Small claims

The European Small Claims procedure is designed to simplify and speed up cross-border claims of up to €5000.

The European Small Claims Procedure is available to litigants as an alternative to the procedures existing under the laws of the Member States. A judgment given in the European Small Claims Procedure is recognized and enforceable in another Member State without the need for a declaration of enforceability and without any possibility of opposing its recognition.

Standard forms have been drawn up for the Small Claims procedure and are available here in all languages. To start the procedure, "Form A" must be filled in. Any relevant supporting documents, such as receipts, invoices, etc. should be attached to the form.

Form A must be sent to the court that has the jurisdiction. Once the court receives the application form it must fill in its part of the "Answer Form". Within 14 days of receiving the application form, the court should serve a copy of it, along with the Answer Form, on the defendant. The defendant has 30 days to reply, by filling in his or her part of the Answer Form. The court must send a copy of any reply to the plaintiff within 14 days.

Within 30 days of receiving the defendant's answer (if any) the court must either give a judgment on the small claim, or request further details in writing from either party, or summon the parties to an oral hearing. If there is an oral hearing, it is not necessary to be represented by a lawyer and if the court has appropriate equipment the hearing should be carried out through videoconference or teleconference.

With the certificate issued by the court (which might need to be translated into the language of the other Member State), and a copy of the judgment, the judgment is enforceable in all the other Member States of the European Union, without any further formalities. The only reason that enforcement in another Member State can be refused is if it is irreconcilable with another judgment in the other Member State between the same parties. Enforcement takes place in accordance with the national rules and procedures of the Member State where the judgment is being enforced.

Related links

Please note, that the guides below provide useful information on the procedure, however they do not reflect the changes that are in force as from 14 July 2017. While we are working on necessary updates, please consult the amending Regulation.

A Guide for Users to the European Small Claims Procedure PDF (845 Kb) en

Practice Guide for the Application of the European Small Claims Procedure PDF (1055 Kb) en

Small claims – notifications of the Member States and a search tool helping to identify competent court(s)/authority(ies)

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 18/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Kis értékű követelések - Belgium

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A belga jog nem tartalmaz külön eljárást a kis értékű követelésekre. Csak egy „fizetési meghagyásra vonatkozó egyszerűsített eljárás” létezik. Lásd erről a különálló fájlt.

Nincs külön eljárást a kis értékű követelésekre. A hagyományos jogi eljárást használják ezek esetében is, amely ugyanakkor meglehetősen egyszerű.

A hagyományos eljárás a következőképpen vázolható:

  • végrehajtói értesítéssel küldött idézés
  • írásbeli érvelések cseréje, a tényállás rögzítése
  • a tárgyalás időpontja (érvek) és a vita lezárása
  • ítélet.

Főszabály szerint az eljárás nem egyszerűsíthető, bár egyes eljárásokat nem idézés, hanem a felek kérelme indítja meg. A felek kérelmével kapcsolatos jogvitára egyik példa a bérleti díjjal kapcsolatos vita. A törvénykönyv (Gerechtelijk Wetboek) 1344a. szakasza értelmében a bérleti szerződés rendelkezéseinek függvényében az ingatlan bérletével kapcsolatos bármely eljárást a békebíróhoz intézett írásbeli kérelemmel meg lehet indítani.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

1.2 Az eljárás alkalmazása

1.3 Nyomtatványok

1.4 Segítségnyújtás

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

1.6 Írásbeli eljárás

1.7 Az ítélet tartalma

1.8 A költségek megtérítése

1.9 Fellebbezési lehetőség

Linkek

A fizetési meghagyásra vonatkozó egyszerűsített eljárással kapcsolatos jogszabályok: A Szövetségi Igaszságügyi Közszolgálat honlapján:

  • Kattintson a „Geconsolideerde wetgeving” menüpontra a „Rechtsbronnen” fejléc alatt.
  • Válassza ki a „Gerechtelijk Wetboek” opciót a „Juridische aard” fejléc alatt.
  • Gépelje be a „664” számot a „woorden” fejléc alatt.
  • Kattintson a „Opzoeking” majd a „Lijst” opciókra.
  • Kattintson a „Detail” pontra.
Utolsó frissítés: 26/10/2015

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Bulgária

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást. 2009. január 1. óta a bolgár bíróságok a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazzák. Ezek az eljárások a regionális bíróságok előtt folynak, míg a 861/2007/EK rendeletben külön nem szabályozott kérdésekre a Polgári Perrendtartás általános szabályai alkalmazandók.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.3 Nyomtatványok

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.4 Segítségnyújtás

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.6 Írásbeli eljárás

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.7 Az ítélet tartalma

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.8 A költségek megtérítése

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

Utolsó frissítés: 11/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Csehország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A Cseh Köztársaságban nincs a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás. A kis értékű követelések (pénzbeli ellentételezés összegére összpontosító) kategóriáját csupán a fellebbviteli eljárásokban veszik figyelembe.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A Polgári Perrendtartás 202. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadhatatlan a 10 000 CZK összeget el nem érő pénzbeli ellentételezésről rendelkező ítélettel szembeni fellebbezés, kivéve a követeléshez kapcsolódó kamatokat és díjakat; ez nem alkalmazandó a mulasztási ítéletekre.

Mulasztási ítéletekkel szemben tehát akkor is lehet fellebbezni, ha 10 000 CZK összegnél alacsonyabb összegről rendelkeznek.

A Polgári Perrendtartás 238. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint elfogadhatatlan az olyan ítélettel és bírósági végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelem, amely megtámadott rendelkező része 50 000 CZK összeget el nem érő pénzbeli ellentételezésről rendelkezik (kivéve a követeléshez kapcsolódó kamatokat és díjakat), kivéve, ha tárgyuk szerződéssel létrehozott fogyasztói viszony vagy foglalkoztatás.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek külön a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásoknál alkalmazandó formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

A Polgári Perrendtartás szerint a bíróságoknak tájékoztatniuk kell a feleket eljárási jogaikról és kötelezettségeikről. E tekintetben jogszabály határozza meg azt, hogy az egyes konkrét eljárási helyzetekben a bíróságnak milyen tájékoztatást kell nyújtania a felek részére.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A szóban forgó összegtől függetlenül azonos szabályok vonatkoznak a polgári peres eljárásokban a bizonyíték benyújtására, értékelésére és beszerzésére.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokról szóló jog nem rendelkezik az eljárás lefolytatására vonatkozó kivételekről.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekről rendelkező ítélet tartalmában nem tér el más ítéletektől.

1.8 A költségek megtérítése

A költségtérítésre a polgári peres eljárásokra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Ahogyan a fentiekben szerepel, elfogadhatatlan a 10 000 CZK összeget el nem érő pénzbeli ellentételezésről rendelkező ítélettel szembeni fellebbezés, kivéve a követeléshez kapcsolódó kamatokat és díjakat; ez nem alkalmazandó a mulasztási ítéletekre.

Utolsó frissítés: 06/03/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Németország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A Polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) nem rendelkezik kis értékű követelésekre vonatkozó különleges eljárásról. A Perrendtartás 495a. szakasza azonban rendelkezik egy egyszerűsített eljárásról. Ez lehetővé teszi, hogy a bíróság ésszerű mérlegelést követően döntsön az alkalmazandó eljárásról olyan ügyekben, ahol a perérték nem haladja meg a 600 EUR összeget. A Perrendtartás nem tartalmaz további korlátozásokat ezzel kapcsolatban, például nem írja elő, hogy csak bizonyos típusú jogviták esetében lehet élni ezzel a lehetőséggel.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A bíróság ezért ilyen esetekben ésszerű mérlegelést követően dönthet az alkalmazandó eljárásról, illetve különösképpen élhet az eljárás leegyszerűsítésének bizonyos konkrét lehetőségeivel. A bíróság nem köteles ekként eljárni. Még akkor is az általános rendelkezések szerint járhat el, ha a perérték kisebb mint 600 EUR.

Ha a bíróság a saját belátása szerint dönt az alkalmazandó eljárásról, a felek ezt nem kifogásolhatják. Egyedül a szóbeli meghallgatást kérelmezhetik.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek kötelezően használandó nyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Az általános rendelkezések érvényesek. Ennek az az oka, hogy az eljárás csak formailag egyszerűsített. Azok a felek, akik nem jogi képviselő útján járnak el, ugyanolyan jogsegélyben részesülnek, mint a jogi képviselettel rendelkező felek. A kerületi bíróságokon (Amtsgerichte) folytatott eljárásokban például lehetőség van a kereset jegyzőkönyvbe mondására a bíróság hivatalában. A jogi képviselő útján eljáró fél is szabadon dönthet arról, hogy jegyzőkönyvbe mondja a keresetlevelet ahelyett, hogy az ügyvédjén keresztül nyújtaná be.

Hasonlóképpen az a tény, hogy valamely fél jogi képviselő útján jár-e el, sem jellegében, sem mértékében nem befolyásolja a bíróság tájékoztatási és tanácsadási kötelezettségét (Aufklärungs- und Hinweispflichten). A bíróság a jogszabályok értelmében köteles elmagyarázni az eljárásokat jogi és ténybeli szempontból, és köteles tisztázni a nem egyértelmű kérdéseket.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bíróság nincs arra korlátozva, hogy a szokásos módon végezze el a bizonyításfelvételt. A más esetekben érvényes közvetlenség (Unmittelbarkeit) elvével ellentétben, amelynek értelmében a tanúkat, szakértőket vagy feleket a felek jelenlétében kell meghallgatni az eljáró bíróságon, az egyszerűsített eljárások során a bíróság elrendelheti például, hogy a tanúkat, szakértőket vagy feleket telefonon vagy írásban kérdezzék ki.

1.6 Írásbeli eljárás

Lehetőség van kizárólag írásbeli eljárásra is. Ugyanakkor, ha valamelyik fél kéri, szóbeli eljárást kell lefolytatni.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalma egyszerűbb, mint a rendes eljárások során. Ennek az az oka, hogy 600 EUR-nál kisebb perértékű jogviták esetében hozott ítéletekkel szemben általában nincs lehetőség fellebbezésre.

Például elhagyható a tényállás ismertetése. A határozat indokolása is elhagyható a felek beleegyezésével, vagy ha annak lényegi tartalma már szerepel a bírósági jegyzőkönyvben. Abban az esetben azonban, ha az ítéletet várhatóan külföldön érvényesítik, az ítélet indokolása a nemzetközi jogviszonyokra vonatkozó előírások miatt nem hagyható el (a Polgári perrendtartás 313a. szakasza (4) bekezdésének 5) pontja).

Ha a bíróság kivételes esetben helyt adna a fellebbezésnek, ami a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik, az ítélet tartalmára az általános rendelkezések vonatkoznának.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére nem vonatkoznak korlátozások, itt az általános rendelkezések érvényesek.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Főszabály szerint a 600 EUR-nál kisebb perértékű jogviták esetében hozott ítéletekkel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Kivételes esetekben azonban van rá lehetőség, ha azt az elsőfokú bíróság lehetővé teszi az ítéletében. Erre akkor kerülhet sor, ha az ügy alapvető fontossággal bír, vagy amennyiben a jog fejlődése vagy a következetes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükség van a fellebbviteli bíróság határozatára.

Ha nincs helye fellebbezésnek, az elsőfokú bíróság köteles újratárgyalni az ügyet, ha az ítéletet sérelmező fél tiltakozik azzal az indokkal, hogy a bíróság a határozatot befolyásoló módon megsértette a meghallgatáshoz való jogot.

Utolsó frissítés: 06/05/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Írország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Igen, létezik az ír jogban ez az eljárás, amely alternatív módszerként a kis értékű polgári követelések elindítására szolgál. (Lásd a A link új ablakot nyit megkerületi bíróságokra (kis értékű követelések eljárása) vonatkozó 1997. és 1999. évi szabályokat.) Ezt a szolgáltatást kerületi bírósági hivatalok nyújtják, célja pedig a fogyasztói követelések kevés költséggel és ügyvéd bevonása nélkül történő kezelése. A kis értékű követelésekkel (azaz egyes, legfeljebb 2 000 EUR értékű követelésekkel) kapcsolatosan lehetőség nyílik az eljárás kezdeményezésére az interneten keresztül is.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelések eljárásának hatálya alá tartozó követeléstípusok a következők:

i. üzletmenet körében értékesítő személytől magáncélú felhasználásra vásárolt árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos követelés (fogyasztói követelések)

ii. tulajdonban keletkezett kis értékű kárral kapcsolatos követelés (a személyi sérüléseket azonban kizárva)

iii. egyes típusú bérelt ingatlanok bérlete esetén kiköthető biztosíték vissza nem térítésével kapcsolatos követelések. Például az azon épületben található üdülő vagy szoba/lakás, ahol a tulajdonos is lakik, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg a 2 000 EUR-t.

A kis értékű követelések eljárásának hatálya alá nem tartozó, bérbeadói/bérlői követelésekkel vagy bérelt szállással kapcsolatos ügyekre vonatkozó követelésekkel a következőhöz lehet fordulni: Private Residentail Tenancies Board (Magán Lakóingatlan Bérleti Hivatal), 2nd Floor, O’Connell Bridge House, D’Olier Street, Dublin 2. Weboldal: http://www.prtb.ie/

A következőkkel kapcsolatban keletkezett követelések nem tartoznak a kis értékű követelések eljárásnak hatálya alá:

i. részletre vásárlási megállapodás

ii. lízingmegállapodás megsértése

iii. adósságok

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás alkalmazására való jogosultság érdekében a fogyasztónak az árukat vagy szolgáltatásokat magáncélú felhasználásra kellett vásárolnia egy üzletmenete körében értékesítő személytől. Az eljárás 2010 januárja óta üzletemberek között is alkalmazható. A kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezetőnek nevezett kerületi bírósági hivatalvezető dolgozza fel a kis értékű követeléseket. Amennyiben lehetséges, a hivatalvezető a felek közötti rendezés érdekében úgy egyeztet közöttük, hogy ne legyen szükség bírósági tárgyalásra. Ha az ügyet nem lehet rendezni, a hivatalvezető a követelést a kerületi bíróság elé terjeszti tárgyalás céljából.

A felperesnek biztosan ismernie kell azon személy vagy társaság nevét és címét, aki vagy amely ellen követelését be kívánja nyújtani. Ha ez egy társaság, akkor a pontos jogi elnevezését kell használnia. Ezeknek az adatoknak pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a rendőrkapitány (sheriff) számára a bírósági végzés (rendelet) végrehajtását.

Ha a kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezető az alperestől a követelést vitató értesítést vagy viszontkeresetet kap, a hivatalvezető kapcsolatba lép a felperessel és az alperes követelésre adott válaszának egy másolatát átadja részére. A hivatalvezető egy megállapodás megkötése érdekében mindkét felet kikérdezheti vagy mindkét féllel tárgyalhat.

Amennyiben az alperes elismeri a követelést, köteles erről a hivatalvezető hivatalát egy felelősségelismerő nyilatkozat nyomtatvány visszajuttatásával értesíteni. Ha az alperes nem válaszol, a követelést automatikusan nem vitatottként kezelik. Ezt követően a kerületi bíróság a felperes javára végzést állít ki a követelt összegről (a felperesnek nem szükséges a bíróságon megjelennie), és elrendeli az összeg kifizetését egy meghatározott, rövid időn belül.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezető a felperesnek átadja a keresetlevél nyomtatványt, vagy az letölthető a Bírósági Szolgálat weboldaláról, a A link új ablakot nyit meghttp://www.courts.ie/ címről.

1.4 Segítségnyújtás

Mivel a kis értékű követelések eljárásának célja a fogyasztói követelések kevés költséggel és ügyvéd bevonása nélkül történő kezelése, általában ilyen fajta követeléseknél szükségtelen a jogi segítségnyújtás vagy tanácsadás.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Ha az ügy bíróság elé kerül, a feleknek meg kell jelenniük a kerületi bíróság tárgyalásán. Az ügyet a kerületi bíróság rendes ülésszakának részeként nyilvánosan tárgyalják. Amikor az ügy sorra kerül, a bírósági hivatalvezető a felperest felszólítja a tanúvallomásának megtételéhez a tanúk padjának elfoglalására. A tanúvallomást eskü alatt vagy esküpótló nyilatkozattal kell tenni, és az alperes a követeléssel kapcsolatos kérdésekben keresztkérdéseket tehet fel a felperesnek. Az alperesnek is lehetősége nyílik tanúvallomást tenni. Minden egyes tanúnak keresztkérdéseket tehet fel az ellenérdekű fél vagy jogi képviselője, amennyiben jelen van. A felek tanúk beidézésére vagy tanúktól származó jelentések előterjesztésére is jogosultak, de ennek költségeit nem kapják vissza, mivel az eljárást nem az ilyen jellegű költségek fedezésére, hanem a kis értékű követelések aránylag kevés költséggel járó igazságszolgáltatási fórum elé terjesztésének elősegítésére szánták.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha az ügyet a kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezető nem rendezi, a tárgyalás napjára a felperesnek a követelést alátámasztó okirati bizonyítékokat be kell hoznia, például a tárgyhoz tartozó esetleges leveleket, nyugtákat vagy számlákat. Ezen kívül mindkét fél lehetőséget kap szóbeli tanúvallomás tételére, illetve keresztkérdéseket tehetnek fel nekik.

1.7 Az ítélet tartalma

Amennyiben a felperes nyer, a kerületi bíróság a követelt összegről a felperes javára végzést hoz, és elrendeli, hogy azt egy meghatározott, rövid időn belül fizessék ki.

1.8 A költségek megtérítése

Miközben a felek jogi tanácsadó szolgáltatását igénybe vehetik, nem jogosultak ennek költségeit a másik féltől visszakapni, még akkor sem, ha a tárgyaláson nyernek. A kis értékű követelések eljárásának az az értelme, hogy elősegítse a kereset indítását ügyvéd (solicitor vagy barrister) igénybe vétele nélkül.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Mind a felperesnek, mind az alperesnek jogában áll a kerületi bíróság végzését a körzeti bíróságnál megfellebbezni. A körzeti bíróság a költségek megtérítését odaítélheti, de erről a körzeti bíróság bírája egyénileg dönt.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.courts.ie/

A link új ablakot nyit meghttp://www.courts.ie/courts.ie/Library3.nsf/PageCurrentWebLookUpTopNav/Small%20Claims%20Procedure

A link új ablakot nyit meghttp://www.citizensinformation.ie/en/justice/courts_system/small_claims_court.html

A link új ablakot nyit meghttp://www.courts.ie/courts.ie/Library3.nsf/PageCurrentWebLookUpTopNav/Small%20Claims%20Procedure

Utolsó frissítés: 06/11/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Görögország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Létezik Görögországban a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás (vagyis olyan külön eljárás, amely eljárási szempontból egyszerűsített a rendes eljáráshoz képest, és amelyet meghatározott összeghatár alatti ügyekben, vagy összeghatártól függetlenül meghatározott perfajták esetén alkalmaznak)?

A Polgári Perrendtartás határozza meg a kis értékű követelésekre vonatkozó külön rendelkezéseket (XIII. fejezet 466-472. cikk).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelésekre vonatkozó külön rendelkezéseket a következő esetekben kell alkalmazni: 1. ha a jogvita tárgya a békebíró (eirinodikeío) hatáskörébe tartozik, és 5 000,00 eurót meg nem haladó értékű ingó vagyonra vonatkozó követelésekre vagy jogokra, vagy annak birtokviszonyaira vonatkozik; vagy 2. 5 000,00 eurót meghaladó pertárgyérték esetén, ha a felperes nyilatkozik arról, hogy a perben érvényesíteni kívánt követelés vagy jog rendezéséhez elfogad 5 000,00 eurót meg nem haladó összeget. Ebben az esetben a pervesztes alperest a perben érvényesíteni kívánt követelés vagy jog kielégítésére, vagy a bíróság által elfogadott összeg fizetésére kötelezik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás kötelező.

A bíróság és a felek sem választhatják a rendes eljárást a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás helyett.

1.3 Nyomtatványok

Nem állnak rendelkezésre formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Az ügyvédi képviselet nélkül eljáró feleknek biztosítanak (például a bírósági tisztviselő vagy a bíró) támogatást eljárási kérdésekben? Amennyiben igen, milyen mértékben?

A felek önállóan járhatnak el a bíróság előtt. A feleket képviselheti házastárs, felmenő vagy lemenő ági rokon, legfeljebb 2. fokig vérrokon vagy legfeljebb 2. fokig házasságon alapuló rokon, vagy általa foglalkoztatott fizetett munkavállaló. A házastársat minden esetben úgy tekintik, mint aki eljárhat házastársa nevében, és további képviselőket jelölhet ki. Ilyen esetekben nincs olyan rendelkezés, amely előírja a bírósági tisztviselőnek vagy a bírónak a nem jogvégzett fél vagy képviselők támogatását.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Léteznek meghatározott, a rendes eljáráshoz képest enyhébb bizonyításfelvételi szabályok? Amennyiben igen, melyek ezek, és mire terjednek ki?

Olyan tárgyaláson , amely a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás keretében kis értékű követeléssel foglalkozik, a békebíró eltérhet a szokásos eljárási szabályoktól: figyelembe vehet olyan bizonyítékot, amely nem felel meg a törvényi követelményeknek, és saját hatáskörében alkalmazhatja a körülményekhez képest legbiztosabbnak, leggyorsabbnak és leginkább költséghatékonynak tekintett tényállásmegállapító eljárást.

1.6 Írásbeli eljárás

A kérelmet írásban lehet benyújtani a békebíróság hivatalához, vagy szóban a békebíró előtt, amiről jegyzőkönyv készül. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a) a jogszabály szerint a követelést alátámasztó, és a felperes alperes elleni keresetét igazoló tényállás pontos bemutatása; b) a jogvita tárgyának pontos leírása; c) a konkrét kereseti kérelem; és d) valamennyi elérhető bizonyíték.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletet szóban hirdetik ki nyilvánosan, rendszerint közvetlenül a meghallgatást követően még a tárgyalás keretében, mielőtt a bíró rátér a következő ügyre. Ha a bírósági jegyzőkönyv rögzíti, hogy az ítéletet mindkét fél vagy a nevükben az ügyben eljáró képviselők vagy megbízott ügyvédjük jelenlétében hirdették ki, akkor nem kézbesítik azt a felek részére.

1.8 A költségek megtérítése

Nincs költségtérítés.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A kis értékű követelésekről rendelkező ítéletek ellen nem lehet fellebbezni.

Utolsó frissítés: 17/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Spanyolország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Igen, a legfeljebb 6000 euró értékű követelések szóbeli tárgyalása.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Szóbeli tárgyalásra a legfeljebb 6000 euró értékű követelések esetében kerül sor.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Írásban benyújtott kérelem útján.

1.3 Nyomtatványok

Nincs kötelező szabványos formanyomtatvány. A körzeti bírósági hivatalok azonban rendszerint biztosítanak szabvány űrlapot vagy nyomtatott adatlapot a legfeljebb 2000 eurós követelésekhez.

Ezt a formanyomtatványt csak a keresetlevélhez használják és használata nem kötelező. Letölthető a A link új ablakot nyit megspanyol általános bírói tanács (Consejo General del Poder Judicial) honlapjáról.

1.4 Segítségnyújtás

A felperesek személyesen megjelenhetnek a tárgyaláson, ha azonban a követelés összege meghaladja a 2000 eurót, kötelező ügyvéd (abogado) és perbeli képviselő (procurador) részvétele.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az általános szabályok vonatkoznak a bizonyításra: bármilyen bizonyíték elfogadható, és a tárgyalás előtt is kérhető bizonyítás és be lehet mutatni bizonyítékokat.

1.6 Írásbeli eljárás

Az eljárás írásbeli részéhez a kereseti kérelem és a védekezés tartozik. Az eljárási kérdéseket a tárgyaláson rendezik. Hasonlóképpen a bizonyítékot is szóban ajánlják fel és mutatják be elsősorban a bíróságon.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletet indokolással és írásban közlik, más eljárásokkal megegyező formában.

1.8 A költségek megtérítése

Ha kötelező ügyvéd és perbeli képviselő bevonása, és a bíróság határozatot hoz a költségekről, a költségei megtérítésére jogosult fél eljárási költségei a kiszámítást követően megtéríthetők, feltéve, hogy az összeg nem haladja meg a határozatot kérő összes fél eljárási költségeinek harmadát.

Ha a költségtérítésben részesülő fél távol lakik a tárgyalás helyszínétől, abban az esetben is költségtérítésben részesülhet a perbeli képviselő kiadásaiért, ha perbeli képviselő részvétele nem kötelező.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az ítélettel szemben fellebbezés nyújtható be, ha a perérték meghaladja a 3000 eurót. A fellebbezést ugyanannál a bíróságnál kell írásban benyújtani, legkésőbb 20 napon belül.

A fellebbezést a tartományi törvényszék (Audiencia Provincial) bírálja el, amelynek ítélete ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Utolsó frissítés: 26/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Kis értékű követelések - Franciaország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Franciaországban a járásbíróság (tribunal d’instance) és a helyi bíróság (juridiction de proximité) előtt zajló, az ügykezelő irodába történő bejelentés néven ismert, kis értékű követelések érvényesítésére irányuló egyszerűsített eljárásra a polgári perrendtartás 843. és 844. cikkében foglalt rendelkezések vonatkoznak. Az eljárás egy szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatnak a hatáskörrel rendelkező bíróság ügykezelő irodáján történő megtételével vagy ezen irodához történő intézésével indul meg. Az ügykezelő iroda tértivevényes ajánlott levéllel beidézi a feleket a tárgyalásra. A tárgyaláson a bíróság kísérletet tesz a felek kibékítésére, és a felek egyetértésével békéltetőt rendelhet ki. Amennyiben nem születik egyezség, az eljárás folytatódik. A jogi képviselet nem kötelező. A feleket képviselheti házastársuk, élettársuk, a velük polgári együttélési szerződést kötött személy, a szüleik, közvetlen vagy oldalági rokonaik, illetve munkavállalóik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A követelés nem haladhatja meg a 4 000 eurót, és annak az érintett járás- vagy helyi bíróság hatáskörébe kell tartoznia.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az ügykezelő irodába történő bejelentésre irányuló eljárás opcionális.

Az ügykezelő irodába történő bejelentésre irányuló eljárás nem alakítható át rendes eljárássá.

1.3 Nyomtatványok

A formanyomtatvány használata nem kötelező, mivel az ügykezelő irodában a bejelentés szóban is megtehető. Létezik ugyanakkor olyan formanyomtatvány, amely a bíróság elé utalást szolgálja. A 10-0099. sz. CERFA formanyomtatvány a francia közszolgálati iroda honlapján és az összes járásbírósági ügykezelő irodában elérhető.

1.4 Segítségnyújtás

Mivel ez egy 4 000 eurót meg nem haladó összegekre vonatkozó egyszerűsített eljárás, és a feleket a bíróság hallgatja meg, a jogszabályok nem rendelkeznek költségmentességről.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítás szabályai a rendes eljárásban történő bizonyításéhoz hasonlítanak.

1.6 Írásbeli eljárás

Az egyszerűsített eljárás keretében nincs tisztán írásbeli eljárás.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletre a rendes eljárás keretében alkalmazandókkal egyező szabályok vonatkoznak.

1.8 A költségek megtérítése

Az irányadó szabályok megegyeznek a más eljárásokra vonatkozó szabályokkal. Mivel azonban ebben az eljárásban nincs szükség ügyvéd vagy törvényes képviselő kijelölésére, az eljáráshoz kapcsolódó költségek kisebbek.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az ilyen követelések tárgyát képező összegek nagyságára tekintettel nincs lehetőség fellebbezésre. Kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére vagy semmítőszék elé utalására van lehetőség.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz igazságügyi minisztérium (Ministère de la Justice) honlapja

A link új ablakot nyit megLegifrance weboldal

Utolsó frissítés: 20/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Horvátország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A Horvát Köztársaságban a kis értékű követeléseket a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 53/91., 91/92., 112/99., 129/00., 88/01., 117/03., 88/05., 2/07., 96/08., 84/08., 123/08., 57/11., 25/13. és 89/14. sz.; a továbbiakban: ZPP) 457–467. cikkének rendelkezései szabályozzák, míg a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007 rendelet) szerinti kis értékű követelések európai eljárására a ZPP 507. cikkének o)–z) pontjában foglalt rendelkezések vonatkoznak.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A helyi bíróságok előtt a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita az, amelyben a követelt összeg nem haladja meg a 10 000 HRK-t.

A kereskedelmi bíróságok előtti eljárásokban kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvitának az minősül, amelyben a követelt összeg nem haladja meg az 50 000 HRK-t.

A kis értékű követelések fogalma olyan jogvitákra is kiterjed, ahol bár a követelés nem vagyoni jellegű, a felperes kijelentette, hogy a követelés teljesítése helyett hajlandó elfogadni 10 000 HRK-t (helyi bíróságok) vagy 50 000 HRK-t (kereskedelmi bíróságok) nem meghaladó pénzösszeget.

A kis értékű követelések fogalma szintén kiterjed azokra a jogvitákra, ahol a követelés tárgya nem pénzösszeg, hanem valamely ingóság átadása, amennyiben annak értéke a felperes által előadottak szerint nem haladja meg a 10 000 HRK-t (helyi bíróságok) vagy az 50 000 HRK-t (kereskedelmi bíróságok).

A kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján a 861/2007 rendeletet kell alkalmazni, amennyiben a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor a kamatok, kiadások és díjak nélkül nem haladja meg a 2 000 eurót.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokat helyi vagy kereskedelmi bíróság előtt kell lefolytatni a ZPP 34. és 34b. cikkében foglalt hatásköri szabályok alapján. A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárás az illetékes bírósághoz benyújtott kereseti kérelemre indul, illetve közjegyzőhöz benyújtott, hiteles okiraton alapuló végrehajtási kérelem alapján, amennyiben a végrehajtási intézkedéssel szemben elfogadható kifogást határidőben terjesztették elő.

1.3 Nyomtatványok

A formanyomtatványokat, egyéb kérelmeket vagy nyilatkozatokat írásban, fax vagy e-mail útján kell benyújtani, és azokat kizárólag a 861/2007 rendelet szerinti kis értékű követelések európai eljárásában lehet alkalmazni.

Nincs olyan egyéb, előre elkészített formanyomtatvány, amely a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás megindítására szolgálna.

1.4 Segítségnyújtás

A ZPP nem tartalmaz a költségmentességre vonatkozó különös rendelkezéseket a kis értékű követelések eseten alkalmazandó eljárások tekintetében. A felperes a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban jogi képviselőt vehet igénybe.

A peres felek elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtást igényelhetnek, amennyiben megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 143/13. száma – A link új ablakot nyit meghttps://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2013_12_143_3064.html) megállapított feltételeknek.

Az alábbi linken keresztül elérhető listán elsődleges jogi segítségnyújtás biztosítására felhatalmazással rendelkező egyesületek és jogi szolgálatok találhatóak:
A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/istaknute-teme/besplatna-pravna-pomoc/ovlastene-udruge-i-pravne-klinike-za-pruzanje-primarne-pravne-pomoci/6190

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a feleknek legkésőbb a kereset vagy a védekezési nyilatkozat előterjesztésével egyidejűleg a követelésük alapjául szolgáló valamennyi tényt elő kell adniuk, továbbá be kell nyújtaniuk az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat is.

A felek az előzetes meghallgatáson csak akkor adhatnak elő új tényeket vagy új bizonyítékokat, ha azokat önhibájukon kívül nem tudták a kereset vagy a védekezési nyilatkozat előterjesztésével egyidejűleg előadni.

A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek által az előzetes meghallgatáson a fenti rendelkezéssel ellentétes módon előadott új tényeket vagy új bizonyítékokat.

A bizonyításfelvételre a ZPP általános rendelkezései vonatkoznak. A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban ezért a bizonyítás történhet a bíróság által elrendelt szemle, okirati bizonyítás, tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, valamint a felek által előterjesztett bizonyítási eszközök útján, és a bíróság dönti el, hogy a tényállás megállapításához a benyújtott bizonyítékok közül melyeket használja fel.

A bizonyításfelvételre vonatkozó további információk megtalálhatóak a „Bizonyításfelvétel – Horvát Köztársaság” (Izvođenje dokaza – Republika Hrvatska) című tájékoztatóban.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelések eljárását írásban folytatják le.

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárás során a keresetlevelet mindig kézbesíteni kell az alperes részére, hogy lehetővé tegyék számára az azzal kapcsolatos észrevételei előterjesztését. Az ellenkérelem előterjesztésére irányuló bírósági felszólításban pedig tájékoztatni kell a feleket, hogy amennyiben a felperes a bíróság által kitűzött első határnapon nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a keresetét visszavonta; ebben az eljárásban a feleknek valamennyi tényt legkésőbb a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem előterjesztésével egyidejűleg elő kell adniuk; az előzetes meghallgatás során új tény nem adható elő, illetve új bizonyíték nem terjeszthető elő, kivéve a ZPP 461a. cikkének (3) bekezdésében foglalt azon esetben, ahol a felek önhibájukon kívül voltak akadályozva abban, hogy az előzetes meghallgatást megelőzően adják elő a tényeket, illetve terjesszék elő a bizonyítékokat; valamint, hogy ezzel a határozattal szemben kizárólag a 354. cikk (2) bekezdésének alábbi pontjaiban hivatkozott, következő polgári eljárásjogi szabályok súlyos megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani:

• 1. - amennyiben az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akit a törvényben foglaltak alapján ki kellett zárni (a ZPP 71. cikke (1) bekezdésének 1-6. pontja), illetve akit a bíróság végzésben kizárt, vagy pedig abban bírónak nem minősülő személy vett részt,

• 2. - ha a jogvita során olyan követelés tárgyában született határozat, amely nem bírósági hatáskörbe tartozik (a ZPP 16. cikke),

• 4. - amennyiben a bíróság a ZPP rendelkezéseivel ellentétesen a határozatát a felek elfogadhatatlan perbeli cselekményei alapján hozta meg (a ZPP 3. cikkének (3) bekezdése),

• 5. - amennyiben a bíróság a ZPP rendelkezéseivel ellentétesen a követelés elismerése alapján hozott ítéletet, a követelés elengedése alapján hozott ítéletet, mulasztási ítéletet hozott vagy tárgyalás tartása nélkül hozott ítéletet,

• 6. - amennyiben jogellenes cselekmények, különösen a (bírósági iratok) kézbesítésének elmaradása következtében bármelyik fél elesett attól a lehetőségtől, hogy őt a bíróság meghallgassa,

• 8. -    amennyiben akár felperesként vagy alperesként olyan fél vett részt az eljárásban, aki abban félként nem vehetett volna részt, vagy a jogi személyt nem az arra felhatalmazott személy képviselte, vagy a cselekvőképtelen félnek nem volt törvényes képviselője, vagy a jogi képviselő, illetve ügyvéd ténylegesen nem rendelkezett a perre, illetve egyes eljárási cselekmények megtételére vonatkozó meghatalmazással, és a pert, illetve az egyes eljárási cselekményeket utóbb nem hagyták jóvá,

• 9. - amennyiben olyan követelés tárgyában született határozat, melynek tekintetében már peres eljárás volt folyamatban, vagy amelyre vonatkozóan már jogerős ítélet született, vagy melynek tárgyában perbeli egyezség, illetve külön rendelkezések alapján annak minősülő egyezség jött létre,

• 10. - amennyiben a nyilvánosságot törvénybe ütköző módon zárták ki,

• 11. - az ítélet olyan hiányosságban szenved, amely miatt felülvizsgálatra alkalmatlan, különösen, ha az ítélet rendelkező része érthetetlen, ha a rendelkező rész önmagának ellentmondó vagy ellentétes az ítélet indokolásában foglaltakkal, vagy az ítéletnek egyáltalán nincsen indokolása, vagy az nem jelöli meg a döntés szempontjából meghatározó tények indokait, vagy ezek az indokok nem egyértelműek, illetve ellentmondásosak, vagy a döntés szempontjából meghatározó tények tekintetében ellentmondás található a között, amit az ítélet indokolása egyes iratok vagy tanúvallomásokra vonatkozó jegyzőkönyvek tartalma tekintetében megjelöl és maguk a tényleges iratok és jegyzőkönyvek között,

vagy jogi hiba esetén.

Amennyiben a fél ideiglenes vagy állandó lakóhelye a Horvát Köztársaság területén kívül található és a címe ismert, a bírósági iratokat a Horvát Köztársaságra nézve kötelező szabályok szerint, az uniós szabályozással összhangban kell kézbesíteni, különös tekintettel a 861/2007 rendelet 13. cikkében hivatkozott eljárásra.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban az ítéletet a tárgyalás berekesztését követően azonnal meghozzák. Az ítélet kihirdetésekor a bíróság köteles kioktatni a jelen lévő feleket a fellebbezés előterjesztésének feltételeiről.

Tekintettel arra, hogy a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban hozott ítélet tartalmára nem vonatkoznak különös rendelkezések, az ítélet tartalma tekintetében a ZPP általános rendelkezéseit, vagyis a ZPP 338. cikkében foglaltakat kell alkalmazni, amely előírja, hogy az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell bevezető részt, rendelkező részt és indokolást.

Az ítélet bevezető része az alábbiakat tartalmazza: utalást arra, hogy az ítéletet a Horvát Köztársaság nevében hirdetik ki; a bíróság megnevezését; az egyesbírónak vagy a tanács elnökének, előadó bírónak és a tanács tagjainak vezeték- és utónevét, a felek, a felek jogi képviselőinek és megbízottjainak vezeték- és utónevét vagy titulusát és lakóhelyét vagy székhelyét; rövid utalást a jogvita tárgyára; a tárgyalás berekesztésének napját; utalást a tárgyaláson megjelent felekre, jogi képviselőikre és megbízottaikra; az ítélethozatal idejének megfelelő keltezést.

Az ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróságnak az egyes kérelmeknek helyt adó vagy azokat elutasító érdemi döntését és a másodlagos kérelmek tárgyában hozott döntését, valamint az egyezségi ajánlat tárgyát képező követelés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására vonatkozó döntést (a ZPP 333. cikke).

Az indokolásban a bíróság vázolja a felek kérelmeit, az általuk előadott tényeket és a kérelmeik alapjául szolgáló bizonyítékokat, azt, hogy ezek közül melyek a bíróság által megállapított tények, a bíróság ezeket a tényeket mely okból és mily módon állapította meg, amennyiben pedig e tényeket bizonyítékra alapozta, mely bizonyítékokat mérlegelte, és azokat mely okból és miként értékelte. A bíróság kifejezetten megjelöli, hogy az anyagi jog mely rendelkezéseit alkalmazta a felek kérelmeire vonatkozó döntéshozatal során, és szükség esetén ismerteti az álláspontját a feleknek a jogvita jogalapjára vonatkozó nézeteivel kapcsolatban, valamint azokkal az indítványokkal vagy kifogásokkal kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az eljárás során hozott döntések nem tartalmaztak indokolást.

A mulasztási ítélet, a kérelem elismerésén alapuló ítélet vagy a követelésről való lemondáson alapuló ítélet indokolása csak az ilyen ítéletet megalapozó okok megjelölését tartalmazza.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a perköltségek viselésére vonatkozó döntés meghozatalára a ZPP általános rendelkezései irányadók, melynek értelmében a pervesztes fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó költségeit.

A fél részleges pernyertessége esetén a bíróság a pernyertesség mértékére tekintettel elrendelheti, hogy a felek viseljék a saját perköltségeiket, vagy kötelezheti az egyik felet arra, hogy az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó költségeinek arányos részét térítse meg.

A bíróság úgy is dönthet, hogy az egyik fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó részéről felmerült valamennyi perköltséget, amennyiben e fél a kérelmének csak egy meglehetősen kis része tekintetében tekinthető pernyertesnek, és e résszel összefüggésben önálló költségek nem merültek fel.

Ugyanakkor a fél a per kimenetelétől függetlenül köteles megtéríteni az ellenérdekű fél valamennyi olyan perköltségét, amelyet a fél a saját hibájából okozott, vagy amely az ő oldalán bekövetkezett körülmények következtében merült fel.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a felek az elsőfokú ítélettel vagy határozattal szemben nyolc napon belül terjeszthetnek elő fellebbezést.

A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt az ítélet vagy határozat meghozatalának napjától kell számítani. Amennyiben az ítéletet vagy határozatot a fél részére kézbesítették, a határidőt a kézbesítés napjától kell számítani.

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást megszüntető ítélet vagy határozat ellen jogorvoslattal lehet élni az 1.6. pontban részletesen ismertetett okok alapján, nevezetesen a ZPP 354. cikke (2) bekezdésének 1., 2., 4., 5., 6., 8., 9., 10. és 11. pontjában megjelölt polgári eljárásjogi szabályok súlyos megsértésére vagy pedig jogi hibára történő hivatkozással.

Utolsó frissítés: 23/08/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Olaszország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Kis értékű követelések esetében nincs külön eljárás. A kis értékű követeléseket a békebíróság (giudice di pace) tárgyalja.

Az általános szabály az, hogy a békebíróságon folytatott eljárásoknak a lehető legegyszerűbben kell lezajlaniuk (polgári perrendtartás 316–318. szakasza).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A békebírók a legfeljebb 5 000 EUR értékű ingóságokkal kapcsolatos jogviták terén rendelkeznek hatáskörrel, kivéve, ha a törvény kifejezetten másként rendelkezik.

A közúti és vízi közlekedési balesetekkel kapcsolatos kártérítési kereseteket is a békebíró tárgyalja, feltéve, hogy a kereset értéke nem haladja meg az 20 000 EUR-t.

A perértéktől függetlenül a békebíró tárgyalja valamennyi alábbi ügyet:

  • fa és sövény ültetésére vonatkozó, a törvény, rendelet vagy szokás által megállapított határvonalak kijelölése és távolságok betartása;
  • társasházi szolgáltatások köre és igénybe vétele;
  • lakások tulajdonosai vagy lakói közötti viszonyok a füst, füstgázok, hő, zaj, rezgés és a normális szintet meghaladó egyéb ártalmak tekintetében;
  • nyugdíj vagy jóléti juttatások késedelmes fizetése után járó kamat vagy járulékos költségek.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A békebírónál indított keresetek kijelölt bírósági meghallgatáson való megjelenésre felszólító idézéssel (citazione) indulnak. A követelés szóban is előterjeszthető, ebben az esetben a bíró jegyzőkönyvben rögzíti, amely szerint a felperes kijelölt bírósági meghallgatáson való megjelenésre felszólító idézést küld az alperesnek (a polgári perrendtartás 316. szakasza). A kérelemben meg kell nevezni a bíróságot és a feleket, valamint meg kell jelölni a tényeket és az ügy tárgyát. Az idézés kézbesítése és a bíróság előtt való megjelenés közötti határidő fele a törvényszéki (tribunale) eljárásban alkalmazandó határidőnek (polgári perrendtartás 318. szakasza). Az első tárgyaláson a békebíró saját belátása szerint kérdezi ki a feleket, és kísérletet tesz a megegyezésre: ha ez sikeres, akkor az így elért megállapodást jegyzőkönyvben rögzítik. Ha a megállapodásra tett kísérlet nem vezet eredményre, a békebíró felkéri a feleket, hogy követelésük, védelmük és kifogásaik alátámasztásához részletesen fejtsék ki a tényeket valamint terjesszenek be dokumentumokat és más bizonyítékokat. Ha a feleknek az első tárgyaláson tanúsított magatartása fényében így tűnik szükségesnek, a békebíró egyetlen alkalommal új tárgyalást tűz ki, hogy lehetővé tegye további bizonyítékok felvételét és benyújtását. A felek által benyújtott dokumentumokat fel lehet venni az ügy aktájába és meg lehet őrizni addig, amíg határozat nem születik az ügyben.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek külön formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Amennyiben a perérték nem haladja meg az 1 100 EUR-t, a felek saját magukat is képviselhetik a békebíró előtt (polgári perrendtartás 82. szakasza); lásd a „Hogyan kell eljárni?“ című tájékoztatót.

Minden más esetben a feleknek ügyvéd segítségét kell igénybe venniük. A békebíró azonban az ügy jellege és hatóköre alapján, az adott fél szóbeli kérésére vagy más módon engedélyezheti valamely fél számára, hogy saját képviseletében eljáró peres félként lépjen fel.

A bíró ellenőrzi, hogy a felek megtettek-e a bíróságon való megjelenésükhöz szükséges minden lépést, és szükség esetén felkéri őket, hogy az általa hiányosnak ítélt dokumentumokat egészítsék ki vagy az alaki követelményeknek megfelelően nyújtsák be.

Ha a bíró az ügyvédnek adott meghatalmazásban hibát talál, határidőt szab a feleknek a hiba orvoslására. Ha a hibát határidőn belül orvosolják, a kérelmet az alaki követelményeknek megfelelőnek tekintik, és annak anyagi jogi és eljárásjogi hatásai az első értesítés napjától érvényesek (polgári perrendtartás 182. szakasza).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítás felvételére vonatkozó szabályok ugyanazok, mint a rendes bírósági eljárásban (lásd a „Bizonyítás felvétele“ című részt).

1.6 Írásbeli eljárás

Nincs külön rendelkezés a pusztán írásbeli eljárásra, mivel a békebírók kötelesek a feleket meghallgatni és megegyezésre törekedni.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmára vonatkozó szabályok rugalmasabbak, mint a rendes bírósági eljárásban alkalmazandó szabályok? Ha igen, hogyan?

Nem, a szokásos szabályokat kell alkalmazni.

1.8 A költségek megtérítése

Van-e korlátozás a költségtérítésre vonatkozóan? Ha igen, milyen mértékű?

A költségek megítélésére vonatkozó döntések a szokásos szabályokon alapulnak, amelyek szerint a vesztes félnek kell megfizetnie a költségeket. Ugyanakkor a felek mindegyike maga viseli saját költségeit abban az esetben, ha mindkét felet elmarasztalják, vagy valamely más indokolt okból kifolyólag.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fellebbezés lehetősége kizárt vagy csak korlátozott?

A közelmúltban elfogadott reform (2006. évi 40. sz. törvényerejű rendelet) módosította a méltányos ítéletek (sentenze di equità, a bíró saját belátása szerint) megtámadására vonatkozó szabályokat az 1 100 EUR-t meg nem haladó jogviták esetében: az ilyen ítéletekkel szemben csak akkor lehet fellebbezni, ha megsértették az eljárási szabályokat, az alkotmányjogot vagy a közösségi jogot, vagy a per tárgyára vonatkozó elveket.

Az új rendelkezések a 2006. március 2. után hozott valamennyi ítéletre vonatkoznak (a 2006/40. sz. törvényerejű rendelet 27. cikke).

Az ezen időpont előtt hozott méltányos ítéletekkel szemben a Semmítőszéken lehet fellebbezni (a törvényben megállapított határidőn belül) az alkotmányjogi, közösségi vagy eljárási szabályok, vagy az ügy érdemére irányadó elvek megsértése miatt, vagy ha az eredeti ítéletből hiányzik a megfelelő indokolás. A békebíró által közigazgatási bírságok tekintetében hozott ítéleteket csak a Semmítőszékhez benyújtott rendkívüli fellebbezéssel lehet megtámadni.

Valamennyi egyéb békebírói ítélet ellen a fellebbviteli bíróságon lehet fellebbezni.

Lásd az Igazságszolgáltatási rendszer, Hatáskör és illetékesség, valamint a Hogyan kell eljárni? című tájékoztatót.

Vonatkozó mellékletek

Kis értékű követelések: a polgári perrendtartás szakaszaiPDF(114 Kb)it

Utolsó frissítés: 04/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Ciprus

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A 861/2007/EU rendeletben előírt eljárást kivéve – amelynek alkalmazására eljárási szabályzatot fogadtak el – a ciprusi jogrendszerben nincs egyedi eljárás a kis értékű követelésekre vonatkozóan.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

1.2 Az eljárás alkalmazása

1.3 Nyomtatványok

1.4 Segítségnyújtás

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

1.6 Írásbeli eljárás

1.7 Az ítélet tartalma

1.8 A költségek megtérítése

1.9 Fellebbezési lehetőség

Utolsó frissítés: 17/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Lettország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Lettországban külön eljárások állnak rendelkezésre a kis értékű követelések tekintetében, ahol a követelést tárgya pénz vagy tartásdíj behajtása, annak teljes összege pedig nem haladja meg a 2100 EUR-t.

A kis értékű követeléseket a polgári eljárásról szóló törvény 30.3 fejezetének 250.18–250.27 szakasza, illetve 54.1 fejezetének 449.1–449.12 szakasza szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kizárólag pénz és tartásdíj behajtására alkalmazható (a polgári eljárásról szóló törvény 35. szakasza (1) bekezdésének 1) és 3) pontja).

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a tőketartozás, illetve tartásdíj behajtására irányuló követelés esetén a teljes tartozás összege a kereset benyújtásának napján nem haladhatja meg a 2100 EUR-t. Tartásdíj behajtására irányuló követelések esetén a kifizetések teljes összegére alkalmazandó felső határt gyermekenként kell érteni, és a teljes összeg az egy év alatt kifizetendő összeget jelenti.

A kis értékű követelésekre a nemzeti jogban alkalmazandó rendelkezések nem vonatkoznak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i A link új ablakot nyit meg861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kis értékű követelések eljárására, kivéve az elsőfokú bíróság határozataival szembeni jogorvoslati eljárást. A tartásdíj határokon átnyúló, EU-n belüli ügyekben történő behajtására irányuló követeléseket a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i A link új ablakot nyit meg4/2009/EK tanácsi rendelet szabályozza.

A kereset után fizetendő illeték (valsts nodeva) a követelt összeg 15%-a, de legalább 71,41 EUR. Gyermek vagy szülő után fizetendő tartásdíj behajtására irányuló követelés esetében nem kell illetéket fizetni.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kis értékű követelések elbírálása során a bíróság a rendes bírósági eljárásokat követi, a kis értékű követelések tekintetében megállapított kivételekkel. Az ügy vizsgálatát írásbeli kereset alapján kezdik meg.

A bíróság nem vizsgálja meg a keresetet, ha azt nem a polgári eljárásról szóló törvényA link új ablakot nyit meg250.20 szakasza alapján készítik el – ha a felperes nem használta a kis értékű követelésekre vonatkozó formanyomtatványt, illetve ha nem jelölte meg, hogy kéri-e az ügy tárgyalással történő elbírálását.

Ebben az esetben a bíró indokolással ellátott határozatban közli, hogy nem vizsgálja meg a keresetet, a határozatot megküldi a felperesnek, és határidőt tűz a hiánypótlásra. A határidő a határozat közzétételétől számított legalább 20 nap. A bíró határozata ellen 10 napon belül lehet fellebbezni; ez az időtartam 15 nap, ha az adott személy nem Lettországban rendelkezik lakóhellyel.

1.3 Nyomtatványok

A keresetet és az alperesi észrevételeket a kis értékű követelésekre alkalmazandó nyomtatványokról szóló, 2011. október 11-i 783. sz. kormányrendeletben (Ministru kabinets) előírt nyomtatványokat használva kell elkészíteni. A rendelet mellékleteiben az alábbi nyomtatványok szerepelnek:

  1. Kereset pénz behajtására irányuló követelés esetére
  2. Kereset tartásdíj behajtására irányuló követelés esetére
  3. Észrevételek pénz behajtására irányuló követelésre vonatkozó kereset esetére
  4. Észrevételek tartásdíj behajtására irányuló követelésre vonatkozó kereset esetére

A rendelet elérhető a hivatalos közlöny, a Latvijas Vēstnesis jogszabályokat ismertető portálján: A link új ablakot nyit meghttp://www.tiesas.lv/.

A felperes és az alperes adatain kívül a kis értékű követelések nyomtatványán a következő információt kell megadni:

  1. Azon kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) neve, ahova a keresetet benyújtják, kivéve, ha a felek szerződésben megállapodtak, hogy bármely vitát más fórum előtt kell rendezni; valamely személy ellen a bejelentett lakóhelye szerint, jogi személy esetében a székhelye szerint illetékes bíróságon lehet keresetet benyújtani (ha a követelés a jogi személy fióktelepének vagy kirendeltségének tevékenységével függ össze, a keresetet be lehet nyújtani a fióktelep vagy kirendeltség helye szerint illetékes bírósághoz is).
    Az arra vonatkozó információ, hogy melyik az illetékes bíróság, és ennélfogva melyiket kell a nyomtatványon feltüntetni, a következő internetes portálon érhető el: A link új ablakot nyit meghttp://likumi.lv/doc.php?id=237849, ezen belül a Tiesas („Bíróságok”), Tiesu darbības teritorijas („Bíróságok illetékessége”) menüpontban.
  2. Ha a felperes érdekeit egy másik személyen keresztül szeretné képviseltetni a bíróság előtt, fel kell tüntetni a felperesi képviselő adatait. Ahhoz, hogy egy másik személy a bíróság előtt képviselőként eljárhasson, meghatalmazást (pilnvara) kell készíteni, amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni, és azt fel kell tüntetni a képviselet alapjáról szóló rovatban. Ha a képviselő ügyvéd (zvērināts advokāts), a képviseletet ügyvédi meghatalmazással (orderis) kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie).
  3. A követelés tárgya: a nyomtatványon fel kell tüntetni a vitatott jogokat, valamint a felperes és az alperes közötti jogviszonyt, amelynek fennállása vagy fenn nem állása megerősítésének érdekében a felperes a bírósághoz fordul, kérelmezve, hogy a bíróság védje meg a jogszabályban garantált jogait vagy jogos érdekeit.
  4. A követelt összeg kiszámításának módja: a kis értékű követelések nyomtatványán fel kell tüntetni a tőketartozást, azaz a kamatok és kötbérek nélküli tartozást, emellett a kötbért, a szerződés vagy jogszabály alapján esedékes kamatot, és mindezek összegét.
  5. A nyomtatványon fel kell tüntetni a felperes követelésének alapjául szolgáló tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, a követelés konkrét jogszabályi alapját, végül a felperes által a bíróságtól kért intézkedést.
  6. A keresetet a felperesnek vagy a képviselőjének, illetve ha a bíróság előírja, kettejüknek együttesen kell aláírnia. A keresethez csatolni kell olyan dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a jogszabályban előírt, az ügy előzetes, bíróságon kívüli kivizsgálásával kapcsolatos eljárásokat követték, valamint dokumentumokat, amelyek indokolják a követelés alapjául szolgáló tényeket.

1.4 Segítségnyújtás

A polgári eljárásról szóló törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogi segítségnyújtásra. Kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben van lehetőség képviseletre.

Ha a felperes úgy kívánja, hogy érdekeit más személy képviselje a bíróság előtt, és a keresetet a képviselő nyújtja be, a keresetben fel kell tüntetni a képviselő családi és utónevét, személyi azonosítószámát, a bírósággal való kapcsolattartásra szolgáló címét, illetve ha a képviselő jogi személy, a nyilvántartási számát és székhelyét. Bármely természetes személy lehet képviselő polgári eljárásban, ha betöltötte 18. életévét, nem áll gondnokság alatt, és nem vonatkozik rá a polgári eljárásról szóló törvény 84. szakaszában meghatározott egyik korlátozás sem. Ha másik személy jár el képviselőként a bíróság előtt, azt az érintett félnek fel kell hatalmaznia közjegyző által hitelesített meghatalmazással. A képviselendő személy szóbeli felhatalmazást is adhat a bíróság előtt, amellyel feljogosíthat egy másik személyt, hogy a nevében eljárjon; ezt a felhatalmazást fel kell venni a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvébe. Jogi személy képviselőjének írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie, vagy azt igazoló iratokkal, hogy ő olyan tisztségviselő, aki külön felhatalmazás nélkül jogosult a jogi személy képviseletére. Ha a képviselő ügyvéd, a képviseletet ügyvédi meghatalmazással kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie). Ha valamely személy képviselőt állít ki maga helyett, a szükséges dokumentumokat az adott személyt a meghatalmazással összhangban képviselő személynek kell benyújtania a bírósághoz, és neki kell azokat aláírnia.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyításfelvételre a polgári eljárásról szóló törvény általános rendelkezései irányadók. Ennek megfelelően a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban bizonyíték lehet a felek vagy harmadik személyek észlelése, a tanúvallomás, az okirati bizonyíték és a szakértői vélemény.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíró a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást írásbeli kereset alapján indítja meg. A keresetet és az ahhoz csatolt dokumentumok másolatát, valamint az észrevételek megtételére lehetőséget biztosító formanyomtatványt megküldik az alperesnek; az alperesnek 30 nap áll rendelkezésére bármely észrevétel megküldésére. A bíróság arról is tájékoztatja az alperest, hogy ha nem tesz észrevételt, az nem akadályozza az ügy elbírálását, valamint arról, hogy az alperes teljes körű bírósági tárgyalást kérhet. Amikor a bíróság megküldi a dokumentumokat a feleknek, ismerteti eljárási jogaikat, tájékoztatja őket az ügyet vizsgáló bíróság összetételéről, és kifejti, hogy a felek hogyan élhetnek kifogással valamely bíróval szemben. A polgári eljárásról szóló törvény eljárási jogokat biztosít a felek számára az ügy tárgyalásra való előkészítését illetően; e jogokat az ügy elbírálására kitűzött napot megelőzően legkésőbb hét nappal gyakorolhatják.

Az alperes a kormány által jóváhagyott nyomtatványon nyújthatja be észrevételeit. E nyomtatvány egyike a kis értékű követelésekre alkalmazandó nyomtatványokról szóló, 2011. október 11-i 783. sz. kormányrendelet mellékletében szereplő mintáknak (a nyomtatvány elérhető a lett bírósági portálon: http://likumi.lv/doc.php?id=237849). Észrevételeiben az alperesnek a következőkre kell kitérnie:

  1. a bíróság neve, ahova az észrevételt benyújtják;
  2. a felperes családi és utóneve, személyi azonosító száma, bejelentett lakcíme, ennek hiányában a felperes tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye;
  3. az alperes családi és utóneve, személyi azonosító száma és bejelentett lakóhelye vagy bármely más bejelentett címe, ennek hiányában a tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye; emellett az alperes más kapcsolattartási címet is megadhat a bíróságnak;
  4. az ügyszám és a követelés tárgya;
  5. nyilatkozat arról, hogy elfogadja-e a követelést teljes egészében vagy részben;
  6. a követeléssel szembeni kifogásai, azok indokai és az azok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések;
  7. a követeléssel szembeni kifogást alátámasztó bizonyítékok;
  8. a bíróságtól bizonyításfelvétel kérésére irányuló beadványok;
  9. az alperes kéri-e az eljárási költségek megtérítését;

10.  az alperes kéri-e az ügy vitelével kapcsolatos költségek megtérítését; ehhez fel kell tüntetnie az összeget és mellékelnie az azt alátámasztó dokumentumokat;

11.  az alperes kéri-e, hogy az ügyet bírósági tárgyaláson bírálják el;

12.  bármely más körülmény, amelyet az alperes lényegesnek tart az ügy elbírálása szempontjából;

13.  bármilyen más kérelem;

14.  az észrevételhez csatolt dokumentumok listája;

15.  az észrevételek megszövegezésének időpontja és helye.

Az alperes a kereset számára történő megküldésétől számított 30 napon belül viszontkeresettel élhet, ha: 1) az eredeti keresetben és a viszontkeresetben foglalt követelések kölcsönösen beszámíthatók; 2) azzal, hogy a bíróság helyt ad a viszontkeresetnek, egyúttal elutasítja az eredeti keresetben foglalt követelések egészét vagy egy részét; 3) a viszontkereset és a kereset összefüggenek, és az ügyet gyorsabban és pontosabban el lehet intézni, ha együttesen vizsgálják a kettőt. Az ügy elbírálására a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás szerint kerül sor, ha a viszontkereset tárgya is kis értékű követelés, azaz a megengedhető felső határon belül marad, és a keresetet az ügytípusnak megfelelően szerkesztik meg.

Ha a viszontkereset tárgyát képező összeg meghaladja a kis értékű követelésekre vonatkozó felső határt, vagy ha a viszontkereset nem pénz vagy tartásdíj behajtására irányul, a bíróság az ügyet a rendes bírósági eljárás szerint bírálja el.

Ha a felek nem kérik az ügy bírósági tárgyaláson történő elbírálását, és a bíróság szerint nem szükséges a tárgyalás, a kis értékű követeléseket írásbeli eljárásban bírálják el, a feleket pedig időben értesítik arról, hogy az ítélet mely napon szerezhető be a bíróság titkárságán. Ez az időpont azt a napot jelöli, amikor a teljes ítélet elkészül.

A bíróság a rendes bírósági eljárás szerint tárgyaláson vizsgálja meg az ügyet, ha bármelyik fél ezt kéri, vagy ha a bíróság úgy véli, tárgyalásra van szükség.

Ha egy személy lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, és címe ismert, a bírósági iratokat a Lettországra kötelező nemzetközi jogi és európai uniós jogi aktusok szerint adják át és kézbesítik, különösen a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkében megállapított eljárással összhangban.

1.7 Az ítélet tartalma

A bírósági ítélet közlése úgy történik, hogy az ítélet egy példányát közvetlenül annak megszövegezése után átadják a feleknek.

Az ítélet példánya a polgári eljárásról szóló törvényben foglalt, az igazságszolgáltatási dokumentumok átadására és kézbesítésére irányadó eljárásokkal összhangban megküldhető postán vagy lehetőség szerint más módon is. Az ítélet példányát a teljes ítélet elkészültét követően haladéktalanul meg kel küldeni. A határidőket nem érinti az a nap, amelyiken az ítéletet kézhez veszik.

A kis értékű követelésekkel kapcsolatos ítéletnek meg kell felelnie a polgári eljárásról szóló törvényben az ítéletek tartalmára vonatkozóan meghatározott általános rendelkezéseknek. Az ítélet négy részből áll:

  1. A bevezető rész kimondja, hogy az ítéletet a Lett Köztársaság nevében hozták, és feltünteti azt a dátumot, amikor az ítélet megszületik, az ítélkező bíróság nevét, összetételét, a tárgyaláson jelen lévő bírósági tisztviselőt, a feleket és a vita tárgyát.
  2. A leíró rész bemutatja a felperes által előterjesztett követelést, az alperes által benyújtott viszontkeresetet, a kifogásokat és a felek által tett észrevételek érdemét.
  3. Az ítélet indokolása tartalmazza az ügyben megállapított tényállást, a bíróság megállapításainak alapjául szolgáló bizonyítékokat és egyes bizonyítékok elutasításának okait. Ebben a részben szerepelnek a bíróság által alkalmazott jogszabályok, a tények bíróság általi értékelése és a bíróságnak a követelés megalapozottságát vagy meg nem alapozottságát érintő megállapításai. Ha az alperes teljes egészében elfogadja a követelést, az ítélet indokolása csak a bíróság által alkalmazott jogszabályokat tünteti fel.
  4. A rendelkező rész mondja ki, hogy a bíróság helyt ad-e a keresetnek teljes egészében vagy részben, vagy azt elutasítja teljes egészében vagy részben, és kifejti az ítélet lényegét. Meghatározza azt is, hogy kiknek és milyen arányban kell viselniük az eljárási költségeket, az ítélet önkéntes végrehajtására nyitva álló határidőt, a jogorvoslati határidőket és eljárásokat, valamint a teljes ítélet megszövegezésének napját.

