A hálózatról

Németország szövetségi szerkezete miatt az EIH (Európai Igazságügyi Hálózat) szövetségi kapcsolattartó központján kívül minden egyes tartományban van kapcsolattartó központ. A szövetségi kapcsolattartó központ a Szövetségi Igazságügyi Hivatal (Bundesamt für Justiz) keretében működik. Az adott tartomány szervezeti felépítésétől függően a tartományi kapcsolattartó központok vagy bíróságokon (Bajorország – müncheni regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht München), Bréma – brémai regionális bíróság (Landgericht Bremen), Hamburg – hamburgi helyi bíróság (Amtsgericht Hamburg), Hessen – Frankfurt am Main-i regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Frankfurt am Main), Alsó-Szászország – cellei regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Celle), Észak-Rajna-Vesztfália – düsseldorfi regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Düsseldorf), és Szászország – drezdai regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Dresden)), vagy pedig a tartomány Igazságügyi Minisztériumában (Landesjustizministerium) találhatóak. Németországban így összesen 17 EIH kapcsolattartó központ működik. A szövetségi kapcsolattartó központ – a beérkező és kimenő kérelmek megválaszolása mellett – az országos hálózat koordinálásáért és olyan rendezvények megszervezéséért felel, mint például az Igazságszolgáltatás Európai Napja, illetve az EIH német tagjainak ülései.

A feladatok elosztása a tartományi kapcsolattartó központok és a szövetségi kapcsolattartó központ között, egy belső mechanizmus alapján történik: A szövetségi kapcsolattartó központ válaszol minden, a német polgári vagy kereskedelmi joggal, illetve a bírósági szervezettel kapcsolatos megkeresésre. A konkrét eljárásokra vonatkozó megkeresésekkel azonban főszabály szerint az a tartományi kapcsolattartó központ foglalkozik, ahol az ügy folyamatban van. Mindazonáltal valamennyi német kapcsolattartó központ azonos jogállással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a 17 központ közül bármelyiket bármilyen típusú kérdéssel meg lehet keresni, és szükség esetén a szövetségi kapcsolattartó központ is segítséget nyújthat a konkrét eljárásokkal kapcsolatban. A feladatok e belső elosztása biztosítja, hogy a megkereséssel mindig a szakmailag a témához legközelebb álló kapcsolattartó központ foglalkozzon.

A kapcsolattartó központokon kívül az (EU) 2019/1111 rendelet (Brüsszel IIb. rendelet) hatálya alá tartozó területen négy bíró segíti a német bíróságok munkáját. Az ő feladatkörüket is egy belső mechanizmus alapján osztják meg a tartományok között. Külföldről érkező megkeresés esetén a négy bíró bármelyikével fel lehet venni a kapcsolatot. A megkereséseket szükség esetén azonnal a megfelelő bíróhoz irányítják, a figyelembe véve a belső ügyelosztás mellett a bírók nyelvi készségeit, különleges szakértelmét és a konkrét üggyel kapcsolatos tapasztalatát.

Emellett a francia Igazságügyi Minisztériumban német összekötő tisztviselő felel a német–francia jogsegélyért. Amennyiben problémák merülnek fel egyes ügyekben a Franciaországból érkező, jogsegély iránti megkeresésekkel kapcsolatban, vagy ha francia jogszabályok tartalmát kell meghatározni, a kapcsolattartó pontokon keresztüli szokásos út mellett a német összekötő tisztviselőtől is kérhető segítség.

A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozatnak a legutóbb a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által módosított 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében Németország az EIH tagjának jelölte ki a Szövetségi Ügyvédi Kamarát (Bundesrechtsanwaltskammer), a Szövetségi Közjegyzői Kamarát (Bundesnotarkammer), a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát (Patentanwaltskammer), a Német Ügyvédi Egyesületet (Deutscher Anwaltverein), a Német Bírósági Végrehajtók Szövetségét (Deutscher Gerichtsvollzieher Bund e.V.) és a Német Bírósági Titkárok Szövetségét (Bund Deutscher Rechtspfleger).

Németországban ezenkívül az EIH tagjai közé tartoznak a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló (EU) 2020/1784 rendeletben (az iratkézbesítésről szóló rendelet), valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló (EU) 2020/1783 rendeletben (a bizonyításfelvételről szóló rendelet) meghatározott központi szervek is. Ezek a központi szervek és a tartományi igazságügyi apparátusok látják el a bíróságokat a polgári jogi segítségnyújtással kapcsolatos naprakész információkkal. További intézkedéseket is bevezetnek, valamint támogatják a bíróságokat az iratok kézbesítésében és a bizonyításfelvételben a külföldi vonatkozással rendelkező ügyekben. Emellett az EIH tagjai közé tartozik az (EU) 2019/1111 rendelet (Brüsszel IIb. rendelet) szerinti központi hatóság és a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a tartási kötelezettségekről szóló rendelet) szerinti központi hatóság is.

A németországi EIH-ra vonatkozó további információkért, valamint a kapcsolattartók listájáért tekintse meg a Szövetségi Igazságügyi Hivatal weboldalát (http://www.bundesjustizamt.de/ejnzh).