Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Fizetésképtelenség/csőd

Franciaország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Bármely kereskedelmi vagy kézműipari tevékenységet folytató személy, mezőgazdasági termelő, bármely önfoglalkoztatói tevékenységet folytató természetes személy, ideértve a jogszabály, jogi eszköz vagy védett cím által szabályozott szabad foglalkozások végzőit, és bármely magánjogi jogalany állhat védintézkedés (procédure de sauvegarde), reorganizációs eljárás (procédure de redressement judiciaire) vagy felszámolási eljárás (procédure de liquidation judiciaire) alatt.

Az „egyéni vállalkozónak” minősülő önfoglalkoztató személy is élhet a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésének lehetőségével.

Kizárólag gazdasági tevékenységet folytató személyek kezdeményezhetnek védintézkedési eljárást. A reorganizációs vagy felszámolási eljárás alá vont személy esetében elképzelhető, hogy az eljárás megindításakor már nem végez gazdasági tevékenységet.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vonható magánjogi jogalanyok körébe tartoznak a kereskedelmi társaságok, a nem gazdasági célú társaságok, a gazdasági egyesülések, az egyesületek, a szakszervezetek, a szakmai és kereskedelmi szövetségek és az üzemi tanácsok.

A jogi személyiséggel nem rendelkező magánjogi csoportosulások – úgymint a közös vállalkozások vagy a bejegyzés alatt álló vállalkozások – nem indíthatnak fizetésképtelenségi eljárást.

A közjog által szabályozott jogi személyek szintén ki vannak zárva ebből a körből.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Az adósnak lehetősége van gyorsított védintézkedési eljárás (procédure de sauvegarde accélérée) vagy gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás (procédure de sauvegarde financière accélérée) kérelmezésére, amennyiben beszámolóját könyvvizsgáló hitelesítette, vagy azt könyvelő készítette, és ha több mint 20 munkavállalót foglalkoztat, vagy az adó nélkül számított árbevétele meghaladja a 3 millió eurót, vagy mérlegfőösszege meghaladja az 1,5 millió eurót. A gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások a konszolidált éves beszámolót készítő adósok számára is rendelkezésre állnak.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Védintézkedési eljárás indul, ha az adós megoldhatatlan nehézségekkel küzd, de a kifizetéseit még nem szüntette be.

Reorganizációs eljárás indul, ha az adós az esedékes kötelezettségeit nem képes a rendelkezésre álló erőforrásaival teljesíteni, és a kifizetéseit is beszüntette.

A reorganizáció célja az üzleti tevékenység és a munkahelyek fenntartása, valamint a kötelezettségek teljesítése. Az ügyvezető a kifizetések beszüntetését követő 45 napon belül köteles kérelmezni ezen eljárás megindítását.

Felszámolási eljárás indul, ha a vállalkozás beszüntette kifizetéseit, és a reorganizációs eljárás megindítása nyilvánvalóan lehetetlen.

Kizárólag az adós jogosult a védintézkedési eljárás megindítását kérelmezni.

Ezzel szemben a reorganizációs és felszámolási eljárás megindítását nemcsak az adós, hanem valamely hitelező és az ügyész is kérelmezheti azzal a feltétellel, hogy nincs folyamatban egyeztetési eljárás (procédure de conciliation – a fizetésképtelenségi eljárást megelőző egyeztetési eljárás).

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatok meghozataluk napján nulla órakor lépnek hatályba.

Az eljárást megindító határozatot a hatálybalépésének napját követő nyolc napon belül megküldik az adósnak és közlik a fizetésképtelenségi szakértőkkel és az ügyészséggel, ideértve azoknak a tagállamoknak a szerveit is, amelyekben az adós telephellyel rendelkezik.

A határozat mindenkivel szemben azonnal hatályos.

A meghozatalától számított tizenöt napon belül az eljárást megindító határozatot bejegyzik a kereskedelmi cégnyilvántartásba, a cégjegyzékbe vagy a körzeti bíróság által vezetett más külön nyilvántartásba.

A határozat kivonatát bejegyzik a Bodaccba (polgári és kereskedelmi közlemények hivatalos jegyzéke) és a jogi nyilatkozatoknak az adós bejegyzett székhelye vagy üzleti címe szerinti jegyzékébe.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások is léteznek.

A gyorsított védintézkedési eljárást azok az egyeztetési eljárásban részt vevő adósok kezdeményezhetik, akik bizonyítják, hogy kidolgoztak egy az üzleti tevékenység folytatását biztosító tervet.

