Kis értékű követelések

Horvátország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A Horvát Köztársaságban a kis értékű követeléseket a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 53/91., 91/92., 112/99., 129/00., 88/01., 117/03., 88/05., 2/07., 96/08., 84/08., 123/08., 57/11., 25/13. és 89/14. sz.; a továbbiakban: ZPP) 457–467. cikkének rendelkezései szabályozzák, míg a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007 rendelet) szerinti kis értékű követelések európai eljárására a ZPP 507. cikkének o)–z) pontjában foglalt rendelkezések vonatkoznak.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A helyi bíróságok előtt a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita az, amelyben a követelt összeg nem haladja meg a 10 000 HRK-t.

A kereskedelmi bíróságok előtti eljárásokban kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvitának az minősül, amelyben a követelt összeg nem haladja meg az 50 000 HRK-t.

A kis értékű követelések fogalma olyan jogvitákra is kiterjed, ahol bár a követelés nem vagyoni jellegű, a felperes kijelentette, hogy a követelés teljesítése helyett hajlandó elfogadni 10 000 HRK-t (helyi bíróságok) vagy 50 000 HRK-t (kereskedelmi bíróságok) nem meghaladó pénzösszeget.

A kis értékű követelések fogalma szintén kiterjed azokra a jogvitákra, ahol a követelés tárgya nem pénzösszeg, hanem valamely ingóság átadása, amennyiben annak értéke a felperes által előadottak szerint nem haladja meg a 10 000 HRK-t (helyi bíróságok) vagy az 50 000 HRK-t (kereskedelmi bíróságok).

A kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján a 861/2007 rendeletet kell alkalmazni, amennyiben a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor a kamatok, kiadások és díjak nélkül nem haladja meg a 2 000 eurót.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokat helyi vagy kereskedelmi bíróság előtt kell lefolytatni a ZPP 34. és 34b. cikkében foglalt hatásköri szabályok alapján. A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárás az illetékes bírósághoz benyújtott kereseti kérelemre indul, illetve közjegyzőhöz benyújtott, hiteles okiraton alapuló végrehajtási kérelem alapján, amennyiben a végrehajtási intézkedéssel szemben elfogadható kifogást határidőben terjesztették elő.

1.3 Nyomtatványok

A formanyomtatványokat, egyéb kérelmeket vagy nyilatkozatokat írásban, fax vagy e-mail útján kell benyújtani, és azokat kizárólag a 861/2007 rendelet szerinti kis értékű követelések európai eljárásában lehet alkalmazni.

Nincs olyan egyéb, előre elkészített formanyomtatvány, amely a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás megindítására szolgálna.

1.4 Segítségnyújtás

A ZPP nem tartalmaz a költségmentességre vonatkozó különös rendelkezéseket a kis értékű követelések eseten alkalmazandó eljárások tekintetében. A felperes a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban jogi képviselőt vehet igénybe.

A peres felek elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtást igényelhetnek, amennyiben megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 143/13. száma – https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2013_12_143_3064.html) megállapított feltételeknek.

Az alábbi linken keresztül elérhető listán elsődleges jogi segítségnyújtás biztosítására felhatalmazással rendelkező egyesületek és jogi szolgálatok találhatóak:
https://pravosudje.gov.hr/istaknute-teme/besplatna-pravna-pomoc/ovlastene-udruge-i-pravne-klinike-za-pruzanje-primarne-pravne-pomoci/6190

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a feleknek legkésőbb a kereset vagy a védekezési nyilatkozat előterjesztésével egyidejűleg a követelésük alapjául szolgáló valamennyi tényt elő kell adniuk, továbbá be kell nyújtaniuk az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat is.

A felek az előzetes meghallgatáson csak akkor adhatnak elő új tényeket vagy új bizonyítékokat, ha azokat önhibájukon kívül nem tudták a kereset vagy a védekezési nyilatkozat előterjesztésével egyidejűleg előadni.

A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek által az előzetes meghallgatáson a fenti rendelkezéssel ellentétes módon előadott új tényeket vagy új bizonyítékokat.

A bizonyításfelvételre a ZPP általános rendelkezései vonatkoznak. A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban ezért a bizonyítás történhet a bíróság által elrendelt szemle, okirati bizonyítás, tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, valamint a felek által előterjesztett bizonyítási eszközök útján, és a bíróság dönti el, hogy a tényállás megállapításához a benyújtott bizonyítékok közül melyeket használja fel.

