Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Fizetésképtelenség/csőd

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

  • Fizetésképtelenségi eljárás természetes személyekkel, gazdasági társaságokkal és különböző gazdálkodó szervezetekkel szemben kezdeményezhető.
  • Az eljárás megindítható adóssággal rendelkező minden olyan természetes személlyel szemben, aki Anglia és Wales területén él, az elmúlt három évben Anglia és Wales területén élt vagy folytatott üzleti tevékenységet, vagy Anglia és Wales területén tartózkodik a csődeljárás iránti kérelem benyújtásának napján. Nincs alsó korhatár meghatározva. Az adóssággal kapcsolatban hozott első bírósági ítélet kivételével az adósság minimális szintje vonatkozik azokra a hitelezőkre, akik gazdasági társaság felszámolását (750 GBP) vagy természetes személy csődjét (5000 GBP) kérelmezik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

  • A vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárások a következők: felszámolás (végelszámolás vagy bírósági határozat útján), vagyonfelügyelet (ami a vállalat megmentéséhez/reorganizációjához vagy felszámolásához vezethet), csődgondnoki eljárás vagy egyezség.
  • Természetes személy esetében a fizetésképtelenség eljárások a következők: csődeljárás (hitelező vagy a természetes személy kérelmére), adósságrendezési eljárás vagy egyezség.
  • Bármely biztosíték nélküli hitelező, ideértve az állami hitelezőket is, kérelmet nyújthat be a bírósághoz a gazdasági társaság felszámolása vagy vagyonfelügyelet alá helyezése iránt.
  • Az adós társaság végelszámolási eljárást kezdeményezhet maga ellen. Az adós társaság kérheti a bíróságtól a felszámolását.
  • A felszámolási kérelem bíróság elé terjesztése után az eljárás bármely szakaszában kirendelhet a bíróság ideiglenes felszámolót. Általában a felszámolási ügyben tartott tárgyalás előtt a társaság vagyonának védelme érdekében rendelik ki az ideiglenes felszámolót. A kirendelő bírósági határozat állapítja meg az ideiglenes felszámoló hatáskörét.
  • A gazdasági társaság vagy annak vezetői – esetleg a lebegő zálogjog jogosultja – kijelölhetnek egy vagyonfelügyelőt. A kijelölésre bírósági eljáráson kívül kerül sor.
  • Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló gazdasági társaság helyezhető vagyonfelügyelet alá.
  • A kényszertörlési eljárás alapulhat azon, hogy a gazdasági társaság nem képes teljesíteni a tartozásait, ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható. A bíróságtól arra hivatkozva is kérhető a gazdasági társaság felszámolásának elrendelése, hogy ez igazságos és méltányos.
  • A lebegő zálogjog jogosultjai csődgondnokot jelölhetnek ki a nekik járó pénzkövetelés behajtása érdekében.
  • Kijelölése után a csődgondnok értesíti a hitelezőket a fizetésképtelenségről. Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén tájékoztatni kell a cégjegyzéket vezető személyt, aki frissíti a gazdasági társaság nyilvántartásban szereplő – ingyenesen és online lekérdezhető – adatait.
  • Gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság vagy a felszámolási, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás során illetékes tisztségviselő kezdeményezhet egyezséget, ha a felszámolás, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás már megkezdődött. Természetes személy is kezdeményezhet egyedi egyezséget a csődeljárás megindítása előtt és után is.
  • A hitelezők 75%-ának szavazás útján jóvá kell hagyni az egyezséget. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, és nincsenek meghatározva a fizetésképtelenség kritériumai. A hitelezőknek szóló javaslatot egy meghatalmazott útján kell megtenni, aki a javaslat jóváhagyását követően felügyelővé válik. A meghatalmazott azt követően járhat el, amikor az adós benyújtja a javaslatot a hitelezőknek.
  • Általában a hitelező vagy az adós kérelmére hozzák a csődeljárást elrendelő határozatot. A határozat meghozatalakor vagyongondnokot neveznek ki, aki haladéktalanul eljárhat.
  • Hitelezői kérelem esetén a kérelmet a bíróság elé kell terjeszteni, és legalább 5000 GBP összegű követelésre kell vonatkoznia. Két vagy több hitelező együttesen is benyújthat kérelmet, ebben az esetben az egyes követelések összeadódnak. A követelésnek nem biztosított követelésnek kell lennie. A kérelemben bizonyítani kell, hogy az adós nem tudja megfizetni az adósságot, ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható.
  • Adós kérelme esetén a kormány által kinevezett döntőbírónak kell benyújtani a kérelmet. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, de az adósnak fizetésképtelennek kell lennie. A kérelemről bírósági eljáráson kívül döntenek, és nem lehet folyamatban más csődeljárás. A döntőbírónak határoznia kell a kérelemről, és a feltételek teljesülése esetén meg kell hoznia a végzést. A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor vagyongondnokot neveznek ki, aki haladéktalanul eljárhat.
  • Ha hitelező kezdeményezte a csődeljárást, a bíróság a kérelem tárgyalása előtt ügyvivő csődgondnokot jelölhet ki az adós vagyonának védelme érdekében, ha megállapították, hogy a vagyon potenciálisan veszélyben van. A bíróság a legtöbb esetben egyedi utasításokat ad az ügyvivő csődgondnok részére, de általánosabb hatáskörrel is felruházhatja az adós vagyonának azonnali birtokba vételét illetően.
  • A természetes személy engedéllyel rendelkező közvetítőn keresztül adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, ha nem tudja megfizetni a hitelezők felé fennálló, legfeljebb 20 000 GBP összegű tartozását, legfeljebb 1000 GBP értékű vagyontárgyakkal (amelybe nem számít be az indokoltan használható gépjármű) és 50 GBP összegnél kevesebb havi többletjövedelemmel rendelkezik. A hivatalos csődgondnok dönt az adósságrendezést elrendelő végzés meghozataláról, és a végzés meghozatala esetén (általában 12 hónap) moratórium lép életbe az adott személy adósságai tekintetében, amelynek időtartama alatt a hitelezők nem intézkedhetnek a követeléseik érvényesítése vagy behajtása érdekében. A moratórium leteltével az adósságokat – néhány kivételtől eltekintve – elengedik.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a gazdasági társaság tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes vagyonra kiterjed a fizetésképtelenségi eljárás. A „vagyon” fogalmát a törvény tágan határozza meg.
  • Vagyonfelügyeleti eljárásban az eljárásra fordított pénzeszközök elsőbbséget élveznek költségként.
  • Egyezség esetében a javaslat meghatározza a vagyontárgyak kezelésének módját, és a hitelezők mérlegelhetik ezt, mielőtt a javaslat elfogadásáról szavaznak.
  • Csődeljárás esetén a csődbe jutott természetes személy tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes – néhány kivételtől eltekintve – vagyonát a vagyongondnok kezeli. Nem tartoznak a csődvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek a természetes személy háztartási szükségleteinek kielégítéséhez, munkavállalásához vagy kereskedelmi tevékenységének végzéséhez szükségesek. Ilyen vagyontárgy lehet például a gépjármű. Ha a vagyongondnok úgy ítéli meg, hogy az ilyen vagyontárgy értéke meghaladja az észszerű helyettesítés költségét, akkor a vagyongondnok értékesítheti a vagyontárgyat, és intézkedik a helyettesítés iránt. Nem tartozik a csődvagyonba az a vagyon, amelyet a csődeljárás alá vont természetes személy más megbízásából kezel.
  • A csődeljárás alá vont természetes személy jövedelme nem képezi a vagyon részét, de a vagyongondnok megállapodhat a természetes személlyel, hogy az esetleges többletjövedelme egy részét az észszerű háztartási szükségletei figyelembevétele után befizeti a csődvagyonba a hitelezők javára. A vagyongondnok kérheti a bíróságtól a fentiek elrendelését, ha nem tud megállapodni a természetes személlyel.
  • Amíg a természetes személy a csődeljárásban nem teljesíti adósságait, a vagyongondnok kérheti a birtokába kerülő bármely vagyontárgy csődeljárás alá vonását.
  • Bűncselekménynek minősül, ha a csődeljárás alá vont természetes személy nem értesíti a vagyongondnokot a csődvagyonba tartozó vagyontárgyról, vagy 500 GBP összeget meghaladóan kölcsönt vesz fel vagy egyéb módon hitelt szerez anélkül, hogy a hitelezőt tájékoztatta volna a csődeljárásról.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

  • A fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő vagy hivatalos csődgondnok lehet (lásd lentebb). Kizárólag a kormány által erre felhatalmazott szakmai testület állíthatja ki az engedélyeket. Aki engedély nélkül jár el fizetésképtelenségi szakértőként, bűncselekményt követ el, és pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntethető.
  • Az engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek vizsgákat kell teljesítenie, és meghatározott óraszámú, fizetésképtelenségi eljárásban szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie.
  • Csak természetes személy lehet fizetésképtelenségi szakértő.
  • A hitelezőkkel kötött megállapodás állapítja meg a tisztségviselőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő díjazását. A fizetésképtelenségi szakértő bírósághoz fordulhat, ha nem tud megállapodni a hitelezőkkel az általa észszerűnek tartott díjazásáról. A hitelezők is a bírósághoz fordulhatnak, ha túlzott mértékűnek tartják a díjat.
  • A felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárás alá vont vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő ellenőrzése alatt állnak.
  • A bíróság általános ellenőrzése alatt áll valamennyi fizetésképtelenségi ügy, és az érintett felek – köztük a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő is – a bírósághoz fordulhatnak, ha véleményük szerint tisztességtelen módon megsértették az érdekeiket.
  • Egyezség keretében az adós szabadon kezelheti a vagyonát, feltéve, hogy ez nem vezet a hitelezőkkel kötött megállapodás feltételeinek megsértéséhez.
  • A csődeljárás alá vont vagyontárgyakat a vagyongondnok kezeli, és a csődeljárás alá vont természetes személy nem kezelheti őket. Ez nem vonatkozik a csődvagyonba nem tartozó vagy az eljárás megindítása után a természetes személy birtokába kerülő vagyontárgyakra, kivéve, ha ezek a vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás alóli mentesítésük előtt kerülnek az adott személy birtokába, és a vagyongondnok kéri azok csődeljárás alá vonását. A megszerzett vagyontárgyak vagyongondnok általi érvényesíthetősége kivételével a vagyongondnok általi vagyonkezelést nem befolyásolja a természetes személy csődeljárás alóli mentesülése.
  • A hivatalos csődgondnok a miniszter által kinevezett állami tisztségviselő. Tisztségviselőként járhat el felszámolási vagy csődeljárásban. A hivatalos csődgondnok díjazását nem a hitelezők, hanem a törvény határozza meg.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

  • Beszámítás történhet felszámolási, vagyonfelügyeleti és csődeljárásban.
  • A beszámítási kimutatás magában foglalja a fizetésképtelenség időpontjában fennálló kölcsönös ügyleteket.
  • A nettó összeg – az esettől függően – a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgy vagy a hitelezői követelés.
  • A beszámításon kívül a felek nem köthetnek egymással szerződést.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

  • A felszámoló vagy a vagyongondnok megszüntetheti a veszteséges szerződést oly módon, hogy megszünteti a fizetésképtelen személy érdekeltségét a szerződésben vagy a szerződésben meghatározott kötelezettségét (a szerződésben részt vevő másik fél a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti a fizetésképtelenségi eljárás eredményeként bekövetkező veszteségeket/károkat). Ellenkező esetben, ha a szerződés nem szűnik meg a fizetésképtelenségi eljárás következtében, a bíróság határozatot hozhat a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésről.
  • Bizonyos, „alapvetőnek” tekintett közmű-, kommunikációs és informatikai szolgáltatások továbbra is nyújthatók a fizetésképtelenségi eljárásban anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megkezdésekor fennálló esedékes hátralékot ki kellene fizetni.
  • Az alapvető szolgáltatások kivételével a szolgáltatók a fizetésképtelenségi eljárás esetén felmondhatják a szerződéseket, ha a szerződés ezt lehetővé teszi. Minden ki nem fizetett áru vagy szolgáltatás érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban.
  • Az egyezség nem érinti közvetlenül a hatályos szerződéseket, bár a javaslat részeként figyelembe kell venni ezeket.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül az eljárás megindítása után nem tehetők jogi lépések a gazdasági társasággal szemben.
  • Egyezség esetében a megállapodásban részes hitelezők nem tehetnek jogi lépéseket az adósság behajtására, mivel kötve vannak az elfogadott megállapodáshoz. A megállapodás jóváhagyását követően az eljárásba belépő hitelező tehet ilyen intézkedést, ha az adós nem teljesítette a követelését.
  • Az egyezség nem köti automatikusan a biztosítékkal rendelkező hitelezőket.
  • Ha a hitelező vagy az adós csődeljárás iránti kérelmet nyújt be, a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szemben folyamatban lévő bírósági eljárásokat, vagy elrendelheti a bíróság által megfelelőnek tartott feltételek szerinti folytatásukat. A csődeljárás alá vont természetes személy hitelezője nem indíthat keresetet a személyével vagy a vagyonával szemben a bíróság engedélye nélkül, amíg a természetes személy nem mentesül a csődeljárás alól.
  • Ha a természetes személy adós javaslatot kíván tenni a hitelezőinek egyezség iránt, az adós vagy – ha csődeljárás van folyamatban vele szemben – a vagyongondnok vagy a hivatalos csődgondnok ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Ennek az a joghatása, hogy a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szembeni eljárásokat, és nem indulhat ilyen eljárás. Továbbá az ideiglenes intézkedés következtében nem hozható meg az adóssal szemben a csődeljárást elrendelő határozat.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül nem folytathatók a fizetésképtelenség időpontjában folyamatban lévő peres eljárások.
  • Az egyezség jóváhagyásakor folyamatban lévő peres eljárásban részt vevő, biztosíték nélküli hitelező nem folytathatja ezt az eljárást, mert az egyezség feltételei kötik őt, függetlenül attól, hogy megszavazta-e az egyezséget. A biztosítékkal rendelkező hitelezőket csak akkor kötik az egyezség feltételei, ha úgy döntenek.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

  • A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A tisztségviselőknek – a hivatalos csődgondnok kivételével – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta tájékoztatni kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről.
  • A hitelezők dönthetnek a tisztségviselő kinevezéséről vagy felmentéséről, a tisztségviselő díjazásáról, hitelezői választmány alakításáról, az egyezségi javaslatról vagy bármely más olyan kérdésről, amelyhez a tisztségviselő álláspontja szerint szükség van a hitelezők döntésére.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

  • Az egyezségi javaslat rendelkezhet az adós vagyontárgyainak a felügyelő kezelésébe adásáról.
  • Csődeljárásban a vagyongondnok kinevezésével a kezelésébe kerül a vagyon minden külön átadás, engedményezés vagy átruházás nélkül. A vagyongondnok feladata a csődvagyon hasznainak szedése, értékesítése és felosztása a hitelezők között.
  • A felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárás alá vont vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő ellenőrzése alatt állnak.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi eljárás kezdete előtt a gazdasági társaságot terhelő összes tartozás, kötelezettség vagy szerződésen kívüli károkozásból fakadó kötelezettség, ideértve a függő kötelezettségeket is, érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. A jövőben esedékes adósságok is érvényesíthetők jelenértékre diszkontálva.
  • Bizonyos bűncselekményekből (például kábítószer-kereskedelemből) származó kötelezettségek vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárásban nem érvényesíthetők.
  • Az eljárás megkezdése után felmerült kötelezettségeket „költségeknek” kell tekinteni. Ezekre a saját kifizetési rangsoruk vonatkozik, de mindegyiket teljesíteni kell, mielőtt a pénzeszközöket felosztanák a hitelezők között.
  • Az egyezségi javaslatnak tartalmazni kell az adós vagy a gazdasági társaság összes kötelezettségét, és meg kell határoznia a hitelezők kifizetésének módját. Az adóst vagy a gazdasági társaságot terhelő, a javaslat jóváhagyása után keletkezett adósságot csak akkor lehet érvényesíteni a fizetésképtelenségi eljárásban, ha erre külön rendelkezés nem vonatkozik.
  • A csődeljárást elrendelő határozat meghozatalakor esedékes vagy a csődeljárás megindulása előtt vállalt kötelezettség eredményeként a jövőben esedékes tartozás érvényesíthető a csődeljárásban. A pénzbírság, a diákhitel-tartozás, a családjogi eljárásban lejárt tartozás és a vagyonelkobzást elrendelő határozatra tekintettel esedékes tartozás nem érvényesíthető a csődeljárásban.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

  • A hitelezők az eljárás során bármikor benyújthatják a követelésüket (a tartozás igazolását). Bármely döntéshozatali eljárásban való szavazáshoz vagy a vagyonfelosztásból való részesedéshez követelést kell benyújtani.
  • Ha vagyonfelügyeleti, felszámolási vagy csődeljárásban vagyonfelosztást terveznek, a tisztségviselő az összes olyan hitelezőt, akinek még igazolni kell a követelését, írásban értesíti a vagyonfelosztás szándékáról, és felhívja őket a követelésük bejelentésére, és a vagyonfelosztásban való részvétel érdekében végső határidőt állapít meg mindezek megtételére. A tisztségviselő figyelembe veheti a határidő lejárta után bejelentett követeléseket, de erre nem köteles.
  • Ha a hitelező nem jelenti be időben a követelését, akkor nem akadályozhatja a vagyonfelosztást.
  • Egyezség esetén a követelés igazolásának a tisztségviselő részére történő benyújtására vonatkozó követelmény teljesül, ha a követelést írásban közlik.

https://www.gov.uk/government/publications/proof-of-debt-insolvency-form-425

https://www.gov.uk/government/publications/proof-of-debt-insolvency-form-637

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

  • A kielégítési sorrend a következő:
  1. rögzített zálogjog jogosultjai (a rögzített zálogjog tárgyából)
  2. a fizetésképtelenségi eljárás költségei
  3. az elsőbbségi jogot élvező követelések (lásd lentebb)
  4. elkülönített rész (csak vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén)
  5. lebegő zálogjog jogosultjai
  6. biztosíték nélküli hitelezők
  7. részvényesek (csak vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén).
  • A foglalkoztatásból származó néhány követelés – beleértve a nyugdíjrendszer felé fennálló bizonyos követeléseket is – elsőbbséget élvező követelésnek minősülnek.
  • Az elkülönített rész a lebegő zálogjog tárgyának értékesítéséből származó alap, amelyet a biztosíték nélküli hitelezők rendelkezésére bocsátanak (legfeljebb 600 000 GBP összegben).
  • A jogszabályok nem sorolnak hátrébb egyetlen követelést sem, kivéve a csődeljárásban, amikor a csőd időpontjában a csődeljárás alá vont személy házastársának vagy élettársának járó tartozást – annak kamatával együtt – a többi hitelezőnek járó tartozás mögé sorolják.
  • Ha harmadik fél kielégíti az adós tartozását, e harmadik fél engedményezett követeléssel rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárásban.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

  • Egyezség esetében a hitelezők a szavazatok legalább 75%-ával hagyják jóvá az adós vagy a gazdasági társaság javaslatát. Miután a hitelezők elfogadták a javaslatot, a felügyelőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő közreműködésével kerül végrehajtásra. Ehhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, bár a felügyelőnek tájékoztatni kell a bíróságot, ha ideiglenes intézkedést hoztak. Valamely fél a javaslatról hozott hitelezői határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól anyagi jogi jogsértés miatt. Az egyezség köti a biztosíték nélküli hitelezőket.
  • Ha az egyezség feltételeinek elfogadása után az adós vagy a gazdasági társaság nem teljesíti az egyezség feltételeit, akkor a felügyelő kérelmet nyújthat be a bírósághoz csőd- vagy felszámolási eljárás megindítása iránt.
  • A reorganizációs tervekhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a sértett fél a bírósághoz fordulhat, ha véleménye szerint az érdekei szükségtelenül sérültek.
  • Részletes eljárási szabályok rendelkeznek az összes fizetésképtelenségi eljárás befejezéséről.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

  • Részletes szabályok rendelkeznek az ügy befejezéséről valamennyi eljárásban.
  • Az eljárás befejezése után a hitelezők követelhetik a nekik juttatott, de át nem utalt pénzeszközöket (ezeket a pénzeszközöket a kormány birtokolja).
  • Egyezség esetében a javaslat a tartozás bizonyos részének visszatérítését kínálja a hitelezőknek 1 GBP összegnyi tartozásra számítva. A hitelezők kötelesek ezt teljes kifizetésként elfogadni a javaslat jóváhagyása esetén, tehát az eljárás befejezése után nem követelhetik a tartozás fennmaradó részét.
  • Csődeljárásban az eljárás befejezésekor megszűnnek a tartozások, kivéve azokat a tartozásokat, amelyek nem képezik az eljárás részét.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A vagyontárgyak értékesítéséből származó pénzeszközökből történő kifizetések tekintetében egyértelmű rangsort állít fel a jogszabály. Az értékesítésből származó pénzeszközökből kell megtéríteni a költségeket és a kiadásokat, mielőtt a pénzeszközöket a hitelezőknek juttatnák.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

  • Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont személy valamely hitelezőt előnyben részesített a hivatalos fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárásban (vagyis más hitelezők előtt teljesített neki), vagy értéken alul kötött ügyletet vele (azaz alacsonyabb értéken értékesített neki valamit), a tisztségviselő eljárást indíthat a kedvezményezettel szemben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból juttatott pénzeszköz visszakövetelése iránt.
  • A tisztségviselő csőd-, felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmére a bíróság bármely ügylettípust érvénytelenítheti, és kötelezheti a kedvezményezettet az ügyletkötést megelőző állapot helyreállítására.
  • Az előnyben részesítés megtámadására irányuló keresetnek olyan ügylethez kell kapcsolódnia, amelyet a vagyonfelügyelő kinevezését, a felszámolási eljárás megkezdését vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban, illetve – társult vállalkozásnak történő előnyben részesítés esetén – két évben kötöttek.
  • Az értéken alul kötött ügylet érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetnek a fentebb meghatározott eseményeket megelőző két évben vagy – csődeljárásban – öt évben kötött ügylethez kell kapcsolódnia, feltéve, hogy az ügyletkötés időpontjában az adott személy fizetésképtelen volt, vagy az ügylet eredményeként fizetésképtelenné vált.
  • A vagyonfelügyeleti eljárásban, a felszámolási eljárásban, a csődeljárásban vagy egyezség esetén kijelölt tisztségviselő a hitelezőket megtévesztő ügylet érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól. Az ügylet sértettje is előterjeszthet ilyen keresetet a bíróság engedélyével.
  • Vagyonfelügyeleti és felszámolási eljárásban a tisztségviselő kártérítési keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségről tudomással bíró, az olyan ügyletben részt vevő bármely vezető ellen, amely további veszteségeket okozott a hitelezőknek, csalárd kereskedelmet vagy nem megfelelő teljesítést valósított meg (a hivatalos csődgondnok, a hitelező vagy az adós is előterjeszthet nem megfelelő teljesítés iránti keresetet).
  • Ha felszámolási vagy csődeljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bírósághoz, a kérelem benyújtása után a vagyon felett hozott rendelkezések semmisek, kivéve, ha a bíróság másként dönt.
Utolsó frissítés: 22/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.