Az a tény, hogy az adós a kifizetéseit beszüntette, nem zárja ki a gyorsított védintézkedési eljárás kezdeményezését, amennyiben ez a helyzet az egyeztetési eljárás megindítására irányuló kérelmet megelőző 45 napon belül állt be.

A gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás megindításának feltételei megegyeznek a gyorsított védintézkedési eljárás megindításának feltételeivel, emellett az adós beszámolóinak tanúsítaniuk kell, hogy tartozásai lehetővé teszik, hogy kizárólag a hitelintézeti választmány tagjainak minősülő hitelezők fogadják el tervezetet.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárások az adós teljes vagyonát érintik.

Amennyiben az adós egyéni vállalkozó, személyes vagyona is érintett.

Ugyanakkor a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató vagy szabad foglalkozást végző egyéni vállalkozó állandó lakóhelyét a törvény kizárja a hitelintézetek által lefoglalható vagyon köréből.

Más beépített vagy beépítetlen, nem üzleti célokat szolgáló ingatlan is a nyilatkozatban lefoglalás alól kivont vagyon körébe tartozhat. E nyilatkozat – amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni és közzé kell tenni – kizárólag azon hitelintézetekkel szemben hatályos, amelyek követelése a közzétételt követően merül fel.

Az adós állandó lakóhelyének a hitelintézetek által lefoglalható vagyontárgyak köréből történő kizárása az adós és családja védelmét szolgálja.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Az adós saját tulajdona feletti rendelkezési jogának megszűnése

Védintézkedés és reorganizáció

Védintézkedési vagy reorganizációs eljárás megindítása esetén az adós továbbra is birtokon belül marad és irányítja vállalkozását.

Védintézkedési eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli és segíti az adóst üzletvitelében a bíróság által meghatározott felhatalmazás keretein belül.

Reorganizációs eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrateur judiciaire) segíti az adóst üzletvitelében, vagy az adós helyett – részben vagy egészben – maga végzi azt.

Felszámolási eljárás

Felszámolási eljárásban az adóst megfosztják a vagyona kezelésének és a vagyona feletti rendelkezés jogától. Az üzleti vagyon tekintetében a felszámolóbiztos (liquidateur) gyakorolja jogait és végzi tevékenységeit. A felszámolóbiztos így átveszi a vagyona kezelését.

Fizetésképtelenségi szakértők

A fizetésképtelenségi szakértők a bíróság által kijelölt képviselők, akik az ügyészség felügyelete alatt állnak, és szabályozott szakmákhoz tartoznak.

E szakértőknek nemzeti nyilvántartásokba bejegyzett szakembereknek kell lenniük, és szigorú alkalmassági és etikai követelményeknek kell megfelelniük.

Az említett nyilvántartásokban nem szereplő, de az ügy szempontjából kimagasló szakmai gyakorlattal vagy képesítéssel rendelkező személyeket szintén ki lehet jelölni.

A fizetésképtelenségi szakértőket a bíróság az eljárás megindulásakor jelöli ki.

A fizetésképtelenségi szakértők polgári jogi felelősséggel tartoznak a rendes törvények szerint.

A szakértők díját rendeletben rögzített skálák alapján határozzák meg; e skálák szerinti díjazásukat a bíróság az adósra terheli.

A fizetésképtelenségi szakértők és az adós jogai

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő

Főszabály szerint a védintézkedési vagy reorganizációs eljárást megindító bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki, akinek személyére a védintézkedési eljárásban az adós vagy az ügyészség javaslatot tehet.

Nem kötelező vagyonfelügyelőt kijelölni, ha az adós kevesebb mint 20 munkavállalót foglalkoztat, és az adó nélkül számított árbevétele nem éri el a 3 millió eurót.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárásban minden esetben kötelező vagyonfelügyelőt kijelölni.

Védintézkedési eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli és segíti az adóst üzletvitelében a bíróság által meghatározott felhatalmazás keretein belül.

Reorganizációs eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő segíti az adóst üzletvitelében, vagy az adós helyett – részben vagy egészben – maga végzi azt.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő köteles minden szükséges intézkedést meghozni vagy az adóssal meghozatni a vállalkozás adósaival szembeni védelme és a termelési kapacitás fenntartása érdekében.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek különös jogai is vannak, például aláírási joga van a csekk kibocsátástól eltiltott adós bankszámlái tekintetében, a hatályos szerződések fenntartását kérheti, és végrehajthatja a szükséges létszámcsökkentéseket.

A bíróság által kijelölt végelszámoló

Kollektív eljárás esetén a bíróság köteles végelszámolót (mandataire judiciaire) kijelölni.

A végelszámoló feladata a hitelezők és közös érdekeik képviselete.

Ő állítja össze a bejelentett követelések nyilvántartását – ideértve a munkabérre vonatkozó követeléseket –, és javaslatot tesz azok elfogadására, elutasítására vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésére, majd megküldi e nyilvántartást a csődbírónak.

A felszámolóbiztos

A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben felszámolóbiztost jelöl ki.

A felszámolóbiztos ellenőrzi a követeléseket, és intézkedik az adós vagyonának értékesítése iránt annak érdekében, hogy a fennmaradó vagyon felosztható legyen a hitelezők között.

Végrehajtja a létszámcsökkentéseket, és dönthet a hatályos szerződések fenntartásáról.

A vagyonkezelési jogától megfosztott adóst képviseli, és e minőségében a felszámolási eljárás során gyakorolja jogainak többségét, és megteszi a vagyont érintő intézkedések többségét. Nem gyakorolhatja azonban az adós nem pénzügyi jellegű jogait.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A beszámítás a kölcsönös követelések alacsonyabb követelés mértékéig történő törlése.

Beszámítani kizárólag két személy egymás közötti kölcsönös és egynemű követelését és tartozását lehet.

A beszámítás következtében így kétoldalú kifizetés történik kölcsönös követelések között.

Főszabály szerint az adós nem teljesíthet semmilyen követelést, amely a védintézkedési vagy reorganizációs eljárást megindító határozat előtt született.

Ezzel szemben a határozatot megelőző követelések teljesítésének tilalma nem vonatkozik a beszámításra kerülő kapcsolt követelésekre. Az azonos szerződés teljesítéséből vagy nemteljesítéséből keletkező vagy eredő kölcsönös követelések kapcsolt követeléseknek minősülnek.

Amennyiben az eljárást megindító határozatot követően keletkezik a korábbi követeléshez kapcsolódó követelés, e követelés teljesíthető az előző követelés beszámításával, ha az utóbbit bejelentették.

A kölcsönös követelések akkor minősülnek kapcsoltnak, ha azonos szerződés vagy szerződéscsoport teljesítéséből vagy nemteljesítéséből keletkeznek vagy erednek.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A hatályos szerződések fenntartására irányuló eljárás

A fizetésképtelenségi eljárások megindítása nem kérdőjelezi meg azonnal az adós és a vele szerződött felek (beszállítók, vevők) között létrejött szerződések létét.

Hatályos szerződések az érvényes és az eljárás megindításakor folyamatban lévő szerződések, az olyan szerződések, amelyek teljesítése folyamatosan történik, amelyek a megindítás napján még nem vesztették hatályukat, vagy az olyan szerződések, amelyeket azonnal teljesíteni kell, és amelyeket még nem teljesítettek, de már megkötésre kerültek.

A hatályos szerződések szerződő felei elsőbbséget élveznek, és megelőzik a többi hitelezőt a kielégítési rangsorban.

Védintézkedés és reorganizáció

A szerződés a priori automatikusan fennmarad; a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek a közrend alapján lehetősége van azon szerződések fenntartásának kérelmezésére, amelyek alapján számára átadott termékek vagy nyújtott szolgáltatások kifizetésére kerül sor.

Bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő hiányában az adósnak lehetősége van a bíróság által kijelölt végelszámoló beleegyezését követően a hatályos szerződések teljesítését kérni.

A fenntartott szerződést a szokásos módon, a szerződésben foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek lehetősége van a szerződések felmondására az adós várható nemteljesítésére hivatkozva, amennyiben bizonyítja, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő anyagi eszközök a kötelezettségek teljesítéséhez.

A hatályos szerződés a jogszabály erejénél fogva megszűnik, ha a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő egy hónapon belül nem kéri kifejezetten annak teljesítését.

Ugyanez érvényes a fizetés elmaradása és a szerződő fél szerződéses kapcsolatok fenntartására irányuló beleegyezésének hiánya esetén.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő kérelmezheti a csődbírótól, hogy mondja ki a hatályos szerződés megszüntetését, ha a megszüntetés az adós védelme és fizetőképességének helyreállítása érdekében szükséges, azzal a feltétellel, hogy az nem sérti túlzottan a szerződő fél érdekeit.

Felszámolási eljárás

Főszabály szerint minden hatályos szerződés továbbra is hatályban marad.

Kizárólag a felszámolóbiztos jogosult a hatályos szerződések teljesítését kérni az adósnak ígért termékek vagy szolgáltatások juttatásával.