A bizonyításfelvételre vonatkozó további információk megtalálhatóak a „Bizonyításfelvétel – Horvát Köztársaság” (Izvođenje dokaza – Republika Hrvatska) című tájékoztatóban.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelések eljárását írásban folytatják le.

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárás során a keresetlevelet mindig kézbesíteni kell az alperes részére, hogy lehetővé tegyék számára az azzal kapcsolatos észrevételei előterjesztését. Az ellenkérelem előterjesztésére irányuló bírósági felszólításban pedig tájékoztatni kell a feleket, hogy amennyiben a felperes a bíróság által kitűzött első határnapon nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a keresetét visszavonta; ebben az eljárásban a feleknek valamennyi tényt legkésőbb a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem előterjesztésével egyidejűleg elő kell adniuk; az előzetes meghallgatás során új tény nem adható elő, illetve új bizonyíték nem terjeszthető elő, kivéve a ZPP 461a. cikkének (3) bekezdésében foglalt azon esetben, ahol a felek önhibájukon kívül voltak akadályozva abban, hogy az előzetes meghallgatást megelőzően adják elő a tényeket, illetve terjesszék elő a bizonyítékokat; valamint, hogy ezzel a határozattal szemben kizárólag a 354. cikk (2) bekezdésének alábbi pontjaiban hivatkozott, következő polgári eljárásjogi szabályok súlyos megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani:

• 1. - amennyiben az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akit a törvényben foglaltak alapján ki kellett zárni (a ZPP 71. cikke (1) bekezdésének 1-6. pontja), illetve akit a bíróság végzésben kizárt, vagy pedig abban bírónak nem minősülő személy vett részt,

• 2. - ha a jogvita során olyan követelés tárgyában született határozat, amely nem bírósági hatáskörbe tartozik (a ZPP 16. cikke),

• 4. - amennyiben a bíróság a ZPP rendelkezéseivel ellentétesen a határozatát a felek elfogadhatatlan perbeli cselekményei alapján hozta meg (a ZPP 3. cikkének (3) bekezdése),

• 5. - amennyiben a bíróság a ZPP rendelkezéseivel ellentétesen a követelés elismerése alapján hozott ítéletet, a követelés elengedése alapján hozott ítéletet, mulasztási ítéletet hozott vagy tárgyalás tartása nélkül hozott ítéletet,

• 6. - amennyiben jogellenes cselekmények, különösen a (bírósági iratok) kézbesítésének elmaradása következtében bármelyik fél elesett attól a lehetőségtől, hogy őt a bíróság meghallgassa,

• 8. -    amennyiben akár felperesként vagy alperesként olyan fél vett részt az eljárásban, aki abban félként nem vehetett volna részt, vagy a jogi személyt nem az arra felhatalmazott személy képviselte, vagy a cselekvőképtelen félnek nem volt törvényes képviselője, vagy a jogi képviselő, illetve ügyvéd ténylegesen nem rendelkezett a perre, illetve egyes eljárási cselekmények megtételére vonatkozó meghatalmazással, és a pert, illetve az egyes eljárási cselekményeket utóbb nem hagyták jóvá,

• 9. - amennyiben olyan követelés tárgyában született határozat, melynek tekintetében már peres eljárás volt folyamatban, vagy amelyre vonatkozóan már jogerős ítélet született, vagy melynek tárgyában perbeli egyezség, illetve külön rendelkezések alapján annak minősülő egyezség jött létre,

• 10. - amennyiben a nyilvánosságot törvénybe ütköző módon zárták ki,

• 11. - az ítélet olyan hiányosságban szenved, amely miatt felülvizsgálatra alkalmatlan, különösen, ha az ítélet rendelkező része érthetetlen, ha a rendelkező rész önmagának ellentmondó vagy ellentétes az ítélet indokolásában foglaltakkal, vagy az ítéletnek egyáltalán nincsen indokolása, vagy az nem jelöli meg a döntés szempontjából meghatározó tények indokait, vagy ezek az indokok nem egyértelműek, illetve ellentmondásosak, vagy a döntés szempontjából meghatározó tények tekintetében ellentmondás található a között, amit az ítélet indokolása egyes iratok vagy tanúvallomásokra vonatkozó jegyzőkönyvek tartalma tekintetében megjelöl és maguk a tényleges iratok és jegyzőkönyvek között,

vagy jogi hiba esetén.

