Fizetésképtelenség/csőd

Finnország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

Az adós fizetésképtelen, amennyiben az adósságait azok esedékességekor nem csak ideiglenesen nem képes kifizetni. Az alábbiakban fizetésképtelenségi eljárásnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek az adós minden adósságára vonatkoznak.

Finnországban három különböző fizetésképtelenségi eljárást különböztetünk meg: a csődeljárást, a vállalkozások átszervezését és a magánszemélyek adósságainak rendezését. A csődeljárást a csődtörvény (Konkurssilaki 120/2004) szabályozza, amely 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba. A vállalkozások átszervezéséről szóló törvény (Laki yrityksen saneerauksesta 47/1993) és a magánszemélyek adósságainak rendezéséről szóló törvény (Laki yksityishenkilön velkajärjestelystä 57/1993) 1993. február 8-án léptek hatályba.

A csődeljárás olyan felszámolási eljárás, amelynek célja az adós vagyonának értékesítése és a bevétel felosztása a hitelezők között. A vállalkozás átszervezése és a magánszemélyek adósságainak rendezése rehabilitációs eljárások, amelyek a pénzügyi stabilitás helyreállítását és az adós pénzügyi nehézségeinek megoldását szolgálják.

Az adós emellett megegyezhet a hitelezőivel is adósságainak megfizetéséről, és a hivatalos fizetésképtelenségi eljárásokon kívül más megoldást is választhat. Az önkéntes megegyezéseket nem szabályozza jogszabály.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Csőd

A csődeljárás általánosan alkalmazható; mind a természetes, mind a jogi személyek csődje megállapítható. A jogi személy csődje megállapítható akkor is, ha azt a vonatkozó nyilvántartásból törölték vagy megszüntették. Halott személy vagyona tekintetében szintén megállapítható a csőd.

Átszervezés

Bármely gazdasági tevékenységet végző vállalkozás és egyéni vállalkozó alanya lehet átszervezési eljárásnak. Mindazonáltal bizonyos vállalkozások, például a különös szabályozás és felügyelet hatálya alá tartozó hitel- és biztosítóintézetek, nem lehetnek alanyai átszervezési eljárásnak.

Adósságrendezés

Adósságrendezés csak természetes személyre vonatkozóan végezhető. A magánvállalkozást folytató, illetve közkereseti társaság tagjaként vagy betéti társaság beltagjaként üzleti tevékenységet végző természetes személy bizonyos feltételek mellett szintén lehet az adósságrendezés alanya.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Mindhárom fizetésképtelenségi eljárás megindításának előfeltétele, hogy az adós fizetésképtelen. Az adós fizetésképtelen, amennyiben az adósságait azok esedékességekor nem csak ideiglenesen nem képes kifizetni. Az átszervezési eljárás akkor is megindulhat, ha az adósnál csak a fizetésképtelenség veszélye áll fenn.

Csőd

Az adós vagy a hitelező nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet. A csőd megállapításának elsődleges feltétele az adós fizetésképtelensége. A csődtörvény fizetésképtelenségi vélelmeket állít fel a fizetésképtelenség megállapításának megkönnyítése érdekében; azt az adóst, aki ezeknek a vélelmeknek megfelel, ellenkező bizonyításig fizetésképtelennek kell tekinteni.

Az adóst fizetésképtelennek kell tekinteni, amennyiben

1. az adós a fizetésképtelenségét bejelenti, és e nyilatkozat elutasításának nincs különös alapja;

2. az adós beszüntette a kifizetéseit;

3. a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban végrehajtási eljárásban döntés született arról, hogy az adós a követelést nem képes egészben teljesíteni; vagy

4. az adós, aki köteles vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző évben köteles volt könyvelést vezetni, a fizetési felszólítás kézhezvételét követő egy héten belül nem fizette meg a hitelező egyértelmű és esedékes követelését.

A hitelező a csőd megállapítása érdekében kérelmet nyújthat be, amennyiben az adóssal szemben fennálló követelése bírósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton, az adós által aláírt és általa nyilvánvaló indoklással meg nem kérdőjelezett kötelezettségvállaláson alapul, vagy egyébként egyértelmű. A követelt összegnek nem kell késedelmesnek lennie. A csődeljárás elégtelen követelés és a hitelező biztosított követelése alapján történő kérelmezése esetén korlátozások érvényesülnek.

A bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki, és a csődeljárás megindításáról haladéktalanul értesítést tesz közzé Finnország hivatalos lapjában. Az értesítést emellett bármely napilapban is közzé lehet tenni. A vagyonfelügyelő feladata, hogy a hitelezőket a csődeljárás megindításáról értesítse. A csődeljárás megindítását emellett feljegyzik többek között a csőd- és átszervezési eljárások nyilvántartásában, a cégjegyzékben, az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásban, a hajólajstromban, az építés alatt álló hajók nyilvántartásban, a légijármű-nyilvántartásban, az üzleti jelzálog-nyilvántartásban, a gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartásban és a könyvelési nyilvántartásban is.

Átszervezés

Átszervezési eljárás iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be. A legtöbb kérelem az adósoktól származik.

Átszervezési eljárás indulhat, ha az adós fizetésképtelen, és az átszervezési eljárás megindításának nincs jogi akadálya. Akadály áll fenn például abban az esetben, ha valószínű, hogy az átszervezési program nem fogja orvosolni a fizetésképtelenséget, vagy hogy az adós vagyona nem fedezi az átszervezési eljárás költségeit. Az átszervezési eljárás akkor is megindulhat, ha az adósnál a fizetésképtelenség közvetlen veszélye áll fenn. A fizetésképtelenség közvetlen veszélyén alapuló átszervezési eljárás a hitelező kérelme alapján csak akkor indítható meg, ha a követelés jelentős pénzügyi érdeket érint. Átszervezési eljárást indíthat emellett legalább két hitelező, akik követeléseinek együttes összege eléri az adós ismert adósságainak legalább egyötödét, és ők az adóssal együttesen nyújtanak be kérelmet, vagy kijelentik, hogy támogatják az adós kérelmét.

A bíróság az átszervezési eljárás megindításáról közleményt tesz közzé Finnország hivatalos lapjában. A fizetésképtelenségi szakértő köteles az átszervezési eljárás megindításáról értesíteni a hitelezőket. Az átszervezési eljárás megindításáról emellett bizonyos hatóságokat is értesítenek, illetve azt többek között a csőd- és átszervezési eljárások nyilvántartásába, a cégjegyzékbe és az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásba is bejegyzik.

Az átszervezési eljárás megindításának joghatásai az eljárást megindító határozat napjával állnak be. A kérelem benyújtását követően, az eljárás megindítását megelőzően a bíróság a kérelmező vagy az adós kérelmére megtilthatja az adósságok és azok biztosítékainak kifizetését, az adósságok behajtását és a lefoglalást, illetve más végrehajtási intézkedéseket.

Adósságrendezés

Adósságrendezési eljárás az adós kérelmére indítható. Az adósságrendezési eljárás megindításának feltétele az adós fizetésképtelensége és az adósságai időben történő kifizetésére való képessége várható javulásának hiánya. A fizetésképtelenség legfőbb okának olyan, az adós fizetési képességét csökkentő tényezőnek kell lennie, amelyet a megváltozott körülmények, például betegség, és elsősorban nem az adós hibája okoztak. Adósságrendezésre lehetőség van emellett akkor is, ha az egyébként kellőképpen indokolt az adós adósságainak és egyéb kötelezettségeinek az adós ezek kifizetésére való képességéhez viszonyított mértékére tekintettel. Az adós fizetési képességének értékelése során többek között az adós vagyonát, jövedelmét és keresőképességét veszik figyelembe.

Az adósságrendezési eljárással szemben nem állhat fenn jogi akadály (pl. az adósság jogsértésen alapul, vagy az adósság hanyagság vagy felelőtlenség következtében keletkezett). Mindazonáltal adósságrendezési eljárás indítható az akadály ellenére, amennyiben az kellőképpen indokolt. Ebben az esetben különös tekintettel kell lenni az adósnak az adósság visszafizetés érdekében tett intézkedéseire, a kötelezettségek teljesítési határideje óta eltelt időre és az adós egyéb körülményeire, illetve az adósságrendezés jelentőségére az adós és a hitelezők szempontjából.

Az adósságrendezési eljárás megindításának joghatásai az eljárást megindító határozat napjával állnak be. A kérelem benyújtását követően, az eljárás megindítását megelőzően a bíróság a kérelmező vagy az adós kérelmére az ideiglenesen megtilthatja az adósságok és azok biztosítékainak kifizetését, az adósságok behajtását és a lefoglalást, illetve más végrehajtási intézkedéseket.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Csőd

Az adós csőd megállapításakor meglévő és a csődeljárás lezárásáig megszerzett vagyona képezik a csődvagyont. A csődvagyon eszközeiből származó bevételek, a vagyonba visszaszerezhető eszközök és a csődvagyonba helyettesítés útján szerzett eszközök szintén a csődvagyonba tartoznak.

Főszabály szerint a lefoglalás alá nem vonható eszközök nem tartoznak a csődvagyonba. Emellett a természetes személy csődeljárás megindítását követően megszerzett eszközei vagy megkeresett jövedelme sem tartoznak a csődvagyonba.

Átszervezés

Az átszervezési eljárásban az adós számára átszervezési programot készítenek. A programnak tartalmaznia kell többek között az adós pénzügyi helyzetéről, azaz a vagyonáról, tartozásairól és egyéb kötelezettségeiről készült kimutatást. Az átszervezési programot az adós eljáráskor meglévő teljes vagyona alapján kell elkészíteni. Visszaszerzésre is lehetőség van: azokat az ügyleteket, amelyeket átszervezési kérelem helyett csődeljárás iránti kérelem benyújtása esetén megsemmisíthetnének, az átszervezési eljárásban ugyanazon az alapon, mint amilyen alapon a csődeljárásban lehetne, megsemmisíthetik.

Kivételes körülmények között lehetséges ugyan a jóváhagyott átszervezési program módosítása, de az egyes hitelezők számára teljesítendő kifizetések összegét már nem lehet a program módosításával megemelni. Mindazonáltal az adós átszervezési program jóváhagyását követően szerzett vagyona alapot szolgáltathat a hitelezőknek kiegészítő kifizetések követelésére. Az adós kiegészítő kifizetések teljesítésére kötelezhető, ha az adós pénzügyi helyzete jobbnak bizonyul a program elkészítésekor fennállóhoz képest. Kiegészítő kifizetések akkor követelhetők, ha az ilyen kifizetések követelésének alapja van, és a követelést a zárójelentés bíróság elé terjesztését követő egy éven belül kell a bírósághoz benyújtani.

Adósságrendezés

Az adós fizetési képességének értékelése során figyelembe kell venni többek között az adós vagyonának felszámolásából befolyó összegeket, az adós jövedelmét és keresőképességét, a szükséges megélhetési költségeket és a tartásra fordítandó összegeket. Az adósságrendezés során az adós számára a fizetési képességeihez igazodó fizetési ütemtervet hagynak jóvá. Az adósságrendezés során az adós szükséges megélhetési költségeit és a tartásra fordítandó összegeket meghaladó jövedelmét, illetve az adós alapvető szükségleteinek körébe nem tartozó egyéb vagyonát az adósságok kifizetésére kell fordítani. Az adós alapvető szükségleteinek körébe tartozó vagyonnak minősülnek többek között az adós saját használatú lakása, az abban lévő bútorok, észszerű mértékig, és az adós személyes tárgyai és munkaeszközei, az észszerűen szükséges mértékig. Az adós alapvető szükségleteinek körébe tartozó vagyon csak a törvényben meghatározott esetekben értékesíthető.

Emellett a fizetési ütemterv kötelezheti az adóst, hogy a kifizetési ütemterv ideje alatt megszerzett további jövedelmére vagy vagyonára tekintettel kiegészítő kifizetést teljesítsen. Az adós a kifizetési ütemterv ideje alatt köteles a hitelezőknek továbbítani minden részére teljesített ajándékozással és egyéb egyoldalú kifizetéssel szerzett összeg meghatározott részét. Amennyiben az adós jövedelme meghaladja a kifizetési ütemtervben meghatározott jövedelmet, az adóst kötelezhetik, hogy az ezt meghaladó jövedelmének meghatározott részét a hitelezők részére fizesse meg.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Csőd

A csőd megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság emellett kijelöli a vagyonfelügyelőt is. Vagyonfelügyelőként kijelölhető minden olyan személy, aki a kijelölést elfogadja, rendelkezik a feladatok elvégzéséhez szükséges képességgel, készségekkel és gyakorlattal, és a feladatok elvégzésére egyébként alkalmas. A vagyonfelügyelő nem állhat az adóssal vagy a hitelezővel olyan kapcsolatban, amely az adóssal szembeni függetlenségét vagy a hitelezőkkel szembeni pártatlanságát, illetve a feladatainak megfelelő elvégzésére való képességét veszélyeztetné. Jogi személy nem jelölhető ki vagyonfelügyelőként.

A vagyonfelügyelőnek központi szerepe van a vagyon kezelésében a csődeljárás során. A vagyonfelügyelő feladatai közé tartozik a csődvagyon képviselete, a vagyon folyamatos igazgatása, a vagyonleltár és az adósjelentés összeállítása, a követelések bejelentésének fogadása és a kifizetések jegyzékének elkészítése. A vagyonfelügyelő ellátja ezenkívül a vagyon kezelésével és értékesítésével, valamint a kifizetésekkel kapcsolatos feladatokat is.