A hatályos szerződés a jogszabály erejénél fogva megszűnik, ha a felszámolóbiztos egy hónapon belül nem kéri kifejezetten annak teljesítését.

Ugyanez érvényes, ha az adós teljesítése valamilyen pénzösszeg kifizetésében áll, azon a napon, amelyen a szerződő fél tudomást szerez a felszámolóbiztos szerződést felmondó döntéséről, valamint a kifizetés elmaradása esetén.

A felszámolóbiztosnak lehetősége van a szerződések felmondására is az adós várható nemteljesítésére hivatkozva, amennyiben bizonyítja, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő anyagi eszközök a kötelezettségek teljesítéséhez.

Amennyiben a teljesítés nem valamilyen pénzösszeg kifizetésében áll, a felszámolóbiztos azt is kérelmezheti a csődbírótól, hogy mondja ki a szerződés megszüntetését, ha a megszüntetés a felszámolási műveletek érdekében szükséges, és az nem sérti túlzottan a szerződő fél érdekeit.

Hatályos szerződések átruházása

Reorganizációs eljárás során, amennyiben a reorganizációs terv az üzlet harmadik félre történő átruházását írja elő, a bíróság elrendelheti az üzlet szempontjából hasznos szerződések (lízing, beszerzési szerződés, franchise-megállapodás, bérlet, működési engedély) átruházását.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Fizetésképtelenségi eljárások esetén a hitelezők kizárólag a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesíthetik jogaikat az adóssal szemben; nem indíthatnak kifizetésre irányuló egyedi kereseteket az adóssal szemben.

A felszámolási eljárást vagyoni fedezet hiánya miatt lezáró határozat nem jár a hitelezőknek az adóssal szemben egyedi eljárás megindításához való jogának feléledésével.

E szabály alól kivételt képeznek az alábbi esetek:

– a felszámolási eljárás alatt öröklés útján szerzett javakra vonatkozó eljárások;

– a követelés olyan bűncselekményből származik, amelyre vonatkozóan az adós bűnössége már megállapítást nyert, vagy az a hitelező személyes jogaihoz kapcsolódik;

– a követelés szociális védelmi ügynökségek sérelmére elkövetett csalárd tevékenységből ered. A követelés csalárd eredetét bírósági döntéssel vagy társadalombiztosítási szerv által megállapított bírsággal lehet bizonyítani.

A hitelezők egyedi eljárás megindítására irányuló joga feléled továbbá az alábbi esetekben:

– az adóst magáncsőd alatt állónak nyilvánítják;

– az adóst csalárd csőd miatt bűnösnek nyilvánítják;

– az adós vagy az általa irányított jogi személy ellen bármely eszközére vonatkozóan az eljárás megindítását megelőző öt évben a felszámolási eljárást vagyoni fedezet hiánya miatt szüntették meg, és az adós a megelőző öt évben tartozásátvállalásban részesült;

– az eljárást a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján területi eljárásként indították meg.

Emellett egy vagy több hitelezővel szembeni csalás esetén a bíróság bármely hitelező számára engedélyezi, hogy egyedi eljárást folytasson. A bíróság az eljárás lezárásakor, az adós, a felszámolóbiztos és a felügyelők meghallgatása vagy jogszerű beidézése után hoz döntést. Ezt követően bármelyik érdekelt fél kérésére dönthet, ugyanezen feltételek mellett.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat felfüggeszti vagy kizárja az adós elleni egyéb, pénzfizetésre vagy pénzfizetés elmaradása alapján szerződés megszüntetésére irányuló eljárásokat.

A végrehajtási eljárások és biztosítási intézkedések szintén felfüggesztésre kerülnek.

A hitelezők által a kollektív eljárás megindítása előtt kezdeményezett eljárások szintén felfüggesztésre kerülnek vagy félbeszakadnak.

Ez vonatkozik minden korábbi hitelezőre, függetlenül attól, hogy követelésük biztosított-e.

Az eljárások felfüggesztése és kizárása minden fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó.

A folyamatban lévő eljárások felfüggesztésre kerülnek, amíg a felperes hitelező be nem jelenti követelését.

Ezt követően a jogszabály erejénél fogva folytatódnak, de kizárólag a követelés ellenőrzésére és összegének meghatározására irányulnak, nem pedig az adós marasztalására.

A fentiektől eltérő egyéb perek és végrehajtási eljárások az adós megfigyelésének időszakában tovább folynak azt követően, hogy a bíróság által kijelölt végelszámoló és a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő megjelölik feladataikat az adós segítése és képviselete kapcsán, vagy kezdeményezik az eljárások folytatását.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

A védintézkedési terv kidolgozása során a hitelezőket is meghallgatják a fizetések feltételei és a tartozások átvállalása tekintetében.

A javaslatokat a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő továbbítja a hitelezőket képviselő, bíróság által kijelölt végelszámoló felé.

A bíróság által kijelölt végelszámoló – egyénileg vagy kollektíven – minden követelést bejelentő hitelezőtől beszerzi az egyetértést.

A bíróság által kijelölt végelszámoló nem köteles egyeztetni azon hitelezőkkel, akik tekintetében a tervezet a kifizetés feltételeire vonatkozóan nem tartalmaz módosítást, vagy teljes pénzbeli kielégítést tartalmaz, amennyiben a tervezet elfogadásra vagy a követelés elfogadásra kerül.

A hitelezői választmány

Ha az adós munkavállalóinak száma meghaladja a 150 főt, árbevétele pedig a 20 millió eurót, hitelezői választmányt kell felállítani, amely véleményezi a tartozások rendezésére irányuló terv tervezetét.

A hitelezői választmányok kategóriánként külön ülésre hívják össze a hitelezőket annak érdekében, hogy javaslatokat tegyenek számukra, amelyeket megvitathatnak, és amelyekről többségi döntést hoznak, vagyis a kisebbségnek alá kell vetnie magát a többség döntésének.

A hitelintézeti választmány a pénzügyi vállalkozásokat, valamint a hitelintézeteket és kapcsolódó szervezeteket, míg a kereskedelmi hitelezői választmány a fő beszállítókat és szolgáltatókat foglalja magában. Amennyiben vannak kötvénytulajdonosok, összehívják a Franciaországban vagy külföldön kibocsátott kötvényekkel rendelkező hitelezők általános gyűlését, ahol a hitelezői választmányok által elfogadott tervezetet vitatják meg.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő köteles kikérni a hitelezői választmány véleményét a tervezettel kapcsolatban, és annak a bíróság döntését megelőzően jóvá kell hagynia a tervet.

Hitelezői választmány működése esetén a választmányba tartozó minden hitelező módosítási javaslatot tehet az adós által benyújtott tervezettel kapcsolatban.

A tervezet így vagy az adóstól, reorganizációs eljárás esetén – az adós jóváhagyásával – a vagyonfelügyelőtől, vagy az ilyen választmányokba tartozó hitelezőktől származik. A választmányok által elfogadott tervet és, amennyiben az eltér, az adós vagy a vagyonfelügyelő által támogatott tervet ezt követően – párhuzamosan is – benyújthatják a bíróság felé.

Gyorsított védintézkedési eljárás

Gyorsított védintézkedési eljárás megindítása esetén kötelező felállítani a hitelező választmányokat – a hitelintézeti választmányt és a kereskedelmi hitelezői választmányt –, és adott esetben össze kell hívni a kötvénytulajdonosok általános gyűlését.

A választmányokba nem tartozó hitelezők véleményét külön kérik ki.

Gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás

Gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás indításakor csak a hitelintézeti választmányt kell felállítani, és adott esetben össze kell hívni a kötvénytulajdonosok általános gyűlését.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Minden az eljárást megindító határozat előtt keletkezett követelést be kell jelenteni, természetétől és jellegétől függetlenül: kereskedelmi, polgári, közigazgatási (államkincstár, szociális jóléti és társadalombiztosítási intézmények) vagy büntetőjogi (bírságok). Nem számít, hogy a követelés nem biztosított vagy elsőbbségi, lejárt vagy le nem járt, biztos vagy feltételes.

Az eljárást megindító határozatot követően jogszerűen keletkező, az eljárás lefolytatásához kapcsolódó vagy az adós üzleti tevékenységét szolgáló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékére irányuló követeléseket lejáratukkor ki kell elégíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Minden hitelező, akinek követelése az eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett, köteles követelését bejelenteni, védintézkedési és reorganizációs eljárás esetén a bíróság által kijelölt végelszámoló, felszámolás esetén a felszámolóbiztos felé.

A bejelentés határideje az eljárást megindító határozat kihirdetésétől számított két hónap.

Az adós azonos feltételek mellett maga is bejelentheti valamely hitelezője követelését.

A bejelentés bizonyos esetben vonatkozhat az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésre is, például olyan követelésre, amely nem részesül az üzletvitel számára előnyös követeléseknek biztosított kifizetési elsőbbségben, vagy amely az eljárási követelményekhez kapcsolódik.

A bejelentett követelésnek tartalmaznia kell a lejárt vagy lejáró követelés összegét, lejárati idejét, az elsőbbség vagy fennálló biztosíték jellegét és a kamat számításának módját.

