A hálózatról

A nemzeti hálózati kapcsolattartó pont az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködéssel foglalkozó Részlegének két tanácsadója, akik a központi szerv képviseleti feladatait is ellátják. A kapcsolattartó pontok fő feladatai a következők:

• annak biztosítása, hogy polgári és kereskedelmi ügyekben a helyi igazságügyi hatóságok általános információkat kapjanak az igazságügyi együttműködésre irányuló uniós és nemzetközi jogi eszközökről;
• a többi kapcsolattartó és hatóságok, valamint saját tagállamuk helyi igazságügyi hatóságai ellátása mindazokkal az információkkal, amelyekre a tagállamoknak a zavartalan igazságügyi együttműködéshez szükségük lehet, segítséget nyújtva számukra az igazságügyi együttműködésre irányuló, megvalósítható igények megfogalmazásában, valamint a legmegfelelőbb közvetlen kapcsolatok kialakításában;
• bármely olyan információ biztosítása, amely elősegíti egy másik tagállam valamely uniós vagy nemzetközi jogi eszköz alapján alkalmazandó jogának alkalmazását;
• megoldás keresése az igazságügyi együttműködésre irányuló igényekkel kapcsolatban esetlegesen felmerült nehézségekre;
• az adott tagállamban az igazságügyi együttműködésre irányuló igények feldolgozása összehangolásának elősegítése, különösen, amikor az érintett tagállam igazságügyi hatóságaitól származó több megkeresést is egy másik tagállamban kell teljesíteni;
• a hálózat weboldalán keresztül általánosságban hozzájárulás a nyilvánosság tájékoztatásához az Európai Unióban az igazságügyi együttműködésről polgári és kereskedelmi ügyekben, a vonatkozó uniós és nemzetközi jogi eszközökről és a tagállamok nemzeti jogáról, külön utalással az igazságszolgáltatáshoz való jogra;
• közreműködés a hálózat üléseinek megszervezésében, és azokon való részvétel;
• segítségnyújtás a nyilvánosságnak szánt információk összeállításában és napra készen tartásában;
• gondoskodás a hálózat tagjai közötti, nemzeti szintű koordinációról;
• félévente jelentéstétel tevékenységeikről – ideértve adott esetben a hálózat bevált gyakorlatait is – amelyet a hálózat tagjainak ülésén terjesztenek elő, külön felhívva a figyelmet a hálózat lehetséges tökéletesítésére.

A hálózatot összekötő bíró a Viru Megyei Bíróság bírája, aki Észtországot a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által létrehozott bírósági hálózatban is képviseli. Az összekötő bíró feladata a bírósági tisztviselők tájékoztatása az Európai Unió polgári és kereskedelmi jogáról, valamint a különböző jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatainak megosztása a hálózattal.

A hálózat tevékenységeit szakmai szövetségekre kiterjesztő, a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló második határozat (polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat) hatályba lépésekor 2011-ben a következő szervek váltak Észtországban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat tagjaivá:

• a végrehajtókat és csődbiztosokat képviselő Észt Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara;
• az ügyvédeket és közjegyzőket képviselő Észt Ügyvédi Kamara.

Az első szakmai szervezetet különböző foglalkozási és szakmai testületek képviselik az üléseken, az adott témától függően, és 2022-ben egy konkrét kontaktszemély is kijelölésre került.

Az Észt Ügyvédi Kamarát az igazgató képviseli.

A szakmai szövetségek képviselői a következőkért felelnek:

• tapasztalat- és információcsere az uniós és nemzetközi jogi eszközök hatékony és gyakorlati alkalmazását illetően;
• közreműködés az adatlapok készítésében és napra késszé tételében;
• a szakmai szövetségek részvétele a releváns üléseken.

A tárgyalt témától függően a kapcsolattartó pont a tapasztalataik megosztása céljából más nemzeti szakértőket is meghív a hálózati ülésekre. Az üléseken például részt vettek az összekötő bírón kívül más bírók, más minisztériumok és a Közjegyzői Kamara képviselői, a Legfelsőbb Bíróság tanácsadói, a Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselői, a Tartui Egyetem tantestületének tagjai stb.