Kis értékű követelések

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az osztrák jogban nincs a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás. A polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv (ZPO) ugyanakkor rendelkezik a kerületi bíróságokon bizonyos ügyekben lefolytatható egyszerűsített vagy különös eljárási szabályokról.

E különös eljárási rendelkezések némelyike kizárólag a legfeljebb 1 000 EUR (lásd az 1.5. pontot) vagy 2 700 EUR (lásd az 1.9. pontot) összegű kis értékű követelésekre vonatkozik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az osztrák eljárásjogban a kis értékű követelésekre vonatkozó különös szabályok alkalmazása kötelező, és azt a felek nem zárhatják ki.

Ennélfogva sem a bíróság, sem a felek nem térhetnek át a „rendes” eljárásra.

1.3 Nyomtatványok

Mivel Ausztriában nincs a kis értékű követelésekre vonatkozó különös eljárás, az ilyen követelésekre nem rendszeresítettek külön formanyomtatványt.

1.4 Segítségnyújtás

A legfeljebb 5 000 EUR összegű pertárgyérték esetében nem kötelező a jogi képviselet Ausztriában. A bírák kötelesek segítséget nyújtani a jogi képviselettel nem rendelkező feleknek, azaz tájékoztatniuk kell a feleket az eljárásbeli jogaikról és kötelezettségeikről, valamint eljárási cselekményeik és mulasztásaik jogi következményeiről. A jogi képviselettel nem rendelkező felek szóban is jegyzőkönyvbe mondhatják keresetüket az illetékes kerületi bíróságon vagy a lakóhelyük szerinti kerületi bíróságon. Ha a jogi képviselettel nem rendelkező fél írásos beadványa nem megfelelő, úgy a bírónak meg kell adnia a fél részére a megfelelő felvilágosítást és útmutatást. Ez nem veszélyeztetheti a bíró pártatlanságát.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A legfeljebb 1 000 EUR összegű követelések esetében a bíróság mellőzheti a fél által előterjesztett bizonyítékokat, ha valamennyi releváns körülmény teljes feltárása aránytalan nehézségekkel járna. A bírónak ugyanakkor ebben az esetben is jóhiszeműen, a teljes eljárás kimenetele alapján, az önkényt mellőzve kell határoznia. E határozat jogorvoslati úton felülvizsgálható.

1.6 Írásbeli eljárás

Az osztrák jog nem teszi lehetővé, hogy kizárólag írásbeli eljárásra kerüljön sor. A polgári eljárásjog például a közvetlenség elve alapján (sachlicher Unmittelbarkeitsgrundsatz: a tényekre vonatkozó közvetlen bizonyítékokat előnyben kell részesíteni a pusztán közvetett bizonyítékokkal szemben) az okirati bizonyítékként benyújtott írásbeli tanúvallomásokat nem fogadja el.

1.7 Az ítélet tartalma

A polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv értelmében az ítélet szóbeli kihirdetésekor az ítélet írásbeli példányára kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak függetlenül a pertárgyértéktől. Ha az ítéletet a felek jelenlétében szóban hirdették ki, és határidőn belül egyik fél sem nyújtott be fellebbezést az ítélettel szemben, úgy a bíróság „a határozat rövidített példányát” is kiadhatja, amely a határozat legfontosabb indokaira korlátozódik.

1.8 A költségek megtérítése

Az osztrák jog szerint a polgári eljárásban a költségviselés alapvetően a pernyertesség mértéke szerint alakul. A bírósági illetékek és az ügyvédi költségek is közvetlenül a pertárgyértéktől függnek. Ez főszabályként azt jelenti, hogy az alacsonyabb pertárgyérték alacsonyabb bírósági és ügyvédi költségekkel jár. Mivel a költségeket jogi aktusokban és rendeletekben, díjszabás formájában állapítják meg, a kis értékű követelések esetében a költségek alacsony szinten tarthatók. Az ilyen követelésekkel kapcsolatban ugyanakkor nincsenek költségekre vonatkozó különös szabályok.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az osztrák jog a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokban csak korlátozott fellebbezési jogot tesz lehetővé. A fellebbezés az első fokon előterjesztett, 2 700 EUR pertárgyértékig terjedő követeléseknél csak az ügy téves jogi értékelése és érvénytelenség (a legsúlyosabb eljárási hiányosságok) esetén lehetséges. Más súlyos eljárási hiba esetén nincs lehetőség jogorvoslatra. Ugyanígy nincs lehetőség jogorvoslatra az elsőfokú bíróság által tett téves ténymegállapítások esetén (például a bizonyítékok téves értékelése alapján). Egyebekben a „rendes” eljárási szabályokat kell alkalmazni.

Utolsó frissítés: 05/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.