A csődeljárás megindításakor az adós elveszíti a csődvagyon feletti rendelkezési jogát. Az adósnak együtt kell működnie annak érdekében, hogy a csődeljárás lezárulhasson. Az adós köteles a vagyonfelügyelőnek minden olyan információt megadni, amely a vagyonleltár elkészítéséhez és igazolásához szükséges. Az adósnak joga van a vagyonra vonatkozó tájékoztatáshoz, a hitelezői gyűlésen való részvételhez és a döntéshozatalt igénylő ügyekben álláspontjának kifejtéséhez.

Átszervezés

A vállalkozás átszervezésére irányuló eljárás megindításakor a bíróság fizetésképtelenségi szakértőt jelöl ki. A fizetésképtelenségi szakértőnek nagykorú, jó hírnevű, csőd alatt nem álló, teljes jog- és cselekvőképességgel rendelkező személynek kell lennie. Emellett a tisztség betöltéséhez szükséges képességgel, készségekkel és tapasztalattal is rendelkeznie kell. A fizetésképtelenségi szakértő nem állhat az adóssal vagy a hitelezőkkel olyan kapcsolatban, amely az adóssal szembeni függetlenségét vagy a hitelezőkkel szembeni pártatlanságát veszélyeztetné. Jogi személy nem jelölhető ki fizetésképtelenségi szakértőként.

A fizetésképtelenségi szakértő felelős az eljárás céljának megvalósításáért és a hitelezők érdekeinek védelméért. A fizetésképtelenségi szakértő jelentést készít az adós eszközeiről és kötelezettségeiről, és javaslatot tesz az átszervezési programra. A fizetésképtelenségi szakértő emellett felügyeli az adós tevékenységét.

A bíróság hitelezői választmányt jelölhet ki, amely ellátja a hitelezők képviseletét, és a fizetésképtelenségi szakértőt feladatainak teljesítésében segítő tanácsadó testületként jár el. Nem kerül sor választmány kijelölésére, ha ez a hitelezők alacsony száma vagy más ok miatt szükségtelen.

Az adós törvény eltérő rendelkezése hiányában megőrzi a vagyona és tevékenysége feletti rendelkezési jogot. Ugyanakkor az eljárás megindítását követően az adós csak a fizetésképtelenségi szakértő hozzájárulásával vállalhat például új adósságot, kivéve, ha az adósság az adós általános tevékenységéhez kapcsolódik, és annak összege és feltételei nem rendkívüliek. A fizetésképtelenségi szakértő vagy a hitelező kérelmére az adós rendelkezési joga más módon is korlátozható, ha fennáll annak a veszélye, hogy az adós a tevékenységével sérti vagy veszélyezteti a hitelezők érdekeit. Az adós köteles a bírósággal, a fizetésképtelenségi szakértővel és a hitelezői választmánnyal együttműködni és számukra tájékoztatást adni. Az adós továbbra is jogosult eljárási jogát folyamatban lévő vagy jövőbeli bírósági eljárásokban gyakorolni, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő úgy dönt, hogy az adós eljárási jogát ő maga gyakorolja.

Adósságrendezés

Szükség esetén a bíróság fizetésképtelenségi szakértőt jelölhet ki az adósságrendezés során az adós pénzügyi helyzetének tisztázása, vagyonának felszámolása vagy egyébként az adósságrendezés végrehajtása céljából. Fizetésképtelenségi szakértőként nagykorú, megbízható, csőd alatt nem álló, jog- és cselekvőképességében nem korlátozott, a kijelölést elfogadó személy jelölhető ki. A fizetésképtelenségi szakértőnek a tisztség betöltéséhez szükséges szakértelemmel, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie. Nem állhat az adóssal vagy a hitelezőkkel olyan kapcsolatban, amely az adóssal szembeni függetlenségét vagy a hitelezőkkel szembeni pártatlanságát veszélyeztetné. Jogi személy nem jelölhető ki fizetésképtelenségi szakértőként.

A fizetésképtelenségi szakértő kijelölése esetén annak feladata a kifizetési ütemterv tervezetének elkészítése és a bíróság által rábízott egyéb feladatok elvégzése. A kifizetési ütemterv tervezetének elkészítése során a fizetésképtelenségi szakértő tárgyal az adóssal és a hitelezőkkel, ellátja őket az adósságrendezéssel kapcsolatos szükséges információkkal, és lehetőséget biztosít számukra a kérelemmel és a kifizetési ütemterv tervezetével kapcsolatos álláspontjuk előadására. Fizetésképtelenségi szakértő annak érdekében is kijelölhető, hogy az adós vagyonának felszámolását elvégezze, illetve a felszámolásból befolyt összegeket a hitelezők felé kifizesse. Amennyiben nem kerül sor fizetésképtelenségi szakértő kijelölésére, a kifizetési ütemterv tervezetét az adós készíti el. A magánszemély adósságainak rendezésére irányuló eljárás megindításáról a bíróság határoz. Emellett a bíróság feladata a kifizetési ütemterv jóváhagyása is.

Az adós megőrzi a vagyona feletti tulajdon- és birtokjogot. Mindazonáltal az adós minden vagyonát, amely nem minősül az adós alapvető szükségleteinek körébe tartozónak, az adósságok fedezésére kell fordítani. Az adós köteles a bíróságot, a hitelezőket és – amennyiben kijelölésre sor került – a fizetésképtelenségi szakértőt az adósságrendezéssel kapcsolatos minden szükséges információval ellátni. Az adós emellett köteles az adósságrendezés megfelelő lebonyolításában is közreműködni.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Csőd

Bizonyos kivételektől eltekintve a hitelezőnek jogában áll a csődeljárásban érvényesítendő követelését az adóssal szemben a csődeljárás megindításakor fennálló tartozásába beszámítani akkor is, ha az adóssal szembeni tartozás vagy a követelés még nem esedékes. A beszámítási jog nem alkalmazható olyan követelés tekintetében, amely alapján a hitelező nem jogosult a csődvagyonból történő kifizetésre, vagy amely más követelésekhez képest alacsonyabb besorolásban van. A hitelező köteles a beszámítás alapját képező követelésről tájékoztatást adni.

Átszervezés

Az adósságbehajtás tilalma ellenére a hitelezőnek jogában áll követelését az adóssal szemben az eljárás megindításakor fennálló tartozásába beszámítani a csődeljárásban érvényesülőkkel azonos feltételek mellett. A beszámításról szóló értesítést a fizetésképtelenségi szakértőnek is kézbesíteni kell. A beszámítási jog nem vonatkozik a hitelintézet által az intézetnél az adós által letétbe helyezett pénzeszközökkel szemben a behajtási tilalom életbe lépésétől vagy azt követően történő beszámításra, illetve azokra a pénzeszközökre, amelyek ez időben az adós számlájára történő átutalás céljából vannak a hitelintézetnél, amennyiben a számla kifizetésekre használható.

Adósságrendezés

Az adósságrendezés megkezdését követően az adóssal szemben a kifizetési tilalom alatt álló adósság behajtását vagy ezen adósság kifizetésének biztosítását célzó semmilyen intézkedés nem alkalmazható. A behajtási tilalom az adós követelései és hitelező felé fennálló tartozásai közötti beszámításra is vonatkozik. E tilalom nem vonatkozik azonban az adók beszámítására.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárással nem érintett követelést tartalmazó szerződések minden fizetésképtelenségi eljárásban változatlan formában érvényesek maradnak.

Csőd

Amennyiben a csődeljárás kezdetekor az adós nem teljesített olyan szerződést, amelynek szerződő fele, a másik szerződő fél nyilatkozatot kér arról, hogy a csődvagyon vállalkozik-e a szerződés teljesítésére. Amennyiben a vagyon a szerződés teljesítésére nyilatkozatban vállalkozik, és a szerződés teljesítésének biztosítékaként megfelelő biztosítékot ad, a szerződést nem lehet felmondani. Mindazonáltal a másik szerződő fél felmondhatja a szerződést, ha a szerződés személyes jellegű, vagy más különös oka van annak, hogy a másik fél nem maradhat a csődvagyonnal szerződéses viszonyban.

Emellett az egyedi ügyleteket is semmissé lehet nyilvánítani a vagyoneszközök csődvagyonba történő visszatérítéséről szóló törvényben (Laki takaisinsaannista konkurssipesään 758/1991) meghatározott visszatérítési ok alapján.

Átszervezés

Az átszervezési eljárás megindítása törvény eltérő rendelkezése hiányában nincs hatással az adós fennálló kötelezettségvállalásaira. Azt a bérleti vagy lízingszerződést, amelyben az adós a bérlő, az adós a felmondási értesítés kézbesítésétől számított két hónapos felmondási idővel felmondhatja. Az a személy, aki az eljárás megindítása előtt szerződéses kötelezettség teljesítésére vállalkozott az adóssal szemben, de az eljárás megindításakor azt még nem teljesítette, a teljesítéssel kapcsolatban ellenértékre jogosult, amennyiben a teljesítés az adós általános tevékenységi körébe tartozik. Ha az ügy az eljárás megindítása előtt kötött más típusú szerződésre vonatkozik, és ha az adós az eljárás megindításakor a szerződéses fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a fizetésképtelenségi szakértő a másik fél kérelmére nyilatkozik arról, hogy az adós a szerződésben foglaltaknak eleget fog-e tenni. Amennyiben a válasz nemleges, vagy azt a másik fél nem kapja meg észszerű időn belül, e fél jogosult a megállapodástól elállni. Az a megállapodás, amely alapján az adós az átszervezendő adósság alapján vagy azzal kapcsolatban kifizetést teljesítene, semmis, kivéve, ha a fizetési kötelezettség a jóváhagyott átszervezési programon alapul.

Amennyiben munkáltatóval kapcsolatban van folyamatban átszervezési eljárás, a munkáltató bizonyos feltételek mellett jogosult a munkaszerződést két hónapos felmondási idővel felmondani, tekintet nélkül annak időtartamára.

Azokat az ügyleteket, amelyeket átszervezési kérelem helyett csődeljárás iránti kérelem benyújtása esetén megsemmisíthetnének, az átszervezési eljárásban a hitelező kérelmére a vagyoneszközök csődvagyonba történő visszatérítéséről szóló törvényben foglalt alapon megsemmisíthetik.

Adósságrendezés

Az adósnak le kell mondania minden olyan vagyonáról, amely nem tartozik alapvető szükségleteinek körébe, és amelyet részletfizetés vagy részletvásárlás útján szerzett. Az adósnak a felmondási értesítéstől számított két hónapos felmondási idővel jogában áll felmondani azt a bérleti szerződést, amelyben ő a bérlő, vagy felmondani egyéb fogyasztói vagy részletvásárlási szerződést. Az a személy, aki az eljárás megindítása előtt szerződéses kötelezettség teljesítésére vállalkozott az adóssal szemben, de az eljárás megindításakor azt még nem teljesítette, a teljesítéssel kapcsolatban ellenértékre jogosult, amennyiben a teljesítés az adós általános tevékenységi körébe tartozik. A szerződés, amely alapján az adós az adósságrendezés alapján vagy azzal kapcsolatban vállal kötelezettséget, semmis, kivéve, ha a kötelezettségvállalást a kifizetési ütemterv tartalmazza, vagy az jogszabályon alapul.

Azokat az ügyleteket, amelyeket adósságrendezési kérelem helyett csődeljárás iránti kérelem benyújtása esetén megsemmisíthetnének, az adósságrendezési eljárásban a hitelező kérelmére a vagyoneszközök csődvagyonba történő visszatérítéséről szóló törvényben foglalt alapon megsemmisíthetik.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Csőd

A csődeljárás megindítását követően nem lehet a csődvagyont érintő, a csődeljárásban szereplő követelés végrehajtására szolgáló jogalap megszerzésére irányuló keresetet indítani, és nem lehet a csődeljárásban szereplő követelés behajtása érdekében végrehajtási intézkedést foganatosítani a csődvagyonba tartozó vagyoneszközökre. Mindazonáltal a biztosítékkal biztosított hitelező keresetet indíthat a biztosítékból eredő követelés behajtása érdekében.

Átszervezés

Főszabály szerint az átszervezési eljárás megindítását követően az adós törlesztési tilalom alatt, a hitelezők pedig adósságbehajtási tilalom alatt állnak, vagyis semmilyen intézkedést nem lehet tenni az adóssal szemben az átszervezési eljárásban szereplő adósság behajtása vagy ezen adósság kifizetésének biztosítása érdekében. Bizonyos esetekben a biztosítékkal rendelkező hitelező kérelmezheti a bíróságtól, hogy a biztosítékot érvényesíthesse a kifizetés érdekében. Erre lehetőség van például akkor, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az átszervezési intézkedések szempontjából szükségtelen a biztosítékként szolgáló vagyoneszköz adós birtokában történő megőrzése. Főszabály szerint az eljárás megindulása után az adóssal szemben hivatalos határozatokon alapuló biztosítási intézkedéseket sem lehet alkalmazni.

Adósságrendezés

Az átszervezési eljáráshoz hasonlóan a hitelező az adósságrendezési eljárásban is adósságbehajtási tilalom alatt áll. Amennyiben az adósság a törlesztési tilalom hatálya alá tartozik, az adóssal szemben semmilyen, az adósság behajtását vagy az adósság kifizetésének biztosítását célzó intézkedést nem lehet alkalmazni. Az adóssal szemben semmilyen, az adósság behajtását vagy az adósság kifizetésének biztosítását célzó intézkedést nem lehet alkalmazni. Emellett a késedelmes fizetésre vonatkozó jogkövetkezmények sem alkalmazandók az adósra. Mindazonáltal bizonyos esetekben a biztosítékkal rendelkező hitelező kérelmezheti a bíróságtól, hogy a biztosítékot érvényesíthesse a kifizetés érdekében. Erre lehetőség van például akkor, ha a biztosítékul szolgáló vagyoneszköz nem tartozik az adós alapvető szükségleteinek körébe, vagy ha az adósnak nincs szüksége a vagyoneszközre üzleti tevékenységének folytatásához.

A hitelező keresetet indíthat, vagy egyéb eljárást kezdeményezhet végrehajtási jogának fenntartása vagy végrehajtási jogalap megszerzése érdekében. Főszabály szerint az adósságrendezés megkezdéséhez fűződő tilalmakra vonatkozó rendelkezések ellenére a hitelező kérelmezheti biztosítási intézkedésekről, illetve azok végrehajtásáról rendelkező határozat meghozatalát.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csőd

A csődeljárás megindításakor az adós csődvagyon feletti rendelkezési joga a vagyonfelügyelőre száll át. Ennek következtében a csődvagyon jogosulttá válik a csődvagyonba tartozó vagyoneszközökre vonatkozó ügyekben félként eljárni: a vagyonnak lehetősége van a csődvagyonba tartozó vagyoneszközre vonatkozó, az adós és harmadik fél között folyamatban lévő bírósági eljárást folytatni. Amennyiben a vagyon ezzel a lehetőséggel nem él, az adós folytathatja az eljárást. Ehhez hasonlóan a csődvagyonnak lehetősége van az adóssal szemben folyamatban lévő, a csőd hatálya alá tartozó követelésre vonatkozó bírósági eljárást folytatni. Amennyiben a vagyon a keresetre nem reagál, és az adós az eljárást nem kívánja folytatni, a felperes kérelmezheti az ügy lezárását.

Átszervezés

Az adós továbbra is jogosult eljárási jogát folyamatban lévő bírósági eljárásban vagy egyéb hasonló eljárásban, amelyben félként vesz részt, gyakorolni, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő úgy dönt, hogy az adós eljárási jogát ő maga gyakorolja. Ugyanez vonatkozik az átszervezési eljárás megindítását követően induló bírósági és más eljárásokra is.

A fizetésképtelenségi szakértőnek jogában áll, hogy követelést érvényesítsen és bírósági vagy más hasonló eljárást indítson az adós nevében, valamint hogy az adós eljárási jogát gyakorolja. Ezenfelül a fizetésképtelenségi szakértő az adós nevében értesítéseket is átvehet.

Adósságrendezés

Az adósságrendezési eljárás megindulásának nincs hatása a folyamatban lévő bírósági eljárásokra, illetve az adós eljárási jogának gyakorlására.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Csőd

A hitelező kérheti a csőd megállapítását.

A hitelezők a csődben lévő vagyon felett kiemelt felügyeleti jogot gyakorolnak. A csődvagyon feletti felügyeleti jogot a hitelezők annyiban gyakorolhatják, amennyiben a kérdést jogszabály alapján nem a vagyonfelügyelő dönti el, illetve azzal nem a vagyonfelügyelő foglalkozik. Emellett a hitelezők a vagyon kezelésének felügyeletére vagy ezen felügyeleti jog vagyonfelügyelőre történő részleges átruházására is jogosultak lehetnek. A hitelezők felügyeleti jogát azon hitelezők gyakorolhatják, akiknek csődben érintett követelésük van az adóssal szemben, és e követelésüket bejelentették. A hitelezők csőd esetén gyakorolt felügyelete a csődeljárás megindításával kezdődik, és annak befejeztével ér véget.

A legfőbb döntéshozó szerv a hitelezői gyűlés, de egyéb döntéshozatali eljárások is alkalmazhatók. A hitelezők emellett hitelezői választmányt is létrehozhatnak, amely egyeztető és összekötő testületként jár el a vagyonfelügyelő és a hitelezők között. A hitelezők a csődeljárásban érvényesíteni kívánt követelésük arányában rendelkeznek szavazati joggal. A hitelezők gyűlésén meghozott döntés azt az álláspontot tükrözi, amelyet azon hitelezők képviselnek, akiknek szavazati joga a szavazásban részt vevő hitelezők összesített szavazatainak több mint a felét teszi ki. Az alternatív döntéshozatali eljárásokban a véleményt formáló hitelezők szavazati joga alapján kell összeszámolni a szavazatokat.

Átszervezés

A hitelező kérelmezheti az átszervezési eljárás megindítását.

Hitelezői választmány jelölhető ki a hitelezők közös képviseletének érdekében. A választmány a hitelezők minden csoportját képviseli, és feladata segítséget nyújtani a fizetésképtelenségi szakértő munkájában és a hitelezők nevében ellenőrizni a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységét. A választmány a döntéseit egyszerű többséggel hozza.

Az átszervezési program tervezetének elkészítése során a fizetésképtelenségi szakértő a hitelezői választmánnyal és – amennyiben szükséges – egyéni hitelezőkkel egyeztet. Emellett azok a hitelezők vagy hitelezői csoportok, amelyek követelése meghaladja a törvényben meghatározott küszöböt, jogosultak átszervezésiprogram-tervezetet készíteni. Az átszervezési program tervezetének elkészültekor azt a hitelezőknek továbbítják jóváhagyásra. Abban az esetben, ha a program jóváhagyásának nincs akadálya, a programot a hitelezők egyhangúlag, a hitelezői csoportok többségi egyetértésével, illetve bizonyos körülmények teljesülése esetén az összes hitelezői csoport többségi egyetértése nélkül is jóváhagyhatják.

Adósságrendezés

A hitelező nem kezdeményezheti magánszemély adósságrendezését. Mindazonáltal főszabály szerint az adósságrendezési kérelem benyújtása előtt az adósnak fel kell mérnie, hogy lehetséges-e a hitelezőivel való megegyezés. Az állandó hitelezői és adósságbehajtási gyakorlatokkal összhangban a hitelező köteles a megegyezés érdekében együttműködni.

A hitelezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adósságrendezési kérelemmel és a kifizetési ütemterv tervezetével kapcsolatos álláspontjukat kifejtsék. Szükség esetén a hitelező köteles követelésének részleteiről írásos tájékoztatást adni. A jóváhagyott kifizetési ütemtervet a hitelező kérelmére módosíthatják, vagy bizonyos indokok alapján meg is semmisíthetik.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Csőd

A csődvagyont kellő gondossággal és szakértelemmel kell kezelni. A vagyonfelügyelő feladatai közé tartozik a vagyonba tartozó vagyoneszközök értékesítése. A csődvagyon köteles a vagyoneszközöket a vagyon szempontjából a lehető legelőnyösebb módon felszámolni, biztosítva ezzel, hogy az értékesítés eredménye is a lehető legjobb legyen. A vagyonhoz tartozó biztosíték csak abban az esetben értékesíthető, ha a biztosítékkal védett hitelező abba beleegyezik, vagy ha erre a bíróság engedélyt ad. A csődvagyonba tartozó vagyoneszközöket nem lehet a vagyonfelügyelőre, annak segítőjére vagy a vagyonfelügyelővel vagy segítőjével kapcsolatban álló személyre átruházni.

Átszervezés és adósságrendezés

A fizetésképtelenségi szakértő jogai a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tájékoztatáshoz való jogra korlátozódnak. Az adós a vagyona feletti tulajdon- és birtokjogot megőrzi, és a fizetésképtelenségi szakértőnek nincs joga az adós vagyonát hasznosítani vagy átruházni. Az adósságrendezési eljárásban a fizetésképtelenségi szakértő mindazonáltal kötelezhető vagyoneszközök értékesítésére, illetve ehhez kapcsolódó intézkedések megtételére, valamint arra is, hogy az így szerzett pénzeszközöket az erre jogosultaknak továbbítsa.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Csőd

A csődben érintett követelés az adós azon adóssága, amelynek jogalapja a csődeljárás megindítása előtt keletkezett. Emellett csődben érintett követelés a biztosítékkal biztosított követelés és azok a követelések, amelyek alapja vagy összege feltételhez kötött, vitatott vagy egyébként nem egyértelmű. Folyamatosan fennálló adós viszonyban az adósságnak a csődeljárás megindítása előtti időszakból származó része lehet csődben érintett követelés.

Azok a követelések, amelyek a csődeljárás megindítását követően keletkeztek, igazgatási költségeknek, vagyis a csődvagyon olyan adósságának minősülnek, amelyet a vagyonból teljes mértékben megtérítenek.

Átszervezés

A kérelem benyújtását követően keletkező követeléseket azok esedékességekor kell teljesíteni. Ugyanez vonatkozik a díjakra és a folyamatosan fennálló szerződéses kapcsolaton vagy használatra, illetve birtoklásra irányuló folyamatos szerződésen alapuló más folyamatos kiadásokra annyiban, amennyiben ezek a kérelem benyújtását követő időszakhoz kapcsolódnak.

Adósságrendezés

Az adósságrendezés az adós minden, az adósságrendezés megkezdése előtt keletkezett adósságára vonatkozik. Ide tartoznak a biztosítékok, a feltételhez kötött adósságok, a folyamatos vagy egyébként határozatlan összegű vagy jogalapú adósságok, valamint azoknak az adósságrendezés megkezdése és a kifizetési ütemterv jóváhagyása között felmerülő kamata, továbbá az ezen adósságok behajtására és végrehajtására fordított költségek, amennyiben azokat az adósnak kell megfizetnie.

Az adósságrendezésen kívüli adósságokat azok esedékességekor kell teljesíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Csőd

Hogy kifizetésre jogosult legyen, a hitelezőnek a csődben érintett követelését írásban be kell jelentenie (hitelezői igénybejelentés), és a vagyonfelügyelőnek át kell adnia legkésőbb a bejelentés napján. A hitelezői igénybejelentésben szerepelnie kell többek között a követelés tőkeösszegének, a felmerült kamatoknak, valamint a követelés és a kamatok alapjának. A bejelentés a bejelentés napját követően is módosítható és kiegészíthető. Követelést visszamenőleg is be lehet jelenteni, ha a hitelező a csődvagyonba kiegészítő díjat fizet be, kivéve, ha a követelés bejelentés napjáig történő be nem jelentésének kimenthető oka volt. A vagyonfelügyelő bejelentés nélkül is figyelembe vehet követeléseket a kifizetési jegyzék tervezetének összeállítása során, amennyiben a követelés alapja és összege nem vitatott.

A vagyonfelügyelő ellenőrzi a bejelentett követelések jogszerűségét és azok rangsorban elfoglalt lehetséges helyét. A kifizetési jogot biztosító követeléseket szerepeltetni kell a kifizetési jegyzék tervezetében. A kifizetési jegyzék tervezetében szereplő követelést a vagyonfelügyelő, a hitelező vagy az adós vitathatják. A követeléssel szembeni fellépés során annak részleteit elő kell adni, és azt indokolni kell. Amennyiben a hitelező követelését vitatják, a vagyonfelügyelő a hitelező számára lehetőséget biztosít a vita során álláspontja előadására és a követelését alátámasztó bizonyítékok bemutatására. A határidőn belül nem vitatott követeléseket elfogadottnak kell tekinteni.

Ezt követően a vagyonfelügyelő elkészíti a kifizetési jegyzék tervezetét, figyelembe véve a kifogásokat és nyilatkozatokat, és e jegyzéket a bíróság elé terjeszti jóváhagyásra. A bíróság meghallgatást tart a kifogások és egyéb viták tekintetében. Amennyiben egy vitát a meghallgatás során nem tudnak megoldani, azt külön polgári eljárásban kell lezárni. Végezetül a bíróság jóváhagyja a kifizetési jegyzéket.

Átszervezés

Az adósnak a hitelezőkre, az adósságokra és azok biztosítékára vonatkozó nyilatkozatot kell csatolnia az átszervezési eljárás megindítása iránti kérelméhez. A bíróság az átszervezési eljárást megindító határozatának meghozatalakor határidőt szab a hitelezők számára követeléseik írásos bejelentésére a szakértő felé, amennyiben az általuk megállapított követelés az adós által megállapítottól eltér.

Az átszervezési program tervezetének a bírósághoz történő benyújtását követően a bíróság lehetőséget biztosít a felek számára, hogy a tervezetben szereplő követelésekkel kapcsolatos kifogásaikat a fizetésképtelenségi szakértőnek írásban előadják, valamint hogy meghatározott határidőn belül a tervezetet írásban véleményezzék, vagy e feleket meghallgatásra beidézi. A fizetésképtelenségi szakértő és az adós egyaránt benyújthatnak kifogást az adós nevében. A kifogásról lehetőség szerint a tervezettel együtt, vagy külön bírósági eljárásban döntenek. A bíróság nem egyértelmű adósságátszervezésről hozott határozatát követően a tervezetet készítő személy lehetőséget kaphat a tervezet kijavítására, módosítására vagy kiegészítésére. Ezt követően a hitelezők szavaznak az átszervezési program tervezetéről.

Főszabály szerint az átszervezés alatt az az adósság, amelyet az adós vagy a hitelező nem jelentettek be, és amely egyébként nem jutott a fizetésképtelenségi szakértő tudomására az átszervezési program jóváhagyása előtt, az átszervezési program jóváhagyásával megszűnik.

Adósságrendezés

Az adósságrendezést megindító határozat meghozatalakor a bíróság a határozatról, a kérelemről és a kifizetési ütemterv adós által készített tervezetéről másolatot küld a hitelezőknek. A bíróság emellett határidőt szab a hitelezők számára az átrendezendő adósságok összegére vonatkozó írásos bejelentéseikre, amennyiben az az adós által megállapítottól eltér, valamint határidőt szab a hitelezők számára a kérelemmel és a kifizetési ütemterv adós által készített tervezetével kapcsolatos, valamint a tervezetben szereplő adósságok elleni esetleges kifogásra vonatkozó írásos bejelentéseikre.