Az ügyben részt vevő felek a polgári eljárásról szóló törvényben meghatározott jogorvoslati okokból élhetnek jogorvoslattal a kis értékű követelések tárgyában hozott ítélettel szemben.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelésekre a bírósági költségek megfizetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Az ítéletben a pervesztes felet kötelezik a pernyertes fél minden eljárási költségének megfizetésére. Ha a keresetnek csak részben adnak helyt, az alperes a felperes bírósági költségeit csak azon követelések tekintetében köteles megfizetni, amelyeknek helyt adtak, a felperesnek pedig az elutasított követelések arányában meg kell fizetnie az alperes eljárási költségeit. Az illetéket (valsts nodeva) nem térítik vissza olyan másodlagos kifogás (blakus sūdzība) esetében, amelyet bírósági határozat ellen, vagy ha az ítéletet valaki távollétében hozták meg, az eljárás újraindítását és az ügy újratárgyalását érintő kérelem kapcsán nyújtottak be.

Ha a felperes eláll a keresettől, meg kell térítenie az alperes eljárási költségeit. Ebben az esetben az alperes nem téríti meg a felperes bírósági költségeit, ha azonban a felperes azért áll el a keresettől, mert annak benyújtása után az alperes önként kielégíti a követelést, a bíróság a felperes kérésére elrendelheti, hogy az alperes térítse meg a felperes bírósági költségeit.

Hasonlóképpen, ha a keresetet nem bírálják el, a bíróság az alperes kérelmére elrendelheti, hogy a felperes fizesse meg az alperes eljárási költségeit.

Ha a felperes mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, az alperes kötelezhető az eljárási költségek államnak való megfizetésére abban az arányban, amelyben a keresetnek helyt adtak.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az első fokú bíróság ítéletével szemben fellebbezés (apelācija) nyújtható be, ha:

  • a bíróság helytelenül értelmezte vagy alkalmazta az anyagi jog egy szabályát, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
  • a bíróság megsértette az eljárásjog egy szabályát, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
  • a bíróság helytelen ténymegállapításokat tett, vagy helytelenül értékelt egy bizonyítékot, vagy helytelen jogi értékelést adott az ügy körülményeiről, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el.

Ha a kis értékű követelésről írásbeli eljárásban határoztak, az ítélet megfellebbezésére nyitva álló határidő az ítélet megszövegezésének napjától indul.

A polgári eljárásról szóló törvényben meghatározott pontokon felül az ítélet hibájára vonatkozó fellebbezésben fel kell tüntetni a következőket:

  • az elsőfokú bíróság az anyagi jog mely szabályát értelmezte vagy alkalmazta helytelenül, vagy az eljárásjog mely szabályát sértette meg, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására;
  • az elsőfokú bíróság mely ténymegállapításai nem helytállóak, melyek a helytelenül értékelt bizonyítékok, miből derül ki, hogy az ügy körülményeinek jogi értékelése hibás, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására.

Az elsőfokú bíróság bírája dönt arról, hogy a fellebbezés tárgyában eljárnak-e a továbbiakban: ha a fellebbezés nem felel meg a polgári eljárásról szóló törvény követelményeinek, vagy ha nem csatoltak minden szükséges másolatot, vagy nem adták át a fellebbezésnek és a csatolt dokumentumok másolatának megfelelően hitelesített fordításait, holott az elő van írva, a bíró hiánypótlási határidőt tűz.

Ha a hiányosságokat a határidőn belül pótolják, a fellebbezést azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amikor azt először előterjesztették. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották volna, és azt visszaküldik a fellebbezés benyújtójának.

Ha a fellebbezés nincs aláírva, vagy ha azt arra nem jogosult személy terjesztette elő, vagy ha nem fizették meg a fellebbezési illetéket, a bíróság nem fogadja be a fellebbezést, és visszaküldi azt a benyújtónak. A fellebbezés befogadását elutasító határozatot nem lehet megtámadni.

Miután meggyőződött arról, hogy mindenki a fellebbezés benyújtására irányadó eljárásoknak megfelelően járt el, a fellebbviteli bíróság bírája a fellebbezés beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a fellebbezési eljárás megindításáról; ezt a határozatot adott esetben három bíróból álló tanács hozza meg.

Feltéve, hogy a fellebbezésnek legalább egy lehetséges oka fennáll, a bíró határozatot hoz a fellebbezési eljárás megindításáról, haladéktalanul értesíti a feleket, és feltünteti az írásbeli észrevételek előterjesztésére nyitva álló határidőt.

Ha a fellebbezés tárgyában határozathozatalra kijelölt bíró úgy látja, hogy a fellebbezési eljárást nem lehet megindítani, a kérdést három bíróból álló tanács dönti el.

Ha a három bíró közül legalább az egyik úgy véli, hogy a fellebbezési eljárás megindításának legalább egy lehetséges oka fennáll, a bírók határozatot hoznak a fellebbezési eljárás megindításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket.

Ha a bírák egyhangúlag azon az állásponton vannak, hogy a fellebbezési eljárás megindításának egyik indoka sem áll fenn, határozatot hoznak a fellebbezési eljárás megindításának elutasításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket. Ezt a határozatot végleges határozat (rezolūcija) formában hozzák meg, amelyet nem lehet megtámadni.

Miután a fellebbviteli bíróság értesítette őket az eljárás megindításáról, a felek az értesítéstől számítva 20 napon belül, írásbeli észrevételeket tehetnek a fellebbezésre, amelyet a felek számával megegyező példányban kell benyújtaniuk.

A fellebbviteli eljárás megindításáról szóló értesítést követően valamely fél 20 napon belül nyújthat be csatlakozó fellebbezést. A csatlakozó fellebbezés beérkezését követően a bíróság másolatot küld arról a többi félnek.

A kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben a fellebbezéseket többnyire írásban bírálják el; a feleket kellő időben értesítik arról, hogy az ítélet mikor vehető át a bíróság titkárságán, továbbá tájékoztatják őket a bíróság összetételéről és arról, hogy joguk van kifogást emelni valamelyik bíró ellen. Úgy kell tekinteni, hogy az ítélet elkészültének napja az a nap, amikor annak egy példányát át lehet venni a bíróság titkárságán. Ha azonban a bíróság szükségesnek ítéli, a kis értékű követeléssel kapcsolatos fellebbezés tárgyalással is elbírálható.

A fellebbviteli bíróság ítélete jogkérdésben nem támadható meg, és kihirdetésével, illetve ha írásban hozzák meg, akkor megszövegezésének napján jogerőssé válik.

Utolsó frissítés: 07/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata litván nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Litvánia

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A Litván Köztársaság Polgári Perrendtartása (Civilinio proceso kodeksas) IV. részének XXIV. fejezete szabályozza a kis értékű követelések nemzeti eljárását.

Az európai kis értékű követelések tekintetében a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint járnak el, és az európai kis értékű követeléseket az általános vitarendezési eljárási szabályok szerint tárgyalják, a Litván Köztársaságnak a polgári eljárásokra vonatkozó európai uniós és nemzetközi jogot átültető törvényében (Civilinį procesą reglamentuojančių Europos Sąjungos ir tarptautinės teisės aktų įgyvendinimo įstatymas) foglalt kivételekkel.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelések nemzeti eljárása alkalmazandó a legfeljebb 5000 LTL (körülbelül 1 450 euró) értékű pénzbeli követelésekre.

A kis értékű követelések európai eljárása alkalmazandó a 2000 eurót meg nem haladó polgári követelésekre. Az eljárás nem alkalmazandó a következőkre vonatkozó ügyekben: természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége; házassági vagyonjogon, tartási kötelezettségeken, valamint végrendeleten és öröklésen alapuló jogok; csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások; társadalombiztosítás, választottbíráskodás,munkajog, ingatlan bérlete, a pénzbeli követelésekre irányuló keresetek kivételével, továbbá a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése, beleértve a rágalmazást is.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás 2009. január 1-je óta alkalmazandó. Az európai kis értékű követeléseket a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartásában szereplő területi illetékességi szabályok szerinti kerületi bíróságok tárgyalják, vagyis a városok vagy kerületek kerületi bíróságai.

A 861/2007/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében és 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott esetekben a bíróságnak tájékoztatnia kell a felperest/alperest arról, hogy a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartásában szereplő követelményeknek megfelelően a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 14 napon belül keresetet/viszontkeresetet terjeszthet elő. Ha a felperes/alperes nem terjeszti elő az e cikk (1) bekezdése szerinti határidőn belül a bíróság előtt a megfelelően kitöltött keresetet/viszontkeresetet, úgy tekintik, hogy a kérelmet nem nyújtották be, és bírósági végzéssel visszaküldik azt a felperesnek/alperesnek. Az ilyen végzéssel szemben külön fellebbezés nyújtható be.

1.3 Nyomtatványok

A formanyomtatványok a bíróságokon hozzáférhetők vagy letölthetők a Országos Bírósági Hivatal http://www.teismai.lt/en/ honlapjáról és a bírósági hivatalok honlapjáról A link új ablakot nyit meghttps://e.teismas.lt/lt/public/home/.

1.4 Segítségnyújtás

Nem kötelező jogi képviselő/ügyvéd jelenléte. A bíróságok a formanyomtatványok kitöltésében segítséget nyújtanak, de érdemben nem adnak tanácsot a követelésről.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítást a Polgári Perrendtartás II. részének XIII. fejezete szabályozza.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelések nemzeti eljárása szerint az ügyben eljáró bíróság maga határozhat az ügy elbírálásának formájáról és eljárásáról. Tárgyalás tartható, ha legalább az egyik fél erre irányuló kérelmet nyújtott be. Az írásbeli eljárás keretében az ügyben részt vevő feleket nem idézik, és nem vesznek részt a bírósági tárgyaláson. Az ügyben részt vevő feleket a Polgári Perrendtartás 133. cikkének (3) bekezdése szerint tájékoztatják az írásbeli eljárásról. Ha az ügyet érdemben írásbeli eljárásban tárgyalják, a tárgyalás napjáról, időpontjáról és helyéről, valamint a bírósági tanács összetételéről külön honlapon (A link új ablakot nyit meghttp://pranesimai.teismai.lt/teismu_pranesimai/) nyújtanak információt a tárgyalás napját legkevesebb hét nappal megelőzően, kivéve a Perrendtartásban meghatározott eseteket, amikor a feleket más eljárásban értesítik. A hivatkozott információt a bíróság hivatala is rendelkezésre bocsátja.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelések nemzeti eljárása szerint a bírósági határozatban szerepelnie kell bevezető és rendelkező résznek, és rövid indokolást kell tartalmaznia.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelések esetében a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartása 80. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott összegű bírósági illeték (žyminis mokestis) fizetendő. Ez a követelés összege 3%-ának felel meg, de nem lehet kevesebb, mint 50 LTL.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A törvény 29. cikke szerint a kis értékű követelések európai eljárása keretében a litván bíróságok által hozott határozatok fellebbezéssel megtámadhatók. A fellebbviteli eljárásra a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartásának 301–333. cikke alkalmazandó. A Perrendtartás 307. cikkének (1) bekezdésével összhangban, amennyiben van jogalapja, a bírósági határozat keltétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a fellebbezést.

Utolsó frissítés: 27/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Luxemburg

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A 2007. július 11-i 861/2007/EK rendeletben szabályozott kis értékű követelések európai eljárása mellett a luxemburgi jog szerint létezik egy fizetési meghagyás (ordonnance de paiement) elnevezésű egyszerűsített eljárás, amely a (kamatok és költségek nélkül) legfeljebb 10 000 EUR összegű követelések behajtására szolgál.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Fizetési meghagyásos eljárás indítható a legfeljebb 10 000 EUR összegű pénzbeli tartozások behajtására, ha az adós luxemburgi lakóhellyel rendelkezik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele fakultatív, mivel a hitelező az adós békebíróság elé beidézését (citation) is kérelmezheti.

A békebíróságon tárgyalt fizetési meghagyásos eljárás és az ideiglenes fizetési meghagyás iránti kérelem között az az egyik különbség, hogy a békebíróság előtt lefolytatott eljárás során ítéletet (jugement), míg a kerületi bírósági eljárás során kizárólag bírósági végzést (ordonnance) hozhatnak.

1.3 Nyomtatványok

A fizetési meghagyás iránti kereseti kérelem szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattal nyújtható be a békebíróság hivatalánál.

A keresetnek a semmisség terhe mellett tartalmaznia kell a felperes és az alperes vezetéknevét, keresztnevét, foglalkozását, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, az indoklást, a követelt összeget és a feltételes fizetési meghagyás iránti kérelmet.

A hitelezőnek mellékelnie kell vagy be kell nyújtania a tartozás fennállását, összegét és megalapozottságát bizonyító valamennyi dokumentumot.

A szövegek összehasonlítása azt mutatja, hogy a békebíróság által tárgyalt keresetek indoklása rövidebb, mert ebben az esetben elegendő megnevezni a tartozás összegét és eredetét.

1.4 Segítségnyújtás

A jogszabályok nem kötelezik a bírósági végrehajtókat vagy a bíróságokat arra, hogy segítséget nyújtsanak a feleknek.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítás általános szabályai érvényesülnek.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha az adós kifogással él, és a hitelező tovább kívánja folytatni az eljárást, nyilvános tárgyalást kell tartani.

1.7 Az ítélet tartalma

A fizetési meghagyásos ügyekben hozott ítéletekre ugyanazok az elvek és szabályok vonatkoznak, mint a rendes eljárások során hozott ítéletekre.

1.8 A költségek megtérítése

A luxemburgi jog szerint általában a pervesztes félnek kell megtérítenie a költségeket, de a bíróság hozhat olyan különleges és indokolt határozatot, amely szerint a költségek egészét vagy egy részét a másik félnek kell megtérítenie. Ha a pernyertes félnek költségei merültek fel az eljárás során, igényelheti, hogy a másik fél térítse meg azokat.

A más országokban érvényes szabállyal ellentétben az ügyvédi költségek visszatérítése nem rendszeres. A luxemburgi jog szerint az új polgári perrendtartás 238. cikkében említett költségek magukban foglalják a bírósági végrehajtók és a szakértők költségeit, a tanúknak fizetett költségtérítést, a fordítás díját stb., de az ügyvédi költségeket nem.

A bíróság átalányösszeget ítélhet meg a pernyertes félnek a perköltségek, többek között az ügyvédi költségek fedezésére. Különösen akkor ez a helyzet, ha méltánytalan lenne, hogy az egyik fél viselje a felmerült, de nem költségnek tekintett kiadásokat; a bíró mérlegelése szerint elrendelheti, hogy a másik fél fizesse e költségeket.

A bíróság mérlegelése szerint dönt a perköltség megítéléséről és annak összegéről.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fizetési meghagyásos ügyekben az általános szabályok érvényesülnek. A békebíró ítélete ellen fellebbezés nyújtható be, ha az érintett összeg meghaladja az 2000 EUR-t.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/ ; A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html

Utolsó frissítés: 14/06/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Magyarország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A link új ablakot nyit megA kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott eljáráson kívül (melynek a rendeletben nem szabályozott kérdéseit A link új ablakot nyit mega polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 598-602. §-ai szabályozzák), a hatályos magyar jogban 2018. január 1-től nem létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás. Korábban létezett: A link új ablakot nyit mega polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályozta (ún. kisértékű perek), azonban ezt a törvényt hatályon kívül helyezte 2018. január 1-jével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény. Ez azt jelenti, hogy a 2018. január 1-jét követően már nem léteznek speciális szabályok a kis értékű követelésekre a magyar polgári eljárásjogban, a kis értékű követelések érvényesítése esetén is az általános szabályok szerint kell eljárni. Azonban a 2018. január 1-jét megelőzően indult eljárásokban a korábbi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint kell eljárni. A további információk tehát csak a még folyamatban lévő, 2018. január 1-jét megelőzően indult ügyekre vonatkoznak.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egymillió forintot meg nem haladó, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perekben, amelyekben az eljárás fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult perré, vagy amelyek egyébként fizetési meghagyásos eljárást követnek, azaz ha

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző hivatalból elutasítja, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít;

b) a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyző végzéssel megszünteti, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Járásbíróságok alkalmazzák.

1.3 Nyomtatványok

A keresetlevélre nincs, azonban az azt megelőző – a közjegyző hatáskörébe tartozó – fizetési meghagyásos eljárásra van a Magyar Országos Közjegyzői Kamara A link új ablakot nyit meghonlapján, illetve a közjegyző irodájában elérhető nyomtatvány.

1.4 Segítségnyújtás

Elérhető. Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg a perben. A felet az illetékekről szóló törvény szerint megilletheti még illetékkedvezmény (illetékmentesség vagy illeték feljegyzési jog) is, a rászorult természetes személy pedig a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerint jogi segítő, illetve pártfogó ügyvéd igénybe vételére is jogosult, ha az a jogainak hatékony érvényesítése érdekében szükséges.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bíróság a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes részletes tényelőadását és bizonyítékait legkésőbb a tárgyalásra szóló idézésben közli az alperessel. A fél a bizonyítási indítványait legkésőbb az első tárgyalási napon terjesztheti elő. Ez alól kivételt jelent az, hogy a fél bizonyítási indítványát a per folyamán bármikor előterjesztheti, ha abba az ellenfél beleegyezik, vagy ha abban olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az indítvány előterjesztésére egyébként nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amely jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt kellően igazolja.

Keresetváltoztatás, vagy viszontkereset-indítás esetén az erre vonatkozó bizonyítási indítványt a fél akkor is előterjesztheti, amikor a keresetváltoztatás (viszontkereset-indítás) történt, beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg lehet előterjeszteni. E rendelkezésekkel ellentétesen előterjesztett bizonyítási indítványt a bíróság köteles figyelmen kívül hagyni. Egyebekben a bizonyítás általános szabályai érvényesülnek.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíróság tárgyalást is tart.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmára az általános szabályok irányadóak azzal, hogy a feleket az ítéletben a rendelkező részt követően tájékoztatni kell a fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről, illetve az ezek hiányából adódó jogkövetkezményekről is.

1.8 A költségek megtérítése

Az általános szabályok szerint a „vesztes fizet” főszabálya érvényesül.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fellebbezési lehetőség több szempontból is korlátozott, így a legfontosabb, hogy fellebbezésre csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A fellebbezés benyújtására, határidejére az általános szabályok vonatkoznak: azt az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál és azt az illetékes törvényszék bírálja el.

Utolsó frissítés: 22/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Málta

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást Málta törvényeinek 380. fejezete (a Kis Értékű Követelések Bíróságáról szóló törvény), valamint a 380.01., 380.02. és 380.03. számú kiegészítő törvény szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

E bíróság [Tribunal għal Talbiet Żgħar] joghatósága csak a 3 494,06 EUR-t meg nem haladó pénzbeli követelésekkel kapcsolatos tárgyalásra és határozathozatalra korlátozódik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás megindításához a követelést benyújtó fél kitölti a szükséges formanyomtatványt, követelését benyújtja a Bíróság hivatalához, befizeti az illetéket, és felkéri a Bíróságot, hogy az alperes részére kézbesítse követelését. Az alperesnek a követelésről szóló értesítés kézbesítésétől számítva tizennyolc nap áll rendelkezésére a válaszadásra. Viszontkereset benyújtására is van lehetőség. Ha az alperes úgy találja, hogy a felperes követelését másik személynek kell teljesítenie, meg kell neveznie ezt a személyt. Ezután a Bíróság hivatalvezetője értesíti a feleket a tárgyalás napjáról és időpontjáról. A Bíróságon folytatott eljárást a döntőbíró vezeti, ahogyan azt a természetjog szabályaival összhangban jónak látja. A döntőbírónak kell gondoskodnia arról, hogy az ügyet lehetőség szerint minél előbb tárgyalásra tűzzék, és abban még a tárgyalás napján határozat szülessen, és hogy a tárgyaláshoz a bíróságnak legfeljebb egyszer kelljen üléseznie. Az általa megfelelőnek tartott bármely módon gyűjthet információt, nem köthetik a legjobb bizonyítékra vagy a másodkézből vett bizonyítékra vonatkozó szabályok, ha úgy találja, hogy a benyújtott bizonyítékok eléggé megbízhatóak ahhoz, hogy a tárgyalt ügyben határozatot hozhasson. Lehetőség szerint tartózkodnia kell attól, hogy szakértői bizonyításhoz szakértőket nevezzen ki. Polgári joghatóság tekintetében a törvényszék (Court of Magistrates) bíróival megegyező hatáskörökkel kell rendelkeznie, elsősorban a tanúk beidézésére és eskütételére vonatkozóan.

1.3 Nyomtatványok

A követeléssel élő félnek formanyomtatványt kell kitöltenie, amelyet a 380.01. számú kiegészítő törvény (a Kis Értékű Követelések Bíróságáról szóló törvény) első melléklete tartalmaz. Az alperes válaszát formanyomtatvány kitöltésével nyújthatja be, amelyet szintén az előbbiekben említett kiegészítő törvény első melléklete tartalmaz.

1.4 Segítségnyújtás

A feleknek bárki nyújthat segítséget, nincs feltétlenül szükség jogi képviseletre.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A felek szóban, írásban vagy akár mindkét módon nyújthatnak be bizonyítékokat. A tanút a tárgyalás előtt legkésőbb három nappal, megadott időpontra beidézhetik a Bíróságra, bizonyítás vagy dokumentumok benyújtásának céljából. Ha a szabályszerűen beidézett tanú nem jelenik meg a tárgyaláson, a Bíróság elrendelheti, hogy a tanút más időpontban elővezessék.

1.6 Írásbeli eljárás

A követelés és a válasz benyújtása írásban történik. A bizonyíték lehet okirati bizonyíték. A Bíróság előtt azonban a kijelölt napon kötelező megjelenni.

1.7 Az ítélet tartalma

A döntőbíró határozatában felsorolja azokat a fő tényeket, amelyek alapján határozatát meghozta. A határozatban a költségekről is dönt.

1.8 A költségek megtérítése

A döntőbíró határozatában megállapítja, hogy az egyes felek hogyan részesülnek a költségek viseléséből. A vesztes fél köteles azon fél költségeit megtéríteni, aki számára kedvező határozat született, kivéve, ha bizonyos különleges körülmények ezt másképp indokolják. A költségeket a költségtérítésben részesülő fél részéről az ügy kapcsán felmerült tényleges kiadásokra kell korlátozni. Komolytalan és rosszhiszemű követelés esetén a Bíróság a követelést benyújtó felet kötelezheti arra, hogy az alperes javára legfeljebb 232,94 EUR összegű büntetést fizessen polgári jogi tartozás formájában.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A Bíróság döntése ellen a fellebbviteli bíróságnál, annak alsóbb szintű joghatósága keretében lehet kereseti kérelem útján fellebbezni. A fellebbezést a Bíróság hivatalánál kell benyújtani, a döntőbíró által kihirdetett határozat keltétől számított tizennyolc napon belül.

Utolsó frissítés: 22/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Hollandia

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelésekre vonatkozó szokásos eljárás a kerületi bíróság alkerületi részlege (sector kanton van de rechtbank) előtti tárgyalásos eljárás. Ez rendes tárgyalásos eljárás, eljárási egyszerűsítésekkel. A Polgári Perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) nem tartalmaz külön szabályokat az alkerületi bíróságok előtti eljárásindításra.

Uniós határokon átnyúló ügyekben alkalmazható a kis értékű követelések európai eljárása is.

A holland jog törvénnyel ültette át a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló rendeletet (a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet átültetéséről szóló 2009. május 29-i törvény) (Wet van 29 mei 2009 tot uitvoering van Verordening (EG) nr. 861/2007 van het Europees Parlement en de Raad van de Europese Unie van 11 juli 2007 tot vaststelling van een Europese procedure voor geringe vorderingen).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az alkerületi bíróság jár el a következő esetekben:

  • a legfeljebb 25 000 euró értékű követelésekre vonatkozó ügyek;
  • határozatlan értékű követelésekre vonatkozó ügyek, ha az érték vélhetően nem haladja meg a 25 000 eurót.

Az alkerületi bíróság bírója ítélkezik továbbá a munkajogot, bérleteket, ügynöki megállapodásokat, részletre vásárlást és fogyasztói adásvételi szerződéseket, közlekedési bírságokkal szemben benyújtott fellebbezéseket és kisebb súlyú bűncselekményeket érintő ügyekben.

Az alkerületi bíróság jár el az európai kis értékű követelésekre vonatkozó ügyekben is. A kis értékű követelések európai eljárása esetében a rendelet legfeljebb 2 000 euróban állapítja meg a küszöbértéket.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az alkerületi bíróságokra nem vonatkozik külön eljárás. Főszabály szerint a tárgyalásos eljárás szabályai alkalmazandók a kerületi bíróságra és az alkerületi részlegre is. Fontos eltérés, hogy az alkerületi bíróság előtti ügyekben a felek maguk adhatják elő érveiket, míg egyéb ügyekben (a kerületi bíróságon) kötelező a felek ügyvédi képviselete. Lásd a lenti 1.4. kérdésre adott választ. Továbbá az alkerületi bíróságon az ügyekben egyesbíró jár el, vagyis egy bíró ítélkezik.

A kis értékű követelések európai eljárására alkalmazandók a petíciós eljárás szabályai.

1.3 Nyomtatványok

Az alkerületi bíróság előtti eljárásokat rendszerint idézés indítja meg. Az idézéssel induló eljárások valamennyi (kerületi és alkerületi) bíróság esetében azonosak. Az idézés legfontosabb része a kereseti kérelem (maga a követelés), és annak indokolása (a kereseti kérelem alapjául szolgáló tények és jogok).

Az alkerületi bíróságok előtti eljárás néhány sajátossága a következő:

  1. az alperest az A kerületi bíróságra idézik, de az A bíróság székhelyén eljáró alkerületi bíróság vagy az A bíróság külön megjelölt alkerületi bírósága előtt kell megjelennie.
  2. ha a felperest meghatalmazott képviselő képviseli az eljárásban, a meghatalmazott képviselő nevét és címét fel kell tüntetni az idézésben.

A kis értékű követelések európai eljárása szerinti követelést az A formanyomtatvány segítségével kell benyújtani. Ezt a formanyomtatványt le lehet tölteni az európai e-justice honlapról.

A kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kell benyújtani. A bíróságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet szerint kell hatáskörrel és illetékességgel rendelkeznie.

1.4 Segítségnyújtás

Az alkerületi bíróság előtti ügyekben a felek maguk adhatják elő érveiket. Ez azt jelenti, hogy nem kötelező az ügyvédi jogi képviselet. Támogatást nyújthat olyan meghatalmazott képviselő is, aki nem szükségszerűen ügyvéd. Az ügyvédi jogi képviselet költségeinek megtérítése tekintetében lásd továbbá a lenti 1.8. kérdésre adott választ.

Hasonlóképpen az európai eljárásban sem kötelező a felek ügyvédi vagy más jogi tanácsadói képviselete.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyításra vonatkozó jog rendes szabályai alkalmazandók. A bizonyításra vonatkozó holland joggal összhangban a bíró főszabály szerint szabadon értékeli a benyújtott bizonyítékot. Lásd továbbá a „bizonyításfelvételt”. A fent hivatkozott 861/2007/EK rendelet 9. cikke szabályozza a bizonyításfelvételt az európai eljárásban.

1.6 Írásbeli eljárás

Az alkerületi részleg polgári eljárására nemzeti szabályok vonatkoznak. Az írásbeli dokumentumokat a kerületi bíróság hivatalához lehet benyújtani (személyesen, postai úton vagy fax segítségével) határidőn belül, vagy a tárgyaláson. A nyilatkozatokat és válaszokat szóban lehet előterjeszteni az alkerületi bíróság előtt. Az európai eljárás írásbeli eljárás, bár tárgyalás tartható, ha a bíró szükségesnek tartja vagy valamelyik fél kéri.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a felek és meghatalmazott képviselőik vagy ügyvédeik neve és címe,
  • az eljárás menete,
  • a kereseti kérelemből és a felek nyilatkozataiból levont következtetés,
  • a határozat indokolása, a tényállás és a bíró megfontolásainak bemutatása mellett,
  • a bíró végső határozata,
  • a bíró neve és
  • az ítélethozatal dátuma.

Az ítéletet a bíró aláírja.

1.8 A költségek megtérítése

Az alkerületi bíróság előtt indított eljárás esetén a következő költségek merülhetnek fel: a bírósági nyilvántartásbavételi illeték, a bíróság által elrendelt költségmegosztás, és a jogi segítségnyújtás költségei.

A bírósági nyilvántartásbavételi illetéket a bíróság megkeresésekor kell megfizetni. Az összeg az ügy jellegétől függ. A gyakorlatban ügyvédje megelőlegezi ezt az összeget és később számítja fel Önnek. A bírósága a pervesztes felet a másik fél költségeinek megtérítésére kötelezheti. Amennyiben egyik fél sem pernyertes teljes mértékben, mindenki a saját költségeit viseli. A bíróság által elrendelt költségmegosztás magában foglalhatja a jogi segítségnyújtás költségeit is, de a tanúk, szakértők költségeit is, az utazási és tartózkodási költségeket, a kivonatok költségeit és egyéb bíróságon kívül felmerült költségeket is (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/).

A holland jog szerint a nehezebb helyzetben lévő fél kérheti a jogi segítségnyújtás költségeihez való hozzájárulást. Az alkerületi bíróságok előtt nem minden esetben van lehetőség támogatott jogi segítségnyújtásra. Támogatott jogi segítségnyújtás esetén pénzügyi helyzetétől függően a fél maga is hozzájárul a jogi segítségnyújtás költségeihez. A jogi segítségnyújtás költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet az ügyvéd terjeszti elő a Költségmentességi Tanácshoz (Raad voor rechtsbijstand). Ezt a költségmentességről szóló törvény (Wet op de Rechtsbijstand) szabályozza. E törvény III. A. fejezete tartalmazza az uniós határon átnyúló vonatkozású bírósági eljárásokban rendelkezésre álló költségmentesség szabályait. Ez a törvény ülteti át a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i európai tanácsi irányelvet (A link új ablakot nyit meghttp://www.rvr.org./).

1.9 Fellebbezési lehetőség

A bíróság alkerületi részlege által hozott ítéletekkel szemben fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bíróság előtt. Csak akkor lehet fellebbezést benyújtani, ha a követelés meghaladja az 1 750 eurót. Fellebbezni az ítélet kézbesítésének időpontjától számított 3 hónapon belül lehet. A kis értékű követelések európai eljárása keretében nem lehet fellebbezni az alkerületi bíróság határozatával szemben.

Utolsó frissítés: 28/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Ausztria

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az osztrák jogban nem létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás. Az osztrák polgári perrendtartás (ZPO) csak a kerületi bíróságokon bizonyos ügyekben lefolytatható egyszerűsített eljárásról rendelkezik. Általában ez külön eljárási szabályokat vagy tisztán pénzügyi jogvitákra vonatkozó egyszerűsített eljárást jelent, amely a kerületi bíróságok illetékességébe tartozik (a perérték legfeljebb 15 000 EUR, 2015. január 1-jétől 20 000 EUR-ra emelkedik, 2016. január 1-jétől pedig 25 000 EUR-ra). Bizonyos eljárási egyszerűsítésekre van mód munkaügyi és társadalombiztosítási ügyekben, függetlenül a perértéktől.

Általában ezek az egyszerűsítések a legfeljebb 1 000 EUR (lásd 1.5. pont) vagy 2 700 EUR (lásd 1.9. pont) összegű kis értékű követelésekre vonatkoznak.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az osztrák eljárásjogban a kis értékű követelésekre vonatkozó külön szabályok alkalmazása kötelező, és azt a felek nem zárhatják ki.

Ezért kizárt, hogy a bíróság vagy a felek a „rendes” eljárásra térjenek át.

1.3 Nyomtatványok

Mivel Ausztriában nem létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás, az ilyen követelésekre nem rendszeresítettek külön formanyomtatványt.

1.4 Segítségnyújtás

Legfeljebb 5 000 EUR összegű perérték esetében nem kötelező a jogi képviselet Ausztriában. A bírák kötelesek segítséget nyújtani a jogi képviselettel nem rendelkező feleknek, azaz tájékoztatniuk kell a feleket az eljárásbeli jogaikról és kötelezettségeikről, valamint cselekedeteik és mulasztásaik jogi következményeiről. A felek szóban is jegyzőkönyvbe mondhatják keresetüket az illetékes kerületi bíróságon vagy a lakóhelyük szerinti kerületi bíróságon. Ha a jogi képviselettel nem rendelkező fél írásos beadványa hiányos, úgy a bírónak meg kell adnia a fél részére a megfelelő felvilágosítást és útmutatást. A bíró pártatlansága ezáltal nem sérülhet.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A legfeljebb 1 000 EUR összegű követelések esetében a bíróság akkor mellőzheti a fél által felkínált bizonyítékokat, ha valamennyi mérvadó körülmény teljes feltárása aránytalan nehézségekkel járna. A bírónak azonban ebben az esetben is jóhiszeműen, a teljes eljárás eredményei alapján, az önkényt mellőzve kell döntenie. E döntése fellebbviteli úton felülbírálható.

1.6 Írásbeli eljárás

Az osztrák jog szerint a kizárólag írásbeli eljárás nem lehetséges. Mivel azonban Ausztriában a bizonyítékokat tekintve nincs korlátozás, a tanúvallomásokat írásban is be lehet nyújtani. Ez a bizonyíték azonban okirati bizonyítékként, nem pedig tanúvallomásként kezelendő.

1.7 Az ítélet tartalma

Az osztrák polgári perrendtartás értelmében a határozat szóbeli kihirdetésekor a határozat írásos példányára kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak, ami perértéktől függetlenül érvényes. Ha a határozatot a felek jelenlétében szóban hirdették ki, és a határidőn belül egyik fél sem fellebbezett ellene, úgy a bíróság kibocsáthatja „a határozat rövidített példányát”, amely a döntés lefontosabb indokaira korlátozódik.

1.8 A költségek megtérítése

Az osztrák jog szerint a polgári eljárásban a költségviselés alapvetően a pernyertesség mértéke szerint alakul. A bírósági illetékek és az ügyvédi költségek is közvetlenül a perértéktől függnek. Ez azt jelenti, hogy az alacsony perérték rendszerint alacsony bírósági és ügyvédi költségekkel jár. A költségek jogi aktusokban és rendeletekben, tarifa formájában történő megállapításával a kis értékű követelések esetében a költségek alacsonyak. Az ilyen követelésekkel kapcsolatban azonban nincsenek speciális költségszabályok.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az osztrák jog a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokban csak korlátozott fellebbezési jogot tesz lehetővé. A fellebbezés 2 700 EUR perértékig csak jogkérdésben és érvénytelenség (legsúlyosabb eljárási hiányosságok) esetén lehetséges. Más eljárási hiányosságok miatt nincs mód a fellebbezésre, az elsőfokú bíróság ténymegállapításai és a bizonyítékok mérlegelése ugyancsak nem támadható meg. Egyebekben a „rendes” eljárási szabályokat kell alkalmazni.

Utolsó frissítés: 02/06/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Portugália

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Valóban létezik egy ilyen speciális, egyszerűsített eljárás, amely az e kérdésben szereplő ügyekre vonatkozik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékűnek tartott vagy kereskedelmi ügyletekből származó, pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére szolgáló speciális eljárás 15 000 EUR-t meg nem haladó perérték esetében alkalmazható.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás alkalmazása pusztán lehetőség.

1.3 Nyomtatványok

A portugál jog szerint nincs ilyen megállapítási keresethez szükséges formanyomtatvány.

1.4 Segítségnyújtás

A jogi segítségnyújtási rendszer minden bíróságon, minden ügytípusra alkalmazandó.

A legfeljebb 5000 EUR perértékű ügyekben, ha a felek nem hatalmaztak meg ügyvédet, vagy az ügyvéd nem jelent meg az ügy azon tárgyalásán, amelyen ítéletet is hoznak, a tanúk kikérdezését a bíró végzi.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Ezen eljárás bizonyításfelvételre vonatkozó szabályai enyhébbek és rugalmasabbak az általános megállapítási eljárás szabályainál.

Az eljárás kevésbé megterhelővé, valamint rugalmasabbá tétetelére irányuló törekvés a következő szabályokban mutatkozik meg:

a)      A bizonyítékot a tárgyaláson terjesztik elő. Ha a szóban forgó összeg 5000 EUR-nál kisebb, a felek csak három tanút hozhatnak; más esetekben ötöt. Ugyanakkor bizonyítandó tényenként legfeljebb három tanúra van lehetőségük. Azok, akik azt állították, hogy nincs tudomásuk semmiről, e célból nem számíthatóak be.

b)      A tárgyalást harminc napon belül tartják meg, és ha az ügy perértéke 5000 EUR-nál alacsonyabb, akkor nem szükséges a tárgyalási napot bármelyik megbízott ügyvéddel egyeztetni.

c)      Bármely fél (akár igazolt) távolléte nem jelent elnapolási okot; hasonlóképp az ügyvéd (akár igazolt) távolléte sem, ha az előző pontban feltüntetettnél alacsonyabb a perérték.

d)     Amennyiben ettől nagyobb összegről van szó és elnapolásra kerül sor, a következő tárgyalást az ezt követő harminc napon belülre kell kitűzni. Második elnapolásra nincs mód.

e)      Ha a bíró úgy értékeli, hogy a megfelelő döntéshozatalhoz további vizsgálatra van szükség, az általa legmegfelelőbb időpontban felfüggeszti a tárgyalást és azonnal napot tűz erre a vizsgálatra. A tárgyalási szakot harminc napon belül be kell fejezni.

f)       A szakértői bizonyítékot mindig egyetlen szakértő biztosítja.

g)      A bizonyítás lezárulta után mindegyik ügyvéd egy rövid szóbeli nyilatkozatot tehet.

1.6 Írásbeli eljárás

Más eljárásokhoz hasonlóan ez az eljárás is szóbeli.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmára vonatkozó szabályok rugalmasabbak, tekintve, hogy az indoklásnak mindig tömörnek – vagyis rövidnek és lényegretörőnek – kell lennie.

Ezen túlmenően a bírónak nem szükséges írásba foglalnia az ítéletet, hanem azonnal jegyzőkönyvbe diktálhatja.

Azon ügyekben, amikor a személyesen idézett alperes nem fellebbez a döntés ellen, a bírósági határozat sokkal egyszerűbb szerkezetű, mivel a bíró egyetlen, ítélet erejével bíró intézkedése a beadvány végrehajtási záradékkal való ellátása lesz, kivéve, ha a beadvány mögött egyértelműen perelhúzó szándék húzódik meg, vagy ha a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan.

A perelhúzó kivételekre (olyan eljárásjogi hibák, amelyeket a bíró fontosnak tart ahhoz, hogy ne értékelje a kérelmet és mentesítse az alperest) akkor kerülhet sor vagy a felperes igényét akkor utasíthatják el nyilvánvalóan megalapozatlanként, ha egyértelmű bizonyíték áll fenn e problémákra.

1.8 A költségek megtérítése

Nem áll fenn korlátozás.

A jogerős döntést követő öt napon belül a költségtérítésre jogosult felek megküldik a bíróságnak és a pervesztes félnek a vonatkozó magyarázó feljegyzést.

A magyarázó feljegyzésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)      a peres fél neve, ügyszám, az ügyvéd vagy bírósági végrehajtó neve;

b)      külön bekezdésben a fél által ténylegesen kifizetett bírósági illetéktételek;

c)      külön bekezdésben a fél által ténylegesen kifizetett költségek tételei;

d)     külön bekezdésben az ügyvéd számára fizetett díjtételek, kivéve, ha a szóban forgó összegek a pervesztes és pernyertes fél által fizetendő bírósági illetékek összköltségének 50%-át meghaladóak;

e)      a várt összeg feltüntetése.

A költségeket a pervesztes fél közvetlenül az ilyen költségeket meghitelező félnek fizeti meg, kivéve, ha a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv A link új ablakot nyit meg540. cikke eltérően rendelkezik.

A pervesztes fél – a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban – a következő költségeket köteles megfizetni:

a)      a pernyertes fél által fizetett bírósági illetéktételeket, jövedelemarányosan;

b)      a pernyertes fél által fizetett költségtételeket;

c)      a pervesztes és pernyertes fél által fizetendő bírósági illetékek összköltségének 50%-át, a pernyertes fél számára az ügyvédi költségekhez kapcsolódó kiadások kompenzációjaként, amikor a fent említett feljegyzést benyújtják;

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fellebbezésre nem vonatkoznak különös szabályok és a fellebbezési jog, mint olyan, nincs kizárva vagy kifejezetten korlátozva, a fellebbezés pedig az általános szabályokkal összhangban fogadható el (vagy sem).

Related links

További információ a következő linkeken található:

Utolsó frissítés: 28/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Románia

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A 2013. február 15-én hatályba lépett új Polgári Perrendtartás 1025–1032. cikke külön szabályozza ezt a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az új Polgári Perrendtartás 1025. cikke kimondja, hogy a követelés értéke a bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 10 000 RON összeget, az összes kamat, eljárási és járulékos költség nélkül.

Hatályát tekintve (ratione materiae), a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás nem alkalmazható az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére. Az eljárás ugyancsak nem alkalmazható a következőkre vonatkozó követelésekre: családi állapot vagy természetes személyek jog- és cselekvőképessége; családi viszonyokon alapuló vagyoni jogok; öröklés; fizetésképtelenség; hitelezőkkel kötött egyezségek; fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó vagy hasonló eljárások; társadalombiztosítás; munkajog; ingatlan bérlete, az adósságokra és pénzfizetésre irányuló keresetek kivételével; választottbíráskodás; a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az új Polgári Perrendtartásban a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kiegészítő jellegű. A felperes választhat a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás és a rendes bírósági eljárás között. Ha a felperes keresetlevelet terjeszt a bíróság elé, a rendes eljárás szerint bírálják el, kivéve, ha a felperes az első tárgyalásig kifejezetten kéri a külön eljárás alkalmazását. Ha a követelés nem bírálható el a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás alapján, a bíróság tájékoztatja erről a felperest, és ha a felperes nem vonja vissza keresetét, a rendes szabályok szerint bírálják azt el. Az ügyben elsőfokon eljáró hatáskörrel rendelkező bíróság a kerületi bíróság. A területi illetékességet a rendes szabályok szerint állapítják meg.

1.3 Nyomtatványok

Az igazságügyi miniszter Polgári Perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény 1025–1032. cikkében szereplő, a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban alkalmazandó formanyomtatványok jóváhagyásáról szóló, 2013. január 29-i 359/C. sz. rendelete kötelezően alkalmazandó egységesített formanyomtatvány alkalmazását írja elő a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokban. Az egységesített formanyomtatványok a következők: a keresetlevél, a keresetlevél módosítását és/vagy kijavítására alkalmazott formanyomtatvány, és a válasz-formanyomtatvány.

1.4 Segítségnyújtás

A bíró aktív részvételének keretein belül biztosított, nem vonatkozik rá külön rendelkezés ilyen típusú ügyekben.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A felek nyilatkozata mellett a bíróság más bizonyítékot is elfogadhat. Azonban a benyújtott kereset vagy viszontkereset értékéhez képest aránytalanul drágán kezelhető bizonyíték nem elfogadható.

1.6 Írásbeli eljárás

Az új Polgári Perrendtartás 1028. és azt követő cikkei megállapítják, hogy a felperes a keresetlevél kitöltésével, és annak levélben vagy a továbbítást és kézbesítési igazolást biztosító bármely módon való, az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz való benyújtásával vagy elküldésével indítja meg a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást. A felperes által felhasználni kívánt beadványok másolatait ugyancsak a keresetlevéllel kell benyújtani vagy elküldeni. Ha a felperes által benyújtott információ nem elég egyértelmű vagy lényegtelen, vagy nem töltötték ki pontosan a keresetlevelet, a bíróság lehetőséget kínál a felperesnek a formanyomtatvány kiegészítésére vagy kijavítására, vagy további információ vagy iratok benyújtására, kivéve azokat az eseteket, amikor a követelés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. A követelést elutasítják, ha nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. Ha a felperes nem egészíti ki vagy javítja ki a bíróság által előírt határidőn belül a keresetlevelet, a keresetet elutasítják.

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás írásbeli eljárás, és teljes mértékben bírósági tanácsok előtt zajlik. A bíróság megjelenésre szólíthatja fel a feleket, ha úgy véli, hogy szükség van személyes jelenlétükre, vagy bármelyik fél ezt kéri. A bíróság elutasíthatja az erre irányuló kérelmet, ha úgy véli, hogy az ügy körülményeire tekintettel nincs szükség meghallgatásra. Az elutasítás indokolását írásban közlik, és azt nem lehet megtámadni.

Megfelelően kitöltött keresetlevél beérkezését követően a bíróság válasz-formanyomtatványt küld az alperesnek, és mellékeli hozzá a keresetlevelet és a felperes beadványainak másolatait. Az alperesnek az iratkézbesítéstől számított 30 napon belül be kell nyújtania válaszát, valamint az általa felhasználni kívánt iratok másolatait. Az alperes a válasz-formanyomtatvány mellőzésével, bármely megfelelő módon válaszolhat. A bíróság késedelem nélkül kézbesíti a felperesnek az alperes válaszának, adott esetben a viszontkeresetnek és az alperes beadványainak másolatát. Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperesnek annak kézbesítésétől számított 30 napon belül be kell nyújtania a megfelelően kitöltött válasz-formanyomtatványt, vagy kell bármely más módon válaszolni . Az ezen eljárásban el nem bírálható viszontkeresetet külön kezelik és a rendes jog szerint bírálják el. A bíróság elrendelheti, hogy a felek bocsássanak rendelkezésre további információt az ebből a célból meghatározott határidőn belül, amely nem lehet több, mint az alperes vagy adott esetben a felperes válaszának kézhezvételétől számított 30 nap. Ha a bíróság határnapot jelölt meg a feleknek a bíróság előtti megjelenésre, idézésben kell értesíteni őket. Bármely esetben, amikor a bíróság határidőt ír elő valamely eljárási aktus megtételére, tájékoztatja az érdekelt felet a határidő elmulasztásának következményeiről.

A bíróság valamennyi információ beérkezését, vagy adott esetben a tárgyalást követő 30 napon belül ítélkezik. Ha az érdekelt féltől nem érkezik határidőben válasz, a bíróság az ügyiratok alapján hoz ítéletet a főkövetelésről vagy a viszontkeresetről. Az első fokon eljáró bíróság ítélete meghozatalának napjától végrehajtható, és kézbesítik a feleknek.

1.7 Az ítélet tartalma

Nem.

1.8 A költségek megtérítése

Az új Polgári Perrendtartás 1031. cikke szerint a pervesztes fél a másik fél kérelmére köteles megfizetni a perköltséget. A bíróság azonban nem ítéli meg a pernyertes fél szükségtelen kiadásait vagy a követelés értékéhez képest aránytalan kiadásokat.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az új Polgári Perrendtartás 1032. cikke szerint a bíróság ítéletével szemben csak a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni a bíróság előtt. Indokolt esetben a fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást, feltéve, hogy a vitatott érték 10%-ának megfelelő biztosítékot rendelkezésre bocsátják. A fellebbviteli bíróság határozatát kézbesítik a feleknek, és az jogerős.

Utolsó frissítés: 31/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovén nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Kis értékű követelések - Szlovénia

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A szlovén jogszabályok a kis értékű követelésekre vonatkozóan külön eljárást írnak elő, amelyet a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku, ZPP) 30. fejezete szabályoz.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A polgári perrendtartás rendelkezései értelmében a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita az, amelyben a követelt összeg nem haladja meg a 2 000 EUR-t. Kereskedelmi jogviták esetében a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita az, amelyben a követelt összeg nem haladja meg a 4 000 EUR-t. A kis értékű követelések fogalma olyan jogvitákra is kiterjed, ahol a követelés nem vagyoni jellegű, és a felperes kijelenti a keresetben, hogy a követelés teljesítése helyett hajlandó elfogadni a 2 000 EUR-t (kereskedelmi jogvitákban 4 000 EUR-t) nem meghaladó pénzösszeget, valamint ahol a követelés tárgya valamely ingóság átadása, amennyiben a felperes által a keresetben megjelölt összeg nem haladja meg a 2 000 EUR-t (kereskedelmi jogvitákban a 4 000 EUR-t). A kis értékű követelésekre vonatkozó jogviták nem terjednek ki a következőkre: a tulajdonra vonatkozó jogviták, a szerzői jogi jogviták, a találmányok és védjegyek használatára vagy védelmére, vagy a kereskedelmi név használati jogára vonatkozó jogviták, versenyjogi jogviták vagy a birtokháborítási jogviták.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás alkalmazását az 1.1. pont ismerteti. A kis értékű követelések eljárását a helyi bíróságon (okrajno sodišče) folytatják le, kivéve a kereskedelmi jogvitákat, amelyekben a kerületi bíróság (okrožna sodišče) határoz.

1.3 Nyomtatványok

Formanyomtatványok csak azon kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásoknál léteznek, amelyeket valamely fél hiteles dokumentum alapján kezdeményezett. A kitöltött űrlapot elektronikus úton a következő címre lehet benyújtani: A link új ablakot nyit meghttps://evlozisce.sodisce.si/esodstvo/index.html. Ez a hiteles dokumentumon alapuló végrehajtási eljárást takarja, amely kellően megindokolt panasz benyújtását követően ugyanúgy folytatódik, mint a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén alkalmazandó eljárás. Ezt leszámítva nincs olyan egyéb, előre elkészített formanyomtatvány a kis értékű követelésekre vonatkozóan, amely segíthetné a feleket a jogvita elindításában.

Az elektronikus úton benyújtott kérelmekre vonatkozó részletesebb információk az „Automatikus feldolgozás” című részben találhatók.

1.4 Segítségnyújtás

A felek költségmentességet igényelhetnek, amely akkor jár nekik, ha megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o brezplačni pravni pomoči, ZBPP) megállapított feltételeknek.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárások során a felperesnek a keresetben valamennyi tényt fel kell sorolnia, és valamennyi bizonyítékot elő kell terjesztenie, míg az alperes ezt az ellenkérelemben köteles megtenni. Ekkor mindkét fél egy-egy előkészítő iratot nyújthat be. A későbbi írásbeli beadványokban benyújtott tényeket és bizonyítékokat figyelmen kívül hagyják. Az ellenkérelem és az előkészítő iratok benyújtásának határideje nyolc nap.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokat írásban benyújtott kereset alapján folytatják le. A bíróság korlátozhatja a bizonyításfelvétel időtartamát és terjedelmét, és saját belátása szerint folytathatja le az eljárást annak érdekében, hogy megteremtse az egyensúlyt a felek jogainak megfelelő védelme, valamint az eljárás meggyorsításának és a költségek mérséklésének célkitűzése között.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a határozatot közvetlenül a főtárgyalás után hirdetik ki. Az írásbeli ítélet bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és a törvényes jogok leírásából áll. Az indokolás csupán a tényszerű megfontolások rövid összefoglalójából, valamint a határozat alapjául szolgáló eljárás- és anyagi jogi rendelkezések megjelöléséből áll. A kis értékű követelésekre vonatkozó kereskedelmi jogvitáknál az ítélet magyarázó része csupán a követeléseket és a felek követelésének alapjául szolgáló tényeket jelöli meg, valamint a törvényes jogok és fellebbezési jogok leírását, továbbá arra történő utalást tartalmaz, hogy az indokolással ellátott ítéletet akkor készítik el, ha valamely fél bejelenti fellebbezési szándékát.

1.8 A költségek megtérítése

Az eljárás költségeit az adott fél pernyertessége függvényében állapítják meg – azaz a pervesztes fél köteles megtéríteni a másik fél költségeit.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az elsőfokú ítélet vagy a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita lezárásaként hozott végzés ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. Az ítélet és a végzés csak a polgári perrendtartásról szóló törvény 339. cikkének második bekezdésében említett polgári eljárásjogi rendelkezések súlyos megsértése, valamint az anyagi jog megsértése alapján támadható meg. A kis értékű kereskedelmi követelésekre vonatkozó eljárásokban csak a fellebbezési szándékát bejelentett fél fellebbezhet az ítélet ellen. A kis értékű követelésekre vonatkozó jogviták esetében nincs felülvizsgálati eljárás, és az eljárás megismétlését is csak korlátozott okok alapján lehet elrendelni.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

A link új ablakot nyit meghttp://www.sodisce.si/

A link új ablakot nyit meghttps://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs

A link új ablakot nyit meghttp://www.pisrs.si/Pis.web/

Utolsó frissítés: 05/12/2016

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Szlovákia

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelésekre vonatkozóan nincs külön eljárás, a polgári eljárásra vonatkozó általános rendelkezések az irányadók. Nem kerül sor tárgyalásra a 2000 EUR-t nem meghaladó követelések esetében, ha azok csak egyszerű vizsgálatot igényelnek.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az eljárásra a polgári eljárásra vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás kérelemre indul az eljárás megindítására irányuló kérelmek egyes típusaira vonatkozó szokásos eljárás szerint.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek külön nyomtatványok előírva.

1.4 Segítségnyújtás

A felek a bíróságok arra vonatkozó általános kötelezettségével összhangban kapnak segítséget, hogy mindenkor tájékoztatniuk kell a feleket eljárási jogaikról és kötelezettségeikről, valamint az ügyvédválasztás és a Költségmentességi Központtal (Centrum právnej pomoci) való kapcsolatfelvétel lehetőségéről.

A link új ablakot nyit meghttp://www.centrumpravnejpomoci.sk/

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az eljárásra a polgári eljárásra vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.

1.6 Írásbeli eljárás

Rendszerint ugyanúgy zajlik, mint a többi polgári eljárásban.

1.7 Az ítélet tartalma

Rendszerint ugyanaz, mint a többi polgári eljárásban.

1.8 A költségek megtérítése

Rendszerint ugyanúgy zajlik, mint a többi polgári eljárásban.

A bíróság a félnek a pernyertessége függvényében ítéli meg a perköltséget. Ha a fél csak részben lett pernyertes, a bíróság arányosan ítéli meg a perköltséget, vagy úgy határoz, hogy egyik fél sem jogosult a perköltség megtérítésére. Ha az egyik felet perbeli felelősség terheli az eljárás megszakadásáért, a bíróság a másik félnek ítéli meg a perköltséget. Ha az egyik fél felelős az eljárás azon költségeiért, amelyek máskülönben nem merültek volna fel, a bíróság ezeket a költségeket a másik félnek ítéli meg. Kivételes körülmények között, különös figyelmet igénylő indokok alapján a bíróság úgy határoz, hogy nem ítéli meg a perköltséget.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fél a polgári eljárásokban szokásos módon élhet fellebbezéssel az ítélet ellen. A fellebbezés a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyújtható be a vitatott határozatot meghozó bírósághoz.

Utolsó frissítés: 08/04/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Finnország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Finnország jelenleg hatályos jogszabályai nem tartalmaznak a felperes által követelt pénzösszegtől függő eljárási szabályokat. Egy adott ügyben azonban az ügy jellegétől függően elrendelhetik a megfelelő eljárási formát. Egy ügy csak akkor megy át a teljes jogi eljárás összes szakaszán, ha megvan a jogalapja, és az érdekelt felek ezt kívánják. Az ügyben például határozhat egyesbíró, akár szóbeli előkészítő tárgyalás nélkül, vagy akár kizárólag írásbeli eljárás útján. A nemperes polgári ügyeknek is megvan a saját külön eljárásuk. A nem vitatott követelések feldolgozása a fent említett egyszerűsített eljárással történik (lásd: „Fizetési meghagyásos eljárás – Finnország” és „Automatikus feldolgozás – Finnország”).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Mint már fentebb említettük, a követelés pénzbeli értéke nem számít. Az eljárás formája az ügy jellegétől függ.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Polgári jogi eljárást írásos kereseti kérelem benyújtásával lehet kezdeményezni a kerületi bíróságon (käräjäoikeus). A nem vitatott követeléseknél elektronikus kérelem benyújtására is van mód (lásd: „Fizetési meghagyásos eljárás – Finnország”).

1.3 Nyomtatványok

A valamely kerületi bíróság határozata elleni fellebbezési szándék benyújtására szolgáló nyomtatványon kívül nem léteznek országos szinten használt formanyomtatványok. Bizonyos levelezési formákra egyes kerületi bíróságok kidolgoztak formanyomtatványokat; ezek általában kérelem benyújtásához vagy válaszadáshoz használandó formanyomtatványok. Nincs kötelezően használandó formanyomtatvány.

A nem vitatott követeléseket elektronikus kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon is be lehet terjeszteni (lásd: „Fizetési meghagyásos eljárás – Finnország”).

1.4 Segítségnyújtás

A bírósági hivatalok szükség esetén adhatnak tájékoztatást az eljárásról.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Ha a követelést nem vitatják, nincs szükség bizonyítékokra. Teljes mértékben írásbeli eljárás alkalmazása esetén csak az írásos bizonyítékokat kell vizsgálni. Kis értékű követelések esetében a bizonyításfelvételre nem vonatkoznak külön szabályok.

1.6 Írásbeli eljárás

Egy adott ügyet akár szóbeli tárgyalás nélkül, pusztán az írásos bizonyítékok alapján is meg lehet oldani. A nemperes ügyek kezelése mindig így zajlik. A vitatott követeléseket akkor lehet kizárólag írásos bizonyítékok alapján kezelni, ha az ügy jellege alapján nem szükséges főtárgyalást tartani, és az érdekelt felek egyike sem ellenzi az írásbeli eljárás alkalmazását.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekkel kapcsolatban hozott határozatok tartalmára nem vonatkoznak külön rendelkezések.

1.8 A költségek megtérítése

Általános szabály, hogy a pervesztes félnek kell megfizetnie az ellenérdekelt fél részéről az üggyel kapcsolatos szükséges lépések megtétele során felmerült ésszerű jogi költségeket. Ugyanakkor a megtérítendő költségek tekintetében felső értékhatárt állapítottak meg a nem vitatott követelésekre és a lakbérrel kapcsolatos ügyekre vonatkozóan. Ezekben az esetekben a pervesztes alperes által a felperes részére fizetendő maximális összeget egy költségtáblázat alapján számítják ki.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az ügy jellege nincs hatással a fellebbezési jogra. A fellebbezési eljárás minden esetben ugyanaz. Valamely kerületi bíróság határozata elleni fellebbezési szándékról szóló nyilatkozatot adott határidőn belül kell benyújtani, a fellebbezés ügyében a fellebbviteli bíróságok (hovioikeus) járnak el.

Utolsó frissítés: 08/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Kis értékű követelések - Svédország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Igen, a kis értékű polgári ügyekre létezik speciális eljárás.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű polgári ügyekre vonatkozó speciális eljárást a rendes elsőfokú bíróság (kerületi bíróság, azaz „tingsrätt”) alkalmazza, amennyiben a felperes követelése egy bizonyos határértéknél alacsonyabb. A határérték jelenleg (2013-tól) 22500 SEK. A határérték nem egy törvényben megállapított összeg, hanem az árak alakulásához igazodó ún. alapösszeghez kötődik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Ezen eljárás alkalmazásának lehetősége nem korlátozódik bizonyos típusú ügyekre (például a fogyasztói jogvitákra). A vonatkozó feltételek a következők: az ügynek polgári ügynek kell lennie, a perértéknek pedig a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. Az eljárás családjogi ügyekben nem alkalmazható.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű ügyek eljárásának megindítására nincs rendszeresítve formanyomtatvány. A kereseti kérelemnek van formanyomtatványa, ezt a perértéktől függetlenül lehet használni. A formanyomtatvány letölthető a Svéd Nemzeti Bírósági Hivatal („Domstolsverket”) weboldaláról (A link új ablakot nyit meghttp://www.domstol.se/) A link új ablakot nyit megsvéd és A link új ablakot nyit megangol nyelven.

1.4 Segítségnyújtás

Ha Ön a kerületi bírósághoz („tingsrätt”) fordul, az eljárás megindításához segítséget vehet igénybe. Az állami hatóságokat törvényben előírt általános szolgáltatási kötelezettség terheli. E kötelezettség azt jelenti, hogy az emberek telefonon vagy személyesen is megkereshetik a kerületi bíróságot, és ott általános tájékoztatást kaphatnak a rájuk vonatkozó eljárásokról és szabályokról. A bíróság elnökének szintén kötelessége gondoskodni arról, hogy a vitatott kérdéseket tisztázzák, és a felek az ügy előkészítése során – az ügy jellegétől függően – megjelöljék, mire kívánnak hivatkozni az ügyben. A gyakorlatban a bíró kiegészítő kérdések és megjegyzések útján látja el feladatát.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű jogvitákra nem vonatkoznak külön szabályok, vagyis mind szóbeli, mind írásbeli bizonyítékok benyújtására lehetőség van. Az írásos tanúvallomást csak különleges helyzetekben engedélyezik. A bizonyításfelvételre a svéd törvények alapján vonatkozó szabályokról további tájékoztatás itt található.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíróságnak lehetősége van arra, hogy pusztán írásbeli eljárás útján hozzon ítéletet. E lehetőséget akkor alkalmazzák, ha a szóbeli eljárásra az ügy kivizsgálása szempontjából nincs szükség, vagy ha egyik fél sem igényli a szóbeli eljárást.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű ügyekben történő ítélethozatalra nem vonatkoznak külön szabályok. Az alábbiak valamennyi polgári ügyre, így a kis értékű ügyekben hozott ítéletekre is érvényesek. Az ítéletet írásban kell meghozni, és annak külön részekre bontva az alábbi információkat kell tartalmaznia: a bíróság neve, az ítélethozatal dátuma és helye, a felek és képviselőik vagy ügyvédjük neve, az ítélet rendelkező része, az érintett felek állításai, beadványai és az azok alapjául szolgáló körülmények, valamint az ítélet indokolása, ideértve az arra vonatkozó információkat, hogy az ügyben mi nyert bizonyítást.

1.8 A költségek megtérítése

A költségekre vonatkozó különös szabályok a kis értékű ügyek legfontosabb jellemzői. A pernyertes fél csak a következő költségek megtérítésére jogosult: adott bíróságon alkalmanként egy órányi jogi tanácsadás, valamint a bírósági tárgyalással kapcsolatos kereseti illeték, utazási és ellátási költségek, a tanúktól beszerzett bizonyítékok költségei, valamint az okmányok lefordításának költségei. E költségek megtérítését akkor ítélik meg a pernyertes fél részére, ha a költségeket indokoltan, jogainak érvényesítése céljából igényli. A jogi képviselők díjazását tehát legfeljebb egy órányi jogi tanácsadásnak megfelelő összegig térítik meg.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az alacsonyabb fokú bíróság által hozott ítélet ellen magasabb fokú bírósághoz lehet fellebbezni.

A fellebbezést először engedélyezni kell ahhoz, hogy a fellebbviteli bíróság („hovrätt”) megvizsgálhassa a kerületi bíróság („tingsrätt”) által hozott ítéletet. A fellebbezés engedélyezése csak akkor lehetséges, ha a fellebbezés magasabb fokú bíróság általi vizsgálata a jogalkalmazás szempontjából fontos, ha a kerületi bíróság által meghozott határozat megváltoztatása indokolt, vagy ha a fellebbezés vizsgálatának más, ésszerű indoka van. A kerületi bíróság által hozott ítélettel szemben fellebbezni kívánó félnek a fellebbezést írásban kell megtennie, és azt a kerületi bíróságnak az ítélethozatalt követő három héten belül meg kell kapnia.

Utolsó frissítés: 05/11/2015

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.