A követelés bejelentésének nincsenek formai követelményei. A bejelentésnek önmagában, egyértelműen tartalmaznia kell a hitelezőnek a tartozás kifizetésének igénylésére, a követelések nyilvántartásába való felvételére és az eljárásban való részvételre irányuló szándékát.

Az adós észrevételeit követően a bíróság által kijelölt végelszámoló készíti el a bejelentett követelések nyilvántartását, és tesz javaslatot a követelések elfogadására, elutasítására vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésére.

E nyilvántartást megküldik a csődbírónak, és arról tájékoztatják a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt.

A követelés elfogadása vagy elutasítása előtt a csődbíró meggyőződik annak fennállásról, összegéről és természetéről a bejelentést tevő által benyújtott bizonyítékok és – adott esetben – a meghallgatott felek és a bíróság által kijelölt végelszámoló által előadottak alapján.

Azon hitelezőket, akik határidőn belül nem jelentették be követeléseiket, kizárják, és így nem részesülhetnek kifizetésben vagy a követelések felosztásában a terv elfogadása vagy az adós vagyonának értékesítése esetén, kivéve, ha kérelmükre a csődbíró megszünteti e kizárást.

A kizárás megszüntetése esetén kérelmüket követően kifizetésben részesülhetnek.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Az adós állítja össze az egyeztetési eljárásban részt vett hitelezők követeléseinek nyilvántartását, amelyet közzé kell tenni. A jegyzéket az adós könyvvizsgálója hitelesíti, és az benyújtásra kerül a bíróság hivatalához.

A bíróság által kijelölt végelszámoló megküldi a hitelezőknek a nyilvántartás saját követelésükre vonatkozó kivonatát.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Az elsőbbségi hitelező az adós elleni kollektív eljárás megindítása esetén olyan kedvezményben részesül, amely alapján adósa többi, nem biztosított hitelezőjével szemben elsőbbség illeti meg a kifizetések során.

A hitelező elsőbbségi hitelezőnek minősülhet, amennyiben

– olyan biztosítékkal rendelkezik, amely az adóstól vagy bírósági határozatból származik, vagy

– az elsőbbségi jog őt jogállásából fakadóan, törvény erejénél fogva megilleti.

Az elsőbbségi hitelezők nem azonos jogállásúak. Amennyiben több elsőbbségi hitelező joga versenyzik egymással, őket a törvény szerinti sorrendben illeti meg kielégítés, de ez minden esetben megelőzi a többi, nem biztosított hitelezőt.

A nem biztosított hitelezők az adós elsőbbségi hitelezők kielégítését követően fennmaradó vagyonából részesülnek kifizetésben. A felosztás arányosan történik.

Az elsőbbségek rangsora

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  2. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: a biztosítással, a vagyon értékesítésével és a befolyt összegek hitelezők közötti megosztásával kapcsolatos költségek (leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása stb.);
  3. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  4. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  5. a munkavállalók általános elsőbbsége által garantált követelések: az eljárást megindító határozatot megelőző hat munkával töltött hónap bérének kifizetése;
  6. különös elsőbbség vagy jelzáloghitel által garantált követelések;
  7. nem biztosított követelések.

Az ingóságok értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. zálogjoggal biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  2. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  3. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: a biztosítással, a vagyon értékesítésével és a befolyt összegek hitelezők közötti megosztásával kapcsolatos költségek (leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása stb.);
  4. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  5. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. az államkincstár elsőbbsége;
  7. zálogjoggal nem biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  8. egyéb biztosítékkal biztosított ingóságokra vonatkozó követelések;
  9. nem biztosított követelések.

Felszámolási eljárás

Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  2. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása;
  3. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  4. ingatlanokat terhelő különösen biztosított követelések;
  5. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. nem biztosított követelések.

Az ingóságok értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. zálogjoggal biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  2. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  3. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása;
  4. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések;
  5. az eljárást megindító határozatot követően elsőbbséget kapó követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében született követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. jelzáloggal terhelt termékek vagy záloggal terhelt gépek vagy berendezések által biztosított követelések;
  7. az államkincstár elsőbbsége;
  8. zálogjoggal nem biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  9. más, általános, ingóságokra vonatkozó elsőbbségek (a polgári törvénykönyv [Code Civil] 2331. cikke) és a bérek általános elsőbbsége;
  10. nem biztosított követelések.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

A védintézkedési és a reorganizációs eljárást az üzlet megmentése, az üzleti tevékenység és a munkahelyek fenntartása és a tartozások tervszerű megfizetése érdekében vezették be. Védintézkedési vagy reorganizációs tervet csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet elfogadni.