A kifogásokkal az adósságrendezési eljárásban foglalkoznak, és azokról a kifizetési ütemtervben döntenek véglegesen, amennyiben ez az adósságrendezést nem késlelteti jelentősen. Ellenkező esetben a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet külön perben vagy más eljárásban kell eldönteni. Ezt követően, amennyiben az adós számára az adósságrendezést engedélyezik, a kifizetési ütemterv jóváhagyható.

A kifizetési ütemterv az adós vagy a hitelező kérelmére módosítható, amennyiben annak jóváhagyását követően jut a tudomásukra átrendezendő adósság. Amennyiben az átrendezendő adósság a kifizetési ütemterv végén válik ismertté, az adós azt az összeget köteles megfizetni, amelyet a hitelező számára a kifizetési ütemtervben állapítottak volna meg, ha abban szerepelt volna.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárásokban a követelések egyenrangúak, vagyis minden hitelezőnek egyenlő joga van a felosztásra kerülő vagyonból követelése arányában részesedni. E szabály alól kivételt az elsőbbségi és a legalacsonyabb prioritású követelésekre vonatkozó rendelkezések képeznek.

Csőd

A csődeljárás során a hitelezők számára a jóváhagyott kifizetési jegyzékben meghatározottak szerint lehet fizetést teljesíteni. A csődben érintett követelések azon helyzetben fennálló elsőbbségére vonatkozó rendelkezéseket, amelyben az adós vagyona nem fedezi az összes követelést, a követelések elsőbbségéről szóló törvény (Laki velkojien maksunsaantijärjestyksestä 1578/1992) tartalmazza.

A biztosítékkal vagy visszatartási joggal biztosított követelések elsőbbségi követelések, akárcsak a vállalkozás átszervezéséből származó, a gyermektartásra vonatkozó és az üzleti jelzáloghitelre vonatkozó követelések. A más követeléseknek alárendelt követeléseket és azok besorolását külön rendelkezések szabályozzák. Ilyen követelés lehet például a csődeljárás megindításáig az elsőbbség nélküli követelés késedelmes megfizetése miatt felhalmozódott kamat és kötbér, illetve egyéb, közjogon alapuló terhek, mint például a bírságok és kényszerítő bírságok.

Átszervezés

Azoknak a hitelezőknek, akiknek az átszervezési eljáráson kívül egyenlő joguk lenne a követelésük teljesítéséhez, az adósságok átszervezési program keretén belüli rendezése során is egyenlő jogállással kell rendelkezniük. Mindazonáltal az átszervezési programban kimondható, hogy a kis értékű követeléssel rendelkező hitelezők teljes mértékben kielégítést kapnak.

A biztosított adósságok tekintetében adósságrendezési intézkedések alkalmazására csak korlátozottan van lehetőség, mivel a biztosított adósság tőkeösszege nem csökkenthető. Az adósságok rendezése nem befolyásolja a hitelező dologi biztosítéki jogának létezését és tartalmát. Az adósság rendezése során a nem biztosított követelések átszervezése alatt felmerülő kamat és egyéb hitelköltségek a legalacsonyabb prioritású adósságok közé tartoznak.

Adósságrendezés

Az adós meglévő és a vagyoneszközeinek felszámolásából származó pénzeszközei az általános adósságok között azok összege szerint kerülnek felosztásra. Az általános adósságok tekintetében bármilyen adósságrendezési intézkedés alkalmazható, de a biztosított követelések kifizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés. Az adósságok rendezése nem befolyásolja a hitelező dologi biztosítéki jogának létezését és tartalmát. Azt az eszközt kell alkalmazni, amely a hitelezőt a legkisebb mértékben károsítja, és amely elégséges az adós pénzügyi helyzetének helyreállításához. Az adós meglévő és felszámolás útján szerzett pénzeszközeiből utoljára az adós csődjének megállapítása esetén alárendeltnek minősülő adósságokat és az adósságrendezés kezdete és a kifizetési ütemterv jóváhagyása között felmerült kamatot fizetik ki.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csőd

A bírósági csődeljárás a vagyonfelosztási jegyzék létrejöttével zárul. A csődeljárás akkor ér véget, ha a hitelezők jóváhagyták a zárómérleget. A vagyonfelügyelő a csődvagyon számbavételét és a vagyon felszámolását követően készíti el a zárómérleget. A zárómérleg elkészítésére akkor is sor kerülhet, ha a vagyon számbavételére csak részben került sor, mivel biztosíték vagy más kis értékű eszközök értékesítése nem történt meg, vagy mert a csődben érintett követelés vagy annak nem jelentős része nem egyértelmű.

Egyezségkötésre is lehetőség van a csődeljárásban, ha az egyezséget az adós és a hitelezők többsége támogatja. Az egyezség elfogadásával a vagyonfelügyelő kijelölése és a hitelezők csődeljárásbeli felügyeleti joga megszűnik.

A bíróság végzéssel dönt a csődeljárás megszüntetéséről, amennyiben a csődvagyon a csődeljárás költségeit nem fedezi, vagy a csődeljárás folytatása egyébként más okból nem célszerű. Nem hoznak azonban a csődeljárást megszüntető végzést, ha a csődeljárás csődgondnok felügyelete alatt folytatódik. A csődeljárás csődgondnok felügyelete melletti folytatásának oka lehet például az adós ellenőrzésének szükségessége. A csődgondnokság a zárómérleggel szűnik meg.

A csőd visszavonásáról indokolt esetben az azt megállapító végzéstől számított nyolc napon belül lehet dönteni.

Az adósságokra vonatkozó kötelezettségek a csődöt követően is fennállnak. Az adós továbbra is köteles azon csődben érintett adósságok teljesítésére, amelyeknek kifizetése a csődeljárás során nem történt meg teljes mértékben.

Átszervezés

A bírósági átszervezési eljárás az átszervezési program jóváhagyásával ér véget. A program jóváhagyásával az adós joggyakorlási joga feléled, és az eljárás megindításának joghatásai, például a kifizetési és adósságbehajtási tilalom, megszűnnek. Az átszervezési program jóváhagyását követően az adósságok átszervezésének feltételeire az átszervezési programban foglaltak az irányadók, és főszabály szerint minden nem ismert átszervezendő adósság megszűnik.

A bíróság a felügyelő vagy a hitelező kérelmére hatályon kívül helyezheti az átszervezési programot, ha az adós azt jelentős mértékben megszegi. Az átszervezési program akkor is megszűnik, ha a program végrehajtása előtt az adós csődjét állapítják meg. A bíróság végzéssel dönthet arról, hogy az átszervezési programban foglalt adósságrendezés meghatározott hitelező tekintetében szűnik meg, például abban az esetben, ha az adós a program szerint a hitelező felé teljesítendő kötelezettségeit lényegesen megszegte. A megszűnést követően a hitelezőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint az átszervezési program jóváhagyása előtt.

Az átszervezési program lezárásakor a felügyelő, vagy ha nincs felügyelő, az adós a program végrehajtásáról zárójelentést készít.

Adósságrendezés

A bírósági adósságrendezési eljárás a kifizetési ütemterv bíróság általi jóváhagyásával ér véget. A kifizetési ütemterv jóváhagyását követően a kifizetési ütemterv irányadó az átrendezett adósságok feltételeire. A kifizetési ütemtervben meghatározott fizetési kötelezettségek az adóst az egyes kötelezettségek teljesítéséig kötik. A kifizetési ütemterv lejáratától függetlenül az adós abban meghatározott kötelezettségei azok teljesítéséig hatályban maradnak. Az adós nem mentesülhet a fennmaradó adósságok visszafizetése alól, amíg a kifizetési ütemtervben meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti.

A kifizetési ütemterv akkor is megszűnik, ha az ütemterv végrehajtása előtt az adós csődjét állapítják meg. Az adós vagy a hitelező kérelmére a bíróság a kifizetési ütemtervet hatályon kívül helyezheti, ha az adós a törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi. A megszűnést követően a hitelezőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint az adósságrendezés előtt.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Csőd

Az adósságokra vonatkozó kötelezettségek a csődöt követően is fennállnak: az adós továbbra is köteles azon csődben érintett adósságok teljesítésére, amelyeknek kifizetése a csődeljárás során nem történt meg teljes mértékben.

Átszervezés

A hitelezőknek jogukban áll az átszervezési programban felsorolt követeléseik kifizetéséhez, és az átszervezés addig nem zárulhat le, amíg a programban meghatározott kötelezettségek nem teljesülnek. Ennek megfelelően a program lezárultával a hitelezőknek nincs joguk többé teljesítést követelni.

Adósságrendezés

A kifizetési ütemterv irányadó az átrendezett adósságok feltételeire. A kifizetési ütemtervnek lejárati időt kell szabni. A kifizetési ütemterv lejáratától függetlenül az adós abban meghatározott kötelezettségei azok teljesítéséig hatályban maradnak. A kifizetési ütemterv lezárultával a hitelezőknek nincs joguk többé teljesítést követelni.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csőd

A csődeljárás költsége az eljárást terhelő bírósági illetékből, a vagyonfelügyelő díjazásából és a vagyon vizsgálatából és kezeléséből eredő egyéb költségekből áll.

A csődeljárás költségeit a csődvagyonból kell kifizetni. Amennyiben a csődvagyon e költségeket nem fedezi, a hitelező magára vállalhatja azok megfizetését a csődeljárás megszüntetésének elkerülése érdekében.

A bíróság a csődeljárás csődgondnokság alatt történő folytatása mellett is dönthet, amennyiben ez például a csődvagyon elégtelensége miatt indokolt. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő kijelölése és a hitelezők csődeljárásbeli felügyeleti joga megszűnik. A csődgondnokságból fakadó csődeljárási költségeket állami forrásból fedezik, ha azok csődvagyonból történő megfizetésére nincs mód.

Átszervezés

Az eljárás költségeit, ideértve a fizetésképtelenségi szakértő díját is, az adós vagyonából kell megfizetni. A költségek kifizetését másik fél is magára vállalhatja, mivel az átszervezés lefolytatásának egyik akadálya annak valószínűsége, hogy az adós vagyona az eljárás költségeit nem fogja fedezni.

A hitelezői választmány költségeinek megtérítése a hitelezők feladata. Az a személy, aki az átszervezési program tervezete elkészítésének jogával kíván élni, maga viseli a tervezet elkészítésének költségeit.

Adósságrendezés

Az eljárás költségei a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységének észszerű díjazásából és a fizetésképtelenségi szakértő felmerült költségeiből állnak. Főszabály szerint az adós fizeti meg a fizetésképtelenségi szakértő díját és költségeit a kifizetési ütemterv jóváhagyását vagy módosításának jóváhagyását követő négy hónap során az adós rendelkezésére álló pénzeszközöket nem meghaladó összeg erejéig. Az adós által nem fedezett díjazást és költségeket állami forrásból kell kifizetni. Amennyiben az adósságrendezési kérelmet elutasítják, a teljes díjazást és költségeket állami forrásból fizetik ki.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Minden fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandók visszatérítésre vonatkozó rendelkezések.

Azokat a vagyoneszközöket, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt ruháztak át, és amelyek a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek, visszatérítésre irányuló, jogalapra vonatkozó vagy kártérítési keresettel vissza lehet szerezni. Minden fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandók a visszatérítésre a vagyoneszközök csődvagyonba történő visszatérítéséről szóló törvényben (758/1991) meghatározott rendelkezések. A visszatérítésnek megalapozottnak kell lennie.

A visszatérítés megalapozottságának és ezzel az ügylet visszafordításának feltételei a következők:

– az ügyletet annak érdekében kötötték, hogy egy adott hitelezőt a többi hitelező költségére előnyben részesítsenek, hogy vagyoneszközöket a hitelezők által elérhető vagyon köréből kivonjanak, vagy hogy az adósság teljes összegét a hitelezők kárára növeljék;

– az adós az ügylet megkötésekor fizetésképtelen volt, vagy az ügylet hozzájárult az adós fizetésképtelenné válásához; amennyiben az ügylet ajándékozás volt, további feltétel, hogy az adós túlzottan eladósodott volt, vagy az ügylet következtében vált azzá;

– az ügyletben szereplő másik fél tudott vagy tudnia kellett volna az adós fizetésképtelenségéről vagy túlzott eladósodásáról, illetve az ügylet adós pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról és az ügyletet jogszerűtlenné tevő más tényezőkről.

Amennyiben az ügyletben szereplő másik fél az adós közeli hozzátartozója volt, a kérdéses személyről vélelmezendő, hogy tudott a fent felsorolt tényezőkről, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen járt el. Amennyiben egy ügyletet a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított öt évnél régebben kötöttek meg, az csak abban az esetben fordítható vissza, ha az ügyletben az adós közeli hozzátartozója szerepelt félként.

Amennyiben egy adósságot a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásának napjától számított három hónapnál régebben fizettek meg, azt vissza kell fordítani, ha a megfizetésre szokatlan módon vagy az esedékesség előtt került sor, illetve ha a megfizetett összeg a vagyon pénzeszközeire tekintettel jelentősnek tekintendő. Az adósságok megfizetésének visszafordítására azonban nincs lehetőség, ha az a körülményekre tekintettel szokványosnak tekintendő. A lefoglalással szerzett fizetések szintén visszanyerhetők, ha a lefoglalásra a határidő lejártát megelőző három hónapnál korábban került sor. Az adós közeli hozzátartozói tekintetében hosszabb határidő alkalmazandó. A kifizetést akkor is vissza kell nyerni, ha a hitelező jóhiszeműen járt el.

Többek között az ajándékok, a tulajdonmegosztás, a beszámítás és a biztosítékok visszanyerését is külön rendelkezések szabályozzák.

Utolsó frissítés: 10/09/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.