Kis értékű követelések

Hongrie
Contenu fourni par
European Judicial Network
Réseau judiciaire européen (en matière civile et commerciale)

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott eljáráson kívül (melynek a rendeletben nem szabályozott kérdéseit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 598-602. §-ai szabályozzák), a hatályos magyar jogban 2018. január 1-től nem létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás. Korábban létezett: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályozta (ún. kisértékű perek), azonban ezt a törvényt hatályon kívül helyezte 2018. január 1-jével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény. Ez azt jelenti, hogy a 2018. január 1-jét követően már nem léteznek speciális szabályok a kis értékű követelésekre a magyar polgári eljárásjogban, a kis értékű követelések érvényesítése esetén is az általános szabályok szerint kell eljárni. Azonban a 2018. január 1-jét megelőzően indult eljárásokban a korábbi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint kell eljárni. A további információk tehát csak a még folyamatban lévő, 2018. január 1-jét megelőzően indult ügyekre vonatkoznak.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egymillió forintot meg nem haladó, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perekben, amelyekben az eljárás fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult perré, vagy amelyek egyébként fizetési meghagyásos eljárást követnek, azaz ha

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző hivatalból elutasítja, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít;

b) a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyző végzéssel megszünteti, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Járásbíróságok alkalmazzák.

1.3 Nyomtatványok

A keresetlevélre nincs, azonban az azt megelőző – a közjegyző hatáskörébe tartozó – fizetési meghagyásos eljárásra van a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján, illetve a közjegyző irodájában elérhető nyomtatvány.

1.4 Segítségnyújtás

Elérhető. Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg a perben. A felet az illetékekről szóló törvény szerint megilletheti még illetékkedvezmény (illetékmentesség vagy illeték feljegyzési jog) is, a rászorult természetes személy pedig a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerint jogi segítő, illetve pártfogó ügyvéd igénybe vételére is jogosult, ha az a jogainak hatékony érvényesítése érdekében szükséges.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bíróság a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes részletes tényelőadását és bizonyítékait legkésőbb a tárgyalásra szóló idézésben közli az alperessel. A fél a bizonyítási indítványait legkésőbb az első tárgyalási napon terjesztheti elő. Ez alól kivételt jelent az, hogy a fél bizonyítási indítványát a per folyamán bármikor előterjesztheti, ha abba az ellenfél beleegyezik, vagy ha abban olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az indítvány előterjesztésére egyébként nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amely jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt kellően igazolja.

Keresetváltoztatás, vagy viszontkereset-indítás esetén az erre vonatkozó bizonyítási indítványt a fél akkor is előterjesztheti, amikor a keresetváltoztatás (viszontkereset-indítás) történt, beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg lehet előterjeszteni. E rendelkezésekkel ellentétesen előterjesztett bizonyítási indítványt a bíróság köteles figyelmen kívül hagyni. Egyebekben a bizonyítás általános szabályai érvényesülnek.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíróság tárgyalást is tart.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmára az általános szabályok irányadóak azzal, hogy a feleket az ítéletben a rendelkező részt követően tájékoztatni kell a fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről, illetve az ezek hiányából adódó jogkövetkezményekről is.

1.8 A költségek megtérítése

Az általános szabályok szerint a „vesztes fizet” főszabálya érvényesül.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fellebbezési lehetőség több szempontból is korlátozott, így a legfontosabb, hogy fellebbezésre csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A fellebbezés benyújtására, határidejére az általános szabályok vonatkoznak: azt az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál és azt az illetékes törvényszék bírálja el.

Utolsó frissítés: 22/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Donnez votre avis

Utilisez le formulaire ci-dessous pour nous faire part de vos commentaires et suggestions concernant notre nouveau site web