Amennyiben az üzlet megmentésére reális lehetőség van, védintézkedési eljárás esetén az adós, reorganizációs eljárás esetén a vagyonfelügyelő készíti el a tervezetet. A tervezet három részből áll:

– gazdasági és pénzügyi rész, amely a működtetési lehetőségek és módszerek, a piaci viszonyok és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alapján meghatározza az üzlet helyreállításának lehetőségét;

– a tartozások törlesztése általános feltételeinek és a végrehajtás biztosítása érdekében a vállalat vezetője által adandó biztosítékok meghatározása;

– szociális rész, amely a foglalkoztatás és a szociális körülmények várható kimenetelét és szintjét írja le és indokolja meg, az üzlet folytatásának függvényében. Amennyiben a tervezet lehetővé teszi a gazdasági okokból történő létszámcsökkentést, úgy felülvizsgálja a már megtett lépéseket, és meghatározza a jövőbeli intézkedéseket a veszélyeztetett munkahelyű munkavállalók újraalkalmazásának és kompenzálásának elősegítése érdekében.

A tervezet összefoglalja az annak végrehajtásáért felelős személyek összes, az üzlet helyreállítása érdekében szükséges kötelezettségvállalását.

A bíróság ezt követően dönt az adós vagy valamely hitelező által elé terjesztett tervezetről.

A védintézkedési, reorganizációs vagy értékesítési terv elfogadása bírósági döntés. Ha hitelezői választmányt hoztak létre, a tervnek szerződési jellege is van.

A terv időtartama legfeljebb tíz év, mezőgazdasági termelők esetében tizenöt év.

A bíróság vagyonfelügyelőt vagy végelszámolót jelöl ki annak érdekében, hogy ezen időszakban felügyelje a végrehajtást.

A terv elfogadásával lezárul a megfigyelési időszak. Az adós újból rendelkezhet a vagyona felett és újból irányíthajta vállalkozását a bíróság által a tervben meghatározott keretek között.

Az adós köteles a tervben szereplő minden rendelkezésnek eleget tenni.

Amennyiben ezt nem teszi meg, kötelezettségeinek elmulasztása vagy a védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtása során a kifizetések elmaradása esetén az adós a terv hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását kockáztatja.

Felszámolási eljárássá alakulás

A védintézkedési vagy reorganizációs határozattal megindított megfigyelési szakasz alatt vagy annak végén rendelhető el a felszámolás.

A bíróság köteles a felszámolást elrendelni, amint nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalkozás helyreállítására nincs lehetőség, vagy amennyiben a reorganizációs eljárás során nem sikerül értékesítési tervet elfogadni.

A természetes személy adós kötelezettségeinek megszűnése felszámolás esetén

Az adós felfüggesztése a felszámolás elrendelésének napjától a felszámolás lezárásig tart. Ezt követően az adós újból gyakorolhatja jogait és intézkedéseket tehet.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtásának befejezése megakadályozza a követelésüket be nem jelentett hitelezőket abban, hogy az adós ellen fellépjenek.

Kifejezett rendelkezés lép életbe arra vonatkozóan, hogy egyedi eljárást indítani csak kivételesen, kizárólag a felszámolásnak a vagyon elégtelensége miatti megszüntetése miatt lehetséges.

A fizetésképtelenségi eljárások lezártnak nyilvánításának ideje

A megfigyelési időszak az eljárást megindító határozat napjától a védintézkedési vagy reorganizációs tervet elfogadó vagy a felszámolást elrendelő határozat napjáig tart.

Védintézkedési vagy reorganizációs eljárás során az üzleti tevékenység a megfigyelési időszak ideje alatt is folytatódik, és az adós főszabály szerint – bizonyos korlátozások mellett – maga irányítja a vállalkozását.

Amennyiben reális lehetőség van az üzleti tevékenység helyreállítására, a megfigyelési időszak védintézkedési vagy reorganizációs terv elfogadásával ér véget.

A védintézkedési vagy reorganizációs terv elfogadása lehetővé teszi az adós számára, hogy visszakapja az üzlete feletti irányítást, bár nem szünteti meg az eljárást.

Valójában az eljárás akkor zárul le, amikor a csődbíró jóváhagyja a vagyonfelügyelő és a bíróság által kijelölt végelszámoló eljárást lezáró jelentését. A bíróság elnöke ezután az eljárást megszüntető végzést bocsát ki E végzés egy bírósági igazgatási intézkedés, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.