Amennyiben a fél ideiglenes vagy állandó lakóhelye a Horvát Köztársaság területén kívül található és a címe ismert, a bírósági iratokat a Horvát Köztársaságra nézve kötelező szabályok szerint, az uniós szabályozással összhangban kell kézbesíteni, különös tekintettel a 861/2007 rendelet 13. cikkében hivatkozott eljárásra.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban az ítéletet a tárgyalás berekesztését követően azonnal meghozzák. Az ítélet kihirdetésekor a bíróság köteles kioktatni a jelen lévő feleket a fellebbezés előterjesztésének feltételeiről.

Tekintettel arra, hogy a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban hozott ítélet tartalmára nem vonatkoznak különös rendelkezések, az ítélet tartalma tekintetében a ZPP általános rendelkezéseit, vagyis a ZPP 338. cikkében foglaltakat kell alkalmazni, amely előírja, hogy az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell bevezető részt, rendelkező részt és indokolást.

Az ítélet bevezető része az alábbiakat tartalmazza: utalást arra, hogy az ítéletet a Horvát Köztársaság nevében hirdetik ki; a bíróság megnevezését; az egyesbírónak vagy a tanács elnökének, előadó bírónak és a tanács tagjainak vezeték- és utónevét, a felek, a felek jogi képviselőinek és megbízottjainak vezeték- és utónevét vagy titulusát és lakóhelyét vagy székhelyét; rövid utalást a jogvita tárgyára; a tárgyalás berekesztésének napját; utalást a tárgyaláson megjelent felekre, jogi képviselőikre és megbízottaikra; az ítélethozatal idejének megfelelő keltezést.

Az ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróságnak az egyes kérelmeknek helyt adó vagy azokat elutasító érdemi döntését és a másodlagos kérelmek tárgyában hozott döntését, valamint az egyezségi ajánlat tárgyát képező követelés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására vonatkozó döntést (a ZPP 333. cikke).

Az indokolásban a bíróság vázolja a felek kérelmeit, az általuk előadott tényeket és a kérelmeik alapjául szolgáló bizonyítékokat, azt, hogy ezek közül melyek a bíróság által megállapított tények, a bíróság ezeket a tényeket mely okból és mily módon állapította meg, amennyiben pedig e tényeket bizonyítékra alapozta, mely bizonyítékokat mérlegelte, és azokat mely okból és miként értékelte. A bíróság kifejezetten megjelöli, hogy az anyagi jog mely rendelkezéseit alkalmazta a felek kérelmeire vonatkozó döntéshozatal során, és szükség esetén ismerteti az álláspontját a feleknek a jogvita jogalapjára vonatkozó nézeteivel kapcsolatban, valamint azokkal az indítványokkal vagy kifogásokkal kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az eljárás során hozott döntések nem tartalmaztak indokolást.

A mulasztási ítélet, a kérelem elismerésén alapuló ítélet vagy a követelésről való lemondáson alapuló ítélet indokolása csak az ilyen ítéletet megalapozó okok megjelölését tartalmazza.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a perköltségek viselésére vonatkozó döntés meghozatalára a ZPP általános rendelkezései irányadók, melynek értelmében a pervesztes fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó költségeit.

A fél részleges pernyertessége esetén a bíróság a pernyertesség mértékére tekintettel elrendelheti, hogy a felek viseljék a saját perköltségeiket, vagy kötelezheti az egyik felet arra, hogy az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó költségeinek arányos részét térítse meg.

A bíróság úgy is dönthet, hogy az egyik fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó részéről felmerült valamennyi perköltséget, amennyiben e fél a kérelmének csak egy meglehetősen kis része tekintetében tekinthető pernyertesnek, és e résszel összefüggésben önálló költségek nem merültek fel.

Ugyanakkor a fél a per kimenetelétől függetlenül köteles megtéríteni az ellenérdekű fél valamennyi olyan perköltségét, amelyet a fél a saját hibájából okozott, vagy amely az ő oldalán bekövetkezett körülmények következtében merült fel.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a felek az elsőfokú ítélettel vagy határozattal szemben nyolc napon belül terjeszthetnek elő fellebbezést.

A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt az ítélet vagy határozat meghozatalának napjától kell számítani. Amennyiben az ítéletet vagy határozatot a fél részére kézbesítették, a határidőt a kézbesítés napjától kell számítani.

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást megszüntető ítélet vagy határozat ellen jogorvoslattal lehet élni az 1.6. pontban részletesen ismertetett okok alapján, nevezetesen a ZPP 354. cikke (2) bekezdésének 1., 2., 4., 5., 6., 8., 9., 10. és 11. pontjában megjelölt polgári eljárásjogi szabályok súlyos megsértésére vagy pedig jogi hibára történő hivatkozással.

Utolsó frissítés: 23/08/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit