Kis értékű követelések

Lengyelország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A lengyel jogban létezik egyszerűsített eljárás. A polgári perrendtartás 5051 – 50514 cikke szabályozza.

Az egyszerűsített eljárásban a bírósági eljárások gyorsításával és egyszerűsítésével, valamint a felekkel szemben szigorúbb formai követelmények bevezetésével és fegyelmezettebb magatartásra kötelezésükkel korszerűsítik és optimalizálják a bizonyítási és a fellebbviteli eljárásokat.

A lengyel polgári perrendtartás tartalmazza a kis értékű követelések európai eljárását. Az eljárást a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vezette be azzal a céllal, hogy korszerűsítse és egyszerűsítse a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott eljárásokat. A rendeletet Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban alkalmazni kell. A rendeletet a lengyel jogba a polgári perrendtartás 50521 – 50527a cikke ültette át.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egyszerűsített eljárást az alábbi, a járásbíróságok (sądy rejonowe) hatáskörébe tartozó esetekben kell alkalmazni:

  • szerződés alapján fennálló követelések, ha a követelés értéke nem haladja meg a 20 000 PLN összeget, jótállási vagy szavatossági igényen alapuló követelések, vagy fogyasztói adásvételi szerződésnek meg nem felelő fogyasztási cikk alkalmatlanságából eredő követelések, ha a szerződés tárgyának értéke nem haladja meg a fenti összeget;
  • a követelés értékétől függetlenül: lakás bérleti díjának és a bérlők által fizetendő díjak megfizetése iránti követelések valamint szövetkezeti lakás használatáért járó díjak megfizetése iránti követelések.

A legfelsőbb bíróság (Sąd Najwyższy) ítélkezési gyakorlata szerint a kötelezettség nemteljesítéséből vagy elégtelen teljesítéséből fakadó követeléseket egyszerűsített eljárásban kell elbírálni, ha a követelés értéke nem haladja meg a 20 000 PLN összeget. Ha a felperes 20 000 PLN összeget el nem érő követelést kíván érvényesíteni, amely olyan követelésből fennmaradt összeg, amelyet már 20 000 PLN összeget meghaladó mértékben kielégítettek, ezt a követelést is egyszerűsített eljárásban kell elbírálni. A „szerződés alapján fennálló” kifejezés azt jelenti, hogy egyszerűsített eljárásban nem bírálható el olyan követelés, amely jogellenes magatartásból, jogalap nélküli gazdagodásból és ingatlantulajdon, közös tulajdon vagy jogközösség fennállásából, vagy olyan más tulajdonjog fennállásából ered, amelynek megszerzése vagy gyakorlása fizetési kötelezettségre adhat okot. A szerződéstől eltérő jogi aktusokból eredő követeléseket szintén nem lehet ilyen eljárásban elbírálni: ilyenek az egyoldalú jogügyletek, a megbízás nélküli ügyvitel, a kötelesrész iránti igény, valamint a közigazgatási határozatból vagy közvetlenül jogszabályból fakadó kötelezettségek.

Az egyszerűsített eljárás alkalmazható természetes és jogi személyek vagy vállalkozások, munkavállalók és munkáltatók részvételével folyó ügyekben. Tehát az eljárást igénybe venni kívánó jogalany típusa nem korlátozza az eljárás alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy munkaügyi vagy gazdasági jellegű kérdések is elbírálhatók egyszerűsített eljárásban.

A kis értékű követelések európai eljárása a járásbíróságok és a törvényszékek („sądy okręgowe”) hatáskörébe tartozik, valamint a polgári perrendtartásban (a polgári perrendtartás 17. cikkével és 505. cikkének (22) bekezdésével összefüggésben értelmezett 16. cikke) meghatározott illetékességi szabály alapján igazságszolgáltatás tisztviselő is eljárhat.

A fent hivatkozott irányelvvel összhangban a kis értékű követelések a polgári és kereskedelmi ügyekben (a fogyasztói ügyeket is ideértve) felmerülő követelések, amelyekben a követelés értéke a kamatok és a költségek nélkül nem haladja meg az 5 000 eurót (az eljárás megindítása iránti kérelem hatáskörrel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor).

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az 5053 cikk értelmében egy egyszerűsített eljárásban csak egy igény érvényesíthető. Több követelést csak akkor lehet egy kérelembe foglalni, ha ugyanazon szerződésből vagy azonos típusú szerződésekből fakadnak. Ha több követelést jogellenesen foglaltak egyetlen keresetbe, a bíró felszólítja a felet e formai hiba kijavítására, ennek hiányában pedig a polgári perrendtartás 1301 cikke alapján elutasítja a keresetet. Ha a felperes valamely követelés egy részét kívánja érvényesíteni, az ügyet akkor bírálják el egyszerűsített eljárásban, ha ez az eljárás megfelelő lesz a felperes által előadott tényállásból fakadó teljes követelés tekintetében. Az egyszerűsített eljárás keretében nem lehet megváltoztatni a keresetet. A viszontkereset és a beszámítás akkor megengedhető, ha e követeléseket el lehet bírálni egyszerűsített eljárásban. Nincs lehetőség elsődleges beavatkozásra, másodlagos beavatkozásra, harmadik felek perbevonására és a felek személyében bekövetkező változásra.

Az ügyek egyszerűsített eljárásban történő tárgyalása független a felek kívánságától, ami azt jelenti, hogy ez az eljárás kötelező.

1.3 Nyomtatványok

A polgári perrendtartás (a 125. cikk (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5052 cikke) értelmében hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni minden beadványt, beleértve a keresetlevelet, az ellenkérelmet, a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet, vagy az egyszerűsített eljárásban felajánlott bizonyítékot tartalmazó előterjesztést.

A hivatalos formanyomtatványok hozzáférhetők az önkormányzati hivatalokban, a bíróságok hivatalaiban és az Igazságügyi Minisztérium honlapján (http://bip.ms.gov.pl/pl/formularze). A kötelező formanyomtatvány mellőzése alaki hibának minősül.

A polgári perrendtartás általános rendelkezései (annak 130. cikke) szerint, ha valamely hivatalos formanyomtatványon előterjesztendő beadványt más módon nyújtottak be, vagy más alaki feltétel nemteljesítése miatt a beadvány nem feldolgozható, a bíró felszólítja a felet a szabálytalanságok egy héten belül való orvoslásátra, és a beadványt visszaküldi ennek a félnek. A szabálytalanság orvoslására irányuló felszólításban meg kell jelölni a beadványban fellelhető valamennyi szabálytalanságot. Ha a fél nem tesz eleget a felhívásnak a határidő elteltéig vagy ismét szabálytalan beadványt nyújt be, a bíró elrendeli a beadvány elutasítását.

A kis értékű követelések európai eljárása szerint négy egységes formanyomtatvány létezik, amelyek a fent hivatkozott rendelet mellékleteként elérhetők. Ezek a következők: a kérelem, a bíróság által a kérelem kiegészítésére vagy kijavítására alkalmazott formanyomtatvány, a válasz-formanyomtatvány és a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletre vonatkozó tanúsítvány.

1.4 Segítségnyújtás

Az egyszerűsített eljárásban a bizonyítékok koncentrálásának elve alkalmazandó. A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek követeléseit és állításait, valamint bizonyítási indítványait, amennyiben azokat a kereset, a viszontkereset vagy a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtását követően, vagy az első kitűzött tárgyalást követően terjesztik elő (kizáró rendszer), kivéve, ha a fél bizonyítja, hogy nem tudta vagy nem volt szükséges azokat korábban benyújtani (ez a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik). Erre azért van szükség, hogy az egyszerűsített eljárás gyorsan lefolytatható legyen. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz hitelt érdemlően bizonyítani a követelés összegét, mérlegelési jogkörén belül, a tényállás teljes körű figyelembevételével az ítéletben megállapíthat egy megfelelő összeget. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az ügy különösen összetett vagy különös szakértelem szükséges az elbírálásához, az ügyet rendes eljárásban bírálják el. A bíróság tanúkat és más személyeket idézhet oly módon, ahogyan azt az egyszerűsített eljárás költségeinek lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében megfelelőnek tartja. Az egyszerűsített eljárás gyorsítása érdekében a szakértői bizonyítás nem megengedett (a polgári perrendtartás 5056 cikke).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az egyszerűsített eljárásban a bizonyítékok koncentrálásának elve alkalmazandó. A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek követeléseit és állításait, valamint bizonyítási indítványait, amennyiben azokat a kereset, a viszontkereset vagy a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtását követően, vagy az első kitűzött tárgyalást követően terjesztik elő (kizáró rendszer), kivéve, ha a fél bizonyítja, hogy nem tudta vagy nem volt szükséges azokat korábban benyújtani (ez a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik). Erre azért van szükség, hogy az egyszerűsített eljárás gyorsan lefolytatható legyen. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz meggyőzően bizonyítani a követelés összegét, a tényállás teljes körű figyelembevételével mérlegelési mozgástere keretében megfelelő összeget határozhat meg az ítéletben. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az ügy különösen összetett vagy különös szakértelem szükséges az elbírálásához, az ügyet rendes eljárásban bírálják el. A bíróság tanúkat és más személyeket idézhet az egyszerűsített eljárás költségeinek lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében általa legalkalmasabbnak tekintett módon. Az egyszerűsített eljárás gyorsítása érdekében a szakértői bizonyítás nem megengedett (a polgári perrendtartás 5056 cikke).

1.6 Írásbeli eljárás

Főszabály szerint az egyszerűsített eljárás írásbeli eljárás. A felek legtöbb kérelmét külön hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az egyszerűsített eljárásban azonban szóban is előterjeszthetők a kérelmek. A felek kérhetik, hogy a bíróság közvetlenül az ítélet kihirdetését követően ismertesse az ítélet indokolását (5058 cikk). Az a fél, amely az ítélet kihirdetésekor jelen van a tárgyaláson, az ítélethirdetést követően tett nyilatkozattal lemondhat a fellebbezési jogáról. Ha minden fellebbezésre jogosult fél lemond a fellebbezési jogáról, az ítélet jogerőre emelkedik.

A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás (a polgári perrendtartás 505. cikkének (21) bekezdésével összefüggésben értelmezett 125. cikkének (2) bekezdése).

1.7 Az ítélet tartalma

Ha a bíróság megállapítja, hogy az ügy különösen összetett vagy különös szakértelem szükséges az elbírálásához, a polgári perrendtartás 5057 cikkével összhangban az ügyet ugyanez a bíróság rendes eljárásban tárgyalhatja. Ebben az esetben nem további illetéket nem kell fizetni. Az ügyet az abban elsőként eljáró bíróság vizsgálja, az egyszerűsített eljárástól eltérő megfelelő eljárás szerint. Az 5057 cikk szerinti bírósági határozat a tárgyaláson kerül kihirdetésre, az ellen fellebbezésnek nincs helye.

1.8 A költségek megtérítése

Az egyszerűsített eljárásban előterjesztett kérelem után a felperesnek illetéket kell fizetnie, csakúgy, mint a rendes eljárásban. Az egyszerűsített eljárásban előterjesztett kérelmek utáni illetékekre azonban eltérő, a (polgári ügyekben fizetendő) bírósági illetékekről szóló 2005. július 28-i törvény 28. cikkében található rendelkezések vonatkoznak. Az említett cikk a követelés összegétől vagy a szerződés tárgyától függő átalánydíjat határoz meg. A következő összegek esetében az alábbi illetéket fizetendők:

  • – 2 000 PLN összegig: az illeték 30 PLN,
  • – 2 000 PLN és 5 000 PLN közötti összeg esetében: az illeték 100 PLN,
  • – 5 000 PLN és 7 500 PLN közötti összeg esetében: az illeték 250 PLN,
  • – 7 500 PLN összeg felett: az illeték 300 PLN.

Az egyszerűsített eljárásban a költségviselés felek közötti megoszlására a polgári perrendtartás 98–110. cikkében szereplő általános szabályok irányadók. A polgári perrendtartás 98. cikke szerint, ha a pernyertes fél kéri, a pervesztes félnek meg kell térítenie a jogérvényesítéssel és a védekezéssel összefüggésben felmerült költségeit. A bíróság az ügyet adott fokon elbíráló valamennyi ítéletben rendelkezik a költségekről.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A rendelet alapján hozott ítéleteket a fellebbviteli bíróság előtt lehet megtámadni. Ha az ítéletet a járásbíróság hozta, a fellebbezést azon a bíróságon keresztül kell benyújtani a törvényszékhez, ha pedig a törvényszék hozta az ítéletet, a fellebbezést azon a bíróságon keresztül kell benyújtani a fellebbviteli bírósághoz („sąd apelacyjny”) (a polgári perrendtartás 505. cikkének (26) és (27) bekezdésével összefüggésben értelmezett 367. és 369. cikke).

A rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén a bíróság mulasztási ítéletet hoz. Az alperes az ítéletet hozó bíróság előtt támadhatja meg a mulasztási ítéletet. Ha kedvezőtlen az ügy kimenetele, a felperes az általános szabályok (a polgári perrendtartás 339. cikkének (1) bekezdése, 342. cikke és 344. cikkének (1) bekezdése) szerint fellebbezhet.

Utolsó frissítés: 11/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.