Fizetésképtelenség/csőd

Olaszország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás indítható a gazdasági szereplők (természetes személyek vagy társaságok) ellen, ha az alábbiak valamelyikével rendelkeznek:

a) a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem előtti három évben 300 000,00 euró értékű vagy azt meghaladó vagyon,

b) a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem előtti mindhárom évben 200 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó bruttó éves árbevétel,

c) összesen (a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem időpontjában) 500 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó tartozás (keletkezésük időpontjától függetlenül).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

a) a fizetésképtelenség feltétele a vállalkozás fizetésképtelensége; megállapítását kérheti:

– az adós

– a hitelező

– az ügyész

b) a hitelezőkkel kötött egyezség (concordato preventivo) feltétele a vállalkozás nehéz helyzete (vagyis olyan pénzügyi nehézségek fennállása, amelyek nem súlyosak annyira, hogy fizetésképtelenséget okozzanak); kizárólag az adós kérheti.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az alábbiak kivételével valamennyi vagyontárgy része a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak:

1) kizárólag személyes használatú vagyontárgyak és jogok;

2) tartásdíjak, bérek, nyugdíjak, fizetések, valamint a fizetésképtelen személy munkával szerzett jövedelme az önmaga és családja ellátásához szükséges mértékig;

3) a fizetésképtelen személyt gyermekei vagyonából jogszabály alapján megillető bevétel, a családi szükségletekre szánt alapban (fondo patrimoniale) tartott vagyon és annak haszna, a Polgári Törvénykönyv 170. cikke szerinti kivételtől eltekintve;

4) a jogszabály szerint kivétel körébe tartozó elemek.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz tartozik továbbá az eljárás megindítását követően a fizetésképtelen személy által szerzett valamennyi vagyontárgy, nem képezik részét viszont az e vagyon megszerzése és megtartása során keletkezett kötelezettségek.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenségi gondnok (vagyonfelügyelő) joga és kötelezettsége a vagyon kezelése, értékesítése és a bevétel hitelezők közötti elosztása.

A vagyonfelügyelő információt kérhet a fizetésképtelen adóstól, aki kifogásolhatja a vagyonfelügyelő és a bíróság által kijelölt csődgondnok intézkedéseit, de csak akkor, ha azok elfogadására jogsértő módon került sor (pusztán célszerűségi okokból nem).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Bárki, akinek pénzfizetési kötelezettséget kell teljesítenie a fizetésképtelenségi gondnok részére, beszámíthatja ezt a tartozást az ugyanazon eljárást érintő követelésébe (controcredito), de csak abban az esetben, ha mindkettő (a tatozás és a követelés) az eljárás megindítása előtt keletkezett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A vagyonfelügyelő döntheti el, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor hatályos szerződések továbbra is fennállnak-e, vagy meg kell szüntetni azokat.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A hitelezők csak akkor tehetnek jogi intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően, ha a vagyonfelügyelő nem cselekszik, vagyis (szándékosan vagy pusztán gondatlanságból) nem teszi meg ezeket a jogi intézkedéseket.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A később fizetésképtelennek nyilvánított személlyel szemben a hitelező által indított peres eljárást csak a vagyonfelügyelő folytathatja.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezői választmány három-öt hitelezőből áll, és jelentős jogai a következők:

– engedélyezi az ügyleteket, megállapodásokat, a peres eljárások megszüntetését, harmadik felek jogainak elismerését, jelzálog törlését, értékpapírok visszaadását, kötvénykibocsátást, örökség és ajándék elfogadását, és valamennyi, a különleges vagyonkezelés körébe eső egyéb aktust,

– bíróság előtt a vagyonfelügyelő leváltását kérheti,

– jóváhagyja az értékesítési tervet,

– felhatalmazza a vagyonfelügyelőt a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában hatályos szerződések átvételére,

– leltározási műveleteket végez a fizetésképtelen adós vagyonában,

– hozzáfér az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi irathoz,

– felhatalmazza a vagyonfelügyelőt egy vagy több vagyontárgy vagyonból való kizárására vagy értékesítésének megszüntetésére, ha nyilvánvalóan hátrányosnak tűnik az értékesítés,

– a bíróság által kijelölt csődgondnoktól a vagyon értékesítésének felfüggesztését kérheti.

A fenti tevőleges intézkedési hatáskörök mellett a hitelezői választmány véleményezi a bíróság által kijelölt csődgondnok vagy a bíróság intézkedéseit, nevezetesen a következőket:

– a biztosítékkal rendelkező hitelezők biztosíték értékesítésére való felhatalmazása

– a bíróság által kijelölt csődgondnok felhatalmazása a társaság működtetésének ideiglenes folytatására (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a folytatást)

– a bíróság által kijelölt csődgondnok felhatalmazása az üzleti tevékenység bérbeadására (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a bérbeadást).

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A vagyonfelügyelő (előzetes engedélyezéstől függően):

– tovább működteti a társaságot,

– bérbe adja az üzletet,

– minden vagyont értékesít a bevétel hitelezők közötti felosztása érdekében,

– dönt a kisértékű vagyontárgyak értékesítésének mellőzéséről.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Bármelyik hitelező kérheti a bíróságtól az adós fizetésképtelenné nyilvánítását. A hitelezőnek nem kell végrehajtható okirattal rendelkeznie; az a fontos, hogy iratokkal bizonyítsa a követelését.

Valamennyi hitelezőnek (ideértve azokat is, akik a fizetésképtelenség megállapítását kérték és azt jóváhagyták) kérnie kell követelései nyilvántartásba vételét a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezők jogi képviselő nélkül előterjeszthetik követeléseiket.

Kérelmüknek tartalmaznia kell a követelés írásos bizonyítását, és elektronikus úton (tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus levélben) kell benyújtani azt.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsőbbségi alapon kerül felosztásra a hitelezők között. Jogszabály több követelésnek (jelzálog, biztosítékok, általános vagy különös elsőbbséget élvező követelések) biztosít elsőbbséget néhány vagyontárgy vagy a teljes vagyon tekintetében.

Ha (ahogyan szinte minden esetben) az értékesítésből származó bevétel nem elegendő valamennyi követelés kielégítésére, akkor nem a követelés összegével arányosan osztják fel, hanem a polgári törvénykönyvben meghatározott elsőbbségi sorrend szerint.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárul, ha:

– nem terjesztenek elő követelést,

– valamennyi követelés kielégítést nyert,

– felosztották a vagyon értékesítéséből származó teljes bevételt,

– megállapítást nyert, hogy nincs értékesítendő vagyon vagy egyéb bevétel.

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a fizetésképtelen adós visszanyeri jogi lépések kezdeményezésére és megválaszolására irányuló jogát, és a vagyonfelügyelő tájékoztatása nélkül szerezhet vagyont.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárul az adós és a hitelezők közötti egyezség jóváhagyásakor, amennyiben azonban az egyezség vagyontárgyak értékesítését írja elő (concordato liquidatorio), az eljárás az értékesítés érdekében folytatódik, és akkor zárul, amikor az összes vagyontárgyat értékesítették és a bevételt felosztották a hitelezők között.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárását követően a fizetésképtelen adós szabadul valamennyi tartozásától.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a hitelezők eljárást indíthatnak az adóssal szemben a fennmaradó tartozás (a tartozásnak a vagyonfelügyelő által vissza nem fizetett része) rendezése érdekében, kivéve, ha tartozáselengedésre irányuló eljárásra került sor, mert ebben az esetben a hitelezők semmit nem követelhetnek a fizetésképtelen adóstól.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárását követően a hitelezők semmit nem követelhetnek az adóstól. Amennyiben azonban az adós elmulasztja kötelezettségei teljesítését, a hitelezők kérhetik az egyezség megszüntetését; a kérelmet egy éven belül elő kell terjeszteni.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségeit maga a fizetésképtelenségi eljárás viseli, és a vagyon értékesítéséből származó bevételből kerül kiegyenlítésre.

Vagyon hiányában a vagyonfelügyelő díját és felmerült költségeit az állam fizeti.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A fizetésképtelen adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően tett jogi lépések visszavonhatók, ha az eljárásindítás előtt meghatározott időszakban (egy év vagy hat hónap) került rájuk sor.

A fizetésképtelen adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően tett jogi lépések érvénytelenek.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás során és bírósági engedély hiányában tett, a különleges vagyonkezelés körébe eső aktusok érvénytelenek.

Utolsó frissítés: 29/10/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit