Kis értékű követelések

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A 2013. február 15-én hatályba lépett új Polgári Perrendtartás 1026–1033. cikke külön szabályozza ezt a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az új Polgári Perrendtartás 1025. cikke kimondja, hogy a követelés értéke a bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 10 000 RON összeget, az összes kamat, eljárási és járulékos költség nélkül.

Hatályát tekintve (ratione materiae), a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás nem alkalmazható az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére. Az eljárás ugyancsak nem alkalmazható a következőkre vonatkozó követelésekre: családi állapot vagy természetes személyek jog- és cselekvőképessége; családi viszonyokon alapuló vagyoni jogok; öröklés; fizetésképtelenség; hitelezőkkel kötött egyezségek; fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó vagy hasonló eljárások; társadalombiztosítás; munkajog; ingatlan bérlete, az adósságokra és pénzfizetésre irányuló keresetek kivételével; választottbíráskodás; a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az új Polgári Perrendtartásban a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kiegészítő jellegű. A felperes választhat a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás és a rendes bírósági eljárás között. Ha a felperes keresetlevelet terjeszt a bíróság elé, a rendes eljárás szerint bírálják el, kivéve, ha a felperes az első tárgyalásig kifejezetten kéri a külön eljárás alkalmazását. Ha a követelés nem bírálható el a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás alapján, a bíróság tájékoztatja erről a felperest, és ha a felperes nem vonja vissza keresetét, a rendes szabályok szerint bírálják azt el. Az ügyben elsőfokon eljáró hatáskörrel rendelkező bíróság a kerületi bíróság. A területi illetékességet a rendes szabályok szerint állapítják meg.

1.3 Nyomtatványok

Az igazságügyi miniszter Polgári Perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény 1025–1032. cikkében szereplő, a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban alkalmazandó formanyomtatványok jóváhagyásáról szóló, 2013. január 29-i 359/C. sz. rendelete kötelezően alkalmazandó egységesített formanyomtatvány alkalmazását írja elő a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokban. Az egységesített formanyomtatványok a következők: a keresetlevél, a keresetlevél módosítását és/vagy kijavítására alkalmazott formanyomtatvány, és a válasz-formanyomtatvány.

1.4 Segítségnyújtás

A bíró aktív részvételének keretein belül biztosított, nem vonatkozik rá külön rendelkezés ilyen típusú ügyekben.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A felek nyilatkozata mellett a bíróság más bizonyítékot is elfogadhat. Azonban a benyújtott kereset vagy viszontkereset értékéhez képest aránytalanul drágán kezelhető bizonyíték nem elfogadható.

1.6 Írásbeli eljárás

Az új Polgári Perrendtartás 1028. és azt követő cikkei megállapítják, hogy a felperes a keresetlevél kitöltésével, és annak levélben vagy a továbbítást és kézbesítési igazolást biztosító bármely módon való, az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz való benyújtásával vagy elküldésével indítja meg a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást. A felperes által felhasználni kívánt beadványok másolatait ugyancsak a keresetlevéllel kell benyújtani vagy elküldeni. Ha a felperes által benyújtott információ nem elég egyértelmű vagy lényegtelen, vagy nem töltötték ki pontosan a keresetlevelet, a bíróság lehetőséget kínál a felperesnek a formanyomtatvány kiegészítésére vagy kijavítására, vagy további információ vagy iratok benyújtására, kivéve azokat az eseteket, amikor a követelés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. A követelést elutasítják, ha nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. Ha a felperes nem egészíti ki vagy javítja ki a bíróság által előírt határidőn belül a keresetlevelet, a keresetet elutasítják.

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás írásbeli eljárás, és teljes mértékben bírósági tanácsok előtt zajlik. A bíróság megjelenésre szólíthatja fel a feleket, ha úgy véli, hogy szükség van személyes jelenlétükre, vagy bármelyik fél ezt kéri. A bíróság elutasíthatja az erre irányuló kérelmet, ha úgy véli, hogy az ügy körülményeire tekintettel nincs szükség meghallgatásra. Az elutasítás indokolását írásban közlik, és azt nem lehet megtámadni.

Megfelelően kitöltött keresetlevél beérkezését követően a bíróság válasz-formanyomtatványt küld az alperesnek, és mellékeli hozzá a keresetlevelet és a felperes beadványainak másolatait. Az alperesnek az iratkézbesítéstől számított 30 napon belül be kell nyújtania válaszát, valamint az általa felhasználni kívánt iratok másolatait. Az alperes a válasz-formanyomtatvány mellőzésével, bármely megfelelő módon válaszolhat. A bíróság késedelem nélkül kézbesíti a felperesnek az alperes válaszának, adott esetben a viszontkeresetnek és az alperes beadványainak másolatát. Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperesnek annak kézbesítésétől számított 30 napon belül be kell nyújtania a megfelelően kitöltött válasz-formanyomtatványt, vagy kell bármely más módon válaszolni . Az ezen eljárásban el nem bírálható viszontkeresetet külön kezelik és a rendes jog szerint bírálják el. A bíróság elrendelheti, hogy a felek bocsássanak rendelkezésre további információt az ebből a célból meghatározott határidőn belül, amely nem lehet több, mint az alperes vagy adott esetben a felperes válaszának kézhezvételétől számított 30 nap. Ha a bíróság határnapot jelölt meg a feleknek a bíróság előtti megjelenésre, idézésben kell értesíteni őket. Bármely esetben, amikor a bíróság határidőt ír elő valamely eljárási aktus megtételére, tájékoztatja az érdekelt felet a határidő elmulasztásának következményeiről.

A bíróság valamennyi információ beérkezését, vagy adott esetben a tárgyalást követő 30 napon belül ítélkezik. Ha az érdekelt féltől nem érkezik határidőben válasz, a bíróság az ügyiratok alapján hoz ítéletet a főkövetelésről vagy a viszontkeresetről. Az első fokon eljáró bíróság ítélete meghozatalának napjától végrehajtható, és kézbesítik a feleknek.

1.7 Az ítélet tartalma

Nem.

1.8 A költségek megtérítése

Az új Polgári Perrendtartás 1031. cikke szerint a pervesztes fél a másik fél kérelmére köteles megfizetni a perköltséget. A bíróság azonban nem ítéli meg a pernyertes fél szükségtelen kiadásait vagy a követelés értékéhez képest aránytalan kiadásokat.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az új Polgári Perrendtartás 1032. cikke szerint a bíróság ítéletével szemben csak a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni a bíróság előtt. Indokolt esetben a fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást, feltéve, hogy a vitatott érték 10%-ának megfelelő biztosítékot rendelkezésre bocsátják. A fellebbviteli bíróság határozatát kézbesítik a feleknek, és az jogerős.