adós járhat el az ügyben, az ellenérdekű fél képesítésétől vagy beleegyezésétől függetlenül.

5 - A befejezést követő 10 napon belül a fizetésképtelenségi szakértő átadja a bíróságnak archiválás céljából az eljárással kapcsolatban a birtokában lévő összes dokumentumot, valamint az adós valamennyi olyan könyvelési dokumentumát, amelyet nem kell visszaszolgáltatni az adósnak.

6 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás anélkül fejeződik be, hogy a fizetésképtelenség felróhatóságának megvizsgálására irányuló eljárás indulna a 36. cikk 1. bekezdésének i) pontja alapján, a bírónak kifejezetten meg kell állapítania a fizetésképtelenség nem szándékos jellegét a határozatban a 230. cikknek megfelelően.

7 - A fizetésképtelenségi eljárásnak a 230. cikk 1. bekezdésének e) pontja alapján történő befejezése, ha léteznek felszámolandó vagyontárgyak vagy jogok, kizárólag a nettó jövedelem felosztása időszakának kezdetét határozza meg.”

„234. cikk

A kereskedelmi társaságokra gyakorolt hatások

1 - Ha az eljárás a kereskedelmi társaság működésének folytatásáról rendelkező fizetésképtelenségi terv jóváhagyása alapján fejeződik be, a tevékenység folytatása nem igényli a társtagok döntését.

2 - A társtagok a tevékenység újrakezdése mellett dönthetnek, ha a befejezés a 230. cikk 1. bekezdésének c) pontján alapul.

3 - A végleges felosztást és az eljárás befejezésének bejegyzését követően a társaság megszűntnek tekintendő.

4 - Ha a befejezésre a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elégtelensége miatt kerül sor, a társaság felszámolására a kereskedelmi jogalanyok megszüntetésére és felszámolására irányuló közigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A bírónak értesítenie kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyilvántartási hivatalt a befejezésről és a társaság vagyonával kapcsolatban.”

A természetes személyekre gyakorolt hatások

Ha az adós természetes személy, az adós kérelmére a CIRE 235–248. cikkének megfelelően mentesíthető azon fizetésképtelenségi követelések alól, amelyeket nem fizettek ki teljesen a fizetésképtelenségi eljárásban vagy a befejezést követő öt éven belül.

A természetes személy kötelezettségeinek eltörléséhez, ha megengedett, az szükséges, hogy az adós nettó jövedelmét a bíróság által kiválasztott vagyonkezelőre bízzák a fizetésképtelenségi eljárás befejezését követő öt évre (vagyonkezelési időszak). A vagyonkezelési időszak ideje alatt a vagyonkezelő minden év végén felhasználja a kapott összegeket a) a fizetésképtelenségi eljárás kifizetetlen költségeinek kifizetésére; b) az Igazságügyi Minisztérium pénzgazdálkodásért és vagyonkezelésért felelős szerve számára a fizetésképtelenségi szakértő és a vagyonkezelő e szerv által fedezett díjazásának és költségeinek megtérítésére; c) saját díjazásának és költségeinek kifizetésére; d) a megmaradt résznek a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői közötti elosztására a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők kielégítésével kapcsolatban rögzített rendelkezéseknek megfelelően.

A vagyonkezelési időszak végét követően a bíróság mentesítheti az adóst, és ebben az esetben minden olyan fizetésképtelenségi követelés megszűnik, amely a mentesítés időpontjában még fennáll, ideértve azokat is, amelyeket nem terjesztettek elő, vagy nem igazoltak. A mentesítés azonban nem terjed ki a következőkre: a) tartási követelések; b) az adós jogellenes cselekményei miatt követelt kártérítés; c) bírságokra és bűncselekményekkel vagy szabálysértésekkel kapcsolatos egyéb pénzbüntetésekre vonatkozó követelések; d) adókövetelések.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogokat az előző kérdésre adott válasz ismertette. Főszabály szerint az eljárás befejezését követően a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői az esetleges fizetésképtelenségi és fizetési tervekben, valamint a CIRE 242. cikkének 1. bekezdésében meghatározottakon kívül korlátozások nélkül gyakorolhatják jogaikat az adóssal szemben.

Jogaik gyakorlásához a végrehajtható okirat a fizetési tervet jóváhagyó ítélet és a követelést igazoló ítélet vagy adott esetben egy későbbi igazolási eljárásban hozott határozat lesz a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó ítélettel együtt.

A CIRE 242. cikkének 1. bekezdése értelmében egy természetes személy kötelezettségeinek eltörlése esetén nem vezethető végrehajtás az adós azon vagyontárgyaira, amelyek a fizetésképtelenségi követelések vagyonkezelési időszak alatti teljesítésére vannak szánva.

A fizetésképtelenségi eljárást a CIRE 230. cikkében meghatározott időpontban kell befejezettnek tekinteni. A befejezés időpontja a befejezést meghatározó körülményektől függ az alábbiak szerint:

„230. cikk

Az eljárás befejezésének időpontja

1 - Ha az eljárás folytatódik a fizetésképtelenség megállapítását követően, a bíró az eljárás befejezéséről dönthet

a) a végleges felosztás befejezését követően a 239. cikk 6. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül;

b) a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követően, feltéve, hogy az említett terv nem zárja ki a befejezést;

c) az adós kérelmére, ha az adós nincs fizetésképtelen helyzetben, vagy az összes hitelező hozzájárulása esetén;

d) ha a fizetésképtelenségi szakértő megerősíti, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem elegendő az eljárási költségek és egyéb tartozások fedezésére;

e) ha a befejezésre még nem került sor, a kötelezettségeket törlő, a 237. cikk b) pontjában említett kezdő végzésben.

2 - A hitelezőket értesítik az eljárás befejezésére vonatkozó határozatról, és a határozatot közzéteszik és bejegyzik a 37. és 38. cikknek megfelelően, az indokok megjelölésével.”

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos költségek és kiadások a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásának minősülnek a CIRE fent említett 51. cikkének megfelelően.

A fizetésképtelenségi követelések kifizetése előtt a fizetésképtelenségi szakértő levonja az eljárással kapcsolatos költségek és kiadások – az eljárás befejezéséig előre látható költségeket és kiadásokat is ideértve – kifizetéséhez szükséges vagyontárgyakat vagy jogokat. Az eljárással kapcsolatos költségeket és kiadásokat a CIRE fent említett 172. cikkével összhangban kell megfizetni.

A természetes személy kötelezettségeinek törlése esetén a CIRE 241. cikke alapján a vagyonkezelési időszak ideje alatt a vagyonkezelő minden év végén elsősorban az eljárással kapcsolatos költségek és kiadások kifizetésére használja fel a kapott összegeket.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A CIRE 120–127. cikke lehetővé teszi a hitelezők közös érdekeivel ellentétes ügyletektől való elállást az említett cikkekben meghatározott körülmények fennállása esetén.

„120. cikk

Általános elvek

1 - Azoktól a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonra hátrányos ügyletektől, amelyek teljesítésére a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben került sor, el lehet állni a vagyon javára.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek kielégítését csorbító, akadályozó, korlátozó, veszélyeztető vagy késleltető ügyletek a vagyonra hátrányosnak tekintendők.

3 - A következő cikkben említett típusok bármelyikébe tartozó ügyletekről, még ha azokat az említett cikkben meghatározott időszakokon kívül teljesítették is vagy mulasztották is el teljesíteni, vélelmezni kell, hogy hátrányosak a vagyonra, kivéve, ha bizonyítják ennek ellenkezőjét.

4 - A következő cikkben említett esetek kivételével az elállás a harmadik fél rosszhiszeműségét feltételezi, amelyet vélelmezni kell azon ügyletek esetében, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben teljesítettek vagy mulasztottak el teljesíteni, és amelyekben a fizetésképtelen féllel különleges kapcsolatban álló személy vett részt, vagy amelyekből a fizetésképtelen féllel különleges kapcsolatban álló személy húzott hasznot, még ha az említett különleges kapcsolat nem állt is fenn akkor.

5 - A rosszhiszeműség az ügylet időpontjában az alábbi körülmények valamelyikének ismeretét jelenti:

a) hogy az adós fizetésképtelen helyzetben volt;

b) az ügylet hátrányos jellege, és hogy az adós a közelgő fizetésképtelenség helyzetében volt az említett időpontban;

c)a fizetésképtelenségi eljárás megindulása.

6 - A jelen törvény által szabályozott különös revitalizációs eljárás vagy fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás, helyreállítási vagy reorganizációs intézkedések keretében vagy az 1992. december 31-i 298/92. sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, a hitelintézetekre és pénzügyi vállalatokra vonatkozó általános szabályok VIII. szakasza szerinti szanálási intézkedésekkel kapcsolatban kötött jogügyletektől nem lehet elállni a jelen fejezet szabályainak alkalmazásával. Ugyanez vonatkozik a bíróságon kívüli vállalkozásreorganizációs program vagy bármely más, különös jogszabályban előírt olyan egyenértékű eljárás keretében kötött ügyletekre is, amelynek célja, hogy megfelelő finanszírozási eszközöket biztosítson az adós számára a helyreállítás életképessé tételéhez.”

„121. cikk

Feltétel nélküli elállás

1 - Az alábbi ügyletektől lehet elállni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára bármely egyéb követelmény teljesülése nélkül:

a) a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napja előtt kevesebb mint egy évvel végrehajtott felosztás, ha a fizetésképtelen fél részét lényegében könnyen elrejthető vagyontárgyakban adták ki, az általános eszközöket és névértékeket pedig a társérdekelt felek kapták;

b) a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző két évben az adós által ingyenesen teljesített ügyletek, ideértve az örökség vagy hagyomány visszautasítását is, az események szokásos menete szerinti adományok kivételével;

c) dologi jogi biztosítékok alapítása az adós által már fennálló kötelezettségeken vagy ilyen kötelezettségeket helyettesítő más kötelezettségeken a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző hat hónapban;

d) kezességvállalás, alkezesség-vállalás, garanciák vagy hitelmegbízások, amelyeket a fizetésképtelen fél az előző pontban említett időszakban írt alá, és amelyek nincsenek tekintettel a fizetésképtelen fél valódi érdeklődésére számot tartó üzleti műveletekre;

e) dologi jogi biztosítékok alapítása az adós által a biztosított kötelezettségek létrehozásával azonos időpontban, a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző 60 napban;

f) olyan kötelezettségek megszüntetésére irányuló kifizetés vagy egyéb ügyletek, amelyek esedékességének napja a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját követő időszakra esett, és a kifizetés vagy az egyéb ügyletek teljesítésére a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző hat hónapban vagy e napot követően, de az esedékesség napja előtt került sor;

g) kifizetés vagy kötelezettségek más módon történő megszüntetése a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző hat hónapban olyan feltételek mellett, amelyek nem megszokottak a jogügyletek körében, és amelyekre a hitelező nem tarthat igényt;

h) a fizetésképtelen fél által a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző évben ellenszolgáltatás fejében teljesített ügyletek, ha a fizetésképtelen fél által vállalt kötelezettségek nyilvánvalóan meghaladják a másik fél kötelezettségeit;

i) tagi kölcsönök visszafizetése, ha erre az előző pontban említett időszakban kerül sor.

2 - Az előző bekezdés rendelkezéseivel szemben elsőbbséget élveznek azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek kivételesen minden esetben megkövetelik a rosszhiszeműséget vagy egyéb követelményeket.”

„122. cikk

Fizetési rendszerek

A május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott fizetési rendszerben vagy ahhoz hasonló rendszerben teljesített ügyletektől nem lehet elállni.”

„123. cikk

Az elállása formája és a jogok megszűnése

1 - Az elállási jogot a fizetésképtelenségi szakértő gyakorolhatja tértivevényes ajánlott levél útján az ügyletről való tudomásszerzést követő hat hónapon belül, de legfeljebb a fizetésképtelenség megállapításának napjától számított két évig.

2 - Azonban ha az ügyletet még nem kötötték meg, az elállási jog gyakorolható, és arra – a főszabálytól eltérve – nem vonatkozik határidő.”

„124. cikk

Hatások az engedményesek tekintetében

1 - Az ügylettől való elállás hatásai a későbbi engedményesek tekintetében rosszhiszeműséget feltételeznek a részükről, kivéve, ha egyetemes jogutódlásra került sor, vagy ha az új átruházás ingyenesen történt.

2 - Az előző bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók jogoknak az átruházott vagyontárgyak felett harmadik fél javára történő alapítására is.”

„125. cikk

Az elállás megtámadása

Az elállás megtámadásához való jog három hónapig áll fenn, az eljárást a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben kell megindítani, és az a fizetésképtelenségi eljáráshoz kötődik.”

„126. cikk

Az elállás hatásai

1 - Az elállás visszamenő hatállyal bír, és helyre kell állítani azt a helyzetet, amely fennállt volna akkor, ha az ügyletet nem teljesítették volna, vagy nem mulasztották volna el teljesíteni.

2 - A fizetésképtelenségi szakértő által az előző bekezdés szerinti célból indított eljárás a fizetésképtelenségi eljárástól függ.

3 - Az azon harmadik felek esetében alkalmazandó szankciók, akik nem adják át a vagyonba visszaszolgáltatandó vagyon- vagy értéktárgyakat az ítéletben meghatározott határidőn belül, megegyeznek az eljárásjogban a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak azon letétkezelője tekintetében előírt szankciókkal, aki nem adja át időben a vagyontárgyakat.

4 - A harmadik fél által átadott dolog csak akkor kerül vissza a vagyonba, ha azonosítható és elkülöníthető azoktól a dolgoktól, amelyek a vagyon többi részéhez tartoznak.

5 - Ha az előző bekezdésben ismertetett helyzet nem áll fenn, a megfelelő érték visszaadására vonatkozó kötelezettség a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló gazdagodásával megegyező mértékű követelését, az esetleges megmaradó összeg tekintetében pedig fizetésképtelenségi tartozást képez.

6 - A vevő költségére, ingyenesen történő visszaadásra vonatkozó kötelezettség csak a vevő gazdagodásával megegyező mértékben áll fenn a tényleges vagy vélelmezett rosszhiszeműség esetének kivételével.”

„127. cikk

Actio Pauliana

1 ‐ A fizetésképtelenségi eljárás hitelezői nem indíthatnak új actio paulianákat az adós által teljesített olyan ügyletekkel szemben, amelyektől elállt a fizetésképtelenségi szakértő.

2 ‐ A fizetésképtelenség megállapításának napján folyamatban lévő vagy ezt követően indított actio paulianákat nem egyesítik a fizetésképtelenségi eljárással, és az ügylettől a fizetésképtelenségi szakértő általi elállás esetén, ezen actio paulianák csak akkor folytatódnak, ha az elállást később érvénytelennek nyilvánítja egy jogerős határozat, amely kötni fogja az említett eljárásokat a fizetésképtelenségi szakértő által értékelt kérdéseket illetően, feltéve, hogy nem ellentétes egy korábban elbírált üggyel.

3 ‐ Ha az actio paulianát helybenhagyják, az e keresetet indító hitelező érdekét értékelik a polgári törvénykönyv 616. cikke alapján, figyelmen kívül hagyva az egy esetleges fizetésképtelenségi vagy fizetési terv által az érintett követelés tekintetében előidézett változásokat.”

Figyelmeztetés: A jelen tájékoztató dokumentum tartalma nem köti a kapcsolattartó pontot vagy a bíróságokat, és nem zárja ki a hatályos jogszabályok vagy azok módosításainak közvetlen megtekintését. A CIRE fent hivatkozott rendelkezései a 2018. március 2-i 8/2018. sz. törvény által elvégzett felülvizsgálattal bezárólag veszik figyelembe a a 2004. március 18-i 53/2004. sz. törvényerejű rendelet módosításait.

Utolsó frissítés: 23/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.