Jogi értelemben tehát az eljárás akkor zárul le, amikor az azt megszüntető végzést kibocsátják.

Ennek ellenére az eljárás joghatásai nem szűnnek meg az eljárást megszüntető végzéssel, mivel a védintézkedési és a reorganizációs terv továbbra is folyamatban van.

Az adós köteles a tervben szereplő minden rendelkezésnek eleget tenni.

Amennyiben ezt nem teszi meg, kötelezettségeinek elmulasztása vagy a védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtása során a kifizetések elmaradása esetén az adós a terv hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását kockáztatja.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Az eljárás során felmerülő költségek azt a vállalkozást terhelik, amelyik ellen a fizetésképtelenségi eljárás folyamatban van.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Amennyiben a bíróság reorganizációs vagy felszámolási eljárást indít, az adós kifizetései megszüntetése napjának főszabály szerint az eljárást megindító határozat napja tekintendő.

A bíróság mindazonáltal úgy dönthet, hogy a kifizetések megszüntetésének napjául a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző 18 hónap bármely napját jelöli ki.

A kifizetések megszüntetésétől a reorganizációs vagy felszámolási eljárás megindulásáig eltelt időszakot nevezzük „vizsgálati időszaknak”.

Az adós által a vizsgálati időszakban tett, bizonyos csalárdnak tűnő jognyilatkozatokat semmisnek nyilvánítanak.

A vizsgálati időszakban tett jognyilatkozatok semmisnek nyilvánítására irányuló keresetek tekintetében az eljárást folytató bíróságnak kizárólagos hatásköre van.

Az eljárást csak a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő, a bíróság által kijelölt végelszámoló, a felszámolóbiztos és az ügyészség indíthatja meg.

A hitelezők egyénileg vagy közösen is indíthatnak eljárást a bíróság által kijelölt végelszámolón keresztül a jogi aktusok adós általi kikényszeríthetetlensége iránt.

Az aktus mindenkivel szemben, visszamenő hatállyal semmissé válik.

A jogellenes cselekmény miatti kötelező semmisségnek tizenkét esete létezik:

  • minden ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedő aktus;
  • bármely visszterhes szerződés, amelyben az adós kötelezettsége jelentősen meghaladja a másik fél kötelezettségét;
  • bármely kifizetés, módszerétől függetlenül, amelyet a követelés lejárta előtt fizetnek meg;
  • bármely esedékes követelés kifizetése más módon, mint készpénzben, váltóban, banki átutalással, átruházási okirattal vagy más, üzleti életben általában elfogadott módon;
  • bármely összeg letétbe helyezése vagy átruházása, amelyre a vagyontárgy elzálogosítását követően, jogerős bírósági ítélet hiányában került sor;
  • bármely szerződéses vagy törvényi jelzálogjog, valamint a házastársak törvényi jelzálogjoga és az adós vagyontárgyán alapított bármely zálogjog vagy biztosíték, amely korábbi tartozásokat hivatott biztosítani;
  • bármely biztosítási intézkedés, kivéve, ha a zár alá vétel nyilvántartásba vétele vagy elrendelése megelőzi a kifizetések megszüntetését;
  • bármely engedélyezés vagy opciólehívás a vállalkozás munkavállalói által;
  • javak vagy jogok pénzügyi hagyatékba adása, kivéve, ha arra az ezzel párhuzamosan létrejött szerződéses adósság biztosítékaként került sor;
  • bármely vagyonkezelői megállapodás módosítása, amely olyan jogokat vagy vagyontárgyakat befolyásol, amelyeket már korábban, a módosítás előtt létrejött szerződéses adósság biztosítékaként pénzügyi hagyatékba adtak;
  • amennyiben az adós korlátolt felelősségű egyéni vállalkozó, bármely engedményezés vagy vagyontárgy engedményezésének változása, amely az üzleti tevékenységen kívüli bevétel körébe tartozik, és a vállalkozó másik vagyonára vonatkozó eljárás alá vont vagyon csökkenésével jár;
  • közjegyzői nyilatkozat az adós által tett zár alá vételre vonatkozó kivételekről.

Ezeket az aktusokat a bíróságnak meg kell semmisítenie attól függetlenül, hogy a felek jó- vagy rosszhiszeműen jártak-e el.

A bíróság ezenfelül megsemmisítheti az ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedő aktust és a zár alá vételre vonatkozó kivételekre vonatkozó aktust, amelyet a kifizetések megszüntetését megelőző hat hónapon belül tettek. Ezen esetekben a megsemmisítés csak lehetőség.

Utolsó frissítés: 13/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit