Fizetésképtelenség/csőd

Lettország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A lettországi fizetésképtelenségi eljárásokat meghatározó fizetésképtelenségi törvényt az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárás alá vonható jogi és természetes személyekre kell alkalmazni.

A fizetésképtelenségi törvény a fizetésképtelenségi eljárások három típusát határozza meg: jogvédelmi eljárás (reorganizációs eljárás), jogi személy fizetésképtelenségi eljárása és természetes személy fizetésképtelenségi eljárása.

Felhívjuk figyelmét, hogy a fizetésképtelenségi törvény nem vonatkozik a hitelintézetekről szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek fizetésképtelenségi eljárásaira.

A jogvédelmi eljárás (beleértve a peren kívüli jogvédelmi eljárást [pre-pack]) olyan adósságátalakítási eljárás, amely csak jogi személyekre alkalmazható. Meg kell jegyezni, hogy a jogvédelmi eljárás hatálya nem terjed ki az egyes pénzügyi és tőkepiaci szereplőkre, mint például a biztosítási, biztosítási bróker és befektetési brókercégek, magánnyugdíjpénztárak stb.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása az adós (jogi személy) felszámolására irányuló eljárás, amely jogi személyekre, közkereseti társaságokra és egyéni vállalkozókra alkalmazható. A közkereseti társaságok nem rendelkeznek jogi személyiséggel, de jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak. Az egyéni vállalkozói jogállású természetes személy kereskedelmi ügyleteket (az egyéni vállalkozó nevét használva), valamint egyéb gazdasági ügyleteket természetes személyként köthet. Jelenleg az egyéni vállalkozói jogállású személyre először a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása vonatkozik, majd ezt követően a magánszemély a fennmaradó kötelezettségek tekintetében természetes személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet nyújthat be. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó megoldás a mezőgazdasági és halászati vállalkozásokra is alkalmazható.

A természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása természetes személyekre – beleértve a gazdasági szereplőket és a fogyasztókat is – vonatkozik, és célja az adósok adósságmentesítésének és fizetőképességük helyreállításának elősegítése. Bármely természetes személy, aki az elmúlt hat hónapban adófizető volt Lettországban, a természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása alá vonható.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Jogvédelmi eljárások

A fizetésképtelenségi törvény értelmében az adós csak akkor nyújthat be jogvédelmi eljárás iránti kérelmet, ha pénzügyi nehézségek merültek fel vagy ilyenek várhatók. A fizetésképtelenségi törvény nem határoz meg olyan konkrét mutatókat, amelyek megléte feljogosítaná az adóst arra, hogy jogvédelmi eljárást kérjen. Pénzügyi nehézségek felmerülésekor az adósnak fel kell mérnie, hogy a pénzügyi nehézségek mértéke lehetővé teszi-e a hitelezőkkel való peren kívüli megegyezést, vagy pedig jogvédelmi eljárást kell kérelmeznie kötelezettségeinek bírósági védelem alatt történő átstrukturálása érdekében.

A jogvédelmi eljárás iránti kérelemért 145 euró illetéket kell fizetni.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi törvényben meghatározott esetekben mind az adós, mind pedig az adós hitelezői (beleértve az adós munkavállalóit is) kérhetik a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának megindítását. Hasonlóképpen, jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet benyújthat az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett személy.

A fizetésképtelenségi törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor az adós köteles haladéktalanul benyújtani a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet. A fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásának elmulasztása az adós közigazgatási felelősségét vonja maga után. Az adós a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelem benyújtására a következő esetekben köteles:

  • az adós nem rendezte olyan tartozását, amelynek esedékessége több mint két hónapja lejárt, és nem jutott a hitelezőkkel tartozásmeghosszabbítási megállapodásra, vagy nem kezdeményezett jogvédelmi eljárást (fontos hangsúlyozni, hogy a jogvédelmi eljárás kezdeményezése nem előfeltétele a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelem benyújtásának; a rendelkezés csak akkor mentesíti az adóst a közigazgatási felelősség alól, ha a pénzügyi nehézségek felmerülésekor megpróbálta megoldani azokat, de fizetésképtelenné vált),
  • a felszámolási eljárás keretében készült kezdeti pénzügyi jelentés szerint az adósnak nincs elegendő vagyona a hitelezők valamennyi jogos követelésének kielégítésére, vagy ez a körülmény a felszámolási eljárás során derül ki,
  • az adós már nem képes megfelelni a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének.

A hitelező jogosult fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet benyújtani, ha:

  • a tartozásnak az adóstól való behajtására vonatkozó bírósági határozatot nem lehetett végrehajtási intézkedésekkel érvényesíteni,
  • az adós (korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság) nem rendezte 4268 euró összegű fő tartozását, és a hitelező arról a szándékáról értesítette az adóst, hogy jogi személy fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet kíván benyújtani,
  • az adós (korlátolt felelősségű társaságtól vagy részvénytársaságtól eltérő jogi személy) nem rendezte 2134 euró összegű fő tartozását, és a hitelező arról a szándékáról értesítette az adóst, hogy jogi személy fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet kíván benyújtani,
  • az adós a kifizetés meghatározott napjától számított két hónapon belül nem fizette ki a munkavállalónak a teljes munkabért, a munkahelyi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos kártérítést, vagy nem fizette meg a kötelező társadalombiztosítási járulékokat (ha a kifizetés napját a munkaszerződés nem határozza meg, a kifizetés napjának a következő hónap első munkanapját kell tekinteni). Ebben az esetben a kintlévőség összege nem releváns.

A bíróság kimondja a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának megindítását, ha a kérelem megvizsgálásának napján megállapítja, hogy a kérelemben említett indikátor fennáll.

Fontos megjegyezni, hogy a fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásakor mind az adósnak, mind a hitelezőnek meg kell fizetnie az illetéket, azaz a kérelem bírósági vizsgálatának működési díját. A díj összege az adós számára 70 euró, a hitelező számára pedig 355 euró. Hasonlóképpen, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelem benyújtása előtt mind az adósnak, mind a hitelezőnek két havi minimálbérnek megfelelő összegű letétet kell fizetnie Lettországban.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy adós a természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása alá vonható, ha a természetes személy fizetésképtelenségére utaló alábbi indikátorok bármelyike fennáll:

  1. a személy nem tudja rendezni esedékessé vált tartozását, és a tartozás összege meghaladja az 5000 eurót;
  2. a személy bizonyítható körülmények miatt nem lesz képes az egy éven belül esedékessé váló tartozásait rendezni, és a tartozások összege meghaladja a 10 000 eurót;
  3. a személy nem tudja rendezni azokat a tartozásait, amelyek közül legalább az egyik az adós és az adós házastársa vagy rokona, illetve házastársának másodfokú rokonsági fokig terjedő rokona rendezetlen mellékkötelezettségén vagy együttes felelősségén alapul, ha a tartozás összege meghaladja az 5000 eurót.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet csak az adós nyújthat be; a hitelezők nem jogosultak annak benyújtására.

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelméért 70 euró illetéket és két havi minimálbér összegű kauciót is meg kell fizetni.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás keretében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon az adós valamennyi vagyontárgyát magában foglalja, és az adósnak minden rendelkezési joga megmarad a vagyon felett. A fizetésképtelenségi törvény értelmében a jogvédelmi eljárás egyik módszere az ingóságok vagy ingatlanok elidegenítése vagy azok dologi jogokkal való megterhelése annak érdekében, hogy a hitelezők követeléseinek kielégítésére vagy a hitelezők követeléseinek rendezésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbításra kerüljön. A jogvédelmi eljárás intézkedési tervében meg kell határozni a megfelelő módszer megvalósíthatóságát és végrehajtásának módját.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adós elveszíti a vagyona, valamint a harmadik személyek tulajdonában lévő, de általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot, és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át.

A fizetésképtelenségi törvény értelmében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon a következőkből áll:

  1. az adós ingatlanai és ingó vagyontárgyai, beleértve a pénzt is;
  2. az adós vagyonának elidegenítésével szerzett pénz;
  3. a fizetésképtelenségi eljárás során behajtott vagyontárgyak (pl. harmadik személyekkel szembeni követelések alapján behajtott pénzeszközök, valamint a jogi személy vezető testületeinek tagjaitól az okozott károkért való felelősségük alapján kapott pénzeszközök);
  4. jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során az adós vagyonából származó jövedelem;
  5. a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során jogszerűen megszerzett egyéb vagyontárgyak.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során az adós valamennyi vagyontárgyát értékesítik, és a bevételt a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásával kapcsolatos költségek fedezésére és a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére fordítják. A fizetésképtelenségi eljárás vagyonfelügyelője (a továbbiakban: a vagyonfelügyelő) felelős az adós vagyontárgyainak értékesítéséért a vagyonértékesítési tervnek megfelelően. A vagyonfelügyelőnek biztosítania kell, hogy az adós vagyonát a lehető legmagasabb áron értékesítsék annak érdekében, hogy a hitelezők követeléseit a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adós elveszíti a vagyona, valamint a harmadik személyek tulajdonában lévő, de általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot (a végrehajtás alól mentesülő vagyontárgyak kivételével), és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárása során az adós valamennyi vagyontárgyát értékesítik, és a bevételt a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásával kapcsolatos közvetlen költségek fedezésére és a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére fordítják.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Jogvédelmi eljárások

Az adós. A jogvédelmi eljárás végrehajtásának bejelentését követően az adós megtartja az irányítást a vállalkozása felett, és a hitelezők által elfogadott és a bíróság által jóváhagyott jogvédelmi eljárás intézkedési tervének megfelelően kezeli saját vagyonát és az általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyakat. Ugyanakkor az adósra számos kötelezettség és korlátozás vonatkozik annak érdekében, hogy a jogvédelmi eljárás jogszerűségét és az intézkedési terv végrehajtásának a jogvédelmi eljárás felügyelője (a továbbiakban: felügyelő) és a hitelezők általi ellenőrzését biztosítsa.

Az adós fő kötelezettsége a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének betartása. Az adósnak a következő kötelezettségei is vannak:

  1. a jogvédelmi eljárás költségeinek fedezésére;
  2. legalább havonta egyszer írásos jelentést nyújt be a felügyelőnek a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtásáról;
  3. a felügyelő kérésére írásban és haladéktalanul benyújtja a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtásával kapcsolatos valamennyi információt, és lehetőséget biztosít számára, hogy személyesen vizsgálhassa az adós gazdasági tevékenységét és dokumentumait;
  4. haladéktalanul értesíti a felügyelőt minden olyan körülményről, amely megakadályozhatja az adóst a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtásában stb.

A korlátozások tekintetében figyelembe kell venni, hogy a jogvédelmi eljárás alatt az adósnak tilos:

  1. olyan ügyleteket kötni vagy olyan tevékenységeket végezni, amelyek súlyosbíthatják pénzügyi helyzetét vagy sérthetik a hitelezők összességének érdekeit;
  2. kölcsönöket (hiteleket) kibocsátani, kivéve, ha a kölcsönök (hitelek) kibocsátása az adós fő tevékenysége, és ez tükröződik a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében;
  3. garanciát vállalni, ajándékot vagy adományt adni, prémiumot vagy más típusú kiegészítő anyagi javadalmazást nyújtani az adós igazgatótanácsának vagy tanácsának tagjai számára.

A felügyelő. Miután az adós elkészítette a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét, a jogvédelmi eljárás felügyelője véleményezi a tervet, és értékeli, hogy az megfelel-e a jogszabályoknak. Ennek magában kell foglalnia annak értékelését, hogy a terv képes-e elérni a jogvédelmi eljárás törvényben meghatározott célját. A jogvédelmi eljárás felügyelőjének véleményét a bírósághoz a jogvédelmi eljárás intézkedési tervével együtt nyújtják be. A jogvédelmi eljárás végrehajtásának bejelentését követően a jogvédelmi eljárás felügyelőjének feladata lesz a jogvédelmi eljárás intézkedési terve végrehajtásának felügyelete, a hitelezők tájékoztatása és annak ellenőrzése, hogy az adós betartja-e a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott korlátozásokat.

A jogvédelmi eljárás során a felügyelőnek az eljárással kapcsolatos iratokat az Elektronikus Fizetésképtelenségi Számviteli Rendszerben (a továbbiakban: rendszer) kell kezelnie.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adós. A fizetésképtelenségi eljárás meghirdetését követően az adós elveszíti a vezető testületeknek a jogszabályokban, az adós alapszabályában vagy megállapodásaiban meghatározott valamennyi jogát, és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át. A vagyonfelügyelő jelöli ki az adós képviselőjét, akinek részt kell vennie a fizetésképtelenségi eljárásban. Rendszerint az adós vezető testületének egy (vagy több) tagját nevezik ki az adós képviselőjének. Közvetlenül a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után az adós képviselője köteles az adós valamennyi vagyontárgyát, a szervezethez, a személyzethez és a könyveléshez kapcsolódó dokumentumokat átadás-átvételi nyilatkozattal átadni a vagyonfelügyelőnek. Az adós képviselőjének jegyzéket kell készítenie az adós vagyontárgyairól és az átadandó iratokról, és az átadás időpontjában az iratokat a nyilvántartási előírásoknak megfelelően kell rendezni. A fizetésképtelenségi eljárás során az adós képviselőjének meg kell adnia a vagyonfelügyelőnek az általa kért információkat, és részt kell vennie a hitelezői gyűléseken.

A vagyonfelügyelő. A vagyonfelügyelő rendelkezik a vezető testületek minden olyan jogával, kötelezettségével és felelősségével, amelyet a jogszabályok, az adós alapszabálya vagy a megállapodások rögzítenek.

A vagyonfelügyelő többek között dönthet az adós üzleti tevékenységének részleges vagy teljes folytatásáról, ha az ilyen folytatás gazdaságilag indokolt, felelős az esedékes adók megfizetéséért, és felszámolhatja az adós leányvállalatait.

A vagyonfelügyelő a fizetésképtelenségi eljárás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket is végez: a hitelezői követelések összegzése, felülvizsgálata és a hitelezői követelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala; az adós vagyonának azonosítása és az adós vagyonának visszaszerzésére irányuló lépések megtétele (beleértve a jogi személy vezető testületeinek tagjaival és a tőkeegyesítő társaság tagjaival [részvényeseivel] szemben az általuk okozott károk megtérítésére irányuló követelések benyújtását); az adós vagyonának értékesítése és a hitelezők követeléseinek rendezése a fizetésképtelenségi törvénnyel összhangban; a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően kötött ügyletek értékelése; az eljáráshoz szükséges egyéb tevékenységek, például az adós iratainak az állami levéltárba történő benyújtása.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során a vagyonfelügyelő felelős azért, hogy a rendszerben nyilvántartást vezessen erről.

Ha egy jogi személy fizetésképtelenségi eljárása befejeződött, a vagyonfelügyelő elvégzi az összes törvényben előírt tevékenységet annak érdekében, hogy az adóst töröljék abból a közhiteles nyilvántartásból, ahol azt nyilvántartásba vették, pl. az adós (kereskedelmi szereplő) törlése a cégnyilvántartásból.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adós. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adós elveszíti a vagyona, valamint a harmadik személyek tulajdonában lévő, de általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot (a végrehajtás alól mentesülő vagyontárgyak kivételével), és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adósnak tilos olyan tevékenységet végeznie, amely kárt okozhat a hitelezőknek. Az adósnak a vagyonfelügyelő rendelkezésére kell bocsátania a fizetésképtelenségi eljáráshoz szükséges valamennyi információt.

A csődeljárás során az adós tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgyat értékesítik, és az értékesítésből származó bevételt a fizetésképtelenségi törvénnyel összhangban a hitelezők követeléseinek kielégítésére fordítják.

A tartozások rendezésére irányuló eljárás során az adósnak lehetőségeihez mérten jövedelemre kell szert tennie, és rendszeres jövedelmének egy részét a tartozások rendezésére irányuló tervnek megfelelően át kell utalnia a hitelezők követeléseinek kielégítésére.

A vagyonfelügyelő.

Ha az adósnak van olyan pénzeszköze vagy vagyontárgya, amelyet a csődeljárás során várhatóan értékesíteni fognak, a vagyonfelügyelő a nevére számlát nyit egy hitelintézetnél az adott fizetésképtelenségi eljárás céljára. A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásához hasonlóan a vagyonfelügyelő felelős a fizetésképtelenségi eljáráshoz szükséges alábbi lépések megtételéért: a hitelezői követelések összegzése, felülvizsgálata és a hitelezői követelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala; az adós vagyonának azonosítása és az adós vagyonának visszaszerzésére irányuló lépések megtétele (beleértve az adós által kötött ügyletek érvénytelenné nyilvánítására irányuló igények benyújtását, amennyiben megállapítást nyer, hogy az adós rosszhiszeműen járt el); az adós vagyonának értékesítése és a hitelezők követeléseinek kielégítése a fizetésképtelenségi törvénnyel összhangban.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Jogvédelmi eljárások

A beszámítás akkor megengedett a jogvédelmi eljárásokban, ha az adósnak a hitelezővel szembeni követelése legalább három hónappal a jogvédelmi eljárás megindításáról szóló bírósági határozatot megelőzően keletkezett.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A beszámítás akkor megengedett jogi személy fizetésképtelenségi eljárásában, ha az adós és a hitelező kölcsönös követelései legalább hat hónappal a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőzően keletkeztek.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásában történő beszámításra nincsenek külön szabályok, így a fizetésképtelenségről szóló törvénnyel összhangban ebben az esetben a jogi személy fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, azaz a beszámítás akkor megengedett, ha az adós és a hitelező kölcsönös követelései legalább hat hónappal a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőzően keletkeztek.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Jogvédelmi eljárások

Tekintettel arra, hogy az adós a jogvédelmi eljárás megindítása után is megtartja az ellenőrzést a vállalkozása felett, azaz saját vagyonával és az általa birtokolt vagy ellenőrzött eszközökkel gazdálkodik, folytathatja a jogvédelmi eljárás megindítása előtt kötött szerződéseket. A szerződések folytatásának hasznosságát a hitelezők a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének felülvizsgálatakor, a jogvédelmi eljárás felügyelője a jelentés elkészítésekor, a bíróság pedig a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének jóváhagyásakor véleményezi. Az ilyen szerződések szerinti költségeket a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében jóvá kell hagyni.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

Ha az adós által kötött szerződést a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésének napján nem vagy csak részben hajtották végre, a vagyonfelügyelő kérheti a másik szerződő féltől a szerződés végrehajtását vagy a szerződéstől való egyoldalú elállást. A vagyonfelügyelő akkor hajthatja végre a szerződést, ha az adós vagyona ennek következtében nem csökken.

Ha a vagyonfelügyelő egyoldalúan eláll a szerződéstől, a másik szerződő fél hitelezőként bejelentheti követelését.

A törvényben meghatározott esetekben fel nem mondott szerződések további végrehajtását, valamint a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során a vagyonfelügyelő által az adós nevében az adós nevében harmadik személyekkel kötött szerződések végrehajtását az adós pénzeszközeiből finanszírozzák.

Ha az adós biztosítótársaság, a vagyonfelügyelő a biztosításikötvény-tulajdonosok érdekeinek figyelembevételével felméri a meglévő biztosítási szerződések átruházásának, megszüntetésének vagy folytatásának szükségességét, és megtesz minden szükséges jogi lépést a meglévő biztosítási szerződések átruházása, megszüntetése vagy folytatása érdekében.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása bejelentésének napjától érvénytelenné válik az adósnak egy meghatalmazottra (meghatalmazott ügynökre és kereskedelmi ügynökre is) vonatkozó megbízása az adós hitelezői követelésekkel terhelt vagyona tekintetében.

Az adós fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a vagyonfelügyelő felmondhatja az adós munkavállalójával kötött munkaszerződést.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi törvény nem állapít meg külön rendelkezéseket az adós által aláírt szerződések felülvizsgálatára vagy felmondására, így a fizetésképtelenségi törvény értelmében ebben az esetben a jogi személy fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azaz a vagyonfelügyelő jogosult az adós által a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése előtt aláírt szerződések felülvizsgálatára és azoktól való elállásra. Ezt a gyakorlatot az esetjog is megerősíti. A fizetésképtelenségi eljárás bejelentését követően a vagyonfelügyelő feladata lesz a személy vagyonának kezelése a kötelezettségek teljesítésével és a hitelezők követeléseinek rendezésével kapcsolatos kérdések megoldása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy a fizetésképtelen adós elveszíti azt a jogát, hogy a vagyonnal kapcsolatos követelésekben félként járjon el a bíróság előtt, és ezt a jogot a vagyonfelügyelő mint az adós jogi képviselője veszi át.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenségi eljárástól függetlenül a fizetésképtelenségi törvény kimondja az önkényesség tilalmának elvét, azaz a hitelező és az adós egyéni tevékenysége nem sértheti a hitelezők összességének érdekeit.

Jogvédelmi eljárások

A meghatalmazott bírósági végrehajtó felfüggeszti a bírósági végrehajtási eljárást, ha az adóssal szemben jogvédelmi eljárást kezdeményeznek, vagy bíróságon kívüli jogvédelmi eljárás esetén jogvédelmi eljárás kezdeményezéséről döntenek. Ha az eljárás megindításának időpontjában a végrehajtási tevékenység eredményeként már behajtottak pénzeszközöket, a meghatalmazott végrehajtó visszatartja a végrehajtási költségeket, és teljesíti a behajtó követelését. Az ítéletre vonatkozó végrehajtási eljárásokat a jogvédelmi eljárás teljes időtartamára, annak befejezéséig felfüggesztik, kivéve, ha a zálogjoggal terhelt eszközökre nincs szükség a jogvédelmi eljárás végrehajtásához, és ezért nem szerepelnek a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében, vagy ha a bíróság engedélyezi egy biztosítékkal rendelkező hitelezőnek a zálogjoggal terhelt eszközök értékesítését.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

Ha a bírósági végrehajtási eljárást a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése előtt indítják meg, azt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően le kell zárni. Ennek megfelelően a meghatalmazott bírósági végrehajtó befejezi a folyamatban lévő vagyonértékesítést, ha azt már bejelentették, vagy ha a vagyontárgyakat értékesítés céljából átadták egy kereskedelmi társaságnak. A vagyonfelügyelő kérheti a meghirdetett árverések törlését, hogy a vagyontárgyakat egységesen lehessen értékesíteni. A meghatalmazott bírósági végrehajtó a kapott összegből visszatartja a bírósági végrehajtás költségeit, a fennmaradó összeget pedig a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően, a biztosítékkal rendelkező hitelező érdekeinek figyelembevételével átutalja a vagyonfelügyelőnek a hitelezői követelések rendezésére. A meghatalmazott bírósági végrehajtó értesíti a vagyontárgyak birtokosát arról a kötelezettségéről, hogy át kell adnia a vagyonfelügyelőnek azokat a vagyontárgyakat, amelyek értékesítése még nem kezdődött meg.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a hitelező nem folytathat olyan egyéni tevékenységet, amely kárt okozhat a többi hitelezőnek. A hitelező vagy harmadik személy ilyen tevékenységből eredő tulajdoni jogai érvénytelennek minősülnek.

A meghatalmazott bírósági végrehajtó felfüggeszti a bírósági végrehajtási eljárást, ha az adós tekintetében természetes személy fizetésképtelenségi eljárását jelentették be. A meghatalmazott bírósági végrehajtó csak akkor fejezheti be a folyamatban lévő vagyonértékesítést, ha azt már bejelentették, vagy a vagyontárgyat értékesítésre átadták egy kereskedelmi társaságnak, kivéve, ha a természetes személy vagyonértékesítési terve a fizetésképtelenségi törvény 148. cikke alapján lakás értékesítésének elhalasztását írja elő. A meghatalmazott bírósági végrehajtó a kapott összegből visszatartja a bírósági végrehajtás költségeit, a fennmaradó összeget pedig a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően, a biztosítékkal rendelkező hitelező érdekeinek figyelembevételével átutalja a vagyonfelügyelőnek a hitelezői követelések rendezésére.

Ugyanakkor nem függesztik fel az olyan követelésekkel kapcsolatos végrehajtási eljárásokat, amelyek rendezése nem kapcsolódik az adós vagyonának vagy pénzeszközeinek behajtásához.

Ha egy természetes személy fizetésképtelenségi eljárását a kötelezettségek törlése nélkül zárják le, a fennmaradó összegre vonatkozó végrehajtási eljárások folytatódnak.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Jogvédelmi eljárások

A fizetésképtelenségi törvény értelmében a jogvédelmi eljárás megindítása nem érinti azokat a bírósági eljárásokat, amelyekben az adós az egyik fél.

Meg kell jegyezni, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokkal ellentétben a jogvédelmi eljárások nem tartalmaznak követelések elismerésére irányuló eljárásokat. Az ítélkezési gyakorlat azonban elismeri, hogy a követelés jogosultságának egyoldalú eldöntésével az adós indokolatlanul kizárhatja a hitelezőt azon személyek listájáról, akiknek a jóváhagyása szükséges a jogvédelmi eljárás intézkedési tervéhez. Ugyanakkor a hitelező által a bírósághoz benyújtott követelés behajtása iránti igény nem ad jogalapot a hitelező érdekeinek figyelmen kívül hagyására a jogvédelmi eljárásban. Ennek megfelelően az ítélkezési gyakorlat azt is elismeri, hogy ha az adós kötelezettségei megjelennek az adós könyvelésében, és a jogvédelmi eljárás felügyelője a követelést első látásra nem találta hamisnak, a követelést a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében hitelezői követelésként kell szerepeltetni, még akkor is, ha az adós és a hitelező között bírósági eljárás folyik.

Meg kell jegyezni azt is, hogy ha a bíróság megállapítja, hogy a jogvédelmi eljárás intézkedési terve olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek a jogviták tárgyát képezik, és a kötelezettségek összege jelentősen befolyásolja az intézkedési terv jóváhagyásának folyamatát, a bíróság nem tesz további lépéseket a jogvédelmi eljárás iránti kérelemmel kapcsolatban.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárását bejelentő bírósági ítélet az adós ellen a vagyonával kapcsolatban indított eljárások felfüggesztésének alapjául szolgál. A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a hitelezők a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően nyújthatják be követeléseiket a vagyonfelügyelőhöz.

Hasonlóképpen, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárását bejelentő bírósági ítélet a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően a követelések biztosítéka visszavonásának alapjául szolgál.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárását bejelentő bírósági határozat az adós elleni bírósági eljárás felfüggesztésének és a követelések biztosítéka visszavonásának alapjául szolgál a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a hitelezők a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően nyújthatják be követeléseiket a vagyonfelügyelőhöz.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelenségi eljárás céljának elérése érdekében fontos, hogy a hitelezők aktívan részt vegyenek az eljárásban. A fizetésképtelenségi törvény rögzíti a hitelezők egyenlőségének elvét: a hitelezőknek egyenlő esélyekkel kell rendelkezniük az eljárásban való részvételre és követeléseik kielégítésére a közöttük és az adós között az eljárás megindítása előtt megállapított kötelezettségeknek megfelelően.

Jogvédelmi eljárások

Az adós megküldi a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét valamennyi hitelezőnek, felkérve őket, hogy járuljanak hozzá a tervhez, és határidőt szabva a jóváhagyásra. A hitelező jogosult a terv kézhezvételétől számított öt napon belül írásban kifogást benyújtani az adósnak a jogvédelmi eljárás intézkedési tervével szemben. Ha az adós a kifogásokat indokoltnak tartja, ennek megfelelően módosítja a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét. A jogvédelmi eljárás végrehajtásának határideje a hitelezők többségének egyetértésével meghosszabbítható. A hitelezők jogosultak tájékoztatást kérni és kapni a felügyelőtől a jogvédelmi eljárás előrehaladásáról és a terv végrehajtásáról, valamint panaszokat benyújtani. Hasonlóképpen a hitelező kérheti a bíróságtól a jogvédelmi eljárás megszüntetését, ha az adós nem tartja be a bíróság által jóváhagyott tervet.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelező is kezdeményezheti egy jogi személy fizetésképtelenségi eljárását a bírósághoz benyújtott kérelemmel. Hasonlóképpen a hitelezők jogosultak hitelezői követeléseket benyújtani a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően. A vagyonfelügyelő ellenőrzi, hogy a hitelezői követelések megalapozottak-e és megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek, és döntést hoz a követelés elismeréséről, elutasításáról vagy részleges elismeréséről. A hitelező a vagyonfelügyelő határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be a bírósághoz, vagy a vagyonfelügyelő határozatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül kérelmet nyújthat be a bírósághoz a jogviták kivizsgálására. A hitelező jogosult betekinteni a hitelezői követelések nyilvántartásába. A hitelezői követelések benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő nyolcadik naptól kezdődően minden hitelező jogosult az összes hitelező által benyújtott követelések és az azokat alátámasztó bizonyítékok megtekintésére. A vagyonfelügyelő a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően tájékoztatja a hitelezőket. Ha a hitelezőknek kifogásaik vannak a szóban forgó információkkal kapcsolatban, azokat közölniük kell a vagyonfelügyelővel. Ha a kifogásokat nem veszik figyelembe, a vagyonfelügyelőnek indokolással ellátott választ kell adnia a hitelezőnek. Ha a hitelezők nem értenek egyet a vagyonfelügyelő bejelentett döntésével, jogukban áll megtámadni a vagyonfelügyelő eljárását, bírósághoz fordulni a vagyonfelügyelő által okozott károk megtérítése iránti keresettel, vagy hitelezői gyűlés összehívását kezdeményezni. A hitelezői gyűlés dönt a vagyonfelügyelő díjazásáról, javaslatot tesz a vagyonfelügyelő felmentésére, jóváhagyja a fizetésképtelenségi eljárás indokolt költségeit, az adós vagyonának értékesítésére vagy az értékesítési határidő meghosszabbítására vonatkozó módszert, valamint a vagyonértékesítési tervből kizárt vagyonnal kapcsolatos további intézkedéseket. Hasonlóképpen, a biztosítékkal rendelkező vagy biztosíték nélküli hitelező hitelezők csoportjában a főkövetelések elismert összegének legalább 25 százalékát képviselő hitelezők kérhetik, hogy az adott fizetésképtelenségi eljárás keretében a vagyonfelügyelő munkáját külső hitelesített könyvvizsgáló vagy hitelesített könyvvizsgáló cég végezze el.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelezők a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően jogosultak követeléseket benyújtani. Bármely hitelező összehívhatja a hitelezők gyűlését. Az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás bejelentésének a fizetésképtelenségi nyilvántartásba való bejegyzésétől számított két hónapon belül a hitelezők a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának megszüntetésére irányuló kérelmet nyújthatnak be a vagyonfelügyelőhöz, ha a hitelezők hozzáférnek a fizetésképtelenségi törvényben említett információkhoz, a fizetésképtelenségi eljárás alkalmazására vonatkozó korlátozásokra vagy a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárásokra vonatkozó információkhoz. A hitelezők is jogosultak kifogásaikat és javaslataikat benyújtani az adós által készített, a kötelezettségek rendezésére vonatkozó tervvel kapcsolatban.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Jogvédelmi eljárások

Az adós továbbra is irányítja a vállalatát, és saját maga rendelkezik a vagyonával.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának megindítását követően az igazgatóság elveszíti hatáskörét, és az adós vagyonát és a bankszámláin lévő pénzeszközöket a kijelölt vagyonfelügyelő kezeli és rendelkezik azokkal. A vagyonfelügyelő jogot szerez mind az adós vagyonának felosztására, mind a kezelésre átadott eszközök visszaszerzésére, adott esetben az eszközök értékesítésére vonatkozó tervbe való bevonással. Hasonlóképpen, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a vagyonfelügyelő dönt az adós üzleti tevékenységének részleges vagy teljes megszüntetéséről vagy folytatásáról.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésétől számított két hónapon belül a vagyonfelügyelőnek az adós vagyontárgyainak értékesítésére szolgáló tervet vagy a vagyon hiányát igazoló jelentést kell készítenie. A vagyontárgyak árverésen és a hitelezők által a vagyonfelügyelő javaslatára meghatározott szabad áron is értékesíthetők. Az adós vagyonát a lehető legmagasabb áron kell értékesíteni annak érdekében, hogy a hitelezők követeléseit kielégítsék. Az eszközök értékesítéséből származó bevételt a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére fordítják.

Ha az adós eszközei nem értékesíthetők, vagy az értékesítésük költségei meghaladják a várható bevételt, a vagyonfelügyelő kizárja őket a vagyonértékesítési tervből, és azonnal értesíti az összes hitelezőt, felkérve őket, hogy tartsák az eszközöket az eredeti áron.

A vagyonértékesítési terv elkészítésekor a vagyonfelügyelőnek mérlegelnie kell az adós egész vállalkozása vagy önálló része értékesítésének lehetőségét. A hitelező nyereségének a vállalat vagy annak önálló része értékesítéséből nagyobbnak kell lennie, mintha az adós eszközeit külön értékesítenék.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi eljárás vagyonfelügyelője felelős az adós vagyontárgyainak értékesítéséért a vagyonértékesítési tervnek megfelelően. A vagyonfelügyelő legkorábban két hónappal a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően kezdheti meg a vagyontárgyak értékesítését.

Az adós jogosult megtartani a természetes személy fizetésképtelenségi eljárása közvetett költségeinek fedezéséhez szükséges jövedelmet és a jövedelemszerzéshez feltétlenül szükséges vagyontárgyakat. A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezik olyan vagyontárgyakról is, amelyek behajtása nem hajtható végre.

A fizetésképtelenségi törvény értelmében az adós a biztosítékkal rendelkező érintett hitelezővel kötött megállapodás alapján megtarthatja a biztosítékkal rendelkező hitelező részére jelzáloggal terhelt lakást.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás bejelentését követően a biztosítékkal rendelkező hitelezők az eljárás befejezéséig nem gyakorolhatják az adósnak a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében szereplő, jelzáloggal terhelt vagyontárgyára vonatkozó jogaikat.

A biztosítékkal rendelkező hitelező kérheti az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítését, ha a biztosítékkal rendelkező hitelezőt az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítésében akadályozó korlátozás jelentősen sérti a szóban forgó hitelező érdekeit (ideértve azokat az eseteket is, amikor fennáll a jelzáloggal terhelt vagyontárgy megsemmisülésének veszélye vagy annak jelentősen csökkent az értéke). A jelzáloggal terhelt vagyontárgy értékesítésének engedélyezéséről az a bíróság dönt, ahol az adott jogvédelmi eljárást megindították.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A biztosítékkal rendelkező hitelező a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésétől számított két hónap elteltével kérheti az adós biztosítékul szolgáló vagyontárgyának (jelzáloggal terhelt vagyontárgy) értékesítését.

Az adós által ellenőrzött vagy birtokolt, harmadik felek tulajdonában lévő eszközök nem tartoznak az adósnak a hitelezők követelései alá vonható eszközei közé. A vagyonfelügyelő tárolja a harmadik felek tulajdonában lévő eszközöket, amíg azokat át nem adják nekik. A harmadik feleknek kell fedezniük a vagyontárgyaik tárolásának költségeit, ha a vagyonfelügyelő felhívására nem veszik át a vagyontárgyaikat. Ha a fizetésképtelenségi eljárás során harmadik személyek tulajdonában lévő vagyontárgyakat értékesítettek, e vagyontárgyak értékét annak a félnek kell megtérítenie a harmadik személyeknek, aki a vagyontárgyak értékesítését okozta. Ha az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a biztosítékkal rendelkező hitelezők követeléseit, az érintett hitelezők a vagyonfelügyelő határozatával a követelés fennmaradó része tekintetében biztosítékkal nem rendelkező hitelezői jogokat szereznek.

Az adósnak a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után esedékessé váló kötelezettségeit úgy kell tekinteni, hogy azok a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése napján váltak esedékessé. A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után általában felmerülő követelések a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek minősülnek.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adósnak a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után esedékessé váló kötelezettségeit úgy kell tekinteni, hogy azok a fizetésképtelenségi eljárás bejelentésének napján váltak esedékessé. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után megnyíló követelések a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek minősülnek.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Jogvédelmi eljárások

Az adós felelőssége, hogy a védelmi eljárás intézkedési tervében – a hitelezők jóváhagyásától függően – valamennyi követelést megjelölje. A védelmi eljárás intézkedési tervének valamennyi hitelezőre ki kell terjednie. Az adós nem dönthet úgy, hogy bizonyos hitelezőket bevon a tervbe, míg másokat kihagy.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelezők adóssal szembeni követeléseit az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás fizetésképtelenségi nyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani a vagyonfelügyelőhöz. Ha a hitelező elmulasztotta az e cikk első bekezdésében meghatározott követelésbejelentési határidőt, a hitelező az adóssal szembeni követelését attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amikor az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás bejelentését a fizetésképtelenségi nyilvántartásba bejegyezték, de legkésőbb addig a napig, amikor a hitelezők követeléseinek rendezésére vonatkozó tervet az e törvényben meghatározott eljárásokkal összhangban elkészítették. E határidő után az elévülési idő lejár, és a hitelező elveszíti hitelezői jogállását, valamint az adóssal szembeni követelések benyújtásának jogát.

A vagyonfelügyelő ellenőrzi, hogy a hitelezők követelései megalapozottak-e és megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Ha a hitelező követelése nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, a vagyonfelügyelő haladéktalanul felszólítja a hitelezőt, hogy a vagyonfelügyelő felszólításának megküldésétől számított 10 napon belül orvosolja a feltárt szabálytalanságokat. Ha a hitelező a szabálytalanságokat határidőn belül orvosolja, a hitelező követelését úgy kell tekinteni, hogy azt határidőn belül benyújtotta. Ha a hitelező a szabálytalanságokat a határidőn belül nem orvosolja, a vagyonfelügyelő a szabálytalanságok orvoslására megállapított határidőt követő 10 napon belül határozatot hoz, amelyben elutasítja a hitelező követelését vagy részben elismeri azt.

A hitelezői követelések ellenőrzését követően a vagyonfelügyelő indoklással ellátott döntést hoz a hitelezői követelés elismeréséről, elutasításáról vagy részleges elismeréséről. Az adós és a hitelező között vita tárgyát képező követelést a vagyonfelügyelő részben vagy egészben elutasítja. A vagyonfelügyelő csak akkor utasíthatja el vagy ismerheti el részben a hitelező bírósági határozattal megállapított követelését, ha bizonyított, hogy az adós a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően részben vagy egészben rendezte kötelezettségeit.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelezőknek az adóssal szembeni követeléseit a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása szerinti eljárásnak megfelelően kell benyújtani, ellenőrizni és elfogadni. Ha a hitelező elmulasztotta a követelésbejelentési határidőt, a hitelező az adóssal szembeni követelését attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amikor az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás bejelentését a fizetésképtelenségi nyilvántartásba bejegyezték, de legkésőbb addig a napig, amikor a csődeljárás keretében felmerülő költségek végleges jegyzékét az e törvényben meghatározott eljárásokkal összhangban elkészítették.

Ha a hitelező nem nyújtja be követelését a fent meghatározott határidőn belül, az elévülési idő lejár, és a hitelező elveszíti hitelezői jogállását, valamint az adóssal szembeni követelések benyújtásának jogát mind a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásában, mind pedig később, amikor az adós mentesül kötelezettségei alól. Az elévülési idő nem vonatkozik a tartásdíjakra, a tiltott tevékenységekből eredő követelésekre, a közigazgatási szabálysértési eljárás keretében kiszabott szankciókból és a büntetőjogi szankciókból eredő követelésekre, valamint az okozott kár megtérítésére.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás intézkedési terve tartalmazhat a terv végrehajtásához pénzeszközöket juttató személyek számára a juttatott pénzeszközök összegével arányos kedvezményeket.

A jogvédelmi eljárás intézkedési terve csak a főkövetelés, kötbér vagy kamat arányos rendezéséről vagy csökkentéséről rendelkezhet a hitelezők egy csoportján belül és az egyes hitelezői követelésfajták (a főkövetelés, kötbér vagy kamat) tekintetében. A jogvédelmi eljárás intézkedési terve csak az érintett hitelező hozzájárulásával írhat elő egy hitelező számára a többi hitelezőhöz képest lényegesen kedvezőtlenebb feltételeket.

A jogvédelmi eljárások, azok kifejezett beleegyezésének hiányában, nem vonatkoznak a munkavállalókra.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásából származó bevételeket elsősorban a követelés típusa (pl. biztosított vagy nem biztosított követelés) alapján osztják fel. Egyedi esetekben a hitelező jogállása is figyelembe vehető (pl. adóhatóság).

Az adós biztosítékul szolgáló eszközeinek értékesítéséből származó bevételt a biztosítékkal rendelkező hitelező követelésének kielégítésére használják fel. Az árverési költségeket, beleértve a zálogtárgyak értékbecslésének költségeit és a vagyonfelügyelő díját, elsőbbségi alapon visszatartják a zálogtárgyak értékesítéséből származó bevételből, a fennmaradó összeget pedig a biztosítékkal rendelkező hitelező követelésének kiegyenlítésére fordítják. Ha a fenti költségek fedezése és a követelés kielégítése után marad pénzeszköz, az az adós vagyonába kerül, és azt más hitelezők követeléseinek kielégítésére használják fel.

Az adós fennmaradó pénzeszközeit elsősorban a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása költségeinek teljes fedezésére használják fel.

A költségek fedezése után a Fizetésképtelenséget Ellenőrző Szolgálat követelését akkor rendezik, ha a munkavállalói követelésbiztosítás alapot az adós munkavállaló követeléseinek kielégítésére használták fel. Ezután a munkavállalók és az adóhatóság követeléseit rendezik.

Miután a fenti hitelezők követeléseit teljes egészében kiegyenlítették, az adós fennmaradó pénzeszközeit felosztják a biztosíték nélküli többi hitelező követelése (kamatok nélküli) tőkeösszegének kiegyenlítésére. A biztosítékkal rendelkező hitelezők követeléseinek nem biztosított részét és a biztosítékkal rendelkező hitelezők követeléseinek rendezetlen részét szintén ebben a körben rendezik.

Ha az adós pénzeszközei nem elegendőek az e cikk (5) bekezdésében említett hitelezői követelések teljes összegének fedezésére, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezőknek járó összegek arányában kell kielégíteni.

Az adósnak a biztosíték nélküli hitelezők követelései tőkeösszegének kiegyenlítése után fennmaradó pénzeszközeit a biztosíték nélküli hitelezők kapcsolódó követeléseinek kiegyenlítésére kell fordítani (az egyes hitelezőknek járó összegek arányában).

Az adósnak az összes fenti követelés kiegyenlítése után fennmaradó pénzeszközeit az adós résztvevő felei (részvényesei) vagy tagjai között egyéni befektetésük összegének arányában, az adós (természetes személy), ezek (öröklés útján keletkezett) örököse vagy az olyan személyek között osztják fel, akiknek a jogszabályok, illetve az érintett egyesület vagy alapítvány alapszabálya szerint igényük van az egyesület vagy alapítvány vagyonára.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A csődeljárás során az adós jogosult megtartani a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának közvetett költségeihez szükséges jövedelmet és a jövedelemszerzéshez feltétlenül szükséges vagyontárgyakat.

A tartásdíjakat, beleértve a tartási garanciaalaphoz való hozzájárulásokat, valamint a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit elsőbbséggel fedezik az adós pénzeszközeiből.

Az adós biztosítékul szolgáló eszközeinek értékesítéséből származó bevételt a biztosítékkal rendelkező hitelező követelésének kielégítésére használják fel.

A biztosítékkal nem rendelkező hitelezők követeléseit rangsorolás nélkül egyetlen csoportba sorolják. A fennmaradó pénzeszközöket a biztosíték nélküli hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére használják fel az egyes hitelezőknek járó tőkeösszeg arányában. Az adósnak a biztosíték nélküli hitelezők követelései tőkeösszegének kiegyenlítése után maradó pénzeszközeit a biztosíték nélküli hitelezők kapcsolódó követeléseinek kiegyenlítésére kell fordítani (az egyes hitelezőknek járó összegek arányában).

A kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás során az adós a jövedelmének legfeljebb kétharmadát megtarthatja, hogy fedezze megélhetési költségeit, és megtarthassa a jövedelemszerzéshez nélkülözhetetlen vagyontárgyakat.

Ezért, figyelembe véve a kötelezettségek rendezésére vonatkozó terv rendelkezéseit, az adós köteles jövedelmének egyharmadát (de legalább a lettországi bruttó havi minimálbér egyharmadát) átutalni a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére. A kötelezettségek rendezésére vonatkozó terv elkészítésekor az adósnak fel kell tüntetnie valamennyi hitelező követelésének főösszegét, és rendelkeznie kell azok rendezéséről az egyes hitelezők követelésének arányában.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Jogvédelmi eljárások

A bíróság lezárja a jogvédelmi eljárást, ha:

  1. a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott hitelezők többsége nem támogatta a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak és határidőnek megfelelően;
  2. a jogvédelmi eljárás intézkedési terve nem felel meg a fizetésképtelenségi törvény rendelkezéseinek.

A bíróság lezárja a jogvédelmi eljárást és megindítja a jogi személy fizetésképtelenségi eljárását, ha:

  1. az adóssal szemben egy éven belül másodszor indult jogvédelmi eljárás, de a jogvédelmi eljárás végrehajtását nem jelentették be;
  2. a hitelezői kérelem beérkezését követően, ha az adós több mint 30 napig nem hajtja végre a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét, és nem nyújtotta be a bírósághoz a terv módosítását;
  3. a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott hitelezők többségének képviselője által benyújtott kérelem kézhezvételét követően, ha az adós nem hajtotta végre a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott intézkedéseket vagy hamis adatokat szolgáltatott, ha az adós több mint 30 napig nem hajtja végre a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét, és nem nyújtotta be a bírósághoz a terv módosítását, vagy az adós nem tartja be a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott tevékenységi korlátozásokat.

Ha a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét végrehajtották, az adósnak be kell nyújtania a bírósághoz a jogvédelmi eljárás lezárása iránti kérelmet. Ezzel szemben, ha az adós nem képes a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében meghatározott kötelezettségeket rendezni, az adósnak a bírósághoz fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet kell benyújtania a jogvédelmi eljárás megszüntetése iránti kérelemmel együtt.

A jogvédelmi eljárásnak a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtását követő lezárása a jogvédelmi eljárás keretében az adósra kiszabott tevékenységi korlátozások feloldására és az eljáráshoz alkalmazott módszer alkalmazásának megszüntetésére szolgál.

Ha a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét a hitelezők többsége nem hagyta jóvá a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak és időkeretnek megfelelően, és a jogvédelmi eljárást lezárják, a jogvédelmi eljárás kihirdetéséhez kapcsolódó korlátozásokat feloldják, és kiszámítják a rendezetlen kötelezettségekre vonatkozó kötbér, kamat és késedelmi pótlék teljes összegét.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi eljárást bírósági határozattal kell lezárni, miután a vagyonfelügyelő végrehajtotta az adós vagyonának értékesítésére és a hitelezők követeléseinek rendezésére vonatkozó terveket. Hasonlóképpen lezárja a bíróság a fizetésképtelenségi eljárást, ha a vagyonfelügyelő a vagyon hiányáról szóló jelentésében a fizetésképtelenségi eljárás lezárását javasolta, és a hitelezők jóváhagyták a javaslatot. Ilyen esetben az adóst (jogi személyt) törlik a vonatkozó közhiteles nyilvántartásból.

A fizetésképtelenségi eljárás bírósági határozattal zárul le, ha a jogvédelmi intézkedési tervét jóváhagyták, és a bíróság úgy döntött, hogy a jogi személy fizetésképtelenségi eljárását jogvédelmi eljárásra változtatja. Ebben az esetben az adós a korábbi jogállásában folytatja tevékenységét.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás megindítása nélkül is lezárható. A bíróság a csődeljárást a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásával együtt lezárja, ha az adós tekintetében a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának alkalmazására vonatkozó korlátozásokat állapítottak meg. Ebben az esetben a csődeljárás lezárása iránti kérelmet a vagyonfelügyelőnek a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésétől számított három hónapon belül kell benyújtania. Hasonlóképpen a bíróság a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásával együtt lezárhatja a csődeljárást, ha a hitelezők nem nyújtottak be követelést. Ebben az esetben a csődeljárás lezárása iránti kérelmet az adósnak a hitelezői követelések benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő egy hónapon belül kell benyújtania.

Ha egy természetes személy fizetésképtelenségi eljárása a csődeljárás befejezésével vagy lezárásával egyidejűleg lezárul, a vagyonfelügyelőnek az adós vagyona feletti rendelkezést megakadályozó hatáskörei és korlátozásai is megszűnnek, a hitelezők visszanyerik az adós kötelezettségei rendezésének követelésére vonatkozó jogaikat, amennyiben azokat a természetes személy fizetésképtelenségi eljárása során nem teljesítették, és újraindul a megítélt, de még be nem hajtott tartozás végrehajtására irányuló eljárás, valamint az adós kötelezettségeinek bírósági úton történő érvényesítésére irányuló eljárás.

Ha az adós sikeresen teljesítette a természetes személy kötelezettségeinek rendezésére irányuló tervben meghatározott lépéseket, az adósnak a tervben meghatározott, a terv végrehajtását követően fennmaradó kötelezettségei törlésre kerülnek, és a törölt kötelezettségek behajtására irányuló végrehajtási eljárás lezárul.

A kötelezettségek rendezésére irányuló eljárást a következő esetekben nem lehet alkalmazni, illetve le kell zárni:

  • az adós a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző három év során vagy a fizetésképtelenségi eljárás alatt olyan ügyleteket kötött, amelyek az adós fizetésképtelenségét vagy a hitelezők megkárosítását eredményezték, ha tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen ügyletek fizetésképtelenséget vagy a hitelezők megkárosítását eredményezhetik;
  • az adós tudatosan hamis adatokat szolgáltatott pénzügyi helyzetéről, és nem közölte valódi jövedelmét;
  • az adós nem teljesíti a csődeljárás vagy a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás keretében fennálló kötelezettségeit, jelentősen akadályozva a fizetésképtelenségi eljárás előrehaladását.

Ha a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárást anélkül zárják le, hogy az adós mentesülne kötelezettségei alól, a hitelezők követeléseit újraélednek és azok teljes összegét veszik számításba, valamint a korábban felfüggesztett bírósági eljárásokat és az ítéletek végrehajtását is újraindítják.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás lezárását követően az adós működésére és a hitelezői jogokra vonatkozó szokásos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A vagyonfelügyelő az eljárást lezáró bírósági határozat kézhezvételétől számított öt napon belül kérelmet nyújt be a cégnyilvántartáshoz az adósnak az érintett nyilvántartásból való törlése iránt. A nyilvántartásból való törlést követően az adós felszámolásra kerül, és a hitelezők elveszítik az adóssal szembeni követelésbejelentési jogukat, mivel az adós megszűnik létezni.

Hozzá kell tenni, hogy a hitelező a fizetésképtelenségi eljárás lezárását követő egy éven belül követelést nyújthat be az adós igazgatósági tagjaival szemben a követelés rendezetlen összegének erejéig, ha a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatója nem kapta meg az adós számviteli dokumentumait, vagy azok olyan állapotban voltak, hogy nem lehetett világos képet kapni az adós ügyleteiről és pénzügyi helyzetéről a fizetésképtelenségi eljárás meghirdetését megelőző három évben. A fizetésképtelenségi eljárás lezárása előtt az ilyen követelést a fizetésképtelenségi eljárás vagyonfelügyelője jelentheti be az adós nevében, míg a hitelező jogosult harmadik félként csatlakozni az eljáráshoz.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Ha a fizetésképtelenségi eljárás a kötelezettségek rendezésére vonatkozó eljárás befejezése előtt lezárul, a vagyonfelügyelőnek a fizetésképtelenségi törvény szerinti, az adós vagyona feletti rendelkezést megakadályozó hatáskörei és korlátozásai is megszűnnek, a hitelezők visszanyerik az adós kötelezettségei rendezésének követelésére vonatkozó jogaikat, amennyiben azokat a természetes személy fizetésképtelenségi eljárása során nem teljesítették, és újraindul a megítélt, de még be nem hajtott tartozás végrehajtására irányuló eljárás, valamint az adós kötelezettségeinek bírósági úton történő érvényesítésére irányuló eljárás.

Ha az adós sikeresen teljesítette a természetes személy kötelezettségeinek rendezésére irányuló tervben meghatározott lépéseket, az adósnak a tervben meghatározott, a terv végrehajtását követően fennmaradó kötelezettségei törlésre kerülnek, és a törölt kötelezettségek behajtására irányuló végrehajtási eljárás lezárul.

Az adós nem mentesül a természetes személy kötelezettségeinek rendezésére irányuló tervben meghatározott fennmaradó kötelezettségek alól, ha az adós nem tette meg a tervben meghatározott intézkedéseket.

A következő követelések nem szűnnek meg a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárások keretében, még akkor sem, ha a kötelezettségek rendezésére irányuló tervet sikeresen végrehajtották:

  • tartásdíj iránti igények;
  • tiltott tevékenységekből eredő követelések;
  • biztosított követelés, ha az adós megtartotta a szóban forgó követelés biztosítékául szolgáló lakást, kivéve, ha az adós és a biztosítékkal rendelkező hitelező közötti megállapodás másként rendelkezik. A fenti kötelezettségek rendezésére irányuló végrehajtási eljárás a rendezetlen tartozás összegének erejéig újraindul;
  • a közigazgatási szabálysértési eljárások során kiszabott szankciókból és a büntetőjogi szankciókból eredő követelések, valamint kártérítési igények.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás költségei magukban foglalják a jogvédelmi eljárás felügyelőjének díjazását és a jogvédelmi eljárás jogszerű és hatékony lefolytatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A jogvédelmi eljárás költségeit az adós pénzeszközeiből fedezik.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit (mind a vagyonfelügyelő díjazását, mind a fizetésképtelenségi eljárás költségeit) az adós pénzeszközeiből fedezik.

Ha a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során felmerülő költségeket nem lehet az adós pénzeszközeiből fedezni, a hitelezők vagy más természetes vagy jogi személy pénzeszközei felhasználhatók a költségek fedezésére, ha a jogszabálynak megfelelő ilyen megállapodás született.

Abban az esetben, ha a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit a fenti forrásokból nem lehet fedezni, és a vagyonfelügyelő az adós vagyonának hiányát igazoló jelentést készít, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának lezárásának tervezésekor az eljárás költségeit a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának letétjéből fedezik, amelyet a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségei és a díjazás fedezésére a vagyonfelügyelőnek utalnak át.

Ha a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet az adós olyan alkalmazottja nyújtotta be, aki részben vagy egészben mentesül a letétfizetési kötelezettség alól, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit a munkavállalói követelésbiztosítási alapból fedezik.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásában közvetlen és közvetett költségek különböztethetők meg.

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának közvetlen költségei közé tartoznak az eljárás biztosításával kapcsolatos költségek:

  • a hirdetések, árverések, a fizetési számla megnyitásának, működtetésének és lezárásának költségei;
  • a postai levelezési szolgáltatások költségei;
  • a természetes személy vagyonának értékelésével kapcsolatos költségek;
  • a közjegyzői szolgáltatások költségei;
  • a természetes személy vagyonának tárolásával kapcsolatos költségek, ha azt a vagyonfelügyelőnek adták át, az ügyletek ellenőrzése, valamint a vagyon és az ügyletek biztosítása.

Ezeket a költségeket a természetes személy vagyonának értékesítéséből származó bevételből fedezik, de vagyon hiányában, vagy ha az nem elegendő a közvetlen költségek fedezésére, a vagyonfelügyelő kérheti, hogy az adós fedezze a költségeket. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az adós megtarthatja jövedelmének kétharmadát, és legfeljebb egyharmadát kell átutalnia a közvetlen költségek fedezésére.

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának közvetett költségeit, például az esedékes adó- vagy illetékfizetéseket, az esedékes tartásdíjakat, a bérleti díjat és a közüzemi díjakat a természetes személy jövedelméből fedezik (az adós által megtartható jövedelem kétharmada).

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Jogvédelmi eljárások

A felügyelő nem vitathatja a jogvédelmi eljárás megindítása előtt végrehajtott ügyleteket. A jogvédelmi eljárás megindítását követően az adós cselekvőképessége korlátozott: nem köthet olyan ügyleteket, illetve nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyek súlyosbíthatják pénzügyi helyzetét vagy sérthetik a hitelezők összességének érdekeit.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A vagyonfelügyelőnek értékelnie kell az adós ügyleteit, és keresetet kell benyújtania a bírósághoz, amelyben kéri az érintett ügylet érvénytelenné nyilvánítását, függetlenül annak típusától, ha az ügylet:

  1. a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően vagy a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését négy hónappal megelőzően jött létre, és az adósnak kárt okozott, függetlenül attól, hogy az a személy, akivel vagy akinek javára az ügyletet kötötték, tudott-e a hitelezőknek okozott kárról;
  2. a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését három évvel megelőzően jött létre, és az adósnak kárt okozott, valamint az a személy, akivel vagy akinek javára az ügyletet kötötték, tudott vagy tudnia kellett volna a hitelezőknek okozott kárról.

Ha az adósnak kárt okozó ügyletet az adósban érdekelt felekkel vagy az adós javára kötötték, az ellenkező bizonyításának hiányában ezt úgy kell tekinteni, hogy ők tudtak az okozott kárról.

A biztosítékkal rendelkező hitelező kérheti a vagyonfelügyelő által végrehajtott ügylet érvénytelenné nyilvánítását, ha a kérdéses ügylet a követelés biztosítékául szolgáló eszközöket érinti, és a biztosítékkal rendelkező hitelező érdekei sérülnek.

A vagyonfelügyelőnek értékelést kell végeznie és bírósághoz kell fordulnia az adós által ajándékba adott vagyontárgyak vagy azok egy részének visszaszolgáltatását kérve, ha az ügyletre a fizetésképtelenségi eljárás bejelentését megelőző három éven belül került sor, vagy ezen időpontot követően, ha a felek kötelezettségeinek egyenlőtlensége arra utal, hogy ténylegesen ajándékozás történt. Az adomány ellen csak akkor lehet fellebbezni és azt akkor lehet visszakérni, ha az jogellenes volt vagy nem a rendeltetésnek megfelelően használták fel.

Az adós által a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző hat hónapban és a bejelentés időpontját követően a tartozások fedezésére kifizetett pénzösszegeket (kivéve a vagyonfelügyelő által a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során kifizetett összegeket) vissza kell fizetni, ha az alábbi tényezők bármelyike fennáll:

  1. a kifizetés a kötelezettségek esedékessé válása előtt történt, ha más, esedékessé vált kötelezettségeket nem teljesítettek, és a felek e cikk (3) bekezdésében említett jogai és kötelezettségei megújíthatók;
  2. a tartozást az adósban érdekelt személyeknek fizették ki, míg más, az érdekelt személyekkel szembeni tartozások esedékességét megelőzően esedékes kötelezettségeket nem teljesítettek. Ez a rendelkezés a bírósági tisztviselők által behajtott tartozásokra is vonatkozik, a végrehajtási költségek visszatartásával.

A hitelező köteles visszafizetni a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző három hónapban az adós által kifizetett összeget annak érdekében, hogy elkerülje az adós fizetésképtelenségi eljárásának az összeget kapó hitelező által benyújtott kérelem alapján történő bejelentését.

Ha az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a tartozás fedezésére kifizetett összegeket visszafizetik, a felek kötelezettségei (beleértve a kötelezettségek megerősítését is) és a tartozás rendezése előtt hatályban lévő vonatkozó jogok megújulnak.

A vagyonfelügyelő köteles továbbá a bíróságon keresetet benyújtani a zálogszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, amennyiben a zálogjogot azután alapították, hogy a fizetésképtelenségi nyilvántartásba bejegyezték az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindításának bejelentését.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adós által kötött ügyletek a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása szerinti eljárással összhangban megtámadhatók, ha a fizetésképtelenségi eljárás során a következőket állapítják meg:

  • az adós a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző három év során vagy a fizetésképtelenségi eljárás alatt olyan ügyleteket kötött, amelyek az adós fizetésképtelenségét vagy a hitelezők megkárosítását eredményezték, ha tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen ügyletek fizetésképtelenséget vagy a hitelezők megkárosítását eredményezhetik;
  • az adós tudatosan hamis adatokat szolgáltatott pénzügyi helyzetéről, és nem közölte valódi jövedelmét;
  • az adós nem teljesíti a csődeljárás vagy a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás keretében fennálló kötelezettségeit, jelentősen akadályozva a fizetésképtelenségi eljárás előrehaladását.
Utolsó frissítés: 18/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.